a felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása magyarországon
DESCRIPTION
A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon. 1945 előtt XIX-XX. század fordulója: az írástudás már nem jegyzett tudásanyag A polgári iskola felértékelődik A II. világháborúig: iskolapótlás csak magántanulóként volt lehetséges - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
![Page 1: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/1.jpg)
A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon
![Page 2: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/2.jpg)
Az iskolarendszerű felnőttképzés Magyarországon1945 előtt
XIX-XX. század fordulója: az írástudás már nem jegyzett tudásanyag
A polgári iskola felértékelődik A II. világháborúig:
iskolapótlás csak magántanulóként volt lehetséges
1945-ig: alfabetizáció a hadseregben, gyorsított ütemű oktatás
1945 után
1945/46: létrejött a szabályozott, iskolarendszerű felnőttoktatás. 1946/47: az első teljes tanév
1948-53: kiemelt kedvezmények, gyorsított, fölülről szervezett, a középiskolák szerepe nő: munka melletti „levelező” oktatás bevezetése
1954-56: elvont kedvezmények, hanyatlás
1958-63: cél a tömegoktatás + érettségi - egyre több fiatal és nő
![Page 3: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/3.jpg)
Az iskolarendszerű felnőttképzés Magyarországon
70-es évek:
idősebbek hiánya a felnőttoktatásban
Gimnáziumi helyett a szakmunkásképzés túlsúlya
1973-2005: szakmunkások szakközépiskolája - fiatalodás, funkcióváltás (a közoktatás működési zavarainak ellensúlyozása)
80-as évek:
1985-től decentralizáció, diverzifikáció, demokratizálódás
![Page 4: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/4.jpg)
A rendszerváltást követő gazdasági, poli-tikai és társadalmi változások és hatásuk
90-es évek eleje: Demokratikus átrendeződés,
nemzetközi politikai átalakulás Nemzetközi szervezetek
hatása (OECD, NATO, Európai Unió)
Piacgazdaság kialakulása, a túlfoglalkoztatás leépülése, piaci verseny beindulása, keleti (Szovjetunió) piacvesztés
privatizáció az állami és önkormányzati tulajdonnal szemben túlsúlyba kerül a magántulajdonú üzleti szektor
A 90-es évek vége: A piacgazdaság
megszilárdulásával – a rendszerváltás mobilitást élénkítő hatása megszűnt, a társadalom rétegződése és az egyenlőtlenségi rendszer lényegileg állandósult
Az iskoláztatási szakasz hosszabbra nyúlt
A legnagyobb mértékben az alacsony képzettségű munkaerő iránti kereslet esett vissza
Számottevő munkanélküliség kialakulása
![Page 5: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/5.jpg)
Az iskolarendszerű felnőttképzés a rendszerváltást követő évek Magyarországán
90-es évek:
A tankötelezettség kitolódása, új tartalmak
NAT, kerettantervek A „vállalkozó” iskola
megjelenése Demográfiai csökkenés,
javuló iskolázottsági mutatók
A munkanélküliség megjelenése és a munkerőpiaci képzések súlyának növekedése
A felnőttképzés piaci jellegének előtérbe kerülése, diverzifikáció
A gazdasági társaságok megjelenése a képzési piacon
A vállalati képzőhelyek megszűnése és átalakulása
Az általános felnőttképzés háttérbe szorulása
A távoktatás szerepének erősödése
A politikai képző funkció tartalmának megváltozása
A népfőiskolai rendszer feléledése
a LLL felértékelődése
![Page 6: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/6.jpg)
Az iskolarendszerű felnőttoktatás a mai Magyarországon A közoktatási intézmények – főként a középiskolák
(szakközépiskolák, gimnáziumok, szakiskolák) és a felsőoktatási intézmények működésének szerves része lett a felnőttoktatás
Kialakult a második esély iskolarendszere A felnőttoktatás de iure – de facto egyenértékű lett a
közoktatással Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervekre
épülő helyi tantervek szerint zajlik Az érettségi vizsga rendszere a közoktatásban
bekövetkezett változásoknak megfelelően változott
![Page 7: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/7.jpg)
Az állam szerepe a felnőttoktatásban
1. A független felnőttoktatási szervezetek létrejöttének támogatása
2. A társadalom és a gazdaság képzési szükségleteinek feltárása3. A felnőttoktatás jogi kereteinek biztosítása4. A különféle intézmények közti együttműködés ösztönzése: a
formális és nonformális megoldások összehangolása5. A gazdasági/társadalmi döntéshozó szereplők (politikai pártok,
egyházak, civil szervezetek, nagyvállalatok, szakszervezetek és egyéb szereplők) és a a felnőttoktatás együttműködésének ösztönzése
6. Európai szintű együttműködések támogatása: nemzetközi kezdeményezések, partnerségek létrehozása
![Page 8: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/8.jpg)
A felnőttképzésre vonatkozó törvények
Felnőttképzési törvény 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről.
Felsőoktatási törvény 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról.
Közoktatási törvény 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról.
Pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának törvénye 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról
Szakképzési hozzájárulás törvénye 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
Szakképzési törvény 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről
![Page 9: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/9.jpg)
A Felnőttképzési törvény
2001. évi CI. törvény a felnőttképzésrőlKölcseyné Balázs Mária nyomán
![Page 10: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/10.jpg)
A Felnőttképzési törvény megalkotásának célja:
Hogy „az alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön… hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába…”
![Page 11: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/11.jpg)
A Felnőttképzési törvény felépítése (fő fejezetek)
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
2. A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE
3. A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
4. FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK
1. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
![Page 12: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/12.jpg)
Mely intézmények tartoznak a törvény hatálya alá ?
A felnőttképzést folytató közoktatási intézmények, szakképző intézmények, Felsőoktatási intézmények, közhasznú társaságok,egyesületek, köztestületek,
alapítványok, közalapítványok, egyéb jogi személyek, jogi személyiség nélküli
gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint ezek felnőttképzési tevékenységet folytatására létrehozott társulásai.
![Page 13: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/13.jpg)
Mi minősül felnőttképzési tevékenységnek* a törvény alapján?
a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés nyújtása, amely képzés célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés
a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.
* Vigyázat: ez nem az andragógia/felnőttképzés fogalma, hanem a felnőttképzési funkciójú szolgáltatás mint gazdasági tevékenység meghatározása.
![Page 14: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/14.jpg)
Ki számít felnőttnek a 2001. évi CI. törvény szerint ?
Az a felnőttképzésben résztvevő természetes személy, aki a külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.
![Page 15: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/15.jpg)
A Felnőttképzési törvény főbb pontjai:
![Page 16: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/16.jpg)
A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/ 1
A felnőttképzést irányító szervezetek
Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) Regionális munkaügyi központok Regionális képző központok Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanács Felnőttképzési és Akkreditáló Testületet (FAT)
![Page 17: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/17.jpg)
A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/2
Az Országos Képzési Jegyzék
A Nemzeti Szakképzési Intézet (ma NSZFI: N. Szakképzési és Felnőttképzési I.) kifejlesztette a modulokból felépülő, új követelményrendszeren alapuló Országos Képzési Jegyzéket (OKJ).
Ebben egy-egy szakképesítés egymásra épülő rész-szakképesítésekből áll, amelyek bővíthetők, fejleszthetők.
![Page 18: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/18.jpg)
A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/3
Az OKJ-hoz kapcsolódó, új tartalmú szakmai és vizsgakövetelmények kötelező jellemzői
Kompetencia alapúak Moduláris szerkezetűek Szakmacsoportos rendszerbe illesztettek Gyakorlat/tevékenységközpontúak
![Page 19: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/19.jpg)
A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/4
A felnőttképzés hazai pénzügyi támogatási rendszerének jogi biztosítékai
foglalkoztatási törvény felnőttképzési törvény
szakképzési hozzájárulásról szóló törvény
![Page 20: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/20.jpg)
A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/5
A felnőttképzés financiális támogatási rendszere
Iskolarendszerű felnőttképzés normatív támogatása Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés normatív
támogatása Álláskeresők iskolarendszeren kívüli képzésének
támogatása Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatása Saját dolgozók képzése a szakképzési hozzájárulási
kötelezettség terhére
![Page 21: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/21.jpg)
A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/6
Támogatási források
A felnőttképzési direkt és indirekt rendszerű állami támogatások alapvetően három fő forrásból táplálkoznak:
1. a hazai központi költségvetés, 2. a hazai Munkaerő-piaci Alap, 3. az EU forrásrendszere – pl. Humánerőforrásfejlesztési
Operatív Program (HEFOP) (25%-os hazai társfinanszírozással a Munkaerő-piaci Alap terhére).
![Page 22: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/22.jpg)
A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/7
Intézményi akkreditáció
A nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmény a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez benyújtott kérelemmel kérheti intézménye akkreditálását.
Az akkreditáció követelményei:
szakmai tanácsadó testület megléte éves képzési terv megléte felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások megléte
A kérelemről független szakmai testület a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban FAT) dönt.
![Page 23: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/23.jpg)
Sajátos felnőttképzési szolgáltatás:
A tanulás előtti tudás méréseHand out: TET – Miskolc
http://www.vacimuv.hu/a-rendszerrl/284-segedletek-rlapok.html
![Page 24: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/24.jpg)
A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/8
Program-akkreditáció A felnőttképzést folytató intézmény által kidolgozott
program akkreditációja iránti kérelmet az NSZFI-hez kell benyújtani.
A program-akkreditációs eljárás során a FAT megvizsgálja a képzési cél megvalósíthatóságát, a pedagógiai követelményeknek való megfelelést és ezek alapján hitelesíti a képzési programot, amelyet - az akkreditálást követően -, mint akkreditált képzési programot más felnőttképzést folytató intézmények is alkalmazhatnak.
A program-akkreditáció érvényességének időtartama legalább kettő, legfeljebb öt év lehet, időtartamát a FAT a képzési program sajátosságai alapján állapítja meg.
![Page 25: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/25.jpg)
A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/9
A nyilvántartásba vett felnőttképzést folytató
intézmény egyéb kötelezettségei
A felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartási számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban - jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.-, valamint a képzéssel kapcsolatos dokumentumokon folyamatosan használni.
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása nyilvános.
![Page 26: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/26.jpg)
Fogalmak definíciója a törvényben(Ld.: a fogalmak megadva részletesen a levélmellékletben)
Nyitott képzés vagy távoktatás
Általános célú képzés Felnőtt Hátrányos helyzetű
felnőtt A felnőttképzéshez
kapcsolódó szolgáltatás Fogyatékkal élő felnőtt Iskolarendszeren kívüli
képzés
Kompetencia Álláskereső felnőtt Elméleti tanóra Belső képzésnek Nem formális tanulásnak Gyakorlati foglalkozás Konzultáció Modul Moduláris rendszer
![Page 27: A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062519/56814db6550346895dbb0b44/html5/thumbnails/27.jpg)
Példa a FTV szerint:
Kompetencia:
a felnőttképzésben részt vevő személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.