Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan

1. Elméleti alapok:

Mi a vállalat-gazdaságtan: olyan társadalomtudományi stádium, amely a vállalatok működésének elvi alapjait tárgyalja.Mi a vállalat: a vállalkozás szervezeti kerete.

Vállalat-gazdaságtan elméleti alapjai:- mikroökonómia (egy vállalat termelési és fogyasztási döntéseinek elemzése)- szervezetelmélet (hierarchikus szervezet, mátrix szervezet stb.)

A könyv 4 fő részből áll:

1. Üzleti vállalkozás 2. A vállalat környezete- alapvető célja és küldetése - piac- érintettjei - az állami szerepvállalás- céljai - a „felelős vállalat”- szervezeti formái

3. A vállalat tevékenységi rendszere 4. A vállalati stratégiaRendszer és stratégia

- marketing - stratégiai közelítések- innováció - stratégiai menedzsment- emberi erőforrás - alternatív stratégia- információ- logisztika- termelés- pénzügyek

Vállalkozások csoportosítása lehet:- méret (létszám vagy árbevétel alapján) szerint- szervezeti forma szerint- tevékenység szerint (TEÁOR)

Az emberek szövetkeznek egymással valamilyen cél elérése, valamilyen feladat végrehajtására. Az így létrejövő struktúrákat szervezeteknek nevezzük, azt a célt pedig, amelynek elérésére a szervezet létrejött, a szervezet alapvető céljaként jelöljük meg.

Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja, létének értelme, fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével.

Vállalat: jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete.

1

Vállalat Egy szervezet akkor üzleti vállalkozás, ha- egyéni vállalkozás - önálló (céljainak megvalósításában)- jogi személyiséggel nem - profitorientált bíró társaságok - kockázatot vállal

- valóságos piacon működik

- háztartások- állami intézmények- non-profit szervezetek

A gazdasági élet további szereplői:egyéni vállalkozó, egyéni cég, egyesület, alapítvány, köztestület, közintézmény (állami, önkormányzati), költségvetési szerv, szövetkezet, társasház stb.

Az üzleti vállalkozás alapvető célja:Fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett.Szükség van: befektetésre alkalmas tőkére és kielégítésre váró fogyasztói igényreFogyasztói igény: az olyan igényt nevezzük fogyasztói igénynek, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával, s nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni.

Szükségletek: az emberi lét fenntartásához egy adott kultúra körében szükségesnek ítélt javakat és szolgáltatásokat értjük.

Más igények:- egyéni szabadság- karrier- emberi kapcsolatok

A vállalat küldetése: alapvető céljának konkrét értelmezése. Meghatározza, hogy- mi a vállalat működési köre- milyen belső működési elveket fogad meg- milyen elvekre építi külső kapcsolatait.Pl. Timex: olcsó megbízható órákat árul. Rolex: csúcsminőségű órákat értékesít. (alapvető céljuk azonos)

A küldetés a vállalatot megkülönböztetheti más vállalatoktól.Elengedhetetlen feltételei:

- marketing: a vállalat fogyasztó orientáltság fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók betöltése

- innováció: a fogyasztói igények új, magasabb szintű kielégítése, a versenyfeltételekhez való alkalmazkodás, lehetőség teremtése a nyereségre.

A vállalati működés érintettjei:

2

Érintett olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet működését és/vagy érdekelt annak következményeiben.

Belső érintettek:- tulajdonosok- menedzserek- alkalmazottak

Külső érintettek:- fogyasztók- szállítók- versenytársak(a fentiek a szűkebb értelembe vett piac)- stratégiai partnerek- állami intézmények- helyi és önkéntes közösségek- természeti környezet (ökoszisztémák: a bioszféra alapvető egységei)

A vállalat céljai:egyéni és szervezeti célok

Egyéni célok: az emberek egyéni célokkal rendelkeznek, és azért kapcsolódnak a vállalathoz, mert úgy vélik, ez elősegíti céljaik elérését. Az ember szükségleteit (céljait) az határozza meg, hogy már mivel rendelkezik.A motiváció tanulmányozása valójában a viselkedés okainak tanulmányozása.Maslow féle piramis: fiziológiai, biztonsági, szociális, megbecsülési, önmegvalósításiMaslow szerint mihelyt egy alacsonyabb szinten levő szükségletet kielégítenek, belép a következő szinten lévő szükséglet.

Szervezeti célok:Williamson 8 egyéni célt fogalmazott meg, amelyeket az emberek a munkahelyen keresztül szeretnének elérni:

- jövedelem- biztonság- státusz- hatalom- presztízs- társadalom szolgálata- szakértői kiemelkedés - hasznosság

Az egyéni és szervezeti célok kapcsolata:Egy adott szervezet eredményessége attól függ, hogy a szervezet milyen mértékben éri el a célját. Nagyon fontos az egyéni és szervezeti célok összehangolása.

- az egyéni célok váltják ki a cselekvéseket- akció-reakció-interakció- konfliktuskezelő – konfliktuskerülő- jó szervezet nem nyomja el a konfliktusokat.

3

Tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók céljai és kapcsolatai:- csoportok között átfedések lehetnek- lényeges különbségek lehetnek az érdekekben

Tulajdonosok:a. természetes személy: egyetlen vagy több tulajdonos, tőzsdén szereplő vagy nem

szereplőb. intézményi tulajdonosok: - állami intézmények, önkormányzatok- pénzintézetek- vállalatok- egészségbiztosítási- illetve nyugdíjalapok

Az intézményi tulajdonosok képviselőik útján vesznek részt az irányításban.A képviselet: a képviselő a megbízó helyett és nevében jár el. Mintha a megbízó tette volna a nyilatkozatot. A megbízó válik jogosulttá vagy kötelezetté. (pl. az ügyvezető írja alá az adásvételi szerződést, de a Kft. lesz a tulajdonos és nem az ügyvezető)

Képviseleti probléma: a vállalatvezetők céljai nem mindig esnek egybe a tulajdonosok érdekeivel. Ebből származik a képviseleti probléma nevű jelenség. Lényege az ügynök (megbízott) részéről jelentkező opportunista (haszonra törekvő) cselekvés. Vajon a menedzserek jól képviselik-e a tulajdonosok érdekeit? A tulajdonosnak nincsenek pontos információi a vállalat lehetséges teljesítményéről, a vezetőknek viszont vannak (információs asszimetria).

Menedzserek: a három csoport közül a legjobban kötődik személyesen a vállalathoz, mindenekelőtt a növekedéshez és a nyereséghez.

Munkavállalók: értékellentét (munkabérük költséget jelent), ösztönzési és érdekeltségi rendszerek

Vállalati kormányzás: A vállalat legfelsőbb szintű irányítását végző intézmények és mechanizmusok működése.

Tulajdonosok

Közgyűlés

Felügyelő bizottság Igazgatóság/elnök

Vezérigazgató/menedzsment

Munkavállalók

hierarchikus felügyeleti kapcsolatrészvétel

4

A vállalat legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. Kötelező összehívni legalább évente. A közgyűlés bármilyen kérdésben dönthet, az igazgatóság/menedzsment csak abban, amire felhatalmazást kapott (delegált hatáskör).

Vállalkozások szervezeti formái:

Osztályozási szempontok:- tulajdonosi viszonyok szerint (társasági formák)- gazdálkodási tevékenység jellege szerint- vállalat mérete szerint- jogi személyiség szerint

A gazdasági élet egyéb szereplői:egyesület: önkéntesen létrehozott, tagsággal rendelkezik, meghatározott célra alakul (elsődleges célja nem lehet gazdasági tevékenység folytatása), a tagok tagdíjat fizetnek, ezen túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Alapító okiratban kell rögzíteni nevét, célját, székhelyét, szervezetét. Bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.alapítvány: alapító okiratban tartós közérdekű célra hozható létre, elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható; javára célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni; lehet nyílt (bárki csatlakozhat hozzá) vagy nem nyílt; az alapító kijelölheti az a kezelőszervet (kuratórium), aki az alapítvány képviselője; bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre; az alapítás után a vagyon már nem vonható vissza.köztestület: önkormányzattal és tagsággal rendelkező szervezet, közfeladatot lát el, létrehozását törvény rendeli el; köztestület pl. a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai kamarákszövetkezet: (ez hasonlít legjobban a gazdasági társaságokra) alakuló közgyűlésen hozzák létre a tagok (minimum 7 tag kell), ezen fogadják el az alapszabályt; nyitott tagság jellemzi, vagyis bárki csatlakozhat (vannak kivételek, pl. lakásszövetkezet), változó tőke jellemzi (pl. újabb tagok belépése), célja tagjai gazdasági és egyéb (kulturális, szociális stb.) szükségleteinek kielégítése. Cégbírósági nyilvántartásba vétel szükséges. Legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. Minden tagnak egy szavazata van. A tagok vagyoni hozzájárulásra kötelezettek (lehet nem pénzbeli is). A szövetkezet mindenféle gazdasági tevékenységet folytathat (amit a törvény kifejezetten nem tilt meg számára).költségvetési szerv:Jogszabályban rögzített és az alapító okiratban meghatározott állami illetve önkormányzati feladatokat lát el; közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, éves költségvetésből gazdálkodik. A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár nyilvános nyilvántartást vezet, melynek egyes adatai az interneten keresztül is elérhetők.

A fentiek valamennyien jogi személyekJogi személy lényege: a jogi személy elkülönül a tagjaitól (természetes személyektől), ő maga köthet szerződést, lehet tulajdonos stb. (jogképes)

Vállalkozási formák tulajdonosi viszonyok szerint

Egyéni vállalkozás (vagy egyéni cég): egyetlen személy tulajdonában levő üzleti vállalkozásTársaság: két vagy több tulajdonos által alapított, személy és/vagy tőkeegyesülés jellegű

Gazdasági társaságok jogi formái:Kkt: valamennyi tag korlátlanul és egyetemlegesen felel a társasággal szembeni követelésért

5

Bt: legalább egy beltag (korlátlanul és egyetemlegesen felel), + 1 kültagKft: a tagok csak bevitt törzsbetétjük erejéig felelnekRt (Nyrt, Zrt): tisztán tőkeegyesülés jellegű társaság, a tulajdonosok a részvénytulajdonukon túl semmilyen felelősséggel nem rendelkeznek.Jogi személyiséggel rendelkezik: Kft és Rt.

Vállalatok alapítása, átalakulása, megszűnésejogi aktus, cégbírósági bejegyzésFúzió (összeolvadás): két vállalat egyesülése, mindkettő megszűnik, új keletkezikFelvásárlás (beolvadás): Az egyik maradCsődeljárás: önkéntes, az adós kéri megindítását, ezáltal haladékot kap a fizetésre. Ha ezen időn belül meg tud egyezni a tartozásainak átütemezéséről, akkor folytathatja működését. Ha nem tudnak megegyezni, akkor a bíróság hivatalból átalakítja az eljárást felszámolási eljárássá.Felszámolás: többnyire a hitelezők kezdeményezik. A hitelező megjelöli a tartozás jogcímét és esedékességét. Az adós 8 napon belül reagál, hogy elismeri-e, maximum 30 nap haladékot kérhet. Ezután ha nem fizet, a bíróság elrendeli a felszámolást. A felszámolás során a törvény által megszabott sorrendben kielégítik a hitelezőket, és ha marad vagyon (általában nem marad), azt felosztják a tulajdonosok között.Végelszámolás: a cég saját maga kezdeményezi, ha be akarja fejezni a tevékenységét és megszűnik. Maga jelölheti ki a végelszámolót. Közzéteszik a cégközlönyben a végelszámolást, amire a hitelezők bejelenthetik igényeiket. Ha nem elég a vagyon ezek kielégítésére, és a tagok nem fizetik be 30 napon belül, akkor megindul a felszámolási eljárás.

A csődeljárás (részletesebben)A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes törvényszék (korábban megyei bíróság) hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás.A csődeljárás megindításaAz adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújt be. Az adós részéről a jogi képviselet kötelező. A bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek a Cégközlönyben való közzétételéről. A bíróság 5 munkanapon belül megvizsgálja a kérelmet, és ha nem utasítja azt el (pl. formai okokból) akkor elrendeli a csődeljárást, és a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. Az adós ettől kezdve 120 napig fizetési haladékot kap. A fizetési haladék bizonyos kötelezettségek (pl. munkabér, adók, közterhek) kifizetése alól nem mentesít. A hitelezőknek 30 napon belül kell bejelenteniük a követeléseiket az adósnak és a vagyonfelügyelőnek. A fizetési haladék időtartama alatt az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők. Az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék időtartama alatt nem egyenlíti ki tartozásait. Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket és egyezségi tárgyalást tart. Az egyezségi tárgyalásra az adós egyezségi javaslatot készít, aminek elfogadásáról a hitelezők szavaznak. Egyezség akkor köthető, ha azt a hitelezők több mint fele elfogadta. A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képviselője útján részt nem vevő hitelezőt a nemmel szavazók közé kell számítani. A

6

megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Ha az egyezség létrejött, a bíróság a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Ha egyezség nem jön létre, a bíróság megszünteti a csődeljárást és elrendeli az adós felszámolását.

Felszámolási eljárás (részletesebben)A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők kielégítést nyerjenek. A felszámolási eljárás az adós, a hitelező, a végelszámoló kérelmére vagy hivatalból (pl. csődeljárás megszüntetése után) indul.A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. Ha ezt megállapítja (pl. tartozását hitelezői írásbeli felszólításra sem egyenlítette ki, sikertelen végrehajtás után, csődeljárás megszüntetése után), elrendeli a felszámolást és kijelöli a felszámolót. A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámoló 75 napon belül összehívja a nyilvántartásba vett hitelezőket. A felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket. A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak. A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező. A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a felszámolás költségei (munkabér is ide tartozik)zálogjoggal biztosított követelésektartásdíj, életjáradékmagánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő követelése (pl. szavatosság)egyéb követelések

Végelszámolás (részletesebben)A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén, ha a cég nem fizetésképtelen végelszámolásnak van helye. Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor. A cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, aki a megbízatást elfogadja. A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a cégbíróságnak. A cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amelyet a Cégközlönyben közzétesz. A végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti. A cég hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. A végelszámoló végelszámolási nyitó mérleget készít.

A vállalat társadalmi szerepe

7

társadalmi munkamegosztás (Adam Smith)koordináció igénye merül fel

Mi dönti el, hogy hogyan viselkednek a gazdasági szereplők?Koordinációs mechanizmusok (Kornai János):Piaci: a szereplők egyenrangúak, önként lépnek kapcsolatba kölcsönös előnyszerzés céljából

(kitől fog vásárolni? aki olcsóbban adja)Bürokratikus: jogilag szabályozott, alá- és fölérendeltség jellemzi

(szabályozzák, hogy kitől milyen feltételekkel vásárolhat/adhat el)Etikai: egyenrangúak, saját jó szándékukból vesznek részt

(azért adom el neki, hogy segítsek rajta, pl. magyar terméket veszek)Agresszív: koordinátor nyers erőfölénye jellemzi

(nincs választási lehetőség)

Tranzakciós költségek: kapcsolatok költségeiEz határozza meg, hogy mit végezzen el maga, és mit vásároljon a piacon

A piacra való belépés és kilépés

Piacra lépés akadályai:- állami szabályozás- méretgazdaságosság (vállalatméret, üzemméret, piaci részesedés)- termékdifferenciálás (márkanév)- tőkekorlátok- partnerváltás költségei- elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége

A kilépésnek is vannak akadályai (gépek, berendezések értékesítése)

PiactípusokHatékony piac: az a piac, ahol a megtérülési ráták gyorsan kiegyenlítődnek (pl. tőzsdék). Nincsenek a piacra való belépési és kilépési korlátok, az árak a kereslet-kínálat változásait követik, és az információk gyorsan és szabadon terjednek.

Keresleti-kínálati viszonyokAhol a kínálat nagyobb: vevői vagy nyomásos piac (fejlett piacgazdaságokban)Ahol a kereslet nagyobb: eladói vagy szívásos piac (szocialista rendszerekben)

Piaci szerkezetekSok eladó: szabad versenyKevés eladó: oligopol kínálatEgyetlen eladó: monopol kínálat

Az állam szerepeGazdaságpolitika, szabályozás (adók, támogatások, előírások)Infrastruktúra teremtésPiaci szereplőként való megjelenés (megrendelések, illetve állami vállalatok)

A felelős vállalat koncepcióA racionalitás és a moralitás vállalaton belüli összekapcsolása mellett áll ki

8

Korábbi neoliberális elmélet (Milton Friedmann): „The business of business is business”

Ellátási lánc: a vállalatok láncszerű összekapcsolódása a fogyasztói igények kielégítéséreÉrtéklánc: a vállalaton belüli tevékenységek értékalkotó összekapcsolódása

2. A vállalat tevékenységi rendszere

Marketing

A marketing olyan szemléletet jelent, amellyel a vállalat környezetéhez viszonyul és tevékenységeit szervezi. A marketing központi eleme a fogyasztó.A marketing annak jegyében integrálja a vállalat működését, hogy a vállalat a fogyasztó számára (árban, minőségben) a versenytársakénál elfogadhatóbb termékkel jelenjen meg a piacon.

A marketing olyan vállalati tevékenység, amely a vevők igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat.

A marketingstratégia alapkérdései: Milyen igényeket akarunk kielégíteni? Milyen igényeket tudunk másoknál jobban kielégíteni?

Az igényt mindig a fogyasztó oldaláról kell megfogalmazni. Példák termelésorientált és marketingorientált meghatározásokra:Műtrágyát gyártunk / Javítjuk a termelékenységet.Kozmetikumokat gyártunk / reményt adunk el.Autókat gyártunk / biztonságot nyújtunk (pl. Volvo)

Termelésorientáció:Kevés figyelmet fordít a vevőkre és a piackutatásra. A költségcsökkentés a fő vezérelv és az árképzés alapja. Az értékesítési szervezet csak az eladással törődik.

Marketingorientáció:Piackutatás, vevők és versenytársak elemzése dominál más vállalati funkciók felett.

Ma már a marketing az elsődleges.

A piac elemzése:Piacpotenciál: a termékből elméletileg lehetséges eladások összessége (pl. telítetlen piac)Piacvolumen: a megvalósuló eladások összességePiaci részarány: saját eladás / piacvolumen

STP (segment, target, position)

A piac szegmentálása (segment): a piaci igények osztályozása különböző szempontok alapján

9

1. piac meghatározása (üdítők, szénsavas üdítők)2. szegmentálás ismérveinek meghatározása (életkor, jövedelem, lakóhely típusa stb.)3. szegmentumok kialakítása4. szegmentumok elemzése3-4 során sok matematikai és informatikai módszer (pl. adatbányászat) alkalmazható

A célpiac kiválasztása (target): az osztályok közül egy vagy több kiválasztása

Pozícionálás (position): a saját kínálat elhelyezése a vevői igények között (a versenyelőnyöket meg kell mutatni a fogyasztóknak).

A marketing-mix a vállalati marketingeszközök kombinációja.

A marketingmix elemei (4P, McCarthy 1984):Termékpolitika (product)Árpolitika (price)Értékesítési politika (place-distribution)Kommunikációs politika (promotion)

Termékpolitika- Termékszerkezet kialakítása (termékcsoportok, választék)- Termék-életciklus görbe (értékesítés az idő függvényében) elemzése: bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás(termék-életciklus: az az idő, amíg a termék a piacon tartózkodik)- Termék bemutatása: márkázás, csomagolás, címkézés

Árpolitika- Árpolitikai célok meghatározása (profit maximalizálás, árbevétel maximalizálás, forgalomnövekedés, túlélés, behatolás a piacra, piac lefölözése stb.)- Kereslet meghatározása, felmérése- Költségek becslése- Versenytársak elemzése- Árképzési módszerek (költségalapú, kereslet alapú, versenytárs alapú) (Bauer-Berács 252. o)- Végső ár megállapításaTiltott magatartások:- dömpingár (a beszerzési/gyártási költségek alatti ár)- árdiszkrimináció (valakinek olcsóbban adni -> versenytörvény)

Értékesítési politikaÉrtékesítési út vagy marketingcsatorna: az az út, amelyen a termék a termelőtől a fogyasztóhoz eljut. (termelő -> nagykereskedő -> kiskereskedő -> fogyasztó)Fizikai folyamat:szállítók -> raktárak -> gyártó -> szállítók -> kereskedők -> szállítók -> vásárlókFizetési folyamat:vásárlók -> bankok -> kereskedők-> bankok -> gyártó -> bankok -> szállítók- Értékesítési utak elemzése (mit, hol, miért és hogyan vásárol a fogyasztó)- Együttműködés az értékesítési utak szereplői között (felvásárlás, irányítás, szerződés, franchise)

Kommunikációs politika

10

Célja a fogyasztók informálása, meggyőzése- Reklám: szélesebb körre ható, nem személyes befolyásolás, amelyért a reklámozó fizet (márkareklám, cégreklám, termékcsalád-reklám)- Személyes eladás- Eladásösztönzés (visszatérítések, kuponok, jutalmak, nyeremények)- PR: a vállalatról alkotott kedvező kép kialakítása (hírek, közszereplés, rendezvények)

Marketing információrendszerInformációk gyűjtése, szelektálása, tárolása, elemzése, feldolgozása, áramoltatása, megjelenítése.Ipari kémkedés !?

Primer kutatás: még nem ismert és publikált, eredeti adatok saját kutatási célra történő előállítása (megfigyelés, megkérdezés, kísérlet)Szekunder kutatás: a mások által létrehozott és közzétett adatok megszerzése (statisztikai adatbázisok, interneten elérhető adatok)

Marketingmodellek (leíró modellek, előrejelző modellek)

Innováció

Az innováció a fogyasztói igények kielégítésének új, a korábbinál magasabb minőségű módja.Többnyire új termékben jelenik meg, de fontos tényező az új technológia és új szervezeti kapcsolatrendszer is.Az innováció legfőbb összetevője az újdonság.

Piaci indíttatású innováció: felismert igény vanTechnológiai indíttatású innováció: megoldás van (látens igények)

Innováció lépései:Ötletgyűjtés, ötletek kiértékelése, terméktervezés, első piaci tesztelés, termékfejlesztés, második piaci tesztelés, termelés, piaci bevezetés.

Innovációs stratégia: alapkérdés, hogy kutató, elemző, védő vagy reagáló stratégiát követ-e a vállalat. Maga akar-e újdonsággal megjelenni, gyors átvételre törekszik, már kiforrott megoldásokra alapoz?

Emberi erőforrás Gazdálkodás

Általános teendők: megszerzés, szelekció, fejlesztés, megőrzésMunkakapcsolatok kezeléseBér- és érdekeltségi rendszer kialakításMunka megszervezéseKépzési folyamatok szervezése

Vállalati információs rendszer

Alrendszerei: számviteli információs rendszer, vezetői információs rendszer

Számviteli információs rendszer feladatai:

11

Tranzakciók követésePénzügyi kimutatások, jelentések

Vezetői információs rendszerek feladatai:Döntéstámogatás

Kontrolling

Fontos kérdések, amik a kontrolling lényegére mutatnak rá:Mely termékkel keressük a pénzt?A terv szerint haladnak-e a dolgok?Mitől emelkednek folyamatosan a költségek?

Anyagi folyamatok, készletek

Logisztika: biztosítja, hogy a termékeke a megfelelő időben a megfelelő helyen legyenek;beszerzés, termelés-ellátás, értékesítés közötti áramlások biztosításaA beszerzés legfőbb kérdése: venni vagy gyártani?Az értékesítés legfőbb kérdése: rendelésre vagy készletre gyártsunk?

Készletgazdálkodás: hogyan és milyen mértékig csökkenthető a készlet mennyisége?(A készlet a vállalati tőke megtérülési idejét lassítja.)Konszignációs raktár: a vevő telephelyén van

Készletgazdálkodási mechanizmusok:- A rendelést rögzített időközönként (t) adjuk fel- Akkor rendelünk, amikor a készlet egy minimális szint (s) alá csökken- A rendelési tétel nagysága állandó (q)- Annyit rendelünk, hogy a készlet egy maximális szintet (S) érjen elA fentieknek megfelelően a készletgazdálkodási mechanizmusok alapesetei:(t, q), (t, S), (s, q), (s, S)Ábrázoljuk a készlet mennyiségét az idő függvényében az alapesetekre.

Termelés és szolgáltatás

A termelés a rendelkezésre álló erőforrásokból (azok egy részéből) új javakat hoz létre.

A gyártási rendszer jellege szerinti csoportosítás:- Folyamatrendszerű: a termék a sorban egymás után elhelyezett gépeken halad végig, és a végén a késztermék áll elő.- Műhelyrendszerű: a munkadarab egyik műhelyből a másikba vándorol (nem feltétlenül mindegyikbe), és mindenhol valamilyen speciális műveletet végeznek el rajta.- Projektrendszerű: minden egyedi

A szolgáltatás fogyasztói igények kielégítése nem termelő tevékenységgel.Létrehozásuk és fogyasztásuk időben egybeesik, nem készletezhető.

Anyagszükséglet tervezési rendszer (Material Resource Planning -> MRP) Ennek továbbfejlesztett változata:

12

Termeléstervezés (Manufacturing Resource Planning -> MRP II.) az erőforrások szükséges mennyiségének meghatározása.Az „éppen időben elv” (Just in time JIT) az anyag és félkész termék éppen időben érkezzen meg

Vállalati pénzügyek

Mennyi a vállalat értéke?Piaci érték: amit a befektetők hajlandóak fizetni a vállalat részvényeiértKönyv szerinti érték: az eszközöknek a mérlegben feltüntetett értékeGoodwill: a fenti kettő különbsége („az érték a jövőben van”)

A számviteli rendszerből készíthető legfontosabb kimutatások: mérleg, eredménykimutatás és cash flow

Mérleg: adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalat eszközeinek összetételét és azok eredetét (forrását).Eszközök: a vállalat által birtokolt vagyoni értékekForrások: a vállalat saját tőkéjének és külső tartozásainak összegeEgy adott időpontban Eszközök = ForrásokEredménykimutatás: adott időszakban elszámolt bevételek és kiadások összevetéseAz eredmény elszámolása nem a tényleges pénzmozgásokhoz kötöttPénzáram (cash flow): adott időszakon belüli tényleges pénzbevételek és kiadások egybevetése

Pénzügyi kimutatások elemzési módszereibázisszemléletű: két egymást követő időszak adatainak összehasonlításaidősorelemzés: hosszabb időszak trendjeivállalatközi: más vállalatokhoz hasonlítunk

13

Kérdések:

Melyek az üzleti vállalkozás alapvető tulajdonságai?Mi az üzleti vállalkozás alapvető célja?Mi a fogyasztói igény?Sorolja fel a vállalat külső és belső érintettjeit.Általában kik jelennek meg egy vállalkozás tulajdonosaiként?Mi a képviseleti probléma lényege?Mi a képviselet lényege?Sorolja fel a legismertebb társasági formákat, és ismertesse a legfontosabb jellemzőiket.Sorolja fel a gazdasági élet egyéb szereplőit és ismertesse a legfontosabb jellemzőiket.Osztályozza a társasági formákat a jogi személyiség szempontjából.Ismertesse a különböző koordinációs mechanizmusok lényegét.Sorolja fel egy vállalat piacra való belépésének akadályait.Ismertesse röviden a csődeljárást.Ismertesse röviden a felszámolási eljárást.Ismertesse röviden a végelszámolást.Mi jellemzi a hatékony piacokat?Mi a felelős vállalat koncepció lényege?

Milyen tevékenységekből áll a marketing, mint tevékenységek összessége?Ismertesse a marketingorientált vállalat lényegét összehasonlítva a termelésorientálttal.Feladat: egy piac 40%-ban telített. Az éves eladások: A vállalat 1000 db, B vállalat 1500 db, C vállalat 2500 db. Mekkora a piacvolumen, a piacpotenciál és A vállalat piaci részaránya?Sorolja fel a marketingmix elemeit.Ismertesse a termékpolitika legfontosabb elemeit és tevékenységeit.Ismertesse az árpolitika legfontosabb elemeit és tevékenységeit.Ismertesse az értékesítési politika legfontosabb elemeit és tevékenységeit.Ismertesse a kommunikációs politika legfontosabb elemeit és tevékenységeit.Hasonlítsa össze a primer és szekunder kutatás lényegét.Írja le röviden az innováció lényegét.Mik a legfontosabb feladatai az Emberi Erőforrás gazdálkodásnak?Ismertesse röviden a logisztikai rendszer feladatát.Ábrázoljuk a készlet mennyiségét az idő függvényében a különböző készletgazdálkodási

mechanizmusok esetén: (t, q), (t, S), (s, q), (s, S)Mi a különbség a termelés és szolgáltatás között?Adjon példákat olyasmikre, amik a mérleg Eszközök oldalán jelennek meg.Adjon példákat olyasmikre, amik a mérleg Források oldalán jelennek meg.

14