vállalati gazdaságtan alapjai egyéni és társadalmi szükségletek kielégítése
DESCRIPTION
Vállalati gazdaságtan alapjai Egyéni és társadalmi szükségletek kielégítése. Budapesti Gazdasági Főiskola. Emberi szükségletek I. Személyes szükségletek : pl. legyen hol laknom, legyen mivel közlekednem, legyen mit ennem, stb. Társadalmi szükségletek : pl. működjön az egészségügy, - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Vállalati gazdaságtan alapjai
Egyéni és társadalmi szükségletek kielégítése
Budapesti Gazdasági Főiskola
Emberi szükségletek I.
Személyes szükségletek: pl.• legyen hol laknom,• legyen mivel közlekednem,• legyen mit ennem, stb.
Társadalmi szükségletek: pl. működjön• az egészségügy,• az oktatás• a kultúra,• a honvédelem,• a rendvédelem, stb.
Emberi szükségletek II.
Anyagi szükségletek: pl.• lakást kell vennem,• autót kell vennem,• kenyeret kell vennem, stb.
Nem anyagi szükségletek: pl.• orvoshoz kell mennem,• iskolába szeretnék járni,• moziba vagy színházba szeretnék menni,• lélegeznem kell, stb.
A gazdaság fogalma az anyagi és nem anyagi szükségletek kielégítését jelenti.
A szükségletek kielégítése - jószágok
Szükségleteinket az ún. jószágok megszerzése elégíti ki.Termékek:
Anyagi szükségletemet termékek megszerzése révén elégíthetem ki. Szolgáltatások:
Nem anyagi jellegű szükségleteim kielégítése érdekében szolgáltatásokat veszek igénybe.
Szabad javak:Olyan javak, amelyek korlátlanul állnak rendelkezésre. Szükségletünk kielégítése érdekében senkinek sem kell terméket előállítania vagy szolgáltatást nyújtania. E javakhoz bárki korlátozás nélkül hozzáfér. (Pl. a levegő.)
Közjavak és magánjavak I.
Magánjavak:• a fogyasztók között rivalizálás van a fogyasztásban, • megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása,• piacon, pénzért lehet megszerezni őket,• fogyasztásukban az egyéni fogyasztás a jellemző,• a kínálatot egyéni termelők biztosítják,• lényegében a hagyományos piaci áruk.
Közjavak és magánjavak II.
Közjavak:• az egyének általi fogyasztása nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet
(nincs rivalizálás a fogyasztók között),• fogyasztásukból senki sem zárható ki,• fogyasztásukban a kollektív fogyasztás a jellemző (egyidejűleg többen is
fogyaszthatják ugyanazt a szolgáltatást). • Két csoportjuk:
– szabad természeti javak: korlátlanul és mindenki számára rendelkezésre állnak (pl. víz, levegő) .– termelt közjavak: termelési folyamat eredményei (pl. közút)
Vegyes javak:• az egyéni fogyasztás nem csökkenti a rendelkezésre álló készletet,• de bizonyos személyek kizárhatók belőle (pl. kábeltévé).
Szükséglet-kielégítési szférák
Közszféra Üzleti szféra
Civil szféra
Személyes szféra, család,
háztartás
Közszféra (közszektor, public sector)
Közigazgatási szektor
Kormányhivatalok, szerveztek és testületek, amelyek a központi vagy a helyi hatalom hatásköre alá tartoznak. Működési területeik:- igazgatás, védelem, közrend, a gazdasági növekedés előmozdítása, oktatás,
egészségügy, kultúra, szociális szolgáltatások.
Társadalombiztosítási szolgáltatások, amelyeket a kormány szervez, ellenőriz és finanszíroz.
Köztulajdonban lévő vállalatok• A közhatalomnak legalább többségi tulajdona van benne és/vagy irányítja;• piaci körülmények között működik;• javakat állít elő és/vagy szolgáltatásokat nyújt.
A közszektor struktúrája
Civil szféra
A civil szférát a civil szervezetek és mozgalmak alkotják.
A civil társadalom szervezetei (EU – Fehér Könyv):
• szakszervezetek és a munkaadók szervezetei (ún. szociális partnerek)• nem kormányzati szervezetek (NGO-k)• szakmai szervezetek• karitatív szervezetek• az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsoló szervezetek• (egyházak és vallási közösségek)
Szektorköziség I.
Szektorközi együttműködés:
• A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább kettő) együttműködése valamilyen közös ill. társadalmi cél elérése érdekében.
• A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább kettő) által szervezet (pl. alapítvány) létrehozása, amelynek feladata valamilyen közös ill. társadalmi cél megvalósítása.
PPP
Public-private partnership (PPP):
A közszektor és a magánszektor (stratégiai) együttműködése valamilyen közös, illetve társadalmi cél megvalósítása érdekében.
Szektorköziség II.a szükséglet-kielégítési szférák (szektorok)
Közszféra Üzleti szféra
Civil szféra
Személyes szféra, család,
háztartás
Szektorköziség III.A társadalom szükséglet-kielégítési technikái
KözszféraÜzleti szféra
Civil szféraCsalád,
háztartás
Biztonság- rendőrség- testőr- polgárőrség- magas kerítés
Tanulás- állami iskola- magániskola- alapítványi iskola- önképzőkör
A termelés
A termelés a szükségletek kielégítésének alapja.
A termelő folyamatok közös jellemzői:
- Célirányos tevékenységek: konkrét szükségletek kielégítésére, konkrét javak előállítására irányulnak.
- A termékeket a természet nyersanyagaiból és/vagy már korábbi termelési folyamatban megmunkált termékből hozzák létre.
A termelés menete: munkafolyamatok
Tervezés Az előkészítés folyamataSzervezés Eszközök, munkatársak megválasztásaMunkavégzés A teendők ellátásaEllenőrzés Hibák elkerüléseSzabályozás Tapasztalatok visszacsatolása
Az újratermelési folyamat
.
Termelés
Elosztás
Csere (forgalom)
Fogyasztás
A fogyasztás fajtái
A fogyasztás két elkülöníthető fajtája:
1. Személyes (közvetlen, végső) fogyasztás:
Fogyasztási javak(eszünk, ruházkodunk, színházba megyünk, stb.)
2. Termelő (közvetett, másodlagos) fogyasztás:
A termeléshez felhasznált termékek, szolgáltatások. Lehetnek:– személyes fogyasztásra alkalmatlanok (pl. gépek, fűtőanyagok)– személyes fogyasztásra alkalmasak (pl. gyümölcs, vasút)
A gazdaság erőforrásai I.
Emberek(fogyasztók,munkaerő)
Termelésifolyamat
Áruk ésszolgáltatások
INPUT OUTPUT
A gazdaság erőforrásai II.
Természeti erőforrások
- Korlátlanul rendelkezésre álló (pl. víz, levegő)- Megújítható, újratelepíthető (pl. föld, erdő)- Nem megújítható (a föld méhének kincsei)
Munkaerő A munkaképes emberek fizikai és szellemi képességeinek összessége - újratermelhető
Tőkejavak Termelési eszközökVállalkozó Szervezőmunka: a termelési eszközöket
összekapcsolja a megfelelő munkaerővel és a természeti erőforrásokkal.
Az erőforrások fajtái a gazdaságban:
Gazdasági rendszer
Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során a gazdasági szereplők között kialakuló kapcsolatok összessége, a társadalmi újratermelés, a gazdasági körforgás megvalósulásának módja.
Alaptípusai:• Klasszikus (tiszta) piacgazdaság• Központosított tervgazdaság• Vegyes piacgazdaság:
Gazdasági rendszer
Klasszikus (tiszta) piacgazdaság:
- A termelési eszközök magántulajdonban vannak- A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a
rendelkezésükre álló javak felhasználásáról- A termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel
Gazdasági rendszer
Központosított tervgazdaság:
- A termelési eszközök állami tulajdonban vannak- A legfontosabb gazdálkodási döntéseket az állam hozza
meg: központi tervekkel irányítja a termelést
Gazdasági rendszer
Vegyes piacgazdaság:
- A legfontosabb szabályozó erő a piac- Jelentős szerepet kap az állam is: szabályoz, prioritásokat
határoz meg, „újraeloszt”