Az ANNALES-ISKOLA generációi

XX. század során: szemléletváltás a történettudományban:

• Új témák, új módszerek kerültek előtérbe, a társadalomtudományokkal kölcsönösen hatottak egymásra

• Amiről ma szó lesz:• hogyan alakult ki és milyen irányzatokhoz köthető a

történettudományon belül ez az össz-társadalomtudományi, interdiszciplináris közeledés?

• Milyen irányzatok foglalkoznak azzal, hogy a régen élt hétköznapi ember gondolkodásmódját vizsgálják.

Mi volt korábban?

• Mit hívunk még ma is sokszor „történelemnek”? (lásd középiskolai oktatás:) Politikatörténet: uralkodók, politikusok vezette kabinetek története, olyan kiemelt pontokkal, mint a trónra lépés, csaták, uralkodók halála,

• Ez egy eseményközpontú diplomácia- és hadtörténet. Nem csak ez létezett persze, volt mellette művészettörténet, kultúrtörténet is, de ezeket is elsősorban a különleges, a kiemelkedő teljesítmények érdekelték (a jelentős, és nem az átlagember, a Mona Lisa és nem a börtönök falán megmaradt graffiti)

ANNALES-ISKOLA, 1929

• Az első olyan történettudományi irányzat, amely programszerűen kezdett foglalkozni egy másfajta szemlélet behozásával.

• A név egy folyóiratcímből származik, melyet 1929-ben alapított Lucien Febvre es Marc Bloch: Annales d’Histoire Économique et Sociale. (Gazdaság és társadalomtudományi évkönyvek) – ez azóta is létezik, némileg más címen.

• Nem ez az egyetlen fontos vonulat a francia historiográfiában, de ez a legismertebb, leginkább őket fordítják

Annales: „Új iskola,” de ez vicces, mert lassan ünneplik a 80. évfordulójukat

• Inkább közös szellemiség mint iskola. • Intézmény, melyhez köthetők: École Pratique des

Hautes Études (VI. section) ahol az Annales iskolához tartozó kutatók (Lucien Febvre, Fernand Braudel, Georges Duby, Jacques Le Goff, Emmanuel Le Roy Ladurie) és más területeken híressé vált társadalomtudósok egymás mellett dolgoztak (Roland Barthes, Michel Foucault, Jacques Lacan, Pierre Bourdieu, Claude Lévi-Strauss),

• Világszínvonalú szellemi műhelyről van szó • Később az Annales átkerül: Écoles des Hautes Études

en Science Sociale (EHESS)

Előzmények – 1: A társadalomtörténet mint társadalomtudományos történelem

• A társadalom tudományaként felfogott szociológia önállósulása a 19. és 20. század fordulóján Franciaországban és Németországban (utóbbiról a jövő órán lesz szó).

• Emile Durkheim (1858-1919), francia szociológus, antropológus. – A társadalom jelenségeinek tudományos kutatása, a modern és a

primitív társadalmak vizsgálata.– A társadalomnak mint rendszernek, a kollektív jelenségeknek

önállóságot tulajdonított az őt alkotó egyénekhez képest. Például az öngyilkosság esetében, bár egyénhez kötődő cselekedetről van szó, megmutathatók társadalmi összefüggései, közösségi feltételei.

– A társadalmat összetartó mechanizmusok, kapcsolatok vizsgálata: • a munkamegosztás szerepe (mechanikus és organikus szolidaritás), • a vallási formák szerepe, a morális értékek összetartó ereje. • az anómia (normavesztés) problémája a modern társadalomban.

• A társadalmi munkamegosztásról, Az öngyilkosság és A vallás elemi formáinak vizsgálata a három fő műve

Előzmények – 2: a 19. sz-i történettudomány kritikái

• Durkheim és tanítványai kétségbe vonták a történelem elsőbbségét, s azt inkább csak történeti tényeket szállító segédtudománynak gondolták.

• Bírálták a történettudomány „három ködképét”, – a politikai eseménytörténet, illetve – az egyén középpontba állítását és – a kronológiához avagy a történelmi események

esetlegességéhez való ragaszkodást a rendszerszerű összefüggések kutatása helyett.

• Az eseménytörténeten és a kiemelkedő személyiségek szerepén, a tudatos motívumokon túllépő társadalomtudományos kutatás, a társadalmi jelenségek széleskörű vizsgálatának, rendszerszerű összefüggéseinek hatása a történetírásra.

Az Annales kritikája a hagyományos, pozitivista eseménytörténet-hangsúlyú

történetírással szemben:

• Az mesterséges dátumokat, időkereteket és kronológiákat használ, elrejti a történelem fontos mozgásait – gazdasági, demográfiai, társadalmi, kulturális folyamatokat. Metaforaszerűen ezt úgy fogalmazták meg, hogy ha a történelmet úgy képzeljük el, mint a tengert, akkor a hagyományos megközelítés a látványos, de sokszor gyorsan elülő hullámokkal foglalkozik, melyek többnyire nem is érintik a tenger mélyét, míg ők ehelyett a Golf-áramlat iránt érdeklődnek, ami állandó marad a felszín változásai ellenére.

• Az eseménytörténeti megközelítés támadása azt jelentette, hogy a történelmi jelenségeket ne egymást követő, szétszabdalt momentumok mesterséges láncolatának tekintsük, hanem a hosszú időtartamú folyamatokra koncentráljunk.

• Nem az eseménytörténettől való megszabadulás volt tehát a cél, hanem annak hangsúlyozása, hogy a jéghegy csúcsa nem tanulmányozható a jéghegytől elválasztva.

• Nem elegendő a kiemelkedő történeti figurákat vizsgálni a gazdasági és társadalmi történéseket a névtelen tömegek és a nagy emberek egyaránt alakítják

• Ami érdekli, foglalkoztatja őket, az a „longue durée”, a hosszabb időtartam, azok a dolgok, melyek hosszabb időszakokon keresztül meghatározzák az emberek életét.

Új témák - 1

ezek közül sok ma már nem tűnik forradalminak, de akkor az volt!

• klíma, ökológia, földrajz, éghajlat pl. a középkor során volt egy ún. „kis jégkorszak”, ennek milyen hatásai lehettek az emberek életére, a földrajzi adottságok meghatározzák egy terület védelmét, a hadászati stratégiákat, stb.

• demográfia, társadalmi szerkezetek pl. család, lovagkor ezek hosszú időtartam alatt (longue durée) lejátszódó folyamatok, nem tisztelik a politikatörténet időhatárait (pl a generációk egymás mellett élése a családban)

• - melyek foglalkoztatták őket, majd a későbbiekben ők vagy az „iskolához” nem kötődő történészek részletesen foglalkoztak vele:

• gyermekkor ( Aries), hogyan viszonyulnak a gyerekhez, mennyire tekintik önálló életszakasznak, nevelés (büntetés) és érzelmi viszonyulás a gyermekkorhoz, stb. (források: teológiai, neveléstechnikai kézikönyvek, képi ábrázolások)

• őrület ( M. Foucault), melyik társadalom mit tekint abnormálisnak és hogyan szankcionálja

• halál, mennyire tekintjük természetesnek, hogyan viszonyulunk hozzá, együtt maradunk-e haldoklóval, vagy elszigeteljük.

Új témák - 2

• álmok, gesztusok, memória (pl. hogyan emlékeznek egy olyan korban, amikor nincs még írásbeliség, milyen mnemotechnikai segédeszközöket használnak)

• rítusok ( Rois thaumaturges, Gyógyító érintés, M. Bloch – lásd lejjebb)

• mentalitástörténet, agrártörténet, táplálkozástörténet, öltözködéstörténet, anyagi kultúra – tipikusan olyan témák, amelyek csak a hosszú időtartam alatt változnak

Új témák - 3

• Összefoglalva: szemben a politikatörténet dominanciájával, gazdaság-, társadalom- és mentalitástörténet

• megközelítésükben interdiszciplinárisak, és integrálják más területek eredményeit: pszichológia, antropológia, gazdaságtörténet, éghajlattörténet, szociológia, statisztikai gazdaságtörténet.

• Statisztikák felhasználásával egyfajta kvantitatív történetírást folytatnak (ez az ’50-es, ’60-as években vált elterjedtté) – később azonban inkább olyan, kifejezetten kvalitatív megközelítések irányába mutat a kutatás, mint, a mikrotörténelem (lásd egy későbbi órán).

Új források• Részben ismert, korábban is használt források újraolvasásával-

újraértelmezésével dolgoztak, részben új forrás-típusokat használtak: térképek, tárgyi eszközök, mezőgazdasági földek elrendeződése, település alaprajz (szemben a korábbi nagyrészt krónikákra, visszaemlékezésekre, diplomáciai iratokra támaszkodó törtírással)

• 1. példa: régi forrás újraolvasása: pl. leíró forrásokból nem a megtörtént tényeket igyekszik rekonstruálni, hanem a szerző tér vagy idő fogalmát, vagy levelezések keltezéséből a híráramlás gyorsaságát

• 2. példa: új források: Braudel a kereskedelmi levéltárak anyagát használta az állami archívumok helyett,

• És minderről az Annales nem elméleti cikkeket szándékozik írni, hanem gyakorolja a dolgot, kutatómunkák sorában – nem csupán teoretikus program tehát, hanem a gyakorlatban is művelt történettudomány

Mentalitástörténet

• A mentalitástörténet „a mindennapi, a gépiesen beidegződött cselekedetekről ad képet, azt kutatja, ami személytelen az egyén tudatában, ami közös Caesar és a legutolsó légionárius, Szent Lajos és a legszegényebb paraszt, Kolumbusz Kristóf és akármelyik matróza gondolkodásában” (LE GOFF, A mentalitástörténet problémái, Világosság, 17 (1976): 683-689)

• Pl. XIV. századiak viszonya a pestishez alapja a betegség és bűn évszázados azonosítása, Rois thaumaturges – hogyan maradhatott fenn évszázadokon keresztül az a hit, hogy a francia király puszta érintéssel tud gyógyítani?

• Le Goff: a mentalitástörténet egyfajta történeti pszichológia, tárgya a mindennapi gondolkodás

Az Annales generációi - 1

• 1. generáció: Marc Bloch (1886-1944) és Lucien Febvre (1878-1958) alapítják a folyóiratot Strasbourgban, már korábban is meglévő törekvéseiknek kívánnak fórumot teremteni, példájuk a földrajztudomány, szociológia

• Ahogyan említettük, a korábbi pozitivista politikatörténet központú eseménytörténettel szemben komplexebb történelemkép – interdiszciplináris megközelítés, és a források csoportjának kitágítása

Az első szám beköszöntője:• „Míg a történészek régi jól bevált módszereikkel vizsgálják a

múlt dokumentumait, addig egyre többen és többen szentelik magukat, néha lázas elkötelezettséggel, a jelenkori gazdaságok és társadalmak tanulmányozásának: a két területen munkálkodók csoportja arra teremtetett, hogy megértsék egymást, mégis legtöbbször úgy kerülnek kapcsolatba, hogy nem ismerik a másikat. És ez még nem minden. Magukat a történészeket is, akárcsak a jelen kutatóit, számos válaszfal különíti el ... (...) A falak olyan magasak, hogy gyakran elzárják előlünk a kilátást.” Idézi: Sonkoly-Czoch, Társadalomtörténet – Másképp, 11. old.

• A cél: ezeknek az egyes társadalomtudományokat elválasztó válaszfalak felszámolása

Marc Bloch (1886-1944)• Strasbourg, majd Párizs, a Sorbonne gazdaságtörténeti

tanszékén professzor• Középkorász, a Meroving kor a kutatási területe• A gyógyító érintés – honnan jön a hit, hogy a francia királyok

érintéssel gyógyíthatnak? „Egy csoda totális története” a 11-től a 18. századig (korszakokat átfogó kérdés: longue durée). Az, hogy ez a hiedelem egy egész ország számára elfogadható volt, mentalitástörténeti kérdés. A kor történészei számára ez szokatlan és marginális téma, pedig nem kevéssé határozta meg a politika és diplomáciatörténetet is, hiszen az uralkodói propaganda épült rá Fro-ban és Angliában is.

• A történész mestersége – módszertan, a történetírás indítékai és eljárásai

• A feudális társadalom – átfogó kép a középkor társadalmáról, mentalitásáról

• Az Annales-ból a 2. vh. után lesz „iskola”: ekkor jön létre az École Pratique des hautes études VI szekciója

• 2. generáció, Fernand Braudel, elsősorban gazdaság és társadalomtörténet, főként makroszintű társadalmi és gazdasági struktúrák érdeklik,

• Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II.Fülöp korában, első megjelenés: 1949; magyarul 1996

Az Annales generációi - 2

Hármas idő szemlélet:földrajzi, társadalmi, egyéni

• Gonosz kritikák szerint: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában éppen II Fülöpről szól a legkevésbé

• Valóban, az első két kötetben Fülöp alig szerepel.• Ennek oka, a könyv szerkezete, amelyben hármas

időszemlélet érhető tetten : • 1. Kötet – a földrajzi idő – az ember és a környezetének

kapcsolata, alig változó, szinte mozdulatlan történelem léptéke. Braudel: „nem mellőzhettem ezt a szinte időtlen történelmet, amely az embert az élettelen dolgokhoz kapcsolja…”

• A környezet, a félszigetek, hegységek, fennsíkok, síkságok, a hegyek adta szabadság, hegylakó a városban, alföldek, malária, a part menti hajózás, partszegélyek, halászok és hajósok, Szahara, évszakok, téli pihenők, a hajózás szünetelése, nyári járványok, hajózás: tonnatartalom, városok

• Mindez alapvetően meghatározza az eseménytörténetet

• 2. kötet: a társadalmi idő, társadalom, gazdaság, államok, kultúra (át)alakulásainak léptéke, amit „társadalomtörténetnek is nevezhetnénk,” ha ez a kifejezés nem volna lefoglalva másra.

• „Hogyan mozgatják meg ezek a mélységi hullámok a mediterrán élet egészét?”

• közös sorsok – általános trendek, a távolság az első számú ellenség, mire a levél megérkezik, a tenger méretei: a rekordsebességek, a hír luxuscikk, összevetés a mával, demográfia: 60-70 millió ember világa, a gabona válságai, tojástörténet, szegénység és banditizmus, kultúrák: görög, moriszkó, török, zsidó, flották, határmenti erődítések háborúi, kalózkodás, a keresztények kalózkodása

• 3. kötet: az individuális idő, tulajdonképpeni eseménytörténet: a felszíni történések, események ideje, a kavargó felszínnek és a hullámoknak a története, „amelyeket a dagály tengermozgása hordoz. Ez a történelem rövid, gyors, ideges rezgésekből áll.”

• Itt megint a fent említett Golf-áramlatos metafora működik

• E könyvben jól láthatók az Annales megközelítésének legfontosabb jellemzői: a történeti földrajz hatása, melyet már Bloch és Febvre korai munkái jeleznek.

• A globális megközelítés, vagy a szociológusok és antropológusoktól „kölcsönzött” holisztikus szemléletmód.

• A hosszú időszak vizsgálata (’longue-durée’) (pl az, hogy az évszakok hogyan határozták meg a hadviselést, nem aszerint változik, hogy milyen uralkodóváltások vannak a politikatörténetben, vagy az, hogy a magas gyermekhalandóságnak milyen hatása van a névadási technikákra, megint csak nem változik a politikatörténet évszámai szerint)

• 3. nemzedék: Emmanuel Le Roy Ladurie, Jacques Le Goff, Jacques Revel

• ’70-es és ’80-as évek: szembefordulva a makroszemléletű, struktúrákra összpontosító megközelítéssel, új érdeklődés: a kisemberek tapasztalatai, megélt élete – (kulturális!) antropológusok bevonják a történeti forrásokat – nagyon jellemző műfaja a kis közösségek, egyedi történetek vizsgálata, amelyek betekintést engednek valami általánosabba

• Legközelebb (2 hét múlva) megnézzük ezt a generációt, és továbblépünk a történeti antropológia és mikrotörténelem) irányába)

Az Annales generációi - 3

Magyar recepció• ‘45 előtt, alig, szinte kizárólag Hajnal István műveiben

(írástörténet, várostörténet, a Kora Újkor története), • ‘45 után: bár a marxizmus segíthetné a recepciót (közös a

gazdaságtörténeti-társadalmi érdeklődés), de mégse, • Az Annales 1966-tól kezdve rendszeresen küldött

Magyarországra történészeket: kétnyelvű konferenciák, néhány alapművet lefordítanak

• ’90-es évek: Mikrotörténelem sorozat (Osiris), többször feltámasztva

• ELTE: Atelier: tanszék-szerű intézet, amelyben graduális és doktori hallgatók az Annales szellemiségében kutatnak

Magyar nyelvű bibliográfia• Benda Gyula – Szekeres András (szerk.): Az Annales.

Budapest, L’Harmattan – Atelier, 2007. • Sonkoly-Czoch, Társadalomtörténet - Másképp• Bloch, M. A történész mestersége. Budapest, 1996.• Duby, Georges. Folytonos történelem. Budapest, 2000.• Le Goff, J. Visszatérések a mai francia történetírásban.

BUKSZ 2000/2. 192-197.• Stedman Jones, Gareth. „Egy másik

társadalomtörténet?” BUKSZ 1999/2. 217-224.• Klaniczay Gábor, Szijártó István, Gyáni Gábor,

Szekeres András cikkei a BUKSZ számaiban