a magyar szókészlet változása

8/4/2019 A magyar szókészlet változása

http://slidepdf.com/reader/full/a-magyar-szokeszlet-valtozasa 1/84

A magyar szókészletváltozása

1



A magyar lexémarendszer jellemzői a változások szempontjából

1. Óriási egyedi elemszámú.2. Ebből is következően e nyelvi részrendszer belső szerkezete lazán strukturált.

2

sz sz e e eme aza, ny o ren szer a o na .3. Sokirányú rendszerkapcsolatok találhatók benne.(Egy-egy elem sok másikkal léphet kapcsolatba.

Ebből következően azok hatására is könnyenelmozdulhat rendszerbeli helyéről.)4. E rendszerkapcsolatok kevéssé kötöttek,

kevéssé szorosak.



5. Nem tartják erősebben össze az egyes elemeket.A legtöbb lexéma beletartozik valamilyen (általában

több) nyelvi csoportba.Az összetartozás alapja lehet pl.

3

— , , ,rakás, rakat; berak, elrak, rárak, kirak; összerakó, kirakat; kirakatüveg stb.);

— a közelebbi vagy távolabbi etimológiai rokonság(ember, némber, jámbor, férfi, férj, fiú, faj stb.);



— a jelentés rokon volta (eszik, eddegél,eszeget, csipeget, étkezik, táplálkozik, fal,falatozik, lakmározik, kosztol, papizik,kajál, abrakol, zabál stb.).

Ezeknek az elemeknek az összefüggése

4

azon an v szony ag aza,ezért könnyen léphetnek be közéjük új, teljesen

eltérő alakú szavak.Ugyanolyan könnyen tűnhetnek el korábban

megvolt szavak.



6. >> A lexémarendszer egésze erősenhajlamos a változásra.

5

.7. Védtelen a változásokkal szemben.



A nyelv összetevői közül a szókészletre jellemző leginkább a változékonyság.

Változékonysága folytán a szókészletdinamikus részrendszer:

6

, .Minden nyelvi elem közül a szavak keletkeznek,módosulnak, ill.

tűnnek el a leggyakrabban és a leggyorsabban.



Magyarázat:Minél több elem és viszony létezik egy rendszerben> a rendszer annál bonyolultabb és lazább,

> annál nagyobb esélye van a változásra.A lexémarendszer laza szerkezetében így könnyen,

7

.A szókészlet elemei emiatt könnyen fogadnak be új

elemeket,

de épp a laza rendszerkapcsolatok következtében ameglévő elemek könnyen ki is hullhatnak közülük.



Hogy bizonyos szavak a rendszerbe bekerüljenek,vagy onnan kikerüljenek,nincsenek szoros rendszerkapcsolatokba ütköző,

azokban gyökerező

erő

s akadályai.Nyelvünk lexémarendszere tehát nemhogy akadályozná aszókészlet változását,

8

Jellegzetes vonásaival, változásra való hajlandóságávaléppen megteremti a változás feltételeit.

Bizonyos rendszerbeli sajátosságaival ösztönzi az új

elemek keletkezését.



Indítékot szolgáltat a különféle változásokelindulásához és bekövetkezéséhez.

Mindez más szóval azt jelenti, hogya nyelv szókészleti változásának alapjaia nyelv saját, belső szinkróniájában adva vannak.

9

A szókészlet nemcsak a nyelvi rendszerbeli viszonyaittekintve tér el más nyelvi részrendszerektől

(fonémarendszer, morfémarendszer stb.), hanema nyelven kívüli valósághoz való viszonyát tekintve is.



A szókészlet a valóság fogalmaira való utalásai miattközvetlenebbül tükrözi azt, mint más nyelvi

részrendszerek.A nyelvi jelek közül a szókészlet elemei vannak alegszorosabb kapcsolatban a nyelvet beszélő

10

társadalom életével.A szókészlet a nyelvnek az a részlege, amelya nyelvközösség anyagi és szellemi műveltségét

a legközvetlenebbül, legérzékenyebben tükrözi.



Ebből következik: a külső változások,a társadalmi (elsősorban műveltségbeli)

11

gyorsan és viszonylag nagy mértékben

hatnak a szókincs alakulására.



A szókészlet változása és avalóság közötti összefüggés

Tehát:A szókészlet változásának alapjai közvetlenülösszefüggnek a nyelven kívüli valósággal, az

12

. .Az elmúlt évezredek alatt a magyarság

életkörülményeinek a változásai,anyagi és szellemi kultúrájának az átalakulásai;a gazdaság, a társadalom,a tudomány, a technika,

az intézmények fejlő

dése stb. következtében



folyamatosan igen jelentékeny mértékbenbővült n elvünk lexémaállomán a.

13



Mindezek, de elsősorban a kultúra nagymértékű ésgyors változása;

— az, hogy minden kor szinkróniájában más és

más az emberi kultúra; — az, hogy a nyelv szókészletének rendszerére

közvetlenül hat;

14

— a műveltségváltások, a történelmi-társadalmi változásokegyüttesen oda vezetnek, hogy egy-egy nyelvállapotban

tömegesen születnek, jelennek meg új szavak, ésnagy számban halnak is el régiek;

— sok-sok meglévő szó változik meg, ill. cserélődik ki.



A magyarság a történelme során megismert újvalóságelemek (tárgyak, fogalmak) jelölésére

— teljesen új hangsorokat illesztett be a mármeglévő szavak közé. — A meglévő régi szavakat új jelentésjegyekkel

15

bővítette.Az elavuló tárgyakat és fogalmakat jelölő szavakatmellőzték a használatban, azok pedig

lassabban vagy gyorsabban elavultak, kihaltak.



Hasonló lett a sorsuk azoknak a szavaknak is,amelyeknek tárgyi-fogalmi alapjuk megmaradt

ugyan, csakhogya hagyományozott szó helyett egy másik, új

hangsorral jelölték az adott fogalmat a beszélők.

16

.ismert, nem használt szavak serege hatolt be aszókincsünkbe:

cukkíni, csúszópénz, gyed, jatt, lökhajtásos,termonukleáris, videó stb.



Ugyanakkor lexémarendszerünk bőségesen vesztettis elemeket, pl.

alít (‘vél, gondol’), bacsó (‘juhász’),csiszár (‘fegyverkovács, bor- és lókereskedő’),kaszab (‘mészáros’), lat (‘súlymérték: 1/32 font >>

’ ‘

17

= . , , — ,liter között‘),

pint (‘régi űrmérték: 1,4—1,6 liter = két icce‘) stb.Az effélék vagy teljesen kivesztek nyelvünkből, vagy

rohamosan eltűnőben vannak.



A szókészleti rétegekváltozásérzékenysége

A magyar szókészlet egészéről, annak rendszerérőlállapítottuk meg: hogy hajlamos a változásra,vagyis, hogy változékony.

18

De: sem az egyes szavaknak,sem az egyes szókészleti rétegeknek nem egyforma

a változásérzékenysége.

Közülük egyesek jobban, mások kevésbé hajlamosaka változásra.

Milyen tényezőktől függ a változásérzékenység?



A lexémák részrendszereit, egyes elemeit tekintveleginkább

három területen találhatók efféle befolyásolótényezők. Így:1. A nyelven kívüli valósághoz fűződő kapcsolatok,

19

.2. A nyelvrendszerbeli, szókészlet egészén belüli

helyzetük.3. A kommunikációban való felhasználásukkal

kapcsolatos saját tulajdonságaik.



1. A nyelven kívüli valósághoz fűződő viszonyokközül igen lényeges a lexémák fogalmitartalmának milyensége.

(Ez kommunikációs szerepük fontos vagy kevésbéfontos voltát is megszabja.)

20

az emberi élet legalapvetőbb fogalmait nevezik meg(az ún. alapszókincs tagjai),

igen nagy mértékben ellenállnak a változások nagy

részének.Így pl. a kipusztulásnak is.



Ezek erősen őrzik kiinduló alapjelentésüket.Alaki változásokra is kevésbé hajlamosak.

Ide tartozók:a közeli rokonság megnevezései,a testrésznevek,

21

az elemi cselekvéseknek,az ember által állandóan használatos tárgyaknak a

jelölői;

a számnevek,a személyes névmások stb. szócsoportjai,

részrendszerei.



E kategóriák egyedi lexémáinak legnagyobb részerendkívül hosszú ideig képes élni eredeti alaki és

jelentésbeli minőségét megtartva.[Mindemellett a poliszémiára hajlamosak!]Pl. apa, anya; szem, fül, fej; lát, néz, jön, megy;

22

, , , .E szavaink és társaik évezredeket éltek meg,

hidaltak át, mégpedigviszonylagos alaki és jelentésbeli változatlanságban.



Az ellenkező oldalhoz az emberi életben kevésbé jelentős,

periferikus fogalmakat megnevező szavak (aperemszókincs szavai) tartoznak.

E kategória elemei lényegesen érzékenyebben

23

— könnyebben vesznek ki a lexémarendszerből, — könnyebben változtatják alakjukat; — könnyebben hagyják el eredetibb, kiinduló

jelentésüket.Minden szempontból változásérzékenyebbek.



Ilynek pl. abirizgál, kecmereg, mángorol,

24

, , , ,

sipirc stb.



2. Az egyes szókincsrétegeknek, szóegyedeknek aváltozékonyságát befolyásoljaa nyelvrendszerbeli,

a szókészlet egészén belüli helyzetük is.Ilyen a nyelvbeli elterjedtségük mértéke, vagyis hogy

25

,

milyen nagyságrendű szócsalád sarjadt ki belőle.A sok származékszóban és szóösszetételben szereplő nagy szócsaládú lexémákat pl. jellemziaz alaki szilárdság, alaki egyöntetűség.



Ugyanez a tényező nyelvrendszerbeli,strukturális kötöttséggel is jár, hiszen

26

,mind az összetételi elő- vagy utótagok

több irányban is kapcsolják a lexémát.



3. A szavaknak kommunikációban valóhasználati gyakorisága is nagy

mértékben befolyásolja a változásukat.A gyakrabban használatos szavak —

27

,

— nagyobb az alaki szilárdságuk, — jobban megőrzik alapjelentésüket stb.,

mint a ritkábban használtak.



A nyelvi változás iránti érzékenység tehát függ ahasználati gyakoriságtól is.

A gyakoriság véd, erősít, szilárdabbá tesz.

Pl. az él ige alaki szilárdsága < az alapszókincs tagja(gyakori), + élelem, élet, élettelen, eleven, éltet ő ,

28

A ritka használat, — jelentéktelenebb szerep,> gyengíti, elbizonytalanítja a használatát, így

a helyzetét is.



Mindezek mellett a lexémák változásérzékenységét jelentékenyen befolyásolja, hogy

(4) milyen belső nyelvtípusba,nyelvhasználati változatba tartoznak.A nagy szociális elterjedtség,

29

a kodifikáltság védelmet nyújt a változásokkalszemben.A köznyelvi, a presztízses státus széles társadalmi

elterjedtséget, szilárdságot, stabilitást biztosít.A nem köznyelvi vagy stigmatizált státus (argó,

nyelvjárások) ellenkezőleg.



A standard lexémáit a kodifikáltságuk erősenmegköti,

meggátolja a változásaikat;szilárd, változatlan formában igyekszik továbbvinni.A szleng elemei viszont erős érzelmi színezetük,

30

beszélőinek normaellenes szemlélete miatt igenváltozékonyak.

Hasonlóan a nyelvjárások szavainak alakjai és

jelentései.



A szókészlet változásának alehetőségei, megvalósulásai

A magyar szókészlet nagyságának,sokféle rétegzettségének,az e es szóe edek alaki felé ítésének és

31

jelentésbeli összetevőinek,etimológiai összefüggéseinek stb. következtébena szókészlet rendszere meglehetősen bonyolult és

szövevényes rendszer.Ennek következtében a szókészlet változásához is

igen sokféle jelenség tartozik.



1. A magyar szavak fonológiai,morfológiai felépítésének (szerkezetének,

struktúrájának) a változásai.2. Jelentésbeli rendszerének a változásai.

32

.módosulásai.

4. A szavaknak a nyelvhasználatban

történt változásai.



1. A magyar szavak fonológiai,morfológiai felépítésének

(szerkezetének, struktúrájának) a

33

változásai



1.1. Hangalaki, hangszerkezetiváltozások

Jellemző folyamatai, tendenciái: — az alaki kiterebélyesedés, testesedés; — komplikálódás;

34

— ritkábban egyszerűsödés.Az alapnyelvből örökölt szavak hangalakifelépítettségére jellemző volt

a mgh.-k : msh.-k kiegyenlítettsége,nagyjából azonos aránya,egyensúlya.

Döntően nyílt szótagokból épültek fel a szavak.



a) Az ősmagyar kor végétől (honfoglalás)szavainkban a mgh.-k : msh.-k aránya a msh.-k javára tolódott el.

Okok: — az ősi tővéghangzók lekoptak a szavak végéről; — a két nyílt szótagos tendencia (a 2. mgh. kiesett);

35

— az idegen nyelvekből átvett szavak jelentőshányadában több msh. volt, mint mgh.; — ezeknek az összetételével keletkezett újabb

magyar lexémák.



b) A lexémákban található msh.-kapcsolatok,msh.-torlódások száma nőtt mind a szavak

belsejében,

mind a szavak végén, sőt,még az elején is.

36

c z a e e ez s : pze , ssze e sidegen szavaink átlagos terjedelme

fokozatosan nőtt az évszázadok során.Mind a fonémák számát,mind a szótagok számát illetően.



Kevésbé hatékony volt az ellenkező tendencia, aszótest rövidülése.A honfoglalás táján (az ősmagyar kor végén, az

ómagyar elején)az ősi tővéghangzók lekopásával

37

.

A későbbi korokban egyéb szóalkotási módokkalhosszabb hangalakú szavakból egy vagy két

szótagúak lettek:így az elvonással, a szórövidítéssel, betűszóalkotással.



Pl. perel > per; Paulus > Pál; parancsol > parancs; kóborol > kóbor; bozontos > bozont;

38

nádorispán > nádor; mozgóképszínház > mozi; Ferencvárosi Torna Club > FTC;

szörfözik > szörf; BKV; MALÉV; gyes, kápé, téesz stb.



Összességében: az egy szótagú szavaink arányaaz utóbbi évezredben folyamatosan csökken.

A magyar nyelv szavainak fonéma- és

szótagszámában,szótestében bekövetkezett erőteljes testesedés,

ara odás, hosszabbodás, ter edelemnövekedés

39

nyelvünk szerkezetének egyik lényegesmódosulása.Ezek által lényegesen megváltoztak a magyar

szavakhangsorépítési (fonotaktikai) szabályai.



d) Az ős- és ómagyar korban keletkezett új fonémáinkgyakoriságának növekedésével teljesen átalakult szavaink

hangtani felépítése,

az egyes hangok gyakorisága a szavakban.e) Történeti hangtani okai vannak annak, hogya korunkhoz közeledve bizonyos negatívumok is

40

e emz szava n angtan e p t s t. zava — ritkán kezdődnek rövid u -val, ü -vel; — kevés végződik hosszú á -val, é- vel, í -vel;

— alig van ty -vel kezdődő szavunk; ill. — rövid o -ra, ö -re végződő.



1.2. A szavak alaktani,

morfológiai felépítettségének aváltozásai

Az ugor alapnyelvbő

l örökölt szavak döntő

többségealaktanilag bonthatatlan, motiválatlan (tő)szó volt.Bár ké zett és összetett motivált szavak is

41

öröklődtek a tőszavak mellett.Ezek száma és aránya azonban lényegesen

csekélyebb az alapalakúakhoz,

a morfológiailag bonthatatlanokhoz képest.



Az alaktanilag differenciált (különböző szóalkotássalkeletkezett) szóegyedek számaránya

meglehetősen lassan emelkedhetett az ősmagyarkorban (a honfoglalás előtt).

A Halotti beszéd tanúsága szerint (1200 táján)

42

a magyar szava na m ntegy a e e m g a a tan agbonthatatlan, differenciálatlan (lát, szem, verem,angyal, gyümölcs, úr stb.),

a másik fele már bontható, tagolható volt

(bírságnap, munkás, teremt, tilt, halál stb.).



A középmagyar korban ez az arány kb. 1 : 2, azutóbbiak javára.

Napjainkban pedig már (szöveggyakorisági

előfordulások alapján) mintegy1 : 4-es viszonyszám figyelhető meg.

43

,

tagolt, világos szerkezetű, motivált lexémák számaés aránya nőttazonban a magyar nyelv életében, hanem

a szavak jelentős hányadának a bonyolultsága,az egyes lexémák szóalkotó morfémáinak a száma is.



Napjainkra a lexémák jelentős hányadában(mintegy felében?!) két vagy több tőmorfémárabonthatók szavaink. Pl.

f ű -szer-ez-ett-ség- ű ; gép-kocsi-nyíl-ván-tart-ás stb.

44

a morfológiai jellegű szóalkotás különböző módjaiegyre nagyobb hatókörrel,fokozódó iramban hozták létre nyelvünkben

produktumaikat.



>> A mai magyar lexémáknak mintegy ¾része az

45

,

belső keletkezésű szó.

2. A magyar szókészlet



gy

jelentésbeli rendszerének a

változásai

Az egyes szóegyedek jelentéseinek, jelentésváltozatainak a megítélése arégiségben

46

.

Ebből adódóan a jelentésváltozások nyomonkövetése az elmúlt évszázadokban

még esetlegesebb, még nehezebb.[Mivel hallgatóink a jelentéstan keretein belül

jelentéstörténettel is foglalkoztak, ezért most csakérintőlegesen utalunk a főbb tendenciákra.]



A szavak jelentésváltozásainak az okai: — a múltban élt magyarság, magyarbeszélőközösségek

gondolkodásának a változása,folyamatos komplikálódása(a konkréttól az elvont felé; az egyszerűbbtől a

47

bonyolultabb felé; a globálistól a differenciált felé;asszociációk); — az emberi viszonyok (a valóság) jelenségei között

lévő kapcsolatok mind bonyolultabbá válása, ill.összetettségének a megfigyelése, megismerése.



— A magyarság történelme során a megismertúj valóságelemek (tárgyak, jelenségek stb.)fogalmaira nemcsak

passzív befogadóként kezdett új, idegenszavakat használni, hanem

48

kezdteúj jelentésben alkalmazni.(Ez egyúttal a nyelvi ökonómia egyik

megnyilvánulása is.)



A jelentésváltozások eredményei: — az idő teltével az egyes szavak jelentései

kiterebélyesednek,

jelentésváltozataik megszaporodnak; — poliszémia alakul ki:

49

az eredeti egyjelentésű szavak folyamatosan,fokozatosan

két, majd többjelentésűekké válnak; — az alapszavakban létrejöhetett a

jelentéselágazások egész sora.



A legnagyobb arányú jelentéstani differenciálódása legfontosabb,a legáltalánosabb ésa leggyakoribb fogalmakat jelölő igék, főnevek, melléknevek körében mutatkozik.

50

Egy vizsgálat szerint az alapszavak és az elsődlegesszármazékaik jelentésszámait tekintve, kiderül:

— az egyjelentésű szavak aránya 20% körüli,a többi két- vagy többjelentésű.Igen tekintélyes számú magyar szónak tíznél is több

jelentésváltozata alakult ki az évszázadok során.



A jelentésváltozások főbb módjai: — a metaforikus, metonimikus névátvitelek,a jelentésbővülés, jelentésszűkülés,

absztrakció, jelentésátvitelek stb. — A jelentésváltozás lehet többirányú is, többlépcsős.

51

rre p a: a o szavun v n orsz .Eredeti jelentése: ‘boltív, bolthajtás; félkör ívű

mennyezet’.A szó hasonlóságon alapuló névátvitellel (metafora)

‘ív, szivárvány’ jelentést is magára vett.[Ezen alapul az égbolt elnevezés.]



De a jelentésfejlődés más irányt is vett.Érintkezésen alapuló névátvitellel (metonímia)elkezdte jelölni azt a teret,

azt a kis helyiséget, amelyaz ilyen mennyezet alatt képződött:

52

o a sos e y s g .Ezt igazolja a sírbolt elnevezés.Mivel a középkorban az ilyen bolthajtásos helyiségeket

gyakran használták

elárusítóhelyül (a XVI. századtól: árusbolt, kalmárbolt )



> a bolt szót használói egyre inkább a‘kereskedésre szolgáló helyiség’megnevezésére alkalmazták.

53



[Ezt a jelentésváltozást az is elősegíthette, hogy azüzlethelyiségek a későbbi korokban egyrekevésbé voltak bolthajtásosak.]

A XVI—XVII. században még egymás mellett élt abolt szónak a ‘boltozat’ és az ‘üzlethelyiség’ jelentése.

54

E két jelentés azonban a későbbiekben elvált,elszakadt egymástól:

az eredetileg többjelentésű szó (poliszémia)két azonos alakú,két önálló szóvá (homonimává) vált.



bolt¹ ‘boltozat’; ‘sírbolt’

bolt² ‘üzlethelyiség’

Az utóbbinak a jelentése továbbabsztrahálódott.1. ‘kisebb üzleti vállalkozás’; ‘kereskedelmi

55

v a atna se e a s zemegys ge

(pl. becsukja a boltot: átv : ‘felhagy az üzletivállalkozással’).

2. biz ‘üzletkötés’.



3. A származási (etimológiai)

kategóriák módosulásai

A magyar nyelvnek a mintegy 3000 éves történetesorán felhalmozott szókészlete

különböző eredetű (etimológiájú) csoportokból áll.

56

Nyelvünk minden állapotában fontos jelenség voltaz egyes etimológiai csoportok állományának aváltozása.

Egyrészt folyamatosan (változó mértékben és intenzitással) jelentek meg

és terjedtek el új lexikális elemek nyelvünkben.



Ezek a keletkezőben lévő elemekszámítanak az adott kor

neologizmusainak.

57

privatizáció, számítógép,világháló, szervátültetés,

konvergenciaprogram stb.



Másrészt minden korban voltak a nyelvhasználatbanvisszaszoruló (lekopóban, kihalóban lévő) és abbólkiszorult szavak.Ezek az adott kor archaizmusai.Napjaink példái közül:

58

pedellus ‘iskolai altiszt, hivatalsegéd’; élmunkás,munkaverseny, pápaszem stb.Mind a neológ, mind az archaikus szavak az adott

kor teljes szókészletének a periférikus részéntalálhatók.



A mindenkori nyelvállapotok harmadik rétegét azún. élőnyelvi szavak alkotják.

A lexémáknak az a kategóriája, amelybeaz egyes korok szókészletének a döntő többségetartozik, s

59

amelynek elemei már hosszabb ideje élnek anyelvünkben,a közeljövőben továbbra is változás nélkül jelen

leszneka nyelvhasználat valamelyik színterén. ****



A magyar szókészletben a szóegyedekeredetét tekintve három fő származási

kategória különül el:1. az ősi, alapnyelvi eredetű;

60

2. az idegen nyelvekből átvett és3. a belső keletkezésű szavaké.

3 1 A ő i l l i d tű



3.1. Az ősi, alapnyelvi eredetű

szavak

A magyar szókészlet legrégebbi típusátképviselő kategória.

61

közösségeik legfontosabb,legalapvetőbb tárgyfogalmait,

cselekvéseit,tulajdonságait jelölő szavak tartoznak ide.



Ezek száma és aránya a magyar nyelv életénekkezdeti szakaszaiban volt a legmagasabb.Az eltelt évezredek alatt egy részük kiavult a

nyelvünkből, ígyabszolút számuk csökkent.

62

újabb elemekkel nem gyarapodott,a másféle keletkezésűek csoportjai viszont igen,>> arányuk napjaikhoz közeledve folyamatosan

mérséklődött.Számuk ma: kb. 500—1000 körüli.

3 2 A id d tű



3.2. Az idegen eredetű

szókészleti rétegTörténelme során népünk sok, más nyelvű néppel kapcsolatba

került.A népi érintkezéssel együtt járó nyelvi érintkezés során szavakat

adtak át egymásnak, és vettek át egymástól.

63

nyelvlegrégebbi korszakától napjainkig kimutathatók.Ezeknek erőssége és iránya koronként és nyelvenként eltérő

volt.

Az eltelt majd 3000 év alatt a magyarság szókészletétöt nagyobb nyelvcsalád lexémái gyarapították.



Az iráni, a török, a szláv, a germán és a(z új)latinnyelvekből vett át elsősorban szavakat a magyarnyelv.

A nyelvünkben meghonosodott idegen szavakatjövevényszóknak nevezzük.

64

között nagyjábóla következő szöveggyakorisági arány figyelhető meg:

török 16%, szláv 27%, latin 25%, német 17%,újlatin 5% stb.



Nyelvünkben az idegen eredetű szavak aránya

a teljes szókészleten belül az utóbbi

századokbannémileg csökkent.

65

Ez első

sorban a belső

keletkezésű

szavakszámában és arányában bekövetkező látványos növekedésnek a következménye.

3 3 A belső keletkezésű szavak



3.3. A belső keletkezésű szavak

készlete

A magyar nyelvben a szókészlet bővüléséneklegfontosabb és legterjedelmesebb módja

a két említett csoport elemeit is felhasználó

66

belső szóteremtés és szóalkotás.E folyamatok eredményekénta nyelvünk önálló életében létrehozott belső

keletkezésű szavak alkotjáka 3., de egyben a legnagyobb számú és

arányú eredetbeli kategóriát.



A belső keletkezésű szavainknak anagymértékű nyelvtörténeti előrenyomulásaa különböző korszakokban folyamatos volt.

A szavak létrehozásában azonban történtekelmozdulások,

67

e s e ez se ap a oz ze e ve.

Nyelvünk életének kezdeti szakaszaiban a szóképzésvolt a meghatározó szóalkotási mód.

Mellette igen jelentős lehetett a szóteremtés és a

ragszilárdulás is.



Régi szövegeink tanúsága szerintaz utolsó évezredben a szóteremtés és a

ragszilárdulás visszaszorult.A szóképzés napjainkig az egyik legfontosabb

alaktani szóalkotási mód.

68

Mellette azonban folyamatosan mind erősebbennyomult előre a szóösszetétel, s

napjainkra az összetett szavak gyarapodásának adinamizmusa felülmúlja a szóképzését.

A szóösszetétel fő szóalkotási móddá vált.



Mai magyar szövegekben45% a képzett,

15% a ragszilárdulásos,40% az összetett szavak aránya.

69

,

ez utóbbi szóalkotási eljárás gyarapítjaleginkább napjaink s bizonyára a közeljövő

időszak

magyar szókészletét.

4. A szavaknak a

nyelvhasználatban történt



nyelvhasználatban történt

változásai

A magyar beszélőknek a szóismerete és-használata a jelenlegihez hasonlóan

70

korszakaiban is.Ez a különbség a maihoz hasonlóana területi,

társadalmi,szakmai stb. jellegű tényezők sorától függött.



4.1. A tájszókészlet változásai

A nyelvjárások szókészletének az elemei, atájszavak az előzőekben elmondottakszerint változtak meg.

71

(Már csak abból adódóan is, mivel nyelvünktörténete döntően nyelvjárásaink története,hiszen a köznyelvi változat mindössze néhány

száz év óta létezik.)Az egyes nyelvjárások tájszavainak a számaévszázadokon át folyamatosan gyarapodott.



Az idegen nyelvű népekkel érintkező magyarságnyelvjárásaiban

az azoktól átvett idegen eredetű szavak sajátos,más területeken elő nem forduló tájszavak lettek.

72

zonyos r ne m esem nye n ve ez en

az áttelepített/áttelepült magyarság nyelvjárásánakkeveredésével együtt járt a tájszavakkeveredése.

Új területeken való meghonosodása.



A XVI. században induló írott és beszélt nyelvistandardizáció nyelvjárási alapokon zajlott.

A köznyelv lexémái jórészt a különböző

nyelvjárásokból kerültek át.A tájszókészlet hatása tehát a köznyelvi szókészlet

73

kiteljesedésében meghatározó volt.Ilyenek pl. az ajak, burgonya, lepke, pata; cingár,

cirmos,

csikar, csokor, csörtet, gubó, hulla, meder, moraj stb.



A XX. században megfordult a folyamat:a köznyelv szavai tömegesen áramlanak a

nyelvjárásokba.A köznyelvből a nyelvjárásokba került

74

kiszorítják a régi tájszavakat.Azoknak a fokozódó mértékű pusztulását

idézik elő.

4.2. A társadalmi, szakmai stb.



rétegzettség szókészleténekváltozásai

Mint ismerjük, a nyelvet használó társadalom sokegyéb szempontból is tagolódik.

E tagolódásnak megfelelő nyelvváltozatokban

75

sajátos a szókészlet, a szóhasználat.Általánosan elmondhatjuk, hogy a nyelven kívüli,vagyis a társadalmi tagolódás változásának

megfelelően változottaz adott társadalmi csoport, réteg stb. szóismerete,

szóhasználata is.



Márpedig történelmünk során mindazok,a nyelvközösségünk tagjait jellemző tényezők

folyamatosan és jelentő

s mértékben változtak.Elég csak a szakmák és szaktudományok

76

,

a korábbiak ismeretanyagának akicserélődésére és

jellegüknek a megváltozására gondolnunk.



Kezdetekben (a XVI—XVIII. század) nem kevés

feladatot jelentett elődeinknekpl. az egyes tudományok és szakágazatok

77

magyar terminológiájának a kialakítása.



A tudományos és szaknyelvi terminológiákalkalmazásában a fő céla pontosság és egyértelműség, ezért

egyre inkább csak bizonyos lexématípusok jellemzik e területeket:

78

szavak átvétele(baktérium, kalória, rádium, vitamin; marketing,szoftver ).

(2) Az idegen mintára alkotott tükörszavak(k ő olaj, k ő szén, vérszegénység ).



(3) A több-kevesebb idegen hatást is tükröző magyarösszetett szavak(bérszínvonal, sugárszennyezés, szellemkép,

távvezérlés ).***

79

az erő

s változékonyság:az elemek nagy része igen rövid életű.Ennek hátterében azoknak a jelenségeknek,

folyamatoknak a változásai állnak,amelyek a terminológiát alakítják.



A tudomány és a technika állandó megújulásakövetkeztében

még a leginkább állandóságra törekvő tudományos

és szaknyelvekben isgyakran kicserélődik az elemek egy része. *****

80

,

életmódváltása jellegzetes szóhasználatukeltűnésével vagy

a szavak hangulatának pejoratív irányú

megváltozásával jár.



Az egyes szociolektusok és a köznyelv szókészleteközött is kölcsönhatás volt a múltban is.Az egyes szavak gyakran és könnyen változtathatták

szókészleti helyüket a kettő között.Jellemző iránya volt a változásoknak a szociolektusok

81

.

A szaknyelvek közülpl. az orvostudomány, az űrkutatás, a

számítástechnika bizonyos szakszavai ma már

a köznyelvi szóhasználatra is jellemzők. Pl.



immunis, klinika, szervátültetés; holdkomp, ű rszonda; csip, floppi;

anarchia, demokrácia, diplomata, reakció stb.De: igen széles szaknyelvi körből is származhatnak.

82

Eredetükre nézve többségükben nemzetközi szavak:aszfalt, benzin, beton, büfé, celofán, gól,

magnetofon, pedál, televízió, tenisz, traktor stb.Terjedésük: korábban az írásbeliségen át, ma inkább

a média révén.



Előfordul(t) az ellentétes irányú folyamat is.A köznyelvből is gyakran kerültek lexémák a

szociolektusokba.Leginkább jelentésváltozással,

83

valamiféle speciális jelentésbenmeghonosodva azokban.Pl. csörög >> ‘táncol’; léc >> ‘láb’; mókus >>

‘férfi’.

4.3. A köznyelv szókészletének



változásai — Kialakulása: több eltérő nyelvi változatszókészletéből ötvöződött. — A köznyelvi szókészlet folyamatosan növekszik. — Folyamatosan befogad más nyelvváltozatok

84

szókincséből.

— Folyamatosan átad más nyelvváltozatokszókészletébe elemeket.

— Általánosan:

a területi, a szociális és a standard változatokkölcsönhatásban állnak egymással.Egyes szavaiknak a nyelvhasználatban elfoglalt helyzete igen

gyorsan változhat.

a magyar szókészlet változása

Documents