egÉszsÉg gazdasÁgtan

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében

Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó

közreműködésével.


Készítette: Orosz Éva, Kaló Zoltán és Nagy Balázs

Szakmai felelős: Orosz Éva

2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék


I. rész

Az egészségügyi rendszer elemzése

közgazdasági megközelítésben

1–7. hét

Készítette: Orosz Éva


Tartalom 1. hét Az egészségügyi rendszer elemzése:

Alapfogalmak

2. hét Az egészségügyi és egészségbiztosítási piac

sajátosságai

3. hét Az állami beavatkozás alapvető kérdései az

egészségügyben

4. hét Az egészségügy finanszírozásának rendszerei

5. hét Forrásallokáció az egészségügyben

6. hét Az egészségügyi kiadások elemzése

7. hét A finanszírozás fenntarthatóságának és a

hatékonyság javításának lehetséges eszközei


1. hét

Az egészségügyi rendszer

elemzése: alapfogalmak

Készítette: Orosz Éva


Témakörök • Az egészség-gazdaságtan mint tudományterület

• Az egészség, egészségügy és gazdaság

kapcsolata

• Az egészségügyi szolgáltatás mint gazdasági

jószág

• A szükséglet, kereslet és kínálat értelmezése

• Az egészségügyi rendszer összetevői és fő

funkciói

• Az egészségügyi rendszerek teljesítményének

értékelése: kritériumok, módszerek, indikátorok

Az egészségügy a nemzetgazdaságok

fontos ágazata

• Az OECD országokban az egészségügyi szolgáltatások

és termékek a GDP (végső felhasználásának) 7–16%-át

tették ki 2008-ban (OECD átlag: 9%)

• Az OECD országokban a foglalkoztatottak 6–16%-a az

egészségügyben dolgozik

• Mikroszinten: egy kórház a kistérség legnagyobb

gazdálkodó szervei közé tartozhat (foglalkoztatás, más

ágazatok számára kereslet stb.)

• Az innováció egyik motorja (az egészségügyi innováció

nyersanyag szükséglete alacsony, hozzáadott értéke

nagy)

Az egészség-gazdaságtan

mint tudományterület

• Az egészségügyi szolgáltatások és az

egészségügyi rendszer sajátosságainak

feltárása, elemzése – a szűkösen

rendelkezésre álló erőforrások allokációja

nézőpontjából

– Közgazdasági módszerek alkalmazása az

egészségügy területén

– Az erőforrás-allokáció kérdésének

multidiszciplináris megközelítése

Az egészség-gazdaságtan főbb elemei

Centre for Health Economics, University of York

Mi az egészség?

Mi az egészség értéke?

Milyen tényezők

befolyásolják az

egészséget?

A terápiás eljárások

mikroökonómiai

értékelése

Egészségügyi

ellátás

kereslete Piaci

egyensúly

egyensúlyt

teremtő

mechanizmusok Egészségügyi

szolgáltatások

kínálata

Tervezési, költségvetési

és monitorozási

módszerek

Egészségügyi

rendszer értékelése

A B

C

E

F

D

H G

Az egészség-gazdaságtan korlátai

• „… hatalmas szakadék mutatkozik az a

felismerés, hogy az erőforrások hatékonyabb

– nagyobb egészségnyereséget biztosító –

felhasználására van szükség és az ezen

célok eléréséhez rendelkezésre álló tudás-

bázis között”

(IMF WP/07/13: What Should Macroeconomists

Know about Health Care Policy?)

Az egészség – egészségügy(i kiadások)

– gazdaság kapcsolata

Alapvető kérdések:

• Hogyan járul hozzá az egészségi állapot javulása a

gazdasági növekedéshez?

• Hogyan járul hozzá a gazdasági növekedés az egészségi

állapot javulásához?

• Hogyan / milyen mértékben járul hozzá az egészségügyi

rendszer a társadalom egészségi állapotának javításához?

• Hogyan javítható az egészségügyi rendszer teljesítménye?

Javulna-e (és milyen mértékben), ha többet költenénk rá?

• Hogyan hat az egészségügyi közkiadások növelése az

egészségi állapotra és a gazdasági növekedésre?

Az egészség fogalmának

különböző értelmezései

• Klinikailag kimutatható tünetmentesség

• Teljes testi, lelki és szociális jólét állapota

(WHO) – szociológiai megközelítés

• Nagy társadalmi csoportok egészségi

állapotának mérése mortalitási és

morbiditási adatok segítségével

– epidemiológiai megközelítés

Grossmann modell: az egészség

inputjai és outputjai

egészségben

töltött idő

(egészséges

napok)

egyén egészség

tőkéje

egészségügyi szolgáltatás

oktatás

lakáskörülmények

jövedelem

foglalkozási státusz

táplálkozás

INPUT OUTPUT

Forrás: (Donaldson and Gerard, 2005)

Milyen tényezők befolyásolják

az egészségi állapotot?

ÉLETKOR, NEM, TESTI

ADOTTSÁGOKME

ZŐ

GA

ZD

AS

ÁG

ÉS

ÉL

EL

MIS

ZE

R

TE

RM

EL

ÉS

OK

TA

TÁ

S

MUNKAHELYI

KÖRNYEZET

MUNKA-

NÉLKÜLISÉG KÖ

RN

YEZ

ET

EG

ÉS

ZS

ÉG

ÜG

YI

SZ

OL

GÁ

L-

TA

TÁ

SO

K

LA

KÁ

S

ÉLET ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK

Forrás: Dalgren,1991

A betegségek terhe

Egészségügyi költségek

Mikro- és makroökonómiai költségek

Társadalmi és jóléti költségek

Az egészségi állapot hatása

a gazdaságra – az egyén

szintjén / mikro-szinten

• Az egészségi állapot javulása / várható élettartam növekedése pozitívan hat: a gazdasági teljesítményre (termelékenységre)

a munkaerő kínálatra (munkaképesség hosszára)

a megtakarítási hajlandóságra

a gyermekkori egészségi állapotra: tanulási képességekre, kreativitásra

A lehetséges közvetítő csatornák

az egészség és a makro- és

mikro-gazdasági változók között

Source: IMF WP 07/13

Romló gazdasági

helyzet

Romló egészségi

állapot

Javuló egészségi

állapot

Javuló gazdasági

helyzet

Termelékenység,

Munkakínálat; Oktatás;

Megtakarítások.

Egészséges jószágok

fogyasztása; (Köz)egészségügy;

Ismeretek; Demokrácia

Csökken a humán tőke

fejlesztésére való ösztönzés;

Csökken a termelékenység,

munkakínálat; Csökkennek a

megtakarítások.

Szűkösség; Társadalmi

biztonság hiánya.

Egészségre káros jószágok

fogyasztása;

Környezetszennyezés;

Munkakörnyezet, stressz.

Környezetszennyezés

csökkenése

Forrás: (Kollányi, 2011)

Az egészség és a gazdaság közötti

többirányú kölcsönhatás

Az egészségügy szerepe

– új tudományos eredmények

• „Az egészségügyi szolgáltatások szerepe

jelentős. A tudományos bizonyítékok komplexek,

de konzisztensek: az elmúlt évtizedekben a

várható élettartam növekedésének körülbelül a

fele az egészségügyi ellátásnak tudható be.”

– Figueras,J. et al: Health systems, health and

wealth: Assessing the case for investing in health

systems. WHO, 2008.)

Egészségügyi

szolgáltatások

iránti kereslet

Laikus ellátás iránti kereslet

Érzékelt szükséglet, de nem

keresletként nem manifesztált

Az egyén által nem érzékelt szükséglet

Egészséges egyének

Az egészségügyi ellátás iránti

kereslet a „jéghegy csúcsa”

Forrás: (Black and Gruen, 2005)

A szükséglet, kereslet

és kínálat kapcsolata

Népesség

Érzékelt szükséglet Kereslet

Érzékelt szükséglet

Szakember által

definiált szükséglet

Kielégítetlen

szükséglet

Kielégített

szükséglet

Szűrés

„kiadagolás”

Forrás: (Black and Gruen, 2005)

A javak természete

Közjószág Vegyes Magán

Kizárhatóság

Versengés

Visszautasíthatóság

–

–

–

+ –

+ –

+ –

+

+

+

Fogyasztók védelme

Policy-alkotás

Szabályozás

Standardok állítása

Minőségellenőrzés

Fogyasztási javak

Klinikák

Kórházak

Egészségügyi szolgáltatók

Gyógyszerek

A javak természete a neoklasszikus

közgazdaságtan alapján

Forrás: (Preker és Harding, 2005)

Az egészségügyi szolgáltatások

típusai – közgazdasági nézőpontból

• Közjavak

• Alacsony költségű magánjavak

• Magas költségű (megtakarításokból fizethető)

• Katasztrofálisan költséges magánjavak (az érintett családnak

adóssága keletkezik, vagy ingatlant kell eladnia, tartósan

szegénységet idéz elő)

• Közgazdasági értelemben a legtöbb egészségügyi

szolgáltatás a kvázi-magánjavak és a magánjavak közé

tartozik.

– Externális hatások: magánpiac többet (ld. antibiotikum rezisztencia)

vagy kevesebbet (pl. védőoltás) termel adott javakból, mint ami

optimális a társadalom számára

Az egészségügyi rendszer összetevői E

gészség

po

liti

ka /

szab

ály

ozás

Finanszírozási

rendszer

Forrás-

teremtés

Kockázat-

megosztás

Szolgáltatás

vásárlás

Erőforrások

termelése

Szolgáltatások

nyújtása

Minőség

Esélyegyenlőség

a hozzáférésben és

forráselosztásban

Hatékonyság

Transzparencia és

számonkérhetőség

Egészség-

nyereség

Esélyegyenlőség

az egészségi

állapotban

Jövedelem-

biztonság

Igazságos

finanszírozás

Fogyasztói

elvárások

Az egészségügyi

rendszer funkciói

Instrumentális célok Rendszer

célok

Forrás: WHO (2006)

Az egészségügyi rendszerek

elemzésének alapvető kérdései

• Hogyan jellemezhető / írható le egy

egészségügyi rendszer?

• Mikor működik jól egy egészségügyi

rendszer?

• Hogyan értékelhető egy egészségügyi

rendszer teljesítménye?

• Hogyan befolyásolható egy egészségügyi

rendszer teljesítménye?

Az egészségügyi rendszer leírása:

alapvető kérdések

• A társadalombiztosítás / kormányzati program / állami

egészségügy kire terjed ki?

• Milyen szolgáltatások tartoznak a közfinanszírozás

(társadalombiztosítás) körébe?

• Hogyan teremtik meg az egészségügy finanszírozásához a

forrásokat?

• Hogyan finanszírozzák a szolgáltatókat?

• Milyen jellemzői vannak a szolgáltatási rendszernek?

• Milyen jellemzői vannak a szabályozásnak?

• Hogyan biztosítják a humán és tárgyi tényezőket az

egészségügyi rendszer működéséhez?

Az egészségügyi rendszerek

teljesítményének értékelése

• Teljesítmény: alapvető célok elérésének a mértéke

• Koncepcionális keret

– A teljesítmény értelmezése

– Ok–okozati összefüggések az egészségügyi rendszerben

– Megfelelő indikátorrendszer kialakítása

• Információs rendszer

• Elemzés, interpretáció

• Felhasználás a gyakorlatban

• A teljesítménymérés rendszerének, működésének

az elemzése

A teljesítmény értékelésének

leggyakrabban alkalmazott kritériumai

• A lakosság egészségi állapotának javítása

• Védelem a betegség pénzügyi kockázatától

• A betegek / állampolgárok elégedettsége

– az egyének igényeire való reagálóképesség értelmezhető a minőség egyik

komponenseként is)

• Egyenlőtlenségek csökkentése (méltányosság, igazságosság)

• Hatékonyság

• Minőség

• Az emberi élet védelme (része lehet az egészségi állapot javításának)

• Az emberi méltóság védelme (része lehet az elégedettségnek)

• Egyéni szabadság érvényesülése (része lehet az elégedettségnek)

• Finanszírozhatóság

• Az egészségpolitikai döntéshozatal transzparens, számonkérhető

A megfelelő minőség kritériumai

• Megfelelő struktúra (emberi erőforrás, technológia)

• Megfelelő folyamat (jól szabályozott)

– megfelelő és hatásos terápia

– időszerű és folyamatos

– biztonságos

– hozzáférhető és méltányos

– páciens számára elfogadható (etikus, rövid

várakozási idő stb.)

• Eredményesség (egészségnyereség)

A hatékonyság fogalma

• Technikai hatékonyság

– az adott szolgáltatás előállítási költségének a minimalizálása

• Költséghatékonyság

– egy adott egészségi probléma kezelésére rendelkezésre álló

alternatív technológiák közül az a költség-hatékony, amely

egységnyi egészség-nyereséget a legkisebb ráfordítással ér el

• Allokatív hatékonyság

– akkor érvényesül, ha az egészségügy rendelkezésre álló

erőforrásokkal – a technikailag hatékony – szolgáltatások olyan

kombinációját állítják elő, amely maximalizálja a társadalom

szintjén elérhető egészség-javulást (egészség-nyereséget)

Koncepcionális keret az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékeléséhez:

az OECD egészségügyi minőségi indikátor-rendszere (HCQI Project)

Egészségi állapot

Az egészségi állapotnak az egészségügyön

kívüli befolyásoló tényezői

Az egészségügyi rendszer teljesítménye

How does the health system perform? What does

this performance cost?

Dimenziók

Minőség Hozzáférés Költség

/ kiadás

Szükség-

letek

Getting

better

Staying

healthy

Living with

Illness or

disability

Coping with

end of life

Hatásosság Biztonság

Responsiveness/

Páciens-

központúság

Hozzá-

férés

Health system design, policy and context

Hatékonyság (makro és micro-economic efficiency)

Equ

it

y

Forrás: (Kelley and Hurst, 2006 )

Input – output – outcome : a hatékonyság mérése

Outcomes

Az életévek számának és

minőségének a növekedése

Outputs

Az ellátott

betegek

száma, etc.

Inputs

Naturális mértékegységben

mérve (orvosok száma,

kórházi ágyak, etc.)

Pénzbeli mértékegységben

mérve

Költség-hatékonyság

Cost-effectiveness

Technikai hatékonyság

Technical efficiency

Forrás: (Häkkinen and Joumard, 2007)

Indikátorrendszerek:

nemzetközi szervezetek

• EU: European Community Health

• Indicators (ECHI)

• EU: Sustainable development Indicators

• OECD: Health at a Glance

• OECD Health Care Quality Indicators Project

• WHO: Monitoring and evaluation of health

systems strengthening framework

Indikátorrendszerek:

néhány ország példa

• DUTCH HEALTH CARE PERFORMANCE

REPORT 2008

• USA: Commonwealth Fund. „Why Not the

Best? Results from the National Scorecard

on U.S. Health System Performance”, 2008

• Nagy-Britannia: NHS Performance

Framework

7681

8884

89 89

99 9788

97

109 106

116 115 113

130134

128

115

65 71 71 74 74 77 80 82 82 84 84 90 93 96 101 103 103 104 110

0

50

100

150

Fra

nce

Japan

Aus

tral

ia

Spa

in

Ital

yC

anad

aN

orw

ayN

ether

lands

Sw

eden

Gre

ece

Aus

tria

Ger

man

yFin

land

New

Zea

land

Den

mar

k

Uni

ted K

ingdo

m

Irel

and

Por

tugal

Uni

ted S

tate

s

1997/98 2002/03

Az egészségügyi rendszer eredményességének

egyik mutatója: az „elkerülhető” halálokokból

eredő halálozás

A kellő időben nyújtott megfelelő terápiával nagymértékben befolyásolható

halálokokból eredő 75 éves kor előtti halálozás (100 ezer lakosra), 2002/03

Az egészségpolitika (reformok)

által befolyásolható / alakítandó

tényezők

• Forrásteremtés

• Szolgáltatók finanszírozása

• Szervezeti / intézményi struktúra

• Szabályozás

• Magatartási minták / szokások / nézetek

(páciensek, orvosok stb.)

Egészségügyi rendszer: eszközök,

instrumentális és alapvető célok

Forrás: (Hsiao and Heller, 2007)

MARKOÖKONÓMIAI

FELTÉTELEKKULTÚRA

MODELLEK

(Modell országok)

Forrás: Harvard Team, 1997

POLITIKA,

TÖRTÉNELEM

INTÉZMÉNYI

HAGYOMÁNYOK

TELJESÍTMÉNY

KRITÉRIUMOK

ALLOKATÍV HATÉKONYSÁG

AZ ELLÁTÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

TECHNIKAI HATÉKONYSÁG

SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGE

EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, ESÉLY EGYENLŐSÉG

KOCKÁZAT KÖZÖSSÉG, A TÁRSADALOM ELÉGEDETTSÉGE

AZ ÁLLAM

SZEREPE

TÁRSADALMI

ÉRTÉKEK

SZIMBÓLUMOK,

NÉZETEK

FORRÁSTEREMTÉS

(intézményi rendszer,

szolgáltatás csomag)

FINANSZÍROZÁSI

MÓDSZEREK

SZOLGÁLTATÁSOK

(SZERVEZTI

RENDSZERE)

EGÉSZSÉGPOLITIKAI STRUKTÚRA

(szereplők, a hatalom eloszlása)

Az egészségpolitika folyamata

AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER

STRUKTÚRÁJA

(közületi/magánszektor,

verseny/szabályozás)

Az egészségügyi rendszer társadalmi, gazdasági és

politikai kontextusa

Irodalom

• Black, N. and Gruen, R. (2005), Understanding Health Services, Open University Press

• COM(2009) 567: Commission Communication Solidarity in health: Reducing health

inequalities in the EU

• Figueras,J. et al. (2008), Health systems, health and wealth: Assessing the case for

investing in health systems. WHO, Copenhagen

• Folland, S. et al. (2008), The Economics of Health and Health Care (Fourth Edition),

Pearson Education

• Hsiao, W. and Heller, P. (2007), What Should Macroeconomists Know About Health

Policy? IMF Working Paper. WP/07613. International Monetary Fund

• Kelley, E. and J. Hurst (2006), Health Care Quality Indicators Project: Conceptual

Framework Paper, OECD Health Working Papers, No. 23

• Murray, C. – Frenk, J. (2000), A framework for assessing the performance of health

systems. Bulletin of the World Health Organisation, 2000, 78(6)

• Häkkinen, U. and Joumard,I. (2007), Cross-country analysis of efficiency in OECD health

care sectors: Options for research, Economics Department Working Papers, No. 554

• Smith, P.C. (ed.) (2009), Performance measurement for health system improvement:

experiences, challenges and prospects, Cambridge University Press, 2009

egÉszsÉg gazdasÁgtan

Documents