Ítélet

Gólyabál Európai Unió AiesecHadik és Szatyor Klimt Fekete Balázs

2010. november 16.

Ki juthat be?Nagyító alatt a Felsõoktatási Törvénytervezet

XIII. évfolyam, 5. szám A Pázmány Péter Katolikus Egyeteme-mail: itelet@jak.ppke.hu Jog- és Államtudományi Karánakhonlap: www.jak.ppke.hu/itelet hivatalos lapja

2010. október 22-én az Index internetes hírportál „Buktatást vezet-nének be az egyetemeken” c. nagy vihart kavart cikkében szivárog-tatott ki információkat az új felsõoktatási törvény koncepciójávalkapcsolatban. Bár a hivatalos tervezetet csak november 2-án mutatjabe a szaktárca, az írás hallgatói körökben nagy felzúdulást váltott ki.

Az Index írásában foglaltak szerint elvennék a hallgatói önkormány-zatoktól az egyetértési jogot (véleményezési jogra cserélnék a hallga-tók rendszerváltás óta létezõ egyetértési jogát a tanulmányi és vizsga-szabályzat, illetve a térítési és juttatási szabályok kialakításában). Egytárgyat csak kétszer vehetnének fel a hallgatók, és csak két-két alka-lommal vizsgázhatnának, ha ez nem sikerül, egyetemi tanulmányaikvéget érnek. Az Index információi szerint a tervezet a felvételit kéttárgyból tett emelt szintû érettségi teljesítéséhez kötné, továbbá többponton visszanyesné az egyetemek és fõiskolák jelenleg meglevõgazdálkodási autonómiáját is. A cikk megjelenésének napján a Mûszaki Egyetem 1956-os meg-emlékezésén a BME hallgatói képviseletének vezetõje kitért ünnepibeszédében az új tervezetre, és felszólította a kormányzatot, hogy necsorbítsa a hallgatói jogokat. A Hallgatói Önkormányzatok OrszágosKonferenciája (HÖOK), a hallgatók országos, kizárólagos érdekkép-viseleti szerve is nemtetszését fejezte ki az új tervezet megvalósulásairánt. Körösparti Péter, a HÖOK elnökének érvelése szerint a vizsgalehe-tõségek korlátozásával a professzorok az egyetemek élet-halál uraiváválnának a fenti intézkedéssel, „kivégzõosztag elé állítva" a vizsgázóhallgatókat. Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár – aki a tervezetet elõ-készítõ bizottság elnöke – azon az állásponton van, hogy a vizsga-lehetõségek korlátozása a valóban tanulni vágyó hallgatók érdekétszolgálja, és azt szeretné elérni, hogy a tanulók már az elsõ vizsga-alkalomra megfelelõen felkészüljenek. Abban mindkét fél egyetért,hogy szükség lenne legalább két emelt szintû érettségihez kötni atovábbtanulást, sõt a hallgatók képviselõje szerint a felvételizõktõl egynyelvvizsga felmutatását is el lehetne várni.A kormányzat állítja: a 2002-2010 közötti idõszakkal ellentétben az újoktatásirányítás valós egyeztetésre és párbeszédre törekszik a hallga-tókkal, a hallgatói érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a parla-menti pártok ifjúsági szervezeteivel. Az MSZP ifjúsági szervezete azIndex cikk utáni órákban közleményben dorgálta a kormányzatot,hiányolva a nemzeti együttmûködést az új felsõoktatási törvénykapcsán. Az IKSZ (Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, a kor-mányzó KDNP ifjúsági szervezete) szerint a Societas árnyékravetõdött, mivel az elmúlt években az ifjú szocialisták nem szólaltakmeg, és nem tiltakoztak akkor, amikor elõzetes konzultáció nélkültandíjat vezettek be a felsõoktatásban, amikor a hallgatók utazási ked-vezményeit megszüntették, vagy amikor a felsõoktatási szakkollé-giumok állami normatíváját drasztikusan csökkentették. Az IKSZálláspontja szerint a felsõoktatásban az új kormány által szorgalmazottpárbeszédre és kiegyensúlyozott szabályozásra van szükség, nem pedigfelelõtlen riogatásra és hangulatkeltésre.Október 25-én Hoffmann Rózsa, az oktatásért felelõs államtitkárközleményben tudatta, hogy november elején nemzeti konzultációindul, és mindazok türelmét kéri, akik a munkaanyag egy-egy részle-tét megismerve máris egyeztetést sürgetnek.Jómagam hallgatói önkormányzati vezetõként õszintén remélem,hogy a november 3-tól induló nemzeti konzultáció során sikerül meg-õrizni a hallgatói jogokat, valamint olyan megállapodások és kompro-misszumok születnek a kormányzat, a Professzorok Batthyány Köre,a HÖOK képviselõi valamint a pártok ifjúsági szervezetei között,hogy minõségi képzést nyújtó, versenyképes felsõoktatás lesz a követ-kezõ években Magyarországon. Hiszen mind a kormánynak, mind ahallgatói képviseletnek ez a célja, ebben nem kételkedem.

Palócz László

– második oldal –

Társadalmi egyeztetés kezdõdik az új felsõoktatási törvényrõl

„Addig volt az Istennek áldása rajtunk,

addig volt országunk,

míg az mi hitünk virágjában volt”

(Pázmány Péter)

I M P R E S S Z U M

Társadalmi egyeztetés kezdõdik az új Felsõoktatási Törvényrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. oldal

Gólyabál 2010 – Nem medencésparty! . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. oldalJavaslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. oldalKitüntették Szilasi Alexet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. oldalJogesetmegoldó verseny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. oldalIustitia leteszi kardját és mérlegét

– Interjú Fekete Balázzsal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4. oldalNem csak a jogászoké a világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5. oldalLOL, avagy a humor hatalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5. oldal1956-tól az új Felsõoktatási Törvényig . . . . . . . . . . . . . . . . . .6. oldalEgyetemi rangsor és Felsõoktatási Törvény . . . . . . . . . . . . .6. oldalTermészeti katasztrófák a gyártósorról . . . . . . . . . . . . . . . . .7. oldalEurópai Unió – Magyarország I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8. oldalNosztalgia a nyugdíjról? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8. oldalAiesec-kel a nagyvilágban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9. oldalKulturális pezsgés Budán – Interjú Falvai Mátyással . . . . .10. oldalAngyali üdvözlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11. oldalOlyan a Hold . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11. oldalL’errant . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11. oldalA világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11. oldalA Berger Dalma jelenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12. oldalRobbie Williams: The Gratest Hits 1990-2010 . . . . . . . . . . .12. oldalHogyan szerezzünk barátot? – Mary és Max . . . . . . . . . . . .13. oldalSoul Kitchen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13. oldalÁkos: A katona imája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14. oldalA szecesszió meztelen igazsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14. oldalJogász Példatár – Interjú Landi Balázzsal . . . . . . . . . . . . . .15. oldalKarrier Kalauz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15. oldalKarrier Iroda – Õszi programok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15. oldalJubileumi ünnepség és alumni konferencia . . . . . . . . . . . . . .16. oldal

TA R TA L O M

Toborzás!Az Ítélet szerkesztõbizottsága szeretettel várja minden olyan

hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újságmunkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a

szerkesztõség bármely tagjánál.

Látogassatok el az Ítélet honlapjára, ahol többek között megtalálhatjátok a lap korábbi számainak archívumát!

www.jak.ppke.hu/iteletCsatlakozzatok hozzánk Facebook-on is!

Felelõs kiadó:Dr. Schanda Balázs dékán

A szerkesztõbizottság tagjai:Aradszki Dea (mûvészet), Bende Tamás (irodalom),

Bárth Bertalan, Both Hunor, Horváth László (kulinária), Hrecska Renáta, Kis-Molnár Flóra, Koltay András (felelõs szerkesztõ),Konta Balázs, Mikola Orsolya (interjú), Palócz László (kari közélet),

Sergõ András (karrier), Stevanyik Ádám (sport), Szabó Imre (közélet), Teleki László, Teleki Levente (egyház),

Tóth Bálint András (kari közélet)

Szerkesztõség:PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba

E-mail cím: itelet@jak.ppke.huHonlap: www.jak.ppke.hu/itelet

Nyomdai kivitelezés:Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.

– harmadik oldal –

Kari Közélet

Mélyen Tisztelt Kollégák!

Alant olvasható gondolataim a tavalyi felsõoktatás vitacikk-sorozat kapcsán szü-lettek, melyeket azóta nevelek, szelidítek, hogy a megfelelõ pillanatban szabadonengedjem elmém ketrecébõl. Komoly tanulság mindenkinek, hogy egy véleményaz idõ múlásával finomodik, s ezáltal sokkal nagyobb hasznot hoz megformálójaés ismerõi számára. Ennek okán kissé elemelkedve, egy magasabb nézõpontbólfigyelhetjük a horizontot. Csak remélhetem, hogy e nézõpont, melyet mostmegismernek, Önöknek is jobb kilátást, mindenekelõtt tisztábban látást hoz.Innen fentrõl, de semmi esetre sem fentebb, mint bárki, jómagam azt látom, hogyproblémáink megoldásakor legtöbbször egymás felé fordulunk, de sosem egy-máshoz. Úgy vélem a helyes magatartás az, ha elõször önmagunk felé fordulunk,de nem el egymástól.Javaslom tehát, tartsunk önvizsgálatot és vállaljunk felelõsséget létünkért, tetteink-ért, mert ez az, ami kiveszett legtöbbünkbõl. Felelõsségvállalás, emberség, tiszteletlegyenek vezérlõ szavaink.Felelõsség, response-ability, azaz a válaszadás képessége. Feladatunk ma szinte végetnem érõ kérdések megválaszolása, melyek közül választott hivatásunk okán a leg-fontosabb, visszautasíthatjuk-e Betegünk kezelését? Hitem szerint nem. Lehetõ-ségünk, hogy szabadon válasszuk meg a gyógymódot, melynek helyes és bölcskiválasztása azonban örök kötelességünk, ami mindannyiunk vállát nyomja. Ezál-tal vállalunk felelõsséget önmagunkért, egymásért, közös jövõnkért. Válaszokatvárok tehát mindenkitõl. Akarjuk-e, hogy e jövõ közös legyen, a mi jövõnk, vagyaz „enyém és a tied”.E közös jövõ tudásból épül, mely bõségesen áll rendelkezésre életünk e szakaszá-ban, az oktatás legfelsõ fokán. Úgy vélem, ezt nem becsüljük meg eléggé. Többtiszteletet követel e szellem, universitas, melyet egy bizonyos módon – talán nemmeglepetés – felelõsségvállalással adhatunk meg.Javaslom tehát egy olyan kereshetõ adatbázis létrehozatalát, mely tartalmazza azévfolyam- és szakdolgozatok címét, bibliográfiáját és a szerzõ nevét, elérhetõségét.E két „örökség”, melyet elsõsorban persze magunkért készítünk, de az egyetemre„hagyományozunk”, fémjelzi ittlétünket, s tudásunk legjavát. Álláspontom szerintezen felhalmozott tudás közös, ha úgy tetszik, nemzeti vagyonunk részét képezi,legalábbis addig, amíg okulásunkat az állam támogatja. E vagyonnal, tulajdonnala jó gazda gondosságával kell, hogy bánjunk és nem hagyhatjuk elsikkadni. Ilymódon, hozzájárulásunkkal munkánk nyilvánosságához, felelõsséget vállalhatunkközös jövõnkért, bármikor készen a válaszra, melyet adott esetben ezenadatbázison keresztül feltett kérdésre kell adnunk. Távolra mutató elképzeléseimnem képezhetik e cikk tárgyát a rendszer további kihasználását illetõen, hiszenjavaslatom inkább elméleti, mint gyakorlati – tisztában vagyok a megvalósításnehézségeivel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tennék hitet jövõje mellett.Egy talán kellemetlen kérdés felett viszont nem hunyhatunk szemet. A cenzus,ami a political correctness divatjában nem túlzottan illendõ fogalom, e rendszer nél-külözhetetlen eleme, mely mellett ki kell állnunk és nem engedhetünk a moder-nitás efféle allûrjeinek. Felelõsségvállalásunk részeként arra is kell gondolnunk,hogy valóban tudásunk legjavát ajánljuk fel közösségünk számára. Meglátásomszerint e minõségi kritérium a javunkra válhat, hiszen ösztönzõleg hat közös tudá-sunk jövõbeni gyarapítói számára.Végezetül sosem szûnõ türelemmel, újra és újra hangsúlyozom és hívom felfigyelmünket, maradjunk meg embernek, hisz ez a legtöbb, amit tehetünk.Szememre vethetik, hogy ezek csak nagy szavak, de ha így van mi más marad?Lebegés a létben, hajszolva, hogy mi lehet az élet sója, megfeledkezve az életsúlyáról. Talán sokunk álma az ûrutazás, azonban próbáljunk meg ezúttal kétlábbal a földön maradni.

BPB

Nem csak a tavalyi, hanem az idei gólyabál is rendhagyó lesz a pázmányosokéletében. 2010. november 18-án a Széchenyi Fürdõ aulája ad helyszínt a gólyákünnepének, ahol sokminden más mellett a hazai popkultúra ismert alakjai istiszteletüket teszik.

Az elõzõ évben egy rendhagyó gólyabálnak lehettek tanúi, akik egy csípõs,novemberi napon ellátogattak a Petõfi Csarnokba: az egyetem öt kara közösenköszöntötte gólyáit egy fergeteges buli keretein belül. Tavaly több mint 2000pázmányos elõtt zenélt a Viva TV-bõl ismert Zola zenekara, a Retro School Bandés a Kowalsky meg aVega, majd az est má-sodik felében a világ-szerte neves HamvaiP.G. kedvezett az elekt-ronikus zene kedve-lõinek. A bulit végülJuhász Laci szettje zár-ta, aki a lelkes közön-ségnek reggel hat óráigpörgette a lemezeket.A hallgatói önkor-mányzat idén is ha-sonló színvonalú ren-dezvényt tervez. A Szé-chenyi Fürdõ Auláját (1146 Budapest, Állatkerti krt. 11.) választottuk helyszínnek,amely kiváló terepet nyújt a november 18-án megrendezésre kerülõ gólyabálnak.A hallgatói önkormányzat mint minden programjánál, de a bálnál különösen istörekszik az igényes szórakoztatás elérésére. Ebben most partnerünk lesz aMystery Gang és a pázmányos berkekben közkedvelt Animal Cannibals, majd a2002-ben alakult Muzzaik DJ-páros, Danny-L és Sullivan. A bál utolsó szereplõjepedig a JÁK rezidensének számító, DJ Jabin lesz. Mindezen programokat színezimég a tombolasorsolás, ahol értékesebbnél értékesebb nyereményekkel gaz-dagodhattok (szépségszalon-jegyek, vacsorameghívások, színházjegyek, kondi-bérletek, taxicsekkek, egyéb tárgyi ajándékok); illetve a gólyabál csúcspontjakéntdefiniált bál szépe választás. A bálkirálynõre és a bálkirályra a helyszínen tudtokmajd szavazni a belépõjegy mellé kapott szavazólapon keresztül. Mindezeketazonban a tradíciónak megfelelõen megelõzi a gólyák által bemutatott nyitótánc,amely idén is a palotás lesz.A gólyabálra a jegyeket november 3-tól vásárolhatjátok meg a fõépület aulájábanminden nap 11 és 15 óra között. A belépõ ára tavalyhoz képest nem változott,vagyis elõvételben a gólyáknak 1500, felsõéveseknek 1800, külsõsöknek 2200forint, míg a helyszínen mindenkinek egyaránt 2500 forint.

Ne feledd: találkozunk november 18-án a Széchenyi Fürdõben!

JÁK HÖK

RÉSZLETES PROGRAM20.00 kapuny i t á s20. 30 ny i tó t ánc21 . 00 bá l22 .00 Mys t e ry Gang23 . 30 tombo l a so r so l á s00.00 An ima l Cann iba l s00. 30 Bá l Sz épe Vá l a s z t á s0 1 . 00 Muzza ik03 .00 DJ J ab inPolgári Jogi

Jogesetmegoldó VersenyOktóber elején ismét megrendezésre került a Polgári Jogi TDK keretébenkarunk már jól ismert Jogesetmegoldó versenye. Örömmel vehettük észre,hogy egyre többen érdeklõdünk az esemény iránt. Ez persze nem csoda, hiszenizgalmas eseteken túl még izgalmasabb megoldásokkal találkozhatunk azindulók jóvoltából. Ez alkalommal egy érdekes kötelmi jogi esettelismerkedhettek meg az érdeklõdõk.A közönség szavazata alapján felperesi kategóriában Csányi Nikolett, azalperesek közül pedig Hrecska Renáta vihette haza az elsõ helyezettnek járóoklevelet. A versenyen rajtuk kívül részt vettek: Bándi Imre, Új Ádám, FáyEszter Veronika, Jauernik Miklós és Kovács Krisztián. Amíg a versenyzõpárosok felkészültek, Mikola Orsolya mutatta be TDK dolgozatát.

Hrecska Renáta

Kitüntették Szilasi AlexetKarunk népszerû rendezvényének, a Pázmány Szalonnak zongoramestere,Szilasi Alex október 23-án átvehette a Lengyel Intézet igazgatójától a varsóiChopin Intézet kitüntetését. A Chopin-év alkalmából kifejtett tevékenysége,munkássága elismeréseként a Chopin-év útlevelét állították ki a részére,amivel a kiválasztottak szûk köréhez tartozhat.

Hrecska Renáta

Javaslat GÓLYABÁL 2010 – Nem medencésparty!

– negyedik oldal –

Kari Közélet

Iustitia leteszi kardját és mérlegét. Kirán-dulni indul. Az irodalom világába. S minketis magával invitál egy nemrég megjelenttanulmányköteten keresztül (Iustitia ki-rándul – Tanulmányok a „jog és irodalom”körébõl. Szent István Társulat, Budapest,2009.). Ha Vele tartunk, kalandos utazásraszámíthatunk: változatos helyeket ismer-hetünk meg, különbözõ szerzõkkel talál-kozhatunk. Garantáltan lesznek régi isme-rõsök – remélem –, de újabbak is, kikkel eza különleges megismerkedés életre szólónyomokat is hagyhat bennünk. Kirándu-lásáról összegyûjtött iratai lejegyzésébentöbbek között Jogbölcseleti Tanszékünkoktatói segédkeztek, a szerkesztõi teendõ-ket pedig H. Szilágyi István, Fekete Balázsés Könczöl Miklós vállalta magára. Ennekapropójából Fekete Balázs Tanár Úrralbeszélgettünk.

– 2009-ben jelent meg a könyv, melynekgyökerei azonban mélyebbre nyúlnak vissza.– Ez egy évtizede tartó munkának azeredménye, de konkrétan a 2008-as II. Jogés irodalom szimpóziumon részt vevõelõadók és annak kapcsán felkért szerzõkírásait tartalmazza, jelentõs részben ka-runk oktatóinak munkáit.– Több tekintetben is együttmûködés történt:egyrészt a Jogbölcseleti Tanszék mellett a Jog-történeti Tanszék is „képviseltette magát” Hor-váth Attila Tanár Úr révén, másrészt a Páz-mány Bölcsészettudományi Karáról is írtakoktatók, harmadrészt pedig a Debreceni Egye-temmel is összefogtak. A lektori munkát pedigKiss Anna, az OKRI munkatársa, a Bûnbe-esett irodalmi hõsök írója látta el.– Innen is látszik, hogy mennyire érdekesa jog és irodalom kapcsolata. – Kétségtelen. Ugyanakkor nem nevezhetnémkönnyed olvasmánynak a kötetet. Kiket akar-nak megszólítani?– Az olvasókat általában. Természetesen akötet szól a szûkebb értelemben felfogottszakmai köröknek, azoknak, akik jogel-mélettel, irodalomelmélettel foglalkoznak,ezen a területen kutatnak. Fontos emellett,hogy az oktatásban is alkalmazhatjuk. Ésszól mindazoknak, akik egy kicsit fogé-konyabbak a jog iránt. Aki szereti példáulMárquezt, olvashat az Egy elõre bejelentettgyilkosság krónikája címû kisregényérõl,jogi szemüvegen keresztül H. SzilágyiIstván jóvoltából. Vagy P. Szabó BélaPapinianus a színpadon. A jog mártírjavagy modern mintakép? címû írásánkeresztül egy római jogász morális vívó-dásait ismerhetjük meg egy barokkdrámán keresztül.

– Ön a nemrég, 2008-ban elhunyt Nobel-díjas orosz író, Szolzsenyicin Gulag sziget-csoport címû dokumentumregényével kapcso-latban írt. Nem kis vállalkozás egy többkötetesmûben megjelenõ jogi rétegekrõl egy rövidebbtanulmányban beszámolni. Hogy esett rá aválasztás?– Szolzsenyicin egy remek és világhírû író.De teljesen szubjektív az indok: viszonylagnagy kézikönyvtárat örököltem nagy-apámtól, melyben kiemelkedõ helyet fog-lalt el az orosz irodalom, és itt szerettemmeg az orosz írókat. A Gulag szigetcso-port egy 1989-es „kalózkiadás” formájábanjutott el hozzám, és elolvasva rögtönmagával ragadott mind a téma, mind magaaz író. Szolzsenyicint nemcsak mint írót, hanemmint személyiséget is jelentõsnek látom,aki számomra egy korszak jelképe. Szol-zsenyicin sorsa összefonódott a 20. századiorosz történelemmel, részt vett a másodikvilágháborúban, megjárta a Gulágot, rövidideig elismert író volt, majd emigrált és1989 után újra visszatért Oroszországba.Amirõl mi a történelemkönyvekbõl tanu-lunk, õ azt mind végigélte és még e viharosidõszakokban is meg tudta õrizni ember-ségét – mindenféle politikai és más nyo-mással szemben. Mindig is szerettem azírásait, mellyel kapcsolatban az volt azújdonság, hogy jogászi szemmel újraol-vassam és A Gulag szigetcsoport jogidimenzióira koncentráljak. A jog megje-lenése a mûben pedig valamilyen szintentermészetesnek mondható, hiszen a Guláglakóinak kellett a szovjet „igazságszolgál-tatással” találkozniuk. – Az irodalom, a történelem és a jog területénis kiemelkedõ a mû. – Komplex, ettõl még jobb és hitelesebb.Jelentõs szerepet játszott abban, hogy akommunizmusról a Nyugat-Európábanlétezõ, gyakran romantikus elképzelésekfokozatosan árnyaltabbá váltak és így anyugati értelmiség is pontosabb és realisz-tikusabb képet alkothatott az ottani rend-szer valóságáról. – Szolzsenyicin 1970-ben átvett Nobel-díjá-nál kiemelték „erkölcsi erejét”. Hogy ezen felülmilyen átható hatással bírt, azt azzal is érzé-kelhetjük, hogy a mû címében szereplõ archi-pelágó, azaz szigetcsoport kifejezést is töröltékaz orosz szótárakból. – Szolzsenyicin elsõ mûve, mellyel ismert-té vált a Szovjetunióban, az Ivan Gyenyi-szovics egy napja c. kisregény, melykörülbelül füzet vastagságú, s egy gulag-beli napot ír le. Igazából az, hogy ez a mûa Szovjetunióban megjelenhetett, már egy

hatalmas dolog volt. Egy szovjet irodalmifolyóirat szerkesztõje úgy írt róla, hogyáltala egy teljesen új írói hang jelent meg akorszak szovjet irodalomban. Az IvanGyenyiszovics egy napja Hruscsov kife-jezett támogatásával jelent meg 1962-ben,azonban a reformista erõk gyengülésévelSzolzsenyicin körül is egyre fogyott alevegõ: kevesebb publikációs lehetõségetkapott és 1969-ben kizárták még az Író-szövetségbõl is. Közben azonban készült A Gulag szigetcsoport, melynek a mármegírt részeit barátai rejtették el, többekközött Észtországban, hogy ha valami tör-ténik vele, a kézirat ne vesszen el. A könyvelõször külföldön jelent meg 1973-ban,nagy sikert aratva, Oroszországban megnagy port kavarva: mûvét pamfletneknyilvánították a szocializmus és a kom-munizmus ellen.– Állampolgárságától is megfosztották, melyetcsak a rendszer összeomlása után, 1990-benkapott vissza, s ekkor tért haza Amerikából.De már egy más világba. Ajánlásnak és az íróelõtti tisztelgésnek is szánja a tanulmányát. – Szolzsenyicin olyan nyelvezetet használt,mely a jogászok, joghallgatók számárakülönösen érdekes és tanulságos lehet.Remekül él a költõi képekkel, kiválóanhívja segítségül a metaforákat. Például az58. paragrafusról, mely alapján általábanelítélték a Gulag rabjait, így írt: „nagy-szerû, hatalmas, mérhetetlen, burjánzó,ezerarcú, mindent felölelõ Ötvennyolcas,mely világokat foglal magába […] és nincsaz égvilágon olyan vétség, amelyet meg nelehetne torolni az Ötvennyolcadik Cikkelyszéles tenyerével”. Ezáltal tette lehetõvé,hogy ne csak tudjuk, hanem érzelmileg isátéljük, mirõl van szó, és teljesebb képetalkothassunk a jog mûködésérõl– Egy tanítványa úgy fogalmazta meg, hogy akönyvet olvasva megtanulta, hogy milyen a jog,mert addig igazából azt tanulta, hogy mi a jog.– Igen, mert minden, ami történt a Gu-lagon, az jogszerû volt, a szovjet jogrend-szernek pontosan megfelelt. De mégisérezzük, hogy micsoda igazságtalanság.Egy másik mûvében, A pokol tornácábanleírja, hogy mikor már semmit nem tudtakrábizonyítani valakire, mert egész életébenfolyamatosan hallgatott, akkor a feljelen-tés elmulasztása miatt csukták le. Szolzse-nyicin arra mutat rá, hogy a jogrendszertulajdonképpen egy váz, melyet körbevesz-nek a politikai és társadalmi érdekek, és ajogi kultúra, mely, ha olyan, akkor képeslehet magát a jogot is teljesen kiforgatni.

Mikola Orsolya

Iustitia leteszi kardját és mérlegét. Kirándulni indul.

– ötödik oldal –

Közélet

Sokat gondolkodtam, hogy milyen tudományostémával engedhetnélek Titeket rácsodálkozni ateremtett világra. Mégicsak PPKE-n vagyunk...Mígnem ezt sikerült az Árpád-hídnál a dugó-ban ülve eldöntenem, amikor egy hajléktalan aszokásos újsággal közeledve, melynek látványamár keveseket érint meg igazán, odalépett, ésrám nevetett egy jó nagyot – mire akaratlanulis elmosolyodtam.Ekkor megszólalt: – Van egy jó viccem, barátom! – és már vára-kozva nevetett.Erre a váratlan fejleményre nem is tudtam mitreagálni, mert úgy elcsodálkoztam. És látva,hogy elérte célját, folytatta:– Miért viszik el az anyóst szavazni? Na?...Hogy szokja az urnát!És akkorát röhögött, hogy én sem bírtam ma-gam visszatartani. Önkéntelenül kezdtem apróután kotorászni a zsebemben, miközben a lám-pa felé sandítottam, hogy még ne kelljen nyom-ni a gázt. Talán az elmúlt évek sorozatos válasz-tási kampányai és voksáradata után ez a poénmég az anyósok részérõl is megbocsátható.(Tisztelet a kivételnek.)Hazafelé azonban nem hagyott nyugodni agondolat, hogy milyen zseniális is volt ez az egyperces kis intermezzo. Miközben az elesetthelyzetben lévõ hontalan egyenrangú partnerrévált legalább 1 percre, s nem a markát tartottamegalázkodva, sõt még adni is tudott a „sem-mibõl”, és alamizsnáért sem könyörgött, azautóban ülõk mégis díjazták önkéntelenül is aszokatlan, ám ötletes performanszt.Ha valaki Amerikában, de akárcsak Nyugat-Európában élt már pár hónapot, pontosan is-meri azt az érzést, hogy a sok mosolygós emberután hazaérve, Ferihegyen lehet érezni az alap-vetõ különbséget. Persze mondhatjuk, hogy amagyarok hangulata alulról sem konvergál azUniós átlaghoz, sok a gond, de ez nem ma-gyarázza azt a tényt, hogy ha a metrón utazva,egy idegenre rámosolygunk, biztos, hogy mini-mum patológiás esetnek néz.Természetesen az õszinteség egy más kérdés, dealapvetõen a nevetés tudományos, orvosi aspek-

tusai bizonyítottak. Gondoljunk csak arra, hogyegy kiadós nevetés hasonló élettani folyama-tokat indukál, mintha csokit ennénk vagy spor-tolnánk, azaz endorfint (boldogsághormont)termel, amitõl jobban érezzük magunkat.Ezzel a tudományos felismeréssel persze nemtaláljuk fel a spanyolviaszt, de talán alátámaszt-hatjuk azt, hogy egy „boldogabb”, „könnye-debb” ember jobban tud másokkal interakcióbalépni, másban pozitív gondolatokat ébreszteni,és kitûzött célokat elérni.Ez a felismerés vezette az üzleti élet megha-tározó elemeit, hogy interjúk alkalmával azegyéb képességeken túl már a humorérzékre ismint kívánatos tulajdonságra tekintsenek,hiszen egy humoros ember sokkal könnyebbentalálja meg másokkal a közös hullámhosszt, éssokkal inkább rugalmasabb lesz, ígéretesebb acég számára. (A politika és a T. polgár igénye ahumorérzékre pedig nyilvánvaló.)Pozitív példaként említhetõ az Amerikábólidehaza is meghonosított bohócdoktorok igenfontos szerepe is, akik a nagybeteg gyerekeket,vagy elhagyatottan, kórházban fekvõ embe-reket sarkallnak bohócruhában egy kiadósnevetésre, így segítve elõ gyógyulásukat vala-mint immunrendszerükerõsödését (bizonyítotttény). Persze néha eznem könnyû: látva egygyermek önfeledt moso-lyát, miközben elsõ lépé-seit egy kemoterápiásállványhoz kötve kényte-len megtenni...Sõt, csakhogy némi val-lástörténeti vonulata islegyen írásomnak, LutherMárton híres volt – areformáción túl –, az oly-kor a szalonképesség ha-tárait sem megvetõ nyelvileleményességérõl is.Ismerjük a humor jóté-kony erejét, azonban ko-rántsem tudjuk, hogy az

emberi agyban a humorérzék hol is leledzik.Egy kiadós nevetés alkalmával egyes agy-területek fokozott aktivitása ugyan bizonyított,és az is valószínû, hogy a gondolathoz képest ahumorérzék olykor még több száz(ezer)idegpálya szimultán mûködéséhez is kötött, ígya humorérzék fejlettsége könnyen arányos lehetaz intelligenciahányadossal. Halkan jegyzemmeg, hogy az állatoknak is van egyfajtafejletlen humorérzékük, mely szintén mérhetõ.Ám ahogy a személyiség agyi manifesztációjasem tisztázott, valószínû, hogy egyhamar ahumorérzék mibenenlétét sem fogjuk tudnilokalizálni.A humor olyan adottság, melyben mindenkiegyenlõ, mely hadat üzen a korlátoknak és atársadalmi kötöttségeknek. Nem számít kor,nem, vagyoni, társadalmi helyzet, bõrszín.

És az a viccmester az Árpádhídnál, ha haj-léktalan is, nincstelennek semmiképp semmondható.Egy biztos, ez egy olyan adottság, mely túl-mutat az emberi relációkon – mellyel kár lennenem élni!Cheer up!...avagy...Rideo Ergo Sum.

Bárdossy Csaba

LOL, avagy a humor hatalma

A felháborodásnak ideje hangot adni – az egye-temen még mindig ismeretlen fogalom az al-kotmány egyik alapjoga, minden törvény álta-lános alapelve, az egyenlõ elbánás doktrínája.Mert a Pázmányon sokak szerint csak jogászokléteznek. Abból is csak a nappalis fajta számít.Pedig kérem szépen, hölgyeim és uraim, be kelljelentenem: Önök nincsenek egyedül!

A nappalisok és levelezõsök közti különbség-tételt minden egyetemen érezni lehet, miszerintegy levelezõs diploma nem ér annyit, mint anappalis… De mi a helyzet, ha egy bukdácsolónappalis diákot állítunk szembe egy színötöslevelezõssel, aki csak azért nem vállalta a hét-közbeni tanulást, mert egzisztenciáját próbálja

megteremteni vagy gyereket nevel? Személyestapasztalat, hogy a nappalis státusz nem járegyütt egyenesen arányosan az agykapacitásmegnövekedésével, és a levelezõn való tanulássem biztosítja, hogy egy degradált, csak a diplo-mára hajtó személy lesz az, aki tétova pillantá-sokkal megjelenik egy-egy vizsgán a megfelelõtermet még nagyobb buzgósággal keresve.A másik valamiért még mindig fehér foltkéntkezelt sarkalatos pont a nemzetközi igazgatásszak, amelyet valahogy a legtöbb tanszéken el-felejtenek, ha nem oktatják az adott diákokat.(Tisztelet a kivételnek!). Valamiért csak jogá-szok lehetnek ott egy TDK-n a zsûri elnökimegnyitója szerint: nem mintha nem lett volnanemzetközis kezek körül kikerült pályázat is.

Még az Erasmus-os oktatói ajánlólap is csak azta kérdést tünteti fel, hogy az oktató szerintmilyen jogász válik majd a nebulóból, anemzetközi igazgatási szakembert lehagyták.Dicséret a HÖK-nek: a hibákból tanulva azelnök az évnyitó beszédében elsõként köszön-tötte az emlegetett sanyarú sorsú szak diákjait.Mellesleg, csendben megjegyezném a tényeket.A karnak több mint 40%-a levelezõs diák,akiket ugyanazok a jogok illetik meg elmé-letben. A nemzetközi szakra idén pedig többvolt a felvételi pontszám, mint a jogra, mutatvaa szak erõsségét és emelkedõ jelentõsségét.Nem azt kívánom, hogy ezután az áldozatszerepét a levelezõs nemzetközisek vegyék fel(valljuk be, ez az ultimate kombó), sokkalinkább csak picit érdeklõdni kellene másokiránt, mert egy egyetemen élünk!

Sam

Nem csak a jogászoké a világ…

– hatodik oldal –

Közélet

2010. október 22-én az index internetes hír-portál megjelentetett egy nagy port kavartcikket az új felsõoktatási törvénytervezettelkapcsolatban. A Budapesti Mûszaki Egyetem 1956-os meg-emlékezésén Keresztes Péter a BME Egye-temi Hallgatói Képviselet Elnöke beszédébenkitért a készülõ új felsõoktatási törvényre is,és felszólította a Kormányzatot, hogy nenyúljanak a hallgatói jogokhoz.Íme a beszéd teljes terjedelmében:

Tisztelt megemlékezõk, tisztelt megjelentek!

A Mûegyetem ifjúsága nevében köszöntömÖnöket az 1956-os forradalom és szabadság-harc kiindulási eseményének helyszínén.Külön tisztelettel köszöntöm azokat az 56-osmûegyetemi hallgatókat, akik fiatalon, nagylelkesedéssel és energiával, a bátor tenni aka-rás szándékával elindították azt a folyamatot,amelynek az 1956-os forradalom lett az ered-ménye.Kedves 56-os mûegyetemi hallgatók! Enged-jétek meg, hogy a jelenlegi hallgatóság nevé-

ben köszönetet mondjak azért, hogy tettei-tekkel megalapoztátok azt a szabadságot,melynek következményeként mi szabadonszólhatunk, és szabad választásokon vehe-tünk részt.Hajtó Ödön elõzõ évi kritikáját megfogadva,most az Ifjúság nevében megszólítom apolitikát.1956-ban a Professzorok és a hallgatókegyütt, szinte egymásba kapaszkodva mene-teltek az elnyomás és a diktatúra ellen aszabad Magyarországért.Aki a magyar ifjúság ellen tesz, a haza ellentesz.Aki a fiatal értelmiség ellen cselekszik, az azifjúság ellen cselekszik.Véleményem szerint 2010 Polgári Magyar-országában, még a Professzorok BatthyányKörének sem lenne szabad, hogy olyan gon-dolatai ébredjenek, melynek, gyakran egyénisérelmekbõl fakadóan, fõ céljai között van ahallgatóság intézményi vezetésbõl történõ el-távolítása, a Hallgatók szerepének eliminálása.Egy olyan új Felsõoktatási Törvény tervezet,amely a tisztelt professzor urak nyomására

az intézményi autonómiát nyomokban semtartalmazza, amelyben a hallgatókat alsóbb-rendû egyetemi polgárként kezelik, nemengedve beleszólást még saját ügyeikbe sem,elfogadhatatlan!A Kormányzatot is megvezetve, az ilyentörekvéseket támogatók 1956-óta nem látottmódon, sáros halina csizmájukkal tapossák ademokráciát.Miniszterelnök Úr 2009 õszén levelet kül-dött az egyetemi ifjúságnak, melyben az áll,hogy„a következõ polgári kormány nemellenfelekként, hanem a jövõ erõforrásaikénttekint majd a fiatalokra."Ez alapján kérjük Orbán Viktor Miniszter-elnök Urat, mint volt diákvezetõt, hogy ahallgatók jogait és szerepüket az intézmé-nyek vezetésében védje meg! Köszönöm, hogy meghallgattak!

A beszédet az index október 22-i cikke ih-lette, illetve az eddigi új felsõoktatási tör-vénnyel kapcsolatos egyeztetések.forrás: http://www.hook.hu

Érdekes elgondolkodni azon, vajon milyenfaktorok alapján állítanak össze egyetemirangsorokat, mindenesetre jelez valamit amagyar oktatási rendszerrõl az a tény, hogyaz ELTE a 401-450. helyen van csak (itt márki sem írják a pontos sorszámot), a SzegediEgyetem a 450-500. helyen küszködik vala-hol, a mi egyetemünk pedig fel sincstüntetve a világ 500 legjobb egyetemeközött. Az összes erasmus-os társegyete-münk megelõzött minket szinte, némelyi-kük meglehetõsen elõkelõ helyen végezve arangsorolásban.

Az utóbbi hetekben nagy port kavartak az újfelsõoktatási törvényrõl kiszivárgott infor-mációk: az egyetemeken szigorítanák atárgyfelvételt és a vizsgázást, de ugyanúgykorlátoznák a hallgatói önkormányzatokjogait a költségvetés terén. Az egyetemekfinanszírozási formája is megváltozna, tel-

jesítménymutatókat kombinálnának az újhallgatók és a minõsített oktatók számával. Változtatni kell, az biztos. De így? A HÖOKmegvonta támogatását az új felsõoktatásitörvénytõl és élesen bírálta az egyetemihallgatókat sújtani kívánó rendelkezéseket.Csak abban értett egyet a HÖOK és a ter-vezetet elõkészítõ bizottság, hogy a képzéstmegkezdõket nehezebb feltételek elé kellállítani. Immáron kettõ emelt szintû érettségilenne szükséges bármely egyetemre való be-jutáshoz, mellyel a „tömegképzés” effektustszeretnék kiküszöbölni.Mindösszesen kétszer lehetne felvenni egytárgyat, így a vizsgázások száma is csök-kenne: 2-2 alkalomra szigorodna a tervezetszerint. Elsõre megdöbbentõnek tûnik, detalán érdemesebb a sorok mögé nézni, és a2x2 alkalmat felszorozni még kettõvel:megfeledkezünk arról, hogy a vizsgaidõszakvégén van lehetõség a javítóvizsgákra, ezutánkövetkezik csak a CV- idõszak, ahol szinténvan egy UV lehetõsége mindenkinek. Ígymár nem tûnik annyira kevésnek az esély, sõttalán elérhetnék ezzel a szigorítással azt,hogy a professzorok átgondoltabban tá-masszanak igényeket a hallgatók elé, nempedig pillanatnyi szeszélyük alapján.Azonban a másik lényeges része a tervezet-nek aláássa az egész felsõoktatási autonó-miát. Az egyetemen, mint önálló szervezet-ként mûködnek a hallgatói önkormányza-tok, melyek a hallgatókat képviselik. A valódi

tárgyalóképes joguk mindösszesen vélemé-nyezésre szelídülne a törvénytervezet alapján. Sokat emelgetett problémát jelent a képzé-sek aránytalan eloszlása Náray-Szabó Gábor (a bizottság elnöke) és Körösparti Péter(HÖOK elnök) szerint is. Még mindigtúlképzés van bölcsészekbõl és hiány mér-nökökbõl, orvosokból. Talán megköveznek sokan ezért a kijelen-tésemért, de sokkal inkább a felvett hallgatókszámával kellene játszani. Azzal, hogy aköltségvetéses hallgatók pontszáma jóvalalacsonyabb, mint az államilag támogatotthelyeké ugyanazon a szakon, csak annyiérhetõ el, hogy a valóban tanulni akaródiákok közé bekerülnek olyanok is, akik nemérik el a megkövetelt értékeket, legalábbisáltalában. Lehet azt mondani, hogy pechjevolt az illetõnek éppen az érettségi idõsza-kában, de akkor az tegyen újra érettségit, ésa probléma már is megoldva. Továbbá, két-séges, hogy szükség lenne ennyiféle szakra:például miért kell felsõoktatásban képeznitáncos- és próbavezetõ szakembert? Ez miértnem egy szakma, miért egyetemi-felsõ-oktatási képzés? Úgysem mi fogjuk megadni a választ akérdésekre, de érdemes visszakanyarodni azelsõ bekezdéshez: nem is meglepetés talán,hogy ennyire alul szerepelünk világviszony-latban, amikor ilyen fejetlenség van a magyarfelsõoktatásban.

Kis-Molnár Flóra

Egyetemi rangsor és felsõoktatási törvény

1956-tól az új Felsõoktatási Törvényig

– hetedik oldal –

Közélet

A tíz évvel ezelõtti tiszai ciánszennyezésután a közelmúltban ismét katasztrófarázta meg Magyarországot: október 4-éndélben az ajkai timföldgyár gátjának falaátszakadt, és az alumíniumgyártás mel-léktermékeként felhalmozódott vörösiszaprázúdult több településre. Halottak, több-száz sérült, eltûnt emberek adják a mérle-gét az esetnek.

A Katasztrófavédelem úgytájékoztatott a baleset után,hogy a vörösiszap lúgos kém-hatása miatt az anyaggal valóközvetlen érintkezés égésisérüléseket okozhat, ráadásulegy szakértõ szerint báregészségkárosító határértékenbelül, de radioaktív sugárzásais van a kiömlött zagynak.Ezen kívül nehézfémeket tar-talmaz, a légutakba és azemésztõrendszerbe jutva erõ-sen mérgezõ.Eddig a vörösiszap kipusz-tította Marcali élõvilágát – atájon élõk nem reményked-hetnek abban, hogy az elkö-vetkezõ emberöltõn belülhelyreáll a föld termékeny-sége. Embereknek, állatoknak és növé-nyeknek egyaránt sivataggá vált egyetlennap leforgása alatt a táj, ahol életüketmindaddig töltötték.Az Ajkai Timföldgyár Zrt. vezérigazgatójaszerint valószínûleg az esõzések hatásáratörtént meg a baleset. Mások a szelet ismegemlítették, és azt is, hogy bár a nyo-máskiegyenlítés miatt szabályszerûen köralakú tározókban kellene, hogy tartsák a vállalatok a felgyülemlett anyagokat, atimföldgyár négyzetes tározókat alakítottki.Bizonyára mindegyik ok hozzájárult akatasztrófa megtörténtéhez, azonban áll-junk meg talán annál, ahogy ezt az egészügyet kezelik. A hatóságok e cikk meg-írásáig nem találták meg a felelõsöket.Pedig nagyon igyekeztek: egy kocsijávalelsodort férfi ügyében halált okozó,foglalkozás körében elkövetett gondatlanveszélyeztetés gyanúja miatt indult bünte-tõeljárás, és a rendõrség vizsgálja a MagyarAlumíniumtermelõ és Kereskedelmi Zrt.felelõsségét az ügyben.A MAL hozzáértése és kezdeti együtt-mûködési készsége teljesen jól megfi-gyelhetõ az alábbi, az elsõ huszonnégy órasorán tett nyilatkozataikból:

„Semmilyen tekintetben nem veszélyes, ésnem ártalmas anyagról van szó, nem okozmaradandó károsodást.”„Egy erõs slagos lemosással el lehettávolítani.” (Ehhez csak annyit, hogyoktóber 24-én ötven darab húsztonnásteherautó hordta a VI-os tározóba vissza akiömlött anyag maradékát, egész napmosták az aszfaltról a maradványokat a

munkagépek, és nem kevés gipsszel szór-ták fel az utakat.)„Itt olyan természeti összejátszásról vanszó, amely a tervezésnél még nem álltfenn.” (El sem tudom képzelni, mire gon-doltak – nem tervezték, hogy vörösiszapotfognak benne tárolni?)„Az sem biztos, hogy van hibás.”Hát, lehet. Ahogy õk is mondták: „Kétbiztos dolog van, a múlt meg a vörös-iszapkazetta.” (Sic!)Felröppent egy olyan hír is, ami szerint egyember állítólag a gátszakadáskor éppen agáton álldogált békésen és videózott. A fil-men elvileg rajta van az egész esemény, ésaz is, hogy pontosan a katasztrófa bekö-vetkeztekor egy hang ezt kiáltja: „Mi voltez a robbanás?” Ez egybevághatna azzal,hogy elég sokan kételkednek abban, hogy ameglévõ hiányosságok ellenére is termé-szetes úton bekövetkezhetett-e volna ez azeset…Mindenesetre mielõtt bárki rágalmazássalvádolna, leszögezném, hogy létezik azobjektív felelõsség kategóriája is. Ptk. 345.§ (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevé-kenységet folytat, köteles az ebbõl eredõkárt megtéríteni. Mentesül a felelõsségalól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan el-

háríthatatlan ok idézte elõ, amely afokozott veszéllyel járó tevékenység körénkívül esik. Ezeket a szabályokat kellalkalmazni arra is, aki az emberi környe-zetet veszélyeztetõ tevékenységével más-nak kárt okoz. Szerintem beláthatjuk, hogy a Timföldgyáraz emberi környezetet veszélyeztetõtevékenységével másnak kárt okozott.

Amennyiben ezt elfogadjuk,akkor többé nem kell fele-lõsöket, mentõ okokat, kibú-vókat keresni. A Timföld-gyárnak egyszerûen meg kel-lene téríteni a vörösiszap általokozott károkat. (Természe-tesen csak akkor, ha a robban-tásos hír csupán a képzeletmûve.)Az is elgondolkodtató, hogy2004 óta létezik egy magyartalálmány, ami a timföldgyár-tás maradék anyagának ele-meit szétbontva, újrahaszno-síthatóvá alakítja az egyéb-ként veszélyes terméket. Ter-mészetesen drágább ezt atalálmányt használni, mint re-ménykedni, hogy nem követ-kezik be semmi gond, azon-

ban kis sarkítással pár ember gyarapodásamiatt most százak szenvednek. Nem egyedi eset, hogy valamilyen ta-lálmányt azért nem alkalmaznak a nagygyárak, mert sokba kerülne. Ha azonban ajövõben az ilyen beruházásokkal meglehetne akadályozni a hasonló tragédiákat,akkor szerintem mindenképpen megérnékipróbálni a dolgot.Akárhogy is alakulnak majd a dolgok, atársadalom azért érdemel egy piros pontot.Példás összefogás valósult meg a káro-sultak megsegítésére, a legkülönfélébbvállalatok, szervezetek gyûjtenek adomá-nyokat, az Orbán-kormány pedig létre-hozta a Magyar Kármentõ Alapot, ahová avilág minden részébõl érkezhetnek ado-mányok.Együtt, összefogással és támogatással mostmég túljuthatunk a katasztrófa követ-kezményein. Azt viszont ideje lenne meg-tanulni, hogy az olyan események, mint aciánmérgezés, a nehézfém szennyezések ésa vörösiszap ne legyenek elintézve egy-egyfejcsóválással. Jó lenne, ha nem csak károklennének, hanem felelõsök is.

Hrecska Renáta

Természeti katasztrófák a gyártósorról

– nyolcadik oldal –

Közélet

Nem is lehetne aktuálisabb e téma ismertetése éskifejtése, mint most, hiszen számos nemzetközibehatás és esemény alakítja Magyarország hely-zetét az Európai Unióban. Legtöbben nem rendel-kezünk elég ismerettel uniós tekintetben, amelyekelengedhetetlenek a mindennapi tájékozódás éskülönbözõ események, rendelkezések megértéseszempontjából. Fel kell ismerni az általános intelli-gencián felüli tudás hiányát és csak ezek után lehet„kutatómunkába” kezdeni a témával kapcsolatban.Az általános tudnivalókon kívüli ismeretek meg-szerzése érdekében, illetve a témában való mélyebbtájékozódás végett, fontos az Európai Unió fõbbkialakulási lépéseinek áttekintése, intézményimûködésének megértése, egyezményeivel valóközelebbi találkozás, és ehhez kapcsolódóanMagyarország Európai Unión belüli történetének,szerepének megértése. Végül is ezekre épül 2010európai politikája. Hogyan is érthetnénk meg anapjainkban, mind a sajtóban, mind pedig a médiá-ban hangoztatott EU-s híreket, ha nem tudjukbiztosan a történeti hátteret, nem rendelkezünkelegendõ ismerettel ezek mélyebb megítéléséhez.A felvetõdött problémakör tisztázására jöjjön tehátegy aktuális minket is érintõ nemzetközi hír,amelyen keresztül ízelítõt nyújtok a szervezeti fel-építésrõl és alapelvekrõl, illetve a fontosabb alap-szerzõdésekrõl. Elõzményként meg kell említeni aRómai Szerzõdést, amelyet hat nyugat-európaiállam 1957. március 25-én írt alá, ezzel létrehozvaaz Európai Gazdasági Közösséget (EGK). Alap-vetõ célja, az országok közötti politikai és gazda-sági únió létrehozása, melynek érdekében a tagálla-

moknak egyes tevékenységeket és feladatokat aszükséges jogosítványok által kell átruházni. A kö-zös politika létrehozása után a költségek megosz-tására kerül sor, s így jön létre az európai költség-vetés, amely valójában egy jövedelemáramlás.

Az EU mire és mennyit költ el a költségvetésbõlegy demokratikus döntés végeredménye. AzEurópai Bizottság minden évben szakpolitikaiterület és program vonatkozásában költségvetésijavaslatot terjeszt elõ. A következõ évi kiadásokrólazonban, az Európai Parlamentben ülõ választottképviselõink és az Európai Unió Tanácsa dönt. A költségvetési év végén a Bizottságnak jelentés-ben kell beszámolnia a Parlamentnek arról, hogymire költötte az EU a pénzt. A költségvetés vég-rehajtását az Európai Számvevõszék is ellenõrzi.Ezek tehát a költségvetés kialakulásához vezetõ útlegfõbb állomásai. Az éves költségvetés elve

szerint, a költségvetésnek kizárólag egyetlen ésteljes évre kell szólnia. Emellett beszélhetünkúgynevezett költségvetési periódusokról, amelyekaz Unió kiadásainak és bevételeinek fõbb kereteithatározzák meg. A jelenlegi költségvetési periódus2007-2013-ig tart.Az Európai Bizottság 2010. szeptember 28-ánközzétett dokumentuma szerint LengyelországMagyarországhoz hasonlóan, 6,5 milliárd euróvaltöbb úniós költségvetési forrásösszeget kapott,mint amennyit eredetileg befizetett. A kiadott do-kumentum szerint az elõirányzott összeg 97 szá-zalékát használták fel, a teljes kiadások pedigmeghaladták a 112 milliárd eurót is. Az adatokegyértelmûen mutatják azt a tendenciát, miszerinta két ország a legfrissebb költségvetés nyertese.Így tisztán érvényesül az Európai Unió költség-vetési alapelveinek egy másik aspektusa az exter-nalitás, aminek értelmében a tevékenységek egyrészével kapcsolatosan a költségek és hasznok apartner országokban is megjelennek. Ez megfelelõellenõrzést és kompenzációkat igényelhet. A cikk célja nem az egész Európai Unió mûködésimechanizmusának ismertetése, csupán egy részkiragadása az egészbõl, egy kis darab, amely felöleljó pár kérdést. A leírtak alapján tisztán látszik, azhogy egy dologhoz hány másik kapcsolódik,mennyi következtetés és hivatkozás van, ame-lyekhez nélkülözhetetlen a dolgok mögé látni ésfelismerni egy hír mögötti gazdag tartalmat.Folytatás következik!

S.N.

Európai Unió – Magyaroszág I.Bõvítsük EU-s ismereteinket magyar szemszögbõl

1900 óta nem kevesebb, mint három évtizeddelnõtt a világ átlagéletkora, ami talán az emberiségegyik legnagyobb vívmánya. Természetesen nemmaga a demográfiai robbanás az amitõl kétségbevonhatnánk a civilizációnk egyéb találmányait,újításait, hanem az ezt kiváltó körülmények. Azegészségügyi rendszerek kiépülése, a higiénia köz-tudatba ívódása, a tömegtáplálkozás megoldása – éhínségek visszaszorítása – az állami szociálisrendszer kiépülése és még sorolhatnánk.Napjainkra azonban a nyugdíjrendszer fuldoklik a múlt sikerétõl rá nehezedett elvárások miatt. A problémák a múltban gyökereznek. Hiszen aháborút követõ „baba boomok” óta a fejlett világ –ide sorolhatjuk a hajdani „keleti tömböt” is – nemképes az önfenntartásra. Európában például 1,4születés jut egy nõre, a minimális növekedéshezszükséges 2,1 helyett. Magyarországon még azEU-s átlaghoz képest is szomorúbb a helyzet, ígya nyugdíjrendszerünk összeomlása is keserûbb ésfájdalmasabb végkifejlet elé nézhet, ha nem tör-ténik valami változás. Sokszor halljuk megoldásként, hogy emelni kel-lene a nyugdíjkorhatárt az EU-s szintre. Ezesetben vizsgáljuk meg a kérdést abból a szem-szögbõl, hogy míg Svédországban, Németország-ban hatvanhét, Hollandiában és Spanyolországbanmeg hatvanöt év a korhatár, addig az átlagéletkorezekben az országokban helyenként évtizedekkelis megelõzheti a miénket.

Tehát, nem szerencsés feltétlenül a nyugdíj-korhatár emelésével próbálkozni, illetve morálisanis igencsak megkérdõjelezhetõ lenne. Ebben azesetben ugyanis az az ország lennénk, ahol azátlagéletkor nem haladja meg a nyugdíjkorhatárt –nálunk a 2009. évi XL. törvény értelmében ez azérték 62 és 65 között mozog így is. Akkor mineka rendszert fenntartani? Minek ennyit dolgozni? A sztahanovista mozgalom halott, a nihilizmusbameg amúgy is divat belefulladni. És mi lesz azzal afiatalkori ars poeticával, hogy: „Kisfiam miszeretnél lenni, ha nagy leszel? – Nyugdíjas!”Fájdalmas kimondani, de ha nem szakad ránkhírtelen egy újabb Ratkó-korszak, vagy az SZDSZjavaslatát valaki elõ nem ássa egy kuka aljából –hogy telepítsünk be kétszázezer Kínai munka-vállalót – akkor a mi nemzedékünk, csak nosztal-giázhat a nyugdíjról. Ez a probléma Európa-szertetépázza a politikus idegeit, mivel népszerûséggelkecsegtetõ megoldás nem kopogtat egylõre senkiajtaján.Lehetséges alternatíva lehet e probléma orvoslá-sára, hogy a fiatalok gyermekvállalását támogassaaz állam. Ez sok tekintetben megoldást jelenthet-ne, mivel így a fiatalok elvándorlását és a népességelöregedését is megállíthatnánk, amitõl pirkadhat-na végre az alagút végén, ami a ’80-as évek ótatartó demográfia mélyrepülését jelenti a magyarnemzetnek, de kinek a kárára? Persze az éremkétoldalú és egy nyugdíjas aspektusából nézve

jogosan mondhatjuk, hogy harminc esetenkéntnegyven év munka után, miért ne illetné meg akiérdemelt „végkielégítés”? Nem beszélve azokróla kommunista politikusokról, akik a rendszer-váltás után is ugyanúgy kapják a megközelítõlegfélmilliós nyugdíjukat. Csak õk se tudják márvalószínûleg, hogy mire fel.Franciaországban éppen hatalmas sztrájkok övezika kormány nyugdíjkorhatár emelését, mivel a vál-ság idején még egy akkora országnak is, mintFranciaország meg kell fognia a pénztárcája alját.Hiszen általában egy állam két legnagyobb kiadásaaz egészségügy és a szociális rendszerek…Nálunk szerencsére a kormány máshonnan kö-zelíti meg a probléma gyökerét, mivel fõként amultik megadóztatásával igyekszik enyhíteni agondok forrását, a pénzhiányt. Mindemellett ko-moly elhatározások összpontosulnak a fiatalokmegsegítésére, amelyek lassú, de bíztató pályávalkecsegtetnek a jövõre nézve, de nyugdíjunk való-színûleg akkor sem lesz. Legalább is nem az azálom összeg, amirõl még a hõs korszakban fan-táziáltak az emberek.El kell dönteni, hogy mi a fontosabb: a következõgenerációnak megteremteni a lehetõséget – lakásés gyermektámogatás illetve korrekt kezdõbérek –vagy a tisztes bánásmód a nagyszüleinkkel. Nemszabad persze élesen elválasztani a két szegmenst,de, hogy merre billen majd inkább a zsebünk az ajövõ nagy kérdése lehet, mivel többrõl van itt szó,mint politikáról.

Kurucz Dániel

Nosztalgia a nyugdíjról?

– kilencedik oldal –

Interjú

Az egész világon bárhová jelentkezhetsz ezzela programmal szakmai-, és idõszakos mun-kára. Ez egy non-profit szervezet, mellyelvállalkozó szellemû fiatalok szerezhetnekélettapasztalatot. A lehetõségekrõl, felada-tokról beszélgettünk Kovácsvölgyi Nórával.

– Mi a legpozitívabb és legnegatívabb dolog, amieszedbe jut, ha az AIESEC programra gondolsz?– A legjobb, hogy 107 ország közül választ-hatsz, hová szeretnél menni, míg a nega-tívum, hogy a csatlakozási folyamat azAIESEC-esekhez elég hosszú.– Pontosan hogyan zajlik a csatlakozási folya-mat? Mivel egy olyan szervezetrõl beszélünk, amikülföldre delegál tagokat, a nyelvi szintfelmérõtbiztosra vehetjük, de milyen egyéb kötelezettségekvannak?– A csatlakozásnak négy része van: egyhétvégi táborban kell részt venni, aholpontosan bemutatják a szervezet struktúrájátés mûködését, a lehetõségekrõl beszélnek, ésa jelentkezõk összemérhetik a saját igényei-ket a szervezetével. A második lépés egyAIESEC-es nyelvvizsga letétele (ha rendel-kezel felsõfokú angollal, kiváltható), melyegy gyenge felsõfoknak vagy erõs közép-foknak felel meg. Ennek van írásbeli, szóbelirésze természetesen. Ezt követi egy angolnyelvû interjú, ahol leginkább szituációsjátékokra helyezik a hangsúlyt: például mittennél, ha mindenedet ellopnák, és egyedülállnál a külföldi reptéren? (Elsõnek ab-szurdnak tûnik, de a véletlenekre fel kellkészülni – saját tapasztalat.) Ezen kívülvannak csapatjátékok, szintén angol nyelven,ahol különbözõ kompetenciákat mérnek azinterjú keretében. Az utolsó lépcsõfok egyegynapos felkészítõ tanfolyam. A regiszt-rációs díj soknak tûnik (30 000 Ft), de mégígy is megéri, ha egy nyaraláshoz hasonlítjuk.– Az angolon kívül lehet más nyelven is le-folytatni az egészet? Sok idõbe telt a felkészülés?– Az angol az alapnyelv, de más nyelvekpluszt jelentenek, fõleg a fogadó országnyelve. A felkészülés 1-2 hónap is lehet, az azangoltudástól függ.– Mi fogott meg ennyire, hogy ne riadj vissza aprocedúrától?– Az idõigényesség egy dolog, de sokkaltöbbet ér a külföldi gyakorlat lehetõsége. anyelvtanulást nagyban segíti, és mégsemösztöndíj- jellegû a dolog, ahol az egyetemfeltételeket szab a kinti tartózkodásra. Haegyszer odajutottál, ott úgy oldod meg afeladatod, ahogyan tudod: az életre készít fel,hogy kreatívan szembesülj a nehézségekkel. – Ha egyszer sikerült a felvételi és kiválasztottadegy bizonyos rendszer alapján a szimpatikus mun-

kát, akkor hogyan tovább? Ideje a költségekrõl isbeszélni, mert ez is fontos tényezõ.– Ha sikerült a felvételid, egy IP menedzserkeze alá kerülsz még 1-2 társaddal, aki segítia további eligazodásodat a szervezetben,amolyan tutor-rendszerként. Vele rendszere-sen kell a kapcsolatot tartani, tõle tudhatunkmeg minden információt a kiutazássalkapcsolatban.

De elõször a munkahelyválasztásról. Awww.myaiesec.com oldalra az IP menedzserfeltölti a felvettek adatait, és ez alapjánmindenki saját maga kiválaszthatja, milyenszektorban, melyik országban, mit is szeretnecsinálni.Négy szektort lehet megkülönböztetni: okta-tási, társadalomfejlesztési, üzleti és infor-mációs technológiai. Az utóbbi kettõhözvalódi szaktudás is szükséges, ha az adottmunkahelyen elvárás, míg az elsõ kettõsokkal inkább általánosabb, bárki számáranyitott lehetõség.A költségek pedig változóak, ugyanis azAIESEC csak a szállást biztosítja, illetve álta-lában az étkezést, de a kiutazás önköltséges.Igazából helytõl függ, mert van, ahol adnakzsebpénzt is, de van, ahol az étkezést is ma-gadnak kell megoldanod.A kiutazásban a szervezet annyiban segít,hogy a kinti társszerv egyik tagja szintén azIP menedzsered lesz, akihez fordulhatsz aproblémáiddal, és segít megoldani azokat.

– A mi egyetemünk hallgatóinak melyik szak-területet ajánlod inkább?– A DT-t, azaz a társadalomfejlesztést. Ezzelfõleg óvodákba, iskolákba, árvaházakba,fogyatékosok intézetébe lehet menni, aholáltalában alapfokú angolt kell oktatni, vagyesetleg alapvetõ tantárgyakat (pl.: mate-matika). A legtöbb ilyen munka Indiában,Kínában, Afrikában és Kelet-Közép Euró-pában van, Nyugat- és Észak-Európábannincs nagyon.– A személyes élményeidrõl is mesélnél? Pon-tosan mi is volt a feladatod, mennyire voltmegterhelõ és mennyi nehézséggel néztél szembe?– Eredetileg egy nyári táborba mentem volnaOroszországba, Kazanyba, egy 3 naposvonatút után. Moszkvában némi szeren-csétlen élménybõl fakadt barátságot magammögött tudva érkeztem meg Kazanyba, aholkiderült, hogy a helyi menedzserem nemnagyon tud angolul, dolgozni pedig végül egyóvodában kellett méghozzá foglalkozásokattartani angolul a gyerekeknek.Az elején feszült voltam, hogy mit gondol-hatnak a gyerekek egy vadidegenrõl, akipróbálja õket angolra oktatni úgy, hogy nemorosz és furcsa akcentussal beszéli az oroszt,de hamar kiderült, hogy az orosz gyerekeknagyon nyitottak és hamar befogadtak. Amunkaidõm napi 3-4 óra volt abszolútkötetlen beosztással. Az ottani AIESEC-esekkel is megbarátkoztam és azóta is tartomvelük a kapcsolatot, de sok ismerõst sze-reztem metrózás közben vagy városi sétáksorán is.– A külföldi tartózkodásod alatt megismerhettélegy másik kultúrát is, amit a magyarok csakleginkább sztereotípiákkal és a történelem meg-bélyegzésével tudnak elképzelni. Milyen plusztadott neked ez az oroszországi utazás a továbbiéletedre?– A két nemzet pozitív-negatív tulajdonsá-gai különböznek, akár csak a mentalitásuk.A mi kultúránkat külsõ szemmel is meg-ismerhettem és az új, pozitív dolgokat azótais megpróbálom átültetni a magyar jelenekhétköznapjaiba.– Végül, de nem utolsó sorban miért ajánlod azAIESEC-et a Pázmányosoknak?– Hasznos idõtöltésre alkalmas nyári prog-ram, amiben az ember ugyanannyit nyerhet,amennyit beleadott. Fejleszti az egyéni kész-ségeket: az emberekkel való bánásmódot, akommunikációt és a problémamegoldó krea-tivitást, és egy életrajzban egyesek szemébenfelérhet bármelyik egyetemi ösztöndíjjal is.

Kis-Molnár Flóra

Így vár az orosz IP menedzserem

AIESEC-kel a nagyvilágban

– tizedik oldal –

Irodalom

Idén szeptember 17-én, hatvanegy év után nyíltújra a Hadik Kávéház és a Szatyor Bár és Galéria.A Szatyor megragadó, inspiratív közegében, bab-gulyás és cézár csirke társaságában Falvai Mátyásíróval, kritikussal, a Hadik és a Szatyor kommu-nikációs vezetõjével, valamint irodalmi program-szervezõjével beszélgettem. Kérdeztem õt az át-alakításról, a kávéház történetérõl, kulturáliskoncepciókról, a kortárs mûvészet helyzetérõl,irodalomról.

– Hogyan kerültél a Hadik látókörébe, vagy meg isfordíthatnánk a kérdést, hogyan került a Hadik a telátókörödbe?– A kapcsolódási pont a Holdudvar és a Hadik-ház mûvészeti vezetõje, Bosznai Tibor. Ugyanisnégy évvel ezelõtt jelentkeztem a margitszigetiHoldudvar Galéria gyakornoki állására, mintgalériaasszisztens. Felvételt nyertem, azóta pedig aHoldudvar kreatív csapatának tagja vagyok. A kommunikáció és az irodalmi programszervezéstartozik a hatáskörömbe. A Hadik és a Szatyorújraindulásakor ezt a csapatot kérték fel a progra-mok szervezésére és a kulturális kommunikációra.A két munkahely tökéletesen kiegészíti egymást,hiszen a Holdudvar csak áprilistól szeptemberigvan nyitva, mert az alapvetõen nyári projekt.– Mi az, amit fontos tudni a Hadik Kávéházról, miadja a hely kulturális jelentõségét?– Az 1920 és 1930 között virágkorát élõ egykorikávéház hatalmas belmagassággal rendelkezett.Ha jól tudom, akkoriban egyébként is meg volthatározva, hogy egy klasszikus polgári kávéházbelmagasságának pontosan mekkorának kell len-nie. A Hadik valójában egy óriási egybenyitott térvolt, L-alakú alaprajzzal, mely szinte semmibensem különbözött a többi kávéháztól. Ami mégisirodalomtörténeti jelentõségét adja, az nem más,mint az az asztaltársaság, amely ide járt. Olyanszemélyiségek választották törzshelyükké a Hadi-kot, mint Karinthy Frigyes (aki a jelenlegi Karin-thy utcában lakott), Kosztolányi Dezsõ, TersánszkyJózsi Jenõ, vagy Déry Tibor. Móricz Zsigmond ismeg-megfordult a kávéházban, annak ellenére,hogy õ nem volt állandó tagja a társaságnak. Érde-kes, hogy akik talán még ezen nagy szerzõknél isjobban meghatározták a Hadik életét, azok azelõbb említett urak feleségei voltak, KarinthynéBöhm Arankával az élen. Õk töltötték meg ugya-nis pezsgéssel ezt a „túlvilágított, rideg hombárt” –ahogy egyszer Móricz nevezte a helyet. Tehát vala-hogy így írható le a fénykor. Már akkor is egykétplatformú képzõdmény volt a kávéház, hiszenaz alapterületen kizárólag a Hadik helyezkedett el,de akkoriban már ugyancsak mûködött SzatyorBár, ami az alagsorban kapott helyet. A neve on-nan ered, hogy amikor Karinthy elõször lement abárba és meglátta a falon körbefutó gyékényeket,azzal heccelte a tulajdonost, hogy úgy érzi magát,mint egy szatyorban. A tulaj persze kapva azalkalmon az addigi Hadik Tavernát átkeresztelteSzatyor Bárra. – Az klasszikusabb stílusú, XX. századi hangulatotidézõ Hadik körülbelül fele akkora most, mint aSzatyor. Pedig egykor az egész terület a kávéházhoztartozott. Nem volt cél a Hadik eredeti állapotánakvisszaállítása?– A felújításnál az üzemeltetõk a már említettkétfenekûséget megtartva akarták helyreállítaniaz intézményt. A terv egyrészrõl egy kisebb, azegykori Hadik atmoszféráját, belsõ terét, a múltszázad hangulatát megjelenítõ enteriõr kialakításavolt. Másrészrõl a Szatyor Bár képében egy XXI.századi választ kívántunk adni arra a pezsgõ

kulturális közegre, amely a ’20-as években jelle-mezte a helyet. Sokak számára talán meglepõ lehetez a koncepció, s talán távolinak érzik a Szatyort akorabeli Hadikot jellemzõ klasszikusabb világtól.Én viszont úgy érzem, hogy a bár megjelenítimindazt a bohém, európai nagyvárosi életet, ami akor irodalmi kávéházaiban oly meghatározó volt.Így valójában a két hely egy irányba mutat.– Ez a kétoldalúság észrevehetõ a vendégek össze-tételén is?– A miliõ nyilván meghatározó, hiszen a Hadikelegánsabb, klasszikusabb stílusa inkább vonzza aközépkorú vendégeket, valamint az idõsebb kor-osztályt. Míg a Szatyor progresszívebb, moder-nebb hangulatához a fiatalok kötõdnek jobban. Ezis volt a prekoncepciónk, ám örömmel látjuk, hogyszámos idõsebb vendég is szívesen tér be a Sza-tyorba és ugyanígy fiatalok is látogatják aHadikot.– Mennyire volt, vagy volt-e egyáltalán cél a Szatyorkialakításánál az oly népszerû romkocsma-dizájn?

– Egy blogbejegyzésben a blogíró kissé pikírt mó-don úgy aposztrofálja a Szatyort mint egy luxus-romkocsmát. Ez a fogalom eddig még nemlétezett. Mindenesetre annyiban el kell, hogygondolkodjunk rajta, hogy egy átlagos romkocsmakócosságát és ingergazdagságát valóban felmutatjaa hely, de szerintem a bár sokkal magasabbszínvonalú szolgáltatást nyújt. Az áraink pedigegyáltalán nem luxusárak, sõt alacsonyabbak is,mint sok romkocsmában. Tehát ilyen értelembenvissza kell utasítanunk ezt a megfogalmazást,nem is nevezném romkocsmának a bárt. A Szatyorugyanis éppen egyediségével tûnik ki. A minap egyjapán forgatócsoport járt nálunk, akik a nagyeurópai városok legérdekesebb, legizgalmasabbhelyeit mutatják be. Ez mindenképpen nagyelismerés. Az tény viszont, hogy olyan helykialakítására törekedtünk, ahova belépve az emberinspirációt nyer, ami kiragadja õt a kinti világból.Ha pedig egyedül jön be valaki, akkor is órákon átlefoglalja õt a látvány. Azt gondolom, ezt a célt ahúsz kortárs fiatal képzõmûvésznek sikerült ismegvalósítania. – Kik õk?– A vezetõ dizájner Babos Zsili Bertalan, aki egyrendkívül népszerû fiatal képzõmûvész, õ fogtaössze azt a csapatot, akik kialakították ezt a belsõteret. Egy sokszínû mûvészcsoport vett részt amunkában. Talán nem túlzás, ha azt mondom,hogy már maga a hely is képzõmûvészeti alko-tásnak minõsül. Mivel a Holdudvar Galéria kap-csán nagy rálátásunk nyílt a kortárs képzõmûvé-szetre, így nem tapogatózunk a sötétben emûvészeti ágat illetõen sem. Havi rendszerességgelkérünk fel tehetséges mûvészeket, hogy állítsanakki a Szatyor Galériában. Nemrég például a Kom-bínó, kombiné, metafizika címû kiállítás kereté-

ben Osgyányi Sára, Gesztelyi Nagy Zsuzsanna ésSchnedarek Réka alkotásai voltak megtekinthetõk.– Mint író és kritikus, testhez álló feladat számodra azirodalmi programok szervezése. A Hadikban futóFoglalt Páholy elnevezésû rendezvénysorozatra egyretöbben kíváncsiak. Milyen cél indította el ezt asorozatot? – Az egyik cél a kávéházi irodalmi élet felpezs-dítése volt. Azért fontos ez a fajta irodalom-szervezés, mert az a kávéházi irodalom, ami a múltszázadban áthatotta az egész kulturális közeget, ésamit mi oly meghatározónak tartunk, az már nemmûködik olyan önszervezõ módon, mint egykor.Ezért mindenképpen kell egy kis rásegítés. Úgytûnik ez sikeresen beindult és már generálja is sajátmagát.Másfelõl a rendszerváltáskor, az irodalmi szcénapiaci alapokra helyezésével, történt egyfajta tor-zulás az irodalmi életben. Mert amíg a kortárs iro-dalom egyes szegmensei, mint amilyen a folyóirat-kultúra, vagy a fiatal líra és próza, kevés teret ésismertséget kapnak, addig egyes szerzõk viszontméltatlanul nagy figyelemnek örvendenek. Ezenmindenképpen korrigálni kell. És ha erre vanlehetõségünk, miért ne tennénk meg? Meg kelladni a lehetõséget a fiataloknak és a folyóira-toknak is, viszont a már elismert, kiváló szerzõkfolyamatos jelenléte ugyanennyire fontos.– Honnan a név?– Mint már említettem, a Hadik alaprajza L-alakúvolt, és ennek az L-alaknak a csücskében volt az abizonyos Böhm Aranka- és Karinthy-féle asztal-társaság, melyet Foglalt Páholynak hívtak. NémethAndor egyébként írt is egy regényt magáról aFoglalt Páholyról és a Hadikról. Sajnos már évti-zedek óta nem adták ki a könyvet. Tehát a névadásegyféle fõhajtás ez elõtt az asztaltársaság elõtt.– Milyen eddigi programok köthetõek a FoglaltPáholyhoz? – Eddig tartottunk két folyóirat-bemutatót. AKortárs Folyóirat és a Szépirodalomi Figyelõszerkesztõit hívtuk meg. A Hadikban került sor aSzépirodalmi Figyelõ díjának átadására. Valamintvendégünk volt még Mészáros Urbán Szabó Gá-bor író és Szalai Zsolt költõ. Mindketten frisskötetüket (Nemmozgó; idetett valaki) mutattákbe. Továbbá egy fiatal költõkbõl, írókból állócsapat is – amelynek te is tagja vagy – nálunktartja mûhelymunkáját. Megjegyezendõ, hogymég a PRAE.HU általános mûvészeti portál szer-kesztõségi ülése is nálunk zajlik. Tehát szeretnénk,ha kialakulna a Foglalt Páholy körül egy olyankultúrakeresõ, irodalmat szeretõ és olvasó közön-ség, akiket hétrõl hétre be lehet vonzani a Ha-dikba. Fontos, hogy a Szatyor Bárban is tartunkirodalmi programokat, melyek KönyvesSzatyornéven futnak. Például a Literával közösen szer-vezünk egy rendezvénysorozatot, „Itt van a város”címmel. Vendégünk volt már többek között Mun-druczó Kornél, Bereményi Géza, vagy Térey János.Novemberben pedig a közönség Németh Gábor-ral, valamint Garaczi Lászlóval találkozhat aSzatyorban.– Tudom, hogy nemrég jelent meg új novellásköteted,Gépindák címmel. Várhatunk-e bemutatót akár aFoglalt Páholyban, akár a Könyves Szatyorban?– Nyáron a Holdudvarban már volt egy nagy-szabású bemutatóm. Mivel államvizsgázom, nemtervezek mostanában budapesti programot. Bár aGyõri Könyvszalonon jelen leszek a Gépindákkal.Budapesten elõreláthatólag tavasszal szeretnék egykisebb, bulisabb bemutatót, ha nem is itt aHadikban, vagy a Szatyorban, de mindenképpen afõvárosban. A kötet egyébként jól halad a magaútján, a visszajelzések is pozitívak.– Hogy gondolod, van-e lehetõség arra, hogy a Hadikés a Szatyor a budapesti irodalmi élet centrumáváváljon?– Tulajdonképpen mi nem akarunk semmineksem a centruma lenni. Nem akarunk semmilyen

Kulturális pezsgés BudánInterjú Falvai Mátyással

Konrad Belowitz élete válságban volt. Barátnõje elhagyta, munkájábólkirúgták. Barátai nem foglalkoztak vele, pedig nagy szüksége lett volnarájuk. Családja már nem élt, legutoljára édesanyja távozott el egy jobbvilágba, azt megelõzõen néhány nappal, hogy barátnõje is elhagyta (mégelmondani sem tudta neki). Magányosnak, feleslegesnek érezte magát.Már-már azon gondolkodott, egyáltalán van-e értelme az életnek.Hiszen semmiben sem volt kiemelkedõ, tehetsége nem volt semmihez,amely megnehezítette a munkakeresést is. Kitaszítottnak érezte magát,akit a társadalom – mint a beteg egyedeket a csorda – magára hagyott.Elhatározta, hogy véget vet szenvedésének. Stílusosan, ahogy aztkorábban is tették, kisétált a város melletti hídra, hogy onnan vesse belemagát a megáradt folyó habjaiba. Már a híd korlátjánál állt, mikorváratlanul megrezgett a zsebe. Elõször nem tudta, mi volt az, majdrájött, hogy mobiltelefonját a nadrágjában hagyta. SMS-t kapott egyismeretlen számról. Bár megnézni feleslegesnek tartotta így a haláltorkában, kíváncsisága mégis felülkerekedett rajta és megnyitotta azüzenetet. Ennyi állt benne: „És esék reám az Úr lelke, és mondá nékem:Mondjad, így szól az Úr: Így szólottatok, Izráel háza! és a mi lel-ketekben készül, én tudom”.Nem értette, mi lehetett ez az üzenet, azonban a hatása megvolt.Vallásos áhítat szállta meg, úgy érezte, valaki odafönt mégis törõdik veleés nem véletlen, hogy most kapta meg ezt az üzenetet, ezzel a szö-veggel. Elöntötte a bizakodás, és már nem érezte annak szükségét, hogyéletének véget vessen, sõt: valamit alkotni akart és azt megosztanimásokkal. Eltávolodott hát a híd korlátjától és hazament.Élete gyökeresen megváltozott. Felfokozott vidámsága vonzotta azembereket, többé már nem volt egyedül. Alkotókészsége szorgalmánakköszönhetõen javult, beiratkozott egy mûvésziskolába, ahol meg-tanították, hogyan fejezze ki gondolatait és vágyait rajzban, szob-rokban. Képzõmûvész lett, méghozzá elismert. Sokat keresett, de nemez hajtotta, hanem a boldogság. Nyolcvankilenc évet élt le, családjánaktagjai között hajtotta végsõ álomra a szemét. Három gyermeke és 10unokája vette körül halálos ágyát.

* * *

A híres terroristacsoport újabb bank kirablására és felrobbantásárakészült. A pénzre a fegyverek és bombák megszerzése miatt, a fel-robbantásra és a minél több emberáldozatra a megfélemlítés miatt voltszükség. A helyet már kijelölték, már csak a pontos idõ kellett, amikora lehetõ legtöbben tartózkodnak a bankban és éppen mûszakváltás vanaz õröknél. Megegyeztek, hogy a csoport két tagja végzi a megfigyelést,és mikor látják, hogy az õrök szedelõzködnek, üzenetet írnakmobiljukon a többieknek. Mivel tudták, hogy a rendõrség figyeli atelefonjaikat, rejtjelet alkalmaztak: a bankrablás napját Máté napra

tervezték, így azt találták ki, hogy a támadás idejének meghatá-rozásához a Bibliát használják. Az SMS-ben elküldött szöveg sorszámaMáté evangéliumából adja meg az idõpontot, mikor lehet behatolni abank épületébe. A rablás napján minden a terv szerint haladt: mindenki elfoglalta ahelyét és a megfigyelõk pontosan ráláttak a biztonsági õrökre. Mikorlátszott, hogy közeledik a váltás, egyikük megírta az üzenetet, melybenegy 5 perccel késõbbi idõpontot adott meg, mikor már csak az új õrökérkeznek, de a régiek már elmentek. Az SMS-t elküldték, de a megadottidõben nem történt semmi. A megfigyelõk nem értették és lementek atöbbiekhez, azonban amint megmozdultak, a biztonságiak kiszúrtákõket és értesítették a rendõrséget. Az addigra újra együtt lévõ egészcsoport minden tagját sikerült elfognia a kiérkezõ rendõröknek. Miveltöbb embert is megöltek korábban, az ítélet mindannyiukra nézveéletfogytiglan volt. Csak a börtönben, mikor újból találkoztak, tudtáktisztázni a történteket. Az üzenet valóban elküldésre került, ám a felírttelefonszám rossz volt: egy szám téves volt benne, így nem a kívántember kapta azt meg, hanem egy depressziós fiatalember a Föld másikoldalán.

A.B. Chronos

– tizenegyedik oldal –

Irodalom

Angyali üdvözlet

irodalmi státuszt elfoglalni. Egész egyszerûen egyjól mûködõ, értõ közönség kialakítását szeretnénkelérni, katalizálni próbáljuk az irodalmi életet, csakígy tud fennmaradni. – Ami nyilván érdekli az egyetemistákat, az az ételek,italok ára. Mennyire diákbarát hely a Szatyor?– Azt gondolom, hogy a déli menünk, mely déltõlháromig kapható, egyértelmûen jó választás. Mertnyolcszázkilencven forintért egy házias jellegû, jóízû, kétfogásos ebédet kapnak a vendégek. Nemakarok negatív reklámot generálni, de itt színvo-nalasabban meg tudsz ebédelni, mint egy gyors-étteremben. Igyekeztünk az árak kialakításánálfigyelemmel lenni arra, hogy a környéken sok kol-légium és egyetem van. Elmondható, hogy a mi-nõségre helyeztük a hangsúlyt és egy olyan helyetszerettünk volna kialakítani, ahol bárki feszengésnélkül, jó hangulatban töltheti el az idejét.

Bende Tamás

Kis-Molnár Flóra: Olyan a Hold...Olyan a Hold, mint az ember.Néha kiteljesedik, s beragyogja az eget.Utána öröme fogyni kezd:Fénye csökken, jelenléte apad.

S a végén gyászba burkolózik.Elrejtõzik a többi csillag elõl.De aztán újra és újraLángra lobban.A halálban a születés,A születésben pedig a remény.A jobbra.

AMO.Re: A világSírni, hol senki sem látja,úgy, hogy senki nem tudja,mennyi minden bánt,tép és marcangol,míg kívülrõl minden ugyanolyan:külcsíny, máz, jópofa,vidám, silány képmutatás.Képmutatás ez az egész világ!Tükröt tartasz, majd beállsz.A sorba.Sorba(n) állsz, ki be jársz,ki vagy TE? Kitalálsz Egyets Mást, majd megmondják,minek látsz(ol)…

Bende Tamás: l’errant?*mert nincs már igényedreggel hányás ízével a szádban indulsz ela járdán meg-megcsúszola nadrágzsebed belsejébe kapaszkodsznem tévedhetsz elúti célod nem meghatározotta mellékutcák és a terekbizalmatlanul méregetnekkülföldi rendszámok dudálnak rádszirénák karmolják a dobhártyádkirakatokból mutogatsz magadraa cipõd orrára rászárad a sár

....

csak a hidak alig érezhetõ remegése nyugtat megvalamelyest

*A bolyongó

– tizenkettedik oldal –

Ajánló

Vannak órák az ember életében, amikor nemakar semmi nehezet, csak valami könnyenemészthetõ, egyszerû dolgot. Amit nem kellértelmezni, nem kell boncolgatni, vagy meg-érteni. Jön az ember fejébe, mint egy egyszerûhamburger, eltölt egy idõre, mást nem is lehettõle elvárni. Özönlenek mindenhonnan az ilyenfilmek, mûsorok, zenék. Jó érzés lebutulni né-ha. Igazából nem is kell(ene) ezeket ajánlani. Haakarjuk, ha nem, folyamatosan a jólmegcsinált,csúcsratervezett világ fõszereplõivel találko-zunk. Õk kacsintanak ránk a plakátokról, õkrepítenek el minket egy másik, szebb, egysze-rûbb élet történéseibe esténként, és õk azok,akik a rádióból, a bulikban elszórakoztatnakminket. „Ismerjük” õket közelrõl, hiszen a mar-keting része ennek az érzésnek is a megterem-tése. Mû anyag. Külön.Akit most szeretnék bemutatni, semmi ilyennelnem szolgál. Nem is akar, nem is tette soha, ésnem is fog senki kedvéért „celebkedni”. Azegyik legirritálóbb énekesnõnek tartott elõadónem foglalkozik sokat a közönséggel, az el-várásokkal, a piaccal. Berger Dalma jelenség,amely a magyar underground zenei élet meg-határozó része lett. Valamit magára adó klubegyszer biztosan meghívja valamelyik együtte-sével. Fesztiválokon rendszeresen fellép. Szá-molni kell vele, mert énekelt már Angela Mer-kel elõtt, mert ahol megjelenik, amibe belekezd,az egészen különleges, és valami teljesen más,mint amit addig megszoktunk. Nem tömeg-termék, nem mûanyag, kõkemény valóság, amaga nyers erejével.Esclin Syndo, Realistic Crew, Singas és VolkovaSisters. Ez az a négy együttes ahol alkotott,munkálkodott, énekelt. Személy szerint nemtudom pontosan követni épp melyik zenekar él,hol dolgozik, ez folyamatosan változik. Az el-

következõ hónapokban mind a négy formá-cióval fellép Budapesten, ezek közül most aSingas-ról és a Volkova Sisters-rõl írnék nektek.A Singas, eredeti néven Singas Project, 2005-ben alakult Pécset. 2010-ig hosszú út vezetett, azenekar sok formában, sok helyen megfordult.A jelenlegi felállásban Csernák Zoltán Samu(billentyûs), Szabó Kornél Dénes (basszus),Porteleki Áron (dobok) és Berger Dalma (ének)zenél, ahogy a billentyûs mondta „Istenigazábólcsak annyi helyre van szükségünk, ahol el-férünk a hangszereinkkel. Mindegy, hogy egykis klubba, vagy egy több ezerfõs koncert-terembe megyünk, a zene jön velünk.”. Leg-utóbb az új West Balkánban láttam õket, aMonday Session elsõ fellépõiként. Ahogy Dal-

ma akkor fogalmazott „Lejöttem ide, körül-néztem és megláttam ezt a kis színpadot itt.Rögtön gondoltam, hogy jó lenne itt valamitcsinálni, úgyhogy nagyon örülök, hogy a WestBalkán meghívott minket, mert ez így nagyonjó!” És tényleg nagyon jó. Progresszív jazz, nu-jazz. Bár a koncert elején úgy tûnt mintha

félkész számokat játszana az együttes és kí-sérletezik, a végére belelendült mindenki ésösszeállt a zene. Dalma hangja a helyére került,és a három zenész olyat játszott mögötte, hogya késõi óra ellenére teljesen lekötötte a figyel-mem a zene. Vérprofik.Dalmára amúgy is jellemzõ a profizmus.Mindenen, amihez hozzányúl, rajta marad egyfeledhetetlen Dalma íz. Ez alól a Volkova Sisterssem kivétel. Ezt az együttest az Esclin Syndotalapító Dalma és Sándor Dániel (billentyû)hozta létre, mert volt, ami az „Esclinbe egészegyszerûen nem fért bele” (B.D.). Gyorsanhozzácsapták az ex-Hiperkarmás Frenket (dob,billentyû, gitár) és Kovács Gergelyt (gitár) ésmegszületett egy új, egységes, izgalmas, leg-inkább a kilencvenes évek befelé fordulózenéire emlékeztetõ formáció, ami példáulTrickyre, vagy a Portisheadre hasonlít. De nincsértelme nagyon hasonlítgatni, magyarázni. Elkell menni és meg kell hallgatni. De vigyázat! Ezis nagy és nehéz falat. Magam részérõl, aligbírtam legyûrni. A Gödörben el se fért, azagyamat szétkarcolta, leszakította, megcsócsál-ta, majd elengedte, hogy úgy kellett össze-kaparnom. Ez nem az a zene, amit elalváshozfogok hallgatni. De elõveszem majd, ha elegemvan a világból, a családból, szerelmekbõl. Hanem látom a kiutat, vagy megcsömörlöttem ahamburgertõl.Akit ezek után még érdekel, az inkább neszámítson semmire. Csak hallgassa meg és en-gedje, hogy a zene hasson az agyára. Sokszorhallottam már Berger Dalmát énekelni élõben,felvételrõl, albumról egyaránt, és mindig másvolt. Megismételhetetlen jelenség, ami egyszerrelenyûgöz és idegesít.

Galiger Enikõ

A Berger Dalma jelenség – Singas, Volkova Sisters

Különösebben sosem kedveltem Robbie Wil-liams-et, sem a Take That korszakában, semszólóban. Kétségtelen viszont, hogy figyelem-reméltó karrier áll a háta mögött, és ha nem istetszik elõadóként, szakmailag mégis számolnikell vele. Karizmatikus személyiség, különlegeshangi adottságokkal és eredeti slágerekkel. Karrierje akkor indult, amikor én megszülettem– hihetetlen még belegondolni is. Mennyiminden történt az elmúlt húsz évben velem!Robbie-n ezzel szemben nem fogott az idõ, amai napig fiatal emberként tekinthetünk rá, éspályája töretlenül ível felfelé.Ennek a szép ívnek egyik állomása az októberközepén megjelent legújabb album, amelyegyfajta összegzésként tölti be szerepét a briténekes életében. Az elmúlt húsz év legnagyobbslágereit hallhatjuk a lemezen, mint amilyen azAngels, a Feel, a Rock DJ, a Let Me EntertainYou vagy a She's The One. Az alapkiadásonharminckilenc szám hallható, köztük a frissenkészült, Gary Barlow-val közösen elõadott du-ett, a Shame, és a Take That-tõl ismert Every-thing Changes.A jeles alkalomra Robbie csapata átfogóösszeállítással rukkolt elõ, ugyanis az alaple-

mezen túl, három további – egy három, egy hat,és egy kétlemezes – verziót vásárolhatnak mega rajongók. Ha csak a számadatokat vesszükfigyelembe, akkor is nyilvánvalóvá válik, hogymicsoda életmûvet tudhat megáénak ez a so-kakat megosztó, ám megkerülhetetlenül tehet-séges elõadó: a legexkluzívabb gyûjteményenötvennyolc(!) ismert sláger, harmincnyolc video-klip, valamint a Berlin Velodrome-ban bemuta-tott 2005-ös koncert felvétele hallható-látható.Rengeteg rajongót tudhat magáénak Európaegyik elsõ számú kedvence. Talán sajnálatos,

hogy Amerikában nem sikerült jelentõsebbtáborra szert tennie, ám ez nem az õ hibája.Egyszerûen arról van szó, hogy a tengerentúlonahogy a futball is mást jelent, mint nálunk, azenei ízlésüknek is más kedvez, mint a miénk-nek. Európában viszont valóban jelentõs sike-reket ért el. Maga talán már számon sem tartjaezeket, itt viszont érdemes megemlíteni, hogyaz Egyesült Királyságban több albuma kelt el,mint bármelyik másik szólóénekesnek a törté-nelem során, az egész világon pedig több minthetvenmillió lemezt adott el. Még a GuinessRekordok Könyvébe is bekerült azzal a telje-sítménnyel, hogy a 2006-os világkörüli turné-jára egyetlen nap leforgása alatt 1,6 millió jegyetadtak el.Karrierje során dolgozott együtt Nicole Kid-man-nel, Kylie Minogue-gal és a Pet Shop Boys-zal is. Kissé botrányos életét mindenképpenellensúlyozza, hogy rengeteget jótékonykodik,például az UNICEF nemzeti nagykövetekéntmegszervezett egy jótékonysági futballgálát aszervezet számára, ami e kezdeményezésnekhála, hat millió fonttal gazdagodott.Robbie Williams gyermekkorában állítólagszínész akart lenni. Ez az álma ugyan nem váltvalóra, de így legalább a popzene gazdagabb lettegy valódi ikonnal.

Hrecska Renáta

Robbie WilliamsIn And Out Of Consciousness: The Gratest Hits 1990-2010

– tizenharmadik oldal –

Ajánló

Erre a kérdésre kereste a választ a hazánkban frissen bemutatott Maryés Max címû gyurmanimációs – ha élhetek ilyen szóhasználattal, azangol „claymation” kifejezésbõl némi levezetéssel – film fõhõse, MaryDinkle, az ausztrál kislány. Mivel környezetét unalmasnak tartja,szüleivel pedig nem jut dûlõre (anyja alkoholista, apja „kissé” anti-szociális), a keze ügyébe keveredõ telefonkönyvbõl véletlenszerûenkiválaszt egy nevet és e személynek címezve elküld egy levelet,melyhez barátsága jeléül egy tábla csokoládét is csatol. A levél végüleljut címzettjéhez, egy New York-i negyvenes éveiben járó, test-súlyproblémákkal- és Asperger szindrómával küzdõ férfihez, akinekezzel váratlan fordulatot hoz megszokott életébe. Válaszolva a levélremegkezdõdik csaknem húsz éves kapcsolatuk, melyben soha nemtalálkoznak személyesen…A filmmel legelõször a tavalyi Oscar nevezésért küzdõ animációsfilmekkel kapcsolatban találkoztam. (Személy szerint nem engedemmagam azon tévhitbe esni, hogy az animációs filmek azonosak agyerekfilmekkel, hiszen ezt jó pár éve megcáfolják az egyre inkábbfelnõtteknek szóló történetek, mint ahogyan jelen alkotás is. Perszemég mindig létezik a csak gyerekeknek szóló animációs filmek világa,szerencsére azonban ezek köre egyre inkább leszûkül a Disney stúdióproduktumaira, ha kizárólag a moziban bemutatott filmeket nézzük.)Mivel nem hallottam errõl korábban, megnéztem az elõzetesét,amelyet követõen alig vártam, hogy itthon is megjelenhessen – sajnoserre jó ideig várnom kellett.A film kinézete ne tévesszen meg senkit. Habár gyurmából vankialakítva benne minden – hozzáteszem zseniálisan –, ezt az alkotástkizárólag az idõsebb korosztálynak ajánlom megtekintésre. Akisgyerekek nem fogják érteni a humort sem benne, kellõ tudásnélkül (mint például a fõszereplõ anyjának bemutatása, akirõl a kisMary azt hiszi, hogy azért iszik folyton Sherry nevû teát, hogytesztelje, miközben láthatjuk, hogy a kedves mama hajcsavarókkal afején részegen fetreng a kanapén). Igazi drámáról van szó,megfûszerezve néhol egy kevés tréfával is, melyek leginkább a kisMary félreértéseibõl, illetve a vele levelezõ Max mesélõ technikájábóladódnak. A film gyönyörûen van megalkotva mind a kinézetet, minda mozgást illetõen. A drámai hatást kiemeli a film színvilága is: Maxkörnyezete teljesen monokróm, a nagyváros szürkesége rátelepül az

emberekre is. Az egyedüli színes tárgyak a Mary által küldöttajándékok, melyekben szintén nem sok erõ van, a legdominánsabbszín a vörös bennük. Mary világa a poros kisváros színeit viseli – aszépia minden árnyalata, szintén egy kis vörössel kiegészítve. Azegyedi kialakítás a nagyszerû történet mellé egyfajta mûvésziességet,mesés jelleget kölcsönöz a filmnek – ez utóbbit erõsíti a narráció is –,mely talán a drámai feszültséget is tompítja. Összességében egy nagyon szerethetõ, a végére igencsak szomorúfilmrõl van szó, melynek története, látványa és zenéje (nagyrésztzongora és hegedû) is számomra a felejthetetlen kategóriát jelentette.Bemutatója igencsak késett itthon (Ausztráliában, hazai filmként,

tavaly áprilisban mutatták be), de ennek lehet több oka is.Jóhiszemûségemben én felrovom ezt annak, hogy mivel a tavalyi évsorán több „ütõsebb” animációs film jelent meg a világpiacon (pl.:Coraline, 9, Derült égbõl fasírt, Up – külön öröm számomra, hogycsaknem mindegyik más cégtõl), melyeket nem lehetett itthonegyszerre eladni, ezért inkább „csöpögtették” õket a hazai mozikba. Demegérkezett, így mindenkit arra buzdítok, ha szeretik a drámaifelhangú, mégis magával ragadó filmeket, mindenképpen iktassák beezt is a megnézendõk közé!

A. B. Chronos

Adott egy görög testvérpár, egy szociopatachéf, egy raktárépületbõl átalakított étterem(a Soul Kitchen), egy az épületre pályázó régiismerõs (gonosz, szõke, német), egy Kínábaelutazott csalfa nõ (gonosz, szõke, német) ésGryllus Dorka, a gyógytornász. MindezHamburgban. Multikulti életérzés, a jövõbõl.Fatih Akin, a Fallal szemben c. film rende-zéséért Arany Medve-díjjal jutalmazott törökszármazású német rendezõ új filmje köny-nyed, kedves vígjáték, amely semmi mástnem akar tanítani a nézõnek, csak azt, hogymindig van lejjebb, és sosem szabad feladni.Ez persze lehetne nagy falat is, de szeren-csénkre az alkotóknak nem bizonyult annak,nem vették ezt annyira komolyan.

A fõszereplõ Zinos barátnõje Sanghajbautazik, õ mindenáron utána menne, de… Naés itt következik a végeláthatatlan balsze-rencse sorozat, melybõl rengeteg sikerült,félig sikerült és nem sikerült (ebbõl kevesebb)poén kerekedik. Persze mire minden rendbejönne, megint minden elromlik, hogy aztán afilm egy tipikus, európai ízû megoldássalvéget érjen. Nem lesz hirtelen mindenki sze-relmes, gazdag, okos és szép. Csak megcsillan

a fény az alagút végén, ami pont elég (gon-doljunk csak a vizsgaidõszak utolsó hetére),hogy újabb lendületet vegyen mindenki éstovább tudja folytatni a munkát. Felszaba-dító. Néhol közhelyes. De ami szép, hogy vantestvérek közti végtelen szeretet, türelem ésmegértés. Van sok útkeresõ, magányos fiatala világ minden tájáról, aminek a követ-kezménye sok igen jó hangulatú, hajnaligtartó buli. Vannak finom ételek. Ott a Dorkais! A rendezõ valamilyen elképzelt világotrajzol fel elõttünk, ami felé talán Európatart, ahol a mindenféle nációjú emberekegyütt oldják meg a problémáikat, együttjutnak elõre és együtt boldogok. Az ese-mények jól haladnak, nem lassul be sehol afilm. Nincs ez túlbonyolítva és ennek a szto-rinak pont elég a száz perc. És ezerkilencszázkarakter.

Galiger Enikõ

Hogyan szerezzünk barátot?Mary és Max

Soul Kitchen

– tizennegyedik oldal –

Ajánló

Budapestre érkezett egy a szecesszió irányzatátbemutató kiállítás Nuda Veritas - Gustav Klimtés a bécsi szecesszió kezdetei 1895-1905 címmel,és nekem az az érzésem, hogy mindig olyankorhoznak Magyarországra számomra igazánkedves mûvészettörténeti irányzatokat, amikorén nem tudom megnézni. Így jártam a szinténa Szépmûvészeti Múzeum által bemutatottMucha-kiállítással is, s most újra elhozták azegyik kedvenc mûvészeti irányzatom jelesképviselõjének, Gustav Klimtnek alkotásait,karöltve mintegy hetven mûvész képeivel,grafikáival.

A szecesszió irány-zata a XIX.-XX.század fordulóján amûvészetben jelent-kezõ radikális újításegyik megtestesülé-se volt. A modernélet technikai újítá-sai s a társadalmi-politikai változásoka mûvészeti életre ishatottak. A szecesz-szió (vagy ahogy afranciák nevezik: artnouveau) irányzatá-nak bécsi mûvészeiúj formavilágot ke-resve arra töreked-tek, hogy ezt a vál-tozást a mûvészeti

életbe is átvigyék, és szakítsanak az aka-démizmus meggyökeresedett elveivel. Ez astílus a növénymotívumokkal, indákkal és

lendületes, hullámzó formáival a szabadságot, a lelki felszabadulást testesítette meg. A tár-sadalmi konvencióktól elszakadva azt az igaz-ságot fedezte fel újra, hogy az ember mégiscsaka természet gyermeke, és a természetben találjameg az igazi örömét, vágyai kiteljesedését. Deez az irányzat nem csak a festészetbenjelentkezett. Az építészetben, a bútorokon,használati tárgyakon is megjelentek a szecesszióösszetéveszthetetlen jegyei (augusztusig csodál-hattunk meg egy tíz hónapig tartó szecessziósbútorkiállítást az Iparmûvészeti Múzeumban).Magyarországon a szecesszió nagy népszerû-ségnek örvendett, sok épület, bérház épültebben a stílusban, és többek között ennekköszönhetjük azt az egyedülálló városképet,ami Budapest sajátja. De kanyarodjunk vissza atárlathoz. A nagyszabású kiállításnak Klimt egyik leg-ismertebb mûve adott nevet: Nuda Veritas, azazA meztelen igazság. Ez a mû sokkolta a kora-beli közvéleményt, hiszen olyan természetes-séggel és idilli módon ábrázol egy nõi alakot,amit az akkori közerkölcs elítélendõnek mi-nõsített. A maga egyszerûségében, mindenfajtamesterkéltséget nélkülözõ módon ábrázol egyhölgyet, hatalmas hajkoronával, burjánzó nö-vények és vízi állatokkal körülvéve. Mintha egyvízi tündér jönne elõ az álmainkból, hogyfelkeltse rejtett kívánságainkat, arra ösztö-nözve, hogy azt cselekedjük, amire igazábólvágyunk. Az alak felett egy idézet olvashatóSchillertõl, mely szerint, ha az alkotók tetteikkelés mûvészetükkel nem nyerik el mindenkitetszését, akkor tessenek a kisebbségnek, mertsokaknak tetszeni rossz. Ez az idézet hû pél-dáját adja az irányzat nevelési célzatú törek-

véseinek, hogy megtanítson minket újra olyandolgokon elgondolkodni, amire nem kényszerü-lünk a modern élet mindennapjaiban.De nem csak Klimt mûvészetével ismerkedhe-tünk meg a tárlaton. A mûvész 57 képe melletttöbb mint 70 mûvész, köztük a bécsi szecesszióképviselõinek mûveit láthatjuk, de ugyanúgy anemzetközi mûvészeti életre is kitekintést ad akiállítás, azokat a mûvészeket bemutatva, akikhatást gyakoroltak a bécsi csoportra. A rajzok éssokszorosított grafikák adják a tárlat törzs-anyagát, de néhány meghatározó festmény ishelyet kapott a tárlaton (a Nuda Veritas mellettaz Aranylovas címû kép adja a tárlat másiknagy büszkeségét, ami sajnos csak két hétig lát-ható). A kiállítás a képek mellett bemutatja amûvészeket is; beszél a Ver Sacrum (Szenttavasz) címû folyóiratról, amit a bécsi mûvé-szek indítottak útnak, de külön egységetszentel a Beethoven-kiállításnak is, amelymérföldkõ volt a korszak mûvészeti életében.Külön termek mutatják be a portré- és tájkép-festészetet, valamint Klimt erotikus rajzait is.A Szépmûvészeti Múzeum kiállítása hû képetad a bécsi szecesszióról, kialakulásának, fej-lõdésének folyamatáról. E tárlat része annak asorozatnak, amely a modern festészet kialaku-lását kívánja bemutatni. A kiállítás január 9-iglátogatható, s ezzel a múzeum is zárja kapuitegy idõre, hogy öt hónap múlva felújítva, majd2012-ben egy új földalatti szárnnyal kibõvülvevárja látogatóit. Töltekezzünk hát fel, engedjükmagunkat ellepni a növénymotívumokkal,mert januártól mellõzni fogjuk a Szépmûvé-szeti által nyújtott örömforrásokat.

Aradszki Dea

A szecesszió meztelen igazsága

A múlt hónap végén jelent meg Ákos legújabbnagylemeze, A katona imája, amelynek érdekes-sége, hogy a zenei CD mellett egy ajándék DVDösszeállítást is tartalmaz. A Szindbád dala és aFénybe nézz mellett tizenegy új számmal örven-deztette meg közönségét a népszerû énekes, afilmek között pedig találunk egy, a Szindbádturnéról készült összeállítást, két élõ koncertfel-vételt, és a Szindbád dalának videoklipjét.

„Rólam elhíresült, hogy úgy tûnik, nagyon sokattervezek.” mondta Ákos a lemez elõkészületeivelkapcsolatban. A katona imájával kapcsolatbanazonban nem tervezte, hogy négy év szünet utánhozza ki, ám mint folytatta: „Rengeteget turnéz-tunk, jött a negyven éves évforduló, ami egybenhuszadik éves jubileuma volt annak, hogy szín-padon állok. Igazoltan voltam távol.”Az énekes kitért arra is, hogy sokan úgy gon-dolják, számára garantált a siker, a közönség sze-retete. Ahogy elmondta, a kétségek, amikor azember megküzd egy-egy dalért, nem publikusak.Õ mindig nagyon készül, szavai szerint: „Tulaj-donképpen én már húsz éve egy feltörekvõ elsõlemezes elõadó vagyok.” Minden albumára és min-den fellépésére úgy tekint, mintha az lenne a leg-

elsõ és egyben a legutolsó alkalom, hogy együttlehessen azokkal, akik szívesen hallgatják õt.A lemezen ami elõször feltûnhet – Ákos össze-téveszthetetlen hangján túl –, hogy zeneileg nyers.Az énekes errõl így beszélt: „Úgy éreztem, jobbanáll ezeknek a daloknak a nyers hangzás, mint aprofi zene.” Majd így folytatta: „Nem gondolom,

hogy zenész volnék, hiszen zenészek vesznekkörül, tudom, milyenek õk. Vállalom, hogy nemvagyok képzett, mert így sikerül olyan területekretévedni, ahová zenész nem merészkedne. Én egyénekmondó srác vagyok.” Stílusához saját bevallásaszerint Cseh Tamás, Bruce Springsteen „egyszál-gitáros” korszaka és Bob Dylan áll közel.Az albumot egy különlegesen szép Super JewelBoxban adták ki, a fotókat Emmer László ké-szítette. A lemez eklektikus, sokféle életérzést je-lenítenek meg a számok. A tizenhárom dal közöttéppúgy hallhatunk balladákat, mint zúzós rock-zenét. Nagy hatással van az albumra a nyolcvanasévek hangszerelése, ami többek között A katonaimája címadó dalban is megfigyelhetõ. A Mindenálom véget ér egyfajta reflexió a Minden mostkezdõdik el címû slágerre, Ákos az eredeti hang-szerelést is megtartotta. Érdemes meghallgatni aFõleg régen címû dalt – a szövegre fókuszálva.Ahogy említette, ez a szám „tíz évet végigkísérõvélemények desztillátuma”. Olyan hozzászólá-sokról írt dalt, amik valóban meghatározták akarrierjét, kicsit görbe tükröt tartva a nagy „kri-tikusok” orra elé.Ákos azt vallja, hogy „a dal egy szakrális közeg, aszínpad egy szakrális tér. Ott egy sürítettebb,készültebb állapotban van az ember.” Ez meg-látszik A katona imáján is: érett, mély, érzelmekkelteli dalaival tökéletesen zárja le az elmúlt négy évhosszú várakozását.

Hrecska Renáta

Négy év, két lemez és egy remek albumÁkos: A katona imája

– tizenötödik oldal –

Karrier

Dr. Landi Balázs tanár úr karunk elsõ végzetthallgatói között volt. Azóta a tudományos életben ésa közigazgatásban is megfodult, Sólyom László voltköztársasági elnök úr személyi titkára is volt. Jelenlega Polgári Jogi Tanszék oktatója. Régmúltról és jelenrõlbeszélgettünk.

– Ön a második évfolyamban végzett egyetemünkön. Mivonzotta Önt egy még szinte teljesen kiépítetleninfrastruktúrájú egyetemre, szemben a többszáz éves múltúintézményekkel?– Már kiskorom óta arra készültem, hogy orvos vagyjogász leszek – talán éppen azért, mert a szûken vettcsaládunkban egyik szakma sincs képviselve. A kéthivatás közötti választás azonban nehéz volt: nemcsakaz érettségiig kísért el, hanem még a Pázmányelvégzését követõen is foglalkoztatott, hiszen másfélévvel a jogi diplomám megszerzését követõen csakerõs családi presszióra nem kezdtem el az orvosiegyetemet.Vagyis kifejezetten nem volt jogászi hivatástudatom,így talán nem olyannyira „bántó” azt elmondanom,hogy elsõ helyen én az ELTE jogi fakultását jelöltemmeg akkor, csak éppen 1 ponttal a felvételi ponthatáralatti eredményt értem el. Amikor pedig elmentemmegtekinteni az írásbeli felvételi dolgozatomat,egyértelmûen látszott, hogy egy feladat esetébentévesen javították azt, valamint egy másik feladatnálszámszakilag rosszul adták össze a részpontokat. Eztakkor én ott helyben jeleztem a felvételizõkhöz ki-rendelt oktatónak, amelyre azonban olyan stílusbankaptam választ, hogy elhatároztam, nem adok be írás-beli fellebbezést a felvételi feladatlapom javítása ellen.– Tudták Önök akkor, mi az, hogy jogásznak tanulni egykatolikus egyetemen? Mit jelentett? Mi volt a nóvum?– Már az elsõ elõadások olyan hatással voltak rám,hogy tudtam, jó helyen vagyok. Persze az igazsághozaz is hozzátartozik, hogy sokkal inkább az elõadótanáraink személyisége fogott meg, mintsem ajogtudomány. Igazából szívesen tanultam volna akármásodfokú matematikai egyenleteket, vagybiokémiai ismereteket is, ha közben Zlinszky tanár úrsokat tapasztalt, bölcs és lényeglátó emberségét,Kuminetz atya csendes, mégis hihetetlenül erõs éssugárzó meggyõzõdését, Gerics tanár úr és Ladányitanárnõ, mint férj és feleség egymás és a kutatásiránti feltétlen és õszinte elkötelezettségét, avagyBotos tanárnõ magabiztos és gyakorta kritikus„fellépését” szemlélhettem közben.

Hihetetlen imponáló és lelkesítõ élmény volt, hogyszámos olyan vezetõ jogásszal és egyéb szakmailagelismert elõadóval találkozhattam, akik magától valótermészetességgel jöttek az újonnan létrehozottkatolikus egyetem jogi karára. S ez ragadott megengem is; ezért számomra ez a hõskor nem annyira aMénesi útról, a gyakorta kaotikus oktatási rendrõl,vagy lehetetlen infrastrukturális körülményekrõl szól,hanem arról a napról napra ismételten átélt érzésrõl,amelyet két szóval tudnék leírni: elkötelezettség éshûség. – Mit jelent ma? Más ma a helyzet? Könnyebb vagynehezebb a mai diákoknak?– Számomra ma is ugyanezt jelenti. Persze a helyzetegészen más; nekünk akkor még volt idõnk a „fontosdolgokkal” foglalkozni, mert nem, vagy csak elvétvevolt Internet, e-mail, mobiltelefon, wellness-hétvége,kikapcsolhatatlan és lehalkíthatatlan reklámdömpingvagy éppen romkocsma.

Nem azt mondom, hogy ezek feltétlenül ördögtõlvaló dolgok, de a mi korosztályunk számárakönnyebb talán megfelelõ helyen kezelni ezeket.Sokkal szilárdabbnak érzem értékrendemet, munka-és döntési mechanizmusaimat, mint a fiatalabbgeneráció többsége esetében ezt tapasztalom. Túl sok,és túl sokféle hatás éri õket; ezért õszintén kívánom,hogy ebben is segítséget adjon nekik a Pázmány!– És most Önrõl. Azt tudjuk, hogy Sólyom Lászlóköztársasági elnök úr titkára volt, de nyilván nem a

diploma után közvetlenül. Mi történt Önnel az Egyetemután?– Az Egyetem után rögtön meghívást kaptamJobbágyi tanár úrtól a Polgári Jogi Tanszékre, de rövidideig tanítottam a Károli Gáspár Egyetemen éshospitáltam az ELTE jogi karán is. Emellett dol-goztam a Magyar Akkreditációs Bizottságban és aNagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda ösztöndíjasaként,illetve a Doktori Iskola titkáraként. Ez utóbbi kétmunkát már közvetlenül Sólyom László tanár úrmellett végeztem. Innen az ismeretség és a munka-kapcsolat.– Hogyan telt egy átlagos munkanapja – már ha volt ilyen – a Köztársasági Elnöki Hivatalban?– Mindig kétkedve fogadom az „átlagos munkanap”-ra vonatkozó kérdéseket, sõt különösen kétkedvetanulmányoztam annak idején a munkajogi törvényvonatkozó rendelkezéseit, mert szerintem nincsen„átlagos munkanapja”, „rendes munkaideje” vagyéppen „túlmunka ideje” egy tanárnõnek, egygyógypedagógusnak, vagy egy titkárnõnek, havalóban hivatásként végzi munkáját. Én is ilyenvagyok: ha valamibe belekezdek, akkor szívvel-lélekkel, s ami még ennél is fontosabb: legjobbtudásom szerint végzem. Erre pedig éppen elégalkalmat kínált az elnökség öt éve.– Volt-e valamilyen kimagasló emlék?– Több ilyen emlékem is van. Egyik alkalommalSzent István ünnepén a felvidéki Deákiban ün-nepeltünk. A köztársasági elnök érkezésére valóbannagy tömeg gyûlt össze, s az emberek õszintelelkesedéssel, minden protokolláris és biztonságikötöttséget mellõzve álltak körülöttünk. Az emberérezte, hogy valóban együtt ünnepelünk. Az ünnepimûsor és beszédek elhangzását követõen közösenénekeltük el a Himnuszt. Ekkor közvetlenülmellettünk egy idõs helybeli bácsi felsóhajtott: „De jómagyarnak lenni!”

Sergõ András

Jogász PéldatárInterjú Landi Balázs tanár úrral

Újonnan induló, Karrier Kalauz címû sorozatunkban a sikeres elhelyezkedésés a zökkenõmentes munkahelyi beilleszkedés feltételeit járjuk körül. Elsõállomásunk a belépõ funkciót betöltõ önéletrajz. Nézzen ki szépen!Nagyon fontos az igényesség. Az önéletrajz olyan, mint egy névjegykártya.Elsõ és legelemibb benyomást teszi a tulajdonosáról. Ha ápolatlan, piszkos,gyûrött, vagy alig látszik a tinta a papíron, nem a megbízható kolléga képétfesti le. A szöveg formázása is legyen átlátható, következetes; legyen jóránézni! Ha szükségesnek tartod, nézesd meg egy „jobb szemû” ismerõssel.Egyeseknek az ilyenek hamarabb feltûnnek. Akármilyen sokat írnál, nelegyen több két A/4 oldalnál. Nem olvassák végig.Csak vázlatosan!Az önéletrajz sosem lehet folyékony szöveg formájú, minden esetben csak avázlatos forma az elfogadott. Egy nagyobb cég HR-osztályán egy állásmegpályázasakor akár többszáz önéletrajz is átfuthat. Garantáltan az lesz azelsõ kiesõ, akiének az átolvasása többet vesz igénybe 20-25 másodpercnél.Sablon található az intereneten, de szívesen küldünk mi is.Mit írjak bele? Nincs referenciám!Már az egyetemen el kell kezdeni építkezni. Sok helyen fogadnakgyakornokokat pusztán olyan feltétellel, hogy bizonyos számú elvégzett félévelegyen, vagy jó jegye legyen a munkáltatót érintõ tárgyból. Ez egy késõbbi állásmegpályázása esetén már szakmai tapasztalatnak számít. Ha megteheted, netartson vissza, hogy nem fizetnek, a megszerzett tapasztalat, és a lehetõség,

hogy referenciát szerezz, hosszú távon sokkal fontosabb. Ezen kívül jól mutataz önéletrajzban az egyetemi társadalmi munka, külföldi ösztöndíj vagytanszéki demonstrátori feladatok elvállalása is. Ám ha az ember ezekkel vár azegyetem elvégzéséig, jóval nehezebb dolga lesz.Mit kell beírni?A legfelsõ részre a személyes kapcsolati adatok kerüljenek. Név, születési helyés dátum, cím, amelyen elérhetõ vagy, telefon (amelyen a nap nagy részébenelérhetõ vagy), e-mail cím. Lehetõleg ne az edescukipofa666@valami.hu vagya lanyokkedvence@valami.hu címet add meg, hozz létre egyet a saját nevedbõl– hamar hiteledet veszted, ha a cég nevében is így viselkedsz. A levélhez hason-lóan az e-mailre is illik hamar válaszolni. Ezt követi a szakmai tapasztalatokleírása, ahol két-két mondatban foglald össze tevékenységedet.A végzettség következik. Itt a közép- és felsõfokú oktatásra kíváncsiak, azáltalános iskola végzésének helye és ideje teljesen fölösleges. A félbehagyotttanulmányok beírása sem elõnyös, csak késõbbi magyarázkodásra ad okot.Nyelvismeret és/vagy -vizsgák, egyéb ismeretek, hobbiHa fontos, de a megpályázandó álláshoz szorosan nem kapcsolódószakismereted, tevékenységed van, itt tûntesd fel.Ne fényezd magad – átlátszó!Törekedj mindig a szikár és objektív lényegre. Nem kell dicsérni elõzõmunkahelyed vagy egyetemed színvonalát, a munkáltató úgyis tisztában vanvele. Csak visszaüt, ha a pályázó nagyon igyekszik a jobb színben valófeltûnésért.Ne hazudj – úgyis kiderül!Szigorúan tilos! Ha az önéletrajzból nem derül ki, az interjú alattönellentmondásokba bonyolódsz. Ha mégsem, munka alatt kiderül.

S. A.

Karrier Kalauz 1.Mesterségem címere – az önéletrajz

Karrier Iroda – Õszi programokNovember 18.10 éves jubileumi ünnepség és alumni konferenciaNovember 24.Munkajogi ismeretek – elhelyezkedés utánNovember 26-27.Olvasásfejlesztõ tréning – fejleszd hatékonyságodDecember 8.Protokoll ismeretek – desszert gyanántwww.jak.ppke.hu/karrier

– tizenhatodik oldal –

14.00–15.30 Plenáris ülésKöszöntõ

Dr. Schanda Balázs dékán, PPKE Jog- és Államtudományi Kar„Az elsõ 10 év”

Dr. Zlinszky János alapító dékán, PPKE Jog- és Államtudományi Kar„Jogászok az átalakított közigazgatásban”

Dr. Rétvári Bence államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium„Igazságügyi reform és közigazgatási bíráskodás”

Dr. Kozma György kollégiumvezetõ, Legfelsõbb Bíróság„Alkotmányozás és ügyészség”

Dr. Polt Péter c. egyetemi tanár, PPKE Jog- és Államtudományi Kar„The rule of Law” – A jog hatalma a társadalomban

Dr. Réti László elnök, Budapesti Ügyvédi Kamara„Az ügyvédi és közjegyzõi hivatásrendek jövõje”

Dr. Tóth Ádám elnök, Magyar Országos Közjegyzõi KamaraElismerések átadása

Dr. Szalai Márta intézetvezetõ, Deák Ferenc Továbbképzõ Intézet

15.30–16.00 Kávészünet

16.00–17.30 Alumni szekciók(a plenáris ülés elõadóinak részvételével folytatódó kerekasztal beszélgetések)

• Bírói hivatásrend tagjai. Téma: Az igazságügyi reform és a közigazgatási bíráskodás aktuális kérdései. A kerekasztal vendégei: Dr. Kozma György kollégiumvezetõ, Legfelsõbb Bíróság – Dr. Székely Ákosbíró, Legfelsõbb Bíróság – Dr. Kõhalmi Attila bíró, II. és III. kerületi Bíróság – Dr. Bögös Fruzsinabíró, Fõvárosi Bíróság, Közigazgatási Kollégium – Moderátor: Dr. Szabó Sarolta egyetemi adjunktus,PPKE Jog- és Államtudományi Kar.

• Ügyészi hivatásrend tagjai. Téma: Az alkotmányozás és az ügyészség helyzete. A kerekasztal vendégei: Dr. Belovics Ervin tanszékvezetõ e. docens, PPKE Jog- és Államtudományi Kar – Dr. Varga Zs. Andrástanszékvezetõ e. docens, PPKE Jog- és Államtudományi Kar – Dr. Bertényi Imre ügyész, KözpontiNyomozó Fõügyészség – Moderátor: Dr. Hajas Barnabás egyetemi adjunktus, PPKE Jog- és Állam-tudományi Kar.

• Ügyvédi és közjegyzõi hivatásrend tagjai. Téma: Szakvizsgarendszer, szakosodás, kötelezõ továbbképzés –A hivatásrendek jövõje. A kerekasztal vendégei: Dr. Réti László elnök, Budapesti Ügyvédi Kamara – Dr. Tóth Ádám elnök, Magyar Országos Közjegyzõi Kamara – Dr. Papp Alexandra ügyvéd – Dr. Nemescsói András ügyvéd. Moderátor: Dr. Raffai Katalin egyetemi docens, PPKE Jog- ésÁllamtudományi Kar.

• Közszolgálatban dolgozók. Téma: Jogászi hivatás a közigazgatásban. A kerekasztal vendégei: Dr. RétváriBence államtitkár, KIM – Dr. Tóth Tihamér egyetemi docens, PPKE Jog- és Államtudományi Kar – Dr. Fekete Borbála jegyzõ, Kakucs Önkormányzata – Dr. Deák Ferenc jegyzõ, Budavári Önkor-mányzat – Moderátor: Dr. Gerencsér Balázs egyetemi adjunktus, PPKE Jog- és Államtudományi Kar.

• PPP (politika, piaci szféra, PhD). Téma: Jogászkarrier – másképp. A kerekasztal vendégei: Dr. StágelBence országgyûlési képviselõ, mb. oktató, PPKE Jog- és Államtudományi Kar – Dr. Kocsis Mátéországgyûlési képviselõ, VIII. ker. polgármestere – Dr. Ugron Gáspár MVM Zrt. Vezérigazgatóifõtanácsadó, Rákóczi Szövetség fõtitkára. Moderátor: Dr. Szilágyi Pál, egyetemi adjunktus, PPKE Jog- ésÁllamtudományi Kar.

További információ és ingyenes regisztráció: www.jak.ppke.hu/deak

Jubileumi ünnepség és alumni konferenciaPPKE JÁK

2010. november 18.