1. Tétel – Interakció Munkahelyén etikai probléma az ellátás kapcsán. Osztályértekezlet.

Etika: „ethos” (gör.), szokás, hagyomány, illem. Filozófiai tud.ág. Gyakorlati filozófia: etikát+esztétika.Norma: szabály, követelmény, parancs.Kódex: jogra épül, írásos erkölcsi norma-gyűjtemény. Etikai bizottságok, szakmai kamarák.Morál: „mos”(lat.) szóból ered, jelentése akarat, amely szokásban, viselkedésben, erkölcsben nyilvánul meg.Erkölcs: valaki vagy valami magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnektekintett szabályok összessége, ill. ezek magvalósulása.Az ember magatartását szabályozó és értékelő tudat és gyakorlat. Az erkölcsileg helyes magatartáskritériuma az erkölcsi szabályok betartása.Autonómián: a személy önrendelkező képességét értjük.- választásra, és- szabadságra.à és hogy ezen választás szerint cselekedjen.Döntési szabadság: nem csak sajátunk, hanem az ellátás során a beteg döntését is respektálni kell.Popper Péter „Felnőttnek lenni” c. könyve. Erkölcsi fejlettség két szintje: heteronóm és autonóm erkölcs.Heteronóm erkölcsNem ismeri az ember önmagáért való erkölcsi felelősségét. Így élnek a természeti népek. Például: az életszabályait kívülről és felülről a hagyomány, a vének tanácsa, a törzsfő határozza meg. Bűn, ha valaki ezeketa szabályokat nem tartja be."Autonóm erkölcs:1. "Az én vezérem a belsőmből vezérel" - József Attila. Interiorizált, erkölcsi törvények.2. A JÓ nem az engedelmességet jelenti, hanem hogy összhangban cselekszik saját meggyőződésével.3. A ROSSZ nem az engedetlenség, hanem saját erkölcsi törvényének a megsértése.4. Kötelessége megvizsgálni, hogy amit a hatalom követel tőle, az ésszerű-e és jogos-e.5. Ezért a belső szabadságért önmagáért való erkölcsi felelősséggel fizet. Ekkor már nem csak azérdekli, hogy tetteihez mit szólnak mások, hanem mit szól ő maga."Az európai kultúra már évszázadok óta elszakadóban van a tiszta heteronómiától, s az autonómia felé tart.A döntési szabadság és morális autonómia az, amikor a szabályok belsővé válnak, az ember önjáróvá váliketikai szempontból is, tud és akar is alkalmazkodni az etika szabályaihoz.Az etika területei:1.Általános etika az értelmező oldal, az erkölcs fogalmával, funkciójával és szerkezetével foglalkozik, mástársadalmi és gazdasági jelenségekhez való kapcsolatát vizsgálja.2.Konkrét etika: mi az erkölcsös? – kérdésre ad választ. Normatív oldalról közelíti meg a problémát.3.Szaketika: gyűjtőfogalom, az általános etikára épül. Ott alakul ki, ahol az erkölcsnek szerepe kiemelkedő.Hagyományos orvosi etika- hippokratészi hagyományon alapszik,- etikai kódok, morális kötelességek listája,- orvosok írták orvosoknak,- paternalista modellt hangsúlyoz.Az orvosi etika főbb alapelvei:1. autonómia tiszteletének elve,2. „ne árts” elve,3. jótékonyság elve,4. igazságosság elve.A hippokratészi eskü alapelvei:

1. Ne árts!2. Segíts! (Jótékonyság)3. Jogtalanságot ne kövess el!4. Titoktartás.Bioetika- interdiszciplináris: orvosok, filozófusok, teológusok, jogászok együttműködése- alapelvei az orvosi etika alapelvei, valamint az élet tisztelete, és az élet végtelen érték- tematikailag bővült, betegjogok és partneri együttműködés, filozófia alapvetés, kritikai attitűd.Egészségügyi etika az általános etika alkalmazása az egészségügyre, mint társadalmi alrendszerre- önálló, mert ezen a területen az etikai értékek meghatározóak, a humánum kiemelendő értéket képvisel- az egészségügyi szolgáltatások során a szakszerűségnek és tudományosság elvének kell érvényesülnie- a közösségi döntéshozatal preferált az egyéni döntésekkel szemben- egészségmegőrzést és a gyógyítást a szakma szabályai szerinte kell végezni- gyógyító tevékenység elsősorban az egészség helyreállítása, ha ez elérhetetlen, akkor az alacsonyabb rendűcélkitűzés is érték, mert kevesebb is elég az egyén életének fenntartásához.Gyógyítás: mindig válasz az egyén problémájára, és egy segítő magatartásból fakad, melynek kiindulópontjaa panasz. A panasz az ideális egészség felé törekvés.Kórházi etikai bizottságok napjainkban: a kórház működésének etikai elveit kidolgozzák.információk eljuttatása beteghez, hozzátartozókhoz, kórházi dolgozókhozvitás esetekben állás foglal, hogy etikai, szakmai, esetleg jogi problémáról van szó.vitás esetekben állás foglal, hogy az eset az etikai-, vagy más kórházi bizottság hatáskörébe tartozik-e.felmerült problémákra javaslatot tesznek, esetleg bíróság elé viszik az ügyet.1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről meghatározza,14/1998. Eü.M. rendelet előírja az új típusú etikai bizottság működését az egészségügyi intézményekben.Az egészségügyi dolgozóval szemben elvárt etikai követelmények- tevékenységének végzése közben erkölcsi kötelessége a beteg ember érdekeinek szem előtt tartása azelvárások (fizikai, pszichológiai, szociális) és a lehetőség összeegyeztetése- az egészségügyi hivatások akkor tölthetik be szerepüket, ha képviselői tudatára ébrednek felelősségüknek1997. évi CLIV. törvény egészségügyről kiterjed: a beteg jogainak érvényesítésére, a beteg panaszainakkivizsgálására, a beteg kötelezettségeire, az egészségügyi dolgozók jogaira és kötelezettségeire, a betegjogiképviselő és a közvetítő tanács munkájának a szabályozására.Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei: ellátási kötelezettsége, az ellátás megtagadásának joga,vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása, tájékoztatási kötelezettség, titoktartási kötelezettség, aszakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség, dokumentációs kötelezettség.Együttműködés alapelve: a team-munka, amelyben az önállóság területei nincsenek mindenütt definiálva.Az együttműködés és felelősség témakörében az etika nem ismeri a kollektív felelősség fogalmát, mert etikaiértelemben minden ember szabadon dönt egy adott tevékenység végzéséről. A munka során a pontos ésrészletes információ-átadásának hiánya súlyos zavarokat okozhat.Az (egészségügyi) etika főbb néhány témaköre, problémái: eutanázia, transzplantáció, öngyilkosság,abortusz, etnicitás, multikulturalitás, esélyegyenlőség.

1

2. Tétel – Interakció Beteg megtiltotta, hogy információt róla hozzátartozóinak. Adatvédelmi szabályok.

A jogalkotás lépései1.Törvényjavaslat benyújtása az OGY elé (köztársasági elnök, kormány, OGY bizottság és OGY képviselő).2.Vita: általános, majd részletes (szerep jut az OGY bizottságoknak is).3.Zárószavazás: ha az OGY elfogadja a tvjavaslatot, az OGY elnöke aláírja és a közt. elnök elé terjeszti.4.Köztársasági elnök: a tv-t nem írja alá (normakontroll) vagy aláírja és megküldi a Magyar Közlönynek.5.A törvény a Magyar Közlönyben való kihirdetését követően válik hatályossá.Emberi és állampolgári jogokMagyar Köztársaság Alkotmánya – a Magyar Köztársaság alaptörvénye.- alkotmány az állam legmagasabb szintű törvénye, nem lehet ellentétes tartamú jogszabályt alkotni veleà Harmonizációjáról az Alkotmánybíróság gondoskodik. Alkotmányjog. Állam (szuverén).Emberi jogok amelyeket minden demokratikus államnak (alkotmányosan) biztosítania kell az összesjoghatósága alatt tartózkodó személynek, tekintet nélkül az illető állampolgárságára.Állampolgárok: egy közösséghez tartoznak (konkrét állam), jogok és kötelességek.Nemzetközi egyezmények.A Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján alapvető emberi jogok az alábbiak:(nemzetközi szerződéseknek megfelelően kötelezően biztosítandó)Kollektív szabadságjogok (7)– Egyesülési jog– Gondolatszabadsághoz való jog– Gyülekezési jog– Lelkiismeret-szabadsághoz való jog– Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai– Szabad gondolatközléshez, illetve véleménynyilvánításhoz való jog– Vallásszabadsághoz való jogSzemélyi szabadságjogok (7)– Jó hírnévhez való jog– Magánlakás sérthetetlenségéhez való jog– Magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog– Szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga– Személyes biztonsághoz való jog– Személyes szabadsághoz való jog– Tulajdonhoz és örökléshez való jogGazdasági, szociális és kulturális jogok(7)– Egészséges környezethez, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog– Munkához való jog– Művelődéshez való jog– Pihenéshez, szabad időhöz és rendszeres fizetett szabadsághoz való jog– Szociális biztonsághoz való jog– Tanszabadsághoz és a tanítás szabadságához való jog– Tudományos és a művészi élet szabadságának jogaPolgárok részvételi jogai– Népszavazás és népi kezdeményezés joga– Panaszjog– VálasztójogOmbudsman: az állampolgári jogok biztosa, akihez bárki fordulhat, ha jogsértés, visszásság jut tudomására.Jogi és etikai szabályozás az egészségügyben: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, céljai:– elősegíteni az egyén a lakosság egészségi állapotának javulását,

– hozzájárulni a társadalomban az esélyegyenlőség megteremtéséhez,– megteremteni feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, azönrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon,– egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelme (jogok és kötelezettségek)– népegészségügyi célok2A betegek jogai1.Egészségügyi dokumentáció megismerésénekjoga2.Egészségügyi ellátáshoz való jog3.Ellátás visszautasításának joga4.Emberi méltósághoz való jog5.Kapcsolattartás joga6.Intézmény elhagyásának joga7.Tájékoztatáshoz való jog8.Orvosi titoktartáshoz való jog9.Önrendelkezéshez való jogA beteg kötelezettségei:– köteles tiszteletben tartani a jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét– köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal együttműködni, pl. tájékoztatni agyógyító személyzetet (amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi)A törvény rendelkezik a beteg jogainak érvényesítéséről, a beteg panaszainak kivizsgálásáról, a betegjogiképviselő tevékenységéről.A betegjogok érvényesítése - Betegjogi képviselőA betegjogi képviselő ellátja a betegek törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket e jogaikmegismerésében és érvényesítésében. A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó orvosi titkotmegtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Nem állhat azegészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban, ami a képviselt beteget ellátja.Önrendelkezéshez való jogKizárólag törvényben meghatározott esetekben korlátozható. Megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezés.Szabadon dönthet: kíván-e ellátást igénybe venni, és mely ellátásokat. Beleegyezését megadhatja írásban,szóban vagy ráutaló magatartással. Kivétel: invazív beavatkozások, önkéntes pszichiátriai gyógykezelés,ekkor a beteg írásbeli nyilatkozata, vagy két tanú együttes jelenlétével tett szóbeli nyilatkozata szükséges.A beteg beleegyező nyilatkozatát bármikor visszavonhatja, de alapos indok nélküli visszavonás esetén aköltségek megtérítésére köteles. A cselekvőképes beteg közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban,vagy írásképtelensége esetén két tanú jelenlétében tett nyilatkozattal megnevezheti azt a személyt, akijogosult helyette a beleegyezés és a visszautasítás jogát gyakorolni, valamint megnevezheti azokat, akiketkizár ebből a jogosultságból.A cselekvőképtelen beteg nyilatkozatának hiányában az alábbi személyek a következő sorrendben jogosultakhelyette döntést hozni, azzal, hogy döntésük nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát:- beteg törvényes képviselője, ennek hiányában- beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes házastársa vagy élettársa, ennek hiányában- sorrendben: gyermeke, szülője, testvére, nagyszülője, unokája. (ezután ugyanez a sorrend nem vele élővel)

Ha az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak nyilatkozata ellentétes, akkor a betegre kedvezőbb döntéstkell figyelembe venni. A cselekvőképtelen, a korlátozottan cselekvőképes, és a 16. életévét betöltött betegvéleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni. Vélelmezni kell a beteg beleegyezését,ha egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozatra nem képes, és a helyette döntési jogú személybeleegyező nyilatkozatának beszerzése (késedelemmel miatt) súlyos, maradandó károsodásához vezetne.Nincs szükség a beteg beleegyezésére, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások testiépségét, egészségét súlyosan veszélyezteti, vagy ha a beteg közvetlen életveszélyben van.A beteg írásbeli engedélye szükséges ahhoz, hogy éltében eltávolított testrészét felhasználják, kivéve amegsemmisítést. A betegnek joga, hogy rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról.Orvosi titoktartás jogaA betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimenetéről, kiknek adhatófelvilágosodás, illetve, hogy kiket zár ki. A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése soráncsak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknekjelenlétéhez a beteg hozzájárult.Adatvédelem. Személyes adatok védelme és közérdekű adatok nyilvánossága1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról. A törvénycélja az, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenkimegismerhesse.A személyes adatok akkor kezelhető, ha az érintett hozzájárul vagy törvény, rendelet elrendeli.3Személyes adat nyilvánosságra hozatalát az adatok körének kifejezett megjelölésével törvény közérdekbőlelrendelheti. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása szükséges.Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett hozzájárulását nem adta meg.Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely azadatkezelés céljának megvalósításához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, és csak a célmegvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy azadatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezeléstelrendelő jogszabályt is. Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról, és arról, hogy az adatokat kikfogják kezelni.Különleges adat akkor kezelhető, ha:– az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul,– a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagypártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre vonatkozó adatok esetében az nemzetköziegyezményen alapul, vagy alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá anemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény rendeli el,– a többi különleges adatnál azt törvény rendeli el.Az egészségügyi állapotról szóló adat különleges adat, így a fenti szabályok értelmében az adatkezeléshez abeteg írásbeli hozzájárulása szükséges. Így a betegdokumentáción célszerű a beteg ilyen irányúhozzájárulását is rögzíteni, és azt a beteggel aláíratni. Természetesen a beteg ezzel az aláírással csak olyan

adatkezeléshez járul hozzá, amely a megszövegezésben is szerepel.Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. éviXLVII. törvénynek az a célja, hogy meghatározza az egészségi állapotra vonatkozó különleges személyesadatok, és az azokhoz kapcsolódó személyes adatok kezelésének feltételeit és céljait.Titoktartási kötelezettségAz egészségügyi és személyazonosító adatot további célok érdekében is lehet azonosításra használni. Ajogszabály kimondja, hogy az orvosi titoktartás nem csak a kezelőorvost, hanem az adatkezelő ésadatfeldolgozó bármely személyt köti. A egészségügyi szakember-képzés céljából az érintett hozzájárulásávallehet jelen a gyógykezelés során orvos, orvostanhallgató, egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi főiskola,egészségügyi szakképző iskola hallgatója.Az egészségügyi és személyazonosító adatoknak az érintett részéről történő szolgáltatása önkéntes, kivéve azegészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezően előírt személyazonosító adatokat. Ha valaki önként fordulaz egészségügyi ellátó hálózathoz, a gyógykezeléssel összefüggő egészségügyi és személyazonosítóadatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni – ellenkező nyilatkozat hiányában –,és erről az érintettet tájékoztatni kell. Sürgős szükség, valamint az érintett belátási képességeinek hiányaesetén az önkéntességet vélelmezni kell.Statisztikai feldolgozás céljából az egészségügyi adatok csak személyazonosításra alkalmatlan módonkezelhetők. Jogszabály szabályozza a bűncselekmény gyanúja miatt a rendőrségre bejelentési kötelezettséget.Családjog - Családjogi törvény. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény.Család: az emberek legkisebb, társadalmi és gazdasági stabilitást biztosító közössége.Egymással közeli rokonságban álló emberek által alkotott alapvető társadalmi egység. A tagok közöttházassági, leszármazotti vagy örökbefogadási kapcsolat van. Reprodukciós szerepe is van. A nő szabadondönt a gyermekvállalásról, az anya és a gyermek kiemelt állami védelem alatt áll.A szülői felügyelet az anyát és az apát együttesen illeti meg, gyakorlásában a szülők egyenjogúak. Tilos acsaládon belüli erőszak, a törvény a családon belüli vagyoni viszonyokat is szabályozza.A házasság: a szeretet nyilvános nyilatkozata, a szexuális kapcsolat legitimizálása, gyermek nemzése ésnevelése iránti igény hozta létre, két felnőtt, ellentétes nemű ember jogilag elismert és szabályozottéletközössége. A házasság kötésének a jog formai szabályokat ír elő, tiltó és kizáró okokat sorol fel.A házasság feltételei: szabad és önkéntes szövetség, ellentétes neműek köthetik, jogviszonynak számít.Alaki feltételek: – személyes és együttes jelenlét, a házasságkötéskor egybehangzó, hallható „igen”kijelentés, – hivatalos anyakönyvvezető és két tanú jelenléte, anyakönyvezési bejegyzés, nyilatkozás aházasság utáni névhasználatról. Érvénytelen, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll, vagyvalamelyik fél cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állt. Nem házasodhatnak örökbefogadó ésörökbefogadott, valamint egészségügyi okok miatt egyenes-ági rokonok, testvérek sem. A házasság az egyikfél halálával, vagy bírósági felbontással szűnik meg.

13. Tétel – Interakció Külföldi cserediák tölti gyakorlatát a munkahelyén. Kulturális különbségek.

Az egészségügyi dolgozóval szemben elvárt etikai követelmények- tevékenységének végzése közben erkölcsi kötelessége a beteg ember érdekeinek szem előtt tartása azelvárások (fizikai, pszichológiai, szociális) és a lehetőség összeegyeztetése- az egészségügyi hivatások akkor tölthetik be szerepüket, ha képviselői tudatára ébrednek felelősségüknekEgyüttműködés alapelve: a team-munka, amelyben az önállóság területei nincsenek mindenütt definiálva.Az együttműködés és felelősség témakörében az etika nem ismeri a kollektív felelősség fogalmát, mert etikaiértelemben minden ember szabadon dönt egy adott tevékenység végzéséről. A munka során a pontos ésrészletes információ-átadásának hiánya súlyos zavarokat okozhat.Az (egészségügyi) etika főbb néhány témaköre, problémái: eutanázia, transzplantáció, öngyilkosság,abortusz, etnicitás, multikulturalitás, esélyegyenlőség.ElőítéletességMegfigyelések, tapasztalatok és kísérletek alapján tudjuk, hogy az előítélet tanult viselkedés.Táptalaja a gyermekkori gyakori tiltás, a túlzott tekintélytisztelet, az intézmények bálványozása, abizalmatlanság, az önálló gondolkodás kerülése, sémákra és előre megfogalmazott nézetekre támaszkodás.Pozitív előítéletek, ellenkező esetben, azonban hátrányosan megkülönböztetés is lehetséges.Nem szükségszerű, hogy a sérült embert előítélet vegye körül. Fogyatékos emberrel szembeni előítéletmegmaradhat az érzések szintjén, de kifejezésre is juthat a viselkedésben. Irányulhat egy-egy csoport egésze,de egyetlen egyén ellen is, azon az alapon, hogy az illető a szóban forgó csoport tagja. Tehát az előítélet nemmindig válik cselekvéssé, de attól még az elfojtott előítélet is előítélet.A fogyatékos emberek iránti előítéletes magatartás fokozatai:- Szóbeli előítéletesség: a hangoztatott, főleg baráti körben kifejeződő forma, viszonylag enyhe fokozat.- Elkerülés: akkor sem lép érintkezésbe az illetővel, ha az kellemetlenséggel jár az előítéletes embernek.- Hátrányos megkülönböztetés: aktív, súlyos forma, ha munkavállalásból, letelepedésből, stb.van szó.- Testi erőszak alkalmazása (pogromok).- Kiirtás.Esélyegyenlőséget kell biztosítani a fogyatékos ember számára az egészségügyi ellátásban, oktatásban.Nyitott legyen számára a képzés, átképzés, szakképzés lehetősége is, amely a rehabilitáció szerves része.A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtéséhez az Országgyűlés 1998-ban a XXVI.törvényt és Országos Fogyatékosügyi Programot fogalmazta meg, amelyet az egészségügyi,foglalkoztatási, oktatási, közlekedési tervezésben, településfejlesztésben döntésmeghozatala során érvényrekell juttatni.Az előítélet (Aronson szerint) ellenséges vagy negatív attitűd valamilyen csoporttal szemben – olyan attitűd,amely téves, vagy nem teljes információkból származó általánosításokon alapul. Három összetevője van:1. kognitív összetevő: sztereotípia és egy sor hiedelem a csoportról,2. érzelmi komponens: ellenszenv vagy aktív ellenséges érzület a csoporttal szemben,3. viselkedésbeli: készenlét a csoport diszkriminációjára, amikor csak lehetséges.Az előítélet természete arra késztet bennünket, hogy az egyénekből kiindulva a csoport egészérevonatkozóan tegyünk általánosításokat. Az ilyen fajta általánosítást sztereotipizálásnak nevezzük. Asztereotipizálás elkerülhetetlen, mert evolúciós elődjeink arra kényszerültek, hogy gyorsan meg tudják

különböztetni a barátot az ellenségtől, az ellenséges csoportok tagjait a baráti törzsekétől. Túlélési örökség.Ha a sztereotípia tapasztalaton alapul, és nagyjából pontos, akkor a világban való könnyű eligazodásunkat,alkalmazkodásunkat szolgálja. Másfelől elleplezi előttünk, hogy egy embercsoporton belül milyen egyénikülönbségek vannak, akkor a sztereotípia inkább a rossz alkalmazkodáshoz járul hozzá, és potenciálisannagy veszélyekkel járhat. Korábban önmagát beteljesítő jóslásnak nevezték.A sztereotípiák gondolkodásunk szükséges elemei, de a hozzájuk való túlzott tapadás már egy sajátos,dogmatikus gondolkodásmód, jellemzője, ami a fenti módon kihat a másik ember vagy csoport észlelésére is.E gondolkodásmód leggyakoribb megnyilvánulása az ún. deindividualizáció jelensége, amikor is valakik egymásik csoport tagját csak a csoport-hovatartozás alapján észlelik és értékelik, megfosztva a személyt mindenegyéni vonásától, saját személyiségétől.2A másság észlelése, elfogadása vagy elutasítása nemcsak etnikai és/vagy nemzedékek közötti probléma.Az ilyen ember élete nem kevesebb, nem több, csak egyszerűen más, másfajta emberi élet. Ami pedig a„csökkentértékűséget” létrehozza, az nem egyéb, mint a környezet és a kultúra korlátozó attitűdje.A másság nem hiba és nem bűn. Nem büntethető elzárással, kirekesztéssel, karanténnal.Meglehetősen elterjedt a fogyatékos ember megcímkézése és a címke segítségével történő emlegetése. Akerekes széket használó dolgozóra egyszerűen csak mint A KEREKES SZÉKES-re utalnak, míg más fizikaikárosodástól szenvedő emberek „rokik”, „kriplik”. A többi A NÉMA, A VAK, A SÜKET és így tovább.A sajnálat talán a leggyakrabban kifejezett érzés velük kapcsolatban. Ennek következtében a fogyatékosember egy tragikus szerencsétlenség reménytelen áldozataként tűnik fel. Ez veszélyes, mert elnyomja alehetséges segítő reakciókat, elfedi a fogyatékos ember valódi problémáit, és a sajnálkozó válik fontossá.A stigma a görögöknél olyan jel, amelyet bevéstek, vagy beégettek a testbe, így jelölték meg a rabszolgákat,bűnözőket, esküszegőket, akiket – pláne nyilvános helyen – jobb elkerülni. Stigmaként szerepelt hosszúideig a bűnözők megcsonkítása pl. a tolvajnak levágták a kezét , lemoshatatlan, maradandó nyomot hagyva.Különös és ettől lényegileg eltérő egyes kivételes egyének, szentek stigmáinak megjelenése, melykiválasztottságra utalt a vallásos értelmezés szerint. Léteznek továbbá erkölcsi, jellembeli stigmák, pl.„börtönviselt”, „alkoholista”; továbbá faji, nemzeti és vallási hovatartozás alapján megjelenő stigmák.A stigma három különböző típusa tehát:- a testi fogyatékosságok,- a jellembeli torzulások és fogyatékosságok,- a faji, nemzeti, vallási hovatartozás.Ezek közül természetesen a sérültség külső jelei, stigmái fontosak. Kísérletek tucatjai mutatták ki, atársadalmi elutasításban döntő szerepe van a stigmák látható voltának Egy súlyos szívbeteget pl. többnyirebefogadnak, míg nyúlszájú vagy púpos társa gyakran vált ki gúnyt vagy többé-kevésbé nyílt elutasítást.

Külön kell utalnunk a beszédfogyatékosságra, ezekre a történelmi tapasztalatok szerint is súlyosanstigmatizált helyzetekre, amely miatt: nem egész embernek, bolondnak és irritálónak tartják az ilyen embert.Számunkra fontos, hogy stigmaként jelennek meg egyes gyógyászati segédeszközök pl. mankók.Ennek alapján érthető meg, hogy vannak olyan sérültek, akik vonakodnak ezeket használni. Nagy tapintatravan ilyenkor szükség. A stigma lényege nem igazán az, hogy látható, hanem hogy lemoshatatlan.A stigmatizált ember gyakran húz hasznot a stigmájából: sikertelenségeit, kudarcait indokolja vele. A stigmaolyan „horog”, amely alkalmas rá, hogy viselője mintegy „ráakassza” hiányosságait, kudarcait,kielégületlenségeit, és így meneküljön azoktól.Az esélyegyenlőség biztosítása az egyenlő esélyek megteremtése. Ennek érdekében esetenként pozitívdiszkriminációt kell alkalmazni, külön segítséget kell nyújtani a „más” embereknek. Ilyenkor azesélyegyenlőség elve magasabb rendű, mint az egyenlő elbírálás elve. Az esélyegyenlőség megvalósításaérdekében legfontosabb a „hozzáférhetőség” megvalósítása.A tolerancia latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások véleménye, főleg vallása, világnézete,etnikai vagy nemzeti hovatartozása, illetve más egyebek iránt.A tolerancia három együtt érvényesülő kritériuma:1. konfliktustűrő képesség,2. a jogegyenlőség elfogadása, és az3. erőszak elutasítása.A humanitás (lat.), emberiesség, általában az emberinek az emberben, annak, mi sajátosan megkülönböztetiaz állattól, legmagasabb fokban való, de egyszersmind összhangzatos, minden oldalú kifejlesztése. Arenaissance tudósai humanistáknak nevezték magukat, a gimnáziumok tanítása ettől kezdve alapszik aklasszikus tanulmányokon. Humanitásnak azonban nemcsak ez a szellemi műveltségre irányuló értelme van.Az erkölcsi érzések kiművelését is nevezik annak. Humánus gondolkodású ember, aki jóakaratú, jótékonyembertársai iránt, aki tud velük érezni a szenvedőkkel s iparkodik bajukon segíteni.Prediszpozíció: másik lelkiállapotába bele élem magam – ez velünk született képesség.3Az EMPÁTIA (görög eredetű szó, együtt-érzést, „benne-érzést” fejez ki) pszichológiai lényege a másikember által nem tudatosan kibocsátott érzelmi jelzések felfogása és feldolgozása. A beleélés akkor válikempátiává, ha az élményt tudatosan feldolgozzuk. Az empátia általában két személy között zajlik le, kellhozzá a személyiség akaratlagos odafordulása, figyelme a másik iránt.Az empátia feltételei:- társas helyzet,- közvetlen kommunikációs kapcsolatAz empátiát úgy is meghatározhatjuk, mint a nem verbális és metakommunikatív közlések felfogásának,tudatosításának (és visszajelzésének) képességét. Az érzelmi érzékenység, mint személyi adottság, jelentősenbefolyásolja az egyén empátiás készségét. Harmonikus személy könnyebben ráhangolódik másokra, mint akimaga is problémákkal küszködik. Az empátia és verbalizáció azoknál fejlettebb, akik önmaguk elfogadásáraképesek. A terapeuta mindvégig tisztában van azzal, bármennyire érzékeli is szenvedő páciense belsőállapotát, ez mégis a másik állapota. A teljes azonosulás rontja a pontos empátiás megértéstAz empátia alapképesség, de nem mindenkinél egyforma mélységű. Fejleszthető tréningekkel.

Empátiás mélységek: a beteg által „kiszivárogtatott” érzelmi jelzések megértésének szintjei.1. a másik helyzetét „csak” átgondoljuk2. a másik érzelmeit megértjük3. a másik burkolt (tudattalan) érzelmeinek megértése – Promotív-kommunikatív – szint. Az egyénvárja, hogy helyette döntsünk. TILOS sugallni, helyette dönteni. Alternatívákat kell adni, elmondania lehetőségek előnyeit, hátrányait, és a döntés jogát bízzuk rá4. az érzelmi ellentmondások és kettősségek felfedezése az egyénben5. a lelki folyamatok történeti összefüggéseinek megértése. Felfedezzük a sokszínűségét, egyediségét6. az egyén lelki folyamatainak minősége alapján felfedezzük a kultúrtörténeti elemeket. A lelkifolyamatokban rejlő történetiség felismerésének szintje (milyen miliőben nevelkedett)Az empátia szintjei:1.Képesség a mások érzéseinek átélésére.2.A másik lelkiállapotának átgondolása, felfogása.3.Képesség az ellentmondások felfedezésére, megsejtésére.4.Az érzelmek egyedisége, lelki folyamatok, érzelmi állapotok megértése.5.Lelki folyamatainak megnyilvánulásából következtetés a partner kulturális közegére.A beteg helyzetébe való beleérzés aktív hallgatással segíthető elő. Ez egy szándékos figyelemkoncentráció abeteg mondandójára. Nemcsak arra, amit mond, de arra is, hogy azt „hogyan” mondja a beteg. Enneklényege, hogy az ápoló ideiglenesen lemond saját, ún. „tájékozódási keretéről”, és kizárólag a beteg„tájékozódási keretén” belül marad. Az ő mondandójának lényegi tartalmi és érzelmi összetevőirekoncentrál. Megpróbálja annak belső mozzanatait megragadni. Az empátia minden segítő foglalkozásúszemélynél nélkülözhetetlen „munkaeszköz”. Kiemelkedő szerepe van a lelki betegekkel foglalkozóknál.Az értő figyelem szabályai. Legyünk nyitottak a beteg problémáira (türelem és megértés). Ha valamivelnem értünk egyet, azt ne nyilvánítsuk ki, mert ez értékítélet róla, de ha mégis elkerülhetetlen, tapintatosantegyük. A segítő személy egy katalizátor (folyamatsegítő), a probléma megoldására próbálja rávezetni abeteget, a számára legoptimálisabb módon.Kariativitás: a caritas görög eredetű szóból származik, jelentése: jótékony, emberbaráti tevékenység.Multikulturlitás: az egyazon társadalomban élő különböző kultúrák közötti kölcsönös megértés, elfogadásés elismerés. Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásánál a multikulturális megközelítés nagyon fontos. Amigráció során lakhelyet és munkahelyet változtató emberek viszik magukkal addigi kultúrájukat, és ők egymás kultúrába érkeznek. A multikulturális kapcsolatok gyakoribb helyszínei főleg a nagyvárosok.

14. Tétel – Interakció Szomszédja 21 éves fiatalember motorbaleset áldozata lett, már csak a gépek tartjákéletben. Családja segítséget kérnek. Felmerülő kérdésekről és a lehetőségekről! Etika és jog.A haldokló ellátása (etikai kérdések)Hospice ápolási modell, ápolási otthon. Betegközpontú ápolás. Holisztikus megközelítést igényel.Palliatív ápolás, ellátás: csak tüneteket enyhítő, és nem a betegség megszüntetésére irányuló ápolás.Cél a páciens segítése szükségletei kielégítésben, különös tekintettel az érzelmi fájdalom elviselésére.Sajátos morális elvek, szempontok:– Autonómia figyelembevétele.– Jövőre felkészülés segítése.– Törekedni kell a páciens őszinte informálására, tájékoztatására is (etikai konfliktusokat okozhat)– Biztosítani kell a páciens szabadságát a „tájékozott és megértett beleegyezéshez”.– A pácienst egyenlő félnek kell tekinteni, kérdéseit nem szabad a szőnyeg alá söpörni.

– Őszinte beszélgetés.– Az ápoló sohasem hazudhat. Az igazságot többféleképpen is lehet közölni (nem brutálisan).– Külön szoba, ha lehetséges.Olyan környezet létrehozása a legfontosabb, ahol az önértékelés minden szinten biztosított. Az atmoszféramagába kell, hogy foglalja: az emberi melegséget, hűséget, hitelességet, tiszteletet, igazmondást.A terminális állapotban lévő betegek ápolásakor sokszor negatív érzések is felmerülhetnek az ápolóban, pl.elkezd haragudni a betegre. Figyelni kell egymásra, kollégákra a burn-out szindróma megelőzéséért.Hozzátartozókkal való kommunikációban is a legjobb, ha a beteg kívánságai szerint cselekszünk. Bizonyosesetben jogi szabályozás mérvadó: az adatvédelem irányelvei. Empátia, a lehetőséghez mérten őszinte,empatikus viselkedés velük. Tájékoztatás a szervadományozásról. Transzplantációs koordinátori hálózat.Donorjelentés.A halott ellátása (etikai kérdések)Az ápolót az etika és a jog kötelezi arra, hogy az elhunyt földi maradványit az emberi méltóság tiszteletbentartásával kezelje. Minden ápolói tevékenységnél figyelembe kell vennie az intimitás biztosítását. Azeszközök, pl. katéter eltávolítását kíméletesen végezze.Hozzátartozók fogadása (többi beteg miatt is): a holttestet külön helységben, vagy a betegektől egyéb módonszeparálva „tárolják” az osztályon.Boncolás: az itt dolgozók számára éppen úgy vonatkozik a személlyel kapcsolatos erkölcsi kötelezettség,mint az ellátás más területén. Magyarországon a vonatkozó törvények szerint a boncolástól csak abban azesetben lehet eltekinteni, ha a halál természetes eredetű, és a halál oka egyértelmű.2A szervátültetés etikai kérdéseiTranszplantáció: szerv és szövet eltávolítása emberi testből, valamint annak más élő személy testébetörténő beültetése. Jelentése: szóösszetételben: „trans-” = át-, „plantatio” = ültetés.Orvosi értelemben a sejt-, szövet- és szervátültetést értjük alatta.Lényege: élő sejt(ek), szövet átvitele egyik emberből /donor/ a másikba /recipiens/, vagy ugyanazon emberegyik testrégiójából a másikba.A szervátültetésben a jogi szabályozó alap az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről.Az átültetett sejt, szövet vagy szerv származhat élő, cselekvőképes személy adományozásából, ha a donor– egyeneságbeli rokona,– egyeneságbeli rokonának testvére,– testvére,– testvérének egyeneságbeli rokona a szervet kapó (recipiens) félnek.Kivételesen a fenti felsorolásban szereplő feltételek hiánya esetén is sor kerülhet szerv adományozására.Ebben az esetben a donor és a recipiens együttes kérelmét a kórházi etikai bizottság vizsgálja meg. Szervadományozása esetén a donor beleegyezését közokiratba kell foglalni.Halottból szerv, illetve szövet eltávolítására átültetés céljából akkor kerülhet sor, ha az elhunyt életébenez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot. Feltételezett beleegyezés elve.A szerv, szövet eltávolítása akkor kezdhető meg, ha egy háromtagú orvosi bizottság tagjai – véleményüketegymástól függetlenül kialakítva – egybehangzóan, rendeletben meghatározott módon megállapították az

agyhalál beálltát. Az agyhalál: az agy – beleértve az agytörzset is – működésének teljes ésvisszafordíthatatlan megszűnése. A bizottság tagjai a gyógyintézet vezetője által erre a feladatra kijelölt,kellő gyakorlattal rendelkező és erre irányuló továbbképzésben részt vett szakorvosok. A bizottságjegyzőkönyvben rögzíti a klinikai és eszközös vizsgálatok eredményét és a halál valószínű okát.Az agyhalál megállapítása után a gépi lélegeztetés, valamint a szervezet egyéb funkcióinak mesterségesfenntartása csak abban az esetben és annyi ideig indokolt, amíg azt az átültetés céljából felhasználandószervek, illetve szövetek működőképességének megtartása érdekében végzik.A hatályos jogszabály értelmében donorként kezelhető az a halott, kinek donorként való kezelése szakmailaglehetséges, az agyhalál tényét kompetens bizottság állapította meg, valamint a kezelőorvos tudomására nemjutott a beteg életében született, hiteles tiltó nyilatkozat. Ez ugyanis a feltételezett beleegyezés, ami aztjelenti, hogy ha valaki életében nem tiltakozott az ellen, hogy szerveit halála esetén szervátültetési célokrafelhasználják, akkor feltételezhető, hogy beleegyezik ebbe. Magyarországon a jogi szabályozás ennekmegfelelő.A beteg halálának időpontjaként jogilag azt az időpontot kell megjelölni, mikor a bizottság megállapítja azagyhalál tényét még akkor is, ha bizonyos vegetatív funkciók fenntartása folyik még, esetleg több órán át, aműtői donáció időpontjáig.A jövőre nézve biztató eljárások – Az őssejt-átültetésA köldökzsinórvér őssejtjeit lényegesen magasabb élettartam és jobb osztódási képesség jellemzi, mint afelnőtt csontvelőből származó, hasonló sejteket. A köldökzsinórvérből nyert őssejtek – mivel a születéspillanatában tárolták el azokat – gyakorlatilag nulla évesek, előnyeik is ebből adódnak, nagyon fiatal, ún.naiv sejtek, ezért a szervezet sokkal könnyebben befogadja őket.

15. Tétel – Interakció Társadalombiztosítással nem rendelkező páciens. Törvényi háttér!A társadalombiztosítás rendszereA társadalombiztosítás a társadalom tagjainak közös kockázatvállalása alapján működő rendszere,amelynek fenntartásához minden jogosultnak bizonyos befizetésekkel, járulékokkal kell hozzájárulnia.Az állampolgároknak joguk van: a szociális biztonsághoz; öregség -, betegség -, rokkantság -, özvegység -,árvaság -, és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetéshez szükséges ellátáshoz.A társadalombiztosítás egy sajátos biztosítási forma, az államháztartás része, ennek keretében egészségügyiés nyugdíjszolgáltatásokat nyújt. Forrásait a munkáltatók és a munkavállalók kötelező befizetései, ajárulékok biztosítják. Gyakorlatilag egy központi elosztó rendszer.Két alapvető elv érvényesül:– biztosítási elv: a juttatások mértéke viszonyuljon a hozzájárulásokhoz. Ez korlátozottan érvényesül anyugdíjnál, de az egészségügyi biztosításban a nyújtott szolgáltatás független a hozzájárulás mértékétől.– szolidaritási elv: a társadalmilag jobb helyzetben lévők hozzájárulása tegye lehetővé, hogy a rosszabbhelyzetű személyek járjanak jobban, a befizetéséhez képest (arányosan) kapjanak vissza többet.JárulékfizetésA társadalombiztosítás alanyai a biztosítottak, akiknek járulékfizetési kötelezettségük van.

Az egészségbiztosítási, valamint nyugdíjbiztosítási ellátások igénybevételének feltétele a biztosítottak és afoglalkoztatót terhelő járulékfizetési kötelezettség teljesítése.A biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet. A foglalkoztató társadalombiztosításijárulékot (amely magába foglalja mind az egészségbiztosítási, mind a nyugdíjbiztosítási járulékot) fizet éshozzájárul a táppénz kiadásokhoz hozzájárulás címén. A társas vállalkozás – kiegészítő tevékenységetfolytató társas vállalkozó tagja után – baleseti járulékot fizet.Jogi és etikai szabályozás az egészségügyben: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, céljai:– elősegíteni az egyén a lakosság egészségi állapotának javulását,– hozzájárulni a társadalomban az esélyegyenlőség megteremtéséhez,– megteremteni feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, azönrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon,– egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelme (jogok és kötelezettségek)– népegészségügyi célokA betegek jogai1. Egészségügyi dokumentáció megismerésének joga2. Egészségügyi ellátáshoz való jog3. Ellátás visszautasításának joga4. Emberi méltósághoz való jog5. Kapcsolattartás joga6. Intézmény elhagyásának joga7. Tájékoztatáshoz való jog8. Orvosi titoktartáshoz való jog9. Önrendelkezéshez való jogA beteg kötelezettségei:– köteles tiszteletben tartani a jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét– köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal együttműködni, pl. tájékoztatni agyógyító személyzetet (amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi)A törvény rendelkezik a beteg jogainak érvényesítéséről, a beteg panaszainak kivizsgálásáról, a betegjogiképviselő tevékenységéről.A betegjogok érvényesítése - Betegjogi képviselőA betegjogi képviselő ellátja a betegek törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket e jogaikmegismerésében és érvényesítésében. A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó orvosi titkotmegtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Nem állhat azegészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban, ami a képviselt beteget ellátja.

16. Tétel – Interakció 50 éves férfi gyógyíthatatlan beteg. A betegség egyénre gyakorolt pszichológiai hatása.A személyiség fogalma, összetevői (Sokféle pszichológiai elmélet, definíció létezik).Azonos, hogy önmagában egy egészet képez, másoktól elkülöníthető egység. Értünk alatta:– jellemet: egy egyénre stabilan jellemző tulajdonság-együttest, amely megkülönbözteti őt másoktól,– személyiséget: egy neves, közismert egyént, és végül a kettőnek egy keverékét,– egyéniséget: ami egy jellegzetes karaktert jelent.Mindenhová magunkkal visszük, befolyásolja észlelésünket, érzelmeinket, gondolatainkat, döntéseinket,viselkedésünket és kapcsolatainkat. Létfontosságú, hogy személyiségünk egészséges és érett legyen.A személyiséget rendszernek tekintjük. A személyiségelméletek eltérnek, hogy zárt vagy nyílt rendszer.FREUD zárt rendszernek tekinti a személyiséget, amelyben az ösztönök hajtóereje biztosítja a személyiség

működéséhez szükséges dinamikus erőt. Ez a hajtóerő kifelé is megnyilvánul és alkalmazkodó vagy nemmegfelelően alkalmazkodó viselkedést eredményez.ALLPORT (humanista pszichológia: ROGERS és MASLOW) szerint a személyiség nyílt rendszer. Aszemélyiség nem független a környezetétől, hanem azzal dinamikus kölcsönhatásban van vele.A legrégebbi felfogás szerint a személyiséget a test-lélek-szellem hármas egysége alkotja.FREUD elmélete szerint a személyiség az ösztönén – én – felettes én hármas egységből áll.MASLOW a szükségleteket tekinti a személyiség fő alkotóelemeinek.Az egészség definíciója (WHO): „Az egészség a teljes testi, lelki, szociális jóllét állapota illetve dinamikusegyensúlya, nem csupán a betegség vagy nyomorékság hiánya.” Normalitás: a társadalmi fejlődésszempontjából normálisnak azt tekintjük, aki képes a társadalomban neki jutó szerepet jól betölteni.A betegség egyensúlymegbomlás a három összetevő valamelyikében, melyek összefüggnek, és egymásbólkövetkeznek (Fizikális, mentális és szociális). Nem pusztán kórfolyamat lezajlását jelenti. A betegség olyanadaptációs zavar, amely a tünetek közvetítésével jelezheti az ember testi-lelki egyensúlyának megbomlását.A betegség személyiségformáló hatása, az élettörténés kritikus pontjai. /Hárdy István: Szorongás abetegágynál/. A megbetegedés következménye:- intraindividuális struktújájában változás: a személyiséget önmagában foglaló ÉN-ben történik változás. Hadrámai hirtelenséggel, nagy sebességgel megy végbe, akkor identitásválság jön létre (ezzel törődni kell).- interindividuális struktújájában változás. a beteget körülvevő emberek interindividuális kapcsolatirendszerében változás. Ez a beteg személyiségének a megváltozása miatt történik.Betegség-magatartás: a beteg emberekre jellemző viselkedés. Befolyásolják:– Belső tényezők: betegség felfogása, természete, tünetek intenzitása, betegség jellege (akut, krónikus).– Külső tényezők: tünetek észrevehetősége, gazdasági körülmények, eü intézmények hozzáférhetősége.A betegség-magatartás szakaszai:1. szakasz: a tünetek észrevétele.2. szakasz: a beteg szerep vállalása.3. szakasz: az egészségügyi ellátás igénybevétele.4. szakasz: a függőségi helyzet. (Felmentés a társadalom szemében mindennapi kötelezettségei alól.)5. szakasz: gyógyulás és rehabilitáció.Fontos, hogy hogyan jutott el idáig és a megbetegedést megelőző (praemorbid) személyiséget is ismerjük.A betegség-magatartás típusai:1.Betegség kereső: az embernek szüksége van a másoktól kapott gondoskodásra, törődésre, odafigyelésre.2.Betegség tagadó: láthatóan hatalmas testi és lelki bajuk van, de azt letagadják.3.Betegségtől félő: a betegségtől fokozottabban félőkre aggodalmaskodás, állandó önmegfigyelés jellemző.4.Betegséggel szemben közönyös: közönyös, a betegséggel nem törődők, külső késztetésre fordul orvoshoz.A betegségek kilátásaikat illetően:· megszűnhetnek az illető személy egészségessé válhat· betegségben maradhat· visszafordíthatatlan halál következhet be.Az egészségessé válás szakaszokban zajlik, előrelépés és regresszió is előfordulhat. Mindig az előzőszinthez kell viszonyítani a beteg állapotát az értékelésnél. A beteg remények, és kétségek között szabadulhat

meg a betegségi létezéstől. Lassan a család rendelkezésére áll, bekapcsolódik annak életébe, tehermentesítiazt. A gyógyulás szakaszában: vállalja a szociális szerepét, visszanyeri aktivitását.2Betegségben maradás:· tartós betegségi létezés· betegséggel való együtt élés, alkalmazkodás.Egyes betegségek külsőleg szembetűnők, szinte megbélyegzik az embert. Ezek a betegek sokkalerőteljesebb személyiségváltozáson mehetnek keresztül. Megpróbálják figyelmen kívül hagyni testihibájukat, legyőzni hátrányukat és az előítéleteket is. A sorozatos sikertelenségek után izolálódhatnak,szoronghatnak. Így kialakulhat emberkerülő, de akár embergyűlölő magatartás is. Az elhúzódó krónikusbetegségben szenvedők, testi károsodottak gondozása komoly feladat. Gyakran önzőkké válnak,állandósulhat az elkeseredettség. A cél az, hogy segítsünk helyreállítani az önképét.A haldokló komfortérzését az utolsó pillanatig biztosítani szükséges.A haldoklás szakaszaiTagadás à Lázadás à Alkudozás à Kiábrándulás és csalódás à Elfogadás, megbékélés, belenyugvásA haldokló ember tudata fokozatosan beszűkül és bezárul a külvilágtól. A tudata előbb szűnik meg, mint aszervezet működése (az élet filmszerű lepergetése, testből való kilépés), ezért is nehéz mélyebb képetkapnunk a halál lélektanáról.A család alakítja ki az egészségre és betegségre vonatkozó korai nézeteket és értékeket, a családtagok hatnakegymás egészségi állapotára. A család lehetőleg valamennyi tagját be kell vonni az ápolási folyamatba. Azegyénnek és családjának alkalmazkodnia kell a betegségből származó változásokhoz. A környezet,személyes szokások és pszichoszociális tényezők kölcsönösen hatnak egymásra egészség és betegség során.Megküzdési stratégiák (coping): hogyan tud a személy a nehéz, stressz-keltő élethelyzetekkel megbirkózni.Lazarus és Launier (1978) kétféle megküzdési formát különböztet meg:− problémaközpontú megküzdés: ekkor a személy a helyzetre, a problémára összpontosít, hogymegkísérelje azt megváltoztatni, hogy a jövőben el tudja kerülni. A problémaközpontú megküzdésproblémamegoldó stratégiák alkalmazását jelenti, amely irányulhat kifelé, magára a problémás helyzetre,de befelé is, a személy önmagában változtat meg valamit, ahelyett, hogy a környezetet módosítaná.Billings és Moos (1984) kutatásaik során azt találták, hogy akik problémaközpontú megküzdést használtakstressz-helyzetekben, mind a stressz alatt, mind a stressz után kevésbé voltak depressziósak.− érzelemközpontú megküzdés: a személy azzal foglalkozik, hogy enyhítse a stresszhelyzet okozta érzelmireakciókat, megakadályozza a negatív érzelmek elhatalmasodását. Akkor is, ha a helyzetet nem tudjamegváltoztatni. Érzelemközpontú megküzdés során a negatív érzelmekkel többféle módon is megküzdhet.Moos (1988) ezeket viselkedéses és kognitív stratégiáknak nevezte el:− viselkedéses stratégiák: ide tartozik a testmozgás, mint problémaelterelés, az alkoholizálás, drogokfogyasztása, dühkitörés, érzelmi támasz keresése barátoknál.− kognitív stratégiák: ide tartozik a probléma időleges félre-tétele, a fenyegetettség csökkentése a helyzetjelentésének megváltoztatásával.Lazarus és Folkman (1986) a problémaközpontú és érzelemközpontú formákon belül további nyolc stratégia:1. Konfrontáció: ez a problémával való szembehelyezkedést, aktív megküzdést jelenti;

2. Eltávolodás: a helyzettől való érzelmi, mentális távolságtartás, energiát gyűjt a további megküzdéshez;3. Érzelmek és viselkedés szabályozása: ez az adott helyzet megoldását legjobban segítő érzelmikifejezésmód és viselkedés megtalálását jelenti;4. Társas támogatás keresése: a társas környezet részéről rendelkezésre álló erőforrások keresése;5. Felelősség vállalása: az észlelt, tulajdonított kontroll vállalása kerül előtérbe ebben az esetben;6. Problémamegoldás-tervezés: kognitív, racionális, helyzet megoldását elősegítő lehetőségek kiértékelése7. Elkerülés-menekülés: nem vállalja a konfrontációt, kilép a szituációból;8. Pozitív jelentés keresése: negatív esemény kihívásként, bizonyos szempontból pozitívként értékelése;Lazarus (1990) szerint ezek a stratégiák az egészséges, érett személyiség jellemzői. Patologiáskonfliktusmegoldás esetén az érzelmek szabályozása zajlik, elsősorban az énvédelem, a szorongáscsökkentése a cél, ez énvédő vagy elhárító mechanizmusokon keresztül zajlik.

17. Tétel – Interakció. Szociol. kutatás. Hátrányos helyzetű családok társadalmi helyzetének feltérképezéseKutatás a megismerés célszerű, tervezett, módszeres, ellenőrizhető eredményekhez vezető változata.Feltételei:- új felismeréshez vezessen, a meglévő ismeretek halmazát új elemekkel bővítse.- kutatói „hozzáadott érték”.Célszerűség szempontjából a kutatások két csoportra oszthatóak:1. Elméleti, alapozó (teoretikus) kutatások.Célja: olyan jelenségek, törvényszerűségek feltárása, amelyekkel a tudományos ismeretek rendezetthalmaza kialakítható, kiegészíthető, módosítható.2. Alkalmazott (empirikus, gyakorlati, praktikus) kutatások. (ezzel foglalkozunk)Célja: olyan jelenségek, törvényszerűségek feltárása, amelyek megismerése hozzájárulhat egykonkrét szakmai tevékenység kialakításához, hatékonyabbá tételéhez, eredményesség fokozásához.A kutatás kritériumai tehát: célszerűség, tervezettség, módszeresség, eredményességA kutatás kritériumai csak abban az esetben érvényesülhetnek, ha elvégzése során meghatározott tennivalóksorozatát hajtjuk végre. A kutatás tehát algoritmikus tevékenység.Szükségszerűen végrehajtandó lépései a következők:1. A kutatás céljának felismerése és meghatározása.2. A kutatás tárgyának kiválasztása.3. A vonatkozó szakirodalom feltárása.4. A tárgyra vonatkozó feltételezések (hipotézisek) megfogalmazása.5. A vizsgált népesség (populáció) meghatározása, ebből – ha szükséges – a vizsgálandó mintakiválasztása.6. A kutatás adatfelvételi és adatfeldolgozási módszereinek megtervezése.7. A tervezett módszerek kipróbálása.8. Az adatok felvétele.9. Az adatok feldolgozása.10. A hipotézisek vizsgálata (igazolása vagy elvetése), tézisek megfogalmazása.11. A kutatás eredményeinek összegzése.12. Következtetések, javaslatok megtétele.A kutatás céljának felismerése és meghatározása az első feladat. Olyan módon is megfogalmazható, hogymegválaszoljuk az ilyen típusú kérdéseket: Miért kell elvégezni ezt a kutatást? Mit várok tőle?A tárgyválasztást meghatározza a hozzáférhetőség, vizsgálhatóság is. Kérdése: mit kívánok vizsgálni?Miután meghatároztuk a kutatás tárgyát, feltárjuk a vonatkozó szakirodalmat, a tárgyra vonatkozófeltételezések, hipotézisek fázisa következik. Ekkor már vannak benyomásaink, de ezek nem bizonyosságok,

csupán feltételezések. Mindezeket a – tárgyukra vonatkozó hipotéziseket a kutatásnak ebben a fázisábanegyértelműen meg kell fogalmazni. Ennek az oka az, hogy a hipotézisek meghatározzák a kutatási folyamatkövetkező lényeges lépéseit, vagyis a mintaválasztást, illetve az adatfelvétel és adatfeldolgozáslegalkalmasabb módszereit.A hipotézisek típusai:I. típusú, „variencia-típusú”: tulajdonság (minőség, állapot, érték, stb.) változik.II. típusú, korreláció-típusú: két tulajdonság között összefüggés van (ok-okozati vagy „együtt járás”).Null-hipotézis: hipotézist ellentétes logikával is meghatározhatunk. nincs változás, nincs összefüggés.A hipotézisek megfogalmazásának követelményei: Törekedjünk a minél pontosabb, ezáltal minél konkrétabbhipotézisek megfogalmazására. Törekedjünk minél több hipotézis megfogalmazására. Legyünk a hipotézisekmegfogalmazása során „gátlástalanok”. Ne feltételezzünk olyan változásokat, összefüggéseket, amelyeketmár más kutatás által igazoltak, vagyis nem hipotézisek, hanem tézisek. Ne feltételezzünk olyanváltozásokat, összefüggéseket, amelyek vizsgálata nem igényel kutatást.Kiket akarok (vagy tudok) vizsgálat alá vonni (vizsgálati minta), meghatározói lehetnek a módszerek,megoldások közötti válogatásnak. A vizsgált népesség (populáció) meghatározása, a vizsgálandó mintakiválasztása után következő lépés az adatfelvételi és adatfeldolgozási módszerek megtervezése.2Adatfelvételi módszerek:1. Dokumentum-elemzés (dokumentáció-analízis), tartalomelemzés pl. kórlapok alapján2. Megkérdezés: Közvetlen (interjú), vagy közvetett (kérdőív)3. Megfigyelés, esettanulmány4. Kísérlet5. Feladat-végrehajtás értékelése6. TesztA módszerek megtervezésének alapvető követelménye az, hogy az adatok felvételének, valamintfeldolgozásának módját egyszerre kell terveznünk. Ezek ugyanis kölcsönösen meghatározzák egymást.Hipotéziseink vizsgálata pontosan meghatározható adatfeldolgozási technikát igényel.Adatfeldolgozási módszerek:1. Leíró:- Csoportosítás, kategorizálás- Megoszlásszámítás- Középérték számítás- Szóródás számítás2. Valószínűségi:- Változás vizsgálat (variancia-analízis) pl. t-próba- Összefüggés-vizsgálat (korreláció-analízis)pl. korrelációs együttható, x2 próbaAdat a kutatás tárgyáról nyert információ egysége. Felfogható olyan átalakításként, amelynek során - egybizonyos adatfelvételi mód alkalmazásával – egy jelenségből egy objektumot hozunk létre (objektívvá =tárgyszerűvé tétel). Az adatok felvétele tehát a következő kutatási fázis. Az adatot nem módosíthatjuk,annak ellenére sem, hogy a vizsgált tulajdonság, jelenség később változik, pl. testhőmérséklet egy adatátadott pillanatban rögzítjük, de ez később változik. Az adat nem hagyható el.Az adatok fajtái:- Mérhető adatok: a skálán folytonosan helyezkednek el, azaz folytonos eloszlású adatok.- Megállapítható adatok: egy elképzelt skálának csak bizonyos, „megkülönböztetett” diszkrét

pontjaira esnek, azaz diszkrét eloszlású adatok.Az adatfelvétel jogi és etikai szempontja szerint minden kutatónak a kutatás teljes időtartama alatt be kelltartania a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottságának tudományos elveit, az érintettterületek etikai kódexeinek előírásait, törvényi előírásokat. A különböző szakterületek etikai kódexeispeciális és egységes elveket is tartalmaznak.A tervezett módszerek kipróbálása után (feltéve, ha megfelelő a módszer) következik az adatok felvétele,később az adatok feldolgozása, a hipotézisek vizsgálata (igazolása vagy elvetése), tézisek megfogalmazása.A kutatás végén eredményeit összegezzük, következtetéseket vonunk le, javaslatokat teszünk. Ez akutatás befejező, tulajdonképpen eredményre vezető szakasza. Csakis akkor teljesíti a kutatás egészébenbetöltött feladatás, ha visszautal az indító szakaszra, vagyis kutatási célok kitűzésére, teljesítve az ottmegfogalmazottakat.Ennek érdekében többféle követelményen kell megfelelnie:1. Gyakorlatiasság2. Szemléletesség: szelektálnunk kell a kapott adathalmazból, hogy a kutatás eredményeit olvasók nevesszenek el a részletekben, hanem képesek legyenek kiemelni a lényeget.- A közlés szöveges részében törekedjünk egyszerűségre, egyértelműségre, megfelelő tagoltságra.- Ábrák és táblázatok használata. Törekedjünk az egyértelműségre és egyszerűségre.A kutatás eredményeinek közzététele során alkalmazkodjunk a közlési formához. Ez a megformálást és atartalmi elemek kiválasztását is meghatározhatja.A gyakoribb közlési módok:1. Belső felhasználásra szolgáló beszámoló:2. Nyomtatott vagy elektronikus megjelenésű szakmai tanulmányok (publikációk).3. Annotáció: rövid összefoglaló ismertető írására is szükség lehet.4. Előadás. jelentkezéskor itt is szükség lehet annotációra.5. Poszter (bemutató tábla): talán a legnehezebb „műfaj”. Egyetlen felületen kell lényegét bemutatni,fokozott figyelemfelkeltésre törekedve. „Montázs-szerű” szerkesztésű, kiegészíthető írásos anyagkézbe adásával (vázlat, annotáció).3A tételben szereplő kutatás rövid terveAlkalmazott (empirikus, gyakorlati, praktikus) kutatás.A kutatás célja: a szociálisan hátrányos helyzetű családok társadalmi helyzetének a feltérképezése.A kutatás tárgya - kutatómunkám során a következő kérdésekre keresem a választ:- Milyen különbségek adódnak kórházunkban az ellátás során a szociálisan hátrányos helyzetűcsaládok és az átlagos szociális helyzetű családok között?- Milyen nehézségekkel kell szembenéznünk az ellátás során?- Milyen speciális teendőkkel jár az ellátásuk?Szakirodalom feltárása. Hipotézisek például (elvileg 10-15-20 kellene!):- Feltételezem, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű családok tagjainak ellátása során a végzettbeavatkozás több szövődménnyel jár (variancia)- Feltételezem, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű családok tagjainál sűrűbben fordul elő a …megbetegedés. (korrelációs)- Feltételezem, hogy kórházi szociális gondozó által végzett prevenciós tevékenység esetén semkerülhetőek el bizonyos megbetegedések. (null-hipotézis)Vizsgálandó minta (populáció) meghatározása: meghatározott helyen: pl. kórházunkban, adott időszakra: …,meghatározott betegszám: …, meghatározott betegség jelenléte…, ellátási mód, beavatkozásban részvétel.A kutatás adatfelvételi és adatfeldolgozási módszereinek megtervezése:

Adatfelvételi módszerek közül a dokumentum-elemzést nem javasolnám, hiszen a kórházunkban a kórlapoknem tartalmaznak információt a szociálisan hátrányos helyzetre. A megkérdezés közvetlen (interjús) módjátjavasolnám, vagy közvetett módon: kérdőívet töltetnék ki a választott családokkal. Választható módszer méga megfigyelés, esettanulmány.Adatfeldolgozási módszerek: Leíró: (pl.csoportosítás, kategorizálás, megoszlásszámítás) valószínűségi pl.változás vizsgálat (variancia-analízis) pl. t-próba, összefüggés-vizsgálat (korreláció-analízis).Az előbbieket követő lépések: a tervezett módszerek kipróbálása, ezután az adatok felvétele, feldolgozása.Később következik a hipotézisek vizsgálata (igazolása vagy elvetése), tézisek megfogalmazása. A kutatáseredményeinek összegzése. Következtetések, javaslatok megtétele.Belső felhasználásra szolgáló beszámolónak is tekinthetjük, de mivel széleskörűnek lett meghirdetve,konferencián előadás és poszterként is bemutatható a kutatásunk.A tételben szereplő példához definiálni szeretném, hogy mit is tekintünk a szociálisan hátrányos helyzetűcsaládnak. A család szegény, vagy nyomorban él, jövedelme főként segély, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás,esetleg alkalmi munka után járó jövedelem. Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban sokanlaknak együtt, így kevés az egy személyre jutó alapterület. A lakhatási feltételek egészségtelenek, példáulvizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás. A felszereltség rossz, pl hiányzik a konyha, afürdőszoba, beltéri WC, nincsenek alapvetőnek tartott háztartási készülékek. A szülők iskolázatlansága. Adeviáns környezetben elszenvedett szocializációs ártalmak, a közeli hozzátartozók például alkoholisták.Legalább az egyik szülő beteg vagy fogyatékos, így fizikailag képtelen gyermekeit megfelelően ellátni,gondozni. Hátrányos helyzet jogi szempontból: A 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 121.§-atartalmazza az értelmező rendelkezéseket: A 14. pont szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akitcsaládi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeresgyermekvédelmi támogatást folyósítanak. (Forrás: Wikipedia)A kutatás végén, a „következtetések, javaslatok megtétele” fázis során az ellátás javítása érdekében például aszociális intézményrendszerek igénybevételét, kórházunkkal történő szorosabb kapcsolatok kiépítését isajánlhatnám. A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, aszociális biztonság megteremtése, megőrzése. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás alkotja a szociálisalapellátás legfontosabb összetevőit, ehhez járulnak az említetteknél jóval szűkebb körben a családsegítőszolgálat működtetésére.A szociális ellátás intézményrendszere:- a települési alapellátások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítő szolgálat),- a nappali ellátást biztosító intézmények (idősek klubja, fogyatékosok és szenvedélybetegek nappaliellátása),- átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények,- tartós bentlakásos intézmények (idősek otthona, fogyatékosok ellátása), valamint

- a falugondnoki hálózat rendszere tartozik.

18. feladat - InterakcióMunkahelyén a tanulók gyakorlati képzésével bízzák meg. A csoport heterogén összetételű.Tervezze meg a tanítási-tanulási módszerek alkalmazási lehetőségeit!A tervezés során az alábbi szempontokra térjen ki:1./ tanítási-tanulási módszerek2./ a tanulási folyamat szervezése3./ tanulási technikák, tanulásmódszertan4./ tanulási problémák, zavarok, akadályok1. tanítási-tanulási módszerek kiválasztásának elméleti alapjaimetódus = görög szó, valahova vezetõ utat jelentA szereplők dominanciája alapján:· tanár-központú: előadás, magyarázat, szemléltetés· tanuló-központú: önálló kutatómunka, dolgozat, önirányított tanulás· tanár-tanuló kooperációja: oktatási célú beszélgetés, vitatípusok, tréningek,szerepjátékokA módszerek kiválasztásának alapjai:· mi a cél: elmélet vagy gyakorlat (pl. mit akarok tanítani?)· jellege: tartalmi, a tanulónak milyen előzménye van?· rendelkezésre álló idő· csoportlétszámo nagy (40-50 fő) csoportnál - előadáso közepes (20-30 fő) interaktív (beszélgetés) elemekkel vegyülhet azelőadáso kiscsoportnál beszélgetés, vitáa, aktív részvétel· tárgyi feltételek (szemléltető eszközök: fóliai, dia, vetítő, stb.)A. Frontális osztálymunka - azonos cél, azonos tartalom, azonos időtartam és haladási ütemB. Differenciált tanulásszervezési módok - a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe veszi2./ a tanulási folyamat szervezéseCélja: Az oktatás gyakorlati előkészítése, körülményeinek megteremtése.Pl.: az oktatástechnikai eszközök ellenőrzése, kísérlethez, méréshez szükséges eszközök,anyagok összekészítése, kipróbálása, a tanulás helyszínének kiválasztása, a terem elrendezése.A tanóra, gyakorlati foglalkozásJellemzői: - Kötött időkeretek- A tanítás-tanulási folyamat legkisebb egysége- Tervszerű oktatási tevékenység- Kapcsolódik az előző és a következő óráhozTanórán kívüli foglalkozásokIskolán belüli: szakkör, korrepetálás, színjátszó-kör, sportkör, napközi, stb.Iskolán kívüli: üzemlátogatás, tanulmányi kirándulás, múzeum látogatás, házi feladat, stb.Jellemzői: - Kötetlenebb időkeretek, módszerek- A tanórai tevékenység kiegészítésére, gazdagítására szolgál23./ tanulási technikák, tanulásmódszertanA tanulási technológia olyan eszközökből és technikákból áll, amiket a tanárok tanításközben arra használhatnak, hogy javítsák tanulóik tanulmányi eredményeit. Használhatjáktanulók, hogy javítsák azon anyagok megértésére és használatára való képességüket, amiket

olvasnak és tanulnak.Pl.: aktív tanulás, vita, demonstráció, gyakorlás és visszacsatolás együtt, folyamatos értékelés,támogatásTanulási stílusokVizuális, Auditív, Mozgásos, Társas, Többcsatornás: (Miből mennyit tanulunk?)10% abból, amit olvasunk,20% abból, amit hallunk,30% abból, amit látunk,50% abból, amit látunk és hallunk,70% abból, amit önmagunk mondunk el,90% abból, amit önállóan kipróbálunk és végrehajtunk4./ tanulási problémák, zavarok, akadályokTanulási zavarok: tanulási zavaron értjük az iskolai tanulás során felmerülő minden olyannehézséget, amely a pszichikus folyamatok eltérő fejlődése következtében alakul ki.Ez az iskolai követelményeknek való meg nem felelést jelenti, nehezíti az iskolai tanulássorán az olvasás, az írás, a matematika elsajátítását.A tanulási zavarok okai:- genetikai tényezők- környezeti tényezők- éretlenség- idegrendszeri elváltozásokA tanulási nehézségek és magatartászavarok akkor jelentkeznek, amikor drámai változásokkövetkeznek be a gyerek életében.- kisiskolás kor- pubertásA tanulás akadályai:- túlságosan nagy létszámú osztály- hátrányos gazdasági helyzet- „tanulási rendellenesség”A tanulási akadályok reakciói adják az alapját az úgynevezett „tanulási-, és viselkedésirendellenességeknek”,Dyslexia, dysgráfia, dyskalkúlia

19. feladat – InterakcióMunkaügyi központ által támogatott átképzés keretében tanuló középkorú hallgatókoktatásában vesz részt. Tervezze meg az oktatás során alkalmazható oktatási eszközöket ésmódszereket!A tervezés során az alábbi szempontokra térjen ki:1./ az oktatás szervezeti és munkaformái2./ az oktatás eszközei és módszerei3./ új módszerek a pedagógiában4./ andragógiai alapismeretek1./ az oktatás szervezeti és munkaformáiSzervezeti formák:Iskolai rendszerűIskolarendszeren kívüliOsztály· Életkor

· Tudás· Érdeklődés, ambíciók· Teljesítmény· Képességek· Problémás, tanulási és magatartási problémákkal küzdő gyerekek osztálybasorolásaÓrarend (meghatározott szempont szerint)Munkaformák:· Frontális osztály munka· Csoportfoglalkozás· Párban· Egyéni feladat megoldás· Tutor segítségével· Mentor segítségével2./ az oktatás eszközei és módszereiEszközök: Tábla, kréta; aktív tábla; írásvetítő; projektor; demonstrációs eszközökMódszerek: magyarázat, megbeszélés, vita, szemléltetés, projektmódszer, kooperatív ,szimuláció, tanulmányi kirándulás, házi feladat3./ Új módszerek a pedagógiában· Tutor rendszer- a diákok maguk választják (középiskolában)· Projektmódszer· Kooperatív· Szimuláció24./ andragógiai alapismeretekandragógia: műszó. andr = férfi, gógia = vezetni.andragógia – az ember haláláig tartAz andragógia felnőttképzés, felnőttoktatást jelent.(pedagógia – felnövekvő nemzedék nevelésével foglalkozó terület – 3-(16)-18 év)A gyermekkori tanulás (pedagógia) módszertana, eszközrendszere eltér a felnőttek eseténalkalmazhatótól.Fogalma: felnőttek iskolai és iskolán kívüli nevelésének, művelődésének, művelésének, cél ésfeladatrendszerét alapelveit, törvényszerűségeit, sajátosságait és eszközrendszerét kutatótudomány.1. Long – life – learning/ éducation (L.L.L. elmélet-stratégia) - Élethosszig való tanulás2. Permanens nevelés - FolyamatosJellegzetesség Pedagógiai modell Andragógiai modellA tanuló fogalmaés énképeFüggő személyiség. A tanár döntiel, hogy mit, mikor és hogyantanuljon és az értékelést is ő végzi.Önirányító személyiség, de ha gyerekként(függő személyiségként) kezelik, akkorgyerekként viselkedik. Feladat: Azönirányítás képességének kifejlesztése.A tanulótapasztalataiKevés tapasztalat.Sok és eltérő tapasztalat, forrása a

tanulásnak. Feladat: Nyílttá kell tenni atapasztalatokat.Tanítási mód Átadási technikák. pl. előadásCsoportos beszélgetés, vita,problémamegoldás, egyéni tanulás.Az andragógia belső rendszere1. Iskola rendszerű felnőttoktatás- minden iskolai aktivitás, ami állami végzettséghez kapcsolódik (dolgozók általánosiskolája, gimnáziuma, szakközépiskolája, posztszekunderi, posztgraduális, graduálisképzés)- pótló, segítő, vezető funkció2. a személyzeti munka andragógiája- munkaerőpiachoz kapcsolódik- cél: rendelkezésre álljon a szervezeti stratégiát támogató humán erőforrás3. a szociális munka andragógiája4. a hátrányos helyzetű felnőttek fejlesztésével foglalkozik, az andragógia pótlófunkcóját valósítja meg5. kriminál andragógia- az elítéltek reszocializációs és reedukációs folyamatokkal foglalkozik- kezd leválni a szociális munka andragógiáról6. a tanácsadás andragógiája- felnőtt nevelési funkció- főleg távoktatásban- szervezési folyamatok szervezésében is részt vesz ez a terület

110. feladat - InterakcióMunkahelyén több tanulási nehézséggel küzdő diákkal foglalkozik a munkája során.Beszélgessen el velük a tanulási szokásaikról!A beszélgetés során az alábbi szempontokat érintse:1./ a tanulás és kondicionálás2./ a tanulás fajtái3./ a tanulási módszerek és szokások4./ tanulási rituálék1./ Kondicionálásos tanulás- reflexív tanulás- operáns tanulásPozitív/ negatív inger. A produktum következménye tartja fenn. KisugárzottPozitív megerősítés Ha a viselkedést megőrizni kívánjuk: pozitív megerősítéstalkalmazunk, jutalmazunk ne tárgy legyen a jutalom, hanem a szeretett személyfigyelme!A helyesnek ítélt viselkedést később a gyermek jutalomtól függetlenül isalkalmazza.Negatív megerősítés Pl.: hisztiző gyereknek megvesszük a játékot, elhallgat.A. kioltásB. büntetésA büntetés veszélyének megszűntével az elnyomott viselkedés – részleteiben, vagyegészen – ismét megjelenik.- reflexív tanulás- megelőző inger váltja ki a reakciót (az adott viselkedést)

- elsősorban érzelmi reakció – félelem, veszély: mimika, hangadás, gesztusokFeltétlen reflex: Előzetes tanulás nélkül: pl.: étel látvány – nyálelválasztásFeltételes reflex: Bármilyen közömbös inger kiválthatja, ha biztosítjuk az időbeniegybeesést. Pl.: csengő.Szokáskialakítás, szocializációKioltás: A feltételes ingert nem követi a feltétlen.2./ A tanulás fajtáiTANULÁS (Motiváció: ösztönző belső késztetés, cselekvéseink belső indítéka)Értékelés: Ebben a folyamatban tudjuk a szakmai normákat és értékeket érvényesíteni.Az értékelés során válik világossá a hallgató számára, melyek a szakmai erősségei, s melyterületen van szüksége további fejlődésre.Munkaformák: önálló/egyéni munka, páros, csoport, napi/heti megbeszélések, szerepjáték,otthoni feladat, szövegek olvasása, elemzéseFormális tanulás: - szervezett módon történik, iskola, vállalati képzés (belépés, átlépésmásik egységbe), oklevéllel, bizonyítvánnyal zárulNon-formális tanulás: - iskolarendszeren kívüli keretek között zajlik, munkahely, civilszervezetek, szakszervezet, párt, tréning, tanfolyam, rövid kurzusokInformális tanulás: - mindennapi élethelyzet, véletlenszerű, munkával-, családdal-,pihenéssel kapcsolatos23./ A tanulási módszerek és szokásokFelnőtt tanuló sajátosságai:Motivációja: felismert gazdasági érdek, munkaerőpiac (bejutás, bent maradás), önbizalomerősítése, kultúrális érdeklődés, siker iránti igényFelnőtt tanulók főbb jellemzői: önirányítás, rosszul érinti, ha valaki megmondja neki, hogymit kell tennie, hogyan kell viselkednie, érezni akarja, hogy ő a tanulási folyamatfőszereplője, a tanulási folyamatban egyenrangú fél kíván lenni, aktív tanulási környezetrevágyik, szakmai státuszát akarja erősíteniGazdag élettapasztalat:határozott elképzelése van, rögzült szokásai vannak, tapasztalataitintegrálja a tanulási folyamatba, egymással szívesen tanulnak, megosztják egymássaltapasztalataikatProblémaorientáltság: praktikus és azonnal felhasználható információkat igényelnek,probléma, mint tanulási tartalom jelenik meg3./A Tanulási környezetTanulási környezet: Kommunikációs forradalom új elemei: e-learning, teleházak, internet, stb.Az új technológia alkalmazása segíti a tanulási folyamatot.Fiziológiai tényezők: Memória, reakció változik (a kor előre haladásával a a memória rövidül,a reakcióidő meghosszabbodik) A tanár által elmondottakat folyamatosan összevetik azélettapasztalataikkal. Ez lassítja a tanulási folyamatot.Pszichológiai tényező: újra tanuló legyen, kilépjen a napi rutinból (hatékonyabbangondolkodik, jobban tud figyelni), a lehető legkényelmesebb körülményeket kell biztosítaniÉrzelmi tényező: a szakmai státusz megerősítése, a személyiség megújítása, párban tanulás(megerősítés)Szociális – kulturális tényező: a „mi ” tudat fokozza a hatékonyságot, (párban, csoportban vanrá lehetőség)Fizikai tényező: megfelelő helyszín, környezet, a szabadság és komfort érzése segíti a tanulásifolyamatot4./ tanulási rituálékIskolai: Rituálék a tanítási órán: csengőszó, ima, éneklés, hetes jelentése, felállás, jelentkezés,megszólítás, stb.

Egyéni példák:HáttérzeneSegédlet - Hogyan tanulok?1. Lassan tanulok, amikor…2. Gyorsan tanulok, amikor…3. Könnyen tanulok, amikor…4. A csoportban való tanulás…5. A terepen való tanulás azért nehéz, mert…6. A könyvből való tanulás azért nehéz, mert…7. Jól tudok olyasvalakitől tanulni, aki…8. Élvezetet szerez a tanulás, amikor…

111. Tétel – Interakció Ismerős 28 éves nő, öngyilkosság gondolata. Pszichológia és etika.A személyiség fogalma (Sokféle pszichológiai elmélet, definíció létezik).Azonos, hogy önmagában egy egészet képez, másoktól elkülöníthető egység. Értünk alatta:– jellemet: egy egyénre stabilan jellemző tulajdonság-együttest, amely megkülönbözteti őt másoktól,– személyiséget: egy neves, közismert egyént, és végül a kettőnek egy keverékét,– egyéniséget: ami egy jellegzetes karaktert jelent.Mindenhová magunkkal visszük, befolyásolja észlelésünket, érzelmeinket, gondolatainkat, döntéseinket,viselkedésünket és kapcsolatainkat. Létfontosságú, hogy személyiségünk egészséges és érett legyen.A személyiséget rendszernek tekintjük. A személyiségelméletek eltérnek, hogy zárt vagy nyílt rendszer.FREUD zárt rendszernek tekinti a személyiséget, amelyben az ösztönök hajtóereje biztosítja a személyiségműködéséhez szükséges dinamikus erőt. Ez a hajtóerő kifelé is megnyilvánul és alkalmazkodó vagy nemmegfelelően alkalmazkodó viselkedést eredményez.ALLPORT (humanista pszichológia: ROGERS és MASLOW) szerint a személyiség nyílt rendszer. Aszemélyiség nem független a környezetétől, hanem azzal dinamikus kölcsönhatásban van vele.A legrégebbi felfogás szerint a személyiséget a test-lélek-szellem hármas egysége alkotja.FREUD elmélete szerint a személyiség az ösztönén – én – felettes én hármas egységből áll.MASLOW a szükségleteket tekinti a személyiség fő alkotóelemeinek.A személyiség kialakulása és fejlődéseAz érés biológiai, illetve biológiai és lelki folyamat, a biológiai alapja a tanulásnak, ami környezeti hatásrajön létre. Ellentétben az éréssel a tanulás a gyermek és a felnőtt személyiségfejlődésében domináns.Fejlődés (személyiségre vonatkoztatva)- új ismeretek, illetve készségek jelennek meg,- a személyiség szerkezetében, illetve működésében jelennek meg pozitív változások.Kisiskolás kor nem túl viharos korszakában több fizikai és szociális készség elsajátítása szükséges (kitartómunka, a felelősségvállalás, a másokkal való együttműködés képessége).Serdülőkor nagy kihívása a személyes identitás kialakítása.Felnőttkor társ- és pályaválasztása, valamint a családalapítás és gyermeknevelés a hosszú távú, tartóselköteleződési képességet teszi próbára.Időskor a végső összegzés folyamata, amelynek sikere az egész addigi életút függvénye.Az élet kihívásai természetes közeget biztosítanak a személyiségfejlődésre (párkapcsolatok, a pályaválasztás,foglalkozási és szülői szerepek). A szociális szerepek azonosulással való sikeres elsajátítása segíthet a

fordulópontokon. A fejlődés csak akkor van, ha a sikeresen megoldja az életkor kihívásait (időnként krízis).ÖNGYILKOSSÁG (suicidium): szándékos, tudatos cselekvés a saját élet kioltására (halál beállta).Öngyilkossági kísérlet: ha valaki életben marad.Parasuicidium: öngyilkossági kísérlet, nem valódi szándék, hanem figyelemfelkeltés.Asszisztált öngyilkosság: a segédkező személy közvetetten, passzívan vesz részt.Minden öngyilkossági cselekményt komolyan kell venni. Kérdés: mi áll az öngyilkosság hátterében?Külső és belső okok (külső pl. szeretett személy elvesztése, belső pl. pszichopátiás személyiség)Az öngyilkosság pszichológiai és etikai kérdéseiAz egyház szerint az élet kioltása csak gyilkosságnak vagy öngyilkosságnak minősíthető.A kérdés etikai szempontból úgy fogalmazható meg, hogy van-e valakinek joga, hogy saját döntése alapjánmegváljon az életétől, és mi ilyenkor az egészségügyi ellátásban dolgozók teendője?Az öngyilkosság tágabb értelemben az önpusztító magatartás, ez az úgynevezett lassú halál választása.Etikai megközelítése nehéz, mert az egyéni autonómia tiszteletben tartása miatt.Más megítélés alá esik a szuicid szándékkal önmagát mérgező, vagy önmagában kárt tevő személyiség.A beteg autonómiájának tisztelete ez utóbbi esetekre nem vonatkozik. A gyógyító feladata az élet védelme.Vannak elméletek, mely szerint az egyénnek joga van a méltó halálhoz (pl. egy súlyos betegségnél). Megkell találni az egészséges középutat, az „életet mindenáron fenntartás” és a beteget sorsára hagyása között.A hippokratészi elv: „Az élet érték, amelyet védeni, amelyért küzdeni kell.”Az öngyilkosság összefüggései a szocializációs folyamattalSzocializációs zavarok: A valóság felfogása elképzelhetetlen a metajelzések nélkül. Ez adja meg a közlésekérzelmi-indulati tartalmát, színét, hangulatát. Jelzi a közlés valódiságát, módosítja a közlés jelentését.2A „kettős kötés” jelensége:A szülő egy időben ellentétes közléseket ad a szóbeli és a gesztikus síkon át a gyermekének. Így a gyermekbárhogy tesz, mindig büntetést várhat. A közlések verbális útja értelmét veszti. Bekövetkezik a bezárulás.A „sündisznó dilemma”:Bellak elmélete: „hidegben a sündisznók összebújtak, hogy védjék magukat a megfagyástól. Hamarosanérezni kezdték egymás tüskéit, ezért eltávolodtak. Amikor meleget kívánva újból összebújtakmegismétlődött”. A beteg az egyensúlyt képtelen megtalálni. Ez feloldhatatlan.„Játszmák” a társas kapcsolatokban:A munka, a társas rítusok, az intimitás helyzetei a legfőbb „simogatásszerzés” források. Ha az ember nemtud elegendő „simogatáshoz” jutni, akkor bizonyos helyettesítő játszmákhoz folyamodik. Egyéni haszonértjátsszák, segítségükkel elkerülhet valamilyen kellemetlen szituációt. A résztvevők száma kötött, atörténéseket egy játékos manőverei kormányozzák, ami csak a játszma végén derül ki. Pótolja az intimitástannak, aki egyéb módon nem tudja megvalósítani kapcsolatformáit. A játszmák a valódi értékű társaskapcsolatokból nyerhető örömöket helyettesítik, pótolni nem képesek. A játszmák hibás, rosszulalkalmazkodó (neurotikus) viselkedésformák. A gyermek és a felnőtt közti játszmák mindennaposak.Ilyenkor megtanítjuk őket arra, hogy hibás kapcsolati sémákat rögzítsenek (mást mondunk, mint gondolunk).Az ember reagálás-módjai lehetnek

1. Jók, egészségesek, normálisak: normális viselkedések azok, amit a közösségben normálisnak tartunk,akik normális viselkedést produkálnak, azokat elfogadjuk.2. Rosszak, nem egészségesek, nem normálisak: akik nem a normálist produkálják, azokat általábanmegbélyegezzük, megvetjük, és szankcionáljuk. A nem normális tevékenységek két területen nyilvánulnakmeg: a közösség veszélyeztetése, a személyes boldogulás, egészség veszélyeztetése.Az öngyilkos emberek általános jellemzőiÞ Szubjektív csődhelyzetet élnek meg, nincs kivezető út, úgy érzik.Þ Általában gyermekdedek, infantilisek (társas viszonyaikban).Þ Az emberi kapcsolataikban nagymértékben függők. Általában alárendelik magukat a kapcsolatban.Þ Támaszt, védelmet, segítséget várnak, de ezeket nem képesek megfogalmazni a partnerkapcsolataikban.Þ Autonóm viselkedéssel nem rendelkeznek, mert koragyermekkorban (1-3 év), szülő-gyermekkapcsolatában kellemetlen élmény, esemény történt. Ez fixálódott a fejlődése során és megrekedt ezen aszinten. Ezt a fixált kellemetlen élményt viszi magával minden további fejlődési szintre. Ez ameghatározottság, mint rossz reagálás mód rögzül az életükben.Þ A frusztrációtűrő képességük állandósult és legtöbbször kevés vagy hiányzik.Þ Kontaktusra képtelenek.Az öngyilkosságot is modell alapján tanulják az öngyilkosok.Az öngyilkos „karrierje”Az öngyilkosjelölt nem tud a vágyai szerint agresszív lenni a környezetével szemben (az agressziót lehet jólés rosszul megoldani), ezért valamilyen helyettesítő eszközt keres, de nem tud ilyet elfogadni és produkálni.Félnek a büntetéstől, félnek a környezet reakcióitól. Ez bennük feszültséget okoz, mert nincs adekvátmegoldásmód, emiatt a feszültség egyre fokozódik.A feszültsége önmaga ellen fog irányulni. Késztetést érez arra, hogy önmaga vessen véget a csődtömegnek.A suicidra hajlamos emberek önértékelése nagyon alacsony. Ezzel ellentétben a teljesítményük igen magas(diszkrepancia van a két szint között). Teljesíthetetlen célok felé törnek alacsony én-tudattal. Ebbőlvalószínűséggel kudarc születik. A kudarc miatt egyre elégedetlenek önmagukkal.A vágyott dolgot igen magasra helyezik, az ilyen embereket általában nem a reális kép, hanem az ideális képvezérli. Ez újabb összetűzést okoz életében.Minden ember életében vannak szorongások és önvádak. Az öngyilkosjelölt életében ezek magasak. Emiatt ateljesítményük lecsökken. Tehát a szorongás és az önvád a teljesítőképesség csökkenését okozza. Ebből aszituációból ki akar törni.Környezetüktől segítséget kérnek, de nagyon halványan. Nem tudják megfelelően megfogalmazni asegélykérést, többnyire nem is verbalizálják. A környezet ezeket az indirekt jelzéseket nem fogja észrevenni.A környezet nem reagál>CSŐD, be kell fejezni!

112. Tétel – Interakció Intézményében új csoport. Az első megbeszélés: csoportkohézió.Társkapcsolatok (személyközti, interindividualis, interperszonális kapcsolatok) sokrétű emberi szükségletetelégítenek ki, tehát létrehozásukat, fenntartásukat többféle motiváció támogatja.Az alapszükségletek közé sorolhatjuk – az emberi faj sajátosságaként – az együttléti (affilációs)szükségletet. Az ember (mint „társas lény”) számára nélkülözhetetlenek a társas ingerek, a másokhoz

tartozás, a „befogadottság” élménye, amely pusztán az együttlét által kielégül. Ezen szükségletünkhomeostasis jellegű, tehát mind a társas ingerek hiánya, az izoláció (pl. madárzárka), mind pedig zsúfoltsága,(pl. tömegközlekedés) felboríthatja a szükségleti egyensúlyt. A társas ingerek mennyiségét, intenzitását sajátműködési terükhöz viszonyítottan észleljük. Különös társkapcsolati jelentőséggel bír, olyakorfeszültségkeltő, ha másokat is beengedünk – vagy be kell engednünk – személyes terünkbe.A társkapcsolati szükségletek magasabb rendű (birtoklási vagy önmegvalósítási) csoportját képezik azegyüttműködési (interakciós) szükségletek. Társas helyzetben megnő az egyén teljesítménye. Ez lehetmennyiségi, de lényegesebb és sokrétűbb a minőségi változás:- Szociális facilitáció – bizonyos feltételek közt mások puszta jelenléte is serkenthet a jobb teljesítményre,- Versengés, rivalizálás – az egyén teljesítményét növelheti , hogy összehasonlítja mások teljesítményeivel,- A társak ellenőrző, normaérvényesítő, szerepvállalást közvetítő jelenléte is fokozza a teljesítményt,- A társak teljesítménye kiindulópontja lehet a saját teljesítőképesség fokozásának (pl. hallott ötletet kilehet egészíteni)Szocializáció: a társas helyzetek legnagyobb „bevétele”. Amely nélkül alkalmatlanok lennénk a pszichikusműködésre, vagyis a személyiségfunkciók teljesítésére. A társaktól kapott érzelmi és viselkedésminták,önismeret-felépítést szolgáló jutalmazó vagy büntető visszajelzések, illetékességi helyzetek, ismeretek éstapasztalatok nélkülözhetetlen „bevételei” emberi létezésünknek.Társas élmény: interakciós szükségletet elégít ki, amely alapvetően érzelmi feldolgozása a valakihez, vagyegy csoporthoz tartozás (egyúttal az önmeghatározást is segítő) tényének. Az ezt igénylő motiváltság igenjelentős intenzitású lehet (pl. serdülőkorban), és meghatározó összetevője a csoportdinamikai hatásnak.Erejét mutatja az is, hogy – gyakran kielégülést nyerhet pusztán a csoporthoz tartozást jelölő szimbólumok(öltözet, jelvények, „státus-szimbólumok) birtoklása által is, a tényleges odatartozás akadályozottsága esetén.A segítő „szolgálatban”, ahol alapvető fontosságú a társkapcsolati hatékonyság, meghatározó jelentőségű az,hogy miként tudjuk kielégíteni a partner interperszonális szükségleteit, vagyis milyen mértékben tudjukmotiválni az együttműködésre, hatásunk elfogadására. A hatékonyság alapfeltétele tehát a társ aktuálistárskapcsolati szükségleteinek felismerése és figyelembevétele.Csoportnak nevezzük a szociálpszichológia fogalomrendszerében azokat a társas alakulatokat, amelybenvalamennyi résztvevő egyén részesülhet a kölcsönös értékcseréből (tehát nem csak affilációs, haneminterakciós szükségleteik is kielégülnek). A csoport olyan pszichológiai egység, mely kettőnél többszemélyből áll, akiknek vannak közös céljai, közöttük viszonylag stabil kapcsolatok vannak, melyekbenegyesek függenek másoktól, és a tagok egymással kommunikálnak, interakcióban vannak.Csoportdinamika: a csoportban érvényesülő értékcserék kölcsönössége, egymásra épülése dinamizálja atagok egymásra hatását, létrehozva ezáltal egy sajátos társas erőteret, amelyet nevezünk.A csoportok sokféle szempontból különböznek egymástól. Létszámukat tekintve beszélhetünk

- kis csoportról kb.25 főig,- nagy csoportról kb. 50 főig és- tömegről.Az iskolai csoportok általában a kis csoport, ill. időnként már a nagy csoport kategóriába tartoznak.A másik meghatározó jellemző a csoport kialakulásának körülményei. Beszélhetünk formális és informáliscsoportról. A formális csoport valamilyen szempont alapján mesterségesen alakul ki, míg az informáliscsoportba a tagok valamilyen önkéntes érzelmi motiváció alapján kerülnek be. Az iskolai osztály, tantestületformális csoportnak számít, melyen belül a baráti kapcsolatok informális csoportokat hoznak létre.A személyiség szocializálódásakor a nem hivatalos, természetes, spontán csoportoknak van elsődlegesszerepük (elsődleges csoportok), míg a hivatalos, mesterséges szervezett csoportoknak másodlagos(másodlagos csoportok). Az elsődleges csoportok a szocializáció mindennapos színterei, az egyénazonosulása főként ezek keretei között történik, ezért a vonatkoztatási csoport megnevezés is gyakori.2Életünkre és viselkedésünkre nemcsak azok a csoportok vannak hatással, amelyeknek tagjai vagyunk, hanemazok is, amelyeknek esetleg csak szeretnénk tagjai lenni. Ezeket a fontos csoportokat nevezzükvonatkoztatási (referencia-) csoportnak. Ezek lehetnek családunk, munkahelyünk, barátaink. Segítségükkelel tudjuk helyezni magunkat a társas térben, el tudjuk dönteni, hogy hová tartozunk, melyik csoportszabályait tartjuk magunkra érvényesnek, kikkel hasonlíthatjuk össze teljesítményünket, nézeteinket.A vonatkoztatási csoportok kétféle funkciót tölthetnek be az ember életében.1. Normatív funkció: azt jelenti, hogy ennek a csoportnak a normáit fogadjuk el magunkra érvényesnek.2. Összehasonlító funkció. A vonatkoztatási csoport másik fontos szerepe, hogy támpontot adjon aszemélynek, melyhez mérheti magát. Megítélheti értelmi, testi és személyes vonásait.A csoport fejlődésének fázisai1. Alakulás (forming): A résztvevők főként megfigyelik egymást, és elkezdődik az "énbemutatások"sorozata. A gyerekek igyekeznek megmutatni legfontosabb és legkedvezőbb tulajdonságaikat abenyomáskeltés szabályai szerint.2. Viharzás (storming): Egyre élesebbé válnak az egyéni különbségek, hangsúlyozódnak a viselkedéssel,értékekkel kapcsolatos nézeteltérések. Megindul a versengés a csoportban elfoglalható helyekért,szerepekért. Ezt a fázist a viták, az egyéni értékeket túlhangsúlyozó viselkedés, nagyszámúkommunikációs aktus jellemzi.3. Normaalakulás (norming): A normák, szabályok, és szerepek kialakulása révén az előző időszakkonfliktusai megoldódnak, nyugvópontra jutnak. Látszik kik az elfogadott informális vezetők, milyenalcsoportok, kapcsolatok vannak a tagok között, milyen szabályok szerint él a csoport.4. Működés (performing): A kialakult csoportstruktúra, a kommunikációs rendszer és a feladatmegosztáseredményeként a csoport képes együttműködni bizonyos célok elérése érdekében. Ebben a fázisban márjól lehet dolgozni a csoporttal, mert figyelmüket a feladatok megoldására tudják koncentrálni.Minden csoport végigmegy ezeken a fázisokon, egyetlen lépést sem lehet kiküszöbölni. Az iskolában alegnehezebb a viharzás időszakát elviselni. A csoport fejlődése nem áll meg, amikor elérte a negyedik fázist.Az erőviszonyok megváltozása, a vezetőváltás, egy új csoporttag érkezése indukálhat újabb csoportfolyamatokat,sőt vissza is viheti a csoportot a viharzás fázisába. A csoport fejlődése egy másfajta dinamikusváltozással is jellemezhető, a társakhoz (emocionális) és a feladatokhoz való viszony állandó változásával.

A csoport jellemzői:A kialakult csoport egyik legfontosabb jellemzője a csoportnorma. A normák explicit vagy implicit ("írott"vagy "íratlan") szabályok, melyeket a csoport alakít ki. Ezek befolyásolják a csoporttagok viselkedését,bizonyos viselkedéseket előírnak: előíró normák, tiltó normák. Ezek minden csoporttagra nézve kötelezőérvényűek, és a csoportok többsége valamilyen módon bünteti a normaszegő viselkedést.A normák kialakulásának lehetséges módjai:1. A vezető határozza meg.2. Forrása lehet a csoport előtörténete, így alakulnak ki a hagyományok.3. Más helyzetekből emelődnek át az adott csoport életébe. (családi, előző iskolai)Szerepek. A csoport másik fontos jellemzője, hogy benne az egyének más-más minőségben vesznek részt.Mindenkinek megvan a maga funkciója, helye a csoportban. A különböző személyek által elfoglalt szociálisstátust nevezzük szerepeknek. Fajtája az ún. feladat-orientált szerep, amelyet a csoport előtt álló feladatjelöl ki az egyén a kapcsolati-hálóban elfoglalt helyére utal. Ezt nevezzük kapcsolatorientált szerepnek. Acsoporttagoknak általában mindkétféle szerepfelosztás szerint van helyük a csoportban.Kohézió: a csoportot jellemző harmadik tényező, amely nem más, mint az az erő, amely a csoportotösszetartja. Az erős kohézióval rendelkező csoport tagjai kedvelik egymást, fontos számukra, hogy a csoportelérje célját, és az összetartozás érzése jellemzi őket. Az egyik esetben az erő a csoporttagok egymással valójó kapcsolatából adódik, azaz személyközi kohézióról beszélhetünk. Míg más esetekben az összetartást acsoportcél fontossága eredményezi, ekkor feladat alapú kohézióról beszélünk. Egy csoport akkor működiklegjobban, ha mind a kétféle kohézió magas a csoportban.A csoport vonzerejét és belső összetartását növelheti: az erőfeszítés mértéke, közös ellenség léte, acsoport nagysága, kellemes közös tevékenységének, élmények.3A társas kapcsolatok struktúrájaA csoporton belüli kommunikáció, interakciók eredményeként kapcsolatok alakulnak, és fokozatosanlétrejön egy társas szerkezet, melyet a csoport struktúrájának nevezzük. Amikor társas szerkezetrőlbeszélünk, mindig meg kell különböztetni egy felszíni és egy rejtett struktúrát. A felszíni szerkezetet acsoportban formálisan betöltött szerepek határozzák meg.Ezzel párhuzamosan minden csoportban spontánmódon kialakul egy olyan szerkezet, melyet a tagok közötti vonzalmi kapcsolatok határoznak meg. Eztnevezzük rejtett hálózatnak.CsoportdinamikaA csoportdinamika a csoportokban zajló folyamatok összessége: Olyan erők, amelyeket mindenpszichológiailag leírható változások hívnak elő, pl.: csoportképzés, szerepfejlődés, vezetés, hatalom,befolyásolás.A csoportdinamika olyan eljárás, amellyel befolyásolni lehet a csoportfolyamatokat: acsoportfolyamatok irányításának módszertani tárháza, pl.: folyamatelemzés, brainstorming, szerepjátékok,szociogram, kommunikációs gyakorlatok. A csoportdinamikával foglalkozó, ill. azt felhasználó módszeregyüttesektöbb formáját ismerjük.A csoportdinamika a csoportban folyó, a csoportban megfigyelhető eseményekkel, pszichés történésekkel és

jelenségekkel foglalkozó ismeretkör. Ilyen történések a tranzakciók a szerepek, játszmák és élethosszig tartósors/viselkedés, vállalások stb.) a vezetőképződés, a bűnbakképzés, a csoportlégkör, és a csoportösszetartásának és széthúzásának az alakulása.A csoportdinamika egyik legismertebb iskolájának megteremtője Kurt Lewin a csoportot a legfontosabbtársadalmi szervezetként tekinti, ahol az igazán lényeges döntések vagy nagy dolgok eldőlnek. Ezértfontosnak tartotta az ott érvényesülő viselkedésmódosító technikák tanulmányozását és alkalmazását.A csoportokat alakító tényezőkCsoportalakítás: befolyásoló tényezői a személyiségi jellemzők, érdekek és célok, interakciók lehetősége,befolyás.Csoportfejlődés: rendszerint bevezető periódussal kezdődik, ekkor kezdik a tagok megismerni egymást,kialakítani tevékenységüket.Kialakulás: bizonytalanság jellemzi, nem tisztázott a csoport célja, belső struktúrája, nem alakultak még kiszerepek. Akkor van vége, ha a csoport tagjaiban kialakult a „mi” tudat.Viták: ezt a fejlődési lépcsőt konfliktusok sora kíséri. A szakasz tétje a csoport feletti kontroll kérdése.Szakasz végét jelzi, hogy a csoport kialakult hierarchiával és elfogadott vezetőkkel rendelkezik.Normaképzés: kialakul az összetartozás érzése, erős csoportazonosság, szolidaritás a csoporttagok között; aszakasz végén mindenki érzékeli, mi a tőle elvárt magatartás és teljesítmény.Teljesítés: a csoport teljes figyelmével az előtte álló feladat teljesítésére koncentrál, itt válik ténylegesteljesítményt felmutató csapattá. A csoportok egy része soha nem jut túl a kezdeti konfliktusos szakaszon. Azegyet nem értés, a rezisztencia, kölcsönös ellenállás végigkíséri működésüket.Személyközi kapcsolatok:Érzékcsalódás: a csoport esetleg abban a hitben ringatja magát, hogy minden rendben van körülötte, pediglehet, hogy nem tárták fel teljes egészében a véleménykülönbségeket; gyakran klikkek kialakulásáhozvezethet.Kiábrándulás: a figyelembe nem vett különbségek és az esetleges klikkekbe való polarizálódásnyilvánvalóvá válása után következik be.Elfogadás: amennyiben a csoport sikeresen fel tudja oldani a problémákat.

113. Tétel – Interakció Iskolai csoporton belüli villongások. Szülői értekezlet előtt beszélgetés (szülők)Csoportnak nevezzük a szociálpszichológia fogalomrendszerében azokat a társas alakulatokat, amelybenvalamennyi résztvevő egyén részesülhet a kölcsönös értékcseréből (tehát nem csak affilációs, haneminterakciós szükségleteik is kielégülnek).A csoporton belüli tagolódásBELBIN csoportszerepekVállalatépítőJellemzői: konzervatív, kötelességtudó, kiszámíthatóElőny: jó szervező, gyakorlatias, kemény munka, fegyelmezettHátrány: rugalmatlan, kevéssé fogékony az új ötletek irántElnökJellemzői: nyugalom, magabiztosság, önuralomElőny: előítéletek nélkül reálisan értékel, célorientáltHátrány: átlagosan kreatív, intelligensSerkentőJellemzői: ideges, aktív, dinamikus

Előny: küzd, hajt, cselekszikHátrány: ingerült, türelmetlen, erőszakosPalánta (ötletgyártó)Jellemzői: individualista, introvertált, komoly, új utakat keresElőny: intelligens, képzeletgazdag, nagy tudású, kreatívHátrány: a fellegekben jár, nem törődik a részletekkel és a formaságokkal.ForrásfeltáróJellemzői: extrovertált, törekvő, érdeklődő kommunikatívElőny: jó kapcsolattartó, jólértesült, megfelel a kihívásoknakHátrány: a kezdeti lelkesedés után elveszíti érdeklődésétHelyzetértékelőJellemzői: megfontolt, érzelmek nélkül, józanon élElőny: ítélőképesség, előrelátás, gyakorlatiasságHátrány: alulmotivált, másokat sem motiválCsapatjátékosJellemzői: társas hajlamú, jóindulatú, érzékenyElőny: toleráns, erősíti a csapatszellemetHátrány: a kritikus pillanatokban határozatlanMegvalósítóJellemzői: precíz, rendszerető, lelkiismeretes, szorongóElőny: tökéletességre törekszik, nem hagy semmit befejezetlenülHátrány: csekélységek miatt aggódik, nem tudja elengedni magátA csoporttagok egymáshoz való viszonya: Együttműködés, csapatmunka, versengés, ellenségeskedés,rivalizálás, konfliktusok. Lehet alá-felé rendelt is.A csoporttagok egymást erősítő tényezői: Énkép alakítása, érzelmi támogatás, csoportszerep, társasösszehasonlítás alapja (értékelés), társas ösztönzés, versengés és együttműködés, ifjúsági szubkultúraA csoport vonzerejét és belső összetartását növelheti: az erőfeszítés mértéke, közös ellenség léte, acsoport nagysága, kellemes közös tevékenységének, élmények.2SzerepekA csoport egyik fontos jellemzője, hogy benne az egyének más-más minőségben vesznek részt. Mindenkinekmegvan a maga funkciója, helye a csoportban. A különböző személyek által elfoglalt szociális státustnevezzük szerepeknek. Fajtája az ún. feladat-orientált szerep, amelyet a csoport előtt álló feladat jelöl ki azegyén a kapcsolatihálóban elfoglalt helyére utal. Ezt nevezzük kapcsolatorientált szerepnek. Acsoporttagoknak általában mindkétféle szerepfelosztás szerint van helyük a csoportban.A szerep a státusznak megfelelő normák által szabályozott viselkedés. Az emberek a társadalombankülönböző pozíciókat foglalnak el. Egy adott pozíció a státusz. A státuszhoz tartozó viselkedésmód a szerep.A státusz csak a fontosabb normákat követendő értékeket foglalja magában.StátuszStátusznak nevezzük a társadalmi munkamegosztás során létrejövő pozíciókat. A normák és a szabályokazok a viselkedési előírások, amelyeket a szociális tanulás során sajátítunk el.A szocializációt a szereptanulás jellemzi. Miként a makrotársadalomban, úgy a mikrotársadalmat alkotócsoportokban is a struktúrában elfoglalt helyet nevezzük státusznak. A különböző struktúrákra figyelemmel,különböző státuszai vannak minden egyénnek.Univerzális szerep: beszélhetünk alapvető szociális szerepekről. Ezek minden kultúrában léteznek, csakformájukban különböznek. Ilyen: a nemi, az életkori, a foglalkozási és a családi szerep.Attól függően, hogy a szerep egy adott pozícióval összefügg, megkülönböztetünk konvencionális és

interperszonális szerepet.A szerep: a státuszhoz tapadó követelmények összessége. Három fontosabb típusát különböztetjük meg.1.Kapott szerepek, melyek az egyéntől független, számára eleve adott (pl. nemi -, életkorhoz kötődőszerep). Felnőtt korra differenciálódnak nemi szerepeink, de a férfi és női szerep közötti különbség nemszűnik meg. Az életkor növekedésével változik az életkorhoz fűződő kapott szerepünk. Az elvárásoktartalma koronként, társadalmanként, kultúránként változik. Szociokulturálisan változó már az is, hogyhány éves kortól számít „felnőttnek" vagy éppen „idősnek" valaki.2.A szerzett szerepek jelentős mértékben az egyén szándékától, magatartásától, cselekedeteitől függnek.3.Ad hoc vagy eseti szerepek többnyire szerep párok. Jellemzőjük, hogy átmeneti jellegűek. Ilyen szerepekaz orvos-beteg, az eladó-vevő, az utas-kalauz szerepek.Szerepelvárásnak nevezzük az adott szerep betöltőjével szembeni követelményeket. Erőssége alapján:muss, kann és soll szerepelvárásokat különböztetünk meg. (Dahrendorf)- muss típusnál a törvények, szabályok által meghatározott legerősebb normák érvényesülnek.- soll a mussnál gyengébb. A szemünkbe mondják, hogy az elvárásoknak tegyünk eleget.- kann a leggyengébb szerepelvárás. Rosszalló érzést vált ki ennek megsértése.A szereptanulás tartalma és fázisai:1.Normák megtanulása, amely értelmi tevékenység. Pl.: köszönés.2.Utánzás és azonosulás. Az egyén utánzással megtanulja a szerepnek megfelelő viselkedést.Gyermekkorban a szerepjáték a szereptanulás fontos eszköze. Az utánzott személy a modell.A valódi modell élő ember, akivel közvetlen interakcióba tudunk kerülni. Ilyen a testvér, szülő stb.A szimbolikus modellel nincs közvetlen interakció. Ez lehet egy mesehős, filmsztár stb. a modellkövető nemkap visszajelzést arról, hogy milyen az utánzás.A teljes modell olyan képzelt, vagy létező személy, akinek a teljes személyiségét utánozzuk.A kompetencia modellnél a számunkra lényeges tulajdonságok kiemelése és utánzása valósul meg.A szereptanulás módjaiIdentifikáció: spontán történik, és akkor zárul le, amikor az ember már sajátjaként éli át az átvett viselkedésinormák szerepét. Alapja mindig valamilyen érzelmi indulati feszültség. Pl.: szeretet és félelem.Szereptanulás zavarai: deviancia az, amikor az azonosulási készség a szocializáció zavara miatt nem alakulki, az egyén fogékonnyá válik a lázadásra, tagadásra.3Szerepkonfliktus az, ha a megvalósított szerepviselkedés nem felel meg a szerepelvárásoknak. A tartósanfennálló szerepkonfliktusok felborítják szervezetünk egyensúlyi állapotát. Az ember stressz hatására az egészszervezetével reagál, de mindig van egy olyan kitüntetett szervünk, amelynél a válaszreakció intenzitásakiemelkedő. Vannak olyanok, akiknek ugyanattól a rossz igazgatótól magas lesz a vérnyomásuk, másoknakgyomorfekélyük lesz.A szerepkonfliktusoknak három típusát különböztetjük meg:· Szerepek közötti konfliktus: ha két, vagy több egymással összeegyeztethetetlen szerepelvárásokatjelentő státuszunk válik aktívvá. A munkahelyi és a családi szerepek gyakran okoznak ilyenkonfliktust.· Szerepen belüli konfliktus: a szerepen belüli konfliktusnak két esete van.Ellentétes elvárások különböző szereppartner részéről. Pl.: a főiskolás lánytól a tanárai azt várják el,hogy idejét a tanulással töltse, a barátja pedig azt, hogy inkább vele foglalkozzon.Komplementer szereppartner ellentétes elvárásai. Pl.: Watergate-ügy. Nixon a tanácsadóitól olyan

információkat kért, amelyhez törvényes úton nem juthattak hozzá, ugyanakkor elvárta tőlük,semmiféle jogtalanságot ne kövessenek el, mert azzal kompromittálnák őt.· Személy-szerep konfliktus: a szerep teljesítéséhez a személynek valamilyen fontos értékét, hitét,meggyőződését kell feladnia. A túlterhelt vezető csak „testileg” tud egy megbeszélésen ott lenni, mertbefejezetlen határidős feladatain gondolkodik közben.A szerepfeszültség csökkentésének módjai· Társadalmi védőmechanizmusok: a társadalom védőmechanizmust dolgoz ki olyan emberekszámára, akiknek hivatásbeli állampolgári kötelezettségeik konfliktust eredményezhet. Pl.: orvos,ügyvéd, pap nem köteles minden körülmények között kiszolgáltatni adatokat a hatóságnak.· Rítusok: pl.: felnőtté avatás.· Szerephierarchia: kialakult a szerepnek az a hierarchiája, amely az ember számára automatikussáteszi a választást. Pl.: gyerek születésénél munkaidőben is elhagyhatja munkahelyét a nő.· Egyéni védőmechanizmusok: a pszichoanalízis az énvédő mechanizmusokat tekinti a belső feszültségcsökkentő eljárásainak.· Figyelem megosztása: azt jelenti, hogy kiszorítjuk a tudatunkból az egyik szerepet, míg a másik nekiellentmondó szerep elvárásainak felelünk meg. Pl.: megcsalásnál nem törődünk azzal, hogy házasokvagyunk.· Szerepkompenzációk: ha segédeszközök és jelek segítségével ellensúlyozzuk szerepfeszültségünket,akkor szerepkompenzációt végzünk. Pl.: bürokrata lezser öltözéke.· Racionalizálás: logikus elméletet gyártunk arra vonatkozólag, hogy miért nem tudunk egy adottszerep elvárásainak megfelelni és ezzel nyugtatjuk meg lelkiismeretünket.· Kompromisszumképzés: ilyenkor, a feszültséget okozó szerepet átalakítjuk úgy, hogy megfeleljünkneki. Pl.: matekból jó a kettes is.· Kábítás: a szerepkonfliktusok okozta kínzó feszültséget az alkohol, drogok segítségével oldjuk.

114. Tétel – Interakció Továbbképzés. Társadalmi rétegek. Szegénység.A társadalom rétegződése: a társadalmi struktúra alapelemeiA társadalmi szerkezeten belül mutatkozik meg a rétegződés, amely többdimenziós lehet – vagyoni,jövedelmi, foglalkozási, iskolázottsági, stb. Különféle kategóriarendszerek használhatóak, a legegyszerűbb ahármas tagolás (felső, közép- és alsó osztály); a besorolás lehet külső vagy szubjektív jellegű. Munkásság,munkásosztály problémája: specializáltabb termelési szerkezetben az életminőség ismérvei alapjánnagymértékben szóródik. Arányeltolódások: fizikai és nem fizikai foglalkoztatottak, aktívak és inaktívakközött. Az esélyegyenlőséget meghatározó tényezők súlya változik, a globális mutató csökkenő tendenciátmutat a fejlett országokban, ez a mobilitási esélyek növekedését is magával vonja. A szegénységi mutatókviszonylag stabilak, de új típusok jelennek meg.A szegénység megnyilvánulási formáiA szegénység elsődleges forrása a jövedelmi viszonyokban keresendő, de a megnyilvánulási formákváltozatosak lehetnek.Abszolút szegénység: egy meghatározott létminimum-értékhez köti a szegények csoportjába való tartozást.Relatív szegénység: egy adott társadalomban elvárható átlagos életszínvonal mértékéhez viszonyít.Depriváció: a társadalomban megszokott javaktól és lehetőségektől való megfosztottság. Sok esetben aszegénységgel összefüggő gazdasági hátrányokból is fakadhat, de vannak egyéb forrásai is.

A szegénység felfogásában jelentős eltérés található a fejlett és fejletlen társadalmak között. Míg a fejlettországokban a szegénység egy átmeneti, vagy életciklushoz köthető jelenségről van szó, addig a fejletlenekesetében stabil dolog.Az egyenlőtlenség tényezőinek átalakulása Magyarországon- a szegénység alaptípusainak átalakulásaHagyományos szegénység: alacsony iskolai végzettség, szakképzetlenség, lakóhelyGenerációs szegénység: speciális demográfiai csoportok eseténEtnikai szegénység: kisebbségi csoporthoz való tartozás, változatos okokA szegénység feminizálódása: a hazai rétegződésvizsgálatokban a nők nagyobb arányban szerepeltek adepriváltak között, mint a férfiak. A női foglalkoztatottság növekedésével a nemek közöttijövedelemkülönbségek csökkennek. Eltérő szegénységi kockázatok: kedvezőbb halandósági adatok a nőknél,gyermekeket egyedül nevelők. Elmondható, hogy az életciklus két végpontján, ahol nagyobbak aszegénységi kockázatok, a nők nagyobb mértékben érintettek.A háztartáson belüli fogyasztási szerkezet egyensúlytalansága is megmutatkozik.- A szülők saját maguktól vonják meg az anyagi forrásokat- A háztartás férfitagja arányaiban kisebb hozzájárulást ad- A gyermekekre szánt források egy része más célokra megyA család jellemzői, funkcióiCsalád: az emberek legkisebb, társadalmi és gazdasági stabilitást biztosító közössége.Egymással közeli rokonságban álló emberek által alkotott alapvető társadalmi egység. A tagok közöttházassági, leszármazotti vagy örökbefogadási kapcsolat van. Reprodukciós szerepe is van. A nő szabadondönt a gyermekvállalásról, az anya és a gyermek kiemelt állami védelem alatt áll.A szülői felügyelet az anyát és az apát együttesen illeti meg, gyakorlásában a szülők egyenjogúak. Tilos acsaládon belüli erőszak, a törvény a családon belüli vagyoni viszonyokat is szabályozza.Családjog - Családjogi törvény. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény.A közösség fogalma a társdalomban„A hétköznapi szóhasználatban a ’közösség’ kifejezés általában olyan emberek csoportjait jelöli, akik egyadott földrajzi területen, egy lakónegyedben, egyházközségben vagy faluban, városszéli, szétszórt külvárositelepülésen, egy utcában vagy városrészben élnek.

115. Tétel – Interakció Munkahely, gyakorlatra érkező tanulók kommunikációs felkészítésével bízzák meg.Kommunikáció fogalmaÉrzelmek, gondolatok kicserélése és megosztása megfelelő jelrendszer, illetve szimbólumok segítségével.Nemcsak szavakkal, hanem különböző impulzusokkal is történhet.Kommunikátor: közlő fél, adó, akitől a kommunikáció elindul. Kódol. A kommunikációt kezdeményezi.Befogadó: vevő, aki a közlést kapja és dekódolja Fontos, hogy érzékelje az üzenetet.Kód: a közlés módja, formai sajátossága, jelrendszere.Csatorna: közeg, amely a kommunikátort és a befogadót összeköti.Információ: a hír, a közlés tartalma. Az információ a közlő szándékának megfelelő mondanivaló.A közlés mindig a társadalmi kommunikáció rendszerébe van beágyazva.Minden kommunikációban lényeges:– a szituáció,

– a felek közötti viszony,– a közlés kontextusa (szövegösszefüggés, az egységes gondolati kapcsolatot tartalmazó beszéd).Arra kell törekedni, hogy minél kevesebb hiba, módosulás történjen a kommunikációban.Közlő: azokat az információkat közli a valóságról, amely a szubjektumán (saját megismerésén,tapasztalatain és ismeretein) keresztül megszűrve, a benne levő képből táplálkozik.Így egyéni színezetet kap, és módosíthatja a befogadó megismerési folyamatait.Kódolás: az információt közölhető jelekké alakítja. Zavarhatják még külső tényezők: pl.zaj, fény.Dekódolás: a befogadónak a kódot értelmeznie kell, vagyis meg kell értenie az üzenetet.A befogadóban is él egy kép a valóságról, amely nem minden esetben azonos a közleményinformációtartalmával, ez reakciót vált ki, visszajelez a közlő számára (feed-back). Egy idő után a közlő – abefogadói visszajelzésekről is közöl valamit – ezen információk tükrében folytatja a kommunikációját,vagyis valamilyen módon alkalmazkodik a befogadóhoz (bipoláris kapcsolat)A kommunikáció többcsatornás és többszintű: minden emberi kommunikáció legalább két szinten folyik. Azegyik a közléstartalom szintje, a másik a közlők közötti viszonylatokra vonatkozó szint.Verbális kommunikáció, verbális csatornaÖnmagában is alkalmas arra, hogy információt továbbítsunk vele. A legbonyolultabb kódrendszerrelrendelkezik. A legfontosabb kommunikációs eszköz, minél finomabban kimunkált és választékosabb amondatalkotás, annál könnyebben válik érthetővé mások számára. Fontos eleme a megfelelő szókészlet, haez hiányos, a fogalomkincs is szegényes. A nyelvi, stiláris mozzanatok a beszédben a logikus mondatalkotástés gondolatmenetet, illetve a kulturális jegyeket tükrözik vissza. A helyes beszédtechnika a légzéstechnikát,hangképzést és kiejtést foglalja magában, ha ezek hiányosak, a mondanivaló nem érvényesülhet tartalmiértéke szerint. A fogalmak idegen szavakkal történő kifejezése akkor helyes, ha nincs rá magyar szó, vagytartalmában többet fejez ki, mint magyar megfelelője. Tudományok szakkifejezéseit nem kerülhetjük el.Használatuk előfeltétele, hogy pontosan ismerjük jelentésüket. A verbális kommunikáció eszköze a nyelv ésa beszéd, írott formája eszköz a közvetett kommunikációhoz. A verbális kommunikáció tanult folyamat, anyelv és a beszéd szoros kapcsolatban van a társadalmi helyzettel. Fontos eleme az aktív és passzív szókincs.Nem verbális csatornákA hatást befolyásolják a szavakon túli, beszédet kísérő, nem verbális (nem szóbeli) megnyilvánulások.Zavaró megnyilvánulások lehetnek például, ha valaki beszéd közben vakarózik, grimaszokat vág.Testbeszéd. A legtöbb nem verbális kommunikáció az emberi testtel van kapcsolatban, amelyet érthetőensokkal kevésbé tartunk ellenőrzésünk alatt, mint a beszélt nyelvet. Így az előbbi néha sokkal érvényesebbinformációforrás. A nem szóbeli jelzéseknek hiszünk inkább, mint a szóban elhangzott közlés tartalmának.Fontos tudni a testjelzések értékelésekor, hogy a kommunikációs csatornákat egymástól csak a vizsgálatcéljából és időtartamáig lehet szétválasztani.2A különböző csatornákon párhuzamosan érkező információk hitelességéről, az üzenet valódi tartalmárólmegfelelő információkat szerezni csak a kontextus és a kulturális különbségek figyelembevételével lehet.Az egyik legsúlyosabb hiba, amit a testbeszédben járatlan ember elkövethet, az, ha egyetlen gesztust a

többitől elkülönítve értelmez. Például ha valaki az orrát vakargatja, arra gondol, hogy a partner hazudik.A jó empátiás képességű egyén az egész jelzéssort értelmezi és összeveti a szóbeli közléssel.Mozgásos kommunikációs csatornák: Meghatározott izomcsoportok működtetése révén létrehozottjeltovábbítás. E jelek összessége a közlési csatornák. Háromféle közlési csatornát különböztetünk meg:– gesztusok: a fej és a karok mozgását soroljuk ide– kommunikáció a testtartás révén (poszturális kommunikáció): a testmozgás, a helyzetváltoztatások, avégtagmozgások dinamikája, gyakorisága, a felhasznált mozgási formák típusai. Pl. a mozgások gyorsaságaalapján következtethetünk az ember feszültségi állapotára.– a térközszabályozás kommunikációs csatornája (proxemika):Mimikai kommunikáció. Érzelem tükröződik a mimikában, ezek jellegzetes arckifejezéssel jutnak érvényre.Hét érzelemfajta tükröződik az arcon: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés.A mimikai képességben nagyok az egyéni különbségek, ugyanúgy, mint a mimika felismerésénekképességében. Megértése és dekódolása függ attól, hogy milyen egyéb más csatorna működik még.Az arcon két testrészlet hordozza a legtöbb információt; az a száj és a szem. A mosoly minden kultúra fontoskommunikációs eszköze.Vokális kommunikáció (légzés, hangerő, hangszín, érthetőség, hangsúly)A kimondott szavak jelentésének a nagy részét maga a hanghordozás adja meg. A hangnak vanérzelemkifejező szerepe, jól tükrözi a belső tartalmakat. A köznyelvi és közéleti beszédben háromalapkövetelménynek kell teljesülnie: érthetőség, érdekesség, egyéni stílus.A beszélő belső feszültségét jelzi a hangszínezet és a beszéd formai jegyeinek megváltozása(például hangerő, beszédritmus), elénk tárja a belső ellentmondást, kizökkenést a kommunikációs mederből.A metakommunikáció értelmezéseA metakommunikáció a szavakban történő közlést kísérő– nem mindig szándékos – és nem tudatoskommunikáció, amelyet általában a testjelzések közvetítenek. Minden tartalmi kommunikációt kísér egyvalamilyen metakommunikáció, amely nem szándékos, de szabályszerű összefüggésben áll vele, vagyis„kommunikáció a kommunikációról”. A viselkedés akkor kongruens (hiteles, meggyőző), ha ametakommunikáció a közölt tartalmakkal és a szituáció különböző normáival összhangban van. Minélnagyobb hitelességet sikerül valakinek megvalósítani, annál pozitívabb a róla kialakuló kép és benyomás.Mit fejezhetünk ki metakommunikatív jelzésekkel?– információkat sugallhatunk környezetünknek az egyéniségünkről (például: önbizalom, bizonytalanság)– közvetítjük a másokhoz fűződő viszonyunkat (például alá- és fölérendeltség, negatív vagy pozitív érzések)– érzéseinket tükrözzük az adott helyzetben (például szorongás, düh, elérzékenyülés, fáradtság, unalom),– kifejezzük viszonyunkat a saját mondanivalónkhoz (például értjük vagy nem értjük)A verbális kommunikáció jellegzetességei– segítségével értelmi személyiségtartalmainkat közöljük– tanult folyamat, amelynek jellemzői, hogy nem mindig közérthető (különböző kulturáltságúakvagyunk), tudati kontroll alá tudjuk vonni, ezért nem mindig őszinte, elvont fogalmakat(absztrakciót) tükröznek.A nem verbális kommunikáció jellegzetességei– érzelmi személyiségtartalmainkat közöljük általa– öröklött, biológiailag adott (feltétlen reflexekből tevődik össze)– nem tanult folyamat, amelynek jellemzői, hogy az egész emberiségre érvényes (pán humán),

közérthető, nincs tudati kontroll alatt (őszinte), konkrét jelentéseket tükröznek.

116. Tétel – Interakció Gyakorlatra érkező tanulók segítése – kommunikáció beteggel, hozzátartozókkal.Verbális kommunikáció, verbális csatornaÖnmagában is alkalmas arra, hogy információt továbbítsunk vele. A legbonyolultabb kódrendszerrelrendelkezik. A legfontosabb kommunikációs eszköz, minél finomabban kimunkált és választékosabb amondatalkotás, annál könnyebben válik érthetővé mások számára. Fontos eleme a megfelelő szókészlet, haez hiányos, a fogalomkincs is szegényes. A nyelvi, stiláris mozzanatok a beszédben a logikus mondatalkotástés gondolatmenetet, illetve a kulturális jegyeket tükrözik vissza. A helyes beszédtechnika a légzéstechnikát,hangképzést és kiejtést foglalja magában, ha ezek hiányosak, a mondanivaló nem érvényesülhet tartalmiértéke szerint. A fogalmak idegen szavakkal történő kifejezése akkor helyes, ha nincs rá magyar szó, vagytartalmában többet fejez ki, mint magyar megfelelője. Tudományok szakkifejezéseit nem kerülhetjük el.Használatuk előfeltétele, hogy pontosan ismerjük jelentésüket. A verbális kommunikáció eszköze a nyelv ésa beszéd, írott formája eszköz a közvetett kommunikációhoz. A verbális kommunikáció tanult folyamat, anyelv és a beszéd szoros kapcsolatban van a társadalmi helyzettel. Fontos eleme az aktív és passzív szókincs.Nem verbális csatornákA hatást befolyásolják a szavakon túli, beszédet kísérő, nem verbális (nem szóbeli) megnyilvánulások.Zavaró megnyilvánulások lehetnek például, ha valaki beszéd közben vakarózik, grimaszokat vág.– Testbeszéd– Mozgásos kommunikációs csatornák– Alapvetően háromféle közlési csatornát különböztetünk meg:– gesztusok– kommunikáció a testtartás révén (Poszturális kommunikáció)– a térközszabályozás kommunikációs csatornája. (Proxemika)– Mimikai kommunikáció– Vokális kommunikáció (légzés, hangerő, hangszín, érthetőség, hangsúly)– MetakommunikációA közlési aktust befolyásoló tényezőkKét ember kapcsolata információcserét tesz lehetővé, ismeretet szerezhetünk valamiről úgy, hogy sajáttapasztalat nincs, ezt társas közvetítésű átadásnak nevezzük (95% a mások tapasztalata alapján szerzettinformáció, 5% a saját tapasztalattal szerzett ismeret). Nemcsak a külvilágról jövő információkat vesszüktársas közvetítéssel, hanem önmagunk megismerését is így kapjuk meg.A verbális kommunikáció jellegzetességei– segítségével értelmi személyiségtartalmainkat közöljük– tanult folyamat, amelynek jellemzői, hogy nem mindig közérthető (különböző kulturáltságúak vagyunk),tudati kontroll alá tudjuk vonni, ezért nem mindig őszinte, elvont fogalmakat (absztrakciót) tükröznek.A nem verbális kommunikáció jellegzetességei– érzelmi személyiségtartalmainkat közöljük általa– öröklött, biológiailag adott (feltétlen reflexekből tevődik össze)– nem tanult folyamat, amelynek jellemzői, hogy az egész emberiségre érvényes (pán humán), közérthető,nincs tudati kontroll alatt (őszinte), konkrét jelentéseket tükröznek.

A társmegismerés automatizmusai Az interperszonális (személyek közötti) kapcsolatok minősége azönismereten és a helyes társismereten alapszik. A kétoldalúság jellemzi a kapcsolatot, vagyis interaktív.1.Önismeret (identitás). Az önmagunkról alkotott képnek több összetevője van: ilyen vagyok, ilyenneklátom magam (reális én). Ilyen szeretnék lenni (ideális én). Ilyennek lát a környezetem.Értékek és értékképzetek: fontos, hogy az egyén mit tart értéknek.Az emberi viselkedés az idegrendszer legmagasabb rendű tevékenysége, szervezett, az ember és környezeteinterakcióiban (kölcsönhatás) jelenik meg. A magatartás tágan értelmezve tartalmazza az akarati szférákat,amely mindig valamilyen tevékenységben nyilvánul meg. A helyes (vagy károsító) készségeket, szokásokat,amelyek hatékonyabbá teszik a helyzethez való alkalmazkodást. Nem velünk született jellemzők, hanemtanulás során sajátítjuk el. A szokás lényeges eleme, hogy ismétlődő helyzetekben erős belsőkésztetéstérzünk arra, hogy a bevésődött cselekvést megtegyük. Elemei: az önmagunkról alkotott kép, értékeink ésértékképzeteink, cselekvési viszonyaink (reakcióink) egysége.2A jellem (karakter) komponensei: azoknak a lényeges, viszonylag állandó, társadalmi és erkölcsiszempontból jelentős vonásoknak az összessége, amelyek az ember cselekvésében jutnak kifejezésre. Ajellemben az egész személyiség nyilvánul meg. Elsősorban környezeti és nevelő hatások eredménye.A magatartás állandó jellegű és tartósan jellemzi a személyiséget, hatással van a viselkedésre és befolyásolja.A viselkedés többnyire alkalmi dolog, a körülményektől meghatározott. Tulajdonképpen egy válaszreakcióés egy pszichológiai alkalmazkodási forma.Negatív viselkedési módok:– frusztráció: akkor jön létre, ha egy motivált cselekvés akadályokba ütközik.– elfojtások: pszichológiai síkon átélt negatív élmények és kellemetlenségek, például kudarc, amelyekfiziológiai szinten is megjelennek (pszichoszomatikus betegségek).Aktív viselkedési formák: konkrét cselekvésre késztetnek, még akkor is, ha tartalmában mindegyik nemegyértelműen pozitív. Fajtái:– agresszió (sértő, kihívó viselkedés), negatív hatás a környezetre,– projekció (kivetítés), aktív, de nem pozitív hatás a környezetre,– identifikáció (azonosulás), pozitív viszonyulás a problémához, az adott helyzettel való azonosulást tükrözi,a helyes és objektív problémakezelés felé visz.2.Társmegismerés (személypercepció)Az érzékelés és észlelés a külvilág és a személyiség közötti közvetlen kapcsolat megteremtésének az alapjátképzik. Az ismeretszerzés első lépcsőfokát jelentik e folyamatok, általuk szerzünk tudomást a jelenségekről.A percepció jelentése: érzékelés, észlelés; a tudatunktól független valóság közvetlen visszatükrözése azérzékszervek által. A társmegismerés, a partnerről kialakított belső tudati kép pontosságából,személyiségvonásainak objektív felméréséből, számára megfelelő (adekvát) kommunikációból áll. Atársmegismerés hibás automatizmusainak jellemzői: időtakarékos és gyors, ugyanakkor nem pontos aszemélypercepció. Nincs tudati megterhelés, de sok hibaforrást rejt magában. A kommunikáló partnerrerossz hatást fejt ki.Hibás automatizmusok

– Elsőként megnyilvánuló tulajdonságok alapján alkotok értékítéletet és véleményt– Külső tulajdonságok alapján– Néhány megjelenő tulajdonság alapján (pl. külső tulajdonságokbó vagy amelyek megmutatkoznak)– Konstancia (beskatulyázás)– Polarizáció: pólusokon helyezzük el egymást, a két szélső értéken (pozitív-negatív pólus)– Projekció (kivetítés): beállítódásunkat, véleményünket, álláspontunkat szívesen ruházzuk át a partnerre.A hibás automatizmusok következményei:– a téves beidegződések a tudati kontroll hiánya miatt alakulnak ki,– amikor helytelenül sok automatizmust alkalmazunk a társmegismerésben, vitahelyzetet idézhetünk elő,– ha hibásan ítéljük meg a személyt, nem megfelelően foglalkozunk vele, lesz vele a kapcsolatunk.A hibás megítélés tipikus esetei és káros hatásai az egyénre:Pygmalion-effektus (hatás): Pügmalion Küprosz királya beleszeretett az általa alkotott szoborba, amelyetkönyörgésére Aphrodité életre keltett, az életre kelt szobrot feleségül vette.Önmagát beteljesítő jóslat: amilyennek tartanak engem, olyanná válok. Például csak azt lehet kuruzslássalgyógyítani, aki hisz benne. Egyik összetevője lehet a deviancia (normáktól való eltérés) kialakulásának.Eszerint az a deviáns, akit a környezete annak tart, például az alkoholbetegségben szenvedő.Stigmatizáció (megbélyegzés): ez is a kedvezőtlen szocializációs hatások közé tartozik.„Not OK feeling” (nincs rendben érzés): mintha baj lenne velem…, ez az érzés feszültséget kelt azemberben. Például ha megyek az utcán, és úgy érzem, hogy mindenki furcsán néz rám.3Hatékony társmegismerésTalálkozási szituáció: az első benyomást nem tudjuk késleltetni, sem befolyásolni. Ezért olyan helyzetbehozzuk a partnert, hogy a belső tulajdonságait is megmutassa.Önismereti szint: ha jó a viszonyom önmagammal, ez egy biztonságérzetet nyújt számomra.A befogadóra gyakorolt hatás1. Behódolás vagy engedelmesség2. Identifikáció (azonosulás)3. Interiorizáció (belsővé válás)Az interiorizált értékeink legtöbbjére gyermekkorunkban, a szocializáció során teszünk szert, és nemegyszeri interakciós hatás eredménye. C. G. Jung svájci orvos-pszichológus az embereknek a külvilággalvaló kapcsolatát alapul véve, extrovertált (kifelé irányuló) és introvertált (befelé irányuló)személyiségtípusokat különböztet meg. Mindkét típuson belül aktív és passzív altípusokat különböztet meg,attól függően, hogy tudatos vagy nem tudatos az irányulása.A kommunikációban érződnie kell a partner iránti nyitottságnak, érdeklődésnek, előítélettől mentességnek ésértő empátiának.Az értő empátia szerepe a szakmai munka során.Az empátia a személyiségnek olyan képessége, amellyel bele tudja élni magát a másik ember lelkiállapotába.Alapja a másik ember értő figyelemmel történő meghallgatásának. Mindez kommunikációba ágyazottanzajlik. A másik emberrel kapcsolatos érzelmeket, indítékokat, gondolatokat direkt módon átérezni,megfogalmazni, kifejezni. Ez történhet verbálisan, vagy csak egyszerűen ráhangolódunk a beteg hangulatára,kedélyállapotára. Az empátia alapképesség, de nem mindenkinél egyforma mélységű. Fejleszthetőtréningekkel.Az empátia szintjei:

– Képesség a mások érzéseinek átélésére.– A másik lelkiállapotának átgondolása, felfogása.– Képesség az ellentmondások felfedezésére, megsejtésére.– Az érzelmek egyedisége, lelki folyamatok, érzelmi állapotok megértése.– Lelki folyamatainak megnyilvánulásából következtetés a partner kulturális közegére.A beteg helyzetébe való beleérzés aktív hallgatással segíthető elő. Ez egy szándékos figyelemkoncentráció abeteg mondandójára. Nemcsak arra, amit mond, de arra is, hogy azt „hogyan” mondja a beteg. Enneklényege, hogy az ápoló ideiglenesen lemond saját, ún. „tájékozódási keretéről”, és kizárólag a beteg„tájékozódási keretén” belül marad. Az ő mondandójának lényegi tartalmi és érzelmi összetevőirekoncentrál. Megpróbálja annak belső mozzanatait megragadni.Az empátia minden segítő foglalkozású személynél nélkülözhetetlen „munkaeszköz”. Kiemelkedő szerepevan azonban a szomatikus vagy lelki betegekkel foglalkozó ápolóknál. A testi, lelki fájdalmakról,kényelmetlenségekről vagy betegségi tünetekről nagyon nehezen beszélnek a betegek, számos íratlantársadalmi szabály tiltja ezeket, nem beszélve a rossz értelemben vett szemérmességről. A beteg gyakranmég ha akarna sem tudna beszélni érzéseiről, tüneteiről, mert nem talál rá megfelelő szavakat.A meghallgatás szabályai a gyógyászatbanAz empátia közvetítő közege a kommunikáció, egy olyan közlési forma, amely csatornákon megy végbe(verbális, nem verbális, metakommunikáció, vegetatív kommunikáció).Az értő figyelem szabályai:– legyünk nyitottak a beteg problémáira, a türelem és megértés nagyon fontos eleme a beteggel éshozzátartozóival való kapcsolattartásnak. Tudjuk követni a beszélgetések mélységét, legyünk szakmailagfelkészültek,– ha valamivel nem értünk egyet, ne nyilvánítsuk ki, mert ez értékítélet róla, fogadjuk el az álláspontját. Haelkerülhetetlen a véleményformálás, azt tapintatosan tegyük, ezzel a helyes irányba vezethetjük,– az ápolónő, illetve terapeuta egy katalizátor (folyamatsegítő), a probléma megoldására próbálja rávezetni abeteget, a számára legoptimálisabb módon.

117. Tétel – Interakció Munkahelyi konfliktus, feloldására nem képesek. Segítsen nekik. Egyéni beszélgetés.Konfliktus: ellentétes vagy egymást kölcsönösen kizáró érzelmek, vágyak, vagy késztetések egyidejűjelenléte.Konfliktusok okai. a konfliktusnak többféle oka lehet, legfontosabbaka következők:– ellentétes érdekek, érdekviszonyok,– a források, az idő, a hatalmi viszonyok egyenlőtlensége,– ellentétes értékrendek, meggyőződésrendszerek, ideológiák,– érzelmi, kapcsolati szembenállás,– kommunikációs, kapcsolatteremtési zavarok, információtorzulás.Az, hogy miképpen viszonyulunk egy-egy konfliktushoz, az függ az adott konfliktus okaitól, kimeneteli,megoldási lehetőségeitől, valamint saját érzelmi állapotunktól is.A konfliktushoz fűződő viszonyunk abban is megnyilvánul, hogy kezelésének mely fajtáját, típusátrészesítjük előnyben, ebben vagy abban a konkrét esetben.KonfliktuskezelésA konfliktuskezelés, vagyis a konfliktusok tudatos kezelése nagyon fontos az ápolói tevékenység során, és abeteg vagy a munkatársak komfortérzetéhez és megelégedettségéhez hozzátartozik a nyugodt,

feszültségmentes légkör.A konfliktuskezelés típusaiA szakirodalom a konfliktuskezelés öt alapvető típusát ismeri annak megfelelően, hogy a saját érdekünk ésa másik fél érdeke a megoldási stratégiánál milyen arányban érvényesül. Az öt típus különböző, egymástóleltérő magatartást feltételez. Az egyes típusok nem alkotnak alá- és fölérendeltségi viszonyt egymás között,mert alkalmazásuk más-más feltételek közepette mondható optimálisnak.A konfliktus valójában érdekek összeütközése, rejtett törekvések megnyilvánulása, emberek szembekerüléseegymással, amelynek mozgatórugója a korlátozott forrásokért való versengés, bizonyos előnyökmegszerzése, a környezetre való befolyás növelése. Az érdekellentét azért alakul ki, mert az azonos célokatnem érheti el mindkét fél egyidejűleg vagy egyenlő mértékben.1. Versengő típusAz együttműködést kizárja, egyoldalúan győzni akar, és ennek érdekében minden eszközt igénybe vesz.Általában kedvezőtlen hatással van az emberi kapcsolatokra. Akkor előnyös, ha létfontosságú kérdésről vanszó, és meg vagyunk győződve róla, hogy igazunk van, ha a másik félről nyilvánvalóan tudjuk, hogy azesetleges engedékenységünket, együttműködési szándékunkat ellenünk fordítja, ha fontos ügyben nagyongyorsan kell súlyos következményekkel járó döntést hoznunk.2. Problémamegoldó (együttműködő) típusNem akar minden áron győzni, elfogadja a másik fél érdekeit is. Úgy érvényesíti a jogait, hogy tudomásulveszi a másikét. Megérti, hogy mindkét fél nyertesként kell, hogy kikerüljön a konfliktusból. Akkor előnyös,ha konszenzust akarunk kialakítani, megteremtve a felek elkötelezettségét a megállapodás végrehajtásához,ha fontos a pozitív érzelmi viszony megteremtése vagy fenntartása, ha olyan fontos és közös célt akarunkelérni a másik féllel együtt, amelyet akadályoznának a kompromisszumos megoldások, ha az emberek,csoportok kapcsolata, egységesítése nagyon fontos.3. Kompromisszumkereső típusArra ügyelnek a felek, hogy mindkettőjük érdeke érvényesüljön, de csak részben, vagyis mindegyikengedjen a másik javára. Akkor előnyös, ha mindkét fél hatalmi pozíciója egyforma, és sürget az idő, ha nemlátjuk értelmét sem a teljes együttműködésnek, sem az erőteljes versengésnek, ha a kapcsolat és a konfliktusvárhatóan folytatódik, de addig is ideiglenes megállapodásra kívánunk jutni.24. Elkerülő típusLemond mind a saját, mind a másik érdekeinek érvényesítéséről. Egyik fél győzelmét sem tűzi ki célul.Akkor előnyös, ha a konfliktus megoldása előreláthatólag kisebb eredménnyel járna, mint az elkerülése, ha afelek közötti feszültségcsökkentés fontosabb, mint a várható kimenetel, ha az adott probléma nem igazánfontos, és vannak fontosabb megoldandó problémák, ha a „pihentetés” javítja esélyeinket vagy fokozzatisztánlátásunkat, hogy később kedvezőbb helyzetbe kerüljünk.5. Alkalmazkodó típus

Nem érvényesíti a saját érdekeit, de hagyja érvényesülni a másikét. Akkor előnyös, ha egyértelmű a magunktévedése és a másik fél igazsága, ha vesztésre állunk valamiben és a további erőfeszítés rontaná azesélyeinket, ha bizonyítani akarjuk együttműködési készségünket, ha jóindulatunkat kívánjuk kimutatni apartner felé.A konfliktusok kezeléséhez szükséges készségek elsajátításaA konfliktusok szintén kommunikációba ágyazottan fejeződnek ki. Megnyilvánulhat az összeskommunikációs csatorna igénybevételével (verbális, nem verbális, metakommunikatív szint). Ahhoz, hogyhatékonyan tudjuk kezelni a konfliktusokat, akár részesei vagyunk, akár nem vagyunk közvetlen érintettjei,ki kell fejlesztenünk magunkban bizonyos beállítódásokat, viselkedési-magatartási módokat, illetvekommunikációs készségeket. Ez csak megfelelő kontroll és gyakorlás révén sikerülhet.A konfliktusok kezeléséhez szükséges készségek– képesnek kell lennünk konfrontálódni (az ellentétes nézeteket kimondani). Tudnunk kell nemet mondani,amikor véleménykülönbség áll elő,– magatartásunknak és viselkedésünknek azt kell sugallnia, hogy készek vagyunk a dolgok józan ésésszerű megbeszélésére, megvitatására, megfontolására, egyszóvala probléma megoldására,– késznek kell lennünk gondolataink, érzéseink világos, higgadt és őszinte kifejtésére,– ki kell fejlesztenünk magunkban a meghallgatni tudás képességét.Ebbe beletartoznak a nem verbális jelzések kifejezési és értelmezési szintjei, például jelezni tudjuk abeszélgetőtársunknak, hogy értjük, amit mond (szemkontaktus, bólogatás). A szavak szintjén történőmegértést is tudomására kell hoznunk.Ezt úgy tehetjük meg, hogy saját szavainkkal elismételjük, amit mondott, visszaadjuk mondanivalójánaklényegét, így tudtára adhatjuk, hogy értjük az általa elmondottakat,– a kijelentések helyett inkább célirányosan kérdezzünk,– jártasságot kell szereznünk abban, hogy a problémákat inkább „kívülről” tudjuk látni, elemezni,értékelni,– törekednünk kell a másik szempontjainak megértésére, figyelembevételére, érveinek meghallgatására,adott esetben elfogadására. Meg kell tudnunk fogalmazni azokat a közös célokat, amelyek segíteniképesek abban, hogy felül tudjunk emelkedni a súrlódások közvetlen kiváltóin, és a kölcsönösen előnyöslehetőségekre összpontosítsuk figyelmünket.A konfliktus tehát valójában az érdekek összeütközése, rejtett törekvések megnyilvánulása, emberekszembekerülése egymással, melynek számtalan oka lehet. A konfliktusok tudatos kezelése rendkívülifontossággal bír.

118. Tétel – Interakció Új munkatárs. Tájékoztatás: az intézményi felépítés, munkakör, szabályozás.Eü dolgozók intézményi hierarchiájaAz egészségügy tekintélyelvű rendszer.Egészségügyi „team” tagjai:1. Orvosok2. Szakdolgozók (paramedikális dolgozók): ápolók, asszisztensek, gyógytornászok, dietetikusok, stb.(gipszmesterek, radiográfusok, sonografusok, műtéti szakasszisztensek, műtősök)3. Szakképzetlen dolgozók. Pl. segédápolók(+ gazdasági dolgozók, szolgáltatás nyújtásához szükséges egyéb nem eü.dolgozók, takarítók, stb.)Orvosok hierarchiája: különböző rendszerek léteznek.Egyetemi klinikákon:Tanársegéd à Adjunktus (nincs minősítése) à Docens à Egyetemi tanár (professzor)

Ez az oktatási tevékenységgel függ össze. Professzornak sok helyen csak a tényleges klinikavezetőt nevezik,a többi egyetemi tanárt „csak” tanár úrnak. Professzor: meghatározott szabályok, habilitációhoz kötött.Létezik egyetemi magántanár megnevezés is.Kórházakban (nem egyetemi): főorvos, igazgató.Szakdolgozók: klasszikus (rossz) példa a különböző szintű végzettségű ápolók (segédápoló, ápolásiasszisztens, szakképzett ápolók, szakápolók, főiskolai ápolók, egyetemi ápolók, ápolók doktori címmel),mert nincsenek lefektetve a kompetenciahatárok, illetve csak egyes kórházakban az ápolási igazgatókdolgoztak ki ilyen rendszereket. De pl. az ápoló-gyógytornász és orvos – szakdolgozó kompetenciahatárokbanis sok a tisztázandó kérdés. Ez a jővő feladata.(Sajnos az „alá-felé rendeltség”-ben sokszor nem érvényesül a kölcsönös tisztelet és megbecsülés elve, pedigjól csak csapatmunkában, és megfelelő munkahelyi légkörben működhetne a rendszer. )MunkakörA szervezeti struktúra alapegysége, mely dinamikus, eredményorientált; meghatározott tudás, tartalom,folyamatok, felelősségek, hatáskörök tartoznak hozzá.A munka világának szabályozását alapvetően a Munka Törvénykönyve határozza meg.Ennek ellenére először a közalkalmazottak jogállásáról szóló (Kjt) törvénnyel foglalkozunk, ugyanis azegészségügyi dolgozók többsége e törvény hatálya alá tartozik. A Kjt. hatálya a költségvetési szerveknéldolgozókra, valamint a helyi önkormányzat által fenntartott közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottakjogviszonyára terjed ki. A kórházak döntő többsége költségvetési szervként működik, így az itt dolgozókra aKjt. előírásai az irányadók.A közalkalmazotti jogviszony, mint fogalom 1992-ben lett meghatározva, akkor különült el a költségvetésiszférában dolgozók jogviszonya és annak szabályozása a Munka Törvénykönyvétől.Ez a szabályozás alapvetően jobban védi a dolgozókat, sokkal nehezebb a munkáltató részéről például amunkaviszony megszüntetése, és a dolgozók részére többletjuttatásokat is meghatároz. Mindennek afilozófiája az, hogy míg a vállalkozásokban dolgozók magasabb bért kapnak, addig a közszolgálatbandolgozók védettsége, hosszú távú karrierje jobban szabályozott a Kjt.-ben.A 2003. évi LXXXIV. törvény szabályoz egyes kérdéseket az egészségügyi tevékenység végzéséhezkötötten. A jogszabály felsorolja azt, hogy egészségügyi tevékenység végzésére, illetve abban történőközreműködésre milyen jogviszonyok keretében kerülhet sor. Ezek a következők:szabad foglalkozás, egyéni egészségügyi vállalkozó, társas vállalkozás tagja, közalkalmazotti jogviszony,munkaviszony, közszolgálati jogviszony, szolgálati jogviszony, egyházi személy, önkéntes segítő.Közalkalmazotti jogviszony létesítése kinevezéssel és annak elfogadásával, írásban rögzítve jöhet létre,határozatlan időtartamra. (Határozott időre helyettesítésre, meghatározott munka elvégzésére, vagy engedély(működési) érvényességének idejére).2A dolgozó számára kinevezési okmányt kell adni, aminek tartalmaznia kell:– a betöltendő munkakört,– a besorolás alapjául szolgáló fizetési osztályt, fokozatot,– az illetményt,– a munkavégzés helyét.

A kinevezési okmány a dolgozóval történt egyéb megállapodást is tartalmazhat, például a Kjt-ben rögzítettőleltérő felmentési vagy felmondási időt, próbaidőt 30 naptól 4 hónapig terjedően, stb.Közalkalmazotti jogviszony megszűnéseA Kjt. külön tárgyalja azokat az eseteket, amikor a közalkalmazotti jogviszony megszűnik és azokat, amikormegszüntethető, megszüntetéskor meghatározza a megszüntetés módjait és feltételeit is.Közalkalmazotti jogviszony megszűnik:– a kinevezésben leírt határozott idő lejártával,– a közalkalmazott halálával,– a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor,– a munkáltató úgy alakul át, hogy a közalkalmazott munkaköre köztisztviselői vagy munkavállalóimunkakörré alakul át,– a prémium-évek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvényi szabályozás szerint.Közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: közös megegyezéssel, áthelyezéssel, lemondással, rendkívülilemondással, felmentéssel, azonnali hatállyal próbaidő alatt, elbocsátással.Közalkalmazotti jogviszonyban költségvetési szervként működő egészségügyi intézményben dolgozhat azegészségügyi dolgozó. Az egészségügyi dolgozó számára a heti munkaidőkeret 40 óra, ami önként vállalttöbbletmunkával heti 60 órára növelhető. A heti 40 órás és 60 órás határt maximum a havi munkaidőkeretátlagában kell betartani. Ebbe a 40, illetve 60 órába minden jogviszonyban folytatott egészségügyitevékenység idejét össze kell számítani.Megbízási szerződés alapján végzett munka során a megbízott szakmai kompetenciájába tartozóegészségügyi tevékenységet lát el, a munkát az őt megbízó egészségügyi szolgáltató nevében végzi adolgozó. A megbízási szerződésben rögzíteni kell az ellátandó feladatok pontos megnevezését, a feladatokellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosításának módját, valamint a munkavégzés helyét és idejét, aszabadfoglalkozású dolgozó szakmai felettesének megnevezését, illetve a felügyelt egészségügyi dolgozókmunkakörének megnevezését, az ellátott feladatok díjazását, az okozott kár megtérítésének szabályait, aszerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket.Egyéni egészségügyi vállalkozó saját nevében és felelősségére egészségügyi szolgáltatóként működik.Vállalkozói engedéllyel és egészségügyi hatóság által kiadott működési engedéllyel kell rendelkeznie.Egyéni vállalkozás keretében – amennyiben a szükséges tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak –minden egészségügyi szolgáltatás nyújtható, hacsak ennek végzését törvény nem korlátozza.Társas vállalkozás tagjaként az egészségügyi szolgáltatást a társas vállalkozás nevében és felelősségérevégzik. A társas vállalkozásnak egészségügyi tevékenység végzésére működési engedéllyel kellrendelkeznie.A kollektív szerződés fogalmaA kollektív szerződés olyan - a munkafeltételekre vonatkozó - megállapodás, amelyet egyrészről amunkáltató (munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy több munkáltató), másrészről az érintettmunkavállalók által támogatott szakszervezet (szakszervezetek) kötnek meg. Egy munkáltatónál csak egykollektív szerződés köthető, amelyet az arra jogosult szakszervezet köthet meg. A kollektív szerződés az Mtbenkapott felhatalmazás alapján a munkaviszonyból származó jogokat, kötelezettségeket, ezek

gyakorlásának és teljesítésének módját, az erre vonatkozó eljárás rendjét, valamint a munkáltató ésmunkavállaló közötti kapcsolatrendszert szabályozza. A kollektív szerződés jogszabállyal ellentétes nemlehet. (Van törvényi kivétel.)3Az egészségügyi ágazatbana) külön törvény vagy kollektív szerződés a legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat hetimunkaidőkeretet is megállapíthat,b) külön törvény vagy kollektív szerződés a napi, illetve heti munkaidő hosszát az általános rendelkezésektőlelérően is megállapíthatja azzal, hogy a nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalómunkaideje nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlag heti 60, egészségügyi ügyelet esetén a heti 72 órát,c) kollektív szerződés rendelkezése alapján (a munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és amásnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani) eltérően legalábbmegszakítás nélküli nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosítani,d) külön törvény vagy kollektív szerződés alapján (készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén amunkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkátvégeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzésbefejezéséig - terjedő időtartam) eltérhet, és - a készenlét során végzett munka szokásos időtartamánakalapulvételével - meghatározhatja az egy készenlétre eső rendkívüli munkavégzés átlagidőtartamát,e) külön törvény vagy kollektív szerződés (heti pihenőnap összevonásának tilalma) eltérhet, azzal, hogy amunkavállaló számára hetente egy pihenőnapot ki kell adni.Ezekben az esetekben nem érvényesül a munkavállalók számára kedvezőbb szabályok alkalmazása, tehát akollektív szerződés a jogszabályi felhatalmazás alapján a munkavállalók számára az általános törvényielőírásoknál kedvezőtlenebb szabályt is megállapíthat.Kollektív szerződés szabályozhatja egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében a munkaidőn belül azadott tevékenységre fordítható leghosszabb időtartamot.A rendkívüli munkavégzésre és szabadságra vonatkozó szabályok, munkabér mértékére és védelmérevonatkozó szabályok.A munkaköri besoroláson, vagy teljesítményen alapuló munkabért úgy kell megállapítani, hogy az neeredményezzen hátrányos megkülönböztetést a munkavállalók között. Az adott munkakörökhöz tartozóbéreket, besorolási feltételeket célszerű a munkáltatónál belső szabályzatban vagy kollektív szerződésbenrendezni.Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább akötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A munkavállalót aképzettsége, életkora alapján megillető garantált bérminimum mértékétől a munkáltatói érdekképviselet és aszakszervezet által kötött kollektív szerződés eltérhet, a kollektív szerződésben megállapított garantáltbérminimum összege azonban a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb nem lehet. (A munkáltatóiérdekképviselet által kötött kollektív szerződés garancia arra, hogy a bérminimumokat csak a munkahelyiszintnél magasabb szintű kollektív szerződés határozhassa meg.)A munkaidőt meghaladó, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka (túlmunka) esetén általános szabály

szerint a munkabéren felül 50%-os minimális pótlék jár (147. §). Kollektív szerződés vagy amunkaszerződés magasabb összeget is megállapíthat, továbbá szabályozhatja, hogy a bérpótlék helyettszabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a túlmunka időtartamánál.

19. Tétel – Interakció Kapcsolatteremtés, intézményi kommunikációPartnerek meghatározásaProfil, tevékenységi kör meghatározása: szervezet milyen termék előállításával v szolgáltatás nyújtásávalfoglalkozik, végzett feladatok belső struktúrája. A kórházak szolgáltatást nyújtanak.Profitorientált-e? Mikro és makrogazdasági környezet (piaci környezet) amellyel kapcsolatot tart.Külső, belső kommunikáció. Szakmai kommunikáció.Belső: szervezeti struktúrától függ. Horizontális és vertikális. Verbális és nonverbális.Menedzsmentstratégiák, vezetési stílusok a főnök-beosztott viszonyban meghatározzák a kommunikációt.Szakmai megbeszélések, házon belüli konferenciák, esetmegbeszélések a napi program előtt, esetleg után,(pl. műtéti program) munkaügyi kérdések.Külső: egy kórház nem igazán termelő egység, hanem szolgáltatást nyújt. Ettől függ a kapcsolatrendszere:betegekkel (betegoktatás), hozzátartozókkal, beszállítókkal (pl. eszközök "tender"-tárgyalásai), --> üzletikommunikáció szabályai, szolgáltatókkal (infrastruktúra, áram, gáz, stb.), szállítás pl. mentők, járványüggyelkapcsolatos teendők, média, sajtó, fenntartóval: állam, önkormányzat, magántulajdonos.Mindkettő lehet formális és informális.Informatikai rendszerek használata. Mobiltelenfon-rendszer: munkatársakkal ingyenes, belső kommunkációtsegíti, gyorsaságot biztosítja. (Műtőből sok helyen kitiltva ez mobil is.)Szakmai kommunikáció spec.színterei: kongresszusok.Előadás, vita, poszter.Tudományos kutatás elvárás nem csak az orvosoknak.Belső formája intézményen belül: belső használatú beszámoló.Némelyik egyoldalú, némelyik két vagy többoldalú kommunikáció. Stb.Segítheti a PR (publik relations), humánerőforrás menedzsment (munkaerőkiválasztásnál az egészségügybenis előkerültek a fejvadászok). Profitorientált intézmény-e, mert ott egy magán kórháznál a reklám is szóbakerül. Nonprofit. Alapítványok - szintén reklám, sajtó, média.Az eü menedzsment is meghatározhatja a kórház kommunkációs arculatát.Szóvivők pl. mentők, katasztrófavédelem.Oktatókórházak (pl. Semmelweis Egyetem medikus, paramedikális hallgatók oktatás, külföldi is - szervezettforma). Egyetemi kórházak: orvosok részére követelmény az oktatás, idegennyelven is. Egyetemekkel valókapcsolattartás, oktatásszervezés kórházban, és oktató intézményben . Erasmus programok.Stb.

120. Tétel – Interakció Burn-out szindróma, megelőzése, gyógyító beszélgetés, önsegítő technikákA burnout szindróma jellemzői: érzelmi fáradtság, személyiségváltozás, deperszonalizacio.A burnout szindróma okai

hiányos teljesítménymérés (kontroll), visszajelzés hiánya, megerősítés hiánya, alacsony jövedelem, extraigénybevétel mellett nagy felelősség, gyakori krízishelyzet, elégtelen adminisztratív támogatás,adminisztratív terhek, korlátozott előrejutási lehetőségek, határaink rugalmas kezelése.A burnout szindróma tüneteiA testi-szellemi kimerültség jelei. (Megfelelő mennyiségű többletpihenéssel, például a délutáni alvással semszűnik meg).Munkában megfelelési-bizonyítási kényszer. Önfeláldozó életmód.A személy saját lelki-fizikai szükségleteinek háttérbe helyezése, elhanyagolása.Az intolerancia növekedése. Fokozott érzékenység a stresszre.Az egyén saját „belső világával” való kapcsolat elvesztése. Pl: idegennek érzik testüket.Depresszió, belső üresség érzése.Szélsőséges esetben a végső kiszállás vágya.A személyközi kapcsolatokban negatív, cinikus, rosszindulatú kommunikációs stílus.Megfigyelhető még közöny, érzelemmentesség, visszahúzódás, fásultság vagy túlérzékeny, védekezőviselkedés.Milyen tényezők hajlamosítanak a kiégésre?1. Az egyik a személyiségünk, a túlzott altruizmus, mindenben segíteni akarunk.2. Személyiségünk önmagát dicsérő szokása legalább olyan hiba, mint a hála elvárása.3. Hajlamosító tényezők a coping mechanizmusok, tehát a megküzdési stratégiák hiánya.4. Hajlamosító tényező a védtelenség. A magányosság érzése borzasztóan rossz és kellemetlen érzés.5. Egyéb tényező a túlzott igénybevétel. Tudni kell azt, hogy mennyi a teljesítő képességünk, hol a határ.6. A segítés területén irreális elvárások fogalmazódnak meg. A realitásokkal tisztában kell lennünk.7. A tartós stressz-hatások is hajlamosító tényezők, pl. a csoportvédelem hiánya.8. Végezetül tisztában kell lenni a szervezetkultúrával, azzal hogy, aki pl. mentális betegekkel foglalkozik,ezt a társadalomban szubkulturális tényezőként kezelik.A burnout szindróma kialakulásának fázisai - A kiégettség szakaszosan alakul ki.1.Első az idealizmus szakasza. Ekkor még van lelkesedés a szakmáért; a kollegákkal való kapcsolattartásmég élénk, az érintettek saját személyiségüket tekintik a legfontosabb munkaeszköznek.2.A második a realista fázis. Az illető szakmája iránt elkötelezett, együttműködő a kollegákkal, érdeklődik amunkáját célzó emberek iránt, de már a távolságtartás és a részvétel egyensúlyának megteremtésénfáradozik. Vannak még kreatív tervei, még nyitott a kezdeményezések iránt.3.A stagnálás vagy kiábrándulás a harmadik periódus. Ekkor már csökken a teljesítőképesség, azérdeklődés, a nyitottság. Az emberekkel való kapcsolattartás csupán a legszükségesebbekre korlátozódik.A kollégákkal való beszélgetések is gyakran terhesek, inkább csak védekezésünk megerősítését szolgálja.4.A negyedik a frusztráció szakasza. A páciensek a szakmájukban visszahúzódnak, partnereiknél egyretöbb negatív vonást észlelnek. A kapcsolatokban a megengedő és a tekintélyelvű stílus ingadozik. Aszakmai, közéleti tevékenységtől vonakodnak, mert értelmetlennek és üresnek vélik. Kétségbe vonják asaját tudásukat, hivatásuk értelmét. Egyre idegesítőbbé válnak számukra azok, akikkel dolgozniuk kell.5.Az apátia fázisa az ötödik. Ekkor minimumra korlátozódik az interakció, a bánásmód rideg, sőtellenséges. A szakmai munka sematikussá válik. Az illető kerüli a segítő kollegákat, a helyzetmegváltoztatásának lehetőségét elveti.Másként. A burnout szindróma valós megjelenése. Ez a pszichológiai elmélet gyakorlatban.1. A remények fázisa2. A munka szeretetének fázisa

3. A frusztráció fázisa4. Az apátia fázisa5. Pszichoszomatikus reakciók2A kiégés megelőzése, feloldásaA kiégés nem statikus, egyszeri jelenség, hanem olyan folyamat, amely ciklikusan ismétlődik. Mivelkialakulásáért egyrészt az egyén jellemzői, másrészt a munkaszervezet egyes jellemzői tehetők felelőssé, aciklus is két szinten módosítható. A megelőzés (prevenció) és a beavatkozás (intervenció) megjelenhet aszemély és az intézmény szintjén is. Fontos tudnunk, hogy a kiégés megelőzhető és kezelhető probléma. Afolyamatban számos beavatkozási pont adódik.A kiégésnek lehetnek belső, a személyiségből fakadó okai, valamint külső okai is. Ha valaki állandóanmagasra teszi magának a mércét, vagy gyenge önbizalommal rendelkezik, a sikertelenségből fakadóankönnyen kiéghet. Hasonló nem kívánt állapot következhet be, ha valakit a munkahelyén állandóan támadnak,lelkileg terrorizálnak - akár nyíltan, akár burkoltan. A kár a munkatársaira is veszélyes lehet az ilyen egyén,megfertőzheti munkatársait!Fontos tehát, hogy mielőbb felismerjük azokat a jeleket, amelyek veszélyre hívják fel a figyelmet. Egymunkahelyi vagy akár iskolai környezetben fontos szerep hárul a munkatársakra, csoporttársakra, akiksegítségére lehetnek a problémával küszködő egyénnek. Egy jó csapatban a kiégés lehetősége a minimálisszintre csökkenthető, köszönhetően az egymásra figyelésnek, a jó emberi kapcsolatoknak.A burnout elleni leghatékonyabb megoldási mód a prevenció, amikor az önismeret révén egy kreatív,növekedni, fejlődni képes személyiséget megóvunk a fokozatos frusztrálódástól. A burnout szindrómaprevenciójában igen nagy szerepe van a képzéseknek, továbbképzéseknek, tréningeknek, a támogató jellegűmunkahelyi kapcsolati háló kialakításának. Döntő a személyes motivációk, attitűdök tisztázása, azönmagunkról kialakított kép valódisága, a hivatás határainak tisztázása.Időt kell szakítanunk a számunkra fontos örömök élvezetére, pihenésre, kikapcsolódásra.„A típusú” viselkedés. Állandó készenlétben él. A különböző pszichoszomatikus szívbetegségek egyikrizikófaktora az ilyen típusú viselkedés. Általában nehéz megváltoztatni, hiszen igen mélyen gyökeredzik aszemélyiségben. A kiégés (burnout) nem elkerülhetetlen sorscsapás azokra, akik túl komolyan veszik ahivatásukatA kiégés (burnout) nem következik be, ha:· megvan az általános motiváció, azaz a munkával, hivatással kapcsolatban a saját személyfontosságának és jelentőségének érzése a munkahelyeken,· ha adott a szakmai fejlődés lehetősége.· legyen a munkahelyen támogató segítség, például stábmegbeszélések, esetmegbeszélés, szakmaitovábbképzések, kollegális konzultációk,· ezért is fontos az anyagi-erkölcsi megbecsültség érzése, és - nem utolsósorban - a szakmaitúlterheltség elkerülése.A fenyegető burnout jeleinek felismerése és kezelése érdekében kiégés elleni megelőző tréningeketindítanak. A tréningek célja a saját mentálhigiéné ápolása, a feszültség csökkentése, a munkatársi csoport,közösség ventillációjának lehetővé tétele, a kockázati tényezők csökkentése.A segítő és gyógyító beszélgetésA legősibb gyógyító eszközünk a segítő kommunikáció. A gyógyító beszélgetés egy olyan beszélgetés,

amely gyógyítási szándékkal megy végbe két ember (terapeuta-páciens) között. A betegségek pszichológiaiúton befolyásolhatók. Az egészségügyi team tagjának nagy szerepe van a gyógyításban, ezáltal a segítőkommunikáció elsajátítása számára nélkülözhetetlen, de a team tagjainak egymásra is figyelnie kellene.A segítő munka megkezdése előtt, megfelelően tájékozódnunk kell a következő szempontok alapján:1. hagyjuk partnerünket szabadon beszélni, és ritkán avatkozzunk közbe2. A tájékozódó beszélgetés ne kikérdezés legyen.3. Tartsuk tiszteletben a kliens rejtőzködését.4. A tájékozódáshoz hozzátartozik a segítségkérés indítékainak a feltárása is.3A gyógyító beszélgetés kezdeti szakaszaHa a gyógyító beszélgetés módszerét alkalmazzuk, akkor a tájékozódó beszélgetés szinte észrevétlenülterápiás üléssel kezdődik: 60 fokos szöget bezárva és nem egymással szemben.Fontos még az elején tisztázni, hogy a kliensünk mit vár el a terápiától. Lehetőleg ugyanazon a helyentörténjenek a beszélgetések. Előre meg kell határozni az időkeretet is. Kezdetben a heti két ülés elegendő,később heti egy vagy majd kéthetente egy kezelés szükséges. Egy kezelés 30-50 percnél ne legyen hosszabb,mivel egy idő után a figyelem lankad. A gyógyító beszélgetés egészének az időtartamát is meg kellhatároznunk (20-30 alkalom).A célkitűzésnél ne azt mondjuk, hogy célunk a tünetek kezelése, hanem azt, hogy megtanulja a tüneteitkezelni, feloldani. Már az első ülések során tájékozódjunk, hogy a terápiás kapcsolat miként alakul.A gyógyító beszélgetés középső szakaszaA beszélgetés során a viselkedést (nonverbális jelek) is közlés értékűnek fogjuk fel. Ne engedjük, hogy abeszélgetésben hosszú, szorongást keltő szünetek alakuljanak ki. Bizonyított, hogy a mosoly nagyjelentőséggel bír, gyakorisága, intenzitása jelzi a terapeuta kliens felé való beállítódását. Ugyanilyen szerepettölt be a tekintet váltás. A túl hosszú agresszív és tolakodó, a túl rövid figyelmetlenséget tükröz. Agesztusaink legyenek nyitottak, elfogadóak. Érvényesüljön a feltétel nélküli elfogadás. A gyógyítóbeszélgetés vezetésében két alapelvet kell betartani: legyünk következetesek, és legyünk rugalmasak.Folyamatosan tájékozódni kell a kezelés eredményességéről. Ha nincs eredmény, a terapeutának önmagátis felül kell vizsgálnia, pl.: a kliens elfogadása akadályozott. Ilyenkor kollégától kell segítséget kérni.A gyógyító beszélgetés befejezéseHosszú távon a lelki kezelés hátrányai kerülnek előtérbe: a kliens függővé válik a segítőtől. A befejezésselkapcsolatos döntést együtt kell kialakítani, és nyitva kell hagyni a későbbi visszatérés lehetőségét.Eredményesnek tekinthető a terápia:a. ha a beteg tünetei enyhülnek, csökkennek. Klinikai vizsgálatokkal, tesztekkel vizsgálhatók.b. a szorongásos készség csökken.c. önképe reálisabb lesz.d. az érzelmi beállítódások megváltoznak. Nyitottabbá válik.e. új viselkedési módokra tesz szert. Különösen a konfliktus kezelés terén javul.f. figyelme, melyet korábban a múlt kötött le, most a jövő kérdései felé fordul.A gyógyító beszélgetés eszközeiFeltárás:o explorativ: a beteg pillanatnyi lelkiállapotának a feltárásao anamnézis: ismereteink gyarapítása céltudatosanKommunikációs csatornák:

· verbális· nonverbális: kiegészíti a verbális közlést, de önmaga is jelentéshordozóo mozgásos: mimika, tekintet, gesztusoko vegetatív: kipirulás, nyirkos kéz, tachycardia, remegéso hangvételi: hangsúly, beszédritmus– metakommunikáció: közlés a közlésrőlFontos, hogy az érzelmeink összhangban legyenek a szóbeli közléssel: kongruencia. Ennek hiánya azinkongruencia, amely bizalmatlansághoz vezet. Ha a befogadó erős függésben van a közlőtől, akkor kettőskötés jön létre, amely a befogadóban súlyos feszültségi állapotot idéz elő.A segítő és gyógyító beszélgetés célja a probléma feltárása, a szindróma tudatosítása, megoldásilehetőségek, megoldás keresése, „meggyógyulás”, életmódváltás, stb. A kiégés szindróma - stádiumainak,figyelmeztető tüneteinek felismerése, az érzelmi reakciók kezelése, az Én-erő növelése, energetizálás az újkihívásokkal szemben.Önsegítő technikák célja a saját mentálhigiéné ápolása, a feszültség csökkentése, a munkatársi csoport,közösség ventillációjának lehetővé tétele, a kockázati tényezők csökkentése.4A burnout szindróma terápiájaPrevencióa) Általános motiváció: A munkával, hivatással kapcsolatban a saját személy fontosságának ésjelentőségének érzése a munkahelyeken. Autonómia, szakmai fejlődés lehetősége.b) Személyes motiváció: Professzionális segítő foglalkozás választásának átgondolása, tudatosítása.Intervenció- Beavatkozási stratégiák és technikák a segítő részére.a) A stresszteli szituációkat kevésbé személyes módon, inkább intellektuális, racionális vonalon kellmegközelíteni.b) A sresszteli interakciókban az involválódást igyekezni kell csökkenteni.c) Szorosabbra szükséges fűzni a személyzeten belüli támogató, feszültséget csökkentő, felelősségmegosztásralehetőséget adó kapcsolatokat.d) Coping, megküzdési stratégiák.KrízisintervencióA végstádium felrobbantja a szakmai szerep korrekcióit és terápiás intervenciót igényel, mert nem asegítő szerep cluster-zavaraira vonatkozik, hanem az egész személyiséget érinti.A burnout (kiégés) öndiagnózisNéha mindenkinek meg kell állnia és megfogalmazni, hogy miért teszi azt, amit. Válaszolnia kell olyankérdésekre, mint: milyen motivációval indultam erre a pályára? Mi tart ott? Mit jelent számomra ez amunka? Hogyan látnak kollegáim? Vajon hol tartok a kiégés folyamatában? Mutatkoznak-e a kiégés tünetei?A következő tünetek segíthetnek a kiégés felismerésében:· Testi tünetek: feszültség, fáradtság, fejfájás, testsúlyváltozás, alvászavarok, stb.· Pszichés tünetek: ingerlékenység, cinizmus, emberi kapcsolatok minőségének megromlása, stb.A burnout egy krízishelyzet, amelynek leküzdése, megoldása egyedül nem lehetséges, mindenképpen külsősegítségre van szükség. A család, a munkahely mint támogató csoport léte is elengedhetetlen. A burnoutkülönböző fázisaiban más-más hangsúlyok adódnak az intervencióban. A kiégést végső soron azzal iselkerülhetjük, ha kilépünk a számunkra alkalmatlan munkahelyről. Az 5-7 évenként ajánlott szakmaiszerepváltás, a nyugaton jellemző „alkotó évek” beiktatása szintén segít a kiégési ciklusok megszakításában.Az olyan szervezeti kultúra, melyben a személy a munkájával kapcsolatban megélheti saját fontosságának,

jelentősségének érzését, kisebb eséllyel termel kiégett munkatársakat. Fontos megadni a dolgozóknak azautonómiát, a szakmai fejlődés lehetőségét, az anyagi és erkölcsi megbecsülést. A munkahelyistábmegbeszélések, esetmegbeszélések, szakmai továbbképzések, kollegiális konzultációk, a szakmaitúlterheltség szabályozására bevezetett rendszerek csökkentik a kiégés kockázatát. Támogatni kell amunkatársak közötti segítő, feszültségcsökkentő, felelősség-megosztásra lehetőséget adó kapcsolatokkialakulását. A rugalmas terhelés, a személyes problémák figyelembevétele, a nem túl szigorúszabadságolási rendszer kialakítása szintén csökkentik a kiégés kockázatát. A személyi jellemzők ésmunkahelyi feltételek természetesen szorosan együttműködve, egymással való kölcsönhatásukban vezetnek -vagy sem - kiégéshez.A fenyegető burnout jeleinek felismerése és kezelése érdekében kiégés elleni önismereti és csapatépítőtréningeket indítanak. A tréningek célja a saját mentálhigiéné ápolása, a feszültség csökkentése, a munkatársicsoport, közösség ventillációjának lehetővé tétele, a kockázati tényezők csökkentése.Tanulmány, vizsgálat: Burnout szindróma az egészségügyben - PTE, AOK, Orv. Népeg. Intézet, PécsEGESZSEGTUDOMANY, LII. EVFOLYAM, BUDAPEST, 2008 2. SZAMVizsgálatukban a stressz, az interperszonális konfliktusok, és a kiégés közötti összefüggést vizsgálták. Azadatgyűjtést kérdőíves módszerrel végezték, a Pécsi Tudományegyetem klinikai tömbjének mintegy százrandom módon kiválasztott dolgozóját kérdezték. A megkérdezettek orvosok és az ápoló személyzet tagjaivegyesen. Kérdőívként a Maslach-burnout tesztet alkalmaztak, a magyar viszonyokhoz aktualizálva.Többek között rákérdeztek az egyenek szociális hátterére, szakmai stresszorokra, családi hátterükre, érzelmiéletükre. A vizsgáltak között a depressziós tünetekkel bíró egyének12.4%- ban voltak. A kritériumok alapjánkiégettnek minősíthető dolgozok aranya 4%, azoké, akik e szempontból nagymertekben veszélyeztetettek24.5%. Nem tapasztaltak különbséget a női és férfi dolgozók között. A belgyógyászati osztályokon dolgozónővéreknél gyakoribb a burnout, mint a többi vizsgált dolgozónál. A sok ügyelet, stabil párkapcsolat hiánya,és a depressziós alkat bizonyultak a kiégés fő rizikófaktorainak.

121. Tétel – Interakció Halláskárosult beteg. Munkahely. Kommunikációs stratégia megbeszélése.A megváltozott képességű klienssel való foglalkozásA megváltozott képességű és a fogyatékossággal élő ember kifejezés lényegében azonos tartalmat takar, báraz előző tágabb értelmezést nyer. A „fogyatékosság” bármely emberben előforduló különböző funkcionáliskorlátozottság összefoglaló elnevezése. Okozója lehet fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodás, egészségiállapot vagy lelki betegség. Lehet:– állandó vagy átmeneti természetű,– veleszületett vagy szerzett,– kialakulhat hirtelen vagy fokozatosan.A csoportok személyiségjegyei azonos fogyatékosság esetén is eltérőek, melyek meghatározzák a velük valófoglalkozás specifikumait is (például szerzett fogyatékosság esetén a betegnek emlékei vannak

fogyatékossága előtti képességeiről).A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény leírja,hogy a fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megilletőjogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A jogszabálymegalkotásának célja, hogy a fogyatékos személyek jogait, a jogok érvényesítési eszközeit meghatározza,valamint a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét, önálló életvitelét és a társadalmi életben való aktívrészvételét biztosítsa.A megváltozott képességű klienssel való foglalkozás során a fogyatékossággal élőket képessé kell tenniarra, hogy elérjék és fenntartsák optimális fizikai, érzékszervi, értelmi, pszichiátriai illetve társadalmifunkciószintjüket. A rehabilitáció során bizonyos funkciók javíthatók vagy helyreállíthatók, bizonyoselveszett vagy hiányos funkciók kompenzálhatók.Az esélyegyenlőség biztosítása az egyenlő esélyek megteremtése. Ennek érdekében esetenként pozitívdiszkriminációt kell alkalmazni, külön segítséget kell nyújtani a fogyatékossággal élő embernek. Ezenesetekben az esélyegyenlőség elve magasabb rendű mint az egyenlő elbírálás elve. Meg kell kapniuk a kellőtámogatást az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások hétköznapistruktúráiban. Amint a fogyatékossággal élők jogait érvényesíteni kívánjuk, egyenlő kötelezettségek ishárulnak rájuk. Az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében legfontosabb a „hozzáférhetőség”megvalósítása.A hozzáférhetőség célterületei. A környezet fizikai hozzáférhetősége, közhasználatú szóval az akadálymentesítés.A szabványokat átdolgozni szükséges, valamint törvényi szabályozást betartani/alkalmazni annakérdekében, hogy a társadalmi környezetet (pl. a középületeket, lakóházakat, tömegközlekedési eszközöket,közterületeket, szabadtéri környezetet) megközelíthessék és elérhessék a fogyatékossággal élők.Az információ és a kommunikáció hozzáférhetőségeA fogyatékossággal élőknek (családjaiknak és támogatóiknak) lehetőséget kell teremteni, hogyhozzáférhessenek az összes, számukra fontos információhoz (diagnózis, jogok, elérhető szolgáltatások stb.).Az ilyen információkat hozzáférhető formában kell nyilvánosságra hozni. Terjedjen el minél szélesebbkörben a Braille-írás alkalmazása, nagy betűs nyomtatás és egyéb megfelelő technikák, hogy a látássérültekhozzáférjenek az írott információhoz és dokumentációhoz.Megfelelő technikákat kell alkalmazni a hallássérülteknek, hogy biztosítsák a hozzáférést a szóbeliinformációhoz. Oktatni kell a jelbeszédet a hallássérültek, azok családja és környezete számára. Jeltolmácsbevonásával kell megkönnyíteni a siketek és társaik közötti kommunikációt.

122. Tétel – Interakció Ismerőse kisfia gyakran bepisil éjszaka. A szülők válófélben, az édesapabántalmazásai. Az anya nem tudja eldönteni orvoshoz kell-e vinnie gyermekét. Tanács (anyának).Család: az emberek legkisebb, társadalmi és gazdasági stabilitást biztosító közössége.Egymással közeli rokonságban álló emberek által alkotott alapvető társadalmi egység. A tagok közöttházassági, leszármazotti vagy örökbefogadási kapcsolat van. Reprodukciós szerepe is van. A nő szabadondönt a gyermekvállalásról, az anya és a gyermek kiemelt állami védelem alatt áll.A szülői felügyelet az anyát és az apát együttesen illeti meg, gyakorlásában a szülők egyenjogúak. Tilos a

családon belüli erőszak, a törvény a családon belüli vagyoni viszonyokat is szabályozza.A házasság: a szeretet nyilvános nyilatkozata, a szexuális kapcsolat legitimizálása, gyermek nemzése ésnevelése iránti igény hozta létre, két felnőtt, ellentétes nemű ember jogilag elismert és szabályozottéletközössége. A házasság kötésének a jog formai szabályokat ír elő, tiltó és kizáró okokat sorol fel.Családjog - Családjogi törvény. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény.NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) felmérései szerint minden ötödik párkapcsolatbana férfi rendszeresen veri a nőt, az elvált nők között a megvertek aránya 60 %. Minden 6 és fél órán belül avalahol az országban családon belüli erőszakot követnek el. Az áldozatok negyedét várandós állapotban semkímélik.Megnyilvánulása:1. Érzelmi, lelki bántalmazás2. Fizikai3. Szexuális bántalmazás, nemi erőszakA bántalmazó személyisége– Önértékelése alacsony, fizikai erőfitogtatással igyekszik kompenzálni.– Hisz a férfi hagyományos uralkodó szerepében a családon belül (ha férfi az agresszor).– Extrém módon reagál a stresszre (alkohol, drog, erőszak)– Erős a birtoklási vágy, gyakori a féltékenység.– Önuralmának elvesztése miatt hajlamos másokat hibáztatni.– Kérés, kívánságának pozitív kifejezése nehézséget okoz.– Kettős viselkedés: külvilág felé átlagos, családon belül erőszakos.– Szexuális életében agresszív.– Durva magatartását nem tartja helytelennek.– Impulzivitás, agresszivitás, késleltetési és várakozási képesség hiánya jellemző.Legtöbbször olyan családból származik, ahol az erőszak mindennapos probléma-megoldó, feszültséglevezetőmódszer volt. Az agresszivitás általában házastárs és gyermek felé irányul.A bántalmazott gyermek szindrómaA megvert, megkínzott, meggyötört, megrázott gyermek szindróma elnevezése Hemry Kempegyermekgyógyász professzor nevéhez fűződik. A megvert gyermek szindróma kiskorú gyermekek olyanklinikai állapota, akik különböző súlyosságú fizikai bántalmazást szenvedtek, ami gyakori oka maradandókárosodásnak és halálnak. Minden orvos kötelességének kell, hogy tekintse ilyen esetekben a valódi okokfeltárását, hogy a trauma ne ismétlődhessen meg.A gyermeket bántalmazhatja: szülő, gondozó, babysitter, pedagógus, mostohaapa, rokon, testvér, idegenRizikótényezők: anyagi és/vagy szellemi szegénység, alkoholizmus, munkanélküliség, házasságon kívülszületett gyermek, elvált szülő2Gyanút felkeltő tünetek:– Különböző testi sérülések– A beutalás után csak egy-két nappal hozzák be a gyermeket a kórházba– Rövid időn belül indokolatlanul, leromlott állapotban ismét visszahozzák a gyermeket akórházba– A szülők nem érdeklődnek a gyermek után– Nem viszik haza– A gyermeket alkoholos állapotban hozzák be

– Elveszett gyermek– Éheztetett, leromlott állapotban lévő gyermek– Gyógyszer-túladagolás– MérgezésA tünetegyüttes a következőkből áll: csonttörés, subdurális haematoma, lágyrészduzzanatok, vérzések,bőrhozsolás-hámhiány, gyarapodásban-fejlődésben való visszamaradás.A szindróma kritériumai: szexuális bántalmazás, lelki kínzás, testi-lelki gondozás és nevelés elhanyagolása,fizikai bántalmazásA szindrómába tartozó csoportok:1. Bizonyított bántalmazás: feljelentés, rendőrségi, bírósági eljárás2. Technikai dg: testi tünetek egyértelműen bántalmazásra utalnak, szülők tagadják, feljelentés nem történt3. Technikai gyanú: verés és ütés nyomai4. Intuíció: a testi-lelki elhanyagolás merül felFelismerése:– A gyermek fél, nyugtalan, riadt– Az anya türelmetlen és nyugtalan– A testen ütés nyomok, haemathomák és égésnyomok– A lelki élet zavarai figyelhetők meg a gyermekenÁpolási szempontok: A gyermek vizsgálata sérülés, égés, törés tüneteire. A gyermek és a család közöttikapcsolat vizsgálata. A gyermek viszonyulása az egészségügyi személyzethez. A jelenlegi sérülésbizonyítékainak vizsgálata. Részletes anamnézis-felvétel a gyermek további megalázása nélkül. Nyugodtkörnyezet biztosítása. A jelenlegi megalázás gyógyítása. A gyermek állapotának pontos dokumentálása. Ataláltak jelentése a megfelelő hatóságoknak. Terápiás kapcsolat kialakítása a családdal. Állandóságkialakítása és bizalom kialakítása a gyermekkelCélok:– A gyermek mentes további bántódástól– A szülők megfelelő nevelői magatartást tanúsítanak– A szülők részt vesznek nevelési tanácsadáson és arra vonatkozó csoportok működésében

123. Tétel – Interakció Diabetes mellitus! Magyarázza el a szó jelentését és a kórfolyamat lényegét!A cukorbetegség (diabétesz mellitus) olyan anyagcsere- betegség, amelynek központjában aszénhidrát-anyagcsere zavara áll, de a kórfolyamat következményesen érinti a zsír- és a fehérjeanyagcserétis.A cukorbetegség alapvető oka az inzulin viszonylagos, vagy teljes hiánya, ill. az inzulinhatás teljeselmaradása. Bizonyos körülmények közt mindkét eltérés együttesen fordulhat elő.A diabetes mellitus elnevezés- mely szószerinti fordításban édes (mellitus), bő vizelést (diabinein =túlcsordulás) jelent – arra a tünetre utal, hogy a vizeletben cukor jelenik meg. Diagnózisánakkritériumait a WHO 1999-ben tette közzé, hazánkban is ezt alkalmazzák. Csak látszólag egységeskórkép, számos rendszerezése ismert.A szervezet cukorháztartásaAz inzulin a hasnyálmirigy belső elválasztású szigetei által termelt hormon, melynek feladata a cukor,a zsírsavak és az aminosavak (a fehérjék építőelemei) bejutásának elősegítése a sejtekbe, tehát araktározás. Inzulin hatására a vérben lévő cukor mennyisége csökken, a sejtek cukortartalma pedig nő.Túlsúlya alacsony vércukorszintet eredményez, mivel a sok inzulin a vérből a szükségesnél többcukrot épít be a sejtekbe, ezáltal a vér cukortartalma alacsony lesz. Ez görcsökhöz és kómáhozvezethet.Inzulin hiányában a sejtek nem tudják felvenni a vérből a cukrot, ezért ilyenkor megnövekszik a

vércukorszint. Előfordulhat azonban, hogy a hormon magas szintje mellett sem épül be a cukor asejtekbe, ezt a folyamatot inzulinrezisztenciának nevezzük, melynek során a sejtek ellenállnak azinzulin hatásának. Kialakulásában genetikai tényezőknek, illetve az elhízásnak van szerepe.A cukorbetegség diagnózisaÁltalában a klinikai tünetek keltette gyanú alapján, máskor szűrővizsgálat alkalmával végzettvércukor-meghatározás eredménye biztosítja. 2-es típus sokszor tünetszegény.Klinikai tünetei:- Polyuria – a vizelet mennyiségének megnövekedése.- Polydipsia – fokozott folyadékfelvétel az állandó szomjúságérzés miatt.- Egyéb okokkal nem magyarázható fogyás.- Időnként homályos látás lép fel – ezt a szemlencse hyperosmolaris csarnokvíz miattmegváltozott fénytörése okozza.- Nőkön gyakran pruritus vulvae (külső női nemi szervek bőrének viszketése), férfiakon ritkánbalanitis alakulhat ki (makk gyulladása)- Visszatérő, nehezen gyógyuló infekciók.- Olykor lábikragörcs, máskor a kézujjakon zsibbadás jelentkezik.Diabetes mellitus állapítható meg (orvos diagn., laboratórium vizsgálat szükséges, stix nem elég!)- ha klasszikus tünetek figyelhetők meg, az éhomi vércukorszint kóros (vénás plazmában, enzimatikusmódszerrel meghatározva eléri/meghaladja a 7,0 mmol/l-t) vagy étkezés után random mért értékmeghaladja a 11,1 mmol/l-t.- ha klasszikus tünetek hiányában az éhomi vércukorszint ismételten eléri/ meghaladja a 7,0 mmol/l-t.A diabetes mellitus tekintet nélkül a háttérben álló okokra három szakaszra osztható:3. Inzulin szükséges az életben maradáshoz (korábbi IDDM csoport)3. Inzulin szükséges a megfelelő anyagcsere-egyensúlyhoz, de nem a túléléshez,3. Inzulinra nem szoruló periódus (korábbi NIDDM csoport)2A diabetes mellitus klasszifikációja. (az új klasszifikáció aetiológiai csoportosításra törekszik)1-es típusú diabetes (korábbi IDDM)- A béta sejtek károsodása olyan d.m. létrejöttét eredményezik, ahol az érintett egyén életébenmaradásához inzulin alkalmazása szükséges.- Inzulin adása nélkül ketoacidotikus kóma, végül halál következik be.- Általában klasszikus tünetekkel jár és 35 éves kor előtt megjelenik.- A korai stádiumban autoimmun folyamat fennálltát jelző autoantitestek kimutathatóságajellemzi. Gyermekek és serdülők esetében a klinikai kép gyors progressziója jellemző.- Felnőtt korban ismeretesek lassan kialakuló formák is, amelyeket latens kialakuló formaként(LADA) írtak le, amely nem önálló kórkép, hanem az 1-es típusú diabetes m. lassúprogressziójú formája. Klinikailag nehéz elkülöníteni a 2-estől, diagnózisában az autóantitestkimutatása a döntő.- Gyakran más autóimmun betegségek is kimutathatók mellette (pl. Addinson- kór, Graves-Basedow-kór)- Idiopathiás 1-es típusú diabetes forma: kóreredet nem ismert, nem mutatható ki autoimmunfolyamat jelenléte (ázsiaiaknál, afrikaiaknál fordul elő).2-es típusú diabetes (korábbi NIDDM)Leggyakoribb forma. Az inzulinelválasztás és az inzulinhatás károsodása jellemzi, ezek közülvalamelyik kórtani folamat adott esetben meghatározó lehet. Típusos esetben klasszikus tüneteknélkül, elhízáshoz társulóan, 35 éve felett jelenik meg.3. Speciális diabetes formák: pl. béta-sejt-működészavarai, inzulinhatás genetikai zavarai,gyógyszerek és kémiai anyagok kiváltotta, stb.4. Gestatios diabetes: olyan különböző súlyosságú hyperglykaemiát okozó szénhidrát-anyagcserezavar, amely első ízben a terhesség során kezdődik, vagy kerül felismerésre. Fogalma nem zárja kiannak lehetőségét, hogy a glukóz-intolerancia már a terhesség előtt fennállt, csak nem kerülkórismézésre. A meghatározás nem tesz különbséget, hogy az állapot igényel-e inzulinkezelés,vagy sem, illetve, hogy fennáll-e a terhességet követően, vagy sem.A cukorbetegség szövődményeiA diabetesz pontos és következetes kezelése és gondozása, illetve az orvosi utasítások maradéktalan

betartása a cukorbetegséghez társuló súlyos szövődmények megelőzésében játszik nagyon fontosszerepet. A szövődmények kialakulása már jóval a kórisme felállítása előtt elindulhat, gyakranelőfordul, hogy a diagnózis kimondásakor már súlyos szervi érintettségek mutathatók ki.Szem és a szemkörnyéki szövetek szinte minden rétegében találhatók a betegség következtébenkialakuló jellegzetes elváltozások. A szem vizsgálatát nemcsak a diagnózis felállításakor, hanem aztkövetően, évente szükséges elvégezni. A szem érintettsége esetén 6, illetve akár 3 havonkéntiutánkövetésre is szükség lehet. A betegség súlyos látásromláshoz, akár vaksághoz is vezethet.Bőrtünetek is gyakoriak. Előfordulhat egy testrészre vagy egész testre kiterjedő viszketés.Gyakoriakká válnak a bakteriális fertőzések, különösen az orbánc. A köröm és a lábujjak közöttigombásodás szintén nem ritka elváltozás.Az 1-es típusú cukorbetegségben vezető haláloknak tartják a betegség következtében kialakulóvégstádiumú veseelégtelenséget, de a 2-es típus esetén sem ritka ez a szövődmény. Megelőzésében ésa folyamat lassításában a társuló magasvérnyomás-betegség eredményes kezelése, illetve egy bizonyosgyógyszercsoport alkalmazása jön szóba.Cukorbetegségben az agy, a végtagok és a szív ereinek elmeszesedése korábban és nagyobbelőfordulási aránnyal jelentkezik, mint a nem diabeteszeseknél. Az agyvérzés kockázata 2-3-szoros, aszíverek megbetegedésének rizikónövekedése 4-6-szoros cukorbetegségben. Elengedhetetlen azévenkénti EKG, a nagyerek vizsgálata.3Az idegek károsodásai több formában jelentkezhetnek. Érinthetik a belső szerveket, mely a nyelőcsőés a gyomor mozgászavaraiban, székrekedésben, vizeletürítési zavarban, merevedési zavarban vagyfájdalom nélküli infarktusban nyilvánulhat meg. Ez utóbbi különösen fontos, mert megnehezíti azinfarktus felismerését és a gyors segítségnyújtás lehetőségét. Gyakori a járáskor jelentkezőbizonytalanságérzet, illetve a végtagokon tapasztalható érzészavar, mely típusos esetben szimmetrikusés harisnya vagy kesztyű kiterjedésű. Előrehaladottabb esetekben a bizsergés és a zsibbadás egyrekifejezettebbé válik, és gyakran fájdalom is megjelenik. Ezek a panaszok általában éjjel alegkifejezettebbek.A diabéteszes láb tünetegyüttes a cukorbetegek lábán kialakuló olyan különböző elváltozásokösszefoglaló elnevezése, melynek - amennyiben nem ismerik fel időben, és nem veszik kezelésbe -kimenetele amputáció is lehet. Összetevői: érzéskiesések (hő, tapintás, fájdalom, vibrációérzés),kalapácsujj és más lábdeformitások, fekélyek és fertőzések. Diabéteszben kiemelten fontos amegfelelő láb- és körömápolás.Régi klinikai megfigyelés, hogy a 2-es típusú cukorbetegség gyakran jár együtt magas vérnyomással,zsíranyagcsere-zavarral és ez az állapot nagymértékben hajlamosít szív-és érrendszeri katasztrófaállapotok kialakulására. Mindhárom tünet hátterében az inzulinrezisztencia feltételezhető. Ametabolikus X-szindróma összetevői a magasvérnyomás-betegség, az emelkedett vérzsír-értékek, acukorbetegség és az alma típusú elhízás, amihez a véralvadás zavarai is társulnak. Összességében egysúlyos rizikóállapot, mely gondos diagnózist, kezelést és utánkövetést igényel.1. Diabéteszes nefropátia2. Diabéteszes neuropátia3. Diabéteszes retinopátia4. Diabéteszes lábSzövődmények megelőzése:– rendszeres orvosi ellenőrzés– diéta betartása– rendszeres laborvizsgálat– megfelelő életmód, mozgás– házasságkötés előtti tanácsadásMagyarországon öt-hatszázezer ismert cukorbeteg él. Többségük, legalább 75%-uk testtömegfelesleggelrendelkezik, többletsúlyuk általában évekkel, évtizedekkel megelőzte a cukorbetegségkialakulását, és annak kiváltásában döntő szerepet játszott. Számukra alapvető fontosságú (lenne) atestsúly csökkentése, normalizálása. Minél korábban kerül erre ugyanis sor, annál jelentősebbenjavulnak az egyén életkilátásai. A diétát az orvos írja elő, megállapítva két legfontosabb tényezőjét,azt, hogy a beteg mennyi szénhidrátot és energiát fogyaszthat.

Diabetes kezelése: gyógyszeres és nem gyógyszeres formák, valamint pancreas- vagy Langerhansszigettranszplantáció. A dm kezelés három alappillére:1. Megfelelő étrend (medical nutrition therapy)2. Nepi rendszerességű fizikai aktivitás (exercise)3. Ezekhez adaptált gyógyszeres kezelés (inzulinadás ide tartozik).Diéta betartásának jelentősége:„Életmódkezelés.” Diéta helyett ma inkább orvosi táplálkozási terápiáról beszélünk. Ez magábafoglalja a makro- és mikrotápanyagok, élelmi rostok, élvezeti szerek, cukorpótló szerek éshelyettesítők alkalmazását. Az étrendi előírások célja az optimális anyagcsereállapot elérése ésfenntartása, a vércukorszint normális, de legalább biztonságos határok között tartása. A 2-es típusúdiabetesben az esetek egy részében önmagában, gyógyszeres kezelés nélkül is biztosíthatja a kívántkontrollt. Ha ez nem elegendő inzulinnal kiegészíthető. De erről dönteni orvosi kompetencia.1.Kerülni kell a gyors vércukorszint-emelkedést okozó ételeket.42.A napi szénhidrát- és energia-felvételt több alkalomra, inzulin nélkül kezelteken általábanháromszori/ötszöri, inzulinnal kezelteken a készítmény típusától függően napi 3-6-szorialkalomra javasolt elosztani. Háromnál többszöri étkezés esetén az egyes étkezésekszénhidráttartalmát fő és köztes étkezésekre javasolt elosztani.3.Az inzulinkezelés alatt álló betegeknek azért kell diétáznia, mert az alkalmazottinzulinkészítmények hatásgörbéje nem fedi le a táplálékból felszívódó szénhidrátok okoztavércukor-emelkedést. Mert az étkezést követő vércukor-emelkedés maximuma ált. 1 óra múlvalakul ki, és 3 órán belül lecseng. Analóg gyorhatású készítményekkel (Humalog R, NovoRapidR) történő kezelés során – étkezési vércukorszint szabályozó készítményekkel (Starlix R,NovoNorm R) kezeltekhez hasonlóan elégséges lehet az étkezés 3 alkalomra történőkorlátozása, feltéve hogy összhangban van az adag és a szénhidrát mennyiség.Főbb szempontok az étrend összeállításában1.Energiatartalom:- normális testsúlyú cukorbetegeknél az életkor, testmagasság, anyagcsere jellemzői, végzettnapi tevékenység függvényében kell meghatározni. (általában 1800-2500 kcal)- súlyfeleslegnél: kevesebb energiát tartalmazzon, mint amennyit a szervezet a testsúlyállandósága érdekében megkívánna (ált 1000-1400 kcal)- inzulinrezisztencia esetén: már a mérsékelt fogyás is pozitív hatású lehet, de azenergiatartalom megszorítása ált. csak napi fizikai aktivitással együtt érhető el.2-es típusú diabetes túlsúllyal társult eseteiben az anyagcsere akut kisiklásától eltekintve mindenesetben az energia-bevitel korlátozását is magába foglaló életmódkezelés az első terápiás lépés. Korelőrehaladtával csökken az energiaszükséglet.2.Az étrend összetétele:Az egyes tápanyag összetevők optimális étrendi arányára vonatkozó előírások időről időre változtak.Ma a zsírba és fehérjében szegény, szénhidrátokban gazdag étrend ajánlott a cukorbetegség mindkét főtípusában. Ennek megfelelően:50-55 % szénhidrát (komplex, magas rosttartalmú, azaz >30g élelmi rost /nap)15-20 % fehérje (testtömeg kilogrammonként 0,8 – 0,9 g)Fennmaradó hányadban: zsír bevitele javasolt. Célszerű meghatározni a napi táplálék szénhidrát- ésenergiatártalmát. Egyensúlyban lévő 2-es t.diab. esetén a fogyasztott fehérje nem növeli a vc.szintet.3.Az étkezések gyakorisága:Általában gyakori étkezés javasolt, a választott antidiabetikus kezeléstől függően. Ez napi 5, 6-szoriétkezést jelent, de ún. rövid hatású orális inzulin secretagóg készítményt ( étkezési vércukorszintszabályozót: nateglinid Starlix R, repaglinid NovoNorm R), ill. analóg gyorshatású inzulint (inzulinlispro Humalog R, inzulin aspart NovoRapid R) kapó betegeken napi 3-szori étkezés is elég lehet.4.Az egyes étkezések szénhidráttartalmaÁltalános szabály, hogy minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia,Ennek oka az inzulinnal kezelt betegek esetében az, hogy ha folyamatos inzulinhatást többszörismétlődő szénhidrátbevitellel nem ellensúlyozzák, vércukorszint-esés, hypoglykaemia következhetbe. Inzulin nélkül kezelt betegeknél a gyakori szénhidrátbevitel egyrészt az inzulin-elválasztást

biztosítja, másrészt inzulin-elválasztást serkentő orális antidiabeticumot szedőkön kivédi a gyógyszeradására bekövetkező inzulinválasz esetleges vércukor esést eredményező hatását.5.A vércukrot gyorsan emelő élelmiszer, ital fogyasztásaÁltalában javasolható, hogy a cukorbeteg cukrot, cukorral készült ételt, italt ne fogyasszon, s ezkülönösen érvényes a vércukrot igen gyorsan emelő cukortartalmú (üdítő) italokra. Nád-, illetverépacukrot tartalmazó ételek/italok fogyasztása vércukoresés korrekciójaként jöhet elsősorban szóba.Törekedni kell a cukor más szénhidrátforrással történő helyesbítésére. Előnyben részesítendők amagas rosttartalmú zöldségek, teljes őrlésű gabonafélék, a magas korpatartalmú kenyerek és pékáruk,gyümölcsök, sovány tej és tejtermékek.56.A „diétás” élelmiszerekA cukorbetegeknek elsősorban nem „diétás” élelmiszereket kell fogyasztaniuk, hanem étrendjüket amindenki számára ajánlott élelmiszerekből kel összeállítaniuk.Az édesítőszerek két nagy csoportra oszthatóak:- mesterséges édesítőszerekre (szacharin, ciklamát, aszpartam) – ezek és a velük készültenergiamentes italok fogyasztása megengedett,- cukorhelyettesítő anyagokra (fruktóz, és cukoralkoholok pl. szorbit)- ezek és a velük készültsütő és édesipari termékek fogyasztása lehetőleg kerülendő (tekintettel a cukorral azonosenergiatartalmukra). Ha mégis sor kerül a fogyasztásukra a napi szénhidrátmennyiségbebeszámítandó. Fruktózból a napi mennyiség ne haladja meg a 25 grammot. Szorbit >30g/napadagban hasmenést okoz.7.Élvezeti szerek fogyasztásaKávé, tea: 1-3 babakávéból készült – eszpresszó kávé, illetve 2-4 csésze tea naponta fogyasztható. Akoffein, thein nem emeli a vércukorszintet.Alkoholos italok: fogyasztásukkal kapcsolatban két szempont: alkohol- és cukortartalmukmérlegelendő. Alkoholtartalom tekintetében cukorbetegekre és egészségesekre azonos irányelvekérvényesek:- nők számára legfeljebb 1 egység, férfiakra legfeljebb 2 egység fogyasztása jöhet szóba,1 egység = 1-1,5 dl bor, 3 dl sör, 2-3 cent töményital – azaz 15 g tiszta alkoholCukorbeteg alkoholfogyasztása csak étkezéshez kapcsoltan jöhet szóba. A mérsékeltalkoholfogyasztás (napi 1-2 dl száraz vörösbor) a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésébenkockázatcsökkentő tulajdonságú.8.MikrotápanyagokVitamin-, ill. ásványi só készítmények kedvező hatása nem igazol. Antioxidánsok rutinszerű adásanem ajánlott, megadózisok tartós adása ártalmas. Az antioxidánsok szövődmények megelőzésére /késleltetésére gyakorolt hatása eddig nem igazolt.Fizikai aktivitásA teherbíró képességhez és edzettségi állapothoz igazodó fizikai tevékenység az „életmódkezelés”része kell, hogy legyen. A fizikai tevékenység mértékét, intenzitását, időtartamát, formáját ésgyakoriságát egyénre szabottan kell megfogalmazni.A mozgásprogram megkezdése előtt teljes körű kivizsgálás végzése javasolt.Általánosságban javasolható a fokozatosan növelt, kezdetben legalább heti háromszor, közepesintenzitású, alkalmanként 15-20 percig – vagy kiizzadásig – tartó tevékenység, ami fokozatosan heti 5-7 alkalommal folytatott 25-40 perces mozgásprogrammá fejleszthető.Helyes, ha e mozgásprogram 70-80 %-ban dinamikus – az izomrostok hosszúságának változásáteredményező, és 20-30 %-ban statikus izometriás gyakorlatokból áll.A mozgásprogram alatti / utáni anyagcsere monitorozást igényel, az antidiabetikus gyógyszereskezelés és/vagy inzulin adagjának mozgáshoz igazodó meghatározása, a vércukoresés elkerüléseérdekében.Általánosságban elmondható, hogy a biztonságos munkapulzus 100-120/min közötti. 40 év felettiférfiaknál, 45 feletti nőknél intenzív mozgásprogram megkezdése előtt terheléses EKG végzésejavasolt, hogy a program egyénre szabott, hatékony és biztonságos lehessen.A fizikai aktivitás fokozása a 2-es típusú diabetes mellitus preventiójában, a cukorbetegség mindkét főtípusa kezelésében egyaránt hasznos.6

A beteg együttműködése különösen fontosA cukorbetegek sokat nyerhetnek azzal, ha tisztában vannak betegségük természetével, és azzal,hogyan tarthatják állapotukat a legjobb karban: tudniuk kell, hogyan hat az étrend és a testmozgás avércukor szintjére, és hogy hogyan kerülhetők el a lehetséges szövődmények. Például különösfigyelmet kell fordítaniuk a bőr- és körömápolásra, hiszen a "diabeteszes láb" tünetegyüttes hajlamosítpéldául a lábszár fekélyre. Különösen ügyelniük kell arra, hogyan kerüljék el a láb fertőzéseit. Azévenkénti szemvizsgálat nélkülözhetetlen, hogy ellenőrizzék a vérerekben végbement változást,amelyek súlyos esetekben vaksághoz vezethetnek.Sérülés, magas vagy alacsony vércukorszint esetére a betegeknek ajánlatos magukkal vinniük egykártyát az adataikkal, vagy viselniük egy karperecet, amely figyelmezteti az orvost vagy azelsősegélynyújtót a betegségükre, hogy minél gyorsabban megkezdhessék az alkalomadtán életmentőkezelést.A példában szereplő beteg valószínűleg a 2-es típusú diabeteses láb szövődmény jeleit mutatja. Adignosztizálás terápia beállítása az orvos kompetenciája, akinek munkája összehangolt csapatmunka(dietetikus, gyógytornász, védőnő, stb.) segítségével kivetelezhető tökéletesen. A cél - egészségügyidolgozóként is -, elsősorban hozzájuk irányítani a beteget, illetve az általuk ajánlott kezelés betartásátösztönözni.

24. feladat:Az 52 éves nőbeteget mélyvénás thrombosis diagnózissal kezelik a belgyógyászati osztályon, ahol Öndolgozik. A beteg számára teljes ágynyugalmat és a thrombosisos végtag borogatását rendelte elkezelőorvosa. Az Ön mellé beosztott gyakorlaton lévő tanuló szeretne minél többet megtudni abetegségről, és a felmerülő ellátási feladatokról.Tájékoztassa a tanulót a legfontosabb ismeretekről az alábbi szempontok alapján:– a keringés kórtana, az erek betegségei– ápolási teendők a vénás érrendszer megbetegedései esetén– a perifériás keringés megfigyelése– rugalmas pólya alkalmazása– borogatások általános szabályai– thrombosisos végtag borogatása, felmerülő hibalehetőségek

25. feladat:A 36 éves férfibeteg húgyúti fertőzés gyanújával kerül az osztályra. Gyakori fájdalmas vizeletürítésrőlpanaszkodik, láza igen magas. Ápolási viziten ismertesse a betegségre jellemzőket, ellátásifeladatokat! Majd tájékoztassa betegét az előírt vizsgálatokkal és az antibiotikum szedésévelkapcsolatosan!Tájékoztatása terjedjen ki az alábbi szempontokra:– a vizelet kiválasztás kórtana, a vese és a húgyutak gyulladásos megbetegedések– vizeletürítéssel kapcsolatos megfigyelés, folyadékháztartás– a beteg ember ürítési szükségletei és kielégítésének lehetőségei– középsugaras vizeletvizsgálat és tenyésztéses vizeletvizsgálat betegtájékoztatási szempontjai– az antibiotikum terápiában részesülő betegtájékoztatási szempontjai

26. feladat:

Ön részt vesz az ápolási asszisztens tanulók gyakorlati képzésében, ahol a következő téma az anginapectorisban szenvedő betegek ellátása. Tartsa meg előadását!Az előadása terjedjen ki a következőkre:– a keringés kórtana– leggyakoribb cardiovascularis kórképek– az angina pectoris okai, a beteg panaszai– alapvető (kardinális) tünetek megfigyelése– terápiás lehetőségek– pszichés támogatás

27. feladat:A 67 éves, egy hete combnyaktöréssel operált nőbeteg több napja lázas, a korábban elküldött,ismételt haemokultúra vizsgálat eredménye MRSA pozitivitást igazolt nála. Tájékoztassa új kollégáját abeteg további ellátására vonatkozó intézkedésekről, rendszabályokról!Tájékoztatását a következő szempontok figyelembe vételével végezze:– fertőzések kialakulása, terjedésének módja– nosocomialis fertőzések– biztonságos környezet létrehozása, elkülönítés– alkalmazott védőeszközök, fertőtlenítő szerek– a beteg ágyának tisztántartásának szempontjai– fertőzött ágynemű kezelése– munkavédelmi szabályok– személyzet higiénéje

28. feladat:A 85 éves, magatehetetlen, egyedülálló, terminális állapotú nőbeteg ellátásában segédkezik abelgyógyászati osztályon. Ismertesse az idős terminális állapotú betegek palliatív ellátásának alapelveitaz Ön mellé beosztott gyakorlatát töltő tanulók számára!Az ismertetés során térjen ki a következő szempontokra:- az emberi szükségletek hierarchiája- fiziológiai szükségletek kielégítésének szempontjai- a biztonság, a szeretet, a valahová tartozás és az önbecsülés, a mások iránti megbecsülésszempontjainak érvényesítése- az idős emberekkel kapcsolatos ápolási-gondozási feladatok- a gyógyíthatatlan betegek ellátásának etikai vonatkozásai

29. feladat:82 éves beteg érkezik az osztályra. A beteg nem együttműködő, nehezen kooperál. Ápolási asszisztenstársa Önhöz fordul segítségért, milyen teendői vannak a beteggel kapcsolatban. Ismertesse kollégájaszámára a beteg tudatának és magatartásának megfigyelési szempontjait!Az ismertetés során térjen ki a következő szempontokra:– az idegrendszer kórtana

– tudatállapot megfigyelése– tudatzavarok felismerése– magatartás megfigyelése– gyakori magatartás zavarok

30. feladat:Az osztályvezető főnővér előadás tartására kéri fel a soron következő továbbképző napon a kollégákszámára, a betegek lelki támogatásáról, pszichés vezetéséről. Tartsa meg előadását!Az előadását a következő szempontok szerint ismertesse:– az ember és betegsége: élmény és krízishelyzet– szorongás lélektana– halál lélektana– lelki támogatás formái– szororigén pszichikus ártalmak– kedvezőtlen ápolási magatartás, inkongruens kommunikáció– egyéb szorongást keltő okok– lelki támogatás nyújtása a beteg és családtagjai számára– a lelki egyensúly megőrzésére való törekvés

Az utolsó 7 feladat nincs meg sajnos kidolgozva