A közigazgatás

A közigazgatás szervezete• Központi feladatok: minisztériumok és országos

hatáskörű szervek

• Helyi feladatok: önkormányzati hivatalok

• Országos feladatok – egyes szakágazatokért felelős minisztériumok, pl.:oktatás, kultúra, egészségügy,

• Szervezetek irányítás – rendőrség, honvédség, vámőrség stb.

Országos hatáskörű szervek• Ksh

• Apeh

• Ántsz

• Földhivatal – regionális szervek, ún. dekoncentrált szervezetek

• Oh – ennek is regionális hivatalai

Védelmi funkciókVédelmi funkciók

Képzés, oktatásKépzés, oktatás

Kutatás, fejlesztésKutatás,

fejlesztés

EgészségügyEgészségügy

TB-, jóléti szolgáltatások

TB-, jóléti szolgáltatások

Lakás-, települési infrastruktúra

Lakás-, települési infrastruktúra

Környezet-védelem

Környezet-védelem

Kulturális szolgáltatások

Kulturális szolgáltatások

Párt-, hitéleti- és civil

tevékenységek

Párt-, hitéleti- és civil

tevékenységekInformáció-szolgáltatásInformáció-szolgáltatás

Alap-infrastruktúra

Alap-infrastruktúra

Pénzügyi, üzleti

szolgáltatások

Pénzügyi, üzleti

szolgáltatások

Mezőgazdaság, bányászat, iparMezőgazdaság, bányászat, ipar

Tömeg-közlekedés

Tömeg-közlekedés

Hálózatfüggő szolgáltatásokHálózatfüggő

szolgáltatások

Monetáris rendszer

Monetáris rendszer

Gazdasági funkciók

Gazdasági funkciók

Jóléti funkciókJóléti funkciók

Kulturális funkciók

Kulturális funkciók

Törvény-alkotás

Törvény-alkotás

Igazság-szolgáltatás

Igazság-szolgáltatás

Végre-hajtásVégre-hajtás

HonvédelemHonvédelem

Rendvédelem

Rendvédelem

Államhatalmi funkciókÁllamhatalmi funkciók

Az állami feladaAz állami feladatrendszertrendszer

Államigazgatás Önkormányzati igazgatásKÖZPONTI

TERÜLETI

- Kormány (+segítő és hivatali szervek)

minisztériumok, korm./kp. hivatalok

Helyi (területi és települési) önkormányzatok

Területi államigazgatási szervek

Közigazgatási szervezetrendszer

Terület-fejlesztés

OTF

Rft

Mft

Kistérségi ft /többcélú kistérségi társulás

- Autonóm áll.ig. szervek

A kistérségek

• 2007. évi CVII. Törvény – 174 kistérség

• Névadó: a székhelytelepülés (pl. bajai, pásztói, sásdi stb kistérség)

• A közigazgatás átalakítása minősített többségű törvényt igényelt, ez nem volt meg

• Ezért: többcélú kistérségi társulások jöttek létre- anyagi ösztönzés

Régiók• Az EU csatlakozással összefüggésben

szükség volt ún. „statisztikai-tervezési” közigazgatási egységek létrehozására

• Így alakultak ki a régiók, ezekből 7 van

• Az EU adatszolgáltatás ezek alapján történik, ezek alapján mérik pl. a GDP-t+más mutatókat

• Nem közigazgatási egységek, nincs önkormányzatuk

• Vezetésüket Regionális Tanácsok látják el

• Ezekbe a kormány nevezi ki a tisztségviselőket

• Több országos hivatal regionális alapon szerveződik, például az Oktatási Hivatalok

Feladatrendszer I.• Két alapvető feladattípus:

– Közszolgáltató (saját megoldásban, vagy kiszerződéssel)

– Közhatalmi (hatósági jogalkalmazás és jogalkotás)– Strukturálisan tagozódó feladat- és hatáskörök

– Gazdasági (helyi térségfejlesztés, munkahelyteremtés, helyi infrastruktúra – ivóvíz, szennyvíz, hulladék, telefon, gáz, út, köztisztaság, környezet)

– Humán szolgáltatások (óvoda, alsó- és középfokú oktatás, helyi kulturális szolgáltatások, szociális és egészségügyi szolg.)

– Rendvédelem, tűzoltóság

Feladatrendszer II.• Kötelező feladatok – csak törvény írhat elő. Alapfeladatok az Ötv-

ből (8.§ (1)bek.), továbbiak a szakmai törvényekből– Környezetvédelem– Lakásgazdálkodás– Vízrendezés és elvezetés– Csatornázás– Településfejlesztés és –rendezés– Köztemetők fenntartása– Helyi közutak és közterületek fenntartása– Helyi tömegközlekedés– Köztisztaság és településtisztaság– Óvoda, alapfokú nevelés, oktatás, szociális és egészségügyi

ellátás– Közművelődés, sport– Nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása– Egészséges életmód feltételeinek biztosítása

Az intézmenyrendszer• 3600 óvoda• 3300 általános iskola, közel 800 ezer tanuló• 302 gimnázium• 340 szakközépiskola• 100 sportlétesítmény• 60 ezer kórházi ágy • 3700 köztemető• 600 ezer km. belterületi út• Napi 1,6-2,0 millió köbméter vízmennyiség

szolgáltatása

Feladatrendszer III.

• Önként vállalt feladatok – és vállalkozási tevékenység

• Államigazgatási– Jogalkalmazás (engedélyek, adatközlés,

szankciók stb.)– Katasztrófa-elhárítás– Kiszolgáló jellegű (pl. választások

Jegyző

Adóügyi Iroda

KözigazgatásiIgazgatóság

NépjólétiIgazgatóság

Oktatási,Kulturális és

SportIgazgatóság

Vagyon-gazdálkodásiIgazgatóság

GazdaságiIgazgatóság

MűszakiIgazgatóság

TitkárságiIgazgatóság

Szociális ésGyámügyi Iroda

MűszakiHatósági Iroda

KözszolgáltatásiIroda

Okmányiroda

Oktatási Iroda

Kulturális ésSport Iroda

KöltségvetésiIroda

KözgazdaságiIroda

Törzskari Iroda

Aljegyző

VárosiGyámhivatal

Közterület-felügyelet

Szervezetrendszer

• Rendszerváltás előtt kétszintű– Alapszint (1500) község-város– Járások (1983-ig)– Körzetközpontok (1984-től)– Megyék (19)– Hierarchikus kapcsolatok

• Új önkormányzati rendszer– Kb. 3100 helyi önkormányzat– Gyenge megyei szint– 22 megyei jogú város– Községek – körjegyzőségek, társulások– főváros

• Decentralizáció sajátos megvalósítása:– Gyenge megye– Dekoncentrált szervezetek– Regionalizáció?

Darabszám Lakosságszám

megoszlása(%)

Kiadások az összes önk. kiadás %-ában

Főváros 1 - 19,9

Fővárosi kerületek

23 18 11,3

Megyei önkormányzat

19 - 10,9

Megyei jogú város

22 20 18,4

Egyéb város 195 25 22,9

Nagyközség 222 11 5,6

Község 2691 26 11,0

Összesen 3173 100 100

Az önkormányzatok koncentrációja(1994)Egy települési önkormányzatra jutó népesség (fő)

Magyarország 3322

Franciaország (36 664 önkorm.)

1584

Ausztria 3000

Dánia 18412

Írország (84 önkormányzat)

41667

Gazdasági jellemzők I

• Az önkormányzati rendszer létrejöttével nemcsak a helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatos döntési funkció decentralizálódott, hanem átalakult az állmháztartás rendszere)

• Privatizációs bevételből való részesedés

• A költségvetési szektor differenciálódása, az államháztartási alrendszerek önállósodtak. Átláthatóbb pénzáramlás, összehangoltabb feladatellátás - decentralizáció

• Egyik változás: az állami tulajdon lebontása . Versenyszférában privatizáció, önállósult államháztartási rendszerek részére történő vagyonátadás (tb. tulajdon, önkormányzatoknál korábbi kezelői jogból tulajdonosi jog)

Gazdasági jellemzők II.

• Gazdasági alapokat az Alkotmány rögzíti három tételben:– Saját bevételek– Állami támogatás– Önkormányzati vagyon

• Keretszabályok az Ötv.ben:– Bevételeivel önállóan gazdálkodik– Tulajdonával önállóan rendelkezik– Feladatai ellátásáról egységes költségvetésből

gondoskodik– Hitelt vehet fel, kötvényt bocsáthat ki– Gazdálkodását az ÁSZ ellenőrzi

• Keretszabályok az Áht.-ben:– Az önkormányzatok költségvetése az

államháztartás helyi szintje– Gazdálkodás éves költségvetés alapján történik

Központi költségvetés

Társadalombiztosítási Alapok•Egészségbiztosítás•Nyugdíjbiztosítás

Önkormányzati Rendszer

Decentralizált Pénzalapok

ÁLLAMHÁZTARTÁSÁLLAMHÁZTARTÁS

2007

mrd Ft % kiadás/GDP (%)

Központi költségvetés 8340 51 33

Egészségbiztosítási Alap

Nyugdíjbiztosítási Alap

1669

2562

11 16

7

10

Helyi önkormányzatok 3176 19 13

Elkülönített Alapok 413 3 0,2

Összesen: 16 159 100,0 63,9

GDP: 25 280 mrd Ft

Az önkormányzatok kiadásai (1993-2000évek átlaga)

A GDP %-ában ÁHT összkiadás %

Magyarország 11-13 23-26

Franciaország 9-11 18-20

Ausztria 8-10 15-18

Dánia 30-32 43-45

Finnország 20-22 38-40

Szlovákia 3-5 6-8

• A feladatmegoldás alternatív módjai:

– A közszolgáltatások szerződésbe adása (pl. hulladékkezelés)

– Koncesszió– Nonprofit szervezetek bevonása– Privatizáció

Közigazgatási feladatok csoportjai

II. Államigazgatási feladatok

Általános közérdek- helyi-területi

viszonyokhoz nem kötődő feladatok vagy

- helyi érdekkel szemben érvényesítendő feladatok

(országos, területi/helyi)

Önkormányzati igazgatási feladatok

Szűkebb közösségi érdek

- helyi (települési, megyei, fővárosi) önkormányzati feladatok

- köztestületi feladatok

I. Központi feladatok Területi feladatok