gyermek és iskola az ókori kultúrákban

79
1 Gyermek és iskola Gyermek és iskola az ókori kultúrákban az ókori kultúrákban Második előadás Második előadás

Upload: kirk

Post on 14-Jan-2016

33 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

Gyermek és iskola az ókori kultúrákban. Második előadás. - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

11

Gyermek és iskola Gyermek és iskola az ókori kultúrákbanaz ókori kultúrákban

Második előadásMásodik előadás

Page 2: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

22

Az archaikus HellászAz archaikus Hellász „„A görögök fokozatosan A görögök fokozatosan

megtanulták szervezni a káoszt ... s megtanulták szervezni a káoszt ... s látszatszükségleteiket hagyták látszatszükségleteiket hagyták elhalni. Így vették ismét birtokba elhalni. Így vették ismét birtokba önmagukat; nem maradtak sokáig önmagukat; nem maradtak sokáig az egész Kelet túlhalmozott az egész Kelet túlhalmozott örökösei és epigonjai; sőt ők lettek, örökösei és epigonjai; sőt ők lettek, önmagukkal vívott súlyos küzdelem önmagukkal vívott súlyos küzdelem árán ... az öröklött kincs árán ... az öröklött kincs legboldogabb gazdagítóivá és legboldogabb gazdagítóivá és gyarapítóivá, s minden eljövendő gyarapítóivá, s minden eljövendő kultúrnép elsőszülötteivé és kultúrnép elsőszülötteivé és mintaképeivé.”mintaképeivé.”

(Nietzsche, F.: A történelem (Nietzsche, F.: A történelem hasznáról és káráról. Fordította hasznáról és káráról. Fordította Tatár György. Akadémiai Kiadó, Tatár György. Akadémiai Kiadó, Bp., 1989. 98. o.) Bp., 1989. 98. o.)

Fejesugráshoz készülő fiú szobra. Kr. e. 6. század

Page 3: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

33

Homéroszi kor (Kr. e. 8. sz.)Homéroszi kor (Kr. e. 8. sz.)

Az előkelők gyermekeit az archaikus korban magánnevelők Az előkelők gyermekeit az archaikus korban magánnevelők oktatták-nevelték. (Például az Iliászban Akhilleusz nevelője: oktatták-nevelték. (Például az Iliászban Akhilleusz nevelője: Foiniksz.)Foiniksz.)

A legfontosabb „tananyag” volt Homérosz eposza, azA legfontosabb „tananyag” volt Homérosz eposza, az IliászIliász volt. volt.

A fiatal arisztokraták ezt hallgatva ismerkedtek meg a A fiatal arisztokraták ezt hallgatva ismerkedtek meg a rettenthetetlenül bátor, önfeláldozórettenthetetlenül bátor, önfeláldozó AkhilleuszAkhilleusz alakjával. alakjával.

Testi erejük, ügyességük fejlesztésén túl nevelésük fontos Testi erejük, ügyességük fejlesztésén túl nevelésük fontos összetevője volt a példaadás, a hősi múlt megismertetése. összetevője volt a példaadás, a hősi múlt megismertetése.

Mivel írni-olvasni általában nem tanultak meg, nevelésük fontos Mivel írni-olvasni általában nem tanultak meg, nevelésük fontos eszköze volt az irodalmi alkotások meghallgatása, a hősökkel eszköze volt az irodalmi alkotások meghallgatása, a hősökkel való érzelmi azonosulás. való érzelmi azonosulás.

Értelmi, érzelmi és erkölcsi nevelés egysége valósult meg így az Értelmi, érzelmi és erkölcsi nevelés egysége valósult meg így az esztétikum segítségével. esztétikum segítségével.

Page 4: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

44

E korszak nevelési gyakorlatáról viszonylag keveset tudunk. E korszak nevelési gyakorlatáról viszonylag keveset tudunk.

A fiúk nevelésének legfontosabb színtere a A fiúk nevelésének legfontosabb színtere a háborúháború és a és a népgyűlésnépgyűlés volt. volt.

Az előbbien sajátították el a fegyverforgatás fortélyait. Az előbbien sajátították el a fegyverforgatás fortélyait.

Az utóbbi arra tette képessé őket, hogy – a tapasztalt Az utóbbi arra tette képessé őket, hogy – a tapasztalt szónokokat követve – maguk is meg tudják győzni szónokokat követve – maguk is meg tudják győzni embertársaikat az élõ szó erejével. embertársaikat az élõ szó erejével.

A legfontosabb nevelő A legfontosabb nevelő „„iskola”iskola” maga az maga az életélet volt, itt tettek volt, itt tettek szert ismeretekre, s alakítottak ki készségeket. szert ismeretekre, s alakítottak ki készségeket.

Az Az élő példaélő példa nevelő szerepe rendkívül nagy volt ebben a nevelő szerepe rendkívül nagy volt ebben a korszakban. korszakban.

A fiataloktól elvárták az idősebbek feltétel nélküli tiszteletét, s A fiataloktól elvárták az idősebbek feltétel nélküli tiszteletét, s az általuk közvetített értékekkel való teljes azonosulást. az általuk közvetített értékekkel való teljes azonosulást.

A vándorló énekmondók is ilyen követésre méltó példaképet A vándorló énekmondók is ilyen követésre méltó példaképet állítottak hallgatóságukállítottak hallgatóságuk elé dicsőítő énekeikben. elé dicsőítő énekeikben.

Page 5: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

55

Idealizált embertípusok és élethelyzetek a Idealizált embertípusok és élethelyzetek a HoméroszHomérosznak nak tulajdonított eposzokban: tulajdonított eposzokban:

AkhilleuszAkhilleusz a rettenthetetlen, bátor harcos,a rettenthetetlen, bátor harcos,

OdüsszeuszOdüsszeusz, a leleményességével felülkerekedő „talpraesett” , a leleményességével felülkerekedő „talpraesett” ember:ember:

„„Ó Akhilleusz, Péleusz fia, legjobb minden akháj közt, Ó Akhilleusz, Péleusz fia, legjobb minden akháj közt,

nem kicsivel vagy több nálam, sőt sokkal erősebb nem kicsivel vagy több nálam, sőt sokkal erősebb

dárdáddal, de eszemmel sokkal több vagyok én, mert dárdáddal, de eszemmel sokkal több vagyok én, mert

nálad előbb lettem, sokkal többet tudok is már; nálad előbb lettem, sokkal többet tudok is már;

éppen ezért szelídüljön a szíved az én szavaimtóléppen ezért szelídüljön a szíved az én szavaimtól

Könnyen jóllakik ám zajos viadallal az ember...”Könnyen jóllakik ám zajos viadallal az ember...”

(Homérosz: Iliász, 19. ének. Devecseri Gábor fordítása. Bp., 1981. (Homérosz: Iliász, 19. ének. Devecseri Gábor fordítása. Bp., 1981. 45. o.)45. o.)

Page 6: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

66

Pénelopé:Pénelopé: állhatatos házastársi hűség állhatatos házastársi hűség A családi idill: A családi idill: Hektór és AndromakhéHektór és Andromakhé: :

„„... vele tartott szolgaleánya,... vele tartott szolgaleánya,ölében hozva fiát aki zsenge kicsiny ölében hozva fiát aki zsenge kicsiny csecsemő volt, egyfia Hektórnak, csecsemő volt, egyfia Hektórnak, s gyönyörű, mint csillag az égen....”s gyönyörű, mint csillag az égen....”

„„Szólt ragyogó Hektór, s karját nyújtotta fiáért;Szólt ragyogó Hektór, s karját nyújtotta fiáért;csakhogy a szépövü dajkához pityeregve simult mostcsakhogy a szépövü dajkához pityeregve simult mostvissza a gyermek, mert megijedt, így látva az apját,vissza a gyermek, mert megijedt, így látva az apját,félt a sok érctől és a sisak lószőr-tarajától,félt a sok érctől és a sisak lószőr-tarajától,látva, hogyan leng az föntről iszonyú lobogássallátva, hogyan leng az föntről iszonyú lobogássalFölnevetett szerető jó apja, meg anyja, az úrnő,Fölnevetett szerető jó apja, meg anyja, az úrnő,És ragyogó Hektór tüstént lecsatolta sisakját,És ragyogó Hektór tüstént lecsatolta sisakját,és maga mellé tette a földre a messzesugárzót.és maga mellé tette a földre a messzesugárzót.Megcsókolta fiát, szeliden ringatta a karján...”Megcsókolta fiát, szeliden ringatta a karján...”

(Iliász, 6. ének, Devecseri Gábor fordítása)(Iliász, 6. ének, Devecseri Gábor fordítása)

Page 7: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

77

A gyermekek első nevelő közege a A gyermekek első nevelő közege a családcsalád volt, és első nevelőjük saját volt, és első nevelőjük saját édesanyjuk.édesanyjuk.

Gyermekét játszani küldő és fenyítő görög édesanyaGyermekét játszani küldő és fenyítő görög édesanya

Page 8: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

88

Lányok esetében a Lányok esetében a nevelés köre ennél nevelés köre ennél tágabbra nem is igen tágabbra nem is igen bővült: alapfokú bővült: alapfokú művészeti képzésben művészeti képzésben részesültek, és anyjuk részesültek, és anyjuk irányításával tanulták irányításával tanulták meg a ház körüli meg a ház körüli teendőket. teendőket.

Page 9: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

99

Spártai nevelés (Kr. e. VIII–IV. sz.)Spártai nevelés (Kr. e. VIII–IV. sz.)

LükurgoszLükurgosz törvényei: törvényei: a) a kiváltságos osztály tagjai a) a kiváltságos osztály tagjai

azonos nagyságú földdel azonos nagyságú földdel rendelkezzenek; rendelkezzenek;

b) étkezésük közösen b) étkezésük közösen történjék;történjék;

c) gyermekeik egységes állami c) gyermekeik egységes állami nevelésben részesüljenek.nevelésben részesüljenek.

párta ekkor már párta ekkor már „katonai „katonai rendőrállam”.rendőrállam”.

A nevelés célja az állandó A nevelés célja az állandó harci készenlétre való harci készenlétre való felkészítés volt. felkészítés volt.

8 ezer spártai állt szemben 8 ezer spártai állt szemben 200 ezer helótával!200 ezer helótával!

Helóták felkelése Kr. E. 464-ben

Page 10: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

1010

„„Senki sem tehette, amihez egyénileg kedve volt, Senki sem tehette, amihez egyénileg kedve volt, hanem mintha a város egyetlen katonai tábor hanem mintha a város egyetlen katonai tábor lenne, előre megszabott kötelességeket kellett lenne, előre megszabott kötelességeket kellett mindenkinek elvégeznie a köz érdekében. A mindenkinek elvégeznie a köz érdekében. A spártaiak általában úgy gondolták, hogy senki sem spártaiak általában úgy gondolták, hogy senki sem él önmagának, hanem a polisznak.”él önmagának, hanem a polisznak.”((PlutarkhoszPlutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. Bp., 1978. I. : Párhuzamos életrajzok. Bp., 1978. I. kötet, 117. o.)kötet, 117. o.)

A polisz vezetői beleszólhattak a polgárok A polisz vezetői beleszólhattak a polgárok legszemélyesebb magánügyeibe is: legszemélyesebb magánügyeibe is: házasságkötés, újszülöttek kiválogatása.házasságkötés, újszülöttek kiválogatása.

A vének tanácsa döntött a csecsemők sorsáról.A vének tanácsa döntött a csecsemők sorsáról.

Page 11: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

1111

A csecsemők „kitevésének” archetípusa: A csecsemők „kitevésének” archetípusa: Taigetosz-Taigetosz-hegy.hegy.

A csecsemőt édesapja „…karjába vette és elvitte a A csecsemőt édesapja „…karjába vette és elvitte a Leszkhé nevű helyre, ahol a törzsek vénei Leszkhé nevű helyre, ahol a törzsek vénei összegyülekeztek és megvizsgálták a kisdedet. Ha összegyülekeztek és megvizsgálták a kisdedet. Ha egészséges alkatú és erőteljes csecsemő volt, egészséges alkatú és erőteljes csecsemő volt, utasították az apát, hogy nevelje fel, egyben pedig utasították az apát, hogy nevelje fel, egyben pedig kijelöltek neki egyet a kilencezer spártai parcellából. De kijelöltek neki egyet a kilencezer spártai parcellából. De ha idétlen vagy nyomorék volt, bedobták a ha idétlen vagy nyomorék volt, bedobták a Taigetosz Taigetosz Apothetai nevű szakadékábaApothetai nevű szakadékába – azzal a meggyőződéssel, – azzal a meggyőződéssel, hogy nem előnyös sem a gyermeknek, sem az államnak, hogy nem előnyös sem a gyermeknek, sem az államnak, ha egy születésétől kezdve gyenge és életképtelen ha egy születésétől kezdve gyenge és életképtelen ember életben marad. Ezért fürdették meg az asszonyok ember életben marad. Ezért fürdették meg az asszonyok az újszülöttet borban és nem vízben, hogy kipróbálják az újszülöttet borban és nem vízben, hogy kipróbálják szervezete életképességét.”szervezete életképességét.”(Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. I. kötet, 107. o.)(Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. I. kötet, 107. o.)

Page 12: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

1212

Spártai táj a Taigetosz hegyével

Page 13: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

1313

Noha a gyermekgyilkosság gyakorlat volt az ókori világban, Noha a gyermekgyilkosság gyakorlat volt az ókori világban, általában nem elhamarkodottan, hanem hosszas lelki vívódás általában nem elhamarkodottan, hanem hosszas lelki vívódás után hajtották végre ezt cselekedeteket. után hajtották végre ezt cselekedeteket.

ValerieValerie FrenchFrench szerint a gyermekek megölésétől való szerint a gyermekek megölésétől való húzódozást leginkább három tény jelzi: húzódozást leginkább három tény jelzi:

Az Az elsőelső: a források gyakran említenek olyan beteges vagy : a források gyakran említenek olyan beteges vagy deformált gyermekeket, akiket nem tettek ki. deformált gyermekeket, akiket nem tettek ki.

A A másodikmásodik: bár a kisgyermekek megölését ritkán ítélték el : bár a kisgyermekek megölését ritkán ítélték el nyíltan és ritkán minősítették gyilkosságnak, találhatók olyan nyíltan és ritkán minősítették gyilkosságnak, találhatók olyan feljegyzések, melyek a felnőttek nyugtalanító érzéseit tükrözik. feljegyzések, melyek a felnőttek nyugtalanító érzéseit tükrözik.

A A harmadikharmadik: Sok történet maradt fenn a kitett csecsemők életét : Sok történet maradt fenn a kitett csecsemők életét megmentő férfiakról és nőkről. A gyermekgyilkosság megmentő férfiakról és nőkről. A gyermekgyilkosság intézménye ellen sokáig semmit nem tettek, de az egyes intézménye ellen sokáig semmit nem tettek, de az egyes kisdedek tehetetlensége kiváltotta együttérzésüket.kisdedek tehetetlensége kiváltotta együttérzésüket.

A görög felnőtteket nem rendítette meg annyira a szenvedő A görög felnőtteket nem rendítette meg annyira a szenvedő csecsemő gondolata, mint a csecsemő gondolata, mint a ténylegesen szenvedőténylegesen szenvedő és és magatehetetlen kisded látványa.magatehetetlen kisded látványa.

Page 14: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

1414

A gyermekek nevelésére nagy gondot fordítottak. A A gyermekek nevelésére nagy gondot fordítottak. A csecsemőket – akárcsak az egyiptomiak – csecsemőket – akárcsak az egyiptomiak – nem pólyázták nem pólyázták be,be, hogy testük szabadon fejlődjék. hogy testük szabadon fejlődjék.

Fokozatosan Fokozatosan edzették,edzették, egyre nehezebb erőpróbák elé egyre nehezebb erőpróbák elé állították őket. Már a kisgyermekeket is hozzászoktatták állították őket. Már a kisgyermekeket is hozzászoktatták ahhoz, hogy ne féljenek a sötétben. Sírniuk nem volt ahhoz, hogy ne féljenek a sötétben. Sírniuk nem volt szabad.szabad.

A fiúk családi nevelése A fiúk családi nevelése hétesztendős korukbanhétesztendős korukban befejeződött. befejeződött.

Táborba kerültek, melynek vezetőjét Táborba kerültek, melynek vezetőjét paidanomoszpaidanomosznak nak (gyermekfelügyelő) nevezték. Csoportokba osztották őket, (gyermekfelügyelő) nevezték. Csoportokba osztották őket, s vezetőikké a legértelmesebb és legbátrabb fiúkat tették. s vezetőikké a legértelmesebb és legbátrabb fiúkat tették. A többiek zokszó nélkül engedelmeskedtek nekik. A többiek zokszó nélkül engedelmeskedtek nekik. Előfordult, hogy az idősebbek vitát és verekedést Előfordult, hogy az idősebbek vitát és verekedést provokáltak a kisebbek között csak azért, hogy megtudják: provokáltak a kisebbek között csak azért, hogy megtudják: hogyan állnak majd helyt a harcban.hogyan állnak majd helyt a harcban.

Page 15: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

1515

A spártai fiúk írni-olvasni, számolni alig tanultak meg. A spártai fiúk írni-olvasni, számolni alig tanultak meg. Fontosnak tartották viszont gondolataik egyszerű, világos, Fontosnak tartották viszont gondolataik egyszerű, világos, szabatos kifejezését. Vezetőjük kérdéseire tömören, szabatos kifejezését. Vezetőjük kérdéseire tömören, lényegre törően kellett válaszolniuk. (Innen ered a lényegre törően kellett válaszolniuk. (Innen ered a „„lakonikus lakonikus beszéd”beszéd” kifejezés: Spárta államának neve Lakedaimón vagy kifejezés: Spárta államának neve Lakedaimón vagy Lakónia volt.) Lakónia volt.)

„„Vacsora után az Vacsora után az eirén eirén (a fiúk vezetője) kerevetén (a fiúk vezetője) kerevetén végigheveredve, felszólította az egyik fiút, hogy énekeljen, a végigheveredve, felszólította az egyik fiút, hogy énekeljen, a másiknak pedig jól átgondolt feleleteket kellett adnia ilyenféle másiknak pedig jól átgondolt feleleteket kellett adnia ilyenféle kérdésekre: «Kicsoda a legderekabb férfiú a városban?» kérdésekre: «Kicsoda a legderekabb férfiú a városban?» vagy «Mit gondolsz ennek meg ennek az embernek a vagy «Mit gondolsz ennek meg ennek az embernek a magaviseletéről?» Ily módon az ifjakat kezdettől fogva magaviseletéről?» Ily módon az ifjakat kezdettől fogva hozzászoktatták, hogy megbírálják, mi a jó és mi a szép, és hozzászoktatták, hogy megbírálják, mi a jó és mi a szép, és hogy foglalkozzanak a város polgárainak magatartásával... A hogy foglalkozzanak a város polgárainak magatartásával... A feleletet röviden és szabatosan kellett megindokolniuk, és feleletet röviden és szabatosan kellett megindokolniuk, és akinek válasza nem ütötte meg a kívánt mértéket, azt azakinek válasza nem ütötte meg a kívánt mértéket, azt az eiréneirén azzal büntette, hogy megharapta a hüvelykujját...” azzal büntette, hogy megharapta a hüvelykujját...”

(Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. I. kötet, 110. o.)(Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. I. kötet, 110. o.)

Page 16: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

1616

A A költészetköltészet és a és a zene zene viszonylag viszonylag kevés szerephez jutott a fiatalok kevés szerephez jutott a fiatalok képzésében. Főleg egyszerű stílusú, képzésében. Főleg egyszerű stílusú, világos szerkezetű dalokat, világos szerkezetű dalokat, indulókat, dicsőítő énekeket indulókat, dicsőítő énekeket tanultak, amelyek dicsérték az tanultak, amelyek dicsérték az életüket Spártáért feláldozni kész életüket Spártáért feláldozni kész bátrakat, és szidalmazták a bátrakat, és szidalmazták a gyávákat.gyávákat.

Az ifjak erkölcsi nevelésének Az ifjak erkölcsi nevelésének középpontjában a középpontjában a hazaszeretet,hazaszeretet, a a fegyelem,fegyelem, az az idősebbek tiszteleteidősebbek tisztelete és és azaz engedelmesség engedelmesség állt követendő állt követendő értékként.értékként.

Spártai harcos szobra

Page 17: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

1717

Túlélési gyakorlat: Túlélési gyakorlat: krüpteiakrüpteia (rejtőzködés): (rejtőzködés): Az idősebb fiúk a rabszolgák táborát Az idősebb fiúk a rabszolgák táborát óvatosan becserkészték, majd óvatosan becserkészték, majd megrohamozták, válogatás nélkül megrohamozták, válogatás nélkül lemészárolva férfiakat és nőket, lemészárolva férfiakat és nőket, gyermekeket és aggastyánokat. gyermekeket és aggastyánokat. A krüpteia kettős célt szolgált: egyfelől A krüpteia kettős célt szolgált: egyfelől erkölcsi aggályok nélküli kegyetlen erkölcsi aggályok nélküli kegyetlen magatartásra szoktatta a fiatalokat, másfelől magatartásra szoktatta a fiatalokat, másfelől pedig állandó rettegésben tartotta a pedig állandó rettegésben tartotta a rabszolgákat.rabszolgákat.

Page 18: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

1818

Háborúban az egyetlen érték a Háborúban az egyetlen érték a hősi helytálláshősi helytállás volt : volt :

““Gyönyörű dolog meghalni hősiesen, elesni az első sorban, Gyönyörű dolog meghalni hősiesen, elesni az első sorban, amikor az ember hazájáért harcol. Micsoda nyomorúság amikor az ember hazájáért harcol. Micsoda nyomorúság elhagyni városunkat és földjeinket és elmenni koldulni elhagyni városunkat és földjeinket és elmenni koldulni idegenbe... Tehát, ha a hazátlan embert senki sem becsüli, idegenbe... Tehát, ha a hazátlan embert senki sem becsüli, senki sem tiszteli, senki sem könyörül rajta, akkor harcoljunk senki sem tiszteli, senki sem könyörül rajta, akkor harcoljunk hősiesen földünkért és gyermekeinkért, ne kíméljük életünket és hősiesen földünkért és gyermekeinkért, ne kíméljük életünket és haljunk meg bátran.” haljunk meg bátran.”

(Türtaioszt idézi Croizet: A görög kultúra. Bp., 1994. 60. o.)(Türtaioszt idézi Croizet: A görög kultúra. Bp., 1994. 60. o.)

““Beszélik, hogy egy spártai atléta az olümpiai játékokon nagy Beszélik, hogy egy spártai atléta az olümpiai játékokon nagy összeget utasított vissza, amikor meg akarták vesztegetni. Majd összeget utasított vissza, amikor meg akarták vesztegetni. Majd miután nehéz küzdelemben legyőzte ellenfelét, s valaki miután nehéz küzdelemben legyőzte ellenfelét, s valaki megkérdezte tőle: »Mi hasznod lesz most a győzelemből, derék megkérdezte tőle: »Mi hasznod lesz most a győzelemből, derék spártai« – ő mosolyogva felelte: »Az, hogy a csatasorban a spártai« – ő mosolyogva felelte: »Az, hogy a csatasorban a király előtt harcolok az ellenség ellen«.” király előtt harcolok az ellenség ellen«.” (Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. I. kötet, 116. o.)(Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. I. kötet, 116. o.)

Page 19: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

1919

A fiúk húszéves korukban lettek kitűnően kiképezve a A fiúk húszéves korukban lettek kitűnően kiképezve a hadsereg tagjai. hadsereg tagjai.

Ekkor már megnősülhettek, de harmincéves korukig Ekkor már megnősülhettek, de harmincéves korukig nem a családjukkal, hanem a kaszárnyában éltek. nem a családjukkal, hanem a kaszárnyában éltek.

„„Asztaltársaságokba” nyertek felvételt, ahol az Asztaltársaságokba” nyertek felvételt, ahol az idősebbekkel együtt étkeztek (szüsszitia), hogy ott idősebbekkel együtt étkeztek (szüsszitia), hogy ott szabad emberhez méltó viselkedésre nevelődjenek. szabad emberhez méltó viselkedésre nevelődjenek.

A férfiak csak harmincéves korukban költözhettek A férfiak csak harmincéves korukban költözhettek családjukhoz, viszont katonakötelesek maradtak családjukhoz, viszont katonakötelesek maradtak egészen hatvanesztendős korukig. egészen hatvanesztendős korukig.

Page 20: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

2020

A nevelés azonban nem fejeződött be húszéves A nevelés azonban nem fejeződött be húszéves korban, hanem kiterjedt a korban, hanem kiterjedt a felnőtt korrafelnőtt korra is. is.

Az egész polisz úgy működött, mint egy katonai tábor: Az egész polisz úgy működött, mint egy katonai tábor: senki sem tehette azt, amihez kedve volt, mindenki a senki sem tehette azt, amihez kedve volt, mindenki a kötelességét végezte. kötelességét végezte.

Ha más dolguk nem akadt, felügyeltek a Ha más dolguk nem akadt, felügyeltek a nevelőtáborokbannevelőtáborokban lévő fiúkra, hasznos dolgokra lévő fiúkra, hasznos dolgokra tanították őket. tanították őket.

A spártaiak – Lükurgosz törvényének szellemében – A spártaiak – Lükurgosz törvényének szellemében – nagy gondot fordítottak arra, hogy a nevelőtáborok nagy gondot fordítottak arra, hogy a nevelőtáborok vezetői tisztségét egy arra érdemes férfi töltse be. vezetői tisztségét egy arra érdemes férfi töltse be. PaidanomoszPaidanomosz mindig olyan ember lett, aki megfelelő mindig olyan ember lett, aki megfelelő nevelői képességekkel rendelkezett.nevelői képességekkel rendelkezett.

Page 21: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

2121

A spártaiak érdeme, hogy aA spártaiak érdeme, hogy a lányok nevelésétlányok nevelését is is szívügyüknek tartották. szívügyüknek tartották.

Szinte a fiúkkal Szinte a fiúkkal egyenértékűegyenértékű képzésben képzésben részesítették őket. részesítették őket.

Megtanultak sebesen futni, ugrani, birkózni, dárdát Megtanultak sebesen futni, ugrani, birkózni, dárdát és diszkoszt hajítani. és diszkoszt hajítani.

Mindezt elsősorban azért, hogy jövendő Mindezt elsősorban azért, hogy jövendő gyermekeik erős, edzett, gyermekeik erős, edzett, egészséges egészséges szervezetben foganjanak meg.szervezetben foganjanak meg.

Másfelől viszont az sem volt mellékes szempont, Másfelől viszont az sem volt mellékes szempont, hogy a férfiak távollétekor – hadjáratok idején – hogy a férfiak távollétekor – hadjáratok idején – nekik kellett vállalniuk az nekik kellett vállalniuk az otthon védelmétotthon védelmét. .

Page 22: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

2222

Athéni nevelés (Kr. e. VI–V. sz.)Athéni nevelés (Kr. e. VI–V. sz.)

A polisz vezető rétegét – a hellén születésű arisztokraták A polisz vezető rétegét – a hellén születésű arisztokraták mellett – a legmagasabb jövedelemmel rendelkező mellett – a legmagasabb jövedelemmel rendelkező polgárokpolgárok alkották. alkották.

Hajótulajdonosok, kereskedők, vállalkozók, ipariüzem–Hajótulajdonosok, kereskedők, vállalkozók, ipariüzem–tulajdonosok jutottak így hatalomhoz.tulajdonosok jutottak így hatalomhoz.

Ők álltak szemben a csupán alapvető polgárjogokkal Ők álltak szemben a csupán alapvető polgárjogokkal (szavazati jog, a népgyűlésen való részvétel joga) (szavazati jog, a népgyűlésen való részvétel joga) rendelkező szabad emberek tömegeivel. rendelkező szabad emberek tömegeivel.

A rabszolgák – akiket pusztán tárgyaknak, “beszélõ A rabszolgák – akiket pusztán tárgyaknak, “beszélõ szerszámok”-nak tekintettek – semmiféle joggal nem szerszámok”-nak tekintettek – semmiféle joggal nem rendelkeztek. rendelkeztek.

Page 23: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

2323

Az athéni állam vezetői (pl. Az athéni állam vezetői (pl. Drakón, SzolónDrakón, Szolón vagy vagy Periklész)Periklész) a a kultúra, a művészetek pártfogásátkultúra, a művészetek pártfogását is szívügyüknek is szívügyüknek tekintették. tekintették.

Jelentős áldozatokat hoztak azért, hogy a kultúra ne csak Jelentős áldozatokat hoztak azért, hogy a kultúra ne csak az arisztokrácia és a jómódúak kiváltsága legyen, hanem a az arisztokrácia és a jómódúak kiváltsága legyen, hanem a démosz, a nép is részesülhessen belőle. démosz, a nép is részesülhessen belőle.

Az oktatásból Az oktatásból elvileg mindenki kivehette részételvileg mindenki kivehette részét, noha – , noha – Spártával ellentétben – ezen a téren semmiféle központi, Spártával ellentétben – ezen a téren semmiféle központi, állami szabályozás nem érvényesült. állami szabályozás nem érvényesült.

A taníttatás mégis inkább csak a A taníttatás mégis inkább csak a tehetősebbek gyermekiretehetősebbek gyermekire korlátozódott a magánoktatásért fizetendő tandíj miatt. korlátozódott a magánoktatásért fizetendő tandíj miatt.

Page 24: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

2424

Az athéni embereszményAz athéni embereszmény A görögök hittek abban, hogy az egészséges, ép testben valóban A görögök hittek abban, hogy az egészséges, ép testben valóban

erkölcsileg fejlett, tehát „ép” lélek lakozik. erkölcsileg fejlett, tehát „ép” lélek lakozik.

Más szóval: a szép, esztétikus test csak szép, tehát etikailag Más szóval: a szép, esztétikus test csak szép, tehát etikailag kifogástalan léleknek adhat otthont. kifogástalan léleknek adhat otthont.

Ezt nevezték a görögök a Ezt nevezték a görögök a „„kalokagathia”kalokagathia” elvének, amely szerint tehát a elvének, amely szerint tehát a „„szép” és a „jó” harmonikus egységbenszép” és a „jó” harmonikus egységben létezik. („Kalosz” görögül azt létezik. („Kalosz” görögül azt jelenti: „szép”, „agathosz” jelentése pedig: „jó”.) jelenti: „szép”, „agathosz” jelentése pedig: „jó”.)

Az athéniak nem azért edzették testüket, hogy egy bizonyos területen Az athéniak nem azért edzették testüket, hogy egy bizonyos területen rendkívüli eredményeket érjenek el. Eszményük nem a többiek közül rendkívüli eredményeket érjenek el. Eszményük nem a többiek közül fároszként kimagasló a többiek közül, hanem az fároszként kimagasló a többiek közül, hanem az egyszerű ember, aki egyszerű ember, aki képes hőssé válni. képes hőssé válni.

Ezzel magyarázható, hogy háború esetén mindenki kötelességének Ezzel magyarázható, hogy háború esetén mindenki kötelességének érezte, hogy derekasan harcoljon, reguláris hadseregük viszont nem érezte, hogy derekasan harcoljon, reguláris hadseregük viszont nem volt.volt.

Page 25: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

2525

Az athéni nevelés célja és a műveltség Az athéni nevelés célja és a műveltség tartalmaitartalmai

A kiváltságokkal rendelkezők, a vagyonosok arra törekedtek, hogy A kiváltságokkal rendelkezők, a vagyonosok arra törekedtek, hogy gyermekeikből gyermekeikből „„jó poliszpolgár”jó poliszpolgár” váljék. Felfogásuk szerint ehhez váljék. Felfogásuk szerint ehhez megfelelő műveltséget kellett elsajátítani:megfelelő műveltséget kellett elsajátítani:

1. 1. Szakmai műveltségSzakmai műveltség. A jó poliszpolgár ügyes kereskedő, sikeres . A jó poliszpolgár ügyes kereskedő, sikeres vállalkozó volt. Az ehhez szükséges ismereteket, készségeket vállalkozó volt. Az ehhez szükséges ismereteket, készségeket szüleitől sajátította el. A mesterség apáról fiúra hagyományozódott szüleitől sajátította el. A mesterség apáról fiúra hagyományozódott át. át.

2. 2. Általános műveltségÁltalános műveltség. A jó polgárnak határozott elképzelése van . A jó polgárnak határozott elképzelése van saját poliszának helyzetéről, jövőjéről. Képes arra, hogy saját poliszának helyzetéről, jövőjéről. Képes arra, hogy véleményét logikus érvekkel alátámasztva kifejezze a véleményét logikus érvekkel alátámasztva kifejezze a népgyűléseken, a bíróságokon és a közszereplés egyéb alkalmai népgyűléseken, a bíróságokon és a közszereplés egyéb alkalmai során. Ehhez ismernie kell népének történelmét, a mitológia során. Ehhez ismernie kell népének történelmét, a mitológia mondáit, a klasszikus költők és írók műveit, tehát általános mondáit, a klasszikus költők és írók műveit, tehát általános műveltséggel kellett rendelkeznie.műveltséggel kellett rendelkeznie.

Page 26: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

2626

E műveltség elemeivel már egészen E műveltség elemeivel már egészen kicsi koruktól kezdvekicsi koruktól kezdve kezdték megismertetni a gyermekeket. kezdték megismertetni a gyermekeket.

Ugyanakkor az Ugyanakkor az erkölcsi szabályokerkölcsi szabályok, a követendő viselkedési , a követendő viselkedési normák elsajátíttatására is nagy gondot fordítottak. normák elsajátíttatására is nagy gondot fordítottak.

Ahogyan Ahogyan Platón Platón is írja „Protagorasz” című művében: „is írja „Protagorasz” című művében: „Attól kezdve, hogy a gyermek érti a szót, a dajka, az anya, a Attól kezdve, hogy a gyermek érti a szót, a dajka, az anya, a nevelő és maga az atya is azon versengenek, hogy a lehető nevelő és maga az atya is azon versengenek, hogy a lehető legderekabbá tegyék a kisdedet. Ezért minden tetténél és legderekabbá tegyék a kisdedet. Ezért minden tetténél és szavánál figyelmeztetik, és rámutatnak: íme ez helyes szavánál figyelmeztetik, és rámutatnak: íme ez helyes cselekedet volt, az helytelen; ez szép, az rút; ez istennek tetsző, cselekedet volt, az helytelen; ez szép, az rút; ez istennek tetsző, az bűnös; ezt tedd, azt kerüld. Azt szeretnék elérni, hogy önként az bűnös; ezt tedd, azt kerüld. Azt szeretnék elérni, hogy önként engedelmeskedjék; de ha nem engedelmeskedik, engedelmeskedjék; de ha nem engedelmeskedik, fenyegetésekkel és verésekkel térítik az egyenes útra, éppen fenyegetésekkel és verésekkel térítik az egyenes útra, éppen úgy, mint ahogyan az ember egy meghajlított és meggörbített úgy, mint ahogyan az ember egy meghajlított és meggörbített fadarabot kiegyenesít.”fadarabot kiegyenesít.”(Platón: Protagorasz. A Platón válogatott művei címû kötetben. (Platón: Protagorasz. A Platón válogatott művei címû kötetben. Bp., 1983. 30-31. o.)Bp., 1983. 30-31. o.)

Page 27: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

2727

Az athéni iskolák rendszereAz athéni iskolák rendszere Hétéves koruktól Hétéves koruktól magántanítókhozmagántanítókhoz küldték a gyerekeket, akik küldték a gyerekeket, akik

tovább folytatták a családban elkezdett nevelést és megfelelő tovább folytatták a családban elkezdett nevelést és megfelelő képzésben részesítették tanítványaikat. képzésben részesítették tanítványaikat.

E képzés összetevői a következők voltak:E képzés összetevői a következők voltak:

1. 1. Múzsai képzésMúzsai képzés. Ezen belül:. Ezen belül:

a) a) Grammatikai-irodalmi képzés,Grammatikai-irodalmi képzés, ami az olvasás, írás, számolás ami az olvasás, írás, számolás tanulását, és irodalmi művek tanulmányozását jelentette.tanulását, és irodalmi művek tanulmányozását jelentette.

b) b) Kithara-képzésKithara-képzés, vagyis a hangszerjátékkal kísért énekelt , vagyis a hangszerjátékkal kísért énekelt versek tanulása, és a tánc (orkesztiké). versek tanulása, és a tánc (orkesztiké).

2. 2. Gümnasztikai képzésGümnasztikai képzés: torna, sport és a kifejező mozgás : torna, sport és a kifejező mozgás művészete. művészete.

Page 28: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

2828

Athéni iskola ábrázolása vázaképen. Kr. E. 490-480.

Page 29: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

2929

Múzsai nevelés. Balról: kitharán játszó tanár és gyermek, könyvtekercset tartó tanár

Page 30: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

3030

A gyerekek nevelése-oktatása, a képzés tartalmainak A gyerekek nevelése-oktatása, a képzés tartalmainak átadása különféle iskolatípusokban történt:átadása különféle iskolatípusokban történt:

a) a) Grammatikai „iskola”:Grammatikai „iskola”: A hétéves gyermekeket elvitték a A hétéves gyermekeket elvitték a grammatisztész házába.grammatisztész házába. Itt először az alapkészségek Itt először az alapkészségek elsajátításával foglalkoztak. Társaival együtt megtanulta az elsajátításával foglalkoztak. Társaival együtt megtanulta az olvasást, az írást és a számtant. olvasást, az írást és a számtant.

Az Az olvasás tanulásaolvasás tanulása: betűk megismerése, szótagoló : betűk megismerése, szótagoló (szüllabizein) olvasás. (szüllabizein) olvasás.

Később nyelvtant és irodalmat is tanultak, melynek oktatója Később nyelvtant és irodalmat is tanultak, melynek oktatója a „grammatikosz” volt. a „grammatikosz” volt.

Legtöbbet Legtöbbet HoméroszHomérosz Iliászának Iliászának részleteivel foglalkoztak, részleteivel foglalkoztak, amelyeket – részletes elemzés után – kívülről meg kellett amelyeket – részletes elemzés után – kívülről meg kellett tanulniuk. Az emlékezetbe vésést hangos felolvasás tanulniuk. Az emlékezetbe vésést hangos felolvasás segítette. A verseket skandálva mondták vagy énekelték.segítette. A verseket skandálva mondták vagy énekelték.

Page 31: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

3131

Gyermekkísérő rabszolga (paidagogosz) ábrázolása egy Kr. e. 5. századból származó

vázaképen és egy mai ismeretterjesztő műben

Page 32: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

3232

b) Kithara-iskola:b) Kithara-iskola: A múzsai képzésen belül A múzsai képzésen belül a költészet oktatása mellett fontos szerepet a költészet oktatása mellett fontos szerepet játszott a játszott a zenetanítászenetanítás is. is.

Ez a Ez a kithara kithara tanítójának, a tanítójának, a kitharisztésznek kitharisztésznek a házábana házában történt. A kitarajáték tanítása történt. A kitarajáték tanítása kezdetben bemutatással és utánzással kezdetben bemutatással és utánzással történt. Később e hangszer kísérete mellett történt. Később e hangszer kísérete mellett énekelték a lírikusok műveit. énekelték a lírikusok műveit.

Tánctanítás Tánctanítás (orkesztiké) is folyt a (orkesztiké) is folyt a kitharisztész házában: a kardalokat kitharisztész házában: a kardalokat énekelve és táncolva adták elő.énekelve és táncolva adták elő.

Page 33: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

3333

c) c) Palaisztra Palaisztra (‘birkózásra kijelölt hely’):(‘birkózásra kijelölt hely’): Az előbbiekkel Az előbbiekkel párhuzamosan hétéves koruktól kezdve a gimnasztikai párhuzamosan hétéves koruktól kezdve a gimnasztikai képzést biztosító palaisztrába is elkísérték a képzést biztosító palaisztrába is elkísérték a gyermekeket. gyermekeket.

A tornatanítás, a testgyakorlás színtere volt ez. A A tornatanítás, a testgyakorlás színtere volt ez. A testnevelő (testnevelő (paidotribészpaidotribész) irányításával a küzdősportok ) irányításával a küzdősportok (birkózás, ökölvívás) és a könnyűatlétika különféle ágait (birkózás, ökölvívás) és a könnyűatlétika különféle ágait gyakorolták itt a fiúk. gyakorolták itt a fiúk.

Page 34: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

3434

Gümnaszion Gümnaszion (gümnosz = ‘meztelen’):(gümnosz = ‘meztelen’): Az idősebb a Az idősebb a gümnaszionban folytatták a testgyakorlást. Olyan épület gümnaszionban folytatták a testgyakorlást. Olyan épület volt ez, amelyben – a fedetlen és fedett futópályák volt ez, amelyben – a fedetlen és fedett futópályák mellett – különféle céloknak megfelelő helyiségek kaptak mellett – különféle céloknak megfelelő helyiségek kaptak helyet. Az öltözők mellett később megjelentek az helyet. Az öltözők mellett később megjelentek az előadótermek és a könyvtárak is. Hamarosan magasabb előadótermek és a könyvtárak is. Hamarosan magasabb szellemi tanulmányokat is folytattak itt a fiatalok.szellemi tanulmányokat is folytattak itt a fiatalok.

Priene városának gümnasziona. Rekonstrukció

Page 35: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

3535

A nevelés fontos színterei voltak Athénban a A nevelés fontos színterei voltak Athénban a megszerveződő baráti társaságok összejövetelei, megszerveződő baráti társaságok összejövetelei, a a szümpozionokszümpozionok.. A résztvevő fiatal fiúk a A résztvevő fiatal fiúk a bölcsebb, tapasztaltabb polgárokkal folytatott bölcsebb, tapasztaltabb polgárokkal folytatott kötetlen beszélgetések során tehettek szert újabb kötetlen beszélgetések során tehettek szert újabb ismeretekre. ismeretekre.

A felserdült fiúk a különféle „iskolákban” A felserdült fiúk a különféle „iskolákban” elsajátított meggyőző beszéd, az ékesszólás elsajátított meggyőző beszéd, az ékesszólás művészetének birtokában már beléphettek az művészetének birtokában már beléphettek az athéni közélet küzdőterére, a athéni közélet küzdőterére, a népgyűlésnépgyűlés színhelyéreszínhelyére (agora), hogy ott gyakorolják (agora), hogy ott gyakorolják állampolgári jogaikat. állampolgári jogaikat.

Page 36: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

3636

Az athéni magántanítók díjazás ellenében Az athéni magántanítók díjazás ellenében végezték az oktatást. végezték az oktatást.

Az egyetlen állami intézmény az Az egyetlen állami intézmény az ephébiáraephébiára előkészítő iskola volt, ahova általában 15 éves előkészítő iskola volt, ahova általában 15 éves korukban kerületek a fiúk. korukban kerületek a fiúk.

Politikai és katonai előkészítő képzésben Politikai és katonai előkészítő képzésben részesültek itt. A 15-17 éves fiúkat részesültek itt. A 15-17 éves fiúkat melephéboszoknakmelephéboszoknak (‘jövendő ephébosz’) (‘jövendő ephébosz’) nevezték, megkülönböztetve őket a 18-20 éves nevezték, megkülönböztetve őket a 18-20 éves ephéboszoktólephéboszoktól, akik már szervezett katonai , akik már szervezett katonai kiképzést kaptak: gyakorlatként részt vettek már a kiképzést kaptak: gyakorlatként részt vettek már a határok védelmében vagy Athén kikötőjében határok védelmében vagy Athén kikötőjében teljesítettek rendőri feladatokat. Eskütétel után teljesítettek rendőri feladatokat. Eskütétel után határőrszolgálatot teljesítettek, ezután váltak teljes határőrszolgálatot teljesítettek, ezután váltak teljes jogú athéni polgárrá.jogú athéni polgárrá.

Page 37: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

3737

Búcsú a háborúba induló ephébosz fiútól. Kr. e. 4. sz.

Page 38: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

3838

Az athéni Az athéni lányoklányok többségét csak a többségét csak a háztartási és háztartási és gazdasági ismeretekregazdasági ismeretekre tanították meg. tanították meg.

Anyjuktól tanulták a varrást, a kötést, a fonást és a Anyjuktól tanulták a varrást, a kötést, a fonást és a szövést. szövést.

Olvasni és írni általában csak szüleiktől vagy Olvasni és írni általában csak szüleiktől vagy dajkájuktól tanultak meg valamelyest. dajkájuktól tanultak meg valamelyest.

A politikai élet nyilvánossága zárt világ volt A politikai élet nyilvánossága zárt világ volt számukra. Legfőbb ékességük a hallgatás, s számukra. Legfőbb ékességük a hallgatás, s életük legfontosabb színtere a lakóház idegenek életük legfontosabb színtere a lakóház idegenek elől zárt női lakosztálya, a elől zárt női lakosztálya, a günakeiongünakeion volt. volt.

Page 39: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

3939

Lubrich ÁgostLubrich Ágost,, a budapesti egyetem egykori a budapesti egyetem egykori pedagógia professzora a kövekezőket írta erről pedagógia professzora a kövekezőket írta erről 1874-ben megjelent háromkötetes 1874-ben megjelent háromkötetes Neveléstörténetében: Neveléstörténetében:

„„A nőnem nem csak nem részesíttetett olyan A nőnem nem csak nem részesíttetett olyan tiszteletben, mint a dór államokban, hanem, tiszteletben, mint a dór államokban, hanem, hasonlóan a gyermekhez, a férj gondnoksága alatt hasonlóan a gyermekhez, a férj gondnoksága alatt álla. Lakása a ház hátsó részében vala, elzárva, álla. Lakása a ház hátsó részében vala, elzárva, gyakran kuvasztól is őrizve, gyermekek és rabnők gyakran kuvasztól is őrizve, gyermekek és rabnők társa ságában. Férfiak közt nem volt helye, sőt a társa ságában. Férfiak közt nem volt helye, sőt a férj által rendezett házi mulatságban sem... Idegen férj által rendezett házi mulatságban sem... Idegen férfi tekintetével még ablakon keresztül sem illett férfi tekintetével még ablakon keresztül sem illett találkoznia. Ha kiment, rabszolga kíséré.” találkoznia. Ha kiment, rabszolga kíséré.” (Garamszegi Lubrich Ágost: A nevelés története. I. (Garamszegi Lubrich Ágost: A nevelés története. I. kötet, Bp., 1874. 89. o.)kötet, Bp., 1874. 89. o.)

Page 40: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

4040

Athénban nagy gondot fordítottak a gyermekek lelkületének, Athénban nagy gondot fordítottak a gyermekek lelkületének, jellemének formálására, a nevelésre. jellemének formálására, a nevelésre.

““...a tanítótól elvárják, hogy jóval több gondot fordítson a gyermek ...a tanítótól elvárják, hogy jóval több gondot fordítson a gyermek helyes magatartására, mint az elemi ismeretekre és a helyes magatartására, mint az elemi ismeretekre és a kitharajátékra. A tanítók meg is felelnek ennek a kívánságnak, és kitharajátékra. A tanítók meg is felelnek ennek a kívánságnak, és miután a gyermek megtanulta a betűvetést, s már annyira vitte, miután a gyermek megtanulta a betűvetést, s már annyira vitte, hogy az írott szöveget is annyira érti, mint azelőtt a beszédet, hogy az írott szöveget is annyira érti, mint azelőtt a beszédet, kezükbe adják a nagy költők költeményeit, hogy ezekkel is kezükbe adják a nagy költők költeményeit, hogy ezekkel is megismerkedjenek. Sőt e költeményeket könyv nélkül is megismerkedjenek. Sőt e költeményeket könyv nélkül is megtanultatják velük, hiszen számos erkölcsi tanulságot megtanultatják velük, hiszen számos erkölcsi tanulságot meríthetnek belőlük, ezenkívül pedig a régmúlt idők kiváló fiainak meríthetnek belőlük, ezenkívül pedig a régmúlt idők kiváló fiainak viselt dolgaiból [...] is okulhatnak. Így olyan példák állnak a viselt dolgaiból [...] is okulhatnak. Így olyan példák állnak a gyermek előtt, amelyek becsvágyát felkeltvén utánzásra serkentik, gyermek előtt, amelyek becsvágyát felkeltvén utánzásra serkentik, és arra buzdítják, hogy törekedjék hozzájuk hasonló lenni. A és arra buzdítják, hogy törekedjék hozzájuk hasonló lenni. A kitharajáték tanítói ugyancsak hasonló célokat akarnak elérni: a kitharajáték tanítói ugyancsak hasonló célokat akarnak elérni: a józan mérséklet erényét ápolják, és arra ügyelnek, hogy az ifjak ne józan mérséklet erényét ápolják, és arra ügyelnek, hogy az ifjak ne térjenek rossz útra [...] Minden törekvésük arra irányul, hogy a térjenek rossz útra [...] Minden törekvésük arra irányul, hogy a ritmusokat és harmóniákat szilárdan bevéssék a gyermekek ritmusokat és harmóniákat szilárdan bevéssék a gyermekek lelkébe, hogy ezáltal fegyelmezettebbek legyenek...” lelkébe, hogy ezáltal fegyelmezettebbek legyenek...” (Platón: Protagorasz. 31. o. )(Platón: Protagorasz. 31. o. )

Page 41: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

4141

Amíg Amíg Spártában a dresszúraSpártában a dresszúra, a fizikai kényszer uralkodott, , a fizikai kényszer uralkodott, addig az athéniak bíztak abban, hogy sokkal mélyebben be addig az athéniak bíztak abban, hogy sokkal mélyebben be lehet hatolni a gyermekek lelkébe az lehet hatolni a gyermekek lelkébe az esztétikum esztétikum segítségével. segítségével.

ArisztotelészArisztotelész fogalmazta meg híres katarzisz-elméletében, fogalmazta meg híres katarzisz-elméletében, hogy az esztétikum átélt elsajátításának hatására az ember hogy az esztétikum átélt elsajátításának hatására az ember képes felülemelkedni saját személyes világán, és képes felülemelkedni saját személyes világán, és megtisztulva, magasabb szintre emelkedve már egy megtisztulva, magasabb szintre emelkedve már egy nagyobb közösség, a polisz tagjaként szemléli önmagát. nagyobb közösség, a polisz tagjaként szemléli önmagát.

Az esztétikum átélt elsajátítása segítheti hozzá az embert Az esztétikum átélt elsajátítása segítheti hozzá az embert ahhoz, hogy magatartásában az erkölcsi jót megvalósítsa. ahhoz, hogy magatartásában az erkölcsi jót megvalósítsa.

A szépnek és a jónak, az esztétikumnak és az etikumnak A szépnek és a jónak, az esztétikumnak és az etikumnak ez az egysége a görög kalokagathia elméletének sajátosan ez az egysége a görög kalokagathia elméletének sajátosan athéni megközelítése. athéni megközelítése.

Page 42: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

4242

Hellenisztikus nevelés (Kr. e. 336 – Kr. e. 30)Hellenisztikus nevelés (Kr. e. 336 – Kr. e. 30)

A hellénizmus kezdetét általában A hellénizmus kezdetét általában Nagy SándorNagy Sándor uralkodásától (Kr. e. 336-323) számítjuk, végét uralkodásától (Kr. e. 336-323) számítjuk, végét pedig az év jelenti, amikor Augustus meghódította pedig az év jelenti, amikor Augustus meghódította a görög fennhatóság alatt álló Egyiptomot (Kr. e. a görög fennhatóság alatt álló Egyiptomot (Kr. e. 30.). 30.).

A hellenisztikus kor nevelése és oktatása is A hellenisztikus kor nevelése és oktatása is figyelemre méltó figyelemre méltó tartalmi gazdagodásontartalmi gazdagodáson ment ment keresztül. keresztül. Új „iskolatípusok” jelentekÚj „iskolatípusok” jelentek meg, s a meg, s a régiekben átadott tudás tartalma is módosult.régiekben átadott tudás tartalma is módosult.

Page 43: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

4343

a) Az elemi oktatás színtere a minden városban működő a) Az elemi oktatás színtere a minden városban működő didaszkaleiondidaszkaleion lettlett..

Általában 7–14 éves korú gyerekek jártak ide. Általában 7–14 éves korú gyerekek jártak ide. Részint magániskolák voltak, de már megjelentek a városok Részint magániskolák voltak, de már megjelentek a városok

által fenntartott intézmények is. által fenntartott intézmények is. Többnyire egyetlen szegényesen berendezett szobából állt, itt Többnyire egyetlen szegényesen berendezett szobából állt, itt

tanított az iskolamester: a tanított az iskolamester: a grammatisztész,grammatisztész, más szóval más szóval didaszkaloszdidaszkalosz. .

Munkáját fizetségért végezte, ezért – a korabeli mentalitásnak Munkáját fizetségért végezte, ezért – a korabeli mentalitásnak megfelelően – megfelelően – igen kevésre becsültékigen kevésre becsülték. .

A tanító javadalma a tanított gyerekek létszámától függött.A tanító javadalma a tanított gyerekek létszámától függött. Bárki taníthatottBárki taníthatott külön képesítés nélkül, csak az olvasáshoz külön képesítés nélkül, csak az olvasáshoz

kellett értenie. kellett értenie. A napi tanítási idő – közbeiktatott szünetekkel – A napi tanítási idő – közbeiktatott szünetekkel – virradattól virradattól

napnyugtáignapnyugtáig tartott. tartott. A gyerekek A gyerekek olvasni, írni és számolniolvasni, írni és számolni tanultak a tanultak a

didaszkaleionban. didaszkaleionban.

Page 44: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

4444

b) A középfokú oktatás színtere a b) A középfokú oktatás színtere a grammatikai iskolagrammatikai iskola volt. volt. A A grammatikoszgrammatikosz (‘irodalomtanár’) vezetésével itt már (‘irodalomtanár’) vezetésével itt már

megkezdődött a klasszikus írók és költõk – mindenekelőtt megkezdődött a klasszikus írók és költõk – mindenekelőtt Homérosz –Homérosz – műveinek beható tanulmányozása. műveinek beható tanulmányozása.

Az alkalmazott módszerek igen alapos és sokoldalú tanulást Az alkalmazott módszerek igen alapos és sokoldalú tanulást tettek lehetővé. Az Iliász tanításakor például a grammatikosz tettek lehetővé. Az Iliász tanításakor például a grammatikosz előbb ismertette az elemzésre kiválasztott részlet előbb ismertette az elemzésre kiválasztott részlet cselekményétcselekményét (ennek szemléltetésére képeket is alkalmazhatott), jellemezte (ennek szemléltetésére képeket is alkalmazhatott), jellemezte az egyes szereplőket, s a tanulók csak ezután olvasták fel a az egyes szereplőket, s a tanulók csak ezután olvasták fel a szöveget. szöveget.

A felolvasás közben A felolvasás közben kijavították kijavították a diákok által készített a diákok által készített másolatok esetleges hibáit, majd szóról-szóra elmagyarázták és másolatok esetleges hibáit, majd szóról-szóra elmagyarázták és értelmezték a szöveget. Ez a módszer önmagában is segítette értelmezték a szöveget. Ez a módszer önmagában is segítette az emlékezetbe vésést, amit megköveteltek a tanulóktól. az emlékezetbe vésést, amit megköveteltek a tanulóktól.

Miután a gyerekek megértették a szöveget, tartalmát Miután a gyerekek megértették a szöveget, tartalmát kivonatokba, kérdés-felelet formájú kivonatokba, kérdés-felelet formájú katekizmusokba katekizmusokba tömörítették. tömörítették.

Házi feladataik között Házi feladataik között fogalmazásokfogalmazások szerepeltek, amelyeket egy szerepeltek, amelyeket egy előre megadott témából kellett írniuk. előre megadott témából kellett írniuk.

Page 45: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

4545

A szónoki beszéd elsajátítására előkészítő ismeretek és A szónoki beszéd elsajátítására előkészítő ismeretek és gyakorlatok köre fokozatosan tovább bővült a grammatikai gyakorlatok köre fokozatosan tovább bővült a grammatikai iskolában: az irodalmi művek elemzése mellett bekerült a iskolában: az irodalmi művek elemzése mellett bekerült a tananyagba a nyelvtan (grammatika). tananyagba a nyelvtan (grammatika).

Később megjelentek a matematikával kapcsolatos és a Később megjelentek a matematikával kapcsolatos és a természetre vonatkozó „reál” ismeretkörök is: az természetre vonatkozó „reál” ismeretkörök is: az aritmetika,aritmetika, a a geometria,geometria, az az asztronómia, asztronómia, valamint a valamint a zeneelmélet.zeneelmélet.

Ez utóbbiak lesznek majd a „hét szabad tudomány” Ez utóbbiak lesznek majd a „hét szabad tudomány” rendszerében a quadrivium elemei. rendszerében a quadrivium elemei.

Így vált teljessé, humán és reál ismeretköröket egyaránt Így vált teljessé, humán és reál ismeretköröket egyaránt felölelve az a műveltségeszmény, amelyet a hellén felölelve az a műveltségeszmény, amelyet a hellén emberek emberek enkükliosz paideiáenkükliosz paideiá-nak, vagyis a minden szabad -nak, vagyis a minden szabad ember számára hozzáférhető általános nevelésnek-ember számára hozzáférhető általános nevelésnek-oktatásnak neveztek. oktatásnak neveztek.

Page 46: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

4646

A A paideia paideia görög kifejezés a ‘görög kifejezés a ‘paideusziszpaideuszisz’ ’ szinonimája. Eredete a paisz (‘gyermek’) szinonimája. Eredete a paisz (‘gyermek’) szó. szó.

Jelentéstartalma igen gazdag: a Jelentéstartalma igen gazdag: a gyermekgondozást, képzést, oktatást, gyermekgondozást, képzést, oktatást, nevelést épp úgy jelölte, mint a műveltséget nevelést épp úgy jelölte, mint a műveltséget a kultúrát. a kultúrát.

Hangzása hasonló, mint a Hangzása hasonló, mint a paidia paidia (‘játék’) (‘játék’) kifejezésé – a görög bölcsek szívesen kifejezésé – a görög bölcsek szívesen játszottak ezzel az egybecsengéssel. játszottak ezzel az egybecsengéssel.

Page 47: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

4747

c) Továbbra is működtek a c) Továbbra is működtek a gümnaszionokgümnaszionok, az , az eredetileg testnevelésre szolgáló pompás eredetileg testnevelésre szolgáló pompás épületegyüttesek. épületegyüttesek.

Szerepkörük gazdagodott: a test nevelése mellett Szerepkörük gazdagodott: a test nevelése mellett a szellem gyarapodását is szolgálták már. a szellem gyarapodását is szolgálták már.

Hatósugara is bővült, funkciójuk átformálódott: Hatósugara is bővült, funkciójuk átformálódott: egyre inkább egyfajta “kulturális centrummá” vált: egyre inkább egyfajta “kulturális centrummá” vált: mindenki betérhetett ide, akinek kedve volt mindenki betérhetett ide, akinek kedve volt előadásokat hallgatni vagy a könyvtárban olvasni.előadásokat hallgatni vagy a könyvtárban olvasni.

Page 48: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

4848

d) Ad) A felsőfokú képzés felsőfokú képzés színterei azok a színterei azok a filozófiai filozófiai iskolákiskolák is, melyek a híres bölcselők köré tömörülő is, melyek a híres bölcselők köré tömörülő fiatalokból szerveződtek. fiatalokból szerveződtek.

Kiemelkedett ezek közül Kiemelkedett ezek közül PlatónPlatón iskolája, az iskolája, az „Akadémia”. „Akadémia”.

Hasonlóan tanított Hasonlóan tanított ArisztotelészArisztotelész az athéniak az athéniak kedvelt „peripatosz”-án (‘sétáló hely, sétány’), a kedvelt „peripatosz”-án (‘sétáló hely, sétány’), a LükabéttoszLükabéttosz nevű dombon sétálgatás közben nevű dombon sétálgatás közben magyarázva, vitatkozva tanítványaival. magyarázva, vitatkozva tanítványaival.

A domb nevéből származik a későbbi iskolatípus, A domb nevéből származik a későbbi iskolatípus, a a líceumlíceum neve, a neve, a peripatoszperipatosz szóból pedig az szóból pedig az Arisztotelészt követő Arisztotelészt követő peripatetikusperipatetikus filozófusok filozófusok nyerték elnevezésüket. nyerték elnevezésüket.

Page 49: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

4949

e) A felsőfokú képzés színterei közé taroztak még e) A felsőfokú képzés színterei közé taroztak még azaz orvosi iskolákorvosi iskolák, elsősorban Hippokratész műveit , elsősorban Hippokratész műveit használták itt. használták itt.

Végül igen népszerűek voltak a szónoki képzést Végül igen népszerűek voltak a szónoki képzést nyújtó nyújtó retorikai iskolákretorikai iskolák is, ahol a rétorok oktattak. is, ahol a rétorok oktattak.

Az tanítást segítő kézikönyvek tartalmának Az tanítást segítő kézikönyvek tartalmának elsajátítása után, a jövendő szónokok stílusát elsajátítása után, a jövendő szónokok stílusát csiszolták, és módszeresen fejlesztették olyan csiszolták, és módszeresen fejlesztették olyan képességeiket,képességeiket, amelyekre a jó rétornak szüksége amelyekre a jó rétornak szüksége volt (emlékezet, hangképzés, gesztusnyelv stb.).volt (emlékezet, hangképzés, gesztusnyelv stb.).

Page 50: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

5050

Görög filozófusok a nevelésrőlGörög filozófusok a nevelésrőla) A szofistáka) A szofisták

A Kr. e. V. századi Athénban megnövekedett a A Kr. e. V. századi Athénban megnövekedett a neveléssel,oktatással szemben támasztott társadalmi neveléssel,oktatással szemben támasztott társadalmi igény.igény.

Ennek kielégítésére vállalkoztak a szofisták (»bölcsek«), Ennek kielégítésére vállalkoztak a szofisták (»bölcsek«), akik vándortanítóként városról-városra járva – jó pénzért – akik vándortanítóként városról-városra járva – jó pénzért – tették közkinccsé bölcsességüket. tették közkinccsé bölcsességüket.

Olyan műveltséget közvetítettek, amely a Olyan műveltséget közvetítettek, amely a gyakorlati gyakorlati életbenéletben jól hasznosítható. jól hasznosítható.

Műveltségképük már bizonyos természettudományos Műveltségképük már bizonyos természettudományos jellegű ismeretanyagot is tartalmazott. jellegű ismeretanyagot is tartalmazott.

Tanításuk tartalma a következőképpen rendszerezhető: Tanításuk tartalma a következőképpen rendszerezhető:

Page 51: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

5151

1. Dialektika1. Dialektika.. A logikus gondolkodás és a A logikus gondolkodás és a vitatkozás, érvelés tudománya. vitatkozás, érvelés tudománya. ProtagoraszProtagorasz,, a a híres szofista odáig fejlesztette ennek művészetét, híres szofista odáig fejlesztette ennek művészetét, hogy kijelenthette: Minden dologról hogy kijelenthette: Minden dologról két egymással két egymással homlokegyenest szembenálló felfogáshomlokegyenest szembenálló felfogás létezhet, s létezhet, s az ügyes szofista képes arra, hogy „a kevésbé az ügyes szofista képes arra, hogy „a kevésbé találó felfogást mint helytállóbbat” hitesse el találó felfogást mint helytállóbbat” hitesse el vitapartnereivel. vitapartnereivel.

E felfogás szerint tehát az igazság szubjektív, s a E felfogás szerint tehát az igazság szubjektív, s a virtuóz – de már öncélúságba hajló – vitatkozás virtuóz – de már öncélúságba hajló – vitatkozás segítségével az ember képessé válhat arra, hogy segítségével az ember képessé válhat arra, hogy hamis tényeket az igazság színében tüntessen fel. hamis tényeket az igazság színében tüntessen fel. Itt jelentkeznek az Itt jelentkeznek az abszurditásig túlhajtott abszurditásig túlhajtott szofizmusszofizmus veszélyei. veszélyei.

Page 52: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

5252

„„Minden viszonylagos”Minden viszonylagos” – azaz – azaz nem létezneknem léteznek az az emberi magatartást szabályozó általános érvényű emberi magatartást szabályozó általános érvényű erkölcsi normák, törvények. erkölcsi normák, törvények.

ProtagoraszProtagorasz,, amikor azt állítja, hogy amikor azt állítja, hogy „minden „minden dolog mértéke az ember”dolog mértéke az ember” (ezt nevezzük homo (ezt nevezzük homo mensura-elvnek), egyben azt is sugallja, hogy az mensura-elvnek), egyben azt is sugallja, hogy az erkölcsös magatartás, az erény teljesen a erkölcsös magatartás, az erény teljesen a szubjektumtól függ. szubjektumtól függ.

Sokféle erény létezhetSokféle erény létezhet, különbözik egymástól a , különbözik egymástól a férfi, a nô, a gyermek, a felnõtt, a szabad és a férfi, a nô, a gyermek, a felnõtt, a szabad és a rabszolga erkölcse. A szofistáknak ezt az rabszolga erkölcse. A szofistáknak ezt az alapállását alapállását etikai relativizmusetikai relativizmusnaknak nevezzük. nevezzük.

Page 53: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

5353

2. 2. Retorika.Retorika. Az ékesszólás, a Az ékesszólás, a kifejező-meggyőző beszédkifejező-meggyőző beszéd mestersége („techné”-je). mestersége („techné”-je).

A szofisták nemcsak a logikus gondolkodást, a meggyőző A szofisták nemcsak a logikus gondolkodást, a meggyőző érvelést tartották fontosnak, hanem annak érvelést tartották fontosnak, hanem annak formai elemeitformai elemeit is. is.

Azt is, hogy tanítványaik gondolataikat művészien Azt is, hogy tanítványaik gondolataikat művészien kialakított, kifejező és hatásos formába tudják önteni, azaz kialakított, kifejező és hatásos formába tudják önteni, azaz legyenek jó szónokok. legyenek jó szónokok.

Ők voltak a pedagógia történetében az elsők, akik Ők voltak a pedagógia történetében az elsők, akik rendkívül hatásos rendkívül hatásos módszerbeli eszközöketmódszerbeli eszközöket alkalmaztak e alkalmaztak e cél eléréséért. cél eléréséért.

A szabályok oktatásán túl nagy súlyt fektettek a A szabályok oktatásán túl nagy súlyt fektettek a gyakorlásra.gyakorlásra. A A “tanulási kedv”“tanulási kedv” felkeltése és fenntartása felkeltése és fenntartása érdekében sikerrel alkalmazták a dicséretet, sőt a érdekében sikerrel alkalmazták a dicséretet, sőt a hallgatóság előtti próbaszónoklatok esetében az előre hallgatóság előtti próbaszónoklatok esetében az előre lepénzelt “bértapsolók” alkalmazásával.lepénzelt “bértapsolók” alkalmazásával.

Page 54: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

5454

Szofisták lefizetett bértapsolókkal motiválják a szónoklást gyakorló tanítványukat

Page 55: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

5555

3. 3. Gyakorlati ismeretekGyakorlati ismeretek.. A szofisták „tananyagrendjében” a A szofisták „tananyagrendjében” a humán ismeretkörök mellett bizonyos természettudományok, humán ismeretkörök mellett bizonyos természettudományok, reáliák is helyet kaptak. reáliák is helyet kaptak.

Így például Így például HippiászHippiász a dialektikán és retorikán túl számtant, a dialektikán és retorikán túl számtant, mértant és csillagászatot is tanított. mértant és csillagászatot is tanított.

A szofisták vitathatatlan pedagógiai érdeme, hogy mélységesen A szofisták vitathatatlan pedagógiai érdeme, hogy mélységesen hittek az egyén hittek az egyén nevelhetőségében.nevelhetőségében. Ez a hit bizonyos esetekben Ez a hit bizonyos esetekben túlzott túlzott pedagógiai optimizmusbapedagógiai optimizmusba csapott át. csapott át.

Antiphón:Antiphón: „Véleményem szerint a világon legfontosabb a „Véleményem szerint a világon legfontosabb a nevelés; ha ugyanis valamit helyesen kezdünk el, úgy valószínű, nevelés; ha ugyanis valamit helyesen kezdünk el, úgy valószínű, hogy az jól is végződik. Amilyen a mag, melyet a földbe vetünk, hogy az jól is végződik. Amilyen a mag, melyet a földbe vetünk, olyan a várható aratás is. Ha egy fiatal lélekbe nemes olyan a várható aratás is. Ha egy fiatal lélekbe nemes műveltséget hintünk el, úgy ez az egész életen keresztül műveltséget hintünk el, úgy ez az egész életen keresztül virágzik, és sem eső, sem szárazság nem pusztíthatja el. A virágzik, és sem eső, sem szárazság nem pusztíthatja el. A környezet szerint, amelyben napunk jó részét eltöltjük, igazodik környezet szerint, amelyben napunk jó részét eltöltjük, igazodik szükségszerűen jellemünk fejlõdése is.”szükségszerűen jellemünk fejlõdése is.”

(Idézi Tettamanti Béla (1959): kézirat )(Idézi Tettamanti Béla (1959): kézirat )

Page 56: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

5656

Szókratész (Kr. e. 470–399)Szókratész (Kr. e. 470–399)

Hadat üzent a szofisták erkölcsi relativizmusának, és síkra Hadat üzent a szofisták erkölcsi relativizmusának, és síkra szállt az szállt az örök erkölcsi értékekörök erkölcsi értékek jogainak visszaállításáért. jogainak visszaállításáért.

Hitt Hitt az erény taníthatóságábanaz erény taníthatóságában,, abban, hogy a tudás abban, hogy a tudás nemesíti az embert. De nála ez a tudás nem a külső nemesíti az embert. De nála ez a tudás nem a külső forrásból származó érzékleteken alapul, hanem a tudat forrásból származó érzékleteken alapul, hanem a tudat benső aktivitásán, a benső aktivitásán, a ráció öncélúságán.ráció öncélúságán.

Szókratész filozófiája tehát szélsőségesen Szókratész filozófiája tehát szélsőségesen racionalistaracionalista..

Az igazi megismerés forrását az emberi tudatba helyezi át; Az igazi megismerés forrását az emberi tudatba helyezi át; az érzékszervi megismerésnek, a külső természet tudati az érzékszervi megismerésnek, a külső természet tudati leképezésének így kisebb jelentőséget tulajdonít. leképezésének így kisebb jelentőséget tulajdonít.

A A kétféle megismeréskétféle megismerés így Szókratész felfogása szerint a így Szókratész felfogása szerint a következő: következő:

Page 57: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

5757

1. A 1. A szakemberek,szakemberek, különféle különféle mesteremberek mesteremberek ismeretszerzése, amely a ismeretszerzése, amely a tárgyi ismeretek tanulását tárgyi ismeretek tanulását jelenti. Ez csak egy jelenti. Ez csak egy alacsonyabb rendű, relatív alacsonyabb rendű, relatív értékű tudást eredményezhet. értékű tudást eredményezhet.

2. Ha a dolgokat nem 2. Ha a dolgokat nem szemünkkel, hanem szemünkkel, hanem belső belső tudatműködésünkkeltudatműködésünkkel vizsgáljuk, szert tehetünk az vizsgáljuk, szert tehetünk az egyedül igaz, valóságos egyedül igaz, valóságos ismeretekre. ismeretekre. Szókratész

Page 58: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

5858

Neveléstörténeti szempontból nagyon jelentős Szókratésznek az Neveléstörténeti szempontból nagyon jelentős Szókratésznek az eljárása, mellyel vitapartnerét a eljárása, mellyel vitapartnerét a konkrét tapasztalat zavaros konkrét tapasztalat zavaros képzeteiből rávezette az igazságraképzeteiből rávezette az igazságra. .

Ez a szókratészi Ez a szókratészi „„bábáskodás”bábáskodás” (maieutiké) (maieutiké) tulajdonképpen nem tulajdonképpen nem más, mint induktív eljárások sorozata. más, mint induktív eljárások sorozata.

A A heurisztikus módszerheurisztikus módszer alkalmazásával a beszélgetés során a alkalmazásával a beszélgetés során a konkrétumból kiindulva, mesterien megfogalmazott kérdések konkrétumból kiindulva, mesterien megfogalmazott kérdések sorozatán át jutott el az általános igazságokig. sorozatán át jutott el az általános igazságokig.

A dialógus alatt mindvégig a tanítvány áll előtérben, s a háttérbe A dialógus alatt mindvégig a tanítvány áll előtérben, s a háttérbe húzódó mester kérdéseivel húzódó mester kérdéseivel szinte észrevétlenül vezeti rá õt a szinte észrevétlenül vezeti rá õt a helyes útrahelyes útra. (Miután előbb vakvágányra vitte, s rádöbbentette . (Miután előbb vakvágányra vitte, s rádöbbentette hibás felfogásának tarthatatlanságára.) hibás felfogásának tarthatatlanságára.)

Így válik végül teljessé tudás, amelynek megszerzése Így válik végül teljessé tudás, amelynek megszerzése Szókratész felfogása szerint voltaképpen csak Szókratész felfogása szerint voltaképpen csak visszaemlékezés visszaemlékezés az eredendően velünk született és később feledésbe merült az eredendően velünk született és később feledésbe merült ismeretekre. ismeretekre.

Page 59: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

5959

A tudás átadására tehát A tudás átadására tehát Szókratész kimunkált Szókratész kimunkált egy mesteri módszert, a egy mesteri módszert, a heurisztika, a heurisztika, a „„rádöbbentés” rádöbbentés” művészetét.művészetét.

Ennek kései – Ennek kései – meglehetősen meglehetősen leegyszerűsített – leegyszerűsített – válfaja válfaja „kérdve-kifejtő „kérdve-kifejtő módszer”módszer” néven vált néven vált honossá az újkori honossá az újkori iskolák hétköznapi iskolák hétköznapi gyakorlatában. gyakorlatában.

Szókratész Menón rabszolgáját tanítja az adott oldalhosszúságú négyzet

területének megkettőzésére

Page 60: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

6060

Négyzet területének megkettőzése

Page 61: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

6161

Platón (Kr. e. 428/7–348/7)Platón (Kr. e. 428/7–348/7)

Érdeme a pedagógia terén kettős: egyrészt Érdeme a pedagógia terén kettős: egyrészt rendkívül szemléletes módon rendkívül szemléletes módon ábrázoltaábrázolta a a korabeli görög nevelést, másrészt pedig egy korabeli görög nevelést, másrészt pedig egy sajátos, egyedülálló sajátos, egyedülálló pedagógiai rendszertpedagógiai rendszert alkotott. alkotott.

Ezt a rendszer az „Ezt a rendszer az „Állam”Állam” és a „ és a „Törvények”Törvények” című dialógusa segítségével című dialógusa segítségével rekonstruálhatjuk. rekonstruálhatjuk.

Page 62: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

6262

A egyén helyét ebben a társadalmi rendszerben saját lelki alkata A egyén helyét ebben a társadalmi rendszerben saját lelki alkata határozza meg. határozza meg.

PlatónPlatón az egyes ember az egyes ember lelkének összetevőilelkének összetevői::

az emberi lélek részeiaz emberi lélek részei: : 1. megismerő 2. érző rész 1. megismerő 2. érző rész 3. vágyó rész3. vágyó részhajlamai:hajlamai: 1. megismerés 2. Indulat 1. megismerés 2. Indulat 3. vágyakozás3. vágyakozásfunkcióifunkciói 1. gondolkodás 2. szeretet1. gondolkodás 2. szeretet 3. ön- és3. ön- és

fajfenntartásfajfenntartása létrejövőa létrejövő erény:erény: 1. bölcsesség1. bölcsesség 2. Bátorság 2. Bátorság 3. józanság3. józanság

összhangjuk eredményeösszhangjuk eredménye: : i g a z s á g o s s á g i g a z s á g o s s á g

Page 63: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

6363

Ezt a rendszert vetíti ki az egész társadalomra, s így abban Ezt a rendszert vetíti ki az egész társadalomra, s így abban a következő a következő osztályokatosztályokat különbözteti meg: különbözteti meg:

Filozófusok,Filozófusok, akiknek erénye a akiknek erénye a bölcsességbölcsesség.. Az állam Az állam vezetésére kizárólag ők alkalmasak. vezetésére kizárólag ők alkalmasak.

Katonák,Katonák, harcosok, a filozófusok segítői. Míg a filozófusok harcosok, a filozófusok segítői. Míg a filozófusok a törvények betartásán őrködnek, addig a katonák az a törvények betartásán őrködnek, addig a katonák az állam területi sérthetetlenségét védelmezik. Család- és állam területi sérthetetlenségét védelmezik. Család- és vagyonközösségben élő férfiak és nők e kaszt tagjai, vagyonközösségben élő férfiak és nők e kaszt tagjai, erényük a rettenthetetlen erényük a rettenthetetlen bátorságbátorság..

Dolgozók.Dolgozók. Ők csak a Ők csak a józanság,józanság, az önmérséklet erényét az önmérséklet erényét képesek önmagukban kialakítani. Feladatuk a társadalom képesek önmagukban kialakítani. Feladatuk a társadalom működéséhez szükséges anyagi javak előállítása. működéséhez szükséges anyagi javak előállítása.

Page 64: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

6464

Az államban csak akkor lesz rend, ha e három Az államban csak akkor lesz rend, ha e három osztály társadalomban elfoglalt helye megfelel osztály társadalomban elfoglalt helye megfelel saját saját egyéni lelki alkatuknakegyéni lelki alkatuknak. .

Egymástól Egymástól elkülönített kasztokbanelkülönített kasztokban élnek. élnek. Dolgozókból nem lehetnek katonák vagy Dolgozókból nem lehetnek katonák vagy filozófusok. Az ő nevelésük felesleges.filozófusok. Az ő nevelésük felesleges.

A A katonák legkiválóbbjaibólkatonák legkiválóbbjaiból választódnak ki a választódnak ki a filozófusok,filozófusok, tehát vezetők. Ehhez a gondosan tehát vezetők. Ehhez a gondosan megtervezett nevelés segíti hozzá a fiatalokat, megtervezett nevelés segíti hozzá a fiatalokat, amelyből fiúknak és lányoknak egyaránt amelyből fiúknak és lányoknak egyaránt részesülniük kell.részesülniük kell.

A kasztrendszer nem teljesen zárt, van „mobilitás”!A kasztrendszer nem teljesen zárt, van „mobilitás”!

Page 65: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

6565

Mese a „három emberfajától”:Mese a „három emberfajától”: A teremtő A teremtő

a vezetésre alkalmasak vérébe – a vezetésre alkalmasak vérébe – aranyataranyat,,az őrökbe és segédeikbe – az őrökbe és segédeikbe – ezüstöt,ezüstöt,a földművesekbe és kézművesekbe – a földművesekbe és kézművesekbe – vasat illetve bronzotvasat illetve bronzot kevert.kevert.

Mindhárman magukhoz hasonló ivadékot nemzenek, de Mindhárman magukhoz hasonló ivadékot nemzenek, de megeshetik, hogy az aranyból ezüstivadék lesz és fordítvamegeshetik, hogy az aranyból ezüstivadék lesz és fordítva! !

A vezetők legéberebben az ivadékaikra vigyázzanak, de ha A vezetők legéberebben az ivadékaikra vigyázzanak, de ha ivadékuk netalán bronz- vagy vaslényegű volna, taszítsák ivadékuk netalán bronz- vagy vaslényegű volna, taszítsák le a kézművesek és földművesek közé.le a kézművesek és földművesek közé.

„„Ha viszont az utóbbiak közül egy gyermek arany- vagy Ha viszont az utóbbiak közül egy gyermek arany- vagy ezüstlényegűnek születik, azt becsüljék meg, és emeljék ezüstlényegűnek születik, azt becsüljék meg, és emeljék fel az őrök, illetve segítőik rendjébe…” (Harmadik könyv) fel az őrök, illetve segítőik rendjébe…” (Harmadik könyv)

Page 66: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

6666

Az őrök neveléseAz őrök nevelése

Az őrök közül kikerülő filozófusok nevelésétAz őrök közül kikerülő filozófusok nevelését már már kisgyermekkortól kezdve szigorúan ellenőrzik. kisgyermekkortól kezdve szigorúan ellenőrzik.

A szokásos A szokásos mesékmesék jelentős része nem nekik való. Az édesanyák jelentős része nem nekik való. Az édesanyák és a dajkák csak a megfelelő szempontok szerint kiválasztott és a dajkák csak a megfelelő szempontok szerint kiválasztott meséket mondhatják a gyermekeknek. A homéroszi költészet is meséket mondhatják a gyermekeknek. A homéroszi költészet is káros, mivel az Iliász és Odüsszeia költője sokszor az istenek káros, mivel az Iliász és Odüsszeia költője sokszor az istenek gonoszságáról beszél, s ezzel rossz példát nyújt a fiataloknak. gonoszságáról beszél, s ezzel rossz példát nyújt a fiataloknak.

Ugyanez a helyzet a Ugyanez a helyzet a drámákkaldrámákkal. A drámaírók művészi . A drámaírók művészi meggyőző erővel ábrázolják a hősök jellemét. Ezzel utánzásra meggyőző erővel ábrázolják a hősök jellemét. Ezzel utánzásra késztetik a fiatalokat, akiknek jelleme így változékonnyá, késztetik a fiatalokat, akiknek jelleme így változékonnyá, kiegyensúlyozatlanná válhat. A tökéletes államban csak kiegyensúlyozatlanná válhat. A tökéletes államban csak egységes, szilárd jellemek létezhetnek, „nincs kétféle egységes, szilárd jellemek létezhetnek, „nincs kétféle foglalkozású vagy sokoldalú ember”. foglalkozású vagy sokoldalú ember”.

Page 67: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

6767

Az sem közömbös, hogy milyenAz sem közömbös, hogy milyen zenérezenére tanítjuk a leendő tanítjuk a leendő őröket s filozófusokat. őröket s filozófusokat.

Platón hisz a zene lélekformáló erejében: „a ritmus és a Platón hisz a zene lélekformáló erejében: „a ritmus és a harmónia hatol be legjobban a lélek belsejébe”. Az ion és a harmónia hatol be legjobban a lélek belsejébe”. Az ion és a líd hangnem csak szórakoztat és elpuhít – ezért ezek líd hangnem csak szórakoztat és elpuhít – ezért ezek mellőzendők. A dór és a fríg viszont éleszti a harci kedvet, mellőzendők. A dór és a fríg viszont éleszti a harci kedvet, bátorsággal tölti el az ifjak lelkét. A húros hangszerek közül bátorsággal tölti el az ifjak lelkét. A húros hangszerek közül csak csak aa lírát lírát és a és a kitharátkitharát engedélyezte. A fuvolát száműzte engedélyezte. A fuvolát száműzte a fiatal őröknek ajánlható hangszerek közül.a fiatal őröknek ajánlható hangszerek közül.

Platón nevelési rendszerében fontos szerep jut a Platón nevelési rendszerében fontos szerep jut a testi testi nevelésneknevelésnek.. Feladata az egész szervezet fejlesztése, Feladata az egész szervezet fejlesztése, edzése, a test és a lélek össz hangjának megteremtése. A edzése, a test és a lélek össz hangjának megteremtése. A testi nevelés sohasem válhat egyoldalúvá, mértéktelenné. testi nevelés sohasem válhat egyoldalúvá, mértéktelenné.

Page 68: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

6868

Miután az őrök letöltötték két-három évig tartó katonai Miután az őrök letöltötték két-három évig tartó katonai szolgálatukat, szolgálatukat, húsz éveshúsz éves korukban kezdenek hozzá a korukban kezdenek hozzá a tíz tíz esztendeig tartó esztendeig tartó matematikaimatematikai előtanulmányaikhoz. előtanulmányaikhoz.

Platón kitüntetett szerepet szán a képzésben a Platón kitüntetett szerepet szán a képzésben a matematikánakmatematikának,, hiszen felfogása szerint az éles elme és az hiszen felfogása szerint az éles elme és az elvont gondolkodás képessége nélkülözhetetlen a leendõ elvont gondolkodás képessége nélkülözhetetlen a leendõ filozófusok számára. filozófusok számára.

A matematikai képzés keretei között tanítandó A matematikai képzés keretei között tanítandó aritmetika, aritmetika, geometria, asztronómiageometria, asztronómia és és zenetudományzenetudomány csupán csupán előkészület (propedeutika) a előkészület (propedeutika) a dialektikához,dialektikához, amellyel nem amellyel nem szabad túl korán megismerkedni. Csak szabad túl korán megismerkedni. Csak harminc évesharminc éves koruktól koruktól kezdve foglalkozhatnak dialektikával kezdve foglalkozhatnak dialektikával öt öt esztendőn keresztül.esztendőn keresztül.

HarmincötHarmincöt éves korától kezdve a leendő filozófus éves korától kezdve a leendő filozófus tizenöt tizenöt éven át a éven át a közélet közélet gyakorlatábangyakorlatában bizonyítja rátermettségét, bizonyítja rátermettségét, felkészültségét, s csak felkészültségét, s csak ötven esztendősötven esztendős korára lesz kész arra, korára lesz kész arra, hogy az állam vezetői közé lépjen.hogy az állam vezetői közé lépjen.

Page 69: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

6969

A filozófusok fentebb bemutatott magasrendű nevelésének A filozófusok fentebb bemutatott magasrendű nevelésének végsõ célja a végsõ célja a transzcendens (érzék fölötti) ideáktranszcendens (érzék fölötti) ideák, mindenekelőtt , mindenekelőtt a jó ideájának a megismertetése. a jó ideájának a megismertetése.

Hogy ennek tartalmát megérthessük, elevenítsük fel Platón híres Hogy ennek tartalmát megérthessük, elevenítsük fel Platón híres barlanghasonlatát:barlanghasonlatát: Eszerint az ember élete olyan, mint a Eszerint az ember élete olyan, mint a barlanglakóé: Egy nyitott barlangban a bejáratnak háttal barlanglakóé: Egy nyitott barlangban a bejáratnak háttal leláncolt emberek ülnek, akik képtelenek megfordulni. A velük leláncolt emberek ülnek, akik képtelenek megfordulni. A velük szemben lévő falon csak a barlang nyílása előtt elvonuló szemben lévő falon csak a barlang nyílása előtt elvonuló tárgyaknak – a külső fénysugarak által leképezett – árnyképeit tárgyaknak – a külső fénysugarak által leképezett – árnyképeit láthatják. láthatják.

Az állam leendő kormányzóit a neveléssel képessé kell tenni Az állam leendő kormányzóit a neveléssel képessé kell tenni arra, hogy megfordulva ennek a vakító világosságnak a arra, hogy megfordulva ennek a vakító világosságnak a nézéséhez hozzászokjanak. nézéséhez hozzászokjanak. A filozófusok nevelése tehát – A filozófusok nevelése tehát – „ennek a megfordításnak a művészete:„ennek a megfordításnak a művészete: hogy miképp fog a lélek hogy miképp fog a lélek legkönnyebben és legeredményesebben más irányba fordulni”.legkönnyebben és legeredményesebben más irányba fordulni”.

Platón: Az állam. Szabó Miklós fordítása. In: Platón válogatott Platón: Az állam. Szabó Miklós fordítása. In: Platón válogatott mûvei. Európa, Bp., 1983. 416. o. )mûvei. Európa, Bp., 1983. 416. o. )

Page 70: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

7070

A A TörvényekTörvényekbenben szintén találunk nevelésre vonatkozó szintén találunk nevelésre vonatkozó gondolatokat. A következő táblázat a fejlődésmenet egyes gondolatokat. A következő táblázat a fejlődésmenet egyes szakaszait szemlélteti:szakaszait szemlélteti:

ÉletkorÉletkor Jellemző vonások – gondozási, nevelési Jellemző vonások – gondozási, nevelési feladatokfeladatok

0–2 év 0–2 év A gyermek lelke A gyermek lelke „hajlékony”,„hajlékony”, formálható. formálható.“Az újszülöttet, mint a viaszt alakítani kell.”“Az újszülöttet, mint a viaszt alakítani kell.”Pólyázásra van szükség két éves korig.Pólyázásra van szükség két éves korig.

2–3 év2–3 év A kisgyermek sírással jutatjaA kisgyermek sírással jutatjakifejezésre vágyait.kifejezésre vágyait.

a dajkák figyeljenek a kisded a dajkák figyeljenek a kisded „jelzéseire”.„jelzéseire”. Amíg a gyermek nem tud járni, a dajka vigye Amíg a gyermek nem tud járni, a dajka vigye mindenhová, hogy élményeket gyűjtsön.mindenhová, hogy élményeket gyűjtsön.„„A kisdedet a lehető legkevesebb fájdalom,A kisdedet a lehető legkevesebb fájdalom,ijedség és szenvedés érje.”ijedség és szenvedés érje.”

Page 71: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

7171

Kisgyermekkorban „oltódik bele mindnyájunkbaKisgyermekkorban „oltódik bele mindnyájunkbadöntő jelentőséggel egész jellemünk döntő jelentőséggel egész jellemünk

a szokás hatalma folytán”.a szokás hatalma folytán”.3–6 év3–6 év “A gyermek lelkületének szüksége van“A gyermek lelkületének szüksége van

a játékra.” a játékra.” A gyerekek játsszanak együtt csoportosan A gyerekek játsszanak együtt csoportosan

a dajkák felügyelete mellett.a dajkák felügyelete mellett.A fegyelmezés ne legyen túlzott, de aA fegyelmezés ne legyen túlzott, de akényeztetést is kerülni kell.kényeztetést is kerülni kell.

6–serdülõkor6–serdülõkor A gyermekeket már el kell különíteniA gyermekeket már el kell különíteninemük szerint.nemük szerint.A fiúk gimnasztikai és múzsaiA fiúk gimnasztikai és múzsai

nevelésben részesüljenek az iskolában.nevelésben részesüljenek az iskolában.A gimnasztika (torna, birkózás, A gimnasztika (torna, birkózás,

lovaglás, fegyverforgatás, tánc) a testetlovaglás, fegyverforgatás, tánc) a testetfejleszti, a múzsai nevelés a lelket nemesíti.fejleszti, a múzsai nevelés a lelket nemesíti.A lányok szintén ismerjék megA lányok szintén ismerjék mega gimnasztikai egyes elemeit.a gimnasztikai egyes elemeit.

(Platón: Törvények. Fordította Kövendi Dénes. In: Platón összes (Platón: Törvények. Fordította Kövendi Dénes. In: Platón összes művei. III. kötet. Bp., 1984. 716-730. o.)művei. III. kötet. Bp., 1984. 716-730. o.)

Page 72: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

7272

Arisztotelész (Kr. e. 384–322)Arisztotelész (Kr. e. 384–322)

Platón tanítványaként annak iskolájában, az Platón tanítványaként annak iskolájában, az Akadémián tanultAkadémián tanult. Elsősorban filozófiával . Elsősorban filozófiával foglalkozott, de érdeklődési köre – sok más foglalkozott, de érdeklődési köre – sok más tudománnyal együtt – kiterjedt a tudománnyal együtt – kiterjedt a pedagógiára is. pedagógiára is.

Nagy SándorNagy Sándor nevelőjeként nevelőjeként a gyakorlati a gyakorlati pedagógia terén is bizonyította tehetségét. pedagógia terén is bizonyította tehetségét. A későbbi világhódító fejedelem élete A későbbi világhódító fejedelem élete végéig ragaszkodott mesteréhez. végéig ragaszkodott mesteréhez.

Page 73: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

7373

Kíméletlen Kíméletlen kritikának kritikának vetette alá kora nevelési gyakorlatát. Az vetette alá kora nevelési gyakorlatát. Az athéni nevelést „kétes értékű”-nek nevező, mert nincs tisztázva, athéni nevelést „kétes értékű”-nek nevező, mert nincs tisztázva, hogy mi a célja: a hasznosság vagy az erény. hogy mi a célja: a hasznosság vagy az erény.

A spártai nevelés sem megfelelő, mert „egészen elállatiasítják a A spártai nevelés sem megfelelő, mert „egészen elállatiasítják a gyermekeket a sok gyötréssel és edzéssel, mert szerintük ez a gyermekeket a sok gyötréssel és edzéssel, mert szerintük ez a leghasznosabb vitézség”. leghasznosabb vitézség”.

A mérhetetlenül sok atlétikai gyakorlat megerőlteti és A mérhetetlenül sok atlétikai gyakorlat megerőlteti és tönkreteszi tönkreteszi a testeta testet, ezért nem helyénvaló. Platón állama szerinte azért nem , ezért nem helyénvaló. Platón állama szerinte azért nem megfelelő, mert nem ismeri a család intézményét, ez pedig megfelelő, mert nem ismeri a család intézményét, ez pedig Arisztotelész szerint a városállam alapja. Az ilyen államban Arisztotelész szerint a városállam alapja. Az ilyen államban „felhígul a szeretet”. „felhígul a szeretet”.

A magántulajdon megszüntetése sem helyes, az emberi A magántulajdon megszüntetése sem helyes, az emberi szükségletekkel összeegyeztethetetlen „közösködéshez” vezet. szükségletekkel összeegyeztethetetlen „közösködéshez” vezet.

(Arisztotelész: Politika. Fordította Szabó Miklós. gondolat, Bp., (Arisztotelész: Politika. Fordította Szabó Miklós. gondolat, Bp., 1994. 288. o. 1338 b.)1994. 288. o. 1338 b.)

Page 74: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

7474

Fiának szánt művében, a „Fiának szánt művében, a „Nikomakhoszi ethiká”-Nikomakhoszi ethiká”-ban arról ír, ban arról ír, hogy az emberi élet célja a hogy az emberi élet célja a boldogság.boldogság.

Ki az igazán boldog ember? Az, aki Ki az igazán boldog ember? Az, aki erényesenerényesen él él – hangzik – hangzik Arisztotelész válasza. Arisztotelész válasza.

A cél tehát A cél tehát erényes polgárokerényes polgárok nevelése. nevelése. Az erényeketAz erényeket természetes hajlamainkból természetes hajlamainkból fejleszthetjük ki fejleszthetjük ki

tevékenységtevékenység útján. útján. Kétfélék lehetnek: Kétfélék lehetnek: erkölcsiek erkölcsiek és és szellemiekszellemiek. (Erkölcsi erény . (Erkölcsi erény

például a bőkezűség, önuralom, igazságosság, bátorság; például a bőkezűség, önuralom, igazságosság, bátorság; szellemi erény pedig az okosság, belátás, éles elméjűség.) szellemi erény pedig az okosság, belátás, éles elméjűség.)

Az erkölcsi erényeket Az erkölcsi erényeket szoktatásszoktatás útján útján alakíthatjuk ki, a alakíthatjuk ki, a szellemieket pedig szellemieket pedig oktatás-tanításoktatás-tanítás segítségével. segítségével.

Az erkölcsi erény fontos jellemzője a Az erkölcsi erény fontos jellemzője a középhatár (mezotész)középhatár (mezotész) a a végletek túlzásai között. (Így lesz középhatár a kedvesség a végletek túlzásai között. (Így lesz középhatár a kedvesség a hízelgés és az összeférhetetlenség között, a nemes lelkû hízelgés és az összeférhetetlenség között, a nemes lelkû adakozás a tékozlás és a fösvénység között, a szelídség a adakozás a tékozlás és a fösvénység között, a szelídség a dühösség és a halvérűség között, vagy a helyes testmozgás a dühösség és a halvérűség között, vagy a helyes testmozgás a túlzásba vitt atlétika és a tunyaság között.) túlzásba vitt atlétika és a tunyaság között.)

Page 75: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

7575

Nagyon jelentős – s ma is érvényes tanulságokkal szolgál – ez a Nagyon jelentős – s ma is érvényes tanulságokkal szolgál – ez a megkülönböztetés. megkülönböztetés.

Kitűnik belőle, hogy az Kitűnik belőle, hogy az erkölcsi erények elsajátításához nem az erkölcsi erények elsajátításához nem az oktatáson keresztül vezet az út. oktatáson keresztül vezet az út.

Nem a tudás az erkölcs alapja, „az erénynél a tudás keveset vagy Nem a tudás az erkölcs alapja, „az erénynél a tudás keveset vagy éppen semmit sem nyom”. Ezzel Arisztotelész éppen semmit sem nyom”. Ezzel Arisztotelész túlléptúllép – a görög – a görög filozófusok körében olyannyira elterjedt – filozófusok körében olyannyira elterjedt – erkölcsi intellektualizmuserkölcsi intellektualizmus álláspontján. álláspontján.

Ha többször, újra és újra Ha többször, újra és újra erényesen cselekszünkerényesen cselekszünk, a szoktatás-, a szoktatás-megszokás útján kialakul bennünk egy tartós lelki minőség, megszokás útján kialakul bennünk egy tartós lelki minőség, a a lélek lélek erkölcsös habitusa.erkölcsös habitusa. Ez lesz az erényes cselekvés garanciája. Ez lesz az erényes cselekvés garanciája.

Természetesen az oktatás sem száműzhető a gyermeknevelésből. Természetesen az oktatás sem száműzhető a gyermeknevelésből. A szoktatás útján keletkezett erkölcsi erényeket ugyanis csak az A szoktatás útján keletkezett erkölcsi erényeket ugyanis csak az ész útján lehet tudatos erénnyé alakítani. „Lehetetlen jónak és ész útján lehet tudatos erénnyé alakítani. „Lehetetlen jónak és erényesnek lenni okosság nélkül” – írja Arisztotelész, s ez fordítva erényesnek lenni okosság nélkül” – írja Arisztotelész, s ez fordítva is igaz: „lehetetlen okosnak lenni erkölcsi erény nélkül”. is igaz: „lehetetlen okosnak lenni erkölcsi erény nélkül”.

Örök érvényű igazság ez: Örök érvényű igazság ez: a megszerzett tudás káros is leheta megszerzett tudás káros is lehet, ha , ha rossz, erkölcstelen cél érdekében használja fel az ember.rossz, erkölcstelen cél érdekében használja fel az ember.

Page 76: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

7676

A A nevelés gyakorlatanevelés gyakorlata a a PolitikaPolitika alapján: alapján:

ÉletkorÉletkor Jellemzõ vonások – gondozási, nevelési feladatokJellemzõ vonások – gondozási, nevelési feladatok

Születés-elválasztásSzületés-elválasztás A test gondozása és módszeres A test gondozása és módszeres edzése fontos feladat.edzése fontos feladat.„„Bőséges tejtáplálék felel meg Bőséges tejtáplálék felel meg a testnek.” a testnek.” „„Minél kevesebb bortMinél kevesebb bort élvezzen a gyermek”.élvezzen a gyermek”.

Szoktassuk hozzá a hideg elviseléséhez. Szoktassuk hozzá a hideg elviseléséhez.2–5 év2–5 év „Semmiféle tanulásra nem ajánlatos„Semmiféle tanulásra nem ajánlatos

fogni a gyermeket.”fogni a gyermeket.”Mozogjon sokat.Mozogjon sokat.

Foglalkozzunk és játsszunk vele.Foglalkozzunk és játsszunk vele.A meséket a gyermekfelügyelõkA meséket a gyermekfelügyelõkellenőrizzék.ellenőrizzék.Ne büntessük, ha sír, hiszenNe büntessük, ha sír, hiszenez is testgyakorlás.ez is testgyakorlás.

Page 77: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

7777

5–7 év5–7 év Még mindig otthon neveljük.Még mindig otthon neveljük.“A gyermekfelügyelőknek “A gyermekfelügyelőknek

vigyázniuk kell e gyermekvigyázniuk kell e gyermek

időtöltésére.”időtöltésére.”

Óvjuk az illetlen beszédtől, Óvjuk az illetlen beszédtől,

szobroktól és képektől.szobroktól és képektől.

Ne halljon másokat gúnyoló Ne halljon másokat gúnyoló verseket,verseket,

ne lásson vígjátékokat.ne lásson vígjátékokat.

7-pubertásig7-pubertásig Folytasson tanulmányokat.Folytasson tanulmányokat.

Page 78: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

7878

Ettől kezdve nevelője fokozatosan bevezetheti aEttől kezdve nevelője fokozatosan bevezetheti a tudományokba tudományokba és és a művészetekbe. a művészetekbe.

A tanítandó tárgyak a következők: A tanítandó tárgyak a következők: 1. írás-olvasás, 2. nyelvtan és 1. írás-olvasás, 2. nyelvtan és irodalom, 3. testgyakorlás, 4. zene, 5. rajzolás. irodalom, 3. testgyakorlás, 4. zene, 5. rajzolás.

Arisztotelész Platónnál is nagyobb fontosságot tulajdonít a Arisztotelész Platónnál is nagyobb fontosságot tulajdonít a zenénekzenének.. A zene képes az indulatok és szenvedélyek A zene képes az indulatok és szenvedélyek levezetésére, s így megtisztítja az erkölcsöket. levezetésére, s így megtisztítja az erkölcsöket.

A passzív zenehallgatás azonban ehhez nem elegendő, a A passzív zenehallgatás azonban ehhez nem elegendő, a gyermeknek magának is muzsikálnia kell. gyermeknek magának is muzsikálnia kell.

Ez a zenetanulás Ez a zenetanulás ne legyen mesterségszerűne legyen mesterségszerű, „versenyekre és , „versenyekre és díjakra irányuló”. Általános zenei műveltségre van szüksége a díjakra irányuló”. Általános zenei műveltségre van szüksége a gyermeknek. gyermeknek.

A hangszerek közül a fuvolát elutasítja, mert az „nem arra való, A hangszerek közül a fuvolát elutasítja, mert az „nem arra való, hogy erkölcsös lelki hangulatot keltsen”, csupán a szenvedélyeket hogy erkölcsös lelki hangulatot keltsen”, csupán a szenvedélyeket korbácsolja fel; a kithara sem nyeri meg tetszését; korbácsolja fel; a kithara sem nyeri meg tetszését; csak a lírát csak a lírát engedélyeziengedélyezi. A hangnemek terén a dór mellett foglal állást, mert . A hangnemek terén a dór mellett foglal állást, mert “nyugodt, férfias méltóságot” áraszt, s így ez felel meg leginkább a “nyugodt, férfias méltóságot” áraszt, s így ez felel meg leginkább a szélsőségektől mentes erkölcsi erények kialakításának. szélsőségektől mentes erkölcsi erények kialakításának.

Page 79: Gyermek és iskola  az ókori kultúrákban

7979

Akárcsak mestere, Platón, Arisztotelész is azt vallja, hogy Akárcsak mestere, Platón, Arisztotelész is azt vallja, hogy a nevelést társadalmasítani kell, az állam irányítása alá kell a nevelést társadalmasítani kell, az állam irányítása alá kell vonni. A nevelés végső célja nála is az vonni. A nevelés végső célja nála is az „„állam boldogsága”állam boldogsága”..

Az egyént nem önmagáért neveljük, hanem azért, mert az Az egyént nem önmagáért neveljük, hanem azért, mert az értékes individuumok összessége az állam értékét növeli. értékes individuumok összessége az állam értékét növeli.

Különbség kettejük felfogása között, hogy míg Platón Különbség kettejük felfogása között, hogy míg Platón elkülönült kasztok számára nevel, addig Arisztotelész elkülönült kasztok számára nevel, addig Arisztotelész szerint a nevelés áldásából minden szabad embernek szerint a nevelés áldásából minden szabad embernek egyformán részesülnie kell. egyformán részesülnie kell.

Platón etikai intellektualizmusán túllépve hangsúlyozza, Platón etikai intellektualizmusán túllépve hangsúlyozza, hogy az erkölcsi törvények ismerete önmagában még nem hogy az erkölcsi törvények ismerete önmagában még nem eredményez etikus magatartást. eredményez etikus magatartást. A nevelésben – az A nevelésben – az oktatáson, a tudatosításon túl – a gyakorlásnak, a oktatáson, a tudatosításon túl – a gyakorlásnak, a szoktatásnak is teret kell biztosítani.szoktatásnak is teret kell biztosítani.

* * ** * *