budapest, 2015. április 17.¡ntó.pdffiatalkori derékfájás ‐közös felelősség a...
TRANSCRIPT
Fiatalkori derékfájás ‐ közös felelősség a diagnosztikában és
kezelésbenSzántó Sándor
Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Reumatológiai Tanszék
Budapest, 2015. április 17.
CZP‐SCT‐039732‐042015
háziorvos
ortopéd szakorvos
szemész
gasztroenterológus
reumatológus reumatológus (biológiai centrum)
gyógytornász
Közös felelősség a fiatalkori derékfájás kezelésében
radiológus
háziorvos
ortopéd szakorvos
szemész
gasztroenterológus
reumatológus reumatológus (biológiai centrum)
gyógytornász
Közös felelősség a fiatalkori derékfájás kezelésében
24 éves férfibeteg tartós saroktáji fájdalommal jelentkezik háziorvosánál
Ortopédiára utalják, ahol enthesitislehetőségét vetik fel, lokális steroidinjekciót kap
Mivel panaszai kiújulnak, visszatér háziorvosához, időközben tartós deréktáji fájdalma is kialakul
radiológus
háziorvos
ortopéd szakorvos
szemész
gasztroenterológus
reumatológus reumatológus (biológiai centrum)
gyógytornász
Közös felelősség a fiatalkori derékfájás kezelésében
Háziorvosban felmerül gyulladásos deréktáji fájdalom lehetősége, a beteget reumatológiai szakrendelésre utalja
HLA‐B27+, SI röntgen bizonytalan I‐II stádiumú sacroileitis, SI MRI: aktív sacroileitis, Dg: axiális spondyloarthritisJav.: gyógytorna, NSAID kezelés
Célzott anamnézisfelvétel: visszatérő szemészeti gyulladások
radiológus
háziorvos
ortopéd szakorvos
szemész
gasztroenterológus
reumatológus reumatológus (biológiai centrum)
gyógytornász
Közös felelősség a fiatalkori derékfájás kezelésében
NSAID kezelés mellett véres székletürítés
gasztroenterológiai konzílium: colitisulcerosa, vél.: NSAID ellenjavallt
szemészeti konzílium: recidív uveitis
biológiai terápiás centrumba utalás
radiológus
háziorvos
ortopéd szakorvos
szemész
gasztroenterológus
reumatológus reumatológus (biológiai centrum)
gyógytornász
Közös felelősség a fiatalkori derékfájás kezelésében
TNF‐gátló kezelés indul, hatásosIdőnkénti szemészeti, gasztroenterológiai és ortopédiai kontrollok
Gyógytorna kezelés folytatása, reumatológiai ellenőrzések
Biológiai terápia esetleges mellékhatásainak ellenőrzése háziorvosnál, erről visszajelzés a centrumba
radiológus
háziorvos
ortopéd szakorvos
szemész
gasztroenterológus
reumatológus reumatológus (biológiai centrum)
gyógytornász
Közös felelősség a fiatalkori derékfájás kezelésében
radiológus
Gyanú felvetése
A diagnózis átlagos késése: 5−7 év
Az SPA‐s betegek életkora a tünetek jelentkezése, illetve a diagnózis felállítása idején
Életkor az első tünetjelentkezésekor
Életkor a diagnózisidején
Életkor (év)
920 férfi476 nő
Feldtkeller E et al. Curr Opin Rheumatol 2000;12:239‐247 (engedéllyel)
A be
tege
k ha
lmoz
ott a
rány
a
“Juvenilis SpA”
Reaktívarthritis
Arthritis colitis ulcerosában/ Crohn betegségben
Arthritispsoriatica
Nem differenciáltSpA
Akutanterioruveitis
Spondylitis
ankylopoetica
A spondyloarthritis (SpA) fogalma
“Juvenilis SpA”
Reaktívarthritis
Arthritis colitis ulcerosában/ Crohn betegségben
Arthritispsoriatica
Nem differenciáltSpA
Akutanterioruveitis
Spondylitis
ankylopoetica
A spondyloarthritis (SpA) fogalma
Perifériás
Axiális
Dominálóan axiálisSpA
Spondylitis ankylopoetica
Korainem-radiológiaiaxiális SpA
Dominálóan perifériásSpA
Reaktív arthritis
Arthritis psoriatica
Arthritis gyulladásos bélbetegségben
Nem differenciált SpA
Spondyloarthritisek (SpA) fogalma
Jó terápiás válasz NSAID-ekre
Tünetek
Képalkotó
Laboratórium
Anamnézis
Gyulladásosderékfájdalom
We/CRP
Spondyloarthritis:a diagnózishoz alkalmazott jellegzetességek I.
Genetika
Hajlamosító/kísérőbetegségek
infekció* psoriasis Crohn‘s
*a synovialis membránban pozitív festődés Chlamydiára1
Spondyloarthritis-Characteristic Parameters Used for Diagnosis II
1. Schumacher HR et al. Arthritis Rheum 1988;31:937-946
Spondyloarthritis:a diagnózishoz alkalmazott jellegzetességek II.
HLA-B27 pozitív
Családianamnézis
Genetika
Hajlamosító/kísérőbetegségek
infekció* psoriasis Crohn betegség
*a synovialis membránban pozitív festődés Chlamydiára1
Spondyloarthritis-Characteristic Parameters Used for Diagnosis II
1. Schumacher HR et al. Arthritis Rheum 1988;31:937-946
Spondyloarthritis:a diagnózishoz alkalmazott jellegzetességek II.
HLA-B27 pozitív
Családianamnézis
Gyulladásos deréktáji fájdalom
• 40 éves életkor előtt, alattomosan kezdődő• éjszaka fokozódó• reggeli merevséggel járó• napközben mozgás hatására enyhülő• tartós fájdalom
Sieper J et al. Ann Rheum Dis 2005;64:659-63 közleménye alapján
Gyulladásos derékfájdalom• Szenzitivitás: 75% specificitás 76%
• Ha pozitív, akkor 5-ből 1 beteg axiális SpA-s
• Egyszerű-e alkalmazni: igen
• Költség: alacsony
Sacroileitisbármely
képalkotóval• Csak, ha elérhető
• Szűrésre nem ajánlott
Axiális SpA lehetséges kiszűrése krónikus derékfájós betegek közül
- Krónikus derékfájás (> 3 hónap)
- Első panasz < 45 éves életkor
Továbbküldés reumatológushoz
VAGYHLA-B27+
• Szenzitivitás: 80-90%, specificitás90%
• Ha pozitív, akkor 3-ból 1 beteg axiális SpA-s
• Egyszerű-e alkalmazni: igen
• Költség: mérsékelt (csak egyszeri)
VAGY
Háziorvos és ortopéd szakorvos által beküldött krónikus derékfájós betegek(n=350)
62
≥ 2 paraméter* pozitív(n=163)
45
Összes beteg(n=350)
34
1 paraméter* pozitív(n=161)
0
10
20
30
40
50
60
70
Axi
ális
SpA
-s b
eteg
ek(%
)Berlini járóbeteg rendelés adatai:
axiális SpA-s betegek aránya
Brandt H et al. Ann Rheum Dis 2007;66:1479-84Sieper J et al. Ann Rheum Dis. 2005;64:659-63.
*Gyulladásos derékfájdalom*HLA-B 27*Sacroileitis bármely képalkotó vizsgálattal
BeckenkammBeckenkamm
Knie innenKnie innen
Knie außenKnie außen
AchillessehneAchillessehne
PlantarsehnePlantarsehne
TrochanterTrochanter
1 2
3 4
5 6 7 8
9
11 12
1 2
3 4
5 6 7 8
9
11 12
Egyéb, jelentős hely:
SPA összes SpA
8,9%
8,4%
8,3%
16,9%
7,7%
7,7%
7,5%
9,5%
27,4%
7,1%
Rudwaleit M, et al. Arthritis Rheum.2009,60:717‐27 (German Early Spondyloarthritis Inception Cohort)
Enthesitis: gyakori lokalizációk
A perifériás enthesitist gyakran nem ismerik fel
• Gyakran sportolással vagy megerőltetéssel hozzák összefüggésbe
• Elhelyezkedésüknél fogva a közelében lévő ízület synovitiseként értékelik
– pl. lig. patellae, m. quadriceps ina, m. flexor carpi radialis et ulnaris ina esetén – ennek ellenkezője is előfordulhat
• Bár többnyire súlyos fájdalommal jár, esetenként aszimptomatikus is lehet a klinikai vizsgálatkor – képalkotó vizsgálatok jelentősége!
– Jelenleg nincs konszenzus a megfelelő képalkotó módszerekről
D’Agostino MA et al. Clin Exp Rheumatol 2009; 27 (Suppl. 55):S50‐S55
Tünetek1,2
– Fénykerülés (photophobia)– Fájdalom – Látásromlás– Könnyezés– Vörös szem (nem minden esetben!)– Jellegzetesen egyoldali, de a következő epizódnál a másik szem lehet
érintett (flip‐flop)
Lefolyás: akut vagy krónikus?1
Jellegzetesen: akut, hirtelen kezdetű, rövid ideig tart
Szemtünetek klinikai felismerése
1. Jabs DA, Am J Ophthalmol 2005; 140: 509-516.2. Mielants M. , Van der Bosch F. Clin Exp Rheumatol 2009; 27 (Suppl. 55): S56-S61.
Gyulladásos bélbetegség
• Bizonytalan, inkább alhasi fájdalom, dyscomfort• Gyakori haspuffadás (Crohn betegség)• Véres, nyákos székletürítés (Colitis ulcerosa)
• Testtömeg‐ és testmagasság‐mérés (BMI számolás)• Hasi vizsgálat: bélhangok, nyomásérzékenység, hasi terime• Perianális régió megtekintése: tályog, fisztula• Rektális digitális vizsgálat: vér?
• Gasztroenterológiai vizsgálat gyanú esetén
Friedman S, Blumberg RS. Inflammatory bowel disease. In: Harrison'sPrinciples of Internal Medicine. 16 ed. New York, NY: McGraw‐Hill;2005:1776‐1789. http://site.ebrary.com/lib/abbottlabs/docDetail.action?docID=10237083. letöltés: 2011.03.22.
háziorvos
ortopéd szakorvos
szemész
gasztroenterológus
reumatológus reumatológus (biológiai centrum)
gyógytornász
Közös felelősség a fiatalkori derékfájás kezelésében
radiológus
Diagnózis
Az ASAS klasszifikációs kritériumai az axiális spondyloarthritisre (SpA)
Rudwaleit M et al. Ann Rheum Dis 2009;68:777-783 (engedéllyel)
Azon betegeknél, akiknek derékfájása ≥3 hónapja áll fenn és az életkora a tünetek jelentkezésekor <45 év volt.
#SpA tünetek:• gyulladásos gerincfájdalom,• arthritis,• enthesitis (sarok),• uveitis,• dactylitis,• psoriasis,• Crohn betegség/colitis ulcerosa,• jó terápiás válasz NSAID-kre,• családi anamnézisben SpA,• HLA-B27,• emelkedett CRP szint.
Sacroileitis képalkotó vizsgálattal*
és
≥1 SpA tünet#
HLA-B27
és
≥2 egyéb SpA tünet#
VAGY
*Sacroileitis képalkotó vizsgálattal:• Aktív (akut) gyulladás MRI
vizsgálattal, mely nagyon jellemző SpA-val asszociált sacroileitisre,
• definitív radiológiai sacroileitis amódosított New York-i kritériumok szerint.
n= 649 derékfájós beteg;szenzitivitás: 82,9%, specificitás: 84,4%Képalkotó egyedül:szenzitivitás: 66,2%, specificitás: 97,3%
• 0 fokozat normális.
• 1. fokozat gyanús elváltozások
• 2. fokozat minimális eltérések – kis, lokalizált erózió vagy sclerosis, az ízületi rés szélességének megváltozása nélkül.
• 3. fokozat egyértelmű eltérések – mérsékelt vagy kifejezettsacroileitis egy vagy több alábbi jellel: erózió, sclerosis jelei, réstágulat, ‐szűkület, részleges ankylosis.
• 4. fokozat súlyos eltérések – teljes ankylosis.
A radiológiai sacroileitis osztályozása (1966.)
Bennett PH, Burch TA: Amsterdam.Excerpta Medica Foundation International Congress Series 148, 1966:456‐457
MRIT1SE („T1 spin echo”) és STIR („short tau
inversion recovery”) szekvenciák rendszerint elégségesek az aktív sacroileitis
felismeréséhez
Referencia képlet Intenzitás
Cerebro‐spinalisfolyadék Hypointenzív
Intervertebralisdiscus Hypointenzív
Subcutanzsírszövet Hyperintenzív
T1SE: zsírszenzitív szekvencia
Referencia képlet Intenzitás
Cerebro‐spinalisfolyadék Hyperintenzív
Intervertebralisdiscus Hyperintenzív
Subcutanzsírszövet Hypointenzív
STIR: folyadékszenzitív szekvencia
Sacroileitis felismerése MRI vizsgálattal
• Subchondralis csontvelő oedema kimutatása kötelező– Periarticularisan helyezkedik el– Egyéb strukturális elváltozással, pl. erosio társulhat
• Synovitis, capsulitis vagy enthesitis MRI jele alátámasztja a diagnózist, de önmagában annak felállításához nem elegendő
Aktív sacroileitis MRI definiciója
Rudwaleit M, Jurik AG, Hermann KG, Landewé R, van der Heijde D, Baraliakos X, Marzo‐Ortega H, Ostergaard M, Braun J, Sieper J.Defining active sacroiliitis on magnetic resonance imaging (MRI) for classification of axial spondyloarthritis: a consensual approach by theASAS/OMERACT MRI group.Ann Rheum Dis. 2009;68(10):1520‐7.
Aktív sacroileitis (csontvelő oedema) és krónikus zsíros infiltráció MRI‐n
HLA‐B27
HLA‐B27 ellenes antitestek kimutatása áramlási citometriával
Limfocita gate Negatív kontroll (izotípus kontroll) Pozitív kontroll (HLA‐I)
Negatív HLA‐B27+/HLA‐B7+ HLA‐B27+/HLA‐B7‐ gyenge HLA‐B27+/HLA‐B7‐
A HLA‐B27 prevalenciája
SPA Reaktívarthritis
Arthritispsoriatica
IBD Uveitis Hivatkozás
90% 75% <50% 50% 1
90-95% 70-80% 24% 7% 2
>90% 70-90%18- 22%*50-60%**
6 %*60%**
40-50% 3
* Sacroileitis nélkül/**sacroileitis jelenlétében
1.Arnet el al. Patient Care 1989;82‐101.2. Reveille J, Clinical features of ankylosing spondylitis. in Rheumatology 4th edition, Mosby, Elservier 2007. Chap 106, pag 1109‐1114.3. Calin A. Ankylosing spondylitis. In Rheumatology 3th edition, Saunders 1989. Chap 59, pag 1021‐1037.
A HLA-B27 prevalenciája a világban
Khan MA Curr Opin Rheumatol 1995;7:263-9
© Muhammad Asim Khan
Diagnosztikus algoritmus
Krónikus derékfájdalom (5%)
Gyulladásos derékfájdalom ?
Nem (<2%)
HLA-B27
Nem szükséges további vizsgálat, hacsak nincs SpA-ranagy gyanú
Egyéb SpA-s tünetek?- Enthesitis sarok- Pozitív családi anamnézis- Uveitis- Változó oldali fartáji fájdalom- Aszimmetrikus arthritis- Jó terápiás válasz NSAID-kre
MRI
SpA
poz.(80-90%)
neg.(<10%)
Megfontolandó más diagnózis
Rtg
poz. neg.
SPA
HLA-B27
3 SpA-tünet(80-95%)
1-2 SpA-tünet(35-70%)
Nincs SpA-s tünet(14%)
poz.(60%)
neg.(<2%)
SpA
poz.(80-95%)
neg.(<15%) Megfontolandó más
diagnózis
Igen (14%)
Az axiális spondyloarthritis diagnosztikai algoritmusa
Rudwaleit M et al. Ann Rheum Dis. 2004;63:535-43 nyomán (engedéllyel)
A százalékok a valószínűség esélyét mutatják.
háziorvos
ortopéd szakorvos
szemész
gasztroenterológus
reumatológus reumatológus (biológiai centrum)
gyógytornász
Közös felelősség a fiatalkori derékfájás kezelésében
radiológus
Terápia
Oktatás, torna,
fizikoterápia, rehabilitáció,
betegegyesületek, önsegélyező csoportok.
NSAID-ek
Perifériásbetegség
Axiálisbetegség
Szulfaszalazin
TNF‐gátlók
Analgetikum
Kortikoszteroid helyileg
Sebészet
Zochling J et al. Ann Rheum Dis 2006;65:442‐52 (engedéllyel)
ASAS/EULAR ajánlásai az SPA kezelésére
Adapted from Song IH et al. Arthritis Rheum 2008;58:929‐38
Az SPA-ban használt NSAID-ek adagolása
Gyógyszer Féléletidő(óra)
Engedélyezett maximális napi adag – szokásosan arthritisben
( mg)
Aceclofenac# kb. 4 200
Celecoxib 8-12 400
Diclofenac* kb. 2 125-150
Etoricoxib# kb. 22 90
Ibuprofen 1,8-3,5 2400-3200
Indomethacin* kb. 2 150-200
Ketoprofen 1,5 – 2.5 200-300
Meloxicam kb. 20 15
Naproxen 10-18 1000
Phenylbutazone# 50 – 100 600
Piroxicam 30 – 60 20
*retard kiszerelés elérhető# nem engedélyezett az USA-ban
Az ASAS klasszifikációs kritériumai az axiális spondyloarthritisre (SpA)
Rudwaleit M et al. Ann Rheum Dis 2009;68:777-783 (engedéllyel)
Azon betegeknél, akiknek derékfájása ≥3 hónapja áll fenn és az életkora a tünetek jelentkezésekor <45 év volt.
#SpA tünetek:• gyulladásos gerincfájdalom,• arthritis,• enthesitis (sarok),• uveitis,• dactylitis,• psoriasis,• Crohn betegség/colitis ulcerosa,• jó terápiás válasz NSAID-kre,• családi anamnézisben SpA,• HLA-B27,• emelkedett CRP szint.
Sacroileitis képalkotó vizsgálattal*
és
≥1 SpA tünet#
HLA-B27
és
≥2 egyéb SpA tünet#
VAGY
*Sacroileitis képalkotó vizsgálattal:• Aktív (akut) gyulladás MRI
vizsgálattal, mely nagyon jellemző SpA-val asszociált sacroileitisre,
• definitív radiológiai sacroileitis amódosított New York-i kritériumok szerint.
n= 649 derékfájós beteg;szenzitivitás: 82,9%, specificitás: 84,4%Képalkotó egyedül:szenzitivitás: 66,2%, specificitás: 97,3%
Nem minden nem‐röntgen axiális SpAprogrediál spondylitis ankylopoeticává
Non-röntgen axiális spondyloarthritis
Nem‐röntgen axiálisspondyloarthritis
Spondylitisankylopoetica
Idő
Azok a betegek, akiknél nem alakul ki radiológiai sacroileitis, így nem felelnek meg a spondylitis ankylopoetica New York-i kritériumainak
Axiális spondyloarthritis
Azok a betegek, akiknél kialakul radiológiai sacroileitis, így megfelelnek a spondylitis ankylopoetica New York-i kritériumainak
Az összesaxSpA‐s beteg
(N=325)
AS(n=178)
nr‐axSpA(n=147)
Tünetek fennállása, átlag, évek (min, max) 7,7(0,3, 50,9) 9,1 (0,3, 50,9) 5,5 (0,3, 41,5)
Tünetek fennállása <5 év, n (%) 126 (38,8) 57 (32,0) 69 (46,9)
CRP mg/látlag, (min, max)>ULN (7,9 mg/l), n (%)≥15 mg/l, n (%)
13,9223 (68,6)133 (40,9)
14,3130 (73,0)80 (44,9)
11,993 (63,3)53 (36,1)
BASDAI,* átlag (SD) 6,4 (2,3, 10,0) 6,4 (2,3, 10,0) 6,5 (2,7, 10,0)
BASFI,* átlag (SD) 5,4 (0, 9,8) 5,7 (1,0, 9,8) 4,9 (0, 9,6)
BASMI,* átlag (SD) 3,8 (0,7, 8,6) 4,4 (0,8, 8,6) 3,2 (0,7, 8,0)
ASDAS,* átlag (SD) 3,9 (1,3, 6,4) 4,0 (1,3, 6,4) 3,8 (1,3, 6,4)
Perifériás arthritis,† n (%) 128 (38,2) 62 (34,8) 62 (42,2)
Enthesitis, n (%) 229 (70,5) 122 (68,5) 107 (72,8)
Sarok enthesitis, n (%) 79 (24,3) 41 (23,0) 38 (25,9)
*a teljes analizált populációban; †legalább 1 duzzadt ízület a 44 vizsgáltból
RAPID‐axSpA – A betegek kiindulási paraméterei az alcsoportokban
Adapted from Landewé et al. Ann Rheum Dis. Epub 2013 Sep 6.
19,3 15,8
40,047,750,0
58,9
12. hét 24. hét
PBO CZP 200 mg 2 hetente CZP 400 mg 4 hetente
17,8 15,0
43,251,448,6 52,3
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
12. hét 24. hét
Vála
szol
ók a
rány
a (b
eteg
ekl%
-a)
16,0 14,0
47,856,5
47,1 45,1
12. hét 24. hét
ASAS40 válasz a 12. és a 24. héten
*
* * ** *
**
**
*
AS nr‐axSpA
n= 107 111 107 57 65 56 50 46 51
* p < 0,05 CZP vs. PBO
Valamennyi beteg(axSpA)
Adapted from Landewé et al. Ann Rheum Dis. Epub 2013 Sep 6.
*
-1,22-1,05
-2,82-3,08-2,80 -3,01
-5
-4,5
-4
-3,5
-3
-2,5
-2
-1,5
-1
-0,5
0Week 12 Week 24
Átla
gos
javu
lás
a B
ASD
AI é
rték
ben
a ki
indu
lási
val ö
ssze
haso
nlítv
a
-1,02 -1,13
-2,51
-3,00
-2,43
-2,98
12. hét 24. hét
PBO CZP 200 mg 2 hetente CZP 400 mg 4 hetente
-1,52
-1,01
-3,31 -3,27-3,40-3,16
12. hét 24. hét
BASDAI javulás a 12. és a 24. héten
*** * **
* *
** *
*
AS nr‐axSpAaxSpA
* p < 0,05 CZP vs. PBO
6,42 6,49 6,39 6,44 6,52 6,18 6,40 6,45 6,63
n= 107 111 107 57 65 56 50 46 51
Kiindulási BASDAI
12. hét 24. hét
Adapted from Landewé et al. Ann Rheum Dis. Epub 2013 Sep 6.
48
ARTHRITIS & RHEUMATISMVol. 63, No. 8, August 2011, pp 2215–2225DOI 10.1002/art.30393© 2011, American College of Rheumatology
Focal Fat Lesions at Vertebral Corners onMagnetic Resonance Imaging Predict the Development ofNew Syndesmophytes in Ankylosing SpondylitisPraveena Chiowchanwisawakit,1 Robert G. W. Lambert,2 Barbara Conner-Spady,2
and Walter P. Maksymowych2