jegyző és közigazgatás

és KözigazgatásJegyzôIGAZGATÁSSZERVEZÉSI, TERÜLETFEJLESZTÉSI

ÉS INFORMATIKAI SZAKLAP

A Jegyzők Országos Szövetsége hivatalos lapja

XIV. évfolyam, 1. szám, 2012. január–február

A H V G - O R A C K I A D Á S Á B A N

KÖZIGAZGATÁSI REFORMMegújult a magyar önkormányzati rendszer

A jegyző jogállása a helyi önkormányzati rendszerben

A fürdővíz és a gyerek

JOGALKOTÁS Gazdálkodj okosan!A jegyző mint munkavállaló és munkáltatóNéhány szó a szabálysértésekről

XIV. évfolyam 1. számának főszerkesztője:DR. NÁNÁSI ÉVAJOSZ elnöke, Gödöllő jegyzője

A következő szám főszerkesztője:Dr. Tiba Zsolt, Budapest főjegyzője 1992 és 2010 között

A KÖZBESZERZÉS JOGAKommentár a gyakorlat számáraHatodik, átdolgozott kiadás

Szerzők:Cser-Palkovics Tamás, Fenyér Éva, Márton Gizella, Mészáros Áron, Patay Gábor, Patay Géza,Smaraglay Gábor

Szerkesztő:Patay Géza

2012. január 1-jén lépett hatályba a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény, amely felváltja a korábbi Kbt.-t, a 2003. évi CXXIX. törvényt. Kiadónk 2012 ápri-lisában jelenteti meg A közbeszerzés joga – Kommentár a gyakorlat számára kapcsos kommentár hatodik ki-adását.

A kommentár a közbeszerzésekről szóló új törvényt és a kapcsolódó legfontosabb végrehajtási jogszabályokat dolgozza fel a szerzők széles körű bírói és ügyvédi ta-pasztalatai alapján. A kötetben megjelennek az uniós jog, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróságok

joggyakorlatának legfontosabb elemei, amelyek iránytűként szolgálhatnak a közbeszerzésekkel foglalkozó szakemberek számára.

Az új közbeszerzési törvény szerkezete jelentős változást mutat, a normaszöveg terjedelme számottevően csökkent, ugyanakkor a végrehajtási szabályok száma megnövekedett. Számos tekintetben az új törvény szemléletváltást tükröz: nagyobb szerephez jut a polgári jogi elemeket is felmutató, az alapelvekkel foglal-kozó fejezet, de a változtatás igénye áthatja a jogszabály teljes egészét is.

Az új kiadású kommentár gyakorlatias megközelítése nagyban segítheti a jogalkalmazók munkáját a min-dennapok során jelentkező újfajta problémák megoldásában.

Ára: • 28 000 Ft (kapcsos kommentár, a jövőbeni pótlapok ára: 38 Ft/oldal)• 19 950 Ft (e-könyvtárban, Jogkódex előfi zetőknek, az évközi frissítéseket is magában foglaló éves

átalánydíj)• 39 900 Ft (e-könyvtárban, az évközi frissítéseket is magában foglaló éves átalánydíj)



2012. január 1-jén lépett hatályba szóló 2011. évi CVIII. törvény, Kbt.-t, a lisában jelenteti meg a gyakorlat számáraadását.


joggyakorlatának legfontosabb elemei, amelyek iránytűként szolgálhatnak a közbeszerzésekkel foglalkozó

2012. január 1-jén hatályba lépett az új Közbeszerzési törvény!

Megrendelési lehetőségek:* HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1384 Budapest, Pf. 797 p (36-1) 349-7600 q(36-1) 340-2304

h [email protected] www.hvgorac.hu

Szeretettel várjuk könyvesboltunkban!Cím: 1137 Budapest, Radnóti M. u. 2. tel.: (36-1) 445-0575

WEB

ES VÁSÁRLÁS–5%

Meggyőződésem, hogy a „Jegyző” hozzájárulhat az új jogi környezet tar-

talmi gazdagítsához, gyakorlati tapaszta-lataink jobb megis-mertetéséhez és cél-szerű alkalmazásá-hoz.

Itt szeretném fel-hívni a figyelmet ar-ra, hogy a szerkesz-tőség – mert a válto-zások úgy kívánják – az eddigiektől eltérő közlési gyakorlatotpróbál követni. A „te-rületi elv” helyett te-matikai meghatáro-zottságú, fontos és aktuális kérdésekköré szervezett lap-számokat tervezünk

megjelentetni, melyhez kérjük az Önök közreműködését.

Kedves Barátaim!

Dolgozzunk együtt, írjuk együtt a „Jegyző” -t! Legyen az olyan, amely jó hírénél fogva terjed, s megér-demli, hogy széles szakmai körök-ben is terjesszék, ismerjék. Éljünk a közélet adta demokratikus lehető-ségekkel. Baráti üdvözlettel:

Dr. Nánási Évaa szerkesztőbizottság elnöke

„Nagyot fordult a világ 1999 óta” – írta dr. Tóth Zoltán, a lap lekö-szönő főszerkesz-tője a Jegyző és Közigazgatás 2011. decemberi számá-ban. Való igaz, a sokunk által érdeklő-déssel olvasott lap is új kihívások előtt áll. Amikor megköszön-jük elődeink mun-káját és erőfeszíté-seit, az irántuk érzett nagyra becsülésün-ket fejezzük ki azzal is, hogy azokra az alapokra kívánunk építeni, amit ők rak-tak le. Nem könnyű, és nem könnyen elérhető cél. Hiszem, hogy EGYÜTT meg tudjuk oldani ezt a különleges feladatot. Olyan újsá-got „csináljunk”, amely megfelel a közszolgálatban dolgozók igényei-nek, szakmai szükségleteinek, segíti őket a jogértelmezés, jogalkalma-zás kérdéseiben, az önkormányzati és közigazgatási tapasztalatok értő alkalmazásában.

A szakszerű tájékoztatás, a napi munkához is nélkülözhetetlen friss ismeretek, információk közlése, a tudásépítés mellett, a lap – hiszek benne – fóruma lehet az önkor-mányzatok és a kormányzat folya-matos párbeszédének, a felkért, hivatott törvényértők gyakorlatot segítő jogértelmezésének.

Annál is inkább fontos ez, mert-hogy a 2012-es év legnagyobb kihí-vása az új önkormányzati törvény feldolgozása, bevezetésének pro-fesszionális előkészítése, továbbá a járások „újrahonosítása” lesz.

talmi gazdagítsához, gyakorlati tapaszta-lataink jobb megis-mertetéséhez és cél-szerű alkalmazásá-hoz.

hívni a figyelmet ar-ra, hogy a szerkesz-tőség – mert a válto-zások úgy kívánják – az eddigiektől eltérő közlési gyakorlatotpróbál követni. A „te-rületi elv” helyett te-matikai meghatáro-zottságú, fontos és aktuális kérdésekköré szervezett lap-számokat tervezünk

Tisztelt Kollégák!Kedves Barátaim!

és KözigazgatásJegyzôés KözigazgatásJegyzôA SZER KESZ TŐ BI ZOTT SÁG EL NÖ KE:

dr. Nánási Éva(JOSZ elnöke)

AL EL NÖ KE:dr. Kelemen Barnabás

(Fővárosi aljegyző)

TA GOK: dr. Bálint József, dr. Bedő Katalin, dr. Bekényi József, dr. Dudás Ferenc, dr. For gács Ist ván, dr. Fu tó Iván,

dr. Gadóczi Bertalan, dr. Győrpál Elemér,dr. Kéki Zol tán, dr. Komáromi Éva, dr. Metzinger Éva,

dr. Schutzbach Fe renc, Szol no ki Zsolt,dr. Tompai Géza, dr. Vi rág Ru dolf, dr. Vörös Tamás

KI ADJA:

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 2.

SZER KESZ TŐ SÉG:Tel.: (06-1) 445-0578

Internet: www.jegyzo.huE-mail: [email protected]

A KI ADÁ SÉRT FE LEL: dr. Frank Ádám ügyvezető

LAPMENEDZSER:Horváth Anett

FŐ SZER KESZ TŐ:dr. Nánási Éva

TÖRDELÉS:Harkai Éva

HIR DE TÉS FEL VÉ TEL:Kiss Anett

[email protected](06-1) 445-0586, (06-20) 548-1448

NYOMDAI MUNKÁK:PRIME RATE Kft.

Felelős vezető: Tomcsányi Péter ügyvezető igazgatówww.primerate.hu

MEG JE LE NIK KÉT HA VON TAElő fi ze tés ben ter jesz ti a Ma gyar Pos ta Zrt.

Üz le ti és Lo gisz ti kai Köz pont ja (ÜLK) Bel föl di elő fi ze tés: Bu da pes ten a Bu da pes ti

Pos ta igaz ga tó ság kerü leti ügy fél szolgálati iro dá i nál, a hírlap kézbe sítők nél

és a Hírlap -elő fize tési Iro dá ban (HELIR) Buda pest VIII., Or czy tér 1. Le vél cím: HELIR 1900

E-mail: [email protected] Te le fon: 303-3441, 303-3442, fax: 303-3440

Vi dé ken elő fi zet he tő a pos ták nálés a kéz be sí tők nél, to váb bá át uta lással

Ma gyar Pos ta Zrt. Üz le ti és Lo gisz ti kai Köz pont 11991102-02102799 szá mú bankszámla szá mára is.

2012-ben az elő fi ze té si díj 1 év re: 12 000 Ft (áfával). ISSN: 1589-3383

A Posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén és azonnal

pótoljuk a hiányt:

[email protected]

A KÖZBESZERZÉS JOGAKommentár a gyakorlat számáraHatodik, átdolgozott kiadás



2012. január 1-jén lépett hatályba a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény, amely felváltja a korábbi Kbt.-t, a 2003. évi CXXIX. törvényt. Kiadónk 2012 ápri-lisában jelenteti meg A közbeszerzés joga – Kommentár a gyakorlat számára kapcsos kommentár hatodik ki-adását.


joggyakorlatának legfontosabb elemei, amelyek iránytűként szolgálhatnak a közbeszerzésekkel foglalkozó szakemberek számára.

Az új közbeszerzési törvény szerkezete jelentős változást mutat, a normaszöveg terjedelme számottevően csökkent, ugyanakkor a végrehajtási szabályok száma megnövekedett. Számos tekintetben az új törvény szemléletváltást tükröz: nagyobb szerephez jut a polgári jogi elemeket is felmutató, az alapelvekkel foglal-kozó fejezet, de a változtatás igénye áthatja a jogszabály teljes egészét is.

Az új kiadású kommentár gyakorlatias megközelítése nagyban segítheti a jogalkalmazók munkáját a min-dennapok során jelentkező újfajta problémák megoldásában.

Ára: • 28 000 Ft (kapcsos kommentár, a jövőbeni pótlapok ára: 38 Ft/oldal)• 19 950 Ft (e-könyvtárban, Jogkódex előfi zetőknek, az évközi frissítéseket is magában foglaló éves

átalánydíj)• 39 900 Ft (e-könyvtárban, az évközi frissítéseket is magában foglaló éves átalánydíj)



2012. január 1-jén lépett hatályba szóló 2011. évi CVIII. törvény, Kbt.-t, a lisában jelenteti meg a gyakorlat számáraadását.


joggyakorlatának legfontosabb elemei, amelyek iránytűként szolgálhatnak a közbeszerzésekkel foglalkozó

2012. január 1-jén hatályba lépett az új Közbeszerzési törvény!

Megrendelési lehetőségek:* HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1384 Budapest, Pf. 797 p (36-1) 349-7600 q(36-1) 340-2304

h [email protected] www.hvgorac.hu

Szeretettel várjuk könyvesboltunkban!Cím: 1137 Budapest, Radnóti M. u. 2. tel.: (36-1) 445-0575

WEB

ES VÁSÁRLÁS–5%

B E K ö S Z ö N T ő

www.jegyzo.hu JEGyZõ ÉS KöZIGAZGATáS 2012/1 l 3

E számunk szerzőiDr. Bekényi József

főosztályvezető, Belügyminisztérium Önkormányzati Feladatok Főosztálya

Dr. Bisztriczki László „Az új szabálysértési törvény magyarázata” című könyv szerzője

Dr. Cser-Palkovics Tamásügyvéd

Dr. Forgács Nóraszerkesztő

Dr. Gyergyák Ferencfőtitkár, Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége

Dr. Iván Jánosmunkatárs, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Törvényességi és Felügyeleti Főosztálya, Kecskemét

Jószai Attilaegyetemi ts., doktorjelölt, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Közigazgatás-szervezési és Urbanisztikai Tanszék

Károlyi Helgakabinetvezető, Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Kabinet

Kóródi-Juhász Zsolt jegyző, Beloiannisz Község Önkormányzata

Dr. Kovács ZitaManna Kulturális Egyesület szakértője

Dr. Mitták Tündejogász, Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár

Dr. Móré Sándoreurópai jogi szakjogász, egyetemi tanársegéd, Károli Gáspár Református Egyetem, ÁJK

Dr. Nánási Évajegyző, Gödöllő Város Polgármesteri Hivatala

Dr. Szekeres Antaljegyző, Debrecen megyei Jogú Város

Szimoncsikné dr. Laza Margitjegyző, Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár

Dr. Tiba Zsoltfőjegyző, 1992–2010 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal

Dr. Tózsa Istvántanszékvezető f. tanár, BCE Gazdaságföldrajz Tanszék NKE Közigazgatás-szervezési és Urbanisztikai Tanszék

Dr. Újházi Miklósjegyző, Sóskút

Vass Péter közgazdász, közigazgatási szakértő

Dr. Vida Mária jogtanácsos, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály, Kecskemét

„A Jegyző”-t írja a

A Jegyző és Közigazgatás a köz-igazgatás és az önkormányzatok szak-mai lapja, de nem „égből jövő” sugal-latokkal, szózatokkal akar szólni az olvasókhoz, hanem a jegyzőket és az önkormányzatok dolgozóit, közalkal-mazottakat, köztisztviselőket, kormány-tisztviselőket érdeklő, érintő problémák-kal, kérdésekkel kíván foglakozni. Ezért várjuk az Önök véleményét, tapasztala-taik összegzését, reagálásokat a megje-lent cikkekre. A címben szereplő mottót szeretnénk igazi tartalommal megtöl-teni a továbbiakban is. Írjanak levelet, cikket, pár soros vagy egész oldalas véleményt, tanulmányt, érdekes tör-téneteket, mindent, ami Önök szerint érdekelheti a közigazgatásban dolgozó kollégáikat! Az anyagokat kérjük, e-mail- ben küldjék!

E-mail címünk: [email protected]

Technikai információka Jegyző és Közigazgatás című szaklap

számára írott cikkekhez

Terjedelem: 5000 karakter szóközökkel (Word „Eszközök” menüben szavak száma) egy oldalnyi terjedelem a lapban.

Fájl neve legyen a cikk egy jellemző kife-jezése vagy a szerző neve vagy a település neve.

Fotó: a szerzőről, településről, a cikk témájához kapcsolódóan. „jpg” formátum-ban, minimum 500 Kb nagyságú, 300 dpi felbontású (digitális fényképezőgépek ilyen képeket készítenek).

Képfájl neve a szereplő neve, a telepü-lés neve vagy a téma legyen.

Ha beteszi a képeket a szövegfájlba, kér-jük, akkor is küldje el az eredeti képfájlt is.

Cikk és kép megküldésének e-mail címe: [email protected]

E-mail: a cikket és a képeket külön-külön csatolt fájlban, de egy e-mailban küldje.

Minden e-mailra válaszolunk! Ha nem kap választ két napon belül, akkor

nem érkezett meg a levele, próbálkozzon újra vagy hívja fel a 06-1 445-0578-as számot.

Szóbeli információ: Horváth Anett, (06-1) 445-0578

Web: www.jegyzo.hu

Többletpéldányok rendelése: [email protected]

és KözigazgatásJegyzô

Tisztelt Olvasónk!Kiadónk számára fontos, hogy sikeresen tolmácsoljuk Önnek az elengedhetetlen szakmai információkat. Ennek érdekében szeretnénk kérni, hogy abban az esetben, ha a Jegyző és Közigazgatás 2012. évi első száma téves megnevezéssel, utca vagy házszám meghatározással jutott el Önhöz, az esetleges későbbi kellemetlenségeket elkerülve, szíveskedjen az adatok vál-tozását jelezni felénk!

Ezt legegyszerűbben a [email protected] e-mail címen, vagy a (06 1) 445-0578-as telefonszámon teheti meg.

Segítségét előre köszönjük.Üdvözlettel:a szerkesztőség

H Í R E K

4 l JEGyZõ ÉS KöZIGAZGATáS 2012/1 www.jegyzo.hu

Hírek

E számunk szerzői ............................................................................................. 4

Közigazgatási reform

Megújult a magyar önkormányzati rendszer ....................................................... 6

A jegyző jogállása a helyi önkormányzati rendszerben ...................................... 7

A fürdővíz és a gyerek ........................................................................................ 9

Az irány jó, de több lépés kellene ..................................................................... 10

Az önkormányzatok törvényességi felügyeletének néhány aktuális kérdése ...... 11

Az önkormányzati rendőrség létrehozásának lehetősége

az új helyi önkormányzatokról szóló törvényben ............................................... 12

Jogalkotás-jogalkalmazás

A nemzeti vagyonról szóló törvény önkormányzati vonatkozásai ....................... 15

Gazdálkodj okosan! .......................................................................................... 16

Önkormányzati vagyonrendelet – egy lehetséges szabályozás ......................... 18

Járni vagy nem járni? ....................................................................................... 21

Településfejlesztés és járási szintű szabályozás? A jövő esélye,

a múlt veszélye – gondolatok a fenntartható településfejlesztésről ..................... 22

A jegyző, mint munkavállaló és munkáltató ....................................................... 25

Néhány szó a szabálysértésekről ..................................................................... 27

Új szabálysértési törvény a „kapuk előtt” ........................................................ 30

Változások a civil szervezetek támogatásában és működésében,

az önkormányzati rendeletalkotás nehézségei ................................................. 32

Az ellenjegyzés diszkrét bája

– bolyongás az Áht., Ámr., Ávr., Htv. vonzásában ............................................. 34

Az ajánlat (részvételi jelentkezés)

formai hibájának közbeszerzési joghatása ...................................................... 36

Közoktatás

Oktatási intézmények fenntartói jogának átadása a nemzetiségek

jogáról szóló törvény fényében ........................................................................ 37

Választójog

Lesz-e végre pálfordulás a damaszkuszi úton? ................................................ 39

Kultúra

Az előadó-művészeti szervezetek finanszírozásának változásai ........................ 41

Megvalósult projekt

Beszámoló a HVG-ORAC Kiadó alkotmányjogi konferenciájáról ...................... 43

Lazíts!

Jubileumi Múzeumok Éjszakája 2012. június 16-án .......................................... 46

Ne m

aradjo

n le a

nélkü

lözhe

tetlen

szak

mai i

nform

ációk

ról!

Fize

ssen

elő

a J

egyz

ő és

Köz

igaz

gatá

s 20

12-b

en m

egje

lenő

tová

bbi 5

laps

zám

ára!

Az

előf

izet

ési d

íj 20

12-r

e cs

ak b

ruttó

10

000

Ft (5

laps

zám

).20

12 a

vál

tozá

sok

éve

az ö

nkor

mán

yzat

ok, a

jegy

zők

és p

olgá

rmes

tere

k sz

ámár

a!•

Hogy

an k

ell a

z át

alak

ításo

kat h

aték

onya

n el

vége

zni?

•

Mily

en v

álto

záso

kra

kell

felk

észü

lni?

•

A Je

gyző

és

Közi

gazg

atás

ban

meg

talá

lja a

vál

aszo

kat a

z ak

tuál

is k

érdé

sekr

e!•

Meg

rend

elés

: ww

w.je

gyzo

.hu/

Előf

izet

és, j

egyz

o@hv

gora

c.hu

T A R T A L O M


Úgy vélem, hogy az elkövetkezendő idő-szakban az új törvény számos jogintéz-ményéről folytatunk részletesebb polémiá-kat, közösen alakítjuk ki a jogalkalmazást segítő szakmai sarokpontokat. Jelen írá-somban – a terjedelmi korlátokra is tekin-tettel – csak arra vállalkozom, hogy néhány gondolatban kitérjek a jogszabály megal-kotásának előzményére, okaira, az átalakí-tás céljára, illetve figyelemfelhívó jelleggel utaljak az elfogadott törvény néhány lénye-ges elemére, bízva abban, hogy a részle-tek megvitatására még számos alkalom kínálkozik.

Helyzetértékelés, előzmények

A demokratikus jogállam kiépülésének folya-matában elengedhetetlen volt a helyi hata-lomgyakorlás törvényi kereteinek megte-remtése, a helyi önkormányzás kialakítása. Ezért az 1990-ben szabadon megválasztott Országgyűlés első teendői között hajtotta végre a történelmi jelentőségű helyi rendszerváltoztatást. E változás visszaadta a helyi közösségek-nek az önkormányzáshoz való jogát, lehe-tővé téve a helyi közhatalom demokratikus és önálló gyakorlását. A lehető legszéle-sebb körben érvényesült a helyi önkor-mányzás joga, így – lélekszámtól függetle-nül – valamennyi település választópolgá-rai élhettek ezen lehetőséggel.

Az önkormányzati rendszer kialakítá-sakor a legnagyobb hangsúlyt a demokratikus működés, az önkormányzati autonómia, illetve a kormányzati túlhatalmat megakadályozó garanciák kiépítése kapta. Abban a tör-ténelmi korszakban ez természetes volt, melynek következményeként azonban a gazdaságossági, hatékonysági, valamint szakmai szempontokat a szükségesnél kisebb mértékben vették figyelembe.

Így egy település-centrikus, nagy autonó-miával rendelkező, ugyanakkor széles felelős-ségre épülő rendszer alakult ki, amely már ekkor magában hordozott több olyan ellentmondást (pl. az elaprózott településszerkezet és a széles feladatrendszer közötti feszültsé-

Dr. Bekényi Józseffőosztályvezető,

BelügyminisztériumÖnkormányzati

Feladatok Főosztálya

Megújult a magyar önkormányzatirendszer

A magyar önkormányzati rendszer átalakításának folyamatában nagy jelentőséggel bír a 2012. december 19-én elfogadott, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.).

get), amely később érthető módon műkö-dési zavarokhoz vezetett.

A kialakított nagyfokú önállóság ellenére az elmúlt húsz év során folyamatosan szűkült az önkormányzatok mozgástere, a helyi közszol-gáltatások biztosítása egyre nagyobb erő-feszítéseket igényelt, a finanszírozás elne-hezült a diszfunkcionális elemek egymást erősítő hatására.

E helyzet kialakulásának okai közül alap-vetően három tényező emelhető ki. Egyrészt az önkormányzati rendszer belső ellentmon-dásai, működési zavarai, másrészt a nagy ellátórendszerek elmaradt reformjai – az állam szerepvállalásának tisztázatlansága –, harmadrészt a folyamatosan csökkenő állami támogatások mértéke (miközben a kötele-zően ellátandó feladatok száma jelentősen megnövekedett).

Mindezen nehezítő körülmények között is fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt 21 év során a demokratikus önkormányzati rend-szer betöltötte hivatását, a polgármesterek és a képviselő-testületek munkája nagyban hozzájárult az ország működőképességé-nek fenntartásához, ugyanakkor szakmai és politikai síkon is egyértelművé vált, hogy hazánk önkormányzati rendszere átfogó megújí-tásra szorul. Az Alaptörvényben adott jog-alkotási felhatalmazás alapján dolgozta ki az Országgyűlés az új törvényt, amely az alapvető értékeket megőrizve új elemek beil-lesztésével újítja meg a helyi önkormányzati rendszert.

Az új törvény alapvető célkitűzései, legfontosabb elemei

A törvény alapvető célja egy modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer kiépítése, amely lehetőséget biztosít a demokratikus és hatékony működésre, ugyanakkor – a választópolgárok önkor-mányzáshoz való kollektív jogait érvényre juttató és védendő módon – szigorúbb kere-teket szab az önkormányzati autonómiá-nak. Az önkormányzati rendszer keretei-nek megváltoztatása csak az államszerve-zet más elemeinek megújításával együtt, a nagy ellátórendszerek reformjával össze-függésben teljesedhet ki. Az új törvény ren-delkezései lehetőséget biztosítanak a megújult

ágazati struktúrák befogadására, működteté-sére (pl. differenciált hatáskör-telepítés).

A törvény a magyar önkormányzati hagyományokra építve, figyelembe véve az Európai Önkormányzati Charta elveit, azokat összhangba hozva a hazai sajá-tosságokkal meghatározza a helyi önkor-mányzás alapvető fogalmi elemeit, megnevezi alanyát, tárgyát, tartalmát. A jogszabály értel-mében települési önkormányzatok a köz-ségekben, a városokban, a járásszékhely városokban, a megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek. A fővárosi önkormányzat települési és terü-leti önkormányzatnak is minősül. A megyei önkormányzat pedig területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, terület-rendezési, valamint koordinációs felada-tokat lát el. Továbbra is minden településen választanak önkormányzati képviselő-testületet és polgármestert. A törvény megváltoztatja ugyanakkor az önkormányzati hivatalok struktúráját. A 2000 főnél kevesebb lakosú településeken a közös önkormányzati hiva-talok biztosítják a hivatali feladatellátást.

Az új törvény a következő fontosabb új eleme-ket tartalmazza:

– a lakosság önszerveződő közössége-inek támogatása, a település önfenntartó képességének erősítése,

– az állami és önkormányzatok közötti új feladatmegosztás alapjainak meghatá-rozása,

– a megyei önkormányzatok feladatkö-rének változása a területfejlesztési, vidék-fejlesztési, területrendezési feladatok meg-határozásával,

– a polgármester státuszának, feladat- és hatáskörének megerősítése,

– a jegyző kinevezési jogkörének polgár-mesterhez történő telepítése,

– az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok egységesítése,

– a társulásra vonatkozó szabályok egy-szerűsítése,

– a közös önkormányzati hivatal struktú-rájának kialakítása,

– a finanszírozásban új feladatalapú támogatási rendszer kialakítása, a műkö-dőképesség erősítése,

– a helyi önkormányzatok kötelezett-ségvállalására vonatkozó szabályok új ala-

K ö Z I G A Z G A T á S I R E F O R M


pokra helyezése az eladósodás megaka-dályozása érdekében,

– a törvényességi felügyelet eszközrend-szerének meghatározása.

Az új törvény három lépcsőben lép hatályba: 2012. január 1-jén döntően a megyei önkormányzatokra és a vagyongaz-dálkodásra, a helyi önkormányzatok törvé-nyességi felügyeletére vonatkozó szabá-lyok. 2013. január 1-jén a törvény rendel-

Dr. Szekeres Antaljegyző,

Debrecen megyei Jogú Város

A jegyző jogállása a helyi önkormányzati rendszerben

2011. december 19-én fogadta el az Országgyűlés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (Mötv.), amely fokozatosan lép hatályba, így 2012. január 1-jétől a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt (ötv.) és a Mötv.-t együtt használjuk.

Vajon eldönti-e az új törvény a sokszor feltett kérdést, kinek a jegyzője a jegyző?

A polgármesteré, a képviselő-testületé, a polgármesteri hivatalé, vagy a kormány-hivatalé?

A Mötv. az alábbi válaszokat adja:

A jegyző és a polgármester

2013. január 1-jétől a polgármester fogja pályázat alapján határozatlan időre kine-vezni a jegyzőt és a jegyző javaslatára az aljegyzőt. A Mötv. szerint több aljegyző kinevezésére csak a fővárosban és a fővá-ros kerületeiben lesz lehetőség.

A polgármester egyes hatásköreit átru-házhatja a jegyzőre. A jegyző készíti elő döntésre a polgármester hatáskörébe tar-tozó államigazgatási ügyeket. A polgár-mester gyakorol minden munkáltatói jogot a jegyző felett.

A szabályozás egyértelműen arra utal, hogy a jövőben a jegyző személye erő-sen kötődik a polgármesterhez. A polgár-mesterváltás eddig gyakran eredményezte a jegyző személyében bekövetkező válto-zást is, ezt követően ez teljesen nyilván-való lesz.

Az idő fogja eldönteni, hogy ez a sze-mélyi függőség hasznára válik-e az önkor-mányzati rendszernek vagy sem.

A jegyző és a képviselő-testület

A fentiekből arra következtethetnénk, hogy lazul a jegyző és a képviselő-testü-let kapcsolata, de egyértelműen ezt nem jelenthetjük ki.

Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A Mötv. a jegyzőt is a képviselő-testület szer-veként határozza meg, így értelemszerűen átruházott hatáskörök címzettje lehet. A képviselő-testület tehát önkormányzati és önkormányzati hatósági hatásköreit dele-gálhatja a jegyzőhöz és e hatáskörök gya-korlásához utasítást adhat, a hatásköröket visszavonhatja.

A jegyző, ahogy az Ötv.-ben is szabá-lyozott volt, tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a bizottságok ülésein, s jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük jogszabályt sért.

Kérdésként merül fel, hogy mi a jelzési kötelezettség sorsa akkor, ha a jegyző a képviselő-testület szerveként eljárva, átru-házott hatáskört gyakorol és ennek során jogszabálysértő utasítást kap a képviselő-testülettől. Jogosult vagy köteles-e az uta-sítást adó testület felé jogszerűségi jelzés-sel élni a jegyző?

Emellett a törvényben némi fogalmi zavart okoz, amikor a jegyző a képviselő-testület szerveként eljárva saját maga felé lenne köteles jelezni döntésének jogszerűt-lenségét.

A jegyző gondoskodik a képviselő-tes-tületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről. A jegyzőkönyvet, a rendeleteket a polgár-mester és a jegyző írja alá.

A jegyzői feladatok között új a beszámo-lási kötelezettség. A jegyzőnek évente be kell számolnia a képviselő-testület ülésén a hivatal tevékenységéről. (Nyilvánvalóan ez nem érinti az államigazgatási feladato-kat, hiszen a törvény kimondja, ha a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörben jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.)

Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb harminc napon belül írásban érdemi választ kell adni.

A jegyző és a polgármesteri hivatal

A polgármesteri hivatalt a képviselő-tes-tület döntése szerint és saját hatáskörben a polgármester irányítja.

A polgármester határozza meg – a jegyző javaslatainak figyelembevételével – a polgármesteri hivatal feladatát az önkor-mányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtá-sában. A polgármester egyes hatásköreit a polgármesteri hivatal ügyintézőjére ruház-hatja.

A jegyző javaslatára a polgármester elő-terjesztése alapján a képviselő-testület dönt a polgármesteri hivatal belső szerve-

kezéseinek zöme, többek között az önkor-mányzati gazdálkodásra és finanszírozásra vonatkozó rendelkezések, a 2014. évi álta-lános önkormányzati választáskor pedig a települési képviselők, polgármesterek jogál-lására és az összeférhetetlenségükre vonat-kozó szabályok lépnek életbe. Fontos utalni arra, hogy az új törvény nem csak a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tör-vényt váltja fel fokozatosan, hanem az ún.

kapcsolódó törvényeket is (a társulásra, kis-térségi társulásra, a polgármesterek, illetve a települési képviselők jogállására vonat-kozó törvényeket). Az önkormányzati rend-szer átalakításának folyamatában meghatá-rozó a Mötv. elfogadása, de – mint utaltunk rá – az államrendszer más elemeinek átala-kítása (pl. járási hivatalok kialakítása), illetve az ágazati reformok végrehajtása együtt jelentik a rendszer megújulását. n



zeti tagozódásáról, létszámáról, munka-rendjének, valamint ügyfélfogadási rendjé-nek meghatározásáról.

A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti. Tekintettel arra, hogy a megyei önkor-mányzat jegyzője és a települési jegyzők között nem áll fenn – akár alá-, vagy fölé-rendeltségi – kapcsolat, amely az elne-vezésbeli különbséget indokolttá tenné, a főjegyzői elnevezés 2013. január 1-jétől csak a főpolgármesteri hivatal vezetőjét illeti meg.

A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogo-kat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, valamint az aljegyző feletti egyéb munkáltatói jogokat. Továbbra is a polgármester egyetértése szükséges – az általa meghatározott kör-ben – a polgármesteri hivatal köztisztvise-lője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezé-séhez, vezetői megbízásához, felmentésé-hez, vezetői megbízásának visszavonásá-hoz és jutalmazásához. A bérezés új elem a felsorolásban.

A jegyző és a kormányhivatal

A kormányhivatal törvényességi fel-ügyeletére vonatkozó rendelkezéseket 2012. január 1-jén lépteti hatályba a Mötv. A törvényességi felügyeleti eljárás célja a jegyző vonatkozásában a működése jog-szerűségének biztosítása.

A kormányhivatal a jegyzőtől informá-ciót kérhet, konzultációt kezdeményez-het, amelynek megadott határidőn belül a jegyző köteles eleget tenni.

A kormányhivatal jogszabálysértés ész-

lelése esetén felhívhatja a jegyzőt, hogy a jogszabálysértést szüntesse meg. (Ter-mészetesen a jegyző saját eljárása vonatko-zásában.)

A kormányhivatal törvényességi felügye-leti bírságot állapíthat meg, ha a jegyző fel-hívás ellenére a megadott határidőn belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldési kötelezettségének, illetve ha határidőben nem tesz eleget az információkérésre irá-nyuló megkeresésnek.

A kormányhivatal fegyelmi eljárást is kez-deményezhet a polgármesternél a jegyző ellen. Ha a polgármester nem folytatja le határidőben a jegyző ellen a fegyelmi eljá-rást, törvényességi felügyeleti bírság meg-állapítására kerülhet sor.

Kérdésként merül fel, hogy mi a jelzési kötelezettség

sorsa akkor, ha a jegyző a képviselő-testület

szerveként eljárva, átruházott hatáskört gyakorol

és ennek során jogszabálysértő utasítást kap

a képviselő-testülettől. A Mötv.-ben meghatározott kivételes

esetben – ideiglenes hatállyal – a kormány-hivatal vezetője is adhat jegyzői megbízást.

A jegyző és a közszolgálat

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján a miniszterelnök címzetes főjegyzői címet adományozhat az illetékességi területén tartósan kiemelkedő szakmai munkát végző jegyzőnek. A cím adományozását a képviselő-testület a kor-mányhivatal útján kezdeményezheti.

Ha a kezdeményező a kormányhivatal, akkor a képviselő-testület véleményezi a kezdeményezést.

A fenti szabályozás módosítására 2013. január 1-jétől feltétlenül szükség lesz, hiszen a jegyzőt a polgármester fogja kine-vezni.

Ha maradna a most hatályos szabályo-zás, akkor a munkáltatói jog teljes körét gyakorló polgármester sem kezdeménye-zési, sem javaslattételi, sem véleménye-zési joggal nem rendelkezne a címzetes főjegyzői cím odaítélésénél.

(Kezdeményezhet a képviselő-testület és a kormányhivatal, véleményez a jegy-zői szakmai érdek-képviseleti szerv, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, ha nem a képviselő-testület a kezdeményező, akkor a képviselő-testület is; javaslatot tesz a kormányhivatal, dönt a miniszterelnök.)

összegezve:

a polgármester nevezi ki a jegyzőt és gyakorolja fölötte a munkáltatói jogokat;a jegyző szerve a képviselő-testü-

letnek, így a képviselő-testület hatáskört ruházhat rá;a jegyző hatásköre jelentősen bővül:

– ellátja a hatáskörébe utalt állam-

igazgatási feladatokat (ennek köre még nem tisztázott);

– gyakorolja a polgármester által átruházott hatásköröket;

– ellátja a képviselő-testület által átruházott önkormányzati és önkor-mányzati hatósági ügyeket;

– a képviselő-testület és szervei működésével kapcsolatos feladatai megmaradnak;

– gyakorolja a fentebb említett mun-káltatói jogköröket;

– vezeti a polgármesteri hivatalt; – önkormányzati gazdálkodással

kapcsolatos feladatokat végez (va- gyonkataszter folyamatos vezetése; költségvetési koncepció, költségve-tési rendelet-tervezet, zárszámadási rendelet-tervezet elkészítése);

– belső kontrollrendszert működ-tet az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazda-ságos, hatékony és eredményes fel-használása céljából;

– belső ellenőrzést működtet, mely keretében gondoskodik a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is. n



Sokszor leírták már, hogy a legtöbb tele-pülés nehéz helyzetének oka nem a fele-lőtlen gazdálkodás, hanem a lehetőségek szűkülése. Csaknem húsz éve megfigyel-hető, hogy az önkormányzatok újabb és újabb feladatokat kaptak az államtól úgy, hogy a szükséges forrást csak részben, néha egyáltalán nem biztosították. Persze voltak települések, akik csődjüket maguk-nak köszönhették, de a kisebbség miatt most minden önkormányzat nehéz hely-zetbe kerülhet. Mire gondolok?

Az önkormányzat önként vállalt felada-tot csak saját bevételei, esetleg erre a célra biztosított külön forrás terhére és csak a kötelező feladatok ellátásának veszélyez-tetése nélkül végezhet (Mötv. 10. §). A tör-vény 13. §-a nem kevés kötelező feladatot állapít meg az önkormányzatok részére, továbbá szól az önkormányzatok feladat-finanszírozási rendszeréről is. A 117. § (1) bekezdése szerint a kötelező feladatok ellátása során felmerülő működési kiadá-sok fedezetét az Országgyűlés feladat-alapú támogatással biztosítja. Elsőre azt hihetnénk, hogy a teljes költséget fedezné az állam, de nem így van. Valószínűleg a jelenlegi gazdasági helyzetben ez nem is lehetséges. Tovább olvasva a kérdéses szakaszt kiderül, hogy az Országgyűlés ma még nem ismert külön jogszabályok-ban meghatározott közszolgáltatási szint-nek megfelelő támogatást biztosít. A támo-gatás biztosításánál figyelembe veendő szempont a takarékos gazdálkodás, a helyi önkormányzat jogszabályokon ala-puló elvárt bevétele és a tényleges saját bevétel. „A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét külön törvény határozza meg.”– ez a törvény ma még nem ismert –, továbbá „A fel-adatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell az önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyes feladatok kiadási összegét közpon-tilag határozzák meg [lásd a jogszabá-lyokban meghatározott közszolgáltatási szintről szóló szövegrészt és a 11. § (3) bekezdésében foglaltakat]. Ennek ellátá-sához az állam, ahogy eddig, a jövőben is eleve önkormányzati hozzájárulással szá-mol, saját bevételeik terhére. De még azt


A fürdővíz és a gyerekAz új önkormányzati törvény egyik fő célja annak megakadályozása, hogy az önkormányzatok könnyelmű gazdálkodással csődhelyzetbe kerüljenek.

sem döntheti el a képviselő-testület, hogy milyen módon biztosítja az „önrészt”, mert külön törvény fogja meghatározni azokat a helyi adókat és egyéb saját bevételeket, amelyekből szintén e külön törvény által meghatározott hányadot kell a kötelező fel-adatok ellátására fordítani. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. 10. § (4) bekezdése szerint az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel. Ezen túlmutató hitelfelvé-telt még a Kormány sem engedélyezhet az önkormányzat számára.

Ha egy település nem teljesíti valamely közszolgáltatási feladatát, az állam bírói út igénybevételével elvégeztetheti azt az önkormányzat költségére [Mötv. 140. § (4)–(5) bekezdés] akkor is, ha a közszol-gáltatás teljesítése nem az akarat, hanem a pénz hiányában marad el. Ez könnyen előfordulhat, ha a várt helyi adóbevételt végrehajtási eljárással sem sikerül időben beszedni. Egyszerűsítsünk. Az állam meg-határozza, milyen feladatokat kell ellátni, ehhez csak részben biztosít központi támo-gatást, részben meg előírja, hogy az önkor-mányzat melyik saját bevételét mire hasz-nálhatja fel. Szükség esetén kikénysze-ríti a feladat ellátását. Ha pedig mindezek után és miatt az önkormányzat nehéz hely-zetbe kerül, az állam azt mondja, hogy az önkormányzat gazdálkodott rosszul és „A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásá-nak következményei a helyi önkormányzatot ter-helik, kötelezettségeiért a központi költségvetés

nem tartozik felelősséggel.” [Mötv. 112. § (2) bekezdés]

Ebben nem sok új van. Az állam eddig is így ált hozzá ehhez a kérdéshez, most azonban már sarkalatos törvényekben is kimondja. Korábban folyamatosan azt hal-lottuk, hogy a települések nehéz helyzeté-ért nem az önkormányzatok hibáztathatók, mert csak feladatot kaptak, de elégséges forrást nem. Ezek szerint mégis minden önkormányzat felügyeletre szorul.

Félő, hogy a jövőben az önkormány-zatok nem tudnak, nem akarnak a kötele-zőkön felül más feladatot ellátni. A pályá-zatok sem jelentenek sok segítséget, a pályázati források zöme fejlesztésre szol-gál, működési költség ezekből nem fedez-hető. A települések többségében a vállal-kozások, a lakosság tovább már nem ter-helhető, itt az önkormányzat visszahúzód-hat csigaházába, megmarad(hat) a köte-lező feladatok minimális színvonalú ellátá-sánál. A vesztes a lakosság lesz.

Jobb megoldás lett volna a korábbi elképzelés. Tavaly szó volt arról, hogy az állam a takarékosság elvét szigorúan szem előtt tartva jogszabályokban határozza meg a kötelező feladatok elvárt színvona-lát és az ehhez szükséges kiadás szint-jét. A forrást teljes egészében, kötött fel-használású központi támogatás formájá-ban átadja. Ha pedig egy önkormányzat képes rá, akkor ezt az országosan egysé-ges alapellátást magasabb nívóra emelheti saját bevételei felhasználásával. n



Az irány jó, de több lépés kelleneA Mötv. 49. § (2)

bekezdése szerint: „A képviselő-testület szerve-zeti és működési szabály-

zatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztá-sának jogkövetkezményeit.” Nem meghatároz-hatja, hanem meghatározza, vagyis a kép-viselő-testület köteles valamilyen szank-ciót kitalálni erre a mulasztásra. A törvényi előírás ebben a formában aggályos, vagy inkább a jó irányba tett elégtelen lépésnek mondanám.

Ha a képviselő-testület tagja elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, az olyan etikai hiányosság, melynek az esettől függően más-más súlya lehet.

Vannak olyan ügyek, amelyek esetében komoly hátrányt jelenthet a közösségre, ha a képviselő-testület döntéshozatal előtt nem tud tagjának az érintettségé-ről. Az önkormányzat vagyonához, bevé-teleihez kapcsolódó kérdésekben, vagy a helyi építési szabályok megalkotása, módosítása során az érintettség ismereté-nek jelentős szerepe lehet a döntés meg-hozatalában, tartalmában, a végrehajtás módjában. Különösen igaz ez akkor, ha az érintett személy a polgármester, aki a leg-több döntés előkészítésében aktívan részt vesz és akinek feladata a képviselő-tes-tület döntésének végrehajtása. Sok olyan eset történt az elmúlt húsz évben, amikor utólag derült ki, hogy a döntést előkészítő képviselők, bizottsági tagok, vagy akár a polgármester érintett volt egy-egy ügy-ben, de ezt „elfelejtette” bejelenteni a dön-tés előtt. Sok esetben nyilván ugyanaz lett volna a döntés akkor is, ha ismertté válik a kapcsolódás, de biztosan születtek volna más tartalmú határozatok is, vagy legalább a végrehajtást másra bízta volna a testü-let. Mondjuk akkor, ha a képviselő-testület egy vagy több tagjának komoly vagyon-növekményt, vagy más előnyt jelent egy-egy ingatlancsoport építési övezeti beso-rolása, esetleg egy-egy önkormányzati ingatlan hasznosítása, vagy mentesség a helyi adó alól. Érdekes helyzetet ered-ményez például, ha a képviselő-testület döntése következtében a határozat végre-hajtásáért felelős személynek önmagával kellene szerződést kötnie. Valószínűleg mást hatalmazna fel a testület a határo-zat végrehajtására, ha előre tudná, hogy ugyanaz a játékos ül a sakktábla mindkét oldalán. Ha azt hiszik a Tisztelt Olvasók, hogy ez lehetetlen, hogy túl sokat néztem Monty Python Repülő Cirkuszát, akkor téved-

nek. Előfordultak ilyen és ehhez hasonló helyzetek nem egy és nem tíz helyen az Ötv. 1990. évi hatálybalépése óta. Ez olyan súlyú kérdés, amely egységes sza-bályozást igényel. Ez a mulasztás ugyan-olyan hiba az ország minden településén, de lehet, hogy sok-sok eltérő és külön-böző súlyú szankciót rendelnének hozzá a képviselő-testületek. Legalább az elő-zőekben említett esetekben vagyis, ha

Az új önkormányzati törvény (Mötv.) 49. § (1) bekezdése szól a képviselő-testület tagjainak arról a már 1990-ben rögzített kötelezettségéről, hogy döntés előtt be kell jelenteniük, ha őket, vagy közeli hozzátartozójukat az ügy személyesen érinti. Újdonság, hogy míg eddig ennek elmulasztása nem járt szankcióval, a jövőben járhat. Kérdés, hogy hányféle megoldás lesz?


az érintettség az önkormányzat megha-tározott nagyságú vagyonának hasznosí-tásával függ össze, illetve a helyi szabá-lyozási terv módosításával kerül a testü-leti tag vagy hozzátartozója előnyös hely-zetbe, törvényben meghatározott szank-cióval kellene élni a bejelentés elmulasz-tása miatt. Megoldás lehetne, ha a tör-vény kimondaná, hogy a döntés végrehaj-tását fel kell függeszteni és a kérdést már az érintettség ismeretében újra kell tár-gyalni úgy, hogy a mulasztó képviselő nem csak a döntéshozatalban, hanem mond-juk az előterjesztés megismételt tárgya-lásán sem vehet részt. A mulasztó akkor se vehessen részt a döntés végrehajtá-sában, ha egyébként jogszabály alapján erre köteles lenne. Sok más megoldás is elképzelhető, a lényeg az egységes sza-bályozás igényében foglalható össze.

Az Országgyűlés más esetben szük-ségesnek tartotta az egységes szank-ciót. Akinek köztartozása van az állammal, önkormányzattal szemben és azt 60 napon belül, illetve fizetési könnyítés esetén a jog-erős határozat szerint nem rendezi, annak megbízatását méltatlanság jogcímén meg kell szüntetni [Mötv. 38. § (1) bekezdés d) pontja]. Tekintet nélkül a tartozás össze-gére és arra, hogy egy éven belül, vagy hosszú ideje tartozik. Azaz a törvény sze-rint, aki a település életét irányítja, legyen az a polgármester vagy képviselő, nem tar-tozhat a köznek, ha mégis, akkor méltatlan a megbízatására.

Azzal, hogy csak a tartozás ténye szá-mít, nagyon szigorú szabályt sikerült alkotni. Sőt, megkockáztatom, túl szigo-rút, hiszen ma nem nehéz köztartozást felhalmozni. Ha ez így helyes, akkor talán az sem méltó a választók bizalmára, aki a képviselő-testületnek esetleg a saját véleményével és szavazatával(!) megtá-mogatott döntése miatt juthat lényegesen előnyösebb helyzetbe és még arra sem veszi a fáradságot, hogy ezt a testület többi tagjának még a napirendi pont tár-gyalása, de legalább a szavazás előtt a tudtára adja. n



jegyző és közigazgatás

Documents