erdészeti lapok 2015 június

VVii rráággookk kköözz tt vvee lleedd ll eennnnii .. .. ..

Az Illés zenekar legendás dalának elsõtaktusait dúdolgattam magamban amúlt hónap közepén a Vas megyei JeliArborétumban, ahol a borongós idõ el-lenére is pazar májusi színpompájuk-ban virágoztak a messze földön híresrhododendronok. Nem lehetett volnaennél jobb idõpontot és helyszínt vá-lasztani ahhoz, hogy a hazai erdésznõ-ket is virágzó csokorba gyûjtsék össze aszombathelyi rendezõk! Így meg volt asajátos hangulata az erdészhölgyek és ahavasszépék együtt virágzásának. Azerdésznõk idei találkozójának részletei-rõl e lapszámunkban olvashatunk.

Nagy LászlóKép: Markó András, Nagy László

Tartalom

Nagy László:Büszkék lehetünk a magyarerdészekre..............................162

Dr. Kovács Eszter, Dr. Harangozó Gábor, Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna, Csépányi Péter:Az erdõk által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások és értékelésük alapjai......................................................164

Pataki Zsolt:Drónok használata az erdészetitávérzékelésben I. ..................168

Gerely Ferenc: Az erdõ mint a biogazdaság alapja........170

Dr. Sárvári János: Közgyûlést tartott a MEGOSZ..........171

Sípos István:Birtokba vették a Parkerdõt Bugacpusztaházán ............172

Dr. Sárvári János: EKÁER + EUTR + PEFC = ? ..............172

Buzás Zoltán:Agrárerdészeti rendszerek újraélesztése ........................173

Szûcs Ferenc:Biomassza-alapú távhõszolgáltatás Tatabányán ............174

Prof. Dr. Szabó Ilona: A kocsányos tölgy kórokozói......175

Kulcsár György, Zamozny Gábor:Erdészeti Európa-bajnokság, Brno 2015 ........................177

Farkas Zsuzsanna: Vas megyében rendezték az Erdésznõk Országos Találkozóját..............................178

Kámpel József: Borult ég alatt, derûs hangulatban ........179

Fûrné Kinsztler Anita:Erdõfelújítás a homokvidéken ......................180

Dr. Szikra Dezsõ: Utaztak a Szeniorok ..........................181

Dr. Illyés Benjamin: Megemlékezés Perlaki Ferencrõl ....183

Apatóczky István: Centenáriumi szemelvény ................185

Wágner Tibor:Szõnyi Márton története az Arló-Ózdi erdõkben ..........186

Sárainé Illés Edina: A Vértes történelmi emlékhelyei 70 évvel a 2. világháború vége után ..............................191

Nagy László: Az Abák sasfészke ....................................192

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CL. évfolyam 6. szám (június)FÔSZERKESZTÔ: NAGY LÁSZLÓ • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: DR. OROSZI SÁNDOR

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: dr. Bartha Dénes, Detrich Miklós, Haraszti Gyula, Lengyel László, Lomniczi Gergely, Puskás Lajos, dr. Sárvári János,dr. Schiberna Endre, Wisnovszky KárolySZERKESZTÔSÉG: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Telefon: 06 (1) 201-6293 • Mobil: 06 (20) 330-3462 • e-mail: erdlap@oee.hu • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • Levélcím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • FELELÔS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök

Tördelõszerkesztõ: Balog Zoltán • Olvasószerkesztõ: Rimóczi Irén • Nyomdai munkák: PR Innovation Kft., Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2015. június 3.ISSN 1215-0398Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

A címlapon: Pillantás a jövõbe. Fotó: Nagy László (Alsó-Tax)

A harmadik oldal

Nem régen kézirat formájában egy anekdota kerülta kezembe, amelyben az Erdõmérnöki Kar egyko-ri legendás professzora – a szebbik nem iránt ér-

zett minden õszinte tisztelete ellenére – a selmeci szellemegyik törésének aposztrofálta a hölgy erdõmérnök hallga-tók megjelenését, Sopronban. „Cherchez la femme!” Keresdaz asszonyt! – mondta bölcsen Fouché, Bonaparte Napó-leon rendõrminisztere, aki a császárkor kényesebb törté-néseinek valódi okai mögött, mozgatórugóként, gyakranhölgyeket talált.

Soproni professzorunknak, ha kissé sarkítva is, de rész-ben igaza volt! Minden bizonnyal hosszú lenne a lista azazóta elvérzett vagy éppen megigézett férfi erdész szívek-rõl, akiket az erdész szakmát választó gyengébbik nemképviselõi – szép szóval, sokatmondó tekintettel és a nemescélt szolgáló fegyvertárba tartozó összes kellékkel – „hajtot-tak igába”. Persze nagyobb részük legnagyobb örömére!

De legyünk tárgyilagosak! Az 1950-es években felvett el-sõ erdõmérnök nõi hallgatók óta eltelt több mint fél évszá-zad óta, mind az erdõmérnökök, mind az erdésztechni-kusok között, számos erdészhölgy ápolta, éltette tovább azerdész szakmát és a selmeci szellemet. Pedig a szemszö-gükbõl nézve – már amennyire ezt megítélni tudom a ma-gaméból – valóban komoly kihívás egy abszolút férfi köz-pontú hivatásban helytállni!

Az idei országos erdésznõ találkozón elgondolkodtam,vajon mennyire becsüljük meg õket, mennyire értékeljükvalós mércével a munkájukat, szerepüket az ágazatban.Az éves rendezvény a maga eszközeivel, üzenetével a meg-becsülést próbálja kifejezni. Azt az elismerést és felisme-rést, hogy elhivatott erdésznõnek lenni komoly életfeladat.Nem csak szakmai oldalról, hiszen e téren már bõségesenbizonyítottak. Számos erdész kollegina életútja, eredmé-nyei állhatnak elõttünk példaként. Az erdész hivatás mû-velése mellett egyszerre kell nõnek megmaradniuk, egy-szerre kell édesanyának és hitvesnek lenniük. Ennek ahármas tehernek a hordozása – a képzavar ellenére – vall-juk be, igazi „férfimunka”! Vagy inkább a nõi kitartásé,céltudatosságé?

Manapság gyakran visszagondolok arra, hogy a katona-családból származó és a Magyar Honvédségnél dolgozó édes-anyám mindennapi szolgálata mellett, milyen és mekkoraterheket vitt a vállán, hogy a testi-lelki nevelésünk mellett bol-dog gyermekkorunk lehessen. Mennyi önfeláldozással járha-tott mindez! Különösen értékessé válik ez a jó értelmû áldo-zat, egy olyan korban, amikor az énközpontúság már a leg-szentebb életküldetéseket is igyekszik elértékteleníteni.

Hiszem, hogy a magyar erdésznõk példát mutatnakmindenki számára, az erdõk iránti elkötelezettség, az er-dészet iránti elhivatottság és a család iránti áldozathoza-tal terén.

Ezért is jó egy évben egyszer feltöltõdni közöttük.Nagy László

Erdészeti Lapok CL. évf. 6. szám (2015. június)162

– Elnök Úr! Az erdészek munkáját tá-mogatva köztársasági elnökként aktívszerepet vállalt a 2014-ben jégtöréstszenvedett erdõk helyreállításának elõ-remozdításában, a károk bemutatásá-ban. Miért gondolta úgy, hogy szüksé-ges ez a komoly segítséget jelentõ meg-szólalás?

– Amikor erdészek kíséretében a Pi-lisben jártam, személyesen is meggyõ-zõdhettem a katasztrófa mértékérõl: ajégkárok következtében 30-40 év, egyemberöltõnyi idõ munkája ment tönkrehatalmas területen. 34 ezer hektárnyierdõ nagyon súlyosan károsodott éstöbb mint 200 hektáron újra kell telepí-teni az erdõt, ez pedig csak komoly ál-lami segítséggel és széles körû civilösszefogással valósulhat meg. Ezért úgygondoltam, fel kell hívni az emberek, acégek figyelmét arra, milyen módon se-gíthetnek abban, hogy minél hamarabbújra ép erdõket láthassunk.

– Alig egy héttel a katasztrófát köve-tõen, december 8-án személyesen ismegtekintette a károsodott erdõket,majd március elején ismét a terepen tá-jékozódott a kárfelszámolás menetérõl.Milyen személyes tapasztalatai alakul-tak ki a bejárás során?

– Lesújtó volt látni a jégtörés által le-tarolt erdõt, a szilánkosra tört, kifordult,derékba tört fákat. Az egész területolyan volt, mintha lebombázták volna,a fák a nyílt sebeikkel egy-egy sírke-resztre emlékeztettek, mementót állítvaa pusztításnak.

– Az Országos Erdészeti Egyesület el-nöke januárban Önnél járt a Sándor-palotában és részletesen beszámolt akárfelmérések eredményérõl, a kárelhá-

rítás szakmai feladatairól. A terepenlátottak és a szakmai tájékoztatás alap-ján hogyan ítéli meg az erdészek eddigelvégzett munkáját, feladatait?

– Elismerés illeti az erdészetekszakembereinek szakszerû ésgyors munkáját, amit azazonnali kárelhárítás-ban végeztek. Megíté-lésem szerint a munkajó tempóban halad,azonban azzal is tisz-tában vagyok, hogy ahelyreállítás sokáig el-tarthat, hiszen az erdõtele-pítés, újratelepítés nem rövidtávú projekt.

– Az Ön kezdeményezésére temati-kus napon foglalkozott a közmédia akárok felszámolásával. A mûsorral pár-huzamosan hozzájárulásokat is gyûj-

töttek a károk helyreállítására. Sikeres-nek tartja az összefogást, a kezdemé-nyezést?

– Igen, több szempontból is. Egy-részt, már az elsõ napon több mint 40ezren telefonáltak és nemcsak civil em-berek mozdultak meg az ügyben, na-gyon sok vállalat is felajánlott kisebb-nagyobb összeget, hogy segítse az er-dõgazdaságok munkáját.

Másrészt, civilek, vállalatok dolgozóikétkezi munkájukkal is segítettek akárenyhítésben. A Mátrában például aközszolgálati televízió munkatársai, aBörzsönyben az egyik áruházlánc dol-gozói vettek részt az erdõ megtisztításá-ban. És ebben nem csak az a siker,hogy segítségükkel gyorsabban haladta munka. A résztvevõk átérezhették aveszteséget, amit az erdõ pusztulása je-lentett, egyúttal megtapasztalhatták az

összefogás, segítségnyújtás, tenniakarás felemelõ érzését is,

hogy együtt mennyiveltöbbre vagyunk képe-sek. És ez az élmény ta-lán sokakat elindít egyúton, hogy ne csakegy-egy alkalomról

szóljon az összefogás.– Elnök Úr! A jégkár

mellett a médianap fogla-kozott az erdõk szerepének ál-

talános bemutatásával is. Ön mibenlátja az ország termõterületének egyne-gyedét borító hazai erdõállomány és azezt kezelõ erdõgazdálkodók legfonto-sabb szerepét?

AKTUALITÁSOK

Büszkék lehetünk a magyar erdészekreBeszélgetés Áder János köztársasági elnökkel

Negyvenezer embert, kis- és nagyvállala-tok társadalmi felelõsségérzetét mozgósí-totta a közmédia március elsejei temati-kus napja, amelyet Áder János köztársa-sági elnök indítványára a 2014. decemberelején jégkárosult magyar erdõk mihama-rabbi helyreállításának és a hazai erdé-szeti szakmai munka bemutatásának érde-kében szervezett — az Országos ErdészetiEgyesülettel és az érintett állami erõdgaz-daságokkal együttmûködve — az MTVA. Atematikus napot is felidézve beszélgettünkÁder Jánossal a magyar erdõgazdálkodás-ról és a magyar erdészekrõl.

Zambó Péter, Áder János, Lomniczi Gergely. (Forrás: MTI, KEH)

Erdészeti Lapok CL. évf. 6. szám (2015. június) 163

AKTUALITÁSOK

– Az erdõk fontos részei az életünk-nek, klímavédelmünk természetes elsõvédvonala, földünk tüdeje. Az erdõ kellahhoz, hogy éljünk, hiszen a kibocsá-tott szén-dioxid egy részét a fák kötikmeg és alakítják oxigénné. De tudnunkkell, hogy ez a szén-dioxid-nyelõ ké-pesség véges, ezért fontos a kibocsátásvisszaszorítása. Elmondhatjuk, hogyMagyarország jól teljesít e téren, hiszenmíg gazdaságunk a 90-es évek óta 25-30%-kal nõtt, addig szén-dioxid-kibo-csátásunk 37%-kal csökkent. De az er-dõk nemcsak az éltetõ levegõt biztosít-ják, fontos szerepük van a természetvízgazdálkodásában is. Gondoljunkcsak a nagy esõkre, vagy a hóolvadásra!Milyen károkat, árvizeket, akár földcsu-szamlásokat okozhatnak ott, ahol lecsu-paszították a hegyoldalakat!

Végül, de nem utolsósorban az erdõélõhely, amit meg kellene õriznünk afenntarthatóság érdekében. És ez azemberiség élõhelye is, amirõl a civilizáltember gyakran hajlamos megfeledkez-ni. Mindenkit biztatnék arra, hogy lega-lább évente néhányszor menjen ki azerdõbe családdal, barátokkal és élvezzea természetet.

– Új szervezeti egységgel, a Környe-zeti Fenntarthatóság Igazgatóságávalbõvült január 1-jétõl a Köztársasági El-nöki Hivatal. Az erdészszakma a fenn-tarthatóság fogalmát 300 évvel ezelõttszakmai célként és eszközként fogal-mazta meg az erdõgazdálkodás terén.Hogyan látja ma és a jövõben ennek acélnak az elérésében a magyar erdészszakemberek szerepét?

– A környezeti fenntarthatóság párto-kon, ciklusokon átnyúló feladat, amelymindannyiunkat érint, meghatározza jö-võnket. Fontossága megkérdõjelezhe-

tetlen. Amit ma sokan fenntartható fejlõ-désnek hívnak, mai formájában fenntart-hatatlan. Meg kell tanulnunk jobbanodafigyelni a hosszú távú célokra is,ezért hoztuk létre a Köztársasági ElnökiHivatalon belül a Környezeti Fenntartha-

tóság Igazgatóságát. Természetesen tisz-tában vagyok vele, hogy ezzel a kis lét-számú intézménnyel nem tudunk csodáttenni, de nem is ez volt a cél. Inkább azegyüttgondolkodás, az együttmûködésösztönzése kormányzati szereplõkkel,civilekkel és szakemberekkel.

A magyar erdészetnek komoly ha-gyományai vannak. Büszkék lehetünkteljesítményükre itthon és külföldönegyaránt. Amikor két éve hivatalos útonVancouverben jártam, felkerestem az56-os forradalom után Kanadába emig-rált soproni erdõmérnök-hallgatókat.Miután ott befejezték tanulmányaikat,megújították a kanadai erdõgazdálko-dást. Ennek köszönhetõen – a fenntart-hatóság jegyében – ott nem folytatódotta rablógazdálkodás, amiért Kanadaazóta is hálás a magyar erdészeknek.Ebbõl is láthatjuk, hogy milyen fontosszerepe van az erdészeti szakemberek-nek a környezeti fenntarthatóság terén.

– Hogyan gondolja, össztársadalmiszinten az átlag magyar állampolgárok– köztük az erdészek – mivel járulhat-nak még tevõlegesen hozzá a mindany-nyiunk számára fontos fenntartható-ság megvalósulásához?

– Elsõsorban szemléletváltásra vanszükség és környezettudatos magatartás-ra. Mire is gondolok? Ha kirándulunk azerdõkben, ha túrázunk a folyókon, tava-kon, vagy csak az utcán sétálunk, figyel-jünk a környezetünkre, ne hajítsuk el aszemetet, a legjobb, ha szelektíven gyûjt-jük. Vagy az energiafelhasználás terén:ne pazaroljunk, takarékoskodjunk a víz-zel, az árammal, a gázzal, akár úgy, hogynapkollektort szerelünk a házunkra, akáregyszerûen csak ott égetjük a villanyt,ahol vagyunk, akkor folyatjuk a vizet,amikor szükséges. És nem utolsósorbancsatlakozzanak a www.elobolygonk.huhonlapon a párizsi klímacsúcson résztve-võ vezetõknek szánt üzenethez: hala-déktalan és hathatós cselekvés szükségesa klímaváltozás megállítása érdekében.

– Elnök Úr! Köszönöm a megtisztelõbeszélgetést!

Nagy László

„Elismerés illeti az erdé-szetek szakembereinek

szakszerû és gyors mun-káját, amit az azonnali kár-

elhárításban végeztek.”

A köztársasági elnök a jégkárok megtekintése közben. (Fotó: Nagy László)

Interjú az MTVA tematikus napján. (Forrás: MTI, KEH)