novÁk tamÁs nemzetközi gazdaságtan ii
DESCRIPTION
NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan II. Nemzetközi kereskedelem, főbb mutatószámok. Kapcsolódó irodalom. Kötelező BENCZES ISTVÁN – CSÁKI GYÖRGY – SZENTES TAMÁS: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, 2009. pp. 57-83. A nemzetközi kereskedelem fogalma, szerepe, jelentősége. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
NOVÁK TAMÁSNemzetközi Gazdaságtan II.
Nemzetközi kereskedelem, főbb mutatószámok
Kapcsolódó irodalom
KötelezőBENCZES ISTVÁN – CSÁKI GYÖRGY – SZENTES TAMÁS: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, 2009. pp. 57-83.
A nemzetközi kereskedelem fogalma, szerepe, jelentősége
Miért alakul ki a nemzetközi kereskedelem?
Miért kereskednek egymással az országok?– Minden ország esetében vannak termékek,
amelyeket nem képes előállítani;– Minden ország esetében vannak hatékonyabban
és kevésbé hatékonyan előállítható termékek;– Specializáció/szakosodás –
méretgazdaságosság.
A nemzetközi kereskedelem fogalma, szerepe, jelentősége
„A külkereskedelem kibővíti az országok fogyasztási lehetőségeit. A kereskedelem lehetővé teszi, hogy az országok minden jószágból többet fogyasszanak, mint amennyit a belföldi termelésilehetőség-határuk megenged olyan viszonyok között, amikor nincs külkereskedelem, és önellátásra vannak utalva.”(Samuelson)
A külkereskedelem minden szereplő számára lehetővé teszi a többletfogyasztást.Pozitív jóléti hatás = Pareto-optimum. A közösség jóléte nő, ha egy tag jóléte nő anélkül, hogy akár egyetlen tag jóléte csökkenne.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok sajátosságai
Eltérő nyelvek, kultúrák, szokások;
Eltérő gazdaságpolitikai törekvések;
Eltérő nemzeti pénzügyi rendszerek kapcsolatai;
Eltérő a termelési tényezők nemzetközi áramlásának természete.
Különböző méretű országok
Eltérő távolságok, szállítási útvonalak
A csere hatása a gazdasági szereplők helyzetére
– Módosul az adott termék belföldi kínálata, változik a piaci ár; – Változik a háztartások szükséglet-kielégítési lehetősége az
adott termékből;– Kihat a helyettesítő termékek keresletére és azok piaci árára is;– Az iparág vállalatai kénytelenek igazodni a megváltozott piaci
helyzethez;– A változások kihatnak azon inputok piacaira is, amelyet az
iparág vállalatai felhasználnak;– Megváltozik a nemzetgazdasági egyensúly feltétele, a nemzeti
jövedelem, a kamatláb, az árszínvonal és a foglalkoztatás nagysága is;
– Megváltozik az állami költségvetés helyzete is.
A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók
Világkereskedelmi koefficiensA világ összexportja értékének %-os aránya a világ össztermelésében, vagyis valamennyi ország összesített exportja értékének %-os aránya azok összesített GDP-jében (bruttó hazai termékében).
Világexport értéke Képlete: x 100
Világtermelés értéke
A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók
A világkereskedelem termelési rugalmassága
A világ összexportjának és össztermelésének változása között mutatkozó (feltételezetten oksági) összefüggés, amelyet a világexport %-ban mért változásának és a világ össztermelése %-ban mért változásának hányadosa fejez ki.
Világexport változása %-ban
Képlete: Világtermelés változása %-ban
A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók
Exporthányad (exportkoefficiens)
Az export összértékének %-os aránya az össztermelésben, vagyis a GDP-ben (illetve a nemzetközi kereskedelemben).
éves exportExporthányad = x 100
éves GDP
A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók
Importhányad (importkoefficiens)
Az import összértékének %-os aránya a GDP-ben (illetve a nemzetközi jövedelemben).
Import összértéke
Képlete: x 100 GDP összértéke
A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók
Egy ország külkereskedelmi nyitottságaAz exporthányad (koefficiens) és az importhányad (koefficiens) nagysága
De ez nem egyenlő a világgazdasági nyitottsággal, ahhoz kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyéb területeinek vizsgálata, beleértve a kereskedelmi kapcsolatokon kívül a termelési tényezők (a munkaerő és különösen a tőke) nemzetközi áramlását és más gazdasági kapcsolatokat is.
Külkereskedelmi mérleg
A külkereskedelmi mérleg egyenlegeAz export összértékének és az import összértékének különbözete:
Képlete: Export összértéke – Import összértéke
A külkereskedelmi szerkezetet jelző mutatók
Az export áruszerkezete
Az egyes áruk, illetve árucsoportok %-os részaránya az export összértékében.
Valamely áru (vagy árucsoport) exportjának összértéke
Képlete: x 100
Valamennyi exportált áru összértéke
A külkereskedelmi szerkezetet jelző mutatók
Az import áruszerkezete
Az egyes áruk, illetve árucsoportok %-os részaránya az import összértékében.
Valamely áru (vagy árucsoport) importjának összértéke
Képlete: x 100 Valamennyi importált áru összértéke
A külkereskedelmi szerkezetet jelző mutatók
Az export földrajzi (relációs) szerkezete
Az egyes országok, illetve országcsoportok %-os részarány az import összértékében.
Valamely országba (vagy országcsoportba)
irányuló export értéke
Képlete: x 100
Az export összértéke
A külkereskedelmi szerkezetet jelző mutatók
Az import földrajzi (relációs) szerkezete
Az egyes országok, illetve országcsoportok %-os részarány az import összértékében.
Valamely országba (vagy országcsoportba)
irányuló import értéke
Képlete: x 100 Az import összértéke
A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok
Külkereskedelmi cserearány: az exportált és importált termékek mennyiségei közötti viszonyt, és általában az azt meghatározó árak viszonyát, vagyis az exportárú relatív, az importcikkek árához viszonyított árát értjük
A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok
Egyszerű vagy nettó barter cserearány-mutatóAz exportált áruk árszínvonalának relatív, vagyis az importált áruk árszínvonala változásához viszonyított változása. (változatlan export és importstruktúra) Exportárindex
Képlete: Importárindex
A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok
Bruttó barter cserearány-mutató
Az exportált áruk mennyiségének relatív, vagyis az importált áruk mennyiségének változásához viszonyított változása. (Nem tükrözi az árváltozás, a struktúraváltás és a termelékenység alakulását)
Exportvolumen-index
Képlete: Importvolumen-index
A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok
Jövedelmi cserearány-mutatóA nettó barter cserearány-mutatónak és az exportmennyiség változását jelző indexszámnak (vagyis volumenindexnek) a szorzata. (árak+mennyiségek)
Exportárindex x Exportvolumen-index Képlete:
Importárindex
Mivel az árindex és a volumenindex szorzata az értékindex , így is kifejezhető:
exportértékindex
importárindex
A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok
Egyszeri faktorális cserearány-mutatóA nettó barter cserearány-mutatónak és az exportszektor munkatermelékenységének változását jelző indexszámnak (vagyis termelékenységi indexnek) a szorzata.
Exportárindex x exportágazatok termelékenységi indexe
Képlete: Importárindex
A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok
Tartósan kedvezőtlen cserearány mutatók:– Elnyomorító gazdasági növekedés („immiserising
growth”) – különösen akkor, ha több cserearány mutató egyszerre romlik.
– Példák: monokultúrás termelési és exportszerkezetű fejlődő országok
A kínálat és a kereslet viselkedését jelző mutatószámok
A kínálat árrugalmasságának mutatója
A kínálatnak az ár változása miatt bekövetkező és ahhoz viszonyított változása.
Kínált termékmennyiség (százalékos) változása
Képlete: A termék árának (százalékos)
változása
A kínálat és a kereslet viselkedését jelző mutatószámok
A kereslet jövedelmi rugalmasságaValamely exportált vagy importált áru, illetve árucsoport (vagy az összes exportált vagy importált áru) iránti keresletnek a vásárlók jövedelme változásának hatására bekövetkező és ahhoz viszonyított változása.
x termék iránti kereslet mennyiségének százalékos változása
Képlete: a jövedelem százalékos változása
A kínálat és a kereslet viselkedését jelző mutatószámok
A kereslet árrugalmasságaValamely exportált vagy importált áru, illetve árucsoport (vagy az összes exportált vagy importált áru) iránti keresletnek az illető áru, illetve árucsoport (vagy az összes áru) árszínvonala változásának hatására bekövetkező és ahhoz viszonyított változása.
x termék iránti kereslet mennyiségének százalékos változása
Képlete: az x termék árának százalékos változása
A kínálat és a kereslet viselkedését jelző mutatószámok
A kereslet kereszt - árrugalmasságaValamely exportált vagy importált áru, illetve árucsoport iránti keresletnek egy másik (azt helyettesítő, vagy azt kiegészítő, y) áru, illetve árucsoport árszínvonala változásának hatására bekövetkező és ahhoz viszonyított változása.
x termék iránti kereslet mennyiségének százalékos változása
Képlete: az y termék árának százalékos változása
Az export, import és a nemzeti jövedelem mutatószámai
Exportmultiplikátor
∆Y
Képlete:
∆X
∆Y = a nemzeti jövedelem változása
∆X = az export változása
Az export, import és a nemzeti jövedelem mutatószámai
Importhatárhajlam ∆M
Képlete: ∆Y
∆M = az importnövekmény
∆X = a nemzeti jövedelem növekménye
Az export, import és a nemzeti jövedelem mutatószámai
Importfüggőség GDP %-ban mért növekedése
Képlete: import értékének %-ban mért növekedése
Számpélda
Valamely ország nemzeti jövedelme 1000 millió dollár ért el2000-ben, míg egy évvel korábban 300 millióval kevesebb volta nemzeti jövedelme. Exportjának összértéke 450 milliódollárról 480 millióra változott, míg az import összértéke 440millióról 510 millióra nőtt. Az ország exporttermékeinekárszínvonala 10 százalékkal esett vissza, ellenben az importárszínvonala 5 százalékkal emelkedett. Emellett azexportszektor termelékenysége 6 százalékkal, míg azimporthelyettesítő szektor termelékenysége 3 százalékkaljavult.
Számítási feladat
1. Az ország külkereskedelmi mérlege 1999-ben
2. Az ország külkereskedelmi mérlege 2000-ben
3. Az exporthányad 2000-ben4. Az exporthányad 1999-ben5. Az importhányad 2000-ben6. Az importhányad 1999-ben7. Az ország gazdasági
nyitottsága 2000-ben
8. A nettó barter cserearány-mutató
9. A bruttó barter cserearány-mutató
10. A jövedelmi cserearány-mutató11. Az egyszeri faktorális
cserearány-mutató12. Az exportmultiplikátor13. Az importhatárhajlam14. Az exporttermékek keresletének
árrugalmassága