a fizika tÖrtÉnete
DESCRIPTION
A FIZIKA TÖRTÉNETE. 2004/2005 . tanév II. félév. A fizika története. A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában (ion iskola, püthagoreusok, eleai iskola, atomisták, Arisztotelész). A fizika története. AZ ATOMISTÁK Előkészítők: Empedoklész Anaxagórász - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanntik természetfilozófiában
112004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A FIZIKA A FIZIKA TÖRTÉNETETÖRTÉNETE
2004/20052004/2005. tanév II. félév. tanév II. félév
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanntik természetfilozófiában
222004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
A világ lényegére A világ lényegére vonatkozó vonatkozó
elképzelések az antik elképzelések az antik természetfilozófiábantermészetfilozófiában
(ion iskola, püthagoreusok, eleai (ion iskola, püthagoreusok, eleai iskola, atomisták, Arisztotelész)iskola, atomisták, Arisztotelész)
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanntik természetfilozófiában
332004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
AZ ATOMISTÁKAZ ATOMISTÁK
Előkészítők:Előkészítők: EmpedoklészEmpedoklész
AnaxagórászAnaxagórász
Megalapító:Megalapító: LeukipposzLeukipposz
Fő képviselők:Fő képviselők: DEMOKRITOSZDEMOKRITOSZ
EPIKUROSZEPIKUROSZ
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanntik természetfilozófiában
442004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanz antik természetfilozófiában
55
A fizika történeteA fizika története
EMPEDOKLÉSZ EMPEDOKLÉSZ
(Kr.e. 495 - Kr.e. 435)?(Kr.e. 495 - Kr.e. 435)?
Arkhé: négy őselemArkhé: négy őselem
föld, tűz, víz, levegőföld, tűz, víz, levegő
A változás: az őselemek egyesülése és A változás: az őselemek egyesülése és felbomlásafelbomlása
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanz antik természetfilozófiában
66
A fizika történeteA fizika története
Végtelen sok őselem van: spermata (chremata) vagy más Végtelen sok őselem van: spermata (chremata) vagy más néven: HOMOÖMÉRIA (Arisztotelész alapján)néven: HOMOÖMÉRIA (Arisztotelész alapján)
A káoszból kozmosz (rend) leszA káoszból kozmosz (rend) lesz
A nusz (nous) – ész, értelem szerepeA nusz (nous) – ész, értelem szerepe
ANAXAGÓRÁSZANAXAGÓRÁSZ
(Kr.e. 500 – Kr.e. 428)(Kr.e. 500 – Kr.e. 428)
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanz antik természetfilozófiában
77
A fizika történeteA fizika története
Leukipposz és Demokritosz
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanz antik természetfilozófiában
88
A fizika történeteA fizika története
DEMOKRITOSZDEMOKRITOSZ
(Kr.e. 460 – Kr.e. 370)(Kr.e. 460 – Kr.e. 370)Létezik az űrLétezik az űr, a vákuum, a vákuum
Ebben a Ebben a végtelenvégtelen semmiben, az semmiben, az űrbenűrben végzik végzik örökörök mozgásukat az mozgásukat az anyag parányi, tovább már nem anyag parányi, tovább már nem osztható (a-tomon), de osztható (a-tomon), de egyszersmind elpusztíthatatlan egyszersmind elpusztíthatatlan részei, az részei, az ATOMOKATOMOK
Az űr minden irányban végtelen, Az űr minden irányban végtelen, NINCS NINCS FENNFENN és és LENNLENN
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanz antik természetfilozófiában
99
A fizika történeteA fizika története
Az atomok Az atomok különböznek:különböznek: NagyságbanNagyságban AlakbanAlakban HelyzetükbenHelyzetükben ElrendeződésükbenElrendeződésükben
Végtelen kicsinyek, szemmel nem láthatóakVégtelen kicsinyek, szemmel nem láthatóak
A lélek atomjai finomak, simák és gömbölyűekA lélek atomjai finomak, simák és gömbölyűek
A tűz atomjai élesek, szúrósakA tűz atomjai élesek, szúrósak
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanz antik természetfilozófiában
1010
A fizika történeteA fizika története
Az űrben zuhannak az atomokAz űrben zuhannak az atomok
A nehezebbek a könnyebbeket utolérik, ütköznek, A nehezebbek a könnyebbeket utolérik, ütköznek, megszűnik az egyenes vonalú mozgás, átcsap örvénylő megszűnik az egyenes vonalú mozgás, átcsap örvénylő mozgásba, létrejönnek a különböző világrendszerekmozgásba, létrejönnek a különböző világrendszerek
„„Minden bizonyos okból és szükségszerűségből történik.” Minden bizonyos okból és szükségszerűségből történik.”
Ez a Ez a MECHANIKAI DETERMINIZMUS. MECHANIKAI DETERMINIZMUS.
(kiteljesedés NEWTON-nál)(kiteljesedés NEWTON-nál)
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanz antik természetfilozófiában
1111
A fizika történeteA fizika története
A legnagyobb erkölcsi érték:A legnagyobb erkölcsi érték: NYUGALOMNYUGALOM DERŰDERŰ
EmiattEmiatt Demokritoszt Demokritoszt aa NEVETŐ filozófusnak NEVETŐ filozófusnak isis neveziknevezik
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanz antik természetfilozófiában
1212
EPIKURUSZ EPIKURUSZ
(Kr.e. 341 – Kr.e. 270)(Kr.e. 341 – Kr.e. 270)Epikurosz nézeteiről a legjobb forrás:Epikurosz nézeteiről a legjobb forrás:
TITUS LUCRETIUS CARUS (római költő, Kr.e. 94 – Kr.e. 51)TITUS LUCRETIUS CARUS (római költő, Kr.e. 94 – Kr.e. 51)
DE RERUM NATURADE RERUM NATURA
(A TERMÉSZETRŐL; verses tanköltemény)(A TERMÉSZETRŐL; verses tanköltemény)
Az atomok örök mozgása a szakadatlan zuhanás a végtelen űrben. Az atomok örök mozgása a szakadatlan zuhanás a végtelen űrben. Az atomoknak van súlyuk. Az atomok időnként, Az atomoknak van súlyuk. Az atomok időnként, önkényesenönkényesen irányt irányt
változtatnak. Ez a változtatnak. Ez a deklináció.deklináció.
A fizika történeteA fizika története
2004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanz antik természetfilozófiában
1313
A séma tehát:A séma tehát: esés - irányváltoztatás (deklináció) - esés - irányváltoztatás (deklináció) - összeütközés - társulás - keletkezés - teremtésösszeütközés - társulás - keletkezés - teremtés
Az atomok összekapcsolódása Az atomok összekapcsolódása sűrűsűrű: kő, vas: kő, vas
ritkaritka: levegő, napfény: levegő, napfény
Illusztráció: parányi porszemek tánca a sötét szobába, Illusztráció: parányi porszemek tánca a sötét szobába, keskeny résen besütő napfényben (keskeny résen besütő napfényben (Brown-mozgásBrown-mozgás))
Az atomok sebessége nagyobb a fény sebességénél Az atomok sebessége nagyobb a fény sebességénél
A fizika története A fizika története
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanntik természetfilozófiában
14142004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
ARISZTOTELÉSZARISZTOTELÉSZ
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanntik természetfilozófiában
15152004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
Sztageira
Athén
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanntik természetfilozófiában
16162004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
ARISZTOTELÉSZ életének főbb állomásaiARISZTOTELÉSZ életének főbb állomásai
Kr.e. 384-ben Sztageiroszban született (ezért Kr.e. 384-ben Sztageiroszban született (ezért egyesek Ho Sztageiritész-nek is hívják)egyesek Ho Sztageiritész-nek is hívják)
Apja: NIKOMAKHOSZ (Amyntas macedon király Apja: NIKOMAKHOSZ (Amyntas macedon király háziorvosa)háziorvosa)
Kr.e. 367-ben Athénbe megy a platóni AkadémiáraKr.e. 367-ben Athénbe megy a platóni Akadémiára
Atarneusz, Mütiléne (Leszbosz szigete)Atarneusz, Mütiléne (Leszbosz szigete)
343-ban Nagy Sándor (a későbbi II. Philipposz) 343-ban Nagy Sándor (a későbbi II. Philipposz) nevelője lesz)nevelője lesz)
Platonról: „Szeretem Platónt, de még jobban az Platonról: „Szeretem Platónt, de még jobban az igazságot.”igazságot.”
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanntik természetfilozófiában
17172004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika története A fizika története
335-ben Athénban megalapítja saját iskoláját, a 335-ben Athénban megalapítja saját iskoláját, a LÜKEION-t (Peripateteikus iskola)LÜKEION-t (Peripateteikus iskola)
323-ban (Nagy Sándor halála után) megvádolják: 323-ban (Nagy Sándor halála után) megvádolják: „megsértette az isteneket, nem vallásos.”„megsértette az isteneket, nem vallásos.”
Politikai per készül ellenePolitikai per készül ellene
322-ben Khalkisz-ra megy (Euboia szigete), ott hal 322-ben Khalkisz-ra megy (Euboia szigete), ott hal meg meg
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanntik természetfilozófiában
18182004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
Arisztotelész műveiArisztotelész művei
MetafizikaMetafizika
általános filozófiai, lételméleti, gnoszeológiai és általános filozófiai, lételméleti, gnoszeológiai és (részben) logikai nézeteit tartalmazza, (részben) logikai nézeteit tartalmazza, filozófiatörténeti alkotásnak is tekinthetőfilozófiatörténeti alkotásnak is tekinthető
FizikaFizika
általános filozófiai nézeteit írja leáltalános filozófiai nézeteit írja le
PolitikaPolitika
Társadalomelméleti modell Társadalomelméleti modell
PoétikaPoétika
irodalmi-művészeti anyag, esztétikai alkotásirodalmi-művészeti anyag, esztétikai alkotás
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanntik természetfilozófiában
19192004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
Arisztotelész műveiArisztotelész művei
Nikomakhoszi etikaNikomakhoszi etika
Eudémoszi etikaEudémoszi etika
Nagy etikaNagy etika
erkölcsi tárgyú művekerkölcsi tárgyú művek
RhétorikaRhétorika
a szónoklás tudományaa szónoklás tudománya
A lélekrőlA lélekről
az emberi pszicikum elemzéseaz emberi pszicikum elemzése
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanntik természetfilozófiában
20202004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
Arisztotelész műveiArisztotelész művei
Parva naturaliaParva naturaliaAz állatok történetérőlAz állatok történetéről
Az állatok részeirőlAz állatok részeiről
Az állatok keletkezésérőlAz állatok keletkezéséről
a biológia tudományának megalapozásaa biológia tudományának megalapozása
OrganonOrganon
a logika tudományának megteremtésea logika tudományának megteremtése
Az égboltrólAz égboltról
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanntik természetfilozófiában
21212004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
A mozgások osztályai Arisztotelész szerintA mozgások osztályai Arisztotelész szerint• Az égi szférák mozgásaAz égi szférák mozgása örök rend szerint, tökéletes örök rend szerint, tökéletes
pályán - egyenletes körmozgás (egyenletes pályán - egyenletes körmozgás (egyenletes körmozgásokból összetehető)körmozgásokból összetehető)
• Földi mozgásokFöldi mozgások Az élőlények mozgásaAz élőlények mozgása A természetes mozgás (a megzavart rend A természetes mozgás (a megzavart rend
helyreállítása) helyreállítása)
a súlyos test lefelé eseika súlyos test lefelé eseik
a könnyű test felfelé mozoga könnyű test felfelé mozog Kényszerített mozgás - minden mozgáshoz Kényszerített mozgás - minden mozgáshoz
valamilyen ható okra (erőre) van szükségvalamilyen ható okra (erőre) van szükség
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanntik természetfilozófiában
22222004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika története A fizika története
Sebesség ~ hatóok / ellenállásSebesség ~ hatóok / ellenállás
v~ F/Rv~ F/R
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanntik természetfilozófiában
23232004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az aA világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiábanntik természetfilozófiában
24242004/2005. tanév II. félév2004/2005. tanév II. félév
A fizika történeteA fizika története