crm / erp / elektronikus kereskedelem / e-gazdasÁg ... lelem – az egyik gátja az e-kereskedelem...

Á R A : 9 7 5 F T

05/5

Á R A : 9 7 5 F T

05/5

CRM / ERP / ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM / E-GAZDASÁG / ONLINE PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

MOBILTELEFÓNIA / INTERNETSTRATÉGIA / TUDÁSMENEDZSMENT / PROJEKTMENEDZSMENT / BI

2005/5 május •5

E(zeréves) E(lmaradottságot konzerváló) E-Magyarország

Miközben E-Magyarországról beszélünk (cikkezünk,

szónoklunk), e kis országnak nagy bürokratái úgy döntöt-

tek: kivégzik az e-kereskedelmet. Egy sokaknak elküldött e-

mail segélykiáltását kell idéznünk, íme:

„Mindenkinek, aki a honlapján webshopot is mûködtet!

A Budapest Fôváros Közigazgatási Hivatala Fogyasztóvé-

delmi Felügyelôség új állami bevételi forrást talált fel. Néze-

getik a cégek honlapjait, kikeresik azokat, akiknek a honlap-

ján rendelni is lehet, és megnézik, feltüntették-e a csomag-

küldô kereskedelemre vonatkozóan az MKEH (Magyar Ke-

reskedelmi Engedélyezô Hivatal) által kiadott nyilvántartási

számot. Ha nem, minden elôzetes figyelmeztetés nélkül jó-

kora bírságot szabnak ki.

Nekik az elég, hogy

- az interneten van a honlapod - tehát reklámozod,

- shopod van - tehát csomagküldô kereskedést folytatsz,

- nem írtad ki a nyilvántartási számot - tehát nyilvántar-

tásba vétel nélkül reklámozod csomagküldô kereskedelem-

mel forgalmazott termékedet.

Máris kész a halmozott bûncselekmény, amit ugyan a tör-

vények szerint “lehet” bírsággal büntetni, ám mivel “halmo-

zott”, ôk rögtön kiszabják a tetemes bírságot. Nem is figyel-

meztetnek, hogy hibázol, azonnal büntetnek.

Mindez persze kifejezetten “jót tesz” az internethasználat

terjedésének. Hiszen a hatóság már megint abból indul ki,

hogy a vállalkozások csalók és szélhámosok gyülekezete.

...

Egy kis könyvkiadó nagy ráfordítással készít egy szép, so-

kak által dicsért honlapot. Arra persze felteszi könyveinek is-

mertetéseit, részletes leírásokkal, tartalomjegyzékekkel, mû-

szaki paraméterekkel, árakkal. Ha pedig ez már úgyis kész,

tesz hozzá egy shopot, hogy a könyvesboltba nem járók kér-

hessenek egy példányt a kiadótól. Eszébe sem jut, hogy

most ô csomagküldô kereskedelmet folytat, hiszen a “keres-

kedelem” minden értelmezô szótár szerint azt jelenti, hogy

veszek és eladok, a kiadó pedig könyvet készít, és szeretné el-

juttatni az olvasókhoz...”

Amikor megírtam a kis könyvkiadó vezetôjének, a körle-

vél szerzôjének, hogy ez a rendelet nem vonatkozhat azok-

ra, akik saját terméküket árulják, hiszen ôk alapvetôen

nem is kereskedôk, pláne nem csomagküldô kereskedôk, a

szónak abban az értelmében, amelyben mondjuk a Quelle

vagy az Ottó az, a könyvkiadó vezetôje visszaírt, hogy ô is

ilyen alapon fellebbezett, ám veszített. E(zen) Magyaror-

szág bürokratái szerint „a 15/1989. (IX.7. KeH) rendelet 10.

paragrafusának j. szerinti meghatározása nem tesz kü-

lönbséget az áruk között,

tehát nem vonja ki a ren-

delkezés hatálya alól a

saját árut, ebbôl kifolyó-

lag a saját áru ismerteté-

se és a megjelölt címre

való elszállítása is cso-

magküldô kereskedelemnek minôsül.”

Ezúton figyelmeztetünk hát mindenkit, aki repülôjegyet

(vagy akár színházjegyet, sôt akár szolgáltatást, mert az is

áru) árul, aki elôfizetést gyûjt, aki elhitte azt, hogy a XXI.

század Magyarországán eljöhet végre egy olyan idôszak,

amikor az internet felgyorsítja a termelést és a termékek

célba juttatását, vagy felejtse el mindezt, és hagyja abba

tevékenységét, vagy vegyen vándorbotot a kezébe, és in-

duljon el papírokat gyûjteni. Ahhoz ugyanis, hogy elkerülje

a büntetést, és szabályszerûen folytassa mindennapos te-

vékenységét, a következôk kellenek: 1. vállalkozói igazol-

vány vagy 30 napnál nem régebbi cégkivonat hitelesített

másolata, 2. helyiségek bérleti szerzôdése vagy tulajdoni lap-

ja, 3. vezetôk hatósági erkölcsi bizonyítványa, 4. adóhatóság

igazolása, hogy a cég mentes a köztartozásoktól, 5. vámha-

tóság igazolása ugyanerrôl, 6. nyilatkozat, hogy nincs egyéb

köztartozás, 7. üzletre, telephelyre vonatkozó mûködési en-

gedély, 8. üzletenként vagy telephelyenként a kereskedô, il-

letve alkalmazottja szakképesítésének igazolása, 9. munka-

szerzôdés eredeti vagy hitelesített másolata a szakképzett

alkalmazottról, 10. eljárási díj befizetésének igazolása.

Hogy minderre a fogyasztókat becsapó bomberdzseki-

árusok ellen van szükség? Ugyan már! Elôször is azok

könnyedén beszerzik ezeket a papírokat, mert nagyban

ûzik az ipart, másodszor azokat a kutya sem ellenôrzi,

mert kevesebb pénz gyûjthetô be tôlük, mint a gyanútlan

kis kiadóktól, szolgáltatóktól, akik saját terméküket pró-

bálják az interneten hirdetni, árulni...

Ami a hat-nyolc hivatal végigjárását, az illetékeket, enge-

délyeket illeti, végsô soron nem is berzenkednék annyira,

ha mondjuk lenne Magyarországon már e-közigazgatás,

és a fenti papírok elektronikus úton is beszerezhetôk len-

nének... Mert van ilyen ország! De ott, ahol létezik e-köz-

igazgatás, eszükbe sem jut ilyen eszközökkel fékezni az e-

kereskedelmet. Ez csak nálunk dívik, ahol a hivatalnokok

az e-közigazgatás, az e-kereskedelem és az e-Magyaror-

szág elômozdítása helyett – ami a dolguk lenne, ha már

egyszer eltartjuk ôket – ily módon próbálják elôteremteni

ennek a rettenetesen elavult, rettenetesen drága, rettene-

tesen kafkai közigazgatásnak a költségeit.

VÉRTES JÁNOS

aktuális {} üzenet

aktuális 0 tartolom

Id é n a kis- és k ö zé p v á lla lk o z á so k n á l m e g v a ló su ló p ro jek

tek kérdése ire is kitért a H T E Távköz lé si és In fo rm a t ik a i

Pro jekt M e n e d z s m e n t Fó ru m a . A n y o lca d ik a lk a lo m m a l

m e g re n d e ze tt k o n fe re n c iá n k ü lö n szekció fo g la lk o z o t t

a p ro je k tm e n e d z sm e n t é rte lm ezéséve l a k kv -k esetében.

A Business Online5. számának tartalma

a k tu á l is 0 üzlet 0

E(zeréves) e lm aradottságot konzerváló) Meghívás távkonferenciára és videotelefonra 3 0 .

e-Magyarország 5 *Telefonon - sokszemközt

E-felkészültség 8 . Nyerjen hatékony, új betekintést az üzletiKözép- és Kelet-Európa még mindig alaposan le van stratégia világába! 3 3 -maradva

A mobil m in t a személyes érintkezés katalizátora 3 4 -Nagyvállalati összefogás a hazai kkv-szektor Elmélkedések a gyakorlatróltámogatására 9 -

1 0 .UMTS: új és mégsem más 3 9 -

Hírek Szélesebben, szélsebesen

Projektmenedzsment a kis- és középvállalatoknál 4 Konvergálódunk-de hogyan? 4 4 .

Magyarország jövőképe 1 8 . posTa... maTáv...T... 4 8 .Nyilvános vita az információs társadalomról

0 Л Gyurós Tibor-díj 2004 5 1 -Válaszút e lőtt 2 4 . Akikre büszkék lehetünk

6« 2 0 0 5 / 5 május

aktuális 0 tartolom

D ú l a v e r s e n y a t á v k ö z lé s i p i a c o n , d e t ú l v a g y u n k m á r

a z o n , h o g y e z a la t t c s a k a h a g y o m á n y o s t e le f ó n iá t é r t

sük. A m o b i l k o m m u n ik á c ió v a l , in te rn e t te l, IP -

t e c h n o ló g iá v a l , k á b e lt é v é v e l k ie g é s z ü l t „ t e l e v i l á g b a n ”

s o k s ze re p lő t , k ö z t ü k e g y r e t ö b b p ia c v e z e t ő t é s v i l á g

m á r k á t f e d e z h e t ü n k fe l.

A h a z a i h a r m a d ik g e n e r á c ió s s z o lg á l t a t á s m e g je le n é se

u t á n k ia la k u ló m o b i lp ia c i h e ly z e t e le m z é sé re v á l la lk o z

t u n k a b b a n a c ik k so r o z a t b a n , a m e ly e t a k á r з Т -v e l (T é

ny ek , T a p a sz ta la to k , T e rve k ) is je lö lh e t t ü n k v o ln a . A z e l

s ő ré sz b e n „ T e n d e r u tá n , s t a r t e lő t t " c ím m e l a k ö z e lm ú lt

e s e m é n y e it é s a z id é n v á r h a t ó f e j le m é n y e k e t ism e r te t

tük, id e i h a r m a d ik s z á m u n k b a n p e d ig „ s C -k ö z e l i é lm é

n y e k " c ím ű í r á s u n k b a n a z t v iz sg á ltu k , h o g y k inek , m ik o r

é s m ire j ó a z U M T S . E b b e n a ré sz b e n e lé r k e z tü n k a te r

v e k b e m u t a t á s á h o z , b á r a z t e lő re ke ll b o c s á t a n u n k ,

h o g y a s z o lg á l t a t ó k - t a lá n a v e rse n y , t a lá n a k o c k á z a t

m ia t t - m é g m in d ig ó v a t o s a n n y ila t k o z n a k .

t a n á c s a d ó 0 Papírsúlyú projektor 6 2 .

Hársfából almafa 6 3 .

Novell Open Enterprise Server 5 3 -a j á n l d 0

A kém- és reklámszoftverek elleni küzdelem a vállalatnál 5 6 .

6 4 .Valós idejű m ultim édiás együttműködés a világ bármely tájáról 5 8 .

Eseménynaptár

2 0 0 5 / 5 máj us -7

8• 2005/5 május

Szlovákia például idén öt hellyel ugrott elôre a rangsor-ban, Lengyelország és Szlovénia néggyel, ugyanakkor másgyorsan fejlôdô digitális piacok vagy megôrizték helyüket,vagy lejjebb csúsztak. Az úgynevezett e-felkészültségi ta-nulmányt idén hatodik alkalommal publikálják. Ez olyan el-

fogadott mércét jelent, amely tükrözi, hogy az egyes orszá-gok kormányai milyen erôfeszítéseket tettek az üzlet mû-ködésének elôsegítése érdekében. Idén összesen 65 orszá-got rangsoroltak.

Észtország a regionális vezetô az e-felkészültség terén.Svájc, Szlovákia és az Egyesült Államok ért el a legtöbbterületen jobb helyezést, mint 2004-ben. Dánia már másodikéve foglalja el az elsô helyet, s az Egyesült Királyság a 2.helyrôl az 5.-re csúszott le. Hongkong vezeti a csendes-óceániországok sorát, Jamaica pedig bekerült a mezônybe.

A Cseh Köztársaság (29. hely) az ICT-költségvetés és a mobil-penetráció területén már csaknem felzárkózott a nyugat-eu-rópai országokhoz. A European Information TechnologyObservatory adati szerint az ország ICT-piacának értéke tavalyelérte a 6,8 milliárdos nagyságot, amivel lehagyta Írországot

(15. hely), ahol a piac mérete 6,2 milliárdos. Ezt a növeke-dést részben erôteljes kormányzati kezdeményezésekgerjesztették, amelyek célja az e-kereskedelemfejlôdésének élénkítése volt. Az ország jól szerepelt az e-kormányzat területén, például „E-trziste” programjával si-keresen alkalmazta az elektronikus piactér eszközét az ál-lami beszerzésekben.

Az e-kereskedelem lassan növekszik, de az innováció se-gíthet ezen a problémán. Az EU nemrégiben megjelente-tett „Kelet-Európa információs társadalmainakmérôszámai” címû kiadványa közli, hogy ebben a régió-ban az internetfelhasználók mintegy 10%-a már vásároltonline módon. A hitelkártyacsalás – vagy az attól való fé-lelem – az egyik gátja az e-kereskedelem terjedésének, a régió több országát pedig a hitelkártya-visszaélések forrásának tekintik az e-kereskedelem szakértôi.

Ugyanakkor létezik egy olyan helyi innováció, amely or-vosolni tudja ezt a problémát, és elôsegítheti a régió na-gyon alacsony hitelkártya-penetrációjának növekedésétis. A Magyarországon (30. hely) kifejlesztett és elsôként azország fô hitelkártya-kibocsátójának tekinthetô OTP Bankáltal bevezetett csalásellenes szoftver évek óta SMS-értesítést küld a fogyasztóknak, valahányszor pénzt vesz-nek fel a számlájukról.

Az e-felkészültségi helyezés az adott ország társadalmi,politikai, gazdasági és technológiai fejlettségének szintjét

mutatja. Az e-felkészültség nem egyszerûen annak a függvé-nye, hogy az országban mennyi számítógép, webhely és mo-biltelefon található, hanem olyan dolgokat is tükröz, minthogy az állampolgároknak mennyire áll módjukban a techno-lógia szakszerû kihasználása, milyen az üzleti és a jogi rend-szer, valamint hogy a kormányok mennyire ösztönzik a digitá-lis technológiák használatát. A megfelelô e-felkészültség biztosítása érdekében minden alkotórésznek – infrastruktúra,biztonság, átláthatóság, innováció és képességek – a he-lyén kell lennie a megfelelô kapcsolódásokkal együtt.

E-felkészültségKözép- és Kelet-Európa még mindig alaposan le van maradvaA The Economist Intelligence Unit és az IBM legutóbbi közös tanulmánya szerint Közép- és Kelet-Európa még mindig

alaposan le van maradva Nyugat-Európa mögött a fôbb e-felkészültségi mutatók tekintetében. Ugyanakkor nagy

különbségeket találunk az egyes országok között.

aktuális {} a hónap híre

A Microsoft Magyarország, az Intel Magyarország, a HP

Magyarország, a T-Online Magyarország és a HVB Bank Hun-

gary bejelentette, hogy konzorciumot alakított a Microsoft ál-

tal meghirdetett EU pályázati tanácsadó (EU Grants Advisor –

EUGA) program keretében, amelynek elsôdleges célja a hazai

kis- és középvállalati (kkv) szektor, valamint az önkormányza-

tok és a nonprofit szervezetek technológiai fejlôdésének

elôsegítése, a gazdaság versenyképességének növelése.

Az Európai Tanács 2000-ben fogalmazta meg a „lisszaboni

agendát”, amelynek fô célkitûzése, hogy 2010-re az Európai

Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban

fejlôdô gazdaságává váljon. Az EUGA kezdeményezést

a lisszaboni agendával összhangban alakították ki, támo-

gatva ezzel az EU és az egyes nemzeti kormányzatok

erôfeszítéseit a célkitûzések megvalósítására.

Európában a gazdasági társaságok között a kis- és közép-

méretû vállalatok képviseltetik magukat a legnagyobb

számban. Az EU 25 tagállamában mintegy 20 millió kkv te-

vékenykedik, ôk adják az unió GDP-jének 57%-át. Az unió

versenyképességének növelése, a munkahelyteremtés és

a gazdasági fejlettség szempontjából kulcsszerepet játsza-

nak ezek a szervezetek, amelyek – megfelelô háttér és

támogatás mellett – a fejlôdés elsô számú mozgatórugói

lehetnek. A tapasztalatok szerint azonban a kkv-knek

mindössze 45%-a tud az igénybe vehetô EU-

támogatásokról, és csupán 4%-uk nyújt be pályázatot.

A hazai szervezetek az Európai Unió strukturális alapjai-

nak forrásaihoz a Nemzeti fejlesztési terv keretében kiírt

pályázatokon keresztül férhetnek hozzá. A Nemzeti fejlesz-

tési terv egyik operatív programja a Gazdasági versenyké-

pességi operatív program (GVOP), amely elsôsorban a kkv-

szektor, az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek

számára nyújt pályázati lehetôségeket. 2004-ben összesen

közel 9000 pályázat érkezett be a GVOP különbözô szerve-

zeteihez, melyeknek mindössze 62%-a felelt meg a tartal-

mi és formai követelményeknek, s csupán 40%-uk nyert el

támogatást.

Az EUGA kezdeményezés keretében megalakult konzorci-

um fô célkitûzése, hogy az Európai Unió strukturális alapjai

révén igénybe vehetô pénzügyi támogatási lehetôségeket

minél szélesebb körben megismertesse a hazai kkv-szektor

szereplôivel, segítséget nyújtson számukra a szükséges infor-

mációk összegyûjtésében, a megfelelô pályázati anyag össze-

állításában és a kellô háttér biztosításában. A konzorcium

tagjai emellett az elérhetô pályázatokra szabott ajánlatokat

kínálnak a pályázó kkv-knek a program keretében, ezzel is

csökkentve a pályázással járó nehézségeket.

Az EUGA programhoz csatlakozó minden egyes EU-

tagállam – köztük Magyarország is – saját honlapot indít,

amely részletes technikai információkkal szolgál az

összes elérhetô uniós pályázati lehetôségrôl.

Nagyvállalati összefogás

a hazai kkv-szektor támogatásáraA Microsoft EU Grants Advisor pályázati tanácsadó program keretében konzorcium alakult a Microsoft, az Intel,

a HP, a T-Online és a HVB Bank részvételével. A kezdeményezés célja az EU-támogatásokhoz való hozzájutás

megkönnyítése a hazai kkv-szektor, valamint az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek számára.

2005/5 május •9

aktuális {} a hónap híre

FIATAL MAGYAR SIKER

Rátai Dániel kitalált egy esz-közt, amellyel könnyebben le-het létrehozni háromdimen-ziós játékokat, animációkat ésmodelleket. A fiatal tudósokvilágversenyén hat elsô díjjaljutalmazták az ötletet.http://hirek.prim.hu/cikk/46267/

LEMEZGYÛJTEMÉNY ÉS FOTÓ-

ALBUM A FARZSEBBEN

A Samsung Electronics Ma-gyarországon is bevezeti újmerevlemezes MP3-lejátszó-ját. Az YH–820 készülék alignagyobb egy hitelkártyánál,mégis 5 GB-os merevlemeztrejt, amelyen számtalan ze-neszámot és fotót képes rak-tározni. Repertoárjából ahangfelvétel sem marad ki.http://hirek.prim.hu/cikk/46235/

APPLE IPOD A MERCEDESEKBEN

Az iPod Interface Kitlehetôvé teszi a Mercedes-Benz számára, hogy az autó-gyárak közül elsôként telje-sen integrálja autóiba azApple iPodot. A Mercedes-Benz által kifejlesztett fel-használóbarát rendszer2005 májusában az új B-osztályban ünnepli európaipremierjét, és júliustól máraz A-, a C-, az E- és az M-osz-tályhoz, a CLK-hoz, a CLS-hezés az SLK-hoz, valamint mégidén az új R-osztályhoz ismeg lehet rendelni.http://hirek.prim.hu/cikk/46232/

PLAYSTATION 3 A SONYTÓL

Az IBM-mel közösen kifej-lesztett 3,2 GHz-es PowerPC-processzormag köré épí-tett többmagos, az NVidiaRSX grafikus chipjét is tartal-mazó Cell csodalapkán kívül

a PS3 számos más újdonsá-got is tartalmaz, amelynekjava része már korábbannyilvánosságra került.http://hirek.prim.hu/cikk/46212/

MEGJELENT AZ XBOX 360

A Microsoft legújabb Xboxjátékkonzoljának, amely azXbox 360 nevet kapta, egyiklegnagyobb újítása a HDTV-támogatás. A nagy felbontá-sú képmegjelenítés komo-lyabb feldolgozóerôt kíván a készüléktôl, viszont össze-hasonlíthatatlanul nagyobbjátékélményt kínál a többekközött az USA-ban rohamo-san terjedô HDTV-ken.http://hirek.prim.hu/cikk/46168/

JOGSZABÁLYOK INGYENESEN

A FigyelôNet hírportál meg-újulásának egyik legfonto-sabb elemeként útjára indulMagyarország elsô ingyenesonline törvénytára. Az ingye-nes törvénytár a hasonlófizetôs kiadványokhoz hason-lóan a teljes magyar joganya-got kereshetô és hatályosítottformában tartalmazza.http://hirek.prim.hu/cikk/46160/

FUTURISZTIKUS SONY EGÉR

E hó végétôl már kaphatóJapánban a Sony új egere,amely optikailag merôbenkülönbözik a hagyományosmouse-októl. A rossz nyelvekszerint a VGP–UMS50-espontosan úgy néz ki, mintegy összetaposottsörösdoboz.

http://hirek.prim.hu/cikk/45518/

ELEKTRONIKUS KÉPKERESÔ DI-

GITÁLIS KAMERÁKHOZ

A Kopin bemutatta a világelsô teljes mértékben elekt-

ronikus keresôjét digitális ka-merákhoz. A CyberEVF 230Kelnevezésû eszközt nagy fel-bontású, 6 megapixel feletti,sokszoros zoommal ellátott,ugyanakkor kisméretû készü-lékekhez fejlesztették ki.


HOLOGRAFIKUS ADATTÁROLÓ

Az 1,5 milliméter vastagsá-gú, egyszer írható holografi-kus adattároló réteg két átlát-szó, 13 centiméter átmérôjûmûanyag lemez közé van beágyazva, és 1 négyzetcenti-méteren körülbelül 1,4 giga-bájt tárolására képes. A meg-hajtó 60 milliszekundumalatt 30 percnyi mozgóképettud beolvasni, egy lemezenpedig akár 1,6 terabájtnyiadatot is képes tárolni.


SZEMNEK TETSZÔ

A Philips bemutatta új,nagy teljesítményû mobil-telefonos TFT LCD-kijelzôjét,a Nemesis P8894–I-t, amely-nél elôször alkalmazták agyártó LifePix technológiáját.http://hirek.prim.hu/cikk/46309/

RÉTEGELT LEMEZ

A TDK terméke négy 25 GB-os adattároló réteggel vanellátva, és olvasási, illetve írá-si sebessége is a duplája a korábbi 50 GB-os, kétréte-gû verziókénak.http://hirek.prim.hu/cikk/46278/

PC-K HÚSZEZERÉRT

Az AMD vezérigazgatójaszerint egyáltalán nem irreális egy 100 dolláros PC-kategória megjelenése a következô három évben,amivel valós közelségbe ke-

rülhetne a „minden háztar-tásba egy PC-t” elképzelése.http://hirek.prim.hu/cikk/45804/

SOKNYELVÛ KLAVIATÚRA

Nigériai mérnökök olyan,többnyelvû képességekkelfelruházott billentyûzetet al-kottak meg, amely több mint400 nyelvet ismer. Ezzel a kla-viatúrával lehetségessé válik,hogy az egyik legnépesebbafrikai ország számos dialek-tusának diakritikus jeleit éskaraktereit begépeljék.


KITILTOTT JAPÁNOK

A China IT Expo 2005-ön a szervezôk döntése értel-mében nem vehetnek résztjapán cégek. A lépés a sokatvitatott japán történelem-könyv körüli feszültség újabbkifejezôdése.http://hirek.prim.hu/cikk/45742/

PARAGRAFUS HÚZÁS

Az Európai Parlamentolyan módosításokat kívánvégrehajtani a szoftversza-badalmi törvénytervezeten,amelyek valószínûleg elfo-gadhatatlanok lesznek az aztbenyújtó Európai Bizottság,illetve a nagy technológiaicégek számára.http://hirek.prim.hu/cikk/46300/

A GATEWAY-KAPITÁNY

Az amerikai Gateway szá-mítógépgyártó alapítója, Ted

Waitt lemond igazgatótaná-csi elnöki hivataláról a legkö-zelebbi közgyûlést követôen.Visszalépését azzal indokol-ta, hogy ezután más üzleti,illetve alapítványiteendôknek szenteli magát.http://hirek.prim.hu/cikk/46286/

10• 2005/5 május

aktuális {} hírek

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

A T-MOBILE SZÉLESÍT

A T-Mobile MagyarországRt. csatlakozik a mobil-széles-sáv úttörô cégeit, a távközlésiszektor legnagyobb vállalata-it tömörítô Mobil SzélessávúSzövetséghez (WirelessBroadband Alliance – WBA),világszerte elôsegítendô a Wi-Fi/WLAN szolgáltatásiegyüttmûködést.http://hirek.prim.hu/cikk/46288/

A SYNERGON BEFEKTET

A Synergon Informatika Rt.66,68%-ról 75,84%-ra növel-te részesedését a csehorszá-gi Infinity a.s. vállalkozásban.http://hirek.prim.hu/cikk/46282/

ÚJ CEO A SYMBIANNÁL

A mobil-operációsrendsze-rek fejlesztésében kimagaslóSymbian felügyelôbizott-sága Nigel Cliffordot nevezteki a vállalat új CEO-jául.http://hirek.prim.hu/cikk/46269/

A VIVENDI KÖVETEL

A Vivendi közleményébenazzal vádolta meg a németvállalatot, hogy az jogtalanulés elôzetes értesítés nélkülszakította meg tavaly a PTC,a legnagyobb lengyel mobil-telefon-társaság jövôjérôlfolytatott tárgyalásokat.http://hirek.prim.hu/cikk/46226/

NHHT-HATÁROZATOK

A 2004-ben megkezdett, 18 piacra kiterjedô elemzésnyomán hozott határozatokcélja a kiskereskedelmi árakcsökkentése és a verseny nö-velése. Különösen azokon aterületeken számítanak a ver-seny élénkülésére, ahol eddig

az új szolgáltatók nem igazántudtak a piacra lépni.


A KAPSCH GYÔRBEN IS

A magyar piac továbbimeghódítása jegyében aKapsch megnyitja másodikhazai képviseletét Gyôrött,ahol mûszaki támogatásiszolgáltatásokat nyújt.http://hirek.prim.hu/cikk/46204/

SZÁRNYAL A SAFRAN

A részvényesek elfogadtáka Sagem és a Snecma össze-olvadását, valamint az új cégnevét, amely SAFRAN lett. A SAFRAN-csoport négy üzletágból áll: repülô-hajtómûvek, kommunikáció,repülôfelszerelések és véde-lem-biztonságtechnika.


AZ ESÉLYTELEN FUTOTT BE

A LENGYEL UMTS-TENDEREN

Meglepetésre az izlandiThor Bjorgolfsson cégévelegyüttmûködô lengyel NetiaMobile nyerte meg a negye-dik lengyel UMTS-licenc ten-derét. A Netia 345 milliózlotyt (82,8 millió eurót) kí-nált fel, több mint három-szorosát, mint az egyébkéntesélyesnek tartott hongkon-gi Hutchison Whampoa.


A HUAWEI VÁLASZTÁSA

A Synergon regionálismegállapodást kötött a Huawei kínai hálózatieszköz-gyártó céggel, amelyMagyarország mellett Szlovákiára, Csehországra ésHorvátországra is kiterjed.http://hirek.prim.hu/cikk/46104/

A GREPTON ÚJ VEZÉRE

2005. május 5-én aGrepton Rt. közgyûlése Juhász Istvánt nevezte ki acég vezérigazgatójává. Az újvezetô pályafutását a Rolit-ron Informatikánál kezdte,majd a Synergonnál folytat-ta. 2001-ben csatlakozott azakkor alapuló Grepton Infor-matikai Rt.-hez.http://hirek.prim.hu/cikk/46103/

GOOGLE WARNER NÉLKÜL

Az HBO, a Warner Bros. ésaz America Online tulajdo-nosaként is közismert TimeWarner úgy döntött, hogyvégleg kiszáll a Google-bôl,és 5,1 millió részvényét dara-bonként 185 dolláros áron,összesen 940 millió dollárkészpénzért értékesítette.http://hirek.prim.hu/cikk/46070/

ELJUTOTTUNK MOSZKVÁBA

2005. május 10-én nyílt mega „Magyarország az EU-ban –Oroszország hagyományospartnere” címû nemzeti kiállí-tás Moszkvában, csaknemnyolcvan magyar cég részvé-telével. A kiállításon hangsú-lyosan képviseltette magát amagyar infokommunikációsszektor, amely az Informatikaiés Hírközlési Minisztérium(IHM) által támogatott közösstandon jelent meg.http://hirek.prim.hu/cikk/46063/

KOCKÁZATKEZELÉS SAP-MÓDRA

Az SAP lett „az év európaikockázatkezelô csapata”, éselvitte „a technológia leg-eredményesebb felhasználá-sa kockázatkezelési célokra”kategória elsô díját is.http://hirek.prim.hu/cikk/46037/

AZ INDEX TULAJDONOSÁÉ

A PORTFOLIO.HU

Nobilis Kristóf és az érdekelt-ségébe tartozó SydInvest Rt.megvásárolta a Portfolio.hu-t.Az Index.hu Rt.-t nemrégibenmegvásárló befektetô szá-mos tôzsdei cégben, köztükaz Econet Rt.-ben is rendelke-zik tulajdonrésszel.http://hirek.prim.hu/cikk/46044/

10 ÉVES A RICOH HUNGARY

A Ricoh magyarországi le-ányvállalata, a Ricoh Hunga-ry Kft. 1995 májusában ala-kult meg a Ricoh-termékeket1990 óta forgalmazó disztri-bútor felvásárlásával. A cégaz elmúlt 10 év alatt dinami-kusan növekedve mára azirodatechnikai piac megha-tározó szereplôjévé vált.http://hirek.prim.hu/cikk/46014/

ELBOCSÁTÁSOK AZ IBM-NÉL

Az elbocsátások a cég teljesmunkaerejének mintegy 4%-át érintik, és a vállalat illeté-kesei szerint nagy részük önkéntes felmondás formá-jában valósul majd meg. AzIBM már tárgyalásokat isfolytat a témában az illeté-kes szakszervezetekkel. A munkaerô-leépítés mellettstrukturális átalakítás is vár-ható az öreg kontinensen.http://hirek.prim.hu/cikk/45997/

A SZÁMALK RSS-DISZTRIBÚTOR

Az IBM Magyarországi Kft.és a Számalk KereskedôházRt. disztribútori megállapo-dást írt alá az IBM RSS (RetailSales Solutions) megoldásai-nak nagykereskedelmi érté-kesítésére. A megállapodásértelmében a Számalk

2005/5 május •11

aktuális {} hírek

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

12• 2005/5 május

Kereskedôház Rt. az eddigközvetlenül vagy csak szûk,egylépcsôs csatornán értéke-sített termékcsaládot egyet-len magyarországi disztribú-torként képviseli a hazai piacon.http://hirek.prim.hu/cikk/45962/

A FRANCIÁK KIVONULNAK

Eladja részét a Mobilcomnémet mobilszolgáltatóban,és egyben visszavonul a né-met piacról a FranceTélécom: a 27,3 százalékosFrance Télécom-részt a Te-xas Pacific Group (TPG) ame-rikai pénzügyi befektetô ve-szi meg 265 millió euróért.http://hirek.prim.hu/cikk/45960/

A QWEST FELADTA

A Qwest International a Verizon újabb, immár har-madik, megemelt ajánlatátkövetôen kiszállt az MCI Inc.felvásárlásáért folyóküzdelembôl. A Qwest azérthagyta abba a licitet, mert azMCI vezetése a Verizon-ajánlat elfogadását javasoltaa részvényeseknek.http://hirek.prim.hu/cikk/45959/

A HP 37,5 MILLIÓS SZERZÔDÉSE

A HP és a Steria cég konzor-ciuma 37,5 millió euró értékûszerzôdést írt alá az EurópaiBizottsággal két fontos köz-ponti információs rendszer –a második schengeni infor-mációs rendszer (SIS II) és avízuminformációs rendszer(VIS) – kiépítésérôl.


A NAGY MEGETTE

A kisbefektetôk elkesere-dett küzdelme ellenére a nagyrészvényes Deutsche

Telekom keresztülvitte a T-Online internetszolgáltatóismételt beolvasztását azanyacégbe. A hannoveri köz-gyûlésen a kisrészvényesek„nem” szavazatának nemvolt esélye a mintegy 90%-otbirtokló DeutscheTelekommal szemben.http://hirek.prim.hu/cikk/45908/

SYBASE-FEJLESZTÔKÖZPONT

Az amerikai Sybase magyarországi fejlesztô-központ létrehozását tervezia közeljövôben, ami a ma-gyar informatikai szakembe-rek versenyképességénekújabb bizonyítéka.http://hirek.prim.hu/cikk/45903/

FÜGGETLENÍTÉS, ÉRTÉKESÍTÉS

A hónapok óta folyó talál-gatások után most a Sie-mens hivatalosan bejelen-tette, hogy elsô lépésben le-választja a vállalatról gon-dokkal küzdô mobiltelefonosüzletágát, majd pedigjelentôs részét értékesíti.http://hirek.prim.hu/cikk/45829/

12 MILLIÁRDOS AJÁNLAT

Az ajánlattevôk, a brit CVCCapital Partners és az ApaxPartners, valamint az ameri-kai Blackstone megjelenésemegnehezíti az Ono spanyolkábeltelevíziós társasághelyzetét, amely korábban2,6 milliárd dollárt ajánlottaz Auna kábelüzletágáért.http://hirek.prim.hu/cikk/45750/

CISCO TECHNOLÓGIAI TÁMO-

GATÓ KÖZPONT BUDAPESTEN

Az új technológiai támoga-tó központ üzemeltetése a Cisco nagy múltú, globálisrendszerintegrátor partneré-

vel, a Getronicsszal közösentörténik. A budapesti köz-pont a Cisco nemzetközi TAChálózatának részét képezi,ahol több ezer mérnök nyújtmûszaki támogatást a Ciscoügyfeleinek a kommunikáci-ós hálózatokkal kapcsolatoskérdésekben.http://hirek.prim.hu/cikk/45835/

SZILÍCIUM-VÖLGY

POZSONYBAN?

Osztrák befektetôk egy cso-portja többfunkciós tudomá-nyos-technikai parkot kívánlétrehozni a szlovákfôvárosban. Az osztrákok azamerikai Szilícium-völgyetszeretnék Pozsonyban meg-teremteni. Az építkezésbe 40millió eurót fektetnének be.Az építési munkálatokat márjövôre megkezdenék, az elsôlétesítményeket pedig 2007-ben akarják üzembe helyezni.http://hirek.prim.hu/cikk/45723/

AZ ADOBE FELVÁSÁROLJA

A MACROMEDIÁT

Az Adobe Systems körülbe-lül 3,4 milliárd dollárért fel-vásárolja a Flash szoftverérôlközismert Macromedia vál-lalatot. A vásárlás elsôdlegescélja az új piacokon való ter-jeszkedés elôsegítése, fôkénta mobil- és a vállalati terüle-teken, habár a vétel lezárul-tával természetesen számbaveszik majd az ezáltal lehet-séges megtakarításokat is.http://hirek.prim.hu/cikk/45599/

MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET

Önálló magyarországi kép-viseletet nyitott a világ vezetôstatisztikaiszoftver-szállítója,az amerikai SPSS Inc. A ma-gyarországi képviselet meg-nyitásától a következô 18 hó-

napban – szoftverértékesítés-bôl, illetve kapcsolódó szol-gáltatásokból, elsôsorban ok-tatásból és tréningekszervezésébôl, valamint kon-zultációs tevékenységbôl –mintegy 500 ezer dolláros be-vételt várnak.http://hirek.prim.hu/cikk/45500/

UJJLENYOMAT MINT DVD-

MÁSOLÁSVÉDELEM

Az új technológia segítsé-gével az újonnan megszer-zett filmet csak azután te-kintheti meg a vásárló, haujjlenyomata megadásávalazonosította magát. A DVD-lejátszó a megadott ujjle-nyomatot összeveti az RFID-tárolón lévôvel, és ha a kettômegegyezik, elindul a film.


ÚJABB SEBESSÉGROBBANÁS

ELÔTT A HÁLÓZATOK

A legújabb infokommuni-kációs kábelezési technológi-ákról rendezett szakmai napot a KFKI-csoporthoz tar-tozó LNX HálózatintegrációsRt. Az eseményen elhang-zott, hogy az amerikaiSystimax cég szerint a háló-zati adatátviteli igényekjelentôsen növekednek, és a piac egy-két éven belül ki-kényszeríti a váltást.http://hirek.prim.hu/cikk/46297/

ÚJ CISCO HÁLÓZATI ESZKÖZÖK

HÁROM TERÜLETEN

A Cisco Systems Magyar-ország három új eszközfej-lesztést mutatott be: integ-rált szolgáltatásokat nyújtóCisco 1800 és 800 típusú fi-ókirodai útválasztókat, adap-tív hálózatbiztonsági eszkö-zöket (Cisco ASA 5510,5520,5540) és vezeték nélküli há-

aktuális {} hírek

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

aktuális {} hírek

2005/5 május •13

lózati helymeghatározó be-rendezést (Cisco 2700).http://hirek.prim.hu/cikk/46294/

SAP SZÁMVITEL AZ EB-BEN

Az Európai Bizottság azelsô olyan EU-intézmény,amely felkészült a nemzet-közi költségvetési számvitelistandardok szerinti mûkö-désre. A továbbfejlesztettrendszer az ágazatspecifikusSAP for Public Sectorforráskezelô és számvitelifunkciói segítségével bizto-sítja az IPSAS és más modernszámviteli elôírások általmegkövetelt költségvetési ésszámviteli átláthatóságot.http://hirek.prim.hu/cikk/46287/

BÔVÜL AZ IFA 2005

Hagyományos témakörei, a televízió és szórakoztató-elektronika, az audio és autó-média, a személyes kommu-nikációs eszközök, a személyiszámítógépek és videojáté-kok, valamint a digitális leké-pezés és digitális zene mel-lett az idei IFA 2005 kiállításés vásár egy hatodik téma-körrel, a mûholdas, hálózatiés kábeltechnológiával bôvül.http://hirek.prim.hu/cikk/46265/

MEGJELENT A NETSCAPE 8.0

VÉGLEGES VERZIÓJA

A Mozilla technológiáján (a Firefox 10.3.0-n) alapulószoftver egyik fô újdonsága,hogy fokozott védelmet biz-tosít az úgynevezett adatha-lászó technikák ellen.http://hirek.prim.hu/cikk/46277/

PRIMAVERA ÉPÍTÔIPARI

PROJEKTIRÁNYÍTÁSI MEGOLDÁS

A Primavera Expeditionlegfrissebb verziója napjaink

legegyszerûbben használha-tó projektirányítási megol-dása. Az Expedition 10.0i,amely teljesen böngészô ala-pú szoftvermegoldás, bizto-sítja a csoportok együttmû-ködéséhez, valamint a jobbés gyorsabb döntéshozatal-hoz szükséges pontos és ak-tuális információkat.http://hirek.prim.hu/cikk/46274/

INNOVÁCIÓS DÍJ AZ OPEN

ENTERPRISE SERVERNEK

A Novell Open EnterpriseServer, a világ elsô vegyesforráskódú szoftvere elnyer-te a Network Magazine2005-ös innovációs díját,amely áttörést jelentô tech-nológiaként jellemzi a ter-méket az infrastruktúra-szoftverek kategóriájában.http://hirek.prim.hu/cikk/46253/

LANEX–RADWARE: GIGABITES

IP-HÁLÓZATBIZTONSÁG

A széles sáv tömeges hazaihasználatának eljövetelévela LANeX a hálózati adatbiz-tonság terén a nagyon erôshardver alapú nagyvállalatimegoldásokra, az 1 Gbps fö-lötti szolgáltatói oldali forga-lomra koncentrál a Radwareeszközeire épülô kínálatával.http://hirek.prim.hu/cikk/46236/

KISKERESKEDELMI

KASSZARENDSZER

Microsoft Navision vállalat-irányítási rendszerbe integráltkiskereskedelmi kasszarend-szer forgalmazását kezdtemeg a Microsoft egyik partne-re, a pécsi székhelyû VH COMKft. Az izlandi Landsteinar cégáltal kifejlesztett, nemzetközi-leg ismert és piacvezetô pénz-tárgépes alkalmazás hazai fel-tételekhez igazítását teljes

egészében a Microsoft-part-ner cég végezte.http://hirek.prim.hu/cikk/46205/

ORACLE SZAKÉRTÔI KÖZPONT

A KÖZINTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA

A budapesti központú szer-vezet a közintézmények szá-mára kívánja elérhetôvé ten-ni mindazt a tudást, amelyetaz Oracle a különbözô euró-pai közszolgálati projekteksorán halmozott fel.http://hirek.prim.hu/cikk/46208/

2006-RA TOLÓDIK KÉT FONTOS

SOLARIS-ÚJDONSÁG

A Sun Microsystems kétfontos újítás megjelenteté-sét 2006-ra halasztotta, ígya ZFS fájlrendszer és a Linux-környezetet támogató Janusinterfész csak 2006-ban jele-nik meg a Solaris operációsrendszerben.


ÚJ SZABVÁNY A HANGTECHNI-

KÁBAN: X-FI

A Creative Technology kétnagy jelentôségû bejelentésttett az audiotechnológia te-rén: az új Xtreme Fidelityhangszabványt és a CrativeX-Fi Xtreme Fidelity hang-processzort.


REVOLUTION IRODA++ 6.16

A Revolution Software a napokban mutatta beIroda++ nevû integrált ügy-viteli rendszerének 6.16 ver-ziójú változatát, amelybeszámos újítás mellett ebbena kategóriában egyedülállómódon CRM-partnerkezelômodul került. Egy másik újí-tás révén pedig lehetôségnyílik a fôkönyvi adatok mö-

gött álló kereskedelmi éspénzügyi bizonylatok, infor-mációk gyors megtekintésé-re, nyomon követésére is.http://hirek.prim.hu/cikk/46140/

FELHASZNÁLÓBARÁT

JELENTGETÔ

A Vision for Axaptával a cé-gek saját maguk olyan testreszabott riportokat készíthet-nek, amelyek nemcsak azoperatív munkavégzést segí-tik, de a stratégiai döntésho-zatalt is megkönnyítik.http://hirek.prim.hu/cikk/46058/

ELINDULT A FEJLESZTÉSI

MINISZTER HONLAPJA

Kolber István regionális fej-lesztésért és felzárkóztatá-sért felelôs tárca nélküli mi-niszter honlapja többek között a Magyarországon je-lenleg elérhetô legteljesebbinternetes pályázati keresôés pályázati elôrejelzô rend-szert is tartalmazza.http://hirek.prim.hu/cikk/46020/

BEA PUBLIKÁL

A BEA Systems bemutattanagy teljesítményû, szabvá-nyokon alapuló hálózatihozzáférés-kezelô eszközét, a BEA WebLogic NetworkGatekeepert. A termék a táv-közlési szolgáltatók számáralehetôvé teszi, hogy megnyis-sák telekommunikációs kapa-citásaikat a szoftverfejlesztôkelôtt, az alkalmazásszállítók-nak, hogy könnyen tudjanaka hálózatokhoz hozzáférô újszolgáltatásokat kiépíteni, éshogy a harmadik felek általkészített tartalmakkezelhetôvé váljanak.http://hirek.prim.hu/cikk/46009

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

14• 2005/5 május

Sokat foglalkoznak a lapok a kkv-knak szóló EU-támogatásokkal, de jóvalritkábban az ilyen jellegû projektek kihí-vásaival. Ezért Eszes Gábor, a GKM mi-niszteri biztosa az elmúlt évi tapaszta-latokra alapozva a következô évekbenvárhatóan nagyságrendekkel megsoka-sodó pályázó kkv-k figyelmét a bukta-tókra igyekezett felhívni. Ehhez azon-ban, mint mondta, elsôsorban az EU-támogatás lényegét és folyamatátkell megérteni és elfogadni.

A szóban forgó projektekhez az EU ésa társfinanszírozó tagország nem segélyt nyújt, hanem azokba az adottország, illetve régió, de végsô célkéntmaga az EU versenyképességének nö-velése céljából – befektet. Ennek érdeké-

ben kerülnek be a Strukturális Alapokforrásai – az erre felállított intézmény-rendszeren keresztül – a pályázó általjavasolt projektekbe. A befektetés ellenôrzését a pályázati rendszerbe épí-tett audit és monitoring szolgálja. Mivela befektetés meghatározott cél érdeké-ben történik, a sokat kritizált bürokrati-kus szabályozás és rigorózus ellenôrzésa visszaélések megelôzését s a pályázókgondos, felelôsségteljes tervezésre szorítását célozza – hangsúlyozta a miniszteri biztos.

A vállalkozásoknak nehéz elszakadni-uk a korábbi hazai gyakorlattól: min-denre lôni, ami mozog, vagyis bármirepályázni, amire lehet. Márpedig a mos-tani pályázati rendszer feltételeinek

csak valódi stratégiai célok érdekébenvállalt fejlesztésekkel lehet megfelelni –teszi hozzá Eszes. A stratégia megléteazonban a kkv-szektorra kevésbé jel-lemzô, pedig a pályázókkal szemben arövid távúak mellett a közép- és hosszútávú tervek is követelménynek számíta-nak. Az állam- és közigazgatási intéz-mények esetében az EU szintén az átfo-gó területi, környezeti, infrastruktúra-stb. fejlesztési koncepcióba illô, annakmegvalósulását szolgáló, az ország ésvele együtt az unió egészének verseny-helyzetét javító projektekbe hajlandóbefektetni.

A 2004-es pályázatok tapasztalataialapján a kiírásokban történt idei köny-nyítések nem változtatnak azon azalaphelyzeten – hangsúlyozta a minisz-teri biztos –, hogy szigorú tervezést ésprofesszionális végrehajtást elvárva a „befektetô” szoros elszámolással tart-ja féken a pénzét esetleg felelôtlenül el-költeni kívánó pályázókat.

A pályázók számára kedvezôbb felté-teleket teremtô idei változások közülEszes a kisvállalatoknak is lehetôségetbiztosító alacsonyabb belépési küszö-böt az ország stratégiai szempontjábólkissé aggályosnak tartja. Szerinte az el-aprózott fejlesztéseknek – ellentétbenaz EU céljával – a kkv-szektorra s így azország gazdaságának egészére sem leszlényeges hatásuk.

A feltételek kedvezôbbé tétele melletta siker érdekében a pályázók részérôl isszükség lenne – elsôsorban az attitûd-jüket érintô – változásokra. Eszes ennek

Projektmenedzsment a kis- és középvállalatoknálIdén a kis- és középvállalkozásoknál megvalósuló projektek kérdéseire is kitért a HTE Távközlési és Informatikai Pro-

jekt Menedzsment Fóruma. A nyolcadik alkalommal megrendezett, esettanulmányokkal, képzési tájékoztatókkal és

tanácsokkal tarkított, a projektek esetleges jogi és kommunikációs szakértôi igényét is felvetô konferencián külön

szekció foglalkozott a projektmenedzsment értelmezésével a kkv-k esetében.

FEKETE GIZELLA

aktuális {} konferencia

Az EU alapelveiProgramozás Tudatos, célorientált tervezés

Szubszidiaritás Az dolgozzon rajta, aki ismeri a témát, és tenni tud a megvalósulásáért

Társfinanszírozás Minden érdekelt járuljon hozzá a projekt finanszírozásához

Átláthatóság Közbeszerzés

Monitoring Az eredmény, a jó mûködés érdekében

Értékelés Tapasztalatok levonása, felelôsség megállapítása

Bevonás Minden érintett vegyen részt a projektben

Négy szem elve Ellenôrzés nélkül ne születhessenek döntések

2005/5 május •15


igényét elsôsorban a tavalyi pályázók-nak a szerzôdési feltételek (köztük a pá-lyázat során tett vállalások) megváltoz-tatására irányuló gyakori próbálkozásaialapján tartja indokoltnak.

A GKM-ben több okból is fontolgat-ják a jelenlegi rendszer továbbgondo-lását. Ugyanis már a tavalyi elsô, a pá-lyázatokat illetôen „csonka” évben iskomoly gondot jelentett a csaknemtízezer pályamû érdemi elbírálása, ésmivel számuk 2007-tôl a többszörösé-re nôhet, ez a jelenlegi módszerrel ke-zelhetetlen lenne.

Ám a mintegy ötezer gyôztes pályázata kkv-knak mindössze egy százalékátérinti, amin Eszes szerint például a pá-lyázatok még szélesebb körû népszerû-sítésével lehetne javítani. Ugyanakkorkérdéses, hogy a Strukturális Alapok fej-lesztési keretei valóban a céges fejlesz-tésekben hasznosulnak-e a legjobban,vagy szélesebb kört érintve hatéko-nyabban lennének felhasználhatók.Emellett a minisztérium a most mégrendelkezésünkre álló, de egy adott fej-lettségi szint elérését követôen már el-apadó források önfenntartóvá tételéreis keresi a megoldást.

Projektmenedzsment

Elidegenedett – szisztematizált, sôttudományossá érlelt – szervezési mód-szerként a projektmenedzsment a mé-retüknél fogva munkamegosztás tekin-tetében elkülönült tervezésû vállalatoktechnikája. Azonban az inkább intuitívés tapasztalati úton tervezô, kisebb, ti-pikusan kis- és mikrovállalkozások veze-tôi csak kivételes esetekben – ilyenekpéldául a pályázatok – kényszerülnekprojektmenedzsmentre. A konferenciána FÖVOSZ-t képviselô dr. Szirmai Péter

szerint tovább bonyolítja a helyzetet,

hogy a hazai vállalkozások 96 százalékamikrovállalkozás, vagyis a Magyarorszá-gon kkv-ként emlegetett cégek döntôhányada nem felel meg az EU besorolá-sának, s mivel ritkán zajlanak náluk pro-jektek, nem is jelenik meg szervezetifunkcióként a projektmenedzsment.

Tízmilliós népesség esetén – amelybôlmintegy 5 millió fô munkaképes korú –a hazai 1,2 millió vállalkozásról hírt adószám csalóka. A KSH 2004-es adataiszerint ebbôl körülbelül csak 800 ezermûködôképes, vagyis amely az elôzô év-ben árbevételt produkált. A hivatalosEU-statisztika szerint azonban 99 szá-

� Költségként elszámolható az áfa.� Nincs szükség természetvédelmi stb. igazolásokra.� Pótolhatók a hiányzó mellékletek.� Alacsonyabb a belépési küszöb (projektköltség), egyszerûbbek és

egyértelmûbbek a kiírások, mellékletek stb.� Könnyítések a bankgaranciák esetében.

Javítások, könnyítések a 2005-ös GVOP-pályázatokban

zalékuk kis- és középvállalkozás, ezenbelül 96 százalék 10 fônél kevesebbet,felük a tulajdonoson kívül mást nemfoglalkoztató mikrovállalkozás. Továbbszûkül a projektek szempontjából érin-tettek köre, ha figyelembe vesszük a százezres nagyságrendû, multilevel-marketing cégeknek dolgozó, a hazaiszabályozás szerint csak vállalkozást lé-tesítve mûködni képes ügynök-, illetveszámlaképes ôrzô-védô egyéni vagymikrovállalkozást.

Persze a kisvállalkozások maradékárais jellemzô, hogy a feladatokat maguk-nak megfogalmazva nem projektkéntviszonyulnak terveikhez, ám ha a tervetmás számára kell lépésenként elfogad-hatóvá, mérhetôvé és ellenôrizhetôvétenniük, mégis projektjelleggel kell ter-vezniük. Dr. Szirmai Péter szerint a pá-lyázati sikertelenség oka többnyire en-nek elmulasztása. A leggyakoribb alaki,formai, technikai hibák is megfogal-mazhatók projektmenedzsment-felfo-gásban, miszerint a pályázó – a kiírásranem zárt, szisztematikus egységkénttekintve – nem figyel a lépések sorrend-jére és teljességére. Ennél azonban sok-kal kirívóbb, hogy – elsôsorban a cég-méretbôl, az egyik napról a másikraélésbôl következôen – a számukra fon-tosat (hasznosat, produktívat stb.), nempedig a kiíró által látni kívántat tartjákfontosnak a pályázatírás során. Ígygyakran érthetetlen számukra a típus-és projekthibák miatti visszautasítás.

Ugyancsak gyakori, hogy ezek a pályá-

zatok a források megszerzését elsôdle-gesnek tartva kevesebb gondot fordíta-nak a vállaltak teljesíthetôségére és annak mikéntjére. Vagyis nem projekt-szemlélettel tekintenek a kérdésre, s ígynem is aszerint végzik a pályázatbanfoglaltak végrehajtásának megtervezé-sét. A kiírók úgy igyekeznek ezen – mamég csak esetenként, de késôbb várha-tóan a feltételrendszerbe beépítve – se-gíteni, hogy projektmenedzseri minôsí-tésû munkatárs igazolása esetén ked-vezményeket biztosítanak a pályázónak.

A várhatóan megnövekvô szakember-igény kielégítésében a 29 tagországotszámláló Nemzetközi Projektmenedzs-ment Szövetség (IPMA) hazai tagszerve-zete, a FÖVOSZ vállal komoly szerepet a képzések és vizsgáztatások szintjén.

Átszállás nagyról kicsire

Tavaly ugyancsak a GVOP-pályázatoktémája volt – idén is az, és várhatóan azelkövetkezô években sem lesz másképp– a kis- és középvállalatok munkafolya-matainak elektronizálása integrált vál-lalatirányítási rendszerek bevezetésével.Mivel az erre a nagyságrendre fejlesztettmegoldások mellett megjelentek a pia-con a nagyvállalati ERP-k kkv-szektorszámára átdolgozott változatai, az elkö-vetkezô évek ilyen irányú projektjeiszempontjából igen figyelemreméltóelôadás hangzott el az Albacomp vezetôtanácsadójától. Halmai László a nagyvál-lalati ERP-rendszerek kisvállalati imple-

mentációjának a projektvezetésben ta-pasztalható ellentmondásairól beszélt.

Míg a nagyvállalati projektek eseté-ben a módszertan mind az elôkészítô,mind a projektvezetési feladatokat kor-rekt módon szabályozza, a kkv-knál tör-ténô bevezetéseknél ez már nem ilyenegyértelmû. Bár a cél azonos, a tapasz-talat szerint a bevezetô és az ügyfélprojektvezetôje számos ponton ellen-érdekelt. A cég növekedése ugyanisgyakran nem jár együtt a vezetôi mód-szerek és szokások korszerûsítésével, s így a vezetô számára érthetetlen ésmegmagyarázhatatlan a bevezetést vég-zô – általa szükségtelenül bonyolultnakés bürokratikusnak tartott, a projekt-megvalósítási tervben (PMT) rögzített –módszertana. Ez pedig a közös munkasorán érdekellentétekhez vezethet.

Ütközési pontok

Léteznek tipikus eltérések, konfliktus-pontok a kkv-k és a nagyvállalatok ERP-bevezetései között. Például:

– a közvetlenebb párbeszéd hatásai,– a dokumentáció mennyiségének és

formájának eltérô igénye,– a módszertani szabályok betartásá-

nak eltérô fontossága,– a szakmai és ügyviteli kérdések elté-

rô értékelése.

A kis létszámú ügyféloldali projekt-szervezet pozitív kommunikációs hatásaesetenként ugyan gyorsabb probléma-

16• 2005/5 május


Az Ecostat legfrissebb, ápri-lisi felmérése szerint jövôbe-ni kilátásaikat illetôen a nagycégek optimizmusa csök-kent, a kis- és közepes válla-latok vezetôi pedig egyrepesszimistábbak. A hazainagyvállalatok 54 százalékosbizalmi indexe elsôsorban a tartósnak ígérkezô világ-

gazdasági fellendülésnek ésjavuló versenyképességük-nek köszönhetô.

Ugyanakkor – bár az utóbbitizenegy hónap bizalmi inde-xei a szektor kiegyensúlyozottgazdasági várakozásait jelzik,és a reálgazdaság kedvezôteljesítményét valószínûsítik– a pozitív várakozások trend-

vonala az utóbbi hónapokbanmegtörni látszik. A növekedésüteme így várhatóan mérsé-keltebb lesz a 2004. évinél.

A kis- és közepes cégek idénfolyamatosan apadó, áprilisra45,9 százalékosra csökkenôbizalmi indexe – ami a mak-rogazdaságban regisztrált,várakozásoktól elmaradó tel-

jesítményadatokkal magya-rázható – az Ecostat szerintnegatív irányú tendencia kez-detét jelentheti.

A kisebb cégek az itthoni la-kossági fogyasztás bôvülésiütemének lassulásával és a külföldi felvevôpiacok növe-kedésének esetlegességévelindokolták borúlátásukat.

A kicsik és nagyok közérzete az Ecostat szerint

2005/5 május •17

megoldáshoz vezet, ám ez gyakranmegy az ismételhetôséget, a hibakere-sést, a felelôsség kérdését stb. meg-könnyítô dokumentálás rovására. Gyak-ran a kkv-oldali megrendelôk a projekt-megvalósítási terv készítésekor mégegyetértenek a dokumentálás fontossá-gával, menet közben azonban nemvagy csak nagyon nehezen vehetôk ráaz elôre megállapított – leggyakrabbana nyitott kérdésekkel foglalkozó, illetvea jelentéseket tartalmazó – dokumen-tációk elkészítésére. Az ISO szerinti do-kumentálás is gyakori feszültségforrás.A projektmegvalósítási tervben rögzí-tett módszertan betartása, különösen akis létszámú ügyféloldali projektszerve-zetek esetében, a gyakorta elôfordulóidôzavar esetében (késik a dokumentu-mok elfogadása, nem születnek megidôre a döntések a nyitott kérdésekre,stb.) okoz gondot. A módszertan általszabályozott efféle esetek miatti „büntetések” – pl. az ügyféloldali észre-vételek késés miatt már csak változás-kezelésként lehetséges megoldása – jo-gosulatlanul, de ellenérzést keltenek a megbízóban. Gyakran a kkv-ügyfelekelismerten mély szakmai tudása nemtársul elvárható szintû és az ERP-bevezetéshez nélkülözhetetlen ügyvi-telkezeléssel, vagyis ügyviteli folyama-taik nem egyértelmûek és következete-sek. Így ha a bevezetés egyidejûleg nem

jár a folyamatok rendbe tételével, a be-vezetô által a gyors elôrehaladás érde-kében „megoldott” ügyviteli kérdésekaz éles indulást követôen a céget hátrá-nyosan érinthetik.

A felsoroltak miatt nyilván engedni kella nagyvállalati bevezetés szigorából. A szállítóoldali projektmenedzser az írá-sos dokumentumok igényét – elsôsor-ban gyakorlati tapasztalataira támasz-kodva – a kockázatosabb területeketérintô problémákra szûkítheti. A nyitottkérdések és emlékeztetô dokumentu-mok esetében is egészséges kompro-misszumra van szükség, s ebben éppúgy, mint a módszertani szabályok

megsértésének nagyságrendjében, a bevezetôoldal projektvezetôjének kockázatvállalási tapasztalata, képessé-ge és kompromisszumkészsége játszikaz ütemterv és a költségvetés tartható-sága szempontjából komoly szerepet.

A megoldatlan konfliktusokból eredôcsúszások, valamint az utólagos doku-mentálás miatti többletmunkából adó-dó projektköltség-növekedés viszont azügyféloldalt bírhatja jobb belátásra.

A kkv-szektorra koncentráló s ott mártapasztalatot szerzett bevezetô cégek-nek a fentieken túl célszerû egy kifejezet-ten erre a szektorra érvényes mód-szertan kidolgozásán gondolkodniuk.


A projektmegvalósítási terv a kivitelezéshez szükséges módszerek, projektelemekés mérföldkövek leírását tartalmazza:

� Projektszervezet – elôre meghatározott forma és személyek� Kommunikáció – elôre definiált módszerek� Dokumentálás – konkrét dokumentumlista� Átadandók – részben a termékek, részben a dokumentumok� Mérföldkövek – az egyes projektszakaszok és mérföldkövek pontos definiálása� Felelôsségi körök – mind az ügyfél, mind a bevezetô projekttagjai pontos

felelôsségi körének meghatározása� Projektspecifikus részek

Projektmegvalósítási terv

18• 2005/5 május

Immár kormányhatározat is szüle-tett az ország hosszú távú jövôjére vo-natkozó tervezésrôl, a fenntartható fej-lôdés stratégiájának megalkotásáról. A stratégia – alapvetô feladata szerint –Magyarországon úgy biztosít társadal-mi jólétet, hogy a környezeti feltételekne romoljanak, és egyúttal a gazdaságteljesítôképessége is növekedhessen. A stratégia tervezéséhez társadalmiegyeztetési folyamatra, végrehajtásá-hoz teljes körû társadalmi részvételrevan szükség, elfogadásához és megva-lósításának elôsegítéséhez fontos amérvadó politikai körök közötti párbe-széd. Ennek volt része a Magyarországés az információs társadalom jövôjérôltartott nyilvános vitafórum.

A stratégiai gondolkodás luxusa

Stumpf István politológus, a Század-vég Politikai Iskola Alapítvány elnökekérdéssel kezdte hozzászólását.

„Luxus-e Magyarországon jövôstraté-giákról, hosszú távú jövôképekrôl gon-dolkodni, és ha igen, akkor ez kinek a lu-xusa? Tesszük fel ezt a kérdést azért,mert lassan lezáródni látszik a rend-szerváltás elsô periódusa, amikor isnem arról lettünk híresek, hogy képesekvoltunk a jövôben gondolkodni. Valójá-ban még a kádárizmus utolsó idôszakais egyfajta egyéni túlélési stratégiákmegalkotása volt, ami szintén nem jö-vôképekre szocializálta az embereket.Tehát olyan generációk vesznek ben-nünket körül, amelyek nem szoktak

hozzá ahhoz, hogy hosszú távú jövôké-pekben gondolkodhatnak, és hogy ezértelmes tevékenység. Mert olyan bi-zonytalan volt körülöttünk minden,hogy örültük, ha a holnapig elôre lát-tunk. Ehhez még azt is hozzátehetjük,hogy az elmúlt években, és nemcsakMagyarországon, két vastörvény érvé-nyesült, ráadásul olyan elementárisan,olyan mélyen, ami ellen nagyon kevéssétud tenni egy másik típusú, egyáltalán a gondolkodásmód. Az egyik törvény arövid távú gazdasági profit maximalizá-lása, a másik pedig a politika világábana rövid távú szavazatmaximálás. Egyiksem arra ösztönzi az embereket, hogyhosszú távú jövôképeket alakítsanak ki.

Ugyanakkor, mégiscsak 15 évvel arendszerváltozás után, egyfajta konszo-lidálódó társadalom megengedhetnémagának a luxust, hogy gondolkodjonazon, milyen jövôt képzel el magának.Még ha az idô fel is gyorsult, és aztmondtuk, hogy ami 2000 elôtt történt,az ma már fele- vagy harmadannyi idôalatt történik, és azok az alapzatok,amelyekre építeni akarnánk, pillanatokalatt megváltoznak. Mégis elkerülhetet-len, egyrészt azért, mert politikai kihíváselôtt állunk, amit úgy hívnak, hogyNemzeti fejlesztési terv. Hogy mi ez?Pénzlehívási technika, versengés a fej-lesztési forrásokért az európai színtéren,vagy pedig egy lehetôség, felszólítás,hogy a társadalom gondolja végig, mi-lyen adottságai, esélyei, milyen forrásaivannak, amelyekkel az európai nemze-tek sorában versenyképes kíván lenni?

A probléma az a kérdés, hogy szabad-e ezt a politikára bízni. Hiszen ha azok a törvények érvényesülnek, amelyekrôlaz elôbb beszéltünk, akkor a cél nyilván-valóan rövid távú érdekek alá rendelô-dik. Van-e a politikán és a gazdaságonkívüli világ olyan állapotban, amely kitudja kényszeríteni azt, hogy ne legyenluxuscikk Magyarországon a jövôrôl va-ló stratégiai gondolkodás, egyáltalán a stratégiaalkotás? Hogyan lehet ezeketaz erôket megszervezni úgy, hogy bizo-nyos értelemben kényszerként hassa-nak a társadalom két nagy alrendszeré-re, a politikára és a gazdaságra?

Az államnak egyre fontosabb, meg-határozó szerepe lesz abban, hogy azaz intézményrendszer legyen, amelyikmegengedheti magának a stratégiaigondolkodás luxusát, sôt nem egysze-rûen megengedheti, hanem kutyakö-telessége is azt tenni. A kormányzatitevékenységen, benne a közigazgatásirendszeren és annak elektronizálásánkeresztül lehet elképzelni olyan típusújövôterveket, amelyek egyfajtaszocializátorként, mediátorként ismegpróbálják mozgósítani, lendületbehozni a társadalmat, a szétszórtanrendelkezésre álló tudást, és ebbôlegyfajta olyan jövôképet elôállítani,amely egy nemzeten belül is fontos. ANemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatosteendôket is valamilyen módon füg-getleníteni kellene az aktuális pártpoli-tikai törésvonalaktól, s a kontinuitástpolitikai, szakmai, erkölcsi és más esz-közökkel biztosítani.”

Magyarország jövôképeNyilvános vita az információs társadalomrólMilyen lesz Magyarország 2020-ban? A kérdés nemcsak a magánembert foglalkoztatja, a társadalom egésze számá-

ra sem közömbös. A II. Nemzeti fejlesztési terv ugyan a 2014-ig tartó idôszakot öleli fel, de már ennek megfogalmazá-

sához is hasznos egy követhetô jövôkép megalkotása. Ennek érdekében az információs társadalom jövôjérôl szerve-

zett nyilvános vitafórumot a Nemzeti Fejlesztési Hivatal megbízásából az eVilág folyóirat. A Budapesti Corvinus

Egyetemen tartott tanácskozáson jeles társadalomtudósok és az IT-szakma vezetôi vettek részt. Cikkünkben a több-

órás élénk vita legfontosabb megállapításait idézzük.

GALVÁCS LÁSZLÓ

aktuális {} kilátások

2005/5 május •19


A szerkezetváltó képesség kialakítása

Veress József európai ügyekért felelôspolitikai államtitkár a múltból indulvavázolta fel a jövô feladatait.

„Az elsô nemzeti fejlesztési terv egyiknagy tanulsága az, hogy miközbentöbbször hangsúlyoztuk, nem egyszerû-en a források felhasználására kell kon-centrálni, valahogy még mindig ezttesszük. Pedig a hatékony fejlesztéspoli-tika érdekében a szabályozás, a regulá-ció és a támogatások, a támogatási for-rások elosztása között megfelelô össz-hangot kell kialakítani. Annál is inkább,hiszen a szabályozással a most valóbanjelentôsen növekvô fejlesztési források-nál is nagyságrenddel nagyobb (ma-gángazdasági) beruházásokat, gazda-sági erôforrásokat lehet befolyásolni,megmozgatni.

Amikor fejlesztési tervrôl beszélünk,akkor többnyire ma is oda lyukadunk, ki,hogy itt van ez a sok-sok pénz, hogyanlehetne a leghatékonyabban elkölteni,mert ez fogja majd meghatározni Magyarország jövôjét. Tisztelettel jelen-tem, nem ez a valós helyzet! A magyar-országi magángazdaság beruházásai-nak alakulása, azok nagysága és minô-sége fogja meghatározni közvetlen éstávolabbi jövônket. Persze a magángaz-daság csak akkor fejlôdhet másképpen,ha a közszféra minden eleme, amely ki-szolgálja – legyen az a szociális ellátó, aképzési rendszer vagy a közigazgatás –,kellôen versenyképes lesz. A közszektorhatékony mûködése meghatározó a társadalom versenyképessége szem-pontjából. S bár ma még keveset beszé-lünk róla, az egyes cégek és térségek,sôt az egyes emberek egyéni versenyké-pessége szempontjából is meghatározótényezô a társadalmi versenyképesség.

Ha okosan akarunk gazdálkodni a fej-lesztési forrásokkal, akkor meg kell ta-lálnunk a mûködô gazdasági, társadal-mi rendszer(ek) szûk keresztmetszeteit,és célzottan, hatékonyan ezekre a he-lyekre kell koncentrálni a forrásokat. Ígykibôvíthetôk a szûk keresztmetszetek, s ettôl az egész rendszer sokkal hatéko-nyabban fog mûködni.

A másik lehetséges eredmény a szer-

kezetváltó képesség kialakulása a gaz-daságban, a társadalomban, egy-egy ré-gióban, térségben. A szûk értelembenvett gazdasági folyamatok alapján jog-gal állíthatjuk, hogy Magyarország a rendszerváltás óta helyreállítási perió-dusban van, és ezért viszonylag magasa gazdasági növekedés üteme. Ezt azütemet hosszabb távon azonban csak a modernizációs folyamatok lényegétjelentô folyamatos szerkezetváltás út-ján ôrizhetjük meg.

A sikeres fejlesztésekhez feltétlenülszükség van párbeszédre és együttmû-ködésre. Finoman fogalmazva egyiksem erôssége ma még a magyar társa-

dalomnak, márpedig ha ezeket a képes-ségeket nem tudjuk belátható idôn be-lül megszerezni, akkor nem igazán le-szünk a XXI. század, de Európa nyerteseisem. A mai magyarországi politika hal-latlan felelôssége tehát abban áll, hogyképes-e önmagát megújítani. Képes-evégre arra, hogy egy igen alacsony szin-tû „politikai showmûsor” helyett való-ban a társadalom, a gazdaság fejlôdé-sének kulcskérdéseire összpontosítson,

érdemi párbeszédet folytasson a civiltársadalommal, elôsegítse a nagyobbhozzáadott érték termelését segítô jogi,közigazgatási, társadalmi és egyéb fel-tételek kialakulását, megerôsödését.”

Gazdasági-társadalmi versenyképesség

Eszes Gábor, a Gazdasági és Közleke-dési Minisztériumban a tudás alapúgazdaság fejlesztéséért felelôs minisz-teri biztos a tervezés problémájávalkezdte hozzászólását.

„Az egyik ok, amiért nem megy jól a ter-vezés, az, hogy a 15 ezermilliárdot nem

vagyunk képesek felfogni, akkora szám,hogy nem érezzük a felelôsség súlyát.Megpróbálom másképp érzékeltetni.Osszuk el ezt az összeget elôször 7-tel (7 évre), aztán 365-tel. Azt kapjuk, hogy2007. január 1-jétôl minden egyes napon5,8 milliárd forint értékû fejlesztésnekkell elindulnia. Ezt a felelôsséget vélemé-nyem szerint nem érezzük, sem a politi-kában, sem a társadalomban. Egyebekközött azért van szükség a maihoz ha-

sonló vitákra, mert ki kell találnunk, hogymire költjük el azt a napi 5,8 milliárdot.

Nemrégiben a Microsoft megrendeztePrágában – elsôsorban az európaiak szá-mára – a Government Leaders Forumot,ahol vezetô kormányzati szakemberekbeszélgettek. Az EU részérôl iszonyatosfélelem érzôdött, és a kudarc beismeré-se, az, hogy a lisszaboni program nemsikerült. Érzôdött, hogy valamit tennikell. Ez egyértelmûen a gyakorlati kérdé-sek, a tudás aktív alkalmazása, a gazda-ság versenyképességének növelése feléfordulás lenne. A végén Bill Gates tartottelôadást, és amikor Európáról kérdezték,mosolyogva mondta: Európából két do-log hiányzik, a vállalkozás és az innová-ció képessége. Nem mondta ki, de lát-szott rajta, hogy teljesen nyugodt, nemkell tartania az európai konkurenciától.Nekünk viszont le kell vonnunk a tanul-ságot, s bátran ki kell mondanunk, hogya gazdaság versenyképességének növe-lése az, aminek alapján a jólétet elérhet-jük, s egyáltalán azt, hogy fejlôdhetünk.Ezt még nehéz kimondani, de segít az,amirôl a bevezetô elôadásokban is sokathallhattunk, hogy tudniillik a mai komp-lex világban már nem annyira a kôke-ményen, szûken értelmezett versenyké-pességrôl, hanem a sokkal többet jelen-tô gazdasági-társadalmi versenyképes-ségrôl beszélünk, aminek nagyon soktársadalmi vonzata is van.”

Infrastruktúra, igény és ismeret

Alföldi István, a Neumann János Szá-mítógép-tudományi Társaság ügyveze-tô igazgatója már akkor is boldog lenne,ha a sok kis részjövôbôl összeálló távolijövônek legalább az elejét világosan lát-ná. Ugyanakkor szeretne hinni abban,hogy ez a terv olyan alapra épül, amelyelég biztonságos és stabil ahhoz, hogymegvalósítható legyen a közeljövôben.

„Lehet, hogy már az információs tár-sadalomban élünk, de ezt Magyarorszá-gon pillanatnyilag 9 és fél millió embernemigen tudja. Nagyon komoly erôfe-szítéseket kell tenni annak érdekében,hogy a megszerezhetô elônyök minden-képpen elérjék a társadalom nagy ré-szét. Ilyen például az e-közigazgatás,

amely minden embernek segítene.Azért is félek a hosszabb távú tervezés-tôl, mert a 2000-ben Lisszabonbanmegfogalmazott célok mérsékelt telje-sülése óvatosságra int. Akkor 12 lakossá-gi szolgáltatást soroltak fel, valaminttovábbi 8-at a kis- és középvállalkozá-soknak. Most, 2005-ben már nagyon ittlenne az ideje annak, hogy a 9-9,5 millióember legalább az eszközök használa-tát ismerje. Ez pedig jelentôs és intenzívoktatási feladatokat jelent.

Szerintem az információs társadalom

nagyon leegyszerûsített formában há-rom i-ként foglalható össze: infrastruk-túra, igény és ismeret. Ebbôl az ismeretlehet a legnagyobb hajtóerô, amelynekelsôvé és vitathatatlanná kellene válnia.Ugyanis ha 20 másik téma között szere-pel, akkor biztos, hogy eltûnik az egyez-tetések süllyesztôjében, és fontosságacsak a szlogenek szintjén marad meg.”

Érdek, érvényesülés, életminôség

Dombi Gábor, az Informatikai Érdek-egyeztetô Fórum fôtitkára azt vallja:

cselekedeteinkkel tudjuk elôrevinni azországot.

„Az Alföldi István által említett háromi mellé én mondanék három é-t. Az ér-dek, az érvényesülés és az életminôséghármasa az, ami meghatározza a társa-dalom mozgását, nem vitatkozva per-sze azzal, hogy az oktatásban rejlik az a hajtóerô, amelyet akár tudatformálás-nak is nevezhetnénk. Azért is tartomnagyon magasröptûnek a bevezetô elô-adásokban elhangzottakat, mert az a jövô, amelyben nekünk meg kell hatá-

rozni az NFT2-ben fejlesztésre fordítan-dó 15 ezermilliárd forint sorsát, máris ittvan. Másrészt a feladat nagyon komoly.Magának az Európai Uniónak is van egyelváráslistája, tehát Magyarországnakhónapról hónapra, évrôl évre le kell vizs-gáznia, be kell számolnia, hogy bizo-nyos feladatokat teljesített-e, bizonyoscélokat elért-e, s azt milyen módon tette. Például helyesen költötte-e el a pénzt, és így tovább.

Magyarország ebben a helyzetbenkényszerpályán mozog, az elvárások ál-tal vezérelt, illetve a példák által meg-

20• 2005/5 május


2005/5 május •21

határozott – egyelôre negatív – kény-szerpályán. Elképzelhetô, hogy Magyar-ország jövôképe Japán tegnapja? Úgyvélem, le kell nyelnünk ezt a békát, akáraz EU, akár a világ technológiai fejlôdé-se, akár más dugja a szánkba. 2000-ben, amikor a Magyar informatikaicharta megfogalmazta, hogy mit kívána magyar nemzet, illetve a világ infor-matikai szakmája ahhoz, hogy Magyar-ország is az információs társadalom ré-sze lehessen, született egy másikanyag, amelyrôl nem sokat beszéltünkeddig. A Technológiai elôretekintésiprogramról van szó, amelyet lassan ér-demes lenne leporolni és megvizsgálni.Akkor okos emberek, egyetemi profesz-szorok, tanárok, tudósok rakták összegondolataikat a jövôrôl. Van, ami meg-valósult belôlük, tehát bizonyos érte-lemben a jövôtervezés beváltja a hozzáfûzött reményeket.

De attól óvnám a társaságot, hogyami itt ma elhangzik, azt teljesen ko-molyan vegyük. Azért, mert nem hi-szem, hogy ennyire tervezhetô és al-ternatívákkal leírható lenne a jövô. Ezegyfajta mechanikus jövôképkreálás,olyasmi, mintha írnánk egy számítógé-pes programot, amely automatikusanújra meg újra kiadja azokat a jövôbenmegteendô lépéseket, amelyek éppenadekvátak az adott helyzetben. De eznincs így, mert maga az ember hiány-zik ebbôl a programból.

Bizonyos szempontból meghatáro-zott a pályánk, Magyarországnak köte-lessége a felzárkózás, s utána meg kelltalálni azt a néhány alapkövet, amely-re építkezni lehet. Például versenyké-pesség, esélyegyenlôség, biztonság,oktatás stb. Sajnos egy jövôképet kellmeghatároznunk, még ha mellette al-ternatívák is vannak.”

Meghatározó a félperiférikusság

Az oktatási szektort is képviselte Gáspár Tamás, a Budapesti CorvinusEgyetem jövôkutatási tanszékénekegyetemi docense.

„A tudást olyan szervezett információ-nak tekintem, amely elôrejelzésre alkal-mas. Bacon tétele, miszerint a tudás ha-

talom, így jobban érthetô: a jövôrôl valótudás a valódi hatalom. Ha nemzeti fej-lesztésrôl beszélünk, máris adódik a kér-dés, hogy milyen hatalmi tényezôket tu-dunk megmozgatni, vagyis lehet-e a jö-vôrôl tudni valamit. Egészen mostanáiga jövôkutatás határozott különbségettett stabil és instabil viszonyok elôre-jelzési lehetôségei között. A korszakvál-tások, mint amilyen a mostani is, jelleg-zetesen instabil idôszakok, amelyekbena tendenciaszerû elôrejelzések és való-színûségek lehetôsége erôsen lecsökken.Továbbá én azt látom, hogy a globálisgyorsulással a stabil és az instabil kor-szakok lényegében majdnem összemo-sódnak. Leegyszerûsítve: majdhogynemegy folyamatos korszakváltásba kerül a világ, és ez a bizonyos instabilitás leszhosszú távon a stabil állapota.

Ennek módszertani következménye,hogy nem tudjuk képszerûen leírni, har-minc év múlva milyen lesz a világ. Pon-tosabban legfeljebb egy Monet-képetfesthetünk róla, de Munkácsyt semmi-képpen. Tehát korlátozottan ismerjükés tudjuk elképzelni a jövôt – de ez talánnem is baj. A távlati fejlesztési tervekkészítésénél a jövôrôl való gondolkodás-nak van ugyanis egy határozott veszé-lye: a mostani értékek és preferenciákalapján a saját jövônket is gyarmatosít-hatjuk. Gondoskodni kell a jövô felté-teleirôl, de a jelent kell folyamatosan él-hetôvé tenni. Hagyjuk meg a következôgenerációknak, hogy milyen jelent sze-retnének maguknak, és ne próbáljukmeg nekik elôre kitalálni azt.

Az információs társadalom forgató-könyveinek kereteit az határozza meg,hogy milyen környezetben tudjuk a jövôMagyarországát elképzelni. Az egyikmeghatározó tendencia a mostani kor-szakváltásban, hogy a világgazdaságvertikális hierarchiájában a centrumokmeghatározóbbak, mint valaha. Vagyisolyan erôteret alakítanak ki, amelyben afélperiférikus vagy periférikus országok– közöttük Magyarország – mozgásterenagymértékben meghatározott. Ha információs társadalomban gondolko-dunk, az e-Europe-nak akármelyik verzi-ója a hozzá kapcsolódó jövôalternatí-vákkal együtt nagyon nagy százalékban

meghatározó számunkra.A másik ilyen tendencia, hogy nem-

csak egy centrumnak az erôterében he-lyezkedik el Magyarország, hanem ma-gának az információs társadalomnak istöbb modellje létezik a világban. Azamerikai vagy a japán lényegesen eltéraz európaitól – szemléletében legalább-is, technológiájában csak más a súlyo-zás –, így Magyarország is több ellent-mondásos erôtérnek az ütközôzónájá-ban helyezkedik el. Ezek az erôterek,akár multinacionális vállalatokon, akáregyszerûen technológiai fejlesztésekenkeresztül, nagyon változékonyak. Vagyisemiatt az információstársadalom-stratégia rettenetesen instabillá válik.

A harmadik eleme a mostani korszak-váltásnak, hogy mindezek ellenére bár-miféle fejlesztés vagy bármilyen kitöréskizárólag önerôs alapon lehetséges.Nincs olyan jellegû rendszerbiztonságvagy rendszerhúzóerô, mint ami harminc évvel ezelôtt volt – az EU meg-szûnt „szociális otthon” lenni. Magyar-ország önerôs törekvésének legmegha-tározóbb jellege a félperiférikusság, amiegyfajta „standby” állapotot jelent: haezek az országok nem minden erejüketarra összpontosítják, hogy a centrumalsó harmadában megkapaszkodjanak,azaz ha a folyamatos stratégiaalkotásküzdelmét abbahagyják, akkor nagyonnagy a veszélye annak, hogy pillanatokalatt a mélyperifériára sodródnak.

Ebbôl következik az utolsó gondolat,hogy a nemzeti fejlesztési terv kapcsána humán erôforrás karbantartása és fej-lesztése az a bizonyos alap, amelybenlehet gondolkodni, és amelyhez lehetkötni az információs társadalmat. Va-gyis a Magyarországon élô emberek fizikai, lelki és szellemi egészségi állapo-ta, amelyet vagyonnal és mûszaki tech-nológiával felszerelve tényleg el lehetképzelni egy mindenki által kellemeseb-ben élhetô jövôt. Csakhogy egy ilyenstratégiai fejlesztésnek nagyon nagy azidôigénye, és nagyon nyugodt környe-zetet kíván. Most egyik sem áll rendel-kezésünkre, ezért az átfogó stratégia ésa mindenkit bevonó mozgósítás mellettmég fontosabbá válhat az, amit úgy fo-galmazok meg magamnak: a csend


22• 2005/5 május

stratégiája. Olyan tudati állapot, aholújra feltehetô a legelsô kérdés: lehetsé-ges-e a jövôrôl való tudás mint hata-lom, ámde most nem a korszak, hanemaz egyén szempontjából? Igen, lehet jö-vôtudást fejlesztési programokkal létre-hozni, ha ez annyit jelent, hogy józan, azegyén vagy a kisebb-nagyobb közössé-gek jövôjérôl felelôsen gondolkodó em-berek nyugodt, csendes, hosszú távú,30-50 évben gondolkodó stratégiaimunkát végeznek. Ezt lehet felszerelni a legkülönbözôbb információs techno-lógiákkal.”

Nincs stratégiai huszárvágás

Z. Karvalics László az Információs Tár-sadalom- és Trendkutató Központ veze-tôjeként igazán kompetensnek tekint-hetô e témában.

„A kontextus, amelyen belül a jövôkérdései felvetôdnek, a felzárkózásé, a versenyképessé válásé. Az instrumen-tum, amely itt fontossá lesz, a beavat-kozási, illetve változ(tat)ási képesség.Ennek a mérôeszköze, vagyis hogy a be-avatkozás mennyi idô alatt fut át,mennyi idô után válik érzékelhetôvé,mérhetôvé, azoknak a folyamatoknak aciklusideje, amelyekre hatással akarunklenni. S miközben stratégiáról és jövôrôlgondolkodván látszatra egynemû mi-nôségrôl beszélünk, valójában annakmegfelelôen, hogy a megváltoztatni kí-vánt területek mennyire eltérôváltoz(tat)ási ciklusidôvel bírnak, a tér,amelyben igazodási pontokat keresünk,végtelenül inhomogén.

Amikor stratégiát próbálunk készíteni,valamiféle izgalmas és érzékeny egyen-súlyát keressük annak, ami külsô körül-mények, külsô esély vagy külsô veszélyformájában egy nálunknál sokkal átfo-góbb térben történik, s ennek az izgal-mas és talányos összekapcsolódásátsok-sok közvetítô elemen, csatornán ke-resztül azzal, amit belsô képességnekvagy e képesség hiányának tartunk. Haa két komponens közül valamelyikre na-gyon figyelni kell, és valahol határozot-tan kell állítani, akkor az nem a külsôkörülményekkel kapcsolatos (nohaegyetlen pillanatig sem szabad felhagy-

ni a lehetséges külsô körülményekre vonatkozó forgatókönyvek keresésével).S noha úgy tûnik, kizárólag a külsô térmérheti, erôsítheti meg és hitelesíthetia normatív állításokat azzal kapcsolat-ban, hogy a belsô képességeknek milye-neknek kell lenniük, ez nem így van: a belsô képességek kérdése, a valóditranszformációs erô birodalma min-dennél elôbbre való. Számos esetbenteljesen mindegy, hogy milyen a külsôforgatókönyv, majdhogynem imperatí-vuszként lehet bizonyos típusú belsôképességekkel és az azokhoz kötôdô ha-gyományos tervezési területekkel kap-csolatos állításokat tenni. Ha ezeken aterületeken – egyfajta házi feladatként– nem sikerül beavatkozássá, politikaiprogrammá érlelni a relatív konszenzu-sig fejlôdô elképzeléseket, akkor tartósdeficitként, akut társadalompolitikaigondként vagy elmaradásként illusztrá-cióvá silányodnak, a hátrányos helyzet,a lemaradás egyfajta metaforáivá.

Hiába lenne tehát sikeres a környezet-re vonatkozó letapogatási mûvelet(environmental scanning), amihez hoz-zá akarjuk igazítani a stratégiát, haugyanakkor házi feladat szintjén alap-vetô dolgok nincsenek jól megoldva.Ugyanis sok esetben bármilyen (külsôtérre vonatkoztatott) stratégiánakugyanazok a (belsô) téglák lesznek azépítôkövei. Házi feladatot, megoldatlankérdést, megújításra váró területet pe-dig nagyon sokat látunk magunk körül.Egy József Attila-parafrázissal élve: televagyunk apró, maró társadalompolitikaiokokkal, mint szúnyoggal a susogó fü-zes. Ebbôl az is következik, hogy le kellszámolni egy illúzióval. Nincs stratégiaihuszárvágás. Hiába tûnik úgy, hogy föl-tehetô egyetlen lapra, egyetlenegy gaz-dasági szektorra, egyetlenegy kulturálisminôségre valamely országnak a jövôál-lapota, nem jelölhetô ki egyetlen olyanbeavatkozási pont, amely aztán magaköré formálja az Egészet. Az ennek lát-szatra ellentmondó »ír csoda« is valójá-ban kötegekben hozta a sikeres és jódöntéseket, a következetes aprómun-kát, a szisztematikus építkezést, a folya-matos költségvetési támogatást bizo-nyos elvek és kiindulópontok mellett.

Az az ideális állapot persze, ha ezt a legalsó absztrakciós szintet meg a legátfogóbbat együtt vagyunk képe-sek mozgatni, de ha választani kell a kettô közül, én mégis azt mondanám,hogy akkor kezdjük itt.”

Párbeszéd és cselekvés

Varga Csaba szociológus, c. egyetemidocens, a Stratégiakutató Intézet elnö-ke összegezte és zárta a vitát.

„A párbeszéd az párbeszéd. Gondolat-értés, gondolatmegméretés, gondolat-csere. Ma többen emlegették a párbe-szédet, de kérdés most is, hogy vajonazt gyakoroltuk-e? A párbeszéd egyikelemi feltétele, hogy én akarom-e, ésképes vagyok-e befogadni más gondo-latát, illetve a diskurzus közben képesvagyok-e felismerni, ha egy-egy gondo-latom már elavult. Aki ma a vita soránmegszólalt, valamilyen szempontbólhelyeset, ám különbözô típusú igazsá-got mondott. Mégis többször volt olyanbenyomásom, hogy valamiért ezek azigazságok nem összegzôdnek, sôt oly-kor kioltják egymást. Azt is éreztem,hogy az igazságok között gyakran nincspárbeszéd.

Vajon miért? Két kollégám is azzal a ja-vaslattal kezdte reflexióit, hogy a magaselméletek helyett inkább a gyakorlatikérdésekrôl folyjon a disputa. Csakhogya párbeszédnek az is elemi feltétele,hogy a dialógus nagyjából azonos absztrakciós szinten történjen meg, il-letve hogy az absztrakciós szint váltásaittudatosan végezzük. A mai vitában azelméleti-stratégiai absztrakciós szintet a hozzászólók azonnal levitték a gyakor-lat szintjére, és a párbeszéd a gyakorlatnyelvén folyt. Magam a gyakorlatot nemtartom kevésbé fontosnak, mint az el-méletet, de két szerény megjegyzésttennem kell. 1. Az információs kor egyikjellegzetessége nemcsak az, hogy ki-emelten a tudásra épít, hanem inter-diszciplináris módon elméletközpontú.2. A jó kormányzati vagy társadalmi gya-korlat tervezése, lebonyolítása – szem-ben a korábbi korok modelljével – elkép-zelhetetlen az új elmélet megértése ésalkalmazása nélkül. Ebbôl a két felvetés-


2005/5 május •23


bôl következik, hogy a bürokratikus-adminisztratív világ számára kötelezô az elméleti magasság, igényesség,absztrakciós szint. Ehhez még az is hoz-zátehetô: az intelligens globális világ-modellben valóban új követelmény,hogy a kormányzat betöltse a stratégiai-fejlesztôi szerepet, de ennek érdekében

a tudománnyal azonos szinten kell gon-dolkodnia – és cselekednie.

A második nemzeti fejlesztési tervszükségképpen hosszú távú stratégiaikoncepción alapul. Ez a disputa csakrészben erôsítette meg azt a hipotézist,hogy erre már alkalmasak vagyunk.Nemcsak azért, mert láthatóan az isproblémát okoz, hogy nem lehet egyet-len jelenben, egyetlen jövôben gondol-kodni, s nemcsak azért, mert valóbanegyenrangú, egymással is vitában állójövôforgatókönyveket kell megvalósíta-ni. Hanem például azért, mert a stabi-lan instabil korszakban a minimális sta-

bilitás sem érhetô el, ha az elsô tíz alap-fogalomban nincs egyetértés.

Magyarországnak nincs jövôképe.Még pontosabban: hiány van. Hiányzika jövôkép! Sôt nincs semmilyen társa-dalmi konszenzus, hogy milyen jövôtakarjunk. Ezért arról sem lehet társadal-mi szerzôdés, hogy a jövôt hogyan

érjük el, és ennek érdekében mi legyena munkamegosztás.

Az új gazdasági és társadalmi verseny-képességi követelmények, valamint alegalább ennyire új belsô, sokszor feltá-ratlan akaratok és cselekvések ledöntöt-ték a falakat a kis lépések és a nagy ug-rások között. Nemcsak álmodni lehetma, hanem cselekedni is, ha az infor-mációs társadalom filozófiáját és a szinte ismeretlen új tervezési mód-szertanát alkalmazzuk.

Ha nem tudjuk megnevezni az új ma-gyar nemzeti fejlesztési tervben azokata kiemelt nemzeti programokat, ame-

lyekkel az ország ténylegesen elôremoz-dítható, avagy azokat a prioritásokat ésnagy projekteket, amelyekkel a koncep-cionális és óhajtott jövôt kellô idôben,kellô módon el lehet érni, akkor azegészbôl (tehát sem a jelenben, sem a jövôben) nem lesz semmi. A gyakorlatembereinek érdemes felismerniük,

hogy ma a globális világban bármilyenszintû stratégia megvalósításának kétúj letéteményese van: az egyik a straté-giai állam, ha vállalja ezt a váratlan sze-repet, a másik pedig az új típusú alkotó-kreatív (tudásközpontú) ember, aki képesvalóban új gondolatot szülni és új fej-lesztéseket véghezvinni. Csakhogy az ál-lam, a piac, az egyén egyaránt tarthatat-lanul foglya a napi érdekeknek és a kor-szellem napi gondolattörmelékeinek.Számon fogják kérni mindannyiunkon,hogy mit tettünk az ezredforduló után,mert nagyjából idén minden eldôlabból, hogy 2013-ig mi tehetô meg.”

24• 2005/5 május

Az idei IT 2005 konferencián azelôadások mellett a kerekasztal-beszél-getés is igyekezett választ találni a fen-tiekbôl adódó kérdésekre. A résztvevôkvéleményének megosztottsága nembiztat sok jóval, s a tényleges problé-mák, okok feltárása és orvoslása semhalad kellô mértékben. Bár a jelenlegiminiszterelnök szavait alapul véve feb-ruárban még úgy tûnt, hogy a jövôkulcsszereplôje lesz az informatika, s azIHM elsô embere, valamint az IVSZ korábbi elnöke, a gazdasági szaktárcafeje is e felé hajlott, mára – vélhetôen a politikai megosztottságnak és alobbitevékenységnek is köszönhetôen –a képlet már nem egyértelmû. A fentiekaz információs társadalom víziójánakszempontjából sem hordoznak egyér-telmûen pozitív üzenetet, ám a meccsmég nincs lefújva. Cikkünkben többekközött a szakma és az államigazgatásképviselôinek a konferencián is elhang-zott érveit igyekszünk ismertetni.

Kkv-szektor: beruházásstop

AZ IVSZ elnöke, Kovács Zoltán úgy lát-ja, hogy amíg a multinacionális cégek,megértve ennek versenyképességet be-folyásoló szerepét, komoly összegeketruháztak és ruháznak be az informati-kai fejlesztésekbe, addig a hazai kkv-ktöbbségérôl ez nem mondható el. Azokok összetettek, de a sokszor hangoz-tatott szemléletváltozás nehézkességemellett Kovács Zoltán a rájuk nehezedôállami terhek súlyát érzi elsôdlegesnek,

aminek elsôsorban az innovációs, a k+fkiadások látják kárát. Emellett a termé-kek, szolgáltatások fogyasztóiként itt-hon költô, profitjuk nagy részét az anya-országban befektetô vagy fogyasztó-ként ott elköltô vállalatokat nemzetgaz-dasági szempontból – pl. az ôket sújtóterhek tekintetében – meg kellene kü-lönböztetni egymástól. Ennek a kkv-kinformatikai beruházásaira és ezzelegyütt versenyképességére is pozitív

hatása lehetne. A hazai vállalatok inno-vációs és k+f beruházásai ma az uniósátlag negyedét sem érik el, az állami ésközigazgatási szférára az uniós átlag fe-le a jellemzô.

„Az állam szerepe a vállalkozások in-formatikai fejlesztésében” címet viselôvitafórumon ugyanakkor elhangzott,hogy az Európai Unió szabályozásaszerint tilos a versenyt torzító államitámogatást adni a cégeknek. Az uniós

Válaszút elôttNincs irigyelt helyzetben a magyar gazdaság, ami az informatikai beruházások, az információtechnológiai fejleszté-

sek ütemében is megmutatkozik. Lehet az eredményeket kozmetikázni, de a gazdasági elemzôk is az ipar, különösen

a feldolgozóipar nem a várt ütemû fejlôdésérôl beszélnek. A felmérésekbôl az is kiderül, hogy árbevételük arányában

épp az EU által is favorizált s a gazdasági egyensúly szempontjából komoly szereppel bíró kkv-knál a legalacsonyabb

– alig egy százalék – az informatikai, infokommunikációs beruházások aránya. Ebben a helyzetben különösen fonto-

sak lehetnek az EU Strukturális és Kohéziós Alapjaiból származó támogatásokra épülô NFT2 prioritásai, s hogy vajon

horizontális vagy – operatív programok szintjén is támogatott – vertikális szerepet kap-e a fejlesztésekben a jövô hú-

zóágazataként is elképzelhetô információtechnológia.

FEKETE GIZELLA


Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke

2005/5 május •25


szabályok általában korlátozzák a vál-lalatoknak nyújtandó állami szubven-ciót, s csak olyan esetekben tesznek kivételt, amikor a támogatás bizonyí-tottan szolgálja a versenysemlegessé-get. Ehhez hasonlóan, néhány kivétel-tôl eltekintve, a szektorális támogatásnyújtása is tilos.

Hogy történik-e ezen a téren változás,arra a 2006-os költségvetési év, vala-mint az NFT2 ad majd választ, ami egy-ben Magyarország felzárkózását vagylemaradásának konzerválását is jelent-heti. Tehát nem kicsi a tét.

Az eredményekbe kapaszkodva

„Ha máskor nem, legalább az innová-ciós díj átadásakor rá kellett döbben-nünk, hogy érkezzen a díjazott a bio-technológia, a gyógyszerkutatás vagy ananotechnológia területérôl, munkájá-nak közel 80-90 százaléka informatikaivagy infokommunikációs tevékenység.Ez az alapja minden nagyobb tudo-mányterületnek, innovációs, valamintkutatási tevékenységnek, így a követke-zô évek versenyfutásában akkor lehe-

tünk eredményesek, ha ez a technoló-gia az élet minden más területén túl afentieket is jól tudja szolgálni.” Így indí-totta az IT 2005 konferenciát megnyitó,a versenyképesség, valamint a termé-kek és szolgáltatások minôsége, illetveára által azt befolyásolni képes IT-szektor kapcsolatával foglalkozó beszé-dét Kovács Kálmán, az informatikai tár-ca vezetôje.

A 2004-es év pozitívumai közül a mi-niszter elsôsorban az uniós csatlakozásidejére az EU-éval teljesen összhangbakerült hazai szabályozást és a távközlés-ben beindult – különösen a mobil-tele-kommunikációban jelentôs árcsökke-nést eredményezô – versenyt emelte ki.

Mint elmondta, 2002-tôl napjainkig a széles sávú internet tarifája nominálisértéken 40 százalékkal, a mobilszolgál-tatásé 44 százalékkal mérséklôdött, míga vezetékes telefon reálértéken 3 száza-lékkal lett olcsóbb. Ezzel szemben emel-kedett a kábeltévé és a postai szolgálta-tások díja, vagyis csak az éles verseny-helyzet generált árcsökkenést. A szélessávú szolgáltatás árait még mindig ma-gasnak tartja a piac, kiemelten a lakos-

ság, mintegy 5-6000 forintos (kb. 20eurós) havidíj késztetné a keskeny sá-von internetezôk nagy részét azonnaliáttérésre.

A széles sávú közszolgáltatási hálózat(Közháló), a hozzáférési rendszerek há-lózata (e-Magyarország pontok), vala-mint a magyar tartalomtárak (NemzetiDigitális Adattár, Nemzeti AudiovizuálisArchívum) létrehozásáról hozott dönté-sek mellett az e-szolgáltatások fejlesz-téséhez szükséges elektronikus aláíráshitelesítését lehetôvé tevô szabályozá-sok meghozatalát és – az USA és Kínavonatkozásában – a nemzetközi ágazatijelenlét elsô lépéseinek megtételét is2004 eredményeként értékelte a mi-niszter.

Jelenben toporgó jövôt fürkészôk

Az írországi és a dél-koreai tapasztala-tok azt mutatják, hogy a termelékeny-ség és a versenyképesség növelése ak-kor a legsikeresebb, ha az adott országminden területen meghatározó módonhasználja az infokommunikációs tech-nológiát.

Ugyanakkor a kutatások eredményeiszerint a termelékenységnövelés nemelsôsorban az informatikai cégek inno-vációján, hanem a technológiát ver-senyképességük – az állami és közszfé-rában a szolgáltatás hatékonysága – javításának érdekében használni képesvállalatokon, intézményeken múlik.Ezért az ICT-szektor szereplôinek köz-vetlen vagy közvetett támogatása he-lyett az infokommunikációs eszközökfelhasználóit kell elônyökben részesíte-ni. Gáspár Pál, az ICEG európai központ-jának igazgatója elôadásában leszögez-te: az ICT-szektor – különösen azokbanaz országokban, ahol liberalizálták aszolgáltatásokat – elsôsorban áttétele-sen, a termelékenység, illetve a meglévôeszközök hatékonyságának növelésével,valamint a szervezeti mûködés javításá-val hat a versenyképességre.

Mindezek ismeretében a külsô szem-lélô számára kissé bizarrnak tûnik, de a szakemberek és a kormány képviselôimég mindig nem a 2007 és 2013 közöttfelhasználható, minden eddigi mérté-

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter

ket meghaladó EU-támogatással kap-csolatos konkrétumokról, csupán a prio-ritásokról vitatkoznak. A „Jövôkép és lehetôségek” címet viselô, az NFT2 tar-talmát boncolgató, az államigazgatáskülönbözô területeirôl érkezôkkel folyókerekasztal-beszélgetésen Kovács Kálmán azt tartotta az NFT2 szempont-jából sorsdöntônek, hogy hajlandók vagyunk-e újraértékelni, mitôl nevezzüksikeresnek a közlekedés, az egészség-ügy, a kultúra, a vidék stb. fejlesztését.Végbemegy-e a szemléletváltás ebbena régióban, képesek leszünk-e moderninfokommunikációs eszközökre tá-maszkodva fejleszteni versenyképessé-günket, vagy továbbra is a 80-as évekhagyományos metodikáját követi egészKözép-Európa.

„Függetlenül a társadalmi berendezke-déstôl, a demokratizálódás fokától, van-nak országok, ahol el tudták csípni a2000 és 2010 közötti új kulturális forra-dalom, a digitális írásbeliség korszakát”– mondta Kovács. „Az erre fogékony –többek között ázsiai – országok gazdasá-gi és társadalmi értelemben egyaránthihetetlenül gyors fejlôdési pályára álltak. Ezért tartom olyan fontosnak

a szemléletváltást. Örülök, hogy a kor-mányban egyre növekszik az ebben azirányban elkötelezett szemléletûek ará-nya, azonban a társadalom egészénekkell közmegegyezésre jutnia. A XXI. szá-zadi digitális írásbeliség nélkül nincs tár-sadalmi és gazdasági fejlôdés. Az USA-ban több mint tíz éve – az e-learningrehelyezve a hangsúlyt – az oktatáson ke-resztül indult el az a nagy léptékû válto-zási folyamat, amelynek eredményeivelaz EU máig nem képes lépést tartani, s ma már tudjuk, hogy a versenyképes-ség kérdésében még 2010-re sem tudjaaz USA-t megközelíteni.”

„Változnak a célok, így a siker definiá-lása is, s ennek során komoly viták foly-nak Kelet-Európában az informatika helyérôl” – folytatta az informatikai mi-niszter. „Az egészségügyben látottak jóljellemzik a helyzetet. Még ha hisszük is,hogy a modern információs technoló-gia nélkül már nem illik reformot vég-hezvinni, akkor is – ellentétben az el-múlt tíz évben elsôsorban a nagyválla-lati szférában tapasztaltakkal, ahol is avállalatirányítási rendszerek bevezetéseegyúttal a folyamatok újragondolását,az irányítási modellek, a szervezetek át-

alakítását jelentette – a meglévô, csak-nem mûködésképtelen struktúrák ki-szolgálásához igyekszünk az informati-kai rendszereket idomítani. A vita tehátarról szól, hogy sikerül-e az informatikairendszert belepréselni a jelenlegi struk-túrába, vagy áttörést jelent-e majd aszektorok mûködtetésében az informa-tika lehetôségeinek kihasználása. Jó pél-da erre a jelenleg felülrôl kezelhetetlen,torz állapotú gyógyszerkassza, amely a betegellátás, vagyis a betegséghezköthetô kártyás támogatási informati-kai rendszerrel gyógyítható lenne.”

Egy, az infokommunikáció hatékony-ságnövelô képességét firtató tanul-mányra hivatkozva a beszélgetés soránelhangzott, hogy száz százaléknak vévea vállalkozások mûködési hatékonysá-gának átlagát, az európai államok (aközponti államapparátus és a közszol-gáltatások) hasonló értéke 73 százalé-kos. A hazai államigazgatásban dolgo-zók ezt mindössze 20-30 százalékosnakérzik, vagyis ennek a szektornak a gaz-daság versenyképességére is kiható ha-tékonyságnövelésében óriási a potenci-ál. Ebben, ahogy azt az európai, kiemel-ten az ír példa is mutatja – gyorsabban,

26• 2005/5 május


Az Economist IntelligenceUnit (EIU) és az IBM közösfelmérése szerint a világ-gazdaság megint komolyanveszi az internetet, a cégekpedig újra egyre többet köl-tenek információs technoló-giára.

Az EIU és az IBM Institutefor Business Value közösenösszeállított e-felkészültsé-gi rangsorának 2005-ös ki-adása szerint a széles sávadott új lendületet az ipar-ágnak, és továbbra is Euró-pa viszi a prímet.

Az elsô tíz helybôl hetetnyugat-európai országok,

ezek közül négyet a skandi-náv államok foglalnak el.Olyan kulcsfontosságú terü-leteken, mint a mobilpenet-ráció és az internethasználat,Dániáé (1.), Svédországé (3.),Finnországé (6.) és Norvégiáé(9.) a vezetô szerep, közülükaz elsô kettô az e-kormány-zat megvalósításában isiránymutató szerepet játszik.A széles sáv fejlôdése járulhozzá Svájc 4. helyre kerülé-séhez, de Hollandia 8. helyé-nek megôrzéséhez is.

Amerika újra felszálló ág-ban van. Nem egyszerûenfelgyorsította a széles sáv el-

terjedését, de az ország to-vábbra is ôrzi globális vezetôszerepét a biztonságosinternetszerver-penetrációés az informatikai kiadásokterületén.

A csendes-óceáni régióhozhasonlóan Közép-Kelet-Euró-pában is nagy különbségekmutatkoznak az e-felkészült-ség szintjei között.

A régió ad otthont a gyor-san fejlôdô piacok elsô vona-lának (Szlovénia, balti álla-mok, Cseh Köztársaság, Len-gyelország, Magyarország ésSzlovákia), bár a nyugat-eu-rópai államok e-felkészültsé-

gi mutatóihoz képest mégezek az országok sem tudtákfelszámolni erôs lemaradá-sukat például a széles és kes-keny sávú internetpenetrációvagy a lakosság által hasz-nált személyi számítógépekszámának tekintetében.

A széles sáv elterjesztésé-ben ugyan komoly a lemara-dás, a mobil-elôfizetôk meny-nyisége azonban – gyorsanfelülmúlva a vezetékes tele-fonszolgáltatás elôfizetôinekszámát – erôteljesen nô Észt-országban, Szlovéniában és aCseh Köztársaságban. A mo-bilpenetráció ezekben az or-szágokban meghaladja Nyu-gat-Európa jelentôs részénekhasonló mutatóit.

A széles sáv mint katalizátor

2005/5 május •27

olcsóbban, kevesebb fogyóeszközt (pl.papírt) felhasználva, más logika ésszemlélet szerint megoldva az adott fel-adatokat –, az információtechnológiaalkalmazása segíthetne.

A közelmúltban a Nemzeti széles sávústratégiában megfogalmazott e-Köz-

igazgatás projekt eredményessége azon-ban soktényezôs. Az infrastrukturális ala-pokon túl ezek közé tartoznak többek között a digitális írástudók, az új körül-ményekhez igazodni képes ügyintézôkmegléte, valamint az e-tartalom szintjénaz információs szabadság által nyújtottlehetôségek maximális kihasználása is.

Stratégiák, tervek

Az Egyesült Államokban az IT-szektorhelyett már régóta az IT-felhasználókonvan a hangsúlyt, hiszen ott szentesülannak a gazdaság növekedését megha-tározó versenyképességre gyakorolt hatása – mondta Both Vilmos, a TelkesTanácsadó Rt. vezérigazgatója. A GKM-ben készülô versenyképességi stratégiakét pillére, az alapfeltételek – a közigaz-gatás mérete, struktúrája stb. – és a fej-lesztési fókuszok közül az elsôre a mi-nisztériumnak kevés a befolyása. A má-

sodik viszont az egész gazdaság ver-senyképességének növelésében fontosszerepet játszó, a közigazgatásra, a tár-sadalom egészére is pozitívan kiható te-rületeket érint, mint amilyen a szélessávú infrastruktúra fejlesztése vagy adigitális írástudás növelése. Mindez az

informatika NFT2-be kerülésének for-máját és nagyságrendjét is befolyásol-hatja. „Az országos fejlesztéspolitikaikoncepció készítése során felhalmozottóriási mennyiségû ötletbôl, projekt-javaslatból és koncepcióból három jólstrukturált szempontrendszer – ver-senyképesség, társadalmi kohézió,fenntartható növekedés – szerinti szû-rôn áteresztve kellene az NFT2-tervezésszempontjából leginkább hasznos met-szetet kinyerni” – véli Both. „A szociáliskohéziót és a fenntarthatóságot semszorítva háttérbe, a versenyképességlenne a legmagasabb prioritású. Mivelez utóbbi gyenge növekedésének okaEurópában nem elsôsorban az ICT-eszközök elôállításában, hanem azokfelhasználásában keresendô, a hang-súlyt erre kell helyezni, amihez jelenlega széles sávú hálózati kommunikáció kí-nálja a leghatékonyabb transzmisszióslehetôséget.”

Az IHM megbízásából elkészült Nem-zeti széles sávú stratégia helyzetértéke-lésébôl kitûnik, hogy hazánkban a szé-les sávú elektronikus kommunikációpozitív hatásainak kibontakozását je-lentôsen gátolja a hozzáférés elégtelen-sége és a hézagos releváns tartalomkí-

nálat. Ezért a stratégia a széles sávú inf-rastruktúra (közmû) fejlesztése melletta fenti területeket érintô tartalomkíná-lat (e-közigazgatás, e-üzlet, e-kultúra)bôvítését jelöli ki elsôdleges feladat-ként. De emellett az információs társa-dalom szempontjainak horizontális pri-oritásként való megjelenését is szorgal-mazza. A javasolt programoknak gya-korlatilag függetlennek kell lenniük amegvalósítás konkrét intézményi, szer-vezeti kereteitôl, a lényeg a prioritásokmegfelelô kijelölésén, a forrásigényekpontos meghatározásán, a precíz prog-ramozáson és tervezésen, valamint amonitoringon van – tette hozzá a stra-tégia kidolgozásában részt vevô Both.

Fékezô szemlélet

Nem szabad azonban attól az alapve-tôen technokonzervált társadalomtólelvonatkoztatni, amelyben élünk – tette


28• 2005/5 május

hozzá mindehhez Kovács Kálmán –,ahol kultúraközvetítô volta ellenére a humánértelmiség volt a legkevésbéfogékony a technológiaváltásra. Ebbena társadalomban az ICT-nek egyszerrekell a folyamatban horizontálisan ésvertikálisan is jelen lennie. Ám ez nemegyszerû feladat. Amikor pl. a Nemzetifejlesztési terv elsô változatából gyakor-latilag kimaradt az információs társa-dalom, akkor vertikálisan ugyan márnem, de legalább horizontálisan – azágazati operációs programokban érzé-keltetve az információs technológia je-lenlétét – még kaphatott esélyt. Azon-ban csak ott, ahol az operatív programvezetôje nem háborodott fel, hogy azinformációtechnológia alkalmazói ezértesetleg pluszpontot kaphatnak. „Azilyen megközelítést alkalmazó társada-lomban, annak bármely részébe – fej-

lesztési tervbe, operatív programokbastb. – helyezve az információtechnoló-gia alkalmazásának kritériumát, a gya-korlati megvalósítás csôdöt mond” – fi-gyelmeztet a miniszter. „Az NFT2-ben,ezt figyelembe véve, konkrét projekte-ken, projekttervezési szinteken kellmegmutatni, hogyan lehet végigvinniaz egyes ágazatokban az IT-beruházásokat igénylô projekteket.Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a 2007 és 2013 között kiírandó pályáza-tok jellegét igen változó technológiaikörnyezetben kell meghatároznunk, mi-közben nincs ma olyan ember, aki képeslenne megmondani, hogy a következôévtizedben melyik ICT-ágazat fejlôdik alegdinamikusabban, melyik technológiaalkalmazása lesz a legcélszerûbb. AzNFT2-ben ezért elsôsorban szemléletet,metodikát és nem technológiát érintô

szempontokat kell elôtérbe helyezni.”Voltak megszólalók, akik a kiemelt pro-jektek között az informatikai jellegûekdefiniálását is fontosnak tartanák, s nem kívánják feladni a harcot az infor-mációs társadalom kiépítésével kapcso-latos operatív programért. Véleményükszerint ugyanis ellenkezô esetben a 20-25 százalékos vertikálisan elérhetô forráshelyett 3-4 százalékkal kellene a szakmá-nak megelégednie. A szektor érdekérvé-nyesítô képességének javításához azon-ban egyfajta állampolgári tudatosságralenne szükség – hangzott el a szakmaegyik képviselôjétôl. „Ha mi sem hasz-náljuk otthon, a családban az ICT-eszközöket, ha nem nyitunk a digitálisvilág felé, sem mi, sem az ilyen munka-erôt alkalmazó vállalat, intézmény stb.nem lesz versenyképes, ami pedig kihata gazdaság egészének teljesítôképessé-


Az Nemzeti széles sávú stratégia a szükséges közigazgatási,üzleti és kulturális tartalmak fejlesztésének támogatásáthangsúlyozva – a széles sávú internetezés elterjedésénekgyorsítása érdekében – több száz milliárd forint fejlesztési for-rás bevonását javasolja.

Az IHM szerint a jövedelmi viszonyokhoz képest a háztartá-sok költségvetésén belül magas az infokommunikációs kiadá-sok (kábeltévé, vezetékes telefon, mobiltelefon, szórakoztató-elektronika, számítógép stb.) aránya, s a magas ár a széles sávú internetezés terjedésének is komoly akadálya.

A hosszabb távú növekedési kilátások szempontjából külö-nösen aggasztó, hogy a magyar népesség közel 60 százalékadigitálisan írástudatlannak tekinthetô: sem internet-, sem PC-

használati tapasztalattal nem rendelkezik. Az IHM ezen cél-zott, a szolgáltatók bevonására is építô kommunikációs ésképzési projektekkel kíván változtatni.

A fentiek szükségességét a stratégiai célok támasztják alá,amelyek szerint a széles sávú internetpenetrációnak, az e-ke-reskedelem részarányának és az e-közigazgatási szolgáltatá-sok igénybevételének 2008 végéig el kell érnie a jelenlegi EU,2013 végéig pedig az EU15 átlagát.

2008 végéig a 90 százalékos lakossági szélessávú-lefedett-ség, míg 2010-ig a teljes lefedettség elérése a cél. A digitálisanírástudatlan lakosság részarányának 2008-ig kevesebb mint a felére kell csökkennie.

Az IHM megbízásából a Telkes Tanácsadó Rt. általvezetett tanácsadói konzor-cium készítette el azt a ku-tatást, amely szerint 2004decemberében a magyarháztartások 34,5 százaléká-ban volt legalább egy szá-mítógép, s 17 százalékuk, az-

az 665 ezer háztartás ren-delkezett valamilyeninternet-hozzáféréssel.Ebbôl 318 ezer volt széles sá-vú elérés, ami az internet-kapcsolattal rendelkezôösszes háztartás 48 százalé-kát jelenti. A stratégia sze-rint a legalább egy számító-

géppel ellátott háztartásokszáma 2006 végére megha-ladja a 40 százalékot.

A kutatásból kiderül, hogya széles sávú elektronikuskommunikáció terjedését adíjcsomagok viszonylagosanmagas árán felül elsôsorbana hozzáférés elégtelensége

és a releváns tartalomkíná-lat hézagossága gátolja.

A széles sávú internet-csatlakozás legfôbb elônyenem a sebesség, hanem azállandó, korlátlan kapcsolatmegléte s annak átalánydí-jas jellege. Emellett azinternetkapcsolat és a tele-fonhasználat párhuzamoslehetôsége is elônyt jelent.

Hazai internetfelhasználók

2005/5 május •29


gére, s így megkérdôjelezôdik az életszín-vonal növelését biztosító többlet megte-remtése. Ha az otthoni ICT-eszköz-használat kiterjedne a tanulástól a vásár-lásig életünk minden területére, az IVSZ-nek és a miniszternek is könnyebb dolgalenne” – tette hozzá Kovács Zoltán, azIVSZ elnöke. „Ez lenne a változásokvégigvitelének valódi húzóereje.”

A szavakat tett kövesse!

Sokan sokféleképpen, de mégiscsaktervezik a jövôt – derült ki többek közötta konferencián elhangzott beszélgeté-

sekbôl is –, a koordinációval azonbankomoly bajok vannak. Ám a sok bábaközt könnyen elvész a gyermek. A folya-matok felgyorsításához változtatni kel-lene a jelenlegi gyakorlaton, miszerint a kormányon belül négy gazdájuk is vanaz ICT-fejlesztéseknek, s ebbôl követke-zôen mind a ténykedés, mind a felelôs-ség kérdése elkenhetô.

A fentiek miatt a tervek mellett gya-korlati lépésekre is szükség van. Ezértindított pl. széles sávú kommunikációsprojektet az IHM, forszírozza az e-köz-mû program NFT2-be kerülését, és sze-retné prioritásként látni az e-közigazga-tást és az e-üzletet is.

A stratégia szerinti két szûk kereszt-

metszet, a hozzáférés és a digitális tar-talom közül az elsô az árak csökkenté-sével, a motiváció növelésével, vala-mint a fizikai hozzáférések számánaknövelésével kompenzálható. A másodi-kat illetôen elsôsorban az oktatási és azértékes kulturális tartalmak terén vannagy lemaradás, erre érdemes lenne azNFT2-ben vertikálisan programot defi-niálni. Ugyanakkor – bekerülve a kor-mányzati és az üzleti szektor szakem-bereinek gondolkodásába – az ICT-nek,ahogy Kovács Kálmán is említette, ho-rizontálisan úgyszintén helye van a stratégiában.

Azonban vigyázni kell, nehogy kárbavesszen a lelkesedés, a remélhetôenvégbemenô attitûdváltás. Mert milesz, ha eszközök lesznek ugyan, csakazokat nem lesz mire használni? Ezértlenne szükség legalább arra a közigaz-gatásban beígért 20-25 e-szolgáltatás-ra, amelybôl ma még az adózáson túl –néhány üdítô kivételtôl eltekintve,amilyen például a mobilügyintézés be-vezetését elsôként megvalósító buda-örsi önkormányzat – nemigen tud töb-bet az új technológiát elfogadó lelkesfelhasználó használni. De az sem ked-vez az e-szolgáltatások megítélésének,ha az elektronikus banki rendszer semnélkülözi a papírmunkát. Vagyis az inf-

rastruktúra fejlesztésére és az elérésnövelésére irányuló törekvések csak a tartalmak, szolgáltatások megfelelôütemû fejlesztésével érhetnek el kellôhatást. Fel kell tehát tölteni a keret-rendszerként meglévô digitális archí-vumot, végre kell hajtani a tévé- és rádióarchiválást, amit az oktatásianyagok követhetnének.

Az ICT mutatószámai idehaza mamég nem nevezhetôk kedvezônek. A magyar gazdaság elmúlt évi egy szá-zalék alatti k+f költését még az Intel isszánalmasnak ítélte. S amíg Európában4 százalékkal nôtt, addig Magyarorszá-

gon reálértékét tekintve stagnált azinfokommunikációs piac. Az EU ennekláttán meghatározta a teendôket. Ver-senyképességük növelése érdekében ál-lami beavatkozással fokozni kell a válla-latok költései ütemét az ICT-piacon, ésaz állami arány csökkentésével, befekte-tést ösztönzô intézkedések hozatalávala k+f-re szánt összegeket is meg kellduplázni. Hogy elérjük azt a hatékony-ságot, amellyel felzárkózhatunk a világfejlett országaihoz, a k+f 50 százalékátkell – megfelelô szabályozással – az ICT-be fektetni. Az ellenzék azt várja, hogy afenti szavakat a kormány ne csak hasz-nálja, hanem a tartalmukat is értse,s ezt a költségvetés is tükrözze.

www.hung-art.hu – Magyarországiképzômûvészet a román kori kezdetek-tôl a XX. század közepéig.

www.wga.hu – Web Mûvészeti Galé-ria. Az európai festészet és szobrászatXII–XVIII. századi alkotásai, a magyaror-szági képzômûvészet európai háttere.

www.artendre.hu – Szentendrei Virtu-ális Tárlat. Kortárs alkotások.

www.arkadia.mng.hu – Szônyi István-képek. A honlap létrehozói szakmai szervezetekkel együttmûköd-ve a mûvészettörténeti kutatás és a múzeumi kurátori munka internetes

eszköztárának kidolgozására törekszenek.

mattis.kfki.hu – 2001-ben rendezettkiállítások virtuális változata. A honlaplétrehozói szakmai szervezetekkelegyüttmûködve a mûvészettörténetikutatás és a múzeumi kurátori munkainternetes eszköztárának kidolgozásáratörekszenek.

ender.mtak.hu – Thomas Ender tájké-pei. A honlap létrehozói szakmai szerve-zetekkel együttmûködve a könyvtárosimunka internetes eszköztárának kidol-gozására törekszenek.

lazarus.elte.hu/hun/tantort/2005/

london/oldalak/20sz_eng.html

– Magyarország térképeken.www.mult-kor.hu – Történelmi portál.www.magyar.film.hu – Magyar

moziportál letölthetô forgatókönyvek-kel, kisfilmekkel stb.

www.hungaricus.hu/karpatalja –Etnofon Digitális Népmûvészeti Gyûjte-mény I. Kárpátalja népzenéje és táncoshagyományai.

www.filmtortenet.hu – A magyarfilmörökség weblapja.

Néhány a weben megtalálható értékes tartalmak közül

30• 2005/5 május

A konkurencia bármilyen szándé-kos vagy félreérthetô önpozicionálásaellenére kétségtelen tény, hogy ma azInvitel Magyarország második legna-gyobb vezetékes távközlési szolgálta-tója. A kilencvenes évek elején, a tele-

fonpiac felosztásának idején koncesz-sziós területnek nevezett, de ma máregyetemes szolgáltatási területként il-letett „birtokához” kilenc primer körzettartozik, s ezek együtt Magyarország15%-át fedik le. Internetes és üzleti

kommunikációs (hang- és adatátvite-li), valamint alternatív telefonszolgál-tatásai viszont a szabad verseny jóvol-tából országosan elérhetôk. A társaságközel négyszázezer elôfizetôt szolgálki, és több mint húszezer üzleti ügyfe-

Meghívás távkonferenciáraés videotelefonraTelefonon – sokszemköztDúl a verseny a távközlési piacon, de túl vagyunk már azon, hogy ez alatt csak a hagyományos telefóniát értsük.

A mobilkommunikációval, internettel, IP-technológiával, kábeltévével kiegészült „televilágban” sok szereplôt, köz-

tük egyre több piacvezetôt és világmárkát fedezhetünk fel. Mindeközben, részben a névváltásokból, részben

a másodiknak jutó hálátlan szerepbôl következôen – és nem kis részben talán a visszafogottabb kommunikációs

stratégia miatt – kevesebbet hallhatunk az Invitel Távközlési Szolgáltató Rt.-rôl. Az április utolsó napjaiban beje-

lentett két új szolgáltatásuk kapcsán essék most szó róluk, s ezzel egyszersmind eleget teszünk a társaság nevében

felfedezhetô „meghívásnak” is.

GALVÁCS LÁSZLÓ

üzlet {} távlatok

2005/5 május •31

üzlet {} távlatok

let lát el a legkülönbözôbb telekom-munikációs szolgáltatásokkal, szélessávú internetet nyújtó ADSL-vonalainak száma pedig meghaladja a negyvenezret.

Telefonkonferencia akár tizenötnek

A konferenciabeszélgetés mint szol-gáltatás és mint gyakorlat sem igazánújdonság. Újságíró kollégám említette,hogy már a hatvanas években ekképpkapcsolták össze egy vállalat vidéki gyárait a szokásos heti értekezletre. Jó-magam a nyolcvanas évek derekán tudósíthattam a posta ilyen jellegûszolgáltatásának elindításáról. Ilyenelôzmények után talán komolytalannakis tûnhet, hogy az Invitel 2005 áprilisá-ban újdonságként jelenti be telefonosüzletikonferencia-szolgáltatását. A rész-letek megismerése után azonban ha-mar kiderül: ebben a formában valóbanúj megoldást kínálnak. (Legalábbis Magyarországon, a receptet ugyanis

nem titkoltan a külföldi, például olaszgyakorlatból merítették.)

Ellentétben más társaságok ajánlatá-val, az Invitelnél nem kell a szolgáltatástelôzetesen megrendelni, a bekapcsolnikért számok megadásával, sôt az igény-lés és a használat nem jár pluszköltség-gel. A normál tarifával (vagyis csak a be-szélgetés szokásos díjával) mûködô, tehát havi- és egyszeri díjaktól is men-tes szolgáltatás bárhonnan – mindenbelföldi vezetékes és mobiltelefonról,valamint külföldi számról – elérhetô.

A megoldás lényege, hogy azok, akikidônként össze akarnak ülni egy virtuá-lis megbeszélésre, megegyeznek egy öt-jegyû egyedi azonosítószámban, vala-mint abban, hogy mikor találkozzanak.Erre sor kerülhet akár egyetlen alkalom-mal, akár rendszeresen, azonos idô-pontban, a lényeg, hogy aki részt akarvenni a telekonferencián, az ismerje arészleteket. Az egyeztetett idôben csakfel kell hívni az Invitel erre célra elkülö-nített (06-63)771-771-es telefonszámát,

majd a rendszer kéri az azonosítószámbetárcsázását, és ezt követôen a hívókkét órán keresztül részt vehetnek a kon-ferencián. A két óra lejárta után a számújrahívásával és az azonosító újbólimegadásával a konferencia egyszerûenfolytatható. A konferenciához egyszerreakár tizenöt fô is csatlakozhat. Az újpartnerek belépését sípoló hang jelzi,ami egyfajta felszólításként is értelmez-hetô, hogy a korábbi és az új résztvevôkmegismerjék egymást. A rendszer min-dig és minden bejövô hívást fogad, deha valaki magánzóként próbálkozik, leg-feljebb azt a választ kapja, hogy jelenlegegyedül vesz részt a konferencián.

A szolgáltatás elônye (vagy kedvezôsajátossága?), hogy minden résztvevômaga állja a számlát, s számára a díja-zás a tarifacsomagjának megfelelô nor-mál percdíjak alapján történik, azazsemmilyen extraköltség nem merül fel.Ez a megoldás úgy is értelmezhetô,hogy ha például nyolcan vesznek részt a konferencián, akkor összességében

A távközlési versenyben azügyfelek megszerzése ésmegtartása nemcsak a költséghatékony és testreszabott tarifacsomagoknak,illetve percdíjaknak köszön-hetô, hanem a jó minôség-nek, a technikai háttérnek is.Az Invitel hálózat- ésszolgáltatásfelügyeleti rend-szere, a budaörsön találhatóSMC (Service ManagementCentre) folyamatosan szem-mel tartja a hálózatot, ésazonnali beavatkozást teszlehetôvé, ha valamelyik ügy-félnél hibát észlel.

Az SMC kettôs célt szolgál.Egyrészt egységes üzemelte-tési centrum, ahol azInvitelnél használt különbözôtípusú berendezések összefo-

gott felügyelete és üzemelte-tése zajlik. Másrésztértékesítéstámogató eszköz,mert értéknövelt szolgáltatá-si elemeket képes biztosítania meglévô szolgáltatásokhoz.A szolgáltatás minôségiszintjét folyamatosan ellen-ôrzik, végponttól végpontigmegvalósított szolgáltatás-felügyeletet, illetve proaktívalarmfelügyeletet biztosíta-nak, ami az automatikushibajegyfelvétellel biztosítjaaz ügyfél bejelentése elôtt el-kezdôdô hibaelhárítást. A hi-bák leginkább az utolsó kilo-méteren fordulnak elô. Sok-szor megesik az is, hogy egytakarítónô véletlenül kihúzzaa vezetéket a falból, vagy va-laki lekapcsolja a villanyórát.

Ez a zárt hibakezelési folya-mat és rendszer támogatja aminden pillanatban nyomonkövethetô és pontosan mér-hetô, dokumentálható hiba-elhárítást. Az esetek többsé-gében a hiba elhárítása olyangyorsan megtörténik, hogyaz ügyfél észre sem veszi, hapéldául lassult az internet-szolgáltatás, és az Invitel be-avatkozott.

Különösen lényeges a háló-zat felügyeletének módja. Azalkalmazott proaktívszolgáltatásfelügyeleti motorsegítségével nem a hálózatotalkotó berendezéseket, ha-nem közvetlenül az általuknyújtott szolgáltatásokat fel-ügyeli. Egy-egy komplex szol-gáltatás (pl. internet) megva-

lósításában több tucat be-rendezés konzisztens együtt-mûködésére van szükség. Valamely készülék hibája általában nem okozszolgáltatáskimaradást,ugyanakkor több berendezésegyidejû hibája akár többszolgáltatásban is fennaka-dást okozhat. Ezzel a mód-szerrel már az elsô pillanattólfogva rendelkezésre állnak a szolgáltatáskimaradássalérintett elôfizetôk adatai, ígyreagálni lehet a problémákra.A szolgáltatás monitorozásamellett a felügyeleti rendsze-rek alapján a berendezéseküzemeltetése is folyamato-san ellenôrzött, illetve lehe-tôség van egy eszköz meghi-básodása esetén az érintettszolgáltatások hibajegyeinekösszekapcsolására és közöskezelésére.

Rendszerfelügyelet Budaörsrôl

nyolc különálló beszélgetés zajlik, s ezért minden résztvevô a saját szol-gáltatójának fizeti a szokásos tarifát.(Adott esetben az is elôfordulhat, hogymatávos, emiteles, hungaroteles és to-vábbi mobilos ügyfelek kapcsolódnakössze az Invitel konferenciaszámán.)

Az Invitel a szolgáltatók egymás köztielszámolásában „csak” az úgynevezetthívásvégzôdtetés díját kapja meg, de a társaságnál abban bíznak, hogy saját

ügyfeleik között is egyre többen lesznekolyanok, akik a hivatalosan Invitel ÜzletiKonferencia szolgáltatásnak nevezettmegoldással gördülékenyebbé szeret-nék tenni üzletmenetüket, illetve haté-konyabb együttmûködést kívánnak ki-alakítani üzleti partnereikkel.

Videotelefonálásra invitál az Invitel

Az Invitel másik újdonsága két video-telefon-készülék közötti videotelefon-hívást, illetve videokonferenciába valóbekapcsolódást tesz lehetôvé. A kifeje-zetten üzleti ügyfeleknek ajánlott video-telefon-szolgáltatás kényelmes, gyorsés hatékony, titkosított megbeszélések-re ad lehetôséget. A kép átvitelével a vi-

zuális és metakommunikáció is jelentô-séget nyer, egyszersmind személyesebbkapcsolat jöhet létre, mint a hagyomá-nyos, csak hangátvitelre képes telefo-nok esetében.

Ehhez lényegében két dologra vanszükség: elég gyors vonalra (ha nemlenne félreérthetô, úgy is mondhat-nánk: jó összeköttetésre), illetve megfe-lelô készülékre. A bemutatón ISDN2-kapcsolattal (128 kbps sebességgel)

demonstrálták a videohívást, de ugyan-erre alkalmas az ADSL- vagy az IP VPN-kapcsolat is. Az élvezhetô képminôségû,grafikus felhasználói felületû, egyszerû-en üzembe helyezhetô és gyorskapcsolatfelépítésû készülékek pedig a kép- és hangátviteli technológia fejlô-désének eredményeként ma már anya-gi értelemben is elérhetôk.

Az Invitel háromféle, a videotelefon-szolgáltatást támogató berendezéstforgalmaz. A kis és nagy képernyôs,kompakt kivitelû berendezések melletta televíziókészülékhez csatlakoztathatóúgynevezett set-top box is megvásárol-ható vagy bérbe vehetô. A Theseus hor-dozható, kompakt kivitelû eszköz tulaj-donságai kis irodákban vagy otthon

érvényesülnek. Olcsó, de mégis jól hasz-nálható. A Maia Star már látványosmegjelenésû, kompakt kivitelû szemé-lyes eszköz, amely ideális lehet íróaszta-lon és irodai tárgyalóban egyaránt. AVega Pro S a komolyabb kategóriát kép-viseli, tévékészülékhez csatlakoztatvamáris használható kis tárgyalókban, iro-dai vagy otthoni környezetben. A készü-lékek több kommunikációs szabványttámogatnak, és hagyományos ISDN-

vagy IP-telefonbeszélgetésekre is hasz-nálhatók. Lehetôségeik nem korlátozód-nak önmaguk képességeire, bemenetijelforrásként videokamera és külsô mik-rofon is használható, kézibeszélôvelvagy kihangosított módban, továbbáhagyományos telefonhívásokra is alkal-masak. A szolgáltatás igénybevételekora készülék havi bérleti díjából ötezer fo-rint lebeszélhetô.

Ne feledjük, hogy az interneten meg-valósított videokapcsolat és a video-telefonálás (akár IP-hálózaton megvaló-sítva) nem ugyanaz. A jelentôs különb-ség fôként a minôségben, illetve az eztgarantáló szabványokban érhetô tet-ten. Minderrôl részletesebben egykésôbbi számunkban lesz szó.

32• 2005/5 május

üzlet {} távlatok

2005/5 május •33

A mai üzleti környezetben a stra-

tégia még sohasem volt ennyire fontos.

A kutatások viszont azt mutatják, hogy

a legtöbb vállalatnak mégsem sikerül

stratégiáját eredményesen megvalósí-

tania. A fentrôl lefelé irányuló menedzs-

mentfolyamatokat a tegnap cégeinek

irányítására tervezték. Ma viszont az

elôrelátó vállalatoknak új eszközöket

kell felkutatniuk, amelyek a stratégiát

egy összefüggô folyamattá transzfor-

málják, amelyet a szervezetben min-

denki a magáénak érez.

2005. június 10-én, a magyar felsô

vezetôk számára szervezett egész na-

pos rendezvényen Robert S. Kaplan,

a Balanced Scorecard szülôatyja

személyesen mutatja be azt a forra-

dalmi jelentôségû folyamatot, amely

rávilágít arra, hogyan lehet kiterjeszte-

ni a Balanced Scorecard rendszerét

a stratégia-központú szervezet meg-

teremtéséért.

Ezenkívül az érdeklôdôk hallhatnak

a Balanced Scorecard eddig még nem

publikált újdonságairól is, amelyek

David Nortonnal közösen végzett, még

folyamatban lévô fejlesztéseinek

eredményei.

Ezzel a tudással lehetôvé válik, hogy

szervezetében tovább tökéletesítse a

menedzsment és a vezetés területeit.

További információ:

www.iir-guru.hu.

Nyerjen hatékony, új betekintést

az üzleti stratégia világába!

üzlet {} meghívás

34• 2005/5 május

Az USA-tól és Kanadától Japánig,Tajvanig és a Fülöp-szigetekig, Dél-

Afrikától Cipruson és Máltán át Dániá-ig és Finnországig, NémetországtólAusztrián, Magyarországon és Romá-nián át Izraelig 24 ország képviselôi is-mertették legújabb eredményeiket azáprilis 28–30-án a Magyar Tudomá-nyos Akadémián tartott fórumon,amely így joggal érdemelte ki „a mo-bilkommunikációs kutatás világtalál-kozója” virtuális címet.

Az elmúlt idôszakban a nemzetközi éshazai napi sajtóban is szenvedélyes vi-tákat kiváltó kérdéskör áll a kutatás fó-kuszában. Azaz a gyermekek fejlôdése,az ifjúság és a mobiltelefónia kapcsola-tának feltérképezése. Az elmúlt évek ta-pasztalatai és a rangos kutatógárda ál-láspontja a konferencián egyértelmûenkiderült. Az eredmények tükrében el-mondható ugyanis, hogy a mobil a csa-ládon belüli odafigyelô kapcsolattartástintenzívebbé, a gyermeki közösségszer-vezôdést hatékonyabbá, a baráti és ér-

zelmi kommunikációs viszonyokat har-monikusabbá teszi.

A konferencián felsorakoztatott szak-értôi tanulmányok cáfolták azokat a té-ves elképzeléseket, amelyek szerint a gyermekek mobilhasználata az egész-séges kommunikációs fejlôdés gátjalenne. A pszichológia, a pedagógia és a szociológia vizsgálati eredményei bi-zonyítják, hogy a mobilkommunikáció a felnôttek és a gyermekek esetébensem tekinthetô a személyes érintkezéshelyettesítôjének, sôt éppenséggel annak katalizátora. A gyerekek számáraa mobil elsôsorban közösségi játék, a közös társas teret szervezô kommuni-kációs csomópont.

A legújabb nemzetközi konferenciaelôadásaiból nyilvánvalóvá vált, hogy –miközben a hagyományos könyvkultú-ra értékeit meg kell ôrizni – az uralko-dó kommunikációs közeg immár nempapír alapú. A digitális kommunikációmeghatározó csatornájává egyre in-kább az emberek közötti kommuniká-

ció új, kulturális forradalommal felérôlegszemélyesebb eszköze, a mobiltele-fon válik.

Start – egy kis elmélettel.. .

Az immár ötödik éve folyó interdisz-ciplináris társadalomtudományi kuta-tást Nyíri Kristóf filozófiatörténész, azMTA Filozófiai Kutatóintézetének igaz-gatója irányítja. Idei elôadását azzal amegállapítással indította, hogy a mobi-lon immár mindenkor és mindenütt elérhetô internet közegében a folyama-tos, hálózott kommunikáció kibontako-zása tetemesen megnövelte probléma-megoldó képességünket mind a gyakor-lat, mind az elvontabb elmélet szintjén.Újfajta kollektív gondolkodás jött létre.A nyereségek nyilvánvalóak, ám felme-rül a kérdés: nem érnek bennünketveszteségek is? Egy érvelés szerint,amely a 2004-es budapesti mobilkom-munikációs konferencián is fölbukkant,a folyamatos kapcsolat – a szellemi ma-

A MOBIL mint a személyes

érintkezés katalizátoraElmélkedések a gyakorlatról

„A huszonegyedik század kommunikációja” címmel 2001 januárjától interdiszciplináris kutatást folytat a T-Mobile

Magyarország Távközlési Rt. együttmûködésével az MTA Filozófiai Kutatóintézete. A kutatásban – amelynek elsô

szakasza a „mobil információs társadalom” megjelölést kapta – ismert hazai és külföldi kommunikációelméleti szak-

emberek, filozófusok, pszichológusok, szociológusok, közgazdászok, nyelvészek, politológusok és tudománytörténészek

vesznek részt. Az idén április végén megrendezett, „Kép, gondolat és tudás a mobilkorban” címû nemzetközi konferen-

cia témái között szerepelt a szöveget felváltó képi kommunikáció, a mobil eszközök és a tanulás, valamint a mobil-

telefonnak a gyermekek és családok kapcsolatára gyakorolt hatása.

GALVÁCS LÁSZLÓ

üzlet {} mozgásban

2005/5 május •35


gány tartósabb szakaszainak hiánya –óhatatlanul a gondolkodás felszínessé-géhez vezet. Az elôadás szembeszálltezzel az érveléssel, s erre három okot isfelsorakoztatott. Elôször is rámutatott,hogy a „magány” szónak csak valamelyadott kommunikációs technológia hát-tere elôtt van megfogható jelentése. Akönyv megigézettjének magánya más,mint a duzzogó Akhilleusz vagy az üze-netekre hiába váró SMS-ezô magánya.

Másodsorban azt említette Nyíri pro-fesszor, hogy a „felszínesség” pusztametafora, az önmagában ugyancsakkétes „mélység” metafora kiegészítôje,mely utóbbihoz viszont alighanem ahangtalan olvasás tapasztalata által sugallt „elmélyedés” metafora vezet.Platón és a peripatetikusok még úgyvélték, hogy valódi megvilágosodástcsak az eleven párbeszéd hozhat, mi-közben Descartes 1619–1620 telére esônevezetes bajorországi visszavonulásá-nak filozófiai következményei szánal-masak. Végül harmadik érvéként érde-mes figyelembe venni, hogy a magá-nyos gondolkodó elméjében a logikaszabályai csak kényszerû helyettesítôi

a hiányzó beszélgetôtársak néma hangjának: amint azt Heidegger ésWittgenstein, az írásbeliség utáni kor filozófusai felfedezték, a gondolkodásalapvetô hordozója a nyelvközösség – a gondolkodás mindenekelôtt és mind-végig kollektív teljesítmény.

Nyíri kollégája, Demeter Tamás, azMTA Filozófiai Kutatóintézetének tudo-mányos fômunkatársa szerint az utóbbinéhány évtized eszmetörténeti vizsgá-

lódásainak hátterében megfigyelhetô a kommunikációtörténeti érdeklôdés é-lénkülése, ami azt a tanulságot hordoz-za, hogy a kommunikációtechnológiaváltozásai bizonyos kognitív következ-ményekkel járnak. Részben ez a belátásinspirált arra egyes kutatókat, hogymegkíséreljék feltérképezni a mobil-kommunikációnak a kognitív képessé-geinkre gyakorolt hatását. Demeter úgyérvelt, hogy a kommunikáció történeté-nek eddigi feltérképezése – közelebbrôlszemügyre véve – nem kínálhat meg-alapozást a jelenlegi kutatások számá-ra. Elôadásának középpontjában a szig-nifikáns és nem szignifikáns kommuni-káció megkülönböztetése állt, amely

fogalmak a kommunikáció adott tech-nológiáinak a tudásmegôrzésben és -átörökítésben betöltött szerepére utal-nak. A mobilkommunikáció technológi-ája pedig az elôadó érvelése szerintjelenleg nem tölt be szignifikáns szere-pet ezekben a folyamatokban.

Azzal a nyilvánvaló felismeréssel indí-totta elôadását Kondor Zsuzsanna, azMTA Filozófiai Kutatóintézetének tudományos fômunkatársa, hogy

a mobiltelefóniát illetô kezdeti kritikusattitûd ellenére a mobil igen hamar a mindennapok nélkülözhetetlen eszkö-zévé lett. E gyors adaptáció ugyanakkorfelveti a kérdést, hogy vajon nem olyaneszközrôl van-e szó, amely legalábbrészben már meglévô készségeinket,adottságainkat aknázza ki, tárja fel.Használata ugyanis megkívánja, hogyfelhasználói képesek legyenek többfélehelyzetet szimultán kezelni, azaz felté-telezi a problémák, perspektívák, vi-szonylatok stb. közötti gyors váltást.Másfelôl ugyanakkor gondolataink kife-jezés- és közlésmódjában számos lehe-tôséget kínál: választhatunk az elevendiskurzus, az üzenethagyás csak verbá-

lis, képi vagy akár multimédiás formáiközül. Mérlegelve a kommunikációtech-nológia változásait, illetve az új techno-lógiák alkalmazását és elterjedési üte-mét, felmerül a kérdés, hogy vajon ezeneszközök használata befolyásolja-e a gondolkodást, s ha igen, mennyiben.Merlin Donald kognitív-evolúciós kuta-tásai, valamint az ún. torontói iskolaeredményei alapján Kondor a gondol-kodás és a gondolat kifejezésének esz-köze közötti szoros és kölcsönös kapcso-lat mellett érvelt.

Folyatás a gyakorlatban...

Érdekes kérdést vetett fel Jonathan

Donner, a Kolumbia Egyetem EarthInstitute tudományos munkatársa: mimondható el egy nem fogadott hívás-sal? Az elôadó a szubszaharai mobil-használók között (is) széles körben el-terjedt „megcsörgetés” gyakorlatát tár-gyalta, amivel az olyan mobiltelefon-hívásokra utalt, amelyeket a kezdemé-nyezô fél még azelôtt megszakít, hogy

a hívott felvehetné a telefont. Ez így, eb-ben a formában tulajdonképpen egyolyan szöveges üzenet, amely a hívó félnevét és a hívás idôpontját tartalmazza.A „megcsörgetés” jelenthet felszólítástazonnali visszahívásra, elôre megbe-szélt instrumentális üzenetet („gyereértem kocsival”), vagy szolgálhat egyfaj-ta kapcsolati jelzésre („rád gondoltam”).A ruandai kisvállalkozók és egyetemihallgatók körében interjútechnikávalkészült tanulmány megfogalmazta a „megcsörgetés” szabályait, és a fel-mérte a nyelvben betöltött szerepétBernstein korlátozott és kidolgozottnyelvi kódokra vonatkozó elméleténekfelhasználásával. Az elôadó ezen túlösszevetette a „megcsörgetés” gyakor-latát a rövid szöveges üzenetekkel (kü-lönös tekintettel a Ling által megfigyelt„kurkászó jellegû” üzenetekre).

A „megcsörgetés” elterjedt gyakorla-tát vizsgálta Bedô Viktor, az MTA Filo-zófiai Kutatóintézetének kutatója is,tágabban értelmezve azt a jelenséget,amikor a felhasználók keze között a

mobiltelefon olyan újszerû funkciona-litással gazdagodik, amely függetlenaz eszköz tervezôinek szándékaitól. Akonkrét példát egy átfogó keretrend-szerbe helyezve azon is elgondolko-dott az elôadó, hogy mitôl lesz egy újí-tás széles körben elterjedt. A sikeres-ség esélyét ugyanis fokozhatja, ha afejlesztés folyamán a mérnökökbôl ésdesignerekbôl álló csapat mûvészekkeldolgozik együtt, akiknek kezében a for-málódóban lévô eszköz játékszerré vál-hat, ami által egy sor, a készülékbe bele nem tervezett alkalmazás vagyjellemzô kerülhet felszínre. Bedô felte-szi a kérdést: meg lehet-e érteni ezeketa játékokat, megfoghatóvá tehetô-e a jelentésük? Az ehhez kapcsolódó pél-dák értelmezése során Wittgensteinnyelvjátékaira támaszkodott, amelyek-bôl kiindulva a mobilhasználat külön-bözô eseteit is játékszituációként értel-mezte, és ebbôl kiindulva próbáltamegítélni sikerességüket.

Egy kis mobilontológia – mondhat-nánk Maurizio Ferraris elôadására, aki

36• 2005/5 május


Mit tesznek velünk a kom-munikációs módok? Hogyanváltoztatják meg énképün-ket és ezáltal azt, akik va-gyunk, s amivé mint faj válunk? – tette fel a kérdé-seket a mobilkonferenciánIan Hacking, a Collége deFrance professzora.

A beszéd „feltalálása” tettelehetôvé, hogy emberré vál-junk. Az írás feltalálása kitá-gította lehetôségeinket, éslehetôvé tette a logikát. Agondolkodó teremtmény ref-lektált saját gondolataira, ésgondolkodó állatként hatá-rozta meg önmagát. De azírás ugyanakkor történelem-mel rendelkezô élôlénnyé is

változtatott minket. Írásravan szükség a történelem-hez, nevezetesen ahhoz a fel-fogáshoz, hogy az emberek-hez kapcsolódó eseményekaz idôben egyedülállóan el-rendezettek.

A nyomtatás feltalálása,éppúgy, mint a televízióé,túl van „mcluhanizálva”.McLuhan csodálatosat alko-tott, de még ô sem látta elô-re, hogy az amerikai hadse-reg egy elhanyagolhatónaktûnô találmánya globálisrobbanást okozva az írásvagy még inkább a gépelésvisszatérését idézi elô. En-nek a találmánynak köszön-hetôen mindenki elkezdett

gépelni, ami egy újfajta írás-tudást kényszerít ránk, az e-írástudást.

Minden kommunikációsújítás egyszerre von magaután gyarapodást és csökke-nést. A nyomtatás az emléke-zés mûvészetének helyébelépett: többé már nem voltszükség arra, hogy adatokkomplex elrendezôdésétrészletesen fejben tartsák. Kilehetett keresni egy könyv-bôl. A hozzáférhetô adatbá-zis mérhetetlenül megnôtt,ezzel együtt azonban emlé-kezô állatokból olvasó álla-tokká váltunk. A Google na-gyon is hasonló módon járulthozzá az azonnal elérhetô és

irányíthatatlanná váló adat-bázis kiterjesztése mellettahhoz, hogy lineáris teremt-ményekbôl „hiperugrálókká”(hyperjumper) váljunk. Meg-lehetôsen váratlan módon a linearitás végét nem a tele-vízió jelentette, hanem a világháló.

A távíró nagyobb találmányvolt, mint a telefon, mivelrákényszerítette az emberielmére a kód fogalmát. Az el-sô távíró szemaforjelekethasznált, és mûködését 1795-ben kezdte meg, amikor isPárizst és Lyont egy félauto-mata kapcsolatot biztosítókommunikációs szolgáltatás-sal kötötték össze. Ezután

Mikor válunk kiborgokká?

2005/5 május •37

a Torinói Egyetem filozófiaprofesszora,valamint a Center for Theoretical andApplied Ontology munkatársa. A mobil-telefon megjelenése elôtt abszurd lettvolna ezzel a kérdéssel indítani egy tele-fonbeszélgetést: „Hol vagy?” Ez a kérdésa jelenlét átalakulását jelzi. Ennél csakaz jelent nagyobb horderejû változást,hogy a mobiltelefon egy írógéphez ha-sonló írószerszám is egyben. A billen-tyûkön található számok nemcsak tár-csázásra alkalmasak, hanem dátumok,idôpontok (ébresztés ideje), kódok (PIN-kód, bankkártyaszám), valódi számok(számológép-funkció) begépelésére isszolgálnak. A mobiltelefon még akkor isír nekünk, ha úgy döntünk, hogy csakbeszélgetésre használjuk. Megmondja,hogy a hívott fél éppen elérhetô-e, vagysem, az akkumulátor fel van-e töltve,hogy csak 3 eurónyi lebeszélhetô pénzmaradt a kártyánkon, hogy most hagy-tuk el Szlovéniát, és lépünk be Horvát-ország területére, hogy menjünk el sza-vazni, vagy – ha muzulmánok vagyunk– hogy ideje Mekka felé imádkozni, és

a többi. Itt van tehát a rendszer, amelyolyan dialektikát követ, amelyet Hegel

a telefon és a gépíró egységének fogal-mával ragadott volna meg, nem pedigazok ellentétével. A tézis a vezetékes te-lefon és a beszéd. Az antitézis a szemé-lyi számítógép és az írás. A szintézis pe-dig a mobiltelefon, amelyben a beszédés az írás úgy fonódik össze, hogy azutóbbi kerekedik felül.

Végül: tanulni, tanulni, tanulni

Túl gyors ütemben zajlik a mobilké-szülékek integrálása az oktatási gyakor-latba? – teszi fel a kérdést Yiannis

Laouris, a Ciprusi Idegtudományi ésTechnológiai Intézet elnöke és Nikleia

Eteokleous, a P.A. College kutatás-fej-lesztési tanszékének vezetôhelyettese.A számítógépek négy évtizedre vissza-tekintô oktatási célú alkalmazását vizs-gáló tanulmányok többsége kudarcoksorozatának történeteként értékeli ezt apróbálkozást. Ráadásul úgy tûnik, hogysajnálatos módon ugyanazokat a hibá-

kat követik el a világon mindenütt. A ku-tatópáros azt vizsgálta, hogy vajon nemelhamarkodott-e a mobiltechnológiaintegrálása az oktatási folyamatokba.Céljuk az volt, hogy megnevezzék azo-kat a kihívásokat és problémákat, ame-lyeket a mobilkorszak teremt az oktatá-si rendszerek számára, és hogy mikéntlehet a legjobban kiaknázni a kínálkozólehetôségeket. A kutatók meggyô-zôdése szerint ezt legkönnyebben a szá-mítógépek integrációjából szerzett ne-gatív és pozitív tapasztalatok értékeléseés kritikai szemrevételezése által lehetmegvalósítani. Az elôadásban annak le-hetôségét is megvitatták, hogy mikéntlehet a mobilkészülékeket a formális ésinformális oktatási tevékenységekenkeresztül úgy integrálni, hogy az forra-dalmasítsa az oktatást.

Edna Aphek nyelvész, az izraeli oktatá-si minisztérium tanácsadója szintén adigitális forradalom által elôidézettkognitív és társadalmi változásokról, va-lamint azoknak az oktatás módjára tetthatásairól beszélt. Meglátása szerint az


vette át a jeltovábbítás szere-pét az elektromosság, és a vi-zuális szemafor digitálismorzekóddá vált. Ez az 1840-es év a mi információs ko-runk kezdete. Shannon,

a DNA és a többi csak mel-léktermék. De ismerjük el,hogy ami lehetôvé tette a morzekommunikációt, azegy hülye és ronda, elkülönü-lô betûkbôl álló ábécé, nempedig egy intelligens és ele-gáns ideogramma.

De lehet, hogy 1844-re kelle-ne datálni az információs korkezdetét, amikor Samuel

Morse elküldteWahingtonból Bostonba„Mit mívelt Isten?” üzenetét.És tényleg, fogalma sem voltarról, hogy mit mívelt, neve-zetesen az információt. Azeurópaiaknak éppen úgy fo-

galmuk sem volt arról, hogymit fog tenni az emberiöntudattal a postaszolgálatfeltalálása. És a Pentagon ha-ditechnikai kutatást és fej-lesztést koordináló szakosz-tálya, a DARPA éppen úgynem volt ennek tudatában,amikor feltalálta a DARPANetet.

Hacking nem oda helyezi ahangsúlyt, ahová általábanszokták. Vagyis nem a kom-munikációs módokhoz kap-csolódó új találmányok tech-nikai teljesítményére. Mégcsak nem is az emberi szoká-sokban és eredményekbenbekövetkezett radikális válto-zásokra, amelyeket mindenúj médium létrehoz. Hanemsokkal inkább azokra a telje-sen megjósolhatatlan, refle-xivitásban megnyilvánuló

hatásokra, amelyeket ezek azúj mûfajok némelyike kivált.A telefon, amitôl nagy dolgo-kat vártak, semmit sem nyúj-tott az emberi öntudat számára. Kicsit hasonlított a levélre. A kézbesítés volt az,ami fontossá tette a leveletaz öntudat számára. A mobil-telefon egy régi médium újtípusú kézbesítési szolgálta-tása. Vajon eltöprenghetünk-e a következményein? El, decsakis tévedhetünk. Viszontha már tévedünk, akkor azttegyük nagyívûen, mintMcLuhan.

A jövô legfôképpen attólfügg, hogy mi gyôzedelmes-kedik, a kép vagy a logika. Haa mobiltelefonok egyre na-gyobb mértékben közvetíte-nek képeket, konzervatívváválnak, és egy olyan világ-

ban találjuk magunkat, ami-lyen most is, vizuális objek-tumok térbeli elrendezettsé-gében. De ha a képekrôl vég-leg lemondunk, a hosszú távú udvarlástól eltekintve(a szexet mindig háttérbeszorítják), akkor úgy változ-hatnak meg érzékeink, hogytaktilis-vizuális (tactovisual)állatokból akusztikus-taktilissá (acoustotactile)fejlôdünk, mint a denevérek.De bármi is fog bekövetkez-ni, amikor a mobiltelefono-kat olyan nagyszerû módonfogják összekapcsolni ve-lünk, emberekkel, hogy azoka jelenlegi durva, elektro-mágneses szerkentyûk he-lyébe lépnek, akkor válunkkiborgokká.

38• 2005/5 május

egymással szorosan összefüggô és he-lyenként egymást átfedô, különbözô di-gitális írástudási stratégiák jelentôségeabban rejlik, hogy segítenek eligazodnia digitális-információs világ labirintusá-ban, illetve kihasználhatóvá teszik a le-hetôségek óriási tárházát. Ráadásulezeknek nemcsak a digitális kultúránbelül lehet nagy hasznát venni, hanem

azon kívül is. Aphek több olyan empiri-kus kutatás adatainak másodelemzésé-vel támasztotta alá fejtegetéseit, amelya fiatalok médiafogyasztási szokásaitvizsgálta. Elemezte azt az új keletû je-lenséget is, amelyre a tanárok és a diá-kok közötti hatalmi egyensúly meg-bomlása jellemzô a diákok javára. Azegyensúly újbóli megtalálása komolyprobléma, melynek sikeres megoldásaóriási lehetôségeket nyitna meg az ok-tatás elôtt.

Az e-tanulás nudizmusa, vagyis akontextusától megfosztott, csupasztartalom Herbert Hrachovec kutatásitémája. Szakszerûbben fogalmazva: a Bécsi Egyetem Filozófiai Intézeténekdocense az objektumorientált progra-mozás mintájára kialakult számítógé-

pes tanítást elemezte. A „tanulási ob-jektum” az oktatás olyan, önmagábanis mûködô, moduláris egysége, amelyszabadon átemelhetô egyik digitáliskörnyezetbôl a másikba, és változókörülmények között is alkalmazható.Ennek a moduláris architektúrának ésaz azt összetartó rendszernek alapvetôkövetelménye a tartalom elválasztása

a tartalom oktatási célú használatától.Bár hasonló alapelv érvényes a tan-könyvekre és egyéb oktatási anyagokrais, ennek alkalmazása a globális háló-zatba kapcsolt tanításra nyugtalanítókérdéseket vet föl. A globalizáció a he-lyi kontextus leértékelôdéséhez vezet,és egy korlátok nélküli, átható tudás-tartományt kínál helyette. A tanulásugyanakkor társadalmi folyamatokból,az oktatás többszörös formátumainak,illetve csatornáinak kifejlesztésébôl,valamint visszacsatolásból áll. Ezek azesemények konkrét helyeket és az el-várások meghatározott horizontját kö-vetelik meg. A tanulási objektumok ta-lán átveszik a tankönyvek helyét, denem oldják meg az oktatás központiproblémáját: az absztrakt tudás és

a szakértelem belsô, véletlenszerûmintázatainak közvetítését.

Marcelo Milrad, a svéd Växjö Egyetemmatematikai és rendszertervezési karánmûködô Center for Learning andKnowledge munkatársa túlmutat az oktatás témáján. Megállapítja, hogy a kommunikáció és a számítástechnikamanapság megfigyelhetô eszközszintû

konvergenciája (mobiltelefonok és PDA-k) – kiegészülve a mobilitással és a mobilkészülékek mindenüttjelenlévôségével – jelentôs paradigma-váltást idéz elô a számítógép-használat és az információhoz valóhozzáférés területén belül. Ennek következtében a mobiltelefonok nagyteljesítményû, interaktív, multimédiásegységekké válnak, amelyek új lehetô-ségeket teremtenek a tanulás, azegyüttmûködés és a kommunikáció innovatív módjainak támogatására.Milrad több kérdést is megfogalma-zott, azzal a céllal, hogy a válaszok se-gítsék a modern, interaktív technológi-ákat integráló, tanulást támogató IT-rendszerek tervezéséhez szükségeskeretrendszer kidolgozását.


2005/5 május •39

Elôször is szögezzük le a tényeket:a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) ta-valy decemberi határozatai szerint a T-Mobile és a Vodafone egy éven belül kö-teles megkezdeni a kereskedelmi UMTSrendszerû szolgáltatást, legalább a fô-város belsô kerületeiben, nagyjából apesti Hungária körút és a budai Alkotásút közötti területen (a részletes földrajziellátottsági követelményeket februáriszámunkban közöltük). A két társaság-nak a követô két éven belül a magyaror-szági lakosság 30 százaléka számára elérhetôvé kell tenni a szolgáltatást. A Pannon GSM-nek az NHH nem írt elôsem lefedettséget, sem szolgáltatásin-dítási határidôt (viszont ez a cég fizeti a legmagasabb díjat a jogosultságért).

A szolgáltatók tartják is magukat azelôírásokhoz. Maradi István, a T-Mobilevezérigazgató-helyettese beszámolt ar-ról, hogy javában folyik az új hálózat ki-építése, és bár sok helyen tudják hasz-nosítani a meglévô infrastruktúrát, ateljesen új frekvencián mûködô rend-szer, az új bázisállomások létesítése ko-moly feladatot ró rájuk. Ígéretük szerintBudapesten még az év vége elôtt elin-dítják a 3. generációs mobilszolgálta-tást, de ennél közelebbi idôpontot nemjelölt meg a szakember.

A Vodafone-tól azt a diplomatikus vá-laszt kaptuk, hogy hálózata kiépítésé-nek ütemét alapvetôen piaci és straté-giai szempontok fogják meghatározni,így valószínûsíthetô, hogy a társaság aszerzôdéses feltételeket jelentôsen túl-teljesítve építi majd ki 3G-hálózatát.

A Pannon GSM-nél is arról számoltakbe, hogy folyamatosan épül a harmadikgenerációs UMTS-hálózat, s így a sáv-szélesség jelentôs bôvülését és új szol-

gáltatások igénybevételét lehetôvé tevôrendszert a jövô év januárjától használ-hatják majd az ügyfelek.

3G, de csak 1 mobil

Az ígéretek alapján tehát még hosszúhónapokig nyugodtan várhatnak a mo-bil-szélessávra vágyó felhasználók – éspersze felkészülhetnek a konkurenciafogadására az alternatív technológiá-kat, például ADSL-t, kábelhálózatot al-kalmazó társaságok.

Mivel azonban verseny van, és nem-csak a technológiák között, hanem amobilpiacon belül is, nem lenne megle-pô, ha az UMTS-jogosítvánnyal rendel-

kezô három induló közül valamelyik hir-telen elôzésbe kezdene, és már jóval azév vége elôtt, akár nyáron vagy ôsszelbejelentené az elsô sikeres 3G-hívást.

Mint minden újdonság, az UMTS in-dulását is nagy érdeklôdés és várako-zás kíséri. Némileg azonban le kell lo-hasztanunk a kedélyeket: a 3G márnem akkora újdonság, vagy legalábbisa felhasználó számára nem jelent lé-nyeges változást.

Technológiáját tekint persze új, másfrekvenciát használ, teljesen új rend-

UMTS: új és mégsem másSzélesebben, szélsebesenA hazai harmadik generációs szolgáltatás megjelenése után kialakuló mobilpiaci helyzet elemzésére vállalkoztunk

abban a cikksorozatban, amelyet akár 3T-vel (Tények, Tapasztalatok, Tervek) is jelölhettünk volna. Az elsô részben

„Tender után, start elôtt” címmel a közelmúlt eseményeit és az idén várható fejleményeket ismertettük, idei harma-

dik számunkban pedig „3G-közeli élmények” címû írásunkban azt vizsgáltuk, hogy kinek, mikor és mire jó az UMTS.

Ebben a részben elérkeztünk a tervek bemutatásához, bár azt elôre kell bocsátanunk, hogy a szolgáltatók – talán

a verseny, talán a kockázat miatt – még mindig óvatosan nyilatkoznak.

GALVÁCS LÁSZLÓ


40• 2005/5 május


szert kell kiépíteni, még ha vannak is az infrastruktúrának közös elemei. Képességei (átviteli sebessége, elérhetôszolgáltatásai) szintén sokkal többetígérnek elôdjénél, a GSM-nél. Ugyanak-kor a felhasználó számára ez a váltásnem lesz olyan nyilvánvaló, mint a ko-rábbi, a 450-esrôl a 900-asra való át-állás. Ezek ugyanis nyilvánvalóan külön-álló rendszerek voltak, amit például azelôhívószámok (az analóg 60-as, illetvea GSM-ben a 20-as, a 30-as és a 70-es)is jeleztek.

Az UMTS ilyen szempontból nemegy új hálózat, nincs külön hívószáma,és nem lesz külön elôfizetôi tábora. AzUMTS a meglévô mobiltársaságokszolgáltatását egészíti ki, éppen úgy, ahogy a GSM gazdagodott aGPRS-sel vagy az EDGE-dzsel. A GSM-elôfizetôk nem kaptak új elôhívószá-mokat ezekre a 2,5. generációsnak ne-vezett technológiákra sem, ha készü-lékük alkalmas rá, egyszerûen csak él-nek azok lehetôségeivel is. Különszámlát sem kapnak a használatukról,persze a számlán el lehet különíteni a különbözô típusú alkalmazások for-galmát.

Valami hasonlóra számíthatunk azUMTS esetében is.

A felhasználói oldalról nézve nem kü-lönül el a GSM-tôl, nem kell két készülé-ket üzemeltetni. A szolgáltatóknál nemjön létre a jelenlegitôl elkülönülô elô-fizetôi bázis, az ügyfelek a szokott mó-don használják régi számukat, az új elôfizetôk pedig hasonlóképpen meg-kapják új, a Pannon GSM-nél változatla-nul 20-assal, a T-Mobile-nál 30-assal, a Vodafone-nál 70-essel kezdôdô hívó-számukat. Ennek birtokában kommuni-kálhatnak készülékükkel, amely vagycsak a GSM alapfunkcióinak használa-tára alkalmas (bár ez egyre ritkább),vagy képes a továbbfejlesztett techno-lógiák, köztük az UMTS kezelésére is.

Két-három év kell az áttöréshez

A mobiltársaságok szakemberei meg-ígérték, hogy a szolgáltatás elindulásaelôtt minden részletrôl tájékoztatjákelôfizetôiket. Az már most valószínûsít-

hetô, hogy a felhasználónak nem kellkülön csatlakozási vagy regisztrációs dí-jat fizetni az UMTS igénybevételéhez,sôt regisztráltatnia sem kell magát,mert ha készüléke alkalmas az új tech-nológiára, a rendszer ezt érzékeli, és en-nek megfelelôen kapcsol. A rendszeregyébként intelligens módon azt is fel-ismeri, hogy hagyományos telefon-

hívást kezdeményeztek-e, esetlegvideotelefonálást vagy adatletöltést(internet), és ennek megfelelôen auto-matikusan kapcsolódik a legalkalma-sabb technológiára (GSM, GPRS, EDGE,UMTS). Ha valamelyiken gyengébb a térerô, átvált a másikra, anélkül, hogya felhasználó érzékelné – már amennyi-ben a forgalmazás típusa ezt lehetôvéteszi. A hagyományos telefonbeszélge-tés például várhatóan mindvégig meg-marad a legjobban kiépített GSM-rendszerben, a videohívás indulhat

UMTS-ben, de ha elhagytuk alefedettségi területét, és csak a GSMmarad, akkor a beszélgetés folytatódik,legfeljebb a képet nem láthatjuk. Azinternetletöltés indulhat az EDGE-hálózatból, de ha közben beérünk az„UMTS-ernyô” alá, automatikusan kap-csolódunk a nagyobb sebességet kínálórendszerre.

Az UMTS használatának végleges tari-fájáról még nem nyilatkoztak a szolgál-tatók, ez nyilvánvalóan az üzletpolitikarésze, amit majd a szolgáltatás bejelen-tésekor ismerhetünk meg. Egy hipoteti-kus, ám kézenfekvô és egyáltalán nemvalószerûtlen lehetôséget megemlí-tünk. A felhasználónak (pontosabbankészüléknek vagy SIM-kártyának) egyet-len számlája (kártyaegyenlege) van, eztterheli az összes forgalom, tehát az idôalapú beszélgetés és a letöltött adatfor-galom (akár EDGE, akár UMTS) mennyi-

2005/5 május •41

sége után fizetendô összeg. Az adatát-vitel díja nem függ az idôtôl, így azUMTS elônye abban jelentkezik, hogy azadott bitmennyiséget hamarabb letölti.Ez a szolgáltató számára azért hasznos,mert az adott tranzakció kevesebb ideigterheli a hálózatot, de hogy ez a haszon– ha valamilyen módon egyáltalánszámszerûsíthetô – fedezi-e az új gene-rációs fejlesztés tetemes költségeit, azkétséges. A felhasználó számára viszontaz UMTS idôt takarít meg, de hogy ezérthajlandó-e többet fizetni (ha története-sen drágább lenne, mint mondjuk azugyancsak elég gyors EDGE), az szinténkérdéses.

Mindenesetre látható, hogy nemlesznek külön UMTS-elôfizetôk, csakmobilozó ügyfelek. Így viszont a fel-használók számának alakulását is ne-héz lesz követni. Árulkodó adat lehet,hogy hány darab UMTS-képes készülé-ket adnak el. Ezek egy része a háromszolgáltatónál jelentkezik, de minttudjuk, telefonokat másutt is, akár kül-földön is be lehet szerezni. A szolgálta-tók a forgalmi statisztikákból azt szin-tén láthatják, hogy a mobilosok közülhányan használják az UMTS lehetôsé-geit. Számuk, arányuk megjóslásáraazonban most még nem vállalkoztak.Támpontot kínál viszont a Vodafoneálláspontja. Szakembereik szerint a szélesebb körû elterjedésre nálunk2007-tôl kezdôdôen lehet számítani.Az UMTS nyugat-európai sikere nagy-ban befolyásolhatja a magyarországielterjedést is. Felméréseik azt mutat-ják, hogy a magyar elôfizetôk átlagban

2-3 évente cserélik le készülékeiket. Mivel a Vodafone Magyarországon is2,5G-kompatibilis 3G-készülékeket for-galmaz majd, várhatóan 2-3 év múlvamegkezdôdik a 3G-telefonok egyre na-gyobb arányú elterjedése.

A Pannon GSM a tapasztalatokbólpróbál következtetni a jövôre. Széles sá-vú megoldásaikat már ma is használjákaz elôfizetôk, akik között üzleti szolgál-tatásokat igénybe vevô és szórakoztató

tartalmakat élvezô ügyfelek egyarántmegtalálhatók. Hétrôl hétre bôvül a há-lózat, a készülékek és a szolgáltatásokkínálata, tehát dinamikus fejlôdés fi-gyelhetô meg, és ezt várják a társaság-nál az elkövetkezô idôszakokban is. A Pannon a meglepetésnek számítódjuice márka bevezetésekor tapasztaltameg, hogy egy új szolgáltatás esetébenkb. másfél évre tehetô az az idôszak,amely után elégedettnek lehet lenni azügyfélszámmal.

Nem háziverseny, hanem csapatverseny

A kérdés egyébként sem csak úgymerül fel, hogy hányan igénylik majdaz UMTS-t, hanem hogy hányan élneka mobil-szélessáv lehetôségeivel. Szé-les sáv alatt pedig – mint az eddigiek-bôl látható – nemcsak a harmadik generációs, hanem a korábbi technoló-giák is értendôk. Ezzel magyarázható,hogy amikor a szolgáltatókat azUMTS-sel kapcsolatos terveikrôl kér-deztük, egyrészt arról nyilatkoztak,hogy a budapesti tapasztalatok birto-kában építik tovább hálózatukat (kezdetben a nagyobb városokban, autópályákon, forgalmas helyeken),másrészt hangsúlyozni igyekeztek azegyéb széles sávú technológiák, példá-ul az EDGE jelentôségét.

Ez a megközelítés egyértelmûvé teszi:ebben az esetben nem egymással ver-sengô, hanem egymást kiegészítô tech-nológiákról van szó, és nem az a kérdés,hogy érdemes-e foglalkozni az EDGE ki-


A világon elsôként ingye-nes televíziós szolgáltatástindított 3G-s mobiltelefon-nal rendelkezôk számára aTele2. A készülékeken a Tele2tévécsatornája, a Tango Tvfogható. A Tele2 luxemburgifejlesztési központja, amely

a különbözô kommunikációsformák és területek össze-kapcsolásáért felelôs, a tele-víziós megoldás mellé egyhasonlóképpen mûködôinternetrádiót is kifejlesztettSunshine Radio Luxemburgnéven. A szolgáltatások min-

den ügyfél számára elérhe-tôk a T.TVMobile újwapoldalán (wap.ttv.lu).Lars-Johan Jarnheimer, a Tele2 vezérigazgatója el-mondta: „A 3G-s tévé elindí-tásával a Tele2 azt bizonyítja,hogy a mobiltechnológiai

fejlesztések terén is megha-tározó szerepet kíván betöl-teni. Reméljük, hogy a szol-gáltatás fejlôdését folyama-tosan figyelve többet tudunkmeg ügyfeleink felhasználá-si szokásairól, és a tapaszta-latokat késôbb sikeresentudjuk alkalmazni más mo-bilpiacainkon is.”

Globális tévé 3G-mobilokon

42• 2005/5 május


építésével, amikor az újabb generációsUMTS sokkal többre képes. Vagyis nemháziverseny folyik, hanem éppenséggelcsapatok mérkôznek meg, és az ismerthárom „együttes” tagjai a különbözôtechnológiák. (Közülük a középpályás-nak mondható EDGE az eddig ismertmegoldásoknál legalább háromszorgyorsabb adatátvitelre – megfelelô ké-szülékkel akár 220 kpbs sebességre –képes. Ez ugyan az ADSL-nek alig a fele,de a hagyományos modemnél ötszörgyorsabb, és az ISDN sebességének isközel a duplája.)

A T-Mobile 2003 óta nyújtja kereske-delmi EDGE-szolgáltatását, és az érez-hetôen jobb adatátviteli megoldássallefedett terület még a 3G idei beveze-tése elôtt jelentôsen tovább bôvül. A piacvezetô hazai mobilcég Budapes-

ten kívül öt vidéki nagyvárosban, Mis-kolcon, Pécsen, Szegeden, Gyôrben ésDebrecenben már kiépítette EDGE-hálózatát. Május végére összesen 15 városban (a felsoroltakon túl Szom-bathelyen, Tatabányán, Balatonfüre-den, Kaposváron, Kecskeméten, Keszt-helyen, Nyíregyházán, Siófokon ésSzekszárdon) lesz elérhetô a T-Mobileügyfelei számára az EDGE. Év végéigaz így lefedett városok száma 34-renô. Erre alkalmas mobilkészülékethasználva az ügyfelek változatlan tari-fákkal vehetik igénybe a korábbinálháromszor gyorsabb adatátviteltnyújtó szolgáltatást, így amobilinternetet, a WAP-ot, az MMS-küldést és -fogadást, valamint azelektronikus levelezést. A szolgáltatássegítségével a T-Mobile t-zones WAP-

portálján az élô televíziós adások, va-lamint a letölthetô videofelvételek isjobb minôségben érhetôk el.

A Pannon GSM EDGE technológiájúszéles sávú mobilhálózata március vé-gétôl Budapest egész területén elérhe-tô. Fél éven belül az ország nagyobb városaiban lakók többsége élvezheti e szolgáltatás elônyeit. A társaságEDGE-hálózatának folyamatos fejlesz-tése révén május végére Magyarország8 nagyvárosában – Debrecenben, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsen, Szegeden, Székesfehérváron ésSzolnokon – válik mindennapi valóság-gá a mobilinternet, a zenehallgatásvagy a videonézés, az irodai alkalmazá-sok távoli elérése. Az üdülési szezonra a Balaton környéke, majd szeptembervégén további negyven jelentôs magyar

A második generációsGSM-rendszerekben különfé-le technikákkal (HSCSD,GPRS, EDGE) sikerült feltor-nászni az adatsebességet a kezdeti 9,6 kbps-rôl akár220 kbps-re, de az igényesfelhasználók szerint még ezsem egyenlô a széles sáv fo-galmával. Nyilvánvalóanezen (is) segít majd a harma-dik generációs UMTS.

Ám a konzervatívok (vagy a haladók, vagy éppenséggela más irányban elkötelezet-tek?) szerint az új rendszertmár bevezetése elôtt háttér-be szorította a WLAN. Két-ségtelen, hogy a vezeték nél-küli helyi hálózat akár 54Mbps adatátviteli sebességé-vel gyakorlatilag minden mafelmerülô széles sávú igénykielégítésére alkalmas. Az enézetet vallók malmára hajt-ja a vizet az a tény is, hogy azUMTS-hálózat a tapasztala-

tok szerint (és reális üzletimegfontolásokból) kezdet-ben szigetszerûen fejlôdikmajd, vagyis elôször a forgal-mas helyeket fedik le. Ugyan-ezt teszik a WLAN-ok, csak-hogy amíg ezek a hot-spotokvalóban megmaradnak szi-geteknek, addig az UMTS-ben természetes az átjárha-tóság, s nemcsak a szigetekközött, hanem a GSM-hálózatba is. Egyszer pedig a szigetek is összeérnek...

Az viszont változatlanulkérdés, hogy a beltéri, nemhelyhez kötött alkalmazások-nál van-e tényleges felhasz-nálói igény igazán széles sá-vú mobilrendszerek mûköd-tetésére. Magyarán: fogunk-e nyitott laptoppal séta vagyutazás közben a neten lógni?

A gyártók és forgalmazókszükségszerûen gondoskod-nak arról, hogy valamennyihasználatban lévô vagy beve-

zetésre váró rendszerre amegfelelô szabványokat ki-dolgozzák, elfogadtassák, il-letôleg honosítsák. Az elôzô-ekben említettek mindegyikeszabványba illeszkedô vagyszabványhoz kapcsolható.

Vagyis döntsön a piac. Ez azInformatikai és Hírközlési Mi-nisztérium álláspontja is. Aszaktárca alapvetô stratégiaicélja az országban az infor-mációs társadalom megvaló-sítása, csatlakozás, illetve fel-zárkózás a nemzetközi tren-dekhez. Az ehhez kapcsolódófeltételrendszernek kiemeltfontosságú eleme a szélessávú adatátvitel lehetôségé-nek jelentôs kiterjesztéseminden számításba vehetôalkalmazási módban, így ter-mészetesen a nagy sebessé-gû mobil-adatátvitel terüle-tén is. Az IHM valamennyiprojektjénél, pályázatkiírásá-nál kötelezô elvként tartja

magát a technológia-független megfogalmazás-hoz és szemlélethez. A szak-tárca elvárásait a számításbajövô rendszerek és szolgálta-tások mûszaki, gazdasági éspiacképességi szempontjaihatározzák meg.

Számos pályázatot indítot-tak, és továbbiakat terveznek,amelyek mindegyike a szélessávú átvitel, széles sávú hoz-záférés hálózatainak létreho-zására irányul. Ezek többsé-gükben valamely átfogóbbprojekt, például a Nemzetifejlesztési terv és a Gazdasá-gi versenyképesség operatívprogram részei. Az utóbbiegyik prioritásának intézke-dése A széles sávú távközlésiinfrastruktúra bôvítése címetviseli, amely értelemszerûena nagy sebességû mobil-adatátvitel tematikájára is ki-terjed.

UMTS, WLAN vagy valami más?

2005/5 május •43


város is rákapcsolódhat a mobil-széles-sáv EDGE formájára.

(A versenynek ebbôl a szakaszából a Vodafone kimarad, mivel Magyaror-szágon nem használja az EDGE tech-nológiát.)

A 3G lehetôségeit igénylôk számánakalakulására lehetne következtetni pél-dául abból is, hogy jelenleg mennyienhasználják az elôbb említett széles sá-vú technológiát. A szolgáltatóktól errenem kaptunk egyértelmû választ,azonban Sugár András, a T-Mobile ve-zérigazgatója egy szakmai tanácskozá-son utalt arra, hogy jelenleg a teljesforgalom mintegy 15 százalékát adja a nem beszélgetés típusú forgalom,vagyis az adatátvitel. (Ez azonban tar-talmazza az SMS-t is, vagyis ténylege-sen még kevesebbet használjuk a mobil-szélessávot.)

Formához a tartalom

Ha a tapasztalatok kedvezôek, ésegyre többen éreznek rá a széles sávédes ízére, akkor várható, hogy az em-bereknek megjön az étvágyuk, és meg-rendelik a következô, immár harmadikgenerációs fogást. De nem az a kérdés,hogy mekkora a tányérunk, hanemhogy milyen fogásokból lehet választa-ni. A tartalom fontosságáról elôzô szá-munkban már esett szó. Ezúttal a szol-gáltatók erre vonatkozó ígéreteivelzárjuk cikkünket – és sorozatunkat. A T-Mobile-tól Maradi István hangsú-lyozta, hogy a mobilszolgáltatók világ-szerte alapvetôen a jó minôségû inf-rastruktúra kiépítésére és a szolgálta-tásra fókuszálnak, a tartalmi kínálatbôvülését pedig erre specializálódottharmadik partnerekkel együttmûköd-ve igyekeznek megteremteni. A tévé-csatornák, a DVD-minôségûvideoklipek, az MP3-zeneanyagok le-hetnek vonzóak, amelyeket össze-gyûjtve egy portálon kínálhat a mobil-szolgáltató, akár segítséget nyújtva a hivatalos forrás megtalálásához. A T-Mobile-nál már ma is elérhetôkilyen típusú tartalmak, és folyamato-san tárgyalnak további partnerekkel azegyüttmûködésrôl.

A Pannon GSM szakemberei szerintma a streaming videó aknázza ki legtel-jesebben a széles sávú mobiltechnoló-giában rejlô lehetôségeket. A társaság2005 elején mutatta be folyamatosanbôvülô kínálatát a videoszolgáltatás-

ban. Az elôfizetôk erre alkalmas készü-lékük segítségével nyomon követhetikaz RTL Klub és a Cool Tv legnépszerûbbsorozatait, mûsorait (például a Barátokközt, a Gerilla grill vagy a Heti hetes leg-újabb adásait), online élvezhetik ked-venc zenekaraik videoklipjeit, és vissza-nézhetik az aktuális sporteseményeklegizgalmasabb pillanatait, köztük a magyar futballbajnokság heti össze-foglalóit is. A még nagyobb sebességszámtalan új lehetôséget teremt a mo-bilszórakoztatás, illetve -munka terén. A

WAP-on elérhetô tartalomszolgáltatá-sok gyorsabbak és gazdagabbak, a le-tölthetô képek és hangok élethûségeminden korábbinál tökéletesebb. Azadatok, bejegyezések, e-mailek is bár-honnan egy mozdulattal szinkronizál-hatók – köszönhetôen a mobil-széles-sávnak és például a Pannon GSM általkifejlesztett irodai alkalmazáscsoma-goknak. A jövôben is folyamatosan bô-vítik az elérhetô tartalmak körét, ígyvárhatóan a közeljövôben hírek, idôjá-rás-jelentések, valamint élô közvetíté-sek is elérhetôk lesznek.

A Vodafone nemzetközi tapasztalataitkihasználva a külföldön már bevezetettszolgáltatásokra építi magyarországiügyfeleknek szóló 3G-ajánlatát. A társa-ság kínálatában 2002 októberében je-lent meg a Vodafone live! márka, amelyegyesítette a mobiltelefont, a hálózato-kat, a tartalmakat és szolgáltatásokat. AVodafone live! 3G a cég multimédiás fo-gyasztói ajánlata lesz a következô gene-ráció számára. A kínálatban megjelen-nek majd a külföldön már bevezetett éssikeres mobiltartalmak, de helyi tarta-lomszolgáltatókkal is terveznek kifeje-zetten magyarországi tartalmakra vo-natkozó együttmûködést.

Az UMTS hazai helyzetét és lehetôsé-geit kiválóan összegzi a Vodafone szak-embereinek álláspontja: „A 3G sikeretermészetesen függvénye az elôfizetôkszámának, ugyanakkor legalább olyanfontos, hogy megtaláljuk azokat a szol-gáltatásokat, amelyeket az elôfizetôkszívesen használnak majd a kiépítésrekerülô 3G-hálózaton. Eddigi nemzetközitapasztalataink alapján biztosak va-gyunk abban, hogy a 3G által kínált lehetôségekre lehet és érdemes új szol-gáltatásokat építeni, amelyeket a fel-használók egyre szélesebb köre fogmajd használni. Az áttörés azonbannem egyik napról a másikra történikmeg, a készülékek cseréjével és a háló-zat fokozatos fejlôdésével párhuzamo-san terjed majd el az új szolgáltatásokhasználata is.”

Mit lehet ezekhez az ígéretekhez hoz-zátenni? Ha már a kis okos készülék a hang mellett képet is ad, stílszerû-en csak annyit: majd meglátjuk.

44• 2005/5 május

A jelenleg keskeny sávoninternetezôk jelentôs hányada havi 5-6000 forintos (20 eurós) havidíj elle-nében térne át azonnal széles sávra –mondta Kovács Kálmán, az informatikaitárca vezetôje az egri IT 2005 konferen-cián. Az éles verseny árcsökkenéshez ve-zet – hangsúlyozta a miniszter. Ezt iga-zolja, hogy amíg 2002-tôl napjainkig a széles sávú internet tarifái nominálisértéken 40 százalékkal, a mobilszolgál-tatás árai pedig 44 százalékkalmérséklôdtek, a vezetékes telefon reál-értéken csupán 3 százalékkal lett ol-csóbb, míg a kábel-tv és a postai szol-gáltatások díja emelkedett.

A verseny az informatikai beruházáso-kat is felgyorsítja, így nem véletlen,hogy a valódi versenyhelyzetben lévôcégek – a mobil- ésinternetszolgáltatók, illetve a pénzügyi

szolgáltatók közül a bankok – költenek a legtöbbet informatikára.

A technológiai fejlôdés azonban nemáll meg, s az ebbôl származó elônyöketmaguk számára haszonná konvertálnikívánó felhasználók igényei is változ-nak. Az efféle változások többnyire di-vatszavakkal jellemezhetôk. Ilyen ma akonvergencia, ami az ember bárhonnanés bármikor elérhetô információ utánivágyából fakad. A kerekasztal egyikrésztvevôje, Szabó Gábor, a PannonGSM értékesítési igazgatója úgy gon-dolja, hogy az informatikát, a távközléstés a médiát érintô konvergenciánakmindenképpen a mobil típusú szolgál-tatók lesznek a nyertesei. A szakemberszerint ennek oka, hogy jelenleg a mobilaz egyik leghatékonyabb – vagyis a leg-kisebb erôforrásigény mellett a legol-csóbban fenntartható és az emberek

vágyaihoz, elképzeléseihez leginkábbalkalmazkodó – technológia.

Koós Attila, a Matáv Rt. fejlesztési igaz-gatója ezzel szemben a vezetékes és a vezeték nélküli technológiák egyfajtaoptimális megosztottságának eljövete-lével számol, ám a beszélgetôpartnerekmindegyikével egyetértve a konvergen-cia szempontjából az ügyféloldal egyéni,illetve a konvergens szolgáltatások, a sávszélesség és a tartalom iránti igé-nyeit tartja meghatározónak. Vagyis –ahogy az UPC fejlesztési igazgatója,Mátrai Gábor is állítja – a tartalmak ésaz azok iránti igény vizsgálata nélkülnem képzelhetô el igazi konvergencia.

A kizárólag lakossági szolgáltatókéntjelen lévô, tevékenységében a hang-, a video- és a széles sávú internetátvitellehetôségét is felölelô UPC van ma a kon-vergenciát illetôen a legszerencsésebbhelyzetben, ám Szabó szerint – példa-ként a Megasztárt, a Való világot, a BigBrothert és hasonló mûsorokat említve –a média interaktivitását jelenleg csak amobiltelefon garantálja. Az említett mû-sorok nézettsége a két iparág egymásragyakorolt pozitív hatását példázza.

A mobil- és a vezetékes szolgáltatókképviselôi közötti, a széles sávú techni-kában egymással való versenyükrôl szó-ló eredménytelen vitát követôen a vég-felhasználó eszközeire és a tartalomraterelôdött a szó.

Beck György, a HP elsô embere szerinta konvergenciára felkészített eszközök

Konvergálódunk – de hogyan?

Miközben a konvergencia kapcsán folyik a szolgáltatók közötti technológiai jellegû vita, nincs nézeteltérés köztük az

üzlet és a tartalom konvergenciájának elsôdlegességét illetôen. A piacot az ügyfelek széles sáv és tartalom iránti igé-

nyeinek alakulása fogja meghatározni. Többek között ez derült ki az április 12–13-án az egri Eger & Park Hotelben

megtartott, rendezôként Csermely Ákos nevével fémjelzett IT 2005 konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén. Az

elhangzottak tolmácsolásán túl az érintett területekre vonatkozó felmérések és trendek ismertetésével is igyekszünk

az elképzelések és a realitás között egyensúlyt teremteni.

FEKETE GIZELLA

üzlet {} jövôkép

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) január végi gyorsjelentése szerint tavaly de-cember végén a három magyarországi GSM-szolgáltató összesen 8 millió 727 ezerelôfizetést tartott nyilván, s ügyfeleik száma 2004. december végén 9,85 százalék-kal haladta meg a 2003 végi értéket.

A három szolgáltató ügyfeleinek száma mintegy 783 ezerrel nôtt. A penetráció a 2003 végi 78,5 százalékról 2004 végére 86,4 százalékra emelkedett. 2004 decem-berében a mobil-elôfizetések száma a november végihez képest 2,4 százalékkal, 203 ezerrel nôtt.

NHH-mobilgyorsjelentés

2005/5 május •45


közötti versenyben a hatékonyság és ahasználhatóság lesz a döntô. Ám a fel-használói láncon végiggyûrûzô, példáula telefonközpontokig is eljutó hatásukismét csak a technológiák konvergenci-áját helyezi elôtérbe, s a technológiaiharc élezôdéséhez vezet. A témát a fel-használó felôl megközelítô, az NKTH-tképviselô Boda Miklós azt reméli, hogy a verseny gyôztesei az emberek, a fel-használók lesznek, a harc ugyanis az ô kegyeikért folyik. Az ô szempontjukbóla technológia gyakorlatilag nem fontos– hiszen például a mobilszolgáltatók isrészben a vezetékes infrastruktúráthasználják –, csupán a szolgáltatás általnyújtott elônyök. S ha a másik oldalon ismindenképpen gyôztest akarnak hir-detni, akkor azok az intelligens terminá-

lok gyártói lehetnek. Mivel a jelenlegi ál-lapot szerint az internet és a telekom-munikáció közötti konvergencia, a szol-gáltatások bôvülése kétségessé teszi,hogy egyedül a szolgáltatók képesek-e a termináltól terminálig történô kom-munikáció minden fajtáját garantálni,ezekre az eszközökre helyezôdhetnek áta pillanatnyilag még a hálózatokbanmeglévô funkciók. „A BME-n folyó mun-kánk eredménye, a 3. és 4. generációsmobilhálózatok kísérleti példánya aszolgáltatótól elvonatkoztatva minden-ki számára biztosít alkalmazásmegjele-nítést, s így a magyar ipar számára ismegteremti a lehetôséget a globálissáváló szolgáltatások létrehozására.”

A Matáv képviselôje szerint viszontmég kérdéses, hogy az ügyfelek tényle-

gesen igénylik-e a teljesen konvergált,magas intelligenciájú végberendezése-ket, hiszen a telefonálással, a médiákkalés az internettel kapcsolatos igényeknem mindegyike konvertálható. Ezértinkább a különbözô hálózati eléréseketfelismerô és az ügyfél számára a leg-kedvezôbb útvonalat, költséghatékonyhálózatválasztást biztosító intelligensvégberendezéseknek jósol nagy jövôt, a vezetékes technológiát képviselôkszámára pedig a széles sáv elterjeszté-sében látja az egyetlen kitörési pontot.

Végeredményben a szolgáltatók olda-láról a konvergencia – az üzleti szem-pontok felôl megközelítve – profit-érdekeltségrôl, üzleti lehetôségekrôl, egyadott idôben, adott helyen elkölthetôpénzmennyiség optimalizálásáról,

Nô azoknak az országok-nak és régióknak a száma,ahol a gazdasági növekedéskulcsfontosságú elemekénttekintenek a mobilkommu-nikációra.

A BME Információs Társa-dalom- és Trendkutató Köz-pontja (ITTK) által idén ké-szült tanulmány szerint2004-ben a mobiltelefonegyre inkább az univerzálistranzakciók eszközévé vált,és fejlôdése mind jobban hasonlít az internetére. A kü-lönbözô hálózatok közelíte-nek egymáshoz, a fejlett pia-cokon egyre több adatot továbbítanak a mobilokon, s egyre gyakoribbá válik a mobilkommunikációraépülô ügyintézés.

A folyamatosan növekvôteljesítmény lassan az eddigcsak PC-ken megoldható fel-adatok elvégzésére is alkal-massá teszi a mobilkészülé-keket, a vezetékes és a mobil-

hálózatokat pedig a piac te-reli a szabványszintû integrá-ció felé. A mobilhálózatokonmegjelenô új alkalmazások,valamint a felhasználói tarta-lom-elôállítás az eddig elsô-sorban az internet-felhasználókat jellemezô te-vékenységek megjelenésétsejtetik a közeli jövôben.

Az új szolgáltatások és a fel-feltûnô konvergencia-jelenségek felszíne alatt

azonban a tanulmány szerintvihar érlelôdik: az eddig kizá-rólagosan üzleti alapokonszervezôdô mobilipar, vala-mint az ingyenesség és az in-formációszabadság elveireépülô internetes kultúra összeütközése elkerülhetet-lennek látszik, s minden bi-zonnyal a mobil-adatkom-munikáció területén robbanmajd ki.

Az elemzésbôl kitûnik, hogyaz érintett iparágak az állam-mal vállvetve keményen dolgoznak a harmadik gene-rációs szolgáltatások minél

gyorsabb és minél szélesebbkörben való elterjesztéséért.Japán és Dél-Korea ebbôl a szempontból mintaország,a legmagasabb arányban ottveszik igénybe a fejlett ésszéles skálán mozgó adat-szolgáltatásokat a mobil-elô-fizetôk. Az USA-t és az EU-tugyanakkor eddig a tartal-mak és szolgáltatások nagyütemû fejlesztése jellemezte,ám az adatkommunikációtrendszeresen használók kriti-kus tömegének elérése mégvárat magára.

A T-Mobile és a Szerencsejáték Rt. mobiltelefonos lottót indít. A mobilcég elôfizetôi SMS-ben játszhatnak, és szöveges üzenetben meg is vásárolhatják szelvényüket az ötös, a hatos,valamint a skandináv lottóra, illetve a kenó, a totó és a góltotó játékra.

**A budapesti parkolási rendszer meghatározó üzemeltetôje, a Centrum Parkoló Kft. és a T-

Mobile Magyarország Rt. megállapodása szerint júniustól SMS küldésével is le lehet róni a parkolási díjakat.

**A tavalyi év végén 670 ezer lakossági és 66 ezer vállalati ügyfélnek volt mobilbanki szerzô-

dése a hitelintézeteknél, az elôbbiek száma egy év alatt 51 százalékkal, az utóbbiaké pedig20 százalékkal nôtt – közölte a GKI Rt.

Az elmúlt év végén 47 ezer webkártya, vagyis kizárólag internetes fizetésre alkalmas kártyavolt használatban, ami 45 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Mobilszerepek

megszerzésérôl szól, s az eszközgyártóksincsenek ezzel másképp – mondtaMátrai. Amikor az Intel intelligensváros-projektbe kezd Gyôrött, akkor a techno-lógia, az eszköz gyártójaként, közvetle-nül elérve a fogyasztót, magánál szeretné az említett elkölthetô pénz-mennyiséget optimalizálni.

Tartalom

A fogyasztók, vagyis mi, emberek le-szünk a felvázolt „harc” eredményeinekélvezôi, s ebbôl a szempontból nem a technológia, hanem az üzlet és a tar-talom lesz a konvergencia szempontjá-ból a meghatározó – mondta az ITTK-tól Z. Karvalics László. A tartalom és an-nak a végfelhasználó általi elérése teháta valóban izgalmas kérdés. Ezért Bodaszerint – mivel próbálgatásra a jelenlegistruktúrában a szolgáltatóknak nincslehetôségük (üzletileg sem éri meg ne-kik) –, bárki számára lehetôséget kellnyújtani szolgáltatási ötlete kipróbálá-sához, s a sikerrel kecsegtetôk a poron-don maradnak.

A tartalom jelenti tehát – ahogy azinternet esetében is – az igazi kihívást,amit idehaza a magyar specialitások isbefolyásolnak. A kis mennyiségû ésgyenge minôségû magyar tartalom, va-lamint a hazai lakosság csekély idegen-nyelv-tudása olyan gátat jelent, amely-nek leküzdésében a máshol már alkal-mazott és bevált intelligens, interaktívfordítók segíthetnének, ám hazai imple-mentálásuk – valószínû üzleti szem-pontok miatt – leállt. A sokszínû szol-gáltatás jelenthetne még mentôövet,amit az államigazgatási szolgáltatásokbeindulása és bôvítése is elôsegíthetne.

Ugyanakkor más megvilágításban –pl. egy mobilszolgáltató szemével nézve– a tartalom hagyományos értelmezé-sén túllépve változhat a helyzet. „Én egymasszív és erôs tartalompiacot látok –mondja Szabó Gábor –, hiszen tavalyMagyarországon az ügyfelek 5-6 milli-árd forint között költöttekcsengôhangokra és háttérképekre.Megjelent egy új igény, amely eddignem szerepelt a tartalmi kategóriában,vagyis az utcán menet közben slágere-ket, csengôhangokat stb. letöltôk is bi-zonyos tartalomfajta iránti fizetôképeskeresletet jelentenek. A tartalmatugyanis az iránta való fizetôképes ke-reslet határozza meg.”

Biztató lehet, hogy Z. Karvalics szerintbelátható közelségbe kerültek a korábbitartalomdigitalizálási programok telje-

sítményének sokszorosát produkálniképes, így hatalmas méretû könyvtári,levéltári stb. anyagok digitalizálását,megjelenítését és hozzáférését islehetôvé tevô szoftverek. Ám mindeztaz egyes országok digitalizálással kapcsolatos nemzeti szintû policyjemozgatja, vagyis annak megléte és kö-vetkezetes, ellenôrzött, anyagilag is tá-mogatott végrehajtása az elsôdleges. Z. Karvalics a tranzakciókat ugyancsakegyfajta tartalomként definiálja. S hogytovább színesedjen a paletta, ma máraz ügyfelek is generálnak az egymásközti pont–pont kommunikáció révéntartalmat, ami kezdetben elsôsorban azészaki államokban dívott, de ma már ál-talánosan elterjedt. A digitálisfényképezôgépek, kamerák megjelené-sével induló, spontán tartalmat generá-ló „mozgalom”, a tartalomcsere valószí-nûleg nem áll meg, s ez új hálózatterve-zési megoldásokat igényelhet.

Számos probléma is adódik persze a fentiekbôl, ilyen például azellenôrizetlen tartalmak kérdése. Így a valóságtartalmukat illetôen is megkell különböztetni azokat. Mindezt szí-nesíti még a felelôsség témája is, így a jövô évi IT 2006 konferencián semmaradnak kérdések nélkül a konver-gencia-kerekasztal részvevôi.

46• 2005/5 május


Az EU 1997-ben a Zöld könyvben né-gyes felosztásban igyekezett a konver-genciát meghatározni:

1. technológiák,2. szolgáltatások és piacok,

3. policyk és szabályozások, valamint4. ipari szövetségek közötti.Ezzel csaknem egy idôben az USA-ban

a konvergenciafolyamat fontos elemévétették a fogyasztói szokások megválto-zásával, illetve gerjesztésével kísért akti-vitást és interaktivitást is.

Konvergencia

48• 2005/5 május

A Matáv név másfél évtizedet semélt meg. Az úgynevezett „átkosban” –amely akkor érdemli meg igazán a ne-vét, ha a telefonhelyzetre és az évtize-dekig tartó várakozásra gondolunk – a Magyar Posta fennhatósága alá tar-tozott a távközlés. A rendszerváltástkövetôen lehetett az 1989-benelkezdôdött hírközlési átrendezôdésnekimmár szervezeti formát is adni, és en-nek a folyamatnak az eredményekéntvált ki a félkatonai postai szervezetbôlaz ekkor már nyilvánvalóan sokkal dina-mikusabb fejlôdésre predesztináltMatáv, akkor még száz százalékban ál-lami tulajdonú vállalatként. (A MagyarPostából 1991-ben három cég – Matáv,Antenna Hungária, Magyar Posta – ésegy szabályozó hatóság alakult.) A bü-rokratikus postai szervezet leépítése ésaz ügyfélbarát szolgáltatási ágazatmegteremtésének elindítása Horváth

Pál és Krupanics Sándor nevéhez, illetveaz általuk irányított csapathoz fûzôdik,s ezt a munkát kellett a privatizációtkövetôen folytatnia és kiteljesítenieStraub Eleknek, aki az informatika szá-mítástechnikai ágáról, az IBM-tôl kerülta Matáv élére.

A vállalat privatizációjával azonbanmeg kellett várni az idevonatkozó táv-közlési törvények megszületését és ha-tályba lépését. 1993 decemberében a DT és az Ameritech International (azSBC-csoport tagja) által létrehozottMagyarCom konzorcium vált a cég30,29%-os tulajdonosává. 1994 február-jában a területi koncessziós pályázateredményeképpen a Matáv 36 primerkörzetben nyújtott helyi távbeszélô-szolgáltatást, lefedve ezzel az ország te-

rületének 70%-át. 1995 decemberében,a cégprivatizáció második fordulójábana MagyarCom megszerezte a többségitulajdont 67,36%-kal, megvalósítva ez-zel a legnagyobb külföldi befektetést

Magyarországon. Új szolgáltatások be-vezetésével, erôs reklámhadjárattal nö-velte a felhasználók számát és ezzelegyütt a hálózaton lebonyolított forgal-mat. Az 1995-ig csökkenô részvényérté-kek 1998-ra megötszörözôdtek. A rész-vényárfolyam erôsödésében szerepetjátszott az is, hogy 1997 novemberétôl

Budapesten és New Yorkban – a NewYork-i tôzsdén elsôként jegyzett közép-európai cégként – megkezdôdött a Ma-táv-részvények kereskedelme további26% piacra dobásával. Két évvel késôbb

az állam az aranyrészvények kivételévelértékesítette még meglévô 5,75%-osrészvénycsomagját.

2000 júliusában a Deutsche Telekommegvásárolta az SBC-csoport 50%-osMagyarCom-csomagját, s ezzel 59,53%-ra növelte tulajdoni hányadát a Matávban. A fennmaradó 40,47%

Ha május, akkor itt a névváltás ideje: tavaly óta szinte menetrendszerûen valamelyik ismert magyarországitávközlési márkanévbôl a Deutsche Telekom pilléreinek névadási mintájára valamilyen T betûs szolgáltató lesz. A tavalyi Westel-átalakulást követôen most az egész Matáv-csoport nevet vált: az Axelerót ezentúl T-Online-nak, a Matávkábelt T-Kábelnek, a Matáv Üzleti Szolgáltatások Üzletágát T-Systemsnek kell hívni, míg maga a Matávimmár Magyar Telekom.

üzlet {} image

Straub Elek elnök-vezérigazgató

2005/5 május •49

üzlet {} image

közkézhányad, míg az aranyrészvénnyeltovábbra is az állam rendelkezik. 2000júliusától tulajdonképpen egyenes útvezetett a mostani „T-sedésig”, bár nemárt, ha két párhuzamos történetre is rá-pillantunk.

A Magyar RádiótelefonKft.–Westel–T-Mobile sztori ugyancsakmég a rendszerváltás elôtt indult el.1989-ben kereste meg a Magyar Postáta US West, hogy érdeklôdik a rádiótele-fon-hálózat iránt, illetve tôkével be-szállna egy ilyen hálózat létesítésébe.Hosszú tárgyalássorozat után még ab-ban az évben, 1989. december 4-én alá-írták a megállapodást a közös vállalatalapításáról, és 1990 januárjában létre-jött a Magyar Rádiótelefon Kft., aWestel 450 elôdje. A GSM-et a Buda-pesten megrendezett ITU kiállítás (azazóta rendre elmaradó Europe Tele-com) hozta el Magyarországra, 1992októberében ott lehetett elôször kipró-bálni az NMT-s Westel és az Ericssonpilotrendszerét. A minisztérium 1993-ban pályázati felhívást írt ki a magyar-országi GSM-rendszer megépítésére,meghatározva, hogy két vállalkozás ré-szére fog koncessziós engedélyt kiadnia 900 MHz-es frekvenciasávban. A gyôzteseket ismerjük, az egyik azugyancsak Matáv-résztulajdonnal lét-rejött Westel 900, amely akkor még amásik Westellel párhuzamosan, attólfüggetlenül tevékenykedett.

A két cég története akkor került közöspályára, és kezdett irányt venni a T-Mobile név felé, amikor 2000 márciu-sában a Deutsche Telekom véglegesí-tette azt a MediaOne-nal kötött megállapodást, amelynek értelmébenmegvásárolta a MediaOne közép- és kelet-európai mobilérdekeltségeit, bele-értve a MediaOne International B.V.-t(amely a Westel 49%-át birtokolta) és a Westel 0660 49%-át. Ugyanakkor a Matáv vételi opciót kapott ezeknek azüzletrészeknek a megvételére a DT-tôl. Atranzakció 2001. december 21-én zárultle oly módon, hogy a Matáv a Westel ésa Westel 0660 kizárólagos tulajdonosalett (a vásárlást a Matáv a DT-tôl felvetthitelbôl fedezte). Mivel a Matáv ekkormár a DT irányítása alatt állt, ez a tranz-

akció közös ellenôrzés alatt álló felekközötti ügyletnek minôsült. A pénzügyikimutatásokat oly módon módosítot-ták, mintha a két Westel 100%-os Matáv-tulajdonú leányvállalat lett vol-na 2000. március 23. óta, amikor a DT a Westelek 49%-át megvásárolta.

Ugyanakkor a Westel közvetlenebbülkapcsolódott a Deutsche Telekom mobilüzletágához, mint magához a Matávhoz, így a mobilszolgáltatónálegy évvel korábban, már tavaly május-ban sor került a névváltoztatásra. Míg a Matáv versenyvállalattá formálódásá-ban két menedzsmentet kellett meg-említenünk, a Westel-sztori igazábólegy névvel, Sugár Andráséval – no megaz ô csapatával – fémjelezhetô: ô indí-totta el a 450-es mobilszolgáltatást is,és ô teremtette meg a 900-ast, illetveimmár az 1800-ast is.

Egyszerûbb a Matáv internetszolgál-tató cégének története. A Matávnet(Vince Mátyás, majd Drajkó László),

amely második vezérigazgatójának in-tenciójára felvette az Axelero nevet, vé-gig 100%-ban Matáv-tulajdon volt, ígytörvényszerû, hogy most – Simó György

vezényletével – a Matávval egy idôben

indul el a T-sedés irányába, vagyis a Ma-gyar Telekommal, a T-Commal és a T-Kábellel egyszerre vált nevet.

A mostani névcsere hivatalos történe-te viszonylag rövid: a 2005. február 22-ei közgyûlés jóváhagyta az igazgatóságjanuár 20-ai döntését a Matáv nevének

Magyar Telekomra való változtatásáról,valamint a T-márkák teljes körû hazaibevezetésérôl.

A névváltozás természetesen azegységesülô Európa egységesülô vállalatbirodalmát is jelenti: a MagyarTelekom-csoport és anyacége, a Deutsche Telekom (DT) évek óta tartószoros együttmûködése az újabb T-márkák magyarországi bevezetéséveltovább mélyül.

Dr. Karl-Gerhard Eick, a DeutscheTelekom gazdasági vezérigazgató-he-lyettese, valamint a közép- és kelet-európai leányvállalatokért felelôs igaz-gatósági tagja elmondta: „A T-márka vizuálisan összefoglalja a nemzetközivállalatcsoportunk által teremtett érté-ket – ezt ügyfeleink világosan felisme-rik, s a minôség és a teljesítmény hatá-rozott ígéretével kapcsolják össze. A Magyar Telekom profitál majd ebbôl

Sugár András, a T-Mobile Magyarország Rt. vezérigazgatója

a márkából, és egyúttal tovább erôsítiazt. Efelôl semmi kétségem sincs.”

„A névváltás dinamizálhatja a vezeté-kes-üzletágat. Az állandó minôség és a jó ügyfélkiszolgálás révén könnyebblesz megtartani régi és megnyerni újügyfeleinket” – mondta el Straub Elek, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgató-ja. „Célunk, hogy még több korszerû,még jobb ár/érték arányú, egyszerûb-ben és kényelmesebben használható,minôségi szolgáltatást nyújthassunkügyfeleinknek. A hazai távközlési piaconegyedülálló módon a T-márka reprezen-tálja a teljes kommunikációs portfóliót,hiszen nincs ma Magyarországon olyantávközlési szolgáltatás, amelyet ne le-hetne a Magyar Telekom-csoporttóligénybe venni. A fentieken túl kiemeltcél, hogy a cégcsoport jelenlegi magasszintû és elismert társadalmi elkötele-zettsége, valamint szerepvállalása ajövôben tovább erôsödjön. A márkavál-tásnak köszönhetôen a szponzorálás-ban is új dimenziók nyílnak, kiemelkedônemzetközi eseményeken jelenhetünkmeg (pl. a 2006-os németországi fut-ball-vb-n). Azonban a szponzorációs ésadományozási tevékenység lokális jelle-

ge megmarad, a helyi kezdeményezé-sek továbbra is a támogatási tevékeny-ség gerincét jelentik majd.”

Straub Elek hangsúlyozta: „A MagyarTelekom-csoport a nemzetközi DT-csoport részeként Magyarország vezetô

távközlési szolgáltatója marad. Tovább-ra is elsôdleges célunk a hazai ügyfelekigényeinek kielégítése. Az új márkáköröklik a nevüket viselô üzletágak eddigmegalapozott erôsségeit, s emellettúj értékekkel gyarapodnak.”

50• 2005/5 május

üzlet {} image

Simó György, az Axelero Rt. vezérigazgatója

2005/5 május •51

Gyurós Tibor-díj 2004Akikre büszkék lehetünkAz Informatikai Vállalkozások Szövetsége 1997 óta minden évben kitünteti azokat az informatikai menedzsere-ket, akik az elmúlt évben végzett szakmai tevékenységükkel jelentôs mértékben hozzájárultak a hazai informa-tika fejlôdéséhez. A hagyományoknak megfelelôen idén is két kategóriában – Az Év Informatikai Cégvezetôje,valamint Az Év Fiatal Informatikai Vállalkozója – hirdettek gyôztest. Az elôbbi díjat Vaspál Vilmos, a Freesoft Rt.elnöke, az utóbbit pedig dr. Vinnai Balázs, az IND vezetôje nyerte el. Az ünnepélyes díjátadásra május 26-án a budavári Hilton Hotelben került sor.

A díjazottak kiválasztása idén is a jól bevált módon történt. A kitüntetetteket a független tagok-ból álló, IVSZ-elnökség által felkért bírálóbizottság választotta ki. Az érté-kelésben idén olyan prominens személyiségek vettek részt, mint Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási ésTechnológiai Hivatal elnöke,Mosonyi György, a MOL Rt. vezérigazgatója, Kóka János gaz-dasági és közlekedési miniszter,Kovács Kálmán informatikai és

hírközlési miniszter, Kovács Zoltán, azIVSZ elnöke, Kroó Norbert, a MagyarTudományos Akadémia fôtitkára, La-

katos Mária, a Számítástechnika heti-lap stratégiai tervezôje, Martin József

Péter, a Figyelô hetilap fôszerkesztôje,Sági Gyöngyi, a Világgazdaság rovat-szerkesztôje, Szabadkai Andrea,

Gyurós Tibor özvegye, Sziebig Andrea,

az IT_Business hetilap fôszerkesztôje,valamint Vértes János, a Prim Onlinefôszerkesztôje.

Az Év Informatikai Cégvezetôje: Vaspál Vilmos

Az 1990-ben alapított FreeSoft Kft.egyedi szoftveralkalmazások fejleszté-sét végezve az ezredfordulóra kisválla-

latból a piac egyik vezetô szereplôjévénôtte ki magát. A 2004-ben végrehaj-tott sikeres tôzsdei bevezetés, az akvizí-ciók és a szervezeti átalakítás mene-dzseri teljesítményét jutalmazta a szak-mai zsûri a díj odaítélésével. Vaspál Vil-mos alapítóként és elsô számú vezetô-ként küzdötte végig a cég 15 éves fejlô-dési folyamatát, s lett mára az elnöke aFreeSoft cégcsoport közel 150 alkalma-zottat foglalkoztató részvénytársaságá-nak, amely az Egyesült Államokban és

Németországban is rendelkezik leány-vállalattal, éves nettó árbevétele pedigmeghaladja a 2 milliárd forintot.

Az egyedi alkalmazások és migrációseszközök fejlesztésével foglalkozóFreeSoft komplex, az egyedi igényeket is

lefedô informatikai szolgáltatásokatnyújt ügyfeleinek. A cég Unix, NT ésVMS operációs rendszereken, vala-mint Oracle és más relációs adatbá-zis-kezelôk alapjain valósította megprojektjeit. Fejlesztôi az évtized vé-gén hozták létre Egységes Kormány-

zati Iratkezelô Rendszer (KIR) elnevezésûelektronikus nyilvántartó alkalmazásu-kat is, amelyet azóta számos kormány-zati intézményben vezettek be. AzOracle Hungaryval együttmûködve dol-gozták ki az Oracle Financials magyarkis- és középvállalatokra elôparamétere-zett, így hozzáférhetôbb és gyorsabbanbevezethetô változatát, amely e-Startnéven vált ismertté a piacon. A FreeSoftKft. tevékenységének elsô évtizedébenalakította ki ügyfélkörét az államigazga-

üzlet {} díjazottak

Vaspál Vilmos matematikus- ésközgazdászvégzettséggel rendel-kezik, szakmai karrierje a 80-asévek elején a Videotonban kezdô-dött szoftverfejlesztôként. AFreeSoft irányítása mellett rövidideig a SZÜV informatikai vezér-igazgatói posztját is betöltötte. A2003/2004-es évben az IVSZ elnök-ségének tagja, a kis- és középvállal-kozásokat képviselô alelnöke volt.

2004 szeptembere óta a FreeSoftRt. elnöki pozícióját tölti be. Jelen-tôs szerepet játszott abban, hogy aFreeSoft megjelenjen a BudapestiÉrtéktôzsdén. Az elnöki teendôk el-látása mellett személyesen irányít-ja a cég dinamikus fejlôdését elô-segítô hazai akvizíciók végrehajtá-sát és a külföldi leányvállalatokmegalakítását. Elkötelezetten tá-mogatja a hazai szoftverexportot.

tás, a közigazgatás és a pénzügyi szféraszereplôi, valamint a nagy- és közép-vállalatok mezônyében. 2002-ben a FreeSoft vevôi körében markáns válto-zás következett be. Ettôl kezdve árbevé-telük jelentôs része külföldi megrende-lôknek nyújtott szolgáltatásokból –szoftverek tervezésébôl, fejlesztésébôlés tesztelésébôl – származik.

A társaság 2003-ban FreeSoft Szoft-verfejlesztô és Számítástechnikai Szol-gáltató Rt. néven részvénytársasággáalakult, 2004-ben pedig középméretûmagyar vállalatként – ebben az évbenegyedülálló módon – megjelent a tôzsdén. A sikeres részvénykibocsátás-nak köszönhetôen a cég jegyzett tôkéje 1,435 milliárd forintra emelke-dett. 2004 szeptemberétôl Keresztesi János vezérigazgató vetteát a vállalat operatív vezetését, akicélul tûzte ki, hogy három éven be-

lül budapesti központú multinacionálisszoftverházzá alakítja a FreeSoftot.

A FreeSoft 2005 januárjában megsze-rezte a webfejlesztéssel foglalkozóBigFish Internettechnológiai Kft. 100%-os tulajdonrészét, és szerzôdést írt alá amobiltechnológiákra épülô üzleti alkal-mazásokat fejlesztô Mooltech Informa-tikai Szolgáltató Kft. üzletrészeinekmegvásárlásáról is. Márciusban meg-szerezte az Axis Kft. üzletrészének100%-át, de ez tulajdonképpen már egy másik történet, amely idôben min-

denképpen túlnyúlik a 2004-es eszten-dôn, amelynek elsô számú informatikaimenedzserét ünnepeljük ezzel a cikkel.

Az Év Fiatal Informatikai Vállalkozója:dr. Vinnai Balázs

A fiatal menedzsereket értékelve a szak-mai zsûri egyik tagja a gyôztest – szemé-lyes ismeretség nélkül, pusztán a beadottpályázat alapján – így minôsítette: „Sze-rintem az orvos ilyen menedzsereket írnafel a magyar gazdaság számára.”

Valóban fantasztikus karrier áll a 27 ésfél éves Vinnai Balázs mögött. Másod-éves egyetemistaként alapította meg

sikeres vállalkozását, az IND Kft.-t,amely elôbb egy német cég, a jó nevûBrokat képviseletével tanulta a banki in-formatikát, majd késôbb éppen aBrokat pénzügyi ágazatának felvásárlá-sával vált Európa egyik legjelentôsebbbanki informatikai szakértôjévé.

2004-ben már több mint tucatnyi eu-rópai országban voltak ügyfelei, projekt-jei. Az IND magyarországi ügyvezetôje-ként az elmúlt években a hazai piacon akereskedelmi tevékenység koordinálásavolt az elsôdleges feladata, illetve az ide

tartozó eladások volumenbeli növelése.Az évrôl évre bekövetkezôbevételnövekedés ma már 8. éve bizo-nyítja munkájának sikerességét. A cég-stratégia és cégfejlesztés, ami szintén a feladatai közé tartozik, az elmúlt idô-szakban különösen nagy hangsúlyt ka-pott – ez a vállalat folyamatos növeke-désével magyarázható. Az IND appará-tusa ma már több mint 75 embert foglalkoztat, ami a cég strukturális át-alakítását, fejlesztését is maga utánvonta. Ezt megkövetelte a tevékenység-beli növekedés is, aminek során az INDmár nemcsak mint rendszerintegrátorismert, hanem mint saját termékekkel

dolgozó cég is. A profilbôvítés meg-kérdôjelezhetetlen hasznosságát, illetve az átalakításban játszott sze-repét mind cégen belül, mind azonkívül sok elismerés kísérte. Ennektervezése, levezetése és a mai napig

tartó koordinálása a 2004-es év egyiklegnagyobb próbatétele volt a fiatal me-nedzser számára. A tavalyi esztendô többszempontból is mozgalmasnak nevez-hetô, hiszen a vállalat kilépett az európaiszíntérrôl, és megtette az elsô lépést a nemzetközi cégcsoporttá válás felé.

Az IND saját termékein alapuló fejlesz-tések és üzletek egyik mintapéldája a belgiumi székhelyû IzolaBank lett, aholaz IND fôvállalkozóként, saját fejlesztésûtermékeire építve kezdhette meg a rábízott internetbanki projektet.

52• 2005/5 május

üzlet {} díjazottak

Az 1977-ben született Vinnai

Balázs 1997-ben másodéves jog-hallgatóként alapította meg azIND-t három társával. 1998-tól aBrokat kelet-európai partnerekénttöbb német és közel-keleti projekt-ben vettek részt, 1999-ben pedig 22 éves átlagéletkorú, 12 fôs cég-ként nyerték el a CIB internet- ésWAP-bankjának megvalósításárakiírt tendert. 2000-ben a HVB 8 kelet-európai leánybankjában azinternetbank megvalósításánakfeladatát sikerült megszerezniük,2001-ben pedig a legnagyobb máltai

pénzintézet (Bank of Valletta, BOV)elektronikus csatornáinak kialakítását

végezték el. 2002-ben a D&T Fast50-es listájának elsô helyezettjelett az IND mint a leggyorsabbannövekvô technológiai cég Közép-Európában. Dr. Vinnai Balázs a most elnyert díjat megelôzôen isszerzett már személyes elismeré-seket, többször szerepelt sikeresenOTDK-versenyeken, elnyerte Miskolc Város Nívódíját 2003-ban,Az Év Üzletembere volt BAZ megyében 2004-ben, és még ebben az évben Az Év 5. Leg-

befolyásosabb Vállalkozója címmel isilleték.

2005/5 május •53

Idejében megkezdett fejlesztés

A Novell termékfejlesztôi a nyíltforrású összetevôket is tartalmazóNetWare 6.0 és 6.5 megjelenésétkövetôen, a SUSE Linux felvásárlásaután újult erôvel keresték az újabbNetWare-változatok és más Novell-technológiák nyílt forráskódúmegoldásokkal való ötvözésének módjait.

„Piackutatásunk visszajelzései aztmutatták, hogy a vállalatok igénylik anyílt forráskódú megoldásokat, de egy-ben a NetWare által nyújtott biztonsá-got is. A Novell OES lett az a végter-mék, amely a Linux révén a nyílt forrásszabadságát, a NetWare révén pedig abiztonságot és az ismerôs környezetetnyújtja vállalati ügyfeleink részére” –nyilatkozta Rick Fowler, a Novell ter-mékmenedzsere.

Fowler elmondta, hogy az OES fejlesz-tése jóval a SUSE Linux felvásárlásaelôtt kezdôdött. A Novell már legalábbegy évvel korábban felmérte a piacot, ésúgy találta, hogy a nagyvállalati ügyfe-leknek a nyílt forráskódú operációsrendszerek által nyújtott szabadságravan szükségük azoknak az alkalmazá-soknak a használatához, amelyekNetWare alatt nem futnak.

„Az ügyfeleknek a kizárólag védettszoftvereket futtató kiszolgálók és azilyen termékekkel járó támogatást ésképzést nélkülözô, nyílt forráskódú szer-verrendszerek között kellett választani-uk. Ügyfeleink elmondták, hogy szeret-nék kihasználni meglévô infrastruktúrá-jukat, s ehhez kívánják hozzáadni a Linux-rendszert és a nyílt forráskódot,lehetôvé téve azt is, hogy szükség ese-tén a két rendszer egymás mellett mû-ködjön” – nyilatkozta Fowler.

Teljes csomag

A ma már bárki számára hozzáférhetôNovell Open Enterprise Server sokkaltöbb, mint egyszerû szerver-operációs-rendszer. Az aktuális NetWare-rendszermag és a frissített szolgáltatá-sok, valamint a SUSE Linux EnterpriseServer 9 összes funkciója mellé egységesfelügyeleti és integrációs eszközöket kí-nál, s ezenkívül számos olyan technológi-át, amely az átlagos Linux-disztribúciók-ban és NetWare-csomagban nem érhetôel. Ilyen technológiák többek között az al-kalmazásokat, az adattárolást, a magasrendelkezésre állást, a felügyeletet és abiztonságot megvalósító szolgáltatások.

Alkalmazásszolgáltatások

A nyílt forráskódú alkalmazások mel-lett az OES részét képezô SUSE Linux

Novell Open EnterpriseServerAz Open Enterprise Server (OES) a világ elsô vegyes forráskódú vállalati megoldása, amely egyesíti a nyílt és zárt for-

ráskódú rendszerek legjobb tulajdonságait. A NetWare legújabb verziója, az OES egy olyan biztonságos és megbízha-

tó hálózati szolgáltatáscsomag, amely a NetWare és a SUSE Linux Enterprise Server kombinálásával fejlett fájlmeg-

osztási, nyomtatási, felügyeleti, csoportmunka- és alkalmazásszerver-szolgáltatásokat nyújt.

partneroldal {} Novell

Enterprise Server 9 lehetôvé teszi sajátszoftvermegoldások fejlesztését beépí-tett hálózati szolgáltatásai és protokoll-jai révén. A Linux-szerver olyan alkalma-zás- és adatbázis-szolgáltatásokat istartalmaz, mint az Apache, a JBoss, a Tomcat, a MySQL vagy a PostgreSQL, s emellett támogatja több száz függet-len szállító, például az Oracle népszerûmegoldásait.

Más Linux-disztribúcióktól eltérôen a SUSE Linux Enterprise Server 9 mellé a Novell támogatási szolgáltatása is jár,beleértve a mûszaki támogatást, kép-zést, tanácsadást, valamint a kiterjedtpartnerhálózatot és a Novell által nyúj-tott megbízhatóságot.

Tárolási szolgáltatások

Az OES biztonsági mentési, pillanat-felvételi, archiválási és verziókezelésiszolgáltatásokat tartalmaz, szavatolvaa létfontosságú adatok biztonságát, va-lamint a kormányzati és iparági szabvá-nyoknak való megfelelést. Az OES aziFolder megoldást is alkalmazza annakérdekében, hogy a vállalat fájljai auto-matikusan kövessék a felhasználókatmindenhova – online és offline módbanegyaránt – a különbözô rendszereken ésaz interneten.

A biztonsági mentéshez, archiválás-hoz, valamint a magas rendelkezésre ál-lású clusterezéshez, tároláshoz éserôforrás-kiosztáshoz a Novell az OpenEnterprise Serveren keresztül a hagyo-mányos SAN-ok alternatívájaként kínál-ja az Internet Small Computer SystemInterface-t (iSCSI). Az iSCSI a mármeglévô Ethernet-infrastruktúrán hozlétre egy könnyen felügyelhetô ésmegfizethetô SAN-t. Másik hasznosmegoldás a Novell OES NetStoragefunkciója, egy biztonságos, internet ala-pú tárolási szolgáltatás, amely biztosít-ja az OES-kiszolgálón tárolt összes fájlés mappa elérhetôségét.

A vállalatok által manapság alkalma-zott összetett operációsrendszer-kör-nyezet kezelése érdekében az OES a Novell Network Attached Storage-protokollokat is tartalmazza. Ez a szer-ver alapú megoldás lehetôvé teszi a

Windows, Macintosh és Linux operáci-ós rendszerek felhasználói számára a NetWare- és OES-fájlok elérését különkliensszoftver telepítése nélkül.

Végül pedig tárolási szolgáltatásainakrészeként az OES tartalmazza a NovellStorage Services rendszert. A bôvülôvállalkozás igényeinek kielégítése érde-kében skálázható Novell StorageServices könnyedén karbantartható, ésmegvédi a fájlokat a sérüléstôl.

Magas rendelkezésre állási szolgálta-

tások

A tárolási rendszerek nem sokat érneka fájlok folyamatos elérhetôségét bizto-sító technológia nélkül. Az üzleti rend-

szerek leállás és katasztrófa elleni vé-delme érdekében az OES támogatja aNovell Business Continuity Clusteringtechnológiát is. A termék automatikuskonfigurációs és felügyeleti szolgáltatá-sai idôt takarítanak meg, minimalizál-ják az emberi hibák valószínûségét, éscsökkentik a hálózat teljes birtoklásiköltségét.

Az OES tartalmazza a Novell ClusterServices 1.8 technológiát a meglévôStorage Area Network (SAN) rendszerekerôforrás-kezelésének elôsegítésére.

Felügyeleti szolgáltatások

A Novell OES egyik legizgalmasabb új-donsága a Linux és NetWare szerver-operációsrendszerek azonos eszközök-

kel történô ellenôrzésének és felügye-letének technológiája. Ezek az eszközökközpontosítják a felügyeletet, figyelik a szerverek állapotát, leegyszerûsítik azátállást és a konszolidációt, csökkentik a szükséges felhasználói beavatkozásokszámát, s ütemezik vagy automatizáljáka mindennapi feladatokat.

Az új Novell iManager az OES azontechnológiája, amely lehetôvé teszi ahálózati terhelés központi megtekinté-sét és felügyeletét Linux- és NetWare-rendszeren egyaránt – vagy akármindkettôn. Az iManager egy böngészôalapú ellenôrzô eszköz, amely a hálózatiterhelés központi megtekintését és felügyeletét biztosítja. Elôdjére, aConsoleOne rendszerre épülô iManager

számos képessége hatékonyabbá és rugalmasabbá teszi a munkát.

Hálózati szolgáltatások

A Novell OES elsôsorban szerver-ope-rációsrendszer, de az alapvetô fontossá-gú mindennapi feladatok ellátására al-kalmas szolgáltatásokat is tartalmaz:fájlkezelést, mentést, nyomtatást, cso-portmunkaeszközöket stb.

Az asztali operációs rendszerek gördü-lékeny integrációjának biztosítása érde-kében a vegyes Windows-, Linux- ésMacintosh-környezeteket is támogatja.A Novell OES a Novell-szolgáltatásokteljes körét kínálja a felhasználóknak:Novell eDirectory, integrált üzenetkül-dés, szinkronizált egypontos bejelentke-

54• 2005/5 május


zés, biztonságos fájlelérés, automatizáltnyomtatókezelés és minden lényegesprotokoll támogatása.

Az OES tartalmazza a Novell iPrintszoftvert. Az internettechnológiákat al-kalmazó, népszerû és biztonságosnyomtatási szolgáltatás lehetôvé teszia dokumentumok elküldését a hálózatbármely olyan nyomtatójára, amelyhezmegfelelô jogosultsággal rendelkezünk.

Az indexelést és szervezést, valamint a weblapok látogatói részére a gyors ésegyszerû információátadást valósítjameg az OES saját keresômotorja.

Végül pedig az irodai csoportmunkahatékonyságának elôsegítése érdeké-ben a Novell OES tartalmazza a VirtualOffice komponenst. A Virtual Officehasználatával a felhasználók egy por-tálfelületen keresztül egyetlenbeje-lentkezéssel elérhetik hálózati fájljai-kat, automatizálhatják a nyomtató-meghajtók telepítését, az informatikaitámogatás igénybevétele nélkül kezel-hetik jelszavaikat, és az IT-munkatársak beavatkozása nélkülhasználhatják a virtuális csoportokat(Virtual Team).

Biztonsági szolgáltatások

Az OES másik nagy elônye a bizton-ság. Bár a Linux általában véve bizton-ságosabb több zárt forráskódú szer-verrendszernél, az OES Linux-szerverkomponense 2005 februárjá-ban elsôként szerezte meg az (EAL) 4+tanúsítványt, amely a Linux-piacon va-laha elért legmagasabb szintû bizton-

sági és mûködési bizonyítvány.Nem lenne teljes az OES a világ legna-

gyobb személyazonosság-kezelési rend-szereinek alapját képezô NovelleDirectory nélkül. Az eDirectory vezetôcímtárszolgáltatása az alkalmazottak,ügyfelek és partnerek személyazonos-ságának és hozzáférésének kezelésétsegíti.

Az OES része a Novell ModularAuthentication Service is, amely szintebármilyen hitelesítési technológiát tá-mogat, többek között különbözô intelli-gens kártyákat, Kerberos-hitelesítést,tokeneket, biometrikus eljárásokat ésdigitális tanúsítványokat.

Végezetül, a teljes rendszer biztonsá-gát szem elôtt tartva, az OES hatékonyszemélyazonosság-szinkronizáló képes-ségekkel is rendelkezik a Novell NsureIdentity Manager 2 Bundle Edition ré-vén. Ez a hatékony szoftver az üzletirendszerek biztonságát kínálja a szük-séges felhasználói jogosultságokat át-alakító cégegyesülések, pozícióváltozá-sok és -megszûnések, új munkatársak,ügyfelek, partnerkapcsolatok esetén afelhasználói hozzáférési jogok, jelszavak

és profilok módosításának automatizá-lásával, valamint a személyazonossá-gok szinkronizációjával a különfélerendszerek között.

A jövô

A magyarországi felhasználók köré-ben méltán népszerû NetWare többmint 20 éves töretlen fejlôdése soránezzel az új verzióval az eddigi legna-gyobb átalakuláson ment keresztül. A nyílt forráskódú megoldások támoga-tása persze korábban sem állt távol aNovelltôl, hiszen a cég ügyfeleinek máraz elmúlt években is rendelkezésére álltjó néhány, korábban kizárólag nyílt for-ráskódú rendszeren elérhetô szolgálta-tás – a Ximian és a SUSE felvásárlásaazonban további lendületet adott anyílt forráskódú és Linux alapú nagyvál-lalati fejlesztéseknek. Az OES ezeket öt-vözi a NetWare 20 éve folyó fejlesztésé-nek legfontosabb szolgáltatásaival.

A Novell OES-nek az iparági elemzôk, a tôzsde és a béta-felhasználók általikedvezô fogadtatása sikeres jövôtjósol a Novell számára.

2005/5 május •55


÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

Kapcsolódó webcím:

wwwwww..nnoovveellll..hhuu

56• 2005/5 május

A kém- és reklámszoftverek elleni küzdelem a vállalatnálAmíg a gyorsan terjedô férgeknek és a hasonló, kézzelfogható veszélyforrásoknak szinte bérelt helyük van a lapok címol-

dalán, a vállalkozásoknak nap mint nap más, lopakodó veszélyforrásokkal is szembe kell nézniük. Egyre több kém- és

reklámszoftver képes az üzleti információk felfedésére, a titkosság, a sértetlenség és a rendszerelérhetôség veszélyezteté-

sére. A cégek rendszerint sok információt halmoznak fel, amelyet ha nem a megfelelô üzleti kapcsolattal osztanak meg,

vagy ami még rosszabb, ellopják, komoly gondot jelenthet. A kémszoftverek egyszerû „sütikbôl” egy sor felhasználót

nyomon követô rendszerré fejlôdése számos vállalkozást megfosztott a saját adatai és tevékenysége feletti ellenôrzéstôl.

SARAH GORDON, A SYMANTEC SECURITY RESPONSE FÔMÉRNÖKE

Az IDC egyik legutóbbi tanulmánya a vállalatbiztonság ne-gyedik legnagyobb veszélyeztetôjeként említi a kémszoftvereket.A vállalatokhoz beszivárgó veszélyforrások a fogyasztók titkosadatait veszélyeztetô halomnyi vírusból, trójaiból és féregbôl áll-nak. Sokan visszasírják az 1981-ben felbukkant elsô számítógép-vírust, amelynek terjedéséhez még az kellett, hogy az egyik számítógépen megfertôzôdött lemezt egy másik komputerbehelyezzék be. A technika használata azóta sokkal jobban elter-jedt, a gépek sebessége megsokszorozódott, így a személyes ésbizalmas adatok ellopására vagy a számítógéprendszerek meg-akasztására írt rosszindulatú programok sokkal gyorsabban terjedhetnek el. A legújabb, Sasser-, Blaster- és MyDoom-szerûveszélyforrások gyorsan szaporodnak, teljes hálózatokat kénysze-rítve térdre. A hagyományos veszélyforrásoknál bonyolultabb, újromboló erôként jelentkeznek a többféle fenyegetést egyetlenerôs ellenséggé ötvözô összetett veszélyforrások.

Rejtôzködô természetük ellenére a reklám- és kémszoftverek el-terjedtsége, illetve hatása sokféle lehet. Egyes példányaik ártat-lan tevékenységet folytatnak, például hirdetési célból nyomonkövetik a weblapok látogatottságát, és hatásuk alig megy túl azerôforrások használatán. Máskor az efféle programok nyilvánva-lóan rosszindulatú tevékenységet folytatnak, például a billentyû-zést naplózzák, vagy kényes adatokat juttatnak ki. Ha nem ügye-lünk rájuk, vagy észrevétlenek maradnak, az erôforrások leköté-sével és a számítógépek teljes mûködésképtelenné tételévelnagy zûrzavart okozhatnak a komputerekben és a hálózatokban.

Nehéz meghatározni az adott idôben létezô kém- és reklám-szoftverek számát. Az AOL és a Nemzeti Számítástechnika-biz-tonsági Szövetség netbiztonsági tanulmánya megállapítja, hogya vizsgált gépek 80 százalékán található valamiféle kém- vagyreklámszoftver.

Egyáltalán nem ritkaság, hogy több kém- vagy reklámszoftveris megfertôz egy számítógépet. A gyerekeknek szóló népszerû

weblapok egyórás böngészése során a Symantec 359 reklám-szoftvert regisztrált a kérdéses számítógépen. A 2005. februárivizsgálatban 17 reklám- és 2 kémszoftverre bukkantak 6 sporttalfoglalkozó webhelyen. Emellett 64 reklám- és 2 kémszoftvert fe-deztek fel 5 utazási webhelyen, valamint 23 reklám- és 4 kém-szoftver került napvilágra 6 játékweblapon.

A kémszoftverek veszélyei

A kém- és reklámszoftverek szerepe hasonlóságuk ellenéremás. A kémszoftver a számítógéprendszereket fürkészi, megfi-gyeli az internetes tevékenységet, és más komputerekre továb-bítja az információt. A reklámszoftverek ennél jóval kevesebbettesznek. Figyelik a böngészési szokásokat, és ezt az információtolyan harmadik félnek továbbítják, amely azt célzott reklámozás-ra használja. Különbségeiktôl függetlenül mindkettô engedélyvagy figyelmeztetés nélkül gyûjt információt.

Az Earthlink 9 hónap alatt 3 millió számítógépet vizsgált meg,és 83 millió kémszoftvert talált. Az alkalmazottak a leggyakrab-ban ingyenes programok letöltésével juttatnak kémszoftvert a gépükre. A kémszoftverek az e-mailekben lévô hivatkozások-ban, a közvetlenüzenet-programokban és egyes szoftverek vég-felhasználói licencszerzôdésében (EULA) is megbújhatnak. A népszerû fájlmegosztó programok, játékok, segédprogramokés médialejátszók százai ilyen rosszindulatú programmal össze-kapcsoltan érhetôk el.

Viszonylag egyszerû kémszoftvert telepíteni a gépünkre, hanem olvassuk el a végfelhasználói szerzôdést, vagy naivan elfo-gadjuk a licencfeltételeket. Egyes kémszoftverek szabályszerûvégfelhasználói szerzôdésében nyíltan olvasható, hogy mit tesz a program. Más esetben a felhasználó tudta nélkül, a kívántszoftverrel összecsomagoltan érkezik a kémprogram.

A kémszoftverek sokféle módon gyûjtik be és továbbítják má-

tanácsadó {} biztonság

2005/5 május •57

sok számára az adatokat. Az E-Blasterhez hasonlóak lopva rögzí-tik az e-maileket, a közvetlen üzeneteket és a billentyûleütése-ket. A feljegyzett információt idôközönként e-mailben elküldikaz elôre megadott címre. A billentyûleütések rögzítése mellettegyes kémszoftverek a képernyô képét is rögzítik, átvizsgálják a PC-t, és megváltoztatják az adatokat. Az e-maileket és a köz-vetlen üzeneteket is csapdába ejtik, valamint begyûjtik a kényes,magánjellegû információkat. Az interneten keresztül nyilvános-ságra került titkos információk – például jelszavak vagy bank-számlaszámok – elegendôk ahhoz, hogy bárki rossz szándékkalfelhasználhassa azokat.

A reklámszoftver átka

A Gartner Inc. becslése szerint több mint 20 millióan telepítet-tek már reklámszoftvert, a kémszoftver kevésbé kártékony roko-nát. A reklámszoftverek elterjedtsége ellenére a legtöbb alkalma-zott nem ismeri fel a bennük rejlô veszélyeket. A kémprogramok-hoz hasonlóan a reklámszoftverek némely fajtája is emberi beavatkozás nélkül települ. A reklámszoftverek olyan kockázatotis hordoznak, hogy általuk bizalmas adatok szabadulhatnak el,ha a felhasználót tudtán kívül „hasonmás” weblapra irányítják.Az internetezôk a megfertôzött weblap egyszerû megtekintésé-vel is letölthetik a reklámszoftvert. Egyes esetekben pedig az e-mailben vagy közvetlen üzenetben található hivatkozásra kat-tintva töltôdik le, illetve egy másik szoftverhez csatoltan érkezik.

Az elôugró reklámokra reagáló alkalmazottaknak óvatosabbak-nak kellene lenniük, és gondosabban kellene eljárniuk. A reklám-szoftverek leggyakrabban a böngészési szokásokat kutatóelôugró ablak vagy csík formájában jelennek meg. Ezek a meglá-togatott webhelyeket, a böngészési szokásokat és a nyilvánvalótetszést vagy nemtetszést vizsgálják. Az adatokat ezután a rek-lámszoftver-szolgáltató ügyfelének továbbítják. A hirdetôk ígytestre szabottan, a felhasználó érdeklôdési körének megfelelôenreklámozhatnak. Bár a reklámszoftverek jogosulatlanul beszer-zett információt továbbítanak, az adatgyûjtés során általábannem használnak semmilyen, a felhasználó személyére vonatkozóazonosítót.

A kém- és reklámszoftverek elleni küzdelem

Ezekkel a bosszantó és káros programokkal szemben egekbeszökött a türelmetlenség. A reklám- és kémszoftverek elleni küz-delem érdekében a szervezetek és a kormányok világszerte akció-ba kezdtek védelmük megerôsítésére. A közelmúltban az EgyesültÁllamok képviselôháza egyhangúlag megszavazta a kémszoftve-reket rossz szándékkal használók ellen kiszabható börtönbüntetésmértékének megemelését. A 2004-es internetes kémszoftver-el-hárító törvény (I-SPY) szerint a visszaélés szándékával vagy egyszámítógép védelmének kijátszásának érdekében, kémszoftverhasználatával magáninformációt lopók 2 év börtönbüntetést kap-hatnak. Azok pedig, akik kémszoftver használatával más szövetsé-gi bûncselekményt követnek el, az alapbûncselekményért járóbörtönbüntetés mellett további 5 évre számíthatnak.

A törvényi szabályozásnak is megvannak azonban a határai.Ahhoz, hogy a vállalkozások minden oldalról megvédhessék ma-gukat, figyelembe kell venniük a védelmük megerôsítésére felhí-vó figyelmeztetéseket.

A szoftverek letöltésére és telepítésére vonatkozó szigorú szabályok komoly szerepet játszanak. A védelem fenntartásánakbiztos módja, ha megtiltják az alkalmazottaknak, hogy az infor-matikai részleg kifejezett engedélye nélkül szoftvert töltsenek le.Letöltés és telepítés elôtt kötelezô meggyôzôdniük bármilyenszoftver valódiságáról. Ha a program letöltése szükséges, a vég-felhasználói szerzôdés egyszerû elolvasásának is hosszú távú hatása lehet. Azoknál a programoknál, amelyek jelzik, hogy kém-vagy reklámszoftvert is tartalmaznak, ezzel biztosítható, hogy nelegyen semmilyen kárt okozó tulajdonságuk.

A vállalatoknak védelmük megerôsítéséhez további óvintézke-déseket is mérlegelniük kell, például a titkosítottinternetkapcsolat használatát, az erôsebben korlátozóböngészôbeállításokat és a harmadik féltôl származó „sütik” elfo-gadásának megakadályozását.

„A fájlmegosztó programok használata elôtt ajánlatos olyanszoftvert beszerezni, amely megakadályozza a kémszoftverek le-töltését, illetve felderíti azt a merevlemezen” – ajánlja a Szövet-ségi Kereskedelmi Bizottság. A veszélyforrások elterjedtsége mi-att fontos, hogy a szervezetek figyelembe vegyék ezt az ajánlást,és olyan védelmi termékeket használjanak, amelyek nem csupána kém- és reklámszoftverekkel tudnak megbirkózni, hanem azinternetrôl származó bármely veszéllyel. A víruselhárítókkal és a tûzfalakkal a rosszindulatú programoktól, a vírusoktól és a trójaiaktól, valamint a többi veszélyforrástól, így a kém- ésreklámszoftverektôl is megvédhetik magukat a felhasználók.

A különbözô törvények megkövetelik, hogy a bizonyos fajta –elsôsorban személyes jellegû egészségügyi és pénzügyi – ada-tokat tároló vagy azokat továbbító rendszerek különbözô fajtaés szintû titokvédelemmel rendelkezzenek. Kockázatot jelent,ha egy rendszerben új programot vezetnek be. Azoknak a szer-vezeteknek, amelyeknek különféle törvényi elôírásoknak is megkell felelniük – a közegészségügyi szervezeteknél az egészség-biztosítás hordozhatósági és elszámoltathatósági törvényének(HIPAA), a pénzügyi szolgáltatóknál a Graham–Leach–Bliley-törvénynek (GLB) –, bizonyosnak kell lenniük abban, hogy azújonnan bevezetett programok vagy eljárások nem járnakszükségtelen kockázattal.

A mindennapi üzleti mûveleteknél az internetes kapcsolat-tartástól való függôség folyamatos növekedése miatt a kém-és reklámszoftverekbôl eredô kockázatok megkövetelik a több-szintû védelmet és a megfelelô védelmi szabályokhoz valóragaszkodást.

Kapcsolódó

webcím:

www.symantec.hu

tanácsadó {} biztonság

58• 2005/5 május

Valós idejû multimédiásegyüttmûködésa világ bármely tájárólA Kapsch idei szakmai napján mutatja be a Nortel új, MCS (Multimedia Communication Server) 5100 nevû

megoldását. Errôl beszélgettünk Fülöp István értékesítési vezetôvel és Schuller József Attilával, a termék

szakértôjével.

B. O.: – Tulajdonképpen mit takar az MCS 5100 elne-

vezés?

F. I.: – Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, úgy fo-galmaznék: az MCS 5100 a Nortel válasza a virtuális vállalatjövôképének kihívására. Hogy ez mit jelent? Manapság mindgyakrabban elôfordul, hogy a munkánkat nem a klasszikusértelemben vett munkahelyünkön, az iroda négy fala közöttvégezzük. Úton vagyunk, repülôtéren várakozunk, külföldreszólít a munkánk, vagy éppen otthon kell maradnunk, az életviszont nem áll meg, az üzleti siker sokszor azon áll vagy bu-kik, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tudunk kapcsolatotteremteni munkatársainkkal azért, hogy hozzájuthassunk apillanatnyi feladathoz vagy netán a döntéshozatalhoz szük-séges összetett információhoz. A mobilitás növekedésévelegyre erôsebb lesz az igény egy olyan komplex megoldásra,amelynek segítségével a laptopunk teljes értékû munkahely-lyé válhat. Mégpedig nemcsak abban a „szûkebb” értelem-ben, hogy bárhová magunkkal vihetjük saját intézményi mel-lékünket és számítógépes hálózati hozzáférésünket, hanemvirtuálisan mindenütt magunk mellett tudhatjuk legfonto-sabb munkatársainkat is. Az MCS 5100 az intézményi hálóza-tokban alkalmazott olyan megoldás, amely a multimédiáskommunikáció lehetôségeit a különféle csoportos együtt-

mûködési eszközökben rejlô elônyökkel ötvözi. Ha fizikai va-lójában próbáljuk meghatározni, akkor egy olyan applikációsszerveregyüttest kell elképzelnünk, amely egyetlen platfor-mon kínál konvergens kommunikációs megoldást. A felhasz-nálók a számítógépükön futó multimédiás kliensalkalmazá-sok révén kommunikálnak egymással. Az intézményen kívültartózkodva mindössze egy DSL-sebességû vezetékes vagyvezeték nélküli internet-hozzáférésre van szükség a rend-szerhez csatlakozáshoz.

B. O.: – Miként valósul meg a multimédiás kommunikáció?

F. I.: – Az MCS 5100 IP alapú beszédkapcsolat felépítésétteszi lehetôvé a kommunikáció résztvevôi számára. Ez atechnológia ma már nem számít újdonságnak. Ami új, az az,hogy az összeköttetések felépítése az ún. SIP-protokoll(Session Initiation Protocol) alapján történik, amely kiválóanalkalmas multimédiás kapcsolatok létrehozására. A beszél-getés így egyszerûen videokapcsolattal bôvíthetô ki, vagyisnem kell más, mint egy webkamera, s máris láthatom azt,akivel beszélek. Természetesen a Nortelnél a telefóniábanmár megszokott szolgáltatások – mint például a hívástar-tás, a hívástovábbítás, a körözvényhívások stb. – ebben a rendszerben is ugyanúgy elérhetôk. Fontos kiemelni, hogy

tanácsadó {} megoldás

– alacsony bekerülési költség– ráépíthetô a meglévô telefonos

infrastruktúrára (analóg, TDM, IP)– elérhetôk a telefóniában megszokott

szolgáltatások

– kevesebb utazási idô, elégedettebbmunkatársak

– idômenedzsment – a munkatársakbeoszthatják idejüket, így nô a haté-konyság

– nincs kötöttség – teljes értékû mun-kahely az irodán kívül, az elvégzett mun-ka mégis ellenôrizhetô

– biztonságos hozzáférés az összesadathoz (levelezôrendszer, céges adat-bázisok, szerveren tárolt adatok stb.)

– csökkenthetôk az irodai infrastruktú-ra költségei

Az MCS 5100 elônyei:

2005/5 május •59

a néhány résztvevôs alkalmi konferenciakapcsolások mellettsok résztvevôs, dedikált, felhasználói névvel és jelszóval elérhetô beszéd- és videokonferenciák is létrehozhatók.Mindezek az intézményi hálózaton belül valósulnak meg,feleslegessé téve költséges külsô konferenciaszolgáltatások

igénybevételét. Számos vállalatnál már önmagában ez azegy funkció lehetôvé tette az MCS 5100 beruházásánakgyors megtérülését.

B. O.: – Mire jók a csoportos együttmûködési eszközök?

S. J. A.: – A csoportmunkát támogató funkciók megkönnyítikfájlok, képek, szövegek és más tartalmak megosztását bárki-vel a cég szervezetén belül, függetlenül attól, hogy az illetôéppen hol tartózkodik. Az olyan funkciók, mint a legfontosabbmunkatársak pillanatnyi elérhetôségét mutató jelenléti lista,az azonnali üzenetküldés, a weboldalküldés, az együtt böngé-szés és az azonnali fájlküldés új dimenziókkal gazdagítják abeszélgetéseket, és javítják a termelékenységet. A fájlküldésiképesség révén például nincs fájlméretkorlát a felhasználószámára, és nincs szükség idôigényes bejelentkezésre az FTP-szerverekre vagy fájlcserélô oldalakra. A felhasználó egyszerû„drag and drop”-pal tudja elküldeni a fájlt.

Az interaktív rajzolótábla (whiteboarding), a fájlmegosztásés más webes együttmûködési funkciók a meglévô PC-erôfor-

rásokat használják fel a közös munkavégzésre. Azalkalmazásmegosztási képesség például közös dokumentum-szerkesztést tesz lehetôvé. Mindezeknek az együttmûködésieszközöknek a használata azt jelenti, hogy ami eddig egy egy-szerû telefonhívás volt, az most inkább virtuális személyes ta-

lálkozóvá válik a kommunikáció többszörös csatornáit igény-be vevô felhasználó számára.

B. O.: – Ez mind szép és jó, de néhány fent említett funk-

ció már más megoldásoknál, például a Skype-nál is elér-

hetô. Mi tehát a különbség, miért válasszuk mégis az MCS

5100-at?

S. J. A.: – A Skype egy magáncélú internetes telefóniaimegoldás némi együttmûködési funkcióval kiegészítve. Op-timális megoldást jelenthet otthoni használatra, ha példáulegy külföldön élô, rég nem látott barátommal szeretnékkapcsolatba lépni anélkül, hogy kifizetném a nemzetközi hí-vás nem csekély díját. Ha azonban a munkánkat professzio-nálisan, teljes értékûen és fôleg biztonságosan szeretnénkvégezni, üzleti kommunikációs célra mindenképpen a Nortel MCS 5100-at érdemes választani. Hiszen ebben azesetben a VPN-technológia révén átviteli közegként a köz-célú internet is biztonságosan használható, emellett az intézményi hálózaton belül még a QoS (Quality of Service) is


biztosított. Jelentôs különbség, hogy az MCS 5100 egyedül-álló, professzionális fájl- és alkalmazásmegosztási, valamintbeszéd- és videokonferencia-alkalmazásokkal rendelkezik, illetve hogy összes szolgáltatását egy egységes felhasználóifelületen nyújtja.

B. O.: – Kik tudják a legjobban kihasználni az MCS 5100

által nyújtott elônyöket?

S. J. A.: – Több alkalmazási lehetôség is kínálkozik: az MCS5100 segítségével teljes értékû távmunkahely alakítható kipéldául egy otthonról dolgozó munkatárs esetében. A kollégaamellett, hogy az otthoni számítógéprôl fér hozzá – termé-szetesen az ô jogosultsági szintjén – a cégnél futó alkalmazá-sokhoz és a szervereken tárolt adatokhoz (pl. levelezôrend-szer, céges adatbázisok stb.), a számítógépen multimédiás hívásokat kezdeményezhet és fogadhat, a világon bárhol tar-tózkodó munkatársaival virtuális személyes találkozókat, kö-zös munkavégzéssel kibôvített megbeszéléseket bonyolíthatle. Így a munkakapcsolatok elmélyülnek, élô és személyes jel-legük megerôsödik, a közös munkahelyi tevékenység élmé-nyét nyújtják a távmunkás számára, aki munkáját hatéko-nyabban és nagyobb motivációval végzi.

Vagy vegyünk egy másik példát: a sokat utazó, mobil mun-katársak – például az értékesítôk – is nagy hasznát veszik a Nortel megoldásának. Hiszen akár egy repülôtéren, a nyilvá-nos Wi-Fi hotspotok segítségével megoldható a távoli elérés,így azonnal érdemben tudnak reagálni egy vevôi érdeklôdés-re, vagy bárhol tartózkodó kollégáikkal közösen elvégezhetik a felmerülô sürgôs feladatokat.

De menjünk csak vissza egy kicsit az irodába! Különösen amultinacionális cégeknél fordul elô gyakran, hogy az anyacégés a leányvállalat munkatársai rendszeres, sokszor órákon áttartó konferenciabeszélgetést folytatnak, vagy közösen kell

megvalósítaniuk egy határokon átívelô, nagy projektet. Ebbenaz esetben ideális megoldás lehet a videokonferencia-funkció,amellyel a nemzetközi hívások díja megtakarítható, hiszen a kapcsolat IP-alapon, az intézményi hálózaton jön létre. S nefeledkezzünk el a már bemutatott, csoportmunkát támogatóeszközökrôl sem, hiszen a nemzetközi projektcsapat tagjai kö-zösen dolgozhatnak, például folyamatábrát, rendszertervetvagy egyéb grafikus ábrákat is létrehozhatnak együtt, azazvalóban létrejön a virtuális vállalat.

60• 2004/6 június


A Nortel nemcsak beszél a távmunká-ról: dolgozói már évek óta végezhetik tá-volról napi munkájukat. Álljon itt né-hány érdekes és elgondolkodtató adat a Nortel belsô felmérésébôl:

A munkatársak 65%-a használja a távoli elérést.

A kollégák 8%-a dolgozik otthonról tel-jes munkaidôben.

15%-kal növekedett a munkavégzéshatékonysága.

11%-kal elégedettebbek a távmunká-sok, mint a hagyományos rendszerbendolgozók.

22 millió USD éves megtakarítás az irodai költségekben.

18 millió USD éves megtakarítás a telefóniában (IP-alapon)

Távmunka a Nortelnél – a számok tükrében

62• 2005/5 május

A szakértôk szerint a kisméretû

kivetítô nem kényszerül kompromisz-

szumra a megjelenített kép minôségét

illetôen. A Canon saját gyártmányú, 1,2-

szeres zoomobjektívje a két aszférikus

lencsetag alkalmazásával minimálisra

csökkenti a torzítást, az SVGA

(800x600 képpontos) felbontás pedig

a kontrasztos képeket biztosítja. Kis

mérete ellenére az LV–S4 1500 lumen

fényerôre képes, így a bemutatók jól ol-

vashatók még erôs napfénynél is. Funk-

ciógazdagságával – többek között

RGB-kimenetével – és professzionális

teljesítményével az LV–S4 kiváló ár/ér-

ték arányt kínál a felhasználóknak.

Kitûnô minôségû vetítés

Az LV–S4 éles és részletgazdag képe-

ket biztosít 800x600 képpontos felbon-

tásával, és kitûnô minôségû megjelení-

tést kínál mind a bemutatókhoz, mind

pedig a mozgókép-vetítésekhez. A

kivetítô sorfolytonos letapogatással ál-

lítja elô a képeket, aminek eredménye-

ként a mozgóképek hibátlanul jelennek

meg, a grafikák és táblázatok tiszta ha-

tároló vonalakkal, a betûk pedig kontú-

rosan láthatók. Az új modell kiküszöböli

a hagyományos, váltott soros letapoga-

tásra általában jellemzô vibrálást, mivel

a váltott soros bejövô jelet is képes sor-

folytonossá konvertálni.

Kis méret, könnyû elhelyezhetôség

A kompakt felépítésû LV–S4 csupán

2,3 kilogramm tömegû, így könnyen

hordozható, tehát optimális megoldás

a változó helyszínû bemutatók lebonyo-

lításához – de a kis méretnek köszön-

hetôen ideális választás az otthoni

házimozirendszer kiépítéséhez is.

Az 1,2-szeres zoomobjektívnek és a

nagy látószögû lencsének köszönhetô-

en nagyméretû kép vetíthetô még ak-

kor is, ha a készüléket a vetítôvászon-

hoz közel helyezzük el: 3,2 méter távol-

ságból is 2,5 méter átlójú kép elô-

állítására alkalmas. Amennyiben

a kivetítô elhelyezése nem merôleges

a vetítési felületre, a függôleges kép-

sarok-korrekció funkcióval megszüntet-

hetô a torzulás, tehát a vetített kép

függôleges oldalai mindig párhuzamo-

sak lesznek.

Egyszerû használat, halk

mûködés

A vetítô RGB-kimenetére

csatlakoztatott külsô moni-

toron a bemutatók akkor is

könnyen nyomon követhe-

tôk, ha az elôadó szemben

áll a hallgatósággal. A kis-

méretû távvezérlô nyomó-

gombjaival a projektor egy-

szerûen kezelhetô, az AMSS

(Automatic Multi-Scan

System) rendszer pedig ar-

ról is gondoskodik, hogy

a kép beállítása és felbontá-

sa automatikusan igazod-

jon a bemeneti jel típusá-

hoz, így a felhasználónak

nem kell a bonyolult beállításokkal

törôdnie. A kivetítô logikus elrendezé-

sû menürendszere 12 különbözô nyelv-

hez állítható be.

Az LV–S4 könnyen összekapcsolható

a különbözô audiovizuális eszközökkel.

A jó minôségû komponens video-

kapcsolat javítja a kép minôségét, és

a bemeneti jelek széles tartományát

támogatja, de a készülék az opcionális

SCART-csatlakozókábellel is használha-

tó. Halk üzemmódjában 32 decibelre

csökkenti a ventilátor zaját, és mérsékli

az energiafogyasztást.

Papírsúlyú projektorÚj multimédia-vetítôvel jelent meg a piacon a Canon. Az LV–S4-es projektor tömege csupán 2,3 kilogramm,helyigénye pedig kisebb, mint egy A/4-es jegyzettömbé, így a hordozható eszköz kisebb és könnyebb, mint a no-teszgépek többsége.

partneroldal {} vetítô

2005/5 május •63

Hársfából almafaMagyar a gyártója annak a nemzetközi érdeklôdést kiváltó, Apple operációs rendszert futtató, iWoodKiosk névre

hallgató kioszknak, amelyet hársfából álmodott meg tervezôje, Üveges Péter. A fogyasztási cikkek formatervének

kategóriájában 2005-ben Design Week-díjat nyert, az Apple iMac G5 vonalát követô, egyedi vonalvezetésû

számítógépállvány a fa természetes színeiben pompázik, környezetbarát technológiával készült, s internetpontként,

valamint információs pultként is ideális.

A Tactus Multimédia Stúdió,amely az érintôképernyôs, interaktívmultimédiakioszk-megoldások egyikvezetô fejlesztôje Magyarországon, in-dulásakor kifejezetten erre a területreszakosodott. Az iWoodKiosk kiváló ho-telek, múzeumok, közintézmények, is-

kolák és bankok számára, amelyek kör-nyezettudatos, kiváló minôségû, a válla-lat logójával is ellátható, formatervezettinformációs pulttal szeretnék megköny-nyíteni a tájékozódást. A kioszk 16:10-esképarányú, 17-inches LCD-képernyôttartalmaz. Vezeték nélküli hálózattal is

készülhet, s teljes méretû billentyûzet-tel van ellátva, ami külön is megvásárol-ható. Görgetési és kattintási funkcióvalellátott beépített touchpades, valamintérintôképernyôs változatban is kapható.A kioszk magassága 154, szélessége 48,mélysége pedig 93 centiméter, tömege70 kilogramm.

„Örülök, hogy a hirdetési szakemberekkörében végzett felmérés szerint nem-csak az Apple iPod lett a világ legbefo-lyásosabb terméke, hanem a DesignWeek-díjas Apple iMac G5 is ilyen gyö-nyörû, formatervezett kioszk készítésé-re ihlette a Tactus Multimédia Stúdiót.Remélem, hogy a nemzetköziérdeklôdés további sikereket hoz majdaz iWoodKiosk információs pultnak” –mondta Emanuele Massimo, az Applemagyarországi képviseleténekügyvezetôje.

További információ az iWoodKioskróla www.iwoodkiosk.com

weboldalon található.

partneroldal {} kioszk

crm / erp / elektronikus kereskedelem / e-gazdasÁg ... lelem – az egyik gátja az e-kereskedelem...

Documents