Kulönjelentés A terrorizmushoz vezető radikalizáció kezelése: a Bizottság megfelelően reagált a tagállamok szukségleteire, de hiányosságok mutatkoztak a koordináció és az értékelés terén (az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján)

HU 2018 13

AZ ELLENŐRZŐ CSOPORT

Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését. Ezt a teljesítmény-ellenőrzést az uniós finanszírozásra és igazgatásra szakosodott, Lazaros S. Lazarou számvevőszéki tag elnökölte V. Kamara végezte. Az ellenőrzést Jan Gregor számvevőszéki tag vezette Werner Vlasselaer kabinetfőnök és Bernard Moya kabinetattasé, Alejandro Ballester Gallardo ügyvezető, Mark Marshall feladatfelelős, valamint Alexandre-Kim Hugé és Pascale Pucheux-Lallemand számvevők támogatásával.

Balról jobbra: Werner Vlasselaer, Alejandro Ballester Gallardo, Mark Marshall, Bernard Moya, Pascale Pucheux-Lallemand, Jan Gregor.

2

TARTALOMJEGYZÉK

Bekezdés Glosszárium

Összefoglaló I–VIII

Bevezetés 1–10

Az Unió támogatja a tagállamokat a terrorizmus elleni küzdelemben 1–3

A Bizottság fellépések egész sorával segíti a tagállamokat a radikalizáció kezelésében 4–10

Az ellenőrzés hatóköre és módszere 11–14

Az ellenőrzés hatóköre 11–13

Az ellenőrzés módszere 14

Észrevételek 15–36

A támogatás releváns és jól van kialakítva 15–21

A Bizottság – néhány kivétellel – megfelelően reagált a tagállamok szükségleteire 16–19

A támogatásokat úgy alakították ki, hogy a tagállamok számára előnyös legyen az uniós szintű fellépés 20–21

A Bizottság törekszik a szinergiák kihasználására, de a koordináción lenne még javítanivaló 22–28

A Bizottság törekszik a szinergiák kihasználására 23–25

A koordináció terén tapasztalható némi hiányosság 26–27

Nem aknázzák ki maradéktalanul a RAN potenciálját 28

Nem elég fejlett a Bizottság eredményértékelési kerete 29–36

A Bizottság nem vizsgálja átfogó kontextusban a szakpolitikai célok sikeres elérését 30–31

A Bizottság nem tudja bizonyítani, hogy ténylegesen mennyire eredményesek egyedi fellépései 32–36

Következtetések és ajánlások 37–42

Melléklet. Példák a radikalizáció kezelését célzó, uniós finanszírozással végrehajtott fellépésekre

3

A Bizottság válaszai

4

GLOSSZÁRIUM

A Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszköze

A Belső Biztonsági Alap (2014–2020) rendőrségi ága hozzájárul a biztonság magas szintjének garantálásához az Európai Unióban. Egyaránt finanszíroz közvetlenül a Bizottság által, illetve nemzeti programjaikon keresztül a tagállamok által irányított fellépéseket.

Eurojust A határokon átnyúló súlyos bűncselekmények és terrorizmus kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása terén végzett tagállamközi koordináció és együttműködés támogatásával és erősítésével megbízott uniós ügynökség.

Európai Stratégiai Kommunikációs Hálózat

Az uniós tagállamok szakértőinek hálózata a stratégiai kommunikáció terén bevált gyakorlataik megosztására.

Europol A tagállamokat a súlyos nemzetközi bűnözés és a terrorizmus minden formájának megelőzésében és az azok elleni küzdelemben támogató uniós bűnüldözési együttműködési ügynökség.

IMPACT A radikalizáció elleni kezdeményezéseket értékelő eszköztár kifejlesztésére irányuló projekt.

Radikalizáció Olyan folyamat, amelynek során az emberek olyan szélsőséges ideológiákat és viselkedésmódokat tesznek magukévá, amelyek terrorcselekményekhez vezethetnek.

Reintegráció Korábbi terroristáknak a társadalomba való visszailleszkedését segítő folyamat.

STRESAVIORA A társadalom befogadókészségének és rezilienciájának javítását célzó projekt.

Szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység (IRU)

Az Europolnál működő EU IRU az online radikalizáció és toborzás megakadályozásán dolgozik: kiszűri az interneten megjelenő terrorista tartalmakat, és értesíti az adott oldalt működtető szolgáltatót.

Terrorista propaganda Olyan szélsőséges világnézetek terjesztése, amelyek jegyében egyének hajlamossá válnak az erőszakot eszköznek tekinteni és annak alkalmazását igazolni.

A terrorizmus elleni küzdelem koordinátora

Koordinálja az Európai Unió Tanácsának terrorizmusellenes tevékenységét, és biztosítja, hogy az Unió aktív szerepet játsszon a terrorizmus elleni küzdelemben.

Uniós internetfórum Az internetszolgáltatóknak a terrorista propaganda elleni küzdelembe történő bevonását célzó bizottsági kezdeményezés.

5

Uniós radikalizálódástudatossági hálózat (RAN)

Gyakorlati szakemberek egész Unióra kiterjedő hálózata az erőszakos szélsőségességhez és terrorizmushoz vezető radikalizáció elleni fellépéssel és annak megelőzésével kapcsolatos eszme-, ismeret- és tapasztalatcsere céljából

VOX-Pol A szélsőséges online tartalmakkal kapcsolatos kutatási tevékenységek hálózatba kapcsolására irányuló projekt, amelynek célja megalapozottabbá tenni a szakpolitikai tervezést tagállami, uniós és nemzetközi szinten egyaránt.

6

ÖSSZEFOGLALÓ

I. Az Európai Unió (EU) tagállamai maguk felelősek nemzetbiztonságukért, így a

terrorizmus elleni küzdelemért is. A tagállamok feladata, hogy nemzeti szinten olyan

intézkedéseket alakítsanak ki és hajtsanak végre, amelyek révén kezelhetik a radikalizációt,

vagyis azt a folyamatot, amelynek során az emberek olyan szélsőséges ideológiákat és

viselkedésmódokat tesznek magukévá, amelyek terrorcselekmények elkövetésére

ösztönözhetik őket. Mivel a radikalizáció hátterében több tényező áll, rendszerint a

megelőző intézkedések egész eszköztára szükséges a probléma kezeléséhez. A Bizottság

feladata, hogy támogassa törekvéseikben a tagállamokat és segítse őket a bevált gyakorlatok

megosztásában. Erre a célra a Bizottság egyre több uniós alapot használ fel.

II. Ellenőrzésünk azt vizsgálta, hogy a Bizottság megfelelően irányítja-e ezt a horizontális

támogatást. Elsősorban a következőket vizsgáltuk:

A Bizottság megfelelő támogatást nyújt-e a tagállamoknak?

Összehangolják-e a lehetséges szinergiák legjobb kiaknázása érdekében a különböző

uniós alapok által finanszírozott fellépéseket?

A Bizottság létrehozott-e keretrendszert az általa nyújtott támogatás

eredményességének és értékarányosságának értékelésére?

III. Összességében azt állapítottuk meg, hogy a Bizottság megfelelően reagált a tagállamok

szükségleteire, a koordináció és az értékelés terén azonban feltártunk néhány hiányosságot.

IV. A Bizottság olyan releváns kezdeményezések útján mozdította elő a tagállamok közötti

együttműködést, mint az uniós radikalizálódástudatossági hálózat (RAN), az uniós

internetfórum és az Európai Stratégiai Kommunikációs Hálózat.

V. A Bizottság többek között a munkaprogramok jóváhagyása során folytatott

főigazgatóságközi konzultáció révén koordinálta átfogó támogatását, ami szinergiák

megvalósítását tette lehetővé különböző fellépései között. A közelmúltbeli fejlődés ellenére

azonban maradt még javítanivaló a bizottsági fellépések koordinálása terén. Az ezen a

területen uniós finanszírozással végrehajtott fellépésekről készített bizottsági áttekintés

7

például nem terjed ki a tagállamok által irányított fellépésekre, pedig ez hasznos lenne a

potenciális szinergiák lehető legjobb kihasználásához. Megállapítottuk azt is, hogy a RAN – az

egyik legfőbb bizottsági kezdeményezés – lehetőségeit nem aknázták ki maradéktalanul a

sikeres uniós finanszírozású projektek eredményeinek terjesztésére.

VI. A Bizottság nem fejlesztette ki kellőképpen az annak értékelésére szolgáló keretét,

hogy az általa nyújtott támogatás eredményes és értékarányos-e. Például nem bontotta le

átfogó szakpolitikai célkitűzéseit konkrétabb és mérhetőbb célkitűzésekre, és a Bizottság

által felhasznált forrásokhoz nem társulnak a radikalizáció elleni küzdelem sikerességét mérő

mutatók és célértékek.

VII. Ezenfelül az egyes fellépések sikerességét gyakran inkább a kifejtett tevékenység

mennyiségén, mintsem a fellépés eredményességén mérik le. Következésképpen fennáll a

kockázat, hogy a levont tanulságokat nem terjesztik kellően széles körben, illetve a Bizottság

nem veszi figyelembe azokat fellépéseinek kidolgozásakor vagy szakpolitikának

továbbfejlesztése során.

VIII. Megállapításai alapján a Számvevőszék a következőket javasolja a Bizottságnak:

a radikalizációra irányuló fellépések átfogó koordinációs keretének javítása;

a gyakorlati szakembereknek és a tagállami szakpolitikusoknak nyújtott gyakorlati

támogatás fokozása;

az eredményértékelési keret továbbfejlesztése.

8

BEVEZETÉS

Az Unió támogatja a tagállamokat a terrorizmus elleni küzdelemben

1. Saját nemzetbiztonságukért a tagállamok felelősek1. Az egyes tagállamok a

kockázatértékelésük függvényében a terrorizmus elleni küzdelem más-más megközelítését

fejlesztették ki. Az Unió szerepe az, hogy az információcsere, az operatív együttműködés,

valamint az ismeretek és a tapasztalatok megosztásának elősegítésével törekedjen a

biztonság magas szintjének kialakítására2. A Tanács 2005-ben uniós szintű stratégiát

fogadott el a terrorizmus ellen, amely a következő négy pillérre épült3:

Megelőzés: a radikalizálódás és a terroristává válás okainak kezelése.

Védelem: a határok, a közlekedés és a kritikus infrastruktúra biztonságának

megerősítése a polgárok és infrastruktúra védelme érdekében.

Üldözés: a terroristák üldözése és az utánuk való nyomozás, és ennek részeként

tervezésük, utazásaik és kommunikációjuk zavarása, támogató hálózataik leépítése,

finanszírozási csatornáik elzárása és a támadóeszközökhöz való hozzáférésük

meggátlása, és végső soron igazságszolgáltatás elé állításuk.

Reagálás: a terrortámadások következményeinek kezelése és lehető legkisebbre

csökkentése.

2. A 2015-ös európai biztonsági stratégia4 ismertette, hogyan támogathatja az Unió a

tagállamokat a terrorizmus elleni küzdelemben. A stratégia a radikalizáció és a külföldi

1 Az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (2) bekezdése megerősíti, hogy a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad.

2 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (HL C 202., 2016.6.7., 1. o.) 67. cikke kijelenti, hogy az Unió a biztonság magas szintjének garantálásán munkálkodik. A 82–89. cikk rendőrségi és igazságügyi együttműködésről is rendelkezik.

3 Az Európai Unió terrorizmus elleni stratégiája, 2005. november 30., 14 469/4/05 (elfogadás: 2005. december 15.).

4 COM(2015) 185 final (2015. április 28.): Az európai biztonsági stratégia.

9

terrorista harcosok (konfliktusövezetekben terrorista csoportokhoz csatlakozó, majd

Európába visszatérő személyek) jelentette veszély megelőzésére helyezte a hangsúlyt.

Kiemelte továbbá, hogy meg kell erősíteni a polgárok és a kritikus infrastruktúra védelmét,

és az Unión kívül is támogatni kell a terrorizmus elleni küzdelmet. A dokumentum

hangsúlyozta, hogy szankcionálni kell a terroristákat és támogatóikat, és meg kell gátolni a

pénzhez, fegyverekhez és robbanóanyagokhoz való hozzáférésüket. Rámutatott továbbá arra

is, hogy a terrorcselekményekben érintett személyek nyomon követése érdekében javítani

kell az információcserét.

3. A terrorizmus elleni küzdelmet célzó uniós fellépésekben több uniós intézmény és szerv

is részt vesz. A Bizottság közleményei révén támogatja a Tanács által – tanácsi

következtetések formájában – elfogadott uniós stratégiát. Ezenfelül a terrorizmus elleni

küzdelemmel foglalkozó jogi aktusokat terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé

megtárgyalásra és elfogadásra5. A Bizottság felelős az uniós forrásokkal való gondos

pénzgazdálkodásért, továbbá a tagállamokat támogató főigazgatóságok munkájának

koordinálásáért és az ügynökségek e területen kifejtett tevékenységének felügyeletéért.

A biztonsági unióért felelős biztos az első alelnök vezetésével végzi munkáját, és segíti a

migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztost a Bizottság

terrorizmussal szembeni reagálásának irányításában. A terrorizmus elleni küzdelem tanácsi

koordinátorának feladata, hogy figyelemmel kísérje az Unió terrorizmus elleni stratégiájának

átfogó végrehajtását, és biztosítsa, hogy az Unió aktív szerepet játsszon a terrorizmus elleni

küzdelemben.

A Bizottság fellépések egész sorával segíti a tagállamokat a radikalizáció kezelésében

4. A terrorizmus elleni küzdelem központi eleme a radikalizálódás kezelése. A

közelmúltbeli európai terrortámadások gyanúsítottainak többsége radikalizálódott európai

polgár volt6. A tagállamoknak a terrorizmushoz vezető radikalizálódás kezelésében való

5 Például: az Európai Parlament és a Tanács 2017. március 15-i (EU) 2017/541 irányelve a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

6 Az európai biztonsági stratégia. Jelenlegi állás: 2017. június.

10

támogatásáról szóló közleményeiben7 a Bizottság azon nézetének adott hangot, hogy a

radikalizálódás rendszerint több tényező együttállásának eredménye. A legutóbbi bizottsági

közlemény a társadalmi késztető tényezők (pl. marginalizálódás és kirekesztés) és az

ideológiai vonzó tényezők (pl. az, hogy a toborzók vallási narratívákkal visszaélve igazolnak

erőszakos cselekményeket) egész hálóját írja le.

5. A Bizottság nézete szerint a tagállamok radikalizációellenes küzdelmének támogatása

sokrétű és összetett feladat, amelynek csak több szakpolitikai területen átívelő fellépések

kombinációja révén, a helyi, regionális, nemzeti és európai szintű érdekeltek együttes

bevonásával lehet eleget tenni8. Ezeket a fellépéseket különféle alapok támogatják, többek

között a Belső Biztonsági Alap, a Horizont 2000 program, a Jogérvényesülés program, az

Erasmus+ és az Európai Szociális Alap (ESZA). Ezen alapok között azonban egyetlen sincsen,

amely konkrét célkitűzéseként kezelné a radikalizáció kérdését. A Bizottság szerteágazó

fellépéseit nyolc bizottsági főigazgatóság, valamint az Europol, az Eurojust és a tagállamok

irányítják (lásd: melléklet). Azt, hogy miként támogatja a Bizottság a tagállamok

radikalizációellenes törekvéseit, az 1. ábra mutatja be.

7 COM(2005) 313 végleges (2005. szeptember 21.): Terroristák toborzása - Az erőszakos radikalizálódást elősegítő tényezők kezelése; COM(2013) 941 final (2014. január 15.): A terrorista radikalizálódás és az erőszakos szélsőségek megelőzése: Az EU válaszának megerősítése; COM(2016) 379 final (2016. június 14.): Az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzésének támogatása.

8 Ezt a megközelítést a 2010-es belső biztonsági stratégia és a 2015-ös európai biztonsági stratégia is megerősíti.

11

1. ábra. Hogyan támogatja a Bizottság a tagállamok radikalizációellenes törekvéseit?

Forrás: Európai Számvevőszék.

6. A Horizont 2020 program kutatási ösztöndíjakat biztosít a radikalizációval kapcsolatos

ismeretek elmélyítéséhez. A kutatási témák között van az aktuális radikalizációs trendek

vizsgálata és az erőszakos radikalizáció átfogó megközelítésének kidolgozása is. Különféle

kezdeményezések – például az uniós radikalizálódástudatossági hálózat – segítik a

követendő gyakorlatok megosztását (lásd: 1. háttérmagyarázat).

A terroristapropaganda

elleni küzdelem

Radikalizált személyekazonosítása és kezelése

A társadalom befogadókészségének

és rezilienciájának javítása

A radikalizációvalkapcsolatos

ismeretek fejlesztése ésa gyakorlatok megosztása

A radikalizáció elleniküzdelem az Európán

kívüli országokban

12

1. háttérmagyarázat. Az uniós radikalizálódástudatossági hálózat (RAN)

A RAN hálózatot 2011-ben hozták létre. A hálózat olyan gyakorlati szakembereket –

pszichológusokat, tanárokat, szociális munkásokat, rendőr- és büntetés-végrehajtási tiszteket és

pártfogó felügyelőket – kapcsol össze Európa-szerte, akik közvetlenül a radikalizáció által

veszélyeztetett vagy már radikalizálódott személyekkel dolgoznak. A hálózat célja nem a szakpolitikai

döntéshozók vagy kutatók, hanem az érintettekkel napi kapcsolatban lévő szakemberek segítése és

készségfejlesztése a radikalizálódás elleni küzdelem és az erőszakos szélsőségesek újrabeilleszkedése

terén, a következők révén:

- a tapasztalatcsere támogatása, például találkozók és konferenciák keretében;

- megfelelő gyakorlati eszközök alkalmazásának ösztönzése;

- információk és szakismeretek terjesztése.

A RAN kiválósági központja biztosítja a hálózat koordinációját és támogatását. Szakértelmére

támaszkodva irányítja a kilenc RAN-munkacsoportot (ezek a gyakorlati szakemberek eszme-, ismeret-

és tapasztalatcseréjét szolgáló tematikus csoportok), az egyes országokra szabott támogatást nyújt

(például műhelyfoglalkozásokat és képzéseket), valamint megosztja ismereteit és gyakorlatait az

érdekeltekkel. A kiválósági központot alvállalkozó működteti, finanszírozása a Belső Biztonsági

Alapnak a 2015–2019-es időszakban 25 millió eurós összköltségvetésű, rendőrségi együttműködést

támogató eszközéből történik.

7. Az online terrorizmuspropaganda ellen lép fel többek között az Europol által

működtetett, a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység (EU IRU), az

uniós internetfórum és az Európai Stratégiai Kommunikációs Hálózat (ESCN).

2. háttérmagyarázat. A terrorista propaganda elleni fellépés

A szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység (EU IRU)

A 2015. július 1-jén alapított EU IRU az Europol által létrehozott Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai

Központjához (ECTC) tartozik. 2017. évi költségvetése 4,5 millió euró volt.

13

Az EU IRU az online radikalizáció és a terroristák általi toborzás megakadályozásán dolgozik: kiszűri az

interneten megjelenő terrorista tartalmakat, és értesíti az adott oldalt működtető szolgáltatót

(YouTube/Google, Microsoft, Facebook, Twitter). Az értesítéshez értékelést is csatol, amelynek

alapján a szolgáltató eldöntheti, hogy eltávolítja-e az adott tartalmat. Az egység a tagállamokkal

egyetértésben a határokon átnyúló iszlamista terrorpropagandára összpontosítja tevékenységét.

Az EU IRU az internetalapú kommunikáció terén szakértői támogatást is nyújt a tagállami

nyomozásokhoz, és stratégiai elemzéssel segíti a terrorizmushoz kapcsolódó fenyegetések feltárását.

Uniós internetfórum

A Bizottság 2015-ben indította útjára a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató

eszközéből finanszírozott uniós internetfórumot. A fórum találkozók és konferenciák keretében

biztosít kapcsolattartási lehetőséget a kormányzatok, az Europol, az internetcégek, a terrorizmus

elleni küzdelem koordinátora, az Európai Stratégiai Kommunikációs Hálózat és a RAN számára. Két fő

célkitűzése van:

– a terrorizmushoz kapcsolódó online tartalmak elérhetőségének csökkentése,

– civil partnerek képessé tétele arra, hogy eredményes alternatív tartalmakat tudjanak

megjeleníteni az interneten.

Európai Stratégiai Kommunikációs Hálózat

Az Európai Stratégiai Kommunikációs Hálózat az uniós tagállamok szakértőinek biztosít fórumot a

stratégiai kommunikáció terén bevált gyakorlataik megosztására. Tanácsadói csoportja támogatást

nyújt a kormányoknak a kommunikációs stratégiák és az ellenpropaganda-kampányok

kidolgozásához9. A Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszköze 2,2 millió

euróval finanszírozta a hálózat 2015. január és 2017. szeptember közötti tevékenységeit.

8. A társadalmak befogadókészségének és rezilienciájának fejlesztéséhez hozzájárulnak a

Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszköze által finanszírozott

projektek (például a 3. háttérmagyarázatban bemutatott STRESAVIORA projekt). Ezenfelül

az Erasmus+ program és az Európai Szociális Alap is támogat olyan projekteket, amelyek célja

9 Az Európai Stratégiai Kommunikációs Hálózat a Szíriával foglalkozó stratégiai kommunikációs tanácsadó csoportból (SSCAT) fejlődött ki.

14

az reziliencia erősítése és a hátrányos helyzetű közösségek megszólítása. E projektek ugyan

nem kifejezetten a radikalizáció kezelésére születtek, és célkitűzéseik jóval szélesebb körűek,

közvetett módon mégis kiveszik részüket annak megelőzéséből.

3. háttérmagyarázat. A STRESAVIORA projekt

A STRESAVIORA I projektben részt vevő kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a fiataloknak

reziliensebbé kell válniuk, hangot kell adniuk saját véleményüknek, vitába kell bocsátkozniuk és ki kell

állniuk magukért. A projekt kiterjedt a fiatalok szűkebb társadalmi környezetének azon szereplőire is

(pl. szülők, tanárok, rendőrök), akiknél a témával kapcsolatos szemléletformálásra van szükség.

A STRESAVIORA II projekt célja az első szakaszban kidolgozott rezilienciafejlesztési eszközök

alkalmazása öt uniós tagállam (Belgium, Franciaország, Németország, Hollandia és Svédország) két-

két városában. A projekt a radikalizáció bármely (tehát nem csak iszlámista) fajtájával foglalkozik, így

Európa más, eltérő szükségletekkel bíró részeire is kiterjeszthető. A projekt 0,7 millió euró

finanszírozásban részesül a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközéből.

9. A Bizottság a tagállami bűnüldöző hatóságok közötti információcsere elősegítése

(például a Schengeni Információs Rendszer) révén is támogatja a tagállamokat a

radikalizálódott személyek kiszűrésében és kezelésében. Ezenfelül – a Jogérvényesülés

programból finanszírozott rehabilitációs és deradikalizációs projektek révén – kilépési

stratégiák kidolgozásának támogatásával segíti az érintetteket a radikalizálódott

környezetből való kitörésben és a társadalomba való visszailleszkedésben.

10. Az Európán kívüli országok radikalizációs problémáira részben célzott deradikalizációs

intézkedések irányulnak, részben egyéb intézkedésekbe integrálják azok kezelését. Itt többek

között az Európai Fejlesztési Alap, az Erasmus+, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz

és a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz által finanszírozott programokról van

szó.

15

AZ ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZERE

Az ellenőrzés hatóköre

11. Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság megfelelően irányította-e a terrorizmushoz vezető

radikalizáció kezelésére a tagállamoknak biztosított támogatást. Az ellenőrzés során a

következő kérdésekre kerestük a választ:

A Bizottság megfelelő támogatást nyújt-e a tagállamoknak?

E kérdés megválaszolásához értékeltük, hogy a Bizottság szakpolitikai célkitűzései és

fellépései a tagállamok szükségleteinek megfelelően lettek-e kialakítva.

Összehangolják-e a lehetséges szinergiák legjobb kiaknázása érdekében a különböző

uniós alapok által finanszírozott fellépéseket?

E kérdés megválaszolásához értékeltük, hogy a Bizottság rendelkezik-e az általa nyújtott

támogatás koordinálásához szükséges eljárásokkal.

A Bizottság létrehozott-e keretrendszert az általa nyújtott támogatás

eredményességének és értékarányosságának értékelésére?

E kérdés megválaszolásához megvizsgáltuk, hogy a Bizottság kialakította-e az annak

értékeléséhez szükséges mutatók és beszámolók keretét, hogy szakpolitikája

eredményes-e és kellő értékarányosságot biztosít-e. Vizsgáltuk továbbá, hogy az egyes

fellépésekről készített értékelések a tevékenységen kívül az eredményességet is mérik-e.

12. Elsősorban a 2014 utáni időszakra, azaz a bizottsági alapok és programok 2014–2020-as

finanszírozási időszakának eddig eltelt részére koncentráltunk.

13. Az ellenőrzés középpontjában az elsődlegesen a radikalizáció ellen való fellépést és

annak megelőzését célzó, Unión belüli fellépések irányítása állt, de figyelembe vettünk

szélesebb körű célkitűzésekre (például a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi

integrációjára) irányuló fellépéseket is. Nem vizsgáltuk azonban a tagállamok között a

radikalizálódott egyénekről való információcserét támogató információs rendszereket

(például a Schengeni Információs Rendszert).

16

Az ellenőrzés módszere

14. A helyszíni ellenőrzéseket 2016. november és 2017. március között végeztük. Az

észrevételeinket megalapozó bizonyítékokat a következő forrásokból szereztük:

a radikalizáció kezelésére a tagállamoknak nyújtott támogatással összefüggő

szakpolitikák, eljárások és fellépések áttekintése;

a radikalizáció kezelését célzó uniós alapok és eszközök irányítását végző bizottsági

főigazgatóságokkal, valamint a RAN kiválósági központjával, az Europol EU IRU

egységével és a terrorizmus elleni küzdelem nemzetközi központjával (a terrorizmus

elleni küzdelemmel kapcsolatos ismeretek és gondolatok megosztását támogató

szervezet) készített interjúk;

az Európai Unió mellett működő állandó tagállami képviseletek terrorellenes

fókuszpontjainak kiküldött felmérés. A felmérést 28 terrorellenes fókuszpont közül 15

töltötte ki, azaz a válaszadási arány 54% volt. A felmérés a tagállamoknak juttatott

támogatás relevanciájáról, hozzáadott értékéről és problémáiról tartalmazott

kérdéseket;

a kapott támogatások relevanciájának és hozzáadott értékének felmérése céljából a

belgiumi és franciaországi tagállami hatóságoknál tett látogatások.

ÉSZREVÉTELEK

A támogatás releváns és jól van kialakítva

15. Megvizsgáltuk a Bizottság szakpolitikai keretét, és értékeltük, hogy az megfelelően

foglalkozik-e a tagállamok szükségleteivel, illetve vannak-e benne hiányosságok. Vizsgáltuk

azt is, hogy az intézkedések kialakításának köszönhetően számíthattak-e a tagállamok az

uniós szintű fellépésből származó külön előnyökre.

A Bizottság – néhány kivétellel – megfelelően reagált a tagállamok szükségleteire

16. A tagállami szakpolitikusok tájékoztathatják a Bizottságot arról, hogy mely területeken

szorulnak támogatásra a radikalizáció kezelése érdekében. Erre részben különféle találkozók,

17

hálózatok és dokumentumok (például a terrorizmussal foglalkozó tanácsi munkacsoport, a

megelőzéssel foglalkozó szakpolitikai döntéshozók 2017 februárjában létrehozott hálózata és

a tanácsi következtetések) útján, részben pedig az uniós forrásokhoz kapcsolódó

munkaprogramok jóváhagyásának részeként kerül sor. Megállapításunk szerint a

radikalizáció kezelésére irányuló szakpolitikai keretének kidolgozása során a Bizottság

figyelembe vette a tagállami szakpolitikusok által megfogalmazott igényeket (lásd:

4. háttérmagyarázat).

4. háttérmagyarázat. Példák olyan esetekre, amikor a Bizottság figyelembe vette a tagállamok által

megfogalmazott igényeket

2015 novemberében a tagállamok igazságügy- és belügyminiszterei az Európai Unió Tanácsának

következtetései révén hangsúlyozták, milyen fontosnak tartják, hogy a Bizottság segítse a

tagállamokat a börtönbeli radikalizáció problémájának kezelésében. Az erőszakos szélsőségességhez

vezető radikalizálódás megelőzésének támogatásáról szóló, 2016-ban közzétett közlemény erre

reagálva külön foglalkozott a börtönökben tapasztalható radikalizációval.

A 2015 elején Párizsban és Dániában elkövetett terrortámadások nyomán az oktatási miniszterek

2015 márciusában kiadták a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak,

a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló

Párizsi Nyilatkozatot. E nyilatkozattal összhangban az erőszakos szélsőségességhez vezető

radikalizálódás megelőzésének támogatásáról szóló 2016-os közlemény nagyobb hangsúlyt fektetett

a társadalmi kirekesztés problémájára.

17. A tagállami szükségletekkel párhuzamosan a Bizottság által nyújtott támogatás is

folyamatosan alkalmazkodott a terrorizmussal összefüggő veszélyhelyzet változásaihoz.

Támogatásainak módosítása során a Bizottság figyelembe veszi az olyan uniós szervek által

végzett munkát, mint az Europol, amely tájékoztatással látja el a Bizottságot a tagállamok

fenyegetettségéről (lásd: 5. háttérmagyarázat).

18

5. háttérmagyarázat. A Bizottság által nyújtott támogatás alkalmazkodik a veszélyhelyzethez

A közelmúltban Európában elkövetett terrortámadásokra és az Europol elemzésére reagálva az

erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzésének támogatásáról szóló 2016-os

közlemény kiemelte a külföldi terrorista harcosok (az európai otthonukból terrorista harcban vagy

kiképzésben való részvétel céljából külföldre – például szíriai és iraki konfliktusövezetekbe – utazó

személyek) hazatérésével összefüggő kockázatokat. A közlemény megerősítette az érintetteket a

radikalizálódott környezetből való kitörésben és a társadalomba való visszailleszkedésben segítő

kilépési stratégiák kidolgozásához nyújtott támogatást.

18. Mivel a Bizottság figyelembe veszi a tagállamok által megfogalmazott igényeket, a

szakpolitikai keret a releváns területekre irányítja a tagállamoknak juttatandó

támogatásokat. Felmérésünk megerősítette, hogy a válaszadók többsége szerint a Bizottság

releváns módon nyújtott támogatást a tagállamoknak a különböző területeken (lásd:

2. ábra). Ez az arány a területtől függően 64% és 80% között alakult. A melléklet bemutatja,

hogy a Bizottság nemcsak szakpolitikai keretét összpontosította a legfontosabb területekre,

hanem a különféle uniós alapokat is olyan fellépések végrehajtására használta fel, amelyek a

gyakorlatban irányulnak ezekre a területekre.

2. ábra. A bizottsági támogatás relevanciája

Forrás: a tagállamok Európai Unió mellett működő állandó képviseletei körében végzett ellenőrzési felmérés.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

A radikalizációvalkapcsolatos ismeretek

fejlesztése és agyakorlatok megosztása

A terrorista propagandaelleni küzdelem

A társadalombefogadókészségének ésrezilienciájának javítása

A radikalizált személyekazonosítása és kezelése

A radikalizáció elleniküzdelem az Európán

kívüli országokban

Vála

szad

ók a

rány

a (%

)

Nem releváns

Releváns

19

19. Egyes kivételes esetekben azonban nem fordítottak kellő figyelmet és forrást a

szükségletekre:

A belga hatóságok tájékoztatása szerint a szakpolitikai keret nem foglalkozott

kellőképpen a hagyományos média (televízió, rádió és sajtó) kérdéskörével. Véleményük

szerint fontos és gondolatébresztő lett volna a szakpolitikai kereten belül kezelni ezt a

kérdést: milyen szerepet játszik a média, amely nemcsak Európa elhagyására és a szíriai

harcokban való részvételre ösztönöz egyeseket, hanem a társadalom polarizációjához, a

radikalizációhoz vezető feszültségek keletkezéséhez is hozzájárul.

A gyakorlatban nem foglalkoztak kellőképpen kilépési stratégiák kidolgozásával (lásd:

5. háttérmagyarázat). A Bizottság 2014-ben pályázati felhívást tett közzé a Belső

Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközéből finanszírozandó

projektekre. A felhívás két prioritásra, a radikalizáció megelőzésére és a kilépési

stratégiák kidolgozására irányult. Ennek ellenére csak az első célkitűzést – a radikalizáció

megelőzését – célzó projektek részesültek támogatásban, mivel azok kiemelt besorolást

kaptak az elbírálás során. A Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató

eszközének 2015-ös és 2016-os éves munkaprogramja nem tartalmazott további

pályázati felhívást kilépési stratégiákkal kapcsolatos programok kidolgozására.

A támogatásokat úgy alakították ki, hogy a tagállamok számára előnyös legyen az uniós

szintű fellépés

20. A Bizottság nemcsak a releváns területekre összpontosítja munkáját, hanem uniós

források és eszközök alkalmazásával nyújt konkrét támogatást a tagállamoknak: ezt úgy

alakítják ki, hogy az uniós szintű fellépésből előnyök származzanak. Ilyen típusú támogatást

biztosít többek között a RAN (lásd: 1. háttérmagyarázat), az uniós internetfórum, az Európai

Stratégiai Kommunikációs Hálózat és az Europol által működtetett EU IRU (lásd:

2. háttérmagyarázat). Ezeknek a kifejezetten a radikalizációra irányuló, a tagállamok közötti

együttműködést segítő kezdeményezéseknek a végrehajtására uniós szintű koordináció

nélkül egyáltalán nem kerülhetett volna sor (vagy az nem lett volna ennyire hatékony).

21. A Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközéből finanszírozott,

a tagállamok által irányított nemzeti programokat is úgy alakították ki, hogy azokból az uniós

20

szintű fellépés – a tagállami standardok harmonizációja révén a különbségek csökkentése,

valamint a tagállamok közötti szinergiák kiaknázásának elősegítése – révén előnyök

származzanak. 18 tagállam foglalt nemzeti programjába kifejezetten a radikalizáció

kezelésére irányuló fellépéseket. Belgium például olyan projekteket finanszírozott, amelyek

célja a radikalizációval kapcsolatos tudatosság fejlesztése volt a börtönökben, illetve amelyek

a kiszolgáltatott családokat segítő hálózatot támogattak, vagy a helyi hatóságok szükségleteit

elemző és helyi stratégiákkal kapcsolatos tanácsadást nyújtó multidiszciplináris mobil

csoportok finanszírozását biztosították.

A Bizottság törekszik a szinergiák kihasználására, de a koordináción lenne még

javítanivaló

22. A Bizottság egyre aktívabban támogatja a tagállamokat a radikalizáció elleni

küzdelemben. Felmérésünk (lásd: 14. bekezdés) keretében a 15 válaszadóból 14 úgy érezte,

hogy a Bizottság most többet tesz e téren, mint öt évvel ezelőtt. A Bizottság különféle

fellépései nyolc főigazgatóság által kezelt különböző alapokhoz kapcsolódnak és számos

szakpolitikai területet érintenek (lásd: 5. bekezdés). Mindez eredményes koordinációt tesz

szükségessé. Ezért megvizsgáltuk, hogy a Bizottság a fellépéseinek koordinálása során ügyel-

e a szinergiák lehető legjobb kihasználására. Áttekintettük azt a folyamatot, amelynek során

az uniós finanszírozás odaítélését megelőzően konzultálnak a különböző főigazgatóságokkal.

A szinergiák feltárása érdekében áttekintettük a különféle uniós alapokból finanszírozott

főbb fellépéseket, és megvizsgáltuk, hogy a Bizottságnak átfogó áttekintése van-e a

radikalizációellenes fellépésekről, hiszen ez elengedhetetlen a lehetséges szinergiák legjobb

kiaknázásához. Különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a Bizottság teljes mértékben

kihasználta-e a RAN hálózatot, például az uniós finanszírozású fellépések eredményeinek

terjesztéséhez.

A Bizottság törekszik a szinergiák kihasználására

23. Amint a melléklet mutatja, a Bizottság többféle intézkedés révén is kezelhet egyazon

problémát. Mivel a Bizottság egyre aktívabb ezen a területen, fennáll a szinergiák

kihasználásának lehetősége, különösen a különböző fellépések metszéspontjaiban. Példák:

21

a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközéből a

tagállamoknak biztosított tanárképzési támogatásból az Erasmus+ projektek

tanárképzési fellépéseit is fedezni lehet;

a Jogérvényesülés programból finanszírozott, a börtönszemélyzet képzésére és

ismereteinek bővítésére irányuló projektek révén az Erasmus+ projektek és a Belső

Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközéhez kapcsolódó projektek

hasonló fellépéseit is fedezni lehet.

24. A Bizottság több eljárással is bír a koordináció megkönnyítésére, a szinergiák lehető

legjobb kihasználása és a támogatások átfedésének elkerülése céljával

(6. háttérmagyarázat).

6. háttérmagyarázat. Példák a Bizottság koordinációt megkönnyítő eljárásaira

A szolgálatközi konzultáció néven ismert eljárás keretében több főigazgatóság működik együtt az

uniós alapokhoz tartozó fellépéseket meghatározó éves munkaprogramok jóváhagyásán. Az éves

munkaprogramok néha előírják, hogy az egyes projektek más fellépéseket egészítsenek ki. Néhány

példa:

- a Jogérvényesülés program 2016-os éves munkaprogramja előírta, hogy a fellépések biztosítsák

az egyéb uniós alapokból – így a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató

eszközéből, az Erasmus+ programból és a Horizont 2020-ból – finanszírozott fellépésekkel való

konzisztenciát, kiegészítő jelleget és szinergiákat;

- a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközéhez kapcsolódó,

közvetlenül a Bizottság által irányított fellépések 2016-os éves munkaprogramja előírta, hogy a

projektek esetében biztosítani kell az Europol tevékenységével való kiegészítő jelleget.

A pályázati felhívás (a projektek finanszírozására való pályázatok bekérési eljárása) szintén előírhatja

a jelentkezők számára annak bizonyítását, hogy nem kerül sor már meglévő kezdeményezések

megkettőzésére. A Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközének a

radikalizáció megelőzését célzó 2014-es pályázati felhívása például kötelezte a pályázókat annak

igazolására, hogy a projektjavaslatok nincsenek átfedésben más meglévő munkával, projekttel vagy

kezdeményezéssel, beleértve a RAN tevékenységét is.

22

25. Különböző alapokból finanszírozott, különböző területeken végrehajtott fellépéseket

vizsgáltunk. Megállapításunk szerint a bizottsági koordináció szinergiák megvalósítását tette

lehetővé a Bizottság fellépései között. A RAN hálózat például segíti az egyéb uniós

finanszírozású projektek eredményeinek terjesztését (lásd: 7. háttérmagyarázat). A 3. ábra

további példákat is bemutat. A három különböző uniós alapból támogatott fellépések

vizsgálatából kiderül, hogy mind az egyes alapok között, mind az alapokon belül léteznek

szinergiák. A Bizottság például a hetedik keretprogramból (a Horizont 2020 programot

megelőző kutatási keretprogramból) finanszírozta az IMPACT10 kutatási projektet, amely a

radikalizáció elleni fellépések értékelésére fejlesztett ki eszközöket, amelyeket azután a

Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközéből finanszírozott

STRESAVIORA projekt is felhasznált. Ezt a projektet később egy, az Erasmus+ programból

támogatott projekt segítségével nagyobb léptékben is megvalósították és széles körben

kommunikálták annak eredményeit.

7. háttérmagyarázat. A RAN-gyűjtemény: példa az uniós finanszírozású projektek közötti

szinergiára

A RAN hálózat által összeállított és 2014 óta rendszeresen frissített „módszertani és gyakorlati

gyűjtemény” tartalmazza az Unióban végrehajtott olyan radikalizációellenes projektek részletes

adatait, amelyek más környezetben is alkalmazhatók lehetnek. A projekteket egy szakmai értékelési

RAN-munkacsoport elé terjesztették, majd a RAN irányítóbizottsága hagyta jóvá azok megosztását.

A RAN-gyűjtemény 108 gyakorlatot, köztük 16 uniós finanszírozású projektet tartalmaz.

3. ábra. Példák a Bizottság radikalizációellenes fellépései közötti szinergiákra

[INSERT IMAGE HERE]

Forrás: Európai Számvevőszék.

10 Az IMPACT Europe („innovatív módszer és eljárás az erőszakos radikalizáció elleni európai technikák értékelésére”) célja a radikalizációval foglalkozó kezdeményezések értékelésére alkalmas eszköztár kifejlesztése volt.

23

A koordináció terén tapasztalható némi hiányosság

26. Bár a Bizottság számos esetben képes felismerni és kihasználni a fellépések közötti

kapcsolódásokat, az átfogó koordináció terén hiányosságok tapasztalhatóak:

Más-más főigazgatóság felelős a különböző uniós alapokkal kapcsolatos tervezésért és

beszámolásért (lásd: melléklet). Az Erasmus+ programból finanszírozott projektek

koordinálását például az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság, míg a Jogérvényesülés

programból finanszírozottakét a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság

végzi. A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság viseli az elsődleges felelősséget a

Bizottság szakpolitikai keretének kidolgozásáért és végrehajtásának nyomon

követéséért11. 2017-ig azonban nem létezett keret az összes radikalizációval foglalkozó

uniós fellépés koordinálására, amely lehetővé tette volna az alapok közötti lehetséges

szinergiák feltárását.

A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság csak 2017-ben végezte el a

radikalizációval foglalkozó uniós finanszírozású projektek feltérképezését. Ezelőtt tehát

a Bizottság nem rendelkezett egyeztetett jegyzékkel a különböző uniós alapokból

finanszírozott radikalizációellenes fellépésekről. A feltérképezés még ekkor is csak a

Bizottság által központilag irányított fellépésekre terjedt ki, a tagállamok által saját

nemzeti programjaikon belül irányított fellépésekre nem.

27. Az Europolnál az EU IRU-val, illetve az Európai Stratégiai Kommunikációs Hálózattal

készített interjúk során lehetőségeket tártunk fel az uniós finanszírozású fellépések

koordinációjának javítására:

az Europol javaslata szerint fokozhatná a szinergiát, ha az ellenpropaganda-kampányok

időzítését és tartalmát összehangolnák a terrorista tartalmak internetről való

eltávolításával;

11 Például a 2016. október óta közzétett, a hatékony és valódi biztonsági unió irányába tett lépésekről szóló havi jelentések és az uniós biztonságpolitika 2017. júliusban közzétett átfogó értékelése révén.

24

az Európai Stratégiai Kommunikációs Hálózat javaslata szerint hasznos lenne hozzáférést

kapnia a terrorista propagandatrendek Europol általi elemzéséhez (amennyiben ezt a

Bizottság és az Europol közötti igazgatási megállapodás lehetővé teszi), és ha jobban

bevonnák az uniós támogatású VOX-Pol12 kutatási projektbe. Ilyen információ

birtokában megalapozottabb tanácsokat adhatna a kormányzatoknak a kommunikációs

stratégiáik és ellenpropaganda-kampányaik kidolgozásához.

Nem aknázzák ki maradéktalanul a RAN potenciálját

28. Noha a RAN hálózat uniós szintű fellépéséből származnak előnyök, megállapításunk

szerint a gyakorlatban nem használják ki teljesen az ebben rejlő potenciált13:

Példának okáért a RAN több gyakorlati eredményt mutathatna fel, ha (például a

korábbinál több helyszíni vizsgálat révén) elemezné a tagállamokban folytatott

gyakorlatokat, és részletes összehasonlító jegyzéket dolgozna ki az egyes tagállamokban

alkalmazott módszerekről. A terrorista radikalizálódás megelőzéséről szóló 2014-es

közlemény a bevált gyakorlatok katalógusaként említi az – első alkalommal 2014-ben

megjelent – úgynevezett RAN-gyűjteményt. A RAN-gyűjtemény bevezetője szerint

azonban az a gyakorlatokat csak tájékoztató jelleggel, inspirációként közli. További

megállapításunk szerint a RAN-gyűjtemény egyes címszavai nem tartalmaznak elég

információt a projekt finanszírozási módjáról ahhoz, hogy az érdeklődőknek adott

esetben ez segítsen potenciális uniós finanszírozási forrásra találni tervezett

projektjeikhez.

A Bizottság nem elemezte, miért használják a RAN hálózatot egyes országok kevésbé,

mint mások (lásd: 4. ábra). A RAN használatában mutatkozó különbségek okai között

lehet az egyes országok eltérő megítélése a terrorveszéllyel kapcsolatban, a RAN-nak a

terrorizmus egyes formáira irányuló kiemelt figyelme, a hálózat alulról építkező jellege

12 A VOX-Pol projekt célja a szélsőséges online tartalmakkal kapcsolatos kutatási tevékenységek hálózatba kapcsolása, ami megalapozottabb szakpolitikai tervezést tenne lehetővé tagállami, uniós és nemzetközi szinten egyaránt.

13 Ezt felmérésünk is megerősítette. A nézetének hangot adó 13 válaszadó közül 8 (62%) úgy érezte, hogy a RAN-megközelítés még több hozzáadott értéket biztosíthatna.

25

(azaz hogy a szakpolitikusokat tájékoztatja a gyakorlati szakemberek nézőpontjáról),

illetve az, hogy az ülések során az angol az elsődleges munkanyelv. Nem kerülnek

rögzítésre adatok arról, hogy az idők során hogyan változott a különböző tagállamok

részvételi aránya.

4. ábra. A RAN munkacsoportjának résztvevői 2015. október óta

Forrás: Európai Számvevőszék, a Bizottság adatai alapján.

A Bizottság az uniós finanszírozású projektekkel kapcsolatos figyelemfelhívás érdekében

arra bátorítja a projektek résztvevőit, hogy az RNA munkacsoporton keresztül osszák

meg másokkal eredményeiket. A 2011 (a RAN létrehozásának éve) óta lezárult és a

Kevesebb mint 30 résztvevő30–60 résztvevőTöbb mint 60 résztvevő

26

Bizottságtól jó, nagyon jó vagy kitűnő értékelést kapott 20 ISEC-finanszírozású projekt14

közül például 16 esetében javasolta az eredmények közzétételét a RAN hálózaton

keresztül. Megállapítottuk azonban, hogy a projektek több mint fele esetében ez nem

történt meg a gyakorlatban: ellenőrzésünk időpontjáig csak 7 ilyen projektet (44%)

terjesztettek ténylegesen valamely RAN munkacsoport, műhely vagy konferencia elé.

A belga hatóságok tájékoztatása szerint a kisebb, kormányzatokhoz nem kapcsolódó

helyi szervezeteknél (ilyenek például a külföldi harcosok anyáit összefogó helyi

csoportok hálózatai) dolgozó gyakorlati szakemberek részvétele a RAN-ban nem

elégséges ahhoz, hogy biztosítható legyen a valóban felfelé építkező megközelítés.

A RAN a szakemberektől a szakpolitikusok felé irányuló kommunikáció javítására

törekszik. A hálózatban részt vevő gyakorlati szakemberek körében végzett 2016-os

RAN-felmérés válaszadóinak azonban csak kevesebb mint fele érezte úgy, hogy a RAN

segített nekik befolyásolni a szakpolitikai döntéshozókat. Ezenfelül a felmérésünk négy

válaszadója javasolta, hogy érdemes lenne megerősíteni a RAN és a szakpolitikusok

közötti kapcsolatot, például a módszer- és eszmecserék hivatalossá tételével. Gyakran

túl sokáig tart, hogy a szakemberek által feltárt szükségletek bekerüljenek a Bizottság

szakpolitikai keretébe. A szakemberek (börtönökben és a pártfogói felügyeletben

dolgozók, tanárok és szociális munkások) szintjén például a RAN büntetés-végrehajtással

és pártfogó felügyelettel foglalkozó munkacsoportja már 2011 óta folytat eszmecserét a

börtönökben tapasztalható radikalizációról. A Bizottság mégis csak 2015-ben határozott

meg a Jogérvényesülés programból finanszírozandó konkrét intézkedéseket a probléma

kezelésére.

Nem elég fejlett a Bizottság eredményértékelési kerete

29. Megvizsgáltuk, hogy a Bizottság rendelkezik-e teljesítménymutatókkal az általa nyújtott

támogatás eredményességének átfogó értékelésére és annak elemzésére, hogy a kitűzött

14 A „Bűnmegelőzés és bűnözés elleni küzdelem” (ISEC) program a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközét (2014–2020) megelőző „Biztonság és a szabadságjogok védelme” keretprogram (2007–2013) részét képezte.

27

célok realisztikusak-e. Megvizsgáltuk, hogy a terrorizmushoz vezető radikalizáció tagállami

kezelésének segítése kapcsán a mutatók nem csak magukat a tevékenységeket, hanem az

átfogó célkitűzés felé történt tényleges előrehaladást is mérik-e. Az egyedi fellépések

szintjén megvizsgáltuk, hogy a Bizottság értékeli-e az általa nyújtott támogatás

eredményességét, hogy felmérje, mi működik milyen helyzetben, illetve mi az, ami nem

működik, és mi ennek az oka. A Bizottságnak erre az információra a következőkhöz van

szüksége:

hogy választ tudjon adni az Európai Parlamentnek, amikor az felkéri a radikalizáció és a

terrorista csoportokba való toborzás elleni küzdelemre irányuló uniós stratégia

értékelésére15;

hogy továbbfejleszthesse, illetve a fenyegetettség és a felhasználói igények alakulása

szerint folyamatosan kiigazíthassa szakpolitikáját és támogatását;

hogy a szinergiák lehető legjobb kihasználása érdekében terjeszthesse a sikeres

projektek eredményeit és nagyobb léptékben is megvalósíthassa azokat (illetve

elkerülhesse a kevéssé eredményes vagy kontraproduktív projekteredmények

terjesztését);

hogy meg tudja győzni a polgárokat arról, hogy a kezdeményezések várhatóan

eredményesek lesznek.

A Bizottság nem vizsgálja átfogó kontextusban a szakpolitikai célok sikeres elérését

30. Megállapításuk szerint a Bizottság nem fejlesztette ki kellőképpen annak értékelésére

szolgáló keretét, hogy a tagállamok radikalizációellenes törekvéseit támogató politikája

eredményes és értékarányos-e. A Bizottság például

nem bontotta le radikalizációellenes politikájának átfogó célkitűzéseit konkrétabb és

mérhetőbb célkitűzésekre;

15 Lásd például: az Európai Parlament 2015. november 25-i állásfoglalása az európai polgárok radikalizálódásának és terrorista szervezetek általi toborzásának megelőzéséről.

28

nem állapított meg megfelelő mutatókat és célokat a felhasznált uniós források

tekintetében, hogy mérni tudja a radikalizáció elleni küzdelem teljesítményét;

nem nyújtott átfogó áttekintést az uniós finanszírozással végrehajtott

radikalizációellenes fellépésekről (lásd: 26. bekezdés);

nem mutatta be teljes körűen a radikalizáció elleni küzdelem költségeit. A terrorista

radikalizálódás megelőzéséről szóló 2014-es közlemény nem tartalmazott információt a

finanszírozás összegéről. A Bizottság kifejtette, hogy a fellépések végrehajtását meglévő

forrásokból fogják fedezni, de nem pontosította, hogy mely forrásokról van szó. Az

erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzésének támogatásáról szóló

2016-os közlemény, illetve az uniós biztonságpolitika 2017. júliusban közzétett átfogó

értékelése16 már közölt némi információt a finanszírozásról és a költségekről.

Mindazonáltal:

i. kimaradt néhány fellépés, például a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést

támogató eszközéből finanszírozott projektek;

ii. néhány fellépés – nevezetesen az EU IRU, az uniós internetfórum, a civil társadalom

szerepvállalását támogató program és az Európai Stratégiai Kommunikációs Hálózat –

mellett nem szerepel költség;

iii. a különféle fellépésekhez megadott finanszírozási információk eltérő időszakokra

vonatkoznak;

iv. a Bizottság nem tesz különbséget a kifejezetten a radikalizáció kezelését célzó fellépések

költségei (például a RAN kiválósági központ – 25 millió euró) és a nem célzott, de a

radikalizáció kezeléséhez mégis hozzájáruló fellépések költségei (például az Európai

Szociális Alapból a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációjának

elősegítésére juttatott 25,6 milliárd euró) között.

16 SWD(2017) 278, 2017. július 26.: „Az EU biztonságpolitikájának átfogó értékelése”.

29

31. Ennélfogva nem létezik olyan átfogó beszámoló, amely teljességgel felölelné az uniós

finanszírozású radikalizációellenes fellépések költségeit és eredményeit. A témát ehelyett

több különböző jelentés tárgyalja, amelyek a szakpolitikai célok sikeres elérésének mérése

helyett inkább csak beszámolnak a végrehajtott fellépésekről (lásd: 8. háttérmagyarázat).

8. háttérmagyarázat. Példa olyan jelentésekre, amelyek a szakpolitikai célok sikeres elérésének

mérése helyett inkább csak beszámolnak a végrehajtott fellépésekről

Az Európai Unió 2010–2014-es belső biztonsági stratégiájáról szóló végrehajtási zárójelentés

kifejtette, mit tett az Unió azért, hogy támogassa a tagállamokat a radikalizáció kezelésében, azonban

nem értékelte azok eredményességét17:

- a RAN létrehozása 2011 szeptemberében;

- a terrorista radikalizálódás megelőzéséről szóló közlemény elfogadása 2014 januárjában;

- a RAN-gyűjtemény közzététele.

A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság 2016-os tevékenységi jelentésében a Belső Biztonsági

Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközéről szóló teljesítménytáblázatok információkat

tartalmaznak a kidolgozott ellenpropaganda-kampányok számáról.

Az EU IRU időszakosan beszámol az internetről eltávolított terrorista tartalmak mennyiségéről.

A Bizottság nem tudja bizonyítani, hogy ténylegesen mennyire eredményesek egyedi

fellépései

32. A több tevékenység nem jelent feltétlenül nagyobb eredményességet. Megállapításunk

szerint a tagállamok radikalizációellenes erőfeszítéseit támogató bizottsági fellépések

értékelése gyakran nem annyira azok eredményességét (pl. a RAN résztvevői által elsajátított

ismeretek, azok alkalmazása és a munkavégzésre való hatása), mint inkább a tevékenység

mennyiségét (pl. a megrendezett ülések vagy kiadott dokumentumok száma) méri. Az uniós

biztonságpolitikáról a közelmúltban közzétett átfogó értékelés szintén rámutatott arra, hogy

17 COM(2014) 365 final (2014. június 20.): Az Európai Unió 2010–2014 közötti belső biztonsági stratégiájáról szóló végrehajtási zárójelentés.

30

értékelni kell a terrorizmus megelőzését célzó fellépések eredményeit és eredményességét.

Következésképpen – amint a következő bekezdések szemléltetik – a Bizottság nem tudja

igazolni, hogy a valóságban mennyire voltak eredményesek az uniós finanszírozással

végrehajtott radikalizációellenes fellépések.

33. A Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközéből finanszírozott

projektek esetében tervezik értékelések elvégzését, azonban a projektekhez gyakran nem

állnak rendelkezésre eredményességi mutatók. A radikalizáció kapcsán 2014-ben közzétett

pályázati felhíváson (lásd: 19. bekezdés, b) pont) kiválasztott öt sikeres projektjavaslat közül

például a Bizottság szerint három18 csak esetleges, vázlatos vagy fejletlen értékelési és

monitoringstratégiákat mutatott fel, és nem tartalmazott a projektek tényleges

eredményességét mérő mutatókat.

34. Az ISEC (a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközének

elődje) esetében a Bizottság minden egyes projekt zárójelentését19 áttanulmányozta, és

konkrét outputokban is kifejezte az elért eredményeket. Értékelte az eredmények minőségét

is, vagyis hogy azok hasznosak és továbbadhatóak-e, és meghatározta, érdemes-e terjeszteni

azokat, és ha igen, milyen módon. Ezek az áttekintések azonban nem tartalmazták a

projekthatások tényalapú értékelését: a projekt szerves részét képező eredményességi

mutatók hiányában pusztán azt rögzítették, hogy az áttekintést végző személy megítélése

szerint mennyire mutatkozhat eredményesnek a projekt.

35. Az Europolnál működő EU IRU a terrorista online tartalmakat megjelölve jelzi az érintett

szolgáltatóknak, hogy eltávolíthatják azokat. A teljesítmény mértékegysége a megjelölt és a

szolgáltatók által törölt tartalmak mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya (lásd:

5. ábra). E statisztikák hasznosságát a következő tényezők korlátozzák:

A statisztikákból nem derül ki, mennyi tartalmat töröltek kizárólag az EU IRU munkája

nyomán. Az EU IRU ugyanis olyan terrorista propaganda eltávolítását is kérheti az

18 FIRST LINE, LIAISE II és SAFFRON.

19 A projekt végén az uniós finanszírozás kedvezményezettje által készített ismertető és pénzügyi jelentés a projekttevékenységekről és a projekt eredményeiről.

31

internetszolgáltatóktól, amelyeket a tagállamok jelöltek meg20. Ennek a kockázata

alacsonyabb olyankor, amikor az EU IRU nem uniós (például arab, orosz vagy török)

nyelvű propagandát vizsgál, hiszen ilyenre a szélsőséges internetes tartalmakkal

foglalkozó tagállami egységek kevesebb figyelmet fordítanak. Az EU IRU-nak nincs

információja arról, hogy az internetszolgáltatók mennyi terrorista tartalmat töröltek

kizárólag az ő kérésére, vagyis úgy, hogy azokat nem jelölték meg tagállami egységek, a

civil társadalom vagy maguk az internetszolgáltatók is. Az internetszolgáltatók nem

adnak visszajelzést a tartalmak törlésének okáról.

A statisztikák nem mutatják ki az eredményességet abban a tekintetben sem, hogy az

interneten mennyi terrorista propaganda marad fent. A véleményének a felmérésben

hangot adó tíz válaszadó úgy érezte, hogy az EU IRU előtt álló egyik legnagyobb kihívás

az, hogy az eltávolított propagandát egyszerűen újra feltöltik vagy más platformokra

helyezik át. A 2016. decemberi uniós internetfórum (lásd: 2. háttérmagyarázat)

alkalmával a legnagyobb internetszolgáltatók bemutattak egy kezdeményezést,

amelynek célja a propaganda ismételt feltöltésének megelőzése. Az általunk felkeresett

francia hatóságok hangsúlyozták, hogy bizonyítani kell e mechanizmus

eredményességét. Kiemelték továbbá, mekkora kihívást jelent megtalálni a megfelelő

egyensúlyt a terrorista propaganda internetes láthatóságának visszaszorítása és a

terroristák összetettebb és titkosabb üzenőrendszerek irányába való kényszerítése

között, hiszen ez utóbbi esetben még nehezebbé válhatna a nyomozás.

A statisztikák nem mérik a reakcióidőt, azaz hogy a feltöltéstől számítva mennyi időbe

telik, míg az EU IRU azonosítja a gyanús tartalmat, illetve az értesítéstől számítva

mennyi időn belül távolítják el azt az internetszolgáltatók.

20 A szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó brit egység évente mintegy 100 000 bejelentést tesz.

32

5. ábra. Az EU IRU statisztikái

2015. július 1. – 2016. július 1.

2016. július 1. – 2017. június 1.

Megjelölési javaslat 9787 20 174

A szolgáltatók által törölt tartalom 8949 16 143

Sikerességi arány 91,4% 80,0%

Forrás: Europol – EU IRU Year One Report (az EU IRU első évi jelentése) és az Europol adatai.

36. A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság éves tevékenységi tervében részletes

számszerűsített célértékeket határoz meg a RAN számára, valamint negyedéves és éves

előrehaladási jelentéseiben rendszeresen ellenőrzi az ezek elérése irányában történt

előrelépést. Ezek a tervek és jelentések azonban csak felsorolják a tevékenységek adatait (pl.

találkozók, résztvevők, előzetes dokumentumok, tanulmányi látogatások, szemináriumok,

konferenciák, hírlevelek, tanfolyamok, műhelyfoglalkozások, szakpolitikai dokumentumok és

vitaanyagok száma). A Bizottság nem kért be olyan információkat (pl. a résztvevők

elégedettsége, a megszerzett ismeretek és kiépített kapcsolatok, ezek felhasználása és

terjesztése a tagállamon belül, hatásuk a munkakörre vagy a szervezet eredményeire – azaz

például hogy a képzés ténylegesen segített-e a rendőrségnek felismerni a radikalizált

személyeket és csökkenteni az általuk jelentett kockázatot) a RAN kiválósági központjától,

amelyek segítségével nyomon tudná követni annak eredményességét. A RAN kiválósági

központja azonban saját kezdeményezésre végzett olyan felméréseket, amelyek engednek

némi betekintést munkájának hasznosságába. Egy 2016. augusztusi felmérés például

kimutatta, hogy a RAN rendezvényein részt vevők közel 90%-a úgy érezte, hogy részvétele

kedvezően befolyásolja majd napi munkáját.

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

37. Saját nemzetbiztonságukért – így a terrorizmus elleni küzdelemért is – a tagállamok

felelősek. Mindazonáltal az Unió is segíti őket e feladatuk teljesítésében, mégpedig azáltal,

hogy az információcsere, az operatív együttműködés, valamint az ismeretek és a

tapasztalatok megosztásának elősegítése révén hozzájárul a biztonság magas szintjének

kialakításához. Az Unió 2005-ben négy pillérre épülő stratégiát fogadott el a terrorizmus

33

ellen. Az első pillér a radikalizáció és a toborzás okainak kezelése révén igyekszik megelőzni,

hogy az emberek a terrorizmus felé forduljanak. Mivel a radikalizáció hátterében több

tényező áll, intézkedések egész eszköztára szükséges a probléma kezeléséhez. A Bizottság

ezért a meglévő uniós alapok egyre szélesebb körét használja fel a tagállamok támogatására.

38. Ellenőrzésünk során megvizsgáltuk, hogy a Bizottság megfelelően irányította-e a

terrorizmushoz vezető radikalizáció kezelésére a tagállamoknak biztosított támogatást.

Összességében azt állapítottuk meg, hogy a Bizottság megfelelően reagált a tagállamok

szükségleteire, a koordináció és az értékelés terén azonban feltártunk néhány hiányosságot.

39. A Bizottság olyan releváns kezdeményezések útján mozdította elő a tagállamok közötti

együttműködést, mint az uniós radikalizálódástudatossági hálózat (RAN), az uniós

internetfórum és az Európai Stratégiai Kommunikációs Hálózat (lásd: 15–21. bekezdés).

40. A Bizottság többek között a munkaprogramok jóváhagyása során folytatott

főigazgatóságközi konzultáció révén koordinálta átfogó támogatását, ami szinergiák

megvalósítását tette lehetővé különböző fellépései között. A közelmúltbeli fejlődés ellenére

azonban maradt még javítanivaló a bizottsági fellépések koordinálása terén. Az ezen a

területen uniós finanszírozással végrehajtott fellépésekről készített bizottsági áttekintés

például nem terjed ki a tagállamok által irányított fellépésekre, pedig ez hasznos lenne a

potenciális szinergiák lehető legjobb kihasználásához. Megállapítottuk azt is, hogy a RAN – az

egyik legfőbb bizottsági kezdeményezés – lehetőségeit nem aknázták ki maradéktalanul a

sikeres uniós finanszírozású projektek eredményeinek terjesztésére (lásd: 22–28. bekezdés).

1. ajánlás. A radikalizációval foglalkozó fellépések átfogó koordinációs keretének

továbbfejlesztése

A radikalizáció problémájának kezelésében a Bizottság azzal támogassa a tagállamokat, hogy

javítja az uniós finanszírozású fellépések átfogó koordinációját. Ennek érdekében a Bizottság

a tagállamok által irányított jelentősebb uniós finanszírozású fellépéseket is vegye fel az

uniós finanszírozással végrehajtott radikalizációellenes fellépések jegyzékébe.

A Bizottság rendszeresen frissítse ezt a jegyzéket a szinergiák lehető legjobb

34

kihasználása érdekében, különösen ott, ahol egyszerre használnak fel különböző

alapokat és eszközöket. A jegyzék legyen hozzáférhető a projektpályázók számára;

a bizottsági fellépések közötti potenciális szinergiák lehető legjobb kihasználása

érdekében kötelezően írja elő a sikeres uniós finanszírozású projektek eredményeinek a

RAN hálózaton keresztüli megosztását.

Határidő: 2019. június.

2. ajánlás. A gyakorlati szakembereknek és a tagállami szakpolitikusoknak nyújtott

gyakorlati támogatás fokozása

A Bizottság

rendszeres és strukturált módszer- és eszmecserével javítsa a gyakorlati szakemberektől

a szakpolitikusok felé irányuló kommunikációt;

elemezze a különböző tagállamokbeli szakemberek RAN-ban való részvételét, és

fordítson kiemelt figyelmet arra, hogy jobban be kell-e vonni abba a kevésbé aktív

országokat;

elemezze a szakemberek RAN-ban való részvételét, és az alulról építkező megközelítés

megvalósítása érdekében biztosítsa, hogy a különböző típusú érdekeltek – így a

kormányzathoz nem kapcsolódó, helyi szervezetek hálózatai is – megfelelően

képviseltessék abban magukat;

támogassa a radikalizációellenes projektek irányítóit a gyakorlatok eredményességének

és átültethetőségének értékelésében, és fokozza azzal a RAN-gyűjtemény relevanciáját,

hogy tájékoztat az egyes gyakorlatok eredményességéről és arról, hogy milyen

körülmények között lehetséges az átültetésük;

35

a RAN-gyűjteményben adjon egyértelmű ismertetést a fellépések uniós alapokból való

finanszírozásának módjáról.

Határidő: 2019. június.

41. A Bizottság nem fejlesztette ki kellőképpen annak értékelésére szolgáló keretét, hogy az

általa nyújtott támogatás eredményes és értékarányos-e. Például nem bontotta le átfogó

szakpolitikai célkitűzéseit konkrétabb és mérhetőbb célkitűzésekre, és a Bizottság által a

radikalizáció kezelésére fordított forrásokhoz nem társulnak a cél elérésének sikerességét

mérő mutatók és célértékek (lásd: 29–31. bekezdés).

42. Ezenfelül az egyes fellépések sikerességét gyakran inkább a kifejtett tevékenység

mennyiségén, mintsem a fellépés eredményességén mérik le. Következésképpen fennáll a

kockázat, hogy a levont tanulságokat nem terjesztik kellően széles körben, illetve a Bizottság

nem veszi figyelembe azokat fellépéseinek kidolgozásakor vagy szakpolitikának

továbbfejlesztése során. (lásd: 32–36. bekezdés).

3. ajánlás. Az eredményértékelési keret továbbfejlesztése

A Bizottság értékelje szakpolitikai céljai elérésének sikerességét, és biztosítsa, hogy

bizonyítani lehessen az uniós finanszírozással végrehajtott fellépések tényleges

eredményességét. Ennek érdekében a Bizottság

végezze el az azon célkitűzések kitűzéséhez és mutatók meghatározásához szükséges

konzultációkat és kutatásokat, amely célkitűzések és mutatók révén értékelni tudja a

radikalizáció kezelésére irányuló tagállami törekvések támogatásának terén kitűzött

szakpolitikai céljainak sikeres elérését és ennek értékarányosságát. Ezután rendszeresen

számoljon be a radikalizációellenes politikája célkitűzéseinek elérése irányában tett

átfogó előrehaladásáról és az érintett uniós forrásokról;

írja elő a RAN kiválósági központjának, hogy az részletesebb jelentésekben számoljon be

eredményességéről, például a résztvevők elégedettségéről, megszerzett ismereteikről

36

és kiépített kapcsolataikról, ezek felhasználásáról, illetve a munkában vagy a szervezet

eredményeit illetően tapasztalható hatásukról;

az uniós internetes fórum keretében felügyelje a következőket:

• az EU IRU és a tagállami IRU-k közötti együttműködést a komplementaritás

biztosítása és annak elkerülése érdekében, hogy egyazon terrorista tartalmat többen

is jelentsenek az informatikai vállalatoknak;

• azt, hogy a terrorista propaganda törlése mennyiben gyakorol hatást a terrorista

tartalmak megjelenésére az interneten;

• az EU IRU által jelentett tartalmak eltávolításának gyorsaságát;

biztosítsa, hogy a projektpályázók bemutassák, hogyan fogják mérni projektjeik

eredményességét.

Határidő: 2019. június.

A jelentést 2018. március 20-i luxembourgi ülésén fogadta el a Lazaros S. LAZAROU

számvevőszéki tag elnökölte V. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

1

MELLÉKLET Példák a radikalizáció kezelését célzó, uniós finanszírozással végrehajtott fellépésekre

Fellépés A radikalizáció kezelésével kapcsolatos célkitűzés Finanszírozás Irányítás

Uniós radikalizálódástudatossági hálózat (RAN)

A tagállamok segítése az eredményes megelőzési munka megtervezésében és végrehajtásában, az intézményközi struktúrák kialakítására vonatkozó iránymutatások és kézikönyvek rendelkezésre bocsátása, a tapasztalatcserét és a bevált gyakorlatok megosztását szolgáló platform létrehozása, valamint a radikalizálódással kapcsolatos kutatások feltérképezésének folytatása

A Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszköze

DG HOME

Kutatási ösztöndíjak

A radikalizációval foglalkozó tudományos szféra és a biztonság gyakorlati szakemberei közötti távolság áthidalása, hogy a tagállamok ennek köszönhetően jobban képesek legyenek tovább finomítani meglévő szakpolitikai megközelítéseiket, illetve új szakpolitikákat és gyakorlatokat fejleszthessenek ki (kutatási témák: az erőszakos radikalizáció és a jelenkori radikalizációs trendek átfogó megközelítésének kidolgozása)

Horizont 2020 programDG HOMEDG RTD

Közvetlen vagy megosztott irányítású biztonsági projektek

A helyi szereplők és a családok elérését, bevonását és támogatását szolgáló eszközök kifejlesztése a radikalizáció megelőzésére

A Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszköze

DG HOME

A terrorista propaganda elleni küzdelem

Fellépés A radikalizáció kezelésével kapcsolatos célkitűzés Finanszírozás IrányításA szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység (EU IRU)

Az online terrorista propaganda elleni küzdelem Europol Europol

Uniós internetfórum Az internetszolgáltatóknak a terrorista propaganda elleni küzdelembe történő bevonását célzó bizo Belső Biztonsági Alap DG HOME

Európai Stratégiai Kommunikációs Hálózat

A szakpolitikai keretek, kommunikációs kampányok vagy egyéni kezdeményezések kialakításához szükséges szakértelem biztosítása a tagállamok, a civil társadalom és az uniós intézmények számára A legjobban bevált gyakorlatok megosztását és cseréjét szolgáló hálózat működtetése, valamint gyakorlati segítségnyújtás és tanácsadás az eredményes ellenkampányok kidolgozásához

Belső Biztonsági Alap DG HOME

Közvetlen vagy megosztott irányítású biztonsági projektek

A potenciálisan radikalizációhoz vezető online tartalmak kérdésének kezeléseA Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszköze

DG HOME

A társadalom befogadókészségének és rezilienciájának javítása

Fellépés A radikalizáció kezelésével kapcsolatos célkitűzés Finanszírozás Irányítás

Nemzetközi partnerségek A társadalmi összetartozás, a közös értékek és a kultúrák közötti megértés előmozdítását előtérbe helyező innovatív szakpolitikai koncepciók és helyi szintű gyakorlatok kidolgozása

A szakpolitikai reform támogatása

A Párizsi Nyilatkozat hatókörébe tartozó innovatív bevált gyakorlatok átültetése és terjesztése

Ifjúságsegítők

Bevált gyakorlatok eszköztárának kidolgozása a következő területeken:– a fiatalok segítése demokratikus ellenállóképességük fejlesztésében, valamint abban, hogy tudatos médiafelhasználókká váljanak, és kritikusan gondolkodjanak;– a fiatalok megtanítása a konfliktusok megoldására és mások véleményének tiszteletben tartására;– a marginalizálódás kockázatának felismerése, a veszélyeztetett csoportok azonosítása.

eTwinning

Tanárok és osztályok összekapcsolása az Unió egész területéről az eTwinning internetes platformon keresztül azzal a céllal, hogy megtalálják az osztályon belüli diverzitás kezelésének, a közös értékek diákok közti terjesztésének, valamint a marginalizálódás kockázata felismerésének és a veszélyeztetett csoportok azonosításának követendő módjait.A hátrányos helyzetű csoportok társadalmi beilleszkedésének segítése, például igényekre szabott képzési programok és szociális támogatási rendszerek formájábanAz iskolák segítése a korai iskolaelhagyással szembeni küzdelemben és a mindenki számára elérhető minőségi oktatás hozzáférhetőbbé tételében

Foglalkoztatási és szociális innovációs projektek

A társadalmi összetartozást erősítő helyi szintű innovatív projektek finanszírozása A foglalkoztatás és társadalmi innováció programja DG EMPL

A jogok, egyenlőség és polgárság területére irányuló projektek

A közösségek – köztük a vallási közösségek – közötti jobb megértés elősegítése, a rasszizmus és idegengyűlölet megelőzése és kezelése vallásközi és kultúraközi tevékenységek révén

„Jogok, egyenlőség és polgárság” program DG JUST

Közvetlen vagy megosztott irányítású biztonsági projektek

Ismeretterjesztés és képzés az érintettekkel közvetlenül foglalkozó szakemberek körében, hogy felismerjék és kezelni tudják a potenciális külföldi harcosok radikalizációs folyamatát

A Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszköze

DG HOME

A radikalizált személyek azonosítása és kezelése

Fellépés A radikalizáció kezelésével kapcsolatos célkitűzés Finanszírozás IrányításRehabilitációs és deradikalizációs programok

Rehabilitáció és deradikalizáció a börtönön belül és kívül, kockázatértékelési eszközök, szakemberek képzése

Börtönszemélyzet és pártfogó felügyelők képzése

A Pártfogó Felügyelői Szolgálatok Európai Szövetségének és a Börtön- és Büntetés-végrehajtási Szolgálatok Európai Szervezetének bevonása a börtönszemélyzet és a pártfogó felügyelők célirányos képzésébe

A radikalizáció elleni küzdelem az Európán kívüli országokban

Fellépés A radikalizáció kezelésével kapcsolatos célkitűzés Finanszírozás IrányításEurópai Fejlesztési Alap és a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz

DG DEVCO

Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz DG NEAREurópai Fejlesztési Alap és a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz

DG DEVCO

Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz DG NEAR

eTwinning PlusAz eTwinning platform kibővítése az európai szomszédságpolitika egyes kiválasztott országaira, különösen azokra, ahol nagy gond az erőszakos radikalizálódás és ahol a legégetőbben szükséges a kultúrák közötti párbeszéd

Erasmus+ DG EAC

DG EAC

DG EMPLDG REGIO

DG JUST

Nemzeti programok és kis helyi programok támogatása

Célzott terrorizmusellenes támogatás nyújtása harmadik országoknak

Európai Önkéntes Szolgálat

Az alapvető értékek népszerűsítése, a hátrányos helyzetű személyek és közösségek támogatása

Terrorizmusellenes intézkedések

Erasmus+

Európai Szociális Alap

„Jogérvényesülés” program

A radikalizációellenes törekvések bevonása a szempontrendszerbe

Az antiradikalizáció problémakörének átfogó beépítése a harmadik országoknak nyújtott különféle támogatástípusokba

2

Forrás: Európai Számvevőszék, az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzésének támogatásáról szóló bizottsági közlemény alapján.

1

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE

„A TERRORIZMUSHOZ VEZETŐ RADIKALIZÁCIÓ KEZELÉSE: A BIZOTTSÁG

MEGFELELŐEN REAGÁLT A TAGÁLLAMOK SZÜKSÉGLETEIRE, DE

HIÁNYOSSÁGOK MUTATKOZTAK A KOORDINÁCIÓ ÉS AZ ÉRTÉKELÉS TERÉN”

ÖSSZEFOGLALÓ

V. A Bizottságnak 2017-től nagyobb rálátása van az uniós finanszírozású fellépésekre, és

azonosítani tudja a különböző alapok és fellépések közötti szinergiákat, különösen a biztonsági unió

munkacsoportja és annak a radikalizációval foglalkozó alcsoportja keretében.

VI. A radikalizáció megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolatos bizottsági

szakpolitika célkitűzéseit a vonatkozó szakpolitikai dokumentumok tartalmazzák. Ezek

szükségképpen általánosabb jellegűek, a konkrétabb célkitűzéseket pedig a vonatkozó

kezdeményezések foglalják magukban.

VII. A Bizottság hangsúlyozza, hogy az egyedi projekteket és kezdeményezéseket értékelik, és

eredményeiket rögzítik. Ezeket az értékeléseket és eredményeket betáplálják az alapok és a

programok általános értékelésébe. A Bizottság ugyanakkor elismeri, hogy e fellépések hosszabb

távú hatását nem mérik szisztematikusan.

BEVEZETÉS

6. A radikalizációval kapcsolatos ismeretek elmélyítésére nem csak a Horizont 2020 keretében

finanszírozott projekteken keresztül kerül sor, hanem más uniós alapok segítségével is, ideértve

különösen a Belső Biztonsági Alapnak az uniós radikalizálódástudatossági hálózatot (RAN) is

magában foglaló, a rendőrségi együttműködést támogató eszközét (ISF-P), amelynek feladata a

bevált gyakorlatok megosztása és kidolgozása is.

8. Az Európai Szociális Alapból finanszírozott projektek célja többek között, hogy általában véve

erősítsék a rezilienciát, de foglalkozhatnak konkrétan a radikalizációval (pl. a BAANA projekt).

9. A tágabb értelemben vett kilépési stratégiákat, valamint a rehabilitációs és deradikalizációs

projekteket nem csak a Jogérvényesülés programból finanszírozzák, azok támogathatók az ISF-P-n

keresztül is, amint ez jelenleg a 2017 novemberében közzétett, a radikalizációval kapcsolatos

általános felhívás esetében is történik.

ÉSZREVÉTELEK

5. háttérmagyarázat

Noha a Bizottság valóban az alakuló fenyegetettségi képhez igazítja szakpolitikai válaszlépéseit, a

radikalizáció megelőzésének területén végzett bizottsági munka hosszú és rövid távú célkitűzéseket

egyaránt követ. Ebben az értelemben számos munkafolyamat a radikalizáció valamennyi formájával

igyekszik foglalkozni.

19.

a) A média és a kommunikáció kérdéskörét többféleképpen tárgyalták: szerepelt a 2005. évi

bizottsági közleményben (2.1. fejezet: sugárzott média); ezt a kérdéskört (és különösen a

polarizáció témáját) megvitatták a RAN és az ESCN (Európai Stratégiai Kommunikációs Hálózat)

keretében, és a Bizottság a legutóbbi 2017-es ajánlattételi felhívásban (ISF-2017-AG-RAD) is

prioritást rendelt hozzá.

Emellett a kérdést felvetették a radikalizációval foglalkozó magas szintű bizottsági

munkacsoportban (HLCEG-R) is, amely 2017-es időközi jelentésében azt ajánlotta a

tagállamoknak, hogy (a Bizottság támogatásával) vizsgálják meg, hogy a meglévő eszközök

elégségesek-e az erőszakos, szélsőséges propaganda hagyományos médiában való terjesztésének

hatékony megelőzéséhez.

2

b) A Bizottság bevezette a szükséges intézkedéseket a kilépési stratégiák kidolgozása iránti igény

kielégítésére. A Bizottság már a múltban finanszírozott nagyobb kilépési programokat az ISEC

(Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem egyedi program) keretében, a legfontosabb példa a

deradikalizálódással foglalkozó európai hálózat (ENoD) 2012–2013-as finanszírozása. Ezenfelül, a

radikalizációról szóló 2014. évi közlemény elfogadását követően a Bizottság felkérte a

tagállamokat, hogy nemzeti programjaikba a kilépési stratégiák kidolgozását finanszírozási

prioritásként foglalják bele. A kilépési programok továbbra is prioritást jelentenek, és azok a

2017. novemberi ajánlattételi felhívásban is szerepelnek1.

6. háttérmagyarázat

A különböző alapok és kezdeményezések közötti koordinációt megkönnyítő, a Számvevőszék által

említett eljárások és mechanizmusok mellett koordinációra sor kerül tágabb politikai szinten is,

különösen 2017-től a biztonsági unió munkacsoportján és közelebbről annak radikalizációval

foglalkozó alcsoportján keresztül.

26. A Bizottság úgy véli, hogy noha egy egységes dokumentum növelné az átláthatóságot, a

megfelelő bizottsági szolgálatok még az uniós finanszírozású, radikalizáció elleni fellépések

összevont listája nélkül is koordinálták a fellépéseket a meglévő eljárások révén.

2017-ben a Bizottság létrehozta a biztonsági unió munkacsoportját és annak radikalizációval

foglalkozó alcsoportját, hogy javítsa a radikalizációt érintő uniós fellépések koordinációját és

azonosítsa a különböző alapok és fellépések közötti szinergiákat.

27. A tartalom eltávolítása és az ellenpropaganda-kampányok közötti nagyobb szinergiát illetően

javasolt lehetőséget soha nem terjesztették a Bizottság vagy az uniós internetfórum elé, amely

mindkét célkitűzést követi, és ezért a megfelelő fórum lett volna. A Bizottság tehát nem látja úgy,

hogy hiányzott volna a részéről a koordináció.

Különösen az uniós internetfórumon zajló megbeszélések, vagy az Europol 2016-ban létrehozott

tanácsadó csoportja, az ECTC (a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja) keretében,

amelyben a VoxPol és az ESCN is részt vesznek, a Bizottság, illetve az Europol elősegítették a

fokozott kötelezettségvállalást és az uniós finanszírozású fellépések közötti koordinációt.

28.

a) A RAN már eddig is nagyszámú gyakorlati eredményt ért el, többek között kézikönyvek és

képzések formájában (pl. az európai rendőröknek nyújtott képzési programok, Oktatási Kiáltvány, a

visszatérő külföldi terrorista harcosokról szóló kézikönyv, hogy csak néhányat említsünk).

A RAN Collection elsődleges célja a többi szakember inspirálása, nem tűnik olyan helynek, ahol a

szakemberek finanszírozási lehetőségeket keresnének. A projektfinanszírozással kapcsolatos

információ más környezetben is rendelkezésre áll.

b) A Bizottság tisztában van az egyedi tagállamok érdekelt feleinek részvételében rejlő különbségek

okaival. A Számvevőszék által említett okokon kívül szem előtt kell tartani, hogy természetes, hogy

a múltban nagyobb terroristaveszélynek kitett, vagy a fejlettebb megelőző megközelítésekkel és

gyakorlatokkal, valamint helybeli szakértelemmel rendelkező országok gyakorlati szakemberei

reprezentáltabbak más országokénál. A Bizottság továbbra is fontosnak tartja, hogy megvitassa a

tagállamokkal prioritásaikat, igényeiket és az előttük álló kihívásokat. 2017 óta erre főként a

HLCEG-R-en keresztül kerül sor. 2017 novemberében benyújtott időközi jelentése már hasznos

információkat szolgáltatott a RAN és az ESCN által 2018 folyamán szervezendő tevékenységekhez.

A RAN vezeti, figyelemmel kíséri és naprakésszé teszi a résztvevők listáját, amely áttekintést nyújt

a szakemberekről tagállamonként. A RAN listája alapján a Bizottság is láthatja, hogyan alakul egy

adott tagállam szakembereinek részvétele.

1 2017-ISFP-AG-RAD felhívás

3

d) A RAN már számos, kormányoktól független helyszíni szervezetet foglal magában, és annak

nagyszámú más fontos készenléti szakember is tagja. A Bizottság úgy véli, e szakemberek

meglátásait és szakértelmét beépítik a szakpolitikai vitába, ami garantálja az alulról építkező

megközelítést.

e) A szakemberek és a szakpolitikai döntéshozók között különböző módokon kerül sor

eszmecserére: több eseményen osztották meg a szakemberek megállapításait és ajánlásait a

szakpolitikai döntéshozókkal (pl. a RAN magas szintű konferenciája 2016 novemberében, vagy a

RAN visszatérőkkel foglalkozó konferenciája 2017 júniusában). A Bizottság úgy véli, hogy a RAN

visszatérőkkel foglalkozó konferenciája a kézikönyvvel és az e témában a tagállamok részvételével

tartott munkaértekezletekkel jelentős hatást gyakorol a szakpolitikák kidolgozására e területen uniós

szinten, de ami még fontosabb, hogy tagállami szinten is.

A Bizottság a tagállamokkal együtt azon is dolgozik, hogy meghatározza, a tagállamok hol látnak

teret a RAN-on keresztül vagy másként biztosítandó további támogatásra. A 2017 júliusában

létrehozott HLCEG-R olyan tanácsadó csoport, amely segít a Bizottságnak ezen igények

feltárásában és a megfelelő válaszlépések megfogalmazásában. A HLCEG-R 2017. novemberi

időközi jelentésének – adott esetben a RAN-nak szóló – ajánlásai megjelennek a 2018-ra vonatkozó

éves tevékenységi tervében. Ily módon a Bizottság garantálja, hogy a RAN a lehető legnagyobb

hozzáadott értéket biztosítsa a gyakorlatban és olyan szolgáltatásokat kínáljon, amelyek a

tagállamok által azonosított prioritásokra és kihívásokra reagálnak.

A börtönökben tapasztalható radikalizáció problémája politikai prioritás lett, a börtönökben és a

pártfogó felügyeletben dolgozó megfelelő érdekeltek körében megjelenő fokozott tudatossággal

összhangban. Egyes szervezetek, például az Európa Tanács, az EuroPris és a CEP (Pártfogó

Felügyelői Szolgálatok Európai Szövetsége) csak 2015 folyamán kezdett aktív szerepet vállalni a

kérdésben, amikor a Bizottság azonosította a Jogérvényesülés programból finanszírozandó

fellépéseket.

29. A Bizottság megítélése szerint valóban szükség van elegendő információra a fellépései révén

nyújtott átfogó támogatás előrehaladásáról és eredményességéről. A Bizottság elvégzi az uniós

alapok rendszerszintű időközi és utólagos értékelését. Az időközi értékelések eredménye segít az

alapok irányításában, ami lehetővé teszi, hogy az alapokat a jogalap keretein belül változó

körülményekhez igazítsák. Az utólagos értékelés eredményeit beépítik a szakpolitikák

kidolgozásába. Ugyanakkor, tekintve, hogy a fenyegetettségi kép és a tagállami igények hirtelen

megváltozhatnak, gyors szakpolitikai válaszokra van szükség, amelyek esetében nem feltétlenül áll

rendelkezésre azonnal a korábbi fellépésekről szóló mélységi értékelés.

Emellett az átfogó támogatást is felülvizsgálták a biztonságpolitikák 2017 júliusában közzétett,

kiterjedt értékelésének keretében, amellyel a Bizottság az Európai Parlament megkeresésére

válaszolt.

30.

a) A radikalizáció megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolatos bizottsági

szakpolitika célkitűzéseit a vonatkozó szakpolitikai dokumentumok tartalmazzák. Ezek

szükségképpen általánosabb jellegűek, a konkrétabb célkitűzéseket pedig a vonatkozó

kezdeményezések foglalják magukban.

b) Még ha az igénybe vett uniós alapok esetében nincsenek is a radikalizációhoz köthető konkrét

mutatók és célok, a radikalizációval foglalkozó projektek eredményességét és ár-érték arányát a

programmutatókon és olyan egyedi mutatókon keresztül értékelik, amelyek tükrözik a különböző

finanszírozási programok/források hatókörét és céljait. Ezt az értékelést szisztematikusan, minden

alap keretében elvégzik. Az olyan programokat például, mint az Erasmus+, amely támogatja a

minőségi inkluzív oktatást és a közös értékek előmozdítását, eredményességük tekintetében

program- és ágazatspecifikus célkitűzésekkel és mutatókkal mérik. A költségbecslés általában az

ilyen tágabb, oktatással összefüggő célkitűzésekhez kapcsolódik, semmint magához a

4

radikalizációhoz, tekintettel arra, hogy e célkitűzések közvetetten járulnak hozzá a radikalizáció

megelőzéséhez.

c) A radikalizációellenes fellépések átfogó áttekintése, ide nem értve a tagállamok által irányított

uniós fellépéseket, az uniós biztonságpolitika 2017. júliusi átfogó értékelése keretében készült el,

amelyben szerepelnek az alapokkal és a költségekkel kapcsolatos információk (lásd a

26. bekezdésre adott választ).

d) Rendkívüli kihívást jelentene a radikalizáció kezelése költségének teljes körű bemutatása,

különösen azon fellépések esetében, amelyek több célt szolgálnak, vagy amelyek különböző

időrendi áttekintéssel rendelkeznek. A Bizottság hangsúlyozza, hogy az olyan szakpolitikai

dokumentumok, mint a radikalizációról szóló különböző közlemények nem kell, hogy konkrét és

kimerítő hivatkozást tartalmazzanak az egyes fellépések tekintetében rendelkezésre bocsátott

pénzügyi eszközökre. A bizottsági közlemények nem olyan dokumentumok, amelyekben konkrét

pénzügyi kötelezettségvállalásokat tüntetnek fel vagy jelentenek be.

32. A megelőző fellépések eredményességét valójában nehéz mérni, ahhoz a Bizottság, a

tagállamok, az egyes érdekeltek és a kutatók közötti szoros együttműködésre van szükség. Ez

fokozatos folyamat, amelynek során az értékelési technikákat lépésről lépésre tárják fel és

alkalmazzák. Amint az a biztonságpolitikák Bizottság általi átfogó értékelésben is hangsúlyt kapott,

jobban kell értékelni az eredményeket és az eredményességet, és a Bizottságnak folytatnia kell

olyan módszerek keresését, amelyekkel megfelelőbben igazolható fellépéseinek eredményessége.

A Bizottság úgy véli, hogy a RAN kiválósági központ teljesítményének értékelése túlmegy az

események és tevékenységek puszta felsorolásán, és az egyes feladatok értékelését foglalja

magában, amint azt a RAN 2016-os éves tevékenységi jelentése (APR 2016) egyértelműen mutatja.

33. Az uniós finanszírozási eszközökkel összefüggő kiválasztási eljárás során vizsgálják a pályázók

által javasolt értékelési és monitoringstratégia megalapozottságát, és e vizsgálat része a különböző

projektek erősségei és gyengeségei elemzésének. Ezt a vizsgálatot a pályázókkal is megosztják a

projektjeik felépítése javításának ösztönzése érdekében. Az eredmények bekerülnek a Bizottságnak

a folyamatban lévő projektet nyomon követő stratégiájába. Ugyanakkor a projektbe épített

értékelési és nyomonkövetési stratégia minősége nem az egyetlen elem, amely alapján a

kiválasztásról döntenek. A projekteket ugyanis elsősorban az ajánlattételi felhívásban

megfogalmazott politikai célkitűzéshez viszonyított relevanciájuk és uniós hozzáadott értékük

alapján választják ki (pl., hogy több tagállamot vonnak-e be vagy több tagállamra vannak-e

hatással).

Emellett az eredményességi mutatók hiánya nem jelenti azt, hogy az eredményességet ne lehetne

értékelni, mivel a projektekről részletes szöveges jelentést kell készíteni, amelynek alapján a

Bizottság értékelheti, hogy a projekt ténylegesen hozzájárult-e a szakpolitikai célkitűzés eléréséhez.

34. Az uniós társfinanszírozású projektek kifizetése azon alapul, hogy a projektet az eredeti

célkitűzésekkel összhangban valósították-e meg.

E végső értékelés részeként a Bizottság számos tényezőt kiértékel, ideértve a minőséget, a

hasznosságot és az eredmények továbbadhatóságát.

Az egyedi projektek értékelését ezt követően beépítik a pénzügyi program általános értékelésébe,

amelyet külső értékelők segítségével végeznek el.

Az ISEC program egészéről, az egyedi felhívásokról és a projekt eredményeiről például

általánosságban igen kedvező kép alakult ki a tagállamok és az érdekeltek körében, amint azt a

2007 és 2013 közötti „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem egyedi program” (ISEC)

utólagos értékelése is kifejti.

Az értékeléseket végezetül más eszközök is kiegészítik, amelyek révén a Bizottság megerősíti az

egyedi beavatkozások bizonyítékokkal való alátámasztását. Az uniós finanszírozású IMPACT

projekt által kifejlesztett eszközök segítségével például a projektmenedzserek jobb értékeléseket

5

készíthetnek intézkedéseik eredményességéről. Emellett, például a konkrét uniós finanszírozású

projektek (köztük a civil társadalom szerepvállalását támogató program keretében finanszírozandó

projektek) tekintetében a Bizottság a program utólagos értékeléséről rendelkezik, tekintettel az

alternatív és ellenüzenetek innovatív jellegére. A HLCEG-R időközi jelentését követő intézkedések

részeként emellett a Bizottság a tagállamokkal együtt vizsgálja meg, hogyan lehetne jobban

értékelni a vonatkozó programokat és beavatkozásokat.

35. A Bizottság az Europollal együtt kért adatokat a terrorista tartalom eltávolításáról az internetes

vállalatoktól, de csak csekély visszajelzést kapott. Emellett az Europol által kifejlesztett,

szélsőséges internetes tartalmak kezelését szolgáló alkalmazás segít majd biztosítani a

tagállamokkal való koordinációt, ezáltal csökkenti a kétszeres munkavégzés valószínűségét. A

„whack-a-mole” jelenség tekintetében a Bizottság reméli, hogy a maguk a vállalatok által

kidolgozott hasítófüggvény-adatbázis révén megelőzhető lesz a terrorista tartalmak újrafeltöltése és

terjesztése. Ebben a tekintetben a fórum keretében az Europol felajánlotta támogatását ezen eszköz

optimalizálásának biztosításával.

Az EU IRU (Internet Referral Unit – szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó egység)

rendelkezik egy úgynevezett konfliktusfelszámolási eljárással annak garantálása érdekében, hogy a

tagállamoknak legyen beleszólásuk abba, hogy az EU IRU milyen tartalmakat továbbít a

vállalatokhoz, elkerülve így a továbbítások bármilyen negatív hatását és a későbbi olyan

eltávolításokat, amelyek veszélyeztethetik a nyomozásokat. Ezenfelül az EU IRU az online

propagandára összpontosít, amelyet a terroristák arra használnak, hogy minél több követőhöz

eljussanak. A közvetlen rejtett kommunikációra általában a folyamat későbbi szakaszában kerül sor.

Ha ezek a megelőző módszerek teljes mértékben hatékonyak lesznek, az ténylegesen csökkentheti

az operatív partnerekre nehezedő terheket hosszú távon, mivel kevesebb nyomozásra kerül sor.

A fenti intézkedések összhangban vannak az uniós internetfórum 2017 júliusában elfogadott

cselekvési tervével; az intézkedések magukban foglalnak több mutatón alapuló jelentéstételt is. A

Bizottság illegális online tartalomról szóló ajánlása az uniós internetfórum keretében elért

előrelépésre épít, és a jelentéstétellel kapcsolatos rendelkezéseket állapít meg.

36. A Bizottság azzal a feladattal bízta meg a RAN kiválósági központot, hogy tegyen jelentést

fellépéseinek eredményességéről. A keretszerződés értelmében a RAN kiválósági központot

felkérik, hogy negyedéves eredményjelentésében és különösen az éves eredményjelentésben

számoljon be arról, hogy fellépései miként járultak hozzá a szakpolitikai célkitűzésekhez. 2017-től

az éves eredményjelentés tehát minden egyes feladat vonatkozásában tartalmaz ilyen értékelést. E

jelentések nem „csak felsorolják a tevékenységeket”. A RAN ezen túlmenően felméréseket készít

(ha nem is szisztematikusan), különösen egyes (kulcsfontosságú) események vonatkozásában.

A Bizottság ezenfelül a RAN kiválósági központ irányítóbizottságával együtt, a RAN kiválósági

központ munkájának értékelése alapján, vizsgálja az előrehaladást, a kihívásokat és hogy mit lehet

még javítani (abban az értelemben, hogy elérték-e a megfelelő érdekelteket, hol lehet javítani a

tanulságok megosztását és továbbadhatóságát). Az irányítóbizottság üléseire negyedévente kerül

sor.

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

40. 2017-től a biztonsági unió munkacsoportja és annak radikalizációval foglalkozó alcsoportja

keretében a Bizottságnak nagyobb rálátása van az uniós finanszírozású fellépésekre, és képes

azonosítani a különböző alapok és fellépések közötti szinergiákat.

1. ajánlás

A Bizottság elfogadja az 1. ajánlást. A finanszírozási lehetőségek és projektek első áttekintését a

biztonsági unió munkacsoportja radikalizációval foglalkozó alcsoportja munkájának részeként

határozták meg, és annak segítségével a szolgálatok azonosíthatják a szinergiákat, továbbá

összevonhatják a vonatkozó ismereteket és tapasztalatokat.

6

2. ajánlás

A Bizottság elfogadja a 2. ajánlást. A Bizottság rá kíván mutatni arra, hogy a tagállamokkal való

szorosabb együttműködés a HLCEG-R megállapításainak egyike, amelyet már most konkrét

lépések követnek (pl. szakpolitikai és gyakorlati események a politikai döntéshozók és gyakorlati

szakemberek részvételével, amelyet már beütemeztek 2018-ra).

41. A radikalizáció megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolatos bizottsági

szakpolitika célkitűzéseit a vonatkozó szakpolitikai dokumentumok tartalmazzák. Ezek

szükségképpen általánosabb jellegűek, a konkrétabb célkitűzéseket pedig a vonatkozó

kezdeményezések foglalják magukban.

Lásd a Bizottság 29. és 30. bekezdésre adott válaszát.

42. A Bizottság hangsúlyozza, hogy az egyedi projekteket és kezdeményezéseket értékelik, és

eredményeiket rögzítik. Ezeket az értékeléseket és eredményeket betáplálják az alapok és a

programok általános értékelésébe. A Bizottság ugyanakkor elismeri, hogy e fellépések hosszabb

távú hatását nem mérik szisztematikusan.

Lásd a Bizottság 32–36. bekezdésre adott válaszát.

3. ajánlás

A Bizottság elfogadja a 3. ajánlást.

Esemény Dátum

Az ellenőrzési feladatterv elfogadása / az ellenőrzés megkezdése 2016.12.25

A jelentéstervezet hivatalos megküldése a Bizottságnak (vagy más ellenőrzött félnek)

2018.2.8

A végleges jelentés elfogadása az egyeztető eljárás után 2018.3.20

A Bizottság (vagy más ellenőrzött fél) válaszainak beérkezése az összes uniós nyelven

2018.4.25

Radikalizációnak azt a jelenséget nevezzük, amikor az emberek olyan nézeteket tesznek magukévá, amelyek terrorcselekmények elkövetésére késztethetik őket. A Bizottság támogatja a radikalizáció kezelésére irányuló tagállami fellépéseket, például követendő gyakorlatok cseréjét. Ennek során a Bizottság számos uniós alapot használ fel. Ellenőrzésünk azt vizsgálta, hogy a Bizottság megfelelően irányította-e ezt a támogatást. Megállapítottuk, hogy a Bizottság tekintetbe vette a tagállamok szükségleteit, és releváns kezdeményezések – például az uniós radikalizálódástudatossági hálózat (RAN) – útján mozdította elő azok együttműködését. Találtunk azonban néhány hiányosságot is a radikalizáció kezelését célzó fellépések átfogó bizottsági koordinációja és a nyújtott támogatások eredményességének értékelésére szolgáló bizottsági keret kapcsán. Ezért ajánlásokat teszünk a bizottsági koordináció javítására, hogy a Bizottság a lehető legjobban kihasználhassa a potenciális szinergiákat, és továbbfejleszthesse az eredmények értékelési keretét.

© Európai Unió, 2018

Az olyan fényképek és más anyagok felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek szerzői jogainak nem az Európai Unió a tulajdonosa, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1

Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx Weboldal: eca.europa.euTwitter: @EUAuditors