ÁRA: 200 FT

Édes

ÉA

A NYELVEK VILÁGÁBÓL • WWW.ANYANYELVÁPOLÓ.HU

Anyanyelvünk2008. FEBRUÁR XXX. ÉVF. 1. SZÁM

A TARTALOMBÓL:

Bencédy József:Vége a Gutenberg-galaxisnak?

Büky László:A Léthe özöne és a lét vize

Balázs Géza:A pálinka folklórja

Boksay Zoltán:Coniunctivus, igeidõ-egyeztetés

és a magyar nyelv

Bertalan Réka:Lovasterápia

Dóra Zoltán:Szia!

H. Varga Márta:Látszólagos képtelenségmint új szóalkotásmód?

Kerekes Barnabás:Széthangsúlyozás

Poén a polconSkandináv keresztrejtvény

És: új szavak, könyvek,nyelvi játékok, rendezvények

Ferenczy Károly: Muzeológia

IFJÚSÁGI MELLÉKLETTEL

2007. októberi szá-munkban már jeleztük, hogy az idén, az Édes Anya-nyelvünk fennállásának harmincadik esztendejébenigyekszünk felfrissíteni, megújítani folyóiratunkat.Lássuk hát, eddig mire jutottunk!

Mindenekelõtt átalakítjuk, meggyõzõdésünk szerintszebbé tesszük lapunk címoldalát. Egy Kanadában élõmagyar honfitársunk, Dévényi Dénes, aki mérnök, fo-tómûvész, pedagógus és filozófus egy személyben,egyúttal pedig a World Festival of Photography Societyelnöke, éppen a múlt évben hirdette meg „Tegyünkminden barlangba egy képet!” mozgalmát, amelyneklényege az, hogy a mûvészeti alkotások népszerûsítésé-vel, minden „barlangba”, mindenkihez való eljuttatásá-val egyensúlyban tarthatjuk a minden élõlényt vezérlõkét hormont, az adrenalint és az oxitocint, amelyek kö-zül az elsõ a harc, a feszültség, a másik a béke, a nyuga-lom elõidézõje. „Ha többet költenénk a mûvészetekre,több oxitocint kapnának az emberek, és így nyugalomés béke lenne a világon” – írja „Levél a világnak” címûfelhívásában.

Ezen felbuzdulva mimostantól kezdve minden

számunk címoldalán egy-egy jeles – és már mindenkétséget kizáróan klasszikus – magyar mûvész egy-egyszép és értékes alkotását tesszük közzé, természetesentechnikai lehetõségeink határain belül, ezáltal is jelez-ve, hogy a magyar képzõmûvészet megbecsülésétugyanolyan fontosnak tartjuk, mint anyanyelvünkét.

De olvasóink más változtatásokkal is találkozhatnaklapunkban. Korszerûsítettük rejtvényrovatunkat. Tö-mörítettük, egy nagy blokkba foglaltuk a hírek, be-számolók eddig szerteágazó anyagát. Az eddiginélösszehangoltabban élünk a különféle betûfajtákkal.Megpróbáljuk szemléletesebbé, kifejezõbbé tennifejlécszövegeinket. Lapunk új tipográfiáját, KovácsLászló nyelvész kollégánk ötlete nyomán, KovácsGyula tördelõszerkesztõnk alakította ki.

Mint korábban már jeleztük, „nem egyszerre, hanemfokról fokra” igyekszünk szépíteni, színesíteni szere-tett lapunkat. Ha olvasóink is támogatnak bennünket etörekvésünkben (most pl. azzal, hogy személyi jövede-lemadójuk 1%-át az Anyanyelvápolók Szövetségénekajánlják fel; adószámunk: 19663155-1-43), minden bi-zonnyal sikerrel járunk.

Az Édes Anyanyelvünk szerkesztõsége

Megjelenik évente ötször – februárban, április-ban, júniusban, októberben és decemberben –a Magyar Tudományos AkadémiaMagyar Nyelvi Bizottságánakés a Magyar Nyelvtudományi Társaságnaka támogatásával.

Kiadja: az Anyanyelvápolók Szövetsége

Felelõs szerkesztõ és kiadó:Grétsy László

A szerkesztõség tagjai:Balázs Géza, Kemény Gábor, Maróti István

A szerkesztõség címe:1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F I. em.Telefon: 411-6500/5353

Postacím: 1364 Budapest, Pf. 122.

Honlap: www.anyanyelvapolo.hu(vagy: www.anyanyelvápoló.hu)

Villámposta: ea@anyanyelvapolo.hu

Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.).Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél.E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu,fax: 303-3440Információ, reklamáció: 06 80 444-444További terjesztõk: Magyar Lapterjesztõ Rt.és Könyvtárellátó Kht.

Ára: 200 Ft.

Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaia lapot a tagdíj fejében illetménylapkéntkapják.

Belépési nyilatkozat kérhetõ:Anyanyelvápolók Szövetsége,1053 Budapest, Károlyi M. u. 16.Tel.: 317-3062, 317-3611/208

Az Édes Anyanyelvünk szerkesztõbizottsága:Balázs Géza, Bencédy József,Deme László (a szerkesztõbizottság elnöke),Fábián Pál, Grétsy László, Kemény Gábor,Maróti István

Lapunk kiadását

az Oktatási ésKulturális Minisztérium,

valamint

a Nemzeti Kulturális Alap

segíti.

ISSN 0139-0457 (nyomtatott)ISSN 1588-0311 (online)

Nyomdai elõkészítés: OPTICULT Bt.Telefon: 330-7186, 06 20 473-4084

Nyomás: ETO Print Nyomdaipari Kft.

ÉDES ANYANYELVÜNK • AZ ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA

TARTALOM

Kedves Olvasóink! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

Bencédy József: Vége a Gutenberg-galaxisnak?. 3

Büky László: A Léthe özöne és a lét vize . . . . . . 4

Balázs Géza: Miért érdekes? A pálinka folklórja 5

Boksay Zoltán: Coniunctivus, igeidõ-egyeztetésés a magyar nyelv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

Buvári Márta: Szálkák (képest, korábban) . . . . . 7

Kisgergely József: Egy korrektor legújabbbosszúságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Bertalan Réka: Lovasterápia: a lovakkommunikációja és a lovaglás gyógyító hatása 9

Graf Rezsõ: A mindennapok nyelvihordalékából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Dóra Zoltán: Szia! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

H. Varga Márta: Látszólagos képtelenség mint újszóalkotásmód? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

Holczer József: Lájtos esetem a lajt-tal . . . . . . . . . 11

Kerekes Barnabás: Széthangsúlyozás . . . . . . . . . 11

Deme László, Grétsy László: Lõrincze-díj, 2007 12

Málnási Ferenc: Balázs Géza és Benkes Zsuzsaközépiskolai nyelvtankönyvei . . . . . . . . . . . . . . 13

H. Tóth István: Hagyomány és újítása helyesírásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Büky László: Nyelvelemzõ segédkönyv . . . . . . . . 14

Berényi Zsuzsanna Ágnes: Kazinczy emlékezete 15

Szilágyi Ákos Kornél: Irodalmi emlékbélyegek . 15

Hírek, események . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Pontozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Keresztrejtvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Új szavak, kifejezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek . . . . . . . . . . . . 20

Ifjúsági melléklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I–IV.

Kedves Olvasóink!

„Levél a világnak”

Édes Anyanyelvünk 2008/1.

Sokan megfogalmazták, és mindnyájan valljuk, hogyhûséges társunk és kísérõnk a könyv. Gazdagítja ismerete-inket, tudásunkat, tartalmas pihenést nyújt szabadidõnkben,segít öntudatra ébredésünkben; egyáltalán: „gazdag forrástnyitának fel, honnan – Kölcsey szép szavai szerint – jó sors-ban intést, balban vigasztalást, mindkettõben magasbraemelkedést, szív- és észnemesülést meríthetünk” – de nemfolytatom, mert a Parainesist tekintélyes részében idézhet-ném.

Alig három évtizede egy ka-nadai egyetemi tanár, MarshallMcLuhan megjelentette A Gu-tenberg-galaxis címû könyvét, sazóta hullámzóan hol erõsödõ,hol csillapodó vita alakult kia könyv világának leáldozá-sáról, a Gutenberg-galaxis végé-rõl. Írásomban nem magávalMcLuhan könyvével kívánok foglalkozni, hanem zavaróhatásával. Annál kevésbé magával a könyvvel, mert a szer-zõ nem a könyv halálát vetítette elénk, hanem az informáci-ós eszközök változására s ezzel kapcsolatban gondolkodá-sunk alakulására kívánta felhívni a figyelmet.

Az írás elterjedése, elsõsorban a könyv révén vált lehet-ségessé a tapasztalatok, az események rögzítése, a különfé-le tudásterületek kialakulása és fejlõdése, sõt éppen a nyelvvizsgálata, elemzése, mindezekben az érzéki tapasztalatok-nak fogalmi általánosítással való rögzítése s a fogalmakkalvaló további operálás. Egy hátránnyal folyt, alakult a fejlõ-dés: az érzékelés egy formájának, a nyomtatott szöveg olva-sásának a segítségével kialakult fogalmak révén. Ennek el-lensúlyozására került elõtérbe, jutott egyre nagyobb szerep-hez a kép, a képiség s vele az érzékelés egyre több formája sezek komplex egysége.

A továbbiakban a fejlõdés révén egyre kifejezettebben,egyre teljesebben jutott szerephez az elektromosság meg azelektronika világa: a film, rádió, tévé, számítógép és vele azinternet. A könyv kezdett háttérbe szorulni, tekintélye,presztízse megingott.

A kommunikációs tényezõk, lehetõségek gyarapodásá-val együtt járnak a változásban belsõ tényezõk is. A könyvkétségtelenül leszûkítette az ismeretszerzést az olvasásra, avizuális síkra. Nem véletlen, hogy a könyvekben, elsõsor-ban az ismeretterjesztõ, tudományos mûvekben s újabban,nagy örömünkre, a tankönyvekben megszaporodtak az áb-rák, grafikonok, táblázatok, képek, melyek a vizualitás el-mélyítésével képesek fokozni az ismeretszerzés hatásossá-gát. A vázolt elektronikus eszközök bõvítik az érzékszervekfoglalkoztatását, a képek mellett mozgóképekkel, színek-kel, hanggal, és keresik további érzékszervek bevonását is.Elõttünk van a kommunikáció teljesebb gazdagsága, a nyel-vi jelek is kiegészülnek jelszerû (mint: hangsúly, hanglejtés,beszédtempó, szünet) és jelszerûtlen eszközökkel (mint:gesztus, mimika, proxemika).

Mindez együtt jár a gondolkodás változásával, fokozatosátalakulásával. A könyvek világában a sorok lineáris rend-jében haladva megszoktuk a fogalmak lineáris kapcsolódá-sát. Most érzékszerveink egyre sokoldalúbb foglalkoztatásarévén képszerûen szét- vagy szerteágazóvá lesz gondolko-

dásunk. Gondoljunk csak rá, hogy filmnézés közben mimindent figyelünk egyszerre, eltérõ intenzitással: a törté-nést (a sztorit), a rendezõ szerkesztõ tevékenységét, a színé-szek játékát, beszédét, a kísérõ képeket, ezek milyenségét(mint: totál, premier plán), a színek választását. – És egymai posztmodern vers olvasásakor? Gondolat, szerkezet,nyelv, költõi formai elemek kavarognak bennünk egyszer-re. Ha ezeket iskolásan szétválasztjuk, bizony egyben-más-ban zavarba jutunk, hiányérzetünk támad.

Tanár olvasóimnak mondom: gondoljunk egyik-másikhallgatónk dolgozatára. Elõ-elõfordul, hogy ami elsõ be-nyomásra kapkodónak, összevissza hordottnak látszik, nemis az, csak a mi megszokott gondolkodásunk számára. Azinternet a keresés, a rákattintás módszerével serkenteni tud-

ja ezt a szerteágazó, szét-szórt figyelést, csak tudjukfelismerni, csak ügyeljen ahallgató is erre az újszerûgondolkodásra, s ne a felü-letesség, a könnyû eljárástkeresõ kapkodás jelentseszámára a megoldást.

Sokan úgy vélik, a modern kommunikációs, tájékoztatá-si eszközök – a képek elõtérbe állításával, összetett techni-kájukkal, a gondolkodás, szerkesztés sokfelé ágazásával –illuzórikus képet festenek a valóságról; ahelyett, hogy átfo-gó képet kínálnának és az álláspontok közötti szabad vá-lasztás lehetõségét, akarva-akaratlanul kulturális elidegene-déshez és társadalmi uniformizálódáshoz vezethetnek. Bi-zonyos esetekben a mondanivaló egységesítése és szabvá-nyosítása a piaci törvények hatását tükrözi. Eszünkbe jut-hatnak – szélsõséges példaként – az agresszív reklámok ésplakátok.

„Ez hát a sors, és nincs vég semmiben?” – kérdezhetjükVörösmartyval, aki a Gondolatok a könyvtárban címû ver-sében tépelõdött a könyvek sorsán, hatásán. Nem! és Igen!– válaszolhatjuk ugyanúgy, mint a költõ. E fenyegetõ vészellenszere az ember öntudatra ébredése, szellemi autonómi-ájának kialakulása – az egyes embert illetõen; a társadalomegészének szellemi felemelkedése, gyarapodása, mellyel aközösség ráébred érdekeire, s képes fokozatosan megfelelninekik.

Itt vagyunk a másodlagos szóbeliség korában, a képek,az internet, a reklámok, a képregények világában. Vége aGutenberg-galaxisnak? – Van kutató, aki úgy véli, a válto-zás, az átalakulás feltarthatatlan. Sokan mások arról a meg-gyõzõdésükrõl szólnak, hogy a könyv és az elektronikuseszközök egymás mellett fognak élni, legalábbis belátható-an hosszú ideig – magam is errõl vagyok meggyõzõdve. Akönyv bárhol velünk lehet, életünk minden mozzanatábanés helyén, az elektronika ma még nem. Gondolkodás, szer-kesztés ma még elképzelhetetlen – sokunk számára – papír-ra vetett vázlat, témaszók, adatok, nevek nélkül. Az olvasásalapvetõ szükséglet az interneten való tájékozódáshoz.Ahogy a könyv világa mellett egyenrangú félként élt és él aszóbeliség: az iskolában, a vitákon, az elõadásokon, a hit-életben, a mindennapi társalgásban, ugyanúgy él sokunkgyakorlatában együtt a tévé, az internet és a könyv, a könyv-tár.

3

Vége a Gutenberg-galaxisnak?

„Van kutató,aki úgy véli,a változás,

az átalakulásfeltarthatatlan.”

BENCÉDY JÓZSEF

A Léthe özöne és a lét vize

4Édes Anyanyelvünk 2008/1.

BÜKY LÁSZLÓ

Magyar nyelvtörténeti órán a Halotti beszéd nyelveze-tét tanulmányoztuk a szegedi egyetemen (annak hajdaniprofesszora, Mészöly Gedeon olvasata alapján). Az„Engedé ürdüng intetüínek, és évék oz tilut gyimilcstûl, ésoz gyimilcsben halálut évék” olvasatú résznél meg szok-tam említeni, hogy a halált evett szerkezetben a halál vol-taképpen metonímia. Mégpedig olyan fajta, amelyben azokozat jelenik meg – itt a halál – annak elõzménye, az okhelyett, ugyanis a gyümölcsöt ették meg (nem magát a ha-lált). S minthogy a hallgatókkal elõbb-utóbb stilisztikaielõadásokon és szemináriumokon is találkozom, mondtamelõlegként hasonló példát a magyar lírából. NevezetesenPetõfi Sándor 1841-ben írott versébõl: „[…] tovaszállt lel-kem Lethe özönébe merül”, s megjegyeztem, hogy ebben a’felejtés’ az okozat, s a Lethe özöne az ok. A hallgatóság ér-tetlensége érzõdött a tanteremben, s valaki meg is kérdez-te, hogy miért tartom a költõi lét özönét, vagyis vizét’felejtés’-nek, hiszen a kifejezés meglehetõsen nehezen ér-telmezhetõ. A kérdéstõl darab ideig rajtam látszhatott azértetlenség, míg rájöttem, nem ismerik az antik mitológianevezetes folyóját, a Léthét.

Publius Vergilius MaroAeneisében annak a gá-lyának az irányítóját,amelyen Aeneas hajózik,arra akarja rávenni a„súlytalan Álom a csilla-gos égbõl”, hogy adja át akormányzást. Palinuruskormányos erre nem haj-

lik, „Csakhogy az isten egy ággal, mely még nedves a Léthé/ Habjaitól, a halántékán meghinti, s e bûvös styxi varázs akonok’ révült szemeit leragasztja”. Az eposz egy másik he-lyén Aeneas „… megpillant egy különálló / Dús, zize-gõ-lombú ligetet, kanyarában a völgynek: / Itt, e szelíd tá-jon zúg át habjával a Léthé”. Az ott látottakról kérdéséreAeneast apja, Anchises, maga is árnyalak, aki egyébként aviruló völgy mélyén a napvilágra felmenni készülõ lelkekhosszú sora felett tartott szemlét, tájékoztatja arról, amieléje tárul, ugyanis köröttük a folyó partján sokan nyü-zsögtek: „Lelkek – válaszol Anchísés atya, kiknek a végzet/ Új testet rendelt felvenni, s az árban, a Léthén, / Éppenmost isszák italát az örök feledésnek” (Lakatos István for-dításait idéztem).

A Léthe (Léthé, Lethe) a görög mitológiában az a hely,ahol az emberek elveszítik emlékezetüket, voltaképpen azalvilág. Késõbb, a Kr. e. 4. századtól az a hit alakult ki,hogy a Léthé vizébõl isznak az alvilágba leszállt lelkek, sígy elfelejtik korábbi életüket, amint Vergiliusnál is olvas-ható. (Maga a szó görög, s ’feledés’-t jelent.)

A felejtés mitologikus folyójával még gimnazista ko-romban találkoztam, amikor megismertem Karinthy Fri-gyes Babits-parafrázisát a Dana idák (így, két szóban) cí-mût, amelyben ugyan nincs benne a mitikus folyónév, ámBabits Mihály versében – amelyre kíváncsivá tett – több-ször is, hiszen az a görög mitológia Danaosz királyának öt-ven leányáról van írva. E leányokat a király testvére,Aigüptosz saját ötven fiával házasította össze. A frigyeketellenzõ leányoknak Danaosz tõröket adott, amelyekkelmegölték újdonsült férjeiket. (Egyetlen kivétellel, s azéletben maradt fiú késõbb bosszúból mind megölte aDanaiszokat.) Az alvilágban büntetésül a gyilkos nõknekegy lyukas hordót kell vízzel megtölteniök. (A történetetAiszkhülosz trilógiában dolgozta föl.)

Babits mûvében a Léthébõl merik a Danaiszok a vizet:„… ötven kárhozott bús asszony óriási alabástromamphorákba mindhiába töltögeti drága nedvét, drágaLéthébõl merített sohasem elég vizet”; „Óriási karcsugyászfák ágaikat sohse rázzák: [minden águk egy-egy lé-lek, öngyilkos bús régi lélek, mely most néma fán tenyész; /érzõn, mégis öntudatlan nyujtja lombát mozdulatlan,mozdulatlan és sötéten, át a réten, / át a réten, hol a Léthe(mert e rét a Léthe réte) száz belémosott bünöktõlszennyes vízzel, elfelejtett õs bünöktõl szennyes vízzelkörbe folyva nem enyész, / nem enyész, nem ér tengerbe,hanem hétszer körbe-körbe, vissza önmagába]: ottan öt-ven asszony kárhozottan ötven órjás amphorába mindhiá-ba, mindhiába tölti könnyét és vizét […]” – „… ébenfürtü,alabástrom testü ötven testvérasszony így dalolt aLéthe-réten, lélekfák közt, mákvirág közt, óriási ampho-rák közt, Léthe mellett, hol a szél / lenn a csöndes alvilág-ban, szellõtlen bús alvilágban alszik asphodelos-ágyban,mélyen alszik, nem beszél” (A Danaidák). (A számos záró-jel miatt Karinthy „matematikai költemény”-nek aposzt-rofálja a verset.)

A Léthé környékét Publius Ovidius Naso ekként festi leaz Átváltozások egyik helyén (Devecseri Gábor fordításá-ban): „Néma a mély nyugalom; mégis, sziklának alóla /csermelye csorran a Lethének, s csobogással aláfut / kis ka-vicsok tetején, csalogatja a habja az álmot. / Barlang szájaelõtt buja mák száz szirma virágzik, / és sok fû, melynekszendert szedegetve tejébõl, / hinti a harmatos Éjszanaszerte az árnyteli földön” (Ceyx és Alcyone. Azálom).

A magyar irodalomban számos helyen fellelhetõ a Léthenév és mitologikus háttere. Kazinczy Ferenc az Erdélyi le-velekben írja: „… de itt panaszomnak vége. Ittam a Léthevizét, felejtve szenvedéseim…” – Csokonai Vitéz Mihály azálomról így írt: „… Meg tört érzésinket simíttya kezével /Ujj életre hozván gyógyító mézével / ’s Szívünkbõl a Léthe’partyaira ûzi …” (Az Álom). – Ugyancsak a szerelmi bánatszimbolikus elmulasztója Komjáthy Jenõ versében az alvi-lági folyó: „Csalódott szívek menedéke / Álomvizedbõl in-ni, Léthe! / Óh boldog az, ki mindent elfelejt!” (Feledni). –Juhász Gyula is többször kiaknázza a Léthe-motívumot:„Oly gyönyörü e lét s Léthe partján / Elrévedezni égen ésmezõn / És nem találni társat, aki balgán / Velünk ballagnaboldog könnyezõn” (Révület); „… bús cimboráim, / Tûntesték mámorától / Szeliden ittasuljunk, / Mig a mély Létheárja / Még messze az éjben” (Anakreoni dal); „Ez az én vé-rem és borom, / A kínom és a mámorom. / Édes kín, búsmámor bizony, / De majd a Léthébõl iszom…” (Dedikáció).– Végül Dsida Jenõ lírájában szintén egy lelkiállapot meg-szûntét fejezi ki a Léthe-kép: „… rezegve fölérez a lélek / ésimbolyog álmatagon // belefürdik a Léthe vizébe…” (Szere-nád Ilonkának).

A Léthére mindenfelõl rálátni a magyar irodalom kin-csesházából, amint a görög és római mitológia egyéb rekvi-zitumaira is, sõt van hazánknak az aggteleki cseppkõbar-lang-rendszerben Acheron (= Akherón) és Styx nevû földalatti patakja is. Amikor Petõfi Sándor a bevezetõben emlí-tett versének megírása után vagy négy esztendõvel fáklyáskísérõvel a Baradlában járt (és bevéste „nagy betûkkel”nevét annak falába), azt írja, hogy a barlangot a mennybõlkiebrudalt pártos angyalok áshatták lakásuknak, de fel-hagytak vele, ám „… izzadságuk még most is csepeg e féligkész pokol oldalairól és tetejérõl” (Úti jegyzetek). A szép-irodalomban nemritkán oly vonzó tájékként megjelenõLéthe-vidék képe talán nem borítja feledésbe azt a mitoló-giai allúziót, amelyet a Léthe szó fölkelt.

„A Léthéremindenfelõl

rálátnia magyar irodalomkincsesházából...”

Bordalokat ismerünk, pálinkadalokatalig. A borokkal kapcsolatban több száz szó-lást és közmondást gyûjtöttek már a nyelvészek és a folkloris-ták, a pálinka alig fordul elõ a szóláskincsben. Amikor a pálin-kakutatáshoz kezdtem, úgy gondoltam, hogy „pálinkafolklór”,külön a pálinkára vonatkozó szájhagyomány nincs. Ahogy be-leástam magam a kutatásba, böngésztem az etnológiai adattá-rakat, kéziratos gyûjtéseket, s végiglátogattam számos legális(és illegális) fõzdét, a pálinkafolklór egyre szélesebb körérederült fény. Ameddig össze nem gyûjtöttük, el sem tudtuk vol-na képzelni, hogy a pálinkára mennyiféle elnevezés vonatko-zik.

Kisüsti és fütyülõsA pálinkaféleséget tükröztetõ nevek közismertek: alma-,

barack-, boróka-, cseresznye-, dió-, gabona-, körte-, vegyes- stb.pálinka.

A legnépszerûbb magyar pálinkaelnevezés, a kisüsti sokfé-le pálinkára vonatkozhat. A lényege, hogy „kisüstön” fõtt, ké-szült. A leghíresebb a kisüsti barack. Különleges táji megneve-zése: kicsidüstös (kisüstös).

A másik népszerû pálinkanév, a fütyülõs barack eredetesokféle találgatásra ad okot. Az egyik vélemény szerint azértfütyülõs, mert fütyülve kérték, de indokoltabbnak tûnik az amagyarázat, hogy a korábbi keskeny szájú pálinkásüvegek „fü-tyülõs” hangjára, illetve az azzal való „fütyülésre” vonatkozik anév.

Ágyas, krampampuli, rozsólis, akovitaAz ágyaspálinka természetes fûszerekkel (levél, virág), vál-

tozatos gyümölcsökkel vagy magokkal ízesített, aromásítottszeszes ital. Nevében az ágy szó rejlik. Rendszerint nagy fenekûüveg alján található az ágy, amely lehet téli vagy nyári ágyás,aszerint, hogy milyen összetevõket tartalmaz (dióágyás,meggyágyás, mazsolaágyás stb.).

Valamilyen ágyaspálinka-féleség a rozsólis is. Az így elneve-zett pálinkát fûszerekkel, gyümölcsökkel ízesítik. A szó aközéplatin ros solis (napharmatfû) szóból ered, és Euró-pa-szerte ismert.

A krampampuli ugyancsak közismert a magyar parasztság-nál. Ezt a pálinkát meggyújtva szolgálják fel. A latin crampus(ördög) szóra megy vissza az „ördög italának” nevezett italfé-leség. A magyarba német közvetítéssel (Krambambuli) került.

A pálinka néhol még ismert akovita (ákovita) megnevezésea latin aqua vitae (élet vize) nevére, voltaképpen az elsõ ma-gyarországi pálinkafeljegyzésekre utal vissza.

Ritka, helyi pálinkanevekA pálinkafõzdéket járva mindig találhatunk ritka, helyi pá-

linkamegnevezéseket. Ízlelgethetjük jelentésüket, amely leg-inkább a pálinkához való viszonyra utal: bundagallér, bundapá-linka, édespálinka, elõlé, ködmönlé, vakpálinka. Az elnevezésekegy része a pálinkára vonatkozó mondatszó vagy összetett szó:

arrabuksz, becsorgató, boszorkányfing,bugyiszaggató, elfelejtemolaj, észkitoló,

gatyaszaggató, görbevíz, gyomorkortyogató, gyomorrágó,házasságrontó, kerítésszaggató, koporsószagú, lacibetyár-köpés, lélekmelegítõ, lerángass, nerángass, papramorgó,szíverõsítõ. (Sok név gyûjtéséért Bencze Imrének jár kö-

szönet!)

Pálinkás szólások,közmondások

A pálinkás szavakmellett állandósultszókapcsolatok, szó-lások és közmondá-sok is bõven akad-nak: „Amibõl befõt-tet lehet fõzni, abbólpálinkát is”, „Ing-gombból is lehet pá-linkát fõzni” (vagyissokféle alapanyagalehet a pálinkának),

„Az ember csak reggel iszik pálinkát, a szegény emberhajnalban, a gazdag délben; délután és este már csakbort” (a reggeli pálinkaivás megfogalmazása), „Meg-gyullad benne a pálinka” (nagyon sokat ivott),„Megócsul a pálinka” (ha egy „szeszkazán” meghal),„Nem iszik sokat, csak mindigrátölt” (az „ismétlõ” pálinkárautalnak vele), „A pálinka folyé-kony nagykabát és a fogakat istisztítja” (a pálinkafogyasztástréfás megokolása). A nagykörûi pálinkafõzdés pedig eztmondta olasz vendégeinek: „Pálinka a közös nyelvünk”. Mert-hogy nem ismerték egymás nyelvét. Ez a mondás annyira tö-mören utalt a pálinka és nyelv kapcsolatára, hogy következõkönyvem címéül is választottam.

Ünnepi pálinkák

A pálinkafogyasztás szervesen kapcsolódik az ünnepnapok-hoz. Néhány ünnepnapi pálinkafogyasztási alkalom a nevek-ben: örömpálinka (gyermek születésekor), boldogasszony po-hara (keresztelõkor fogyasztott pálinka), potyapálinka (kiskóstoló), Szent János-áldás (búcsúpohár).

Butellafolklór

Valódi pálinkafolklórt alkotnak a butellafeliratok. A pálin-kás butellák költészete akár egy könyvet is megtölthetne: „Ko-vács Lajosnak készült ez a cserép, Ebbõl igya eztán a jó szilvalevét, Szûcs Imre csinálta Füred városában 1987 március havá-ban”, „Az én nevem butella, bennem van a pálinka, Igyál paj-tás belõle, csak föl ne bukjál tõle”, „Aki ezt a butéllát ellopja,törje ki a nyavalya”, „A pálinka gonosz ital, ki azt issza, koránmeghal, Nyáron fonnyaszt, télen fagyaszt, okos ember nemissza azt – csak míg él”, „Barátság és szeretet egyik mint a má-sik – pálinkával együtt egészségre válik”, „Bor és pálinka egyikmint a másik okosan használva egészségre válik, Sokszor azembernek legjobb orvossága, de csak annak, aki okosan hasz-nálja”.

Természetesen a butellaverseken kívül vannak még pálin-kás dalok, pálinkás anekdoták, tréfás mesék is. Kutatásaim ar-ról gyõztek meg, hogy a pálinkának gazdag szókészlete, folk-lórja van, amelynek föltárását még csak most kezdtük el. Ismétegy olyan folklórterület, amely csak most került elõ, mert csakmost figyeltünk föl rá.

Édes Anyanyelvünk 2008/1. 5

Barátság és szeretet… A pálinka folklórja

A szerzõ pálinkás könyvei:

A magyar pálinka. Aula, Budapest, 1997.

Pálinka a közös nyelvünk. Állami Nyomda,Budapest, 2003.

Pálinka, a hungarikum. Állami Nyomda,Budapest, 2004.

Pálinka, Hungaricum. Állami Nyomda,Budapest, 2004. (angolul)

„Pálinka aközös nyelvünk”

BALÁZS GÉZA

pálinka

6Édes Anyanyelvünk 2008/1.

Idegen mintát tételeztem fel, amikor egy reformkorral fog-lalkozó könyvben a következõ mondattal találkoztam: Egybétsi asszonyka azt írta vidéken élõ barátnéjának, hogy küldeneneki savanyúkáposzta-magot. Aki ezt a megmosolyogtató törté-netet magyarul közreadta, vajon miért alkalmazott feltételesmódot felszólító mód helyett? Az okot olyan nyelv hatásábanvélem felfedezni, amely századokon keresztül fontos szerepetjátszott hazánk mûvelõdésében. Ez a nyelv a latin, mely egykornemcsak nálunk, hanem egész Európában az egyetemi okta-tás, a diplomácia, a királyi kancelláriák és a vallási szertartásoknyelve volt. Nyelvtana régóta változatlan, és más nyelvekgrammatikáját is – fõleg a latinnal rokon nyelvekét – a latiné-hoz szokták viszonyítani. Amit a latinról megállapíthatunk, azmutatis mutandis a többire (olaszra, franciára, németre, angol-ra stb.) is elég jól alkalmazható. A továbbiakban azt a keveset,amire a latin nyelvtanból az okok és összefüggések megértésé-hez szükségünk lesz, táblázatok tartalmazzák, és egyszerû pél-dák illusztrálják.

Van egy rövidségében felülmúlhatatlan latin közmondás:Do, ut des. Magyarul: Adok, hogy adj. A fenti összetett latinmondatban do a fõmondat, ut des a célhatározó (felszólító)mellékmondat. A következõ mondat két igéje feltételes mód-ban áll: Ha nekem adnád ezt a könyvet, boldog lennék. Latin for-dítása: Si dares hunc librum mihi, beatus essem.

Az 1. táblázat a dare (= adni; teljes szótári alakja: do, dare,dedi, datum) ige ragozásának egy kis részletét mutatja. Kiegé-szítésül a latin nyelvtani kifejezések magyar nevét is feltünteti,és megadja az igealakoknak a hagyományosan elfogadott ma-gyar jelentését.

A példákban szereplõ igealakok közül kettõt (des, dares) aconiunctivus oszlopában találunk meg. A coniunctivus mintigemód általában kívánságot, eshetõséget, kétkedést és felté-teles cselekedeteket fejez ki. Többnyire alárendelt mellék-mondatban fordul elõ, és akkor a coniunctivusban álló igeala-koknak más jelentésük is lehet, mint amit a táblázat feltüntet.

1. táblázat

Nyelvtani kategória Indicativus(kijelentõ mód) Coniunctivus (kötõmód)

Praesens imperfectum(folyamatos jelen)

do = adokdas = adszdat = ad

dem = adjakdes = adj

det = adjon

Praeteritum imperfectum(folyamatos múlt)

dabam = adtamdabas = adtáldabat = adott

darem = adnékdares = adnáldaret = adna

Praesens perfectum(befejezett jelen)

Nemfoglalkozunk

vele

dederim = adtam légyendederis = adtál légyendederit = adott légyen

Praeteritum perfectum(befejezett múlt)

Nemfoglalkozunk

vele

dedissem = adtam volnadedisses = adtál volnadedisset = adott volna

Az Adok, hogy adj múlt idõbe téve: Adtam, hogy adj. Ha ezta mondatot le akarjuk fordítani latinra, nem kerülhetjük megaz ún. igeidõ-egyeztetést, vagyis a consecutio temporumot,mely szerint igeidõ tekintetében a mellékmondat nem függet-len a fõmondattól. Azt kell figyelembe vennünk, hogy 1) a fõ-mondat igéje praeteritum imperfectumban van (adtam); 2) amellékmondat cselekményére (adj) vagy közvetlenül, vagycsak késõbb kerül sor (egyidejûség vagy utóidejûség). Ilyenesetben a mellékmondat igéje is praeteritum imperfectumbakerül. Az igemód azonban – természetesen – nem változik. Akeresett második személyû igealak tehát a coniunctivus oszlo-pában és a praeteritum imperfectum sorában található: dares.A teljes mondat: Dabam, ut dares. Az, aki nem ismerve vagy fi-gyelmen kívül hagyva az igeidõ-egyeztetést, ezt a mondatot a

táblázat szerint, sablonosan fordítaná le most már latinból ma-gyarra, a következõ eredményt kapná: Adtam, hogy adnál.Amint látható, a mellékmondat igéje feltételes módban van, ésnem felszólítóban, ahogy logikus lenne. Ennek a hibás mon-datnak ugyanolyan a szerkezete, mint annak, mely a „bétsiasszonykáról” szól. Ezúttal megfelelõ kiemeléssel: Egy bétsiasszonyka azt írta vidéken élõ barátnéjának, hogy küldene nekisavanyúkáposzta-magot.

Annak érdekében, hogy a coniunctivusos igeidõ-egyezte-tést szélesebb összefüggéseiben áttekinthessük, kiindulásul vá-lasszuk az alábbi magyar mondatot: Péter kérdezi, hogy mit adszPálnak.

Ezt a mondatot úgy egészítjük ki három továbbival, hogyelõször az egyik, majd a másik igét, végül mind a kettõt múltidõbe tesszük: Péter kérdezte, hogy mit adsz Pálnak. Péter kérde-zi, hogy mit adtál Pálnak. Péter kérdezte, hogy mit adtál Pálnak.

Amikor ezeket a mondatokat latinra fordítjuk, azt kell fi-gyelembe vennünk, hogy a fõmondat igeidejéhez képest – melylehet jelen vagy múlt idõ – a mellékmondat állítmánya egyidejû(ill. utóidejû) vagy elõidejû. A négy változatban a mellékmon-dat állítmánya azt a négyféle igeidõt veszi fel, amely a 2. táblá-zatból különösebb magyarázat nélkül is kiolvasható.

2. táblázatMilyen igeidõben álljon a mellékmondat állítmánya?

Mellékmondat

Fõmondat… hogy mitadsz Pálnak

… hogy mitadtál Pálnak

Péter kérdezi, … praesensimperfectum

praesensperfectum

Péter kérdezte, … praeteritumimperfectum

praeteritumperfectum

(Táblázatunk azt is jelzi burkoltan, hogy az igeidõk kéttagú el-nevezésébõl melyik tag vonatkozik a fõmondatra és melyik amellékmondatra.) A következõ, a 3. sz. táblázat elsõ oszlopábakerült az eredeti négy magyar mondat, a másodikba a latin for-dításuk. (Az elsõ és a második oszlop tartalma – a szabályosfordításnak köszönhetõen – kölcsönösen megfelel egymás-nak.) A harmadik oszlop viszont a latin mondatok egyfajta hi-bás, sablonos fordítását tartalmazza, éspedig egy általánosanelterjedt gyakorlatnak megfelelõen. Alapja az a hallgatólagoshiedelem, hogy a ragozási (1.) táblázat, a latin szavak magyarjelentésével együtt pontos, és mindenkor igaz. Amint megálla-pítható, a hibás fordítással kapott mondatok egyetlen esetbensem egyeznek meg az eredetiekkel. Az utolsó pedig éppen el-lentéteset állít, hiszen amit valaki csak adott volna, azt nem ad-ta oda a valóságban.

3. táblázat

Az eredeti magyarmondat

A magyar mondat latinfordítása és a darenyelvtani alakja

A latin mondatsablonos, hibás

magyar fordítása

Péter kérdezi, hogymit adsz Pálnak

Peter quaeret, quid desPaulo. (Coni. praesens

imperfectum)

Péter kérdezi, hogymit adjál Pálnak.

Péter kérdezte, hogymit adsz Pálnak

Peter quaerebat, quiddares Paulo. (Coni.

praeteritum imperfec-tum)

Péter kérdezte, hogymit adnál Pálnak.

Péter kérdezi, hogymit adtál Pálnak

Peter quaeret, quiddederis Paulo.(Coni. praesens

perfectum)

Péter kérdezi,hogy mit adtál légyen

Pálnak.

Péter kérdezte, hogymit adtál Pálnak

Peter quaerebat, quiddedisses Paulo. (Coni.praeteritum perfectum)

Péter kérdezte,hogy mit adtál volna

Pálnak.

Coniunctivus,igeidõ-egyeztetés és a magyar nyelv

BOKSAY ZOLTÁN

Latinból magyarra fordítani nem könnyû. Bizonyság erre a4. táblázat, mely azt mutatja, hogy a dares szó a magyarra fordí-tott mondatokban különbözõ jelentéseket vesz fel.

4. táblázat. A dares szó magyar jelentései

Si dares hunc librum mihi,beatus essem.

Ha nekem adnád ezt a könyvet,boldog lennék.

Dabam, ut dares. Adtam, hogy adjál.

Peter quaerebat, quid dares Paulo. Péter kérdezte,hogy mit adsz Pálnak.

Amint látható, van úgy, hogy a dares-nek tényleg ’adnál’ ajelentése (lásd a ragozási táblázatot), és van úgy, hogy nem. Tu-lajdonképpen érthetõ, hogy a fordításnak a fentiekben bemu-tatott hibás, de egyszerû módja miért lett általános gyakorlattáévszázadokon keresztül. Egy példa a középkorból a sok közül:Kik mikor a szálláson volnának, megkérdé Urunk õket, mirõldisputáltanak volna… Ebben az idézetben a megkérdé a fõige.Mellette a két mellékmondatban a korábbi történéseket a jám-bor fordító – híven az iskolás paradigmához – feltételes mód-dal fejezte ki: szálláson volnának, disputáltanak volna (szállá-son voltak és disputáltak helyett).

A coniunctivus és a vele karöltve járó igeidõ-egyeztetésokozta problémák napjainkban is kimutathatók a magyarmondatokban. A változás csupán annyi, hogy nem a latin, ha-nem néhány világnyelv pontatlan ismerete okából. Egyes írókés megszólalók annyira az idegen nyelv hatása alá kerültek,hogy a fogalmazványaikban sem ritka – nevezzük így – a „con-iunctivusos” szerkezet. A hibáztatott mondatszerkezet fõleg

az írott és az elektronikusmédiában, filmszövegekbenfordul elõ, de a szép- ésszakirodalomban, valamintbeszélgetésekben is talál-kozhatunk vele.

Az elsõ példa egy tan-könyvbõl, a második egymatematikatörténeti mûbõlszármazik: Relációnak te-

kintjük azt, ami két vagy több dolog között fennáll, bármifélék le-gyenek is azok, … a számolómestert kérte meg Da Coi, hogy olda-ná meg az … egyenleteket.

Beszélgetés közben hangzott el: Mit jelentsen, hogy a talál-kozón nem jelentél meg? A nyomtatott és az elektronikus sajtó-ból valók a következõk: Európában párját ritkító, hogy egy ciklu-son belül 38-szor emeljenek adót, Õk minden körülmények közöttmaradtak a pártban, lett légyen bárki a vezér, Tagadta, hogy bármiilyesmit mondott volna, Anélkül hagyták el hazájukat, hogy meg-tagadták volna. Valamennyi mondatot igen egyszerûen lehethelyesbíteni, az utolsót azonban kissé átfogalmazni is érdemes:Úgy hagyták el hazájukat, hogy nem tagadták meg.

A felszólító helyett használt feltételes mód (küldene neki,oldaná meg) sokak fülének archaikusan hangzik. Nem ok nél-kül, mert elég régi az a félreértés, amely ennek az igemódté-vesztésnek az alapja. Egyáltalán az egész problémakör annakköszönheti létrejöttét és fennmaradását, hogy az írástudók –most és a múltban – nem értették meg jól a coniunctivusos ige-idõ-egyeztetés lényegét, és egy egyszerû, de torzító modellt kö-vettek és követnek.

Nem felesleges hangsúlyozni, hogy a magyar mondatokbana coniunctivusos szerkezet nem valamilyen belsõ fejlõdés foly-tán, hanem idegen hatásra jelent meg. Mivel a magyar gram-matikával és szemlélettel összeegyeztethetetlen, szövegeinkbeágyazva megértési zavarokat és vitát kiváltó értelmezési ne-hézségeket is okozhat. Szabályait a magyar nyelvvel foglalkozótan- és szakkönyvek – teljesen érthetõen – nem tárgyalják. Egyátalakított diplomáciai kifejezéssel élve összegzésképpen aztmondhatjuk, hogy a coniunctivusos szerkezet számunkrastructura non grata.

Édes Anyanyelvünk 2008/1. 7

„A felszólító helyetthasznált feltételesmód (küldene neki,oldaná meg) sokak

fülének archaikusanhangzik.”

Szálkák(képest, korábban)

Idõnként egy szó vagy kifejezés kilép szerény he-lyérõl, és kiszorít más szavakat, elfoglalja jelentésü-ket. Ilyen mostanában a képest és a korábbi/korábban.

F

A képest viszonylagosságot fejez ki. Pl. Korához ké-pest nagyon komoly. Vagy: Nem nagy szoba, de azenyémhez képest valóságos táncterem. Mostanábannem így használják.

X ország adósságállománya csupán harmada a mi-enkhez képest. Helyesen: csupán harmada a mienknek.Ha azt mondták volna: a mienkhez képest kicsi, abbanpersze nem volna semmi hiba.

A Hármaskönyv nem tartalmazott olyan törvényt,amely valakinek az üdvösségét veszélyezteti. Ehhezképest a mai törvények pártalkuk következményei.Ehelyett ezt ajánljuk: A mai törvények viszont…

Az idén Taliándörögdhöz, Vigántpetendhez képestNagyvázsonyban is lesznek programok. Ezzel ezt sze-rették volna kifejezni: Az idén Taliándörögdön ésVigántpetenden kívül Nagyvázsonyban is lesznek prog-ramok.

A kormány szándéka szerint nem lesz reálbércsökke-nés. Ehhez képest az ellenzék azt állítja, hogy reálbér-csökkenés lesz. Helyesen: Az ellenzék viszont azt állít-ja…

Ahány mondat, annyiféle megoldást találtunk (sõt,még többet). Ennyivel teszi szegényebbé nyelvünket adivatszó.

F

A korábban, korábbi a korán, korai szó fokozása. Pl.A gyorsvonat korán reggel indul. A személy még koráb-ban. Ez korai cseresznye, az még korábbi. Újabbanazonban a régebben, azelõtt, elõbb, valaha és még egysereg idõhatározó szó helyett használják.

A rendõrök sokkal határozottabban léptek föl, mintegy nappal korábban. Magyarán: …mint elõzõ nap.

Szép régi, kertes villa. Korábban óvodának használ-ták, pár udvari játékszer látszik is még. – Azelõtt/régen.

A Városligetben újkenyér-kóstoló van, korábban szó-noklatok hangzottak el. – …elõtte/elõzõleg szónoklatokhangzottak el.

Ha germanizmusvadász lennék, bizonyára a früherhatására gondolnék. Németül azonban ma már nemolyan sokan tudnak. Mint sok más, ez is a sajtóban, a„szószórókban” kapott lábra, és futótûzként terjed,már családi beszélgetésben is fölbukkan. Meg kell ál-lítani, amíg föl nem éget minden múltat kifejezõ szót.

Buvári Márta

8Édes Anyanyelvünk 2008/1.

Egy korrektor legújabbbosszúságai

Névelõtlen Combino

Kicsit feszengve, de megszoktuk a közlekedést a ragyo-gó tiszta Combinókkal. Nem lehet azonban beletörõdni amegállókat jelzõ automata nyelvi vétségeibe, amelyeknemcsak az olykor megbotló tr hangzóknál (troli), hanem anévelõk idõnkénti elhagyásában is megmutatkoznak. Ezthallják a Blaha Lujza teret elhagyó jármûveken utazókmindkét irányban: „Villamos esetenként hirtelen fékezésrekényszerül. Kérjük, mindig szíveskedjenek fogódzkodni!”.A Margit hídnál és a Nyugatinál erre figyelmezteti a leszáll-ni készülõket: „Ajtók a bal oldalon nyílnak!”. Talán nemokozna nagy erõfeszítést, ha egy pótlólagos hangfelvétellela fájdalmasan hiányzó névelõk a helyükre kerülnének: azajtók, a villamos.

Naggyal vagy kicsivel?

Sokakat ejt zavarba, ha a mai fontoskodó politizálássorán szembekerülnek bizonyos szavakkal, hogy akkormelyik formájában nagy a kezdõbetû, illetve kicsi. Pedigtöbbnyire egyszerû a megoldás, ha egyébként is tudjuk azalapot: Magyarország (mi? kérdésre, de tulajdonnévként),illetve magyarországi, magyar (milyen? kérdésre, tehátmelléknévként). Így aztán már nem is jelenthet problémátaz efféle névsor helyessége: Fidesz – fideszes; EurópaiParlament – európai parlamenti; Európai Unió – unió;EU-konform, nyugat, kormány; Parlament (ha Országház),parlament (ha országgyûlés); országgyûlés (általában) –az Országgyûlés elnöke (a hivatalos nevû szervezeté).Hasonlóképp okoskodva nem jelenthet gondot ez sem:szilveszterkor (az év utolsó napján), Szilveszterkor (ha név-nap); Anyám (ha levélben neki, a neve helyett írjuk), anyám(ha másnak róla beszélünk); miniszter (ha csupán afoglalkozását jelöljük egy leírásban) – Miniszter úr (halevélben neki írjuk, a neve helyett); Szegedi Egyesült Kft. –annak a kft.-nek. Nem kell túltisztelni ezeket a köznapifogalmakat és személyeket sem: internet, euró, király,pápa, szentatya, õfelsége, õszentsége, dalai láma – ugyanisaz utóbbiaknak ez nem a nevük, hanem a „beosztásuk”! Azeffélébõl viszont sok van, nem kell tehát tulajdonnévkénttisztelni. Mint ahogy több van az ünnepeinkbõl is, ezértkisbetûsek: karácsony, húsvét, pünkösd, anyák napja.Nagybetûs viszont a Mekka, Kánaán (a motorosokMekkája, eljutott hazánk is a Kánaánig), MiG típusúrepülõgép, MiZo (tejtermelõ cég). Ha már a rövidítésekettaglaljuk, nem eléggé tisztázott a gulag szó, amelyetnyugodtan írhatunk kisbetûvel, hiszen manapság már nemintézményt, hanem egy büntetési formát jelöl. Jelentéseegyébként: Gulag = Goszudarsztvennoje UpravlenyijeLagerej (Állami Táborfelügyelet).

Mit is jelent magyarul?

Számtalanszor látok célt tévesztett szóhasználatot, mertnincs tisztában használója a valódi jelentésével. Akkor

most jöjjön egy magyará-zó „szótár” a leggyakrab-ban elvétett szavakból!

Alkalmasint = valószínûleg; anno dazumal (latin és né-met pesties keveréke) = annak idején; fizimiska = arc, ábrá-zat; helység = város, falu; helyiség = terem, szoba; állhatat-lan = nem kitartó; állhatatos = kitartó, hû; bonyolít = össze-bogoz, komplikálttá tesz; lebonyolít = megold, kibogoz, el-intéz; relatív = viszonylagos; relatíve = viszonylag, direkt =közvetlen, egyenes; direkte = közvetlenül, egyenesen; ob-jektív = tárgyilagos; objektíve = tárgyilagosan; abszolút =teljes, feltétlen, korlátlan; abszolúte = teljesen, tökéletesen;szag = illat (ha kellemes), bûz (ha kellemetlen); alamuszi =alattomos, sunyi; seriff = amerikai rendõrfõnök; serif = arabnemes; sarkal = cipõt; sarkall = biztat, ösztökél, loval; egy-hangúlag = egyöntetûen, ellenszavazat nélkül; egyhangúan= unalmasan, monoton gépiességgel; elfogultság = részre-hajlás, protekció; elfogódottság = lámpaláz, izgalom; meg-becsülni (számukat) = megsaccolni, felbecsülni; miatt (ok-határozó) = a cselekvés kiváltó oka; végett (célhatározó) = acselekvés elérendõ célja; fáradtság, izzadtság = a munkávaljáró (utáni) tünet; fáradság, izzadság = a munka maga, a fá-radozás; idea = eszme, ötlet, elképzelés; ideál = eszmény-kép, példakép; ökonómia = a gazdasági élet, gazdálkodás(v. célszerû beosztás); ökonomikus = gazdaságos, takaré-kos; ökológia = az élõlényeknek környezetükhöz való vi-szonyát kutató tudományág; ökumenikus = a keresztényegyházak egyesíté- sére törekvõ v. így létrejött; érthetetlen= amit nem ért valaki; értetlen = aki nem ért valamit; elérte-ni = megérteni (lásd Jókainál!); tanúság = az okiratban fog-laltak; tanulság = az esetbõl leszûrhetõ okulnivaló; pólus =a mágnes és a földgolyó sarka; pórus = a bõr légzõnyílása;szível = szeret, kedvel; szívlel = tanácsot megfogad; média= tömegtájékoztatási eszközök (egyes számban: médium);Médea, Médeia = az ókori görög hõsmondák hírhedtvarázslónõje és annak története. Egyenlõre = azonos méret-re – egyelõre = még. (Egyenlõ szeletekre vágjuk a tésztát,de egyelõre nem esszük meg.)

Mi lenne a világból korrektorok nélkül?

Fontos poszt a lapkészítésben a korrektoré. Nélküle a ha-sábok sorvégein a számítógép automatikus elválasztása ígyfelezné el az összeszokni szót: összes-zokni. Ami ugye azértegy kicsit más. Sõt, éber szeme nélkül olyan blõdlik csúsz-nának át a nyomda elõtti ellenõrzésen, mint a következõ. Azegyik riportban külhoni utcai harcosok tervezett találkozó-jával kapcsolatban kérdezték az illetékeseket a rendezvénysérülésveszélyeirõl, nehogy vértõl ázzon a kijelölt városkafõtere. A fõszervezõ ember nyugtatólag mondta (ez még akorrektor elõtti változat!):

– Nem lesz kegyetlenkedés és vérfürdõ. Mindenesetre amentõsökkel már egyeztettünk, hogy a sebesülteketELÁSSÁK...

Kisgergely József

Mottó:Egyetlen

betût le nem írnékvagy ki nem

húznék, ha nemhinném szentül,

hogy attól isjobb lesz a világ.

Édes Anyanyelvünk 2008/1. 9

LovasterápiaA lovasterápia (hippo-

terápia) 30–40 éves múltratekint vissza. Németor-szágban, Svájcban, Lu-xemburgban az orvostudo-mány felõl fejlõdött, azangolszász országokban asport felõl, az USA-ban ésKanadában pedig a peda-gógia, gyógypedagógia fe-lõl. A lovasterápiát neuro-

lógiai betegségek, ortopédiai problémák, pszichés zavarok,érzelmi és mentális zavarok, érzékszervi fogyatékosságokesetén alkalmazzák. A lovak az élet számos területén hasz-nos segítséget jelentenek az embernek, így a gyógyításbanis. A lovasterápiának több ágát különböztetjük meg a ke-zelendõ probléma eredetétõl függõen. Még kevesek számá-ra ismert tény a lovaglásnak, a lóval való foglalkozásnak azemberre gyakorolt sokrétû pozitív hatása. Sokéves tapasz-talat és tudományos kutatások sora bizonyítja a ló segítõ-társként való felhasználásának kedvezõ hatásait mind agyógyászat, mind a pedagógia, pszichológia, mind pedig asport területén, ami által fogyatékos és sérült embertársa-ink életminõségét jelentõsen javíthatjuk. Az állat képes se-gíteni a gyereken, ha a felnõtt már nem. Az állatok ösztö-nösen jól, megkülönböztetett figyelemmel bánnak a gyer-mekekkel. Érzékenyen reagálnak mozdulataikra, hang-hordozásukra, de még a bõrük illatának változására is. Eza kapcsolat sok esetben többet jelent puszta „barátság-nál”... Tudományosan bizonyított tény, hogy a lovak, a ku-tyák, a bárányok, a macskák és kacsák segítik a gyerme-kek testi-lelki fejlõdését, ezért az állatokkal való gyógyítóterápiát mind szélesebb körben alkalmazzák a világon. Se-gítenek testileg: több mozgásra ösztönzik a gyereket. A lo-vaglás az egyensúlyérzéket és a testkontrollt fejleszti. Lel-kileg: ha a gyerek bánatos, megsimogathatja, megszeret-getheti a macskáját. Ez a legegyszerûbb gesztus, amely jóttesz mindkettejüknek. Intellektuálisan: egy állatot ápolniés etetni kell. A gyermeknek át kell gondolnia, mikor kell alovat lecsutakolnia és megetetnie. Szociálisan: egy olyankisgyerek, aki a hasonló korúakkal nehezen barátkozik,esetleg sokkal könnyebben összebarátkozik egy kutyával.Ezáltal magabiztosabb lesz, ami pozitívan hat majd a másgyerekekkel való érintkezésére is.

Gyógylovaglás autistákkal

Az autizmussal élõ gyermekek a hagyományos gyógype-dagógiai eljárásokkal gyakran nem vagy csak igen nehezenfejleszthetõk, azonban a lovasterápiás foglalkozásokon azautista gyermekek nagy része szívesen és aktívan veszrészt, és olyan feladatokat is megold a lovaglás kedvéért,amelyeket egy „szárazabb” tanítási helyzetben nem tennemeg. Ismerek egy autista gyermeket, akivel a lovasterápiamegkezdése elõtt egyáltalán nem lehetett szemkontaktustteremteni, beszélni, és a szociális ingerek legtöbbjét eluta-sította. Aztán – mindenki örömére – két év után, alovasterápiának köszönhetõen a gyermek már nem azautistákra jellemzõ egyes szám harmadik személybenkezdte a beszédét, hanem elkezdett ragozni, mostanában

pedig már kérdéseket tesz fel, s képes a metakom-munikációra.

A vizsgálatok bizonyítják, hogy az állatok pusztajelenléte csökkenti a vérnyomást, illetve a pulzusszaporaságát, oldja a szorongást, megnyugtatja azidegeket. Ez az oka annak, hogy négylábú kedvence-ink – leginkább a kutyák és a lovak – kitûnõen alkal-mazhatók terápiás célokra.

A lovasterápia nem csodaszer, azonban nagyonsokat hozzátehet az értelmileg akadályozott és moz-gássérült gyerekek fejlesztéséhez. De ajánlott a szo-rongó, zárkózott óvodásoknak, kisiskolásoknak is.

A lovak kommunikációjaA madarakhoz, a kutyákhoz, a mosómedvékhez

vagy a majmokhoz képest a lovak hangrepertoárjameglehetõsen szerény. A legtöbb kutató a lóhangoknégy altípusát különbözteti meg: morgás, fújtatás,rikoltás és nyerítés. Ezeket a hangokat azonbancsak akkor hallatja, amikor izgatott, pl. ha társaitólkülönválasztják. A nyerítéshez hasonló, de attólmégis jól megkülönböztethetõ hangjelzés a nyiho-gás, amely támadó szándékot jelezhet, ilyenkor kie-gészül fújtatással is. A kan-cák nyihogása lágyabb, ami-kor csikójukat nyugtatgat-ják. Ha egy ló a maga számá-ra érdekeset vagy veszélyesetszimatol, azt prüszkölésselhozza nyilvánosságra, ha vi-szont valami finomat, arra isvan egy mindkét nem általhasználatos jelzés.

A ló kommunikációja alap-vetõen testtartásból, illetvebizonyos egyszerû mozgások-ból áll. A ló füle is rendkívül fontos információforrás. Halesunyja a fülét, akkor támadásra készül. Ha fülei tartósanelõre állnak, akkor valószínûleg nem figyel a lovasára,esetleg készül valamire – ilyenkor a lovas jobban teszi, hakülönösen odafigyel.

Elmondhatjuk tehát, hogy az ember a háziasított álla-tok legtöbbjével kialakított egy olyan közös nyelvet, ame-lyet valamennyire mindketten beszélnek. A hozzá legköze-lebb álló két lénnyel, a kutyával és a lóval különösen gaz-dag szókincsû nyelven kommunikál.

Megfigyelhetjük azonban azt is, hogy az állatok általá-ban jobban beszélik az adott nyelvet, mint az emberek –még akkor is, ha az utóbbiaknak gyakran van dolguk ezzelaz állatcsoporttal. Ahhoz képest, hogy egy embernekmennyi idõre van szüksége ahhoz, hogy többé-kevésbé ké-pes legyen beszélni vagy legalább megérteni a lovak nyel-vét, a ló sokkal gyorsabban elsajátítja az ember általrákényszerített nyelvet. Ilyen értelemben véve tehát úgytûnik, az állatok értelmesebbek nálunk. Ez a gondolat ta-lán eretneknek tûnik, de érdemes lenne eltûnõdni rajta,valóban így van-e, s valóban ezt akarjuk-e. „A lovaktól le-het a legtöbbet megtanulni, és minél többféle lovon ül azember, annál nagyobb lesz a szókincse a lovak nyelvén.”

Bertalan Réka

LOVASTERÁPIA: a lovak kommunikációjaés a lovaglás gyógyító hatása

„... két év után,a lovasterápiának

köszönhetõen agyermek már nem azautistákra jellemzõ

egyes szám harmadikszemélyben kezdte

a beszédét”

A mindennapok nyelvi hordalékából

10Édes Anyanyelvünk 2008/1.

Az embert nem anyagi környezete, ha-nem szellemi alkata határozza meg – vall-ja Borsos Miklós. Ha igaznak fogadjuk el az idézett megál-lapítást, akkor ez a szellemi alkat irányítja nyelvi megnyi-latkozásainkat is. Tehát az egyén megszólalása, írása mi-nõsíti a megszólalót, az írót: következtethetünk belõle mû-veltségére, neveltetésére, gondolkodására, lelkiállapotára.Érzi-e a nyilvános megszólalással járó felelõsséget? Napja-inkban egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy ez a felelõs-ségérzet mintha feledésbe merült volna. Következõ példá-ink legalábbis ezt látszanak igazolni. Egytõl egyig közéletiemberek nyilvános megszólalásaiban hangzottak el.

A bizalom megrepedt, pedig csak azüveg vagy a szív szokott megrepedni, a bi-

zalom megrendül, meginog. Elhangzott, hogy létezik ver-bális horog. Szuggesztív megjegyzést teszek, pedig nem le-nyûgözõ volt a megjegyzés, hanem szubjektív, vagyis sze-mélyes. Brutális nagy számról szólt valaki, pedig ez a mel-léknév aligha illik bármilyen nagy számra is. A kórháziágyakat bezárták, holott csak megszüntették. A döntés kér-dõjelbe teszi az ügyet; helyesen: megkérdõjelezi. Két írásje-lünk szerepel szólásban: idézõjelbe tesz, vagyis éppen az el-lenkezõjét gondolja annak, amit mond; zárójelbe tesz vagyzárójelben mond, vagyis közbevetõleg, figyelmen kívülhagyhatóan. A pozíciókat újra kell gombolni? Szólásunkszerint a mellényt gomboljuk újra. Ezt a bûncselekménytnem tudjuk teljesen leredukálni; helyesen: csökkenteni,megszüntetni.

További példák: lokalizálva nincs, hol állt a cukrászda;szokatlan igehasználat, ugyanis csak esemény helyét szo-kás lokalizálni, épületet nem; a tanulók képességeit dom-borítjuk ki, talán inkább fejlesztjük vagy kibontakoztatjuk;ugyanazt a félelmet használják; feltûnõen szokatlan ige-használat, a félelemmel kapcsolatos ismert szerkezetek:félelmet kelt, gerjeszt, okoz; ugyancsak szokatlan szerke-zet a permanens pénzínségben szenved; életét egy különösesemény fenekestül felbolygatta; a szólás ismert változata:felforgatta vagy másképpen fogalmazva nagyon megzavar-ta; az intézkedés a teljes ország területére kiterjed, helye-sen az ország teljes (vagy egész) területére; ide fókuszáljuka figyelmet; ez divatszó, kerülendõ, van helyette jó magyarszavunk: fordítjuk, összpontosítjuk; minden remény össze-dõl; épületre szokás mondani, a remény elszáll, szertefosz-lik vagy éppenséggel kihal; az egészségügyi intézménye-ket összeolvasztják: ez már büntetendõ cselekmény, mégha üres is, hát még ha betegek is vannak benne, ugyanis azösszeolvasztás hevítéssel cseppfolyóssá tételt jelent. Egy„zseniális” megállapítás: a tánc nem verbális mûfaj. Ezteddig senki sem tudta? Megtoldjuk egy hasonlóval: a lónem szamár.

Pontatlan fogalmazás: kalandos utazásra indultunk,mely során felelevenítjük élményeinket; helyesen: mely-nek során, ilyenkor mindig ki kell tenni a megfelelõ ragot.Igényes köznyelvi megnyilatkozásban ilyen stílustörést isajánlatos elkerülni: Találmányai sok galibát okoznak;mondjuk inkább, hogy bonyodalmat; a színésztrupp meg-érkezett a városba; e helyett a csoport, csapat a köznyelvimegfelelõ.

További pontatlanságok: az Ernst Múzeum helyt adotta XX. századi mûvészek alkotásainak; helyesen helyetadott, vagyis befogadta, nem pedig elfogadta; Párizs alatt2200 kilométer összhosszúságú alagútrendszer van; elégannyi, hogy hosszú; az ötszáz éves archív anyagok értékesleletek; ebben a sorrendben az archív (vagyis régi) szó fe-lesleges, de fogalmazhatunk így is: az archív leletek, ame-lyek ötszáz évesek…

A szóhasználat humora: a behajtási díjakból lehetnekigazdálkodni a garázsépítésekhez szükséges költségeket;csökken a reálbérek kisebbedése.

Befejezésül Eötvös József megállapítása jut eszünkbe:„Teljes meggyõzõdésem, hogy amire nézve gondolatbanegészen tisztában vagyunk magunkkal, arra a helyes kife-jezés sohasem hiányzik.” Napjainkban ennek az ellenke-zõje – az, hogy nem vagyunk tisztában magunkkal – okoz-za a megnyilatkozás zavarait.

GRAF REZSÕ

Szia!Ez a köszönési forma köztudomásúan általánossá

vált, és az ifjúság nyelvébõl szivárgott fel a köznyelvbe.Noha a szervusz választékosabb, a bizalmas nyelvhasz-nálatban nincs ellene kifogásunk. Nyelvmûvelõ kéziszó-tárunk minõsítése szerint a szia a szevasz és a szió(ka)köszönési formával együtt „bizalmas, olykor tréfás”.

A címbeli szót azért említem meg, mert a húsvéti ün-nepek elõtt néhány képeslapot kaptam az interneten. Ba-rátaim, ismerõseim küldték, akik üdvözletüket villám-postán juttatták el hozzám.

Az internetes szolgáltató a képeslap érkezésérõl ígyértesített: Szia Zoli! Szia Dóra Zoltán! Szia Dóra Zoltántanár úr! X. Y. képeslapot küldött Neked. Nocsak – ka-pom fel a fejem. Mióta vagyunk ilyen bizalmas viszony-ban azzal az ismeretlen személlyel, aki a képeslapot kéz-besítette? Azt se tudom, férfi-e, nõ-e, de hogy nálam jó-val fiatalabb, az bizonyos, hiszen még aktív dolgozó, énmeg évek óta nyugdíjban vagyok. Már a tegezõ forma isbosszantott, hiszen, mint tudjuk, már a középmagyarkorban kialakult a magázás, s így árnyaltabbá, válasz-tékosabbá, távolságtartóbbá, udvariasabbá vált a nyelv-használat.

Joggal tekintettem tehát ezt a tegezést tolakodásnak.A szia meg egyenesen felháborított. A bizalmas, tréfásszóhasználatra csak annak van joga, akivel szorosabb,netán baráti kapcsolatban vagyok. Ma már általánossávált, hogy a gyermek a szülõnek, az unoka pedig a nagy-szülõnek sziával köszön. Ez a család magánügye. A hi-vatalos érintkezésben azonban nincs helye sem a bizal-maskodásnak, sem a tréfálkozásnak.

Újabban divattá vált, hogy mindenki mindenkit tegez,nemtõl és kortól függetlenül. A fiatalok közötti érintke-zésben ennek semmi akadálya, de a hivatalos nyelvbenmindenképpen kerülendõ.

Képzeljük el, milyen visszatetszõ lenne, ha a postásígy csengetne be valamelyik nyugdíjashoz: „Szia fater(öreganyám), hoztam a nyugdíjad!” Ezek után talán egykis kárörömöt is éreznék, ha a kutya, amely köztudomá-súan nincs valami jó barátságban a postásokkal, meg-harapná a bizalmaskodó, udvariatlan személyt, egy kisjó modorra tanítva õkelmét.

Dóra Zoltán

Édes Anyanyelvünk 2008/1. 11

Látszólagos képtelenségmint új szóalkotásmód?

A leíró nyelvtanok a szóösszetételen és a szóképzésen kívülszámos egyéb szóalkotásmódot is számon tartanak. A Magyargrammatika az ikerítést, a szórövidülést, az elvonást, a moza-ikszó-alkotást, a szóhasadást, a népetimológiát, a közneve-sülést és az elemszilárdulást sorolja a ritkább szóalkotásmó-dok közé.

Ezek közül egyikbe sem tartoznak egyértelmûen azok a tu-lajdonnevek, amelyek – szemantikájukat tekintve – látszólagosképtelenséget (némelykor nyilvánvaló ostobaságot) tartal-maznak (pl. a fiú Barbie, szõke kóla, madaras Tesco), ugyanak-kor mintha kapcsolatban lennének a köznevesülésnek, illetvenépetimológiának nevezett szóalkotásmóddal, ahogyan a pa-radoxonnak (vagy oxymoronnak) nevezett stíluseszközzel is.

Az Amerikából érkezett „Barbie-baba” a Mattel játékcégkarcsú derekú, hosszú lábú, tökéletes szépségû, mindig divatos(nõnemû) játékszere. Nagy vitákat váltott ki, és alaposan meg-osztotta a közvéleményt, de a XX. század egyik meghatározó„személyisége” lett. Névadója a játékbirodalom alapítójánakBarbara nevû lánya volt. Piacra kerülése óta sokféle szerepben(ûrhajósként, állatorvosként, baby-sitterként, várandós anya-ként stb.) láthatták már rajongói, néhány éve pedig – vélhetõ-en a diszkrimináció elkerülése végett – hímnemû változatbanis gyártani kezdték. A hivatalosan Ken nevet viselõ babát amindennapokban azonban csak fiú Barbieként emlegetik agyerekek…

A Fantával, a „The Coca-Cola Company” narancsízû üdítõ-jével jóval a Coca-Cola piacra kerülése után ismerkedtek mega fogyasztók. Magyarországon csak a 80-as években jelent mega boltokban, s a honi vásárlók elõször csak szõke kólánakhívták…

Mára már se szeri, se száma a „sikermarket”-ként emlege-tett hipermarketeknek, amelyek tartósan alacsony árakkal di-csekszenek (és olykor meglehetõsen kétes minõségû terméke-ket reklámoznak). Lassacskán tíz éve, hogy Budaõrsön meg-nyílt az elsõ Auchan áruház. Akinek még mindig nem jut azeszébe a Tescohoz hasonló másik szupermarket szép francianeve (vagy nem tudja a betûsor helyes kiejtését), az inkább amadaras Tesco elnevezést használja, amely mára közismert ki-fejezés lett.

Ha nyelvileg vizsgáljuk meg a fiú Barbie, szõke Cola, mada-ras Tesco szerkezeteket, azt tapasztaljuk, hogy a bennük levõtulajdonnevek (Barbie, Cola, Tesco) köznévvé, gyûjtõnévvéváltak ’játékbaba’, ’buborékos üdítõital’, illetve ’szupermarket’jelentésben. Esetükben igazi köznevesülés azonban még nemtörtént, ugyanis ezek a szavak a jelzõs szerkezetekbõl kiszakít-va a beszélõk többsége számára még mindig tulajdonnevek-nek, márkaneveknek minõsülnek.

A vizsgált szókapcsolatok annyiban mutatnak rokon voná-sokat a népetimológiának nevezett szóértelmesítéssel, ameny-nyiben az effajta szóalkotásmódban is érvényesül a beszélõk-nek az a szándéka, hogy az idegen elnevezéseket vagy ismeret-len hangzású szavakat (pl. Ken, Fanta, Auchan) érthetõvékívánják tenni a maguk számára, mégpedig oly módon, hogykorábbról már ismert elemekhez kapcsolják õket.

A szõke kóla, madaras Tesco, fiú Barbie megnevezések kö-zös tulajdonsága még, hogy mindhárom kifejezés minõsítõ jel-zõs szerkezet: a jelzõ egy ismertetõjegy hozzáadásával gazda-gítja a jelzett szó jelentéstartalmát, egyszersmind leszûkíti ajelzett szó jelentéskörét. A minõsítést kifejezõ jelzõk mellék-nevek (szõke kóla, madaras Tesco), de egy nemet jelölõ köznévis van köztük: fiú Barbie.

Lehet, hogy az eredetileg ’narancsízû üdítõital’ jelentésûFanta márkanév is köznevesülés „áldozata” lesz, hiszen aklasszikus narancsízesítés mellett újabban más gyümölcsökbõlis kifejlesztettek Fanta-termékeket: manapság pl. citrom-, vad-málna, bodza-, kékszõlõ (kéxõlõ) ízû változatokban is létezikmár fanta (= ’üdítõital’).

H. Varga Márta

Lájtos esetem a lajt-talÉlvezettel olvastam a 2007. októberi szám 8. oldalán Minya

Károly Gajra ment j-k címû cikkét, kiváltképp „a legproblémá-sabbnak tûnõ pontos j-s szó” elénk tárását. Nos, én tudok egyennél is furcsábbat, azazhogy abszurdabbat. És nem is maikeletût!

Bizony, anno (még aktív magyartanár koromban) sikerültátvernem egy egész osztálynyi csoportomat. Milyen j-vel – te-hát j-vel-e vagy ly-nal – írnátok ezt a szót? És a kipontozottbetûegyüttes ekképp festett: fagyla…t. Csak az eredményt, astatisztikát írom ide: fele-fele arányban oszlottak meg a vála-szok! Száz százalékig valamelyik j hangot jelölõ betû mellettfoglaltak állást. Egyikük meg is indokolta (vélt) igazát: azértpontos j, mert „afféle lajtos kocsin hozza a fagyot”. Mármint a„fagylajtos”! Holott ebbe a szóba se nem j, se nem ly, hanem lkell!

Csupán egy kis adalékot kívántam hozzátenni az említettcikk példájához. Közlésem, sztorim – súlyát tekintve – divatosszóval: light. Ma még így írjuk. Kiejtésen alapuló átírása pontosj-vel történik. E formában találjuk épp Minya Károlynál az Újszavak I. kötetének 96., valamint a Tolcsvai Nagy Gábor szer-kesztette Idegen szavak szótára 623. oldalán. Tehát: lájt. Mind-két munka a ’könnyû/könnyed’-ben jelöli meg a fõ jelentését.Szomorúan látjuk, de még inkább halljuk a lájt terjedését ha-sonló jelentésû magyar szavaink rovására. Én mégsem aggó-dom: címemmel máris illusztráltam, hogy terjed a kompro-misszumos forma. Az idegenül hangzó négybetûnyi szót leg-alábbis toldalékában – egy igen termékeny képzõnk által –mégiscsak magyarabbá tesszük.

Hadd birkózzanak hát: szorítsa ki a lájt-ot a lájtos. De csakispontos j-vel!

Holczer József

SzéthangsúlyozásA Beszélni nehéz! címû rádiómûsorban a blokkokba gyûj-

tött, megfejtendõ mondatoknak általában volt valamilyen kö-zös vonásuk. Az egyik alkalommal széthangsúlyozott összetettszavak jelentették a példákban a hibaforrást, s mivel szakkörö-seimnek is feltûnt, hogy a mindennapi életben egyre gyakrab-ban hallunk efféle mondatokat, úgy döntöttünk, hogy össze-gyûjtünk néhány olyan összetételt, amelyik egészen mókáshangzású, ha nemcsak az elsõ szótagot ejti nyomatékkal valaki,hanem mindkét tagot (elõ- és utótag) hangsúlyozza. Kb. egyóra alatt összeszedtünk vagy százat. Ezeket most csoportosít-hatnánk, kialakulásuk, jelentésük szerint vizsgálhatnánk, denem tesszük, mert ezzel az írással más a célunk.

Az alább felsoroltak két ok miatt kerültek ide: egyrészthogy mulatságos perceket szerezzünk olvasóinknak; másrészttanulságul, okulásul szánjuk, hogy felhívjuk a figyelmüket: ki-nek-kinek érdemes ügyelnie a beszédére, hogy értsék, ne pedigfélreértsék egymást.

Néhány példa: sírógörcs – széthangsúlyozva síró görcs, azaz agörcs sír; álmoskönyv – álmos könyv; a könyv álmos? S ezeknekmintájára a továbbiak: halottkém, rokkantegylet, vaktérkép, fek-võrendõr, kötõhártya, evõkanál, birkapásztor, szállóvendég, ját-szóház, folyószámla, fürdõsó, hallójárat, kötõfék, disznósajt, fes-tõállvány, köpõcsésze, járógipsz, dohányzóasztal, futóárok, szúró-próba... és még hosszan sorolhatnánk.

Érdemes folytatni, mulatozni, okulni.Kerekes Barnabás

(és a Baár–Madas Református GimnáziumBeszélni nehéz! szakkörösei)

2 0 0 7

Fábiánné Dr. Szenczi IbolyaFábiánné Dr. Szenczi Ibolya tanárnõ alapító tagja az

Anyanyelvápolók Szövetségének; de immár három évtizedóta tevékenyen részt vesz a Kazinczy nevét viselõ verseny-mozgalomban, amelybõl a Szövetség kinõtt. Több mint ne-gyed évszázada szervezi és vezeti a csongrádi Batsányi Já-nos Gimnázium és Szakközépiskola – hol egy, hol két cso-portban mûködõ – szakkörének munkáját.

Szakköre ez idõ alatt nyolc alkalommal részesült Kazin-czy-jutalomban, õ maga húsz éve Kazinczy-díjban. Máso-dik ciklusban tagja a Szövetség országos elnökségének;szervezõje és vezetõje a tevékeny csongrádi csoportnak.Mindemellett tizennégy nyáron át biztosított egy-egy he-tes szakmai-mozgalmi diáktábort az ifjúsági tagozat veze-tõi és helyi csoportjainak küldöttei számára. Egy millenni-umi pályázat keretében – a 2000. évben – országos ver-senyt hirdetett játékos anyanyelvi feladatok megoldására,és sikeresen vezette le.

Növendékei állandó és eredményes szereplõi szövetsé-günk versenyes találkozóinak; a felmenõ rendszerûeknek(Kazinczy-verseny, Édes anyanyelvünk verseny) éppúgy,mint a meghívásosaknak (Anyanyelvi nap a Práter utcaiiskolában; Péchy Blanka emléknap a Gundel Károly Szak-középiskolában). Sikeresen szerepelnek egyéb – mások ál-tal rendezett – hasonló alkalmakkor is (mint: Verseghy-,Simonyi-, Implom-, Kresznerics- stb. versenyek). – Ver-senyfelkészítõi tevékenységének elismeréseként a tanárokszámára adható szinte minden érmet és díjat elnyert.

A csongrádi helyi csoport vezetõjeként, a szakkörveze-tõk X. öntovábbképzõ táborához kapcsolva 1990-ben meg-szervezte Bárczi Géza bronz dombormûvének és emlék-táblájának elkészíttetését. Lantos Györgyi szobrászmû-vésznek ezt az alkotását a tudós szülõhelyére, Zomborbaszánta. A kedvezõtlen körülmények miatt, egy évtizednyisikertelen próbálkozás után, a reliefet végül a békásme-gyeri Bárczi Géza Általános Iskola vette át, és helyezte elméltóan épülete bejáratánál; az emléktábla sorsa talánmegoldódik még. – Az arcmás kicsinyített formájábólbronzplakettek készültek, s Bárczi-emlékéremként szol-gálnak mozgalmunk kiemelkedõ segítõinek jutalmazásá-ra.

A nyelv-, beszéd- és embernevelés területén végzettmunkája kiadványokban, segédletekben, tanulmányok-ban is manifesztálódott. Figyelemre méltók irodalomtudo-mányi és -oktatási tárgyú publikációi is.

Tanári pályája 2007 nyarán – iskola-összevonási intéz-kedések sodrában – megszakadt. Azóta Csongrád város ál-tala alapított Beszélni nehéz! körét vezeti; a Szövetségmunkájában az országos elnökség tagjaként és a helyi cso-port vezetõjeként vesz továbbra is részt.

Deme László

Vargáné Dr. Raisz Rózsa

V. Raisz Rózsa tanárnõ az Egri Pedagógiai Fõiskolán vé-gezte tanulmányait, s szerzett magyar–történelem szakondiplomát, de ezt megtoldotta még egy, immár az ELTEBTK-n szerzett magyar, majd néhány évvel késõbb egyugyancsak az ELTE-n szerzett könyvtár szakos diplomá-val. Tudományos és oktatói tevékenységének színhelyemindvégig Eger. A fõiskola neve idõközben változott, de õmaradt. Tanársegédként kezdte, adjunktusként, majd do-censként folytatta, 1989-tõl pedig a fõiskola tanára, illetvejó egy évtizeden át tanszékvezetõ professzora. Mint oktatólelkiismeretesen, legjobb tudása szerint nevelte és neveli ajövõ, illetve már a jelen tanárait. V. Raisz Rózsa elsõsorbana mai magyar nyelv mondattanának elsõrangú szakembe-re, valamint jeles stíluskutató, fõleg a 19–20. századi ma-gyar prózastílusnak alapos ismerõje, Mikszáth és Máraistílusának avatott elemzõje. Két könyv, több mint 150 ta-nulmány és cikk fûzõdik a nevéhez, egyébként pedig többrangos kitüntetés birtokosa (Péchy Blanka-díj, ApáczaiCsere János-díj, Kosztolányi-díj stb.).

Amikor az imént oktatói tevékenységét említettem,nem szóltam arról, amit tevékenységében rendkívül fon-tosnak tartok s különösen nagyra becsülök. Éppen 35 éveannak, hogy a Magyar Nyelvtudományi Társaság kezde-ményezése nyomán, 1972-ben egy vándorgyûlés formájá-ban útjára indult egy rendezvénysorozat ilyen címmel:Anyanyelv-oktatási Napok. Az elsõ Nyíregyházán volt, az-tán általában kétévenként ott is folytatódott, a nyolcvanasévek végétõl azonban Eger, pontosabban az EszterházyKároly Fõiskola vette át a rendezõnek a szerepét, s ettõlkezdve bõ egy évtizeden át Raisz Rózsa volt ennek a soro-zatnak a gazdája, szervezõje. Én ezeket a két-három éven-kénti rendezvényeket, amelyeken nemegyszer kétszáznális több magyartanár vett részt, óriási jelentõségûeknektartom, azt pedig különösen, hogy bõ egy évtizeden átRaisz Rózsa volt az, aki – általában egy-egy szerkesztõ-társsal – fáradságos munkával összegyûjtötte és köz-kinccsé is tette azokat az elõadásokat, amelyek az Anya-nyelv-oktatási Napokon elhangzottak. A Magyar Nyelvtu-dományi Társaságnak ezek a Raisz Rózsa által kiharcolt sszerkesztett kiadványai – 1990-ben, 1993-ban, 1996-ban,1999-ben és 2002-ben, köztük van olyan is, amelyik kétvaskos kötetben, több mint 700 oldal terjedelemben jelentmeg – óriási szolgálatot tettek és tesznek még most, utólagis a magyartanároknak s egészében az anyanyelvi oktatás-nak. Nem túlzok, pusztán ez is bõven elegendõ ok erre a ki-tüntetésre. Mindehhez pedig még hozzávéve már említettigen eredményes tudományos és oktatói, tanszékvezetõitevékenységét messzemenõen érdemesnek tartom – tart-juk – V. Raisz Rózsa professzor asszonyt a Lõrincze La-jos-díj elnyerésére.

Grétsy László

LÕRINCZE-DÍJ, 2007.A Lõrincze-díj létrehozása óta a mostani immár a 15. díjátadás volt. Eddig 29-en részesültek a díjban, s ezt leírva

szomorú szívvel emlékezünk arra, hogy közülük hárman, Szende Aladár, Kovalovszky Miklós és Pásztor Emil márnincsenek közöttünk. Öröm viszont, hogy idén kettõvel ismét nõ a díjasok száma. Mielõtt közreadnánk a díj elnyerõitméltató két rövid laudációt, emlékeztetõül idézünk pár sort a díjalapító okiratból. „A díjban olyan személyek részesít-hetõk, akik az anyanyelvi kultúra ügyét hosszú idõn át szolgálták kutatói, ismeretterjesztõi, illetõleg mozgósító erejûszervezõi tevékenységükkel (a díj ez esetben életmû jellegû); a díj elnyerését megelõzõ év(ek)ben olyan jelentõs alko-tást tettek közkinccsé, illetve olyan nagy fontosságú rendezvény megvalósításában töltöttek be vezetõ szerepet,amely nagymértékben használt anyanyelvünknek, jelentõsen hozzájárult megismertetéséhez és megszerettetésé-hez.” Ezek közé tartozik az a két jeles kutató és oktató is, akit a következõkben méltatunk.

12Édes Anyanyelvünk 2008/1.

Édes Anyanyelvünk 2008/1. 13

Balázs Géza és Benkes Zsuzsa középiskolainyelvtankönyvei

Már Hangay Zoltán Magyar nyelv a gimnáziumok 9–12. osz-tálya számára címû tankönyvének ismertetésekor örömömetfejeztem ki, hogy diákjaink a nyelvészeti, szövegtani kutatásokújabb eredményeit is fölhasználó tankönyvbõl készülhetnek.Most újra megelégedéssel nyugtázom, hogy Balázs Géza ésBenkes Zsuzsa négykötetes munkája is hadrendbe áll, és agimnazisták mellett a szakközépiskolásoknak is a korszerûnyelvtan – a grammatika, a szövegtan, valamint a tömegkom-munikációs kultúra – új eredményeit közvetíti.

Idõközben a sorozat hatkötetesre bõvült: Anyanyelvi be-szédkultúra a nyelvi elõkészítõ évfolyam számára (2005); Ma-gyar nyelv a gimnáziumok és a szakközépiskolák érettségirekészülõinek. Az önálló felkészülés útjai (2006).

A most ismertetendõ négy kötet a kulturált nyelvi magatar-tásnak, a kommunikációs helyzetnek megfelelõ nyelvhasznála-tot s egy olyan szövegszemlélet kialakítását segíti elõ, amely le-hetõvé teszi, hogy diákjaink szóban és írásban egyaránt bonyo-lultabb – irodalmi és más – szövegek megértésére és alkotásáralegyenek képesek. Ezt gyakorló magyartanárként is nagyonfontosnak tartom, mert el-elborzadok, amikor a kolozsváridiákok egy részének „nyelvhasználatát” (gyönyörû anyanyel-vünk megcsúfolását, sárba taposását) hallom, kénytelen va-gyok hallani, és próbálom figyelmeztetni õket, hogy ne a mai, aglobalizáció megteremtette nyelvet használják, hanem próbál-janak neves költõink, íróink szavainak, kifejezéseinek nyománelindulni és egy mai, az ifjúságra jellemzõen kreatív, képszerû,egyben választékos, szép anyanyelvet, kommunikációs eszköztmegtalálni és használni.

Mert mit is ajánl a kötetenként a 200 oldalt el sem érõ (176,168, 187 és 192 oldalnyi), karcsú, mégis rengeteg anyanyelvitudnivalót tartalmazó négy tankönyv?

A 9. osztályosok rövid bevezetõ – anyanyelv, nyelv, nyelvtu-domány, nyelvtan – és a könyvtári ismeretek után már az egészéletüket átfogó, irányító, sok kérdésben befolyásoló tömeg-kommunikációról olvashatnak: a médiamûfajokról (hír, tudó-sítás, riport, interjú, cikk, kritika, esszé), a sajtó, a rádió és a te-levízió nyelvérõl. Majd a nyelvi szintek grammatikája, a foné-mák, a szótagok, a szóelemek, a szavak és szókapcsolatok, va-lamint a mondatok szintje várja õket ismereteik felidézésére,rögzítésére, rendszerezésére, aztán a szöveg fogalma, szintjei,szerkezete és megszólaltatása kerül sorra, feladatokkal, kérdé-sekkel, kreatív gyakorlatok megoldásával. Egy kis helyesírásikitérõ után összefoglaló táblázatok segítenek az eligazodás-ban.

A 10. osztályban rövid ismétlés után a tankönyv a nyelvvál-tozatok bemutatásával bõvíti a tanulók nyelvi ismereteit, aztána szövegfajták, szövegtípusok megismertetésével folytatja aszövegtani ismeretek tárgyalását, különös súlyt helyezve azalapvetõ retorikai ismeretek elsajátítására.

A 11. évfolyamnak szóló tankönyvben a magyar nyelv nyel-vészete keretében a szó- és mondatjelentés nézõpontjaival, aszövegjelentés alapkérdéseivel, a szövegtani társtudományokkeretében a stilisztika tárgyával és feladataival ismerkedhet-nek meg a tanulók, fõleg a szépirodalmi stílusban jelentkezõnyelvi képekkel és alakzatokkal.

A 12. évfolyam tankönyve elõbb általános nyelvi ismerete-ket kínál, majd a magyar nyelv nyelvészete keretében egyrészta magyar nyelv történetének fõbb szakaszaival, a mai magyarnyelvben fellelhetõ nyelvváltozatokkal rendszerbe foglalja azelsõ három évben a kommunikációról, a magyar nyelv mon-datnyelvészetérõl és a szövegnyelvészetrõl tanultakat – elõse-gítve az érettségire való felkészülést. A magyar nyelvû szöve-gek tipológiai keretében tárgyalja a különbözõ szövegfajtáktartalmi és formai jellemzõinek kapcsolatát a kommunikációs

folyamattal. Az érettségire való felkészítést segíti elõ,hogy a tankönyv a nyelvekkel mint jelrendszerekkel, anyelv és a gondolkodás általános kérdéseivel, az európainyelvcsaládok típusaival és a magyar nyelv eredetével isfoglalkozik.

A tankönyv felépítése nagymértékben segíti a diákoktanulni akarását, a fejezeteket bevezetõ szövegek rend-szerint olvasmányok, amelyek felkelthetik az érdeklõ-désüket egy-egy téma iránt. A kreatív gyakorlatok, fel-adatok megoldása közben jobban megismerhetik anyelv mûködését, míg a kérdések egy-egy fejezet legfon-tosabb tudnivalóinak az ellenõrzésére szolgálnak. Né-hány példa: Utazzunk a jövõbe! Milyen lesz az életed,életünk tíz év múlva? Mire jók a nyelvi jelek? Miért fon-tosak? Szervezzetek sajtófigyelõ szolgálatot! Fogalmazzmeg egy társosztály-keresõ-hirdetést! Légy néhány per-cig hírolvasó a tévében! Hol találkozhatsz piktogramok-kal, grafikus jelképekkel? Gyûjts hagyományos írásmódú hely-neveket, személyneveket! Gyûjts különbözõ használati utasí-tásokat! Üzenetrögzítõrõl gyûjtött szövegrõl mondj véle-ményt! Készíts szöveget diáknyelvi szavakból! Kezdeményezzvitát „Lefordíthatók-e a közmondások?” címmel! Ismersz-eköznyelvi szóképeket? Sms-híreket mutatunk be. Milyen nyel-vi hibákat találsz bennük? Nevezd meg, milyen nyelvjárásterü-lethez tartozik lakóhelyed! És a sort még folytathatnánk aVizsgáld meg...!, Állíts össze...!, Illeszd be...!, Képzeld el...! Pó-told...! stb. munkára biztató, a tanulók tevékenységét elindító,fantáziájukat megmozgató feladatokkal.

A tankönyvek tanítását Tanári útmutató, valamint mindkétiskolatípus óraszámát figyelembe vevõ tananyag-beosztási ja-vaslat segíti.

Befejezésül a négy kötet illusztrációs anyagát kell megemlí-tenem, megdicsérnem. A kötetek borítólapján Németh Jánosalkotásai láthatók, amelyek a szépre éhes diákok képzeletétmegragadva, bátorítják õket: Nyiss ki, olvass el, tanuld, ismerdmeg anyanyelvedet! De a szöveg belsejében is gondosan meg-válogatott, a tankönyv használói számára figyelemfölkeltõ, el-igazító, segítõ illusztrációk sorakoznak. Csupán néhány példa:régi és új kiadású nyelvtankönyvek, folyóiratok, szótárak, aPannon enciklopédia képe, a Magyar Rádió és a Duna Televí-zió emblémái, a Digitális Irodalmi Akadémia honlapjának elsõoldala, az MTA székházának képe, a hangképzõ szervek rajza,a szövegek szövegalkotó tényezõinek Petõfi S. János megal-kotta képecskéi, latin betûs és rovásírással írt szövegek, nyelv-járásaink térképe, képversek és több eligazító táblázat, ábra –mind szervesen beleillesztve a négy kötetnyi tankönyvsorozat-nak a kerettantervben is rögzített tartalmába. Egy kis hiányér-zetet kelt, hogy az illusztrációk között csupán egy határon túli,erdélyi kiadvány, a nemrég eltávozott Szabó Zoltán Kis magyarstilisztika címû könyvének képét találtam, de remélem, hogy awww. konyvkereso.hu honlapon minél több diák talál majd ma-gának anyanyelvi ismereteit bõvítõ, hasznos, elolvasni érde-mes könyvet.

Nagyon szeretnék tanítani ebbõl a tankönyvbõl, s amikor atantervünk megengedi, egy-egy leckét, gyakorlatot, feladatotmagam is átveszek és beépítem óratervembe. A kollégák és di-ákok nevében is köszönöm Balázs Gézának és Benkes Zsuzsá-nak ezt a hasznos, tartalmas, valóban munkára serkentõ tan-könyvsorozatot. Remélem, hogy könyveik hatására jelentõsfordulat áll be anyanyelvi oktatásunkban, fõleg diákjainknyelvhasználatában, nyelvszemléletében. (Balázs Géza–Ben-kes Zsuzsa: Magyar nyelv a gimnáziumok és a szakközépiskolák9., 10., 11. és 12. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest, 2001–2005.)

Málnási Ferenc

Hagyomány és újítás a helyesírásban2007-ben jelent meg az Eszterházy Károly Fõiskola Magyar

Nyelvészeti Tanszékének ez az új kiadványa. A 340 oldalastanulmánygyûjtemény rangos eseményhez kötõdik. 1987-benadott otthont az egri fõiskola a pedagógusképzõ intézményekelsõ országos helyesírási versenyének. A Nagy J. Béla nevétviselõ helyesírási vetélkedéshez elméleti, gyakorlati kérdé-seket taglaló szakmai elõadások is kapcsolódtak, ezekbõlválogattak a szerkesztõk: Bozsik Gabriella, Eõry Vilma, V.Raisz Rózsa, valamint a könyv lektora és felelõs szerkesztõje:Zimányi Árpád.

A tanulmányokat két fejezetbe sorolták a szerkesztõk: Foly-tonosság és változékonyság a helyesírásban, illetõleg Helyes-írás-tanítás, helyesírási versenyek. A továbbiakban szemezgeteka kötet írásaiból.

Helyesírás-politikai aspektusból készített körképet FábiánPál A magyar helyesírás sorsfordulói címmel, megállapítva: amagyarság egész történelmére hatással volt, van, lesz, hogy alatin nyelvû írásbeliséggel a nyugati kereszténységhez csatla-koztunk. Helyzetkép a magyarországi helyesírás ügyérõl címmelFábián Pál mindenekelõtt azt szögezi le, semmilyen komoly éskényszerítõ okát nem látja, hogy a magyar helyesírás tudatoshelyesírás-politikai szándékkal megõrzõvé tett jellegén változ-tassunk.

A Károli-biblia és a helyesírás kapcsolatára így világít ráSzathmári István: „a magyar helyesírás kialakulásában fontosállomás volt az ún. protestáns helyesírásnak a létrejötte,amelynek viszont igen lényeges részlegét jelentette aKároli-biblia képviselte változat”. Meghatározóan segítette amagyar irodalmi nyelv kialakulását, ugyanis hatott az egyszerûemberek gondolkodás-, beszéd- és kifejezésmódjára.

A gondolatok tagolásában, elkülönítésében, szerkezeti ré-szeik egymáshoz kapcsolásában és más funkciókban is álló gra-fikai jelölésekkel foglalkozik Keszler Borbála dolgozata A ma-gyar írásjelhasználat jellemzõ sajátosságai címmel. Azért isszükséges reflektorfénybe állítani az írásjelek történetét, mertrendkívül gazdag körük bizonyíthatóan mind szegényesebbenérvényesül a mai magyar írásgyakorlatban.

Elmélyülten búvárkodhatunk Pásztor Emil Helyesírási sza-bályosságok a j hangnak j betûvel való jelölésében címû dolgoza-tában, amelynek kulcsmondata így szól: „a hagyományos ly be-tûnknek nemcsak múltja és jelene, hanem jövõje is van”. Fi-gyelmeztetés ez a tanulmány mindannyiunknak: azoknak is,akik helyettesíteni szeretnék az ly betût a j-vel, ugyanakkor ne-künk is, akik azt állítjuk, hogy ez az egyszerûsítõ változtatásnem egykönnyen végrehajtható reform.

Valóban súlyos probléma-e a magyar helyesírásban a j hangúszóállománynak a két betûje? címû dolgozatában Hangay

Zoltán igazi magyar fejleménynek tekinti az ly írásjegy-kombinációt. Az írásjel-történeti bevezetõ után a figyelmün-ket „A magyar helyesírás szabályai”-ra irányítja a szerzõ. Meg-hökkenéssel vehetjük tudomásul, hogy az ly betû írásávalegyetlenegy szabály foglalkozik az alapelveket bemutató 78szabályból, vagyis a problémákat elsõsorban nem a j hang két-féle jelölése jelenti a magyar helyesírásban.

Fercsik Erzsébet Az akadémiai helyesírási szabályzatok és aszemélynevek írása címmel azt mutatja be, hogyan foglalkoztake kiadványok 1832-tõl napjainkig a személynevek rögzítésével.

Bozsik Gabriella logikusan igazolja Az intézménynévírásalakulása 1832-tõl napjainkig az akadémiai helyesírási szabály-zatok alapján címû dolgozatában, hogy az új keletû tulajdon-névfajták, az intézménynevek helyesírása 1832-tõl 1994-ig sokváltozáson ment keresztül.

Nagybetûsítések mai írásgyakorlatunkban címmel ZimányiÁrpád azt fejtegeti, hogy a nagybetûsítésnek nevezett jelenséga legkülönbözõbb helyesírási helyzetekben tûnik fel. Mi hú-zódhat meg e mögött a jelenség mögött? Talán egy ellentétezõfolyamat? A nagybetûsítés feltûnõ jelenség az utóbbi idõk írás-gyakorlatában.

A szinte egész életünket behálózó mozaikszókkal, a tulaj-donnevek egyik típusával foglalkozik Vörös Ferenc Széljegyze-tek a mozaikszók helyesírásához címmel. A mozaikszók két faj-tájának: a betûszóknak és a szóösszevonásoknak a sokoldalúelemzése után a szerzõ rámutat a rövidítések és a köznévi be-tûszók között kialakult átmeneti csoportra (kft., bt., zrt. stb.).

Helyesírásunk logikáját bizonyítja Bencédy József aMegtanulható, megtanítható-e a helyesírás? címû elemzésében.A logikus gondolkodás segíti megérteni a kiejtés és a szóelem-zés elvének az összefüggését. Kétségtelen, hogy az egybe- és akülönírás helyesírási rendszerünk legnehezebb kérdésköre. Ittis segít a logikus gondolkodás, az értelemtükrözés, a nyelvtan-ismeret, együttesen: a jelentésváltozás megértése, annak írás-beli megoldása.

A fõiskolák és az egyetemek legjobb helyesíróinak éven-ként megrendezett országos versenyére évekig T. Urbán Ilonaszerkesztette a tollbamondásszövegeket és az élõnyelvbõl me-rítõ versenyfeladatokat. Az országos helyesírási versenyek dön-tõinek feladatai címmel olyan válogatást állított össze, amelykiaknázható a versenybe szálló hallgatók felkészítése mellett akülönbözõ iskolafokokon tanulók helyesírástudásának erõsí-tésekor is.

A tanulmánykötet ismeretében kijelenthetjük, hogy a ben-ne foglalt írások szemlélete és igazolt megállapításai segíthetika következõ akadémiai helyesírási szabályzat munkálatait is.

H. Tóth István

Nyelvelemzõ segédkönyvKecskés Judit összeállítását a magyar nyelvtörténetet egye-

temen tanulók segítésére készítette. A könyvben a magyarnyelvtörténet korszakolási rendjétõl a bibliafordítások össze-hasonlító elemzéséig terjed az az ismeretanyag, amely volta-képpen nem csupán a leendõ magyartanároknak ad eligazí-tást, hanem mindenkinek, akit nemzeti nyelvünk múltja érde-kel.

A közelmúlt szakirodalma némileg átalakította a magyarnyelvtörténet korszakolási módját, s a két állapotot párhuza-mos bemutatásban közli a szerzõ. Külön fejezet van szentelvea magyar hangjelölés történeti áttekintésének. A hangjelölésiszokások ismerete nélkül a régi magyar szövegek olvasata és(közvetve) értelmezése egyaránt problematikus lehet, tehátmindenképpen hasznos, hogy például Sylvester János, DévaiBíró Mátyás, Heltai Gáspár és mások, illetõleg a huszita ésmás bibliafordítások betûfajtáiról tömör eligazítás található akönyvben.

A régi magyar nyelvemlékekbõl az 1055. évi, I. András-félekirályi oklevél, az ún. Tihanyi Alapítólevél magyar anyaga ke-

rül sorra. A latin nyelvû szövegbe ágyazott magyar birtokha-tár-megnevezések köztudomás szerint becses emlékei a kora-beli magyar nyelvnek. Az oklevélben szerepel is, hogy a népnyelvén közli ezeket: qui vulgo dicitur tichon super balatin (Ti-hany, Balaton). Az olvasati kérdések mellett a grammatika kü-lönféle kérdéseire is kitér a szerzõ (a szószerkezetekre, a manyelvjárásinak mutatkozó jelenségekre és egyebekre). Hason-lóképpen van feldolgozva az Ómagyar Mária-siralom, amelyaz alapítólevél magyarjának (némi túlzással mondhatni) hiva-tali nyelvezetével szemben voltaképpen lírai vers, a kor Euró-pájában honos planctus, siralomének.

Tartalmaz még a kötet elemzést a Szabács viadaláról, a Bé-csi Kódex és a Vizsolyi Biblia egy-egy részletérõl (Ruth köny-ve), s ennek tárgyalásakor modern, 1990. évi magyar bibliafor-dítást is fölhasznál. (Nyelvelemzõ segédkönyv. A Miskolci Egye-tem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai, 2. sz.Miskolc, 2007. 172 lap.)

Büky László

14Édes Anyanyelvünk 2008/1.

Édes Anyanyelvünk 2008/1. 15

Kazinczy emlékezeteAz „Édes anyanyelvünk” vetélkedõ

döntõjePetõfi Sándor vándorlegény korá-

ban eljutott Széphalomra is. Ennek acsúnyácska helynek, eredeti nevénBányácskának egykor Kazinczy Fe-renc adta ezt a hangzatos nevet. A 18.században megfordult itt az országszinte valamennyi jeles személyisége.Pezsgõ szellemi életet teremtett asátoraljaújhelyi levéltáros, az egykorikufsteini rab ezen a birtokon. A ma-gyar nyelv megújítása állt munkássá-gának középpontjában. Petõfi döbbe-nettel állapította meg Széphalom cí-mû versében, hogy ottjártakor, 1845és 1847 között Kazinczy nyughelye el-hanyagolt, elfelejtették az önzetlenhazafit, aki egész életét a nemzetnekszentelte. Síremlékét is özvegye, hatgyermekének anyja állította, nem anemzet. Széphalom a nemzeti hálát-lanság jelképe – állapította meg a köl-tõ.

Õszinte örömmel láttam, hogy na-gyot változott a helyzet azóta. Októ-ber 18–20-án Sátoral-jaújhelyen rendeztékmeg a Kazinczy-ver-seny döntõjét. Kétversenyforduló gyõz-tesei felkészítõ taná-rukkal együtt ünnepiizgalomban jelentekmeg a szép esemé-nyen. Öröm volt látni a sok lelkes kö-zépiskolást, amint elmélyülten tár-gyalta a magyar nyelvtan szabályait.

A rendezésben az egész város apra-ja-nagyja részt vett. A helybéliek mes-terkéletlen kedvességgel éreztették avendégekkel a látogatásuk miatt ér-zett örömüket. Mindenkinek megvolta saját feladata, amit komoly felelõs-ségtudattal látott el a zsûri tagjait vi-rágokkal köszöntõ gyerekektõl a ki-rándulásra beállított autóbusz kis kö-zépiskolás idegenvezetõiig, akik mégaz utolsó pillanatokban is munkájukfontosságának tudatában kérték ta-náruk véleményét az ismertetõ szö-veg helyes fogalmazásáról. A versenyszabályait is ilyen gondossággal dol-gozták ki az igazságosságra és ered-ményességre törekvés szellemében.Megindultan koszorúzták meg nem-zeti himnuszunk eléneklése után Ka-zinczy szobrát a városi önkormányzatudvarán a hivatalos szervek, majd adiákok és tanárok képviselõi. Megle-põdtem, hogy milyen mindennapostárgyakról kellett elõadást tartaniuka versenyzõknek. Egyszerûségükokozhatott fejtörést számukra.

A versenyzõk és tanáraik komoly-ságát mutatta, hogy a bírálóbizottságvéleményét feszült érdeklõdéssel hall-gatták végig annak ellenére, hogy agyõzteseket ebben még nem neveztékmeg. Ezek a legkiválóbb nyelvésze-inktõl elhangzott értékelések nem-csak a versenyzõk számára voltakhasznosak. A bírálóbizottság tagjaiáltalában igen elégedettek voltak aversenyzõk teljesítményével.

Egyszersmind azonban felhívták afigyelmet az újabban elharapózott ha-darásra, a finomkodó elõadásmódra,modorosságra. Mesterkélt hatást kelta minden esetben elmondott köszöneta „megtisztelõ figyelemért”. Az elõ-adónak meg kell gondolnia, hogy mi-lyen hallgatóság elõtt mondja el eze-ket a befejezõ szavakat. A vázlat nemarra való, hogy azt szó szerint felol-vassák. A háromperces felkészülésnem is ad erre megfelelõ lehetõséget.A felolvasás sohasem tud olyan termé-szetesnek hatni, mint a szabad elõ-adás. Még akkor is tanácsos ezért sza-badon megszólítani a hallgatóságot,ha ennek következtében a megfogal-

mazásba esetenkéntpongyola kifejezések iskerülnek. Különbenelõbb-utóbb még há-rom perc alatt is fá-rasztó lesz a felolva-sás. A vázlat szerepecsakis az lehet, hogyegy-két vezérszóval

emlékeztesse a szónokot a gondolat-menetére. Ezeket a gondolatokatolyan áttekinthetõen, olvashatóankell papírra vetni, hogy a szónoklat el-mondását ne gátolják, hanem segít-sék. Nagy veszteség az, hogy a ver-senyzõk elszoktak az eredetileg bizto-san élõ nyelvjárásuktól.

A háromnapos rendezvény leg-emelkedettebb pillanataira Széphal-mon, Kazinczy gyönyörûen gondozottkertjében, a sírjánál és mauzóleumá-nál, a rövidesen megnyíló MagyarNyelv Múzeuma tõszomszédságábankerült sor. A Himnusz eléneklése utána hivatalos szervek, majd a diákok éstanáraik helyezték el a tiszteletadáskoszorúit Kazinczy Ferenc sírjánál.Utána a mauzóleum elõtt a díjkiosz-tásra került sor. Boldog, kipirult arc-cal, szinte röpültek a diákok nevükhallatán a díj átvételére. Elsõ szavukkísérõ, felkészítõ tanárukhoz szólt:megköszönték a sok fáradozást, segít-séget. Ezt a szemléletet tükrözte,hogy a legeredményesebb felkészítõtanárok is jutalomban részesültek.

Ezzel a megemlékezéssel PetõfiSándor is elégedett lett volna! AranyJánosnak a Széchenyi emlékezete cí-

mû, 1860-ban írt költeményé-ben olvasható szavaival élve:„Nép, mely dicsõt, magasztostígy magasztal, / Van élni abbanhit, jog és erõ!”

Berényi Zsuzsanna Ágnes

F

Irodalmiemlékbélyegek

Évfordulók, események al-kalmából a Magyar Posta em-lékbélyegeket, egyes esetekbenbélyegsorozatokat bocsátott ki.Ezen sorozatok, illetve emlék-bélyegek közül felsorolunk né-hányat.

Petõfi Sándor arcképével akövetkezõ években jelentekmeg bélyegek: 1919, 1923,1947, 1948, 1949, 1950, 1952,1972, 1998.

További emlékbélyegek íróinkról,költõinkrõl:

1954. Jókai Mór, 1955. Költõk soro-zata: Csokonai Vitéz Mihály, Vörös-marty Mihály, József Attila, 1957.Arany János, 1963. Gárdonyi Géza,1964. Madách Imre, 1972. Janus Pan-nonius, 1973. Madách Imre, 1976.Gyulai Pál, 1977. Ady Endre, 1978.Krúdy Gyula, 1980. József Attila,1980. Kaffka Margit, 1980. KisfaludyKároly, 1983. Juhász Gyula, 1983. Ba-bits Mihály, 1990. Kazinczy Ferenc(„A magyar nyelv megújítója” felirat-tal), 1990. Mikes Kelemen, 1990. Köl-csey Ferenc, 1993. Irodalmunk nagy-jai sorozat I.: Németh László, SzabóDezsõ, Szerb Antal, 1994. Irodalmunknagyjai sorozat II.: Balassi Bálint, Jó-sika Miklós, 1997. Irodalmunk nagy-jai sorozat III.: Mikszáth Kálmán, Ta-mási Áron.

Ha valaki az irodalommal kapcso-latos bélyegeket összegyûjti, a temati-kus bélyeggyûjtõk táborába lép.

Emlékbélyegek, illetve bélyegsoro-zatok kaphatók – esztétikus csomago-lásban, kartonlapokra rendezve – né-hány múzeum ajándékboltjában, illet-ve könyvesboltokban: Budapesti Tör-téneti Múzeum, Magyar Nemzeti Mú-zeum, Petõfi Irodalmi Múzeum, Mû-csarnok, Huszár Gál könyvesbolt(1052 Budapest, Deák tér 4.), Líra ésLant Iskolacentrum (1052 Budapest,Október 6. utca 9.), Líra könyvesbolt(1056 Budapest, Váci utca 63.), Rózsa-völgyi és Társa Zenemûbolt (1052 Bu-dapest, Szervita tér 5.).

Szilágyi Ákos Kornél

„Nép, mely dicsõt,magasztost

így magasztal, /Van élni abban hit,

jog és erõ!”

HírekEsemé-nyek

(Káros médiatartalmak) A„káros médiatartalmak” témakör(a média káros hatásai) egyre in-kább az érdeklõdés középpontjábakerül. A Diák- és Ifjúsági Újság-írók Országos Egyesülete média-pedagógiai konferenciát rendezetterrõl Egerben 2007. november17-én az Eszterházy Károly Fõis-kolán. Balázs Géza a média nyelvihatásairól, Kõhalmi Ferenc voltfilmfõigazgató a mozgókép csalfaés varázslatos világáról, Dede Évaa szappanoperák magatartásmin-tákat sugárzó szerepérõl, SzaylyJózsef a közszolgálati rádiózás jö-võjérõl, H. Varga Gyula a „negye-dik médium” negatív mintáiróltartott elõadást. Pócsik Ilona ésAlmási Gizella bemutatták a Mé-diatudor oktatási programot. AMajláth Orsolya és Balázs Lászlóvezette kerekasztal-beszélgetésena fõiskola oktatói, hallgatói, aDUE és a nagyobb médiumok kép-viseletében jelen lévõk, valamint anagyszámú érdeklõdõk fejtettékki hol monologikus, hol polemikusformában véleményüket. Az elõ-adások és hozzászólások anyaga2008-ban megjelenik. (DUE)

F

(Az én cégérem, 2007.) Az éncégérem cégnév- és feliratverseny2007. évi díjátadása ismét Lucanapján volt a budapesti Kereske-delmi és Vendéglátóipari Múze-umban. Szekeres Ágnes, a ver-seny kitalálója elmondta, hogyidén csaknem 1000 nevezés érke-zett, ezekbõl újságírózsûri válasz-tott ki 20-at, s ezekbõl a nyelvé-szek a díjazottakat. A díjazottakatKiss Imre igazgató köszöntötte, ésfölhívta a figyelmet a Kultea (kul-turális teaház) rendezvénysoro-zatra – különös tekintettel arra,hogy ennek a neve is érdekes.Majd dr. Gonda Imre, a MagyarSzabadalmi Hivatal fõosztály-vezetõ-helyettese ismertette a ne-vek „jogtisztasági” vizsgálatánakeredményét, valamint fölhívta afigyelmet a védjegyoltalomra. Ba-lázs Géza a 2007. évi díjazott ne-vekrõl beszélt. A díjazott nevek:Boy-Go (futárszolgálat), EbédElek (önkiszolgáló étterem), Iszki-ri (futárszolgálat). További négydíjazásra javasolt üzletnév tulaj-donosát nem sikerült fölkutatni:Ampervadász (villanyszerelés),Voltos Bolt (villanyszerelés), Fog-

togon (fogászat), Szemõr (szemor-vosi rendelõ).

A díjazottak Az én cégérem2007. feliratú oklevelet és aján-dékcsomagokat kaptak, de meg-ajándékozták a díjnyertes nevekbeküldõit is. Kiss Imre javaslatáraidén másodszor díjazták a leg-szebb cégéreket is.

A cégnév- és cégérversenyt2008-ban is meghirdeti az EU-33Vállalkozás- és KözösségfejlesztõEgyesület, az AnyanyelvápolókSzövetsége és a Magyar NyelviSzolgáltató Iroda. A javaslatok(név, cím) 2008. szeptember 30-igküldhetõk be a d.szekeres@hu.inter.net vagy a manyszi@manyszi.hu címre.

A díjátadásról képeket láthat-nak a www. manyszi.hu galériá-ban. (ASZ–Manyszi)

F

(Kodály Zoltán és a magyarnyelvkultúra) Virágh Lászlóénekével kezdõdött 2007. novem-ber 28-án az ELTE NyelvészetiKönyvtárában a Kodály Zoltán ésa magyar nyelvkultúra címû ün-nepség Kodály születésének 125.,halálának 40. évfordulója alkal-mából. Balázs Géza és BuváriMárta köszöntötte az érdeklõdõ-ket, majd Adamikné Jászó Annaelõadása következett Kodály és aszép magyar beszéd címmel. GósyMária a beszédprodukciós terve-zés és kiejtés problematikáját mu-tatta be. Balázs Géza a média és aszépkiejtés kapcsolatáról szólt.Kerekes Barnabás pedig napjainkjellegzetes hangsúlyozási hibáibóladott ízelítõt. Az ünnepség máso-dik részében Keppel Gyula aBárczi Alapítvány készülõ kiejtésiajánlásait, Mészáros András pedigegy készülõ beszédoktató progra-mot mutatott be.

A hivatalos programot követõ-en a résztvevõk még órákon át be-szélgettek a magyar zene és kiej-tés kapcsolatáról, a zenei és nyelviértékek õrzésérõl.

A programot a Bárczi Géza Ki-ejtési Alapítvány, az ELTE MaiMagyar Nyelvi Tanszéke, a Ma-gyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, aMagyar Szemiotikai Társaságszervezte, a Mûvészeti és Szabad-mûvelõdési Alapítvány támogat-ta. (MSZT)

F

(Szarvas GáborNyelvészeti Asztaltár-saság) Szarvas Gáborkezdeményezte 1875-tõlaz Akadémia épületébenaz ún. „nyelvjavító tanácskozáso-kat” nyelvészek, tanárok, írók,szerkesztõk részvételével. 2000-ben Fábián Pál, Grétsy László ésBalázs Géza fölelevenítette a régihagyományt idõszerû nyelvi kér-dések megbeszélése, könyvbemu-tató és könyvajándékozás, kon-ferenciabeszámolók, eszmecsere,kötetlen társasági élet, baráti be-szélgetések stb. céljából. A társa-ság 2008. június 19-én csütörtö-kön 16 órakor az Akadémián tart-ja a Szarvas Gábor napot, ame-lyen Jelentés a magyar nyelvrõlcímmel idõszerû elõadások, bemu-tatók hangoznak el. 18.00 órakormegkoszorúzzák az Akadémiaelõtt Szarvas Gábor mellszobrát.Vacsorával egybekötött jó hangu-latú beszélgetéseikre, találkozóik-ra minden érdeklõdõt szeretettelvárnak 2008-ban is, februárban,áprilisban, júniusban, szeptem-berben és novemberben – mindiga harmadik csütörtökön és18.30-kor! 2008. február 21., ápri-lis 17., június 19., szeptember 18.,november 20. Helyszín: MTAszékház, 1051 Budapest, Roose-velt tér 9. Akadémiai Klub Ét-terem. Érdeklõdés, visszajelzés(tájékoztatás, helyfoglalás): KissGábor, az asztaltársaság titkára:kissgabo@tintakiado.hu, illetveBalázs Géza: balazsge@due.hu.

F

(Anyanyelvi táborok) 2008júliusában Balatonfenyvesen egy-hetes anyanyelvi, angol nyelvi,kommunikációs táborok gyerme-keknek és fiataloknak. Érdeklõ-dés: Magyar Nyelvi SzolgáltatóIroda, iroda@e-nyelv.hu, 30-318-9666.

16Édes Anyanyelvünk 2008/1.

SzerzõinkhezSzerzõink segítségét is kérjük

lapunk formai átalakulásakor.Egy írás terjedelme 1500–3000 le-ütés, nagyobb (megrendelt) cikkesetében maximum 6000 leütés.Az írásokat kérjük lehetõlegelektronikus formában is elkül-deni a balazsge@due.hu vagy agretsy@ nytud.hu címre.

HírekEsemé-nyek

Édes Anyanyelvünk 2008/1. 17

Az Anyanyelvápolók Szövetségénekközhasznúsági jelentése

Az Anyanyelvápolók Szövetsége(1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.,adószám: 19663155-1-41) ezúton ismer-teti 2006. évi közhasznú tevékenységé-nek fõbb adatait és szolgáltatásai igény-bevételének módját (adatok ezer forint-ban):

A) Befektetett eszközök (219): I. Im-materiális javak, II. Tárgyi eszközök(219), III. Befektetett pénzügyi eszközök(–).

B) Forgóeszközök (1646): I. Készle-tek (–), II. Követelések (33), III. Érték-papírok (–), Pénzeszközök (1613).

Eszközök összesen (1865)C) Saját tõke (1521): I. Induló tõke

(1700), II. Tõkeváltozás (1668), III.Tárgyévi eredmény (– 1847).

D) TartalékE) CéltartalékF) Kötelezettségek (344): I. Hosszú

lejáratú kötelezettségek (–), II. Rövid le-járatú kötelezettségek (344).

Források összesen (1865)A szövetség 2006-ban az állami költ-

ségvetésbõl, illetve annak alrendszerei-tõl, más szervezetektõl kapott támogatá-sokat az Édes Anyanyelvünk c. folyóiratmegjelentetésére, anyanyelvi táborok,versenyek és más anyanyelvi eseményektámogatására, megrendezésére fordítot-ta.

A szövetség 2006-ban vezetõ tisztség-viselõinek sem pénzbeli, sem természet-beni juttatást nem nyújtott.

A 2006. évrõl készült közhasznúságijelentés a szövetség székhelyén megte-kinthetõ.

A 2006. évben az szja 1%-ából a szö-vetség 617 000,– Ft összeget kapott, eztaz Édes Anyanyelvünk c. folyóirat élet-ben tartására, szerzõi honoráriumokraés a terjesztés költségeire, valamint aszövetség és a folyóirat honlapjának mû-ködtetésére fordította.

Az AnyanyelvápolókSzövetségének elnöksége

A Kazinczy-díj Alapítványközhasznúsági jelentése

a 2006. évrõlA Kazinczy-díj Alapítvány – Péchy

Blanka emlékére (1022 Budapest, Ló-rántffy Zsuzsanna u. 3., adószáma:18119309-1-41) ezúton ismerteti 2006.évi közhasznú tevékenységének fõbbadatait és szolgáltatásai igénybevételé-nek módját (adatok ezer forintban):

A) Befektetett eszközök: I. Imma-teriális javak, II. Tárgyi eszközök, III.Befektetett pénzügyi eszközök, IV. Be-fektetett eszközök értékhelyesbítése.

B) Forgóeszközök (4560): I. Készle-tek (–), II. Követelések (–), III. Értékpa-pírok (–), IV. Pénzeszközök (4560).

C) Aktív idõbeli elhatárolások (–).Eszközök összesen (4560).D) Saját tõke (4448): I. Induló tõke

(150), II. Tõkeváltozás (4000), III. Ered-ménytartalék (–42), IV. Tárgyévi ered-mény alaptevékenységbõl (340), V.

Tárgyévi eredmény vállalkozási tevé-kenységbõl (–).

E) CéltartalékokF) Kötelezettségek (112): I. Hátraso-

rolt kötelezettségek, II. Hosszú lejáratúkötelezettségek, III. Rövid lejáratú köte-lezettségek (112).

G) Passzív idõbeli elhatárolásokForrások összesen (4560)Az alapítvány 2006-ban az állami

költségvetésbõl, illetve annak alrendsze-reitõl kapott összeget az országos és regi-onális anyanyelvi versenyek támogatásá-ra, továbbá a Kazinczy-jutalomban ré-szesített beszédmûvelõ körök elismerésiformáira és a Kazinczy-díjban, valaminta Péchy Blanka-díjban részesített szemé-lyek jutalmazására használta fel. Az ala-pítvány 2006-ban vezetõ tisztségviselõi-nek sem pénzbeli, sem természetbenijuttatást nem nyújtott.

A beszámoló az alapítvány honlapján(kazinczyalapitvany.hu) megtekinthetõ.

Rendezvények2008. február 21–23. Implom József

helyesírási verseny, Gyula2008. március 28. Szabó Miklós szö-

vegértési verseny, Bibó István Gimnázi-um, Kiskunhalas

2008. április 3–5. Alkalmazott Nyel-vészeti Konferencia, Budapest

2008. április 17. Nyelv–kultúra fórum(Budapest, Magyar Nyelvstratégiai Ku-tatócsoport)

2008. április 23. A magyar nyelv hete(A Magyar Nyelv Múzeuma, Széphalom,országos megnyitó)

2008. április 19–20. A szép magyarnyelv versenye, 36. országos döntõ (Nyu-gat-magyarországi Egyetem, Szombat-hely)

2008. április 25–26. Nagy J. Béla or-szágos helyesírási verseny (EKF, Eger)

2008. május 31. Simonyi Zsigmondhelyesírási verseny (Budapest, ELTE)

2008. június 19. Szarvas Gábor nap,Jelentés a magyar nyelvrõl (Budapest,Szarvas Gábor Asztaltársaság, MTA)

2008. június 27–28. Anyanyelvi-szak-nyelvi konferencia (Magyar Professzo-rok Világtanácsa, Selmecbánya)

2008. november 7–8. 10. Kossuth re-torikai és szónokverseny (Budapest,ELTE)

Új nyelvészeti kiadványokÁgoston Mihály: A Korpa-hegyeken

innen… Földünk mai államnevei anya-nyelvünkben. Sepsiszentgyörgy, 2006.(AESZ-füzetek, 10.)

Balázs Géza és H. Varga Gyula szerk.:Szemiotika és tipológia. A komplex jelekkutatása. Magyar Szemiotikai Társaság,Budapest, Líceum Kiadó, Eger, 2007.

Balázs Géza–Minya Károly: Hej, hej,helyesírás! Jedlik Kiadó, Nyíregyháza,2007.

Domonkosi Ágnes–Lanstyák István–Posgay Ildikó szerk.: Mûhelytanulmá-nyok a nyelvmûvelésrõl. Gramma NyelviIroda, Dunaszerdahely–Tinta Könyvki-adó, Budapest, 2007.

Gados László–Szabadi Ti-bor J.: Az angol mint európailingua franca? Nagykanizsa,2007. (Nyelvészeti tájékoztatófüzetek, 2.)

Pusztay János szerk.: Amagyar mint veszélyeztetett nyelv?Savariae, 2007. (Az Uralisztikai Tanszékkiadványai, 12.)

Református nyelvhelyességi útmuta-tó. Összeállította Kozma Zsolt, PapGézáné Gegus Márta, Tonk IstvánnéTóth Mária. Erdélyi Református Egy-házkerület, Kolozsvár, 2007.

Silling István: A kupuszinai nyelvjárásés szótára. Loisir Kiadó, Budapest, 2007.

Széphalom 17. kötet. A Kazinczy Fe-renc Társaság évkönyve, 2007.

Tanulmányok a 950 éves Tihanyi ala-pítólevél tiszteletére. Szerk.: Érszegi Gé-za. Tihany, 2007.

Terminology and Lexicology inMiddle-Europe. Szombathely, 2007.(Terminologia et Corpora, III.)

Tolcsvai Nagy Gábor szerk.: Szöveg éstípus. Szövegtipológiai tanulmányok.Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2006.

HírekOrszágh László születésének 100. év-

fordulóján, 2007. november 8-án emlék-táblát avattak szombathelyi szülõházá-nál és konferenciát tartottak a BerzsenyiDániel Fõiskolán.

Az ELTE-n megrendezett 9. Kossuthretorikai és szónokverseny (2007. novem-ber 9–10.) gyõztesei: 1. Balázsfalvi Ba-lázs (Pápai Ref. Koll. Tatai Gimn.), 2.Kupó Péter (Batthyány Lajos Gimn.,Nagykanizsa), 3. és egyben közönség-díjas: Erdei József (egyéni, Debrecen).

Fonetika és pszicholingvisztika címmel2007. november 15–16-án rendeztékmeg a soron következõ Beszédkutatáskonferenciát az MTA NyelvtudományiIntézetében.

A nyelv mint az emberi kommunikációeszköze – változó szerepe a XXI. század-ban címmel rendezett kerekasztal-be-szélgetést az Országos IdegennyelvûKönyvtár 2007. november 21-én a ma-gyar tudomány ünnepe alkalmából.

Az orosz nyelv éve alkalmából 2007.november 29-én jubileumi konferenciátrendezett a Berzsenyi Dániel FõiskolaSzláv Filológiai Intézete.

Vers és lélek címmel emlékülést ren-deztek az Akadémián 2007. december3-án Dsida Jenõ születésének századikévfordulóján. Elõadók voltak: HámoriJózsef, Mózes Huba, Pomogáts Béla,Láng Gusztáv, Kabán Annamária,Amedeo Di Francesco.

Anyanyelv-pedagógiai tudományos di-ákkör alakult az ELTE Nyelvtudományiés Finnugor Intézetében. A diákkör el-nöke Gonda Zsuzsa, titkára ParapaticsAndrea lett. A patronáló tanár: AntalnéSzabó Ágnes.

Fiatal nyelvészeknek, Beszélni nehéz-,nyelvápoló körök tagjainak a jelentkezé-sét is várják a 4. Nyelv–kultúra fóru-mon, amelyet 2007. április 17-én rendez-nek meg Budapesten. Részletek a www.manyszi.hu honlapról tudhatók meg.

HírekEsemé-nyek

Grétsy László rovata

18

Mindenekelõtt a 2007. évi 4. számunkban közölt rejtvényekmegfejtését adjuk meg.

I. Csupa irodalom! 1. Gertrud. 2. Szkülla. 3. Czuczor. 4.Erasmus. 5. Különös. 6. Élektra. 7. Gusztáv. 8. Benedek. 9.Ivanhoe. 10. Anyegin. A versciklus címe: Tücsökzene, a költõpedig az 50 éve, 1957. október 3-án elhunyt Szabó Lõrinc.

II. Kancsalító. Mint az ezt megelõzõ, 3. lapszámunkban kö-zölt hasonló rejtvényünkben is, ebben is születtek a szerzõszándékától eltérõ, de szintén elfogadható – tehát tulajdonne-vet vagy szótári alaknak nem tekinthetõ toldalékos alakot nemtartalmazó – egyéb megfejtések is. Ezek közül egy-két példátzárójelben be is mutatunk. 1. Éger, agár, egér, ígér, ugar, ugor.(De kifogástalan ez is: kõris, karos, káros, keres, kérés, koros.)2. Hanti, hanta, hinta, hintó, hintõ, hunta. (Elfogadható meg-oldás: mari, maró, merõ, mérõ, mora ’verstani mûszó’, more’cigányzenészek népi elnevezése’, muri.) 3. Lopós, lapos, lápos,lépes, lépés, lopás. (Bár a meghatározásnak a vezérszó nem fe-lel meg teljes mértékben, elfogadtuk ezt is: betör, batár, bátor,betér, betûr, botor, bútor.) 4. Rigó, rágó, ragu, rege, régi, rugó.5. Káró, kari, karó, kérõ, kiró, kóró, kúra.

III. Hétszer hét – lóugrásban! 1. Beljebb. 2. Igavonó. 3. Kara-ván. 4. Befonat. 5. Arzenál. 6. Koravén. 7. Keramit. Az ötszázéve született zenész kiváló lantmûvészünk, Bakfark Bálint.

IV. Elbújtatott állatok. 1. Fecske. 2. Csíz. 3. Denevér. 4.Nyest. 5. Daru. 6. Vidra. 7. Õszapó. 8. Gõte.

V. Egy gyémántdiplomás tanár a nyelvrõl. Ha nyelvünkre nemfordítunk gondot, maga a nemzet semmisül meg.

Azok közül a megfejtõink közül, akik megszerezték a sorso-lásban való részvételhez szükséges 80 pontot, a következõk ré-szesülnek könyvjutalomban: Almássy Lászlóné, Nyíregyháza,Rákóczi út 18–20., II. 11. (4400); Balog Lajos, Kiskunhalas, Li-get u. 3. (6400); Baraksó Andrea, Kemecse, Árpád u. 23.(4501); Csabai László, Sümeg, Szabó Dezsõ u. 18/1. (8330);Halmos Erzsébet, Kazincbarcika, Tavasz u. 5. 1/4. (3700); Hor-váth Bettina, Szentlõrinc, Bocskai u. 26. (7940); Dr. SárkányErnõné, Kecskemét, Lunkányi u. 2. (6000); Stéhli Ferenc, Bu-dapest, Nyitra u. 5. (1183); Szabóné Darvai Éva, Miskolc, Iri-nyi u. 25. IV/3. (3531); Varga Andrásné, Pécs, Bocskai u. 54.(7629). Nyereményük Bárdosi Vilmos és Kiss Gábor Szólásokcímû könyve, amelyet a Tinta Könyvkiadó jelentetett meg.Gratulálunk a nyerteseknek!

A Pontozó új feladataiI. Autókázzunk! Közzéteszünk tíz rövid mondatot, de né-

hány betûjegynyi részt csupán pontokkal jelöltünk. Ahhoz,hogy a mondatok értelmessé váljanak, megfejtõinknek megkell találniuk s a pontok helyére be kell illeszteniük az oda illõ,nagyrészt közismert autómárkaneveket. Megfejtésül csupánezeket kell beküldeni. Minden megtalált márkanév 2 pontotér, a hibátlan megoldásért tehát 20 pont jár.

1. Petõ . . . . iszáról gyönyörû verset írt.2. Kati ott . . . . . lol legszívesebben.3. Edének furc . . . . eszédstílusa.4. A kar . . . . . . yitól származik.5. A kisvár . . . . . . . . hanc kukákat borogatott fel az utcán.6. A kamrában tár . . . . . . rom megromlott.7. Messze tá . . . . . lambok repülnek.8. Unal . . . . . . . . hanyi programja.9. A ké . . . . . . . ival együtt szabadul.

10. Pál az ötszá . . . . . . . kációra tartogatja.

II. Egy híres regény. Az itt következõ meghatározásoknakmegfelelõen tessék kitölteni az ábra függõleges sorait! Hamegfejtésük helyes, akkor a 3. és 5. vízszintes sorban egy százéve született erdélyi író híres regényének címét fedezhetik fel.Mi a cím, és ki a regény alkotója? A jó megfejtésért 10 + 5, az-az összesen 15 pontot szerezhetnek.

1. Törzsfizetés. 2. Elsõ harcvonal. 3. Lila virágú gyomnö-vény. 4. Törpe díszfa. 5. Szabolcs-Szatmár megyei település(4523). 6. A görög ábécé 15. betûje. 7. Arc vagy alak megjelení-tési formája. 8. Szárazföldi ormányos. 9. Növényültetvény. 10.Férfinév.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

III. Kancsalító szókapcsolatok. Legutóbbi számunk hason-ló rejtvényének mintegy folytatásaként ismét tíz meghatáro-zást adunk. A feladat itt is az, hogy megfejtõink mindegyikmeghatározást egy olyan három szóból álló szókapcsolattal fe-jezzék ki, amelyben a szavak mássalhangzói ugyanazok, sõt he-lyükön is maradnak, a magánhangzók azonban tetszés szerintkicserélhetõk más magánhangzókra. Az említett számban egyszemléltetõ példát is adtunk, itt erre már nincs szükség. Mind-egyik helyes megfejtés értéke 3 pont, a telitalálatos megoldástehát 30 pontot ér.

1. Fullánkos nyelvû, álmos képû kocsmáros:2. Mohács környéki község gyászhuszárjának panaszkodá-

sa:3. Rosszmájú nõbolond elõtûnik:4. Kármán József fõ mûvének hõsnõje guzsalyozna, köszö-

rülne:5. Erõfeszítéseket tevõ, júdáskodó nagyfejedelem:6. Lihegõ, viperaként hangoskodó köpönyegforgató:7. Lassan csillapodó, világhálón ügyködõ harci mén:8. Némajátékkal foglalkozó, anyás természetû kísértet:9. Unatkozó régész ügye:

10. Mogorva csatlós bevásárlóalkalmatossága:

IV. Szójátékos csattanó. Pontozó rovatunkban a lap elsõszámától kezdve mindig volt egy-egy keresztrejtvény is, s mind-egyikben egy-egy jeles írótól, költõtõl, mûvésztõl származó ér-tékes gondolat anyanyelvünkrõl vagy általában a nyelvrõl.Most, csaknem három évtizeddel az Édes Anyanyelvünk folyó-irat megszületése után változtatunk az eddigi formán. Mivel aklasszikus keresztrejtvények szélárnyékában egyre nagyobbnépszerûségre tettek szert az ún. skandináv típusú keresztrejt-vények, azaz skandik, e számunktól kezdve az eddig megszo-kott keresztrejtvények helyett minden számban egy-egy színes,érdekes skandival kedveskedünk olvasóinknak. S mivelhogyazt szeretnénk, hogy ezeknek a skandiknak, csakúgy, mint azeddigi keresztrejtvényeknek, a megfejtés nyelvi élményén túl islegyen valami nyelvi többletük, mostantól kezdve mindegyikskandi típusú rejtvényünkben egy-egy viccnek szójátékon ala-puló csattanójára kell majd rátalálni a rejtvény fõ soraiban.Már ebben az elsõben is ezt a csattanót kell beküldeni! Megfej-tése 25 pont.

Az e számunkban közzétett fejtörõk együttes értéke kilenc-ven pont, de már hetven pont is elég ahhoz, hogy valaki résztvehessen a sorsolásban, és egy értékes könyv nyertese lehes-sen. Könyvjutalomban tízen részesülnek. A Pontozó rejtvénye-inek megoldását 2008. április 1-jéig kell beküldeni címünkre:Édes Anyanyelvünk, Pontozó, 1364 Budapest, Pf. 122.

Minden rejtvényszeretõ olvasónak sikeres megfejtést éshozzá jó szórakozást kívánnak – a rovat gazdájával, GrétsyLászlóval együtt – a feladványok készítõi: Bencze Imre (III.),Harmati Gizella (II.), Schmidt János (IV.), Varga István (I.).

3.

5.

Édes Anyanyelvünk 2008/1.

Szójátékos csattanó

19

Új szavak, kifejezések(48.)

Az új értelmezõ kéziszótárban nemtalálható szavakból és kifejezésekbõlnem okvetlenül az elsõ elõfordulásokatszemlézzük. Várjuk olvasóink észrevéte-leit is!

benzinárgyûjtõ oldal – az egyes ben-zinkutak árainak internetes gyûjtõhelye,más néven: benzinvadász-oldal (pl.benzinar.info.hu, holtankoljak.hu)

boldogságindex – az egyes országokteljesítményének (a GDP-nél finomabb)új mértékegysége (békés országban, tisz-ta környezetben, tisztességes viszonyokközött az emberek szerényebb jövede-lem mellett is boldogabbak, mint rossztársadalmi légkörben magasabb GDPmellett)

dolgozó – munkahely. Pl. „Holnapmegyek dolgozóba.” (’Dolgozni me-gyek.’) Megj. Érdekes, hogy névelõ nél-kül használják.

fapados mobil – diszkont-, azaz virtu-ális telefonszolgáltató által kínált (ol-csó) mobiltelefon-szolgáltatás (Népsza-badság, 2007. okt. 8.)

forgatókönyv – stratégia, terv, lefo-lyás, ügymenet. Pl. „A frakcióban az aforgatókönyv fogalmazódott meg, hogycsak a módosító javaslatokat szavazzákmeg, a végszavazást pedig eltolják ta-vaszra.”

guglizó – internetes adatbányászó(Népszabadság, 2006. szept. 18.)

hibrid (autó) – megújuló energiával(növényi olaj, alkohol) és villannyal egy-aránt mûködõ (autó)

hipa – helyi iparûzési adó. Pl. „a helyiiparûzési adó (hipa) kiváltásáról csakhosszú távon lehet szó” (Magyar Nem-zet, 2007. okt. 13.)

médiaátverés – a média tudatos meg-tévesztése, félrevezetése

partiturizmus – a hagyományos le-ány- és legénybúcsúk új, idegenforgalmiváltozata. Pl. „Tallinnban, a brit parti-turizmus aktuális fõvárosában … le lehetrészegedni azért az összegért, amibe aszigetországban egy-két rundó sör ke-rül.” (Népszabadság, 2007. okt. 12.)

spa – gyógyvizes szolgáltatást nyújtóhely. Az angol spa ’gyógyfürdõ(hely)’ szóátvétele, pl. a következõ társításokban:spa&wellness, spa hotel.

szóbeszéd alapú marketing – az angolWord-Of-Mouth Marketing sikeres fordí-tása

zsáknadrág – derék alá csúszó nadrág(Heves Megyei Hírlap, 2007. okt. 19.)

A rovat 1998–2005. között megjelentanyagát teljes egészében tartalmazza akövetkezõ kötet: Jelentés a magyarnyelvrõl (2000–2005). Szerk.: Balázs Gé-za. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005.További gyûjtés: Minya Károly: Új sza-vak I. Tinta Könyvkiadó, Budapest,2007.

B. G.balazsge@due.hu

Édes Anyanyelvünk 2008/1.

Poén a polcon

– Légy szíves, vedd ki a Böl-csességek Könyvét a lexiko-nok mögül, és tedd az elsõ sor-ba – kéri párját a férj.

– Miért, drágám? – kérdeziaz asszony.

(A választ a rejtvény szá-mozott soraiban rejtettük el.)

„Citromízesítõ? De a citromot minek még ízesíteni is? S haez a készítmény, mint írják, 100%-os citromlé, akkor még ke-vésbé értem: miért citromízesítõ a neve? Miért nem egyszerû-en citromlé?” Beküldte dr. Bogárdi Mihály elõfizetõnk.

Nincs ebben a jégkorcsolyában valami tautoló-gia? A korcsolya ugyanis – az értelmezõ kéziszó-tár szerint – olyan (sport)eszköz, amellyel a jégensiklanak. (B. G.)

Ezt írja a reklámújság, amelyben olvasnivaló, valódi olvas-nivaló aligha akad. Íme az olvas új jelentése: átnéz, belenéz,szemétbe dob. (B. G.)

Mint a mellékelt ter-mékismertetõ mutatja, akis fogkefegyerek meg-született, szépen fejlõdik,csak egy kicsit „haccsol”!(Beküldte Miklós József-né komáromi olvasónk.)

Hogy is van ez? (A Magyar Hírlap 2007.novemberi számából vágta ki és küldte el ne-künk Wagner Alfréd budapesti olvasónk.)

Sokan kikérnék maguk-nak ezt a rövidítést. Deha mégis használni akarjavalaki, tegye helyesen:B.-A.-Z. megye. Érdekes,hogy a többi többnevû me-gye neve nem rövidül, ígynincs J.-N.-Sz., Gy.-S.-M.,Sz.-Sz.-B. vagy K.-E. me-gye. (B. G.)

De jó nekik! Annyi szabadidejük – vagy in-kább: szabad idejük – van, hogy még el is tudnakadni belõle? (Ezt a kecsegtetõ ajánlatot a Komá-romi Hirdetõ címû újságban találták a Jókai MórGimnázium Parlando szakkörének tagjai.)

Ha valaki felébred a család-ból, kijavíthatja ezt a monda-tot... (Láng Miklós, Balaton-almádi)

Sok mindennek lába kel, a hír azonbanszárnyra kel! (B. G.)

20

„A béke szigete”avagy

a XV. Országos Anyanyelvi Tábor

Mi ez? Talán egy utazási iroda reklámszövege? Lé-tezõ hely, amelyet földrajzilag meghatározhatok?

Én is sokáig kerestem, mire rátaláltam. A szigettulajdonképpen egy tábor, és a békéjét az ott lakókteremtik meg. Mi köti össze õket? Édes anyanyel-vünk tisztelete és szeretete. Ne gondold azt, hogy ezokoskodó diákok és nyelvtantanárok találkozója!Olyan társaság, amelynek tagjaival önfeledten jólérezheted magad, és elfogadnak annak, aki vagy. Egy28 éves fiú beszélget egy 14 éves lánnyal; nem nevet-nek ki, ha ügyetlen vagy, ha bátortalan vagy, ha táncközben elrontod a lépést. Egymást szórakoztatják,idõt és energiát nem kímélve programokat szervez-nek egymásnak. Szívbõl jövõ mosolyt kapsz akkor is,ha reggel álmosan ballagsz a mosdó felé.

Minden tábornak van valamilyen központi témá-ja. A mienk: anyanyelvünk, édesanyánk nyelve. Ne-ves elõadók látogatnak el hozzánk – Deme Lászlóprofesszor úr, Maróti István és Wacha Imre tanárurak – akikkel különben csak újságok hasábjain ta-lálkozhatnánk, vagy a tévébõl, rádióból ismerhet-nénk õket. Minden elõadás különleges, talán a sze-mélyes közelség miatt. Nem a magas katedra tetejé-rõl néznek le ránk, nem zárkóznak el a kérdésekvagy új vélemények elõl, hanem „köztünk járva” be-szélnek egy-egy témáról. Sokszor együtt énekelünk.Honnan van az erõ, miért fektetnek ennyi energiátegy táborba? – kérdeztem Karsainé Horváth Kláratanárnõt. A titka: „Mert szeretem a gyerekeket!”Azt hiszem, véleményét a tanár urak is osztják.

Szeretet? Ennyi lenne? Ez lenne a szervezõ, össze-kötõ kapocs? Azt mondhatom: igen. Az a szeretet,amely nyitottá tesz, és amellyel elfogadjuk társain-kat. Ezért nincs a táborban sírás, civakodás, szándé-kos rongálás. És ezért láthatsz a kollégiumi folyosó-kon beszélgetõ, nevetõ gyermekcsoportokat késõ es-te is.

Éveken át Csongrádon vertünk tanyát, idén ezmásképp alakult. A nehézségek ellenére KerekesBarnabás tanár úr kitartó volt, és Gyõrben sikerültegy újabb csodálatos tábort szerveznie. A helyszínmegváltozott, de ugyanúgy „a béke szigete” maradt.

Palincsák Enikõ

„Kell még egy szó…”„Csongrád”, 2007

Még a zárófórumon elhatároztam, hogy minél elõbb írnifogok a táborról, amíg frissek az élményeim. Elõször is aztvettem észre, hogy az üzenõfalakon az egyik leggyakoribbszó a „köszönöm”. Kétségkívül egyik különlegessége„Csongrádnak” az, hogy mi még ki tudjuk mondani, le tud-juk írni ezt a szót. És az is, hogy itt olyan emberek gyûlnekössze, akiknek mindig van megköszönnivalójuk a másik-nak, és akiknek mindig van mit megköszönni.

Mit adott nekem ez a „csongrádi” hét szakmailag?Amint többen is nagyon jól megfogalmazták, inkább egyérzéssel lettem gazdagabb. Nyertem egy ösztöndíjat Spa-nyolországba, februártól júniusig kint fogok tanulni, ésbár még el sem indultam, máris honvágyam van. A sokaténekelt Honfoglalás címû dalt idéztem: ez a tábor volt ne-kem „az ölelés, ami végig elkísér”.

S hogy miért írtam le mindezt? Hogy el ne felejtsem vé-letlenül, mert végzetes hiba lenne. Apró gondolatszilán-kok ezek, nekem mégis fontosak. Spanyolország messzevan, és öt hónap hosszú idõ, különösen ha az ember egye-dül van, elszakadva attól a biztos és jól ismert közegtõl,ahol addig élt és otthon volt. Mégsem félek. Nem indulokútravaló nélkül. Köszönöm.

Dömötör Andrea

I.Ifjúsági melléklet

„marad egy jel...”Gyõr, 2007

„… marad egy jel, amit elviszünk,mert a Kazinczy kell!”

A gyõri Kazinczy Ferenc Gimnázium felkészítõ táborá-ban egyetemi professzorok és középiskolai tanárok váloga-tott csoportja dolgozott azon, hogy a Kazinczy szépkiejtésiés az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati versenyekrevaló gyakorlás mellett a magyar nyelvért való küzdelemkészségét is beleplántálják a diákság szívébe.

Mindenki azt nyilatkozta, tanult valamit. De mégis, mivolt az, ami miatt több száz kilométert utaztunk? Mi volt,amit csak Gyõrben tudtunk megtanulni? Hiszen DemeLászló professzor úr, Kerekes Barnabás, Wacha Imre tanárurak már számos kiadványt bocsátottak közre, amelyek-ben még részletesebben és áttekinthetõbben magyarázzákel a szövegalkotás, a helyes kiejtés és a retorika fontos kér-déseit. Van azonban, amit a legjobb író sem tud papírravetni. Az a csillogó tekintet és átélés, amivel elõadtak,megerõsítettek minket abban, hogy fontos odafigyelni arrais, hány kólára is hívjuk el az ismerõsünket. (Gyere fel egykólára! Gyere fel egy kólára!)

A másik, nem kevésbé jelentõs tapasztalat, ami azthiszem, minden határon belül élõ magyart elgondol-kodtatott: az erdélyiek, a kárpátaljaiak és a vajdaságiakelhivatottsága. A szeretet és szenvedély, amivel õk õrzikés táplálják a magyar nyelv gyertyalángját, példaértékûmindnyájunk elõtt.

Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek a szer-vezést és a részvételt, továbbá iskolámnak és a sorsnak,hogy ennek a kis közösségnek tagja lehettem. Egy költõbarátom szavaival élve: „Változnak a szelek, / s én nemmondom, / ég veled, / annyit mondok, / viszlát!”

Mészáros Katalin Edit

Megkezdõdöttaz iskola

Igazi rohanás. Iskolakezdés. Még szombaton is egésznap dolgoztak a lészpedi iskolában a kisegítõ személyzetemberei, hogy hétfõn befogadásra készen álljon az isko-la. A magyar szakterem is más osztályterembe költözött,sõt külön épületszárnyba. A valamikor magyar iskolá-nak épített épületszárnyban kaptunk helyet, mondhat-nám, „megkaptuk a helyünket”.

A takarító nénik szépen kimeszelték a termet, majdközös erõvel sikerült felöltöztetni. Újra visszakerültek afalra az otthonosságot sugárzó padravalók, servétek éstermészetesen a magyar nyelvi oktatást segítõ szemlélte-tõk is. A tábla fölött továbbra is a „bogarasok” táblájaköszön a bejövõnek: „Isten hozta Lészpeden”. Mindenadomány otthonra talált ebben a kis tanteremben, ittvan minden apró vagy nagyobb adomány, amivel alészpedi magyar oktatást szeretnék segíteni. Az egész is-kolában nekünk vannak a legjobb padjaink és székeink,na meg a legjobb gyerekeink. Mert ez a lényeg, lehetbármilyen szép a magyar szakterem, ha nem tudjukmegtölteni tartalommal. Az én gyermekeim meg aztánigazi gyerekek, néha csak „ördögszekér”-nek becézemõket, de van, amikor a „csudadolog” is gazdára talál köz-tük.

Ma (2007. november 21-én) reggel beköszöntött a télis az ablakon. Még szerencse, hogy már vártam, mindenévszaknak megvannak az örömei és a szépségei. Napon-ta nyolcvanöt (85) gyerek várja a magyarórát, közülükötvennégynek kell érvényes jegyet szerezni a félév végé-re magyarból mint anyanyelvbõl. Az idén már korosz-tályok szerint sikerült csoportosítani õket, minden évfo-lyam külön csoportba került, kivétel az I–III. osztályo-sok, akik mind kezdõknek számítanak, és egy csoport-ban járnak magyarórákra. Mind az iskolai magyarórákat(amelyekre azok járnak, akik kérvényezték, és a tanulá-sukért járó értékelés bekerül a naplóba), mind az isko-lán kívülieket (ide azok járnak, akik csak kóstolgatják a„forró kását”, nem szeretnék megégetni a szájukat) aziskolában erre külön kialakított magyar szakterembentartjuk. A gyerekek itt írnak, olvasnak – természetesenmagyarul –, kissé a sajátos dialektusuk felé hajolva, ittrajzolnak, kézimunkáznak, és amíg a nagyobb testvérükírogat, a kisebbek eljátszadoznak bõ játékkészletünkkel.És van még néhány ász a kezünkben: egy hatalmas tele-vízió, egy dvd és hat számítógép, amelyen minden gye-rek megismerkedhet a számítógépkezelés alapfogalmai-val (felhasználói szinten), természetesen magyarul. Ezlenne az a szakterület, ahol sikerülne elérnünk, hogyelõször ne románul tanulják meg. Nem igyekszem eltit-kolni, hogy a szakterem látványa naponta újabb és újabbtanítványokat húz be az ajtón.

Köszönet Mindenkinek! A lészpedi eredmények nemcsak az én érdemeim, ez közös eredmény, a mienk, min-denkié, aki a kezemet fogta, aki a gyerekeket támogatta,és néha engem is, úgy igazából hátulról, ha úgy éreztem,hogy hanyatt vágom magam. Örüljünk együtt a siker-nek!

Üdvözlet innen, a télbe hajló õszi Lészpedrõl:Márton Attila

tanító

Kérem, vigyázzanak,az ajtók záródnak!

Aki autót vezetve vagy gyalog indul a munkahelyére, iskolá-jába, nem szembesül nap mint nap azzal a problémával, hogymivel is lehetne hasznosan eltölteni az utazási idõt. Tömegköz-lekedési eszközön döcögve a percek néha olyan lassan telnek.

Az ajtó kinyílik, a leszálló utasok sorban lépkednek le abuszról, miközben a megállóban várakozók udvariasan félre-állnak. Ezután a lent állók felszállnak, a sofõr türelmesen meg-várja az utolsót is. Természetesen a fiatalok átengedik a helyü-ket az idõsebbeknek.

Igen, mindannyian tudjuk, hogy ennek így kellene lennie, desajnos még sincs így. Sokszor vetõdik fel ez a kérdés: miért nemfigyelmesek „a mai fiatalok”. Õk pedig visszakérdeznek: miértelõítéletesek a felnõttek?

Most tegyük félre azt, hogy a nemzedékek közti vitában ki-nek van igaza. Inkább nézzünk egy bizonyos közlekedési esz-közt, amely most jelképezi az összes többit.

Kevés az idillikus pillanat, amikor nincsen senki, aki magá-ra vonná a dühös szempárok figyelmét. Legtöbbször akadnakhangosan telefonáló vagy zenét hallgató személyek, de elégegy szemérmetlen szerelmespár vagy két vihogó barátnõ, akikmegbotránkoztatják a jelenlévõket.

Egyik utasunk nemtetszésének ad hangot, mert a melletteülõ fiatal hölgy belekezdett vacsorájának elfogyasztásába. Alány elõbb megdöbben, majd mivel szóhoz sem jut, homlok-ráncolással és grimaszolással fejezi ki véleményét. Végül meg-értõ tekinteteket keres a közelben, de eddig futotta az ellen-szegülés, szendvicsét lassan csomagolni kezdi, továbbra is ér-tetlenkedõ fejingatás közepette.

Vannak „csendes szenvedõk”, akiken nem látszik, de mér-gük folyamatosan gyûlik-gyûlik, mégsem tesznek, nem tehet-nek semmit. Beletörõdve hallgatják az elõttük zajló beszélge-tést, melynek fültanúi. Hallják a neveket, a tényeket, az esemé-nyeket, és anélkül, hogy bármiféle érdeklõdést is mutattak vol-na a történet iránt, annak passzív részesévé válnak.

Persze, az csak a kisebbik baj, hogy egyesek hangosak. Saj-nos, a buszunkon találhatunk közönséges embereket, akik trá-gár kifejezéseket használnak, egyik-másik utas kötekedésre ishajlamos, ezért az utazók többsége igyekszik kikerülni. Nempróbálkoznak meg nevelõ szándékkal közeledni feléjük, hisztudják, kevéssé bízhatnak a jó szó erejében.

Vannak, akik csak pár percig tartanak velünk, majd elhagy-ják a jármûvet. Nekik nincs sok lehetõségük megfelelõen ki-használni a hosszú utazás perceit. Néhányuk kezében látha-tunk újságot, könyvet. Gyakoriak a magazinok, a bulvárlapok.Ezek lapozgatása nem igényel nagy figyelmet, könnyen kikap-csolja az olvasóját. Címlapját szeretettel nézegetik a többiek,az õt körülállók is. A figyelmetlenebbek úgy belemerülnek amás újságjának olvasásába, hogy csak a lapozás zökkenti kiõket az összpontosításból.

Akadnak olyanok, akik nem tudnak mozgás közben olvasni.Õk némán utaznak mellettünk: zenét hallgatnak, esetleg al-szanak, vagy talán céltalanul nézelõdnek.

Sajnos, ezen a buszon elég sok olyan emberrel találkozunk,akik tapintatlanul szemlélõdnek, figyelik a másiknak szinteminden egyes mozdulatát. Õk nem láthatják kívülrõl magukat,de viselkedésük legtöbbször gyermekien naiv. Már-már bántóa tekintetük: meredten néznek egy irányba. Ez nem is okoznaolyan nagy kellemetlenséget, ha tekintetük a semmibe veszne.

Csakhogy a fák vagy az elhaladó autók nem olyan érdeke-sek, mint egy kéz, amely papír zsebkendõért kutat a táskábanvagy egy síró kisgyerek, akit az édesanyja zavartan nyugtatnipróbál.

Hûûû… hogy elrepült az idõ! Én itt szállok le. Örültema találkozásnak! További kellemes utat kívánok!

Szabó Kornélia

II.Ifjúsági melléklet

B e ú j í t u n kMegyek a metróaluljáróban, s a szemembe ötlik egy plakát,

rajta hatalmas betûkkel a felirat: „Újíts be egyet!” A mondatotolyannyira nem értettem, hogy újra meg újra el kellett olvas-nom. De akkor is csak sejteni kezdtem az értelmét, és mástnem tehettem, mint hogy megjegyezzem, és menet közbenrágódjak tovább rajta.

Miért be? Ez az igekötõ az elmúlt idõben elég erélyes ter-jeszkedésbe kezdett, több helyütt háttérbe szorítva amegszokottabb formát. Ezt hallom az iskolában: „Mindjártmegyek, csak benyelek egy szendvicset…” Mondhatta volna eztis: „csak lenyelem a szendvicsem”; de nem. Pedig a be itt nem-igen hordoz többletjelentést a le-vel szemben. Kifelé nyilvánnem fog nyelni (elég furcsa lenne ennek az igének az alkalma-zása a nyelõcsõ-antiperisztaltikára, de talán már meg sem le-põdnék rajta).

A minap a szünetben megszólít egy felsõbbéves: „Acélbeté-tes bakancs, ez igen! Alázz be mindenkit!” Nyilván az õ tudatá-ban is élt a különféle divatáramlatok által a Dr. Martensrõl ki-alakított téveszme (amelynek hibás voltáról az ÉA. 2002. õsziszámában olvashat a kedves Olvasó), miszerint „vascsizma” =brutalitás, s a fönti felszólítással ennek a gondolatának kívánt„tréfásan” hangot adni. Bizonyára csak elmosolyodtam volnarajta, ha az állítmány más igekötõt kap, de amit hallottam, at-tól feláll a szõr a hátamon. Nem is olyan régen lehettünk fülta-núi a megaláz szó lealázzá való korcsosulásának (amiben egykis jóindulattal még némi képszerûséget is felfedezhetett azember: lealáz „a sárga földig”), s most továbbtorzulásánaklehetünk tanúi.

Lássuk a következõ esetet: „Ha az egyenlet mindkét oldalátbeosztjuk 4-gyel…” Ezt a kóros elváltozást valószínûleg nem(csak) a divatnak köszönhetjük. „Logikus” magyarázatnak tû-nik, hogy a beszoroz mintájára keletkezett a szó. Sajnos azon-ban ez határozott szegényedést jelent a nyelvünkben: míg azeloszt ige kifejezte a több egyenlõ részre való osztást, addig abeoszt esetében ennek már nyomát sem találjuk.

A közlekedésrõl beszélgetve ma már gyakran hallhatjukezt: „beelõztek minket” – s ha ezen valaki nagyon meglepõdik,ezt mondja: „Rögtön beájulok!”, vagy esetleg: „Mindjárt beha-lok!”. A kocsiban nyáron még efféle mondatok is elhangoztak:„Bepusztulok ettõl a melegtõl!” Itt az el és a meg igekötõt „vál-tották le” a beszélõk.

A fenti példáknál érdekes megfigyelni a nyelvi sznobságpálfordulását. Nem is olyan régen, fél éve-egy éve még hallot-

tuk ugyanilyen helyzetekben: „kielõz”, illetve „kihal”. Ez utób-bi azért is volt különösen komikus, mert a kihal szónak márismertük egy szótári jelentését, és megmosolyogtató volt el-gondolni, ahogy egyetlen ember fogja magát, és kihal… Áma divat 180°-os fordulatot vett: eddig kifelé tartott, most márbefelé.

Elég érdekes a következõ szerkezet is, ami egy elõadásonhangzott el: „akinek van, és beáldozza…” Minden bizonnyalaz a kép rémlett fel az elõadó elõtt, hogy akinek van, és „áldo-zatot vállalva” juttat belõle másoknak is, az beteszi a közöskasszába, hogy onnan vegyen belõle, akinek szüksége van rá.

Máshol hallottam: „Bealszok itt, olyan sokat kell várni…”Nem, nem elalszok, hanem bealszok. S hova? Talán az álmokvilágába? Aligha ezt akarta vele kifejezni a beszélõ. Pusztán„trendiségbõl” mondta: be…, csakúgy, mint a következõpéldában: „Nem is bejósolható, mi lesz az eredmény.” Az pe-dig, hogy rossz helyen van az igekötõ, már csak hab a tortán(vagy inkább olaj a tûzre…).

A pálmát azonban mindenképpen a következõ példa visziel. Budapesten találkoztam vele: „Befigyel egy kóla?” Hosszastöprengés után is csak segítséggel jöttem rá a jelentésére. Vala-ki azt szerette volna megkérdezni felebarátjától, hogy nem kí-ván-e inni egy kólát… A figyel ige érdekes használata már ko-rábban feltûnt: „a polcon ott figyel a DVD-lejátszó…” (Még)nem általános, figyelemfelkeltõ dologra mondják ezt legtöbb-ször. Mint a polc királya, aki gõgösen figyeli a szerényen meg-húzódó könyvecskéket, a kiszolgált kazettás magnót… Be ige-kötõvel s ráadásul ilyen értelemben azonban számomra teljesrejtély ez a szó.

Magának az igekötõnek az ilyenféle használata egyébkéntnem új keletû jelenség. Városunkban az erdõ szélén ki vanszögezve egy rozsdás tábla – láthatóan nem mai gyerek –, rajtaegy felirat: „A tûzhely használata után a tüzet be kell oltani!”Az igét itt nyilván elolt értelemben használták, de az értelmezõkéziszótár a beoltnak nem ismeri efféle jelentését.

Féktelen terjeszkedésbe azonban csak az utóbbi idõbenkezdett a be igekötõ, minden valószínûség szerint egy kereske-delmi tévéadó mûsorának, illetve a fõszereplõ kedvenc szó-használatának köszönhetõen. Most már kutya-macska bevál-lal, akkor is, ha nem vállalni kellene valamit, hanem elvégezni,megenni vagy kipróbálni.

Raizer György

„Az ember legyen igényes, kíváncsi...”Négy kérdés Maróti Istvánhoz

– Hogyan kapcsolódott be az anyanyelvi mozgalomba?– A Hazafias Népfrontnál mûvelõdési ügyekkel foglalkoz-

tam, olvasótáborokat szerveztem, és a könyvkiadás társadalmivitáját indítottuk meg. 1981-ben Fábián Zoltán, az Írószövet-ség akkori titkára javasolta a Népfront vezetõjének, hogy le-gyen egy olyan nyelvészettel, nyelvi kérdésekkel foglalkozómunkacsoportja is „Az Olvasó Népért Mozgalomnak”, amelya beszéd- és magatartás-kultúrával foglalkozik. Akkor ismer-tem meg Z. Szabó Lászlót, a gyõri Kazinczy Ferenc Gimnázi-um tanárát, õ lett ennek a munkacsoportnak a vezetõje. Azon-ban ebben a társaságban nemcsak nyelvészek ültek le beszél-getni, hanem írók, költõk, újságírók, színészek és elõadómûvé-szek is. Így kezdõdött 27 évvel ezelõtt. Akkor ismerhettemmeg – többek között – Lõrincze Lajost, Montágh Imrét ésSzende Aladárt. Sok volt a teendõ, hiszen akkor kezdtük el azanyanyelvi táborok szervezését, és folytak a Nyelvi illemtan cí-mû kötet munkálatai is.

– Miért tartotta fontosnak a nyelvmûvelõ munkát akkoriban?– Nagyon sokat számított a családi háttér, a neveltetés. A

nõvérem tanított, bátyáim mindketten tanárok, magam pedignépmûvelés–könyvtár–magyar szakon végeztem a fõiskolán ésaz egyetemen. 1991-ben, amikor a Petõfi Irodalmi Múzeumbakerültem, nagy élményt jelentett számomra, hogy írókkal, köl-tõkkel és nyelvészekkel készíthettem interjút.

– Elõször 1996-ban a csongrádi anyanyelvi táborban voltalkalmam találkozni Önnel, amikor a múzeum hanganyagánaksegítségével idézte meg neves íróinkat, költõinket. Miért éppenerrõl a témáról tartott elõadást a fiataloknak?

– Nekem ezek az elõadások mindig nagy élményt szerez-nek, és mindig hasznosak is. Nagyon jó érezni, hogy ebben ahazában sokan vannak olyanok, mint ennek a tábornak a részt-vevõi, és ezt a csapatot, ezt az elszántságot tovább kell erõsíte-ni.

– Mit üzenne útravalóként a fiataloknak, akik itt vannak a tá-borban, és fontos számukra a nyelvmûvelés, illetve azoknak, aki-ket még meg kell gyõzni a nyelvápolás fontosságáról?

– Az utóbbi a nehezebb, meggyõzni másokat, de én azt hi-szem, hogy egyetlen nyári találkozás sem fejezõdhet be a tá-borzárással. Hiszen azt az élményt, amelyet a táborban éltek áta fiatalok, meg kell osztani az iskolában a tantestület tagjaivalvagy akár egy szakköri foglalkozás résztvevõivel. Az ember le-gyen igényes, legyen kíváncsi, és igyekezzen mindenbõl a leg-jobbat, a legértékesebbet megtalálni önmaga számára. Teendõvan bõven, hiszen tudjuk, hogy milyen világban élünk. Ebben arohanásban kevés idõ jut mindarra, ami hagyományosan ér-téknek számít. Mégis meg kell keresni rá a megfelelõ perc-mennyiséget.

Brézai Zoltán

III.Ifjúsági melléklet

Kérem vagy kérdezem?Különös nyelvi jelenségre figyeltem fel a nyáron. Unokáim,

ha valamit kérni akartak tõlem, nem kértek, hanem kérdeztek:Megkötöd a cipõfûzõmet, Mama? Ideadnád a zoknimat? Teszelnekem még fõzeléket?

Amikor ez tudatosult bennem, játékból ezt feleltem: Nem.Elõször döbbent kis arccal néztek, s akkor elmondtam nekik,hogy nem kérdezni kell, hanem kérni, így: Légy szíves, kösdmeg a cipõfûzõmet! Kérlek, add ide a zoknimat! Kérek még fõze-léket, Mama! Vagyis a felszólító mód használata a helyénvaló,nem a kérdõ mondat. Természetesen a kicsiknek nem nyelvta-noztam, hanem mintát adtam. A következõ napokban aztán,ha ismét nemmel válaszoltam a kérõ kérdéseikre, jót nevet-tünk, és okosan kijavították magukat.

A tanévkezdés után az iskolában is figyelni kezdtem a diá-kokat, és ugyanezt a jelenséget tapasztaltam: Kinyitnád az aj-tót? Megfogod a táskámat? Tanárnõ, megnézi, hogy bent van-e Xtanár úr? – ahelyett, hogy: Légy szíves, nyisd ki az ajtót! Kérlek,fogd meg a táskámat! Kérem szépen, tessék megnézni, bent van-eX tanár úr!

Általános jelenségrõl lehet szó, mert unokáim egymástól100 kilométerre laknak, különbözõ óvodákba járnak. A diákokis sok településrõl jönnek iskolánkba, különbözõ helyekrõlhozzák nyelvhasználatunkba ezt a szokást. Az is valószínûsít-hetõ, hogy mindez a felnõttek beszédébõl szivárgott a gyere-kek nyelvébe.

Azt hiszem, ennek az egyik oka az, hogy nincs stabil nyelvikörnyezet, amelyben a nyelvi normák hagyományozódnának.Nincs hatékony anyanyelvi nevelés a családban, és nincs azóvodában, iskolában sem. Azaz van, de nemrég egy pedagógusigen találóan így írt errõl: amit a tanár délelõtt az iskolábanfölépít, azt a televízió egy óra alatt lerombolja.

Talán nem érzik elég udvariasnak az emberek a felszólítómódot. Az egyik oldalon ott van a mai beszédben a durvaság, atrágárság, a másik oldalon pedig a túlzott finomkodás, óvatos-kodás. Holott a felszólító mondat nemcsak felszólítást, paran-csot fejez ki, hanem biztatást, kérést is.

Végül pedig nagyon sok fiatal szülõ nem felszólítva, utasít-va neveli a gyermekét, hanem mindig mindenrõl megkérdeziõt: Fölkeltél már? Akarsz hazajönni? Melyik pólót vegyük föl?Nekiállsz a tanulásnak? Elkezdted már a fürdést? (Pedagógiai-lag én nagyon kárhoztatom ezt a szokást.) Miután a gyerek na-ponta ezt hallja, természetes, hogy hatással van a nyelvhaszná-latára.

Persze, adódhat olyan helyzet, amelyben helye van a kér-déssel megfogalmazott kérésnek, de ez ne váljon általánossá.Õrizzük meg a hagyományos formát, használjuk bátran a fel-szólító módot!

Miklós Józsefné

IV.Ifjúsági melléklet

Jegyeket, bérleteket?!Gyakran éri a fiatalokat az a vád, hogy nem érdekli õket

a kultúra, irtóznak a múzeumoktól, a színházaktól, azoperától. Ez persze sok esetben, sajnos, jogos kritika, mertegy jelentõs réteg a televízión és az interneten kívül nemérdeklõdik semmi más iránt.

Szerintem a fiatalokat támogatni kellene abban, hogyeljuthassanak egy-egy kulturális programra. Így talánnem erõsödne tovább az a folyamat, amelyben az embere-ket nem érdekli a múlt, a hazánk; nem érdekli Európavagy más nemzetek kultúrája, csak önmaguk és saját ké-nyelmük. Közelebb kellene hozni a fiatalokhoz a mûvésze-teket, a színházat, az operát.

Úgy gondolom, az emberek mûvelése, „mûveltetése”nem csak a családok feladata; központi intézkedésekkel,pl. diákjegyek bevezetésével lehetne serkenteni a fiatalokérdeklõdését.

Kristofori Szilvia

RejtvénysarokElõzõ rejtvényünkre a szokottnál kevesebb megfejtés érke-

zett. Talán nehezebb volt a feladat az eddigieknél? Ismerkedje-nek meg ezzel a „csupa zene” verssel (a megoldással)!

Weöres Sándor: Kínai templomSzent fönn Négy majdkert, lenn fém mélybõ tág cseng: csöndlomb: éj Szép, leng,tárt jõ, Jó, mintzöld kék Hír, hûltszárny, árny, Rang, hang

Az öt szerencsés nyertes: Bán Krisztina (2911 Mocsa,Igmándi u. 8.), Deutsch Anna Mária (1142 Budapest, Nezsiderpark 11.), Hantos Krisztina (2064 Csabdi, Szõlõ sor 3.), KádárÉva (2360 Gyál, Kassai u. 9.), Tóth Dorottya (2921 Komárom,Vasút u. 28.).

Szeretettel gratulálunk nekik. Most pedig következzék az újrejtvény!

„Állati” növényekNövényneveinket olvasgatva gyönyörû kifejezésekre buk-

kanunk, például tündérfátyol, vérontófû, sefûsefa, ördögcérna.Nagyon gyakran találkozunk olyanokkal, amelyekben egy-egyállat neve fordul elõ, pl. kakasmandikó. Ilyeneket kell kedvesmegfejtõinknek megtalálniuk.

Az alábbi táblázatban közismert növényneveket rejtettünkel. Ezek olyan összetett szavak, amelyeknek az elõtagja állat-név. Megadjuk a növénynév (s egyben állatnév) kezdõbetûjétés az utótag kezdõbetûjét. Így nem lesz nehéz megtalálni az„állati” növényeket. Minden pont egy-egy betûjegyet jelent.

1. b . . . l . . . . . 6. k . . . . t . . 11. ö . . . f . . . . . . .2. f . . . . . a . . . 7. l . h . . . 12. sz . . . . k . . . . .3. g . . . . h . . 8. m . . . . . gy . . . . 13. sz . . . . l . .4. k . . . . . f . 9. m . . . . s . . . . 14. v . . . . h . .5. k . . . . . r . . . 10. o . . . . . . . sz . . 15. z . . . . v . . . .

Jó „vadászatot” kívánok!A postára adás határideje: 2008. március 7.A megoldásokat a következõ címre küldjék: Jókai Gimná-

zium, Parlando szakkör, 2900 Komárom, Táncsics M. u. 32.A helyes megfejtõk közül öten könyvjutalomban részesül-

nek.

Csillogítani vagy polírozni?Édesanyám munkahelyén szlovákiai magyarok is dolgoz-

nak. Egyikük rendszeresen használja a csillogítani szót. Amagyarországi köznyelv nem ismeri ezt a kifejezést, sem aszinonimaszótárakban, sem a Magyar értelmezõ kéziszótárbannincs benne.

Erre a munkafolyamatra az üzemben a polírozni szót alkal-mazzák. Az idegen szó magyar jelentése: ’csiszol, fényez, fé-nyesít’.

Vajon régi, feledésbe merült szó, vagy egy idegen szónak azúj, magyar párja ez a csillogítani?

Szerintem nagyon érthetõ és logikus „fordítása” a polírozszónak, ráadásul a hangulata sokkal szebb, benne van a csillogés a csillag, szeretetre méltóbb, mint a rideg, idegen políroz.

Érdemes lenne ezt a szép kifejezést a magyar köznyelv szá-mára is ismerõssé tenni.

Kern Fanni

(Megjegyzés: elgépelés miatt a 2007. évi mellékletben értelemzava-ró hibával jelent meg ez az írás, ezért – immár helyesen – újra közöl-jük.)

Az Anyanyelvápolók Szövetsége Ifjúsági Tagozatánakhírlevelét Kerekes Barnabás szerkesztette.