a fizika története az ókortól a mechanika kialakulásáig
TRANSCRIPT
Alexandriai Hérón
Metrika
geometria (terület, térfogat, √2, √3 stb.)
Katoptrika
a fény terjedése, visszaverődése, tükrök stb.
Műszaki problémák
harci gépezetek
földmérés, távolságmérés (pl. odométer)
emelőszerkezetek (Mechanika)
automaták
(Automata)
Pneumatika
elméleti bevezető
4 elem
elosztott vákuum ← összenyomás,
ritkítás
eszközök
szifonok (pl. bor-víz váltó)
sűrített levegős szökőkutak,
énekesmadarak stb.
pénzbedobós automata,
tűzoltófecskendő, Hérón-labda
aeolipil (gőzgép, gőzforgó)
Klaudiosz Ptolemaiosz:
Almagest (Η Μεγάλη Σύνταξις,
Μαθηματική Σύνταξις,
i. sz. 140)
a probléma: az égitestek mozgása
az arisztotelészi világkép
a korábbi modellek
a megfigyelések
szintézise
Ptolemaiosz rendszere
a szükséges geometriai alapok (tételek,
húrok, szögmérték, húrtáblázatok)
a Nap mozgása
excentrikus
a Hold mozgása
az asztrolábium készítése
a nap- és holdfogyatkozás feltételei,
időpontjaik
csillag-
katalógus
1022 csillag
48 csillagkép
precesszió
a bolygópályák elméleti leírása
epiciklusos mozgás
excentrikus mozgás
excentrikus pálya
epiciklusos mozgásból
epiciklusos mozgás visszafordulással
mozgás egy ekvánshoz viszonyítva
A középkori fizika
Az arab (iszlám) fizika (VI-XII. sz.)
az asztrolábium (VI. sz.)
görög művek fordításai arabra (VIII-IX-X. sz.)
Abū ‘Alī al-Ḥasan
ibn al-Ḥasan
ibn al-Haytham
(Alhazen 965-1039)
tanulmányok
Baszra
Bagdad
Egyiptom
A Nílus szabályozása
100 körüli könyv
matematika
számelmélet
a kör négyszögesítése
stb.
orvostudomány
csillagászat
fizika
szabadesés két mozgásra
bontva
optika
Kitāb al-Manāẓir (1027,
De Aspectibus 1270,
Opticae thesaurus: Alhazeni
Arabis libri septem 1572)
I. Bevezetés
módszertan
az alapelvek kutatása
de kritika, óvatosság, ellenállás az
előítéletekkel/előfeltevésekkel szemben
az igazság kutatása
kísérleti bizonyítékokra – nem absztrakt elméletekre –
alapozva (vagyis elveti Arisztotelész tilalmát)
a fény
forrásai
szem
látás: a tárgyakról a szembe
jutó fény révén
a szemlencse problémája
a camera obscura, mint
modell
II. A látvány-érzékelés
III. A jó és hibás látás
feltételei
érzékelés-pszichológiai
problémák
IV. A fény visszaverődése
síkról
görbült felületről
domború
homorú tükrökről
a vizsgáló eszköz
V. Az Alhazen-probléma
geometriai megoldás
VI. A visszaverődés okozta látáshibák
VII. A fénytörés
a görögök és Descartes között
a Nap fényére és a légkörre: a légkör 15 km
magas
Hatása
a modern kísérleti tudományok előfutára
Roger (XIII. század) és Francis (XVII. század)
Bacon
megváltoztatta a fény és a látás
értelmezését
Kepler
Leonardo
a mágnes újrafelfedezése a hajózásban (XI. sz.
kínaiak, arabok, európaiak)
fizikakönyv (1122)
szilárd, folyékony (és légnemű) anyagokra vonatkozó
adatok - pl. fajsúlyok
kapillaritás
sebességfogalom stb.
A középkori európai fizika (XII. sz.-)
görög művek fordításai Toledóban
Eukleidész: Elemek (arabról) 1120 – Bathi
Ad[th]el[h]ard (1075-1160)
Ptolemaiosz: Almagest és 80-90 más fordítás
(arabról) 1175, 1515 – Cremonai Ger[h]ard (1114-
1187)
Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika 1240 – Robert
Grosseteste (1175-1253)
Arisztotelész: Az égbolt, Meteorológia, Metafizika,
Politika, Retorika, Az állatok története, Poétika
Arkhimédész: A gömbről és a hengerről (görögből)
1260-1278 – Willem van Moerbeke (1215-1286)
az első egyetemek létrejötte
Bologna kb. 1150
Párizs 1200
Oxford 1220
Padova 1222