A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XIV. évf. 10. szám, 2012. december 7.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

A szakképzés ésszerûsítéseHol kell megfogni?Hol kell megfogni?

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

A Szigetvári és a Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetke-

zetek egyesültek. A két Takarék egyesítette erôit az Ügyfeleik

színvonalasabb, még teljesebb körû, földrajzilag is kiterjed-

tebb kiszolgálása érdekében. A fúziót követôen a Szigetvári

Takarék Ügyfelei immár négy megyében, 28 bankfiókban ve-

hetnek igénybe bankszolgáltatásokat.

Az egyesült pénzintézet a Takarékpont

hálózat tagjaként további elônyöket

nyújt Ügyfeleinek. A Takarékpont háló-

zat az ország legtöbb, 400 feletti fiók-

számmal rendelkezô bankhálózata.

Bankautomatáinak száma közel 1000

darab, a hálózat Ügyfelei valamennyit

saját bankiként használhatják. Dr. Kiss

Endre, az egyesült Szigetvári Takarék

Igazgatóságának elnöke a fúzió és az

általa kitárulkozó lehetôségekrôl szólva

elmondta, hogy a terjeszkedés egybe

vág a Takarék stratégiai céljával, regio-

nális pénzintézet szeretnének maradni a

kiszolgált régiók méretének bôvítésé-

vel. Ezért örültek, amikor a Balaton-

földvári és Vidéke Takarékszövetkezet

jelentkezett egyesülési szándékával.

— A 2007. évrôl készült színes üz-

leti beszámolónkban már szerepelt egy

balatoni kép, amelyben mint a Dél-Du-

nántúli Régió természetes határát szere-

peltettük a Balatont, elôre vetítve törek-

véseinket. Fél évtized elteltével a Du-

na-Tisza Köze mellett már a Dunántúlon is átlépjük déli régiónk

természetes határait. Manapság a terjeszkedés, a bôvülés egyre

inkább idegen fogalmak a pénzintézeti szektorból Magyarorszá-

gon. A minap is több kereskedelmi bank bezáró fiókjairól olvas-

hattunk. A Takarékok esetében ugyanakkor fokozott aktivitást

láthatunk – a helyi tulajdonosok továbbra is Magyarországban

gondolkoznak. Mind a forrásállományuk, mind a tôkehelyzetük

lehetôvé teszi az aktivitásuk fokozását akár a hitelezés területén

is. A Szigetvári Takarék ebben is az élen jár, ügyfeleinek száma

és állományai folyamatosan nônek, idén bankfiókot nyitott Pécs-

Kertvárosban és most az egyesüléssel további 9 fiókja lett de-

cember 3-tól.

— Aki eddig is ismerte a Szigetvári Takarékot, azokat annyi-

ban éri változás, hogy több helyen tudnak a Takaréknál bankolni

és ez a csatlakozó Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet

ügyfeleire is igaz. A szolgáltatás folyamatos, meglévô ügyfelein-

ket személyre szóló levélben tájékoztattuk a változásokról, illet-

ve arról, hogy december 1-jén szombaton teljes körû bankszün-

napot tartottunk a fúzió kapcsán. Ha valakinek további kérdése

van, felkészült ügyintézôink várják fiókjainkban. Akik nem is-

merték a Takarékot, azoknak elmondhatjuk, hogy teljes körû

bankszolgáltatásokkal állunk ügyfeleink rendelkezésére, legyen

szó lakossági, vállalkozói vagy non-profit szereplôrôl. A banki

tevékenység mellett teljeskörû értékpapír szolgáltatást és befek-

tetési tanácsadást is nyújtunk, akár egy portfolio felépítésében is

hasznos tanácsokkal, segítséggel tudunk szolgálni valamennyi

partnerünknek. Hitellehetôségeink köre tovább bôvül, árfolyamot

12 devizanemben jegyzünk és ugyanennyi devizanemben lehet

átutalást is indítani nálunk. Tizenkét biztosító társaság vala-

mennyi terméke is elérhetô nálunk.

Dr. Kiss Endre a fúzió kapcsán ar-

ra is felhívja a figyelmet, hogy a lakos-

ság különbözô számlacsomagok közül

választhat igényeinek megfelelôen, a

bank saját, illetôleg TakarékPontos ter-

mékeivel bôvülô palettájáról. A legif-

jabbak személyre szabott számlacso-

magjától kezdve valamennyi korosz-

tálynak igényéhez mért versenyképes

ajánlatot tud adni a Szigetvári, akár a

prémium banki vagy a privát lakossági

ügyfélként.

— Hozzáférhet a legmodernebb

bankkártyákhoz, készpénzkímélô fize-

tési eszközökhöz: chip-pel ellátott

Mastercard és Visa kártyáink mellett

igényelhet érintéssel mûködô PayPass

eszközöket is. Sokak érdeklôdésére

számot tarhat, hogy lakáscéljai megva-

lósításához államilag támogatott hitel-

konstrukciókkal is rendelkezésre ál-

lunk, lakás-elôtakarékossági megol-

dást kínálunk.

A Szigetvári Takarék mindig meg-

különböztetett figyelemmel fordult vállalkozói ügyfélköre felé. A

bank mûködése során az állami támogatásokkal kombinált, ezért

egyben kedvezôbb kondíciókkal bíró hiteltermékek is elérhetôek

lesznek a jövôben – köztük a Kombinált Mikrohitellel együtt va-

lamennyi Széchenyi és MFB refinanszírozott hiteltermék.

Ugyancsak a vállalkozói ügyfélkörhöz szól, hogy a méltán nép-

szerû bankkártya-elfogadó POS termináljaik már a balatoni fiók-

jukban is igényelhetôk.

A pénzintézet ezentúl is erôteljes hangsúlyt fektet az agrár-

szektorra: elérhetô a speciálisan az ilyen ügyfelek számára kifej-

lesztett Gazdakártya mellett a Széchenyi Agrár Kártya is. A part-

nerek a termôföld-vásárlások finanszírozásában is számíthatnak a

bankra. A non-profit szektor tagjaként számos cég, alapítvány,

egyesület is speciális számlacsomagot vehet igénybe különbözô

kedvezô lehetôségekkel.

A fentiekben felsorolt elônyök mellett az egyesült Szigetvári

Takarék fontosnak tartja, hogy az eddigiekhez hasonlóan érzéke-

nyen figyeljen a társadalmat foglalkoztató kérdésekre, elkötele-

zett célja marad továbbra is a hagyományok ápolása, a helyi

értékek megôrzése. Mûködése során a jövôben is a helyileg meg-

termelt értékeket visszaforgatva szeretne együtt fejlôdni környe-

zetével mind a társadalmi szerepvállalás, mind a térségi kapcso-

latok terén.

Új partnerrel erôsít a Szigetvári TakarékEgyesülés – A közös jövô számos elônyt tartogat a régiós pénzintézetek és ügyfeleik számára

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

TA R TA L O M

Címlapsztori 4–7Megyei hatáskörben a szakképzés

Konjunktúra 8–9Állandósult a recesszió

Testület 10–12Fô cél a helyi tudásintenzív gazdaságMegtartotta elsô ülését a Kisváll. Biz.IdegenforgalomKonkrét feladatok jövôre – NKBNövekednek a kamarai szakképzési

feladatokHogyan tovább városi elnökségek?

Kamarai hírek 13–14

A hónap üzletembere 15Fiatal lendülettel a pécsi Fórum Hotelélén: Fodor Péter

Új fogyasztási magatartásminták és 16csoportok az Európai Unióban

Szakképzés 17Megalakult a kamara pályaválasztási klubja – Gép-ésszel Baranyában III.

Pécsi Kesztyû Klaszter 18

Enterprise Europe Network 19

Kreatív ipar: Hétfô Kft. 20

Innováció: Játékok, s ami mögötte van 21

Mesterképzés – Mészáros József 22

Tanulószerzôdés 23– Kontakt Elektronikai Kft.

Fogyasztóvédelem 24

Üzlet @ Hálón – Könyvajánló 25

Adózás 26–27

Autóteszt: Várszegi Gyula – Audi A5 28–29

Vendég-oldal: Késsel az éji homályban 30

Múltunk nagyjai: dr. Vasváry Ferenc

Jellegzetes alakja volt a két világháború közötti Pécsnek. Volt úgy,

hogy egyetemi professzor, híres közéleti ember létére szakadt

ruhában, kapával a vállán ment a Király utcai korzón ki a szôlejébe,

igazi pécsi tükéhez méltón, a formaságokra mit sem adván.

Legendás volt emlékezôtehetsége, a város fontos dolgait, adatait tar-

talmazó hatalmas cédulakatalógusa nemkülönben.

Híres vaskereskedô családból származott, amely két szép

épülettel ajándékozta meg a várost már. A Király u. 19. sz. Vasváry-

házzal, és a helyi tudományos élet központjaként ismert Vasváry-

villával a Jurisits út végén.

Pécsett született 1872. november 22-én. Középiskoláit kedvenc mecsekalji városában,

egyetemi tanulmányait a fôvárosi Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtu-

dományi karán végezte, ahol 1897-ben jog-, 1898-ban államtudományi doktori diplomát

szerzett. Még végzése évében a zombori törvényszékhez került bírósági aljegyzônek, két

hónapi kitérô után került vissza Pécsre. Elôbb a szabad királyi város II. osztályú aljegy-

zôje, majd egy év múltán a törvényhatóság árvaszéki ülnöke lett. 1900 ôszén a pécsi

püspöki joglíceum hívta meg rendkívüli tanárnak, ugyanitt 1907 elején rendes tanári kin-

evezést kapott. Egyetemi magántanári képesítést diplomázási helyén 1905-ben szerzett.

Külföldi tanulmányúton járt Ausztriában, Németországban, Belgiumban és Svájcban. A

pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre kerülésének küszöbén, 1922. augusztus 22-

én nevezték ki az egyetem közgazdaságtan és statisztika tanszékére egyetemi nyilvános

rendes tanárrá.

Nem volt jó elôadó, hadarva magyarázott, nem tudta szemléltetni mondanivalóját.

Tudományos munkái közül kiemelkedik a Magyar közigazgatás központi alapszervei c.

könyve, amely címén felül arra is vállalkozott, hogy bevezeti az olvasót a közigazgatási

jogunk tudományába, összefoglalván még a közigazgatási eljárás elveit is. Hitvallásában

azt állította, hogy nemcsak tudományos cél elérése, hanem gyakorlati igények kielégítése

is a célja volt. A statisztika témakörébôl megemlítendô az 1910. évi népszámlálás fôbb

eredményeit vallási szempontból tárgyaló munkája, illetve egy rövid lélegzetû közigaz-

gatás-statisztikai jegyzete. 1918 után inkább a helyi közéletben vett részt. Számtalan

egyesület, társaság vezetôje lett, sokszor nyilatkozott meg számos kérdésben. Ekkor vált

legendás alakká. Rektorként, dékánként is mûködött, nyugdíjba 1943. október l-jén

vonult. Pécsett hunyt el 1952. január 7-én. Sajnálatos, hogy pótolhatatlan cédu-

lagyûjteménye is az enyészeté lett...

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

Kamara bálA bál 2013. január 12-én (szomba-

ton) 19.00 órai kezdettel a Palatinus

Hotelben (Pécs, Király u. 5.) kerül

megrendezésre.

● Folyamatos állófogadás

● Pazar párizsi pillanatok

● Tombola a PTE Klinikai Központ

Gyermekklinika javára

A tombola bevételét a beteg gyer-

mekek gyógyításának támogatására

utaljuk át.

További információ és jelentkezés:

www.pecsikamara.hu28–29. oldal

Autóteszt: Várszegi Gyula – Audi A5 Sportback

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

További információ: www.pbkik.hu

A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottsá-got váltotta október elsejétôl a Megyei Fejlesz-tési és Képzési Bizottság (MFKB) a szakkép-zésrôl szóló törvény szerint. A Parlament 2011májusában fogadta el az új szakképzési straté-giát, amely már a munkaerô-piaci kereslethezigazodó szakképzés létrehozását tartalmazza.Eddig a szakképzô iskolák kezében volt a dön-tés, hogy milyen szakokon és hány fôvel indí-tanak képzéseket, ezután errôl az MFKB döntmajd. A bizottság határozza meg azt a tíz hi-ányszakmát a megyében, aminek elsajátításá-hoz a tanulók iskolai ösztöndíjat, a képzô in-tézmények teljes vagy korlátozott állami támo-gatást kapnak és dönt arról, hogy melyek lesz-nek azok a szakmák, amelyek képzéséhezegyáltalán nem vehetnek igénybe állami támo-gatást az iskolák. A 2014-es évtôl ez a hatás-kör kiterjed a felnôttképzésre (beleértve amunkaügyi központos képzéseket is) és min-den állami pályázatra is. A döntés mindenolyan iskolát, képzôintézményt érint – tehát azegyházi iskolákat és alapítványi iskolákat is –,amelyek állami támogatást kapnak a szakkép-zés után. Az állam így szabályozza azt, hogycsak azokban a szakmákban indulhasson ok-tatás, amelyekre igény van a munkaerô-pia-con, tehát a végzett szakmunkások várhatóanel is tudnak helyezkedni.

A jogszabály szerint a Megyei Fejlesztési ésKépzési Bizottság az érintett tanévet megelôzô évmárcius 31-ig tesz javaslatot a preferált szakmák-ra, ezt a javaslatot felterjeszti a szakképzésért ésfelnôttképzésért felelôs minisztériumnak ésamennyiben a minisztérium elfogadja, akkor meg-jelenik egy kormányrendeletben. Azt követôencsak a kormányrendeletnek megfelelô szakmákralehet állami támogatást kérni.

A bizottság hatáskörébe tartozik emellett aszakképzésre fordítható decentralizált pályázatelosztásával kapcsolatos döntés is. A decentrali-zált pályázat célja, hogy kedvezményes eszköz-beszerzésre adjon lehetôséget azoknak a képzô-helyeknek, ahol tanulók gyakorlati képzése folyik.A hatályos jogszabály ugyanis úgy rendelkezik,hogy a bizottság feladata a közép- és felsôfokúképzés, valamint a munkaerô-piaci utánpótlás in-tézményei közötti koordinálás és egyeztetés.

A bizottság hét tagból áll és jogszabály írjaelô az összetételét: a kamara adja az elnököt,egy-egy tagja van az agrárkamarától, a munka-adói, a munkavállalói oldal szervezeteitôl és amegyei közgyûléstôl, a kormányhivatal pedig kéttagot delegál: egyet a munkaügyi központból, amásikat pedig az oktatás területérôl. Ahhoz, hogya bizottság meg tudja hozni a felelôs döntéseket,meg kell fogalmaznia a megye szakképzési stra-tégiáját, ami része a megyei területfejlesztésistratégiának.

A kamarai hivatal látja el a Megyei Fejleszté-si és Képzési Bizottság mûködését segítô titkáriteendôket.

— Kell egy szakképzési stratégiát készíte-nünk Baranya megyére vonatkozóan, meg kellhatároznunk a hiányszakmákat, az irányokat-arányokat, ami azt jelenti, hogy az MFKB dön-ti el, hogy melyik iskola milyen szakmábanhány osztályt indíthat – sorolja JAKABUCZ IL-DIKÓ, a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizott-ság elnöke a legfontosabb teendôket. — Emel-lett javaslatot tehet a bizottság a decentralizáltpályázatokkal kapcsolatban.

— Eddig regionális bi-zottságok mûködtek, mos-tantól megyeiek. Ez milyenváltozást hoz?

— Vállalatvezetôként aztlátom, hogy a szakképzés ki-fejezetten helyi érdekeltségûtéma. A megyéket jobbára amegyeszékhely és az attól 40-50 km-es sugarú körben elhe-lyezkedô települések alkotják.Szerintem ez egy optimálisnagyság, ugyanis egy-egyadott megyében mûködô gaz-dasági, illetve egyéb szerve-zetek munkaerô-piaci igényé-re jobban lehet reagálni egy kisebb területen, mintakár egy régiót tekintve. Nem jellemzô a megye-székhelyek között a középfokú szakképzésben azátjárás, nagyon ritka az az eset, hogy, mondjuk,egy mohácsi diák Kaposvárra megy el lakatosnaktanulni. Egy mohácsi fiatal vagy Mohácson vagyPécsett jár iskolába. Azt gondolom, hogy me-gyénként rugalmasabban lehet alkalmazkodni ésreagálni a munkaerôpiac elvárásaira. Ha a regio-nális szintet tekintjük, a megyéknek eltérôek le-hetnek a sajátosságai és ezt nagyon nehézösszehangolni.

— Milyen intézményekkel, szervezetekkelmûködik együtt a bizottság?

— A bizottság mûködése kezdeti stádiumbanvan. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-mara látja el a bizottság titkári feladatait, de na-gyon intenzív a kapcsolatunk a megyei önkor-mányzattal is, fôként a szakképzési stratégiát ille-tôen. A frissen megalakult MFKB egy szakképzé-si reform közepén kezdte meg mûködését, ez afolyamat 2011-ben indult és még alig lehet éreznia hatását. A bizottság úgy gondolja, feladatai kö-zé tartozik, hogy a szakképzési reformot a kitûzöttirányba vigye tovább, de hogy ez pontosan mit je-lent a gyakorlatban és kikkel szeretnénk együtt-mûködni, még kidolgozás alatt áll. Ez a következô

hónapokban dôl el. Az MFKB törekvése minden-képpen az, hogy a helyi szakképzést olyan irány-ba befolyásolja, ami hatékonyan képes reagálni amunkaerôpiac elvárásaira és változásaira. Hogyezt milyen keretek között tudjuk megtenni, aztrészletesen az a végrehajtási utasítás tartalmaz-za, ami reményeink szerint megjelenik a közeljö-vôben.

— Mikor lesz érzékelhetô a bizottság mun-kájának eredménye? Milyen ütemterv szerint

dolgoznak?— Most vagyunk abban afázisban, amikor feltérké-pezzük a feladatainkat, akereteinket és ez alapjánalakítunk ki egy munkater-vet. A következô egy-kéthónapban várhatóan elké-szülünk ezzel. Vannak bi-zonyos határidôk, amelyek-hez alkalmazkodnunk kell,pl. márciusig javaslatot kelltennünk a hiányszakmákravonatkozóan, hiszen ezalapján indulnak a rákövet-kezô év szeptemberében,

azaz 2014-ben az osztályok a szakképzô intéz-ményekben. Az elsô decentralizált pályázatra mármegtettük a javaslatunkat, ennek már lesz érzé-kelhetô eredménye azok számára, akik a pályá-zatban részt vettek. Véleményem szerint a szak-képzési stratégia talán már 2014-ben érezteti ha-tását.

— Van-e modell, bevált tapasztalat, amialapján dolgozik a bizottság?

— Nem áll rendelkezésre olyan tapasztalat,ami segítené a munkánkat. Most azon az elvenindultunk el, hogy ha ismerjük a törvény által meg-szabott kereteket, határokat, akkor azok ismere-tében mi szeretnénk a magunk útját kialakítani.

Az elsô ülésrôl nagyon jó tapasztalataim van-nak, pozitívnak élem meg az indulást, hiszen na-gyon együttmûködô és konstruktív a csapat. Kon-szenzus van abban az értelemben, hogy mind-annyian szeretnénk egy komoly elôrelépést meg-célozni a helyi szakképzés – nem csak mennyisé-gi, hanem minôségi – kérdéseiben. És abban isegyet értünk, hogy Baranya versenyképességé-nek egyik legfontosabb alappillére egy jól mûkö-dô, színvonalas és a munkaerôpiac elvárásairareagálni képes szakmai képzés. Ha a megye be-fektetôket szeretne ide vonzani, erre mindenkép-pen szükség van. A már mûködô vállalkozások to-

Megyei hatáskörbenA szakképzés jövôjét határozza meg az újonnan alakult Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

További információ: www.pbkik.hu

vábbfejlôdésének is elengedhetetlen feltétele,hogy a helyi középfokú szakképzés a felmerülôigényeket ki tudja szolgálni. A mennyiségi képzésmellett a minôséget is fókuszba kell állítani a kö-vetkezô években. Mindezt olyan színvonalon, amia gazdaság fejlôdését elôsegíti. Hogy olyan tu-dással, olyan kompetenciával rendelkezzenek aziskolából kikerülô diákok, akiket egy európai vagyvilágméretû versenyben – hiszen a verseny nem-zetközi szinten zajlik – a cégek alkalmazni tud-nak.

— Erre megvan a potenciál itt, a megyé-ben? Az iskolák, a képzô intézmények és agyakorlati képzést folytató vállalkozások al-kalmasak erre a feladatra? Attól, hogy megfo-galmazzuk az igényt, még nem biztos, hogy amásik oldal teljesíteni is tudja.

— Eddig a gyakorlati képzés egyaránt az is-kolák tanmûhelyében, valamint a cégeknél zajlottés az erôteljes hangsúly iskolai tanmûhelyekenvolt. A reform ezt a kötelezettséget áttolja a cé-gekre. Nyilván nem lehet egyik napról a másikralétrehozni a gyakorlati képzés bázisát, ebben – azMFKB-val karöltve – a kamarának lesz nagyonfontos szerepe, hogy ez a háttér megteremtôdjön.Rengeteg teendônk van még ennek eléréséig.Nem is annyira a technológiai oldallal lesznekproblémák, mert azok a cégek, amelyek résztvesznek a nemzetközi versenyben, azaz exportratermelnek, már el kellett, hogy sajátítsák a gyár-táshoz szükséges tudást és kompetenciákat. Amitelôre kell mozdítani, az az, hogy ôk gyakorlatiképzôhelyként is mûködjenek olyan mértékben,amennyire ez szükséges. Azaz megtanuljanakképezni.

A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságelnöki tisztét a szervezetmegszûnéséig JANOVICSLÁSZLÓ, a Baranya Me-gyei Kormányhivatal Mun-kaügyi Központjának igaz-gatója látta el. Az újonnanfelállt bizottságban iskulcsfontosságú szerepevan a munkaügyi szerve-zetnek, hiszen a munka-erôpiac információival, amunkáltatók igényeivel, azálláskeresôk, pályakezdôktanulási hajlandóságávalôk találkoznak közvetlenüla kirendeltségeken.

— A törvény szerint a kormányhivatal két ta-got delegál a hét tagú bizottságba, az egyik tag afoglalkoztatáspolitika, a másik tag az oktatás terü-letérôl érkezik – mondja Janovics László igazga-tó. — Én képviselem a foglalkoztatás területét. Afeladatom az, hogy visszajelzést adjak arról, fog-lalkoztatási szempontból – a munkaerôpiac isme-rete alapján – melyek azok a szakirányok, szak-

mák, amelyekben indokolt a szakképzés. Ismer-nem és ismertetnem kell, hogy mely területekennem megfelelô a képzés minôsége, hol kell vál-toztatni, javítani, mivel elégetlenek a munkaerôpi-ac szereplôi.

Azt is látjuk, hogy a szakképzést ma egyfajtakontraszelekció jellemzi, erôsen fogalmazva az afiatal, aki megtanul írni, olvasni, szinte mind diplo-más akar lenni. Azok többségérôl, akik mégis aszakképzést választják, elmondható, hogy ala-csony felkészültséggel és tudásszinttel rendel-keznek. Az oktatási intézmények nagyon nehézhelyzetben vannak, hiszen olyan szakmunkáso-kat, szakembereket kell képezniük belôlük, akikaz iskola elvégzése után kívánatosak lesznek amunkaerô-piacon. Egyfelôl a bemeneti oldalonnagyon alacsony a minôség és ez felveti annak akérdését, hogy a szakképzés fejlesztésénél nembiztos, hogy csak a szakképzésrôl kell beszélni.Szükséges foglalkozni adott esetben azzal is,hogy milyen a közoktatási rendszer, milyen neve-lést, milyen motivációt kapnak az iskolarendszer-ben a gyerekek, milyen szintû alapképzés folyik,amire aztán megfelelô minôségû szakképzést le-het építeni.

Felvethetô az a kérdés is a mai generációvalkapcsolatban, hogy ezek a fiatalok ugyanolyangondolatok, értékek, motivációk mentén mûköd-nek-e, mint a szüleik korosztálya. Lehet, hogyazon is érdemes lenne elgondolkodni – ez megintcsak a szakképzés kérdése –, hogy más módsze-reket kellene alkalmazni az internet, a globalizá-ció világában. Én hiszem, hogy mindenki megta-nítható valamire, ez csak módszer és pedagógiakérdése. Azt gondolom, hogy módszertani ügyek-ben még nem tettünk meg mindent, nem aknáz-tunk ki minden lehetôséget. Hadd szemléltessemaz elmondottakat egy példával: ha egy kômûves

tanulótól, akinél fontos, hogytudjon derékszöget csinálni –hiszen egy falnál nem baj, haderékszögben áll –, a szak-munkásképzôben a Pitago-rasz-tételt és annak a bizo-nyítását várjuk el, akkor talánaz életben nem vizsgázik le.Viszont, ha megmutatjuk ne-ki, hogy miként kell a derék-szöget megszerkeszteni, ak-kor azt, ha jó módszert alkal-mazunk, minden további nél-kül elsajátíthatja.

— A bizottság mostkezdte meg a munkát. Az

ön véleménye szerint mikor érezhetô a mun-kaerô-piacon mûködésének eredményessé-ge? Egy szakképzés éveken keresztül folyik, agyerekek csak az iskola elvégzése után tud-nak elhelyezkedni.

— Igen, ez a folyamat években mérhetô, deazt gondolom, hogy ez egy preventív munka. Pre-venció abban az értelemben, hogy nekem, mun-

kaügyi szakemberként, a törvény szerint az a fel-adatom a munkaügyi központban, hogy azokkalaz emberekkel foglalkozzak, akik álláskeresôkéntbejönnek a munkaügyi központba. Ha csak akkorkerülök kapcsolatba azokkal a fiatalokkal, akikmost iskolában tanulnak – az általános iskola fel-sôbb osztályaiban vagy a szakképzésben –, ami-kor majd megjelennek a kirendeltségen, akkorrengeteg idôt elvesztegettünk, hiszen nem voltmegfelelô a pályaválasztás. Egy tartós munkanél-külivé lett, alacsony iskolázottságú emberrel pe-dig nagyon nehéz a munkaerô-piacon látványosés mérhetô eredményt elérni. Nagyon sok pénz-be, nagyon sok idôbe kerül és rengeteg szakérte-lem kell hozzá. Tehát a Megyei Fejlesztési ésKépzési Bizottság munkája preventív jellegû, aztvalljuk, hogy most kell odafigyelni a fiatalokra,akikbôl a mi közremûködésünkkel kell adó- és já-rulékfizetô polgárokat nevelni, mert ha ez nem si-kerül, kérdéses, hogy az idôsebb korosztálynaklesz-e nyugdíja. Ezért mindenki érdekelt abban,hogy ôk ne segélybôl élô felnôttek legyenek, ha-nem adófizetô állampolgárok, akiknek jó szakmá-juk van, akik el tudják tartani a családjukat és eg-zisztenciát tudnak teremteni maguknak.

Arra a kérdésre, hogy mikor látjuk a bizottságmunkájának eredményét és a befektetés megté-rülését, valószínûleg egy valós válasz adható: so-kára! Viszont azt gondolom, hogy a gyerekeinkbevaló befektetés hosszú távon meg kell, hogy térül-jön. Mindig is voltak olyanok, akik kiemelten fon-tosnak tartották a gyerekeik taníttatását. Ezt sohanem az aktuális élethelyzetüktôl, pillanatnyi anya-gi lehetôségeiktôl tették függôvé, hanem eviden-ciaként kezelték. Szerintem ez nagyon bölcs hoz-záállás. Ha valami hosszú távon biztosan megté-rül, az a tanulás. Ha mindent megteszünk azért,hogy a gyerekünk a legjobb iskolákba járhasson,a legjobbaktól tanulhasson, azzal valóban egy ér-telmes jövôt alapozhatunk meg. Úgy gondolom,ha nagyobb figyelmet kaphatnának a hátrányoshelyzetû gyerekek, akkor ôk is sok mindenre ké-pesek lehetnének. A legfontosabb dolog az, hogyne munkanélküliként jelenjenek meg a kirendelt-ségen, hanem olyan munkavállalóként, aki érvé-nyesülni tud a munkaerô-piacon.

— Biztosan kialakulnak érdeksérelmek abizottság döntéseit követôen, hiszen lesznekolyan szakmák, amelyeknek a képzését nemfogja javasolni ez a szervezet. Viszont mûköd-nek olyan vállalkozások, amelyek meg éppenazokat a tudású tanulókat foglalkoztatnák. Mi-ként lehet kezelni ezt a helyzetet?

— Azt látni kell, hogy nem szubjektív alapondönt a bizottság arról, melyik szakmák életképe-sek a piacon, melyekkel lehet megmaradni, ha-nem ez a piac objektív ítélete. A bizottság tulaj-donképpen nem tesz mást, mint közvetíti ezt a faj-ta ítéletet. A munkaerô-piacon természetesen far-kastörvények uralkodnak, a tudás vagy a meg-szerzett kompetencia sosem veszik el, de mindigát lehet képezni magunkat, vagy lehet váltani.

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

További információ: www.pbkik.hu

Ha tönkremegy egy vállalkozás, mert pl. fod-rászként nem vagyok jó, akkor átképezem maga-mat valami mássá, és úgy próbálok boldogulni.Ezt ki fogja kényszeríteni az élet. Mi abban szeret-nénk segíteni, hogy már eleve olyan szakmát ta-nuljanak a fiatalok, amellyel jó eséllyel el tudnakhelyezkedni, ne kelljen jónéhány kudarcélménytátélniük.

VÁRSZEGI GYULA, a Pécs-Baranya Kereske-delmi és Iparkamara szakképzésért felelôs al-elnöke, a Szakképzési Bi-zottság vezetôje. VárszegiGyula a szakképzés átala-kításán szeretne dolgozniaz újonnan alakult bizott-ság munkájának segítésé-ben.

— A bizottság elsôdlegesfeladata, hogy meghatározzaazoknak a szakmáknak a kö-rét, amelyek elsajátításával jóeséllyel helyezkedhetnek el afiatalok a munkaerô-piacon.Ehhez szükség van arra,hogy a gyakorlati munkahe-lyeken olyan szintû képzés-ben részesüljenek, amellyel megmaradnak a pá-lyán. Jelenleg a végzôsök alig 20%-a dolgozik aszakmájában a szakmunkásvizsgát követô elsôév után, de másfél év múlva ez az arány már csak10%. A többiek mind elhagyják a pályát, mást csi-nálnak vagy még az országból is elmennek. Éppezért ez a most alakult bizottság – ami regionálishelyett megyei lett – sokkal rugalmasabb, sokkalkönnyebben át tudja látni a helyi, megyei igénye-ket, problémákat és képes követni, hogy a gazda-ságnak milyen szakmákra van szüksége. Az a cé-lunk, hogy meghatározzuk ezeket a képzési irá-nyokat és segítsük az iskolákat abban, hogy mi-lyen osztályokat indítsanak, mekkora létszámmal,hiszen csak a bizottság által meghatározott kép-zésekre kapható állami támogatás.

— A megyében melyek azok az irányok,amerre a szakképzést fordítani kell? Évek ótahiányzik a kínálatból a gépipari szakmák kép-zése, de a kesztyûsök szakképzése sem meg-oldott.

— Több pontban fogalmazható meg azMFKB szakképzési stratégiája, ezeket most ala-kítjuk ki. Vannak azonnali intézkedéseket igénylôfeladatok, amiket nagyon hamar meg kell lépni,más prioritásokat közép- és hosszabb távonszükséges meghatározni, hiszen egy intézmény-rendszerben sosem lehet rövidtávú a tanulókép-zés. Jelenleg információkat gyûjtünk, tájékozó-dunk az aktuális képzéseket illetôen. A megyeikamarának van egy nagyon komoly adatbázisa,ugyanígy az országos kamarának – amelyet aszaktárca adatbázisával is megpróbálnak egyez-tetni –, emellett támaszkodunk az eddig mûködô

regionális fejlesztési és képzési bizottság adatai-ra, információira is. Most ezek összevetése folyik,hogy kiderüljön, mire van szükség a régióban. Akamara szakképzési bizottsága információkatgyûjt a kamarai tagozatoktól, valamint a különbö-zô (kereskedelem, innováció, területfejlesztés,ipari, nagyvállalati) bizottságoktól, hogy melyekazok a szakmák, amik képzésére szükség van,hol mutatkozik túlképzés, merre van gond a minô-séggel. Véleményem szerint az MFKB-nak szo-rosan együtt kell mûködnie a kamara Szakképzé-si Bizottságával, az iskolákkal, a fenntartókkal,

mert csak összefogássaltudjuk ezt a feladatot haté-konyan és magas színvona-lon ellátni.

Azonnali intézkedéstigényelne pl. a hegesztôkképzése és, amint említet-tük, gond van a gépipariképzésekkel – ezeken a te-rületeken már most szükséglenne szakmunkásokra.Emellett foglalkoznunk kella jövôvel, hogy mire számít-hatunk a munkaerô-igényttekintve néhány év múlva.Várható-e, hogy vállalkozá-

sok települnek a régióba, a megyébe, milyenképzettségû dolgozókra van szükség – itt nagyonkomoly feladata van az önkormányzatoknak,mert csak együttesen tudjuk meghatározni, hogymilyen szakmára lesz szükség két vagy három évmúlva. Ez nagyon nehéz. Ugyanakkor gondol-nunk kell a meglévô munkaerô megtartására, haúj cégek nem is települnek Baranyába – habárszeretnénk, ha jönnének, mert csábító lehet, haolyan munkaerô várja ôket, ami aránylag olcsó ésszakképzett. Jelen pillanatban nincs megfelelômennyiségû és összetételû szakképzett munka-erô a piacon. Ennek a pótlása, a jelenlévôk meg-tartása, a felnôttképzés továbbvitele nagyon fon-tos lenne. Ezeket a stratégiai szempontokat írjukössze, egyeztetünk és ezen információk alapjánfogja kialakítani a stratégiáját az MFKB.

— Az utóbbi években elkezdôdött a hazaiszakképzés átalakítása. A most megalakult bi-zottság munkájának eredménye mikor érzé-kelhetô?

— Erre nem adható egyértelmû válasz. Az el-múlt években olyan kamarai szervezôdések jötteklétre, amelyekben a cégek összefogtak és együttkezdték el az utánpótlás képzését. Ezekrôl a kez-deményezésekrôl nagyon pozitív visszajelzése-ket kaptunk. Ugyanakkor az is látható, hogy ne-héz forrást szerezni ezekre az osztályokra. A bi-zottság legfontosabb feladata, hogy úgymondrendet tegyen a fejekben. Ehhez a munkához ko-moly szakmai tudással bíró szakemberek látnakhozzá a bizottságban, ôk a gazdaság több szeg-mensét képviselik, így széles spektrumot fog átismeretanyaguk.

Az a szakképzési stratégia, amit az MFKB ki-alakít, egyben a megye szakképzési stratégiájalesz, amihez természetesen a kamara és szakér-tôk véleményét is kikérjük, így fog összeállni a jö-vôkép. Mindenki elôtt ismert a baranyai gazdasághelyzete, hogy ebbôl kilábaljunk, biztos támponto-kat kell találni. Ha van egy komoly szakképzésistratégiánk, egy szakképzési tervünk, ami a jelen-re és a jövôre, hosszabb távra útmutatót ad, akkor– úgy gondolom –, ez csak elôrébb viszi a megyegazdaságát. Természetesen ez a stratégia az évekalatt finomodik, ahogy a gazdaság igényei alakít-ják, ahogy az iskolák, az intézmények lehetôségeiváltoznak, a források rendelkezésre állnak.

Már most is látható, hogy fel kell számolni apárhuzamos képzéseket, meg kell határozni,hogy mikor van szükség megalapozottabb kép-zésre, hogy arra ráépülhessen a többi. Apró lépé-sek történtek a közelmúltban a szakképzés meg-változtatásáért, de igazán látványos eredménye-ket nem értünk el, mert az iskolák is a megélheté-sükért, a fönnmaradásukért küzdenek. A gazda-ság szereplôire is nagyobb teher hárul a szakkép-zéssel kapcsolatban, hiszen nekik is bele kell in-vesztálniuk pénzt. Nem lehet rögtön kis super-man-eket várni az iskoláktól. Ezt sok cég megér-tette, próbálkozik is, de azt látom, hogy a legtöbbvállalkozásnak nincs energiája, pénze, forrása ar-ra, hogy a képzés költségét elôre meg tudja finan-szírozni. Nagyon komoly gondot jelent a minôség,hogy milyen „gyerekanyagot“ kapnak az általánosiskolákból a szakmunkásképzôk, a szakképzôkvagy a felsôfokú intézmények. Ma olyan alacsonya tudásszint, hogy azon mindenképpen változtat-ni kell. A stratégiába azt is be kell építeni, hogy nea szakképzô intézmények feladata legyen megta-nítani a tanulókat arra, amit már alapszinten elkellett volna sajátítaniuk.

Emellett figyelmet kell fordítanunk arra is,hogy a felnôtt munkaerô átképzésére megoldásttaláljunk. Jelenleg nem kiegyensúlyozott a mun-kaerôpiac, egyes szakmákban hiány van és havalahová szakképzett munkaerô kell, akkor aznem áll rendelkezésre. Például ha most elindulnaegy nagy beruházás, egyszerûen nem találnánkmegfelelô létszámban kômûvest. Ez nagyon nagybaj. Ezért jönnek az Alföldrôl és Budapestrôlmunkavállalók ide dolgozni, mert nincs elégszakemberünk. Erre is megoldást kell találni. Hi-ányzik egy magasabb tudásszintû középvezetôiréteg a munkaerô-piacról, mely régrôl ismert, ôka technikusok. Ebbôl is látható, hogy a stratégiaitervnek mennyire komplexnek kell lennie. A de-centralizált alapok elosztásánál figyelembe kellvenni, hogy azok az intézmények kapjanak támo-gatást, amelyeknél látható, hogy a munkaerôkép-zés és a szakképzés hosszú távon és komoly mi-nôséggel valósul meg. A kamara teljes mértékbenaz MFKB mellett áll, az az érdekünk, hogy olyantámogatókat találjunk, azokkal dolgozzunk együtt,akik tényleg elôrébb tudják vinni a szakképzésügyét Baranyában.

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

További információ: www.pbkik.hu

SZABÓ GÁBOR siklósi asztalos több mint 20éve foglalkozik a jövô szakmunkásaival, elô-ször a Tenkes Bútorgyárnál, majd 1990-tôl,amikor magánvállalkozást indított. Mint mond-ja, azért képez tanulókat,mert át akarja adni azt a tu-dást, tapasztalatot, ame-lyet ô szerzett az évtizedeksorán.

— Mindig is éreztemannyi pluszenergiát magam-ban, hogy valamit továbbad-jak abból, amit csinálok,még abban az idôben is,amikor nem lehetett különtámogatást kapni a képzé-sért. Korábban kicsit másvolt a helyzet, mert a szülôkjobban odafigyeltek a gyere-kekre. Sokat változott azemberi viselkedés, most is volt olyan tanulóm,akinek nem ismerem a szüleit. Ebbôl az követke-zik, hogy nem nagyon érdekli a szülôket, hogy mivan a gyerekükkel, mert maguknak sincs igazáncéljuk, jövôképük. Én nyolcadik osztályban eldön-töttem, hogy milyen irányba menjek, Siklóson el-végeztem az ipari iskolát, utána elmentem dol-gozni és a munka mellett megcsináltam a szakkö-zépiskolát, Budapesten a faipari technikumot.Munka és család mellett tanultam, de én akartamezt csinálni. A mai fiataloknál azt veszem észre,

hogy nem igazán törekednek, mert azt látják,hogy munka nélkül is meg lehet élni. Szerintem azaz egyik alapvetô probléma, hogy nincs tiszteletea szakmáknak. Bár mintha megint kezdene

visszajönni, mert egyre töb-ben látják: ha az ember mes-tere annak, amit csinál, akkorvissza fognak jönni a vevôk.Ez pedig megélhetést bizto-síthat hosszú távon a fiata-loknak. — Nehéz ma tanulót talál-ni?— Jó tanulót igen. De kivá-laszthatom a tanulók közülazt az egyet, aki akar is ta-nulni, mert az egy dolog,hogy van hozzá készsége,amellett szorgalmasnak iskell lennie. Ha nem akarja

csinálni, de van hozzá kézügyessége, az ugyan-olyan rossz, mintha nem lenne hozzá kézügyes-sége és nem is akarná a szakmát megtanulni.Mindenképpen azt kell elérni, hogy a fiatal szeres-se azt, amit csinál. Ha nem szereti, akkor teljesenmindegy, mivel foglalkozik.

— Keresett, támogatott szakma ma az asz-talos?

— Jó asztalosra mindig szükség lesz. A sikló-si szakképzô iskolában most szüntetik meg azasztalos képzést, mert inkább „kereskedôkre és a

vendéglátós szakmákra” van szükség. Úgy tûnik,a fiatalok a turizmusban találnak fantáziát, talánazt gondolják, azzal jobban el tudnak helyezkednikülföldön. Nem tudom, mennyire lesz jó a szak-munkás-képzésben ez az új rendszer. Vélemé-nyem szerint az sokkal kedvezôbb volt, amikor atanulók két évig iskolarendszerû gyakorlati kép-zésben vettek részt, hiszen a tanmûhelyben meg-tanulták az alapfogásokat, a szerkezeti elemeket,anyagokat, harmadik osztályban pedig már elégérettek voltak ahhoz, hogy géphez állhassanak.Akkor kikerültek a termelésbe, pl. a nagyüzemiképzésnél egy bútorgyárba, ahol több területen iskipróbálhatták magukat. Most egy magánvállalko-zásnál csak bútorokat készítenek, a másiknálcsak nyílászárókat. Nehéz eldöntenie, hogy mi-hez van igazán affinitása. Ezért találták ki azt amegoldást, hogy mindenkinek, aki szakképzésselfoglalkozik, rendelkeznie kell az összes géppel,berendezéssel, amelyet abban a szakmábanhasználnak. Ezt nem tartom jó megoldásnak, hi-szen gazdasági szempontból nem éri meg a vál-lalkozásnak. Például egy kisüzembe nem célsze-rû egy CNC-gépet beállítani, mert nincs hozzáannyi munka, hogy az árát kitermelje. Arról nem isbeszélve, hogy horribilis költséget jelent, amit egymai magyar kisvállalkozó nem fog tudni megfizet-ni. És nem is célszerû. Hogy a szakképzés újrendszere mennyire lesz célravezetô, majd kide-rül, lehet, hogy a szabályozók miatt csak nagyonkevesen tudnak tanulót tartani, ami viszont nembiztos, hogy baj.

— Ha Siklóson megszûnik az asztalosképzés, akkor önnek lesz tanulója?

— Tanulóm elméletileg lehet, hiszen mintakkreditált képzôhely tudom fogadni ôket. Elméle-ti képzésre Pécsre vagy Mohácsra járhatnakmajd, de úgy tudom, máshol is van asztalos kép-zés. Azt tapasztaltam, hogy a rendszerváltás ótaminden évben volt valamilyen változás a szak-képzésben, nem volt két egyforma év, amikormindent ugyanúgy szabályoztak.

— Bizonyára hallott róla, hogy most kezdimeg mûködését a Megyei Fejlesztési és Kép-zési Bizottság. Ez a bizottság mondja meg azt,hogy milyen irányban indulhatnak szakképzé-sek a jövôben. Hogyha az asztalos nem kerülbe a támogatott szakmák közé, akkor ön abba-hagyja a tanulóképzést?

— Bízom benne, hogy nem így lesz. Nyilvánegy olyan szakma, aminek elég nagy az anyag-igénye, a gépigénye, az élômunka hozzáadása,és ha nem lesz támogatás az állam részérôl, ak-kor a taníttatás költségeit a szülôkkel fogják meg-fizettetni. Ezzel akkor azt fogják elérni, hogy le-csökken az asztalos szakmunkások száma, pedigígy is kevesen választják ezt a szakmát. Remény-kedem benne, hogy lesz a képzéshez továbbra isállami támogatás.

N.T.

Javaslatot tett az MFKB a 2012. évi decentralizált pályázatok támogatottjairól

A Baranya Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottság (MFKB) eljuttatta a támogatott pályázatok-ra vonatkozó javaslatát a Nemzetgazdasági Minisztérium felé a 2012. évi decentralizált pályá-zatok tartalmi bírálata után.

A gyakorlati képzôhelyek és iskolák számára támogatott eszközbeszerzést lehetôvé tevô, aNemzeti Foglalkoztatási Alap 2012. évi decentralizált keretére benyújtható pályázatban idén megyeibontásban került meghatározásra a pályázható keretösszeg, mely jelentôs, Baranyában246.882.000 Ft-os forrás elérését tette lehetôvé.

A pályázati kiírás elôírásai szerint ezen összeg 60%-ára, tehát közel 149 millió Ft-ra a tanuló-szerzôdéssel tanulót foglalkoztató gyakorlati képzôhelyek nyújthattak be pályázatot, az iskoláknak amegyei keretösszeg 36%-a, míg a felsôoktatásra a keretösszeg 4%-a kerülhetett szétosztásra.

Országosan közel 1300 pályázat érkezett be, melybôl baranyai 79 db volt. A minisztériumi for-mai bírálaton 18 cég nem felelt meg, egy pályázó visszavonta pályázatát, így tartalmi bírálatra 60pályázat érkezett. A pályázók összes támogatási igénye: 379.694.911 Ft volt.

A tartalmi bírálatot végzô szakértôket komoly feladat elé állította az osztható keretösszeget jó-val túlhaladó igény bírálata. A tartalmi bírálat során támogatott, nem támogatott és csökkentett tá-mogatású bírálati javaslat született, melyet két bizottsági ülésen is tárgyalt az MFKB.

45 benyújtott pályázat közül 37 cég került támogatásra javasolt státuszba akár teljes, akár azigényelt támogatás maximum 20%-ával csökkentett összeggel.

Egy felsôoktatási pályázó és 14 iskola adott be pályázatot. Kilenc iskola támogatására tett ja-vaslatot a bizottság.

Jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztériumban van minden megyei javaslat. Ezt elfogadhatják,vagy felülbírálhatják. Ezért a végleges döntésrôl a minisztérium értesíti ki a pályázókat.

KONJUNKTÚRA8 Dél-Dunántúli Gazdaság

A tavaszi konjunktúra elemzés adatai

alapján azt állapítottuk meg, hogy az

összetett konjunktúramutató – amió-

ta megyei elemzést készítünk – csak

egyszer, 2011 ôszén volt alacsonyabb.

Ez a megállapítás ezúttal is igaz. Az

eredmények kis mértékben jobbak, a

tavalyi ôszinél, de elmaradnak a tava-

sziaktól. Mivel az utóbbi három idô-

szak összetett mutatójának az értéke

-36% alatt volt, a válság Baranya me-

gyei elhúzódásáról számolhatunk be.

A közel azonos összetett mutató mö-

gött azonban számos eltérés tapasz-

talható.

Az októberi adatfelvétel, hasonlóan az

áprilisi felméréshez, a regisztrált vállal-

kozások körében történt. Az on-line mó-

don kitölthetô adatlapot 205-en küldték

vissza. Ez az elôzô felvételhez képest

12,27%-os csökkenést jelent. A válasz-

adók ágazatok szerinti összetétele is

változott. Az ipari válaszadók számának

36%-os növekedése 6% részarány nö-

vekedést jelentett. A kereskedelemi vá-

laszadók száma nem változott, így 3%-

kal emelkedett a részaránya. Ugyanak-

kor jelentôsen csökkent az építôipari és

a szolgáltatási területrôl érkezett adatla-

pok száma és részaránya.

Az ôszi felmérés során növekedett

az exporttal rendelkezô vállalkozások

száma (+39,3%) és aránya (+7,47%).

Ugyancsak növekedett a kis- és közép-

vállalkozások képviselete, együttesen

13,3%-ról 22,66%-ra. A nagyvállalatok

számának változatlansága mellett a

mikro vállalkozások száma és aránya

csökkent jelentôsen.

A válaszadók összetételének válto-

zása miatt az elôzô idôszakhoz képest

számottevôen jobb mutatókra lehetett

számítani. A korábban jobban teljesítô

területek (ipar, exportálók, illetve kis-

és középvállalkozások) részarányának

növekedése, illetve a nagyobb gondok-

kal küzdô területek (pl. építôipar, mikro

vállalkozások, exporttal nem rendelke-

zô vállalkozások) részarányának csök-

kenése önmagában jobb eredményt in-

dukál. Az összetett mutató azonban nem

változott lényegesen, ebbôl következik,

hogy az egyes területek eredményei

romlottak.

A Baranya megyei összetett kon-junktúramutató maradt az elmúlt kétfelmérés szintjén. A tavaszi felméréshez

képest regisztrált 1,1%-pontos romláselenyészô az országos mutató 6,7%-pontos, illetve a regionális mutató12,9%-pontos romlásához képest.

Az eltérés minimálisan, -38,99%-ról

-36,82%-ra változott. Ennek ellenére

Baranya megye országos és régión be-

lüli leszakadása továbbra is jellemzô, és

fennáll az a megfogalmazás is, hogy „avállalkozások több mint 2/3-a rossz ésegyre romló feltételek mellett gaz-dálkodik”.

A Baranya megyei összesített kon-junktúramutató összetevôi közül az elô-

Állandósult a recesszióBaranya megye gazdaságában

KONJUNKTÚRADél-Dunántúli Gazdaság 9

zô felmérés óta négynek az értéke rom-lott, háromnak javult. A vállalkozások

jelenlegi üzleti helyzetét a válaszadók

48,9%-a ítélte rossznak és 7,1%-a jó-

nak, ezzel a mutató értéke kismérték-

ben, 0,9%-ponttal javult. A jelenlegi jö-

vedelmezôség mutatója, annak ellenére,

hogy 1,7%-ponttal javult a tavaszi fel-

méréshez képest, még mindig -50%-

pont alatt van (-53,7%). A válaszadók55,7%-a ítélte rossznak és csupán3,8%-a jónak a jövedelmezôségét.

Tovább csökkent a várható üzleti

helyzet mutatója is. A válaszolók

55,0%-a szerint romlik és csupán 5,5%-

a szerint javul az üzleti helyzete. A

-50,74%-os érték azt jelzi, hogy a vál-

lalkozások a mainál is ellenségesebb

környezetben, és még kiszolgáltatottabb

helyzetben kénytelenek dolgozni. Nembíznak abban, hogy sorsuk a saját tudá-suktól és teljesítményüktôl függ. Egyretöbben vannak azon a véleményen, hogyerôsödik a megrendelések irányítottsá-ga és a tisztességtelen piaci verseny, il-letve még rosszabb lesz a fizetési morál.

Átmeneti volt a várható jövedelme-

zôség mutatójának javulása is. A tavaszi

javulást követôen ezúttal 7,8%-ponttal

rosszabb eredményrôl számolhatunk be.

A baranyai vállalkozások az árverseny-

ben nem képesek érdekeiket érvényesí-

teni, a növekvô költségek és adóterhek

miatt a talpon maradás is egyre nehe-

zebb.

A beruházások várható alakulásá-nak mutatói ezúttal is a legalacsonyab-bak közé tartoznak. Az építési beruházá-

sok -68,2 %-os értéke továbbra is azt je-

lenti, hogy a válaszadók többsége nemtervez, vagy csak a korábbiakhoz képestcsökkenô mértékben tervez ilyen fejlesz-tést. Ennél valamivel jobb a helyzet a

gépi-, technológiai fejlesztések terén. A

-50,5%-os eredmény azt jelzi, hogy az

elhúzódó válság hatására vállalkozások

többségének a szinten tartás is megold-hatatlan feladatot jelent. Ennek követ-kezménye a versenyképesség és a jöve-delmezôség további romlása lesz.

A megrendelések további visszaesé-se várható a következô fél évben is. A

mutató 12,2%-pontos romlása részben a

szezonális ingadozásnak tudható be. Az

októberi adatfelvétel idejében a válasz-

adók jelentôs része legfeljebb év végéig

ismeri megrendeléseit. A következô év

elejéig ez a helyzet általában javul. A bi-

zonytalanság mértéke viszont negatívan

hat a vállalkozások életére.

A megyei összesített konjunktúramu-tató és az összetevôk áprilisi eredmé-nyei alapján egyértelmû, hogy a megyegazdasága továbbra is mély válságbanvan. Ezt igazolja a vállalkozások jelen-

legi és várható üzleti helyzetének együt-

tes vizsgálata is. A felmérések eredmé-

nyeinek ábrázolása koordinátarendszer-

ben szintén a válság elhúzódását jelzi.

Az elmúlt hét év 12 felmérésének ered-

ményeit összevetve mindössze egyszer,

2007 tavaszán számolhattunk fellendü-

lésrôl, két alkalommal 2006 tavaszán és

2010 tavaszán számolhattunk javuló üz-

leti klímával. A többi eredmény re-

cesszióra engedett következtetni. Négy

alkalommal mély válságról beszélhe-

tünk, közülük kettô – a 2012. évi felmé-rések – eredményei a válság elhúzódá-sát vetítik elôre. Ebbôl a mélységbôl

több év alatt is csak nehezen lehet kike-

rülni.

Weller János

TESTÜLET Dél-Dunántúli Gazdaság10

A 2012. évi kamarai választásokat követôenÁMAN MIHÁLY elnökletével megtartotta elsôülését a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-kamara 11 fôbôl álló Innovációs Bizottsága. Azeseményre október 31-én került sor, melyen abizottsági tagok a munkaterv megalkotásáhozfontos irányvonalakat is meghatározták.

A kamara a források megszerzésében or-szágos szinten is dobogós. Az uniós forrásokmellett sikeresen nyeri el a NemzetgazdaságiMinisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Ipar-kamara pályázatait. A nemzeti kamara gazdasá-gi fejlesztôhatást mérô indikátorlista tekintetébenis élen jár a pécsi kamara.

A jelenlévôk mind egyetértettek abban, hogymeg kell teremteni az egyetem és az ipari, másgazdasági szereplôk, kutatóintézetek közti mûkö-dô kapcsolatot, és ebben a kamarának kapcsolatitôkéje és szervezôereje révén nagy szerepe van.

Szintén egyetértettek abban, hogy az inno-váció nem lehet öncélú, a fejlesztéseknek a piacihasznosulás irányába kell mutatniuk már a kez-deti lépésektôl fogva – legyen szó egyetemi kuta-tásról vagy más pályázati aktivitásról.

A tagok feltárták az általuk ismert területekproblémáit és kitörési pontjait, és megkísérelték aKamarai Stratégiai Mátrixban elhelyezni a Bizott-ság feladatai között. Mind földrajzi (Kelet-Közép-Európa), mind ágazati (IT, egészségipar, környe-zetipar és megújuló energetika) kitekintésekresor került. A tudás-intenzív technológiákban amagyar termékek és szolgáltatások ár/érték ará-nya kimagasló – ezt ki kell tudni használni.

Láthatók a régió leszakadásában szerepet

játszó folyamatok, és az is, hogy bár a kamaraegyedül kevés, a kezdeményezések és iránymu-tatások jónak bizonyulnak (ld. Pólus programbanmeghatározott irányok és a Szentágothai Kutató-központ jelenlegi zászlóshajó projektjei).

Áman Mihály bizottsági elnök Herbály Istvántjavasolta általános elnökhelyettesnek. HerbályIstván a felkérést elfogadta, a jelenlévôk pedigegyetértettek, szavazással erôsítették meg a ja-vaslatot.

Az elnök ágazati elnökhelyettesnek dr.Lustyik Györgyöt javasolta. A Bizottság titkáraRabb Szabolcs innovációs osztályvezetô.

Fô cél a helyi tudásintenzív gazdaság

A Kisvállalkozási Bizottság munkáját KRESZERIKA irányítja a következô négy éves idô-szakban.

A kisvállalkozások önmagukban nem képe-sek érdekeik kifejezésére, képviseletére, a napiteendôk mellett sokszor azok felismerésére sem.Mindezekért a Kisvállalkozási Bizottságra hárul alegnagyobb felelôsség abban, hogy a kamarábanrejlô erôt a vállalkozások érdekében kifejtse.

Elérendô céljaiként és irányelveiként a Bi-zottság az alábbiakat határozta meg.■ A vállalkozások megismertetéséhez, fejlôdé-

séhez szükséges marketing ismeretek széle-sítésének támogatását a bizottság eszközei-vel támogatja.

■ A bizottság a gazdaság kifehérítése érdeké-ben szakmai lépéseket kezdeményez, ható-ságok és állami vezetés irányába elôterjesz-

téseket készít és küld.■ A korábban jól mûködô PLATO program min-

tájára tervezi a mûködést.■ A világ változásait gyorsabban követô mûkö-

dés megcélzására van szükség.■ A Bizottságnak arra is törekedni kell, hogy

olyan munkatervet alakítson ki, melynek vég-hezvitele során a kamara vonzóvá lesz anem kamarai tagok számára is.

■ A hatósági büntetések elkerülése, valamint akezdô vállalkozások felzárkóztatása érdeké-ben gyakori, szakszerû tájékoztatást kísérelmeg rendezvények és szolgáltatások kereté-ben.

■ A hatékony mûködés érdekében albizottsá-gok létrehozására kerüljön sor:

Pénzügyi-adózási: Opauszki László, TakácsnéHojcska Ilona

Innovációs: Tóth István, Lengvárszky SzabolcsProjektmenedzsment: Ódorné Kovács IldikóInformatika: Urbán ZsoltKresz Erika elnök javaslatára elnökhelyettesnekÓdorné Kovács Ildikót választotta meg a bizott-ság, ezt a kamara elnöksége következô ülésénhagyja jóvá. A Bizottság titkára Rabb Szabolcs in-novációs osztályvezetô.

Megtartotta elsô ülését a kamara Kisvállalkozási Bizottsága

Megtartotta alakuló ülését a megye újonnanmegválasztott Szakképzési Bizottsága VÁR-SZEGI GYULA elnökletével. A 11 tagú bizott-ság munkáját 4 kamarai tanácsos és állandószakérôk is segítik.

A Bizottság összetételében képviseltetvevannak a kis-, közép- és nagyvállalkozások isamellett, hogy a megválasztott tagok egy-egyszakmaterület szakemberei is egyben. A kamaraifeladatok közül kiemelkedik a közfeladatnak szá-mító szakképzés, mely a gazdaság versenyké-pessége és a foglalkoztatás szempontjából orszá-gosan kiemelt stratégiai terület, csakúgy, mint akamarai stratégiában is. A bizottság tagjai szakér-tôi, tanácsadó feladatokat vállaltak egy-egy ki-emelt szakképzési területen, úgymint: tanulószer-zôdések nyilvántartása és tanácsadás, gyakorlatiellenôrzés, szintvizsgáztatás, szakmai versenyek,szakmai vizsgadelegálás, mestervizsgáztatás.

A kamara titkára adott tájékoztatást a szak-képzési stratégiai célokról, feladatokról. A Bizott-

Növekednek a kamarai szakképzési

TESTÜLETDél-Dunántúli Gazdaság 11

Idegenforgalom –érjünk el kisebbsikereket rövidtávonARNOLD ANTAL kereskedelemfejlesztési al-elnök, a Kereskedelemfejlesztési Bizottság el-nöke, korábban a kereskedelmi tagozat elnö-ke immár 12 éve dolgozik a kamarában, kö-szöntötte az alakuló ülésen a Kereskedelem-fejlesztési Bizottság tagjait.

A spektrum igen széles, hiszen nem pusztána kereskedôk képviseletérôl van szó, ide tartozikaz idegenforgalom, a vendéglátás, a szolgáltatá-sok, a szállítmányozás-logisztika területe is.

„Az érdekképviselet igen fontos, de konkrét,mérhetô eredmények, akciók is kellenek, még-hozzá a kamara stratégiájától nem elrugaszkod-va” – hangsúlyozta dr. Síkfôi Tamás a kamaratitkára, amikor bemutatta az ún. kamarai stratégi-ai mátrixot.

Ehhez kapcsolódóan mintegy háromórás be-szélgetés eredményeként született meg a Bizott-ság által kezelni kívánt 4 kiemelt terület.

„Baranya megye és Pécs városa évtizedek-kel ezelôtt jelentôs helyet foglalt el az idegenfor-galomban, ma úgy tûnik a megye turisztikai fôvá-rosa Villány – nyilatkozta az alelnök. Ezzel nemlehetünk elégedettek, a cél nem az, hogy egy éj-szakát töltsenek Baranyában a turisták, hanemaz, hogy itt tartsuk ôket több napra, akár hétre isgazdag kínálatunkkal.”

A helyzet, az adottságok és a lehetôségekmellett a vállalkozóktól érkezô észrevételeketmég ebben az évben fel kívánja tárni a Bizottságalelnöki szinten bilaterális megbeszéléseket foly-tatva, illetve a városi testületeket is bevonva.

A cél az, hogy 2013-ban – a lehetôségekhezmérten – a megye gyors sikereket könyvelhes-sen el a vendégéjszakák számának növekedésé-vel, „Baranya” felfedezésével.

Az idegenforgalom mellett a bizottság azalábbi területekre kíván fókuszálni.■ a belvárosok felfrissítése: kiskereskedelmi

lehetôségek koordinálása (bérleti díjak, vá-roskép)

■ hatóságokkal kialakított jó kapcsolatrend-szer, a vállalkozók érdekvédelme

■ városi és városrészi piacok megújítása, újra-gondolásaAhhoz, hogy tényleg történjen elmozdulás,

több megyei szereplô együtt gondolkodása mel-lett a vállalkozók – helyben megoldható – problé-máinak feltárása is szükséges. Ehhez a hagyo-mányos eszközök (rendezvények, bilaterálismegbeszélések) mellett a Bizottság az online fe-lületek (rövidebb kérdôívek) használatában isgondolkodik.

Régi-új bizottsági elnökként LAKICS PÉTERalelnök úr nyitotta meg a többségében új ta-gokból álló Nemzetközi Kapcsolatok Bizott-ság alakuló ülését. A tagok rövid bemutatko-zójából kiderült, hogy mindenki kapcsolat-ban van az exporttal, legyen szó akár szolgál-tatásról, akár termékrôl.

Az ülésen részt vett a kamara titkára, dr.Síkfôi Tamás is, aki ismertette a kamara stratégi-ai mátrixát és arra kérte a tagokat, hogy ennekmentén gondolkodjanak projektekben és a mát-rixhoz kapcsolódóan fogalmazzák meg jövô évimunkatervüket.

Helyzetértékelése alapján, miszerint Bara-nya az utolsó ipari termelés/fô és export/fô tekin-tetében akkor, amikor az export jövedelmezôsé-get és piacot – fejlôdést jelent(het) a gazdaság-ban, a Bizottságtól olyan javaslatokat vár, hogyaz export részarány növelése érdekében ho-gyan kíván és tud konkrét fejlesztô aktivitásokatszervezni rövid és középtávon.

Az gyakorlati export tapasztalattal bíró vál-lalkozások vezetôi megegyeztek abban, hogy alegfontosabb feladatuk a Baranya megyei külke-reskedelemmel foglalkozó vállalkozások képvi-

selete, illetve a gazdaság, kereskedelem fejlesz-tése a régióban. Ennek megvalósításához kiválóeszköz rejlik az Enterprise Europe Network kap-csolatrendszerében, ami egy európai uniós szin-tû, a vállalkozások együttmûködését és nemzet-köziesítését támogató hálózat.

Az elkövetkezô 4 évben kiemelten szerepetkap a befektetés ösztönzés területe is, és féléven belül konkrét, kézzelfogható anyagok is ké-szülnek.

2013 elsô félévében külsô szereplôk (intéz-mények, önkormányzatok, vállalkozások, egye-tem) bevonásával a bizottság állítja össze Bara-nya megye külügyi stratégiáját.

Emellett az elkövetkezô 4 év feladata leszegy Export kataszter (regisztrációs adatbázis amegye exportképes vállalkozásairól és specifi-kumairól) elkészítése és a KKV-k forráshoz ju-tásra történô gyakorlatorientált felkészítése is.

A testület gesztorálja a Magyar Kereskedel-mi és Iparkamara Magyar-Horvát Tagozatát is,amely a határon túli együttmûködésben és a jövôévi horvát EU-csatlakozással kapcsolatosannyújt további lehetôségeket és ad egyben felada-tokat is.

Konkrét feladatot fogalmazott meg jövôre a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága

ság elfogadta a mûködé-sét szabályozó Ügyren-det. Az ülésen döntöttekaz idei Baranya MegyeiSzakképzési Díj odaíté-

lésrôl, valamint elfogadásra kerültek a jövô éviszakképzési projektek is. A Bizottság elfogadta aszintvizsga elnöki, vizsgabizottsági tagi és szak-értôi pályázatokat is, melyrôl az érintettek írás-ban kapnak értesítést.

Cséfalvay Ágnes a bizottság titkári feladataitellátó szakképzési osztályvezetô vázolta az újfeladatokat: az együttmûködési megállapodásoknyilvántartása, a felnôttképzések gyakorlati el-lenôrzése, pályaválasztási feladatok.

A bizottság támogatta azt az új kezdeménye-zést, mely a vállalkozásokat segíti a gyakorlatiképzés új típusú feladatellátásban. A új projekt-ben a gépipari cégeknél a gyakorlati képzés esz-közellátottságát mérik fel szakértôk bevonásával.

A bizottság részletesen megismerkedett aMegyei Fejlesztési és Képzési Bizottság feladat-körével, hiszen karöltve kell a szakképzést érintôfeladatokat végrehajtani.

A kamara irányító szerepe a szakképzés te-rületén maga után vonja, hogy kiemelt kommuni-kációs és koordináló feladata van az intézmé-nyekkel, iskolákkal, szakmai szervezetekkel, hi-szen csak az érdekelt felek összefogásával old-ható meg ez a fontos kamarai feladat.

feladatok

TESTÜLET12 Dél-Dunántúli Gazdaság

Bikalon tartották meg a városi elnök-

ségek összevont értekezletét azzal a

céllal, hogy

● az új elnökségi tagok minél több in-

formációt kapjanak a vállalkozói ön-

kormányzat tevékenységérôl,

● felmérjék a közigazgatási átszerve-

zések (járási közigazgatás bevezeté-

sének) kamarai életre gyakorolt vár-

ható hatását,

● a kamara elnöksége által kialakított

stratégiai célok és prioritások (stra-

tégiai mátrix) tükrében pontosítsák a

városi elnökségek térségi szerepét.

A szeptemberi kamarai választások so-

rán megújultak a városi elnökségek is.

A mandátumok 40%-át új személyek

nyerték el, akiknek többsége korábban

aktívan nem vett részt a kamarai mun-

kában. Számukra különösen fontos volt

a kamara szervezeti struktúrájának, to-

vábbá a tagsági vélemények alapján lét-

rehozott stratégiai mátrix megismerése.

Az értekezlet során kiderült, hogy a

stratégiai célok 80%-ának megoldásá-

ban a városi elnökségeknek is komoly

szerepük lesz.

A közigazgatási átszervezésekrôl dr.Jászberényi Gábor, a Baranya Megyei

Kormányhivatal igazgatója tartott tájé-

koztatót. Elôadásában az átszervezés fô

céljának a leggyorsabb és legegysze-

rûbb, de egységesen magas szintû ügy-

intézés kialakítását jelölte meg, ahol

minden ügyfél közvetlenül kapja meg

az ügyével kapcsolatos információkat

és döntéseket.

Baranya megyében januártól a tíz járási

székhely mellett öt kirendeltségen –

Harkány és Villány mellett Mágocson,

Beremenden és Vajszlón – várják az

ügyfeleket. A tervek szerint a járási hi-

vatalok munkájában további települése-

ken „ügysegédek” is közremûködnek. A

vállalkozásokat érintô hatáskörök több-

sége a jegyzôségektôl kerül át a járási

hivatalokhoz, ez alól például kivétel az

ipari- és kereskedelmi igazgatás feladat-

körei. Megbontásra kerülnek az építési

ügyek, a nem magánszemélyek ügyei-

ben a járási hivatalok járnak el.

A résztvevôk szerint az átszervezés

jelen szakaszában a kamarai ügyintézé-

si rendszer analóg átalakítása még nem

indokolt. Fontos viszont, hogy azoknál

az ügycsoportoknál, ahol a kamaráknak

is vannak hatásköreik (pl. szakképzés,

építésügy, fogyasztóvédelem) szoro-

sabb együttmûködés alakuljon ki a két

szervezet között. Fontos továbbá, hogy

a kormányhivatalhoz tartozó különbözô

hatóságok tevékenységérôl, mûködésü-

ket meghatározó jogszabályokról és az

ellenôrzési tapasztalatairól minél több

információ jusson el a vállalkozások-

hoz.

A rendezvény zárásaként az elnök-

ségi tagok megfogalmazták azokat a

feladatokat, amelyek végrehajtását ki-

emelten kell kezelni és már a 2013-as év

kamarai programját jelentik.

Dr. Jászberényi Gábor a járási hivatalokvárható tevékenységérôl tájékoztatta a kamara helyi vezetôit

A városi elnökségek 2013. évi fôbb feladatai

1. A helyi üzleti lehetôségek bôvítésének elôsegítése:

a. Helyi üzleti közösségek kialakításának kezdeményezése

b. Alvállalkozókat és beszállítókat foglalkoztató „katalizátor” vállalkozások

támogatása

c. Üzlet- és forrásszerzô együttmûködések, konzorciumok létrehozása

d. Külföldi, elsôsorban a magyar-horvát gazdasági kapcsolatok erôsítése.

2. A szakképzéssel összefüggésben a szakmunkaerô utánpótlás biztosítása

a. A pályaválasztás, pályaorientáció erôsítése a hiányszakmák területén

b. A mesterképzésben résztvevôk számának növelése

c. A gyakorlati képzôhelyek bôvítése

3. A helyi kapcsolatok felülvizsgálata, bôvítése, az érdekképviseleti funkció

erôsítése

a. A térségi lobby szervezése, a kistérségi (járási) fejlesztési szervekben a vál-

lalkozói érdekek képviselete

b. A tagi bázis bôvítése

c. A kamara és a települési önkormányzatok közötti együttmûködési megálla-

podások felülvizsgálata, módosítása, illetve szükség szerint újak kötése.

4. A városi kamarai élet szabályozottságának és kommunikációjának javítása

a. Az országos, megyei és városi kamarai testületek és hivatalok tevékenysé-

gérôl szóló helyi kommunikáció erôsítése

b. A vállalkozói igényekkel összhangban levô szakmai fórumok szervezése,

városi kamarai nyílt napok szervezése

c. A szabályozott városi testületi mûködés biztosítása

Hogyan tovább városi elnökségek?

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 13

A Baranya Megyei Kormányhivatal Fogyasz-tóvédelmi Felügyelôsége 2012. november 20-án a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-mara szervezésében vállalkozói tájékoztatófórumot tartott a kamara épületében. A ren-dezvényen a felügyelôség szakemberein kí-vül a kamara képviselôje, illetve a helyi ke-reskedelmi egységek, vendéglátó üzletek ve-zetôi, képviselôi voltak jelen. A fórum céljaegy olyan szakmai kerekasztal beszélgetésmegszervezése volt, ahol a felügyelôség által

ismertetett jogszabályi elôírások összefogla-lása mentén a vállalkozások szabadon felte-hetik a mindennapok nyomán születô kérdé-seiket.

A konzultáció megnyitásának keretében dr. GóraZoltánné felügyelôség vezetô ismertette a IV. kö-zéptávú fogyasztóvédelmi politika fôbb irányait,ennek keretében az idôskorúak és a fiatal fo-gyasztók, gyermekek fokozott védelmére irányu-ló célkitûzést. Tájékoztatást nyújtott a jogszabályi

rendelkezéseket maradéktalanul betartó vállalko-zásokat megilletô lehetôségrôl, az úgynevezett„pozitív lista” intézményérôl, valamint annak be-vezetése óta szerzett tapasztalatairól. Felhívta afigyelmet a Nemzeti Fogyasztói Termékkosárprogramra, mely egy éve indult el. Ismertette anovember 13-án „Okoskosár” néven megindítottinteraktív honlapot, mely a legfiatalabb korosztály– 3-10 éves gyermekek – oktatását, tanítását cé-lozza meg.

A felügyelôség munkatársai – figyelemmel arésztvevôk tevékenységére és érdeklôdési köré-re – részletesen ismertették a jótállás, illetve aszavatosság jogintézményét, a módosult fo-gyasztóvédelmi törvény változásait, a 2012.szeptember 1-jén hatályba lépett piacfelügyeletitörvény rendelkezéseit, továbbá az elektronikuskereskedelmi tevékenység szabályozását.

A fórum összegzéseként elmondható, hogy afent írt célkitûzés megvalósult, hiszen a vállalko-zások képviselôi aktív résztvevônek bizonyultak,és a több mint három órán keresztül tartó rendez-vény annak hasznosságán túl egy kellemes han-gulatú beszélgetést eredményezett. S.E.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezde-ményezésére 2012. július 11-én alakult meg aMagyar-Horvát Tagozat, a Pécs-Baranyai Ke-reskedelmi és Iparkamara, illetve a SomogyiKereskedelmi és Iparkamara gesztorálásával.

A Tagozat elsôdlegesen azzal a céllal jött létre,hogy ápolja a két ország közötti gazdasági és ke-reskedelmi kapcsolatokat, illetve elômozdítsatagjai gazdasági érdekeit. Mindezek mellett a Ta-gozat feladata, hogy a Horvátországban mûködômagyar tulajdonú cégek, illetve a Horvátországiránt érdeklôdô, vagy horvát cégekkel kapcsolat-ban lévô magyar vállalkozások számára érdek-védelmet biztosítson.

A magyar-horvát kapcsolatok segítése mel-lett a Tagozat számos lehetôséget nyújtott a vál-lalkozók számára különbözô vásárokon, konfe-renciákon való részvételre.

Az idei évben a Tagozat szakmai utat szerve-zett a Zágrábi Ôszi Nemzetközi Vásárra, melyenszép számmal vettek részt magyar vállalkozá-sok. A kétnapos program alatt nem csupán aszakmai kiállításon vehettek részt a cégek képvi-selôi, hanem a vásárt megelôzô napon a ZágrábiNagykövetség külgazdasági szakdiplomatája isfogadta a csoportot, majd egy elôadás keretébentartott bôvebb tájékoztatást a horvát gazdaság je-lenlegi helyzetérôl.

A vásárok közül nem maradt ki spliti SASONemzetközi Vásár sem, mely ágazatának legna-gyobb kiállítása Horvátországban. Az elsôsorbangépiparral, építôiparral, faiparral foglalkozó vásárkiváló lehetôséget nyújt a nemzetközi kapcsola-tok építésére és új üzleti partnerek megismerésé-re, amely idén 17. alkalommal került megrende-zésre.

Az ôszi külgazdasági tevékenységek egyikjelentôs eseménye volt az Eszéken megrende-zésre kerülô Környezetvédelmi Fórum és Üzlet-ember találkozó, amely a Magyar-Horvát Tago-zat, az Eszéki Gazdasági Kamara, a NemzetiKülgazdasági Hivatal, az Enterprise EuropeNetwork Pécs, illetve a Környezetvédelmi Gyár-tók és Szolgáltatók Szövetségének közös szer-vezésében valósul meg.

A Tagozat a Magyar Kereskedelmi és Iparka-mara életében is fontos szerepet tölt be, hisz je-lentôs mértékben hozzájárul a nemzetközi keres-kedelem fejlesztéséhez, mely rendkívül fontosfeladat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaraszámára. Lényeges megemlíteni, hogy a kezde-ményezés megvalósításához elengedhetetlenvolt, hogy a kamarai rendszer számára is elérhe-tô legyen a közfeladatok ellátásához nyújtott költ-ségvetési támogatás.

Bízunk benne, hogy a Magyar-Horvát tago-zat megalapítása és mûködése egy szoros, inter-aktív együttmûködés alapja lehet a két ország kö-zött. O.E.

Sikeres bemutatkozó évet zárt a Magyar-Horvát Tagozat

Kamarai Tanácsadó Napok – Fogyasztóvédelmi fórum

Az elôadóktájékoztatójukbanafogyasztóvédelemszéles skálájátismertették

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság14

Közel félszáz fiatal vállalkozó és érdeklôdôjött el a negyedik alkalommal megrendezettFiatal Vállalkozók Hete rendezvényére, aFIVOSZ, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamara és az Enterprise Europe Networkpécsi irodájának közös szervezésében.

A Global Entrepreneurship Week világmoz-galom részét képezô pécsi rendezvény célja,hogy fiatal és tapasztalt vállalkozók számára isolyan innovatív lehetôségeket és sikertörténete-ket mutasson be, amelyek hozzájárulhatnak vál-lalkozásaik jövôbeli sikereihez.

A rendezvény kávészünetében sokan meg-

tekintették a helyben kiállított, PTE ORCA TEAMhidrogénhajtású jármûvét.

A kora délutáni kamarai program után a KO-

HÓ CoWorking House-ban a kreatív iparra fóku-száló beszélgetést már kötetlen formában folytat-ták a fiatalok.

Az októberben elindult tanfolyam egyik hall-gatóját, Gerendás Róbertet kérdeztük arról,mi alapján döntött úgy, hogy részt vesz a köz-beszerzési referens képzésen.

— Középiskolai földrajz tanár vagyok, terü-let- és településfejlesztési szakirányú végzett-séggel. 2001 óta foglalkozom pályázatírással ésprojektmenedzsmenttel. Pályázati „közpénzek“felhasználásában közremûködô egyénként aközbeszerzési eljárások folyamatosan kísérik amunkámat a pécsi székhelyû PTI Financing Kft-nél.

— Kemény idôk járnak a hasonló profilúcégek felett. Halad a szekér?

— A cég az ügyfelei igé-nyeinek, szükségleteinekmegfelelô pályázati forrásokfelkutatásával, pályázatírás-sal és lebonyolítással foglal-kozik 2010 óta, s töretlenülfejlôdik. Jelenleg 4 fôs szak-embergárdájától mind többönkormányzat, cég és civilszervezet kér segítséget,már Baranya megye határa-in messze túlról is. A sikeresprojektnél nem kell jobb ajánlólevél...

— ...és ön most profilt bôvít. Miért?

— A képzéssel szeretném elérni,hogy a projektek megvalósításáhozkapcsolódó közbeszerzési eljárások-ban aktívan részt tudjak venni, képeslegyek eljárások önálló lefolytatására,valamint támogatni tudjam a munka-adóm közbeszerzési eljárásokbanvaló részvételét.

— Ezek a célok, mik a tapasz-talatok?

— Az oktatás szerintem – a szük-séges elméleti órákon kívül – a lehe-tô leginkább gyakorlat-orientált. Sze-rencsére az oktatók maguk is napiszinten vesznek részt közbeszerzésimunkákban, ezért életszerû és aktuá-

lis példákon keresztül sajátíthatjuk el a szakmafinomságait. CsG

Pályázati szakértônek is mondhat hasznosata közbeszerzési referens képzés

Fiatal vállalkozók és az innováció

InnoKlipp– szolgáltatástérkép klasztereknekA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az InnoKlipp projekt keretében inno-vációs és termékszolgáltatásra vonatkozó portfoliót készít a régió tíz klaszterérôl.

A portfólió elôször felkerül a PBKIK holnapjára, késôbb pedig az egyesklaszterek weboldalaira, így egyrészt maguk a klaszter menedzsmentek egy átfogóképet kapnak az erôforrásaikról, másrészt a szolgáltatások iránt érdeklôdô potenci-ális megrendelôk könnyen áttekinthetôen tájékoztatót találnak, mely alapján aklaszter tudni fogja, hogy mi az a legnagyobb megrendelés, amit el tudna látni, amásik oldal pedig mérlegelni tudja, hogy érdemes-e az adott üzlettel a kiszemeltpartnereket megbízni. Az adatbázisok elkészülte után az is könnyebben kivitelezhe-tô lesz, hogy több klaszter közös portfoliót ajánlon ki, így például az AV Ipari Klaszterés a Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter összefogásából a turizmussal kapcsola-tos audiovizuális projektek születhetnek.

A felmérésben részt vevô klaszterek: AV Ipari Klaszter, Alkalmazott Földtudo-mányi Klaszter, Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs klaszter, Dél-Du-nántúli Energetikai Klaszter, Délhatármenti Üzleti Élet Fejlesztése Klaszter, Dél-Du-nántúli Környezetipari Klaszter, Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter, Dél-Dunántú-li Ökoturisztikai Klaszter, Információmenedzsment Innovációs Klaszter, Kék Gazda-ság Innovációs Klaszter. A felmérést a Kulturális Innovációs Központ (KIKK) Egye-sület munkatársai készítik el, akik a saját klaszterük, a Dél-dunántúli Kulturális Ipa-ri Klaszter innovációs és szolgáltatási portfolióját már elkészítették.

Major Zoltán, Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesület

InnoKlinika– elakadt vállalkozásoknakA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara saját tudásbázi-sával és szakértôk bevonásával próbál ismét segíteni az inno-vációs zsákutcába jutott vállalkozásoknak.

Az InnoKlinika projekt szerteágazó tevékenységeket fog össze,melyben szerepel többfajta egynapos tréning, innovációs fórum, ta-nácsadás személyesen és elektronikusan, GYIK (gyakran intézettkérdések) kézikönyv elkészítése – mind-mind a vállalkozások segí-tése, az innovációs tudás bôvítése és a hatékonyság növelése ér-dekében.A tréningek témái a következôk:

● Szellemi eszköz menedzsment● Innováció és kreativitás ● Szellemi tulajdonvédelem ● Startup és spinoff vállalkozás indítása

A képzésre a jövô év elején kerül sor.A kamara honlapján megtalálható a jelentkezésre, tanácsadásra, fó-rumon való részvételre vonatkozó minden információ.

A projekt támogatási szerzôdés alapján, a NemzetgazdaságiMinisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara finanszíro-zásában valósul meg.

Rabb Szabolcs kamarai innovációs vezetô

köszöntötte a résztvevôket

A HÓNAP ÜZLETEMBEREDél-Dunántúli Gazdaság 15

A pécsi Vásárcsarnok környékén járókban elsôlátásra talán nem is tudatosul, hogy egy szállodamellett sétálnak, pedig 2010 óta méretes táblahirdeti, hogy az épületben mûködik Pécs egyik újszállodája, a Fórum Hotel. A valamikori irodaházrészben megtartotta eredeti funkcióját és tovább-ra is bérlôk lakják a megmaradt irodákat, ám kétemeletet már a szálloda foglal el és a közeljövô-ben a harmadik szint is a hotel szolgálatában áll.Miközben a szobák berendezésérôl, felszereltsé-gérôl beszélgetünk a hotel vezetését is végzô, atulajdonos Mevid Zrt. igazgatóságának elnöké-vel, Fodor Péterrel, önkéntelenül is felmerül akérdés: nem volt nagy bátorság ebben az épület-ben egy szállodát nyitni ilyen nyomott gazdaságiés turisztikai viszonyok között?

— De igen, óriási bátorság, lehet, hogy vak-merôség volt – érkezik rögtön a válasz. — Ennekaz épületnek – amely egyébként rekonstrukcióraszorult – speciális a helyzete. 1982-ben adták át,mára a nyílászárók és a hôszigetelés szempontjá-ból mindenképpen felújításra szorult. Ráadásul2008-tól érezhetôk a gazdasági válság következ-ményei, így eredeti, azaz az irodaház funkciójátamiatt sem tudta betölteni, hogy sok bérlônk –köztük állami hivatalok is – elmentek. Ezért felmér-tük az épület potenciálját, hogy mit lehet vele kez-deni. Közrejátszott döntésünkben az EKF várható-an kecsegtetô hatása is, hogy nemzetközi szintenlátható volt a turisztikai szolgáltatások igénybevé-telének erôsödése. Cégünk üzleti politikájába min-dig is beletartozott a több lábon állás: még az1990-es években létrehoztunk egy leányvállalatot,amely a turisztikai tevékenységekkel kezdett fog-lalkozni, többek között az orfûi, amely szálláshe-lyeinket tartja fenn és értékesíti. Ehhez az üzletág-hoz kapcsolódott a pécsi hotel, amelynek jók azadottságai: a belvárosban található a tömegközle-kedési központok szomszédságában, saját parko-lóval rendelkezik, emellett szobáinkat nagyon jóár/értékarány mellett tudjuk értékesíteni.

— Miként lehet meghatározni a Fórum Ho-tel vendégeinek körét?

— Ez a szálloda szolgáltatásaiban nagyon jóközépszínvonalat képvisel: teljesen új a felsze-reltsége, megfelel a modern kor igényeinek, pl.memóriahabos matracaink vannak, minden szo-bában légkondicionáló, tv és minibár is található.Az épület gyakorlatilag 100%-ig zöld energiávalmûködik, napelem parkot telepítettünk a tetôre,napkollektorok adják a meleg vizet, és a hôszige-telés által több tonna CO2-termelését tudtuk ki-

váltani. De hogy kinek is szól a szálloda? Aztgondolom, hogy ma nem lehet válogatni Pécsetta szállóvendégeket illetôen. A régió gazdaságipotenciálja rendkívül alacsony, ebben a novem-ber és március közötti idôszakban nagyon kevésaz érkezô vendég, mindenkinek örülni kell. Ezértbeállítottunk egy olyan színvonalat, ami viszony-

lag jó áron mindenki számára megfelelô: az üzle-ti utazóknak ugyanúgy, mint a csoportoknak. Pró-bálunk azokkal a partnerekkel kapcsolatba kerül-ni, akik rendezvényszervezéssel csalogatnakvendégeket Pécsre. A Fórum Hotel most a 3 és 4csillagos kategória között van, decemberben in-dul a fejlesztési terv következô fázisának a meg-valósítása.

— Az épületkomplexum több funkciót ismagában foglal. Mekkora részét teszi ki aszálloda?

— A 4. emeleten irodák vannak, itt találhatóa MEVID központja, valamint néhány bérlô, a 3.szinten és az elsô szinten mûködik a szálloda, a2. szint most üres és várja a decemberi felújításindulását, az is a szállodához kapcsolódik majd.Az alsó szinten egy nagy étterem található a bil-liárd szalonunkkal – ez a Fordan Center névre

hallgató terület –, tehát olyan széles szórakozásilehetôséget tudunk kínálni, amit nagyon keve-sen. És itt van a Fordan Center mellett egy kb. 3-4000 adagos fôzôkonyha, ez nagy rendezvényekellátására is alkalmas.

— Ön a MEVID Zrt. igazgatóságának elnö-ke és a cég vezérigazgatója, egy személybenfelel az egész cégcsoport vezetéséért. Fiatalkora ellenére ez jelentôségteljes pozíció.

— Úgy kerültem a cég vezetésébe, hogyédesapám az egyik meghatározó tulajdonosa aZrt.-nek. Kamaszkorom óta dolgozom a szerve-zetben, korábban recepciósként, takarítóként,felszolgálóként. Ahogyan megismertem az ope-ratív munkafolyamatokat úgy kaptam komolyabbfelelôsségel járó feladatokat is. Édesapám folya-matosan adja át a cégvezetésre vonatkozó ta-pasztalatait annak érdekében, hogy a nyugdíjbavonulása után a vagyonnak a kezelése biztosí-tott legyen. Ez a folyamat a mai napig tart. Egészeddigi karrieremben – ami azért nem olyanhosszú – tudatos döntés volt számomra, hogyPécsett maradjak, ezért jelentkeztem a pécsiegyetem közgáz karára. A közgazdász szakmaválasztása nálunk családi tradíció, mert a nagy-apám, az édesanyám és apám, a testvérem isközgazdászok. Az egyetemen menedzsment ésvezetési tanácsadás specializáción végeztem je-les diplomával, a tanszék biztatására elkezdtema doktori tanulmányaimat. Emellett tanársegéd-ként a pécsi közgázon és a Pollack karon is taní-tok különbözô tárgyakat.

A mechanikus tanulás mellett nagyon szere-tem építeni a struktúrákat, meglátni a logikai kap-csolatokat. Otthon is magamba szívtam azt agondolkodásmódot, amit a szüleim képviseltek, amenedzsment- vagy a vezetéstudomány apró fo-gásait. És mivel azt gondolom, hogy mind a kétszülôm nagyon sikeres volt ebben a szakmában– amit elérhetett, azt el is érte, hiszen felsôveze-tôként dolgozott vagy dolgozik évek óta –, jó pél-dát láttam magam elôtt. Számomra egyértelmûvolt, hogy ha én is ezen az úton haladok, a csa-ládi indíttatás miatt ezen a területen elônyösebbhelyzetben lehetek másokhoz képest.

— Az ön helyzetében az lehet az érdekes,hogy az elméletet miként lehet összeegyeztet-ni a gyakorlattal. Amit az egyetemen tanít, aztki is próbálhatja a cégvezetés során.

— Ha az ember jól csinálja, akkor szinergiá-kat tud egymásból nyerni, mert amit a vállalatve-zetés alatt tapasztal, azt át tudja adni a diákok-nak. Az hallatlan elôny, amikor nem csak a szá-raz elméletet hallgatják, hanem a gyakorlati pél-dákon keresztül meg tudják ismerni azt, hogy afolyamatok miként mûködnek a való életben. Adolog másik része pedig az, hogy a magyar kis-vagy középvállalkozó jobbára „tûzoltó” feladatok-kal foglalkozik és csak operatív teendôket lát el.Az egyetemen tanult vagy tanított eszközrend-szerekbôl azonban olyan kitekintést, módszere-ket, struktúrát, logikát tanítok nap, mint nap, amisegíthet abban, hogy ne sikkadjanak el stratégiaikérdések, irányok, amik ténylegesen elôbbre vi-hetik az operatív szintet. A PTE-KTK-n zajló ki-magasló szakmai mûhelyek munkájában valórészvétel jelentôsen hozzájárul a vállalatvezetôitevékenység sikeres mûveléséhez, a két tevé-kenység így összeállhat egy szerves egésszé.

Fiatal lendülettel a pécsi Fórum Hotel élén

A hónap üzletembere:

Fodor Péter

N.T.

MARKETING16 Dél-Dunántúli Gazdaság

A fogyasztói társadalom – Törôcsik Máriaszerint – különbözô trendcsoportokból épül fel,az élethelyzet, a földrajzi környezet, az életkoregyaránt besorolhat bárkit egy-egy trendcsoport-ba. Az életciklusok szerint megkülönböztethetjüka gyerekeket, fiatalokat, életkezdôket, családoso-kat, az életet újrafogalmazók valamint a szenio-rok csoportjait (és ezek rétegzôdéseit), amelye-ket mind-mind másként kell megszólítani ahhoz,hogy valamilyen terméket, szolgáltatást megvá-sároljanak. Törôcsik Mária szerint látható, hogyaz új idôsek, azaz az 50+ generáció már nem aza visszahúzódó rétege a társadalomnak, mintvolt 5-10 éve, hanem várja, hogy megszólítsák,olyan ajánlatokkal keressék ôket, amelyek a ké-nyelmüket, kikapcsolódásukat, aktív életüketszolgálják.

— Milyen folyamatok, hatások következ-tében alakulnak ki vásárlói, fogyasztói cso-portok? – tettük fel a kérdést Törôcsik Máriának.

— Olyan változásokat látunk a tudományos-technikai fejlesztések következményeként, ame-

lyek a mindennapi életünket is befolyásolják. Azinnovációk a különbözô csoportokat más-másmagatartásra késztetik. Emellett számolni kell agazdasági tényezôkkel, az egyes csoportokanyagi helyzetével, ennek várható alakulása be-folyásolja, hogy milyen prioritásokat határoznakmeg fogyasztásukban. A kulturális hatások mostkissé háttérbe szorultak.

— Talán a nagyobb cégek megtehetik,hogy trendkutató által határozzák meg, kinekés hogyan akarnak terméket eladni. Baranyamegyében azonban rengeteg kisvállalkozásmûködik, ôk nem élhetnek ezzel a lehetôség-gel. Mégis miként tudják követni a piac igé-nyeinek változásait?

— Azt gondolom, hogy egy jó vállalkozónakvan esze! Neki zsigerbôl kell éreznie a folyama-tokat, nyitott szemmel kell járnia és befogadni azúj információkat, jeleket. Elég, ha résen van ez abizonyos vállalkozó és amikor lehetôsége adó-dik, idôben lép. Neki a sikerhez a saját eszköze-it, lényeglátását kell használni.

— Miért célszerû életkorok szerint cso-portosítani a fogyasztókat?

— Nagyon sokféle csoportosítási lehetôségvan, mások nemigen szokták ezt az „életív“ bon-tást alkalmazni. Ez azért érdekes, mert végigvisziaz életünket. Látjuk, hogy a gyerekekbôl hogyanlesz fiatal, életkezdô, családos, életet újrafogal-mazó és senior, miként változik a 20 évvel ezelôt-tihez képest a mai idôskép. Végig tudjuk követniaz egész életet egy ilyen elemzéssel.

— Ma a termékeket nem reklámozzák 49évesnél idôsebbeknek. Ugyanakkor ön aztmondja, hogy az e fölötti életkorúakat sem le-het kizárni a reklámpiacról. Milyen eszközökkellehet megfogni a különbözô korosztályokat?

— Például gondolni kell az idôsebb csoportesetében arra, hogy romlik a látásuk, hogy hálá-

sak egy nagyobb betûért, lehet, hogy idegesítiôket a harsány zene, több információra vágynak,több beszélgetésre az eladási folyamat során –tehát speciális igényeik vannak. És igen, ha nema vásárlót akarjuk kiszolgálni, hanem embereket,csoportokat látunk, akkor ezekkel a tényezôkkelkülön kell foglalkoznunk.

— Hogyan lehet lefordítani ezeket az in-formációkat egy kisvállalkozó nyelvére? Akimegtudta, hogy milyen trendek léteznek ésmilyen fogyasztói csoportok...

— Akkor hazamegy és elkezd gondolkodni.Végiggondolja, hogy van-e valahol olyan potenci-ál, amire reagálhat, de lehet, hogy nem találegyet se. Azonban megeshet, hogy talál, és azondolgoznia kell. A marketingeszközök is átalakul-nak, nem lehet mindig a hagyományos csator-nákhoz nyúlni, nem is érdemes. A kisvállalkozó-nak – szerintem – elsôsorban a saját kínálatávalkell foglalkoznia, mert nincs elég ereje ahhoz,hogy nagy reklámokra költsön, nem is lenne ér-telme.

— Mik azok a gátak, amiket ma le kell küz-deni? Gyakran elhangzik a mondat, hogy azembereknek nincs pénzük, ez már az elsô lép-csôfok lehet, hogy egy vállalkozó miért ne te-gyen valamit az üzletért.

— Gátból annyi van, amennyit szeretnénk ta-lálni. Én azt mondom, mindig van pénz, csak aza kérdés, hogy a fogyasztó kinek akarja adni.Vagy rossz területen vállalkozunk, vagy rossz akínálatunk. Például állandóan panaszkodnak avendéglátósok, pedig nem egyszer olyan étele-ket kínálnak, ami egyáltalán nem éri el az elvártszintet. Igényesnek kell lenni önmagunkkalszemben, úgy kell megfogalmazni az egész vál-lalkozói tevékenységet, mintha magunknak csi-nálnánk.

N.T.

Diákoknak mutatkoznak be a cégek:

A nyitott kapuk sorozat elsô állomása a Palatinus HotelbenA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara pályaválasztási feladatainak keretében szervezi megaz idei tanévben is a „Nyitott Kapuk” céglátogatás-sorozatot, a szakmaválasztás elôtt álló diákok ésszüleik számára.

A rendezvénysorozat állomásaiként Pécsett és a megyében mûködô cégek mutatják be az álta-luk képviselt szakmákat, így a részvevôknek lehetôségük nyílik különbözô szakmák közelebbi, élet-szerû környezetben történô megismerésére. Elsô állomásaként a vendéglátó-ipari és idegenforgal-mi szakmák mutatkoznak be az érdeklôdôknek 2012. december 12. 13.00-kor a 3*-os superior ka-tegóriájú Hotel Palatinus City Centerben.

A rendezvényre a kamara várja az érdeklôdô diákokat és szüleiket! További információ: www.pecsikamara.hu

Új fogyasztási magatartásminták és csoportokaz Európai Unióban

Para-anyáktól a luxusgyerekeken át az ezüst vállalkozókig

— Ma a válságtanult fogyasztók megfontoltab-bá váltak vásárlásaikat illetôen és egyre nô a tu-datos, elvi vásárlók száma – állapította meg dr.Törôcsik Mária, a Pécsi TudományegyetemKözgazdaságtudományi Kar egyetemi tanára aPécs-Baranyai Kereskedelmi és IparkamaraMarketing Klubja és az Enterprise EuropeNetwork pécsi irodája által szervezett elôadá-son. A trendkutató szerint ma az újratanulás ko-rát éljük a fogyasztást illetôen, a termékek, szol-gáltatások kiválasztásánál megfontoltabbak azemberek, elôtérbe kerülnek az új tapasztalatokés a gondolkodás. A gazdasági válság paradig-maváltást hozott a fogyasztásban, jelentôs teretkap az információ- és ismeretszerzésben a vi-lágháló és azáltal, hogy az internet megosztás-ra, értékelésre, alkalmazásra is használható, afogyasztók számára felértékelôdik a tapasztala-ti tudás és ajánlás lehetôsége.

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 17

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaraa megyei általános iskolákkal és gimnáziu-mokkal együttmûködve alakította meg pálya-választási klubját 2012. november 14-én. Anyitó rendezvényen az iskolák pályaválasz-tásért felelôs tanárai vettek részt, hogy akamarával közösen segíthessék a szakmavá-lasztás elôtt álló diákokat és szüleiket.

A klub alakulását a Terex Cranes HungaryKft.-ben tartotta, ahol a szakmai elôadások utáncéglátogatás keretében mutatták be a szakem-berek munkáját a Terex vezetôi.

Közös érdek, hogy mind a diákok, mind szü-leik reális képet kapjanak a munkaerô-piaci hely-zetrôl, hogy melyek azok a szakmák, ahol keres-let van a megye gazdálkodói részérôl. Fontos,hogy a pályaválasztási felelôsök tájékozódjanak,mely szakmákban van túlképzés és egyes szak-mák megnevezése mögött milyen valós feladatáll, a szakmai tudáson túl milyen emberi ténye-zôkre, kompetenciákra van szükségük a tanulók-nak ahhoz, hogy jó szakemberekké váljanak.

Mindennek bemutatására a kamara a legcél-ravezetôbbnek azt találta, ha a pályaválasztás-ban segítô tanároknak mutatják be egyes szak-materületek jeles céges képviselôit. Így esett aválasztás a Terex Cranes Hungary Kft.-re, aholfôleg az évek óta hiányszakmának minôsülô he-gesztô és lakatos végzettséggel helyezkedhet-nek el a végzôsök.

A cég gyárigazgatója Stengl Attila bemutattaa céget, majd szakmai vezetéssel a Terex gyár-egységet. Tájékoztatója elején már leszögezte,hiány van jó szakemberekbôl. Náluk is kiemeltenfontos a minôségi szakmunka, hiszen darukat,emelôkosaras szerkezeteket gyártó cégkéntnagyszilárdságú acélokat hegesztenek, így kizá-rólag kifogástalan minôségû hegesztésekkel dol-gozhatnak a próbahegesztés után felvett szak-munkások.

A gyárigazgató elmondta, hogy a szaktudás mel-lett alapvetô elvárás a motiváltság, az akarat. Aki-ben ez nincs meg, attól rövid idôn belül megvál-nak, hiszen a magas minôséget elváró szakmun-kának ez az alapja A Terex Cranes Hungary Kft.jelenleg 106 szakmunkást foglalkoztat, míg a dip-lomás mûszaki szakemberek száma csupán 11.Ez jól tükrözi a megye munkaerô-piaci igényét.Hiány van szakmunkásokból és többszörös túlje-lentkezés van a diplomát igénylô munkahelyekre.A gazdaság fellendítéséhez, a termelô gazda-sághoz cégek kellenek. A befektetôk akkor fog-nak csak a megyébe termelôegységet telepíteni,ha helyben találnak megfelelô számú és elvárá-saiknak megfelelô minôségû munkát végzô szak-embert. A jelenleg dolgozó jó szakemberek nagyrésze nemsokára nyugdíjba megy, sürgetô azutánpótlás biztosítása, mely jelenleg nem látszikbiztosítottnak. Kevesen tanulnak szakmát, sokanérzik még mindig úgy, hogy a felsôoktatás a mun-kaerô-piacon való elhelyezkedés kulcsa, habár agazdasági szereplôk igényei nem ezt mutatják.

A gyakorlati képzôhelyek és az iskolák tájékoztatásifeladataiA szakképzési törvény elôírja a szak- és gya-korlati képzésben résztvevôk számára azazonnali értesítést és informálást a többi fél fe-lé bármilyen változás, észrevétel, bejelentéskapcsán. A tanulók hiányzásaival és elômene-telével kapcsolatos információcsere a felekszámára folyamatos feladatot jelent. A hiányzá-sok, különösen az igazolatlan hiányzások sú-lyos következményekkel járhatnak akár a tanu-lói jogviszony, akár a munkabér, akár a családipótlék tekintetében. Mindezek miatt és a vonat-kozó törvények elôírásai alapján a képzôk köte-lesek a hiányzásokat a hiányzás elsô napjánazonnal jelenteni az iskola felé. Az iskolák aképzôknek szeptemberben meg kellett, hogyküldjék a tárgyévi tanév rendjét, valamint a he-lyi programokat szakmánként. A képzôk ezendokumentumok alapján vezetik a képzési doku-mentációt – a foglalkozási-, és tanulói munka-naplót – és értékelnek. Az iskola helyi prog-ramjának részletesen tájékoztatnia kell a szak-képzési évfolyamokról, azon belül az adott tan-évre vonatkozó modulokról, illetve a modulo-kon belül a további egységekrôl és ezen egysé-gek követelményeirôl. A helyi program útmuta-tójának az adott egység követelményein túl tar-talmaznia kell továbbá az értékelésre vonatko-zó elvárásokat is. Mikor, milyen dokumentu-mon, hogyan kéri a tanulói minôsítést az isko-la. A képzôknek a havi gyakorlati munka érté-kelését, az érdemjegyeket és az összesítettigazolt/igazolatlan napok számát legkésôbbminden hónap elsô munkahetében meg kellküldeniük az iskolai kapcsolattartónak.

Gép-ésszel Baranyában III.szakmaismereti verseny

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara „Gép-ésszel Baranyában III.” címmel 2012 decemberé-ben szakmaismereti versenyt indít. A verseny célja a gépipari szakmák megismertetése a pályaválasz-tás elôtt álló tanulókkal. Célközönsége a Baranya megyei általános iskolák 6., 7. és 8. osztályos tanu-lói. A megmérettetésre 3 fôs csapatok jelentkezését várjuk. A verseny három fordulóból áll:

Elôdöntô: Szakmatörténeti totóKözépdöntô: ÜzemlátogatásDöntô: Ügyességi feladatokA versennyel kapcsolatos minden

információ elérhetô a Pécs-Baranyai Ke-reskedelmi és Iparkamara honlapján:www.pecsikamara.hu a Szakképzés –Mesterképzés menüpont alatt találhatóGép-ésszel linkre kattintva.

A kép a legutóbbi döntôn készült

Megalakult a Pályaválasztási Klub

KLASZTER Dél-Dunántúli Gazdaság18

Mivel közeledik a karácsony és

ilyenkor mindenki igyekszik

meglepni kollégáit, partnereit és

szeretteit, egy egyedi ajándéköt-

letet kínálunk Önöknek.

Ehhez igyekszünk kedvezô lehetôsé-

get biztosítani Önök számára cégein-

ken keresztül. Amennyiben 50 pár fe-

lett vásárol, kedvezmény biztosítunk

termékeink árából.

A termékeket megtekinthetik a következô internetes portálokon: www.pecsikesztyu.hu. www.pecsikesztyuaruhaz.huA kesztyûket fel is tudják próbálni a Pécs, Ferencesek utcája 14. szám alatt lévô PÉCSI KESZTYÛ MÁRKABOLTBAN.

A folyamatosan változó árukészlet, valamint az egyedileg adható kedvezmények miatt telefonos, vagy e-mailes egyeztetést javaslunk.

Kontakt: Ordonics Tibor 06/70 341 2555 ordonics.tibor@gmail.com

A Pécsi Kesztyû Klaszterajánlja minden kedves

érdeklôdônek termékeit!

ENTERPRISE EUROPE NETWORK 19Dél-Dunántúli Gazdaság

A kihívást jelentô gazdasági környezet ellenére aKKV-k az európai gazdaság gerincét alkotják, és –mintegy 20,7 millió céget számlálva, több mint 87millió fôt foglakoztatva – az összes vállalkozás98%-át teszik ki. A KKV-k többségében (92,2%) a kevesebb, mint tízfôt foglalkoztató mikrovállalkozások. Becslések szerint a KKV-k a munkahelyek 67%-átbiztosítják, és a bruttó hozzáadott érték 58%-át ál-lítják elô.

(KKV teljesítményértékelô jelentés 2012 )

Az Európai Bizottság jelentése szerint a kis- és közép-vállalkozások csak néhány európai országban hever-ték ki a válságot. A legjobban teljesítô KKV-k Ausztriá-ban és Németországban vannak, ahol a KKV-ágaza-tok felülteljesítették a válság elôtti 2008-as szintetmind a bruttó hozzáadott érték, mind a foglalkoztatásterén. Ami a kiemelkedô ágazatokat illeti, az úgyneve-zett „csúcstechnológiákat felhasználó gyártásban” ésa „tudásintenzív szolgáltatások” ágazataiban tevé-kenykedô vállalkozások kiváló teljesítményt nyújtot-tak. Ôk az Európai Unió KKV-inek több mint egyötödétképviselik (megközelítôleg 4,3 millió KKV nyújt tudás-intenzív szolgáltatásokat, beleértve a gyógyszereket,elektronikai cikkeket elôállító, jogi és könyvelési szol-gáltatást nyújtó KKV-ket, valamint a tudományos K+Fés a kreatív ágazatokat is).

KKV követek az SBA szolgálatában

Az SBA keretében európai szinten javasolt szakpoliti-kai intézkedések száma folyamatosan és dinamikusannôtt az elmúlt évek folyamán, a KKV-kat támogató in-tézkedések tagállami végrehajtása azonban továbbrais kiegyensúlyozatlan. Antonio Tajani, az Európai Bi-zottság alelnöke, 2011 májusában útjára indította akis- és középvállalkozások követeinek hálózatát (SMEEnvoys Network). A KKV követek együttmûködésénekalapvetô küldetése a kisvállalkozói intézkedéscsomag(SBA) tagállami végrehajtásának nyomon követése ésrendszeres kapcsolattartás a KKV-szektor érdekelt fe-leivel. A KKV követek hálózatának célja, hogy a vállalkozó-kat érintô konkrét problémák a nemzeti politikai „szó-vivôkön” keresztül eljussanak az Európai Unió szintjé-re, és közvetlen kommunikáció alakuljon ki a tagálla-mok politikai döntéshozói, az uniós intézmények, aKKV-k, valamint a KKV-kat képviselô uniós szerveze-tek között. Feladatuk, hogy biztosítsák a „gondolkozz

elôször kicsiben” elv átültetését minden új törvény,vagy jogszabály végrehajtása során.

Az Európai Unió KKV követe Daniel Calleja Crespo,az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikáért és Iparértfelelôs igazgatója. Ô tartja a kapcsolatot az EurópaiUnió 27 tagállamában kijelölt KKV követekkel. Ma-gyarország jelenlegi KKV követe Zsarnóci Csaba, aNemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért fele-lôs helyettes államtitkára. A hálózat évente kétszer-há-romszor ülésezik az úgynevezett SBA tanácsadó cso-port keretében, melyen a vállalkozók érdekeit képvise-lô uniós szervezetek, mint például az Európai Keres-kedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres)is részt vesznek. Legutóbbi megbeszélésük során –2012. június – olyan fontos kérdések kerültek napi-rendre, mint az SBA tagállami megvalósulásának2012-re vonatkozó részletes adatai, a Vállalkozói Ak-cióterv 2020, valamint az Európai Bizottság arra irá-nyuló kezdeményezése, hogy 2012 végére beazono-sítsák azt a tíz uniós jogszabályt, amelyek a legtöbbbürokratikus terhet róják a vállalkozókra. A KKV köve-tek következô találkozójára 2012. november 15-16-ánkerült sor Cipruson a KKV Közgyûlés keretében.

KKV teszt: a KKV-k érdekeinek figyelembe vétele minden új uniós

jogszabályjavaslat során

A „gondolkozz elôször kicsiben” elv szisztematikus al-kalmazásának biztosítása érdekében az Európai Bi-zottság 2009-ben elkötelezte magát arra, hogy min-den egyes jogszabályjavaslat során KKV tesztet hajtvégre. A KKV teszt egy elôre kidolgozott útmutatóalapján megvizsgálja, hogy a tervezett jogszabály va-lóban KKV barát-e.

Az Eurochambres – az európai tagkamarai hálózattalszoros együttmûködésben – ellenôrizte az Európai Bi-zottság gyakorlatát, és megállapította, hogy a Bizott-ság számos esetben nem alkalmazza kellô szigorral aKKV tesztet és így figyelmen kívül hagyja a KKV szek-tor specifikus érdekeit.

Az Eurochambres elôször 2011-ben tíz jogszabályja-vaslatot vetett vizsgálat alá, és idén újabb tíz javaslatellenôrzését tûzte ki célul. A tanulmány eredményeitvárhatóan 2013 januárjában egy konferencia kereté-ben mutatja be az Európai Parlamentben. Így próbál

nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy azmegerôsítse a KKV teszt alkalmazását az uniós jog-szabályjavaslatok kialakítása során.

A 10 „legköltségesebb” uniós jogszabály

Az Európai Bizottság nyilvános konzultáció keretébenkezdeményezte annak a 10 jogszabályjavaslatnak abeazonosítását, amelyek a legtöbb költséggel és ad-minisztratív teherrel járnak a KKV-k számára (példáulvámtarifák, munkavállalók kihelyezése, energiahaté-konysági szabályok, termékbiztonság, környezetvé-delmi szabályozás, adatvédelem, közbeszerzés, adó-zási eljárások, fogyasztóvédelem, közlekedési jogsza-bályozás területén). Célja a legtöbb „szavazatot” ka-pott jogszabályok felülvizsgálata annak érdekében,hogy az a lehetô legkevesebb teherrel járjon a KKV-k,és fôleg a mikrovállalkozások számára. A konzultáció-ban bármely kis- és középvállalkozó vagy KKV érde-keket képviselô szervezet részt vehet a magyar nyel-ven is elérhetô kérdôív kitöltésének segítségével. Akonzultáció határideje 2012. december 21.

Az SBA felülvizsgálata és a „Vállalkozói Akcióterv”

Az Európai Bizottság 2011 februárjában indította el aKisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) felülvizsgála-tát. A felülvizsgálat áttekinti az SBA végrehajtása terénelért eredményeket, és javaslatokat tesz annak fej-lesztésére. A felülvizsgálat megerôsített irányítást ja-vasol az SBA végrehajtására vonatkozóan, amelybenaz üzleti szervezetek kiemelt helyet foglalnának el.

Az Európai Bizottság továbbá 2012 végén közzé kí-ván tenni egy úgynevezett „Vállalkozói Akciótervet“ is(Entrepreneurship Action Plan), amelynek célja, hogyjavítsa a vállalkozók tevékenységeinek keretfeltételeit(vállalkozás indítása, áthelyezése, igazságosabbcsôdeljárás, adminisztratív terhek csökkentése stb.)és ösztönözze a vállalkozói kedvet (fôleg, ami a nôketés idôseket illeti) Európában. Az Eurochambres két-ségbe vonja a javasolt „Vállalkozói Akcióterv” hozzá-adott értékét, véleménye szerint az csak az SBA intéz-kedéseit ismétli meg. A kisvállalkozói intézkedéscso-mag nem terjed ki az oktatás és képzés területén fel-merülô problémák kezelésére, így a Vállalkozói Akció-terv ezeken a területeken írhatna elô kiegészítô intéz-kedéseket.

Készítette az MKIK Brüsszeli EU Képviselete

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

A hónap témája

A Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA)nyomon követéseA 2012. október 15-21. között Brüsszelben megrendezett KKV-k Európai Hete (SME Week 2012) keretében az Euró-pai Bizottság közzétette a kis- és középvállalkozások teljesítményét érékelô 2012-es jelentésének eredményeit, va-lamint a Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) tagállamokra vonatkozó ténylapjait. Alábbi összefoglalónkban bemutatunk néhány olyan fontos uniós kezdeményezést, amelyek az SBA célkitûzéseinekkeretében a kis- és középvállalkozások üzleti és jogszabálykörnyezetét hivatottak javítani. Magazinunk következôszámában pedig ismertetjük, hogy Magyarországon milyen ütemben halad az SBA végrehajtása a 2012-es évben.

KREATÍV IPAR Dél-Dunántúli Gazdaság20

Akit 1995-ben éppen Berlinbe vitt a szerencséje,különleges élménnyel gazdagodhatott. Azon anyáron ugyanis a bolgár származású, amerikaimûvész Christo (Hristo Javasev) és feleségeJeanne-Claude – akik táj és tér-projektekkel fog-lakoznak – munkáját csodálhatta meg. Ôk akkora Reichstag-ot csomagolták be. A cél valójábanaz volt, hogy az emblematikus épületnek számí-tó Reichstag-ot az 1995-ös parlamentarizmusleplébôl futurista, már-már szürrealitásba hajlófantazmagóriává változtassa át. (A német kor-mány és a parlament az évszázad végén költö-zött át Bonnból Berlinbe.) Itt érdemes megje-gyezni, hogy a megfagyott vízesést szimbolizálóburkolatra 5 millió(!) ember volt kíváncsi.

Ezek a megvalósulások egyszerre olyantechnikai és kollektív mûalkotások, amelyek jog-gal jelzik a modern város tájképbe történô integ-rálásának az igényét. Valami hasonlóra gondoltOszoli Dénes építész, amikor a Párizsban élô ésalkotó, Kossuth díjas festô és szobrászmûvészKonok Tamás „Válogatott ritmusok I.” címû mun-kája megihlette az épülettömb környezetbe valóintegrálására. (Konok Tamás mûvésznek egyéb-ként Svájcban és Franciaországban vannak ha-sonlóan kiváló alkotásai.)

A több mint négy évtizede épültkesztyûgyár épületének teljes rehabili-tációját már nem lehetett tovább halo-gatni. Mint azt Póka Attila, a Pécs-Bara-nyai Gazdaságfejlesztô és SzolgáltatóNonprofit Kft. ügyvezetôje korábban la-punknak elmondta: elsô lépésként abelsô felújítások történtek a Pécsi Ke-reskedelmi Központ épületében, majd akülsô rekonstrukció következett, amely-nek elsôdleges célja a „Ház” energiafel-használásának a csökkentése volt. Azépítészeti tervek, benne a design ötlet-tel Oszoli Dénes építész munkája. Azötlet tervvé érlelôdött, amelyben – a Bu-dapesten élô mûvésszel történô végle-gesítésben – már a kivitelezô cég veze-tôje, Simon Attila is részt vett.

Ahhoz, hogy a több mint 2000négyzetméteres épület külseje szak-szerûen megkapja a dizájn-terv grafikai

elemeit, egy tizenhatéve mûködô marke-tingkommunikációsvállalkozás munkájaadta az alapot. Ahomlokzati festés ésaz üvegdekoráció el-készítésére a Hétfôpr- és reklámügy-nökség kapott meg-

bízást. Simon Attila ügyvezetôt többek között ar-ról kérdeztük: mekkora szakmai kihívást jelentetta cége számára a projektben való tevékeny köz-remûködés?

— Amikor megkapta a megbízást, voltakkétségei a végsô produktumot illetôen?

— A feladatra összpontosítottam, a feladategésze, mint egy komoly szakmai kihívás álltelôttem. A terv annyira megragadott, hogy szinteazonnal sikerült azonosulni vele. Egy pillanatrasem volt kétséges számomra, hogy egy izgalmasmû jön létre.

— Miként készültek a dekorációk?— Minden feladat más, így itt is több egyez-

tetés, „ötletelés” történt a munkatársainkkal, azalvállalkozóinkkal, amíg az alkalmazott technoló-

gia végleges formát öltött. Elsô fázisban az épí-tész által meghatározott grafikai elemeket digita-lizálni kellett azért, hogy pozitív és negatív formá-kat tudjunk készíteni. Ezekbôl a digitális állomá-nyokból készültek a helyszíni festéshez a nagy-méretû sablonok és az üvegdekorációs fólia-ele-mek. A kivitelezésnél a legmagasabb minôségûanyagokat használtuk fel: a festék a Stocolor-rendszerhez tartozik, a fólia, speciális kültéri de-korációs fólia. Miután az anyagok és a homlokza-ti felületek rendelkezésre álltak, elvégeztük ahelyszíni festést, amely a festett grafikai elemek-hez illesztve, mintegy folytatólagosan kerültek azüvegre a fóliák, a grafika további részei.

— Volt már hasonló munkájuk?— A Hétfô pr- és reklámügynökséget 1996-

ban alapítottuk, így több hasonló munkát végez-tünk már vagy készítettünk elô szakmai döntésre.Jelenleg is látható a Big Side reklámtorony, soká-ig látható volt a Kórház téri óriás napóra, de szí-vesen emlékezem az „Öleljük át városunkat”EKF-es lakossági megmozdulásra is (2004.). Ezegy tipikus identitáserôsítô akció volt, ám ez semáll messze az elôzôektôl: mindhárom esetbenugyanis átfogó projectszemléletet igényelnek azilyen típusú munkák. Nos, éppen ezekben azösszetett kommunikációs programokban va-

gyunk igazán erôsek, élvezzük a mun-kánkat!

— Amikor elôször látta meg tel-jes egészében a már elkészült épüle-tet, mire gondolt. Eszébe jutott-e,hogy ez a munka egy igazi kreatív si-kersztori volt az önök életében?

— Az a remény jutott eszembe,hogy másoknak is olyan vizuális ésszellemi élményt nyújt majd, mint ne-kem. Körvonalazódott elôttem a szülô-városom egésze, Pécs multikulturálisléte, a soknemzetiségû lakosságával, atörténelmi rétegeivel, benne akár az 50-es évek építészeti mellényúlásaival is,a görbe utcákkal, a színes forgatagá-val. És persze eszembe jutott a kedve-sem, akinek a tiszta, logikus gondolata-it beépíthettem ebbe a projectbe amunkám során. E.É.

A Pécsi Kereskedelmi Központ épületének homlokzati dizájnját a Hétfô Kft. kivitelezte

Annak ellenére, hogy a táj és városépítészet dinamikus fejlôdésére számos lenyomatot (bizonyítékot) láthatunk fôként a világ nagyvárosaiban, azépületek nagyméretû grafikai elemekkel való díszítése mégis minden esetben szenzációnak számít. Nem csak azért mert különleges és meglehe-tôsen drága mérnöki, illetve képzômûvészeti bravúr megvalósításáról van szó, de az engedélyezési eljáráshoz is több hatósági konszenzus szük-ségeltetik. Hasonló dolog történt a közelmúltban Pécsett is, amikor láthatóvá vált a Kereskedelmi Központ épülete felújításának utolsó állomása-ként elkészült homlokzati dizájn.Az épület 2400 négyzetméteres felületén látható grafikai elemeket a Hétfô csapata kivitelezte.

Bognár József feltalálóval beszélgettünk

INNOVÁCIÓDél-Dunántúli Gazdaság 21

— Beszéljen egy kicsit magáról! Miként élnapjaink rohanó világában egy feltaláló?

— Engedje meg, hogy elôször kapcsolódjakaz elôzô gondolataihoz. A játék ezerféle lehet, hi-szen az ember összes tevékenysége leképezôd-

het egyik, vagy másik játékban. Valóban, leg-többször a gyôzelem a cél, melyért meg kell küz-deni. Szeretném, ha szelídebb lenne a világ,ezért örülök, hogy olyan játékok is léteznek, me-lyek nem a harcról szólnak. Gondoljunk például akislányok babázására. Mindenkit biztatok, aki al-kotásra kívánja használni a fejét. Alkotás közbenaz agy dopamin termeléssel jutalmazza az em-bert, ami örömérzést vált ki. Ezt érzi mindenki,amikor elneveti magát egy poénon. Nos, így élek-halok az ötleteim megvalósításáért napjaink ro-hanó világában.

— A legutóbbi két játéka is bravúros logi-kát igényel, számos feladattal, több nehézsé-gi szinten. Bemutatná röviden a szóban forgókét játékot?

— A logikai játékok esetében általában nemegy ellenféllel, hanem a feladattal kell megküzde-ni. Törekszem arra, hogy a játékaim azoknak ajátékosoknak is okozzanak örömet, akik nehéz-

nek találják a feladatot, vagy nincs elég türelmükmegtalálni a célhoz vezetô lépéseket. A magyarinternetes áruházakban kapható két új játékom isilyen. A Dragon Treasure (Sárkány és kincs) ese-tében összesen 36 feladat közül lehet választani,

a nagyon könnyûektôl a komolyfejtörést okozókig. A Bognar’sSmile játék kilenc mosolygós ar-cocskával biztatja nyugodt útke-resésre a játékost. Ezeket a ba-rátságos arcokat kell okos for-gatási lépésekkel tablószerûenelrendezni.

Úgy vélem, hogy sokan úgygondolják: elegendô kitalálniegy nagyon jó ötletet, és ezt kö-vetôen könnyû az út a sikerhez.A valóságban azonban mindenmegvalósult találmány mögöttévekig tartó munka, sok kiegé-szítô ötlet, többszöri falnak ütkö-zés, sok kudarc és vargabetû,de szerencsére nagyon soköröm is van. Jó esetben a meg-adott szabadalmaknak 1-2 szá-zalékából lesz sikeres termék. Akét szóban forgó játékommal je-lenleg az a helyzet, hogy a hazaieredménytelen próbálkozásokután – a Pécs-Baranyai Keres-kedelmi és Iparkamara közre-mûködésével – külföldön sike-rült gyártó, forgalmazó partnere-

ket találnom. A nemzetközi szabadalmaztatásmár folyamatban van.

— Gondolom, nem járok messze a való-ságtól, amikor állítom: máris újabb játék kifej-lesztésén töri a fejét. Igazam van?

— Az utóbbi játékaim alapötlete három évvelezelôtt született. A fejlesztés során körülbelül 200mûködô prototípust készítettem. Sikerült egy újalapelvet kitalálnom (gravitációs logikai játék),melyre sokféle érdekes változat kifejleszthetô.Több évtizedes elôéletem alapozta meg a mosta-ni sikert. Részt vettem a Paksi Atomerômû terve-zésében, s évtizedekkel ezelôtt is valósult mármeg több találmányom (pl. Bognár bûvös go-lyók). Ezekbôl persze még nem következik, hogyjók az új játékaim. Ha kipróbálják, eldönthetik.Már elfogadást nyert, hogy harmadikként melyikúj játékom fog piacra kerülni. Folyamatosanötletelek, és dolgozom továbbiakon is.

E.É.

Játékok, s aki mögöttük vanNeves, a témával foglalkozó történészeknagyjából ugyanazt állítják: az emberikultúra a játékkal kezdôdött. Ezért aztánnagy kérdés, hogy a homo sapiens,vagy a homo ludens az ember énjének,tudatalattijának igazi sajátja. Ez utóbbitpersze, mindenki maga dönti el, ám egydolog nem vitatható: az életünk is olyan,mint a rulett. A kocka nap, mint nap,percrôl percre pörög...

Amennyiben osztjuk a szakértôk véle-ményét, miszerint a játék az ember történe-tével azonos idô óta létezik, illetve elfogad-juk Johan Huzinga, holland történész elmé-letét, miszerint az korábbi az emberi kultú-ránál, öregebb az embernél akkor a folya-mat is egyértelmû: a játék az ôsi ösztönökmélyérôl tört fel és a kifinomult szellemi ké-pességekben teljesedett ki. Vannak perszevidám, de nagyon szomorú játékok is. A tra-gikus sorsú író-költô zsenink, Kosztolányipéldául „Akarsz-e játszani” címû versébenezt írja: „Akarsz-e játszani kígyót, madarat,hosszú utazást, vonatot, hajót, karácsonyt,álmot, mindenféle jót...”

A játékok fejlôdése napjainkban is fo-lyamatos, a kínálat számokban nem mérhe-tô. Ez így van rendjén, hiszen mást lát ésmásként tekint a játékra egy kisgyermek ésmásként egy fiatal felnôtt, vagy egy idôsember. Ám, egy dolog szinte minden játék-ra jellemzô. Legyen az klasszikus, mintmondjuk a sakk, vagy a kártya, legyen mo-dern, például számos elektronikai játék,vagy akár egy agyat, logikát, s némi törté-nelmi ismereteket is igénylô kiváló szellemitorna, a szerepjáték. Mindegyikben egyet-len közös fedezhetô fel. Ez pedig a küzde-lem. Nem másért, mint a gyôzelemért.

A többi országokhoz hasonlóan, ha-zánkban is él és alkot egy különleges intel-lektusú kisebbség (sajnos kisebbség),amely csoportnak tagjai feltalálónak neve-zik magukat. Ôk valósítják meg azt a vá-gyat, amelyre titokban mindenki törekszik.Tevékenységükkel – legyen szó tudomány-ról, technikáról, vagy éppen a játékról – örö-kös lenyomatot hagynak az utókornak.Ilyen feltaláló, konstruktôr a Budapestenélô Bognár József is, aki legutóbb két olyanlogikai játékot fejlesztett ki – a Bognar’sBrain Teaser Dragon Treasure-t, illetve aBognar’s Brain Teaser Smile-t – melyek ki-próbálására 7-99 éves kortól bárki, bátranvállalkozhat. Kíváncsiak voltunk arra, mi-ként mûködik egy játék-feltalálás az ötlettôla megvalósításig. Bognár József, feltalálót,azaz egy igazi homo ludens-t kérdeztünk:

MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság22

— Csak azok vállalkoznak a mester-

vizsga letételére, akik önálló vállalko-

zásba akarnak kezdeni, ugyanis a gáz-

szerelô igazolvány kiváltásának, vala-

mint a készülékek felszerelésének és

beüzemelésének ez az egyik feltétele –

mondja Mészáros József, a pécsi

Intertherm Kft. egyik ügyvezetôje. — A

magam részérôl a víz- és központi fûtés

szerelô iparengedély kiváltását is ehhez

kötném, az egyre összetettebb fûtési

rendszerek miatt. Majdnem két évtizede

vagyok a víz- és központi fûtés szerelô

mestervizsga-bizottság tagja, de még

egyetlen egyszer sem volt ebbôl a szak-

mából mestervizsga.

Mint mondja, a tulajdonos-társával

mind a ketten rendelkeznek mestervizs-

gával – Bernula Károly mind a három

szakmában – víz-, gáz- és fûtésszerelés

–, valamint épületgépész üzemmérnök

diplomával is. A cégnél rajtuk kívül az

egyik munkatársuk gázszerelô mester

még.

— Fontos lenne, hogy minél többen

mestervizsgát tegyenek – veszi át a szót

a közben megérkezô Bernula Károly, a

cég társtulajdonosa, aki egyébként a

gázszerelô mestervizsga-bizottság elnö-

ke. — A gázszerelésnél pedig kiemelt

jelentôsége van a meglétének, a cégek

azonban mind kevésbé tudják felvállal-

ni, hogy az alkalmazottaik közül többen

is letegyék, a jelentôs terhek miatt. A

mestervizsgára való felkészítés általá-

ban fél évet vesz igénybe, a tanfolya-

mok a hétvégéken zajlanak. Pedig

igyekszünk mindent megtenni annak ér-

dekében, hogy minél többen vállalkoz-

zanak rá, a vizsga gyakorlati feladatait

átalakítottuk, kibôvítettük a mindennapi

gyakorlatban alkalmazott elemekkel,

például a rézcsô hegesztés is része lett.

Vallják, a magas minôségi színvona-

lú technológiák alkalmazása folyamatos

tanulást igényel egy gázszerelôtôl. Nap-

rakész tudás nélkül akár versenyhát-

rányba is kerülhet, egy mesternek pedig

méginkább nagy hangsúlyt kell erre he-

lyeznie, a szakmai irányítás és a felelôs-

ség ugyanis az övé. A gázrendszerek ki-

építése során nemcsak a kivitelezésre

kell odafigyelnie, de a tervek gyakorlati

szempontokból történô átnézése is fon-

tos része a munkájának. A mestervizs-

gával rendelkezô gázszerelôk kiválthat-

ják a fényképes gázszerelô igazolványt,

ezzel jogosulttá válnak gázszerelésre és

annak az E.ON felé történô átadására,

továbbá tagjai lehetnek a gázközösség-

nek.

Mind a ketten egyetértenek abban,

hogy többen azért nem vállalják a mes-

terlevél megszerzését, mert sokba kerül,

idôigényes. Mire az ehhez szükséges

összes tanfolyamot elvégzik, a minôsí-

tést megszerzik – teljes körû szolgálta-

tást nyújthassanak, jogukban álljon a

gázmérô- és nyomásszabályozó felsze-

relése és nyomás alá helyezése is –, ad-

digra több mint egymillió forintot kell,

hogy kifizessenek (ISO minôsítés és to-

vábbi tanfolyamok). Az igazi baj azon-

ban szerintük az, hogy sokan engedély

nélkül, másokat megkérve végeznek el

bizonyos munkákat. A Gázközösség el-

nökségi tagja vagyok, s pontosan látom,

hogy évek óta nem tudunk ezekre a

problémákra megoldást találni.

LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE!Jelentkezzen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Központjában,hogy mielôbb a legmagasabb szakmai cím tulajdonosa legyen!

JÓ MUNKÁHOZ MESTER KELL!7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon: 72/507-127; Fax: 72/507-152, e-mail: piacsek@pbkik.hu

Több, mint húsz esztendeje annak, hogy MÉSZÁROS JÓZSEF és BERNULA KÁROLY egy német céggel közösen létrehozta azIntertherm Fûtés-, Saniter-, Klímatechnikai és Kereskedelmi Kft.-t, amely ma már teljes egészében magyar tulajdonban van.A cég tevékenysége elsôsorban Pécsre és környékére terjed ki, de az ország egész területén vállalnak teljes körû épületgé-pészeti tervezési, kivitelezési munkákat. Az elsô öt évben 1991-tôl nyolc-tíz emberrel folyamatosan dolgoztak Németország-ban is. Fô profiljuk a társasházak, lakások, valamint üzemek teljes körû gépészeti szerelése.

Jelenleg húszan – három épületgépész mérnök, egy épületgépész technikus, vízvezeték- és központi fûtés, valamint gáz-vezeték- és készülék szerelôk –, akik közül többen közülük mesterlevéllel is rendelkeznek, dolgoznak a cégnél. A hagyo-mányos technológiák mellett lágy, félkemény, kemény és installációs rézcsöves rendszereket is alkalmaznak.

A gázszerelésnél kiemelt jelentôsége van

a mesterlevélnek

Mészáros József

TANULÓSZERZÔDÉSDél-Dunántúli Gazdaság 23

— Komoly társadalmi gond, hogy

a kétkezi munka elvesztette a becsületét

– kezdi beszélgetésünket Hirth Ferenc

a cég ügyvezetô igazgatója. — A szak-

emberek fele már külföldön dolgozik,

alig lehet jó villanyszerelôt találni. Mi

szerencsésnek mondhatjuk magunkat,

mert a négy villamossági-berendezés

gyártó tanulónk közül az egyik érettsé-

gizett, s mindegyiket érdekli a szakma,

meg akarják tanulni. Korábban ez nem

igen volt jellemzô.

Mint mondja, érettségi után nem

igazán akarnak szakmát választani a fi-

atalok, lassan nem lehet találni egy jó

villany-, vagy vízvezeték-szerelôt. S, a

sorozatos rossz választás miatt egyre

több a munka nélküli, a helyét nem talá-

ló huszonéves, pedig a minôségi szak-

munkásra nagy a kereslet.

Maguk több mint két évtizeddel ez-

elôtt kezdtek el tanulóképzéssel foglal-

kozni. Ennek elsôdleges oka az volt,

hogy véleményük szerint sokkal köny-

nyebb olyan emberekkel dolgozni, akik

már tanulóként elsajátítják az általuk tá-

masztott követelményeket, mint azok-

kal, akiket az utcáról vesznek fel. A

munkatársaik közül hárman nálunk ta-

nulták ki a szakmát.

A másik, ami miatt ezt a döntést

meghozták, hogy a villamosság egy

speciális területével foglalkoznak. Há-

rom szakmában folyik nálunk tanuló-

képzés: villamossági-berendezés gyár-

tó, elektronikai mûszerész, valamint la-

katos. Jelenleg négy villanyszerelô ta-

nulójuk van. Lakatos most nincs.

— Az iskolának és a szülôknek kö-

zösen kellene a gyerekeket a szakmák

felé terelgetni. Ismét része kellene,

hogy legyen az iskolai oktatásnak az

üzemlátogatás, hogy megismerjék az

egyes szakmákat, s a szakmunkásoktól

hallják, hogy miként élnek meg a fizeté-

sükbôl, ha jól dolgoznak, minôségi

munkát végeznek mennyit tudnak ke-

resni – hangsúlyozza Hirth Ferenc.

Kitért arra is, a tanuló egyéniségétôl,

rátermettségétôl és munkához való vi-

szonyától függ, hogy mennyire vonják

be a mindennapi munkába. Jelenleg Né-

metországban dolgoznak, s fontolgat-

ják, hogy az érettségizett tanulójukat

magukkal viszik, ugyanis most is min-

den lehetôséget megragad, hogy a szak-

mai fogásokat minél inkább elsajátítsa,

minden plusz munkát elvállal.

— Angolul beszél, nem lehet eladni,

megérteti magát – folytatja tovább Hirth

Ferenc. — Nagyon nagy gond, hogy a

fiatalok nem beszélnek nyelveket, ép-

pen ezért a hozzánk jelentkezôkkel már

az elsô alkalommal közöltük, a nyelvtu-

dás nálunk elvárás. Az utóbbi idôben

több olyan munkánk is van, amelyhez

elengedhetetlen, hogy németül beszélje-

nek. A belga és luxemburgi üzleti part-

nereink igénylik, hogy ezen a nyelven

tudjanak a hozzájuk érkezô szakembe-

rek. Komoly megkeresések érkeztek

mind a két országból, éppen ezért a ter-

veink között szerepel, hogy házi nyelv-

tanfolyamot indítunk.

Mint mondja, az iskolákkal való

kapcsolatot is új alapokra kívánják he-

lyezni, ugyanis nem volt igazán felhôt-

len az utóbbi idôben. Szorosabbá szeret-

nék tenni, már több tárgyaláson túl van-

nak.

— Szeretnénk, ha ismét lennének

úgynevezett szórvány oktatók, akik fo-

lyamatosan tartanák a kapcsolatot az is-

kola és a gyakorlati képzôhelyek között.

Az 500-as Angster József Szakképzô Is-

kolával pedig arról egyeztetünk, hogy a

tananyag azon részét, amellyel a cégünk

nem foglalkozik – épületvillamosság,

magas feszültség alatt szerelés – más

cégnél sajátíthassák el – fejezi be be-

szélgetésünket, mert már várják egy

újabb megbeszélésen.

Sz.K.

A pécsi székhelyû Kontakt Elektrotechnikai Kft.-nél már évek óta komolyan foglalkoznak a szakember utánpótlás kine-velésével. Mostanában egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek rá, ugyanis számos komoly megrendelésnek kell megfelel-niük. Jelenleg Németországban magas-raktárak villamossági rendszerét építik ki.

A nyelvtudás náluk elvárás

— A fiatalok szükséges rossznak

tartják, amelybe idôt és pénzt kell be-

fektetni, pedig az elméleti felkészítés

magas színvonalon történik, hasonlóan

a gyakorlati képzéshez – fûzi tovább

gondolatait Mészáros József. — Sajnos

nincs olyan ázsiója itthon, mint a tôlünk

nyugatra fekvô országokban. Pedig volt

olyan idôszak, amikor nálunk is rangot

jelentett a mester cím, azonban, ahogy a

kétkezi munka becsületének is, úgy en-

nek is vége szakadt.

Sajnos, még mindig létezik az úgy-

nevezett bérátadás, amikor is a mester-

vizsgával és gázigazolvánnyal rendel-

kezô szakember adja át, a gázszerelést,

gázvezetékeket, szereli fel a mérôt és a

nyomásszabályozó, a munkát ténylege-

sen elvégzô, „feketén gázvezetéket”

szerelô kivitelezô helyett. Ezeknek a ki-

vitelezôknek lenne igazán érdekük,

hogy mestervizsgát tegyenek, hisz utána

saját maguk helyezhetnék üzembe az ál-

taluk kiépített rendszereket, valamint

kiszûrhetôkké válnának azok is, akik jo-

gosulatlanul, hiányos szaktudással vég-

zik ezt. Sz.K.

FOGYASZTÓVÉDELEM Dél-Dunántúli Gazdaság24

O l v a s ó i n k f i g y e l m é b e a j á n l j u k :

Ha a panaszolt vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget,

a békéltetô testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül –

nyilvánosságra hozza a jogvita tartalmának rövid leírását és az

eljárás eredményét:

A Bau-Therm Plusz Kft. (3503 Miskolc, Pf. 35.)

2011 novemberében ajánlatot tett egy fogyasztónak a la-

kóháza ablakainak a szigetelésére. A megjelent üzletkötô

érvei alapján a fogyasztó aláírta a szerzôdést és foglaló-

ként 30.000 Ft-ot készpénzben meg is fizetett. Fogyasztó

ezt követôen tájékozódott a kft. tevékenységérôl, mely

alapján úgy döntött, hogy mégsem kéri a szigetelési mun-

kálatokat és kérte a kifizetett foglaló visszafizetését. A kft.

azonban nem reagált a fogyasztó elállására, a pénzt sem

fizette vissza.

A meghallgatáson csak a fogyasztó jelent meg, a Bau-

Therm Plusz Kft. a panasszal kapcsolatban nem nyilatko-

zott, holott a Testülettôl tudomást szerzett az eljárásról.

Fogyasztó otthonában kötötte meg a vállalkozói szer-

zôdést, melyre tekintettel a szerzôdésre a 213/2008. (VIII.

29.) Korm. rendelet az irányadó. Ezen rendelet 3. § (1)-(3)

bekezdései rendelkeznek arról, hogy a vállalkozás köteles

legkésôbb a szerzôdés megkötésekor a fogyasztót írásban

tájékoztatni arról, hogy 8 munkanapon belül indokolás

nélkül elállhat a szerzôdéstôl és ha ennek a kötelezettsé-

gének a vállalkozás nem tesz eleget, úgy a szerzôdés sem-

mis. A vállalkozás jogszabályt sértett, miután fogyasztót

nem tájékoztatták elállási jogáról, és ezért az eredeti álla-

potot vissza kell állítani, azaz a foglaló teljes összegét visz-

sza kellett volna fizetni a fogyasztó részére.

A Jysk Kft.-tôl (7634 Pécs, Makay I. út 13.) vásárol-

tak ágykeretet matraccal együtt 99.380 Ft-ért, mely 10

nap múlva meghibásodott úgy, hogy a tartóléc leszakadt

és eközben a matrac is megsérült. A vásárló pár nappal ké-

sôbb panaszt tett, a forgalmazó a fogyasztótól a sérült áru

lefényképezését kérte azzal, hogy majd az elintézés mód-

járól ezt követôen fognak dönteni, illetve azt is közölték,

hogy a kedvezô elbírálásban ne nagyon reménykedjen,

mert az ágy végére nem lehetett volna ráülni, hanem csak

a szélére. Fogyasztó cserét kért, de idôközben bizalmát

vesztette a bolttal szemben és a kifizetett vételárra tartott

igényt. A Jysk Kft. a meghallgatáson nem jelent meg és

nem is nyilatkozatott a fogyasztói panaszra. A fogyasztó a

termék hibáját a jótállási idô alatt haladéktalanul bejelen-

tette, azonban a Jysk Kft. a minôségi kifogásra érdembeli

ajánlatot nem tett, továbbá a fogyasztó állításának ellen-

kezôjét sem bizonyította. A Jysk Kft.-nek el kellett volna

szállítania a fogyasztótól a hibás bútort és a teljes vételárat

vissza kellett volna fizetnie.

További információ: Baranya Megyei Békéltetô Testület 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

www.pbkik.hu

Vállalkozások, egyéb szervezetek is indíthatnakbékéltetô eljárást

A békéltetô testületek eljárásaiban a természetes személyeken kívül civil szervezetek (civil társaságok,

egyesületek, alapítványok), egyházak, társasházak, lakásszövetkezetek, mikro-, kis- és középvállalkozások

is fogyasztóként indíthatnak eljárást kizárólag vállalkozással szemben kötött szerzôdésekben (ahol a fo-

gyasztó terméket vásárol vagy szolgáltatást vesz igénybe).

Írásos kérelmeiket a Baranya Megyei Békéltetô Testület elnökéhez kell címezni és eljuttatni (levél, telefax, aláírással ellátott

e-mail) formátumban a Testület székhelyére (7625 Pécs, Majorossy I. u. 36., fax: (72) 507-152, email: bekelteto@pbkik.hu vagy

a kamarai ügyfélszolgálatokhoz). Eljárás lefolytatását az alábbi esetekben lehet kérni: a termék minôségével, biztonságosságá-

val, a termékfelelôsségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatások minôségével, továbbá a felek közötti szerzôdések megkö-

tésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (fogyasztói jogvita) esetében.

Pécsi Kereskedelmi KözpontTélen, nyáron kulturáltan!

Bérelhetô irodákKonferencia terem • Étterem

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: (72) 507-100

BARANYAI GAZDASÁG 25Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Üzlet @ Hálón a kereskedelmi és

iparkamarák b2b platformja, egy e-piac-

tér a kamarai regisztrált vállalkozások,

az önkéntes kamarai tagok és partnereik

számára, ahol céginformációk, termé-

kek és szolgáltatások részletes leírása,

üzleti ajánlatok, üzleti hírek találhatók.

A regisztrált, és önkéntes kamarai tag

vállalkozások ajánlatain kívül más kül-

földi és magyar vonatkozású ajánlatok

is megtalálhatók az oldalon.

Az Üzlet @ Hálón kitûnô lehetôséget

nyújt a kamaránál regisztrált vállalkozá-

sok számára az interneten való megjele-

néshez. Adószámukkal és jelszavukkal

(amit a kamarai regisztráció elvégzése-

kor adtak meg) bármikor frissíthetik,

módosíthatják, bôvíthetik a vállalkozá-

saik ajánlatait.

Hogyan vehetem igénybe a szolgálta-

tást?

1. A regisztrált vállalkozások a kamarai

regisztrációkor (www.kamreg.hu)

megadott adószámmal és jelszóval

léphetnek be az oldalra.

2. A sikeresen belépett vállalkozás üz-

leti ajánlatot tehet fel, legfeljebb 3

darabot. Az ajánlatok 3 hónapig ér-

vényesek, de meghosszabbíthatóak

belépés után. A lejáratról figyelmez-

tetô e-mailt küld a rendszer.

3. A honlap látogatói böngészhetik, ke-

reshetik a regisztrált vállalkozások

által feltett ajánlatokat.

4. Az üzemeltetô által feltett ajánlato-

kat csak a belépett vállalkozások lát-

hatják.

5. A keresés egyszerû, egy mezôs, (pl.

gázszerelô Pécs), az önkéntes kama-

rai tagok ajánlatát a rendszer elôre

sorolja a keresési listán.

6. Hírlevél: A regisztrált vállalkozás

részére üzleti ajánlat hírlevél áll ren-

delkezésre, ahol beállíthatja, hogy

milyen típusú (keres-kínál) és ága-

zati (max. 3), ajánlatok érdeklik.

A portált a Magyar Kereskedelmi és

Iparkamara üzemelteti a területi Keres-

kedelmi és Iparkamarák közremûködé-

sével. A portálról más kamarai portálok-

ra (területi kereskedelmi és iparkamarák

honlapjai, MKIK honlap, pályázatfigye-

lô honlap, stb.) bejelentkezés nélkül át-

léphetnek.

Az ingyenes szolgáltatásokat min-

den, a területi kereskedelmi és iparka-

maráknál regisztrált vállalkozás igény-

be veheti. Ehhez a regisztrációhoz meg-

adott adószámmal és jelszóval kell beje-

lentkezni. Amennyiben egy vállalkozás

nem emlékszik a jelszavára, akkor a

www.kamreg.hu oldalon állíthat be új

jelszót. Abban az esetben, ha se a jelsza-

vára nem emlékszik, se e-mail címet

nem adott meg a regisztrációkor, kérjük,

vegye fel a kapcsolatot a területi keres-

kedelmi és iparkamarával.

Üzlet @ Hálón ügyfélszolgálat:

+36 (20) 294-0674

(munkanapokon 8.00-16.30)

info@uzletahalon.hu

A mai rohanó világban egy vezetônek kevés ideje jutminôségi szakirodalom olvasására. Tudják ezt a könyvki-adók is, ezért születhetett meg a „Drucker minden napra”címû könyv, amely 365, rövid, egy oldalnyi írásban tárjaelénk Peter F. Drucker – nemrég elhunyt osztrák szár-mazású menedzserguru – legfontosabb tanításait. Drucker,a világ egyik legbefolyásosabb gondolkodója több ország-ban és számtalan szervezetnél volt tanácsadó. Nemcsak aszûken vett menedzsment tudománnyal foglalkozott,munkásságába szervesen tudta integrálni az üzleti etikát ésfilozófiát is. Az ô nevéhez fûzôdik többek között a „tudás-munkás”, az „élethosszig tartó tanulás“ fogalma.

Következetes szószólója volt a privatizációnak, adecentralizálásnak, miközben az erôs „karmester“ jellegûállam fontossága mellett kardoskodott.

A könyvet javaslom mind kezdô, mind tapasztaltvezetôknek, vállalkozóknak, mindazoknak, akik a reggelikávé vagy az esti lefekvés mellé egy-egy friss gondolatot ismegkívánnak. A tudás hatalom! Drucker gondolatai, taná-csai sok felesleges erôfeszítéstôl, no és pénzkidobástólmenthetik meg a vezetôket.

A mai szervezetek frontvonalán dolgozó munkásoknem kezdhetnek el úgy munkálkodni, hogy ne tennének leszámtalan vizsgát. Ha rajtam múlna, én Drucker tanítá-saiból vizsgáztatnám azokat, akik vezetô beosztásba kerül-nek. És mindannyiunk érdekében módfelett szigorú lennék!

Héder Sándormérnök, tréner, coach, címzetes egyetemi docens

www.forlong.hu

Könyvajánló vezetôknekA vezetôvé válás rögös útján friss gondolatokhoz, ötletekhez, energiákhoz segíthet egy-egy jó könyv. Rovatunkban olyan könyvek elolvasásához igyek-szünk kedvet csinálni, amelyek a nemzetközi környezetben sikeresek a vezetôk körében. A hazai környezet más, mint a nemzetközi, ezért a könyvaján-lás mellett kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére, történeteire, kérdéseire is, amelyeket szívesen várunk.

Napi betevô falat vezetôknek

Üzlet @ Hálón Gazdasági katalizátor az interneten

ADÓZÁS Dél-Dunántúli Gazdaság26

A kisadózó vállalkozások tételes adó-

járól és a kisvállalati adóról szóló tör-

vény (a továbbiakban: Katv.) értelmé-

ben 2013. január elsejétôl egyes vállal-

kozások és cégek egyszerûsített rend-

szer szerint adózhatnak. A tételes adó

választása a vállalkozások számára az

adminisztrációs terhek jelentôs egysze-

rûsödését eredményezi.

A kisadózó vállalkozások tételes

adóját választhatják az egyéni vállal-

kozók, az egyéni cégek és a kizárólag

magánszemély taggal rendelkezô betéti

társaságok és közkereseti társaságok,

feltéve, ha legalább egy magánszemélyt

kisadózóként bejelentenek.

Nem választhatja a tételes adót az a

vállalkozás, amelynek adószámát az

adóhatóság a bejelentést megelôzô két

éven belül jogerôsen felfüggesztette

vagy törölte. Nem választható az új adó-

nem bizonyos tevékenységeket folyta-

tók számára sem, ilyen például az ingat-

lan bérbeadása, üzemeltetése, a biztosí-

tási ügynöki, brókeri tevékenység.

Kisadózónak minôsül a tételes adót

jogszerûen választó egyéni vállalkozó

esetében az egyéni vállalkozó, mint ma-

gánszemély, egyéni cég esetén annak

tagja, közkereseti társaság és betéti tár-

saság esetén a társaság kisadózóként be-

jelentett tagja.

A személyes közremûködésre köte-

les tagokat a kisadózó vállalkozás köte-

les bejelenteni kisadózóként. A bejelen-

tésben nyilatkozni kell arról, hogy a kis-

adózó fôállású kisadózónak minôsül-e.

A kisadózó vállalkozás tevékenységé-

ben kisadózóként be nem jelentett tag

kizárólag munkaviszony keretében mû-

ködhet közre.

A kisadózó vállalkozások tételes

adójának megfizetésével az adózó

mentesül a vállalkozói személyi jöve-

delemadó és vállalkozói osztalékalap

utáni adó vagy átalányadó megállapítá-

sa, bevallása és megfizetése, a társasági

adó megállapítása, bevallása és megfi-

zetése alól. Továbbá, a tételes adó ki-

váltja a személyi jövedelemadó, a járu-

lékok (nyugdíjjárulék, egészségbiztosí-

tási és munkaerô-piaci járulék, egész-

ségügyi szolgáltatási járulék) és a ma-

gánszemélyt terhelô 14%-os egészség-

ügyi hozzájárulás megállapítását, beval-

lását és megfizetését, illetve a szociális

hozzájárulási adó és a céget terhelô

10%-os vagy 27%-os egészségügyi

hozzájárulás, valamint a szakképzési

hozzájárulás megállapítását, bevallását

és megfizetését. Ugyanakkor a kisadózó

vállalkozás nem mentesül a kisadózó-

nak nem minôsülô személyek foglal-

koztatására tekintettel teljesítendô adó-

kötelezettségek alól.

Gyanús számlákavagy felkelti a hivatal figyelmét az ugyanazon számlakibocsátótól

nagy mennyiségben számlát befogadó adózó

Az adóhivatal az ellenôrzési tevékenysége során számos esetben találkozik

olyan befogadott, vagy kibocsátott számlákkal, melyeken szereplô gazdasá-

gi események valójában nem, vagy nem a számlán szereplô felek között va-

lósultak meg. Ezekben az esetekben az adóellenôrök vizsgálat alá vonják

befogadott számla esetén a számlakibocsátó társaságot is, kibocsátott

számla esetén – ha az értékesítés az Európai Unió területére irányul, nem-

zetközi megkeresés útján – a számlabefogadót. A tételes vizsgálatra különö-

sen az ugyanazon számlakibocsátótól nagy mennyiségben készpénzfizetési

számlát befogadó adózók esetében kerül sor.

Egy gazdasági társaság ellenôrzése során megállapították az ellenôrök, hogy

jelentôs számú készpénzfizetési számlát fogadott be egyetlen cégtôl, a számlák

áfa tartalmát bevallásában levonandó adóként szerepeltette. A revízió a lefoly-

tatott kapcsolódó vizsgálat során megállapította, hogy a számlák nem hitelesek,

mivel a „számlakibocsátó” társaságnak nem volt gazdasági kapcsolata a vizsgált

társasággal. A számlák hiteltelenségét támasztották alá a cég könyvelésében

szereplô tagi kölcsönök adatai és a kölcsönszerzôdések között mutatkozó ellent-

mondás is, mely alapján a vizsgálat feltárta, hogy a számlák „kifizetésének”

idôpontjában a társaság pénztárának egyenlege negatív volt.

Ugyanez a társaság több készpénzfizetési számlát állított ki általa teljesített

közösségen belüli értékesítés alapján adómentesen osztrák és szlovák székhelyû

társaságok felé. Nemzetközi megkeresés alapján mindkét viszonylat esetében

megállapították a revizorok, hogy egyik külföldi társaságnak sem volt üzleti

kapcsolata a vizsgált társasággal, ezért a hatóság a közösségen belüli értékesí-

tést nem találta bizonyítottnak, emiatt belföldi értékesítés címén általános for-

galmi adó fizetési kötelezettséget állapított meg.

Az ellenôrzés eredményeképpen összesen három és fél millió forint adókü-

lönbözetet állapított meg a hivatal a gazdasági társaság terhére általános forgal-

mi adó adónemben, azonban számos hasonló esetben több tízmillió forint össze-

gû megállapítások is születtek.

Honlap: http://nav.gov.hu

Egyszerûsödika kisvállalkozások adózása

ADÓZÁS 27Dél-Dunántúli Gazdaság

A kisadózó vállalkozásnak minden

kisadózóként bejelentett személy után

tételes adót kell fizetnie, melynek

összege fôállású kisadózók után havi

50 ezer forint, a fôállásúnak nem mi-

nôsülô (jellemzôen 36 órás munkavi-

szonnyal rendelkezô, illetve nyugdíjas)

kisadózó után 25 ezer forint. A tételes

adó megfizetésével a fôállású kisadózó

biztosítottnak minôsül, társadalombiz-

tosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra

jogosultságot szerez, melynek alapja

egységesen 81.300 forint. A nem fôál-

lású kisadózói kör azonban nem minô-

sül biztosítottnak, így e jogviszonya

alapján az ellátásokra jogosultságot sem

szerez. A tételes adó egészét minden

megkezdett naptári hónapban meg kell

fizetni.

A naptári év egészében kisadózó

vállalkozásnak minôsülô adóalany a

naptári évben elért bevételének 6 mil-

lió forintot meghaladó része után 40

százalékos mértékû adót fizet. Azoknál

az adózóknál, amelyek nem a teljes

naptári évben minôsülnek kisadózó

vállalkozásnak a korlátozás 500.000 fo-

rint/hónap.

A kisadózó vállalkozások tételes

adóját a kisadózó vállalkozás a tárgy-

hónapot követô hónap 12. napjáig

megfizeti, majd az adóévet követô év

február 25-ig nyilatkozatot tesz az

adóévben adóalanyként megszerzett be-

vételérôl. Abban az esetben, ha a kis-

adózó vállalkozás a 6 millió forint felet-

ti bevételrész után százalékos adó meg-

fizetésére is köteles, úgy azt szintén az

adóévet követô év február 25-ig vallja

be és fizeti meg. Az alanyiság megszû-

nése esetén a megszûnéstôl számított

30. napig kell eleget tenni a bevallási és

nyilatkozattételi kötelezettségnek.

Az adóalanyiság a választás beje-

lentését követô hónap elsô napjával jön

létre, legkorábban 2013. január 1-tôl. A

már mûködô vállalkozásnak – amennyi-

ben 2013. január 1-jével e törvény sza-

bályai szerint szeretné teljesíteni adófi-

zetési kötelezettségeit – 2012. december

1-31. közötti idôszakban be kell jelent-

keznie a Katv. hatálya alá, de a vállalko-

zás akár év közben is dönthet úgy, hogy

az adó alanya kíván lenni. Azon adózó,

aki a 2012. adóévben az eva szabályai

szerint adózott, és 2013. január 1-jével a

tételes adó alanyává szeretne válni,

2012. december 1-je és december 20-a

között ki kell jelentkeznie az eva hatá-

lya alól.

A már mûködô egyéni vállalkozó a

‘T101E bejelentô lap, míg a már mû-

ködô egyéni cég, közkereseti társaság és

betéti társaság a ‘T201T bejelentô lap

útján jelentkezhet be a Katv. hatálya alá.

Közvetlenül az adóhatósághoz bejelent-

kezô adózók a ‘T101 jelû adatlapot

használhatják. A tevékenységüket év

közben kezdô vállalkozások az ok-

mányirodai és a cégbírósági nyilvántar-

tásba vételi kérelemmel egyidejûleg je-

lezhetik, hogy adófizetési kötelezettsé-

güket a Katv-ben foglaltak szerint sze-

retnék teljesíteni. A nyomtatványok vár-

hatóan 2012. december 1-jétôl lesznek

alkalmasak a bejelentések megtételére.

A kisadózó vállalkozásnak bevételi

nyilvántartást kell vezetnie idôrend-

ben, folyamatosan, ellenôrizhetô mó-

don. Bizonylat kibocsátás az áfa tör-

vény szerint történik azzal, hogy a

számlán fel kell tüntetni a „Kisadózó”

kifejezést.

Nyomtatni kell, lehetôleg olcsón. Legutóbb egy rövid áttekintést végeztünk anem gyári nyomtatófestékek között: mi mit jelent?

Ha ezt olvasta, már tudja, hogy mit jelent a felirat a dobozon. Vajon tudnilehet-e viszont azt, hogy mi van a dobozban?

Csak ismétlésként: a nem eredeti toner lehet töltött, utángyártott, újraépített és mégtöbb egyedi elnevezéssel is találkozhatunk. A lényeg viszont ott van, hogy mit telje-sít a kazetta a nyomtatóban? A többi, valljuk be, nem érdekli önt és ebben igaza isvan. Ha ön egy valóban jó, de nem eredeti kazettát vásárol, akkor az:

— ugyanannyit nyomtat, mint a gyári,— a nyomaton nem látható, hogy milyen kazettával készült,— a kazetta a nyomtatóban nem tehet kárt.

Ha ettôl a kazetta mûködése bármiben eltér, akkor bizony gyenge minôséget kapottés jogosan viheti vissza a szóban forgó darabot.

Ahogy a címbôl is sejthetô, sajnos a termék minôségét a doboz feliratából nemlehet eldönteni. A vásárló mindössze két dologra támaszkodhat.

Az elsô az eladó hitelessége, személye. Ha ön azt tapasztalja, hogy a valósá-gos mûködés eltér attól, amit az eladáskor ígértek, akkor tudhatja: rossz helyen vá-sárol. Ebben az esetben a szállítótól minél hamarabb búcsút kell venni.

A legfontosabb támpont az ön saját tapasztalata. Ha a fenti három követel-ményt a vásárolt termék teljesíti, akkor nincs más tennivalója. Ha viszont valame-lyik nem teljesül, akkor márkát vagy beszállítót kell váltania.

Melyek a leggyakoribb problémák a gyenge utángyártott kazettákkal?

A hibajelenségek alapvetôen három típusba sorolhatók. Az elsô csoportba tartozók csak a nyomatási képet csúfítják el: csík, kosz,

pötty látszik a papíron. Ez csupán esztétikai hiba, a nyomtatót nem károsítja, csaka cserével járó bosszúság okozhat problémát.

A második tipikus hiba a kevés nyomtatható lap. Ekkor a gyári hasonlóhoz ké-pest lényegesen kevesebb nyomatot teljesít az olcsóbb termék. Jó tudnia, hogy ezugyanúgy minôségi probléma, mint a kosz a papíron, bár sokkal nehezebben bizo-nyítható. Ha többször elôfordul, a megoldás csak a típusváltás.

A harmadik típusú hiba már veszélyesebb, mert akár a nyomtató is tönkreme-het tôle. Ilyen hiba az, ha a kazettából folyik a festékpor és a por a forgó alkatrésze-ket tönkreteszi. Az ilyen kazettát azonnal ki kell venni a nyomatóból és a gépet kikell takarítani.

Szintén ide sorolandó a kazetta megszorulása: a kazetta belsô szerkezetemegszorul és az azt hajtó fogaskerekek tönkremennek, eltörnek. Ha a nyomtatóbólkattogás, nyikorgás vagy bármilyen más rendellenes hang hallható, a kazettát mi-nél hamarabb ki kell cserélni.

Külön említést érdemel a védôchipek hibája. Ebben az esetben a tonerkazettatökéletesen mûködik, de a nyomtató nem ismeri fel a rajta lévô biztonsági chipet ésletiltja a nyomtatást. Többnyire ez sem károsítja a gépet, a megoldás itt is a kazet-ta cseréje.

Remélem, a sok hiba felsorolása nem ijesztette el önt az utángyártott kazetták-tól.

Mert jó termék és jó választás igenis van a piacon. Remélem, hogy ezek a so-rok is segíthetnek megtalálni azt.

Köszönöm a figyelmét!Harman Tibor www.NyomtassOkosan.hu

Zsákbamacska: mi van a dobozban?

Az épületgépészettel foglalkozó Vár-szegi Épületgépész Kft. ügyvezetô igaz-gatója, Várszegi Gyula az AutóCity Kft.Audi A5 Sportback tesztautóját próbál-ta ki.

— Nagyon tetszik. Ha szembôl néz-

zük, akkor az jut eszembe, hogy tiszte-

letet parancsoló az autó orra. Semmi-

képpen nem agresszív, hanem inkább

határozott, komoly fellépésû. A lámpák,

mintha összevont szemöldököt formáz-

nának. A ledes menetfény csíkok Audi

márkajeggyé váltak, gyönyörûek, és

elôrevetítik azt a csúcstechnikát, ami a

karosszéria alatt található. Ezt a szigorú,

nem hivalkodó, határozott fellépést old-

ja sportossággal az A5 Sportback oldal-

nézete. Az elnyújtott karosszéria, a ke-

ret nélküli ablakok és a jellegzetes ol-

dalsó vonal kecsessé, karcsúvá teszi a

kocsit, ami felüdülést jelent a szemnek a

mai brutális, nagydarab autókkal tarkí-

tott utcaképben. Harmonikus a befeje-

zés is, az integrált kis szárny, a finom

élek és a határozott egységet alkotó hát-

só lámpák, amelyek este minden bi-

zonnyal gyönyörû fényhatásokkal vilá-

gítanak. Összességében a karosszérián

látszik, hogy az autóipar elitjébe tartozó

mérnökgárda milyen óriási szakmai tu-

dással és stílusbiztonsággal rajzolta

meg ezt az autót.

Kiemelném még azt, hogy a szigorú

tekintetnek és a sportos, karcsú ka-

rosszériának köszönhetôen, ez az autó

mindkét nem számára megfelelô. Ha ez-

zel az A5-tel érkezik valaki hozzám, ak-

kor azt gondolom, hogy egy igényes, jó

ízlésû, az életet szeretô és élvezô, de

semmiképpen nem hivalkodó ember jött

ezzel a kocsival.

— Az elsôsorban praktikus ötajtós

karosszéria az Audi értelmezésében a

sportosságot jeleníti meg. Nincs itt el-

lentmondás?

— Nagyon érdekes kimondani, de

nincs. Ha ránézünk a kocsira, akkor

mindenképpen a sportosság és az ele-

gancia jut eszünkbe. Ellenben ha fel-

nyitjuk az ötödik ajtót és a csomagtérbe

pillantunk, akkor a meghökkenés pilla-

natai következnek. A közel 500 literes

rakodótér hatalmas, az óriási nyílásnak

köszönhetôen jól használható, azt pedig

mondani sem kell, hogy hihetetlen igé-

nyességgel kárpitozott. Talán a szükség-

pótkerék az az elem, ami nem a legjobb

választás a magyar utakra.

— Tökéletes autó nincs, valahol

kompromisszumot kell találni, hol

kell fizetni a szépségért és a praktiku-

mért?

— A hátsó üléseken korlátozottabb

a tér. Ha egy A6-hoz vagy egy A4-hez

hasonlítjuk, akkor itt fôként a fejtér ese-

tében kell elnézôbbnek lenni. Ha vi-

szont az alapmodellt, az A5 kupét te-

kintjük kiindulásnak, akkor ismét le a

kalappal a mérnökök elôtt, mert a spor-

tosságot megtartva, a plusz két ajtóval

és a csomagtartóval hozzátettek a hasz-

nálati értékhez. Egyébként nem is olyan

kicsi ez a hátsó rész, mint ránézésre

gondolnánk. Egy szakaszon a fiam ve-

zetett és az ô kétméteres magasságához

állított vezetôülés mögött elfértem. Úgy

gondolom, négy 185 centi magas fel-

nôttnek ez az autó már kényelmes.

— Mikor felkértük az autótesztre,

azt mondta mindenképpen Audit sze-

retne kipróbálni. Ennyire kötôdik a

márkához?

— Egy korosabb A6-os Audival já-

rok, elôtte egy Volkswagen Golfom

volt, és mindkét autót nagyon szeretem.

Mikor az Audit kerestem, sok autót ki-

próbáltam, és ebben éreztem magam

Autóteszt: Várszegi Gyula – Audi A5 AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság28

otthonosan az elsô pillanattól kezdve.

Azóta is így gondolom, kényelmes, re-

mekül összeszerelt, tartós és megbízha-

tó autót választottam. Volt még egy né-

met autó amit nagyon kedveltem, az el-

sô Trabantom.

— Milyen motorral választotta az

Audit?

— A kisebbik 1.9-es TDi-vel, és er-

re is azt kell, hogy mondjam, hogy jó

választás volt. A nyomatékos karakte-

risztika és a kis fogyasztás remek kom-

bináció. Egyetlen dolog hiányzik a ko-

csimból, az összkerékhajtás. Most, hogy

kipróbáltam ezt az A5-öst, még inkább

úgy gondolom, hogy egy Audi quattro

hajtással az igazi. Nemcsak a havas

utakra gondolva mondom ezt, hanem

amiatt a biztonsági tartalék miatt is, ami

mindig ott van az autóba építve. Ha vá-

ratlan helyzetbe kerülünk, akkor akár

száraz úton is életmentô lehet a hihetet-

len stabilitás.

— Visszatérve az A5 motorjára,

nem kicsi ez a kétliteres dízel ebbe az

autóba?

— Egy pillanatra sem éreztem ke-

vésnek a teljesítményt. Jóval kétszáz fe-

letti végsebesség, messze 10 másodperc

alatti gyorsulás, azt hiszem nem csak

nekem, hanem egy nálam sportosabban

vezetônek is elegendô lehet. Nagy tem-

pónál meglepô volt a csend ami az autó-

ban honol, itt valóban igaz az, hogy akár

160-nál sem kell felemelni a hangunkat

a beszélgetéshez.

— A próbaút elején a kézi vagy

automataváltó kérdésre azt mondta,

kéziváltó. Az út végén is így gondolja?

— Nagyon meggyôzô volt ez a hét-

fokozatú Stronic váltó, gyors, intelli-

gens, lehet, hogy mégis ezt választa-

nám. Mellé ezeket a szintén remek

sportüléseket, mert egy autóban a ké-

nyelem a fontos számomra. Az A5-ös,

azt nyújtja az utastér színvonalában,

amire számítottam. Elképesztô minôsé-

gû kidolgozás,

remek anyagok-

kal, a legkisebb

részletekig menô

tökéletességgel.

Nem találok ben-

ne hibát. A szí-

nek, kárpitok ki-

választása az ami

egyéni ízlés kér-

dése, de ebben

egy olyan prémi-

umgyártó mint az

Audi hihetetlen

széles palettát kínál, így mindenki meg-

találhatja a neki tetszô kombinációt.

— A kényelmi követelményeknek

a futómû is eleget tesz?

— Nyilván sportosabbra hangolták,

mint egy limuzint, de ha tôlünk nyuga-

tabbra autóznánk, akkor azt mondanám,

hogy ez egy ideális kombináció a ké-

nyelem és az úttartás között. Itthon a

tesztautó feláras 18 collos kerekei he-

lyett a látványban kevesebbet, de ké-

nyelemben jóval többet nyújtó 17-es ke-

rekeket választanám.

— Prémiumautót prémiumáron?

Sok a 14 millió forint a tesztautóért?

— Sok extrával ennyi az ára, az au-

tomataváltós dízel, quattro 12 milliós

alapárára azt mondanám, hogy ár érték

arányban jónak számít.

T.R.

Lökettérfogat: 1968 cm3

Maximális teljesítmény: 177 LE 4200/minMaximális nyomaték: 380 Nm 1750-2500/minSaját tömeg: 1660 kgCsomagtér: 480 lMaximális sebesség: 223 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 8.2 sÁtlagfogyasztás: 5.1 lAlapár(TDI) : 10.025.760 FtFontosabb alapfelszerelések: elsô-, oldal- és füg-gönylégzsákok, automata klímaberendezés, dinami-kus futómû, ESP, riasztóberendezés, ChorusHifiberendezés, Start/Stop automatika

A TESZTAUTÓ ADATAI:

SportbackAUTÓTESZT 29Dél-Dunántúli Gazdaság

VENDÉG-OLDAL30 Dél-Dunántúli Gazdaság

Hát, szóval, Budapesten, a Gundel. Ne-

hezen fogok bele ebbe az egészbe, mert

nem elôször kellett súlyosan csalód-

nom.

— Fene a jó dolgát – tehetik hozzá

most önök –, szívesen elfanyalognánk a

Gundel Éttermen mi is.

Na, ezért ódzkodom attól, hogy

ócsároljam. Pedig... A marhapörköltben

ezúttal kifogtam egy jókora mócsingot,

és olyan, a mosdóban záródó küzdelem-

re kényszerültem vele, ami egy alapve-

tôen jóízû étkezésre biztató gasztronó-

miai rovatban nem tûr nyomdafestéket.

A töltött káposzta mellôl kifogyott a tej-

föl, kérésre sem került elô, a rácponty

inkább hûvös volt, mint langyos, a hal

zsíros, a krémleves meg olyan sûrû,

mint a csiriz.

Még fiatal újdondász koromban kér-

dezte meg Tamás Ervin, a Népszabad-

ság akkori fôszerkesztô-helyettese,

hogy vajon mit szeretnék elérni az új-

ságíró szakmában, például?

— Nagyon jó volna, mondjuk, Bu-

dapesten dolgozni – feleltem neki.

— Ne akard annyira – figyelmezte-

tett –, mert innen már nincs hova elvá-

gyódni.

Igaza volt, de hogy ezt belássam, ah-

hoz elég súlyosan meg kellett vénül-

nöm.

Magyarán: a Gundellel is így van a

magamfajta ember. Régi dicsôségére

gondolva úgy érzi: valahol ott lehet a

csúcs. A szakma, a hazai étkezési kultú-

ra csúcsa. Bizonyos szempontból így is

van: roppant drága. De hogy a konyha-

mûvészetben is élen járna? Ez a ragyo-

gó képzet a minôséggel együtt valószí-

nûleg eltûnt a szolid igénytelenség ho-

mályában. Azon az alkalmon, amikor

most ott jártam, jelen volt Megyesi

Gusztáv szerkesztô kollégám. Utóbb

összevetettük tapasztalatainkat. Óvato-

san oldalaztunk, elôször egyikünk sem

mondott nagyon rosszat, de aztán elin-

dult a panaszáradat. Merthogy azért az

mégiscsak gyanús, hogy egy jó marha-

pörköltöt se lehessen elkészíteni!

Állítom, hogy Pécsett, a Kocogó Sö-

rözôben sokkal különb pörköltöt ettem

a napokban, mint a Városligetben, az

említett helyzetben. Mondjuk, ez önma-

gában még nem volna nagy dicséret, de

tényleg gusztusos volt, kiadós, finom. A

Kocogóval egyébként is elég régi a kap-

csolatom, sok évig ott sertepertéltem a

környéken, mondjuk nem, mint szaladó

majszter, hanem mint lakó, de ismerke-

désünk viszonylag intenzív volt. A tör-

ténet korát elárulja, hogy a Malomvöl-

gyi úti házak mögött akkoriban még

Trabantjainkat szereltük, és fülig olajo-

san-zsírosan a buszvégállomás mellett

álló kis lakókocsi szendvicses, zsíros

deszkás, csapolt sörös védelmébe hú-

zódtunk egy-egy beavatkozás után. (Jut

eszembe! A fôfúvóka, magyarul dûzni,

egy benzinszint-állítást megelôzô fölfú-

rás során, ebben az idôben esett ki a ke-

zembôl, és messzire gurult. Kérem a be-

csületes megtalálót, szolid jutalom elle-

nében szíveskedjék a szerkesztôség cí-

mén végre leadni azt.)

No, de vissza a lakóautóhoz, illetve

lépjünk az idôben egy kicsit közelebb!

Merthogy ez a bizonyos kocsma-kocsi

egy pár esztendô után bezárt, és a Koco-

gónak komoly szerepe volt abban, hogy

a környéken meghonosodjék egy fejlet-

tebb étkezési és sörözési kultúra. Sze-

retném hamar hangsúlyozni: a régi, kis,

könyöklôs becsületveszejtô sem volt

rossz – más volt. Ám hamar megszeret-

tük Ikotin Gyula új, épített vendéglôjét,

és fôleg azt, hogy nagyon eltalálta, hogy

milyen fogások ízlenek, fogynak a leg-

jobban. Bár nem lakom már azon a vi-

déken, boldog örömmel térek vissza

máig egy-egy nosztalgikus brassóira,

pacal-, köröm-, vagy zúzapörköltre, töl-

tött káposztára, gulyáslevesre. Ezek a

fogások napi forgással készülnek, és el-

árulom, hogy ritkán ugyan, de olykor

föltûnik bolognai spagetti, és ami a leg-

fôbb, szalontüdô is.

Talán illenék még gondosan sorol-

nom a rántott sertésszeletet, csirkemel-

let, a cigánypecsenyét, a párizsit, a fasí-

rozottat, vagyis közölhetném: vannak

ám frissensültek is, de mégis az italok-

kal zárnám a gondolati futamot. Ugyan-

is azon túl, hogy tizennyolcféle sört szá-

moltam meg a csapolton kívül, legalább

harmincféle alkoholmentes frissítô kí-

nálja magát a sportos életmódot folyta-

tók, a ténylegesen kocogók nagyobb

örömére.

A Gundelben? A Gundelben nem

tudtak a kedvenc üdítômbôl adni...

Sz.Koncz I.

Késsel az éji homályban

31Dél-Dunántúli Gazdaság

Romló tendencia és nagyfokú bizonytalanság jellemzi a magyar vállalatok üzleti várakozásait

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2012. októberi vállalati konjunktúra felvételének eredményei

2012. november 15. 14:30

Az MKIK GVI vállalati konjunktúra vizsgálatára idén októberben minden eddiginél több válasz érkezett. Az üzleti helyzet és várakozások felmérésére irányuló kérdőívre összesen 3.182 vállalatvezető válaszolt. Ezzel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keretében megvalósuló vállalati konjunktúra vizsgálat messze a legkiterjedtebb, legtöbb cég válaszain alapuló vizsgálattá vált Magyarországon.

Az eredmények a magyar vállalatok romló üzleti kilátásairól és e várakozásokat övező magas bizonytalansági szintről tájékoztatnak. A vállalatok várakozásai alapján stagnálás, illetve a romló üzleti klíma várható 2012 végén, 2013 elején a magyar gazdaságban. Ezt helyzetet a munkaerő-kereslet némi csökkenése, az értékesítés volumenének és ezen belül az export értékesítés stagnálása, és a beruházások további csökkenése jellemzi.

GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató al akulása, 1998-2012

-30,0

-20,0

-10,0

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

98_j

un

98_d

ec

99_j

un

99_d

ec

00_j

un

00_o

kt

01_m

aj

01_o

kt

02_a

pr

02_o

kt

03_a

pr

03_o

kt

04_a

pr

04_o

kt

05_a

pr

05_o

kt

06_a

pr

06_o

kt

07_a

pr

07_o

kt

08_a

pr

08_o

kt

09_a

pr

09_o

kt

10_a

pr

10_o

kt

11_a

pr

11_o

kt

12_a

pr

12_o

kt

KM

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

45,0

50,0

55,0

BM

KM

BM

Budapest, 2012. november 15.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI – Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry A 2012. októberi vállalati konjunktúra kutatásban részt vett munkatársak: Területi kamarák munkatársai MKIK GVI: Hajdu Miklós, elemző – adatbázis összeállítása, elemzések és grafikonok

Makó Ágnes, elemző – makroadatok és külföldi konjunktúra mutatók Révész Erika, irodavezető – kutatásszervezés, adatrögzítés Uhrin Tamás, informatikus – online rögzítő felület és adatbázis Tóth István János

tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI Az elemzés 2012. november 15. 12 órától letölthető Word formában az MKIK GVI honlapjáról. (www.gvi.hu)

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 e-mail: gvi@gvi.hu internet: http://www.gvi.hu

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 3/41

Tartalom

Tartalom ........................................................................................................................................................... 3 1. Nemzetközi kitekintés .................................................................................................................................. 4 2. GDP növekedés - Magyarország ................................................................................................................ 9 3. Az adatfelvétel ........................................................................................................................................... 11 4. Eredmények ............................................................................................................................................... 13

4.1. GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató .......................................................................... 13 4.2. Beruházások ....................................................................................................................................... 17 4.3. Munkaerő-kereslet .............................................................................................................................. 18 4.4. Forgalom, kapacitáskihasználás ......................................................................................................... 20

5. Az alkalmazott mutatók definíciója ............................................................................................................ 23 5.1. GVI Konjunktúra Mutató (GVI KM) ...................................................................................................... 23 5.2. GVI Bizonytalansági Mutató (GVI BM) ................................................................................................ 24

6. Ábrák .......................................................................................................................................................... 25 7. Táblázatok ................................................................................................................................................. 37

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 4/41

1. Nemzetközi kitekintés

Lassul Európa gazdasági motorja

Az Európai Unió legerősebb gazdasága, Németország gazdasági növekedési üteme jelentősen lassul 2010-2012-ben. Már 2011-ben is jóval elmaradva a várakozásoktól 1,5 százalékkal nőtt. A lassuló növekedés tendenciája 2012-ben is folytatódott, de a legújabb előrejelzések szerint várhatóan megáll 2013-ban. Az IFO legújabb elemzése jövőre 1%-os GDP növekedési ütemet valószínűsít.

1.1. táblázat: Az IFO németországi GDP változására vonatkozó előrejelzéseinek alakulása, % (2011-2013)

2011 2012 2013

IFO 2010/1 1,4

IFO 2010/2 3,5

IFO 2011/1 2,8 2,0

IFO 2011/2 2,9 0,8

IFO 2012/1 0,9 2,0

IFO 2012/2 0,8 1,0 Tényleges változás

1,5

Megjegyzés: szezonális és naptári hatással kiigazított adatok Forrás: http://www.cesifo-group.de/

1.2. táblázat: Az euró-zóna GDP változására vonatkozó IFO előrejelzések alakulása (2011-2013)

2011 2012 2013

IFO 2010/1 1,1

IFO 2010/2 1,6

IFO 2011/1 1,7 1,6

IFO 2011/2 1,5 0,4

IFO 2012/1 -0,3 1,1

IFO 2012/2 -0,5 0,1 Valós

változás 1,5

Megjegyzés: szezonális és naptári hatással kiigazított adatok Forrás: http://www.cesifo-group.de/

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 5/41

Euro-zóna 2013 -- stagnálás

Az euro-zóna gazdaságaira is ugyanez a tendencia jellemző. De itt a helyzet rosszabb:_ idén recesszió, jövőre pedig stagnálás fogja jellemezni az euro-zóna gazdaságát. Az IFO legújabb elemzése jövőre 0,1 százelékos növekedést, azaz stagnálást valószínűsít, miközben 1 százalékponttal lefelé korrigálta előrejelzését.

Ezeket az előrejelzéseket támasztják alá mind a francia, mind a német vállalati konjunktúra kutatások adatai (1.1. ábra és 1.2. ábra). Az INSEE eredményei alapján a francia vállalati szektor üzleti helyzetének radikális romlása valószínűsíthető 2013 első félévében. Az IFO legutóbbi (októberi) adatai a német üzleti szektorban mind a jelenlegi üzleti helyzet, mind az üzleti várakozások romlásáról tudósítanak.

1.1. ábra: Az üzleti bizalom megítélése Franciaországban az iparban az INSEE vállalati konjunktúra felvételei szerint (1976-2012)

Az üzleti bizalom megítélése Franciaországban az iparban, az INSEE vállalati konjunktúra felvételei szerint

100=hosszú távú átlag, 1976. március - 2012. október

60

70

80

90

100

110

120

130

1976

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

2010

2012

Forrás: www.insee.fr

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 6/41

1.2. ábra: Az üzleti bizalom megítélése Németországban az iparban és a kereskedelemben az IFO vállalati konjunktúra felmérése szerint (1991-2012)

Az üzleti bizalom megítélése Németországban az iparban és a kereskedelemben, az Ifo vállalati konjunktúra felmérése szerint, 2000=100%, 1991. január - 2012.

október

75

85

95

105

115

125

135

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Üzleti bizalom

Jelenlegi üzleti helyzet

Várakozások

Forrás: www.cesifo.de

A fejlett országok között egyedül az USA adatai adnak némi bizakodásra okot: a FED index újra növekedésnek indult 2012 negyedik negyedévében.

1.3. ábra: A Philadelphia Fed-index alakulása (2000-2012)

A Philadelphia Fed-index alakulása, 2001-2012. októ ber

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

50

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: www.philadelphiafed.org

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 7/41

Franciaország – növekvő kockázati tényező

A vállalatok üzleti kilátásai mellett egyre nyilvánvalóbbak olyan szerkezeti problémák, amelyek már rövid távon is képesek negatívan befolyásolni az euro-zóna növekedési kilátásait.

A következő év (évek) legnagyobb kockázatát francia gazdaság (az EU második legerősebb gazdasága) versenyképesség romlása és elégtelen alkalmazkodása adják. A francia gazdaságot magas és növekvő államadósság / GDP arány, stagnáló ipari termelés, magas egy termékegységre jutó bérköltség, recesszió felé hajló növekedési ütem, és a bérköltségekhez viszonyítva a német gazdaságénál magasabb adóék jellemzi. A válságot követő francia gazdaságot a némettel összevetve a sokkal gyengébb alkalmazkodás jellemzi. (lásd az 1.4. és 1.5. ábrát).

1.4. ábra: Egy termékegységre eső bérköltség Franciaországban és Németországban, 1995-2012

Az egy termékegységre eső bérköltség változása Franciaországban és Németországban (2005=100), 1995-2012

60

70

80

90

100

110

120

I IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI IIIIIIVI II

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 20112012

Németország

Franciaország

Forrás: Eurostat

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 8/41

1.5. ábra: Ipari termelés volumenének alakulása Franciaországban és Németországban, 2000-2012

Franciaország és Németország ipari termelésének volumenindexei, szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, 2000-2012 (százalék,

100%=előző negyedév)

70

75

80

85

90

95

100

105

110

115

120

I II III I I II III I I II III I I II III I I II III I I II III I I II III I I II III I I II III I I II III I I II III I I II III I I

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

százalék

Franciaország

Németország

Forrás: Eurostat

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 9/41

2. GDP növekedés - Magyarország

A magyarországi termelés legfrissebb adatai a gazdaság bővülési ütemének lassulására utalnak (lásd a 2.1. ábrát). Mindez a gazdasági válságból való kilábalás elhúzódását is magával vonja.

Ezzel folytatódik a magyar és a német gazdaság növekedési ütemének különválása: a magyar gazdaság egyre inkább leszakad, és nem követi a német gazdaságra jellemző pozitív tendenciákat. Míg a válság utáni alkalmazkodás a német gazdaságban gyorsan megtörtént, addig a magyar gazdaságra 2010 negyedik negyedéve óta a stagnálás a jellemző – semmivel sem jutottunk közelebb a válság előtti GDP szint eléréséhez (lásd 2.2. ábrát).

2.1. ábra: A GDP volumenindexei (%), szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok (előző negyedév = 100%), 1996.Q1-2012.Q2

A bruttó hazai termék (GDP) volumenindexei (%) Szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kieg yensúlyozott adatok

Előző negyedév=100,0%

96,0

97,0

98,0

99,0

100,0

101,0

102,0

I. II. III.

IV. I. II. III.

IV. I. II. III.

IV. I. II. III.

IV. I. II. III.

IV. I. II. III.

IV. I. II. III.

IV. I. II. III.

IV. I. II. III.

IV. I. II. III.

IV. I. II. III.

IV. I. II. III.

IV. I. II. III.

IV. I. II. III.

IV. I. II. III.

IV. I. II. III.

IV. I. II.

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

száz

alék

Forrás: KSH

A magyar gazdaság ezer szállal kapcsolódik a német gazdasághoz – ebből következne, hogy a két gazdaság növekedési ütemei is meglehetősen hasonló görbe mentén kellene, hogy mozogjanak. Az adatokból látható, hogy 2008-tól 2009 első negyedévéig szinte párhuzamosan haladt a két gazdaság, de ezt követően a magyar gazdaság növekedése egyre inkább leszakad a német gazdaságétól. Az utóbbi már 2011 második negyedévében elérte a válság előtti szintet, míg a magyar gazdaság 2011 óta semmit sem közeledett ehhez.

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 10/41

2.2. ábra: Gazdasági válság lefutása Németországban és Magyarországon, 2008-2012

Hol tartunk a válságban? A GDP változása a válság k ezdetéhez képest a válság kezdete óta eltelt negyedévekben (2008 q1 - 2012 q2)

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

I II III IV

I II III IV

I II III IV

I II III IV

I II

2008 2009 2010 2011 2012

A válság kezdete óta eltelt negyedévek száma

GDP: változás a válság kezdetéhez képest

2008- (Magyarország - a jelenlegi válság)

2008- (Németország - a jelenlegi válság)

Forrás: GVI, saját számítás

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 11/41

3. Az adatfelvétel

2012 októberében harmincadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának.

Ez év októberében a megkeresett vállalkozások közül 3.182 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalatvezető válaszain alapul. Ez a szám messze a legmagasabb a vizsgálat kezdete, 1998 óta (lásd a 3.1. ábrát). A válaszadók számának növekedésében minden bizonnyal nagy szerepet játszik a kötelező kamarai regisztráció. Ez új, és növekvő lehetőségeket biztosít a vállalati empirikus vizsgálatok számára – ezáltal a korábbiakhoz képest megbízhatóbb és átfogóbb és megalapozottabb kutatások végezhetők a magyar vállalatok helyzetéről, az ezt befolyásoló tényezőkről.

A válaszadók 61%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 15%-uknál a létszám 10 és 49 fő közé, 16%-uknál 50 és 249 fő közé esett, és a cégek 8%-ánál a létszám meghaladta a 249 főt. Az iparban tevékenykedett a válaszadó cégek 20%-a, az építőiparban 13%-uk, a kereskedelemben 23%-uk, és az ezen kívüli szolgáltató szektorokban 44%-uk.

Az adatfelvétel eredményeit súlyoztuk a területi összetétel és a cég GDP-hez való becsült hozzájárulása alapján. A két súlyozási szempontot egyszerre érvényesítettük. Az utóbbiban a létszám szerint képzett egyes cégcsoportoknak a GDP-hez való becsült hozzájárulása alapján képzett súlyokkal számoltunk.

3.1. táblázat: A GVI Konjunktúra vizsgálatában alkalmazott súlyok 1998-2012

Régió csoportok

Összesen

Létszám-kategóriák (cégnél alkalmazottak

száma, fő)

Gazdaságilag fejlettebb három régió (1)

Gazdaságilag fejletlenebb négy régió (2)

0-9 0,0668 0,0732 0,1400 10-49 0,0668 0,0732 0,1400 50-249 0,1002 0,1098 0,2100 250-x 0,2434 0,2646 0,5100

Összesen

0,4772

0,5228

1,0000

Megjegyzés: 1: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl 2: Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld

A közölt eredmények a súlyozott adatokra vonatkoznak.

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 12/41

3.1. ábra: A GVI Konjunktúra vizsgálatában megkérdezett cégek száma, 1998.06 – 2012.10

A GVI vállalati konjunktúra felvételeiben a válasza dó cégek száma, 1998-2012

2050

1705

2053

2274

1606 1550

1276

1492 15651694 1743

1919

1461 1527

1814

1291 1349 13091433

1217 1145

1480 1450 1383

1640

1869 18231926

2558

3182

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

98_ju

n

98_d

ec

99_ju

n

99_d

ec

00_ju

n

00_o

kt

01_m

aj

01_o

kt

02_a

pr

02_o

kt

03_a

pr

03_o

kt

04_a

pr

04_o

kt

05_a

pr

05_o

kt

06_a

pr

06_o

kt

07_a

pr

07_o

kt

08_a

pr

08_o

kt

09_a

pr

09_o

kt

10_a

pr

10_o

kt

11_a

pr

11_o

kt

12_a

pr

12_o

kt

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 13/41

4. Eredmények

4.1. GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató

A 2012. októberi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon romlott az üzleti bizalom: a vállalati várakozások áprilisi fellendülése után újra pesszimistábbá váltak a cégek. A GVI Konjunktúra Mutató az áprilisi 8,7 pontról 6,8 pontos csökkenést követően 1,9 pontra süllyedt. Ha az adatokat az egyes évek októberi szintjeihez hasonlítjuk, akkor ez a negyedik legalacsonyabb érték a vizsgálat kezdete (1998) óta (lásd a 4.1.1. ábrát).

Az eredmények tehát negatív fordulatról tanúskodnak miközben az üzleti helyzet megítélésével és a várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is jelentős.

4.1.1. ábra: A GVI konjunktúra mutató II. féléves értékének alakulása, 1998-2012

A GVI Konjunktúra Mutató adatai - második félév, 19 98-2012

0,1860,201 0,200

0,148 0,143

0,119

0,0870,106

0,087

0,042

-0,071

-0,096

0,104

0,013 0,019

-0,15

-0,1

-0,05

0

0,05

0,1

0,15

0,2

0,25

98_dec 99_dec 00_okt 01_okt 02_okt 03_okt 04_okt 05_okt 06_okt 07_okt 08_okt 09_okt 10_okt 11_okt 12_okt

A konjunktúra mutató medián értékében is csökkenés látszik az elmúlt félévhez viszonyítva, a korábbi +13,3 pontos érték októberre + 6,7 pontra csökkent (lásd a 4.1.2. ábrát). Az adatok ezek után nyilvánvalóan megerősítik azt a megfigyelést, hogy a magyar gazdaság válságból való kilábalása – amely 2009 októberében vette kezdetét – 2011 áprilisát követően leállt.

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 14/41

4.1.2. ábra: A GVI Konjunktúra Mutató medián értékének alakulása, 2007. október – 2012. október

A GVI konjunktúra mutató medián értékének alakulása 2007. október - 2012. október

-20,0

-15,0

-10,0

-5,0

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

07_okt 08_apr 08_okt 09_apr 09_okt 10_apr 10_okt 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt

Több részmutatónál továbbra is megfigyelhető a gazdasági válság hatása, különösen a válság által erőteljesen érintett szektorokban, így az építőiparban. Idén októberre ugyan megnőtt az építőipar kapacitáskihasználtsága 71,1%-ra (64,4%-ról), de ebben szezonális hatások is szerepet játszanak: a tavaly októberi érték 70,7% volt. Alig mozdult el azonban az értékesítés volumenének alakulását jelző mutató értéke: -3,4 pontról -4,1 pontra változott. Ami az építőipar mélyrepülésének folytatódását jelzi.

A várható üzleti helyzet mutatója viszont elérte mélypontját -26,9-es értékkel, 2,7 pontos csökkenést követően. Eközben a vállalati szektor egészében az építési beruházások szintje 13,2 pontos visszaesés után -40,2 pontra süllyedt, megközelítve a 2009-ben mért értékeket. Kedvezőtlen jel továbbá, hogy a jelenlegi jövedelmezőség mutatója, miután a tavaly októberi -15,8-as értékről lecsökkent egészen -35,7 pontig idén áprilisban, csak -30 pontig tudott visszaemelkedni őszre. Mindezek mellett radikálisan összeszűkült az építőipar munkaerő kereslete is: a tavaszi -8,1-es szintről, -20,3-ra esett a vonatkozó mutató, azaz 20,3%-kal haladja meg az elbocsátást tervező cégek aránya a munkaerő felvételt tervezőkét.

Az adatok jól jelzik a magyar építőipar mély válságát, és azt, hogy ebben a szektorban további csökkenés várható. Az építőiparban a konjunktúra mutató értéke az utóbbi egy évben tapasztalt rendkívül alacsony szinthez képest is jelentősen visszaesett, 12,5 ponttal megdöntve az idén tavasszal mért minimumát: -33,3 pont.

A jelenlegi és a várható üzleti helyzet mutatóinak összevetése alapján a magyar vállalkozások kilátásai stagnáló helyzetet vetítenek elő, ugyanakkor a romló üzleti klímától sem állnak távol (lásd a 4.1.3. ábrát).

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 15/41

4.1.3. ábra: A jelenlegi és a várható üzleti helyzet alakulása, 2007 – 2012, %

Az októberi felvétel eredményei szerint tehát a GVI Konjunktúra Mutató csökkent, de még pozitív tartományban van. A várható gépberuházások szintje és az előre jelzett építési beruházási aktivitás mértéke is csökkent. A várható munkaerő-kereslet mutatója ismét negatív tartományba került.

A GVI Bizonytalansági Mutató értéke nem változott jelentősen az áprilisi vizsgálat eredményeihez képest: továbbra is a magasnak mondható, 45,2 pontos szinten áll. Ez pedig arra utal, hogy a magyar gazdaságban továbbra nagyon megosztott a vállalatvezetők véleménye: vannak cégek amelyek üzleti kilátásaik javulására számítanak, de sokan üzleti helyzetük további rosszabbodását valószínűsítik. Vagyis az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű, vagy egyöntetű az eddigi tendenciák megítélése és tartós tendenciaként való értelmezése. A magyar gazdaság 2012 II. negyedéves teljesítményére vonatkozó, már rendelkezésre álló adatok, valamint a GVI vállalati konjunktúra vizsgálat adatai is az idei évet övező bizonytalanság erősödésére hívják fel a figyelmet.

A külföldi tulajdonban és a magyar tulajdonban lévő cégek körében is csökkent a GVI Konjunktúra Mutató értéke, míg a többségében magyar, de részben külföldi tulajdonú vállalatok esetében annak stagnálásáról beszélhetünk. A vállalatnagyság szerint minden vállalatcsoportnál csökkenés figyelhető meg. A legrosszabb helyzetről továbbra is a mikro-vállalkozások vezetői számoltak be. A nagy cégeknél 23 pontról 17 pontra, a közepes cégeknél 11 pontról ismét 3 pontra, míg a kis (10-49 főt foglalkoztató) cégeknél -

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 16/41

6 pontról -13 pontra süllyedt a konjunktúra mutató értéke. A mikro-cégek körében minden korábbinál alacsonyabb, -35 pontos szint körül alakul a mutató értéke (lásd a 6.6. ábrát).

Az exportaktivitást figyelembe véve megállapítható, hogy a kizárólag belpiacokra termelő cégek és az összes értékesítésen belül 33-66%-os export-részaránnyal jellemezhető vállalatok körében közel változatlan szinten maradt a GVI Konjunktúra Mutató, míg a többi kategóriában csökkent. Ez a visszaesés a túlnyomórészt exportáló cégek körében hasonló nagyságrendű, mint a kevesebb, mint egyharmad részben külföldre termelő vállalkozások esetében (lásd a 6.7. ábrát). Az elmúlt félév változásai következtében már nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy minél inkább exportál egy cég, annál kedvezőbb konjunkturális kilátásokkal rendelkezik (lásd a 6.7. ábrát).

4.1.4. ábra: A GVI Konjunktúra Mutató alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint, 2009 április – 2012 október

A konjunktúra mutató értéke és változása az export árbevételen belüli aránya szerint,2009-2012

-0,21-0,13 -0,12

-0,16-0,06

-0,02

0,11

-0,02

0,18

0,32

0,46

0,11

0,39

0,01

0,24

0,45

0,06 0,07

0,28

-0,11

0,15 0,13

0,36

0,09 0,13

0,26

0,08

0,300,25

0,38

-0,20

-0,03

0,330,35

-0,12 -0,12

-1,00

-0,80

-0,60

-0,40

-0,20

0,00

0,20

0,40

0,60

0,80

1,00

nincs export x-32% 33-66% 67-x%

apr_09 okt_09 apr_10 okt_10 apr_11 okt_11 apr_12 okt_12 változás 2009. április és 2012. október között

A gazdasági ágak között továbbra is az iparban a legmagasabb a konjunktúra mutató értéke (+16 pont). Az építőipart – mint korábban említettük – továbbra is válságos és romló helyzet jellemzi (-33 pont). A kereskedelmi cégeknél a mutató 1 pontra nőtt, azonban az egyéb szolgáltató szektorban -4 pontról -8 pontra való elmozdulás látható (6.8. ábra).

A várható munkaerő kereslet szűkült április óta, ami a követező hónapokban a versenyszférában a foglalkoztatottság visszaszorulását, illetve a viszonylag magas munkanélküliségi ráta növekedését jelzi előre (lásd a 6.13. ábrát).

A cégek a rendelésállományuk csökkenésére számítanak az elkövetkező hónapokban. E várakozásaik egyrészt a belső kereslet stagnálásából, másrészt az export kereslet várható visszaeséséből táplálkoznak és nagymértékben függenek az európai, és ezen belül a német konjunktúra rövid távú alakulásától (lásd a 6.19. ábrát).

A kapacitáskihasználtság szintje minimálisan nőtt az elmúlt félévhez képest (76%) és továbbra is elmarad a válság előtti szinttől (lásd a 6.15. ábrát). Az exporttevékenység

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 17/41

jelentősége szerint a termékeiket túlnyomórészt külföldön értékesítő vállalatok kapacitáskihasználtsága csökkent (lásd 6.16. ábrát).

4.2. Beruházások

Negatív jel, hogy a vállalkozások több mint egyharmada nem tervez gépberuházást a következő fél évben, míg ez az arány 25% körül alakult 2010 óta. Várhatóan tehát csökken a gépberuházási aktivitás szintje, habár az elmúlt hat hónapban már elérte a válság előtti szintet (lásd a 6.10. ábrát). Az építési beruházások várható szintjére vonatkozó mutató szintén csökkent április óta. Úgy tűnik a cégek továbbra is kivárnak, és jellemzően nem mernek fejlesztésekbe fogni. A gépberuházási aktivitás csökkenése jellemző a tisztán hazai és a döntően külföldi tulajdonú cégeknél is, míg a hazai többségi tulajdonban álló vállalatoknál növekedés figyelhető meg e tekintetben (lásd a 6.12. ábrát).

A gépi és építési beruházások együttesét tekintve és csak azokat a cégeket nézve, amelyeknél folyik valamilyen beruházási tevékenység, tavaly októberhez képest a beruházási aktivitás némileg magasabb (lásd a 4.2.1. ábrát), de az áprilisi adathoz viszonyítva csökkenést várhatunk. A vállalatok 45%-ánál nem változik a beruházási aktivitás, 39%-uk növekedésre, míg 26%-uk további csökkenésre számít (lásd a 6.11. ábrát). A beruházások egészét tekintve továbbra is a legnagyobb arányban a mikro-vállalkozások nem beruháznak (60%), míg a kis, a közepes és nagy cégeknél alacsonyabbak a nem beruházó cégek aránya (45%, 40% és 36%).

4.2.1. ábra: A beruházások várható alakulása 2001-2012

Az összes beruházás várható alakulása (BSVY), 2001- 2012

-0,30

-0,20

-0,10

0,00

0,10

0,20

0,30

01_o

kt

02_a

pr

02_o

kt

03_a

pr

03_o

kt

04_a

pr

04_o

kt

05_a

pr

05_o

kt

06_a

pr

06_o

kt

07_a

pr

07_o

kt

08_a

pr

08_o

kt

09_a

pr

09_o

kt

10_a

pr

10_o

kt

11_a

pr

11_o

kt

12_a

pr

12_o

kt

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 18/41

4.3. Munkaerő-kereslet

Az októberi felvétel adatai arra mutatnak, hogy a versenyszektorba tartozó cégek várható munkaerő-keresletében kisebb csökkenés várható a következő félévben (lásd a 4.3.1. ábrát). A felvételek és elbocsátások előfordulásának különbségét jelző egyenlegmutató a korábbi 1%-ról -1%-ra csökkent úgy, hogy a cégek 18%-a tervez elbocsátást, 66%-uk nem változtat a foglalkoztatottak számán, és 17%-uk tervez munkaerő-felvételt. (Fél évvel ezelőtt ezek az arányok rendre 15%, 69% és 16% voltak).

4.3.1. ábra: A vállalkozások várható munkaerő-kereslete, 1998-2012, %

Tervezett létszámváltozás a következ ő félévben, 1998-2012

-0,40

-0,30

-0,20

-0,10

0,00

0,10

0,20

0,30

0,40

98_ju

n

98_d

ec

99_ju

n

99_d

ec

00_ju

n

00_o

kt

01_m

aj

01_o

kt

02_a

pr

02_o

kt

03_a

pr

03_o

kt

04_a

pr

04_o

kt

05_a

pr

05_o

kt

06_a

pr

06_o

kt

07_a

pr

07_o

kt

08_a

pr

08_o

kt

09_a

pr

09_o

kt

10_a

pr

10_o

kt

11_a

pr

11_o

kt

12_a

pr

12_o

kt

A foglalkoztatottak számának növelése továbbra is inkább az iparvállalatokra jellemző (23%), míg az építőiparban működő cégek kívánják legkevésbé növelni foglalkoztatottaik számát (6%). Az ipari cégek 16%-a tervez további elbocsátást októberi adataink szerint, míg az építőipari cégek körében 27% ez az arány. Leginkább a nagy cégek, a döntően exportálók és a döntően külföldi tulajdonban lévők terveznek létszámbővítést (23%, 27% és 22%). Az utóbbiak munkaerő-kereslete az egy éve mért nagymértékű szűkülés után ismét a bővülés irányába fordult (lásd a 4.3.2. ábrát).

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 19/41

4.3.2. ábra: A létszámfelvételt tervező cégek aránya (%) az export árbevételen belüli súlya szerint, 1999-2012

A létszámfelvételt tervez ő cégek aránya (%) az export árbevételen belüli súly a szerint, 1999-2012

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

99_jun

99_dec

00_jun

00_okt

01_maj

01_okt

02_apr

02_okt

03_apr

03_okt

04_apr

04_okt

05_apr

05_okt

06_apr

06_okt

07_apr

07_okt

08_apr

08_okt

09_apr

09_okt

10_apr

10_okt

11_apr

11_okt

12_apr

12_okt

nincs x-33% 33-66% 67-x%

Ezzel együtt a különböző nagyságú cégek között egyöntetűen a munkaerő kereslet visszaszorulása jellemző, kivéve a kisvállalkozások körét (lásd a 6.14. ábrát).

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 20/41

4.4. Forgalom, kapacitáskihasználás

A kapacitáskihasználás átlagos szintje emelkedett április óta, 77%-os szinten áll, (lásd a 6.15. ábrát). Továbbra is a nagy, az iparban, és döntően külföldi tulajdonban lévő cégeknél, és a döntően exportáló cégeknél a legmagasabb a kapacitások kihasználtsága (81%, 79%, 82%, 82%), a legalacsonyabb pedig az építőiparban, a mikro cégeknél, a kizárólag belföldre termelőknél és a tisztán magyar tulajdonban lévő cégeknél (71%, 60%, 73% és 74%).

Az elmúlt félévben az összes értékesítés alakulásában a tavaly októbertől megfigyelhető gyengülő tendencia, illetve stagnálás folytatódott (4.4.1. ábra), az áprilisban mért szinthez képest minimális javulás mérhető (-4 pont). Ez azt is jelenti, hogy a növekvő értékesítési volumennel rendelkező cégek aránya kisebb a továbbra is csökkenést elszenvedőkénél (29% és 33%). Az elmúlt egy év adatai összességében tehát a vállalkozások üzleti helyzetében fontos szerepet játszó komponens változatlan – stagnálást mutató – szintjét jelzik.

4.4.1. ábra: Az összes értékesítés volumene az elmúlt fél évben, 1998-2012, %

Összes értékesítés alakulása az elmúlt félévben, 19 98-2012

-1,0

-0,8

-0,6

-0,4

-0,2

0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

1,0

98_jun

98_dec

99_jun

99_dec

00_jun

00_ok

t

01_maj

01_ok

t

02_ap

r

02_ok

t

03_ap

r

03_ok

t

04_ap

r

04_ok

t

05_ap

r

05_ok

t

06_ap

r

06_ok

t

07_ap

r

07_ok

t

08_ap

r

08_ok

t

09_ap

r

09_ok

t

10_ap

r

10_ok

t

11_ap

r

11_okt

12_ap

r

12_ok

t

Az iparban a cégek 37%-ánál nőtt az értékesítés volumene miközben 30%-nál csökkent, míg az építőiparban fordított volt a helyzet (13% és 54%). A többségében külföldi tulajdonban lévő cégek 37%-a számolt be növekedésről és 25%-uk csökkenésről, míg a tisztán magyar tulajdonban lévő cégek 26%-ánál nőtt és 35%-ánál csökkent az értékesítés volumene. A döntően exportálók viszonylag nagy aránya tudta növelni forgalmát (43%) de ez jelentős elmaradás a tavaly októberi értékhez képest (56%). Körükben 24%-ot tett ki a forgalom csökkenéséről számot adó cégek aránya, amely jócskán felülmúlja az egy évvel korábban mért adatot (12%). Továbbá a csak belföldi piacra szállítók 19%-ánál nőtt a forgalom volumene, ami kedvezőbb adat az elmúlt

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 21/41

félévinél (15%) és 39%-ánál csökkent, ami szintén kedvezőbb az áprilisban mért 44%-nál.

Ez azt is jelenti, hogy az üzleti helyzet alakulásában még megfigyelhető pozitív tendenciák továbbra is szinte kizárólag az exportáló cégekhez és a külföldi tulajdonban lévő cégek növekvő értékesítéséhez kapcsolódnak.

A magyar gazdaság kilátásai, a GDP növekedés várható üteme továbbra is nagyon erősen függ a külpiacokon lezajló folyamatoktól, az export javak iránti kereslet várható alakulásától. A belföldi piac nem igazán játszik szerepet az üzleti kilátások meghatározódásában és a kizárólag belföldre termelő cégek jó része továbbra is csökkenő kereslettel kénytelen számolni.

2011-ben először megtört az exportvolumen bővülését jelző cégek arányának növekedése, majd októberre már csökkenő tendencia érvényesült, ami idén sem változott. Míg tavaly októberben a cégek 44%-a számolt be az exportvolumen növekedéséről, és 15% csökkenésről, addig áprilisra már csak 37% tudta növelni exportját és 21%-nál csökkent az export volumene, októberben pedig ezek az arányok rendre 34%-ra és 25%-ra változtak (lásd a 4.4.2. ábrát).

4.4.2. ábra: Az export értékesítés volumenének alakulása az elmúlt félévben, 1998-2012, %

Export forgalom volumenének alakulása, 1998-2012, %

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

98_ju

n

98_d

ec

99_ju

n

99_d

ec

00_ju

n

00_o

kt

01_m

aj

01_o

kt

02_a

pr

02_o

kt

03_a

pr

03_o

kt

04_a

pr

04_o

kt

05_a

pr

05_o

kt

06_a

pr

06_o

kt

07_a

pr

07_o

kt

08_a

pr

08_o

kt

09_a

pr

09_o

kt

10_a

pr

10_o

kt

11_a

pr

11_o

kt

12_a

pr

12_o

kt

csökkentnem változottnőtt

Ezáltal az export értékesítés egyenlegmutatója a 2011. évi törés óta folyamatos csökkenést mutat (lásd a 4.4.3. ábrát). Ahogy már áprilisban is megállapítottuk, úgy tűnik itt tartósabb visszaesésre lehet számítani – a következő fél évben is kérdéses e tendencia megfordulása.

Az iparvállalatok körében tovább csökkent a növekvő exportról számot adó cégek aránya (52% volt egy éve, 40% volt áprilisban és 35% jelenleg). A legalacsonyabb arányban az építőipari cégek és a döntően belföldre termelők tudták növelni az export volumenét (a cégek 18% és 22%-a).

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 22/41

A többségi külföldi tulajdonban lévő cégek 24%-a továbbra is export csökkenésről, míg 36%-uk növekedésről számolt be, amelyek kedvezőtlenebb arányok az áprilisi értékekhez képest (20% és 44%), ahogy a korábban tapasztaltakat jóval alulmúlják. A tisztán magyar tulajdonban lévő cégek helyzete idén keveset változott e tekintetben: 25%-uknál csökkent az export volumene és 33%-uknál nőtt, míg fél évvel ezelőtt 21% és 31%, azonban egy éve még 19%-uk és 41%-uk jelezte ugyanezeket a tendenciákat.

4.4.3. Az export értékesítés volumenének egyenlegmutatója az elmúlt fél évben, 1998-2012, %

Export árbevétel volumenének alakulása az elmúlt fé l évben, 1998-2012

-0,5

-0,4

-0,3

-0,2

-0,1

0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

98_ju

n

98_d

ec

99_ju

n

99_d

ec

00_ju

n

00_o

kt

01_m

aj

01_o

kt

02_a

pr

02_o

kt

03_a

pr

03_o

kt

04_a

pr

04_o

kt

05_a

pr

05_o

kt

06_a

pr

06_o

kt

07_a

pr

07_o

kt

08_a

pr

08_o

kt

09_a

pr

09_o

kt

10_a

pr

10_o

kt

11_a

pr

11_o

kt

12_a

pr

12_o

kt

A korábbi egyértelműen javuló tendencia megtörése jelzi az export értékesítés várható alakulását kísérő bizonytalanságokat is. Már a 2010. októberi jelentésünkben írtuk, hogy a rendkívül erőteljes pozitív „tendenciák azonban aligha folytatódhatnak a következő fél évben” – és az azóta napvilágra került adatok alátámasztják ezt.

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 23/41

5. Az alkalmazott mutatók definíciója

5.1. GVI Konjunktúra Mutató (GVI KM)

KMi = 0,1*UHJXi +0,2*UHVXi +0,1*VJJXi +0,1*VJVXi +0,1*MSVXi +0,1*BGVXi +0,1*BEVXi (1) ahol KM: GVI Konjunktúra Mutató elemi értéke egy i cégnél UHJX = Üzleti helyzet jelenleg UHVX = Várható üzleti helyzet a következő hat hónapban VJJX = A vállalkozás jövedelmezősége jelenleg VJVX = A vállalkozás várható jövedelmezősége a következő hat hónapban MSVX = Megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban BGVX = gépberuházások volumenének alakulása a következő hat hónapban BEVX = építési beruházások volumenének alakulása a következő hat hónapban Az egyenlet jobb oldalán a konjunktúra mutató számításánál tekintetbe vett indikátorok szerepelnek, az i index az i cégnek egyes indikátorokra adott válaszait, kmi a konjunktúra mutatónak az i cégnél kapott elemi értékét jelenti (i = 1…..n), ahol n a figyelembe vett cégek száma. Egy kiválasztott n elemű cégcsoportnál a konjunktúra mutató értékét a vállalati értékek átlagaként határozzuk meg:

KM n=∑i= 1

n

kmi

n

(2)

A GVI KM egyes elemi mutatóit az alábbi módon definiáljuk:

Elemi mutató neve

Kategóriák A kategória

értéke Üzleti helyzet jelenleg (UHJX) Jó 1 Kielégítő 0 Rossz -1 Az üzleti helyzet a következő 6 hónapban (UHVX) Javul 1 Nem változik 0 Romlik -1 A vállalkozás jövedelmezősége jelenleg (VJJX) Jó 1 Kielégítő 0 Rossz -1 A vállalkozás jövedelmezősége a következő 6 hónapban (VJVX) Javulni fog 1 nem változik 0 Romlani fog -1 A rendelések volumene a következő 6 hónapban várhatóan (MSVX) Nőni fog 1 Azonos lesz 1/3 Csökkenni fog -1/3 Nincs -1 Gépberuházások volumene az előző évhez képest várhatóan (BGVX) Nő 1 Változatlan 1/3 Csökken -1/3 Nincs -1 Építési beruházások volumene az előző évhez képest várhatóan (BEVX) Nő 1 Változatlan 1/3 Csökken -1/3 Nincs -1 Az egyes részmutatók definíciójának megfelelően elméletileg -1 ≤ KM ≤ 1 ahol -1 a legkedvezőtlenebb üzleti helyzetet 1 pedig a legkedvezőbb üzleti helyzetet jelenti. Természetesen KM tapasztalati értékénél előfordulhat, hogy még a legmélyebb válság esetén sem közelíti meg a -1-es értéket, illetve a kimagaslóan gyors ütemű fellendülés esetén sem éri el a KM +1-et. Ezért a KM tapasztalatai értékeinek pontos értelmezése csak hosszabb, több konjunktúra ciklust tartalmazó idősor esetében lehetséges.

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 24/41

5.2. GVI Bizonytalansági Mutató (GVI BM)

A GVI BM nem más, mint egy n elemű cégcsoport esetében a konjunktúra mutató (KM) szórása (σn ): BM n= σn (3)

A GVI BM azt mutatja, hogy mennyire egyöntetű a cégek véleménye saját konjunkturális helyzetükről. Nagymértékű eltérés (nagy szórás) arra utal, hogy a cégek ellentmondásos információk alapján, illetve egymásnak ellentmondó reálindikátorokat figyelembe véve, azaz nagyfokú bizonytalanság közepette alakítják ki véleményüket. Ha egyöntetű a cégek helyzetmegítélése, akkor ez arra utal, hogy egyértelmű és könnyen értelmezhető reál-mutatókra alapozva tudják kialakítani véleményüket, azaz kisebb mértékű a vállalati szféra bizonytalansága.

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 25/41

6. Ábrák

Az ábrákon (a 6.1. és a 6.3. ábra kivételével) az értékek (függőleges tengely) –1 és +1 között változhatnak. –1 jelenti azt, hogy az adott mutató esetében minden válaszadó cég romlásra, illetve romló helyzetre számít, +1 pedig azt, hogy minden cég javulást, illetve jó helyzetet érzékel.

Az 6.1. ábrán a GVI konjunktúra mutatót ábrázoljuk százalékos formában, ahol 100 % jelenti azt, ha egyértelmű és minden cég számára fellendülés, javuló tendencia érvényesül, -100 % pedig azt, ha minden cég számára visszaesés és romló tendencia a jellemző.

6.1. ábra: A GVI konjunktúra mutató alakulása, 1998-2012, %

A GVI Konjunktúra Mutató alakulása, 1998-2012

-20,0

-10,0

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

98_ju

n

98_d

ec

99_ju

n

99_d

ec

00_ju

n

00_o

kt

01_m

aj

01_o

kt

02_a

pr

02_o

kt

03_a

pr

03_o

kt

04_a

pr

04_o

kt

05_a

pr

05_o

kt

06_a

pr

06_o

kt

07_a

pr

07_o

kt

08_a

pr

08_o

kt

09_a

pr

09_o

kt

10_a

pr

10_o

kt

11_a

pr

11_o

kt

12_a

pr

12_o

kt

6.2. ábra: A GVI konjunktúra mutató és a GDP növekedési ütemének alakulása, 1998-2012, %

A GDP és a GVI Konjunktúra Mutató alakulása 1998-20 12

-8,00

-6,00

-4,00

-2,00

0,00

2,00

4,00

6,00

98_jun

98_dec

99_jun

99_dec

00_jun

00_okt

01_maj

01_okt

02_apr

02_okt

03_apr

03_okt

04_apr

04_okt

05_apr

05_okt

06_apr

06_okt

07_apr

07_okt

08_apr

08_okt

09_apr

09_okt

10_apr

10_okt

11_apr

11_okt

12_apr

12_okt

-0,30

-0,20

-0,10

0,00

0,10

0,20

0,30

0,40

GDP

KM

GDP adatok = szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatokból számolt, féléves növekedési ütemek, előző év azonos időszaka = 100,0 — tényadatok --- becslés

Forrás: MKIK GVI

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 26/41

6.3. ábra: A GVI Bizonytalansági Mutató alakulása, 1998-2012

GVI Vállalati Bizonytalansági Mutató, 1998-2012

0,34

0,36

0,38

0,40

0,42

0,44

0,46

0,48

0,50

0,52

98_jun

98_d

ec

99_ju

n

99_dec

00_jun

00_okt

01_m

aj

01_ok

t

02_a

pr

02_o

kt

03_a

pr

03_o

kt

04_apr

04_ok

t

05_a

pr

05_o

kt

06_ap

r

06_ok

t

07_apr

07_okt

08_a

pr

08_o

kt

09_ap

r

09_ok

t

10_apr

10_okt

11_a

pr

11_o

kt

12_a

pr

12_ok

t

6.4. ábra: A GVI konjunktúra mutató alakulása – októberi felvételek, 1998-2012

A GVI Konjunktúra Mutató adatai - második félév, 19 98-2012

0,1860,201 0,200

0,148 0,143

0,119

0,0870,106

0,087

0,042

-0,071

-0,096

0,104

0,013 0,019

-0,15

-0,1

-0,05

0

0,05

0,1

0,15

0,2

0,25

98_dec 99_dec 00_okt 01_okt 02_okt 03_okt 04_okt 05_okt 06_okt 07_okt 08_okt 09_okt 10_okt 11_okt 12_okt

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 27/41

6.5. ábra: A GVI konjunktúra mutató alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint, 1998-2012

GVI Konjunktúra Mutató a külföldi tulajdon aránya s zerint, 1998-2012

-0,3

-0,2

-0,1

0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

98_ju

n

98_d

ec

99_ju

n

99_d

ec

00_ju

n

00_o

kt

01_m

aj

01_o

kt

02_a

pr

02_o

kt

03_a

pr

03_o

kt

04_a

pr

04_o

kt

05_a

pr

05_o

kt

06_a

pr

06_o

kt

07_a

pr

07_o

kt

08_a

pr

08_o

kt

09_a

pr

09_o

kt

10_a

pr

10_o

kt

11_a

pr

11_o

kt

12_a

pr

12_o

kt

nincs

x-50%

51-x%

6.6. ábra: A GVI konjunktúra mutató alakulása a cégek nagysága szerint, 1998-2012

A GVI Konjunktúra Mutató a cégek mérete szerint (lé tszám, f ő), 1998-2012

-0,4

-0,3

-0,2

-0,1

0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

98_ju

n

98_d

ec

99_ju

n

99_d

ec

00_ju

n

00_o

kt

01_m

aj

01_o

kt

02_a

pr

02_o

kt

03_a

pr

03_o

kt

04_a

pr

04_o

kt

05_a

pr

05_o

kt

06_a

pr

06_o

kt

07_a

pr

07_o

kt

08_a

pr

08_o

kt

09_a

pr

09_o

kt

10_a

pr

10_o

kt

11_a

pr

11_o

kt

12_a

pr

12_o

kt

x-910-4950-249250-x

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 28/41

6.7. ábra: A GVI konjunktúra mutató alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint, 1999-2012

A GVI Konjunktúra Mutató az export összes értékesít ésen belüli aránya szerint,1999-2012

-0,3

-0,2

-0,1

0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

99_jun

99_dec

00_jun

00_okt

01_maj

01_okt

02_apr

02_okt

03_apr

03_okt

04_apr

04_okt

05_apr

05_okt

06_apr

06_okt

07_apr

07_okt

08_apr

08_okt

09_apr

09_okt

10_apr

10_okt

11_apr

11_okt

12_apr

12_okt

nincs1-32%33-66%67-x%

6.8. ábra: A GVI konjunktúra mutató alakulása gazdasági ágak szerint, 1998-2012

A GVI Konjunktúra Mutató alakulása ágazatok szerint , 1998-2012

-0,4

-0,3

-0,2

-0,1

0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

98_jun

98_dec

99_jun

99_dec

00_jun

00_okt

01_maj

01_okt

02_apr

02_okt

03_apr

03_okt

04_apr

04_okt

05_apr

05_okt

06_apr

06_okt

07_apr

07_okt

08_apr

08_okt

09_apr

09_okt

10_apr

10_okt

11_apr

11_okt

12_apr

12_okt

ipar építőipar kereskedelem egyéb szolgáltatás

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 29/41

6.9. ábra: A GVI Konjunktúra Mutató összetevőinek alakulása, 1998-2012

A GVI Konjunktúra Mutató összetev őinek alakulása, 1998-2012

-0,6

-0,4

-0,2

0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

98_jun

98_dec

99_jun

99_dec

00_jun

00_okt

01_maj

01_okt

02_apr

02_okt

03_apr

03_okt

04_apr

04_okt

05_apr

05_okt

06_apr

06_okt

07_apr

07_okt

08_apr

08_okt

09_apr

09_okt

10_apr

10_okt

11_apr

11_okt

12_apr

12_okt

uhjx uhvx vjjx vjvx msvx1 bevx1 bgvx1 lsvx

uhjx: jelenlegi üzleti helyzet; uhvx: várható üzleti helyzet; vjjx: vállalkozás jövedelmezősége jelenleg; vjvx: vállalkozás jövedelmezősége várhatóan; msvx: rendelésállomány várható alakulása; bevx: építési beruházások várható alakulása; bgvx: gépberuházások várható alakulása, lvvx: létszám várható alakulása.

6.10. ábra: Az építési és a gépberuházások várható alakulása, 1998-2012

Építési beruházások (BEVX) és Gépberuházások (BGVX) várható alakulása, 1998-2012

-0,6

-0,4

-0,2

0,0

0,2

0,4

0,6

98_ju

n

98_de

c

99_jun

99_de

c

00_jun

00_o

kt

01_m

aj

01_o

kt

02_a

pr

02_ok

t

03_a

pr

03_ok

t

04_a

pr

04_ok

t

05_a

pr

05_ok

t

06_a

pr

06_ok

t

07_ap

r

07_ok

t

08_ap

r

08_ok

t

09_ap

r

09_ok

t

10_ap

r

10_ok

t

11_ap

r

11_ok

t

12_ap

r

12_ok

t

bevx1

bgvx1

bevx1: építési beruházások várható alakulása;bgvx1: gépberuházások várható alakulása

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 30/41

6.11. ábra: A beruházások várható alakulása a következő félévben, 2001-2012, a válaszadók százalékéban

Beruházási volumen várható alakulása, 2001-2012, %

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

01_ok

t

02_ap

r

02_o

kt

03_ap

r

03_o

kt

04_ap

r

04_okt

05_a

pr

05_ok

t

06_a

pr

06_ok

t

07_apr

07_ok

t

08_ap

r

08_o

kt

09_ap

r

09_o

kt

10_a

pr

10_okt

11_a

pr

11_ok

t

12_a

pr

12_ok

t

csökkenni fog

nem változiknövekedni fog

6.12. ábra: A beruházási aktivitás (gépberuházások) várható alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint, 1998-2012

Beruházási aktivitás (gépberuházások) alakulása a k ülföldi tulajdon aránya szerint, 1998-2012

-0,50

-0,30

-0,10

0,10

0,30

0,50

0,70

98_jun

98_dec

99_jun

99_dec

00_jun

00_okt

01_maj

01_okt

02_apr

02_okt

03_apr

03_okt

04_apr

04_okt

05_apr

05_okt

06_apr

06_okt

07_ap

r

07_okt

08_ap

r

08_ok

t

09_ap

r

09_ok

t

10_ap

r

10_ok

t

11_apr

11_ok

t

12_apr

12_okt

nincsx-50%51-x%

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 31/41

6.13. ábra: A tervezett létszámváltozás a következő fél évben, 1998-2012

Tervezett létszámváltozás a következ ő félévben, 1998-2012

-0,40

-0,30

-0,20

-0,10

0,00

0,10

0,20

0,30

0,40

98_jun

98_d

ec

99_jun

99_d

ec

00_jun

00_ok

t

01_m

aj

01_ok

t

02_ap

r

02_ok

t

03_ap

r

03_ok

t

04_ap

r

04_ok

t

05_ap

r

05_ok

t

06_ap

r

06_ok

t

07_ap

r

07_ok

t

08_ap

r

08_ok

t

09_ap

r

09_okt

10_ap

r

10_ok

t

11_ap

r

11_okt

12_ap

r

12_okt

6.14. ábra: Várható munkaerő-kereslet a cégek létszám-kategóriái szerint, 1998-2012

Várható munkaer ő-kereslet a cégek létszámkategóriái szerint, 1998-2 012

-0,4

-0,3

-0,2

-0,1

0,0

0,1

0,2

0,3

98_jun

98_dec

99_jun

99_dec

00_jun

00_okt

01_maj

01_okt

02_apr

02_okt

03_apr

03_okt

04_apr

04_okt

05_apr

05_okt

06_apr

06_okt

07_apr

07_okt

08_apr

08_okt

09_apr

09_okt

10_apr

10_okt

11_apr

11_okt

12_apr

12_okt

x-910-4950-249250-x

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 32/41

6.15. ábra: A kapacitáskihasználás átlagos szintjének alakulása, 1998-2012

Kapacitások átlagos kihasználtsága jelenleg (%), 19 98-2012

77,479,1

76,978,6 78,1

79,678,0 77,4

76,0 76,875,2

77,9

75,6

77,9

73,5

77,1 76,478,4

79,678,3 78,5 79,2

71,4

74,0

71,9

75,876,9 77,1

75,076,5

50,0

55,0

60,0

65,0

70,0

75,0

80,0

85,0

98_jun

98_dec

99_jun

99_d

ec

00_jun

00_ok

t

01_m

aj

01_ok

t

02_ap

r

02_ok

t

03_a

pr

03_ok

t

04_ap

r

04_ok

t

05_ap

r

05_ok

t

06_ap

r

06_ok

t

07_ap

r

07_ok

t

08_ap

r

08_ok

t

09_ap

r

09_ok

t

10_ap

r

10_ok

t

11_ap

r

11_ok

t

12_ap

r

12_ok

t

6.16. ábra: A kapacitáskihasználtság szintjének alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint (%), 1999-2012

A kapacitáskihasználtság becsült szintje az export árbevételen belüli aránya szerint (%), 1999-2012

65,0

70,0

75,0

80,0

85,0

90,0

99_jun

99_dec

00_jun

00_okt

01_maj

01_ok

t

02_apr

02_okt

03_ap

r

03_okt

04_apr

04_ok

t

05_ap

r

05_okt

06_ap

r

06_okt

07_apr

07_ok

t

08_apr

08_okt

09_apr

09_okt

10_apr

10_ok

t

11_ap

r

11_okt

12_apr

12_okt

nincs 1-32% 33-66% 67-x%

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 33/41

6.17. ábra: Az összes értékesítés volumenének alakulása az elmúlt félévben, 1998-2012

Összes értékesítés alakulása az elmúlt félévben, 19 98-2012

-1,0

-0,8

-0,6

-0,4

-0,2

0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

1,0

98_jun

98_dec

99_jun

99_dec

00_jun

00_okt

01_maj

01_okt

02_apr

02_okt

03_apr

03_okt

04_apr

04_okt

05_apr

05_okt

06_apr

06_okt

07_apr

07_okt

08_apr

08_okt

09_apr

09_okt

10_apr

10_okt

11_apr

11_okt

12_apr

12_okt

6.18. ábra: Az export volumenének alakulása (EVEY), 1998-2012

Export forgalom volumenének alakulása, 1998-2012, %

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

98_jun

98_dec

99_jun

99_dec

00_jun

00_okt

01_maj

01_okt

02_apr

02_okt

03_apr

03_okt

04_apr

04_okt

05_apr

05_okt

06_apr

06_okt

07_apr

07_okt

08_apr

08_okt

09_apr

09_okt

10_apr

10_okt

11_apr

11_okt

12_apr

12_okt

csökkentnem változottnőtt

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 34/41

6.19. ábra: A rendelésállomány alakulása (MSVX), 1998-2012

A rendelésállomány alakulása, 1998-2012

0,10

0,15

0,20

0,25

0,30

0,35

0,40

0,45

0,50

0,55

0,60

98_jun

98_d

ec

99_jun

99_d

ec

00_jun

00_okt

01_m

aj

01_ok

t

02_ap

r

02_okt

03_ap

r

03_okt

04_ap

r

04_ok

t

05_ap

r

05_okt

06_ap

r

06_okt

07_ap

r

07_okt

08_ap

r

08_okt

09_ap

r

09_okt

10_ap

r

10_okt

11_ap

r

11_okt

12_ap

r

12_okt

6.20. ábra: A jelenlegi és a várható üzleti helyzet alakulása, 1998-2012

Üzleti helyzet jelenleg (UHJX) és várható üzleti he lyzet (UHVX) alakulása 1998-2012

-0,4

-0,3

-0,2

-0,1

0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

98_jun

98_dec

99_jun

99_dec

00_jun

00_okt

01_maj

01_okt

02_apr

02_okt

03_apr

03_okt

04_apr

04_okt

05_apr

05_okt

06_apr

06_okt

07_apr

07_okt

08_apr

08_okt

09_apr

09_okt

10_apr

10_okt

11_apr

11_okt

12_apr

12_okt

uhjx

uhvx

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 35/41

6.21. ábra: A jelenlegi (VJJX) és a várható jövedelmezőség (VJVX) alakulása, 1998-2012

Vállalat jövedelmez ősége jelenleg (VJJX) és várható jövedelmez őség (VJVX) alakulása, 1998-2012

-0,3

-0,2

-0,1

0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

98_jun

98_dec

99_jun

99_dec

00_jun

00_ok

t

01_maj

01_ok

t

02_ap

r

02_ok

t

03_ap

r

03_ok

t

04_ap

r

04_ok

t

05_ap

r

05_ok

t

06_ap

r

06_okt

07_ap

r

07_okt

08_apr

08_okt

09_apr

09_okt

10_apr

10_okt

11_apr

11_okt

12_apr

12_okt

vjjx

vjvx

6.22. ábra: A jelenlegi jövedelmezőség a cég nagysága (létszám-kategóriák) szerint, 1998-2012

A vállalat jelenlegi jövedelmez őségének megítélése a cégek nagysága (létszámkategóriák) szerint (f ő), 1998-2012

-0,5

-0,4

-0,3

-0,2

-0,1

0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

98_jun

98_dec

99_jun

99_dec

00_jun

00_okt

01_maj

01_okt

02_apr

02_okt

03_apr

03_okt

04_apr

04_okt

05_apr

05_okt

06_apr

06_okt

07_apr

07_okt

08_apr

08_okt

09_apr

09_okt

10_apr

10_okt

11_apr

11_okt

12_apr

12_okt

x-9 10-49 50-249 250-x

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 36/41

6.23. ábra: Az export árbevétel volumenének alakulása az elmúlt félévben (EVEY), 1998-2012

Export árbevétel volumenének alakulása az elmúlt fé l évben, 1998-2012

-0,5

-0,4

-0,3

-0,2

-0,1

0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

98_jun

98_dec

99_jun

99_dec

00_jun

00_okt

01_maj

01_okt

02_apr

02_okt

03_apr

03_okt

04_apr

04_okt

05_apr

05_okt

06_apr

06_okt

07_apr

07_okt

08_apr

08_okt

09_apr

09_okt

10_apr

10_okt

11_apr

11_okt

12_apr

12_okt

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 37/41

7. Táblázatok

7.1. táblázat: Az adatfelvételek megoszlása gazdasági ágazat szerint 1998-2012 (N=50.784) *

felvétel ideje * s_

s_

Total 1,00 ipar 2,00 építőipar

3,00

kereskedelem

4,00 egyéb

szolgáltatás

felvétel ideje

1,0000 1998/1 22,9% 6,2% 30,2% 40,6% 100,0%

2,0000 1998/2 30,4% 7,4% 26,5% 35,7% 100,0%

3,0000 1999/1 32,2% 8,6% 27,4% 31,9% 100,0%

4,0000 1999/2 30,0% 7,6% 29,0% 33,4% 100,0%

5,0000 2000/1 31,4% 11,0% 27,8% 29,8% 100,0%

6,0000 2000/2 31,1% 8,9% 25,5% 34,5% 100,0%

7,0000 2001/1 29,4% 10,3% 25,7% 34,6% 100,0%

8,0000 2001/2 32,8% 10,3% 23,4% 33,5% 100,0%

9,0000 2002/1 34,7% 10,4% 22,9% 32,0% 100,0%

10,0000 2002/2 31,8% 10,7% 22,7% 34,8% 100,0%

11,0000 2003/1 30,0% 11,8% 22,8% 35,4% 100,0%

12,0000 2003/2 31,3% 9,6% 21,8% 37,3% 100,0%

13,0000 2004/1 29,7% 13,1% 21,5% 35,7% 100,0%

14,0000 2004/2 31,3% 10,6% 23,5% 34,5% 100,0%

15,0000 2005/1 31,7% 12,5% 23,4% 32,4% 100,0%

16,0000 2005/2 32,2% 10,9% 24,1% 32,8% 100,0%

17,0000 2006/1 36,9% 12,6% 21,3% 29,2% 100,0%

18,0000 2006/2 33,9% 10,6% 20,8% 34,7% 100,0%

19,0000 2007/1 30,4% 11,5% 20,4% 37,7% 100,0%

20,0000 2007/2 31,1% 12,4% 21,5% 35,0% 100,0%

21,0000 2008/1 55,6% 9,6% 11,0% 23,8% 100,0%

22,0000 2008/2 32,9% 7,1% 16,1% 43,8% 100,0%

23,0000 2009/1 33,2% 9,9% 17,6% 39,3% 100,0%

24,0000 2009/2 28,0% 11,9% 21,7% 38,4% 100,0%

25,0000 2010/1 24,4% 16,7% 21,3% 37,6% 100,0%

26,0000 2010/2 22,6% 16,4% 21,0% 40,1% 100,0%

27,0000 2011/1 23,8% 15,3% 22,0% 38,8% 100,0%

28,0000 2011/2 22,7% 15,6% 22,3% 39,4% 100,0%

29,0000 2012/1 24,2% 15,0% 21,7% 39,1% 100,0%

30,0000 2012/2 20,1% 13,3% 22,9% 43,7% 100,0%

Total 29,4% 11,4% 23,0% 36,2% 100,0%

*: súlyozatlan adatok

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 38/41

7.2. táblázat: Az adatfelvételek megoszlása a cég nagysága (létszám, fő) szerint (N= 50.784)*

felvétel ideje * létszámkategóriák

ltso létszámkategóriák, fo

Total 1,0000 x-9 2,0000 10-49 3,0000 50-249 4,0000 250-x

felvétel ideje 1,0000 1998/1 47,4% 26,5% 17,7% 8,4% 100,0%

2,0000 1998/2 35,3% 33,1% 22,1% 9,4% 100,0%

3,0000 1999/1 35,5% 34,8% 21,0% 8,7% 100,0%

4,0000 1999/2 43,2% 28,5% 20,0% 8,3% 100,0%

5,0000 2000/1 42,9% 30,2% 18,0% 8,8% 100,0%

6,0000 2000/2 43,1% 31,6% 16,8% 8,5% 100,0%

7,0000 2001/1 50,9% 29,6% 13,8% 5,6% 100,0%

8,0000 2001/2 44,1% 31,4% 17,1% 7,3% 100,0%

9,0000 2002/1 44,1% 32,8% 16,7% 6,4% 100,0%

10,0000 2002/2 49,1% 29,7% 15,7% 5,5% 100,0%

11,0000 2003/1 52,9% 27,8% 13,9% 5,5% 100,0%

12,0000 2003/2 50,7% 27,9% 16,1% 5,2% 100,0%

13,0000 2004/1 51,0% 28,2% 14,7% 6,1% 100,0%

14,0000 2004/2 46,9% 31,8% 15,7% 5,7% 100,0%

15,0000 2005/1 49,7% 31,7% 13,1% 5,4% 100,0%

16,0000 2005/2 46,7% 31,5% 17,1% 4,7% 100,0%

17,0000 2006/1 45,7% 30,4% 18,2% 5,7% 100,0%

18,0000 2006/2 43,1% 28,6% 18,0% 10,4% 100,0%

19,0000 2007/1 46,7% 29,9% 16,6% 6,8% 100,0%

20,0000 2007/2 46,0% 30,2% 17,4% 6,4% 100,0%

21,0000 2008/1 39,5% 19,3% 26,6% 14,6% 100,0%

22,0000 2008/2 36,0% 28,9% 20,4% 14,7% 100,0%

23,0000 2009/1 39,6% 21,0% 27,6% 11,8% 100,0%

24,0000 2009/2 41,9% 22,1% 27,7% 8,3% 100,0%

25,0000 2010/1 45,6% 21,4% 26,3% 6,7% 100,0%

26,0000 2010/2 47,9% 18,4% 24,5% 9,2% 100,0%

27,0000 2011/1 47,2% 19,3% 23,2% 10,3% 100,0%

28,0000 2011/2 51,5% 19,6% 21,2% 7,7% 100,0% 29,0000 2012/1 50,1% 18,5% 22,7% 8,1% 100,0% 30,0000 2012/2 61,3% 14,6% 16,6% 7,6% 100,0%

Total 46,6% 26,3% 19,2% 7,9% 100,0% *: súlyozatlan adatok

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 39/41

7.3. táblázat: A GVI Konjunktúra Mutató és összetevőinek alakulása, 1998-2012 (N= 50.784) *

N bm km*100 km(median)*100 kkj kkvx uhjx

2050 1998 június 39,4469 23,2964 26,66 77,4161 0,2995 0,1938 1705 1998 december 38,2971 19,3787 19,99 79,0667 0,1572 0,2138 2053 1999 június 39,6044 17,1569 13,34 76,8796 0,1176 0,1382 2274 1999 december 41,4331 20,2565 23,33 78,5930 0,2270 0,1753 1606 2000 június 40,6035 21,1590 26,66 78,0613 0,2368 0,1932 1550 2000 október 41,6586 19,8958 20,00 79,5683 0,1684 0,2063 1276 2001 május 37,3871 30,4800 33,33 77,9580 0,3431 0,2079 1492 2001 október 38,9042 14,0287 13,32 77,4281 0,1765 0,1346 1565 2002 április 39,1955 22,2438 20,00 76,0160 0,2325 0,1034 1694 2002 október 38,5497 15,1543 16,66 76,7691 0,1522 0,0810 1743 2003 április 42,9694 11,8851 13,32 75,1952 0,2072 0,0038 1919 2003 október 46,0935 12,5622 13,33 77,9278 0,0464 0,1026 1461 2004 április 43,3298 13,9858 13,33 75,6244 0,2049 0,1049 1527 2004 október 42,3233 10,1994 13,32 77,8820 0,0870 0,0834 1814 2005 április 44,7660 9,6250 13,32 73,4835 0,1640 0,1130 1291 2005 október 43,3855 9,9325 13,32 77,0716 0,0992 0,1068 1349 2006 április 43,1232 16,4679 19,99 76,4310 0,1733 0,2088 1309 2006_október 43,3176 8,9446 9,99 78,3741 0,0856 0,2517 1433 2007_április 44,4587 10,9007 13,34 79,5589 0,1235 0,2334 1217 2007_október 46,2280 4,2050 9,99 78,2586 0,0446 0,1672 1145 2008_április 49,3910 12,0296 13,33 78,5326 0,1503 0,1885 1480 2008_október 43,3501 -7,1462 -6,66 79,2320 -0,1077 0,1440 1450 2009_április 41,7099 -18,0177 -15,46 71,4450 -0,0538 -0,0927 1383 2009_október 41,7267 -9,6406 -10,00 73,9513 -0,0176 0,0075 1640 2010_április 46,0697 14,8064 13,32 71,8550 0,1690 0,1292 1869 2010_október 45,5374 10,3613 13,32 75,8288 0,1236 0,1214 1823 2011_április 45,5910 16,8300 16,66 76,8672 0,2037 0,1232 1906 2011_október 45,0200 1,3100 3,32 77,1245 -0,0316 0,1113 2558 2012_április 45,1314 8,7000 13,32 75,0338 0,1430 0,0801 3182 2012. október 45,1940 1,9082 6,66 76,5480 -0,0158 0,0748

*: N: az adatfelvétel során válaszoló cégek száma bm: bizonytalansági mutató km_median: a GVI konjunktúra mutató mediánja km*100: a GVI konjunktúra mutató értéke százalékos formában kkj: a kapacitáskihasználás jelenlegi mértéke kkvx: a kapacitáskihasználtság várható alakulása uhjx: üzleti helyzet jelenleg

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 40/41

7.4. táblázat: A GVI Konjunktúra Mutató és összetevőinek alakulása, 1998-2012 (N= 50.784)*

N uhvx vjjx vjvx msvx1 bevx1 bgvx1 bsvy 2050 1998 június 0,2335 -0,0062 0,1602 0,5413 -0,1524 0,3218 1705 1998 december 0,0996 0,0168 0,1085 0,4953 -0,1691 0,3365 2053 1999 június 0,1773 -0,0482 0,1434 0,3825 -0,0792 0,2470 2274 1999 december 0,1219 -0,0122 0,1374 0,4829 0,0274 0,3033 1606 2000 június 0,1868 0,0218 0,1286 0,5073 -0,0096 0,2904 1550 2000 október 0,0876 0,0233 0,1003 0,5293 -0,0358 0,3242 1276 2001 május 0,2742 0,0545 0,2785 0,5578 0,0973 0,3611 1492 2001 október 0,0710 -0,0738 0,1195 0,3796 -0,0527 0,3280 0,1263 1565 2002 április 0,2295 -0,1023 0,1970 0,5033 0,0095 0,3129 0,1197 1694 2002 október 0,1569 -0,0970 0,0556 0,4310 -0,0876 0,2797 0,1137 1743 2003 április 0,1031 -0,1647 0,0436 0,4439 -0,0959 0,1944 0,0806 1919 2003 október 0,1001 -0,0582 0,0278 0,4079 -0,1781 0,1630 0,0638 1461 2004 április 0,1166 -0,0042 0,0150 0,4275 -0,1202 0,2526 0,1878 1527 2004 október 0,0608 -0,0987 -0,0379 0,3959 -0,1506 0,2032 0,1601 1814 2005 április 0,0706 -0,0975 -0,0003 0,3824 -0,1152 0,1361 0,0637 1291 2005 október 0,1129 -0,0425 0,0365 0,3298 -0,1695 0,1810 0,1368 1349 2006 április 0,1658 -0,0203 0,0892 0,4138 -0,1389 0,1859 0,1487 1309 2006_október 0,0460 0,0390 -0,0584 0,3851 -0,2931 0,0567 0,0422 1433 2007_április 0,0583 0,0164 -0,0462 0,3795 -0,1716 0,1142 0,0151 1217 2007_október -0,0404 -0,0728 -0,1126 0,3191 -0,1762 0,0893 0,0845 1145 2008_április 0,1068 -0,0115 0,0152 0,4416 -0,2228 0,0840 0,0941 1480 2008_október -0,2184 0,0056 -0,1880 0,1806 -0,3708 -0,0456 -0,0235 1450 2009_április -0,3450 -0,2121 -0,2493 0,1383 -0,4558 -0,1646 -0,2318 1383 2009_október -0,1229 -0,1244 -0,1303 0,1990 -0,4921 -0,2387 -0,0969 1640 2010_április 0,1424 -0,0736 0,1457 0,3957 -0,2629 0,0925 0,1815 1869 2010_október 0,0637 -0,0053 0,0308 0,3307 -0,1998 0,0712 0,1088 1823 2011_április 0,2113 -0,0043 0,1413 0,4505 -0,1837 0,1010 0,2015 1906 2011_október -0,0567 0,0109 -0,1168 0,2656 -0,2295 -0,0088 0,0723 2558 2012_április 0,0697 -0,0721 0,0094 0,3583 -0,2701 0,0968 0,1561 3182 2012. október 0,0052 -0,0068 -0,0937 0,2776 -0,4021 -0,0035 0,2365

*: uhvx: várható üzleti helyzet a következő hat hónapban vjjx: a vállalkozás jövedelmezősége jelenleg vjvx: a vállalkozás várható jövedelmezősége a következő hat hónapban msvx: megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban bgvx: gépberuházások volumenének alakulása a következő hat hónapban bevx: építési beruházások volumenének alakulása a következő hat hónapban bsvy:: beruházások várható alakulása

MKIK GVI • 1034 Budapest, Bécsi út 120. • tel: 235-05-84 • fax: 235-07-13 • e-mail: gvi@gvi.hu • Internet: http://www.gvi.hu 41/41

5.5. táblázat: A GVI vállalati konjunktúra felvétel egyéb részmutatóinak alakulása 1998-2012 (N= 50.784) *

N evox evv lsvx evey mevy 2050 1998 június 0,2876 0,0714 0,2976 0,4982 1705 1998 december 0,2922 0,0181 0,2029 0,3105 2053 1999 június 0,1104 -0,0344 0,0727 0,1023 2274 1999 december 0,2459 -0,0477 0,1939 0,3666 1606 2000 június 0,2697 0,0369 0,3434 0,3979 1550 2000 október 0,3691 -0,0004 0,3292 0,3470 1276 2001 május 0,3401 0,0644 0,3799 0,4028 1492 2001 október 0,1893 -0,1226 0,1144 0,0940 1565 2002 április 0,0966 0,0634 -0,0640 0,2877 1694 2002 október 0,0969 -0,0550 -0,0704 0,2281 1743 2003 április -0,0435 1,8311 -0,0948 -0,1799 0,2764 1919 2003 október 0,1320 2,1637 -0,1264 -0,0401 0,1806 1461 2004 április 0,1081 1,7806 -0,0779 0,1283 0,2771 1527 2004 október 0,0974 2,1526 -0,1552 0,0605 0,1789 1814 2005 április -0,0543 2,0962 -0,1985 0,0408 0,2931 1291 2005 október 0,0507 2,1246 -0,1189 0,2492 0,2177 1349 2006 április 0,1635 2,2192 0,0147 0,3431 0,2671 1309 2006_október 0,2430 2,1543 -0,0744 0,4101 0,3281 1433 2007_április 0,1079 2,1455 -0,0948 0,3549 0,2249 1217 2007_október 0,0667 2,0313 -0,0892 0,2895 0,2896 1145 2008_április 0,0657 2,1720 -0,0331 0,3004 0,3554 1480 2008_október -0,0051 1,8363 -0,1511 0,0293 -0,1630 1450 2009_április -0,5162 1,6557 -0,2923 -0,4514 -0,1493 1383 2009_október -0,5099 1,8443 -0,1741 -0,4215 -0,0354 1640 2010_április -0,3074 2,1073 -0,0251 -0,1127 0,3546 1869 2010_október -0,0374 2,0954 0,0146 0,3724 0,2859 1823 2011_április 0,0100 2,2032 0,0907 0,3661 0,4386 1906 2011_október -0,0043 1,9862 -0,0917 0,2953 0,1061 2558 2012_április -0,0548 2,0815 0,0128 0,1641 0,2598 3182 2012- október -0,0452 1,9898 -0,0087 0,0919 0,0662

*: evox: összes értékesítés volumenének alakulása az elmúlt félévben evv: összes értékesítés volumenének várható alakulása lsvx: a létszám várható alakulása evey: export értékesítés alakulása az elmúlt félévben mevy: export rendelésállomány várható alakulása