a területi fejlődés hatótényezőinek változása

Komplex fejlesztési politikák

Raffay ZoltánTudományos munkatárs

MTA RKK7621 Pécs, Papnövelde u. 22.

[email protected]

A területi fejlődés hatótényezőinek változása

Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

http://www.novapdf.com

Alapfogalmak

Koncepció, stratégia, operatív program, területfejlesztés, településfejlesztés

Helyzetfeltárás: egy területi egység (település, kistérség, megye, régió, ország) társadalmi-gazdasági helyzetének átfogó elemzése

A Koncepció célja a területi egység helyzetének és problémáinak ismeretében (az adottságokra alapozva) a fejlesztés fő irányainak és átfogó céljainak kijelölése

Stratégiai program: középtávú cselekvési terv, ismerteti a fejlesztési prioritásokat, meghatározza a konkrét intézkedéseket, leírja a megvalósítás keret- és feltételrendszerét

Operatív program: a javasolt intézkedések részletes kibontása



A területfejlesztés fogalma

1996. évi XXI. tv.: Az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi,

gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása

BM Településfejlesztési Iroda, Településfejlesztési füzetek 24: A településfejlesztés a település társadalmi és gazdasági

erőforrásainak, környezeti minőségének, anyagi és humán ellátásának olyan fejlesztése, amely a fenntartható fejlődés érdekében megteremti a település lakossága számára az életszínvonal növekedésének, az életminőség javulásának egyensúlyi feltételeit.



A területfejlesztés feladata

A területi adottságok, lehetőségek és térelemek közti kölcsönhatások törvényszerűségeinek feltárása és hasznosítása révén a társadalmi alapfunkciók gyakorlásához szükséges kedvező feltételek megteremtése, a társadalmi méltányosság és igazságosság elvének érvényesítésével



A területfejlesztés hosszú távú céljai

Munkahelyteremtés, munkanélküliség mérséklése Túlnépesedett városközpontokra nehezedő

demográfiai nyomás csökkentése Erőforrások hatékony hasznosítása Régiók közti indokolatlan fejlettségbeli

különbségek mérséklése Regionális kultúrák és identitás megőrzése,

különös tekintettel a nemzeti kisebbségek lakta területekre

Népesség és környezete közti egyensúly megőrzése vagy helyreállítása



A területfejlesztés eszközei

Pénzügyi ösztönzők (támogatások, kedvezmények, hitel, gyorsított amortizációs leírás)

Központi szabályozás (korlátozás, áttelepítés, tervezés és programozás, vállalatalapítás, állami megrendelések, decentralizáció, fejlesztési területek kijelölése)

Infrastrukturális beruházások (vonalas infrastruktúra, ipari parkok, K+F, szakemberképzés, üzleti szolgáltatások)



A területi folyamatok befolyásolásának rövid története

Társadalmi alapfunkciók térbeli összehangolása történelmileg változott

Preindusztriális korIpari korszak XIX-XX. sz. fordulója: első városrendezési tervek 1928: Ipari Áttelepítési Tanács 1934: Speciális Térségek Törvénye Magyarország: 1959Posztindusztriális kor



A területi fejlődés hatótényezőinek változása

Ipar két évszázados területfejlesztő ereje megtört az 1970-es évekre

Regionális politika korábban: beruházások és városfejlesztés, termelési tényezők térbeli mobilizálása mennyiségi dimenzióban

Exogén vs. endogén fejlődés Globalizáció a területi különbségeket növeli



Az ipari és a szolgáltató társadalom közti legfontosabb különbségek

Differenciált termelésRövid termékszériákRugalmasság és komplexitásTevékenységi kör-gazdaságosságLegfontosabb termelési tényezők a tudás és kreativitásLegfontosabb funkciók a fejlesztés, tervezés, vezetés és marketing

MinőségmaximalizálásTermékverseny (minőség, szolgáltatás, alkalmazkodás a vásárlói igényekhez)Változó és szegmentált piacokNemzetközi piacokEgyedi fogyasztásAutomatizálásMagas szintű és diverzifikált képzettségMunkakörök gazdagodásaRugalmas foglalkoztatottságHierarchia gyengébb, hálózati szerveződésAlvállalkozók igénybevétele, externalizációKis- és középvállalatok, leányvállalatokNemzetközi együttműködés, helyi és regionális önkormányzatMunkamegosztás cégek között

TömegtermelésHosszú termékszériákSzabványosításMéretgazdaságosságLegfontosabb termelési tényező a tőkeLegfontosabb funkció az árutermelésKöltségminimalizálásÁrverseny

Stabil és homogén piacokNemzeti piacokTömegfogyasztásMonoton rutinmunkaAlap-végzettségMunkakörönkénti specializációSzabványosított munkaerőpiacHierarchikus szerveződésVertikális integrációNagyvállalatokNemzetállamok

Munkamegosztás személyek közt

Szolgáltató társadalomIpari társadalom



Versenynyomás főbb tényezői

Növekvő bizonytalanság Élesedő verseny Gyors technológiai fejlődés Szervezeti változások a vállalati szférában Társadalmi-politikai átalakulások

következtében

Növekszik az árversenyen kívüli tényezők szerepe Védelmi intézkedések Munkaerőköltség jelentőségének csökkenése



Versenyképes gazdasági szerkezet

Kellő számú nagyvállalat Dinamikus kis- és középvállalatok Hatékony hálózati együttműködés

Külföldi befektetések szerepének erősödése az erőforrások integrált egyesítése miatt



Külföldi befektetések szerkezetének átalakulása

FDI az egyszerű fogyasztási cikkek termelésétől a technológiailag bonyolultabb ágazatok felé

Fokozódó nemzetközi együttműködés a szolgáltató szektorban

KKV-k aktivizálódása a nemzetközi beruházásokban

Nő a külföldi tőkebefektetések ösztönzésének szerepe



Legfontosabb telepítési tényezők

Külföldön beruházni szándékozó vállalkozók körében végzett felmérés

Stuttgart és Felső-Bajorország Belgium és Hollandia a problematikus

régiók nélkül Île de France és Rhône-Alpok Lombardia Katalónia és Madrid Cheshire



Vizsgált telepítési tényezők… Vevőkör közelsége Beszerzési források közelsége Ipari háttér (hasonló ágazatok, háttéripar) Bankok, pénzügyi szolgáltatások Reklám- és tanácsadó ügynökségek Gépek, berendezések szervízszolgáltatásai Közlekedési helyzet (csatlakozások) Energiaszolgáltatás, energiaárak Korszerű kommunikáció Hulladékfeldolgozás Ipari területek kiépítésének költségei Kulturális és egészségügyi ellátottság



Vizsgált telepítési tényezők… Szabadidő- és sportlétesítmények Társadalmi légkör Lakáshelyzet, lakásköltségek Szakmunkásképzés és továbbképzés Képzett munkaerő Szakképzetlen munkaerő Vezetőképző intézmények közelsége Egyetemi, kutatási bázisok Regionális pénzügyi támogatás Helyi hatóságok koordinációs munkája Helyi és regionális adók, illetékek



… fontossági sorrendje

Korszerű kommunikáció 64,9 Bankok, pénzügyi szolgáltatások 56,0 Közlekedési helyzet (csatlakozások) 52,7 Vevőkör közelsége 51,9 Gépek, berendezések szervízszolgáltatásai 48,4 Egyetemi, kutatási bázisok 38,5 Reklám- és tanácsadó ügynökségek 38,1 Szakmunkásképzés és továbbképzés 37,2 Társadalmi légkör 35,6 Beszerzési források közelsége 34,9 Vezetőképző intézmények közelsége 32,4



… fontossági sorrendje Ipari háttér (hasonló ágazatok, háttéripar) 28,0 Kulturális és egészségügyi ellátottság 25,2 Szabadidő- és sportlétesítmények 23,9 Szakképzetlen munkaerő 4,4 Regionális pénzügyi támogatás 3,5 Ipari területek kiépítésének költségei -5,0 Hulladékfeldolgozás -6,6 Helyi hatóságok koordinációs munkája -8,6 Lakáshelyzet, lakásköltségek -12,9 Képzett munkaerő -13,8 Helyi és regionális adók, illetékek -42,0



Fontos tehát

Az infrastruktúra minősége (kevésbé a fizikai, inkább technológia, távközlési és humán infrastruktúra)

Általános ipari adottságok (hálózatok, háttéripar, karbantartó kapacitás, hardver és szoftver)

Piacra jutás feltételei

Engedélyezési adminisztráció hatékonysága Makrogazdasági szabályozás



A területi fejlődés új hatótényezői

Innováció Felsőoktatás és K+F Modern közlekedési rendszerek



Innováció és K+F a területi fejlődésben

Innováció: újszerű ötlet sikeres megvalósítása A termelékenység növekedésének kb. 80%-a

valamilyen módon köthető az innovációhoz Versenyképesség egyik meghatározója K+F egyenetlenül oszlik el az EU-ban Stratégia az elmaradott területek innovációs

kapacitásának erősítése



A Pentagon súlya Európában

A London, Párizs, Milánó, München és Hamburghatárolta ötszögben található az Unió

területének 20%-a népességének kb. 40%-a GDP-jének mintegy feleA Pentagon nagyvárosai – 15 db – kivétel

nélkül a felső négy hierarchia-kategóriába tartoznak, az Unió városi potenciáljának 34%-át adják



Európai városok hierarchiája

Globális központ (Global node) London és Párizs

„Európai motor” (European engine) 13 város, pl. Amszterdam, Frankfurt, Madrid

Erős várostérség (Strong MEGA) 10 város, pl. Köln, Bécs, Koppenhága, Stockholm

Potenciálisan erős várostérség (PotentialMEGA) 23 város, pl. Budapest, Birmingham, Lyon, Prága

Gyenge várostérség (Weak MEGA) 16 város, pl. Portó, Nápoly, Tallin, Krakkó



Felsőoktatás rövid története

XV. sz. vége: 30 európai egyetemből 13 Közép-Itáliában

XVI. sz. eleje: 70 európai egyetem a mai Spanyolország, Németország, Franciaország és Olaszország közt

Gazdasági kapcsolatok elenyészők XVIII-XIX. sz.: centralizációs törekvések XX sz. második fele: decentralizáció és a

regionális szerepkör felértékelődése



Felsőoktatás rövid története

1950-es évek: extenzív növekedés 1960 és 1970 között 1,8 millió → 4,8 millió Decentralizáció és racionalizálás egyszerre Új egyetemek: a regionális szükségletek

figyelembe vételével Nagy-Britannia, 1960-as évek: 22 új egyetem Németország: új régiók, elsősorban a Ruhr-vidék

és Bajorország Svédország: egyetemek északon (főleg műszaki,

közgazdasági és közigazgatási)



Felsőoktatás a regionális fejlődésben

K+F szerepkör Magasan képzett szakemberek képzésében

meghatározó pozíció Telephelyek minőségéhez való hozzájárulás KKV-k technológia megújulásában és

hálózatosodásában kulcsszerep

Az alábbi feltételek megléte esetén:



Felsőoktatás a regionális fejlődésben

Kutatás a felsőoktatás alapfunkciója Ösztönzők a felsőoktatás és a gazdaság

együttműködésének támogatására Felsőoktatás alkalmas szerkezete Területileg decentralizált felsőoktatás, kellő

kritikus tömeggel



Oktatási szint, 2002 a 25 és 64 éves kor közötti teljes népesség %-a

< 19,219,2 – 28,028,0 – 36,836,8 – 45,6>= 45,6 Nincs adat

EU27 = 32,4Normál eltérés

= 17,7

< 35,0535,05 – 43,3543,35 – 51,6551,65 – 59,95>= 59,95 Nincs adat


= 16,59

< 13,6513,65 – 17,9517,95 – 22,2522,25 – 26,55>= 26,55Nincs adat


= 8,57

ALACSONY KÖZEPES MAGAS



A gyors megközelítés térformáló ereje

Preindusztriális korszak: vasút Ipari korszak: elsősorban közút Posztindusztriális korszak: gyorsforgalmi

utak és gyorsvasút + egyre inkább repülőterek

Akár elsődleges fejlesztő tényező lehet egyes régiókban a repülőtér

Nyugat-Európa: repterek arányosan



Gyorsforgalmi úthálózat 20 és 40 km-es vonzáskörzete 2015-ben



Regionális repülőterek Magyarországon, 2006

Nyilvános nemzetközi repülőterekBudapest FerihegyDebrecen AirportSármellék Nemzetközi Repülőtér

Nyilvános repülőterekFertőszentmiklósNyíregyházaPécs-PogányPér (Győr)Siófok-KilitiSzeged

Katonai repülőterekKecskemétPápaSzolnokTaszár

+ 18 nem nyilvános repülőtérCreated with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.


Gazdasági tér nemzetköziesedése

Városok és régiók erősödő versenyeVáros- és régióversenyben Elsődleges a lakóhely minősége (kultúra-

tudomány-technika-környezet) Nő a kapcsolatok intenzitása, fokozódik a

gyors elérhetőség szerepe Felértékelődik a komplex kínálat Szupra- és szubnacionális szint erősödése,

nemzeti kormányok befolyása csökken



Városhierarchia

Európai városhierarchia átrendeződése1. Nagyipari csoportok irányító központjai2. Diverzifikált termelési szerkezet3. Felsőoktatási és K+F bázisok4. Kísérleti fejlesztő helyek5. Gyors mozgást biztosító infrastruktúra6. Információk és eszmék áramlását biztosító

kapcsolatrendszerek7. Termelő szolgáltatások jelenléte8. Pénzügyi erőforrások, támogatási rendszerek9. Innovációorientált fejlesztési stratégia, rendezési tervek10. Oktatási, kulturális, rekreációs és sportlétesítmények

megközelíthetősége11. Magas színvonalú lakónegyedek



Városfejlesztés új modellje

Önirányító fejlődés Strukturális változások megtervezése,

átalakítás irányainak megfogalmazása, helyi gazdaságfejlesztés a diverzifikációraalapozva (ágazatok, méretstruktúrák)

Környezetbe ágyazottság Sokszereplős folyamat, PPP



A Lisszaboni Stratégia

Portugál elnökség kezdeményezése, 2000 március2010-re az EU legyen a világ legversenyképesebb és

legdinamikusabb tudásalapú gazdasága, amely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartására

Kiemelt területek: Kutatás Oktatás Képzés Internet-hozzáférés Online tranzakciók + Szociális védelmi rendszerek reformja, fenntarthatóvá tétele

Minden tavasszal megvizsgálja az Európa TanácsCreated with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.


Lisszaboni stratégia konkrét célkitűzései

Hatékony belső piac Infrastruktúra-fejlesztés: közúti szállítás arányának

csökkentése; 2010-ig 75 e km közút, 78 e km vasút, 330 repülőtér

2010-ig az EU energiaszükségletének 12%-a megújuló forrásokból

K+F: 2010-ig a GDP 3%-a, elsősorban a magánszféra révén Foglalkoztatás: teljes foglalkoztatottság 63 → 70 %; női

foglalkoztatottság 55 → 60%; 55 évnél idősebbek 40 → 50% 2004 és 2010 között

28 fő cél, 120 al-célkitűzés, eredmények mérésére 117 indikátor EU 25-ben 300 jelentés évente a stratégiával kapcsolatban „Mr. Lisszabon”



Világ országainak versenyképességi sorrendje

Svájc a világ legversenyképesebb gazdasága, a korábbi éllovas Egyesült Államoknál a makrogazdasági, illetve egyensúlyi problémák miatt öt ország is kompetitívebb

Svájc egy évvel ezelőtt negyedik volt a rangsorban. Az idei lista második helyezettje, a tavaly is itt végző Finnország, majd a 2005-ben még csupán hetedik Svédország és a korábban harmadik Dánia következik. Az első tízben hét európai állam, a nagy uniós gazdaságok közül gyengén áll Franciaország (18.), Spanyolország (28.), Olaszország (42.)

Svájc versenyképességének alapja infrastruktúrája, kutatás-fejlesztési szektora, fejlett szerzőijogi védelme, illetve szofisztikált vállalati kultúrája (észak-európai országok versenyhátránya a munkaerőpiac rugalmatlansága)

Az új uniós tagországok közül a legelőkelőbb helyezést Észtország kapta (25.), majd Csehország (29.), Szlovénia (33.), Lettország (36.), illetve Szlovákia (37.) következik. Magyarország csupán a 41., hat helyet csúszott vissza a tavalyi helyezéséhez képest, de még így is megelőzi a szintén visszaeső Lengyelországot (48.)

Az uniós tagságra készülő Románia a 68. legversenyképesebb ország a világon, a hasonló státusban levő Bulgária pedig a 72. helyezést kapta

(Világgazdasági Fórum idei jelentése)



Regionális különbségek Európában

Regionális versenyképesség:

összlakosságmunkaképes korúlakosság

foglalkoz-tatottság

munkaképes korúlakosság

xfoglalkoztatottság

xGDP



Egy főre jutó GDP a vásárlóerő-paritáson számolva 2002-ben

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

120,0

140,0

160,0

180,0

200,0

LU IE DK NL AT UK BE FR SE FI DE IT ES CY EL PT MT SI CZ HU SK PL EE LT LV RO BG

EU25 átlag

Forrás: Eurostat, Nemzeti elszámolások



Egy főre jutó regionális GDP 2001-benEU27, vásárlóerő-paritáson

< 5050 - 7575 - 9090 - 100100 - 125>= 125Nincs adat

MutatóEU25 = 100

Forrás: Eurostat



Foglalkoztatási arány, 2002a 15 és 64 éves kor közötti népesség %-a

Forrás: Eurostat és NSH

< 56

Nincs adat

< 56,0 – 60,2

>= 68,6

< 60,2 – 64,4

64,4 – 68,6



K+F részesedése a GDP-ből, %, 2004

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

EU25

EU15

BE CZ DK DE EE EL ES FR IE IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT SI SK FI SE UK IS NO CH BG HR RO TR CN JP RU US



Üzleti szektor részesedése a K+F-ből, %, 2004

EU15BE

CZ

DKDE

EE EL

ESFRIE

CY

LV

LT

LU

HU

MT

NLAT

PLPT

SI

SK

FISE

UKISNO

CH

BG

HRROTR

CN

JP

RU

US

EU25

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90



a területi fejlődés hatótényezőinek változása

Entertainment & Humor