A HUNYADMEGYEI

TORTENELMI ES REGESZETI TARSULAT

EVKONYVE, , ,.

AZ 1887-IK ES 1888-IK EVEKROL.

OTODIK KOTET.

SZERKESZTETTE

l\Z IGAZGAT6 VALASZTMANY MEGBIZASABOL

I{UN ROBERTTARSULATI TITKAR.

BUDAPEST.FI~ANI{LlN-TARSULAT KONYVNYOl\IDAJA

188q.

ERTEKEZESEK, FELOLVASAsOK.

ELNOKI MEGNYITO BESZED.

Tartotta az 1887.evi kozgyiilesen Gr6f KUUN GtZA.

A csalodasok utja a kepzeletek tunderkertjen vezet ke-resztul s az alrnadozo, ki teljes eletet abrandokkal toltotte,abrandoknak szentelte s a valosag el8tt szemet hunyt, bogya kepzeletek vilagaban haboritatlamil elhessen, sorsat, melyvegs8 osztalyreszul neki a kiabrandulast adta, okkal m6g nemis vadolhatja, mert a vad igazsagtalan volna, hiszen edesekvoltak almai, latta s illette a tiinderkert viragait s nemde gyo-nyor volt reajok nezni s hat a valosag viragai nem muland6k-e ?A tavasz, a mint jon, ugy el is megyen, hoviragai meg csakelohirnokei voltak, ibolyai rejtve nyilnak, napsugarai vagy maregetnek s ekkor a nyar eloerzetet birjuk bennok vagy hidegenfenylenek s ekkor a teli derus napok ujulnak altalok. A kep-ze18d8, ha erre meg kepes, am nyissa meg a termeszet nagykonyvet, a rejtelyeket megfejt8t, a hasznos tamisagokban b8-velkedot, a mely oly soka zarva volt elotte , az almadozo, hanem keso, serkenjen fel edes almaibol s eszre fogjak venni azebredes perczeben, hogy a mit latszolag elveszitettek, azt volta-kepen soha nem birtak, kepzeletileg birva gazdagok nem vol-tak, veszteseget szenvedven, szegenyekke nem lettek, ereznifogjak, hogy valosagot nyertek, habar rideg valosagot, szejjel-foszlott abrandkepeik aran s ezek elvesztet fajlalni annyi volna,mint a csalodasok vegzetes sorat tovabb fuzni. A mig tart afiatalsag, kolteszete ujabbnal-ujabb, fenyesebbnel-fenyesebbkepeket alkot, s kimerithetlen alkotasaiban, de az elet alkonyafele a kepzelet mar csak lassan es nehezen tud teremteni essoha sem teljes kepeket s a mikor eljott volna ideje annak,hogy az elet utjanak vegso reszet, a mely hosszu lehet, em-

A bunyadmegyei tort. es reg. ,'rs. eVkonyve.

2 GROF KUVN GEZA.

lekek nepesitsek meg, az, a ki valosaggal nem torodett, torodninem akart, emleket sem idezhet fel elte elrmilt napjaibol, mertcsak a valosag hagy maradando emleket s az ernlek a valosagvisszaverodo fenye. Mind az, a mit tapasztaltunk, a mit akar-tunk s tudnunk lehetett, a mi lelkiinket elfoglalta, a mi szi-viinket betoltette abban allando nyomokat hagyvan, ernlekkentel lelkunkben eltiink fogytaig, es ez az ernlek nem egy bagyadtcsillag, mint a hogy mondani szoktak, hanem vilagit6 napfeny.Ezert mar a fiatalkor eveiben ket oltarhoz kell jarulnunk,a kolteszet es a valosagehoz es azon aldozat kedves az iste-neknek, mely a kettonek egyesiilt langjaibol emelkedik. Az,a ki csupan esak a valosag oltarahoz jarult, ugy haladt elfiatalkora legszebb oromei mellett, hogy azokat figyelrnere sernmeltatta s a kepzelotehetseg kellokep ki nem fejlodott benne,.a mely pedig az elme rnunkainak is egyik jelentekeny tenye-zoje. Ellenben az, ki aldozatat egyediil esak a kolteszet olta-ranal hozta, lelkenek nem szerezte meg a keno taplalekot, amely nelkul a kepzelet kinesei daczara az elme szegenynekmarad. Az olyan elet estejen, a melynek komoly valosagat akolteszet at nem hatotta, a mely nem a va16 dolgok meg-ismeresere torekedett, azok helyett hiu abrandokat kergetett,mondom, az igy befutott palya veghataranal, nines vigaszta16,nines a leleknek foglalkozasa, targy, mely fele az elrnelkedesforduljon s egy benso hang, a mely soha orokre el nem nernul,habar hosszasan is hallgatott, azt mondja s mondani meg nemsziinik s mondja hangosan es erthetoen : csalodtal, eleted hiucsalodas volt, semmid sines es soha se is volt semrnid, a veg-pontnal nines mit hagygyal ernbertarsaidnak, kello osszhangnelkul szukolkodik elted, ernlekeid ninesenek s ez okon em-Ieket magadr61 sem fogsz hagyni. Csak az hagy urt, a ki urtbetoltott, csak annak marad emleke, kinek emlekei voltak,valosaggal esak az elt, a ki val6ban elt. Az elme tehetsegei-nek osszhangjaban ezek egyike sem hianyozhatik, mert hiszenegymast egeszitik ki. Az ember csak ugy ertheti meg a dolgoklenyeget, ha ezt a va16 elernekbol kepes osszealkotni,

ff A tudornany kincsiink s a munka hozza a kulcs.» Az,a ki helyesen eszlelt, j61 vizsgalt, rnelyen elrnelkedett, olytapasztalatokat szerzett maganak, melyeket masokkal is ko-

ELNOKI MEGNYITO 8ESZED. J

zolve, masokra atszarmaztatva, mar itt a foldon a halhatlan-elet hervadhatlan koronajat nyerte el, mert nevezve vagy megnem nevezve eletenek munkaja folytat6dik masok altal s reszelesz az ernberiseg nagy munkajanak. Az ismeret, a tapaszta-Iatok ezen becses eredrnenye, ha egyszer megszereztetett, elnem veszhet, mert orokke vaI6. Ez a lelki eletben a min-·deneket rnozgato ero, a szellemi munka vezerfonala, melymindig gyarapodik s vegig huzodik az evszazok s evezrek tor-teneten. A lelki elet Iegkulonbozobb tiinetei rea vezethetokvissza. Tudva akarunk s csak fgy lebet akamunk, cselekedeteink'bizonyos elozrnenyekbol erednek s a szerint, a mint ezek a.dolgok helyes vagy helytelen rnegismereset foglaljak magok-ban, cselekediink helyesen vagy helyteleniil, jo1 vagy rosszul,Latszolag ugyan kulonbozo erok rnozgatjak a cselekv8 alanyt,-de valosaggal mind ezen hatalyok ep annyira egyazon er8nekatvaltozasai, mint az anyagi vilagban a mozgas, meleg, feny,vilanyossag es delejesseg, A gyakorlati alet az elmeletitol elnem valaszthato s minden oly intezrneny, mely az ismeretekgyarapitasat czelozza, egyszersmind a gyakorlati elet teren mu-kodo eroket is alkalmatosabbakka teszi az elvegzendo mun-kara. Az erkolcsi vilagrendben az elmeleti es gyakorlati alet.teljes egyesuleset latjuk, mert az erenyes cselekedetrol vale on-tudatban a jonak tokeletes megismerese rejlik.

De mi koze mind ennek a tortenelemhez es segedtudo-manyaihoz ] A tortenelern, a mit sokan ketsegbe vontak, epannyira szoros tudomany, mint a tobbi, mert targy!t azontenyek alkotjak, melyekben es melyek altai az egyeni es nep-lelek nyilatkozik. Ha a lelektan s az, a minek ez egyik feje-zete: az anthropologia es a nepek eredetet, fej18deset kutat6ethnologia exact tudomany, szuksegkepen a tortenelem is az,melynek m6dszere sem mas, mint a tobbi tudomanye, A ker-des ilyeten a,llapotaban a termeszeti as tortenelmi tudomanyokkozt semmi olyan soromp6 fenn nem allbat, Mtezonek nemtarthat6, min8t az ismeretkorok modem osztalyoz6i Angliabanes masutt e kett8 kozt latni veltek, S kerdem, letezhetik-etudomany, a melyr81 elmondhatn6k, hogy nem exact, hisaen.az, a mi j6 m6ddallett: «exacta ratione factum. s ennek ellen-tetje nemde a tettetett I A tortenelem kiilonboz& korssakaiban

.e

4 ·GROF KUUN GEZA.

es nem esak az 6-korban, de a jelen korban is, egyes vezer-ferfiak hatottak a tornegekre, sajat egyenisegok jelleget atru-hazva a korre es korra, a melyben eltek. jellemok psyeholo-giai meltatasa nelkul az esemenyek ke1l81eg alig volnanakfelderithetok. Ha Nagy Sandor szemelyevel behat61ag nemfoglalkozunk, nem keressiik benne azon lelektani tenyezoket;melyek egyeniseget alkotjak, a nevehez fuzod8 esernenyek ziir-zavarkent fognak elottinni s az a ki vegig' tekint rajtok, nemfogja latni az indokokat, az ellentetes eselekedetek kozt rejl8.azon mozzanatokat, melyek azokat osszekotik, a czelt, a hatasta kortarsakra s nem esak az utana kovetkezett Diadoehos-okra,hanem a vilagtortenelemnek Nagy Sandor utan kovetkezettkorszakaira is, mert a hatas nem enyeszik el s kovetkezrne-nyeiben tovabb el. Epirosb61 szarrnazott anya oltotta bele aregenyes irant viselteto hajlamot, atyja, Philippos s a makedonkiralyi haz traditi6ja, mely szerint ezen dynastia a hellen fajunepek egyesiteset tuzte ki czelul s ugyanazon politikat kovetteaz o-korban, melyet a jelen szazadban Piemont, erleltek meg-benne a komoly elhatarozast Hellas nepeit uralma ala hajtani.Neveloinek elseje, Leonidas, megedzette a faradalmak elvisele-sere, masodika, Lysimaehos, a kiralyi felseg fenyet kedveltettemeg vel~, harmadika, a hellen o-kor egyik legnagyobb bolcse,Aristoteles, az ismeretlen irant val6 vagyat ebresztette telfogekony lelkeben, ertelmi tehetsegeit egymassal osszhangbahozta, szenvedelyeinek fektelen tuzet csillapitotta s a terrne-szettudornanyok gazdag tarhazat nyitotta meg elotte. Kedvenezkoltoje Homeros a hosi kalandokra buzdita s figyelrnet Azsiafele forditotta. Erdekes parhuzarn nyilik az o-kor s az ujabbkor esemenyeinek s nagy embereinek osszehasonlito tanul-manya altal, Valamint Nagy Sandornal harorn nevel8 mtikodottkozre termeszet adta tehetsegeinek kifejtesere, ugy hazai tor-tenelmimk egyik legkivalobb ferfiat, Erdely dicso ernleku feje-delmer, Betklen Gdbort harornfele nevelesi rendszer tette azza, aki hazank s kozmuvelodestink javara volt, a tortenelem lapjainaktanubizonysaga szerint. A mig az anyai gondoskodas tartott,a Maros-Illyen akkortajt szep viragzasnak indult iskolaban atudomanyok elemeivel alaposan ismerkedett meg, kesobb anyainagybatyjahoz, szarhegyi Lazar Andrashoz kerulven, ez 8t a

ELNOKI MEGNYIT6 HESZED. stesti faradalmak elviselesere edzette, s vegiil Bocskai Istvan fel-isrnerven kival6 elmebeli tehetsegeit, nem csak a hadi tudo-manyok elmeleteben s gyakorlataban kepezte ki, de az akkoripolitikai elet mesterfogasaival is megismertette. Ezen elozme-nyek nelkul ki tudja e ketto mino iranyban s mini>aranyok-ban ervenyesitettek volna langeszok vilagra sz616 hatalmat.'Csak az az egy bizonyos, hogy fejlodesi folyamok nem az lettvolna, a mi volt, azon nagy eszmek rnegvalositasara, melyekIelkok e18tt lebegtek. E peldakban a kiilonbozo hatasok egyiitteskozremukodeset lattuk. Azonban ezen hatasok barmennyire iskulonbozzenek egyrnastol, egyazon eronek kifejezoi, mely anevelese es a peldaadase. Az ember nem csak magabol lesz-han em neveltetik is s az elete torteneten, fejlodese folyamanvegig huzodo ket hataly, hogy a hellen bolcseszet nyelvenszoljak, a CftOt<; es 3-£Ot<;. S mert a torteneti esemenyek es intez-menyek az ember rnunkai, a ffUOtC; es 3totc; hatalyai ezeken isvegig huzodnak. Ezert bat ran mondhatjuk, bogy a vilagtorte-nelem teren ep ugy, mint a szellemi vilag nagy egeszebenmindenutt, latszolag kulon bozo hatalyok kozos hatalyokra, ille-toleg egyazon alaperore vezethet8k vissza, A tortenelem konyveabban is hasonlit a terrneszetehez, hogy ott az esemenyek, itta fejlemenyek ellenkezo, de nem ellentetes torvenyek szerintalakulnak. Ez az ellenkezes oly kiizdelmet hoz letre, a mely,mert nem allando ellentetbol eredt, elebb-utobb kiegyen-lithetcve lesz. llyen kiizdelem a terrneszetben a vonz6 estaszito eroke, a tortenelemben a szabadakarat es kenyszere,A termeszetben az erok egyesulese ep ugy gyarapftja esfokozza a hatast, mint az emberi intezmenyek kifejtesenel anepek torteneteben, de mivel itt szellemi erdk egyesiilneks a tenyezok az elvegzendo munkanak ontudataval birnak,.a kozrernukodok egymast meltanyolni tartoznak saki ez-ellen tesz, az erkolcsi parancsok egyiket szegte meg. Igeniskell, hogy egyrnast oszinten meltanyoljuk, kiket a munka:szeretete egyesit. A hazat is csak ugy szeretjiik igazan, hamind azokat meltanyolni tudjuk, a kik javan mukodnek, erde-keit elemozdltjak. Ne tulajdonltsuk egynek azt, a mi tBbbe,mert ez onalkotta balvanyok imadasara vezetne, a mire fajunk.ugy is hajlandosaggal viseltetik, adjuk meg kinek-kinek a

6 GROF KUUN GEZA.

magaet, ne engedjiik, hogy az irigyseg megvesztegesse ite-ietiinket. A kozelismeres hogyan jutalmazza azokat, kik ahasznos munkaban kitart6k, ha sajat tarsaik, ha szovetse-geseik igazsagtalanul itelnek felettok.

Fajdalom nem sokan vannak, a kiknek elete, eletoknekmindenapja a kozerdeknek szenteltetett.

Az onzo erzes ilyenekben jutalmat nem latja s az aldo-zatkeszseg csak a va16ban nemes lelkeknek tulajdona. Mon-dom, kevesen vannak, kiknek e jelmondat «a haza mindenekelott» nem csupan ajkukon van, hanem meglatszik csele-kedeteiken is. Az ilyeneknek erdemeit hirdessiik es ha akegyelet koszorukat rak le a holtak ravatalara, mi az elokneknyUjtsuk a j61 rnegerdemelt koszorut. A tortenelem, az ittkifejtett szempontr6I nezve, a nepek es szerep18 egyeneklelkeben folytonosan fej18do eszmek evolutiojat tarja fel akutat6 elott, a mely eszrnek kolcsonosen hatottak es hatnakegyrnasra s vittek elobbre lassan bar es rnegszakadasokkalaz idonkent eszreveheto visszahanyatlasok daczara is az embe-riseg nagy erdekeit.

A tortenelem segedtudomanyai kozul a regeszet a leg-onallobb s a modern tortenelem neki felesszamu adataitkoszoni. De az archreologia nem csak torteneti adatokatnyujt, nem csak mintegy szemiink ele hozza a multat s hogyugy mondjam, illustralja a tortenet konyvet, hanem a rnuve-lodes tortenetet is reszben adataibol meritjuk s a nyelvek es.irodalmak legregibb ernlekeit nagy reszt becses leletei oriz-tek meg szamunkra, Polybiusnak azon tudositasat, mely sze-rint a r6maiak es karthag6iak Kr. u. sz. elott 509-ben irasbeliszerzodest kotottek, a melynek 0 gorog' forditasat is adja,tortenete III. k. az-dik fejezeteben, csak azert utasitottaka mesek orszagaba, mert ezen szazadban latin Irasrol megnines sz6. Egy Palestrinaban talalt arany brocheon, a mely..mert a hozza hason16 ritka brocheok mind a Kr. u. e.va16 VI. szazadbeli sirokban talaltattak, szinten azon szazad-b61 va16, e rovid latin feliras olvashat6: Mant.os. med .Iefaked. Numasioz,' «Manics engem keszitett Numasios szarnara •.E nehany Irott sz6b61 larjuk: I. hogy a VI-dik szazad elejenlatin iras mar divatozott i 2. hogy Polybiusnak az emlitett

ELNOKI ~IEGNYI'r6 RES,:ED. 7

irasbeli szerzodest illet8leg igaza van, mert bebizonyittatott,hogy sog-ben mar volt latin iras ; 3. a broche feliratanakbetuvonasaibol eszreveszszuk, hogy ezt az irast a r6maiak aChalkisb61 eredt cumeebeliektol tanultak ; 4. ez a rovid feHrata regi latin nyelvre nezve is igen nagy becscsel biro A jelen-kor egyik legkitunobb regesze, Helbig, a r6mai archeeol. inte-zet s a Ie Lincei ') kir. Akadernia elott e nagyfontossagu leletetnem reg mutatta be. - A legregibb kretai felirasok hasonl6-kepen telvek becses tanitasokkal : ezek azon okb61, mertbennok vert penzrol nem tortenik emlites, a VII. szazadnalKr. u. sz. e. nem lehetnek ujabbak, vert penzrol ugyanis63o-ban Kr. e. Draco torvenykonyve Athenben meg nemtude Penz helyett e felirasokban )..S~1lC;.erczedeny. leginkabbbronzb61 es 'tpi1ruc; «harom labu allvany, melynek felso karl-kajaba az erczedeny elhelyeztetiks emlittetnek. A kretai leg-regibb felirasokbol latjuk : I. hogy keltezesok idejeben akereskedelmi forgalom eszkozeit illet8leg meg a homeri alla-potok tartottak; 2. a legregibb torvenyek meg nincseneksemrninemu codexbe foglalva s nem mutatjak a hivatalosnyelv jelleget , 3. az iras legtobbnyire jobbrol balra iranynl ;4. meg nehany phoenikiai betlijel is latszik e feliratokban;5. a szavak kozt egy oly valasztojel van, a mityen a legregibbphoenikiai felirasokban fordid elo ; 6. ez az iras meg teljesenmeg nem allapodott, bizonyos ingadozas mutatkozik benne;7. a legregibb gorog feliratok ott tiinnek fel, a hoI phoenikiaigyarmatok leteztek, igy Kretaban, Theraban s Melosban. -A legislatio ezen 8sregi idejeben a torvenyt a6op.o~-nakhlv-tak (a dor nyelvjarasban 'te3I10~-nak).- Az ujabb, de szintenigen regi kretai felirasokbol ez a negy tanusag' tiinik ki:1. a torveny-codificatio ekkor mar megkezdodctt ; 2. az irasrendszeresittetett; 3. a vert penz hasznalatban van; 4. a jogielet Kretaban szigoruan konservativ jeUegii s ez kiilonosenall a foldbirtok oroksegi eseteire nezve." - Az Ugynevezettt,,'klan': arab felirasokbol szinten igen fontos t6nyek deriUnekki, u. m. I. ez az iras osszekoto kapocs az 6-phoenikiai ~sabal kozt ; 2. nyelvok az eszaki arab nyelvjarasokhoz tar-

• L. Domenico Comparetti: .Le recenti scoperte 'arcbeologicbe in Creta.,megjelent a .Nuova Antologia. 1888·iki evr. februar l().dik u'maban.

8 GkOF KUUN GEZA.

tozik ; 3. hogy Muhammed ellJtt 1000 vagy 1200 'vvel egyiszakarab irodalm': nyelv litezett. E nyelvemlekek szerzoi valo-szintileg azon I Izamud nevii nepbol valok, melyet mar Sargonegyik felirasa ernlit s mely kevessel Muhamnzed elott runt Iea tortenelem szinpadjarol. Maga a nep felirasaiban magatL':hjiln-nak s kiralyait Lf,njizn kiralyainak nevezte." .

Grommel tekinthetiink vissza egyleti eletunk rnult esz-tendejere. Reszint altalunk eszkozolt asatasok, reszint nagy-becsii ajandekok jelentekenyen gazdagitottak devai muzeurnun-kat. Az ajandekok kozt elso helyen emlitern a Gyula-Fehervarnagyerdemu tanacsa altal adott felirasos koveket es szobrokat.De nem csak a targyak szaporodtak a devai rmizeumban,hanem a megtekintesok irant nyilvanulo erdeklodes is evrol-evre fokoz6dik. A haza tavoli videkeirol, sot a kiilfoldrol iserkeznek a regisegek irant erdeklodok gyiijtemenyeink meg-tekintesere. .

Tisztelt konyv- es leveltarnokunk, Kiraly Pal, kinek asarmisegethusai Mithrzeurnrol irt felette becses konyve azAkadernia archseol. kiadvanyaiban megjelent, valasztmanyigytileseink majd mindegyiken adak s rornai korszak eserne-nyeirol, azon idok szellerni eleterol alapos ertekezeseket tar-tott, a melyek egyszersmind vonz6k is. Tisztelt rnuzeumigaz-gat6nk, Teglas Gabor, kinek faradhatlan munkassagat eleggenem meltanyolhatjuk, rnegyenk regeszeti topographiajahozujabb becses adalekokkal jarult, az egykori Dacia banyasza-tanak tortenetet oly szempontb61 vilagositotta meg, melyreeddig nem helyezkedtek, a banyaleletek egesz repertoriurnatallitotta ossze a daciai teruletrol, s a hunyadmegyei barlan-gok kutatasat a mult evben is nagy sikerrel folytatta. Melyentisztelt elnoktarsam dr. S61yom Fekete Ferencz jeles erteke-zeseit a hunyadmegyei rumun telepesekrol es a hatszegvidekikenezsegekrol nem csak a hazai tudomany, de a kulfold is,elismeroleg meltanyolta, igy dr. Jung Gyula «Die Roemerund die Romanen in den Donaulandern» czimu rnunkajaban,noha nem azokhoz tartozik, a kik a Rossler-fele elmeletnekhivei, megis kiemelte a tisztelt baratom altal eloszor kozolt

• L. dr. Muller David Henrik ,Epigraphische Denkmaler aus Arabien»stb, czimii ertekezeset.

EL!\OKI MEGNYITO HESZED. 9

okrnanyok kivalo fontossagat. Tisztelt titkarunk, Kun R6berta mult evben folytat61ag ertekezett a Hora-Gloska lazadasmozzanatair61 s adatainak egy nagy reszet oly foljegyzesekbolvette, meIyeket eddigele nem kozoltek, Mailand Oszkar valtag gytileseinken erdekes ethnologiai felolvasasokat tartott.

Mai kozgytilesunk meg a szokottnal is unnepelyesebb,mert a magyar tortenelrni tarsulat grof Szechen Antal 0nagyrneltosaganak elnokleten megyenk s Deva varosanakmeghivasara videki nagygyuleset rnegyenk szekhelyen tegna;tartotta meg s ma e nagyerdernu tarsasag megjelenesevel ami egyletiinket tisztelte meg. Az ilyen nap emleke nemmuland6 s nem csak evkonyveinkbe, de halas sziveinkbe isbejegyezve lelkiinkben mindenkor elni fog. A hunyadmegyeitortenelmi s regeszeti tarsulat neveben iidvozlom a magyartortenelrni tarsulat devai nagygytilesenek erderndus elnoket,gr6f Szechen Antal 0 nagyrneltosagat, kinek aranytolla egy-szersmind rmiveszi ecset is, melylyel «Tanulmanyais-nak kor-szakait s embereit barnulatra ragad6 elethuseggel elenk vara-:zsolja s a tortenelmet az allamferfiu szempontjabol targyalva,a politikai elet exigentiaira keno tekintettel van, a mi nelkiila torteneti esernenyek vajmi gyakran a veletlen jatekakenttiinnek fel. A korszakok es vezerferfiak kozt parhuzamokatvonva, a rmiltat kozelebb hozza grof Szechen a jelenhez s ezaltal a figyelmes olvasonak behat6 rneltanylasat megkony-nyebbiti. Udvozlom a magyar tortenelmi tarsulat nagyerdemiititkarat, tisztelt baratomat Szilagyi Sandort, ki az erdelyitorte net teren kivivta rnaganak az elvitazhatlan elsoseget serde~eIte meg a rneltanylat s elismeres hervadhatlan koszoni-jato Udvozlom a nagyra hivatott s hivatasanak teljes ontuda-taval munkas magyar torteneti tarsulat itt megjelent melyentisztelt tagjait, kik a hazai Klio oltaran (lejjeli s nappalikezzel» mind szebb langra nevelik az aldozati tiizet.

Udvozlom mind azokat, a kik a mai napon gyillesiinkonmegjelentek bizonyos jeleul tarsulatunk irant viselteto erdek-lodesoknek.

BAR6 JOSIKA GEZA EMLEKEZETE.

irta es Celolvasta RETHI LAJOS,

Devatol Arad fele utazva vasuton rnindjart az elso allo-mas Branyicska, a nagytekintelyu baro J6sika-csalad erdely-reszi fobirtoka.

Harom udvarhaz latszik egymas mellett, a Marosralenyulo 50-100 holdas telkeken.

A kozepso biiszke emeletes kastely, melynek egyik szeg-letebe be van foglalva egy regi bastya, Martinuzzi bibornok-nak, az egykori tulajdonosnak kapolnaja.

E kastely a csalad negy aga kozul a legifjabbike, amelynek feje jelenleg ide br, josika Lajos, nagyrneltosaguur, valosagos belso titkos tanacsos, egykori foispan es azerdelyi fokormanyszek tanacsosa : sok ido 6ta allando vilagielnoke az erdelyi r6m. kath. egyhaz autonom hatosagainak ,iranyado tekintely a ferfias testgyakorlatok minden nemeben.

Ebbol az agb61 legmagasabb meltosagokig emelkedettallamferfiak, az uralmat oly sokaig kezei kozt tartott conser-vativ part fo-fo oszlopemberei emelkedtek ki a most foly6szazad elso feleben.

i\. mostani csaladfonek testverbatyja, nehai Samuel baro,testi es lelki kitunosegekkel gazdagon megaldott ferfi, koz-vetleniil 1848 elott Erdely kanczellarja volt. Annak idejebeneros es szemelyere nezve nem dicstelen harczokat vivott aszabadelvli tabor iinnepelt vezereivel. Az absolutismus alattpedig, hazafi erzetenek fenyetol vezetve, egyszer csak otttalalta magat az atalakulasok nagy kezdemenyezojenek, ahatalmon levo koroket oly sokszor idegesse tett hatalmasizgat6nak, gr. Szechenyi Istvannak, benso bizalmaban,

JiAK6 )6SIKA GEZA J!.MLtKEZE'J'~. II

Id. Samuel es ide Lajos barok atyja, nehai Janos bar6,elebb Hunyad varrnegye foispanja, majd az erdelyi fokor-manyszek elnoke es orszaggyulesi kiralyi biztos volt. Ilymagas allasu allarnferfiak emleket idezi fel a branyicskai nagykastely.

A nagy kastely nyugati szomszedjaban hasonlokep kiter-jedett udvartelek van, de ennek kozeperol hianyzik az udvar-haz. Negyszegletu nagy udvara egeszen szabad ; csak haromoldalan lathatni hosszu alhazat, a melyekrol elso tekintetremegitelheto, hogy nem a foldes ur csaladja, hanem az udvariszemelyzet szamara keszultek.

Volt itt is udvarhaz, de azt egy nizvesz es a forrada-lorn romma valtoztatta.

Ennek az udvarnak utolsoelotti tulajdonosa hiresse, tisz-teltte s palotatol a kunyh6ig nepszeruve tette a br. Josikanevet akkori ket magyar hazank egesz teruleten e szazad3D-as eveiben. Mert az a tulajdonos br. Josika lfikl6s volt,a magyar nemzet elsa nag:y regenyiroja, tortenelmi regeny-irodalmunk megalapit6ja. Ot nemzete karolta fel, melyakkoregeszen kulon allott a hataiomt61. Hatalomhoz is juttatakesobb, szabadsagharczunk ketsegbeesett erofeszftesei kozt ;de annak a hatalomnak jutalma a sirig tart6 szamuzetes lett,a melylyel az eletet kellett megvaltani.

Ezekben az alhazakban elte at ferfi- es oreged8 korat,j6 negyedfel evtizedet, br. J6sika Geza, a regenyiro ~{ik16sbaronak negy fia koztil a masodik.

Miklos, Leo es Gyula testvereivel rnegosztozva, neki abranyicskai birtok jutott, s ahhoz es azzal egyiitt Hunyadvarme8)'ehez melegen ragaszkodott elete vegeig.

Eletrajzi adatai, - gr. Esterhazy Janosnak gr. KuunGeza szives kozvetitesevel nyert kozlese szerint, - a kovet-kezok.

Sziiletett 1824-ben augusztus 23-ikan Nagy-Kalloban,edes anyjanak, Kallay Erzsebetnek, Kallay Leo leanyanakbirtokan. Gyermekkorat is Szabolcsmegyeben tolte az anyaibirtokokon. Iskolaba elebb Pesten jart, de jogi tanulmanyaita kolozsvari lyceumban vegezte I843-ban. Ezutan Maros-Vasarhelyt a kir. tAblanal gyakornok volt s Dobay hfmeves

12 RtTH I LAjOS.

ugyvedtol Magan oktatast veve, dicserettel tette le a magyarjogb61 a czenzurat. 184s-ben feleskudt Kolozsvartt a fokor-manyszekhez, hol nem sokara fogalrnazoi gyakornok lett.Mikor pedig elkovetkeztek a nagy rnegprobaltatas napjai esatzengette a hazat a latnok-kolto szozata, hogy:

«Talpra magyar, hi a haza! I), -

br. J6sika Geza sem habozott, hanem kovetve lelkeosztonet es nemes atyjatol nyert iranyat, beallott a hazakatonajanak, meg pedig kozviteznek a Matyas kiraly-husza-rokhoz.

Bern taboraban Erdelyben kuzdotte vegig az egesz had-jaratot : reszt vett a donto fontossagu piskii csataban is; shogy bator es derek katona volt, bizonyitjak egykori baj-tarsal, tanusitja ezredesenek, gr. Bethlen Gergelynek kivalobaratsaga, s ketsegtelenne teszi az a korulmeny, hogy a had-jarat vegeig kozlegenybol szazadossagra emelkedett. A piskiicsataban mint fohadnagy vett reszt, a mint ertesultem, a Berntorzskaraban.

Az 0 baratja es szazadosa volt ama hos Horvath Mik-los, a kinek biztos halalba, az ellenseg agyuit61 vegig seperthidra kellett rohanni huszaraival . hogy a mig ok elhullanak,csapataink hatul szervezkedhessenek.

Br. J6sika Geza a hadjaratrol napl6t vezetett. Sokszor,amidon beszeltek, vagy Irtak az akkori esernenyekrol, a tel-jes tisztasag erzetevel jegyezte meg egyre-masra, hogy: (INemugy volt az.» Ha aztan kerdezte az ember, hogy mikent volt,arra azt szokta mondani: (f Majd meglatjatok a naplornban. I)

Ebb81 a ketsegtelen iiI erdekes es mindenek felett tisztaforrasbol azonban kozulunk, a kik rna e teremben vagyunk,valoszfniileg nem sokan rnerithetnek ; mert osszes naploiranezve ugy rendelkezett, hogy csak halala utan 40 esztendo-vel bonthat6k fel.

Mikor a szabadsagharcznak vege lett, br. Josika Mikl6smint a honvedelmi bizottrnany tagja menekiilt a hazabol.6t magat halalra iteltek es birtokait elkoboztak.

Geza baro, a 25 eves veteran, birtok, allAs es jovede-lem nelkul, megint Szabolcsmegyebe huz6dott anyai rokonai.koze. Ott elt aztan, a mig az otvenes evek elejen nagy nehe-

BARe) JOSIKA GEZA EltLEKEZEl'E. IJ

zen es sok utanjarassal, ketsegtelenul a csalad masik aganaktamogatasaval, visszakaphattak a fiuk atyjok orokseget,

Br. josika Geza eleteben, Branyicskara telepedese utan,feltiin8 es erdekfeszito kiilso esemenyek nem fordultak ell);de, a mint gr. Kuun Geza irja rola halala alkalmabol a«Hunyad» f. evi 30-ik szarnaban : «Lelke tagult mind a kopor-s6ig s az egymas utan hol deriilten, hol borultan kovetkezettevek soran elebb ment a sziv nernesedeseben es a bolcse-segben.»

Szeretjuk hinni es hirdetni, hogy Hunyadmegye azutobbi par evtized alatt felebredett sok szazados nehez tes-pedesebol s az ertelrni es hazafias megizrnosodas utjan maris orvendetes elohaladast tett.

Ha ez hitiink szerint van, tartozunk annak bevallasavalis, hogy ennek a felebresztesnek es elobbrevitelnek munka-jaban hubb es odaad6bb munkas egy sem volt br. JosikaGezanal,

Hivatalt soha sem viselt; de fiiggetlen allasabol teljesbuzgosaggal tamogatott es szolgalt minden kozugyet, mindenjoravalo tarsadalrni torekvest.

A mig idegen uralom tartotta lenyugozve er8inket 5 akozdolgokhoz nem volt szavunk, bejart Devara, hogy a tar-sas eletet elenkitse. Ha nem tehetett egyebet nemzete erde-keben, rendezett mukedveloi szini eloadasokat s nagy olva-sottsaga es vilaglatottsaga segelyevel oskolazta a rmikedve-loket.

Miutan pedig az alkotrnany soromp6i felnyiltak s vissza-nyert jogaink melle a kozelet szarnos kotelessege is vallainkranehezedett, azokb61 a kotelessegekbol senki sem vett ma-gara tobbet b. J6sika Gezanal.

A megye kozgytileseirol, azok e18keszit8 tanacskozasai-bol , mindenfele albizottsagi kikuldetesekbol , a bavonkentiilesezo kozigazgatasi bizottsagbol, annak fegyelmi, arvaugyi,taulto-nyugdijazasi alosztalyai iileseibol rnasok hianyozhattak,hianyoztak is sokan sokszor: de br. J6sikat betegsegnel egyebnem akadalyozhatta a megjelenesben,

Reszt vett a hunyadmegyei noegylet megalakulasaban

RI~l'HI LAJOS.

es tanacskozasaiban, mikor tarsadalmi uton kellett leanyisko-1at allltani Devara.

Kozbizalomtol es szeretettol kornyezett elnoke voltMakray Laszlo halala utan, az I848-iki honvedek hunyad-megyei egyletenek.

Elnokseget viselt a Voros-kereszt-egylet itteni fiokjanals tarselnoke s buzg6 tamogat6ja volt az E. 1\1.K. E. hunyad-megyei valasztrnanyanak.

Arra pedig nem lehet meghatottsag es a veszteseg elenkerzete nelkul gondolni, hogy mennyire kegyelte erne torte-nelmi es regeszeti tarsasagot : mily sikeresen es lankadastnem ismeroleg rniikodott ennek erdekeben.

Rokonait, baratait, ismeroseit tagokka toborzotta azegesz orszag teruleterol. IVleg a tagdijakat is beszedte tgensokt61, csakhogy hatrarnaradas ne legyen.

Valasztrnanyi iilesrol el nem maradott soha, ha csak,tavollet es betegseg nem akadalyozta. Es ha olykor, epenaz eletero elenkebb luktetese kovetkezteben, vagy tan azembed termeszettol elvalaszthatatlan jelensegkent, elesebbnezetelteresek meriiltek fel a tagok kozt, boles rnerseklese eskozvetitese mindig resen allott, nehogy meghasonlassa fajul-jon a velemenykulonbseg.

Ezzel a tarsasaggal mindeniitt dicsekedett s bar tudoma-nyos munkalkodasat szemelyes hozzajarulassal nem gyarapi-totta, - a mi szeles korU ismeretei es a rendelkezesere alloertekes anyag mellett mindenkor vesztesegunk marad, -buszkeseget talalta a masok sikereiben.

Feltuno .lelektani jelenseg, hogy a nyilvanos irodalmiterre nem lepett ki. Atyjanak peldaja es tmnepeltetese kel-lett, bogy vonzza ez iranyban, Olvasottsaga oly nagy es sze-les korU volt, amino mi kozottunk igen ri tka. Megfigyeloerzeke es m6dszere pedig csaknem para dan.

Barkitol kapott elso leveleit gondosan eltette. A gyasz-jelenteseket minden felC)1gyiijtotte. Levelek es gyaszjelen-tesek hatara gondosan feljegyezte mindig, a mit az illetoeleterol vagy jellemerol tudott es meghallott.

Regeny- es korrajzircnak megbecsiilhetetlen ertekesanyag.

liARD JOSIKA GEZA EMLEKEZETE. 15

Fiatal koraban, talan az erzelmek elso elenk hatasaalatt kozze tette nehany verset akkori erdelyi lapokban; deezze1 csakhamar felhagyott. Kesobb olvasni sem igen sze-rette a verset.

Annak feltuntetesere, hogy mily sokat olvasott es Irt,vazolni kisertern branyicskai napi rendjet.

Elore bocsatom, hogy Branyicskarol csak akkor tavo-zott el, ha nagyobb kulfoldi that tett, vagy telen Kolozsvart,nyaranta olykor rokonait es baratait kereste fel.

Utazni ifju kora 6ta szeretett: s val6ban az utazas egyiklegczelszerubb modja marad allandolag ugy a kozvetlen isme-retszerzesnek, valarnint a tartalmas szorakozasnak, egyatala-ban az ertelmi latkor tagulasanak s az elokelo konnyii modorelsajatitasanak.

Jart I-J ollandban es Belgiumban s Nernet-, Franczia-,,Torok- es Oroszorszagok teriileten. Elment Eszakra es Keletre,a hova kevesen mennek; de Olaszorszagbol, a hova utaznilegnagyobb divat, csak Velenczat latta.,

Ep annyira szeretett, mint tisztelt edes atyjat tobbszormeglatogatta Briisszelben; utols6 izben Drezdaban latta.

Atyja szarntizetesenek hii tarsaval, az eletgondck nemesmegosztojaval, br. Podmaniczky Julia masodik feleseggel szi-velyes gyonged viszonyt tart ott fenn.

Mikor kulfoldi that nem tett, telenkent legalabb Kolozs-yarra szeretett menni.

Ott, az erdelyi elokelo tarsasag csaladias koreben, a holot mindenki szerette, naponta szfnhazba jarva, egeszen ele-meben erezte rnagat.

Lakasan divan-parnak, szek es asztalterit8k 5 egyebfinoman dolgozott noi munkak egesz sora mutatja, hogymennyire kegyeltje volt a novilagnak. Mindig tartalmas,gyakran gyongeden evelodo, de soha sem kozonseges es nemhizelkedo tarsalgasa tette szivesen latotta. az eloke18holgyekkoreben.

Otthon, Branyicskan, rendszeres, a megszokas altal mint-egy torvenyszeruve valt eletmcdot folytatott. Reggel korankelt, .hogy el ne szalaszsza az Arad fele men8 szemelyvona-tot. A vasuthoz kiment telen-nyaron, naponta negyszer is.

10 R ETHI LAJOS.

Az ind6hazt61 reggel visszaterve, legeloszor gazdasagi dolgait vette szarnba.

Magat a gazdasag folytatasat rend szerint megbizottembereire hagyta; de csaknem minden id8ben volt egy-egygazdasagi ag, a melyet kedvtelessel folytatott. Egy ideig alovakban talalta kulonos oromet s a nernes-lotenyesztestuzte. Ezzel reg felhagyott, annyira, hogy utobbi evekben foga-tot sem tartott.

Ezutan a tyukokra tert at shires tenyeszdet alapitotta legkulonbozobb fajokb61. Elpartolt ezektol is s legut6bb aborjuk lettek kegyenczei. Az uj-szulotteket mar reggel koranbe kellett mutatni s gyonyorkodve nezte kesobb is, a mintfejlodtek, ugrandoztak.

Legallandobb volt faultetesi szenvedelye, a melyet eletevegeig megorzott s a melynek eredmenyekent jol rendezettgyumolcsos kertet hagyott orokosere. Ezekre a koronkentvaltakozo gazdasagi kedvtelesekre keyes idot fordi tva reggel,azonnal Irashoz tilt es irt rend szerint egesz delelott.

l\1it irt !Erre a kerdesre szeretnek sokkal szabatosabban es sok-

kal reszletesebben felelni, mint a hogy tehetern.Emlitve volt, bogy hadjarati elrnenyeirol naplot vezetett.

Ezt a naplot folytatta egesz eleteben. Mondjak, hogy vala-mennyi jelentekenyebb osmeroserol s a kor hazai szereploirolfeljegyezte egyeni benyornasait, jellernokre vonatkozo iteletet.Erne feljegyzeseket az illet8k ujabb cselekedetei vagy jellem-nyilvanulasai alapjan koronkint bovitette. Epen azert, rnivelkortarsakrol es tartozkodas nelkul nyilvanit nezetet, elren-delte, hogy nap16ja csak halala utan 40 esztendovel bontas-sek fel.

Ebbe a naploba-e, vagy tan e rnellett egy masikba fel-jegyezte pontosan a napi esemenyeket is. Ha osmerost latotta vonaton egyik vagy rnasik iranyba rnenni, az rnindjart anap16ba keriilt.,

Irt a napl6kon kivul szepirodalmi dolgokat is.Gazdasagi felugyeloje, K6nyi ur, latta egy kotet verset

kezlratban , latta egy szinrntivet, a melynek czime: (C A ki sohasem hazasodik. J

BAR6 ]6SJKA GEZA E:\tLEK!ZETE.

A mint K6nyi ur rnondja, egy nagyobb regenyszerdmunkan 1855 6ta dolgozik. Ennek czime: «Szerelern eshazassag. »

Azt velve, hogy az ona1l6 szepirodalmi munkakra nineskiterjesztve a 40 evi tilalom, kertem azok megtekintheteset :de nem nyerhettem meg.

F eltunik, hogy az emlitett munkak mind a hazassag'korul forognak. Az erzekeny lelkii es csaladi eletre annyimegfele18 tulajdont egyesit8 agg legenyt allandolag foglalkoz-tatta ez a tetel.

Hogy 4-5000 forintnyi evi jovedelmet nem tartotta eleg-nek rangjahoz in8 csalad fentartasara : vagy a forradalomkozbelepese hatott-e zavar6lag, vagy a vonzalom es annakfogadtatasa zartak-e ki a sikert: nem tudom; nem kutatom.

Annyit hallottam, hogy az ifju kornak nernely gyongedernlekeit kegyelettel apolta vegig,

Talan ez a szentiil 8rzott titok van elzarva azokban aziratokban ?

Tehat a delelott eltelt az Irassal. A delutan es az estveazon ban egeszen az olvasasra volt szanva,

A regi palota romjai felett ideiglenes epillet emelkedikegy szobaval. Az a szoba azonban sokkal nagyobb az egesztelken levo minden masnal. Ez a konyvtar. Csupa olyanmunka van benne, a melyeket a boldogult bcir6 maga szer-zett be. 1000 kotetnyi regenyfelet eladott; de meg mindigott van vagy 1500 munka, legalabb 3000 kotetben.

A rnunkak a magyar, nernet es franczia irodalom ter-mekei, korulbeltil egyen18 aranyban, Francziabol legtobb aszepirodalrni, nernetbol az uti rajz es osmeretterjeszto, magyar-bol a tortenelrni miL Nem hianyoznak emez irodalmak tekin-telyes nagy foly6iratai: a cc Budapesti Szemle», a •DeutscheRundschau» es a «Revue de deux Mondes s , Ez a konyvtarvolt szorakoztatoja es nemesit8je az elhalt baronak.

Mit mondjak meg?Hogy lelkes hazafi volt, azt az elozmenyek utan nem

szukseg' kulon bizonyitani.A hazafisag elso kovetelmenyenek . hogy magat a lehe-

t81eg kimfvelje, peldanyszenileg megfelelt. Meg annak isA hunyadmegyei tort. es reI. tus. evkonyve.

REl'Hl LAJOS.

bogy· osmereteit, tevekenyseget a neki adott korben kozjoraertekes{tse.

Kozvetlen polgari kotelessegeit, mino az adofizetes ~smindennermi allami s tarsadalmi terhek hordozasa, a leg-pontosabban teljesitette. Nem uszott az arral, meg ha az napi-renden leva divatos szineket hordott is.

Kifejezte olykor nehezteleset a miatt, hogy az uralmonleva «rnagyarorszagiaks az uni6 utan oly csekelybe veszik azerdelyi embert es az erdelyi dolgokat.

Ragaszkodott a megyehez es a megyei tisztviselok valasz-tasahoz. ,cc Legalabb azt hagyjak meg nekiink, - szokta mon-dani, - ha egyeb befolyast elvettek .•)

Politikaban elvileg a mersekelt ellenzek hivenek val-lotta magat,,

Ugy tetszik nekem, hogy kora haladtaval bizonyos con-servativ hajlamok jutottak uralomra az egykori honvedhuszar-onkentes lelkiilete ben.

*1887 oszen bekoltozott Kolozsvarra, de mar gyengel-

kedve. Ottan szelhudes erte, a mely hosszas es kinos bena-sagot hozott ra, Agyat nem hagyhatta el es nem tudottbeszelni, Akaratat, kivansagait mozgathat6 betiikkel kellett,kifejeznie. Ertelme mukodesben leven, rendkivul szenvedett.

Julius elejen, tarsasagunk nagy gyulese utan, melyentisztelt elnokiink altal Nernetiben adott ebeden megernlekez-tiink rola, Halasan meltanyoltuk a tarsasag korul szerzetterdemeit es oszinten kivantuk felgyogyulasat,

Megsurgonyoztek neki es felette j61 esett szenvedo lel-kenek,

Mozgathato betiiivel ismetelve meghagyta, hogy fejez-zek ki koszonetet a rokonszen yes megernlekezesert,

Julius 24-en, epen egy honappal elete 64-ik evenekbetoltese elott, megvaltotta szenvedeseitol a sajnalatosan koranjott halal,

Nekiink, most eloknek, kegyeleteben meg lesz orizveemlekezete. A kovetkezo ernbern yomnal pedig elosrneresmellett fogja felelenkiteni nyilvanossagra hozand6 naploja.

ALTERN ATIV AKA RUMEN ETHNOLOGIAHOZ.

HERRMANN ANTAL e16adasa a Hunyadmegyei torteaelmi es regeszeti tarsasagna1888 szeptember 5-en, Devan tartott iiIesen.

Midon mintegy szekfoglalomat tartom e helyen, legyen.szabad kinyilatkoztatnom oromornet, hogy tagja lehetek etarsasagnak, a melyet rendkivul fontosnak tartok ugy haw-kore teriiletenek az en tanulmanyaim, a neptan szempont-jabol is classicus voltanal fogva, mint kiva16 tagjainaknagy je1entosegii tudomanyos miikodese miatt. Koszonetteltartozom a melyen tisztelt elnok urnak, hogy itt megjelene-.sernre a1ka1mat adott, midon eze10tt par nappal a tornosihonved-emleknel lefo1yt s az 0 fenkolt beszede altal emleke-zetesse valt nemzeti unnepely utan folytatott, ream nezveigen tanulsagos eszmecsere folyamaban tolem azt az epen nemvegleges igeretet vette, hogy ha uti programmom ez idotajt-erre vezet engem, eloadast tartok a t. tarsasag e havi iilesen,Nyaranta orszagszerte barangolvan, nem volt idorn, bogy kel-loleg' megerleljern mai eloadasom alapjat kepezo gondolatai-mat, s nem volt alkalmam, hogy azokat rendszeres formaba.ontve, tanulrnanynya alakitsam. Meg is irtam az elnok umaklemond6 levelemet; de gyozott aggalyornon e hely iranti von-zodasorn s onok meltanyossagaban es elnezeseben val6 bizal-mam, es az, hogy inkabb magam akartam gyonge eloada-sommal kudarczot vallani, mintsem hogy az elnok urat hagy-jam cserben idejovetelemre vonatkoz6 nyilatkozataval.

Nagyon sajnalom, bogy kedves baratom es dolgozotar-sam, dr, Rethy Laszlo nem jelent meg felolvasasaval, megpedig nem csak azert, hogy osztozott volna velem e diszes

kozonseg tudornanyos igenyei kielegitesenek nehez feladata-ban, hanem azert is, mert epen 8 azok koze tartozik, a kiklegilletekesebbek itt eloadando gondolataim helyeslesere vagyhelyreigazitasara. De igy viszont annak orvendek, hogy ked-yes kollegam es dolgozotarsam, Kiraly Pal tanar ur, vallal-kozott rogtonozve arra, hogy igen fontos tanulrnanyai nernelyeredmenyenek erdekessegevel fuszerezze az en kozlendoirn-nek talan kisse monoton voltat.

A rumen ethnologia nemel y rnozzanatarol ki vanok szo-lani. Legyen szabad elolegesen megjegyeznem, hogy ethno-logiai tanulmanyaimnak a tudomany onczeljai mellett egyikfotendentiaja, hogy elomozditsak a testveries egyetertest ahaza nepei kozt, kozrernukodesre birjak oket a nemzet nagykulturmunkajaban es reszrehajlas nelkul kepviseljek mind-nyajok ethnikus erdekeit. E megszolamlasomban is a rumennep egyik vitalis erdeke forog szoban. Csak alternative alli-tok fel bizonyos ethnologiai kerdeseket, s alkalmazom reajoka nepek fejlodesenek altalanos terrneszetes torvenyeit, Nemdontok, nem allok egyik reszre sern, nem vonom meg avegso kovetkezteteseket, mindezt niagara a rumen neprehagyom. S ha fejtegeteseim talan megis hzaeg borogatasultunnenek fel bizonyos egetlJ kerdesekre, annak nem en vagyokaz oka, hanem az ethnologia es historia logikaja es azok azemberek, a kik ezeket a kerdeseket szltjak es fujjak l

A rumen nep genesisere nezve ket thesis all szembenegymassal : egy homalyos hagyornany, egy mese, a continui-tas, a romai szarrnazas, s ennek elleneben a modern tudoma-nyos vizsgalodas eredmenye, a balkani eredet. Tekintsuk eket principiurnot a nepek eletenek altalanos tenyezoiiil elis-rnert fobb szempontokbol,

I. Ha egy hornalyos eredetii, szazadokon at a legviszon-tagsagosabb sorsban elo, leteleben szakadatlanul fenyegetett,.elnyomott neprel van szo, akkor igazan tiszteletet igenyelsot bamulatot kelt az a haladas, az a fejlodes, a mely Roma-·niaban oly feltunoen mutatkozik azon kis ida· ota, a mi6taa rumen nep szabadon mozoghat es lelekzelhet s mint nem-zet maga intezheti sorsat. Biztositekai ez orvendetes jelense-gek egy szebb jovonek s reank nezve annal is fontosabbak,.

ALTERNATJVAK A RUMEN ETH~OLOGrAHOZ. 21

mert alapos remenyt nyujthatnanak arra, hogy ezutan nemmi lesziink a' kulturanak utols6 orbastyaja kelet fele s hogy-ebbeli szazados nehez tisztunk egy reszet a kozel jovobenelvallalja ifjabb testverunk, a rumen nernzet.

De ha a continuitas alapjara helyezkedve, a rumen nepbarrnily fejlett mai rniveltseget a r6mai kultura egyik stadiu-manak tekintjiik es azzal hasonlitjuk ossze : mily primitivnekes gyarlonak, mily epigonszen'inek es torpenek kellene azttalalnunk ! Ez a halvany visszfeny ez esetben azt a kulonbenis hangoztatott veletet juttathatna ervenyre, hogy ez nemmaganak a rumen nepnek organikus kulturaja, hanem valamiidegen kulso maz, pI. a szlav elemek, a bojarok stb. talmi-csillogasa. S ekkor nines kilatas arra, hogy a rumen nemzeta maga zorneben eljuthatna yalaha arra a magaslatra, a melyot az altalanos kultura jelent8s tenyezojeve emelne,

II. l\IIeg fontosabb egy masik momentum, a nemzetielet culminati6ja. Ha egy hornalyos eredetii, csekely szarrna-zasu neppel allunk szem ben, mely mint rejtett balkani forrasmajdnem eszrevetlemil lappangott, szivargott, utat vajt rnaga-nak, mig szinte a Dunahoz hasonlithat6an eljutott a Feketetengerig: akkor barnulatra ragad a szazados rabszolgasag estulajdonkepeni nemzeti let nelkuli tengelet utan az a gyors emel-kedes, az a fokozott nernzeti ontudat, az a nagy czelokratorekves, a rni a rumen nernzet legujabb torteneteben mutat-kozik. Egy rejtve csirazott hatalmas oserot sejtiink e nep-ben, mely bujan fejlodik s most kezdi fesziteni izmait, s ha-oktalanul el nem fecsereltetik, dicso jovot s a nepek csalad-jaban kivalo helyet latszik biztositani a nemzetnek, a melysok elonyos tulajdonsaganal, szivossagana! es szaporasaganal·s orszaganak rendkivul kedvezo geographiai fekvesenel fogvanagy szerepre van hivatva nyugot es kelet hataran,

Hogy all a dolog azonban, ha a r6mai nep utodjaikentkellene 8ket tekintenunk i A politikai jelentoseget illet81ega r6mai vilagbirodalommal szemben itt ep akkora volna ahanyatlas, mint a kultura teren es lehetne-e a jov8ben olyanemelkedest kepzelni, a mely osszehasonlitbato volna a regiR6ma hatalmaval ] Az 6riasoknak lehetnek-e torpe marade-kai? Gondoljuk meg, mit nemzenek a sasok es mit nem

22 HERRMANN ANTAL.

szul Nubia parducza ] De hiszen van a terrneszetben dege-neratio 5 a nepek torteneteben visszafele fejlodes l Annalrosszabb. Mert az termeszetes, hogy megvan a nepek sorsa-ban az ernelkedes es hanyatlas hullarnzasa, sot nagy idokozok-ben maximal-eulminati6k valtakozhatnak mely sulyedesekkel :de arra nines pelda a vilagtortenelern ben es nines analogona termeszet vilagaban, hogy egy nep, ha fenseges, hatalrnas.viragzasi korszakok utan egyszer teljesen letiint a tortenelernszinpadarol a leeltseg sulyesztojebe, s ugyszolvan vegkepenmegszunt ethnikus organismus lenni, szazadok multan ujbolfelmeruljon, ismet viragozzek, Ha a rumen nep nem a termoereju anyafold eletnedvben gazdag genetikus csiraja, hanemromai sarjadek, akkor csenevesz sarj egy elkorhadt tovon;valami kenyszeredett kesoi hajtas, melynek virulasa vajmirovid lehet, vagy pedig esak kerkedo, kapaszkodo elosdinoveveny rothadt torzson, a mely egyideig bujan tenyesz-bet, de csakhamar elfonnyad.

III. Azt lehetne megjegyezni, hogy az ilyen fajta elmel-kedesek akaderniai termeszetuek, nines gyakorlati jelentose-gok. Azt lehetne gondolni, hogy udvos dolog a nep ele mi-nel fensegesebb multat varazsolni, a mely talan dicso jovomegteremtesere osztonzi, nagy czelok kituzesere serkenti es.a multak peldajabol erot es bizalmat ad azok eleresere. Merthiszen mindegy, mit gondolunk a multr61, ugy is jonni fog,.a minek jonni kell, fatumszeruen, rnegvaltozhatatlanul.

Pedig ez nem igy van. A tortenelern nemcsak tortenet;azaz tortenetes, veletlen esernenyek lanczolata. A nernzeteksorsanak intezeseben igen jelentos resze van a nemzeti ontu-datnak , a czeltudatos szerves onfejlesztesnek, a nemzetieszmenyek eleresere iranyulo aspirati6knak. De csak azlehet igazan nernzeti eszrneny, csak az kozelltheto meg atortenelemben, a minek oskepe korvonalaiban ott elt az illet8nepseg lelkeben, tortenelem elotti idejeben. S csak akkorlehet az ontudatos onfejlesztes szerves es sikeres, ha helye-sen es biztosan indul ki az eredeti magb61, az osnepisegb81,.es ertekok. szerint szamol a nemzet alakulasanak tobbi tenye-zoivel: a geographiaval, azaz terrneszeti viszonyokkal, es a.historiaval, vagyis a mas nepekkel va16 erintkezesekkel.

ALTERNATIVAK A RUlfEN ·ETHNOLOGIAHOZ. 23

A rumen nemzet most. igen valsagos ponton all, mostken rnegvalasztania haladasanak eszkozeit, utjat. Hogy elha-tarozbassa magaban, mily iranyban haladjon, tudnia kell,mely iranybol jott. A nepek eletenek ugysz61van ontudatlankorszakaiban a romlatlan, meg nem .vesztegetett os osztonmeg6vja a nepet a szerves tevedesektol , de a felnott Hera-kles csakhamar valaszutra keriil es czeltudatosan kell magateltokelni. Jaj annak a nepnek, a mely ilyenkor teved, Hafelre ismeri terrneszetet, ha nem ismeri az osalapot, a rnelyennepisege alapul, ha elszakasztja magat eredetenek nernzet-elteto gyokereitol, ha a kiindulast elhibazva, czelt teveszt .akkor koczkara teszi jovojet es existentiajat, Iiderczfenyt ker-get es orvenybe bukik. Oktalan nagyzasbol, nernzeti hiusag-tol elvakitva, rnegtagadni nepe kicsiny eredetet, bolcsojevedo korlatait ; vakrnero nemzettagadas, es a birhat6t eladnialompenzen : hazaarulas I

A nernzeti eredet kerdese tehat nemcsak koltok es mii-veszek abrandjainak, nemcsak abstract, theoretikus tudoma-nyos elrnelkedeseknek a targya : vitalis kerdese a praktikusallamtudomanynak, az exact demographianak, s a nemzetjovojenek, a melyre nezve vegzetes lehet az, ha tudva vagytudatlanul helytelen, visszas feleletet adnak ra a multakkutat6i, a neplelek buvarai, Nem mindegy tehat, akar r6rnai,akar balkani eredet: a szilvaalanyra hiaba 6jtunk baraczk-szemet. Lelkiismeretesen, igazsagosan, elfogulatlanul fontol-jak meg a dolgot azok, a kiket illet j caveant consules!

IV. Ez ethnologiai momentumok igen nagy jelentose-guek es hatasuak a nemzet tudomanyos es politikai eletebenis. Tekintsuk e ket szempontb61 a ket szarmazasi thesist .

...4,.. rumen nep majdnem osszes tudomanyos mozgalmai-ban, iranyaban, eleteben mutatkozik a continuatio elve fele valotendalas es gravitalas, Mintha a rumen tud6sok nagy reszet,kivalt a szukebb ertelemben vett nemzeti irodalmat erdeklodisciplinakban, mint a tortenelem, nyelveszet, irodalomtorte-net, ethnographia, ethnologia, anthropologia, stb. nem az atorekves vezetne kutatasaikban es elmelkedeseikben, a melya tudomanyban egyedul megengedett: az igazsag keresese i

hanem egy aprioristikus hypothesis, egy elfogult, egyoldalu

·HERRMANN ANTAL.

theorema: a continuitas. Mintha e tanulmanyok csak arrava16k volnanak, hogy adatokat es okokat szolgaltassanak acontinuitas prseoccupalo elvenek bizonyitasara s abbol az al-okoskodassal vont politikai consequentiak tamogatasara.

Nem lehet foladatom, kimutatni e voros fonalat a mo-dern rumen tudornany szovevenyeben, csak egy eklatans pel-dat akarok felhozni, a mely igen kozel erinti a hazai nepekethnographiaja teren kifejtett rmikodesem koret.

Magyarorszag neprajzat targyalo s kivalt a kulfoldiszakkorok szarnara szerkesztett folyoiratornat nemcsak ezekfogadtak a magyar tudornany torteneteben szinte paratlanelisrneressel, hanem hazai nernzetisegeink irodalmi kozvele-rnenye is eleg meltanylolag nyilatkozott rola. Csak a rumenkorok botrankoztak meg rettenetesen egy jclensegen, azona rnodon, a melylyel en kozlorn a hazai rumen nepkoltesiterrnekek s nepnyelvi adatok eredeti szoveg et. H..am ri valtak,hogy en vakmeroen, mint laikus ember, uj irasmodot akaroka nyelvre tukrnalni, a mely ezt teljesen kivetkozteti igazimivoltabol, S miben allott az en merenyletem ? Elfogadtamrumen szakeloadorn, Alexi Gyorgy irasmodjat, egy phone-tikus transscriptiot, a mely lehetoleg phonographiai huseggeladja vissza a nep elo nyelvenek, a tajszolasoknak es szo-jarasoknak sajatossagait, nuanszait. Mert a rumen irodalombaneddig nem volt ilyen teljesen consequens transscriptios rend-szer s a gyujtok es tudosok a nepkolteszet terrnekeit Mar-marost61 a Fekete-tengerig mind egyforrnan jegyeztek fel eskozoltek, a rumen konyvirodalornban egymassal versenyzoharorn f8 orthographiai systema szerint. Ez aztan olyan elja-ras, mintha mi a Kriza vadrozsait az akadernia helyesirasaszerint akarn6k atirni.

S miert van ez igy a rumen irodalomban? Azert, merta dacoromanismusnak a romai szarmazassal genetice ossze-fiiggo elmelete azt latszott kivanni, hogy a Tiszatol a Pon-tusig felszamitott 10 millie 'rumen egy feltetlenul egysegesnep legyen, egesz szerves tomegeben teljesen egyforma, egy-ontetu, a melynek semmi resze se kulonbozzek a masiktolsemmiben sem. E czelzatbol eltuntetni torekedtek es eltagad-tak a nep nyelveben minden dialektusbeli kulbnbseget, kulo-

ALTERNATLVAK A RUMEN ETHNOLOGIAHOZ.

nosen a nyelv physiologiajat, phonetikajat, kiejteset illetoleg.Ezert kellett az osszes tajszolasokat a mestersegesen csinaltirodalmi orthographia Prokrustes-agyaba szoritani. A szo-kincsre nezve pedig a gyiijtemenyekben lehetoleg kiirtottakminden nem latin, tehat szerintok idegen balkani, szlav,magyar stb. elemet s azokat egy kepzelt latin nyelvbolkotyvasztott kifejezesekkel potoltak : ezenldviil pedig minde-nuve rornai mythologiai es tortenelmi vonatkozasokat csem-pesztek be. Tovabb is mentek. Tendentiose arra torekedtek,hogy az egyes rumen nepreszek eleteben a szokasok, vilag-nezet stb. teren szernbeszoko kulonbseget eltuntessek s azosszes rurnensegre a dacoromanismus szintelen, fojto fatylatboritsak. Mi volna ennek vegeredmenye ] Hatterbe szoritasaminden tudornanyos erdeknek, meghamisitasa a rumen neperedeti szellernenek, megrongalasa nyelvenek, elpusztitasa jel-lemzo sajatsagainak, mind ezt aldozatul dobva egy elmeletMolochjanak, a mely talan agyrern es nepold fanatismus ~

A rumen nepre magara ily vegzetesse valhato daco-romanismus elrneletenek persze nagyon kenyelrnetlen a mitudomanyos ethnographiai iranyunk. Mert ebbol pl. kitunik,hogy a rumen nep nyelveben igen is vannak lenyegesenkiilonbozo nyelvjarasok, van rengeteg sok idegen elem, bogya rumen nep itt hazankban is nem mindenutt egyforman el,erez, gondolkozik, hogy igen sokban elter romaniabeli faj,rokonait61 es igen sokban sirnult a haza tobbi nepeihez,

Mindez azonban concret adatok bizonyiteka nelkul isbizonyos, mert rnaskep nem lehetseges. A termeszet torve-nyei a nepek eleteben is uralkodnak. Minden foldteriilet amaga sajatsagaihoz kepest megtermi a maga kulon nepet,meghatarozza annak eletrnodjat, erzelemvilagat, gondolatkoret,nyelvet stb. S a nepeknek egymassal va16 erintkezese is egy-mast modosito kolcsonhatasokat idez ele. Ezen altalanosigazsagoknak mily erdekes, a tudornanyra nezve mily jelen-tos concret es specialis bizonyitekait tudnak megtalalni esfelmutatni a rumen tudosok, ha nem zarkoznanak el a prioria balkani szarmazas, sot az elfogulatlan tudomanyos mod-szer e181.

Mellekesen ra akarok mutatni arra, milyen veszedelmes

26 HRRR\fANN ASTAL.

az, ha a nep-phantasia vilagaban jaratlanok tudornanyos theo-rernakat gyartanak a mesebol, S ebbol rni magyarok is okul-ha.tunk. A continuitas elrneletehez a legnyom6sabb adatokafmi rnagyarok szolgaltattuk a rumeneknek, midon sok idonat szentirasnak hittiik tobbnyire idegen forrasu meseit Ano-nyrnusnak, a ki hogy hizelegjen a magyar nernzeti hiusag>nak, a honfoglal6 magyarok altal az uj hazaban tornerdekeros harczos nepet gyozet le, pI. Erdelyben egy hatalmasolah nemzetet. Ez a nymbus ketszinu s a hodito kard ket-elii: a legyozotteknek jogot ad, hogy azt, a mit eroszakkalvett el t8liik a hodito, eroszakkal vegye vissza, ha lehet.Pedig a legszebb honfoglalasi jogalap nem a veres leigazas,hanem a lakatlan foldnek az emberi munka szarnara val6lefoglalasa.

De mi is tudtuk igazolni a foglalashoz valo osi orokoltjussunkat. Hiszen Attila apanke volt e fold es mi csak jogosorokunkbe jottunk. Ez a mi continuitasi elviink, a mi hunszarrnazasunk, a mely azonban rnegis hasonlithatatlanul ero-sebb ethnologiai alapu, mint a rumeneknel a rornai eredetes sokkal rnelyebben es altalanosabban atrnent nernzetihagyomanykepen nepunk verebe, mint amott a rornaisag, amelyr81 a nep a maga tornegeben sejtelemmel sem bir, s a melycsak az elfogult, elarnitott tudosok, s az onzo, arnito izgatokkepzeleteben vagy szajaban el. S megis midon a moderntudornanyos rn6dszer eszkozeivel veghezvitt kutatasok es vizs-galodasok megingattak a hun hagyornany kizarolagossagates megkiserlettek nernzetiinket kivalatni a vilaghodito nepekrokonsagabol s beleigtatni oly nepfajok soraba, a melyekkelva16 atyafisag epen nem latszott hizelegni a nemzeti biiszke-segnek : nemzetiink ertelmisege nem ragaszkodott makacsula regi nymbushoz, a meses osi dicsoseghez, hanem igenjozanul es elfogulatlanul viselkedett az uj tanokkal szembens kesznek mutatkozik lemondani rnindenrol, a mi a hiusagotcsiklandoztatja - az igazsagert l S ebbol a peldabol okulhat-nanak a rumenek is, a continuitasra nezve.

A rni tortenelmi korszakunk elsa idejebol is szarrnaztakfelreertesek, a melyek kesobb mesekke es hagyornanyokkavaltak s ateltek a tudornanyok ebredesenek korat is; mint

ALTERNATIVAK A RUltEN ETHNOLOGIAHOZ.

levedesek. De soha sem valtak ezek nalunk Jzazugsdgokkd.; mertnalunk mindig ereztek, hogy az igazsag' az igazi hazafisag,az igazsag udvosebb minden dicsosegnel. Es az igazsag a mireszunkon van. Es jegyezzek meg az agitatorok, hogy tor-teneri adatot lehet hamisitani, nepet lehet amitani, de nemlehet megrnasitani a terrneszet torvenyeit es nem lehet meg-csalni a torterielem vegso igazsagat !

V. 1\Ieg csak a politika szernpontjabol akarok egy futotekintetet vetni a ket elmeletre. A tortenelern az elet mes-tere s a mult a jovo tiikre. S mire tanitja a tortenelem adacoromanismus hiveit, s rnifele jovot mutat nekik ]

A dacoromanismus elvebol az kovetkezik, hogy a regiDacia a rumen nernzete s az egesz teriilet a Tiszatol aFekete-tengerig arra van hivatva, hogy egy nagy romanbirodalom legyen. S e phantasrnagoriaert keszek elfogadnimindent, a mi annak kedvezni latszik, ezert izgatnak esarrnanykodnak s ferron ohajtjak a magyar nemzetnek, minta Dacia irredenta egy resze birtokosanak gyongiteset, sotpusztulasat.

Pedig ez a doctrina nemcsak a Karpatokon innen haza-arulas es felsegsertes, hanem nernzetgyilkolas azokon tUl is.Mert a mi Erdelyt illeti, a mint megvedtuk e zart erodot1000 even at a magyar nemzet szarnara, megvedjuk ezutan is,epugy Horak es Jankuk, mint Mihaly vajdak elleneben. DeRomania siksaga nyitva all a kozak lova elott, a mely aka-dalytalanul vegig szaguldhat rajta es rovid idon nyomtalanuleltiporhatja az elbizakodott es megtevedett nemzetet.-

Ha azonban a rumen nemzet megernlekezven eredete-nek jelentektelen voltarol, a tortenelern gondviselese irantihalaval elegszik meg hazajanak olyannyira kedvezo fekvesues aldott foldu teruletevel, j6zanuI, kitartoan buzgolkodikhaladasan, kulturajan, es elszigeteltsege erzeteben j6akar6erdektarsat keresve, nyiltan, oszinte ragaszkodassal csatlako-zik a magyar nemzethez, a mely a maga reszerol viszonthatalmas erdektarsara, a nagy erejii german elemre tamasz-kodik, akkor bens8 szovetsegben, egyesiilt er8vel Erdelyb01,e hatalmas, szinte bevehetetlen basryabol, az Alduna melle-kein uralkod6 ez erodbol megvedhetjuk Romaniat es nepet

28 HERRMANN ANTAL.

bannely tamadas ellen es biztosithatjuk fuggetlenseget min-den idore, mint a Fekete-tenger Belgiurnat,

Vajha ne feledkeznenek meg a rumenek arr61, hogynepok testeben igen sok a magyar es ezzel rokon ver, hogykulturajok Szent Istvan koronajanak oltalma alatt kezdettbiztosan fejledezni s hogy irodalmuk feleledese magyar kezdemenyezes eredmenye, S ne ignoraljak, hogy german ere-detd kiralyi parjuknak koszonik a nemzeti elet Iendulesetes a muvelt nepek kozti tisztesseges helyoket ! S barha mimagyarok is rninel jobban belatnok, hogy kelet fele leger8-sebb tamaszunk - oneronk mellett - a rumen nep oszintebaratsaga l Vajha rnegertenek egymast azok a nepek, a me-lyek a jovoben egymasra vannak utalva s a politikai helyzetmarol-holnapra va16 kizsakrnanyolasanak rablogazdalkodasahelyebe az ethnikus viszonyok helyes belatasan alapuloerdekkozosseg erzete lepne, a mely biztos szemmel. nezve ajovobe, evszazadokra biztositana a rnuvelt es szabad s amuveltsegre es szabadsagra torekvo es erdemes nepek exis-tentiajat l

ADATOK SZANT6HALMA ES SZENT-ANDRASTORTENETEHEZ.

SZOTS SANDOR-t6J.

E ket magyar new kozsegben tudvalevoleg rna egyetlenmagyar csalad sem lakik, kipusztult, elkoltozott vagy f'lota-hosodott egyt81 egyig. A bennok latezett reform4tus egyhaz-nak jelenleg semmi nyoma, eltoroltetett a fdldnek szin~r61mindenestol. Ternplomanak most se hire, se hamva, m~gomladekainak helyet se tudja mar megmutatni a mai nem-zedek. Pedig k8b81 volt epitve e templom, sz4-\pen es erasen,hogy szazadok viharaval daczolhasson s oromet taJAlja benneminden magyar ember, a ki csak gyonyorkodni tud az 'Orhazanak pitvaraban, Meg oltaros resze, sanctuariuma is voltneki, hol egykor talan katholikus papok mutatAnak be szentmise-aldozatokat az Urnak, kesi>bb pedig az evangelium szot-gai hirdettek magyar nyelven a megv&lt6 Jezus tudom'nyit.Sugar tornya tul latszott a kat falu hataran s a dri.ga eziist-csengesn harangok szavara nagyszamu magyar nep seregtettossze vasarnapokon a templomba, epiiletet es vigasztalastvenni ott az Urnak szent igeibol. Meg fejedelmi kegy il mo-solygott e gyiilekezet nap~re abban aJ urautali kehelybenes tanyerban, melyeket Bomemissza Anna, a j6dgos advGfejedelemasszony ajandakozott volt a kedvelt szAnt6ba1mi '-szentandrasi reformatus hfvek sz&m&ra.

Hogyan tort~nhetett megis, hogy ez az egykor vlr4p6as napes gyi1lekezet teljesen elenyeuett'! ugy, bogy ana m4rsemmi jel, semmi emlek nem mutatja annale 8fYkori .....zeset.

30 SZ5TS SANDOR.

A kozhit, mely a legbonyolultabb kerdesekre is egesz,konnyliseggel szokott feleletet talalni, e feltiino jelensegnekis okat tudja adni szepen, tetszetosen, a kovetkezokben .

Szantohalma es Szent-Andras egykor tiszta magyar koz-segek voltak, a mint azt nevok is ketsegtelenul bizonyitja.Lak6ik a XVI. szazadban reformatusokka lettek, s mint ilye-nek templommal es papi allornassal birtak egeszen a rnultszazad elejeig, amidon elobb szokasaikat es nemzeti olto-nyeiket, majd nyelvoket es neveiket s vegiil vallasukat is azolahokeval csereltek feI. Az egyhazi felsobbseg nem torodottvelok , papjai odahagytak s a pasztor nelkiili nyaj elszeledett,illetve mas pasztor gondviselese ala menekiilt. Unitus es dis-unitus olahva lett mind a ket falu lakossaga, tornegestolIepve ki a magyar reforrnalt egyhaz kotelekebol. Utols6nakmaradt a szantohalrni ekklezsia curatora, egy becsiiletes fold-mives gazda, kit lelkiismerete arra osztonzott, hogy elhagyottegyhazanak- urasztali edenyeit (eziist kelyhet es tanyert] bevi-ffYe a devai reformatus paphoz atvetel es megorizes vegett.Igy keriiltek a becses c1enodiumok a devai reform. egyhazbirtokaba, melynek papjai az6ta a betegek szarnara vitt uriszentvacsora kiosztasanal hasznaljak.,

Igy hallottam en ezt egyhazkozsegem nehany tagjatolI878-ban, midon jelenlegi allornasomat elfoglalva, e szentedenyek is orizetem ala bizattak. Elhittem magam is, hogymindez ketsegtelen val6 es tokeletes tiszta igazsag, hiszen azideval6 viszonyokkal ismeros komoly emberek allitjak es mertnines benne semmi, a mi a valoszinutlenseg belyeget hor-dozna magan.

Csupan az urvacsorai kehely Devara kerulesenek torte-nete tetszett elottern egy kisse mesesnek, tudva, hogy a refor-matus egyhaz koreben a clenodiumok az ekklezsia ket kulcsuIadajaban tartatnak, melynek egyik kulcsa meg a filialis egy-hazakban is a beszolgalo lelkesznel all, regebben pedig azegyhaz szent edenyeinek ore kizarolag a pap volt, kitol min-den evben szamon kerte a szent visitatio vagy legalsbb atractus seniora. Azonban elhittem ezt is, mivel hogy ninesbenne semmi lehetetlenseg.

Csak _a midon egyhazkozsegem multjat felderltendo, ku-

ADATOK. SZANTO HALMA RS SZENT ANDRAS TORTENETEHEZ. J I

tatni kezdtem a porlepte okmanyok kozott es e tisztelt tar-sulat megalakulasa altal osztonozve, sot kotelezve is lettem,a devai egyhaz leveltaranak ertekesebb adatait napvilagrahozn] s e kutatas kozben kezembe akadtak ezen elsargult, fakolevelek: jutottam arra a meggyozodesre, hogy a kozhit nem-csak az urvacsorai kehely Devara hozasanak mesejeben, ha-nem a Szantohalman es Szent-Andrason Ietezett reformatusegyhazak elenyeszesenek tortenetet illetoleg is sok tekintet-ben teved.

Folottebb sajnalorn, hogy a vajdahunyadi reform. egy-hazrnegye esperesenel es papjainal, kikhez tobb izben for-dultam kero szoval, bovebb adatok szolgaltatasa vegett, 6haj-tott tamogatasra nem talaltam. Pedig ugy hiszem, hogy atractus leveltara, az esperesi visitati6kr61 es az egyhazmegyeikozgyulesekrol felvett regi jegyzokonyvek, valarnint a Csernavolgyen levo gyulekezetek matrikai Szantohalmat es Szent-Andrast illetoleg is tartalmaznak valamilyes, bar kisebb fon-tossagu adatokat, a melyek felhasznalasaval ez egyhazakXVII. es XVIII. szazadbeli tortenetet teljes vilagitasba lehetneallitani. Azert kestern e regen Irt felolvasasornmal is, mertrerneltem, hogy isrnetelt kereseimnek leend valami sikere.,Fajdalorn, nem lett. Es igy kenytelen vagyok az emlitettegyhazak tortenetenek osszeallitasarol ez alkalommal lemon-dani s csupan arra szoritkozni, hogy a devai egyhaz level-taraban talalt adatokat a t. valasztmany tagjaival megismer-tessem, ramutatvan azon teves nezetekre, melyek a Szanto-halrnan es Szent-Andrason letezett reformatus magyarsagkipusztulasanak idejet es okait illetoleg, kozforgalomba ju-tottak.

E csomagban leva okrnanyok - szarnszerint 24 darab -egy hosszu per folytan keletkeztek, illetve gyiijtettek osszeegykori elodorn, Salamon Mihaly altal, ki abbeli serelrnet,bogy a szent-andrasi 'es a szantohalmi kincstari birtokokutan, fejedelmi rendelet alapjan kiadatni szokott quarta-jove-delmek, minden igaz ok es torvenyes alap nelkul 1793-banelvonattak, Hunyadmegye Generalis szeke ele vitte, produ-kalvan mindazon okrnanyokat, melyekkel a dezsma-negyed-hez val6 jogat bebizonyitani velte. A Generalis szek az iigy

32 SZ()TS SANDOl(.

egyik agat, nevezetesen a szent-andrasi parochialis fundusok-nak aIHt61agos elfoglalasat az ottani possessoratus ellenebenfelkarolta, nyomozatot rendelt el, de a pastoralis quarta iigye-ben panasz16 elodomet a fiscalis joszagok directorahoz, CsereiJanoshoz utasitotta, kit81 az iigy a Thesaurariatushoz, onnanpedig a «felseges kirallyi F8igazgat6 Tanacshoz» keriilt, anelkul azonban, bogy valami haszon szarmazott volna be181e.Salamon Mihaly ut6da, Salamon Istvan, tovabb folytatta aharczot, bar minden siker nelkul, mig vegre 8 is beleunvaa sok instantiaba es hitegetesbe, I829-ben a gyulafehervarikaptalannal protestati6t tett a fiscus torvenytelen eljarasaellen s ezzel az iigy egyel8re befejezest nyert. A vegrnegol-das J 848 utan kovetkezett be, oly m6don, hogy a devaireform. pap minden karpotlas nelkul maradott.

J611ehet e per folyama erdekes vilagot vet a kir. kincstaronzo es az erdelyi fokormanyszek protestans ellenes maga-tartasara, mely a birosagok Iteletet is befolyasolta, mindazon-Altai az erre vonatkozo okrnanyok isrnerteteset ezuttal me118-zorn, szoritkozva csupan azon a harorn fontos adat bernutata-slra, melyek a felvetett kerdes eldontesenel alapul szolgal-hatnak.

Ezek egyike egy 1795-ben kiallitott jegyzokonyvi kivo-nat a vajdahunyad-zarandi reform. egyhazmegye protocollu-maib61, alairva es megpecsetelve Tsegoldi Andras esperes esKolozsvari Zsigmond tractualis jegyzo altal. Jellemz8, bogyTsegoldi esperes magat nem seniornak, mint a bogy a refor-Matus egyhazban az esperest nevezni szoktak, hanem arcbi-diaconusnak Irja, a mely nevezet tudtommal csak a katholi-kus egyhazban szokasos.

E jegyzokonyvi kivonat szoszerinti szovege a kovetkezo .«In Anno 1634. Ecclesise Reformatse in dictis Comita-

tibus Hunyad et Zarand existentes connumeratre et con-scriptee sunt, - quo tempore tam Szantohalrna, quam Szent-Andras distinctee Matres ecclesiee fuerunt.

(CAbinde vero:«In connumeratione Ecclesiarum Anni J 668. qua filiales

Eeelesiae, Matri Reformatae Ecclesiae Devensis adscriptae suntet in hane usque diem jus ad illas pertinet adhanc.

ADATOK $ZANT6HALMA is SZRNT-ANDRAS TORTENETEHEZ. 33

«Extradatum e protocollis memorati Tractus. Alpesten-sini die 3-tia Mensis Januarii Anno 1795.'

Ambar a jegyzokonyvi kivonat ezen szavai: let in hancusque diem jus ad illas pertinet adhancs nyilvanvalo ten-dentiat arulnak el arra, hogy a devai papoknak a kir. kincs-tar perceptora altal megtagadott quarta-jovedelemhez val6joga ez altal is bizonyitva legyen; a benne foglaltak igaz eshiteles voltat ketsegbe vonni nem lehet. Es igy bizonyosravehetjiik belole, bogy Szantohalrnan es Szent-Andrason az1634-ik evben meg kulon-ktilon anall6 anyaegyhazak Ietez-tek, templommal es pappal, tehat a Mater-ecclesia elenged-betlen lcellekeivel. Ellenben 34 evvel kesobb, vagyis I668-ban,mar mint a devai pap gondozasa alatt all6 Ieanyegyhazakemlittetnek, melyek onallosaggal tobbe nem bfrtak. Kerdescsak az Iehet, hogy ezen distinctre mat res ecclesise valosag-gal ket teljesen anan6 egyhazat kepeztek-e, ktilon-kulontemplommal es pappal, vagy pedig egyiitt kepeztek egyonall6 ecclesiat, mint tarsegyhazak, kozos erovel es kazoskoltseggel tartvan fenn egy papi allomast ] mint a hogy ezaz er'dely i reforrnatus eg'yhazkertiletben sok helyen elofordul,s mint a melyre a hunyad-zarandi tractusban is szamos peldavan. A brettye-kitidi, a brad-ribiczei, a nagypesteny-klopoti-vai reforrnatus ecclesiak mind e rendszer szerint alakUlt tars-eg'yhazak, nem filiak, tehat oncillosagukat vesztett leanyegy-hazak, hanem kiilon-kLilon ecclesiak, de a melyek egymassaltarsultak, s egy azon pap szolgalataval elnek, hogy a papiallornas fentartasanak koltsegeit konnyebben elviselhessek,

De Iassuk a tobbi adatokat is.Apaffy Mihaly erdelyi fejedelem az 168S-ik evben Gyula-

Fehervarrol a kovetkezo rendelest teszi a sz6ban forgo eccle-siakra nezve :

«Nos Michael Apafi, Dei Gratia Transilvaniee Princeps,Partium Regni Hungarire Dominus et Siculorum Comes.Damus pro memoria per prcesentes. Hogy mi kegyelmestekintetbe veven a Devai reforrnatus ecclesia tagjainak azertva16 Supplicati6jokat, bogy alkalmas idotol fogvan F'ilialissa-nak tartatva, azon Ecclesianak Szantohalom es Szent-Andrasnevu szomszed faluk, a Dezrna is a Devai Ref. Preedicato-

A hunyadmegyei tort. es rea. tars. evkonyv-. 3

SZl)TS SANDOR.

roknak jart volna; mely dolog a kozelebb elmult nagyenyediref. preedicatorok Generalis gyuleseben is ventillaltatvan,semmi rendetlenseg avagy azon filialis ecclesiaknak a devaipreedicator Inspectioja alatt val6 letekbol kar kovetkezni nemcomperialtatott. Annak okaert a mint eddig alkalmas id8t81fogva a specifikalt faluk ecclesiai Devai ref. preedicatorunkathallgattak es az quartat percipialtak, ugy ennek utana isvalamt."g azon laluk olyan eifogyatkozott allapotban lesznek,mint most vagynak, a devat' Ecclest(Jnak jilt"altsaz" legyenek,az odaval6 preedicatort hallgassak es az quartajokat oda szol-galtassak, kegyelmesen annak annualtunk, a minthogy an-nualtunk is ez Leveliink altal : ugy rnindazonaltal, hogy nerestelkedjenek azon Filialis Ecclesiakban is az Istennek Igejetszorgalmatosan hirdetni, a Sacramentumokat kiszolgaltatni,8ket a Tudomanyban es Szarnokban nevelni, hogy azokbanis huseges pasztoroknak talaltassanak az Isten hazaba. Da-tum in Civitate Nostra Alba-Julia. Die vigesimo quinto JulyAnno Domini Millesimo Sexcentesimo octuagesimo quinto."

Tehat a mi a tractualis jegyzokonyvi kivonat szerintmar 1668-ban tenyleg rnegtortent, t. i. hogy a szantohalmies szent-andrasi egyhazak, mint filiak a devai pap gondozasaala adattak, azt a fejedelem, mint az erdelyi reforrnatus sta-tus generalis synodussanak elnoke es a Suppremum Consi-storium feje, politikai es egyhazi jogainal fogva 168s-benconfirmalja es szentesiti,

Mi torrent ezen intezkedes utan a szantohalrni es szent-andrasi ecclesiakban, egykorU okrnanyok hianyaban tisztabizonyossaggal rnegallapitani nem lehet. De meglehet8s taje-kozast nyujt azon inquisitoria relatoria, vagy a mint kikuldottesket8 regiusok nevezik: (C kinyomoz6 vizsgalodasrol s valla-tasrol kolt level,» melyet Hunyadmegye Generalis szekenekmegbizasa folytan, Hevesi Samuel nemes szernely es PonoriTorok Janos, nemes Hunyadvarrnegyenek hites Assessora esArendee perceptor vittek vala veghez Szent-Andrason, azI795-ik esztendoben, Bojtelo havanak 3-ik napjan.

A nyomozat a kovetkezo kerdesek alapjan Ion eszko-zolve :

«Tudja-e tanu nyilvan es bizonyosan:

ADATOK SZANTOHALMA is SZENT-ANDRAS TORTENF;TEHEZ. 35

I. Hogy nemes Hunyadmegyeben, itt Szent-Andrason,hol volt regen a Reformatum Templom ] s rna annak belyeIatszik-e ] es ahoz tartozo parochialis Fundussal s appertinen-tiakkal hogy s micsodas allapotban van!

2. Ki tart azokhoz valami just? Pusztan van-e mind aTemplom helye s mind az parochialis Fundusok? Vagy valakielfoglalta es beszantotta? Ha elfoglalta, beszantotta . ki cse-lekedte? Miert es mikor i Minden kornyulallasaival vaUjon atanu igaz hite szerint.»

Az elso tarni Murarj Kozma, mintegy 86 esztendos,Obester Meltosagos Barcsay Abraham ur volt szolgalo em-bere jobb erejeben, a rnasodik kerdesre semmit sem tud val-lani, de az elsore, letett eskii utan, ezeket modja :

(c Hogy ezen nemes Varrnegyeben, itt Szent-Andrason,a falunak Barcsa fellil vald vegbl a Reforrnatusoknak tem-plomjok volt, azt nemcsak regi oreg emberekt81 hallottam,hanem annak magasan felnyu16 falait is ertem fenn allani,helye rna is latszik, de minthogy az egeszen kofalbol all,pusztan hever, senki sem tartvan szarnot hozza , az parochia-lis Fundusr61 pedig nem tudok.»

A rnasodik es a harmadik tanu, Th6t Petru 60 eszten-dos es Krisan Kirille 70 esztendos, mindketten a Fiscalitas-hoz szolgalo emberek, mindenben egyezoleg ekkepen val-lanak:

(c Mi ertiink falunknak Barcsa feloli vegen egy romlado-zott falu kotemplomot s annak falait fennallani, rnelyrol aztbeszeltek az akkor elt oregek, hogy az reformatum templomvolt hajdan, melynek is helye rna is lathato ; de a Parochia-lis Fundus s az ahoz tartoz6 appertinentiak hol legyenek ]nem is hallottuk. Azon helyhez, melyen a templom fekiidt,ma senki se tart semmi just, bizonyosan tudjuk, hanempusztan hever, minthogy a foldben es a foldszinen levo falakmian nem rniveltethetik.»

A negyedik tarni Megurjan Indrej, mintegy 60 eszten--dos es az otodik tami Dugats Josziv 63 esztendos, szinten azuradalomhoz szolgal6 emberek kovetkezoleg vallanak:

(C Barcsa felol va16 vegin falunknak a Pop Petru szom-szedsagaban ertiink magunk is egy k8templomot, melynek

3·

SZOTS SANDOR.

is az oltaros reszen fellyiil azaz a padlasan jatszadoztunk is.gyermekkorunkban, . melyrol is az akkor elt oregektol azthallottuk beszelleni, hogy az magyar templom volt hajdan ..De tovabba hallottam en azt is igen oregsegre jutott Megur-jan Mihaly S Lazar batyaimtol, hogy az azon templomhozkozel lakott Pap Mihejestyiak elei azon templomban szolgaltmagyar papok voltanak. A kerdett fundusrol pedig s annakappertlnentiairol semmit sem vallhatunk, minthogy eleinktolse hallottunk azoknak holletezesekrol beszelleni,

Nem tart senki is semmi just vagy szamot az emlitetttemplom helyehez, bizonyosan tudjuk, hanem pusztajabanbever, a foldszinen es benne is leva kofalaknak darabjai miannem is miveltethetven.»

Legtobbet tud a hatodik tanu Pop Mikleus, mintegy88 eves oreg, az Obester Barcsai Abraham ur szolgalo em-bere, akkepen felelve a nyomoz6 regiusoknak:

(fA kerdett templom falunknak Barcsa felol va16 veginfelmenet balkezre volt, bizonyosan tudom; melyet is en ertemcsereppel fedve es kokeritessel korulveve : fundussa pedig apap hazanak - a mint hallotta regen meghalt Majer juon,egy Szekullya, egy Thotu, egy Frenczeszku es egy Pop Zsurkanevii igen idds ernberektol - volt az, a melyen Thot Petrulakik, - mely fundus helyett, a falunak elolahosodasa s olahvallasra lett atallasa utan, alkalmasabb lakhelyet szandekoz-van az akkori oregek papjoknak adni, nagy atok alatt vege-zetre altaladtak azt a helyet, melyen rna itt Szent-Andrasona volt unitus papoknak minden terheknek hordozasa al61kivetetett es nem pap maradekjok lakik. Altaladtak az ore-gek azon szanto es kaszalo foldeket is, melyek a volt magyarpap fundusahoz tartoz6k voltanak, melyek kozul tudom, hogyLa Sesz van ket buzafold es egy kaszalo ret s La Gyal nevtibelyen viszont ket szanto, Ezek felett adott meg a falu amaga kozonseges kenderessebol is papjanak egy darabot,ugy mindazonaltal, hogy a pap minden esztendoben egy-egyveder bort adjon a falunak ajandekon meginnija, mely ken-derest esztendonkent annyira nagyobbfttattanak a falujebol,bogy rna mar negy kobol buzat konnyen lehet bele vetni.

Pusztan an a templom belye, senki nem tartvan hozza

ADATOK SZANTOHALMA RS SZENT-ANDIlAS TORTENETEHEZ. 37

szamot : az eloszamlalt kiilso appertinentiakat pedig az fen-nebb emHtett unitus papi rnaradek birja :minden szolgalatvagy jutalom nelkul es ingyen. Ezeket tudarn s vallhatam,

Miket es mennyit lehet e sokat mond6 vallomasokbol'igazokul elfogadni? Hogyan es mikben velem en a szanto-halmi es szentandrasi reforrnatus magyarsag elenyeszesenek-okait, mas adatokkal is egybevetve, megallapfthatni i ezt 6haj-tom meg a tisztelt valasztmany kegyes engedelmevel, erteke-zesem befejezeseul, nehany sz6ban eloadni.

Tiszta bizonyosra veheto, hogy Szantohalma es Szent-Andras lakossaga a X VII. szazad elso evtizedeiben kizar6lagmagyar es reformalt vallasu volt. A ket falu nepe egyiittkepezett egy meglehetosen nagy es viragz6 ecclesiat, Kozostemplomuk kobo I epitve es csereppel fedve Szent-Andrasonvolt, a falunak Barcsa felol valo vegen, az 'uttol baIra. Ugyan--ott volt a reforrnatus papi Iak is, jokora terjedelmu kertteles nehany darab kulso fekvoseggel, jelesen negy drb szanto-'folddel es egy kaszaloval. Az ecclesianak sajat papja voltI668-ig, a midon a mar csekely szarnra leapadott hivek nemtudvan tobbe eltartani lelkeszuket, a devai anyaegyhaz szol-g'alataval kezdettek elni. Ez az allapot a hunyad-zarandi ref.tractus altal azonnal, a nagyenyedi szent Synodus es ApaifyMihaly fejedelem altal pedig 17 ev mulva torvenyesittetven,.a szantohalorn-szentandrasi ecclesia vegleg megsziint ona116.anyaegyhaz lenni, es mint filia a devai mater-ecclesiahoz csa-,toltatott. Igy keriiltek a mar bemutatott urasztali edenyek adevai pap gondozasa ala I68s-ben. Hanyan voltak meg ekkora reforrnatus hivek az emHtett falvakban? adatok hianyabannem lehet teljes bizonyossaggal megallapitani. De hogy sokannem lehettek, kitiinik az affiliatiot approbalo fejedelmi ren-.delet erne szavaibol, hogy 41 valamig azon faluk olyan elfo-..gyatkozott allapotban lesznek, mint most vagynak, a devai.ecclesianak filialisai legyenek, az odaval6 prcedicatort hall-'gassak» es a devai papoknak adott amaz utasitasbol, hogy

(I ne restelkedjenek oket a tudomanyban es szamokban ne-velrri».

Az 1714-ik evtol kezdve mar teljesen hallgat a kronika.a szantohalrni es szentandrasi ecclesiakrol, j6t1ehet, hogy a

SlOTS SANDOR.

devai egyhaz papjainak gondozasa es administrati6ja alattallottak s elodeim e ket faluban leva kincstari birtokok utanegeszen 1793. huztak a szokasos dezsma-negyedet, Tehat adevai ref. papok nem sziintek meg a filialis egyhazakhoz va16jussokat elvezni es gyakorolni, mindaddig, mig maga a kincs-tar be nem sziintette az ezen, akkor mar egeszen desolataecclesiakbol kapott quarta-jovedelrnoket. E korulrneny nyil-van bizonyitja, hogy jogilag es tenyleg a devai ref. egyhazfilialisainak tekintettek.

A szantolom-szentadrasi ref. egyhaz azonban ez idobenmar egeszen hivek nelkul, csupan de jure es a papirosonletezett, Nagyobb bizonyossag kedveert atneztern egyhaz-,kozsegem osszes ez idobeli anyakonyveit 1714-17 50-ig. Es.azt talaltarn, hogy elodeim ezen 36 ev lefolyasa alatt egyet-len egy keresztelest, esketest es temetest sem vegeztek anevezett falukban, holott hasonlo functiot mas helyeken feles.szamrnal teljesitettek az egesz videken, a mit a rnatriculaba,hiven be is jegyeztek. Igy pI. eskettek, kereszteltek es temet-·tek Piskiben, AI- es Felpestesen, Cserna-Kereszturon, Haro-ban, Maros-Nemetiben, Berekszoban, Maros-Solymoson, Ba-tizon, Lozsadon, Rapolton, sot meg Gyula-Fehervartt is, deSzantohalman es Szent-Andrason egyetlen egyszer sem, jol-lehet, hogy e ket kozsegben ok voltak az effele functiokrailletekes lelkipasztorok.

E teny ketsegtelenne teszi, hogy Szantohalrnan es Szent-Andrason mar a mult szazad elejen egyetlen reformatus leleksem lakott, mert ha lakott volna, 36 ev lefolyasa alatt bizo-nyara fordult volna e18 korukben valamifele papi functio.

A nevezett falvak reformatus magyar lakossaga tehatnem a XVIII., hanem a XVII. szazad folyarnan enyeszett el,mert a rnult szazadban, mikent fennebb kimutattam, marcsak emlekezetben elt es templomanak akkor mar szetszorvahevert omladekai mutattak az egykori letezest.

De hat mikent tiinhetett el a semrnisegbe az egykoroly szep es viragz» gyiilekezet? mik okozhattak a reformatusmagyar lakossag' teljes es vegleges elenyeszeset ]

i\ kozv~lemeny azt tartja, hogy ennek oka az elolaho-8oduban, illetve a reformatus magyaroknak az olah vallasra,

ADATOK S1.ANT6HALMA is SZRNT-ANDRAS TORTENETEHEl.. 39

torrent attereseben keresendo. De e foltevest az altalam nap-vilagra hozott adatok csak reszben igazoljak. Tortent e fal-vakban ketsegkivul atteres es elolahosodasa is; de sokkalinkabb es sokkal nagyobb mertekben tortent a kipusztulas,

Ha Szantohalma es Szent-Andras egykori magyar lakos-saga csupan az atteres es az elolahoscdas kovetkeztebenenyeszett volna el: akkor ennek valami nyomat rna is lat-hatn6k, mint latjuk pl. Cserna-Kereszturon, Alpestesen, Kis-Barcsan a mai lakosok magyar eredetu es magyaros hangzasuneveiben, magyar nemzeti ontudataban, typusaban es a tobbikozsegeketol eluto sajatsagos szokasaiban. De Szantohalmanes Szent-Andrason mindezeket nem Iatjuk, nem lathatjuk.Ezek mai lakossaga egeszen mas nep, mas vilag, l\Iinthanem is egymas szornszedsagaban elnenek, kivalik, kiri a tobbifalvak lakossaga kozul : semmi, de semmi nem mutat ana,hogy oseik egykor magyarok lettek volna.

En e feltuno jelenseget csak is ugy tudom megerteni,hogy e falvak magyar lakossaga a XVII. szazadban folyt gya-kori haboruk idejen nagy reszben kioletett vagy mas, tobbbiztonsagot nyujt6 helysegekbe koltozott, s helyokbe aztanolah csaladok telepittettek, epen ugy, mint Devan, a hol --mikent ezt (cAz olahok Devara telepitese e czimu dolgozatom-ban, egykorU okrnanyok alapjan vilagosan kimutattam - aXVII. szazad ket elso tizedeben meg egyetlen olah csaladsem lakott es mar 25 ev rnulva a fiscus birtokaira telepitettolah csaladok szarna akkorara novekedett, hogy 1645-bentemplom es terneto helyet kertek es nyertek a devai refor-Matus ecclesiatol, rna pedig Deva osszes lakossaganak csak-nem fele reszet kepezik,

E folteves va16sziniisege Mellett bizonyft az emUtettfalvak fekvese is, melynel fogva a hadak pusztitasainak sok-kal inkabb ki voltak teve, mint a tolok delre, Vajda-Hunyadfele fekvo kozsegek, A Cserna-volgy torkolatanal, a devai esa v.-hunyadi varhoz vezeto utak osszeszogelesi pontjan fekszikmind a ketto. Akar erre, akar ana nyomultak az ellensegeshadak, a kozsegeket ertek, raboltak ki, gyujtottAk fel vagyoltek ki lege18bb. Igcn valoszfnunek tartom az~rt, hogySzantohalma es Szent-Andras egykori magyar lak6inak zome

SZBTS SANDOR.

a haboruk pusztttasanak esett aldozatul, kiknek helyebe aztanugy a fiscus, mint a tobbi possessorok olah jobbagyokat tele-pitettek a XVII. szazad kozepen.. Az ekkent megfogyatkozott magyar reformatus lakos-sag koreben aztan megkezdodott az elolahosodas processusaugy Szantohalman, mint Szent-Andrason. Mert a tobbseg akisebbsegre mindig es mindeniitt absorbealo es amalgami-za16 befolyast gyakorol. E ket faluban annyival is inkabbkellett gyakorolnia, mert sem iskolajuk, sem helyben lak6magyar papjok nem volt imrnar, a hol es a kitol nyelvok,nernzetok, es vallasuk szereteteben megtartattak volna. Azekkent elolahosodott nehany reforrnatus csalad tehat aXVII. szazad vege fele szarnot vetve a helyzettel es a viszo-nyokkal, j6nak latta atterni az olah egyhaz kebelebe, egyiit-tesen es egyszerre, hogy velok egyiitt az ottani ref. ecclesiajavai is az ottani olah egyhaz birtokaiva valjanak, Elmeriilt,beolvadt tehat a maroknyi rnagyarsag az olahsag tengere be,mely osszecsapott a kis sziget felett, hogy tobbe meg selatszhassek.

Valoszlnunek es csaknem bizonyosnak tartom ezt azertis, mert berczes kis hazank epen ez idoben vesztette el addigiszabad es fiiggetlen allarnisagat, s azzal egyiitt magyar nem-zeti politikajat' is. A Becsbol korrnanyzott Erdelyben masirany, mas szellem honosult meg, mely a reformatus elemgyonguleset es az ellenseges indulatu elemek erosbodesetvonta maga uta-no,

Ime, t. valasztrnany, ily m6don s ezen okokb61 torrentmeggyozodesem szerint ama szep ket falu magyar lakossaga ..nak kipusztulasa. Lehet, hogy foltevesern egyben-masban megbizonyitasra yare De hisz epen azert tomorultunk tarsulatta,bogy tudasunk hianyait kolcsonosen kip6toljuk s az igazsagkeresese kozben tamadhato tevedeseinket j6indulattal meg-igazitsuk. Ha ezen igenytelen dolgozatommal egyebet nemertem is el, minthogy tarsulatunk tagjainak figyelmet Szanto-halma es Szent-Andras multja irant folkeltenem sikeriilt :czelom azzel is elerve, faradozasom ez altal is gazdagon meg-jutalmazva van.

P. AELIUS THEIMES FOLIRATAI.

KIRALY PAL-tOl.

188 I nyaran tarsulatunknak meg csirajaban volt mu-zeuma a kovetkezo foliratu marvany-tablaval gazdagodott:

OilS e PATRIIS ~

MALAGBEL er. ET BEBELLAH A

MON ~ ET BENEFAL _ ET MANA

VAT ~ P ~ AEL ~ THEIMES IT VIRAL

COL TEMPLVM FECIT SOLO ET5INPENOIO SVO PRO SE SVISQ.,_

OMNIBVS OB PIETATE IPSORVM SIC

CIRCA SE IVSSVS AB ~SIS FECIT

ET CVLlNAM SVBIVNXIT

Diis Patriis I Malagbel et Bebellaha I mon et Benefalet Mana I vat P(ius) Ael(ius) Theimes II (=duum) virallis) ICol(onice) templum fecit solo et I impendio suo pro sesuisq(ue) I omnibus ob pietate ipsorum I circa se iussus abipsis fecit I et culinarn subiunxit."

E folirat, a mint megjelent, azonnal elenk tudomanyosvitat keltett. A legelso rnagyarazok Finaly H. es Sayee vol-tak, majd tarsulatunknak tudes elnoke grof Kuun Geza szo-lott az istennevekr81 I882-ik evi majus 3o-an tartott kozgyii-Iesunkon, fenyt vetve azoknak reg elfeledett viseI8ire.·· KesobbGoldzieher Ignacz a semi mythologia es nyelveszet kiva16

• K. Torma: Inschriften aus Dacia. Mcesia superior und Pannonia inferior. 45. sz. (Kiilonnyomat az Arch. epigr. Mittheilungen aus Oesterreich-UngaroVI-ik k. II-ik fiizet~b61.

•• A Hunyadmegyei tortenelmi es regeszeti tarsulat evkooyve. II. k.6. s kv. 1.

KIRALY PAL.

miiveloje veve a foliratban elofordulo tulajdonneveket etymo-logiai bonczolas ala, es az eredmenyt Torma Karoly egye-temi tanar tette kozze az Acheeologisch-epigraphische Mit-theilungen aus Oesterreich-Ungarn VI-ik kotetenek I09-ikes kv. lapjain. Ugyancsak Goldzieher magyarazta a Pius...Aelius Theimes nevet is, - arabnak vagy arab szarmazasu-nak rninositven tulajdonosat. Lehetseges mind a ket f61-teves,

A r6mai birodalom keleti tartornanyai Kr. u. a II-ikszazadban mar az Euphratig terjedtek, kesobb pedig meginkabb delre, s az arab felsziget eszaki reszei is a csaszarisasoknak h6doltak. A hoditas reszint bekes, reszint eroszakosuton torrent, verrel jelolve mindeniitt a legi6k utjait. A bekesterjeszkedes leginkabb a seikek onkentes hodolasa altal noveliaz imperium belathatatlan hatarait. Igy arab forrasok szerinta Benu-Salihok Mekka tajekarol vandoroltak Syriaba Caussinde Perceval szamitasai szerint 190 korul Kr. u. I s letelepiil-tek a mar regebben ott lak6 Benu-Samaida torzs melle, mely-nek nevet Waddington egy suwedei folirat altal emlitettCfo"-ij :Eol'.t7.t&-qvwv-banveli folismerni..2 Velok egy idoben, vagykevessel kesobb erkeznek a Batu-Marr torzs lovas-csapatai.A hannadik szazad folyarnan a bevandorlas mindennapos lesz,s a nomad beduinok szorgalmas foldmuvelokke es rendkivulelelmes kereskedokke valnak, kik megfordulnak a birodalomminden emporiumaban keletnek j6l fizetett s igen keresettaruival. E kereskedelem leginkabb az arab pusztakrol s aperzsa obol felol iranyult az eszaki arab, helyesebben syriaisivatag kozeppontja Thadmor-Palmyra fele, s innen szarrnaz-tatja Mornmsen.!

Palmyra epen fehiton fekszik Damaskos es az Euphratkozott, s szerepenek fontossaga abban rejlett, bogy kelet esnyugot kereskedelmet kozvetite es nyughelyet adott a kara-vanoknak. Viragzasanak tetopontjat azon idoben eri el, miga r6maiak birjak Daciat, - es sajatsagos veletlen - cata-

I C. de Perceval: Histoire des Arabes. I. k. 212. J ..2 Waddington: Inscriptions semit, 2308. sz.; Th. Mommsen: Romische Geschichte. V. k. 426. 1.

P. AELIUS THEUIES yOLJRATAJ. 43

strophaja is ugyanakkor kovetkezik be, rnidon a csaszarisasok elhagyjak berczeinket, Palmyra, a bennszulottek nyel-ven Thadmor, a r6maiak torteneteben legeloszor 41. Kr. e.emlittetik, midon Antonius rab16- hadjaratot indit a varosellen. Palmyra gyozott, de megis jobbnak tarta elismerni ar6maiak fonhatosagat, s a csaszarsag else> eveiben e pompasoaz mar az imperium clientelajaba tartozik es azon fontoskotelezettseggel bizatik meg, bogy vedelmezze az Euphrates perzsiai obol fele vezeto utakat. A varos meg is tette,mert ennek fejeben polgarai szabadon kereskedhettek a biro-dalom minden reszeben, es folmentettek a csaszari katonas-kodas terhe alol is.

Ezen a reven juthatott Sarmizegetusaba Theimes duum-vir (=polgarmester], - vagy pedig mar Ulpius Traianustelepite oda szuloit vagy nagysziiloit, midon Eutropius szerinta vilag minden reszebol gyarmatosokat rendelt a ferfi nepes-segebol majdnem egeszen kipusztult Daciaba.' Ez a sorskormyen erhetett egy csoport vallalkozo szellernu palmyrait,vagy tiszta verd arabot is. P. Aelius Theimes lehet tehatpalmyrai vagy arab, de neve azt bizonyitja, hogy csaladjaelrornaiasodott nyelvileg, a nelkul, hogy lemondott volnaoseinek hiterol. Mert Malagbel palmyrai istenseg s Bebella-hamon es Benefal valoszinuleg csak sinonymjei, mig Ma-navat az 6-araboknak hold istensege."

Malagbal neve a r6mai birodalom folirataiban ritkan for-dul e18: Rornaban ketszer latinul, J egyszer gorogiil,"' Egyp-tomban ketszer S s Daciaban harorn esetben, mindannyiszorSarrnizegetusabol, melyek koz8l kettot Torma Karoly,6 a har-madikat pedig Teglas Gabor s en kozoltem ugyancsak az

I Eutropius : VIII, 3: Traianus. victa Dacia. ex toto orbe Romano infini-tas copias hominum transtulerat, ad agros et urbes colendas, Dacia enim diu-turno bello Decibali viris fuerat exhausta .

.1 C. P. Tiele: Konpendium der Religionsgeschichte - 72 kv. 1.3 Corpus Inscriptionum latinarum VI. 51, 710 ... Corpus Inscriptionum Grzcarum 6015.S Corp. Ins, Lat. VIII. 2497, es add. 8795.6 Idezett helyen 45 es 46.

!\lltAL Y PAL •

.t4 1 gisch-epigraphis h. tcll~O ~ voltak hlvei c e. Mittheilungen-ben.l VarhelYen}.. s,t epugY G' ' mint Romaban,tell 6f J{uun eza aMIGr 1 t . a agbel nevben a semi myth 1 ., istenet Ba - lsmerte f51, hasonlokepen Bebellah~ Ogla11: rectificalva a kOrnet&zo tevedeset is, midon a hib~on-~rt ~e¥et Belhamon-ra igazltja ki.' Goldziehernek j6val ~~l/bben publicalt adatai, ugyanez alapon nyugszanak d " e-SO .' • k ' eOaBenefal) nevre IS oczkaztat magyarazatot s corruptelanakaJ.litva azt «Penebal» phooniciai compositummal, «Bal arczu-lata» yeti ossze. Ha e magyarazat helyes ugy megmarad-hatok fonnebb koczkaztatott foltevesem mellett, hogy e haromnev mindegyike Bal nevenek sinonymje, vagy helyesebbene nevek mindegyike Bal-nak egy-egy attributuma.

Bal vagy Bel a semita osi mythologia legfobb istensegs.Nevet megtalaljuk minden torzsnel, Assyriaban Assur nevetvesz fol, a birodalorn fovarosanak nevet, Babylonban Balvagy Bal-Maruduk elnevezessel tisztelik, s Kyros perzsa kiralyepen ugy imadja ot, mint Ahura-Mazdat, kesobb MithravalIdentificaljak, s egytitt hivjak segelyul a perzsak mint baby-lonok. Phoeniciaban Malk-baal alakban veszik ot korul a papikasztok, rejtelmes, titkos, de mindig nagy hatasu mysteriumok-kal; irnadjak 8t a carthag6iak, syriaiak, moabitak, philistseu-,sok stb. A biblia hanyszor ernliti, midon az Ur valasztottnepe rnegtantorodik es elhagyva Jehovat, visszater oseinekistenehez. Meg a boles Salamon sem kerulhette .el a bunt, sjeruzsalem megszentelt berkeiben templomot emelt a poganyBalnak is.

A semi mythologia vonasait, mondait a babyloni esassyriai ekiratok tartak fonn , s ez ernlekekbol a genesis 4

teljesen recon~t~alhat6. E szerint a vilag tererntese epenugy, mint a bl~haban, het nap alatt torrent, de nem Elohim,az egy isten miive, hanern reszt vett abban egymasuia-, min-

J L. atabb, es Teglas Gabor s Kiraly Pal jelentese az I883-iki v' hi'...Lankr6J. - A hunyadmegyei 'tort. es reg. tarsulat eVkonyve III k 8 arl e Yl

jsa.~, Idezett evkon!vnek II-ik k. 6. kv, L . . 7. .,... --.a K. Neue Inschriften K"l"

J ~o,.....· . u onnyomat az Arch. epigr. Mitthe'l V1. • 1. I. k.

{ t 10• rg SDllth's ChaJd .II. . of L· Gt!JfJ ae1sche Genesis iibersetzt von H Del't. 1 Zsch

P. AELIUS THEIMBS FOI.IRATAI. 4S

den osi istenseg. Sar valaszta el az eget a foldtol, s meg-teremte az egboltot (Asar); Bal es Ea a negyedik nap keszi-tek el es erositek az egboltra a csi1lagokat.Maruduk a terem-tes muveben atyjanak szolgaja, a vilagrend alkot6ja, 5 kezei-bol leptek tarka vilagunkba az emberek, allatok."

Az emberek teljesen artatlanok valanak, s az istenekkoziil kulonosen Ea, a tudas mestere erdeklodott sorsuk irant.Gondozta, tanlta, vedte 8ket, eltavolita utjaikrol a deemono-kat, elreg'elte nekik a vilag teremtesenek torteneret, konyvetadott nekik, melybol rnegtanulak a vallast, s torvenyeket ; esmint kegyes j6 apa megrnutata nekik rnikepen kell miivel-niok a tudornanyt s ezerfele rnesterseget.

De Tiamat, a dolgoknak s minden Ietezonek os forrasa,irigy a belole emanalt istenekre, kik a chaosb61 alkotak avilagot, s gyulolseg tarnadvan benne, meg akarja semmisitenia teremtesnek bevegzett nagy munkajat. Az embereket kiser-tetbe viszi, Ea irant val6 engedetlensegre ingerli, s azokelkovetik az elsa bunt. Az altala tamasztott rendetlenseg meg·szuntetesere szembeszallanak vele az istenek, es ez a harcz,az os-semitak gigantomachiaja. E harczot atyja kivansagaraBal vagy Bel vivja meg, az istenek bajnoka. A mennybeliekez elet-halal kiizdelemre villammal, sarlo-alaku karddal fegy-verzik fol, s 8 az egi seregek elen indul meg Tiamat ellen,ki a chaos minden deemonat, szornyeteget talpraallitja elle-nok, de hiaba, Bel gy8z es Tiamat a melysegbe taszittatik.··

Ez rovid kivonata az ekiratok genesisenek. Berosusverzi6ja, mely a babyloni es borsippai papi iskolakbol keriilt

• L. Fr. Lenormant: Die Magie- und Wahrsagekunst der Chaldaeer.122.lev. I.

• A biblia genesiseben e kiizdelemnek nincsen parallelje. - De ott van akigy6. mely epugy. biinre csabitja az embereket, mint Tiamat. - kihe& nqyonhasonlit Sz. Janos latomasainak sarkanya is, a melyet legy6z Mihaly arkangyal:Lat. 12-7-9:

7. Es:nagy harcz 16n az egben: Mihaly 5 az <) angyalai harczol6.Dak asarkanynyal. es a sarkiny hadakozek es az 6 angyalai.

8. De ezek nem vehetenek er6t, sem helyok nem talaltatik t6bbe uegben.

9. Es levettetik ama nagy sirkiny. a regi 10176. a ki ordognek es .lb-nak neveztetik a ki elcsabitja az egesz vilAgot: es a foldre vettetek. a veleangyalai is letasdttattak.

KIRALY PAL.

ki, alapjaban megegyezik ezzel, de elter reszleteiben. Szerintea Tiamattal va16 harcz egy idoben tortenik a tererntessel,mely nem egyeb, mint Tiamat legyozetese, es hatterbe szo-rulnak nala a tobbi istenek is, mert Bal vagy Bel-Maruduk avilag egyediili teremtoje,

(f Midon meg minden rettenetes ziirzavarban volt -mondja Berosus, a gorogiil ir6 tud6s babyloni pap - jottBelso es kette vagta Omoroka asszonyt vagy Tiamatot. Tes-tenek als6 reszebol alkota a foldet, felso reszebol az eget, esa lenyek, melyek benne voltak, eltiintek. Erre Belos levagtasajat fejet " es a vert, mely akkor folyt, a tobbi istenek ossze-gyurtak a folddel, 5 embert formaltak belole, a kik ennel-fogva ertelemmel vannak megajandekozva es reszok van azistensegben. t)

«Belos, kit a gorogok Zeus-nek neveznek, volt ismet, kia sotetseg eloszlatasa utan az eget elvalasztvan a foldtol avilagot rendezte : de minden leny elpusztult, mely a vilagos-sag hatasat nem tudta kiallani. Es rnidon Bel latta, hogy afold termekenysegenek daczara is puszta, megparancsola azistenek egyikenek, hogy vagja Ie fejet, es <> osszegyurta akifolyt vert a folddel, forrnalvan embereket es lenyeket, kika levegovel val6 erintkezest elviselhetik a nelkul, hogy artal-mokra lenne. Veglil megterernte Belos a csillagokat, a napot,holdat es ot planetat».··

Bel tehat a legfobb istenseg, ki Babylonban Nabu-Rudurri-Ussur, s az utols6 nemzeti kiralyok 6ta, mint Deusex superantissimus all a pantheon elen.

Foliratunkon is ilyeniil van foltimtetve.A Malag-Bel nev nem egyeb, mint Melech +Bel, Melech

jelentosege kiraly leven, Malagbel P. Aelius Theimes szerintaz istenek kiralya, E Melech nevet ismerjiik fol a carthagoiMoloch-ban, kinek gyermekeket aldoztak, kit Carthagon kiviilCretaban, Rhodosban, sot Hinnom volgyeben is tiszteltek,kinek neve meg rna is igen kellemetlen metaphoraul hasz-

P. AELlti5 THEI:MES I'OLIRATAr. 47

naltatik. Viszont Iatjuk ot (,Milcam »-ban, kinek szentelye azolajfak hegyen emelkedett; - Adramelech es Anamelech abibliai Sepharvaim istenei is rea ernlekeztetnek, s e nagykettos varos szivtelen lak6i szinten gyermekek verevel kep-zelek megengesztelhetonek a legjobbat. I

Palmyraban szinten Melech-Bel nev alatt imadjak ahatalmas nap-templomban, mint az elso isteni trias fejet.E harornsag tagjai: Melech-Bel, Aglibol es Jarhibol, s jel-venyeik : Melechbele : napsugarak, Aglibol-e a felhold, jarhi-bole, kit M. de Vogue grof Baal-Samin-nak rninosit," a kosar-calathus, vagy mero-modius, mely a felsobbnek s az eredet-beli elsosegnek jelzoje, de solaris attributum is: J

A Malagbel nev tehat P. Aelius Theimes palmyrai ere-dete Mellett latszik bizonyitani, igazat adva Mommsennek.Malagbel egyszeruen latinositott hangzasa a nevnek, ellen-kezven a latin szephangzattal az azonos maganhangzok ossze-torlodasa,

Be bellaham·onnak a grof Kuun Geza altal rectificalt neveismet Belnek, mint deus exsuperantissimusnak elnevezese :Bal-chamrnan ; a phoeniciai ermeken Baalshamen, - az egBalja, kinek nevet Philon Beelsamen-nak Irja, s a nappalazonositja . ((Ha a forrosag nyomaszto lesz, - mondja szer-zonk, - akkor Phoenicia regi lak6i az eg fele a naphoz eme-lik kezeiket. Mert ok a napot tartak egyetlen istennek esBeel-samen-nek neveztek, ki a phoenicieknel az eg ura, s agorogoknel Zeus. I) 4

A mit Philon itt Beel-Sarnen-rol ir, az teljes mervbenall Malagbelrol is. 6 is Napisten, s ennek ad kifejezest egyismeretlen dedicalonak szereny fogadaimi oltarkaja kovetkezofolirataval :

, M. Muller: Einleitung in die vergleichende Religionswissenschaft. II-ikkiad. 167. I.

2 Melch. de Vogue: Syrie centrale 63. 1.J Macrobius-Sat. I, 17: monstrat ztheris summam unde solis creditur

esse substantia.4 Fragmenta hist, Grzc. III. k. 50S. 1. 5. St.

KIRALY PAL.

(d)EO SOLI

(mal)AGBEL

,,-__...ItE szerint rectificalando tehat a Torma Karoly altai mar

idezett helyen kozolt folirat ,• DEO • s .. naissimo ALAGBELIO

PROSALVT e imp' c AES • MAVREL·

SEve RI • I alcxandri] • PH • FEL • A VG •

ET • IVLIAE • mamacae • AVGVST AE

MATIU • AVG • iii . ET • CASTIORVVl

PRIMITIVOS • AVG' LIB • TABVLAlus

PROV • DAC • APVLENS • POSVIT

Deo sa(ncto soli) Malagbello) I pro salut(e) (Imperatoris)(c)res(aris) l\I(arci) Aurel(ii) I Sev(e)ri (Alexandri) PH Fel(icis)Aug(usti) I et juliee (Mamrere) Augustee I Matri Aug(usti)N(ostri) et castrorum I Primitivos Aug(usti) lib(ertus) tabula-rius I prov(incire) Dac(ire) Apulens(is) posuit.

Bel-Sament, Belhamont kesobb a romai vallasi specu-latio az attributumok azonossaga alapjan Jupiter Hommonnevvel ruhazvan fol az imperium foisteneve teszi. S mintilyent a kepzomuveszet is abrazolja, es fejen a romaiaknalszokatlan sugarkoronat, mint a devai rmizeum peldanya isbizonyitja, kosszarvak valtjak fol.

Benefal-Bal arczulatja kifejezes, nem zarja ki annak lehe-toseget, hogy Baalt eme jelzovel is mint deus exsuperantis-simust percipialjuk.

A negyedik istennev Manavat. Tarsulatunk tud6s elnoke1882. majus 30-an tartott megnyito beszedjeben terjedelme-sen s oly alapossaggal fejti ki a transformati6kat, melyekena mondott istenseg atment mig Jamblichosnal mint Monimosttalaljuk, mig Julianus Apostata IV-ik beszedjeben foglalkoz-hatott a mar teljesen megalakult myth os taglalasaval, hogya tud6s gr6fot e terre, en a kezdo nem kovethetem. Csakpusztan a 'nevvel, s annak eredeti jelentesevel foglalkozom,teljesen elhagyva az ethicai reszt."

• L. Gr. Kuun Geza megnyit6 beszedjet: A huoyadmegyei tort. es rege.azeti tUauJat evkooyve I1-ik k. 6 kv. J.

P. AELJeS THEIME"; FOLIRATAJ. 49

Az 6si arabok a napisten Klh mellett, tiszteltek, 'imad-tak a holdistenseget is, mint triast es pedig AlIAt-nak nevezvea vilagos, Manat-nak a homalyos holdat, s Al'Uzza-nak akett8 egyseget, A Manavat sz6, mint Gr6f Kuun Geza 1882.majus 30-an konstatalta, tobbes szam, nonemii tobbese Meni=sorsistennek, mig Goldzieher a Manat nev szabalyszeru tobbe-senek nyilvanitja. I Nyelvtanilag ez helyes, s szerinte nemegyeni istennev, hanem az istensegek egy osztalyanak gyU-neve. Noldeke tanar a serni-nyelveszet egyik legkivalobb mii-ve18je, tobbes alakot Al-manaja, tobbesben hasznalt appella-tivummal, melynek jelentosege a «Fatum», kulonosen halal,Yeti ossze, s ezzel teljesen azon alapra jut, melyen a hunyad-megyei tortenelrni es regeszeti tarsulat elnoke Gr6f KuunGeza 3.11.2

Theimes. midon folirataban tobbest hasznal, ketsegtele-nul egy istenseget akar kifejezni, a holdistenseget, egyiitt anapistensegekkel vagy napistenseggel, epen ugy, mint a bibliaE loah-ot hasznal E / helyett, a mely sz6 tobbesben isteneket,tehat pogany isteneket jelent, de mi6ta az 6-szovetseg Iste-nenek neve Ion, pluralis alakban hasznaltatik, singularis jelen-tossegg el. )

Ez istenseg'eknek kicsinyke, 14·75 m. hosszu es 7.52 m.szeles szeritelyet Teglas Gaborral 1882 nyaran astuk ki tar-sulatunk megbfzasabol, a devai rmizeumban helyezven elannak emlekeit, melyek kizarolagosan foliratos targyak. Dom-,borrrnivek s egyeb folszerelesek nem keriiltek ela. Ugy lat-szik, hogy a katastrophaban, mely megsemmisite, elraboltakbelole mindent, mi elvihet8 volt.

Hogy mikor epult, arra nem adhatunk hatarozott valaszt.A Diis patriis folirat betiii a legjobb idokre mutatnak. TormaKaroly a masodik szazadba helyezi azt. - A harmadik foliratSeverus Alexander nevet emlitve a harmadik szazadra, 222- 235kozti idoszakra utal. De az a korulmeny, hogy a foliratbol a

I K. Torma: Neue Inschriften stb. kiiJonnyomat az Arch. epigr. Mittbei-lungen VI-ik kotetenek Il-ik Ciizetebc5l. r ro-ik l.

2 L. ugyanott. Arch.-epigr. M. VI. k. II. f. 110. 1.J Max Muller: Einleitung in die vergleichende ReligionswissenscbaltlI·ik

kiad. 161. I.A hunyadmegyei lorl. et> r~l(.I'rli. evkon)·ve.

so KIRALY PAL.

csaszer anyjanak Julia Mammeea-nak neve kitoroltetett, era-daltatott, azt bizonyitja, hogy e szentely fonnallott a romaiuralom legutols6 szakaig.

Pius Aelius Theimes, - mint neve bizonyftja peregrinusvolt - s az Aelius nomen gentilitium arra Iatszik utalni,hogy az Antoninusok idejeben kap polgarjogot, talan MarcusAurelius (161-180) csaszartol, - s ez idoben epithete hazaiisteneinek a kicsi szentelyt is.

Eletkoriilmenyeirol igen keveset tudunk. Valamikor nagybetegsegbol gyogyulvan meg bukovai rnarvanybol pornpasszobrot alUt· Hygseanak a kovetkezo folirattal :

AESCVLAPIO • E'T . HVGIAE

P • AELIVS . THEIMES· •

A .ket gy6gyit6 istenseg kegyet azonban meg sem tudaveglegesen megnyerni, mert ifjan, harmincznyolcz eves kora-ban hal el, - s mint a boldogfalvi kastely udvaran allo sir-.kove beszeli, gyermekeivel egyiitt:

D. M. I P(ius) (A)el(ius~ Theim(es) I duum I vir(c)ol(onice) I Sar(mizegetusce) vixit I annos XXXVIII I .Boibol •• . . . . I ann( os) X, m(ensem) I .

Talan a markoman haboruk (167-180) idejeben dultjarvanynak 18nek aldozatai.

• A szobor jelenleg Bernat L. hatszegi k6zjegyzQ birtokaban van .•• Bulbul?

HUNYADMEGYE BARBAR FEMLELETEI.

TEGLAs GABOR-tol.

H unyadmegye helyzetenel fogva a legregibb idoktalkezdve mindig reszese vala azon nepmozgalmaknak, melyekkeletrol a Tisza- Duna felol, vagy delrol az Alduna melleke-rol a delkeleti Feltold iranyaban felmeriiltek. Nugatra a Ma-ros es Fejer-Koros nyitottak az osnepektol felettebb hasznaltes keresett kozlekedesi utat ; delkeletnek a Temesbe lejtoBisztra a Vaskapu-hagon at aranylag szinten jol hasznalhatokaput nyitott, sot delre a Zsil me1181kimagaslo hatarkarpa-tok 1600 meternyi magas horpadasain a kisolahorszagi ter-segre Krajova tajan szinten rnegtalaltak az atjarot. S miutana Marosvolgy az erdelyi felfold egeszet athasitja s egesz akeleti Karpatokig terjeszti forrasvideket : ep oly konnyii vagytan meg konnyebb osszekottetessel rendelkezett Hunyad-megye, mar a czivilizaczic hajnalkoraban keletnek ki a sarmatlapalyig.

E konnyu terrneszeti utak egymast keresztezo csorno-pontjaban szuksegkep ki kelle fejlodni a czivilizaczio elsaallomasainak, s mert nem csupan a nomadnepek eletfelteteleiallottak rendelkezesre, han em a haztartasi czelokra igenyelt-quarczfelesegek s az uto-vago szerszamok egyeb alkalmas.anyagai, mint az amphibolpala, trachyt, diorit, melaphyr. ho-,rnokkofelesegek is bo valasztekban kinalkoztak, sot az Ercz-hegyseget es deli hatarhegyseget, valarnint a Ruszka-Pojanatovedzo meszkolanczolatok szirtszorosai es barlangos kepzod-venyei kituno vedelrni positi6kkal konnyltek meg az egy-massal versengo torzsek huzamosabb meghonosodasat : legke-vesbbe sem csodalkozhatunk az oskori telepek gyakorisagan.

52

Mert daczara annak,· hogy az ostelepek kutatasat befeje-zettnek meg nem mondhatjuk s 1877-ben kozzetett elso jelen-tesem I a Torma Zs6fia altal felfedezett Tordos, Nandor,Nandorvalya, Zsozsan, Kersecz, AIgy6gy es az altalam kinyo-mozott Deva, tehat osszesen het teleprol szamolhatott be csupan,mai napsag csupan a Maros es rnellekvizeirol 79 preehistoricustelepet ismeriink s azokhoz a Feher-Koros rnelleken ot, aZsil mellol negy mas ponton jelolhettem meg a preehistoricus.ember tartozkodasat."

E meglepo nagy szam osszehozasaert Torma Zsofiankiviil a hunyadmegyei tortenelmi es regeszeti tarsulat buzg6elnokseget es valasztrnanyat illeti az elismeres, mert a tarsu-lat kiterjedt osszekottetesei juttatanak engem is abba a kelle-mes helyzetbe, hogy a kokorszaki ember ttizhelyeit, iparitevekenysegenek szinhelyeit tomegesebben megismerhetem.Hason16 elismeressel ad6zhatunk a magyar tudornanyos Aka-dernia mathematikai es termeszettudornanyi bizottsaganak azerta tobb evi anyagi tamogatasert, mely nelkul a Maros-volgyszarnos barlangjat felvennem es reszben osregeszeti szempont-001 kikutatnom lehetetlenseg lesz vala. J

Azonban ugy sajat buvarlatairn , mint Torma Zs6fiaumo szep sikeru kutatasai s e megye tobbi gyujt8inek esmunkasainak eszleletei teljes osszhangzassal kizarjak a palzeo-lith, vagyis oskokori ember letezeset s megyenk elso meg-·sza1I6jat a mivelodes utjan mar jelentekeny elohaladasbanallott neolith emberben jelolik meg. A teres volgylapalyok,magos vizmartok, el8rug6 hegyfokok, lapos szirttetok es szirt-szorosok koriil sorakozo kokori telepek a Mares fele nezQlejtokhoz gravitalnak legtomegese bben; mig a magasabbregiok fele a kozlekedes egyes gyer nyomain kivul egyebetnem vehetiink eszre s meg a Feher- Koros mente se resze-

, A kokorszaki ember nyomai Hunyadrnegyeben. Szaszvaros 1877. TeglcisGabor 1-31 lap.

2 Az erdelyi medencze astortt~nelmehez. Kolossvar 1887. 22.53-56 lapjain.J Ujabb barJangok az erdelyreszi Erczhegyseg oveb61: I. A korasbanyai

hegy~g barlangjai Zamt61 Kisbuyaig (Eoicza). __;.II. A Kisbanyat61 az Ompoly-volgyig mutatkoz6 ujabb barJangok. - III. Egy uj csontbarlang Petr6cz hunyad-megyei falu hataraiban. 1688zoverrajzzaJ 1-202 lap, a M. tudomanyos AkademiaMathem. ~ termessettud. kozlemenyek XXXIII. kat.

HUNYADMEGY~ BARHAk F.bsLRLRTEJ. 504

·siilhetett akkoriban suriibb beteleptiesben. A Retyezat, Paring-hegyseg egeszben kiesett az akkori czivilizaczicbol. A Suria-non at a V urvu Pietrinel a romaniai alfoldre atszolgal6 koz-lekedest a dobrai erdoresznel talalt serpentin fejsze igazolja.E kozlekedesi ut a Szasz-Sebes felol ugyancsak a VurvuPietriig kimutathat6 atjarohoz csatlakozott. A Zsil mellcl aVulkan-hago kepezte az osidok atj ar6j at. A Ruszka-Pojanamagaslatai kivul estek a telepulesen : de a Cserna [Egerugy]rnellekvizei u. m. a zalasdi, nandori, kerseczi vizek mellettazert benyomultak ebbe is az oslak6k.

A szepen megindult oskori telepulesek nemi visszaesesttiintetnek fel a femkorban. A mily boviben vagyunk a kokoriemlekekriek, ep oly ritkan akadunk bronzkoriakra, j611ehet aMaros merrten s epen a szomszedos Also-Fehermegye szamosbronzkori lelohelyet fogad, melyek kozt pI. Ispanlak tobbrnazsanyi keszletet orzott meg az egykor ott viragzott bronz-nermikbol. A fernkori leletek csekely szama azonban megviJagert se bizonyit az elozo idokben megindult mfvelodesvisszahanyatlasa mellett, sot inkabb e nemu gyiijtesiink eleg-telensegerol tanuskodik. A bronztargyak anyaguknal fogva ha-marabb cserelnek gazdat, mint a mas czelokra alkalmatlan sinkabb a haztartas koriil sotoresre, sulyozasra stb. ertekesit-het8 koszerszamok. A nalunk hazal» ustos czigcinyok kitiinolegertik az 6cska bronzok atonteset s kivalokepen ebbeli teve-kenyseguknek kell tulajdonitanunk, hogy oly ritkan akad ren-delkezesunkre bronzregiseg.

Ez a tapasztalat inditott elsa sorban arra: hogy tarsu-latunk evkonyveben az idaig' kipuhatolt nehany femkori lelc>-hely osszegelesevel felhivjam a figyelmet es erdeklcdest rege-szeti teveken ysegunk erne felig-meddig meddonek mondhat6agazatara. A tisztelt videki tagtarsak bizonnyara m6djat tala-landjak disciplinank veszelyes concurrenseinek: az iistfoltoz6cziganyrajoknak ellensulyozasara s szives kozremdkcdesuknehany ev alatt kiegeszftendi rmizeumunk emez osztalyanaktatong6 hezagait is.

Hogy e leletek geographiai eloszlasabol is teljes kepzetetnyerjen a tisztelt olvaso : kezdjiik meg szemlenket deli hata-runktol felfele s lassuk elsi> hetyen a petrozsenyi bronzleletet.

TEGLAS GABOR.

I. Petrozseny, A Magyar-Zsil mellett vezetett vasut epi-tese alatt 1869. augusztus 2s-en a jelenlegi allomas-epuletteriiletenek egyengetese kozben egy durva cserep fazekban200· drb. II. Fulop-fele tetradrachmara bukkantak a rnunka-sok. Bielz .Albert nagyszebeni tanfeliigye18 eredeti NagySandor-fele tetradrachmakat is talalt kozottuk , de a legtobbtudatlan graveur utanzatanak bizonyult, mert a betiik min-den rendszer es formai huseg' nelkul estek ki s az arczkepvonasai teljesen eltorzu1tak. Szinok sargabarnatol szurkesfeherig valtakozik. 100 sulyreszbol 18'75% ezust, 1'41% aranyes 79'84% rez, 6n s mas fernvegyulek. Az arany jelenleteigazo1ja daciai szarmazasukat, minthogy az ideva16 ezustbolaz aranyat te1jesen elvalasztani nem tudtak, Olvas6inkat agyakran emlegetett ermekben megkulonboztetett valtozatokfelol is tajekozni ohajtvan, lassuk a Bielz altai megallapitottnegyfeleseget : *

L Fe1ette kezdetleges ferfi arcz, melynek ajkait ket vil-las vonal, hornlokat, orrat, halanteki barazda jelkepezi. A f~l-holdalakra formalt allarol gorbe csornos vonalak futnak Ie aszakall tajan. Szeletol 2-4 mrneternyire erosen kidornborulogyongykoszoru ha1ad. Hatlapjan egy 16 vazlatos kepe vehetoki. A sorenyt gyongysor jelkepezi, olykor hianyzik is. A 16·alatt a folder egy barazda jelzi s hasa tajan kengyelforrnatvisel. A 16 feje alatt egy n~gyszogii karczolat.

2. Elolapjan Bachusnak borostyankoszorus feje szintengyar16 utanzatban, Ez tehat nyilvan a thasosi tetradrachmamasolata. Az all, a homlok es arcz ennel is elesen kiszo-gellnek; mig orra, ajkai csak jelezvek s a szemeket ket pont,vagy kor mutatja. A hatlapon gorbult hatu, madarcsoru 16,melynek lovasat tobbfele kezdetleges karczolatok, a fej korulsugarkoszoruval abrazoljak. A hatlap tehat II. Fulop ifjabbveretd tetradrachmajanak masolata,

3. Diana gyongykoszorris feje hatrafesult .hajzattal.A ,7 hosszukas boeotikai paizsot is felismerhetjiik ezeken,melyek a Kr. e. 158-146 kozt viragzott amphipolisi szo-

• Die dakiscben Tetradrachmen. Hermannstadt 1815. Arc'hiv fiir Landes-kUllde Xl .• 00.:1. .

Ht:NYAD~IEGYE BARRAR FEMLELETEI. 5S

vetsegesek tetradrachmait utanozzak, Hatlapjan a 16 szintenbalra ugrik s alatta egy hegyes palczaforma [nyilvan a make-doniai tetradrachrnak Herkules botja).

Nagy ritkan Nagy Sandor tetradrachmajanak barbarutanzata is mutatkozik Jupiter Aetophorus kepevel,

Az itt sz6ban forg6 ermekbol rnegyenk teriileten 1868-banKudzsirrol Nagy Sandor eredeti tetradrachmai es a thasositetradrachrnakriak Bachuskepu utanzatai mutatkoztak. E fajtaermek lelohelyeinek ismerem meg Lozsad, Kersecz, Kitid, Gu-raszada mellett Kimpeny kozsegeket. Lakohelyiinkhoz leg-kozelebb esik Sebeshely (Szaszsebes Mellett), hoI t Sor-ben395 darab thasosi es Nagy Sandor-fele tetradrachma keriiltnapfenyre. Odabb szornszedsagaban Reno. Az Erczhegysegovebol Diod, Csaklya es a vulkoji banyaszat szinhelye (Zalatna-Bucsum kozt) johetriek ernlitesbe.

A szoban forgo ermeket olykor kozepig behasitva kap-juk, mire riezve Finaly Henrik, kolozsvari egyetemi tanarrnagyarazata kozelitheti meg leginkabb a valosagot, hogy t. i.ez otveny finornsagat volna hivatva ez az eles metszet ki-tiintetni.

A petrozsenyi nagy lelettel* egyiittesen harom broncz-targy is fordulvan ele, az egesz lelet elrejtesi idejet a am-phipolisi szovetseg Dianakepu tetradrachrnai utan itelve aKr. e. II. szazadrol az 1. szazadra athalado idoszakra helyez-hetjiik. E korszakban erdelyszerte uralkodott mar a bronzipars egyes hazalo uzerek nagy depotleletei olykor tobb mazsaontesre szant rogot, torott joszagot vagy kereskedelmi aruttiintetnek fel. Megyenk hasonlo nagyobb lelettel ugyan nemdicsekedhetik; de az 1887 oszen Ispanlaknal (Alsofeherm.}, 5

1869-ben N.-Szeben toszomszedsagaban, Szent-Erzsebetfalvanal(Hammersdorf) napfenyre keri.ilt szamos targy, nem esettmessze hatarainktol.

A petrozsenyi bronzleletben ket landzsa es egy tokosveso fordult ele s reszemrol az odava16 aranymosasok akkorimunkasaitol es tulajdonosait61 szarmaztatom az egesz leletet.

Petrozsenytol ot kilometerrel eszakabbra a -Bolivar»

• A leletral roviden Arcbaeol. Ertesita III. 28.

TEGLAS GABOR.

(Cetate Boli) nevu es j61 ismert barlang kivezeto nyilasanala vasutepites idejen szinten nagyobb mennyisegu vas- esbronz veso, fejsze kerult napfenyre. Ez a lelet azonban ugyeltiint, hogy targyainak minosegerol nem szerezhettem tudo-mast s csupan nehai Maderspach Victor szfves ertesitese utanhozhatom emlitesbe. A lelet becset kivalokepen noveli az akorulmeny, hogy kozvetlenul folotte ernelkedik a Doltvarnevii meredek meszkup, melynek tetejen 1882-ben egy fara-gott kokoczkakbol rakott r6mai elotti ortornyot constatalhat-,tam s arr61 a tarsulat III. Evkonyveben volt szerencsern meg-emlekezni.

2. A Zsilvolgy lakottsaganak regisegere utal a Zsil-Far-kas-pataknal (Luppeny) 1879. teglavetes kozben kiasott ara-nyozott Marsszobor is, melyet 1884-ben kozbenjarasomranehai Maderspaeh Victor tarsulati muzeumunknak ajandeko-zott volt. 1885. nyaran banyasz-archeeologiai .tanulmanyirnerdekeben a becsi es. kir. regisegtarban kutatva, e mellszo-bor htl rnasat ismertem ott fel. Dr. Krenner muneumorDillhey zurichi tanartol terjedelmes rnonographiat * adottkezembe az europai muzeumok tobb hasonszeru reliquiairol,E szerint a muncheni, berlini muzeurnokban talalunk meghason16 - bar reszleteikben megis kulornbozo - szobroes-kakat, s a Fehervary-fele gyujtemenynyel a koppenhagaimuzeum hazankbol szerzett egy idevago darabot. A szobrokegy ontoiskola keszitmenyei s ez iskola Lysippus, sikyonimesternek borghesi gladiatorat valaszta mintajaul s Perieles-tol Nagy Sandorig viragzott, a mint azt Pliniusbol tudjuk.A zsilvolgyi Ares mellszobor ennelfogva a Nagy Sandortkoveto idoknek valamelyik expeditiojaval jutott hegyeinkkoze s a petrozsenyvideki aranymosasok rniveloi hozhattakbe, ugy hogy a thasosi tetradrachrnakkal egy mivelodesiaramlat hullarnveteset jelkepezi itt e szobroeska is.

3. Totesd. Az elobbi leletek a vulkan nyergen at folyta-tott kozlekedes regiseget igazolvan . a Karansebeshez kive-zeto osszekottetes iranyat is kitiinthetjiik a totesdi nagy

• Ueber einige Bronzbilder des Ares. Jahrbiicher des Vereins v. Alter-thumsfreunden im Rheinlande. Bonn, 1873.Heft LUI und LIV I-~U.lapjan.

HUNYADMEGYE HARBAR FEMLELETEI. 57

aranylelettel.* 1854-ben a Varacska (Gredistyova) new ha-tarreszen egy foldrnives 14 darab negyszogU huzalbol alaki-tott karikabol osszefiizodo lanczot asott ki. A lelet femerteke1478 frt 9 1 krt tett s a becsi regisegtar 1900 frttal valtottaazt magahoz Musa Vojnatol a szerencses tala16t61. Az egeszlelet 2.931 penzfont s 0·993 finornsagu otvenyeben 0.736 azarany, 0·259 az eziist.

4. Petreny. A Bacsival atellenben a Strigy jobb partjanfekvo kozsegben 1868. nyaran az erdoalj! (La Padureny) szelsohaz mellett Juon Zaphir felesege a Gropa Strini new arok-bol tapaszt6 agyagot fejtve, egyszerre egy noi csontvazaterzett maga melle zuhanni. A megrernult no jajveszekelesereodasietett falusiak nagy amulattal lattak, bogy a csontvazkarjait sodrony-tekercs, nyakat gyongyek diszite. Kapzsisa-guk fajdalom lehetetlenne teve a becses lelet megrnenteset sZudor Elek bacsi szolgabiro mar csak igen keyes toredeket szol-galtathatott be Kaskantin Gyorgy akkori alispanhoz Devara,Kaskantinnal 1880-ban nehany eziist sodronyreszletet lattammeg. Zsian Danyilla bevallasa szerint a gyongysor a kobol-dogfalvi berlohoz jutott. Nyilvanos gyujtemenyeink mit semnyertek ebbol a sirleletbol, melynek parjat Hunyadmegyebolnem ismerern.

5. Ktttd. Petrenyrol a lunkanyi mellekvolgybe latogatva,Kitidnel a Plesa tetot kell meglatogatnunk, hol 1883.. tava-szan a disznok aranykoczkakat es eziist tetradrachmakat tur-tak feI. A lelet egy szaszvarosi korcsmaroshoz keriilt. Nemlehetetlen, bogy ez a lelet keriilt fel Budapestre, hoI 188s-benre osszesen 422.5 gr. sulyu aranykoczkat ajanlott fel Segesvarvidek megnevezessel dr. Hampel J6zsef muzeumornek.

6. Pokol- Valcsei. E Sztrigymenti faluban 1886-ban tobbszaz dyrrhachiumi drachm at talaltak. A devai muzeum 370darabot vasarolt meg.

7. '70-Valcsel. I786-ban 700 drb dyrrhachiumi drachmafordult ele, E ket szornszedos helyseg Mellett halad at a regiut, a szaszvarosi volgyben eso bavasi Gredistyehez.

8. Arany. A Sztrigy 'betorkolasaval atellenben az aranyi

• Archiv fUr Kunde osterreichischer Geschicbtsquelleo XXIX. 322.

S8 TEGLAS G•.\BOR.

augit-andesit hegyoldal alatt dr. Koch Antal geologisalaskozben egy nagyobb fajtaju tokos bronzvesot talalt s azt akolozsvari muzeumba szallfta,

9. Folfele haladva a Mares rnenten a Torma Zs6fia val-lasi es graphieus jegyeirol elhiresiilt tordosi nagy telep allitmeg a szinten Torma Zs6fia altal felfedezett bronz- es rez-regi-segeivel. Kivalo emlitest erdemel innen ket rezcsakany, egybizonytalan rendeltetesii rezlemez es egy rezkarperecz."

10. Ma1'tinesd, 1887. tavaszan Tamaspatak es Martinesdkozt ket peremes bronz veso, ket diszes fibula boglarreszlete,ket ontesi rog keriilt napfenyre.

I I. Szaszvaroson feHil Va/dej es Romosz kozt keriiltnapfenyre 1834-ben 25 darab nagy bronzkarika (torques) esegy aldozati bronzkoesi. Magassaga 9·3 cm., hossza 16 em..A.. negy kocsikerek folott het bronzhuzal kepezi a koesidere-kat, melybe egy lefedhet8 list szolgalt az aldozati anyag·befogadasara. A szeker derekhuzaljai madarcsorforman veg-zodnek s egeszben 12 ilyen alak disziti a koesit, es pedighat hatra, hat elore tekint. A kozep Duna-volgyon esak 3 saz Alpokt61 ejszakra osszesen 1 I ilyen aldozati koesi ismeretes.Legszebb mindannyi kozul a /udenbu1'gz' peldany (1851) Stajer-orszagban, mely jelenleg a graczi muzeurnban lathato. Nyolez-klilloju kerekeinek atrneroje 12 em. s 28·5 em. hosszu, 17 em.szeles iistjenek negy szelen hajlitott nyaku 16fejek diszitik.Az eloterben ket ferfi agancsatol fogva egy szarvast vezet,mig mogottuk egy fern baltat ernel s e jelenetet egy nonezi. Az list kozepen ci1l6 karcsii noi alak feje fole emeltkezeiben paizsformat tart. Oldalt 2-2 lovas, kik hegyessisakot, kerek paizsot es rovid kardot viselnek.·· A rendkfvul

• Ismertettem Archseol. ErtesitlS 1888. evf, 124. Iapjan, 28-31. rajzokkal.Tordosnak egyebkent egesz irodalma van. A kokorszaki ember nyomai Hunyad-megyeben Devai reaIiskola Ertes{t6je 1876-77. Teglas G. Hunyadmegye neolith-telepei Erdelyi Muzeum 1879. evf. Torma Zs. Bericht tiber Frl. Sofie Torma,Sammlung przhistorischer Alterthiimer, Carl Goos 1878. Archiv des Vereins fUrLandeskunde Siebenbiirgens XIV. Bd. AdaJekok Hunyadmegye ostortenelmehez,Torma Zs. Hunyadm. tort. es regeszeti tarsulat I. EVk. 1881. A tordosi ostelep,TegJas G. Arch. Ert. 1882. Az erdelyi medencze lSstortenelmehez orvostermeszett.Erteslt6, Kolozsvar 1887. I., II., Ill. rozet.

•• Sacken und Kenner Catalog des Miinz- uud Antikenkabinets. Br. Nr. 205.

HUNYADMEGYE BARBAR FtMLELET~(' 59

szep targy kiallitasa sokban ernlekeztet a vajdeji peldanyra,mint arrol Grazban szemelyesen rneggyozodtem.' Nemileghasonl6 a radkersburgi aldozati kocsi toredeke, melyet Mar-burg Mellett hatarunk kozeleben talaltak.' Hazankban szin-ten tobbfele mutatkoznak ily kegyeleti targyak s a gombaibegy, 3 a pilini," kisterennei s temet8k s a valaszuti 6 bronz-kocsitoredekekre utalhatunk.

Legujabban Klagenfurt szornszedsagaban a worthi t6part jan fekv8 Rosegg helysegnel talaltak 61omb61ontott apr6kocsialakzatokat. i

De Vajdejhez visszaterve, onnan meg egy eziistkarikaerdemel emlitest, melynek mind ket vege kigy6fejet abrazol,mint a szenavarosi (Zendrisch, Kiskiikii1l8megye) eziist-, vagya helasi (Marien burg, Kiskiikii1l8megye) aranykarika s a leg-ut6bb Nagyvaradrol Romer Floris altal leirt lelet. A vajdejipeldany a becsi csasz. regisegtarban lathato.

12. K udzst:1'. A helyseg bejarata felett jobbra emelked8Varhegyen (Cetate) I868-ban tobb szazra menD thasosi tetra-drachrna-utanzat talaltatott, Nagysciguk 27-36 mm., sulyuk10-13'5 gr. Nagyreszben a budapesti n. muzeumba jutottak,de a tartalmazo edenyt a szaszsebesi ev, gymnasium gyiijte-menyeben lattam, A lelet leirasat az Arch. Ertesito hozta,8

I3, Cso1'a.. Nem tartozik ugyan rnegyenkhez, de a vaj-dejivel egy mivelodesi kort kepvisel megis, a becsi csaszariregisegtarban 180- 203. leltari szam alatt hithat6 eziistkincse:negy, egyenkent 7'8 ern. atmeroju eziistkarperecz, ot korong-alaku lemez, egy darab 45'4 em. hosszii negyszogre font lanczszamos cstmgovel, hat kengyeles fibula, ket nyakperecz (tor-ques), harem sodronytekercs, ket szarvalaku t4.rgy 182r-ben

Goos Skizzen zur vorromischen Culturgeschichte der mittleren Donaugegenden.Arch. f. Landeskunde. Neue Folge, XIII. Bd., III. Heft. 503. lap. XI. tabla, 8. r.

• .. I Mittheilungen des hist. Vereins fur Steiermark 111.67. 79.2 Mittheilungen des hist. Vereins fUr Steiermark III, n. I.3 Kepes atlasz a regeszeti kozlemenyekhez II. 108._.U. o. XXII. J32.

s U. o. 153.6 Archiv f. osterr. Geschichte XIII. 13S.7 Mittheilungen der Bnthropologischen Gesellscbaft ill Wi.. 1886. "'-8 Adal~kok ~rmeszetunkhoz. Arch. Ert. 1870.III. k. 88-g6. I.

(>0 TEGLAS GAROR.

.kerult napfenyre. Legbeesesebb egy [3' I em. szeles, 15'7 em.magas ezusttabla, melyen ket egyrnas utan lepa ferfi alakkorvonalai Iathatok, Az alakokat korok jelzik. Fejukon sisak,derekukon ov, labukon fuzott saru (bocskor). A rnasodik alakfellaba hianyzik s az elsa oldalan hosszu kardot latunk. A tertharmas korok es levelalakok toltik be. Ez alakok kivitele ahallstadti oveken * elofordulo es a Krajnaban Waalschnal dr.Hoehstetter es Desehmann Karoly altal felfedezett bronziistok(cistak) alakjaira ernlekeztet. **

14. Karna. Ha mar tul mentimk a geographiai hataron,foglaljuk ide a karnai bronzleletet is.

A hetvenes evek elejen egy szegeny ember a foldjenkapalgatva, nagymennyisegu bronznemure akadt. AzokatJeney Istvan akkori varosi kapitany valtotta magahoz Gyula-fehervaron s altala szerezte meg a lelet becsesebb darabjaita kolozsvari muzeum. A dudoros majd spiralis barazdakkalekitett karpereczek, paizsdudorok, fibulak, vesok, mind alegszebb patinat viselik s alakjuk es keszittetesuk elegantia-javal tunnek ki. A devai muzeum e leletbol tekereses fibu-lakat szerzett meg altalam. A bronznernukkel egyiittesen vas-vesok, landzsak, kard, kestoredekek is talaltattak s e vastar-gyak mind bronzmintara keszultek.

15. Vola. A mellekvolgyekre visszaterve, az AIgy6gyt61felfele Kis-Almasnak szolgal6 volgy jobb felen eso helyseg-bol a kolozsvari muzeumban egy bronzvesot lattam. Az Ercz-hegyseg kozelsege miatt fontos utjelzoiil minositem e leletet.

16. Erdofalvanal egy bronzlandzsa semrnisult meg afaluvegi kovacs kezen,

17. Gredzslye. a) A szaszvarosi viz fejenel, fenn a bukkregi6ban rejtozk6do asregi erosseg nagy kerdojelt kepez megmindig regeszeti irodalmunkban. Maga a var a Muncsel havasrnellekagan a Riu-Alb es Valye-Alb kozt emelkedo eetatenfekszik s itt vas- es koszerszamokon kivul szenesedett ga-bona es bab lepik meg a kutat6t.

• Freiherr v. Sacken : Das Grabfeld von Hallstadt. X. t. 6. r .•• Przhistoriscbe Ansiedelungea in Begrabnissstatten in Krain v. Desch-

mann und Hochstetter, Denkschriften der Akademie der Wissenschaften inWien 1879.

HUNYAD:\1EGYE BARHAR FElfLELETEJ. 61

b) Ettol tiz kilorneterrel nyugatra a fovolgybe, jobbra aValye Anyiest' nyilik be. E volgyben 1847.. julius r r-ikenNeigebauer bukuresti porosz consul a kiiliigyminiszteriumkozvetitesevel segitsegere utasitott hat6sagi kozegekkel, u. m.Szilvasy Laszlo varosvizjarasi foszolgabir6val, dr. Todor me-gyei foorvossal es Boer Gyorgy kincstari erdeszszel, AcknerMihaly szenterzsebeti ago ev. szasz lelkesz es ismert regeszetiIro tarsasagaban asatast rendezve, egyetlen nap alatt 500 r6-mai ezust denart gyujtott. Az ermek kozvetlen Trajan hodi-tasa alatt keriilhettek ide, es pedig 148 csaladi erem : 15 JuliusCaesar, 10 Augustus, 12 Antoninus es Lepidus, 4 Germani-cus, 3 Agrippa, 2 Tiberius, 2 Agrippina, 10 Caligula, 4 Clau-dius, 69 Titus, 1 19 Domitian, 12 Nerva, 2 Trajan idejebolszarrnazik.

c) Sub Kunun es Vurtop vagy Caput Pietri. Az elobbivolgy jobboldala felett kimagasl6 sziklafal viseli a SUb Kununnevet. .A.. sziklateto hatalmas dolinait (toloseres melyedesek)Vurtop s az egesz fennsikot Caput Pietrinek nevezik. A rnesz-tetorol alaszolgalo arkok egyikeben oly gyakori a regi erem,bogy tavaszi hoolvadas idejen rostaval fogjak fel. A harmin-czas evekben a meszsziklak kozt a j6-valcseli g.-kel. lelkesznagymennyisegu Kozon-aranyat talalt. A szazad elejen ismetsok Kozon-arany merult volt itt feI, ugy bogy a nagyszebenikincstar-igazgatosag katonasagot kuldott a helyszinere sPechujfalusi Pechi 8rnagy IB03-ban e kutatast le is irja.Fajdalorn a katonai expediti6 egyetlen eredmenyet az addigmeglehetos j6 karban ABott varfalak es kapuiv lerornbolasakepeze." ,

18. Magura. A Nagy-Agt61 nyugatra Csertes es Boicza(Kis-Banya) koze eso banyahelysegnel IB60-ban egy diszn6,egy fazek ezustpenzt es egy bronzlanczot turt ki. A r6mai

• Pechi koalemenye a Siebenbiirgische Provinaialblatter, Hermannstadt.I. kat. 249. Japjan Idevonatkoz6Jag Hene, gyulaeebervan kanonok adta az els6jelentest. Die Ruinen am Muncseler Gredistye. Be)adatokat tartalmaz AckDerM.Reisebericht iiber einen Theil der siid]. Karpathen im Jahre 1838. Archiv filrLandeskunde I. k. 2. f. 184-5. Dr. Fodor. Utaaas nemes HunyadmegyebeD rqi.segek kinyomoeasara, Hon es Kii)fald If44. evf. 76-77. es 18.t7.eve. 88-91. II.,vaJamint az altala kalauz.olt Neigebaur Dacien cz{mu muve, Kronltadt 1851.97. lapjat61.

TEGLAS GABOR.

csaladi ermek lrimie Peter ismert aranyvaltohoz keriiltek.A kolozsvari rnuzeumban Magurarol egy tokos bronzvesotIattam.

19. Fiizesd. A hatvanas evekben kilencz aranykarikatszantottak ki. Ezek egyike .20.3485 gr. a regeszeti tarsulataltal vasaroltatott meg. Egy kis karikat legutobb en valtot-tam magamhoz. A tobbiek szetszorodtak, de legtobb IrimiePeterhez jutott. ,

20. Pogyele. Az Erczhegyseg erne ket przehistoricusfemlelohelyehez Brad kozelebol e kis helyseget sorolhatjuk,hoi 1868-ban barnak8-banyaszas kozben egy kis edeny bronz-eszkozt talaltak, Nehany barazdalt karika toredeket nehaiKirinyi Lajos banyaigazgatonal lattam 188 I-ben .

.2 I. Deua. Maguraval atellen ben a devai varhegyre ter-hetimk, hol Ackner Mihaly 1847-ben Neigebaur tarsasaga-ban egy bronzkarpereczet talalt. A varhegytol nyugatra aMdllzegy es Szdrhegy kozt gyakran talaltak rornai csaladiermeket is .

.22. C,,'mpen),. Lefele haladva a Maros volgyen, ott holaz Alfoldnek vezeto kimosasi volgy valodi kapuja megnyilikCirnpeny es Tisza a ket parton tartak fenn a rornai elottiidok emlekezetet. Cimpenynel ket drb dyrrhachiumi drachmafordult elo 1886.

23. Tisza atellenben fekvo kozsegnel 1873-ban a Maros-hoz hajl6 utszakasz bovitese kozben 50 drb thesosi tetra-drachma, 19 apolloniai, 37 dyrrhachiumi (kesobb Durazzo)drachma, 837 csaladi, ket eziist barbar, I I csaszari erernkeriilt a munkasok kezebe s onnan a n. muzeumba. * Ugyan-inn en a kolozsvari muzeumba egy kamp6s vegii, s HampelccA bronzkor Magyarhonban» czlmti rnuvenek XV. f. 4. es 5. sz.specialis erdelyi typuskent bernutatott alaku sarlot Iattarn.

24. Dobra. A hajdan jo-Funek nevezett s rna a Dobrapatak never viselo helyseg Gura Dobre nevu reszeben, (melyresz az anyakozseg magyar never elfojta) Lazar Arpad orszag-:gyiilesi· kepviselo, egy bronztokos vesot talalt s ajandekozottmuzeumunknak.

• Siebenb. Archiv fur Landeskunde. Neue Folge XI. 467. lap es Carl GoosChronik der Archseologischen Funde 56. lapjan.

HUNYADMEGYE HARHAR FEMLELETEI.

25. Lapugy. E videkrol 1881. majusaban nyolcz nagyaranykarikat arultak Devan. Varosunkban vevo nem akad-van, s e kinalgatas tudomasunkra nem esven, a lelettelV.-Hunyadra vandoroltak a tulajdonosok s ott adtak el a,vasarban, Ugy latszik a lelet meg nagyobb volt, mert DobranHalpern keresked8 meg harem karikarol tett e18ttememlitest.

26. Cserbel. A Ruszka- Pojana hegyseg ovebe erkezve,nem me118zhetjiik a cserbeli szep eziist-leletet. 1874okt. 8-ana govasdiai volgybol Cserbel fele az erdos hegy oldalan CsonkaIstvan kincstari erdoved utat keszittetven, egy durva cserep-edenyben egy bronzkors6t s abban a kovetkezoket talalt .

1 ket vegen kigy6fejet abrazolo eziistkarika, 3 nagyobbezustkarika, 2 kapocs, 2 kisebb sodronytekercs (ujjra vale),3 lemezes tekercs, 6 sodrony fulonfiiggo, 491 r6mai csaladierern, 13 barbar utanzott erem, Az ermek legfiatalabbjaiJulius Caesar korat kepviselik s az eremlelet R6ma alapita-satol 509- I70-ig terjedo idoszakot illusztralja, Dr. Ortvay

. ,Tivadar az «Archseol. Ertesito» 1875. evf 7. sz. 4'316 penz-fontra s 168 frt 24 kr. ertekeli a leletet, melyet roskany-govasdiainak emleget. E nev a munkaban allott erdei szen-utra vonatkozik s a Ielohelyet szemelyesen felkeresve consta-talhatorn, hogy a cserbeli erdoben van. Dr. Ortvay a 491csaladi erem bel 48o-at rneghatarozott.

A ket fibula kozul a torott darabon a nyilt karika ha-rom csavart sodronybol all es mig ket aga a nyilt vegek feleiranyul, hogy ott lapos, hosszukas fiilekke csavarodjek, aharmadik a ket fiilet korul csavarja. A masik ket ep fibulanaz ivbe rneno sodrony lemezze szelesul, s ebbol alakult a,peczektart6 kengyel is. Erdekesnek talalom a lanczszemekbolalakitott karpereczet is. A lelet jelentcseget a vasbanyaszatkozelsegetol nyeri, melylyel egykori tulajdonosai viszonybanallhattak. Lelohelyere menekules alkalmaval juthatott.·

27. Nandori Torma Zsofia-barlang. A Torma Zs6fiaaltalfelfedezett barlangb61 egy bronzsodronyfibula reszlet keriiltnapfenyre. (Lasd bovebben . A nandori barlangcsoport "Ter-meszettud. Kozlony» I 01. fuzeteben. Teglas G. A nandori

• lArch. Ertesit61 IX. kat. 1875. 215-220 S 103 egyiitt.

l'EGLAS GABOR.

barlangok. «Erdelyi Muzeum» 1880. evf 6-7. f. Torma Zs.A kokorszaki ember nyomai Hunyadmegyeben «Devai foreal-iskola Ertesitoje» 1876/77. Bericht tiber Frl. Sofie v. Torma'sSammlung preehist. Alterthtimer. Carl Goos 1878. «Archiv d.Vereins fiir Landeskunde» XIV. Bd. A patakvolgy ostelepeiTeglas G. «Arch. Ertesito» 1882. evfolyamaban.)

•E nehany adatot bongeszhettem ossze tobb evi osrege-

szeti tanulmanyirn es kutatasairn eredrnenyebol H unyadmegyetortenelemelotti fernkorara vonatkoz61ag. Szandekosan mel-Ioztem a tisztan kokorszaki lelohelyeket s csupan azokat valo-gattam ossze, melyeken bronz vagy barbar arany- es eztist-keszftrnenyek jelentkeztek. Feltuno, hogy epen a legterme-kenyebb fovolgy alig jarul e sorozathoz s inkabb a hegykeretorizte meg a sz6ban forg6 ernlekeket. Ennek sokfele magya-razatat adhatjuk. A f8volgy surubb nepessege es tart6sabbcivilisati6ja az effele leletek ut6lagos felhasznalasat es elkal-16dasat ketsegen' kiviil elosegithette, rniutan adataink e sza-zadnal regibb multra nem nyulnak vissza. F8teend8 azonban_a felmerulo regisegek gondosabb megorzese, gyujtese s a leg-jelentektelenebb lelet bejelentese volna. S miutan e tekintet-ben a j6 tanacs es ernlekeztetes meg mindig elkel Hunyad-megyeben . e jelen soraimmal is ez iranyban kivantarn hatni.

Hogy megval6sulnak-e az ertelmiseg nagyobb erdeklo-desere alapitott remenykedeseirn, azt a jovo mutatja meg.Vajha a ketkedoknek ne volna igazuk!

EMLEKBESZEDHUNY ADV ARI Dr. ARANYI LAJOS FOLOTT.

Irta es felolvasta KIRALY PAL.

Ldealistanak lenni korunkban vegtelen nehez feladat;csak a legnagyobb lelkek tudnak az eszrnenyiseg magaslataraemelkedni, mert a kozelet sivar, egy perczig sem sziino zaja,a napi ktizdelmek sorvaszt6 faradalmai, az anyagisag mar-mar kiolnek minden idealt, s lelkiink alig tud pillanatra ismegnyugodni, hogy folernelkedhessek tisztabb legkorbe, holnyiltabb a latohatar, hoI megdobbanhat sziviink s gondola-taink szabadon csaponghatnak. Aver es vas politikaja -a humanusnak nevezett szazadban : a letert va16 kiizdelemleg tobbszor nem yeti meg a meg nem engedett eszkozoketsem, akkor rnidon az elet minden mozzanatat positiv torve-nyekkel akarjak akadalyozni , a sorvaszto munkateher, melygyermekeinket sem kirneli, - az emberszeretet koraban : atarsadalom retegeinek egyrnassal val6 orok torzsalkodasa i-->

az egyenloseg' napjaiban; az anyagisag irnadasa - middn anag yranott termeszettudornanyok epen a mindenttagadasnakeddig bevehetetlenul allott fellegvarat mar-mar kiostrornoljak,lerontanak minden nemesebb illuzi6t, megakadalyoznak min-den idealis torekvest, s csak az anyagi siker utan tornek,megfeledkezve a Megvalto rnondasarol, hogy: nemcsak ke-nyerrel el az ember, de Igevel is. A «panern et circenses»-nek kell esziinkbe jutniok, midon latjuk, hogy minden nemesterv, mely a szivek val6di j6sagara, a va16di lelkesedesreakarja lerakni alapjait, ridegseggel talalkozik, sot neha guny-nyal. Ketszeres tehat azoknak az erdeme, kik telve koltoiihletseggel, nemes torekvesekkel s a j6sagt61 kicsordu16 szlv-vel vannak megaldva, nagy eszmeket pendftenek meg s lel-

A hunyadmegyei tort. es reg. t'rs. c\"konyvc. s

66 KIRALY PAL.

kesulve, lelkesitve kiizdenek erettok, megmozditva mindenkovet, nem riadva vissza semmi akadalytol, hidegsegtol, megha az emberek sziveben talaljak is azt. Ezeke a baber, snem annak fejere illik a koszoru, ki Paris kozepere egy tel-jesen czeltalan, izlestelen folkialto jelet epit vasbol, szaz megszaz ember eletenek vagy epsegenek aran, nehany rovid ev-tized szeszelyeinek kielegitesere, mert ahoz, hogy evezredek-kel daczoljon, nem bir a fara6k erejevel. 6k valodi apostolaiaz igenek!

Es ha elhangzik is szavok egy ideig, kesobb megismeghallgattatnak, mert az igazsagnak gyozedelmeskednie kell,gyozniok kell a nemes, nagy eszrneknek a mindennapisagiizelmei felett, s akkor a nemes lelek nem faradott hiaba.Lelkenek reszei, eletet ad6 magvak akkor s terrnekeny talaj-ban dus, nemzedekeket elteto vagy nemesito gyonyorrel eltoltogyiimolcsoket hozok. Ily eszmeket csak nemes agy, osszhangzosziv es lelek tud megalkotni, s ha megalkota, vele el, hal,vele olvad ossze egesz lenye, alkateleme, sot letfentartoja,lesz, mint foldi reszeinknek a sziv es ver. Es orvend, lelke-sill, ha nagy gondolata hivoket es hiveket talal, konnyu lelek-kel aldozza fel erette mindenet, koldussa is lehet mosolylyalajakan, de talan a szive szakad meg, ha szavait az erdek-lodni, hinni, lelkesedni nem tud6 lelkek nem fogadjak be.

Ez a mely es kiolthatatlan, egyetlen eszrneert mindentaldozni es tenni kesz lelkesedes tolte be hunyadvari AranyiLajost, tarsulatunknak alapito es tiszteletbeli tagjat, kinekernleket nekem kellene rna iinnepelnem. Sajnos, de ezt nemtudom tenni, s bogy megis magamra vallalam, annak okatarsulatunk melyen tisztelt elnokenek kitunteto bizalma, sa vegtelen tisztelet, melylyel a boldogult irant viseltetem .. -Nem is tartok unneplo beszedet, csak eszrnenyiseggel telteletenek nehany epizodjat fogom megemliteni.

Rev-Komarornban sziiletett 1812 majus ra-en, s csaladjaa nagyenyedi Maisch-fele, czimereben zoldbekat viselo, elo-kelo szasz nernzetsegbol szarrnazik. 6sei hiven szolgalvanhazajokat, Bocskayt61 nemesseget kaptak. Diplomajok azon-ban a veres belharczok idejen elveszett, s ezert nemesi elo-never nem hasznalta sem 8, sem atyja.

EMLEKBESZED HUNYADV.ARI Dr AR.ANYI I,AJOS FOLOTT. 6"I

Harom eves koraban a II-ik J6zsef s I-so Ferencz kiil-foldi haboruiban, sok vesz es veszelylyel vitezul megkuzdottnagybatyja, Strobly Marton nyugalmazott huszartiszt fogadaorokbe, azzal, hogy katonat nevel belole. De nagynenje, agyonged, istenfelo asszony, feltven vekonyka, beteges ocscseta terhes harczi palyatol, papnak szanta, mely vallasos erzii-letet oltva lelkebe. Nagybatyja nem ellenze az igaz ahitatbanvalo nevelest, jol tudva, hogy a vallasos katona tobbre, na-gyobbra kepes, mint az, ki lelket katastropha idejen nemtudja felemelni az egiekhez. Nejet nem zavara tehat a gyer-mek kedelyenek, szivenek kepzeseben, de annal gondosab-ban ugyelt minden egyebre. Nem kimelve semmi aldozatot,fenyes neveltetesben reszesite. A classicus nyelvek mellettelsajatita nagybatyja hazaban a francziat, olaszt, spanyolt,kesobb az angolt, s ebben nagy segelyere volt eles nyelv-erzeke, mely azonnal eszreveve a legfinomabb amyalatokatis. A roman nyelveket kivalo tokelylyel es kedvvel beszel-yen, mindig szivesen hasznalta barmelyiket, gyakran reamu-tatva hasonlatossagaikra, kulonbsegeikre, kulonosen midonparhuzamosan idezett. Idezni val6ja pedig mindig tomerdekvolt, mert nagynenje mar gyermekkoraban bevezete 8t ugy amagyar mint a kulfoldi irodalom berkeibe, s 0 mindig szivesen,sot, orornmel olvasvan, a kifejlett nyelverzekkel min dig egyiittjaro nagy ernlekezete hiven, szoszerint s mindig a kello pil-lanatban val6 alkalmazhatosaggal orze meg az olvasottak leg-nagyobb reszet vagy legalabb is szinet, javat, Nagybatyjahazanal a nemzet legkivalobb tud6saival ismerkedven meg.mint gyermekifjii megkedvele, helyesebben megszerette fej-ledezo anyanyelviinket is, s neki is volt resze az orvosi tudo-many magyar nyelvujitasaban. Bugat szenvedelyes ujitas-vagya rea is elragadt kesobb, s 0 a harminczas eveknek val6-ban szornyeteg muszavait oregsegeben is szivesen hasznalta,bar tudta jol, hogy itt-amott jobb is akadna helyettok, shogy inkabb ertjuk, meg mi laikusok is, a latin terminuso-kat, mint Bugatnak egykor korszakot alkoto, az orvosi tudo-manyt magyarra tett lexiconjat.

De nem keszult orvosnak. Nagynenje papnak nem ad-hatvan, ferjevel akkep egyezett ki, hogy legyen a fiu kozhiva-

s·

KIRALY PAL.

talnok, mert a cancellarianal meg consiliariussaglg is felvi-heti, hiszen nagybatyjat meg a palatinus is szivesen latja.Jogcisz lett tehat, bar 0 nagynenjenek vallasos nevelese altalsarkalva, inkabb hittento akart lenni, hogy messze keleten avadak kozott, vagy Afrikanak ismeretlen belsejeben hirdessea Megvalt6 igeit, Es a gyermekkornak ez elsa benyornasa,concepti6ja teljesen megfelelt terrneszetenek, hajlamainak,mert ha pap nem lehetett is, azert missionarius maradt utols6perczeig, ki hivatasat betolte ugy, mint azt tenni csak a leg-jobbak kepesek.

A jogaszelet nem tetszett neki. A r6mai jog nem ragadtameg kedelyet, a corpus jurist unta, s a koz-, rnagan- es bun-teto torvenykonyvek paragraphusaiban sem talalvan az ove-nek tetszo szellernet, inkabb gorogiil tanult s angolul. Homert,Shakespearet ugy ismerte, mint kevesen; szorgalmasan jarta terrneszettudomanyi, boncztani eloadasokra, s ezekbol j6kedvvel vizsgazott, mig a jogi kar iranti kotelezettsegeit csakisnagybatyja irant val6 tekintetbol r6tta le. E mellet rajzolt,festett, rnintazott, csak Justinianus tudornanya nem tetszett neki.

18ll-ben vegre eldolt sorsa. Az azsiai cholera rernltohevesseggel lepe el ez evben hazankat. Felso videkeinkena felrevezetett nep nyilt lazadasban tort ki; az I514-ikisotet napok latszanak megujulni, midon a duhongo tornegekfeket vesztve tamadtak meg a gyanuba fogott varosokat, fol-des urakat, mindent legyilkolva, lerombolva, mi Ltjokba akadt.Pedig hazank mas reszein is csak ugy dult az ismeretlenjarvany, kiolve egesz csaladokat, kipusztitva egesz kozsege-keto Aranyi sziilovarosat is vegig sepre a szornyu rem, s azalig 19 eves kezdo orvosnovendek a legnagyobb odaadassalapola a halalravaltakat. A varos evkonyvei oszinte elismeres-sel emlekeznek aldozatkeszsegerol, s most anyja biztata, hogyhagyja el a jogi palyat, melyen nagybatyja holta utan ugysem boldogulhatna gyorsan, s legyen orvos. Aranyi ororn-mel fogadvan a serkentest , Becsbe ment azon szandek-kat, hogy az egyetemi evek lejarta utan Romaba utazik esfolveteti magat a hitteritok intezetebe, hogy idofolytavalapostolkent miikodhessek, ugy Ieven meggyozodve, hogy azidegen vilagreszek vadonaiban tobb hasznat veszi majd orvosi,

EMLEKBESZED HUNYADVARJ Dr AR.(NYI LAJOS rQLih1', 69

mint jogi tudornanyanak. Ez tokeletesen igaz, de mask~torrent.

Becsben befejezven tanulmanyait, a budapesti, akkormeg pesti egyetem collegiumait kezde hallgatni, S rendkivuliiigyessege, elozekenysege megnyerven reszere a vilaghirliStahly partfogasat, uj eletpalyaja biztositottnak latszott. A szi-gorlatokat fenyes sikerrel teven le, Bene Ferencz veve magamelle segedul a belgyogyaszati tanszekre. Igy ket ev teltel. Ezutan utazni ment, s Velencze miikincsei, a cinque centoremekei annyira betoltek szivet, lelket, phantasiajat, hogyfest8 akart lenni. De e szeszely, elhagyva Velenczet, elhagya8t is, s Becsben mar ismet a klinika vonzza 8t, Lippichtanacsara Rokitanszky novendeke lett, s megtanulva tole ak6rboncztant, 1844-ben mint kesz tud6s ter haza, magavalhozvan Myoplasticajat, mely annyira meglepe a tud6s koro-ket, hogy a pesti egyetemen magantanarra habilitaltak ot,bar nem hittek tudornanyanak. Kezdetben tantermet semakartak neki adni, a laboratoriumot pedig egyenesen meg-tagad van tole, hat even at sajat jovedelmebel berelt helyi-segben vezete be tanitvanyait a bonczolas titkaiba, megvetvealapjat a rna mar majdnem paratlanul a116 boncztani mu-zeumnak. Csak akkor deriiltek jobb napok tudomanyara,midon a regi, a tudomanyokban is conservativ garda kihal-taval mas nernzedek foglala el az Alma Mater tanszekeit.Elobb, Bach idejeben, csak egy kis szobat kapott, de 18sS-banmar harem terernbol an6 dolgoz6 helyisege van.

Mint tanar a legkivalobbak koze tartozott. Eloadasar ovid, egyszerii, vilagos volt, s tanitasat mindig rajzokkal,keszitmenyekkel illustralta. Tanitvanyainak nem praelegalt,nem tart ott nekik akademiai ertekezeseket, hanem tanitottaoket a sz6 szoros ertelmeben, s a vegzetteket, mint a kozep-iskolaban szokas, szarnon is kerte tolok. Hallgat6ival j6,bizalmas viszonyban elt. Ezt nem egy zord kedelyii, mo-gorva professor hanyvan szemere, gyakran mondogata, hogyo tanitvanyaival nem fraternizal, csak paternizal. S ebbentokeletesen igaza volt, a keze alatt leva tudasra menendesereg rajong6 szeretettel fogta 5t korul.

Mint tanar nem elegedven meg a mindennapi pensum

iO KIRALY PAL.

eltanitasaval, maga is tanult, kutatott. 6 honosita meg egye-temunkon az uroskopiat is, s ertekezese ,e targyrol egy szak-tekintely allitasa szerint meg most is kivalo munka. jart,kelt rnindenfele. Reszt vett szorgalmasan a m. kir. terrne-szettudornanyi tarsulat vandorgyulesein es Sopronban mutatabe mar 1847-ben az emberi szervnek pontos mintajat a geppelegyutt, mely azt a hallgatosag szeme lattara rntikodesbe hozta.

Az orvostudornanyt lehetoleg szeles korben ohajtvanterjeszteni, meghonosita egyeternunkon a torvenyszeki' orvos-tant, tan ita az eletmentest, meg a kulonfele vallasfelekezetekseminariumaiban is, es tanulrnanyait tiszta, vilagos nyelven,'kozerthetoen bocsata ki a «Neptanitok Lapja.a-ban.

Izgekony lelket azonban az orvosi tudornany, barmeny-nyire becsulte is s barrnily sikerrel rmivelte is, nem elegiteki teljesen; elobb mint gyerrnek-ifju a jogtudornanyok mel-lett termeszettudornanyokkal foglalkozik; - Galenus konyvairnellett pedig Velencze miikincseit bamulja, tanulmanyozza,s innen mar csak egy lepes van a muarcheologiaig. Kez-detben mint parallelonnal foglalkozik csak a regeszettel, dekesobb tanarkodasanak vegso eveiben, midon gyengulo szemeinem engedek tobbe, hogy a gorcso titkaiba is behatoljon,egesz szenvedelylyel vete rnagat uj szakjara. Kezdetben keleternlekeit tanulmanyozza ; a jeruzsalerni zsidotemplornot, s meg-tanulta az o-heber nyelvet, erre ugyan csendes antisemitis-musa vitte rea, mely «Rudno es lelkeszei czimu ropirat-felekonyvecskejeben nyilatkozik, majd az assyr es babyloni svegul az egyptomi epiteszetet. Egyszeru, egyenes Ielket azon-ban a kacskaringos semita forrnak nem elegitek ki, bucsutis mondott nekik, s egesz lelkevel vete magat Egyptomra,kutatva, tanulmanyozva, mikepen hatott a nap fiainak archi-tecturaja a minden szepert lelkesulo gorogokre s mindengyakorlatit ervenyesito romaiakra. A hellenisrnusbol csak az,o-gorog egyszerii, nemes forrnak elegitek ki, a cinque centoterrneszetes, nem naturalisticus alakzatain, fejlett rrnierzeket,.a rnikepen Bramante s Michel Angelo Buonarotti a szepeta fensegessel, vagy prozaban a tomegesseggel egyesite -Szent Peter temploma - akara egyesiteni phantasiaja Egyp-tom oskoranak oriasi rnereteit az egyszerii hellenismussal,

EMLEKHESZED HUNYAIJVARI Dr ARANYI LAJOS FOLOTT. 71

mely az ember alakjanak nagysagaval es terrneszetes sziik-segeivel igyekezett osszhangba hozni epitmenyeit. Ily hete-rogen, egyrnassal homlokegyenest ellenkezo teren szabadonkalandozhat a kepzelet, itt nagyithat, akar tulozhat tetszeseszerint, masfelol pedig kicsinyithet, hogy harrnoniat ·teremt-sen az ossze nem fero es i1l8 tagok kozott, 5 kulonosen akkorteheti ezt, ha eros kez nem fekezi utjait, de engedi a phan-tasrnagoriak vilagaba csapnia, s igy sziiletett meg a politikaiujjaszuletes hajnalan 1860 korul a magyar parlament epule-tenek terve, mely a minden torvenyt megtevesztett kepzelettermeke hat bazilikajaval, a regi forendek, kepviselok 5 osszesminiszteriumok stb. lakasaival.

Az utopiak vilaga azonban nagyhamar veget ert 5 asok archeeologiai ismeret, parositva a legerosebb nemzetierzessel, mas gyumolcsoket kezde teremni. Mar 1862-ben atermeszettudosoknak vasarhelyi ulesen megpendite a vajda-hunyadi var restauratiojanak kerdeset, - s ezzel egyiitt aHunyadvar-egyesulet megalapltasat. A provisoriumnak poli-tikailag szerencsetlen evei terrnekerryek leven, potlasul, min-den nemzeti eszrnere elenk viszhangra lelt a gondolat, -s Aranyi lelkes gyujt6 szavainak hatasa alatt keszseggeladakozott mindenki tehetsege szerint es megalapittatott azegylet. Az alapszabalyok megerositeseig tavolrol sem jutanakel ugyan, - s akkor nem juthattak volna el, - de a gon-dolat nyilvanossagra jutott, es mint fut6 tilz terjedven es tap-Ialtatvan az erdelyi reszekben tarnadt propaganda, meg AIa-nyinak a szabadulni kezdo hirlapirodalomban kifejtett izgatasaialtal, mar meg volt erve. midon 1865 decz. 1s-en kiralyunk,legbolcsebb, legkegyelmesebb uralkodonk, megnyita budaipalotajaban az orszaggyulest.

Aranyi mar ezt megelozoleg h6napokig dolgozott Hu-nyadon, a legaprolekosabb reszletesseggel vizsgalva meg min-dent, az 1854-iki tuzvesz 6ta va16ban szornoru kepet mutat6osi sziklafeszekben. Tanulmanyainak eredrnenyeit a var mo-nographiajaban raka Ie, ertekes, a testaurati6ra vonatkoz6utrnutatasaival egyiitt.

Az alkotrnanyos korrnany 1867 april 8-an megalakulvan,rnagaeva teve a nernzetive valt eszmet, - s Aranyi lelkenek

KIRALY PAL.

vegtelen oromere els8 budgeteinkben szazezrek szerepeltek aHunyadiak sasfeszkenek helyreallitasara. Aranyi tehat nemhiaba futott, faradott es koltott. A var parafa mintajat tobb-szorosen elkeszittete, egyet elkuldott az akkor meg gyermektronorokosnek, s az egykori hirlapi adatok szerint a kiralyfihosszan elmerengett a nernes epiteszeti idomok folott es meg-becsulte rnindveg'ig. A masodik peldany a nemzeti rnuzeurn-ban van, - a harmadikat Aranyi dolgozo szobajaban lattam.Szegeny oreg ur alig mozoghatott tole, - es megis ereklye-kent orize, fol-fol s6hajtva: f( Ha oly fiatal lennek, mint urarn-ocsem most» - (Ide nem az en verrnersekletemrnel» ... vala-szolam, - s 8 ram nezett mintha mondani akarna If meg te is !»

A restauratio terveit a genialis Schulcz keszfte el. Va16dirernekrnii, melto a nagy Hunyadi Janos es Matyas emlekehez.A munka mag is kezdodott es haladt szepen, midon 187 3-banbekovetkezenek a penzugyi valsag terhes napjai. Hunyadonegyszerre rnegszunt a munkas kezek surgese, s Aranyit iskoldussa tette a katastropha, mely egyforrnan siijtott nagyotmint kicsinyt. Anyagi jollete megsemmisiilt, inga es ingatlanvagyonat elsopre az ar, - s 8, az egesz eleteben kenyelem-hez, gazdagsaghoz szokott ember, oregsegeben majdnem rna-sok kegyelmere szorult, Szivossaga, lelki ereje azonban meg-mente, s nyugdijat is folaldozva ujra tariitani kezdett, hogyonrnagat es csaladjanak meg honnlevo tagjait fontarthassa,Akarata megrnente at, -- s lelke lassankint visszatert isrneteszrnenyehez. A lelkesito hirlapi czikkek ismet megjelentek, -es 8 nyomukban jar mindenhol: a miniszterek eloszobaiban,a kepviselok, forendek folyos6in, - de hiaba, a penzugyivalsag megbenitva mindent, erzeketlenne ton mindenkit.

Aranyi tarsadalrni uton akart tehat segiteni, - meg-ujitva, illetoleg folelevenitve a hunyadvari egyesiiletet. Errea hunyadmegyei torteneti es regeszeti tarsulat megalakulasaadta neki az elso impulsust. De kezdeten az anyagi bajok, a.bajokb61 teljes becsiilettel va16 kimenekulhetes gondjai sok-.kal inkabb elfoglaltak ot, hogysem lejohetett volna kozenk,mig vegre az 1883-diki kozgyulesunkon magunk kozott iid-vozolhettuk 8t eloszor. - A nemzeti casino terrneben lefolytkozgyiilesiinkon tarta meg beszedet, mely rnegindita nalunk

El\(LEKBESZED HUNYADVARI Dr ARANYI LAJOS FOLOTT. 73

,a hunyadvari egyesiilet letesitese irant va16 mozgalmat. Lel-kes, kitoro orommel fogadtuk tervezetet mindnyajan, bar nemtudtunk megnyugodni mindent remele es hivo idealismusaban.

Az egyesiiletet exposeja szerint kiakara terjeszteni egeszMagyarorszagra, minden kozsegben, varosban folalHtand6fi6kkal. Meg akart ad6ztatni szegenyt, gazdagot, kicsinyt,nagyot, halotti tort, mint rnennyegzot, keresztelot, 5 egy italbort stb, Figyelme felolelt minden mas egyesiiletet, kozinte-zetet, minden koznapi es iinnepi alkalrnat, nep- es kozepiskolat, felsobb tanintezetet, sz6val a kozelet es tarsadalomosszes tenyezoit, az ernberek j6 es rossz szenvedelyeit, 5 0ezeket szereto gonddal szotte ossze, hosszu faradalmas mun-kaval egy nagy operatumba, mely ha valosithato leendett,az egyestiletnek I 7,0000 frt evi jovedelmet biztositott volna.A var helyreallitasa igy nem tartozott volna az utopiak koze.De 8 ezzel egyiitt a j6 Ievegoju Hunyadot nagy iparteleppe, 5

a mi ezzel bajosan egyesitheto pensionopolissa is ohajta tenni,s vegul nemzeti kozpontta is a nagy Hunyadiak meg meg-fogyatkozva es fenyes orokenek pendantjaul oriasi koltseggel,epitendo Arpad palota altal !

.A.. terv alapjat mindenikiink helyesnek, j6nak talalvan,orornmel nyujtank kezet annak letesitesehez, 5 Aranyi tarsu-latunk elnokevel, a nerneti Tusculumban, egy kis tarsasaggal,melynek en is szerencses valek tagja lehetni, megbeszelte azelso teendoket, lepesrol-lepesre engedve csak szovevenyestervezetebol, hosszasan, szlvosan vitatva annak legkisebb reszeitis. Igy az orias tervezet j6val kisebbe lett, de meg mindigaltalanos, orszagos jeUegii. Ezutan Hunyadon tartatott egynepes eloertekezlet, megerosittetven az alapszabalyok, vegulosszehivhata tarsulatunk elnoke az alakul6 kozgyulest Vajda-Hunyadra, a var egyik termebe ! Aranyi dobogo szivvel erke ...zett le s ifju hevvel vett reszt a kozgyules targyalasain.

Az6ta az egyesulet kozeppontja athelyeztetett Budapestre,s elnoktmk a nyarra keszul mozgalmat inditani, hogy a ki-tdzott czel val6ban elerheto legyen.

Az oreg urat a hunyadi kozgyules 6ta nem lattuk tobbe.Betegeskedni kezdett, de azert minden gondolata a varon saz egyesuleten fuggott. A varnak elkeszfttete egy kis minta-

74

jat ujjasztiletett alakjaban, s varosrol-varosra akart jarni vele,izgatni rnindenfele, hogy az erdeklodes csakugyan orszagoslegyen. Agyan fekve, keresztcsont szaggatasok kozepett regeltnekem nagy terverol s az elerendo sikerrol. Vele egyiittIatszottam hinni es rernelni is, de meghiusult minden rerneny,A tisztes oreg napr61-napra gyengiilt. 1886-ban mellhartya-gyuladast kapva, ot h6napig fekudt, s ez alatt kinos gege-sorvadas fejlodott ki szervezeteben. - Bajanak jelleget sze-reto gonddal titkoltak elotte ovei, de az orvos eles szemefellsmere azt a mutatkoz6 jelensegekbol. Tisztabb levegorevagyott, hogy gatolja a betegseg rohamos lefolyasat, s a kiesfekvesu Nagy-Marosra koltozek. Nem rernelve gyogyulast,egy bizalmas baratjat e szavakkal udvozle elso talalkozasukalkalmaval . «Eljottern Nagy-Marosra meghalni», Szava betel-jesedett, 1887 junius 28-an jobb letre szenderult.

Meg most is elenken all elottern a derek oreg ur magas,karcsu alakja. Udeseget, elenkseget mindvegig rnegtarta.Magas homloka deriilt volt meg a legnagyobb bajok kozottis, s nagy. kek szemei ragyogokka lettek, ha Vajda-Hunyadnevet ernlitek vagy ernlite es hatasos szonokka valt, ha rolakezdett beszelni, Csaladjat rajong6 szeretettel ovezte s viszontot annak minden egyes tagja. Nejehez ferro, soha ki nem alv6szerelemmel ragaszkodott s ennek visszacsengese a koltoihangu level, melyet egy fouri parhoz intezet, olasz szokasszerint egy piros s egy zold levelet kiildve nekik, mint egy-kor 0 teve nejenek. A tarsasagban megbecsiilhetetlen vala:humora nemes es kiaknazhatatlan, tarsalgasa finom, szellemess festoi, es targyahoz kepest emelkedett vagy egyszeriL A koz-eletben j6 hazafi, I848-ban fegyverrel is kuzdott hazajaert estalpig becsuletes, egyszerii ember. Tudomanyat meltanyolva,az akademia 18s8-ban tagjai koze valaszta, majd az archae-ologiai bizottsag valaszta be Qt, 5 mint ennek tagja kutattavegig Pestmegye kozsegeit regeszeti szempontb61. De a ki-tuntetesekre nem sokat adott, csak arra volt buszke, hogyfelseges urunk hunyadvari elonevvel ujita fel nernesseget.Ezt sohasem hagya el neve mellol l Sirja a budapesti kozte-metoben ep oly egyszeru, mint volt egesz eleteben Q maga!

Aldassek kozottunk ernlekezete orokre l

u ,

EGY OS MAGYAR TELEP HUNY ADMEGYEBEN.

(Fololvasta a tarsulat kozgyiilesen szerzo: SOLYOM·FEKETE FERENCZ).

Tortenetiroink es kutfoink eddig kevesbbe igazitanakutba azon kerdesre nezve : Erdely megyeinek magyarsaga,Iegalabb alapjaban es zornet tekintve, a honfoglalasban talal-hatja-e eredetet ; vagy egyszerlien kesobbi beszivargas, be-szuremkedes ?

Az olah tortenetirok, kik a hajdani Daciaban viragzovarosok, erintetlenul fonmaradt r6mai gyannatok felol me-selnek, a magyarsag beszuremkedeset valljak. Bizonyitani -ez nekik folosleges. Annyira szorgalmasan kutat6 erdelyiszasz irok az okleveles nyomokat teljesen nem tevesztik szemelol : mindazaltal ok is azon nezethez hajlanak: hogy az er-delyi varrnegyek rnagyarsaga nem egyeb, mint a szekelynemzet rajeresztese idonkent. Mely idoben, es mily helyelcre?ezt gyokeresen nem kutattak.

Csekelysegern azon fololvasasom renden, mely tarsula-tunk elso evkonyveben irnmar napvilagot latott, elsa adtamhatarozott kifejezest ama meggyozodesemnek . miszerint itt.legalabb itt Hunyadban, melyre nezve irott adatokat keres-tern es talaltarn, a magyarsag telepeinek eredete a honfogla-lasig vezetendo vissza. A magyarsag a lakalyos volgytekno-kon szarnra is tulsulyban volt minden mas, tehat az olahnemzetiseg folott is. Mely utobbira nezve kimutattam, bogykeso bbi gyarmatosi tas,

A sok koziil a mai szep alkalomra ismet kiragadok egyhunyadmegyei os magyar telepet. J6kora mennyisegu eredetis teljes hitelt erdemlo oklevelre mutatok. Megteszem kovet-kezteteseimet. Nagy igenyeim nem lehetnek e fut61agos is-

Dr SOLYOM-FEKETE FERENCZ.

mertetesemmel, A vilagit6 mecs meggyujtasa legfobb czelom,Az igazi munka hihet81eg masok osztalyreszebe megyenrnajd at.

6s magyar telepemet a XVI. szazad ota Hosdath nev-vel illetjiik. Igenytelen faIucska jelenleg Vajda-Hunyad varo-satol delkeletre egy oly volgyeletben, melyet ket hegy-kifut-vany valosaggal hasdad, tojasdad, gombolyded alakban zarol.,Eppen e fekvesebol vehette eredeti never, mely a XVI. sza-zadnal regibb oklevelekben kovetkezetesen ; Hasdad, Hosdad,Hosdath alakban iratik. Annyi bizonyos,1)ogy e helysegnev-nek a «( H6sstadt I) - Vorstadt kepzodmenyekkel soha semmikoze sem volt, nem lehetett. Vajda-Hunyad soha nem terjedtHosdathig, ez annak elo- vagy kiilvarosa nem volt; toletoronyirant is magas hegylanczon tul mintegy negy-hat kilo-meternyire esik. Meg csekelyebb jogosultsaga van ama sz6-jateknak, mintha a kozseg never, valamely erdelyi fejedelemadomanya s kifejezese : «( hos dat- ezeket adja, pI. valamelyprinceps - hozta volna letre. Megtartom tehat a Hasdadnevet, mely az elottem fekvo ket hartya-oklevelben 1333. es1412. evekrol fordul ele , s mely szorvanyosan kesobbi ok-levelekben is szerepel meg.

Treuenfeldi Lenk Ignacz geographiai Lexiconaban csakannyit tud Hasdadrol foljegyezni . miszerint 1839-ben, midonama miive megjelent, Hunyadmegye egyik jarasanak neverola vetetett ; es hogy lakosai koziil 2 7 soroztatott be az1. olah hataror-ezrednek 1. szazadaba , van ev. ref. egyhaza,s hatarat tobb nemes csalad birja. - G. Friedrich Marienburg.Zur Berichtigung einiger alturkundlichen siebenbiirgischenOrtbestimmungen» (Archiv fur siebenb. Landeskunde. NeueFolge V. Bd. Seite 238.) odavet8leg Hasdad lakossaga fel(>Iis mintegy gunyosan jegyzi meg a legendat, mely a ma-gyarsagnak Hunyadban egyes kiralyvarak orzese vegett mega pogany korban letelepiteserol akarna beszelni.

Igen, Hasdad is tobbek kozott nem kiralyaink alatttelepiilhetett, hatara nem akkor foglaltathatott el a magyarlakossag altal. Descensus, heereditas a jogczim, melynel fogvaama hatar a megszallok altal korlatlan tulajdonul birtokol ta-tik. Osszes tortenelrni kutf8ink es adataink tanu Itasakent a

I!GY OS MAGYAR TELEP HUNYADMEGVEIiEN. 77

«descensus vagy haereditas- elnevezes csupan az osfoglatasufoldekre alkalrnaztatik. Az ily os szallast tulajdonosa magaadornanyozza, folosztja , mig a kesobbi adomanyos j6szag marsoknemii megszorltast szenved. Szent Istvan kiraly torvenyeiaz os szallasokra rnondjak . (sua propria heereditas•. Ugyan-ezt teszi a Hasdad nernzetsegei, generati6i kozt Martinushunyadi foispan es tisztsege elott megejtett osztalyrol 1333.ev-ben kelt oklevel, mely az osztalyt kovetelo fel ajkaira e sza-vakat adja . (J sextam porcionem terrze partis ipsius posses-sionis Hasdath, ab eisdem nomine et titulo sui £urt".s, ipsumqueiure hereditario contingentis, acquireret. " - Ugyancsak ahasdadi versegek 1412-ben Nadasi Laszlo erdelyi alvajda Itelo-szeke elott allitjak % ( dicta porcio possessionaria - ius femi-neum non sequeretur, sed esset hereditaria». S val6ban azos megszallas jogan szerzett tulajdon hazai torvenyeink sze-rint egyszeruen azon minosegenel fogva csupan fiagat, a fegy-verhordoz6 ivadekot illeto volt. Ezt igyekezett hasdadi GalffiFerencz 1795-ben a m.svasarhelyi Itelo-tabla elott folytatottporenek renden igazolni; de szerencsetlenul valarni adornany-level utan kutatva s annak velt rejtegetoje Tompa Danieluram ellen hosszadalmas tanuzasokat eszkozoltetve. l\firol akezeimnel levo U. n. porkonyv orze meg az adatokat. Meny-nyire konnyebb lett volna j6 Galffi Ferencz munkaja, ha aregi oklevelek kezei kozt leendettek. Ime, itt csak egyetemlitek, Pathochy Peter hunyadmegyei foispan es a tisztseg1513. evben igazoljak, hogy e18ttiik a hasdadi nemzetsegekegyik nyilabol Imre, Matyas es Peter a leanynegyedet ki-adtak,

Hogy Hasdad os szallasu magyar telep, bizonyitja megaz is, miszerint itt is mindig egesz verseg, es nem egyesember, keresi a maga javait birosag e18tt. - Mykola Lasslo1549. kelt iteletlevele Bak6 Peter es Jakab felpereseknekaz Antalffiak elleni ugyeben ily kitetellel el : ,fratres gene-rationis eiusdem actoris». - Galffi Ferencznek fontebb ern-Iitert poreben a tanuk valljak, hogy kerdeztek az fllUt61agosdonati6t rejtegetotol, legalabb mondana meg:. «micsoda nem-zeteknek vagyon ott a nevek 1».

A legelso osztaly, melyr81 oklevelet mutathatok fol, a

Dr S6LYOM·FEKETE FERI-:NCZ.

Martinus comes elott 1333. evben megejtett. Itt Hasdad egeszhatara ot nernzetseg szerint ot nyilra osztatik. Ezen otosrendszerre van alapitva Peter erdelyi alvajda elnoklete alatttart ott gyulesen 1366. evben egyessegileg megejtett osztalyis. De a nyom maig megmaradt, mivel Hasdad hatara mostis ot porti6t, nem tobbet foglal rnagaban.

Az osztozkod6k kezdetbeli keresztneveibol magyaros m6-don a «fi» ragasztek segelyevel keletkeztek I-Iasdad csalad-nevei. Nem ritkak azonban mar az 1366. evi osztalylevelben,az egyes tulajdonsagok utan vett elnevezesek. Igy olvassuk:Michael dictus Fekethe, Johannes dictus Eles, Nicolaus filiusVejcii; mely ut6bbi a kaptalani rnasolatban hibas olvasaslehet e helyett - Vitez, Erre utal a jelenleg is ott e18 Viteznevu csalad. Sajatsagos kepzodrneny az 1366-ban osztozkodeegyik nemzetseg feje Oliver ut6dainak csaladneve, az (f Eleberivagy «Eliber». - Mely ut6bbi alakjaban 8rzi e csaladnevetmar Folthi Laszlo foispan alatt 15io-ben kelt egyik okrna-nyunk. Az Eliber csalad sok elokelo embert es koztisztvise-lot adott Hunyadnak, mig nem a mult szazad kozepe korulkihalt. Szinten sajatsagos nevkepzes az osztalyos Gregorius-Gergelyb81 a Gergwr. Mit Hamvaj Gyorgy erdelyi s6kamaraigr6fnak IS58-ban kelt egy bizonyitvanya orize meg sza-munkra. De mar ugyanazon nernzetseg egy mas ivadeka rna-gat Gergelffi csaladnevvel latta el Folthi Laszlo foispan imentidezett levele szerint.

Legelterjedtebb nernzetseg Ion Antonius=-Antal osztalyosnemzetsege, a kesobbi Antalffi csalad, 1\11ykola Laszlo kiralyivicelocumtenens egy Iteletlevele 1549-ben nem kevesebb,mint tizenharom Antalffi csaladfot sorol fol, Nevezetesen :Antalffi Gergely, Peter, Matyas, Irnre, Laszlo, Balazs, Ferencz,,Benedek, isrnet Ferencz, Istvan, Janos, Agoston es Mihaly.Napjainkban egyediil Antalffi Sandor 61 Hasdadon - fimag-zat remenye nelkul. - Igen kiterjedt nemzetseg vala a haj-dani Bere-a es Peth vagy Peto-6. A Bere nev mar harmadikizben Bako-va alakult at; mint Peter alvajda idezett osztalyosItelete bizonyftja, hoi mondatik: « Quod cum Bako, filiusGeorgii, filii Bere.» Bak6 vezeteknevu csaladbol is csupan

EGY OS MAGY.-\R TELEP HUNYAD,MEGy:E8EN. i9

Bak6 J6zsef van eletben, kozel ahoz, hogy egyetlen betegesfiu magzataban kihaljon a Bere vagy Bak6 familia is.

Okleveles csaladnev-alakulasokat meg igen sokat sorol-hatnek fol Hasdadrol, milyen a kiveszett janussy, Imrefi,Palfi, Fekete stb. E helyiitt csak a most is elo Galii, Vitez,Pete, Dali es Benke, csaladneveket emlitern. LegUjabb idok-ben szarmazott be a kozsegbe a Bikfalvi, Szasz, Virag esBakcsi csaladnev, melyek mindegyikenek viseloje ott papi,tanit6i tisztet kapott es helyes lakossa Ion Hasdadon. Megcsak a Nagy csaladrol kivanorn megjegyezni, hogy ezt I557-benmeg Biharban talaljuk, hol Nagy Tamas szekelyhidi varnagyadomanyt kap Warkoch Tamas bihari foispan es Izabellakiralyno fokapitanyatol, El1enben Bathori Krist6f fejedelemalatt Nagy Gaspar de Somlis ((officialis noster in oppidisNagyenyed et Monosthor a-kent emlittetik, kinek fiat marHasdadon talaljuk ugyancsak Bathori Kristofnak Gyulafeher-varott 1577-ben kelt okmanya szerint. Ezen Nagy csaladSandor hasdadi korjegyzo es Istvan rakosdi birtokos urakbanmost is el.

Ennyit a csaladokrol. Hasdad egyeb torteneteit es vi-szonyait illet81eg tan szinten nem lesz tanulsag nelktili dolog -egyet-mast megemHtenem.

Hasdad nemes lakoi haboru idejen a kornyekbeli tobbmagyar falvak U. m. Rakosd, Eese (Alpestes egyik telepe),Dedacs stb. lak6ival egyiitt kulonbozo hadi szolgalatokat tel-jesitenek: bizonyitja tobbek kozt Pathochy Peter foispan esa megyei hadak vezere 1514-ben kelt egy rnenedeklevele,melylyel es tobb fegyveres kiserovel 500okrot kiild Hunyadvaraba.

Terrneszetesen a reformatio e18tt Hasdad lakossaga rom.kath .. vallason van; temploma a boldogsagos sziizanya tiszte-letere szenteltetett fol, Mondja ezt Thordai Pal gy-fehervarikanonok, Vardai Ferencz erdelyi piispok vicariusa es generalisauditor az egyhaz lelki iigyeiben. Ki is 1524. februar 24-ennagy atok ala. veti a kozseget, mert az ottani lelkesz irantikotelezettsegeinek nem felel meg. Ez es meg nehany hason16okmany birtokomban bizonyitjak, mily konnyu szerrel szora-

80 Dr SOL YOM-FEKETE FERENCZ.

tott ama korban nalunk is az anathema. Nem kevesbbekonnyithettek az efelek a reformatio utjait,

Befejezend8 ezen, vazlatosan is hosszura nyult ismerte-tesemet, megemlitem okrnanyaim alapjan Hasdad egyes hatar-,hegy- es folyoneveit. Az 1366. evi osztalyos egyesseg vegre-hajtoi a portiok korulhatarolasaban megemlekeznek Arany-alma hegyr81, mely most is igy neveztetik. Ugyanott elojonKis-Harazt es Nagy-Harazt hegynev. Ezeket az ut6dok -valami elhetetlen ferditessel es minden okos jelentoseg nel-kiil - Kis- es Nagy-Havas a1akba gyUrtak at; pedig mitkeresne Hasdadon a Havas! Legerdekesb ama hatarolasbana «( Hollos-pataka» folyonev. Ez ketsegtelenul a mai Vizesagpatak neve volt, mely a Hasdadot kornyezo egyik magasla-ton, hol prsehistoricus te1epre is akadtam, veve eredetetV.-Hunyad hatara fele veszi folyasat es az Egregy (Cserna)jobb part jan omlik be. Erdekes a Ho1l6s-patak nev 1366. ev-ben Itt a kesobbi Ho116s Hunyadiak varanak kornyekeben.

Meg egy dulo-nevet. A regibb oklevelek szerint is akozseghez kozel eso, kezugyben levo dulot «Kezugy s-nekneveztek. Ez rna «Kizid s-re van ferditve s igy hasznaljak amai hasdadi jo magyarok is. Egyebek kozt szornoru pelda ezis arra, hogy a kozsegbe cseledkent betelepiilt es ott bokro-sodni kezdo mindossze harem olah csalad rnikent vonja magautan az annyira hajlekony rnagyarsagot. Ez lassankent elfe-lejti multjat, aztan koveti az idegen ajak ferditeseit hataraegyes helyeinek es vizeinek megnevezese korul : majd tobb-tobb idegen szot vegyit beszedebe, anyanyelve nehezze leszrea nezve 5 azt lerazza, folcsereli a kornyezo, tengerre lettidegen elem kozepette,

Azt a kisded os magyar szigetet, Hasdad rnagyarjaitisten ovja 5 tarts a meg. De tegyunk meg mi is erettok min-den lehetot, Tartsuk eleje 85 rnultjat, tiszta eredetet : razzukfol szunnyadozni kezdo onerzetet.

4)KLEVEL-l1ELLEKLETI!K,

OKLEVEL-MELLEKLETEK.

Az alabbi oklevelek reszint a font megirottak tamoga-tasara szolgalnak, reszint az akkori jogszolgaltatas megisme-rese vegett tartalmaznak sok erdekes adatot. De legerdeke-sebbek a bennok rnegnevezett tisztviseI8k tekintetebol. Hu-nyad varrnegyenek sok f8- es alispanja, szolgabiraja : tovabbaHunyad es Deva varainak castellanusai csak ez okmanyokutjan most eloszor lesznek ismeretesekke,

Az eredetiek, hoI az ellenkezo jelolve nines, birtokom-ban vannak.

I.

Mdrton hunyadt" flNspan Is Diva vdranak odrnagya, uala-l1zz'ntaranyi' Istvan is keresztur£ Peter, jia Pdlnak, ugyancsakHunyadvdr1negyinek szolgabt"rdz',lIiletlevelet dllitnak kt: meiydltal 1negosztoztatnz'rendel£k hasdadz' Bere fiat Gyorgyot is ver-sigez"ket hasdadt' btrtokat"kban. Kelt Divan, 1333. iv,' szept.h6 29-11/"

Nos Martinus Comes Hunyadiensis et castellanus deDewa: Stephanus de Aran et Petrus filius Pauli de Sancta-Cruce Judices nobilium Comitatus eiusdem Significamus pre-sencium per tenorem, qui bus expedit vniuersis Quod cum,Georgius filius Bere nobilis de hasdath, Emericum Matheumet Petrum filios Symonis, Stephanurn, et Johannem filiosJohannis, Nycolaum et Jacobum filios Symon is, Mychaelemet Nycolaum filios Stephani, nobiles de hasdath ad nostrampresenciam in causarn trahendo, ordine iudiciario, sextamporcionem terrae partis ipsius possession is Hasdath, ab eis-dem, nomine et titulo sui iuris, ipsumque iure hereditario-contingentis, acquireret, et acquirere niteretur. Licet ide..nfilii Symonis, Johannis, Symonis et Stephani Hoc, vt nul-lam porcionem possessionariarn in eadem possessione Has-dath, ipsi filii Bere, habeant, et habuerint, in termino ad hoc-deputato, testibus, iuxta Regni consuetudinariam legem, abantiquo approbatam, ad hoc requisitis, quibus euidenciuspoterant, secundum decretum nostrum iudiciarium, in hac

A hunyadmegyei tort. es reg. tars. eVkonyve 6

OKL EVEL-)1 ELI. EKLETEK.

parte, auditis parcium proposicionibus inpositum, et per legemstatutum, coram nobis conprobare assumpsissent, et debuis-sent: Demum tamen, ipsis testibus in conspectu nostro iudi-ciario legitime conparentibus, et. statutis, priusquarn, exami-nem eorundem testium debitum de iure sequeretur, heedempartes, simul cum aliis filiis Bere, Andrea Nycolao videlicetet Blasio, necnon Laurencio filio Peeth de ipso Hasdath, exnostra permissione iudiciaria, per conposicionem proborumvirorum partes suas interponencium, in talem pacis formam,et concordie vnionem, dixerunt se deuenisse, et edam coramnobis inhunc modum deuenerunt, vt ipsam possessionem Has-dath, cum suis vtilitatibus vniuersis, inter se in quinque diui-dent porciones coequales, quinta porcione eiusdern posses-sionis hasdath, ipsis filiis Bere, et Peeth, cedente, residuisautem quatuor porcionibus, ipsius possession is hasdath, pre-dictis filiis, Symonis, Johannis, Syrnonis, et Stephani preli-batorum, iure ipsius diuisionis perpetuat is, et rernanentibus,parti cuilibet, et singulis parcium personis, in hiisdern suisporcionibus, possessionariis contendandiis, eesdemque suasporciones, in filios filiorum vtendi facultatern habituris, pari-ter et possessuris. Hoc specialiter declarato, vt idem filiisBere, et Peeth, fundos eorum et Ioca sessionis, in eadempossessione hasdath, haetenus habita, in ipsa diuisione pos-sessionaria rehabebunt, et deinceps in hiisdem residebunt, eomodo, vt mensurata quantitate fundorum ipsorum filiorumBere, et Peeth, funiculo distribucionis, alios quatuor fundos,et ipsius possessionarie sessionis loca, in predicta posses-sione hasdath, fundis et sessionibus ipsorum filiorum Bere,et Peeth, quantitate equiualentes, et equiualencia, ipsi filiiSymonis, Johannis, Symonis et Stephani iuxta eleecionemsuam, vbicunque in ipsa sessione possessionaria voluerint,meliores, et meliora, optinebunt et habebunt, quo facto resi-duum eiusdem possessionarie sessionis, in deterioribus eius-dem, similiter. in quinque partes diuidere tenebuntur, quintaporcione ejusdem, ipsis filiis Bere, et Peeth, quatuor veroporeiones residuas predictis, filiis Symonis, Johannis, Symo-nis, ac Stephani annotatorum, iure pretacto perpetuando.Hoc itaque peracto, vnam particulam terream, fundo et par-

OKLEVEL·MI~LL~:KLETEK./

ticule terree Mychaelis filii Stephani Andrei annotati, penesfundurn, et domum Georgii filii Bere superius expressi, exi ..stenti, quantitate consimilem, circa porcionem ipsorum .filio-rum Bere, et Peeth, in deterioribus prefatis, modo premisso,cessarn, et existentern, eisdem filiis Bere, et Peeth, sepedictifilii Symonis, Johannis, Symon is atque Stephani inibi excin-debunt in deterioribus possessionarie sessionis preallegatis,pro ipsa particula terrea Mychaelis memorati, in eadem diui ..sione habenda pro eodem Mychaele, tali quidem diuisionepossession aria, vt premisimus, finaliter facienda ambe partescontentabuntur. Datum in dewa in festo beati Mychaelisarchangeli, anno domini Mo CCCo XXXo tercio.

(Eredetije hosszukas hartyadarabon, hasdadi lakos Bak6 J6zsef.Bere nernzetseg utodjanak tulajdonaban.)

2.

Szantdt' Laszk Jakab is lamas': H.!nrt"ke Janos erdelyt"vaj'ddk is szolnokt jlJz'spanok Torddn I408. martius I-S/} nap/antartott kozgyulesblJl dtirj'dk Peter alvaj'da dltal I366. ivben k':-adott osztoztatd jJarancsot is a gyulajehervdrt" kdptalan j'elentisita mege/tett osztdlyrtfl, mely altai H 'asdad kozseg hatd,.dlJanaBako nemzetseg resze kt"haslltatolt is kOTUlizatdToltatott.

Nos Jakobus Laszk de Szanto et Johannes Henrike deTamasi Vajvodae Tranniae et Comites de Szolnok, Memoriaecommendamus; Quod in congregatione nostra generali uni-versitatis Nobilium et alterius cujusvis Status et conditionisdictae parris Tranniae horninum. feria quinta, proxima postdiem Cinerum Thordae celebrata, Antonius filius jobannis,et Andreas filius Bako de Hosdath, de medio aliorum exur-gendo, proposuerunt eo modo: Quod quaedam literalia in-strumenta, facta diet ae possession is ipsorum Hosdath concer-nentia erga Nicolaum filium Jacobi, Paulum filium Stephani,Stephanum filium Galli, Ladislaum filium Nicolai et Diony-Slum filium Dominici de eadem Hosdath haberentur, quorumtenoribus ipsorum pro tuitione iurium ipsorum possessiona-riorum in transcripto literarum nostrarum pro se se haberevellent a Nicolao, Paulo, Stephano, Ladislao et Dionysio ab

6*

OKLEvKr.-M ELLEKLETEK.

eisdem. Quo audito, Nicolaus filius Jakobi, Paulus filius Ste-phani, Stephan us filius Galli, Ladislaus filius Nicolai, etDionysius filius Dominici ad nostrarn venientes praesentiam,responderunt eo modo: Pro hac bene verum foret, ut dictaIiteralia instrumenta factum praedictae possession is Hosdathconcernentia erga ipsos haberentur, quorum series ipsismemoratis Antonio filio Johannis et Michaeli filio Bak6 intranscripto literarum nostrarum dare prompti essent et parati,ubi et in instanti quasdam literas Petri quondam Vice Vaj-vodae Tranniae aduidicatorias patentes nostrum produxeruntin conspectum. Quarum tenor talis est. Nos Petrus Vice Vaj-voda Transylvaniensis, Memoriae commendamus per praesen-tes , QUOd nobis in octavis festi beati Martini Confessorisproxime praeteritis iudiciorum pro tribunali sedentibus etcausas quorumlibet Iitigantiurn recto iuris tramite dimetien-tibus, inter alios causidicos Dominicus filius Emerici deHosdath ad nostram veniens in praesen tiarn, quasdam Iiterashonorabilis Capituli Ecc1esiae Tranniae patentes, formam pos-sessionoriae divisionis in se continentes, ad easdem octavasnobis rescriptionales tenoris subsequentis nostro iudiciarioexarnini praestavit, et significando nobis, ut easdem accep-tare, ratificare, et tenores ipsarurn Iiteris nostris inseri faceredignaremus. Quarum tenor talis est: Nobili viro et honestoPetro Vajvodae Trannico, arnico ipsorum honorando, Capi-tulum Ecclesiae Tranniae amicitiam paratarn dicto cum ho-nore ! Noveriris, nos literas vestras percepisse in haec verba:Discretis viris et honestis, honorandi Capituli EcclesiaeTranniae, amicis suis honorandis, Petrus Vajvoda Transyl-vanus, arnicitiae debitum cum honore! Vestrae discretissirnaeamicitiae praesentium serie declaramus : Quod cum Bakofilius Georgii, filii Bere de Hosdath - - - - - dictumFekete, Dominicum filium Emerici, Bartholomaeum filiurn- - - -, Johannem et Michaelem filios Petri, Nicolaumfilium Veycii, Nicolaum filium Oliveri, Johannem dictum Eles,Stephanum filium Johannis et Jacobum filium Simonis deeadem, legitime statutionis modum observando, ad vestrampraesentiam traxisset in causarn, et ipsa causa duabus proro-gationum causa ventilata seu prorelata, primo ad octavas festi

OKLEVEL·l\IELLEKLETEK.

beati Georgii martyris proxime praeteritas; deinde ad octa-vas festi Pentecostes, et ab hinc ad octavas festi nativitatisbeati Johannis Baptistae, de quibus ad octavas festi beatiJacobi Apostoli affuturi. dilative prorogatae extitissent causaepraedictae - - - - - - -- annuentibus iuxta continen-tiarn litera rum nostrarum prorogatoriarum, easdem octavasipsarn prorogationem denotantium, ad nostram accedendopraesentiam, contra eosdem Michaelem dictum Fekete, Dorni-nicum filium Emerici, Bartholomaeum - - - - -, Pau-lurn, Jacobum et Michaelem filios Pero, Nicolaum filiumOliveri, - - - - - Johannem dictum Eles, Stephanumfiliurn Johannis, et Jacobum filium Simonis, in figura nostriIudicii proposuerunt eo modo: Quod ipse tertiam partern iamdictae possessionis Hosdath de iure quoad suam portionem- - - - Bere, praefatosque Nobiles in dicta tertia parteoccupatum quoque - - - - - generationis ipsorumcondesceridere fecissent, de quo ration em habere vellet aNobilibus praenotatis, lure exportente. Quihus perceptis, IdemDominicus filius Emerici, Jacobus filius Simonis et Michaelfilius Pet8 - - - - - EIes, nunc Procurator, in suis etaliorum Nobilium personis consequen. ad - - - ex adverso,quod praedictus Bako in ipsa possessione Hosdath non ter-tiam partern, sed quintam partern habere possit , quae quidemquinta pars apud manus eiusdem Bako, cum omni plenitudinesui Juris et Dominii haberetur, et super hoc efficacissimahaberet instrumenta, quae in Termino per Nos ipsis litigan-tibus assigriando, exhibere prompti essent et parati coram Nobis;verum Nos auditis partium propositionibus, una cum RegniNobilibus, nobiscum pro Tribunali consedentibus admisera-mus, iudicantes isto modo: Quod universa eorum Instrumenta,Literalia munirnina, si quae praefati Nobiles in facto iamdictae possessionis Hosdath haberent, confecta et emanata, inoctavis festi Beati Michaelis Archangeli iam affuturis coramNobis exhibita tenerentur contra Bako praenotatum; quibusvisis, Judicium et Justitiam facere valeremus inter Partespraememoratas . ipsis itaque Octavis festi beati MichaelisArchangeli advenientibus, praedicti Jacobus filius Simonis,Dominicus filius Emerici, et Michael filius Pet8, annotato

OKLEVEL-MELLEKLETEK.

procuratore,' in person is iarn dictorum Nobilium comparentes,contra Bako praenominatum, similiter personaliter adhaeren-'tern, quasdam literas vestras patentes, in vig'ilia festi Ascen-sionis Domini Anno in praesenti confectas, formam et tenoresliterarum quondam Martini Comitis Hunyadiensis et Castel-lani de Deva, Stephani de Arany, et Petri filii Pauli despecificata eivitate judicum Nobilium Comitatus eiusdem, subanno Domini Millesimo Trecentesimo Tricesimo Tertio, infesto beati Michaelis Archangeli emanatas, de verbo ad ver-

o bum in se subscribentes, nostro Judiciario examini produxe-runt, in quorum tenoribus inter caetera comperimus haberiemanata: Georgius filius Bere nobilis de Hosdath, Emericum,Matthaeum, et per eum filium Simonis, Stephanum et Johan-nem filios Johannis. Nicolaum et Jacobum filios Simonis,Michaelem et Nicolaum filios Stephani, Nobiles de eademHosdath, ad nostram Praesentiarn in CaUSalTIattrahendo ordineJudiciario, sextam portionem tertiae partis ipsius possession isHosdath, ab Eisdem nomine et titulo sui Juris, IpsumqueJure Haereditario contingentem acquisivisse et acquirere vo-luisse, licet iidem filii Simonis, Johannis, Simonis et Stephani,hac vice nulJam portionem possessionariam in eadem posses-sione Hosdath ipsi filii Bere habuissent : interim ad hocdeputato, testibus iuxta consvetudinariam Legem ab antiquoapprobatam ad hoc requisiti, quibus evidentiorem potuissentSedriam dictorum Eorundem Comitis Martini et Judicum No-bilium, inde hac parte auditis Partium praespecificatarumipsarum pro Lege Statutum, coram eisdem cornprobare assump-sissent et depuissent ; demum tamen ipsis testibus in COn-spectu Judiciario Eorundern Comitis Martini et Judicum No-bilium legitime comparentibus et statutis, priusquam eorun-dem Tertium examen debitum de Jure Regni debuisse, eaedempartes, simul cum aliis Filiis Bere, Nicolao videlicet et Blasio,ac Laurentio filio Peto de ipsa Hosdath, ex eorum permis-sione judiciaria, per interpositionem proborum virorum precessuas interponentium, in talern pacis formam et concordiaeunionem dixissent se devenisse, et etiarn coram Nobis inhunc modum devenissent: Ut ipsam .possessionem Hosdath,cum suis utilitatibus universis inter ~e in quinque dividerent

portiones coaequales , quinta portione ipsius 'possessionisHusdath .ipsis' filiis Bere et Pete cedente: residuis auternquatuor 'porttonibus ipsius possessionis Hosdath~' praedictisfiliis Simonis, Johannis, Simonis et Stephani praediciorurn,iure ipsius .divisionis proportionatis et remanentibus, particuiJibet et singulis partium Personis in iisdern suis portioni-bus possessionariis contentandis, easdemque duas portionesin filios filioruin utendi facnltatem habituris pariter et pos-sessuris. Hoc specialiter declarato: Ut Iidem filii Bere etPeto fundos et loca Sessionis in eadem possessione Hosdathhactenus habitos, in ipsa possession aria divisione rehaberentet in eisdem residerent, eo modo, quo mensura quantitatefundorum ipsorum filiorum Bere et Peto proveniret distribu-rionis, alios quatuor fundos ipsius possessionariae Sessionisloca in praedicta possessione Hosdath, fundis et Sessionibusipsorum Bere et Peto quantitate aequivalentes et aequiva-lentia ipsi Filii Simonis, Johannis, Simonis et Stephani filiiGalli iuxta election em suam, ubicunque in ipsa possessionariaportione voluerint, meliores et meliora obtinebunt et habe-bunt. Quo facto, residuum Eorundem possessionariae Sessionis,mediantibus Partibus eorundern, similiter in quinque Partesdividere debuissent, quintam portionem eorundem ipsis FiliisBere et Peto, quatuor vero portiones residuas praedictis filiisSimonis, Johannis, Simonis et Stephani praenotatorum, iurepraeattacto partes procurando. Hoc itaque peracto, unamparticulam terrarn, fundo et particulae terrae, Michaeli filioStephani, penes fundum et Domum Georgii filii Bere, exis-tentem consirnilem, circa Portion em ipsorum filiorum Bere etPeto, in deterioribus partibus modo praemisso cessam etexisten tern, eisdem filiis Bere et Peto saepedicti filii Simonis,johannis, Simonis atque Stephani inibi existentem dare de-buisset in deterioribus possessionariis Sessionibus praeallegatis,pro ipsa particula terra Michaelis memorati, in eadem Divi-sione habenda pro eodem Michaele, tali quidem divisionepossessionaria ut praemittitur facienda ambae Partes conten-tare debuissent. - Quarum literarum exhibitionibus factiset revisis - - - continentiis, iisdem Partibusque suo modoexplanatis : quia per praefatos Georgium fitium Bere, Pattern

88 OKLEYEL-lJ ELLEKLETEK.

scilicet ipsius Bako, et Laurentium filium Pete, ratione iamdictae possessionariae portionis, eosdem filios Simonis, Johan-nis, Simonis et Stephani haereditariae in praesentia ipsius.Comitis Martini et Judicum Nobilium attraxisse, et in quintaipsius Possession is Hosdath, praeter Johannem Michaelis,filii Stephani, cum eisdem concordasse adinveniebatur, proutex Serle earundem Literarum Comitis et Judicum Nobiliumpraedictorum lucide informabamur: Verum edam quia prae-fatus Bak6 ad nostrarn legitimamque requisition em contracontinentias praetactarum Literarum ipsorum Comitis et ju-dicum Nobilium ullam rationem producere valebat efficacem;ideo Nos, una cum Regni Nobilibus nobiscum in Judicio con-sidentibus, eundem Bako filium Georgii contra Michaelemdictum Fekete, Dominicum filium Emerici, et Bartholornaeumfiliurn Nicolai, Paulurn, Johannem et Michaelern filios Peto,Nicolaum filium Veycii, Nicolaum filium Oliveri, Johannemdictum Eles, Stephanum filium Johannis, et Johannem filiumSimonis Incattos in gravamine Causae acquisitae fore de-crevimus convictum, praesentibus etiam ipsis Dominico filioEmerici, Jacobo filio Simonis, et Mchaeli filio Peto, in ipso-rum et aliorum Fratrum ac Generationalium eorundem prae-dictorum person is, annotato Procuratore , quod ipsi eandemquintam partem dictae Possessionis, cum suis utilitatibus,.prout partes eorundem cum ipsis filiis Bere et Pete, medi-antibus Literis ipsorum Comitis et Judicum Nobilium deCottu Hunyad convenissent, excepta portione ipsius Michaelis,modo quo supra, ab aliis quinque partibus ipsius PossessionisHosdath, excisa propter pacificam et tranquilliorem eorundemperseverantiarn in uno loco, eidem Bako una cum Fratribussuis, iuxta Literarurn eorundern iuridice excisa et metali dis-tinctione separando extradare vellent, una cum ad ipsamDivisionem faciendam homo noster, sub Vestri hominis testi-monio necessario sit exrnittendus , igitur Vestram requirirnusAmicitiam praesentibus reverencer, quatenus Vestrum mit-tatis hominem pro testimonio fide dignum, quo praesenteBlasius filius Nicolai de Sugud per nos specialiter ad hocexrnissus, quinto die festi omnium Sanctorum - - - - -proxime venturi ad faciem eiusdem possessionis Hosdath,

OKLEVEL·~JELLEKLE1·EK.

vicmis et commetaneis eiusdem universis legitime inibi con-vocatis et praesentibus accedendo, eandem possessionem,excepta portione Michaelis filii Micbaelt«, ut dicitur, extra-dare in locis sessionalibus, terris arabilibus, foenetis seu pratis,ac sylvis, in quinque partes coaequales dividat. et sorte inter-rnissa, aut praefatus Bako et alii fratres eiusdem si in Domi-bus et habitationibus eorundem manere voluerint, extra terrasarabiles et alias utilitates ad dictam quintam partem con-gruentes et sufficientes ab aliis partibus metalibus distinctio-nibus separantes, eisdem committat et relinquat possidendas;vel si ipse Bako et Fratres eiusdem super Divisione ipsapossession aria per eosdem filios Simonis. Johannis, Simoniset Stephani praedictorum in causam attractorum praefatorumcontentari nollent; et tunc praefatus Bako cum eisdem Fra-tribus suis dictam Possessionem Hosdath, eo tum, una' cumnostro et vestro Horninibus, in quinque partes coaequalescum omnibus utilitatibus et pertinentiis quibuslibet dividereteneatur, et facta divisione iuxta praeattactorum In Causamattractorum, quatuor partes eorundem eisdern Michaeli dictoFekete, Dominico filio Emerici, Bartholomaeo filio Nicolai,Paulo, Johanni et Michaeli filio Peto, Nicolao filio Veycii,Nicolao filio Oliveri, Johanni dicto Eles, Stephano filio Jo-hannis, et Jacobo filio Simonis, cum omnibus earundernutilitatibus et utilitatum integritatibus committat et relin-quat perpetuo possidendas, Residua vero quinta parte, simi-liter cum suis utilitatibus, metali distinctione a praefatisaliis quatuor partibus separata, eidem Bako et fratribus suisremanente, Contradictione eorundern Bako, et aliorum fratrumsuorum iure divisionis non obstante. Et post haec seriemipsius possessionariae divisionis ac Metarurn erectionis, cumtotali suo processu, prout fuerit expeditum, Nobis in VestrisLiteris, ad Octavas festi Beati Martini Confessoris nunc affu-turas amicabiliter rescribatis. Datum in Sancto Emerico, oc-tavo die praedictarum Octavarum festi beati Michaelis Arch-angeli, Anno Domini Millesimo Trecentesimo SexagesimoSexto. - Nos enim Petitionibus vestris annuentes, una cumBlasio filio Nicolai de Sugud, homine Vestro, nostrum ho-minem, videlicet Petrum Sacerdotem Capellanum de Deva,

90 OKLEVEJ.-M ELLlil<LETEK.

ad praernissa exequenda duximus exmittendurn . Qui dernumad Nos reversi, nobis concorditer retulerunt; Quod ipsi Quintodie festi omnium Sanctorum ad faciem Possessionis Hosdathaccessissent, vicinis et commetaneis eiusdem legitime convo-catis, ipsisque praesentibus eandem Possessionem Hosdath,excepta porrione Michaelis filii Michaelis, in quinque .partesrectas et aequales divisissent , ex quibus quintam partern,scilicet fundum seu Sessionern, in quihus habitabat, Sedemeorum selectam, ipsi Bako et F'ratribus suis reliquissent per-petuo possidendam; Quatuor Metis terreis, duabus ab Oriente,et duabus ab Occidente erectis, et uno tumulo a parte Meri-dionali, ac Via Magna ac Aquilone, ab aliis quinque partibusseu portionibus separando: Deinde Prata, Foeneta, et TerrasArabiles, absque tamen portione eiusdem Michaelis filii Mi-chaelis, simili modo in quinque partes coaequales divisissent ;quarum quintam partem, a parte Orientali super villam Hos-dath, versus Szent Kiraly, in Campo Veres Volgye vocato,intra lacum Kerak-To nuncupatum existentem, per Sortemcessam, eidem Bako et Fratribus suis reliquissent; Metis abaliis quatuor partibus distinguentes. Quarum metarum prima,terrea, erecta inquit in superficie tnagni Montis versus Aqui-lonem, in eodem Monte p - - - -- --, ad rubetum I{isHaraszt vocatum, ab hinc modice descendendo intra idemRubetum cessit et venit ad montem Aranyalrna, ulteriusdirecte procedit ad metas l-Iunyad, et per metas Hunyadpervenitur ad metas Senyid, ab hinc venit ad Rivulum, quidicitur Hollos-patak , ulrerius per eundem Rivulum ascen-dendo ad partem Orientalem venit ad unam metarn Terream,de novo erectam; de qua venit ad kerekto, ubi est una metaterrea nova erecta; de qua directe, versus Occidentem pro-cedendo, venit ad priorem rneram in Superficie Maioris rnon-tis existentern, ubi finiuntur metae terrarum arabilium etpratorum praedictorum Bako et Fratrum suorum praenota-torum. Iterum Sylvas et Nemora eiusdem Possession is Hos-dath, absque portione tamen Michaelis ut praemisimus, su-mendorum in quinque partes dividends usuanda divisissent,et portione praedicti Bako et Fratrum suorum sorte posita,penes Portion em Michaelis filii Michaelis cessisset, quae a

OKL~vtL-MELLiKLETEK.

parte Meridionali separant Metae portionis praenotati Micha-elis, ab Aquilone autem ab aliis quatuor partibus separantmetae terreae de novo positae usque ad Occidentem, ubi per-veniunt ad antiquam Metarn, ubi terrninantur metae eiusdern,ita tamen: quod quilibet eorum Rubetum inter suas sylvashabitum usque ad antiquam metam solus possidebit. Item:Nernora ac Rubeturn a parte Hunyad existentia similiter inquinque partes dividendo, Sors memorati Bako et Fratrumsuorum cessisset a parte Orientali, et sic unicuique parti suasportiones reliquissent perpetuo possidendas. Datum in OctavisFesti beati Martini Confessoris, Anno praenotato. - Quarumliterarurn ex hibitionibus factis et revisis continnetiis earundem,qui praefatarn Possessionem Hosdath vocatam, excepta por-tione iam dicti Michaelis filii Michaelis, cum omnibus suisutilitatibus, tam in Sessionibus, quam aliis quihuslibet adeandem pertinentibus, sub praemissis distinctionibus, et Me-tarum Iirnitationibus per Vestrum et Capituli praedicti Homi-nes in quinque partes coaequales divisisse, et ipsam quintampartern ab aliis quatuor partibus, scilicet iam dictorum Nobi-lium de Hosdath In Causam attractorurn, cum suis utilitatibuset utilitatum integritatibus, per formam praernissa Divisionis,praementionato ipsi Bako, filii Georgii et Fratribus suis fac-tam et resignatam ac seperatam, in serie et continentiispraetactarum Literarum ipsius Capituli Ecclesiae Tranniaeadinveniebamus, Igitur Nos ipsas Literas eiusdem CapituliEcclesiae Tranniae super ipsa possessionaria Divisione etMetarum erecrionibus, ac Statutione modo quo supra confectasapprobantes, acceptantes et ratificantes; saepefatam quintampartem eiusdem Possession is Hosdath super praemissis metiset distinctionibus metarum, ipsi Bako et Fratribus suis , resi-duas vero quatuor partes eiusdern, excepta portione ipsiusMichaelis filii Michaelis exclusa, quam dictis Nobilibus com-misimus et reliquimus possidendas, sine praeiudicio Iurisalieni; In quorum omnium praemissorum Testimonium eisdempraesentes Literas nostras patentes duximus concedendas.Datum in Santo Emerico, festo Epiphaniarum Domini, AnnoEiusdem Millesimo, Trecentesimo, Sexagesimo Septimo. -Quarum quidem literarum annotati Petri Vajvodae, praefatos

OKI ..EV EI..-~1Er.Ll~KLETEK.

Nicolaum filium Jacobi, Paulurn filium Stephani, Stephanumfilium Galli Ladislaum filium Nicolai et Dionysium filiumDominici de Hosdath coram Nobis exhibitionibus factis , quiaex tenore earundem Liierarum, ac propositionibus ipsarurnPartiurn modo praemisso coram Nobis productarum et exhi-bitarum, eosdem Nicolaum, Paulum, Stephanum, Laclislaumet Dionysium, ac mernoratos Michaelern et Antonium com-muniter tangentes fore agnovimus, pro tenore earundem prae-sentibus Literis nostris similiter patentibus inseri et trans-scribi faciendo mernoratis Antonio et Michaeli duximus con-cedendas. Datum .Septirno Die Congregationis nostrae prae-dictae, in loco memorato, Anno Domini Millesimo Quadrin-gentesimo Octavo.

A gy.vfehervari kaptalan altai, 1762. evben Antalffi id. J 6zsef,Daniel, Illes, Istvan es ennek fiai Gergely es Lajos ; tovabba Bak6 Istvanes Mihaly; Peto Balint es Gaspar, Eleber Irnre, Zsigmond es Janos;mindnyajan hosdathi nemesek reszere kiallftott bir6i paranes kovetkez-teben az ott iirzesbe vett eredetirdl kiadott hiteles masolatbol.

3·

Gyula./ehlrvdrz, kdptalan ielentlse Nddasz,' Ldszlo erdllytalvaiddhoz, m£szert'nt enne_k z'telete kovetkeztlben az osztdly vegre-Iza/tdsa H asdadon megtortlnt, Is pedz"g Domokos jia Dlnesnekrlszioszdgdt t'lletlJleg. Kelt I4I2. Iv augustus i e-en,

Capitulum ecclesie Transsilvane, Omnibus Christi fide-Iibus, tam presentibus, quam fut uris, presens scritpum inspec-turis, Salutem in omnium salvatore ad universorum noticiamhorum serie volumus pervenire, Quod nos literas Nobilis virimagnifici Ladislai vicewayvode recepimus in hec verba. Amicissuis honorandis, Capitulo ecclesie Transsilvane, Ladislaus deNadas vicewayvoda Transsilvanus, Amiciciam paratam cumhonore. Noveritis, quod nobis In octavis festi beati Georgiimartiris, unacum regni partis predicte Nobilibus pro faciendomoderativo Iudicio, causanti bus, in sede nostra Iudiciaria,existentibus, Johannes filius Thome de Harow personaliter,ab una parte; exaltera vero;: Dyonisius filius Dominici deHosdad, Iuxta continenciam literarum vestrarum, factaeoruodem, partium, per modum communis Inquisitionis, se-

93

.cundum proposicionem prescripti Johannis filii Thome, contraDyonisium Dominici factam, exprimencium, propositum exti-terat, eomodo, ut prefatus Dominicus pater ipsius Dyonisii cumnobili domina matre sua fuerint fratres carnales et nati Domi-nici filii Symonis rde dicta Hosdad, et prefatus Symon Igno-bilis et homo inpossessionatus extitisset prefataque porciopossession aria dicti Dominici pro lure quartalicio Avo ipsoruma primeuis parentibus, extiterit extradata. Tum pro eo tumet enim servitutis anexu pro quibusdam surnptibus pecu-niarum fuisset empta, per eundem Symonem, et ex eo ipsaporcio possession aria Jus femineum sequeretur de qua equalisporcio sibi deberet provenire, quam lure mediante rehaberevellet Dyonisio ab eodem. Quo percepto, tutor et protectorAntelati Dyonisii ipsum Dyonisium penes se habendo respon--derat exadverso, quod dicta porcio possesionaria ipsius Dyo-nisii Ius femineum non sequeretur, sed esset hereditaria, et'super hec literas haberet efficaces, quas non ad tunc, sedin termino ulteriori sibi dando exhiberet, quia ipsa Instru-mentalis exhibicio, Iuxta continencias literarum nostrarum etnostrorum Antecessorum viceway vodarum, diversis proro-.gationum cautelis et terminis intervenientibus, ad octavas festiEpiphaniorum domini, tunc extiterat eventa U), prefatus Jo-hannes filius Thome ipsa Iiteralia Instrumenta per tutorem etprotectorem Annotati Dyonisii exhibere Assumta exhiberipostulerat, Coram nobis, Et quia prenominatus Dyonisius ipsaAssumpta Instrumenta nunc et in futuro non posse exhibere,Et prefatus Actor Id quod dicta porcio possessionaria Iusfemineum sequeretur, exhibicione Iiterarurn comprobare nonposse Allegaverat, sed utraque parcium causam eandem adcornmunem Inquisicionem Assertionemque vicinorum et com-metaneorum euisdem possession is Hosdad Nobilium videlicet·Comitatos de Hunyad committebant, coram nobis, ad ipsam-que communem Inquisicionem faciendam, nostrum et vestrumhomines partibus predictis necessario destinari, nobis et regninobilibus videbantur et cum nos vestram Amicitiam diligenterrequisissemus, vos receptis literis nostris, duos homines vestrospro testimoniis fidedignos, videlicet Petrum pro predictoActore et An thonium pro in causam. Atracto, clericos de

OKLEVEL-MELLEKLETEK.

Choro vestro, cum Johanne filio Michaelis de Kemend proActore, ac Paulo filio Johannis de Rakosd pro in causamAtracto, hominibus nostris, in dictis literis vestris et nostrisseriose nominatim conscriptis ad premissa exequenda, dux is-setis destinandos. Demum prefati nostri et vestri hominesexinde reversi, vobis concorditer retulissent: Quod ipsi feriatercia proxima Ante festum beati Georgii -rnartiris, ad pos-sessionem Barcha vocatarn, Sedem videlicet Judiciariam Comi-tatus de Hunyad, ubi nobiles dicti Comitatus de Hunyadfuissent congregati, sirnul et in vicem Accessissent, 'ac par-tibus prernissis, presentibus, ab eisdem Nobilibus, primo etspecialiter : A Nicolao filio Jaka Gregorio filio jacobi Ladislaofilio Nicolai Gregorio filio Mathei Ladislao filio Pethew Ladis-lao filio Johannis Paulo filio Stephani Stephano filio Pethew,Danih, Item Matheo Gregorio filio Blasii de Kererhwr Nico-lao et Andrea de Barancha Laurencio de Bohtor, Item Phi-lipo Benedicto filiis Andree, Blasio filio Pethew, ac EgydioMarko filiis Benche Benedicto filio David Gregorio filio EgydiPaulo filio Petri Stephano filio Dominici Ladislao filio DavidThoma filio Sebastiani de Losad Bartholomeo filio ValentiniGregorio filio Pethew Johanne filio Thome Michaeli filioBartholomei Stephano et Alberto filiis Ladislai de Rakusd,Johanne dicto Zalay deEche Thoma filio Sebastiani de LosadStephano filio Petri de Bachy Johanne filio Andree de HarowPaulo filio Jacobi de Kemend Stephano filio Petri Andreafilio Stephani Mathia de Kysbarcha et Ladislao de Zalasd,pro utriusque partibus ad ductis. Qui per ipsos vestros et nos-tros homines requisiti et exarninati, ad fidem eorum deo de-bitam fidelitatemque domino nostro regi et sue sacre Coroneobservandam dixissent, ac aliis vicinis et Commetaneis cete-risque Nobilibus dicti Comitatus palam et oculte diligenterinquirendo, talem super premissis conceperissent veritatem:Quod prenotata possessio porcionaria ipsius Dyonisii filii Do-minici in eadem Hasdad habita, Ius feminem sequeretur coramnobis et regni nobilibus super eo litere vestre rescriptorialestenorern literarum nostrarum in, ~e continentes exstiteruntexhibite per nobiles prenotatos ut moris est communis Inqui-sicionis, Et: quia. prescripte partes per nos requisite super

OKLEVEL-MRLLEKLETEK. Q5

ipsam porcionem possessionariarn, plura instrumenta literaliase non .habere nee in futurum exhibere posse, rariter perexhibita iudicarant, pro eo nos unacum dictis regni Nobilibussuper premissis diu laborando ipsam porcionem possessiona-riam Annotati Dyonisii filii Dominici de dicta Hasdad interpartes prernissas, in duas partes rectas et equales, per nos-trum et vestrum Homines dividi et sequestrari cum omnibuseiusdem utilitatibus quibuscunque vocabuntur nominibus, deumet Iusticiarn habendo pro oculis, iudicantes, vestram requiri-MUS Amiciciam presentibus diligenter, quatenus, vestrummitatis hominem pro utrysque partibus fidedignum, Quo pre-sente Johannes de Dessew subnotarius et homo noster, Quinto-decimo die festi beati Jacobi Apostoli, ad faciem prenotateporcionis possessionarie memorati Dyonisii in dicta Hasdadhabite premissis partibus vel earum legitim is procuratoribuspresentibus Accedendo, dividat eandem inter partes predic-tas, in duas partes rectas et condecentes, cum omnibuseiusdem utilitatibus statuatque cuilibet parti sua Iura con-tradiccione quorumlibet non obstante, perpetuo possidenda. Etposthec ipsius porcionaliter divisionis seriern ut fuerit opor-tun urn ? nobis Amicabiliter rescribatis. Datum in Zenthemrehsecunda die octavarum festi beati Georgii martiris predictarumAnno domini Millesimo Quadringentesimo duodecimo. Nosenirn peticionibus eiusdem magistri Ladislai vicevayvode an-nuentes, unacum Johanne de Dessew, subnotario et hominesuo, nostrum hominem, videlicet Anthonium clericum deChoro nostro ad premissa exequenda duximus Transmitten-dum, qui demum exinde ad nos reversi, nobis concorditerretullerunt, Quod ipsi Iuxta continenciam prescriptarum lite-rarurn prefati magistri Ladislai vicevayvode, Quintodecimo diefesti beati Jacobi apostoli proxime preteriti, ad faciem pre-notate porcionis possessionarie sepefati Dyonisii filii Dominiciin dicta possessione Hasdad habite, pariter accepissent acipsarn porcionem possessionariam cum omnibus suis utilita-tibus et pertinenciis, vicinis et commetaneis suis universis,Circumquaque legitime convocatis, ipsisque, ac partibus pre-rnissis, presentibus, in duas rectas et coequales partes interpredictas partes divisissent, de quibusquidern duabus partibus

OKLEVEL-MELLEKLETEK.

unicuique parcium premissarum sua Iura Statuissent et reli-quissent prout in literis eiusdem vicevayvode continebatur,contradiccione quorumlibet non obstante. Datum sexta feriaproixma post festum beati Laurencii martiris Anno dominiMillesimo Quadringentesimo duodecimo prenotato. Honorabi-libus et discretis viris dominis Georgio lepes preposito Jo-hanne Cantore Stephano Custode, ac Johanne plebano deEnyd decano Canonicis ecclesie nostre existentibus,

Eredetije bdrhartyan. A fiigg~ pecset zsinorjaval egyiitt elveszeU,csupan az ezt tartott hartya aljan a ket bevag as helye Iatszik.

Eredetije sajat gyujtemenyemben.

4·

Hasdudz· Pethl} Bdlz"nt es Gergely egyz'k, - mdsik reszrlllMz'hdly es M dte, Jdnos (A ntalfl) fiat" kt'bekulnek a ko/csono-sen okozott testz' serelmek es mds erllszakoddsok mz"atl szenuedettserelmez"kre. Hunyadmegye tzsztsege ezt trdsbar: t'gazolj'a. KeltBarcsdn I478. okt. 20.

Nos Johannes de Rede vicewayuoda Transsiluanus acChristoforus de Kere Comites Comitatus Hwnyadiensis. ItemBartholomeus Chanad de alpestes ac Benedictus Briccy deLosadj Judlium dicti Comitatus, Memorie commendam us, quodValentinus Pethew, ac Gregorius similiter Pethew de Hosdod,ab vna, nennon Michael et Matheus filiorum Johannis deeadem partibus ab altera coram nobis personaliter constitu-tis pereosdem sponte confessum extitit pariter et relatum inhuncmodum, vt Ipsi super vniuersis causis factis dampnisverberacionibus injuriis nocumentis (Iracundiis P) ac sanguiniseffusionibus et quibuslibet malefactorum cornmissionibus huius-modj vique emanacionem presencium dijabolico humani ge-neris seductore, qui in excessibus hominum consuevit gratu-lacius instigare, Ipsos invicem injuriose hactenus itlatis etperpetratis sere mutuo et alternatim ac mutua vicissitudinereddidissent quietos et expeditos atque peromnia absolutos,ymmo reddiderunt et commiserunt coram nobis. Tali obliga-minis vinculo mediante, quod si ipsis in eventu aliqua par-cium predictarum prescriptas causas et quaslibet lites (8.t-huzva) lites de nouo excitare vel aliquid injurie dampnum

OKLEVEI.-MF.LLEKLETEK. 97

vel nocumenturn inferrer vel inferre rnachinaret, et hoc talispars contra partem alteram aliquo euidenti et probabili docu-mento comprobare posset, extunc talis pars sine aliqua litisprotraccione in vig'inti quinque marcis convincetur ipso facto,quarurn scilicet viginti quinque marcarum due partes- parti-bus aduersis, tercia vero pars pre scriptorum Marcarum Coiniti.et Judlium proternpore constitutis deveniat. Ad quod se par-tes prescripte coram nobis sponte obligauerunt voluntate ExBarcha feria 3-a proxima ante festum Beati Demetrii martyrisAnno domini Millesimo quadringetesimo 7-mo octauo.

Kfvul igen elhornalyosult es ugyanazon keztlH ereddvonasokkal :.pro Michaele et Joanne Antalfy de Hosdod expeditorie». Ugyanottharorn gyurupecset zsirfoltja latszik.

Eredetije papirdarabon.

5·

H .asdadi Janussy Mznaly bizonyos faldeit zalogba vetijJ,fathij/y Baldsnak. ..d megye tzsztsegenek ezen levele kil Bar-csdn I479. mdrcztus ho ro-d».

Nos Andreas de Wayca, ac Vincencius de Temeswar,Castellanj castry H wnyad, vice Comites, Item Thomas chwkade Haro, ac Matheus de Alpestes Judlium, Comitatus (ketSZQ at van huzva) hwnyadiensis Memorie commendamus.Quod Michael. Janussy de hosdad, nostram personaliter ve-niendo in presenciarn, pereundem sponte confessum extititpariter et relatum inhuncmodum, Quod ipse pro quibusdamsuis necessitatibus ipsum ad presens sumpme vrgentibuseuitandis et repellendis, Totales porciones suas possessiona-rias paternas simulcum Terris Arabilibus pratis fenetis, ex-cepta duntaxat vna t~rra Arabili in hosdad habita, et exi-stente, Cum cunctis .suorum vtilitatibus proventibus et perti-nenciis :quibuslibet Blasio Matheffy de dicta hosdad, quinto-dirnidio flor. aurj purj hungariculibus quos vtdicit abeodemplene rehabitis et persolutis vtensioni dedisset et Impigno-.rasset, Itatarnen quod dum et quocunque temporum in euentu,.prefatus Michael janussy, duas terras vnam Arabilem etaliam fenile, de prescriptis terris arabilibus et pratis prefatoBlasio Irnpignoratis, pro duobus florenis aurj purj redimendj

A hunyadmegyci tort. es reg. tars. ovkonyvc. 7

OKLEVF.L-MELLEKLETEK.

competeret facultas, extunc prelibatus Blasius frater suuspatruelis, rehabitis dictorum duorum florenorum aurj, easdemeidem, rehabita pecunia, remittere teneratur .... , Reliquasautem et residuas superftuas terras arabiles et fenilia, tern-porum in processu, dum prefatus Michael Janussy volueritsimul et semel pro Terciomedio florenis aurj purj, semperprompta in pecunia aprefato Blasio Matheffy redimere possitet valeat, Ipseque Blasius rehabita ac persoluta pecunia pre-libatas porciones possessionarias cum omnibus suis vtilitati-bus remittere et resignare teneatur, harum literarum nostra-rum testimonio presencium mediante, Datum in Barcha feriatercia (3a) post Dominicam Oculi mei. Anno domini Mi11e-simo quadringentesimo septuagesimo nono.

HatlapoD: Pro Blasio Matheffy de Hosdad Impignorat. Ugyanottharom kis pecset zsirfoltja.

Eredetije hosszukas papirdarabon.

6.

Hasdadt Janussy Mihaly a odrmegye ttsztsege eMit Bar-,san I483. /un':us 24-en elzalogosit/a GtJlyaharaszt/a nevu ke-/yen /ekv/J szlJllJ;etMdte flo, Baldzsnak.

Nos Vincencius de Themeswar, ac paulus magnus Ca-stellani castrj hwnyad, Comitesque. Ithem Thomas chwka deharo, ac Mathews de Alpestes Judlium Comitatus de Hwnyad.Memorie commendamus, quod Michael janussy de Hosdadpersonaliter nostram veniendo in presenciam, per eundemsponte confessum extitit pariter et relatum in huncmodum,Quod ipse pro quibusdam suis necessitatibus ipsum ad pre-sens vrgentibus euitandis et depellendis, quandam vineamsuam in promontoryo Golyaharaszthya vocate, habitam exi-stentem, vsque diem . . . . post festum Beatorum Petri etPauli Apostolorum nunc proxime affuturum, Nobili Blasiofilio Mathej de dicta Hosdad, pro Triginta Tribus azprtsvtensioni dedisset et Impignorasset, Talimodo quod dum etquocunque temporum in processu, Ipse scilicet Michael Ja-nussy dictam vineam suam •.... Blasio redimendj compe-teret facultas, extunc, Idem eandem Eodem rehab ita prius..... et resignare debeat et teneatur pleno cum effectu

OK1..EVF.L-MELLEXLETEK. 99

Testimonio presencium mediante Datum in Barcba feria. Japroxima ante festum Beatorum petri et pauli ApostolorumAnno dominj Millesimo Quadringentesimo octoagesimoTercio,

HatlapoD: pro Blasio filio Mathey de Hosdad Impignoracio. Ugyan-ott feher viaszszal lenyomott harom kis pecset foltja ~ toredeke.

Eredetije papirszeleten.

7·A 'lld1'megye SZeRe Ba1'csan 1500. novemlJe1'.]-dn kelt 1zaM-

rozata, mety sze1'i'nt /zasrJadi' H asdadi Dines oZ1Jegybuk mendesku Iteltelill egy bZ:1'tokkdboTlltJs£ugyben.

Nos Johannes Bykly Comes hwnyattien. Item LadislausVeres de Keresthur, et paulus Chykos de Haro judliumMemorie commendamus quod cum nos unacum nonnullisNobilibus in Sede nostra Judria constituti protribunali con-sedissemus. Tunc Nobilis dna Anna filia condam DionisiiHosdadi ut actrix ab una, necnon Relicta eiusdem Dionisii,mater videlicet .noverca eiusdem ut in causam attracta par-tibus ab altera nostram veniente, in presenciam, dominaAnna coram nobis proposuit eo modo quod Genitor suuspro honore pueUari quartam partern sue possessionis impig-norasset, quam sua noverca de manibus ipsius occupasset,quo audito, sua noverea, dixit quod non occupasset, Nosigitur proposicionibus exauditis, fidem sub termino Eidemdomine adiudieavimus, que si iurare poterit, Bene, sin autem,Solum vigore presencium in possessionem titulo pignorisintrare debeat, et quousque, de Honore sua satisfecerinttermino adueniendo ipsa domina fidem non posuisset, Ideoipsam dominam Annam, in dominio quartalitatis usque tem-pus redempcionis relinquimus. Harum nostrarum literarumtestimonio mediante, Datum in Barcha feria 3ia post omniumSanctorum Anno domini Mil1esimo Quingentesimo.

Kfvul : pro dna Anna adiudicator. Ugyanott harem kis pecsetzsfrfoltja lathat6.

Eredetije papirdarabon.

8.Bdlt"nt szentondrdsi plelJdnos is a kunyadi sztle alespwtS4

Gergely hunyad£ ple6dnoshoz tnt/zeit kvele 01'1'01, MD Q Itastl4lJir

100 OKLEVEL-l\lELLEKLETEK.

boldogsdgos szuz tisztelete1"e emelt templom1iak kt"k ta1"toznak alakosok kozul.

Valentinus plebanus de Zenthandras, necnon vicearchidia-conus Sedis Hwnyad, Salutem et sinceram in domino kari-tatem ac mandatis diligenter obedire. Noveritis quomodoaccedendo nostri inpresenciarn nobilis Georgius gergffy deHosdath et Emericus Mathefy (in predicta Hosdath - e sza vakathuzva) de eadem exposueruntque nobis gravi querela quo-modo fforent nonnulli Homines, in predicta Hosdat videlicetMichael(a) (J)anossi Relicta condam Anthoni pethw (JohannesGalffi e nev athuzva) Gregorius eliber Michael eliber, Franciscuseliber Georgius Antalffy et Vincencius Gergerfy, qui debitoresecclesie bte virginis in dicta Hosdat fundate essent, quoshomines a jJ1"tsttntS temporibus ammonuissent ad satis facien-dum ipsi vero non curassent sed contumaces fuissent, quareigitur vobis commissimus et mandamus sub penis Triummarcharum, quatinus hominibus supradictis debitoribus ecclesiebte virginis firmissimum inponatis interdictum ecclesiasticum,quousque de predictis debitoribus ecclesie satisfecerint, Datumex Zenthandras in Sabbato Septuagesime Anno domini Mil-lesimo Quingentesimo Tercio, Ithem istos intelligatis cumtotis familiaribus domorum suorum denuntiasse in ecclesta.

Honorabilis domine huic Michaeli Janussi firrnissimumt·nte1"d£ctum teneatis quia istam Literam invigore volumushabere valete in festo Germani episcopi et confessoris 1,50,6,

Honorabili domino Matheo plebano de H wnyad Annonro lxmo.

Kfvul : Honorabili domino Gregorio plebanus de H wnyad patri suiin xpo (Christo) potex. Lezaro s papirba nyomott gyun'ipecsH. melyena V beta latszik.

Eredetije 4·ret papiron, nyilt alakban.

9·

Vdrmegye tisztsegenek Barcsds« I5IO. november 26-an keltbizonysdglevele arrdt, hogy hasdadr: Bako Edltnt egy a Kerek-ka,rasztban levll sz/JIl!Jenek ke1'ttese miatt lakostd1"sa Imre ellenIt"ttakozdst emelt.

OKLEVEL-MELLEKLETEK. 101

Nos Ladislaus de Folth Comes Comitatus Hwnyadyensis.Item Gregorius de Hosdath Et Georgius de Bachi JudliumEiusdem Comitatus, Memorie commendamus, quod prefatusGregorius Judex coram Nobis fassus est, fassionem talem.Quod Nobilis Valentinus Bako de Hosdath, coram Ipso,Nobilem Emericum de eadem, ne sepes sive Materies Vine-arum suarum, in Kerekharazth existentes habitas, ad vineassuas, devolveret, imponeret et declinaret prohibuisset etcontradixisset, quidem prohibuit et contradixit, coram prefatoJudlium Vigore et testimonio presencium mediante. Datumex Sede Barcha feria 3ia proxima ante festum Beati AndreeApostoli Anno domini Millesirno Quingentesimo decimo.

Kivu) ugyanazon kez : pro Valentino Bako par. Ugyanott. haromgyiirupecset zsirfoltja.

Eredetije keskeny papirszalagon.

10.

Pathocllt" Peter, Hunyad-vdranak vdrnagya s Hunyad-l1zegye /iJlkellJ ntpenek az erdelyt" va.ida kulOnos megbizdsdbolflJvezere 11tenedtktevelet alltt k£ BaktJ Imre s tobbek reszere,kz"k Hunyad udrdba okroket szdllttanak. Kelt a va.ida tdbortilJan,PathochZ" bzrtoka Hyregkd ((frogd) kozeleben, IS I4. evben.

Petrus Pathochi Comes et Castellanus Castri Hwnyadyen-sis ac ex speciali Mandato domini waywode Transsilvaniensisetc. Belliductor gencium Comitatus predicti Hwnyadyensis,presentis exercitus, universis et Singulis levatoribus et sol-Iicitatoribus, Eiusdem exercitus, et Aliis cuiusvis status etcondicionis hominibus presentes visuris, salutern cum favore.Quoniam Nos, hos Nobiles, Ernericurn, Paulum Andream Bako,de Hosdath Petrum de Rakosd, Johannem Kerek de Echi,Michaelem de Dedach, Johannem Pethe de dicta Rakosd,Johannem Iiteratum Notarium nostrum, ac Thodor de Bodog-ffalwa, familiares nostros, cum quingentis bobus et pecoribus,pro ad conservacionem et sustentacionem Castri opidi Hwnyad,duximus Transmittendos, pertju£rimus ideo vos et nihilorninusinpersona dicti domini waywade vobis committimus, quotinusprefatos farniliares nostros, cum prescriptis bobus et pecoribus,

loa

ut premittitur adlocum quo transrnissi sunt, pacifice abire ettransire perrnittatis et perrnittifaciatis, quinquid si necessariumfuerit eisdem omni adiutorio et subsidio esse velitis et debea-tis, secus non faciatis presentibus perlectis exhibenti restitutis.Datum in loco Castrametacionis prefati domini wayvode propepossessionem Nostram Hyregdh vocatarn, Anno domini Mil-lesimo Quingentesimo decimo quarto.

Szoveg aljan fekete viaszba nyornott gyurupecset toredeke.Eredetije papirdarabon.

II.

Hasdadi Dines /ednya Anna j'eri. Brancsikai Mt'hdlynezdlogba vet" aiJ,at' orokseget Hasdadon, E1'r81 a 11legye-i iteloszeklevele kelt Barcsdn I5I6. ianudr 8-drl.

Nos Petrus Pathochi de Irewgdh Comes et Castellanuscastri Hunyadyensis Item Gregorius de Hosdath et Michaelde Kysbarcha Judlium eiusdem Comitatus, memorie commen-damus, quod Nobilis Domina Anna filia nobitis quondamDionisii de Hosdath, Relicta quad am providi Blasii Havazde Branchka. nunc censors cuiusdarn Michaelis de eademBranchka, coram nobis personaliter constituta, fossa est spontein hunc modum. Quoniam ipsa, totalem illam quartam parternin totalibus porcionibus possessionariis prefati condam Dionisi,videlicet genitoris sui, in predicta possessione Ho sdath exis-tentem habitam, quam ipsa tam quam hornini Ignobili maritataet nupta, Juridice de ..... totali porcione possessionariapredicti condam sui genitoris detinuisset, Nobili Emericode Hosdath pro florenis Novern, pignori duxisset obligandam,hoc . 0 ••• 0, quod dum et quando prefata domina redimereposset, extunc annotatus Emericus vel eiusdem pueri rehabitisprius prescriptis novem florenis, eidem pacifice remittereet resumifacere deberet et teneatur, testimonio presenciummediante. Datum Ex Sede Judiciaria Barcha feria 3a proximaante festum Beati Pauli primi Heremite Anno domini Mil-lesimo Quingentesimo decimo sexto.

Kiillapon ugyanazon kez : pro Emerico de Hosdath. Ugyancsakkiillapon feher viaszba nyomott 3 kis gyurupecset toredekei,

Eredetije keskeny papirszeleten.

OKLEV~L-M ELLEK LETEK. 103

12.

Tartaima alant van kiteve. Kelt Barcsd« 15/6. /eb'l'utirIto 2s-en.

Nos Petrus Pathochy Comes et Castell anus CasrriHwnyadyen sis item Gregorius de Hosdath et Michael deKysbarcha Judlium eiusdem Comitatus, Memorie commen-darnus per preserrtes quod Nobilis domina filia condamMichaelis Janossy, consors Nobilis Mathei Also de .Hosdath,et Georgius filius condam Alberti Fekethe, ex Nobili condamdomina Elisabet similiter filia predicti condam Michaelis J~nossyprocreatus In personis quorurnlibet filiorum ac fratrum suorum,in nostram personaliter venientes presenciam, per eosdemcoram nobis sponte confessum extitit in hunc modum, QuodIicet de totalibus porcionibus et iuribus possessionariis prefaticondam Michaelis videlicet genitoris ipsorum, de honoribuspuellaribus et vestituris, nulla hactenus impensa fuisset satis-factio, tamen nunc Nobiles Ernericus, Mathias et Petrus deeadem Hosdath, in quos legittime prescripta totalis porciogenitoris ipsorum condescensa esset, de huiusmodi honoribuspuellaribus ac vestituris eisdem plenariarn atque omnimodaminpendissent satisfaction em, ob hoc ipsi de huiusmodi satis-factione prefatorum Emerici ac Aliorum prescriptorum modisomnibus et ad plenum contenti, eosdem quitos, expeditos etperornnia absolutos et reddidissent et commisissent proutcoram nobis reddiderunt et comrniserunt, Nichilominus pre-dictus Georgius, certorum quorundam sex bovum cum prefatisEmerico et ceteris, aliam causam haberet; de quibus quidembobus, idem Emericus et ceteri rursum contentum reddiderunt,ipse etsdem contentus, eosdem superinde quittos reddidit coramnobis et per omnia, absolutos harurn nostrarum vigore ettestimonio literarum mediante, datum ex sede judiciaria Barchaferia tercia proxima ante dominicam Letare Anno dominiMillesimo Quingentesimo decimo sexto.

Kfvul : ugyanazon kez : pro Emerico de Hosdath expediter. MAses kesdbbi kez : 1514 (hibas) Hosdati ioszagbol valo Leany negyed-nek s ruhanak ki fuaetessirdl valo Quietanciaja, lmrenek, Matyasnakes Peternek.

Eredetije papiron nyilt alakban kis negyedret,

oKLEvEr~-:\IELLEKLETEK.

13·

Hosdild£ iliatkiffy· Imre saidt is test'lJirez"neVeben tZ:la/0!fZaidveti erdlJsegei't a megye Itsztsige elDt.tBdcstban I5 23. ,lanudr 23-dn;

Nos Andreas.Titeratus de Zenthyrnreh et Johannes Bekws,Castellani comites que castri Hvnyadyensis Item Paulus deHosdath et Petrus Bereczky de Haro Judlium eiusdem Comi-tatus. Memorie comrnendarnus quod Nobilis Emericus Matheffyde Hosdath, in personis cunctorum fratrum et ' suorumcoram nobis personaliter constitutus, Siluas et Nemores ipso-rum, in tenutis eiusdern possession is existentes habitas, qua-litercunque norninatas, ab extraneis commetaneis hominibus,in una Marca Argentei, et ipsi fratres in seipsis, in unofioreno, in duobus Corniti, in tercia vero partibus fratribusIpsis prohibuit et contradixit, inhibendo et contradicendopublice et Manifeste coram nobis testimonio presenciummediante. Datum in' possessione Baachi feria tercia proximaante festum Beati Fabiani et Sebastiani Martyrum Annodomini Millesimo Quingentesimo Vigesimo tercio,

Kiillapon Iezarclag' alkalmazott, egyma s folott feher viaszba nyomotharom kis gyilrupecset toredekei.

Eredetije kis szelet papiron.

14·A vdrmegye megnevezett tzszte£ ellJtt Bdcstban I5 23. mdfus

5-en kelt zdloglevil, mely szerent rdkosdi Chozar Peter elzdlog'O-slt.la !Jl,zonyos .faldet Bdnydsz Istvdn1'lak.

Nos Andreas Iiteratus de Zenthymreh et Johannes Bekws,Castellani ac Comites castri Hvnyadyensis Item Paulus deHosdath et Petrus Bereczky de Haro Judlium Euisdern Comi-tatus, Memorie comrnendamus, Quod Nobilis Petrus Chazarde Racosd Coram Nobis personaliter constitutus spontaneasua voluntate, confessus est eomodo. Qualiter ipse pro quibus-dam suis necessitatibus expediendis, quamdam unarn Terramarabilem suarn, in tenutis dicte possessionis Racosd existentemhabitam, Nobili Stephano Banyaz de 'eadem Racosd, pro-quatuor fiorenis ac denariis 4 decim, plene ut dixit ab eodemreceptis et levatis, pignori duxisset obligandam. Eomodo;

105

quod dum et quando, prefatus Petrus Chazar, vel sui Heredesredimere possent, extunc annoratus Stephanus rehabitis priusprescriptis quatuor· florenis ac denariis 4 decim, paratis inpecuniis, eidem pacifice remittere et resumifacere debeat etteneatur. Vigore et testimonio presencium mediante. Datumin possessione Baachi feria tercia Ante dominicam Ascensionisdomini, Anno eiusdem 1\11.Quingentesimo vigesimo tercio.

Eredetije papirdarabon.

IS·Bariabdssy Leonard erdely£ alvalda birdskodZ:k lzasrJad':

Bako A ndrds es Antal es A ntalffy Gyorgy kozt egy kerekharasztt:szllill mzatt j"almerult ugyben. Kelt az okmany D~vdn, ,1523.

, .majus 29.

Nos Leonardus Barlabassy de Hederfaya, Vicewayvodatranssiluanus, Siculorumque Vicecomes etc. Memorie com-mendamus per presentes, quodcum ..... nobiles Andreaset Anthonius Bako de Hosdad, velut in causam attracti,contra et adversus nobilem Georgium Anthalffy de eademHosdad, ut actorem racione et pretextu violente occupacioniscuiusdam particule terre seu vie, intra metas eiusdem posses-sionis Hosdad, in comitatu Hwnyadiensi existentis habiteKerekharazth vocate, que videlicet via, ipsum Georgium An ..thalffy, ad vineam suam eodem nomine appellatam et silvamduceret, quamquidem viam, idem Georgius Anthalffy actor,antea a prefatis ...Andrea et Anthonio Bako, in causam attractis,super certam particulam vinee eodem nomine utputa Kerek-harazth vocitate t per modum concambialis permutacionisemisse et mutuasse dicebatur, in sentencia capitali, ex eoquein arnissione capitum, ac cunctorum iurium possessionarium,et rerum ac bonorum ipsorum quorumlicet convicti exti-tissent et agravati, qua racione ad instantem et legittimampeticionem eiusdem Georgii Antha:lffy actoris, per nos iudi-cialiter detinerifacti, et usque tercium diem iuri reservati, ipsovero tercio die instante, causa fiendae pacis exmissi fuissent,Nosque eisdem certum tempus concordacionis concedissemus,tandem hiidem Andreas et Anthonius Bako nostram perso-

106 OKLEVEL-MELLEKLETE K.

naliter venientes in presenciarn, sponte et libere confessi suntet retulerunt eomodo, quodquia prelibatus Georgius An-thalffy, ea omnia que ipsi in premiss a occupacione, et pro-sequucione presentis cause, contra eundem patrassent etcommisissent, eisdem indulsisset, et viam ipsis perrnanereposse promisisset. Obhoc et ipsi de huiusrnodi beneficiis eius-dem immemores et ingrati esse nolentes, quinpocius frater-nali Zelo eundem decetero prosequi et amplecti volentes, inhorum recompensam, pretactam particulam terre, seu viam,sirnulcum vinea, per quam eandem viam commutaverant Ke-rekharazth ut premittitur vocatas eidem Georgio Anthalffy,ac heredibus et posteritatibus eiusdem perpetuo et irrevo-cabiliter concessissent et contulissent, insuper in et ad sorternredempcionis literarum nostrarum senten.cionalium, quam adcapita ipsorum, racione previa extraxerat, Tres florenos dareet persolvere promisissent et assumpsissent, casu vero quohydem Andreas et Anthonius Bak o, temporum in processu,in premissis persistere, et ea firmiter observare nollent, nonpossent, seu non curarent quovismodo, vel aliter contra eun-dem Georgium .Anthalffy, aut heredes et posteritates eiusdern,racione premissorum, aliquarn comminacionem facere atten-tarent vel molestiarn inferrent, extunc habita prius per eun-dem Georgium Anthalffy, aut heredes suos superinde legittimacomprobacione, in eadem sentencia, qua nunc, convincerentur,et convinci deberent eofacto, ad que premissa hiidem Andreaset Anthonius Bako, personalibus eorum astanciis sese sponteobligarunt coram nobis, harum nostrarum vigore et testi-monio literarum mediante. Datum in oppido Dewa, feria Sextaproxima, ante festum Sanctissime Trinitatis, et IndividueUnitatis, Anno Domini Millesirno Quingentesimo VigesimoTercio.

Pecset a szoveg aljan zold viaszszal papirba nyomva s teljesen epallapotban.

Hatlapon egy kesiSbbi kez rovid tartalornjegyzeket Irt az okmanyra.magyar nyelven. Eredetije negyedret nyilt alakban, papiron.

OKLEvEr.-MELLEKLETEK. J07

16.V.-Hunyad jlJblrdja s eskudlet: ellltt Tlterek Pdl Is Ge1'gely

d£dk elzdlogosltjdk a ((Sosszek,) dullJben, Hasdad Izaldra kOzele-ben, egy lolduket hasdad': Imr« nevu nemes emIJernek. Okmdnyket V.~Hunyadon, 1526. dPrt'1 o-dn.

Nos Ladislaus Cheztho Judex, ceterique Juraticives oppidiHvnyad, Memorie commendamus perpresentes, quod providiPaulus Therek necnon Gregorius literatus, nostri cohospites,coram nobis personaliter constituti, onera er quelibet grava-mina, cunctorum fratrum et consanguineorum ac filiorum suo-rum, si in subscriptis persistere nollent, super se recipiendo,spontanea eorundem voluntate sunt confessi in hunc modumqualiter ipsi pro quibusdarn eorundem necessitatibus expe-diendis, quandam parriculam terre ipsorum fenilis, in terri-torio Sos'zek vocato, inter metas possession is Hosdath abunaac quasdam terras arabiles, providi Jacobi Henter, similiternostri cohospitis, parte ex altera existentem et adiacentem,simulcum cunctis suis utilitatibus, nobili Emerico de Hosdathet per eum suis heredibus universis, pro tribus fiorenis, pleneut dixerunt abeodem receptis et levatis, perhennali videlicetprecio, dedissent, vendidissent et perpetuassent, prout dede-runt, inscripserunt, et perpetuaverunt, tarnquam pTopriumius eorundem hereditarium, coram nobis, iure perpetuo, etirrevocabiliter tenendam, possidendam, pariter habendam, nullopenitus contradictore apparente, vigore et testimonio harumliterarum nostrarum mediante. Datum in dicto oppido Hvnyad,feria sexta proxima post festum Resurreccionis domini, Annoeiusdem Millesimo Vgentesimo Vigesimo Sexto.

A feher viaszszal szoveg alatt lenyomott pecsetnek mintegy felevan meg.

Eredetije negyedret papiron,

17·Hasdadt.' Im1'effy And1'ds Is An/ai, 1Jalam;n~Arso Andras

a gy.-/en'rvdrt.' kdptalan el81t 1530. mdjus kin dllaldnos meg-nata/mazdst adnak az okmdnyban mel"nJaelteknek, kill IlOzlUFarkas Fulop losdd,~ Kutny Ferencz jejlru,ZI: nunyatl",elYe-be/iek.

IO!S OKLKVEL-MELI,.EK~ETEK.

Nos capitulum ecclesie Albensis Transsilvane. Memoriecommendamus quod Nobiles Andreas et Anthonius Imreffyde Hosdath, ac alter Andreas Arso de eadem, coram nobis.personaliter Constituti, in omnibus Causis ipsorum, et earumArticulis, tam per ipsos contra alios, quam per alios quospiamcontra ipsos, in quibuslibet terrninis, coram quovis Iudice etIusticiario Regni Ecclesiastico videlicet et Seculari a datopresencium per Annicirculum motis vel rnovendis sese mutuoItem Egregios ac Nobiles Joannem Both de Zeplak, MathiamPorkolab de Wyfalw, Nicolaum Myske de Rago, PhilippumFarkas de Losad Franciscum Kwthy de Feyerwyz, et Provi-dum Ambrosium Byro de Zenthymreh fecerunt constituerunt·et ordinaveruot ipsorum veros et legitimos procuratores, Ratumatque firrnum se promittentes habituri, Quicquid per eos, seualterum Eorum, aut ipsorum procuratores, Simul vel divisimExhibitorum videlicet seu: Exhibitoris presencium actum fac-tum et procuratum fuerit in Causis ipsorum prenotatis, DatumIn Crastino Festi Beatorum Philippi et Jacobi apostolorum,Anno Domini Millesimo Quingentesimo Tricesimo.

Pecset a hatlapon feher viaszszal papirba volt nyomva, de teljesenlemallott.

Eredetije papiron, nyilt alakban.

18.

Antalfft Janos elzdlogo${t/a egy sz8111J/tftccFe/erkegyallya"dullJben, sa/at leanya Veront"ka-Petko Ferencznenek. Ok,1zany kila vd,megye tz"sztsegeelOtt Pestesen, 1531. nov. e r-en,

Nos Andreas Barathffy et Michael Erdely Comites Comi-tatus Hvnyadiensis item Petrus Bereczki de Haro ac Ste-phanus de Nalacz Judlium ejusdem Cotus, Memorie commen-damus quod Nobilis Joannes Anthalffi de Hosdath coram nobis.personaliter constitutus est confessus eomodo, Qualiter ipsepro quibusdam suis Necessitatibus expediendis, quandam Vineamsuam sub Feyerheghallya, existentem et habitam, simulcumsuis Emolumentis Nobili domine Veronice, filie sue, consortiFrancisci Pethew, de dicta Hosdath, ac suis heredibus protribus florenis, plene ut dixit ab eadem receptis et Ievatis,pignori duxisset obligandam hoc modo quod dum et quando.

OKLEVEL-MELLEKLETEK.. IOC)

predictus Joanne~ aut sui heredes redimere possent, extuncAntelata domina Veronica aut ipsius protes, rehabitis priusprescriptis tribus florenis, paratis scilicet in pecuniis eidempacifice remittere et remittifacere debeat et teneatur testi-monio presencium mediante. Datum in Pesthes, feria terciaproxima, ante festum Clernentis Pape Anno domini MillesimoQuingpntesimo Tricesimo primo.

Kivu}: pro domina Veronica Impignor. Ugyanott a hatlapon feh~rviaszba lenyornott harem kis gyiirupecset nyomai. Eredetije keskenypapirszeleten.

19·Bdlz"nt diva,' plibd,los Is Hunyadmegye alleveltdrnoka, uala-

21tznt Ferencz rdkosdt: presbtter elOtt a kasdadi osszes nemessegbtuJ1ZYosjizetisekre kotelezi magdt, saidt pllbdnusok Mdtyas sal-ldrt'uma fe/eben. Kelt, I533. /unt"us 22-en.

Valentinus plebanus de Dewa et Vicearchivarius Comi-tatus H wnyadiensis etc. Recognoscimus per presentes QuodNobiles universi de Hosdath, fecimus tale pactum Coramdicto Vicearchivario et discreto Francisco presbitero de Ra-chosdh, ac Ceteris nobilibus de Hosdath fatemur et obligamus110S Solvere ad diem Nativitatis VIrginis Marie fruges Cubu-lis, Singuli, partern mediam et urnas quilibet unam enuste,pro Sallario Mathie plebanis nostri condam, et Singuli d.(enarios i) Quinque pro Garas, Sine omni lite Et Rixia EidemSigismundo Nagy de Hosdath persoluere exquo idem Mathiaspresbiter Arendavit et convenit cum eodem Sigismundo coramnobis. Super quibus damus idem Sigismundo signaturamNostram et eciam de expensis florenorum Sex fecimus adsolucionem diem Quinturndecimum, convencio vero facta estdie dorninica, que dies feria decem Milium Martirum 1.5.3.3,Qui vero persoluere neglexerit duplum persolvere teneatur.

Feher viaszszal a szoveg aljan lenyomott es meglehet6s ep gyiiril·pecset,

Eredetije negyedret papiron, nyilt alakban.

20.

A I9. szdm' alatt': okmdnyban vdllaltokotelezeltsegekre nis"IJek£adott nyugtarodny. K elsegtelenul teMI I533. evben vagy II ko,uldllittatott kt: Ferencz pap ilt mar mint pestesi lelkesz 'ria mardt.

110 OKLEVEL.MELLEKLETEK.

Venerabilis domine hos conscienciose Rescribo Qualiterhonorabilis dominus Mathyas presbiter Infrascriptos Nobi-les: videlicet Petrum, Mathyam Andream et Anthonium,Blasium et Peirum Bako, Andrearn similiter Bako, Ambro-sium Nagb, Sigismondum Nagh, Relictam Dionisi, Matheumcum filio suo, et Fabianum condarn similiter cum duobus filii5,

Paulum Byro, Franciscum Za7., Andream Elyber, BlasiumTherek, Johannem Pethew, Joannem Lireratum LadislaumOlah Franciscum Buczyko, et Vincencium Innoxios sibi ipsiin presencia mea commisit.

Folytatva a hatlapon : Isthos coram Nobis dominus Mathyas psbrExpedites Reddidit et absolutos et ipsi In Noxios fore. Bee Franciscusprsbr de Rakosd plbanus In alpestes Manu proprija.

Eredetije kis papirszelet.

21.

Osztoztatd partl1ZCSa hasdadt' A nta(fi es Bako csalddok /avat"tt"lletlfleg. Kelt Gyaluban, 1548. mdfus 7.

Frater Georgius Episcopus Waradiensis, Thesaurarius,Locumtenens Reginalis Maiestatis et Illustrissimi filii sui, acin Regno Hungarie, et Transsilvanie Judex generalis etc.Nobilibus Luce litterato, Valentino, Galffy, Francisco Nagh,Michaeli Pethew, Francisco Elyber, et Michaeli Byro, Salutemet favorem, Dicitur nobis in person is Nobilium Blasii Bako,Ladislai Antalffy, Anthonii Imreffy, Gregorii Imreffy, PetriHosdathy, Mathie Hosdathy, filiorum Nobilis quondam LuceAntalffy de Hosdath, Qualiter iidem exponentes, Cum Nobili-bus Petro Bako, Jacobo, Joanne, Francisco et Paulo Bako deHosdath, In sessionibus, ac terns arabilibus, cultis et incultis,fenetis, silvis, et vineis in facie possessionis predicte Hos-dath, et intra metas territorii eiusdem possession is Hosdath,in comitatu Hwnyadiensi, existentibus, adiacentibus ipsosexponentes cum prefatis Petro, Jacobo, Joanne, Francisco, etPaulo Bako, equali iure concernentibus et comrnunibus, achactenus indivisis medio vestri divisionem habere vellent, lureadmittente, Igitur Requirirnus vos et Nichilominus Vobis harumserle authoritate nostra qua fungimur committimus, Quatinusacceptis presenti bus Sub oneribus alias in talibus observari

OKJ~EvtL·:\IELLEKLETEK. III

solitis, Simul vel duo vestrum, ad prefatos Petrum, ]acobum,Joannem, Franciscurn, et Paulum Bako accedentes, ammo-neatis eosdem ibidem, ut ipsi premissam divisionem dietisexponentibus medio vestri dare et concedere debeant et tene-antur, Qui si fecerint bene quidern, alioquin Evoeetis eosdemad decimum quintum diem, a die huiusmodi Evocacionis vestreipsis fiende computandum nostram in presenciam, racionemsuperinde reddituri, Certificantes eosdem ibidem ut sive ipsitermino in predicto coram nobis compareant sive non, Nosad partis, comparentis instanciam id faciemus in premissis,quod dictaverit ordo Iuris, Et post hee vos Seriem huiusmodiAmmonicionis Evoeacionis et Certificacionis vestre, ut fuerltexpedita, Nobis terminum ad predictum fide vestra mediante,referre vel rescribere debeatis, et teneamini, Secus non facturipresentibus perlectis exhibenti restitutis. Datum in Gyalw feriaSecunda proxima post testum Invencionis Sancte Crucis Annodomini Millesimo Quingentesimo Quadragesimo octauo.

Pecset a szoveg aljan voros viaszszal papirra nyomva, de korvo-lai ki nern vehetok.

Eredetije papiron nyilt alakban.

22.

Osztoztatd pa1"ancs a bent megnevezett atyafiak /avat"t t"lle-tllieg. Kelt Gyu,lajehe1"vd1"tt, I548. nov. 26.

Isabella dei gracia Regina Hungarie Dalmacie Croacie etc.Fidelibus nostris Nobilibus Luce literato Jacobo Bako Valen-tino Galffy, et Georgio Eliber de Hosdath. Salutem et gra-ciam. Exponitur Maiestati nostre in personis Nobilium Gre-gory Anthalffy Andree et Michaelis filiorum Eiusdem deHosdat, Qualiter iidem exponentes, medio Vestri cum Nobi-libus Athonio Imreffy, Joanne, Stephano, et Petro filiis Ejusdem,de sepedicta Hosdath, fratribus ipsorum condiuisionalibus intotalibus ipsorum Bonis et Iuribus porcionibusque possessio-nariis in possessione Hosdath, Iamfato in Comitatu Hunya-diensi existente habita Necnon terris arabilibus etc. rectifica-cionem limitacionem ac commensuracionem habere vellentlure admittente. Fidelitatibus igitur Vestris harum serle fir-miter committimus et Mandamus etc. Datum Albe Julie Sabato

112 OKLEVEL-MELLEKLETEK.

In Crastino festi Sancte Catharine Virginis Anno DominiMillesimo Quingentesimo Quadragesimo octavo. Lecta. Paria.

Eredetije felfv papiron hosszaban Irva.

23·

Ittlet, lIlel), altai eskutdrsak 1nellelt leteendli .Ioeskzt itelte-'£k nemely elveszetteknek z"ttlt levelek kerdestben. I{p,lt Szamos-{alvQ1z, I 5.f..9./unt"us 24-.

Ladislaus Mykola de Zarnosfalwa Vicelocumtenens Re-ginalis Maiestatis et Illustrissimi filii sui ac in Regno Trans-silvanie Viceiudex generalis etc. Nobilibus Benedicto de I{ys-barcha, Georgio Bachy, Michaeli Pysky, Thome Marthon deLosad, Joanni Chenther de Pesthes Joanni Zabo de Rakosd,Stephano Zeyki de Zeykffalwa, et Sebastiano Barra de Ra-kosd, Salutem et amiciciam paratam cum honore, NoveritisQuod nobis feria sexta proxima post festum Corporis Christi.unacum nonnullis dominis et Regni nobilibus pro faciendomoderatiuo iudicio Iudicio (igy) causantibus in sede nostraiudiciaria sedentes, Anthonius literatus de Coloswar, pro no-bili Benedicto filio nobilis condam Anthon)' Anthalffy deHosdath, cum nostris vt Actore ab vna, Ac Valentinus Bwsterypro nobilibus Petro et Jacobo Bako de Hosdath Similiter cumnostris litteris procuratorys veluti In causam attractis parti-bus ab altera, Iuxta continencias litterarum EuocatoriarumReverendissimi domini nostri graciosissimi domini Locum-tenentis, In figura nostri Iudicii comparentes, procurator pre-fati Actoris in persona eiusdem proposuit, Quod universelittere et Iitteralia instrumenta factum Iurium possessionariumipsius (expon. athuzva] Actoris in facie Possession is Hosdath,ac territory eiusdem In comitatu Hwnyadiensi existentishabite, tangencia et concernencia, aput nobilem (Franciscum,kihuzva s folibe Irva) Thomam Anthalffy fratrem natu maio-rem dicti Actoris, habite fuissent, Qui ad peticionem In cau-sam attractorum, easdem litteras et instrumenta eisdem Incausam attractis ad videndum et perlustrandum exhibuisset,Qui quidem in causam attracti easdem litteras tractassent etinterpretari eciam fecissent, Quo tempore Bine quedam littere

OKLEVEL-:\IELLEKLETEK. 113

Actoris, factum Iurium possessionarium predictorum Acto-ris tangentes, Altere quibus mediantibus fratres generacioniseiusdem actoris contractum huiusmodi Iniissent, Ne In Boniset Iuribus eorum predictis Lirnitacio et Iirnitacionis commen-.suracio ac Rectificacio vnquam fieri possit, E Numero aliarumlitterarum perdite fuissent, Que aput manus eorundem In.causam attractorum haberentur et ab eis easdem litteras Actorrepetere vellet lure admittente, Quam proposicionem prefatiactoris, (quia, kihuzva) procurator In causam attractorum quiasimpliciter negauit (et ab eis, kihuzva s folejiik irva) et anobis Iuxta Regni consuetudinem contentaque Decreti Iudi--cium et iusticiam sibi elargiri postulauit, Propterea Nos Iudi--cando commissimus eomodo vt singuli Incausam attractorumsingulis quinquaginta nobilibus in toto centum Nobiles facien-tes sibi similibus, Super eo Quod ipsi predictas litteras actorisnon habuissent nee haberent, nec eas suppressissent, nee igne·eas conbussissent, Tercio die proximo post festum Bead Bar-tholomei apostoli proxime affutururn coram vobis in posses-sione Bach)', Sacramentum prestare debeant et teneantur, Adcuiusquidem Sacramenti deposicionem audiendam Vos depu-tauimus, Igitur requirimus vos et Nichilominus vobis harumserie authoritate domini nostri graciosissimi qua fungimur com-missirnus Quatinus acceptis presentibus sub oneribus alis intalibus obseruari solitis, Simul vel duo vestrum ad Locum etterminum prenotatos accedere, Ibique Juramentum attracto-rum modo premisso coram vobis vnacum suis coniuratoribusdeponendum audire et Recipere, Et posthec vos huiusmodiJuramentalis deposicionis seriem cum nominibus et cognomi-nibus coniuratorum vt fuerit expedita nobis ad octauum diemdiei deposicionis Juramenti, fide vestra mediante, referre velrescribere debeatis et teneamini. Secus non facturi presenti-bus perlectis exhibenti Restitutis, Datum in Zamosffalva Tercio-die termini prenotati, Anno domini Millesimo Quingentesimo'Quadragesimo Nono. Lecta.

Pecset fekete viaszszal szoveg' aljan papirba nyomva, melyazonbanlevalt. Az oklevel hatara kesdbbi kez a tartalom rovid kivonatat ra-jegyezte.

Eredetije nagy alaku fei{v papiron.

A hunyadmegyei tort. es reg. tars. evkonyve.

OKI,EVEL-~fE,.1..EKLETEK.

24·

Isabella kt1-dl),ne ufra j"olvetelt' s t"llelve tatzo parancsa BakoPdl is az Anlaljiak jJoTcben. Kelt Deodn, I5.f.9. aug. I7.

Ex commissions sucre 1l1'ateslatts Regt'1zalt"s pro/J1't'a.Isabella dei ~ratia Hungarie, Croacie etc. Regina, fidelibusnostris, nobilibus Michaeli Peteo, francisco nagh et alterifrancisco eliber de Hosdath, salutem et graciam, dicitur nobisinpersona fidelis nostri nobilis pauli bako de eadem Hosdath,qualiter superioribus diebus, nohiles Mathias, Petrus, Emeri-cus, Antonius, Gregorius, ladislaus, blasius, franciscus ste-phanus, et barbara relicta Antonii Antalffy, franclscus et bene-dictus filii eiusdem relicte, thomas, augustinus et michael filiiquondam luce antalffy de dicta Hosdath, nescitur qui bus rnotirespectibus, Inpresencia domini Vicelocumtenentis nostri, etfily nostri charissirni eundem exponentem in certis Iudiciorumoneribus oneratum et aggrauatum fecissent, quum tamen prae-fatus exponens memoratus matiam, petrum, emericum, etceteros inpraesenciam euisdern domini Vicelocumtenentis noncitasset neque euocasset vllo modo Et ob hoc jdem paulusbako vt sese predictis oneribus, legittime possit expurgare~memoratos matiam pet rum emericum et ceteros Inprzesenciaeiusdem domini Vicelocurntenentis nostri lure in causa con-tendere vel1et, Ig'itur Vestris harum serie firmiter commit-timus et mandamus quatenus presentibus requisiti acce-datis coniunctim vel diuisim quo propterea necesse fueritaccedentes eosdern Mariam petrum Emericum et reliquos pre-notatos contra et adversus eundem exponentem ad secundumdiem proximum post festum Natiuitatis beatissirne VirginisMarie, dicti domini Vicelocumtenentis nostri et filii nostricharissimi euocetis Inpresenciam racionern eiusmodi grauaminiset oneris Judiciarii reddituri et posthec seriem exeracionis (sic)vestre vnacum Nominibus et cognominibus evocatorum ter-minoque Id. d. Vicelocumtenenti fideliter rescribatis Datumex oppido nostro Dewa Sabbato proximo post festum asurnp-tionis Marie Virginis Anno domini Millesimo quingentesimoquadragesimo nono.

OKLEvtL-~ELLiKLETEK.

Eredetijc pecset n~lkU1 negyedret nyilt aJakban. Ketsegtelenul azegesz szoveg' Isabella kiralynd sajatkezu irasa, Mi kitlinik vonasainakegybevetesebdl.

25·

Bako 'Jakab egeszen dtari/a kerekkarasztz: sz/}ll!JetA nta/jiBeneriek~lek, mert az nekte megkegyelmezett. Kelt SzamosjalvdnI549. szeptel1zber I2.

Nos Ladislaus Mykola de Zamosfalva, VicelocumtenensReginalis Maiestatis et Illustrissimi filii Sui, ac in RegnoTranssiluanie Viceiudex generalis etc. Memorie commendamusper presentes, quod Nobiles Benedictus filius Nobilis condamAnthony Anthalffy de Hosdath, pro se personaliter ab vna,ac Jacobus Bako de eadem Hosdath partibus ab altera, Nos-tram personaliter venientes in presenciarn fassi sunt, et re-tullerunt in hunc modum. Quod licet in quadam causa interipsas partes racione cuiusdam vie kerekharazth vocote, queex possessione eadem Hosdath ad vineas eodem nomine ke-rekharazth vocatas euntes ducit, coram nobis mota et perNos adiudicata, idem Jakobus Bako contra eundem Bene-dictum Anthalffy in Sentencia Capitali, et Ammissione vni-uersorum Bonorum, et Jurium possessionariorum, rerumquemobilium et se mouencium, iudicio nostro mediante conuictus,et ad instanciam eiusdem Benedicti Anthalffy, per Nos cap-tus, et tribus diebus, apud manus nostras iudiciarias detentus,Et tandem manibus eiusdern Benedicti Anthalffy ad luendampenam per Nos decretam, per Nos traditus fuerit, idem tarnenBenedictus Anthalffy ad peticionem et intercessionem non-nullorum dominorum, et proborum virorum Capitale Suppli-cium eiusdern Jacobi Bako vnacum vniuersis Illis porcionibusque ex Bonis et iuribus porcionibusque possessionariis, re-busque mobilibus et se mouentibus eiusdern Jacobi Bako,Virtute prernisse late nostre Sentencie ad racionem ipsiusBenedicti Anthalffy aufferri potuissent et possent eidemJacobo Bako condonasset, et relaxasset, Ita tamen vt idemJakobus Bako summam Homagy sui florenos scilicet Sexa-ginta Sex in duobus terminis eidem Benedicto Anthalffyvsque festum vtpote Beati Nicolai Episcopi proxime affutu-

8-

116 OKI.EVEL·MKLLEKLETEK.

Tum sex florenos, vsque festum vero Natiuitatis Christi scilicetproxime affutururn residuitatem integre persoluere teneaturIncuius quidem hornagy refusionem si Nobilis Lucas Litte-ratus onus Birsagiale in quo idem Benedictus Anthalffy,vnacum certis suis fratribus iudicio nostro mediante proxirnisdiebus contra eundem Lucarn litteratum conuictus est, infauorem Jacobi Bako reflectere voluerit Benedictus Anthalffyaccept are debe at, et cum defectu illius fiat solucio hornagy,si vero prernissam solucionem homagy sui, Jacobus Bakovsque festum predictum Natiuitatis Christi negligeret, nonposset vel non curaret premisse late nostre Sentencia ob-noxius sit, Ex verso idem Jacobus Bako, totum et omne iussuum si quod in quadam vinea ipsius Benedicti Anthalffyin modum orti sepibus circumdata Kerekharazth vocata, inTerritorio possessionis predicte Hosdath adiacente habuissetvel habere speraret eidem Benedicto Anthalffy suisque he-redibus, et posteritatibus vniuersis iure perpetuo dedisset etcontulisset testimonio presencium median teo Datum in Zarnos-falva, feria quinta proxima, post festum Natiuitatis Beatis-sime Virginis Marie, Anno domini Millesirno Qu;ngentesimoQuadragesimo Nono. Lecta.

Pecset zold viasasaal a szoveg' aljan kozepett papirba nyomva, demely lernallott.

Kivu! kesdbbi kez altaI; A 1549 Bako Jakab az kerek harasztbeli reszit egeszen Antalffi Benedeknek az Antalffi Antal fianak , es fiuag marade kinak adgia, hogi meg engedett az fejinek.

Eredetije negyedret papiron.

26.

A z A ntaljiak es Lukacs dz"dk is tdrsai koztz· porbe1t, »o-"ed mulasztdsa s tudatlansdga mz'att, pordi/laSt parancs. KeltSza11Ws/alvdn 1549. szept. 12.

Ladislaus Mykola de Zamosfal va, Vicelocumtenens Re-ginalis Maiestatis et Illustrissimi filii sui, Ac In RegnoTranssiluanie viceiudex generalis. etc. Nobilibus franciscoNagh de hosdadt Blasio Therek, Michaeli Byro, Joanni Zabode Rakosd, petro fanchy, et Laurencio pethew de Rakosd,Salutem et Amiciciam paratam cum honore,· Dicitur Nobis

· ,OKLEVRL-MELLEKLETEK.

in personis Nobilium Gregorii, petri, Mathie, Emerici Ladis-lai, Blasii, francisci, Benedicti, alterius francisci, Stephani,Thome, Augustini, et Michaelis Anthalffy de hosdath, Quali-ter diebus Superioribus Nos in quadam causa inter ipsosexponentes vt Actores ab vna, Ac Nobiles Lucam Literatumet franciscum Byro de hosdath veluti in causam attractorumpartibus ab altera, racione certorum negociorum in allis lit-teris nostris Adiudicatoriis denotatorum mota et per Nosadiudicata, Ex eo quod procurator eorundem exponenciumcertas Raciones et Allegaciones quas in deffensione causaipsorum Allegare, et proponere debuisset ex quadam suasimplicitate et irnpericia ommisisset et ob hoc eisdem expo-nentibus factum fuisset per Nos Judicium onerosum, Cumtam en si procurator eorundem exponencium premisse cause,debito, vt debe bat modo, inuigilare et Superintendere Sciuis-set et potuisset, Sperassent se, et causam ipsorum premissamcontra partern aduersam defacile deffendere poruisse, proutposse Sperarent eciam de presenti vnde Requisiri sumuspro parte et in person is dictorum exponencium, vt eisdemsuperinde de opportuno iuris remedio, et de gracia NouiJudicii prouiderernus, vigore cuius Annotatos aduersariosipsorurn, pro habendo in premissa causa Nouo iudicio no-stram in presenciam ad certum terminum citari possit,Quorum postulacione tanquam iusta, et legittima admissa,Requirimus igrtur vos et Nichilominus vobis harum serieAuthoritate domini nostri graciosissimi, qua fungimur com-mittimus, quatinus Acceptis presentibus, sub oneribus Aliasin talibus obseruari solitis, simul vel duo vestrum ad pre-fatos Lucam Litteratum et franciscum Byro accedentes, Am-rnoneatis eosdem dicatisque et cornmitratis eisdem verbonostro vt ipsi vigesimo die A die felicis ingressus Reueren-dissirni Domini Locumtenentis domini nostri graciosissimi inhoc Regnum Transsiluanie causa in premissa Nouum Judi-cium recepturi, predictasque Litteras nostras Aduidicatoriasexhibituri in presencia eiusdem domini nostri graciosissimicomparere debeant, et teneantur Certificantes eosdem ibidemvt siue ipsi termino in predicto coram Eodem domino nostrograciosissimo compareant, Litterasque predictas Adiudica-

118 OKLEVEL-MELLEKLETEK.

torias exhibeant sine non, Ipse id faciet in prernissis quodiuris erit ordo, Et posthec vos seriem huiusmodi Ammoni-cionis Et certificacionis vestre, vt fuerit expedita, Eidemdomino nostro graciosissimo terminum ad predictum fidemediante refferre vel Rescribere debeatis et teneamini, Secusnon facturi, praesentibus perlectis, Exhibenti restitutis. Datumin Zamosfalwa feria quinta proxima post festum NatiuitatisBeatissime Marie Virginis, Anno domini Millesimo, quingen-tesimo quadragesimo Nono. Lecta.

Pee set zold viaszszal szoveg aljan papirba nyomva, mely levalt.'Eredetije nagy negyedret papiron, nyilt alakban.

27·

A "ntalji Gergely es tarsa'i ellen k£adolt taizo jJarancs.Kelt Szamos/alvan 1549. november 2.

-, Ladislaus Mykola de Zamosfalwa Vicelocumtenens Re-ginalis Maiestatis, et Ilhistrissimi filii sui Ac In RegnoTranssiluanie Viceiudex Generalis etc. Nobilibus Luce Lite-rato, Blasio Galffy, Jacobo Bako, Francisco Horwath, Mi-chaeli pethew de Hosdath Petro Fanchy, Laurencio Pethewde Rakosd. Salutern et Amiciciam paratarn Cum honoreeDicitur Nobis in persona Nobilis Benedicti Anthalffy deHosdath Qualiter Idem exponens Nobiles Gregorium, Ma-thiam, Petrum, Emericum, Anthonium Anthalffy de eademHosdath Racione Certorum Negociorum Coram declaran-dorum Nostri in presenciam In causam conuenire Ac ex-parte Eorundem a Nobis Judicium et Justiciam habere velletJure Adrnittente, Igitur Requirimus vos et Nichilominus vobisharum serie Authoritate domini nostri graciosissimi qua fun-gimur. Committimus. Quatinus acceptis presentibus Suboneribus alias in talibus obseruari Solitis Simul vel duovest rum Ad prefatos, Gregorium, Mathiam, Petrum, Erneri-cum, Anthonium Anthalffy Accedentes, Ammoneatis eosdemdicatisque et committatis Eysdem verbo -nostro vt· Ipsi de-"cimo quinto die a die Ammonicionis vestre Ipsis fiende com-putando, personaliter vel per procuratorem Eorum Legittimumad actionem et acquisicionem prefati Exponentis de lure

OKLEVEJ.-~1 ELUiKLE·rEK. 119

Responsuri et exinde A Nobis Judicium et Justiciam Re-eepturi coram Nobis cornparere debeant et teneantur. Etpost hee VO~ Seriem huiusmodi vestre Ammonieionis etEuocacionis vt fuerit .expedita Nobis terminum ad predictumfide vestra mediante Reff'erre vel Rescribere debeatis etteneami ni. Secus :non facturi presentibus perlectis ExhibentiRestitutis. Datum in Zamosfalwa Sabatho proximo post fe-stum Beatorum omnium Sanctorum Anno domini MitlesimoQuingentesinlo Quadragesimo Nono. Leeta.

Pecset Iekete, helyesebben tan sotet laid viaszszal a szoveg aljanpapirba volt nyornva , de a papir levalt : mindamelletr a pecserlenyomatmajdnem tisztan kivehetd.

Eredetije feltv papiron keresztbe irva.

28.

Warkock Tamds, bz."kari /lJtspan Is Isabella kirdtyn8 ma--_gyarorszdgr: /lJhadvezlre, Nag'Y Tamas szeketyhitiz' .vdrnagynakadomdnyt ad cgy hdzra, szlJlBkre s !oldekre. Kelt VdrationI557. iulz"us 2I.

Nos Thomos Warkoch Comes Comitatus Bihariensis etrnaiestatis Reginalis In Regno Hungarie Capitaneus Sup-premus, etc .Memorie commendamus tenore presencium signi-ficantes Quibus Expedit Vniuersis Quod Nos debitum ha-bentes respectum ad preclaram fidem et fidelium seruiciorumgratissima cumulataque merita Nobilis thorne Nagh Castel-lanis (igy) Castelli nostri Zekelhyda Que Idem Nobis proIocorurn et ternporurn diuersitate non parcendo person is Re-busque Suis cum Summa Semper fidelitatis perseueranciaExhibuit et impend it Quorum intuitu nosque volentes eumgracia et Iibera litate nostra prosequi, Domum Igitur illam·quam expropria sua expense ex Nouo fundamento in pos-sessione hologd in fine. platee eiusdern possession is a parteCiuitatis Zekelhyda erexit inperpetuo cum libertate et tituloNobilitatis, Cum Vinea in promontorio Sancti michaelis Ar-changeli sita et plantata ac aliis vineis vinearumque pro-montoriis, Item et duodecim Jugera terrarum arabilium vide-licet duo Jugera in Imolos cum feneto Kyszigheth, Infine.Kantareth« vero Sex. Jugera terrarum In Kystlulekhata que

't10 OKl.EVEL·~ ELLtKLETEK.

duo Jugera et in ludasAa/a similiter duo Jugera et fenetumBtmgp Q%OtI reflle vocatum, Simulcum aliis vtilitatibus scilicetterris arabilibus cultis et incultis agris pratis pascuis fenetissiluis nemoribus aquis fluuiis piscinis piscaturis et earundemlocis lacubus arundinetisque, Generaliter vero quorumlibetvtilitatum et pertinenciarum suarum intigritatibus QuouisNominis vocabulo vocitatls ad easdem de iure et abantiquospectantibus et pertinere debentibus, in filios filioruru etheredum post heredes dedimus donauimus et contulimus, lmodamus danomus et conferimus Jure perpetuo et Irreuocabili-ter tenendas possidendas pariter et habendas Saluo Jurealieno. Hocque Insinuamus vt Si qui ex Successoribus nostrisipsum de prescriptis donacionibus nostris eicere vellet, alitereieere nequeant, nisi trecentos flor. in auro puro sibi depo-nant. Harum nostrarum vigore et testimonio literarum me-diante Datum Ex Arce Waradiensi 2 I die Mensis JuliiAnno domini 1557.

ad Relacionem Michaelis Nezdei Secretarii etc.Egesz IV papir elsd oldalan hosszaban. Az IV ket levelet a szcveg'

aljan lenyomott gyiirupecset fogja ossze.

29·

Hasdadl,' Gergwr 'Janos, Imreft Antal, Palfl Imre Is'PetlJ Istvan resze1'e k£dliitott level. hogy 235 db.. iuhat"kkat avdsdrokon megj'elenhessenekes azokat eladhassak. Kelt VzzaknanISS8. okt. 24.

Georgius Hamwai Camerarius transsiluaniensis etc. Vni-versis et Singulis Carnerariis vbique Constitutis Salutem.Noueritis presentes videliceth Joannem Gergwr AnthoniumImrehffi Emericum .Palfi et Stephanum Petew de Hosdathnegociateres in camera Wyzaknensi Emisse Simul Ducentoset Triginta Quinque Oues vbique clementis Principis LocisCamerariis Libere vendere deducique per Mittatis et per Mittifaciatis presentibus perlectis exhibenti restitutis Datum Wyz-akne feria Secunda Ante Simonis et Jude 1558.

Pecset a papir bevagott es folbajtott szelere benyomva. Eredetijepapirszeleten.

OKLEVEL-MELLEKLETEK. 121

30-A nlaifi verseg .iavailJan eszRozlendIJoszMtyi'gazltds ;,dnti

pa,anes. Kelt Gyula/enervd,tt rS59. augusztus r-In.Isabella dei gracia Regina Hungarie, Dalmatie, Croacie

etc. Fidelibus Nostris Egregiis et Nobilibus, Casparo Boron-kay Castellano Arcis Hwnyad, Georgie Eliber Jacobo Bakode Hosdath Johanni Konya et demetrio Chonocosy Judlium,et Valentino Chonokosy Vice comitis Comitatus Hwnyadyen-

4sis. Salutem et graciam, Exponitur Maiestati Nostre inpersona Nobilis Petri Anthalffy de dicta Hosdath, Qualiteridem Exponens cum Nobilibus Anthonio Anthalffy itemPetro. Stephano, et Jobanne filiis eiusdem necnon GregorioAnthalffy ac aliis quibus competit fratribus vt puta suiscondiuisionalibus in totalibus Siluiis, RulJetis ac Vineis ipso-rum in territorio possession is Hosdath in dicto ComitatoHwnyadyensi existentibus habitis, indiuisis Rectam ac equa-Iem diuisionem In diuisis vero rectificacionem Sequestracionemet limitacionis commensuracionem habere vellet Jure admit-tente fidelitatibus igitur vestris harum serle firmissime com-mittimus et mandamus quatinus acceptis presentibus statim.sub oneribus alias in talibus obseruare solitis simul velduo Vestrum Erga prefatos anthonium anthalffy. PetrumStephanum et Johannem filios suos ac Gregorlum Anthalfy,ac alios fratres condiuisionales ipsius Exponentis. quos vide-licet id Negocium concerneret, accedendo, ammoneatis eos-dem dicatisque et committatis Eisdem verba Nostro filiiqueNostri Serenissimi Regio vt ipsi premissum diuisionem inindiuisis in diuisis Rectificacionem vero Sequestracionemque,et. limitacionis commensuracionem in prescriptis Siluis Ru-betis ac Vineis ipsorum annotato Exponenti admittere debe-ant et teneantur. Qui si fecerint Bene quidem alioquin euo-cetis eosdem ad tercium diem termini futurorum Judiciorumpro dominis Nobilibus Transsiluanie cellebrandorum in cu-riam Nostram filiique Nostri Serenissimi Regis Nostram sci-licet in Presenciam Racionem Superinde reddituri, Cernfi-cantes Eosdem ibidem, vt siue ipsi termino in prescriptocoram Nobis compareant Siue non. Nos ad partis compa-

uz OKLEVEt-MELLKKLETEK.

rentis Instaneiam id faciemus In premissis, quod Juris eritordo et post hec Vos seriern huiusrnodi Ammonicionis euoca-cionis et certifieacionis vestre vt fuerit expedita Nobis fidevestra mediante reffere vel rescribere debeatis et teneaminiSecus non facturi Presentibus perleetis Exhibenti restitutisDatum Albe Julie feria tercia proxima post festum BeateAnne Martyris Beatissime Virginis Marie Anno DominiMillesimo quingentesimo quinquagesimo Nono. Lecta.

Kivul ugyanazon kez : Paria literarum Reginalis MajestatisEredetije papiron, nyilt alakban.

3 I.

POTu/ltdst' parancs Kereszturz' K.rislijne s tdrsa, vala1nt1ztFu,rka J'akab is tdrsai kozt a vdrmegye 1"til/Jszekenle/o!)" porre'Z.:onatkozolag.K~lt Gyula/eker'Vdrtt I559. november 6.

(J)oannes Secundus dei gracia electus Rex HungarieDalrnacie Croacie etc. Fidelibus nostris Egregiis et NobilibusComitibus vicecomitibus et Judlium ac Assessoribus Comi-tatus hwnyadiensis Salutern et graciam. Exponitur Maies-tati nostre in personis Nobilium Mulierum Magdalene Re-licte Nobili con dam Christophery de Kereszthwr ac Beatricisfilie Nobilis condam Valentini Weres de Eadem KerezthwrConsortis vero Nobilis Joannis Antalffy de Hosdat Qualitervos diebus proxime Superioribus in quadam causa inter ipsasexponentes vt Incausam Attractas Ab vna, ac Nobiles Ja-coburn Fwrka Nicolaum et Joannem filios condarn Matthie,ac Nicolaum horwath franciscum Kerezthwri et GeorgiumWadassi de Eodem kerezthwr veluti Actores portihus ab aliaRacione Certorum Negociorum vobis Bene Cognitorum motaet per vos adiudicata ex eo Quod eedem exponentes Causeipsorurn debito vt debuissent modo Inuigilare nequiuissentEisdem onerosurn quoddam per vos factum fuisset Judicium.Cum Tamen se Eedem Exponentes, premisse Cause ipsorumdebito prout debebant modo Superintendere et Inuigilaresciuissent et potuissent Sperassent se et Causam ipsorumpremissarn Contra partem Aduersarn defacile defendere po-tiusse prout posse Sperarent eciam de presenti. Supplicatum

OKLEVEL-MELLEKLKT~K. 12J

itaque extitit Maiestati nostre pro parte et in personis An-notatorum exponencium vt Nos Eisdem Superinde de graciaNoui Judicii prouidere dignaremur. Et Quia vniuersos CasusNociuos quorumcumque fidelium Nostrorum in Judiciis emer-gentes Semel virtute Noui Judicii Reformare Soliti sumusAd Quod de Antiqua et A probata Lege Regni huius nostriHungarie Admissimus. Supplicacione igitur Ipsarum Expo-nencium Tanquam Justa et Legittima Clernenter exaudita etAdmissa fidelitatibus vestris harum serie firmiter Commit-timus et Mandamus quattenus Acceptis presentibus in primaSede vestra judiciaria primitus post horum exhibicionemcellebranda partibus pro dictis vel Earundem Legittirnisprocuratoribus Coram vobis vocatis Auditisque parcium Ip-sarum Nouis proposicionibus allegocionibusque et ResponsisAdrnissis Edam si necesse fuerit. Quibusuis testibus fidedig-nis et probabilibus documentis Causam parcium prernissaminter Eosdem (non obstante Prorogatorio Judicio vestro)Secundum deum et Eius Justiciam deuno et Ex Nouo Reui-dere discutereque et Adiudicare. Et S1 qua parcium huius-modi Vestro Nouo Judicio non Contentabitur, Extunc vosCausam Eandem simulcum tota sua serie Noue Adiudicacio-nis vestre et processibus exinde Qualitercunque Secutis InCuriam no-tram Regiarn nostrarn videlicet in presenciarnMaturius discuciendam grauamine parcium Absque ornni Adterminum in Literis vestris partibus prefigendum Transmit-tere Modis omnibus debeatis et teneamini Secus non facturipresentibus periectis Exhiberuibus Restitutis Datum AlbeJulie feria Secunda proxima post festum Beatorum omniumSanctorurn Anno domini Millesino Quingentesimo Quinqua-gesimo Nono. Leota.

Pecset voros viaszszal papirba nyomva a szoveg aljan,Eredetije nagy negyedret papiron, nyilt alakban.

•32•

1560 Zent Vyd nap eloth valo pynteken.My elotthwnk Dauid myhal eloth es Fanchi Janos eloth

dedacby myklos eloth B . . . sy Janos eloth ez ket fel Fe-rencz Peter vgy mynt felperes, Baehy Janos es Antalffy

.OKLEVEL-MELLEKLEIEK.

Janos: felesegek kepeben vgy mynt alperesek tottenek jllyenvegezesth ewth zaz forynt kevtel alat hogy az alperesektartozzanak az felperesnek fl. xiiiy,: felet Nagh Bodogh azzonnapyan fyzessek megj felet Zent Marthon napjan, valamellykfel megh nem allona ez Zerzesth megy maragyon az ewthzaz forynthon,

Kivu}: mas szinten re~i kez altaI: Antalfi Janos Nagj Janosfelesegek ketes levelek.

Eredetije hosszukas darab papiron.

33·Hasdadi Antalfi Jdnosne plenipote'lztzaja a bent megneve-

zetlek l"eszel"e.Kelt Gyulafekervdrtt 1560. junt'us 10.

Nos Joannes Secundus Dei gratia Electus Rex Hun-garie Dalmacie Croacie etc. Memorie Commend. perpresentesquod fideles nostri nobiles nicolaus Zabo et Joannes ZalasdjComites Lucas literatus notar. et Joannes Konya de AlpestesJudlium comittus Hwnyadien. fideliter rescripserunt nobis inhunc modum Ouomodo nobilis domina beatrix alias Anna-consors nobilis Joannis Anthalffj de Hosdat feria Quintaproxima post festum Sacrissimi pentecostes domini in oppidoHwnyad coram ipsis personaliter constituta In omnibus Causissuis et Earundem articulis Tam per ipsam Contra alios Quamper alios quospiam contra ipsam in quibuslibet TerminisCoram Quouis Judice et Justiciario Regni Ecclio videlicet etSeculari a predicta feria Quinta per anni Circulum motis velmouendis primum eadem domina prefatum dominum et maritumSuum item Egregios et Nobiles Laurencium Thetej de bekenJoannem Dopzay de Kerezthur gasparum peres de Horwathnicolaum Vesseleny de gyeke gasparum bola petrum litera-tum de Negerffalw Joannem Fanchy de gosdowa JoannemRadychych et benedictum literatum de gald Josam literatumde bessenyu Valentinum Pothok de galthw Nicolaum Ibranymatthiam aczel Joannem valentinum et balthasarern KemendjCasparum barchyay Ambrosium konya de Alpestes Andreamkonya de eadem Matheum azthalos et Ambrosium Nagh deRakosd Joannem bachy Thomam literatum de Sarpathakgregorium Sennyey de Sard Joannem Hoggyay Anthonium

OKLEVEI.·l( ELLE KLETEK.

leorincz de Dalnok georgium Thamas de Kybed (vagy Kybes)et nicolaum Kowach de wagas fecisset constituisset et ordinasset.suos veros et legittirnos procuratores Ratum atque firmumse promittens habitura Quicquid per predictos suos procura-:teres simul vel diuisim Exhibitoris videlicet vel Exhibitorumpresencium actum factum et procuratum fuerit in causis suisvniuersis. Datum Albe Julie feria Secunda proxima post domi-nicam Trinitatis Anno domini Millesimo Quingentesimo Sexa-.gesimo. Lecta.

Pecset a szoyeg aljan voros viaszszal papirba nyomva, mely azon-ban levasott.

Eredetije papiron nyilt alakban.

34·EIt"ber Tamdsne es Hosdathy BoldzzsdTne oTok aron elad-

jak Hasdadon jJuszta nevi}, ./alureszben lev/}, nemest" curiajokat.Oklevel kelt Bdcsz"ban I56I. fanudT I5.

Nos Nicolaus Zabo Ragusmius prouisor et Joannes Zalasdjde Zalasd Comites Comitatus, et Castellani castri Hwnyadien-sis, Item Joannes Konya de alpesthes, et Balthasar Kopazde Wad, Judlium Comitatus eiusdem memorie commendamusperpresentes, quod nobiles domine Catherina Thome Eliber,ac Margaretha Balthasaris Hosdathy de eadem Hosdathnobilium consortes, alias Relicta prouidi condam ValentiniWayda conciuis et inhabitatoris oppidi Hwnyad. filie condamLaczko olah ex nobili domina Elizabeth filia olirn nobilisMichaelis Anthalffy de dicta Hosdath in suis ac filiorumfiliarumque suarum personis coram nobis personaliter con-stitute sponte et libere Sunt confesse et Retullerunt hocmodo quod ipse procertis et arduis suis necessitatibus expedien-dis, vnam curiam suam nobilitarem in superiori fine posses-slonis Hosdath in puzta existentern habitum alias eisdem deporcione possession aria nobilium Luce et Anthony Anthalffycessarn, et prouenientem, nobilibus Anthonio Anthalffy acStephano et Joanni filiis suis et per Eosdem heredibus etposteritatibus suis vniuersis pro ftorenis quinque et denariisviginti quinque plene vt dixit ab eisdem receptis et leuatisvendidissent, et perpetuassent, imo vendiderunt perpetuauerunt

126 OKLEVEL-MELLEKLETEK.

et inscripserunt, coram nobis in filios filiorum beredumqueproheredes jure perpetuo et irreuocabiliter tenendam possi-dendam pariter et habendam nullo penitus contradictoreapparente Harum nostrarum vigore et testimonio parciummediante. Datum ex Bachy feria tercia proxi ma post festumBeati Pauli primi heremite Anno domini Millesimo Quin-gentesimo Sexagesimo primo.

Feher viaszszal a hatlapra nyornott kis 1O'url!pecseteknek csaknerni nyoma latszik.

Eredetije 4-ret papiron nyilt alakban.

35·Gdlji Ferencz elad egy szllillt Hasdadon a Hudycza kegy-

jokon. Oktlldny kelt Bdcst.oan 1563. md/us 25.Nos Demetrius Pestheny Prouisor, Joannes Zalasdy et

Thomas Weegh Comites comitatus et castellani castri Hwnya-dyensis, Item Joannes Konya et demetrius de cholnakos Judliumcomitatus eiusdem Mernorie commendamus perpresentes quodnobilis franciscus galffy de Hosdat, in sua ac Bartholomay,filii condam Blasii galffy personis nostram veniens in presen-ciam, sponte et libere fassus est et retulit eo modo, Quodipse pro certis et arduis suis necessitatibus expediendis, vineamsuam in promonthorio Hosdat penes Hudycza existentem, nobiliMattheo Literate de eadem Hosdat, et per eum Heredibuset posteritatibus suis vniuersis pro floreno vno, et denariisviginti quinque, plene vt dixit ab eodem receptis et leuatisvendidisset perpetuasset et inscripsisset, prout inscripsit ven-didit et perpetuauit, Jure perpetuo et Irreuocabiliter, tenen-dam, possidendam, et habendam, Harum Nostrarum Vigoreet testimonio presencium mediantibus. Datum in Bachy feria3cia proxima ante festum Sacri Pentecostes Anno dominiMillesimo Quingentesimo Sexagesimo tertio,

Hatlapon egeszen ujabbkori kez altai a tartalom rovid kivonata;ugyanott a feher viaszba lenyomott harorn kisded pecset toredekei.

Eredetije papirszeleten.

36.A 'Od.,megyeti's~tslge ellltt nasdad£ Petll Ferencz is Istudn

eiatJnak egy sulJdt egy lorin/on ugyancsak otlant" Mdtyds dt"dR-naR. ORlIldny kll Bdcsiban 156J. mdjus 25.

Nos Demetrius Pestheny Prouisor, Joannes Zalasdy etThomas Weegh Comites comitatus et castellani castri Hunya-dyensis, Item Joannes Konya et Demetrius de cholnakosJudlium comitatus euisdem memorie commendamus perpre-sentes, Quod nobilis Franciscus ac Siephanus Peteo de Hosdat,sponte et libere fassus est et retulit eo modo, quod ipsi procertis et arduis eorum necessitatibus expediendis, domumrnichaelis Peteo vnam videlicet Subam, iuxta estimacionemproborum hominum nobili mattheo Literate de eadem Hosdat,et per eum heredibus et posteritatibus suis vniuersis proBoreno vno et denariis viginti quinque plene vt dixerint abeodem receptis et 1euatis perpetuauerunt, harum Nostrarumvigore et testimonio presencium mediante, Datum in posses-sione Baehy feria 3cia proxima ante festum Sacri PentecostesAnno domini Millesimo Quingentesimo Sexagesimo tertio.

Hatlapra nyomott harorn gylirlipecset oyomai.Eredetije negyedret papiron nyilt alakban.

37·H 'asdadt' Pet3 Istvan is fia Ferencz o,ok dron eladjdk

ne1I'le~Z:curt%kat. Okmdny kil Bdcsiban J564. majus 9.Nos Demetrius Pestheny prouisor, et Joannes Pokay

Comites comitatus et castellani castri Hunyadyensis, ItemStephanus Bencze de alpestes, et michael Royka - de NalaczJudluim comitatus eiusdem memorie commendamus perpre-sentes, Quod prescriptus Stephanus Bencze Judlium coramnobis personaliter constitutus fassus est et retulit hoc modo,Quod nobiles, Stephanus Peteo et filius eiusdem Franciscussimiliter Peteo de Hosdat, coram ipso fassi fuissent et retulis-sent hoc modo, Quod ipsi pro certis et Arduis suis Neces-sitatibus expediendis, terciam partem vnius fundus, seu Ses-sionis Curie Nohilitaris, in possessione Hosdat predicta incomitatu Hwnyadiensi, penes domum et curiam nobilitaremMatthei Literati in eadem possessione Hosdat residentem,existentem habitarn, prefato Mattheo Literati, et per eumheredibus et posteritatibus suis vniuersis, pro florenis Quatuor.plene vt dixissent ab eodem receptis et leuatis, perpetuassentet inscripsissent, Imo perpetuaverunt et inscripserunt coram

128 OKLEVEL-MELLEKLETEK.

nobis, Jure perpetuo et irreuocabiliter tenendam possidendam,pariter et habendam, Coram nobis harurn Nostrarum vigoreet testimonio presencium mediante datum in Bachy feriatercia proxima ante festum Ascensionis domini, Anno euisdemMillesimo Quingentesimo sexagesimo Quarto.

Kiviil mas kesdbbi kez : Contractualis super venditione mediaspartis Sessionis Stephani Pethd et filii Francisci penes curiam MatheiLiterati pro fl.. 4. eidem Matheo Literati de Hosdat in anna 1565. (hiba).

Eredetije kis negyedret papiron, nyilt alak kUls81eg lez;ir6~ 3 kis~"yiiriipecset feher viaszba lenyomva.

38.

Antalji 'Janos kereszturt" Veres Martont kt"eligtt£ bt"zonyosingokra nez1Je.Kelt I565. md/us 6.

Notum sit omnibus quibus expedit quod ego JohannesAnthalffy de Hosdath contentum feci de omnibus rebus quetuleram de Kereztvr nobilem martinum veres filium StephaniVeres de eadem Kereztvr : Hec composicio facta est coramNobilibus Paulo bako et andrea Anthalffy de Hosdat, queres date sunt ad manus nobilis Johannis Veres de Kerezthvrfilio valentini veres dominico die que vocatur Misericordia:anne domini 1565. fuerunt duo boues duo tulok vocati vnamvitulam octo oues quinque porcos ad vnum aratrurn perti-nentes ferri duo.

Eredetije papirszeJeten.

39·OsztoztatOparancs Imrefi A ndrdst is tobbeket Z:IJetlJket

szlliwe nez1Je.Kelt I57 I. szept. 28.Stephanus Bathori de Somlyo Wayuod Transyluanus

et Siculorum Comes etc. Egregiis et nobilibus volphango etvalentino Rakosdi de eadem Benedicto Gregorio ac PetroPete, nec non francisco similiter Petho et Caspari nag depredicta Hosdath Salutem et fauorem. Exponitur nobis inpersona Andreee filii quondam gregorii Imrehffy filii olimemerici similiter Imrehffy de Hosdath progeniti. QuomodoIpsecum nobilibus Anthonio filiopraedicti emerici olim Imrehffy,

OKLEVfL-MELL~KLETEK. 129

et filiis Petro Joanne praedicti Anthony Imrehffy de Hosdath,nee non Stephano filio quondam Stephani filii olim AnthonyAntalffy, ratione quarundam vinearum duarum in promontoriopossessionis Hosdath et in Comitatu Huniadiensi existentiurnhabitarum quandam diuisionem habere vellet Jure admittente.Pro eo requirimus vos et nihilominus Authoritate nostra quafruimur Committimus et mandamus firmissimequatenuseet. Da-tum Albae Juliae die vigesima octaua mensis Septembris Annodomini millesimo, quingentesimo Septuagesimo Primo. Lecta,

Kivu) mas, kesdbbi kez: Diuisionale Andrez Imreffi contra AntoniumImreffi et Stephanum Antalffi. Pecset nyoma nem latszik.

Eredetije papiron nyilt alakban.

40•

Vdlasztott b£rdk elBtt kelt bekeegyezmeny irdsba foglaldsDt,d1Ztz'parancs. Kelt Gyulafekervdrtt 1572. mdrczt"us21.

Stephanus Bathor de Somlyo waiwoda Transsiluanuset Siculorum Comes etc. Egregiis Nobilibus Balthasari PetroKopaz de wad Caspari More de olah Brette, FranciscoBakoehsde Eadem Jacobo Joanni Bako de Hosdath. Halmagy Bayesdide Eadem Gywla de Bayesd et Joanni Vitan de EademSalutem et fauorem. Exponitur nobis in persona NobilisLadislaiZeik de Zeikfalwa qualiter annis Superioribus inter ipsumexponentem ab vna, ac Nobilem Michaelem Zeik de EademZeikfalwa partibus ab altera certi arbitri per Ambas partesvnanimiter electi quandam diuisionem certarum rerum Bono-rumque et Jurium possessionariarum. Ac certam etiam com-positionem fecissent super qua quidem diuisioneetcompositioneet compositione (sic) iidem Arbitri Literas superinde testi-moniales sub sigillis suis A nnotato Michaeli Zeik dedissentet concessissent quibus Literis ipse exponens quo ad prcesenspro Jurium suorum tuitione plurimum indigeret vnde velletIdem exponens paria Earundem Literarum testimonialiumsub sigillis dictorum Arbitrorum emanari medio vestri prose ab Annotato Michaele Zeik hahere et emanari facereJureadmittente, ab hoc vobis harum Serle Committimuset man-damus firmiter vt acceptis praesentibus statim simul vel duovestrum sub oneribus alias in talibus obseruari solitis erga

A hURyadmegyei lOrt. e. ria. l'n. '\·k6nyve. 9

130 OKLEVEL-MELLEKLETEK.

praefatum Michaelem Zeik accedendo Ammonetis Eundem,dicatisque et Committatis Eidem verbo nostro vt ipse pariaprescriptarum Literarum Testimonialium apud se habitarumsub sigillis prefatorum Arbitrorum fide Eorum mediante con-scribenda dicto exponenti Juris sui ad Cautelam dare etConcedere modis omnibus debeat et teneatur. Qui si feceritbene quidem Alioquin Euocetis Eundem ibidem ad octauamdiem diei huiusmodi Euocationis vestre ipsi fiende compu-tandam In curiam nostram scilicet in presentiarn preuiamrationem coram Iatius dec1arandum Judicium Recepturus.Certificantes Eundem ibidem vt siue ipse termino in predictocoram nobis compareat siue non Nos ad partis compareru isinstantiarn Id faciernus in premissis quod Juris dictaueritordo. Et post hec vos seriem huiusmodi AmmonitionisEuocationis et certification is vestre vt fuerit expedita NobisTerminum ad predictum fide vestra mediante referre velrescribere debeatis et tenearnir i. Secus ne feceritis. Presen-tibus perlectis exhibenti Restitutis. Datum Albe Julie feriaquarta proxima post Dominicam oculi Anno domini Millesi moQuingentesimo Septuagesimo Secundo.

Eredetije felly papiron, hosszaban Irva, pee set nelkul.

41.

Osztdly z"rdnlt: bz"rol:parancs. Kelt Gyzela_feltlrvarott 1577.1nartz"us I9.

-Christopborus Bathory de SomIyo, voiuoda Regni Trans-siluanie, et Siculorum Comes etc. Egregiis Nobilibus, Fran-cisco Petheo, Lazaro et Francisco Galffy, ac Joanni Bako deHosdath Salutern et fauorem. Exponitur nobis in personanobilis Joannis, filii quondam Anthonii, filii olim EmericiAntalffy de dicta Hosdath, et Francisci literati filii, Gregorifilii olim Joannis literati de dicta Hosdath, Qualiter ipsi cumNobilibus Joan. filio quondam Ladislai filii olim Petri Nagii,Michaele filio eiusdem .Joannis similiter Nagii, ac generosisdominabus Barbara, Casparis 9-uondam Nagii, et EufrusinaFrancisci quondam. Nagii Relictis, nee non Magdalena, filiaquondam Francisci Nagii, Ittem Dorothea consorte Blasii

OKLEVlh.-MELLEKLETEK. 13I

fekethe filia videlicet dicti quondam Ladislai Nagii, et Petrofilio eiusdem Ladislai olirn Nagii, de dicta Hosdath, in tota-libus bonis, et Juribus possessionariis, haereditariis, Curi-aque nobilitari, Nobilis quondam Joannis Czynger, pertinen-tiisque earundem in possessione preedicta Hosdath in Comi-tatu Hunyadiensi existentibus habitis, ipsosque exponentescum prsescriptis Joanne et Michaele Nagii, ac duobus Bar-bara Casparis quondam Nagii, et Eufrusina Francisci simi-liter Nagii Relictis, Necnon Magdalena filia annotati Fran-cisci Nagii, ac Dorothea consorte Blasii Fekethe, et Petrofilio dicti Ladislai Nagii, eequali Jure heereditario tangentibuset concernentibus hactenusq ue indiuisis, medio vestri, rectamet eequalem diuisionem habere vellet Jure admittente Proeo vobis harurn serie firmiter przecipiendo committimus etmandamus etc. Datum Albee juliee feria tertia Proxima postDominicam Lsetare Anno domini, Millesimo Quingentesimoseptimo.

Pecset a szoveg aljan veres viaszszal papirba nyomva. Kivul ke-sdbbi kez : A 1577. Diuisionale pro Johanne Antalffi ac Francisco Lite-rati, cum posteritatibus Johannis, Francisci et Ladislai Nagi, in Curiaet aliis bonis, J ohannis Csiger de Hosdat,

Eredetije papiron nyilt alakban.

-l2.

SomlJ,(Ji Nagy Gdspd:rnak bzzonyos /oszdgbelt" tzsztseg ado-mdn)'oztat£k. Okmdn), kelt Ujvdron I5l8. fanzcdr I9.

Nos Christophorus Batthory de Somlio Vaiuoda Trans-syluaniae et Siculorum Comes etc. Memorie Commen. tenorepontium Siquifican. quibus expedit uniuersis. Quod nos cumad nonnullor. Consiliarior. nrorum humilimam intercessienemnobis propterea factam. Tum vero attentis et consideratisfidelitte et fidelibus Servitiis Egregii Casparis Nagii de Somlio,aulae nostree familiar. que ipse nobis inde ab initio ad om-nes occassiones, in defessa Semper animi promptitudine laterinro indesinenter adheren. non minus vtiliter quam laudabi-liter exhibuit et impendit, ac in futurumquoque exhibitur, etimpensurus est. Totale et integrum officiumduorum possionumTopanfalwa et Byzere, Simul cum emolumento molendini

g.

132. . .

OKLEVEL-MELI.EKLETEK.

unius rotee Super fluuio Ponor in territorio dictee possionisTopanfalwa et Syluee in territorio dicta possionis Byzere inComitatu Alben. Transsyluanie existen. habitar, quod officiumantea Egregius quondam Nicolaus Bozore possedisset, Sedper mortem et defectum Seminis Eiusdem Nicolai B6z6re adnos Consequenterque collationem firam deuolut. et redact.Simul cum cunctis eiusdem officii vtilitatibus et emolument.Byrsagiis alisque vniuersis prouentibus et reditibus, de iureet ab antiquo ad idem officium Spectan. et pertiner. deben.Memorato Casparis (igy) Nagy, ipsiusque heredibus et poste-ritatibus vniuersis, ipsis vero in Semine defficien. vel nonexisten. Nobili Joanni Nagii fratri Suo Carnali, ipsiusqueheredibus et posteritatibus Vniuersis in perpetuu. dedimusdonauimus et Contulimus Imo darnus donamus et conferimus,Jure perpetuo et Irreuocabiliter, tenen. possiden. pariter ethaben. Saluo iure alieno. Harum nostrar. Vigore et testimoniolrarum median. Datum in Arce rira Vyv"rar die decima nonamensis Januarii Anno Domini Millesimo QuingentessimoSeptuagessimo octauo. Christophorus Bathori de Somlio ppa.

Pecset a szoveg aljan az egesz IV szeleit osszeforrasztolag alkal-mazva 5 papirba nyomva.

43·Igtatds» parancs Nagy Gaspar reszerc tctt adomdnyra nezvc,

Topan/alva es Byzere kat araban. Kelt Gyula/ckerva1'tt I579. mar-t£us 10.

Christophorus Bathory de Somlyo, Vaiuoda Transsyl-vanie et Siculorum Comes etc. Egregiis Nobilibus Joanni Ba-lasfii Paulo Sambokrethy, Clementi Thorday, Petro Zilahy,Caspari Kedey, Stephano Eniedy, Emerico Horwath, etValentino literato Berzethe Colosuariensi, Scribis maiorisCancellarie nostre de curia rnissis, Item Melchiori Sebessyde Sard, Francisco, et Gregorio Galthevy, Gabrieli Pothok,Joanni Verseondy, et Michaeli horwath de Galtheo, Joannifeier, Francisco literato, et Joani Baltha de Gald, Martino,Blasio, et Michaeli galthevy, Joanni Kemeny, et GeorgioZalanczii de postafalwa salutem, et fauorem. Cum nos cumad nonnullorum dominorum Consiliariorum nostrorum humi-

OKLEViL-~f ELLEKLETEK. 133

limam intercessionern, nobis propterea factam, Tum veroattentis, et consideratis fidelitate, et fidelibus Seruitiis Egre-gii Casparis Nagy de Somlyo, officialis nostri in oppidis,Enyed, et Monosthor, que ipse nobis iam inde ob initio, adomnes occasiones, indefesso semper studio, labore, et animisui promptitudine, indesinenter lateri nostro adherendo, nonminori cum vtilitate nostra, quam cum sua laude exhibuit,et impendit, ac in futurum quoque exhibiturus, et impensurusest. Totale, et integrum officium duarum possessionum Tho-panfalwa, et Byzere vocatarum, in cornitatu Albensi existen-dum habitarum, simul cum emolumente molendini unius rote,super fluuio Ponor existentis habite (igy), quod officiumantea Egregius quondam Nicolaus Byzen ( .. ) possedisset,sed per mortem, et defectum seminis eiusdem Nicolai Byzereiuxta .antiquam, et approbatam huius regni legem, atq~e con-suetudinem ad nos, consequenterque collationem nostram rite,et legitime deuolutum esse dinoscitur, et redactum, paritercum cunctis suis vtilitatibus, emolumentis, et birsagiis, aliisquevniuersis prouentibus, et reditibus, de iure, et ab antiquo adidem officium spectantibus, et pertinere debentibus, memoratoCaspari Nagii, ipsiusque heredibus, et posteritatibus vniuersis,vigore aliarum litera rum nostrarum donationalium superindeconfectarum, et emanatarum, in perpetuum saluo iure alienoclementer dederirnus, donauerimus, et contulerirnus, veli-musque eundem in dominium eiusdem medio vestri legitimefacere introduci. Super quo vobis harum serie committimus,·.et mandamus firmiter, Quatenus acceptis presentibus statimsimul vel duo vestrum sub oneribus alias in tali bus obseruarisolitis, ad facies prescript arum totalium, et integrarum duarumpossessi onum Thopanfalwa, et Byzere in predicto comitatuAlbensi existentium habitarum , ac molendini vnius rote,supar fluuio Ponor, in territorio dicte possessionis Thopan-falva decurrente existenti, et sylve inter veros metas prefatepossessionis Byzere existentis habite, vicinis et commetaneisearumdem vniuersis inibi legitime conuocatis, et presentibusaccedentes, introducatis prefatum Casparem Nagy, in domi-nium predicti officiolatus annotatarum possessionum, acmolendini unius rote, et sylue predicte, statuatisque eundem

134 OKLEViL-MELLiKLETRK.

officiolatum eidem, ipsiusque heredibus, et posteritatibus vni-uersis, simu1 cum emolumento dicti molendini vnius rote, etsylue prefate, ac pariter cum cunctis suis vtilitatibus, emolu-mentis, et birsagiis, alisque vniuersis prouentibus, et rediti-bus, iure ipsis ex prernissa donatione nostra incumbentibusperpetuo possidenda, si non fuerit contradictum, Contradic-tores vero si qui fuerint, enocetis eosdem ibidem contra an-notatum Casparem Nag);" ad decimum quintum diem, a diecontradictionis eorum, et euocationis vestre ipsis exhinc fiendecomputandum in curiam nostrarn, nostram scilicet in presen-tiam, rationem superinde reddituri efficacem. Et tandem voshuiusmodi introductionis, et statutionis vestre seriem, simulcum contradictorum et euocatorum, si qui fuerint, vicinorum-que, et cornmetaneorum, qui premisse statutioni intererunt, no-minibus, et cognominibu=, terminoque assignato, vt fueritexpediendum, nobis fide vestra mediante referre, vel reseri-here modis omnibus debeatis, et teneamini. Secus non faeturi,presentibus perlectis, exhibenti restitutis. Datum Albe Juliedecima die Mensis Martii, Anno Domini Millesimo, Quingen-tesimo. Seputagesirno nono. Leeta.

Pecset a szoveg aljan papirha nyornva. Eredetije papiron, nyiltalakban.

44·Idezo parancs hasdadl: Peteo Janos ellen, kz" ottant" Moga

Bdiint nemesi /avait eifoglalta. Kelt Gyulajehe'f"l)arott .[758.martz'us I5.

Christophorus Batthory de Somlyo Waiuoda Transsil-uanus et Siculorum Comes etc. Lazaro Bereczk, Lazaro Galffy,francisco peteo, francisco Galffy, Luee Eliber, StephanoAntalffy, Stephano Bako, Jacobo Bako ornnino de hosdathSalutem et fauorem. Exponitur Nobis In perssona NobilisAc Generose domine ehaterine Blassii Relicte quondamAndree peteo Tutricis Testamnntarie Nobilis pueri Gregorii filiiquondam vaUentini Moga de hosdath, qualiter superioribus AnnisNobilis Joannes peteo de hosdath Nescitur vnde Motus quibusueductus Respectibus Totalem porcionern possessionariam etdomum seu Curiam Nobilitarem Nobilium puerorum Gregorii

OKLEV~:L-MELLEKLETEK. 135

filii et Andree filiorum quondam Nobilis vallentini Mogade Eadem hosdath In possessione Hosdath In Comitatuhunyadiensi existentem habitam cum omnibus suis pertinen-tiis de Manibus Eiusdem Exponentis tanquarn Tutricis quasEadem Exponens Certis Annis pacifice possedisset ocupassetet nunc quoque occupatione teneret potencia Mediante Inpreiudicium et Damnum Eiusdem Exponentis. Vnde velletEadem Exponens Eundem Joannem peteo de hosdath Rationepreuia et aliorum Certorum Negociorum Coram lacius de-c1arandorum In Curiam Nostrarn Nostram scilicet In' presen-tiam In causam Conuenire et E1C.parte Eiusdem Anobis Judi-'-dam et J usticiam habere. Pro eo harum serie Committimuset Mandamus Vobis firrniter etc. Datum Albe Julie Sabbathoproximo post Dominicam Letare Anno Domini MillesimoQuingentesimo Septuagesimo octauo. Lecta.

Pecset a szoveg aljan voros viaszszal papirba nyomva, de levaltallapotban.

Eredetije nagy negyedret papiron nyilt alakban.

45·Val/aid po.rancs kasdadt" Peleo Ferencz reszere. Kelt Gyula-

jehtrvdrlt I58I. aug. 8.

Sigismundus Bathory de Somlio Vaiuoda Transsyl-uanie et Siculorum Comes etc. Vniuersis et singulis Egre-giis Nobilibus pariter et ignobilibus, bone tamen ac honestefame et conditionis vtriusque sexus hominibus, vbivis in hocregno Transsyluanie existentibus et commorantibus, presen-tibus requirendis salutem et fauorem. Exponitur nobis inpersona Egregii Francisci Peteo de Hosdatt, qualiter ipse proiurium suorum tuitione et defensione, ratione et preetextucertorum quorundam negociorum coram latius declarandorum,in preesentia Egregiorum et Nobilium, Nicolai et Pauli deBodogfalua, Stephani de Nag'borch'a, Marci de Kis Borch'a,Joannis et Ludovici Pestesi de Felpestes, Casparis More deOlabrette, Michaelis et Ladislai de Zeykfalua, Pauli et Ste-phani Batiz de Alpestes, Lazari et Francisci Galfi, JoannisAntalfi, de Hosdat, quandam fassionem et attestationem ce-Iebrari facere vellet iure regni admittente. Cum Autem veri-

OKLEVEL-ll ELLEKLETEK.

tatis fassio et iustitie recognitio nemini sit abnegenda, proeo committimus vobis et mandamus harum serle firmiter, vtdum et quando cum prsesentibus fueritis requisiti, vel quili-bet vestrum fuerit requisitus, Statim sub oneribus singularumsedecim marcarum granis ponderis, per eos quorum interestirrernissibiliter exigendarum, ad diem et locum, Vobis peripsum exponentern, aut hominem suum ad id transmittendumprsefigendum in prsesentia dictorum hominum (nostrorum)personaliter acceder.e ibique ad fidem vestrarn deo debitam,qualiscunque vobis super coram interrogandis, constiterit cer-titudo veritatis, fauore odio et omni timore posthabito, dicerefatere et attestare modis omnibus debeatis et teneamini. Superqua quidem fassione et attestatione vestra, Iiteras tandemper preefatos homines- nostros, sub sigillis fide ipsorum me-diante conscribendas, annotato exponenti, iurium suorum vbe-riorem ad cautelarn necessarias, extradare et emanari facerevolumus et iubernus, communi suadente iustitia. Secus nonfacturi preesentibus perlectis exhibenti restitutis. Datum AlbeJulie octaua die mensis Augusti. Anno Domini Millesimoq~ingentesimo octuagesimo primo. Leora.

Pecset szoveg aljan papirba nyomva s teljesen ep, Eredetije feHvpapiron bosszaban frva.

Osztdly t"rdnlz' parancs Antaifji Dorottya reszere, safdtvtfrsige ellen. Kelt Gyula./ehtrvdrtt I594. martius I6.

Sigismundus. Bathori de Sornlio Vaiuoda Transsil v.mieet Siculoram Comes etc. Nobilibus Lazaro GaIfy, alteri La-zaro Bereczk, et Gabrieli Galfy de Hosdad, Joanni Vinche,Lucre Kis, et Joanni Bereczk de Losad Salutem et fauorem.Exponitur nobis in persona Nobilis Dorotthiee filiae Nobilisquondum Antoni Antalfy Consortis vero Nobilis StephaniBako de Hosdad. Qualiter ipsa ex totalibus et integris vni-uersisque heereditatibus Nobilis quondam Margarethre AagAuiee sure Consortis quondam Emerici Antalfy Cum Nobi-libus Joanne Antalfy filio dicti Antonii Antaly fratre vide-licet suo Carnati in dicta Hosdad cornmorante, ItE:'m BlasioMichaele et Francisco filiis Nobilis quondam Petri Antalfy,

OKLKVEL-MELLEKLETEK. 137

filii dicti Antoni Antalfy, Nec non Stephano filio sepe dietiAntoni Antalffy omnino de dicta Hosdad, tam paternis, quamauiticis hereditatibus atque bonis in dicta Possessione Hosdatet territorio eiusdem in Comitatu Huniadiensi existentibushabitis rectam quandam et Congruam ac coequalem mediovestri diuisionem habere vellet iure admittente : Proinde com-mittimus vobis et mandamus etc. Datum Albe Julie die de-cima Sexta Martii Anno (domini) Millesimo QuingentesimoNonagesimo.

Eredetije gyiijtemenyemben. Pecset n61kiil egy szelet papiron hosz-szaban frva.

HIVATALOS RESZ.

A TARSULAT 1887. ES 1888. EVI MUKODE-SENEK ROVID VAZLA TA.

Ossz~cUlitotta KUN ROBERT.

A tarsulat ket evi tortenetenek vazolasanal el kell ter-nem a chronologiai rend tal, mert a rnikent a tarsulati eletlegszebb, legfenyesebb napja volt az, melyen legfelsegesebburunk, dicsoen uralkodo kiralyunk muzeumunkat legmaga-sabb latogatasaval szerencseltetni meltoztatott, epen ugy kell,hogy ezen kivalo eserneny folernlitese elsa helyen tortenjek.

A valasztrnanynak 1887. evi oktober ho s-en tartott ule-seben grof Kuun Geza tarsulati elnok meleg szavakban em-lekezett meg 0 Felsegenek a muzeumban tett legmagasabblatogatasarol, inditvanyozva, hogy a valasztrnany e latogatasfolotti orornet es halajat is jegyzokonyvileg fejezze ki. Ezzelkapcsolatosan Rethi Lajos azt inditvanyozta, bogy e latoga-tas tortenete es korulmenyei vezettessenek azon konyvbe,melybe a Felsege kegyeskedett nevet beirni. Mindket indit-vany egyhangulag elfogadtatott, s Kuun Geza grof folkere-tett a beigtatand6 szoveg szerkesztesevel. - Itt kozoljuk eszoveget .

«Az 1887-dik ev szeptember I8-dikan a hunyad-megyei tortenelmi es regeszeti tarsulatra egyike azon na-poknak virradt, melyek korszakokat alkotnak. Az egy-l~t elnoksegenek megelozoleg tudtara adatott, hogyo Felsege dicsosegesen uralkod6 Kiralyunk e napondelutan ket es harom 6ra kozt a tarsulat rnuzeumatmegszemleli, A Kiraly a hadgyakorlatok alatt a Muzsakezen szereny hajlekara is gondolt, megtekintese altal

KUN ROSERT.

ohajtott arrol meggyozodni, hogy a jelen nernzedek emegyeben mennyire erdeklodik a mult idok hagyornanyairant, mennyiben igyekszik mind azt ismerni, megortzni,a tudomany czeljaira ertekesitni, mit az altala lakottfold a kutatonak nyujt. Az elnokseg s az egylet tiszt-viseloi a mondott napon es oraban a muzeumot maga-ban foglalo epulet kapujanal vartak a Kiraly megerke-zeset, 6 Felsegehez felharom orakor az erkezes perczebenKuun Geza grof a hunyadmegyei tortenelrni regeszetitarsulat elnoke hodolatteljesen ;t kovetkezo szavakatintezte : Fogadja Felseged tarsulatunk neveben leghala-sabb koszonetunket azon kegyessegert, hogy szereny,a kezdet nehezsegeivel kuzdo tarsulatunk muzeumatlegmagasabb latogatasaval kituntetni meltoztatott. Mu-zeumunk tudornanyos kincseit e mai nap a legmagasabblatogatas altal egy orokre ernlekezetes, ujabb kincscselgyarapitja. Engedje Ineg Felseged, hogy a tarsulat tiszt-

"viseloit bemutathassam.. Erre 0 Felsege igenloleg va-laszolt s az elnok szerencses volt a tarsulat megalapi-tojat s alelnoket dr. Solyorn-Fekete Ferenczet, titkaratKun R6bertet, konyv- es leveltarnokat Kiraly Palt,penztarnokat dr. Reichenberger Zsigrnondot s muzeum-. ~igazgatojat Teglas Gabert 0 Felsegenek bemutathatni,Ezutan a Kiraly kiseretevel a tarsulati tisztviseloktolkovetve belepett a muzeumba s ott egy feloraig ido-zott ezzel is kivalo jelet adva az itteni gyiijtelnenyekirant viselteto erdeklodesenek, A kiseretben voltakOrczy Bela baro miniszter, Paar Ede grof, Popp Leo-nidas baro szarnysegedek, nagyklopotivai Pogany Gyorgyfoispan, nagybarcsai Barcsay Kalman alispan, Az elsoharem szobaban Teglas Gabor igazgat6 a regeszeti lele-teket, az asvanyok es kozetek legerdekesebb pelda-

"nyait magyarazta s 0 F elsege kerdeseire, Sarmizegetusarornjainak allapotarol s a nagyagi banyaszatrol folvila-gositast adott; a harmadik szobaban dr. Solyom-Fekete

A TARSU.LAT MUKODESENEK VAZLATA. '43

Ferencz alelnok a kiallttott regi okrnanyokat mutatta be s akovetkezo szobaban Kiraly Pal konyv- es leveltarnokaz ott elhelyezett Mithra-leletekrol tartott rovid elo-adast, Ezek utan Kuun Geza gr6f elnok a tarsulat ev-konyveit, Kiraly Pal konyvet a «Sarmizegethusai Mith-raeumroh s Teglas Gabornak «Az erdelyi medencze

"ostortenelmehez» cztmu mtivet felajanlotta 0 Felsege-"nek kegyes elfogadas vegett konyvtara reszere, 0 Fel-

sege a konyveket kegyesen elfogadni meltoztatott s meg-jegyezte, hogy ezek min dig' kedues emlekei kaze fognal:

II

tartozni. Ezutan az elnok h6dolatteljes keresere 0 Fel-sege meg mindig azon szobaban, a hoI a Mithra-leletekoriztettek, ezen a jelen alkalomra keszult emlekkonyvbsbejegyezte nevet s az otodik szoba gyujtemenyeit ismegtekintven, azon az elnokhoz intezett szavakkal tavo-zott: «( Koszonont, onok rouid £dii alatt sokat gYli.ftat-tek, II A muzeum elott sorakozott diszes kozonseg lelkeseljenekkel fogadta ugy az erkezo, mint a tavozo Ki-ralyt.

Ez orokre emlekezetes eserneny lefolyasat a hunyad-megyei tort. reg. tarsulatnak 1887. evi okt6ber ho 5-ikentartott rendes valasztrnanyi ulesebol kelt megbizas ertel-meben teljes huseggel orok emlekezet es orvendetestudas vegett sajatkezuleg bejegyezte

Gr. Kuun Geea s. k.,a hunyadm. tort. reg. tarsulat elnoke.

Elore bocsatva a ket ev legnevezetesebb esemenyet,atterhetunk az esernenyek chronologikus eloadasara.

A tarsulati valasztrnany meg a megelozo evben hozottarra nezve hatarozatot, .hogy a honalkotas ezredik evfordulo-jara Hunyadmegye monographiajat megiratja s kiadja, melyvallalat tamogatasara felkeretett a megye kozonsege is. Az1887. ev januar h6 s-en tartott valasztrnanyi ulesen felolvas-tatott Hunyadmegye torvenyhatosaganak atirata, melybenertestttetik a valasztmany, hogy a megyei kozgyiiIes Kuun

144 KUN RORERT.

Geza gr6f bizottsagi tagnak azon indltvanyat, bogy e valla-latot a megye tole telhetoleg erkolcsi es anyagi tamogatas-ban reszesitse, egesz terjedelmeben elfogadta es magaevatette. A valasztmany e hatarozatot orvendetes tudornasul veven,a szukseges elointezkedesek megtetelere s a monographiatervezetenek megallapitasara es kidolgozasara egy bizottsagotkuldott ki dr, S61yom-Fekete Ferencz elnoklete alatt, mely-nek tagjai voltak Rethi Lajos, Teglas Gabor, Kiraly Pales Kun Robert. Az 1888. evi rnarczius h6ban tartott ulesen abizottsag eloadoja, Kiraly Pal, beterjesztette a bizottsag rnun-kalatat. A valasztrnany elhatarozta a javaslatot a rnegyenekbeterjeszteni, kerve az adatok gyujtesere szuksegelt .3000 frtkiutalasat. A megyei kozgyiiles azon ban ilyen czelokra semmi-nemti alappal nem birvan, a szukseges osszeget nem szavaz-hatta meg. A monographia iigye ekkent zatonyra kerult, oS

az6ta hallgat rola a kr6nika.Az 1887. evi apr'ilis h6ban tart ott ulesen felolvastatott a

vallas- es kozoktatasugyi magy. miniszteriumnak leirata, mely-ben ertesfttetik a valasztrnany, hogy nevezett miniszteriuma varhelyi asatasok folytatasara az 1887-ik eyre is 300 fo-rint allarnsegelyt kegyeskedett taraulatunkriak kiutalvanyozni.A valasztrnany e leiratot orvendetes tudornasul veve, utasi-totta az elnokseget, hogy ez adornanyert a valasztrnany ko-szonetet fejezze ki a miniszter ur 8 nagyrneltosaga eI8tt.

A devai varhegyet meg 1886. evi januar h6 I-en vettetarsulatunk orok berletbe. Ezen berlet altal a valasztrnanynem csak a var romjait akarja a tovabbi pusztulastol meg-ovni, de a Varhegy befasitasa altal a varosnak szep setatertis 6hajt biztositani. Az 1887. ev marcziusi uleseben dr. S6-Iyom-Fekete Ferencz a Varhegy befasitasara es rendezeserekikuldott bizottsag elnoke beterjesztette ide vonatkozo jelen-teset, mely szerint a munkalatok erelyesen folynak, a hegy-oldalon setautak vagattak ki, tobb ezerre meno facsemetelett kiiiltetve s iil8padok megrendeive. A koltseget fodoztea varosi kozgyules altal e czelra kiutalvanyozott 100 frt. A va-lasztrnany e jelentest tudornasul veve, felhatalmazta az elnok-seget, bogy a munkalatok folytatasara a tarsulati penztarbol50 frtot vebessen ki. A majus havi ulesen olvastatott Trefort

'4S

Agost vallas- es kozoktarasugy] miniszternek a Varhegy iigye-ben a tarsulathoz intezett leirata, melyben a penzugyrninisz-teriumnak abbeli ajanlatat kozli, bogy az kesz a Varhegyerorokaron is a tarsulat birtokaba bocsatani, Az elnokseg' eziranyban meg is kezdette a targyalasokat az aradi j6szagigaz-gat6sag utjan a penztigyminiszteriummal, de azok mind ezideig eredmenytelenek maradtak.

A juniusi ulesen ismertette Teglas Gabor vazlatosanazon megyenkbeli helyeket, melyeken barbar leletek fordul-tak elo. Mailand Oszkar ujabb adalekokat sorol fel a rumenethnographiahoz, ismertetve kiilonosen az egyes videkekendiv6 varazslatokat, Vegiil Kiraly Pal adalekokat szolgaltatDaczia fovarosanak, Sarrnisegethusanak tortenetehez, bemu-tatva egyuttal a Trajan-oszlop idevonatkoz6 rajzait.

Minthogy az orszagos tortenelrni tarsulat a megye esvaros rneghfvasa folytan 1887. evi kozgyuleset julius hava-ban Devan volt megtartand6, a valasztrnany a hunyadmegyeitortenelrni es regeszeti tarsulat kozgyuleset szinten juliusban,az orszagos tortenelmi tarsulateval kapcsolatosan hataroztamegtartani, s az elokeszuletek megtetelere egy bizottsagotkuldott ki dr. S61yom-Fekete Ferencz elnoklete alatt, melynektagjai voltak: Issekutz Antal, Sz8ts Sandor es Kun R6bert.

A julius havi ulesen dr. Darvai M6ricz a Bukarestbenmegjelent Hormuzaki-fele okrnanytar elsa kotetet ismerteti,kimutatva es helyreigazitva annak tevedeseit,

Az orszagos tortenelmi tarsulat tagjai julius 23-an erkez-tek Devara gr6f Szecsen Antal valosagos bels8 titkos tana-esos, es. es K. udvarnagy, tarsulati m. elnok vezetese alatt.Ez alkalommal az orsz. tortenelrni tarsulatnak kovetkezo tagjaitiszteltek meg Devat . Szilagyi Sandor titkar, az egyetemikonyvtar igazgat6ja, Deak Farkas tarsulati jegyz8, miniszteriosztalytanacsos, dr. Szadeczky Lajos titkarseged, egyetemim. tanar, dr. Csanky Dezso orsz. leveltari tiszt, K8vary Laszloakademia tag, Nagy Ivan akademiai tag, dr. Szab6 Karolyegyetemi tanar Kolozsvar, Barabas tJ6zsef tanar Szekely-Udvarhely, dr. Balig6 Janos tanar Kolozsvar, Bihary Sandortanar Marosvasarhely, dr. Borovszky Samu akademiai seged-titkar Bpest, Eresey Sandor foldbirtokos Nagy-Szalonta, Szell

A h unyadmegyei tort. es reg. t'rs. eVkOD)·ve. 10

KUN ROBERT.

Farkas itelotablai bir6 Bpest, Konez J6zsef tanar, KonczAlbert itelotablai s. jegyz8, Molnar Zsigmond ugyved, L~~,tos Samuel tanar Marosvasarhely, dr. Szab6 Gyula Kolozsvar,Pettk6 Bela orsz. Ieveltari fogalmaz6 Bpest, Szeki Miklosgyogyszeresz Kolozsvar, dr. Vaczi Janos muzeumi tisztvise18Bpest, a krakoi tude akadernia kepviseloje, dr. ZakrevskiVineze egyetemi tanar, a m. tude akadernia kiiltagja (Ba-thory Istvan eletiroja), az alsofeherrnegyei 'tortenelrni tarsulat.kepviseloi e dr. Reiner. Zsigmond, dr. T6dor J6zsef, PaalIstvan, dr. Reiner Gyula.

A Budapest felol erkezo vendegeket a megye hatar-allomasan, Zamon, Barcsay Kalman megyei alispan es tarsu-latunk valasztmanyi tagja fogadta, mig Devan Issekutz Antalpolgarmester s valasztmanyunk tagja udvozolte az erkezoketlenduletes beszeddel, mire gr6f Szecsen Antal valaszolt,

Az orszagos tortenelrni tarsulatnak julius h6 za-en tartottkozgyjilesen, melyen gr. Szecsen Antal elnokolt, tarsulatunktagjai kozol dr. S61yom-Fekete Ferencz nernely, a megyeibirtokviszonyokat erinto okmanyt mutatott be.

Julius h6 2s-en.tartatott meg a hunyadmegyei torrenelmies regeszeti tarsulat evi kozgyulese gr. Kuun Geza elnoklete saz orsz. tortenelrni tarsulat jelenlevo tagjainak reszvetele mel-let.. Gr~.~KuunGeza elnoki megnyit6 beszede (1. I. s kov. lapo-kon J altalanos eljenzessel fogadtatott s a jegyzokonyvbe szo-szerint felvetetni hataroztatott.

Az elnoki megnyit6 beszed utan Kun R6bert titkarolvasta fel a kovetkezo titkari jelentest :

•Tisztelt kozgyules ! Hala az isteni gondviselesnek es

azon providentialis ferfiaknak, kiknek a tarsulat korul kifej-tett erdemeit es munkassagat orszag-vilag ismeri, meltatja eshirdeti, tarsulatunk a lefolyt 1886/ 7-iki evet nerni csekelyanyagi veszteseggel, de annal nagyobb szellerni haszonnalfejezte be. Kovetve a szentirast, nem rejtettiik veka ala agyertyat, hanem azt az asztalra belyezve, bevilagttottunk velea multak sotet homalyaba es a fold rejtett melyeibe. A ma-gunk ele tlizott czelt, Hunyadmegye multjat es jelenet fol-

A TAR..~ULAT MiiKOD~SENEK VAZLATA. J4i

deriteni es ismertetni, lankadatlan buzgalommal es kitartas-sal ugyekeztunk ez ev folyaman is megkozeliteni ; iigyekez-tiink azon j6 birnevet, melylyel tarsulatunk eddig birt, tovabbrais megtartani. Es e tekintetben sikert arattunk: szereny,zajtalan mukodestink hire tulbatott megyenk sziik hatarain,s mai kozgydlesunk alkalmabol kepes es nem kepes hirlapokfelenk forditjak az orszag' figyelmet ; ez bizonynyara oly orven-detes eredmeny, minovel keyes videki tarsulat annaleseibenfogunk talalkozni.

A valasztrnany ulesei rendszeresen nepesek voltak, aligegy, melyen felolvasasok, ertekezesek vagy ismertetesek e18ne fordultak volna. Az augusztusi valasztmanyi ulesen Teg-las G. ismertette az altala folfedezett es atkutatctt godinesdies boji barlangokat, Kiraly Pal pedig az 6kori vallasi rend-szerekrol ertekezve bizonyitgata, bogy a letra szinten szere-pelt a mitbra-cultusban. Szeptemberben a tarsulati valaszt-many felolvas6 ulest tartott Petrozsenyben, melyen a magvas,a varosok alakulasat fejteget8 elnoki megnyit6 beszedenkivul dr. S61yom-Fekete Ferencz a Zsil-volgy batelepfteserevonatkozo okmanyok alapjan ismertette a Zsil-volgyenek be-telepitesi tortenetet ; Tallacsek Ferencz a r6maiak zsilvolgyi.aranymosasairol sz6lt, Kun Robert pedig torteneti adatokalapjan bizonyitgata, bogy a Hora-lazadast nem a jobbagyokelnyomatasa eredmenyezte. A novemberi iilesen ismertetteMailand Oszkar a parisi etbnologiai muzeumokat; Kiraly Palismertette Mommsen azon kotetet, mely a rornai provincziakattargyalja : ugyancsak 0 olvasta fel a betegsege miatt a meg-jelenesben akadalyozott Teglas Gabor ertekezeset, Ampelumbanyaszati viszonyair61 a r6maiak idejeben. Igen erdekes eslatogatott volt a valasztmany deczemberi ulese, melyen avalasztrnany Dobrentei Gabor sziiletesenek szazadik, illeto-leg szazegyedik evfordulojat iinnepelte. Ez alkalommal grofKuun Geza ertekezett Dobrentei Erdelyben toltott eveinekirodalmi munkassagarol. Masodik felolvas6 volt TallacsekFerencz, ki a Zsil-volgyben Uzott osregi aranymosasokrol erte-kezett, bemutatva egy ottan talalt osregi banyasz-csakanyt is.A januari ulesben dr, Darvai M6ricz ismertette Densusianuroman irodalomtortenetet. A majusi i.ilesen Teglas G. vazla-

KUN ROHERT.

tosan ismertette azon megyenkbeli helyeket, meIyeken barbarleletek fordultak e18; Majland O. ismertette a roman nep koztdiv6 varazsszereket. Kiraly Pal adalekokat szolgaltat Dacziafovarosanak Sarmisegethusanak tortenetehez. A juniusi ulesenTeglas Gabor rovid osszefoglalasban sorolta fel a megyenkteruleten levo regeszeti lelhelyeket. Kiraly Pal Xenopolrumen tud6s legujabb munkajabol kiindulva, ismertette Da-czianak a r6maiak altal eszkozolt rneghoditasat. A juliusi tile-sen vegre dr. Darvai Moricz bemutatta a Horrnuzaki-fele ok-manytar I. kotetet, mely az 1199-1345 kozotti idok eseme-nyeivel foglalkozik.

A valasztmany altal megvizsgalt szarnadasok adatai sze-rint az 1886/7. tarsulati ev osszes bevetelei tettek 977 frt63 krt; penztari rnaradvany a mult evrol 3137 frt 50 kr.; osszeskiadas 1178 frt 10 kr. Az idei szamadas tehat 200 frt 47 kr.tulkiadassal zaratott Ie. E kiadasi tobbletet legnagyobb resz-ben egy 160 forintba kerulo fenykepeszeti keszulek beszer-zese idezte elo,

A Varhegy befasitasa a tarsulati valasztrnany kivalogondjainak targyat kepezte, Az e czelbol kikuldott bizottsag,melynek tagjai dr. S6lyom-Fekete Ferencz, Laszlo Tgnacz esTeglas Gabor minden lehetot elkovettek, hogy a munkala-tok gyorsan haladjanak. A rabmunka olcsosaga, a varos esaldozatkesz tarsadalmunk tamogatasa eddigele a tarsulatotrnindennernii kiadasoktol megkimeltek, A Varhegy terulete-nek orokaron val6 megszerzesere is megindultak a kozokta-tasi miniszterium kozvetitesevel a targyalasok a penzugymi-niszteriummal. ,

Tarsulatunk kivalo j6tev8je, Trefort Agost miniszter uro nagyrneltosaga, a foly6 evben is 300 frt allarnsegelyt utal-vanyozott ki tarsulatunknak a varhelyi asatasok folytatasara.

A. magyar orvosok es termeszettudosok buzias-ternesvarinagygyulesen tarsulatunkat kepviseltek Orm6s Zsigmond fo-ispan es Teglas Gabor.

1885. evi orszagos kiallitason tarsulatunk is reszt vettMithra-Ieleteivel. A kiallitasert a tarsulat elismer8 okmany-nyal lett kitiintetve.

A tarsulat tagjainak ez idoszerinti letszarna a kovetkezo :

A TARSULAT MiiKODESENEJ< VAZLA"l'A. 149

tiszteletbeli tagok szama 25, alapft6k 72, rendes tagok 135,part.olok 75.

Elhaltak: Ipolyi Arnold nagyvaradi puspok, tisztelet-beli tag, br. J6sika Leo alapit6 tag.

Es ezzel, tisztelt kozgyules, bezarom Iehetoleg rovidreszabott titkari jelentesemet, azon ohajtassal, bogy tarsulatunk,mely irnrnar tul van a kezdet nehezsegein, viragozzek megtovabb es fejlodjek fokozatosan .

•A helyeslessel tudcmasul vett titkari jelentes utan ko-

vetkeztek a felolvasasok : Teg'Ias Gabor nemely ujonnan fol-fedezett hunyadmegyei barlangokat ismertetett, Kiraly PalTrajan dacziai hadjaratarol beszelt, Mailand Oszkar a romanrreprrrythoarol ertekezett, mig Szinte Gabor a devai ev. reform.egyhaz szent ederiyeit mutatta be s fejtegette a rajtuk levodisziteseket. - A kozg'yules a valasztrnany javaslatara egy-hangulag tiszteletbeli tagjava valasztotta g'rof Szecsen Antalt ...A. valasztrnany kiegeszitesere kerulven a sor, valasztmanyitagokka a kovetkezok valasztottak meg: Bagya Zsigrnond,Boros Elek, Buda Karoly, dr. Darvai Moricz, br. Josika Geza.br. Josika Lajos, Mailand Oszkar, Kenosi Sandor J6zsef.Sandor Miklos, Szots Sandor, Tolnay Janos. Kozgyules utanidehrtan ugy az orszagos tortenelrni tarsulat, mint megyeitar-sulaturik nagyszarmi tagjai Maros-N emethiben megtekin-tettek grof Kuun Geza igen gazdag es szepen rendezettkonyv- es leveltarat, melyekben ertekes, ritka dolgok talal-hatok.

Torterielmi tarsulatunk alelnokeriek, trtkarariak es mu-zeumigazgatojanak kalauzolasa mellett megtekirrtettek az or-szagos torterielmi tarsulat tagjai Vajda-Hunyadot, Hatszeg'et,Varhegyet es Petrozsenyt,

A valasztmany okt6berhavi uleseben az elnok bejelen-tete hunyadvari dr. Aranyi Lajosnak, tarsulatunk tiszteletbeli,s alapito tagjanak elhunytat. A valasztmany oszinte reszvettelfogadta az osz tudes halalat, ki folott Kiraly Pal tartotternlekbeszedet. Gr6f Kuun Geza ismerteti Stein Aurelnakertekezeset a Zoroaster-cultusr61 az indo-scytha nepeknel,

KUN ROBERT.

A novemberi ulesben jelentette az elnok, hogy KenderessyMihaly torvenyszeki biro es fia Erno megyei aljegyz8 afelso-szallaspataki Kenderessy csalad okrnanyait letetbe he-lyeztek a tarsulati leveltarba. Ugyanezen ulesen ismertetteMailand Oszkar Rethy Laszlonak. (IAz olah nyelv eredete»czimu munkajanak else) reszet, rnegteve hozza a maga meg-jegyzeseit , Teglas Gabor pedig bemutatta es meltatta Hunyad-megye legujabb terkepet, mel yet Barcsay Kalman utmutatasamellett rajzolt Szinte Gabor.

A deczemberi ulesen gr6f Kuun Geza meleg hangonernlekezett meg a kozelebb elhunyt ozv, Barcsay Laszlonerol,sziiletett Bruckenthal Antonia bar6norol, a tarsulat elso ala-pit6inak egyiker81. A felolvasasok sorat Kiraly Pal kezdtemeg, folytat6lagosan ismertetve a Trajan-oszlop reliefjeit.Szots Sandor pedig felolvasasaban isrnertette a szantohalmies szentandrasi reforrnatus ecclesiak feloszlasanak okait (1. 29.s kay. 1.), bemutatva egyuttal ez egyhazak urvacsorai kely-het es ezust tanyerjat.

Teglas Gabor a krasznai (Harornszekrnegye) lelet arany-rudaib61 4 darabnak galvanoplastikai masolatat mutatta be,melyeket a tarsulati muzeum szarnara Brassoban keszittetett.

Ugyancsak a deczemberi ulesben koszonetet szavazotta valasztrnany Makray Laszlo megyei nagybirtokosnak, kikeleti utazasabol megterve, igen szep regeszeti es ethnogra-phiai targyakat hozott a tarsulati muzeum szamara.

Az elnokseg a tarsulati valasztrnany neveben taviratilagtidvozolte Mommsen Tivadart szuletesenek 7o-dik evfordulojaalkalmabol, mit a nagyhirii tudes szep levelben koszont meg.

Az I888-dik ev orvendetes esemenynyel vette kezdetet :a hunyadmegyei tortenelrni es regeszeti tarsulat mint ilyenmegyei birtokos lett. A valasztmany kebeleben ugyanis alta-lanes volt az 6haj, a varhelyi amphitheatrum teruletet az asa-tasok rendszeres keresztulvitelenek czeljabol orokaron meg-szerezhetni. A muzeurnigazgatc a valasztrnany megbizasabolalkuba is bocsatkozott az egyes birtokosokkal, de a haszon-leso falusiak oly magas art szabtak a muvelesre nem nagyonalkalmas kayes es tormelekes teriiletnek, hogy azt ezer forin-ton alul megszerezhetni nem volt kilatas, Ekkora osszeget

A TAaSULAT MUKOOESENEK VAZLATA.

a tarsulat nem igen fektethetett f61dbirtokba.: A· hivataloskisajatitasi eljaras rneginditasa sem Iatszott czelszertinek, azIlynermi eljarasok hosszadalmas es bonyolult voltanal fogva,annal is inkabb, mert a tagositas Varhely kozsegeben amugyis kuszobon allott. A' valasztrnany ennelfogva dr. S61yom-Fekete Ferencz inditvanyara elhatarozta meg a megelozQevben, hogy egy par holdnyi birtokot vasarol Varhelyen, ab-ban a rernenyben, hogy e birtok reven a tagositaskor azamphitheatrum birtokaba jut. A vasarlassal megbizott NemesSamuel a februari valasztmanyi ulesen bejelentette, bogyarveresen vett a tarsulatnak 2 1/2 hold szantofoldet, melynektelek'konyvi atiratasa is folyamatban van. A valasztmany ko-szonetet rnondva Nemes Sarnuelnek, szives eljarasaert, a 90frt 54 kr. vetelart kiutalvanyozta. Alapos tehat a remeny,hogy az amphitheatrum teruletet, korulbelol 100 forintertmegszerezhetjiik.

Az april havi ulesben felolvastattak gr6f Lazar Miklos-nak jegyzetei a felso-nadasdi Ungor csaladrol s Ungor Janosolyg archarol. Minthogy megyerik teriileten Felso-Nadasdones Lindzsinan rna is tobb Ungor new csalad el, megbizatotta tarsulati alelnok, kutatna ki, vajjon a jelenleg ela Ungo-rok Ieszarrnazottai-e amaz Ungor Janosnak vagy nem ] Ugyan,ez ulesben olvastatott Trefort Agoston vallas- es kozoktatasugyiminiszter ur 8 nagyrneltosaganak leirata, melynek ertelrnebenaz orszagos miiemlekek fentartasara rendelt alapb61 az 1888.eyre ismet 500 frt utalvanyoztatott ki tarsulatunkriak asatasiczelokra. Az elnokseg meg'bizatott, bogy a valasztrnany ko-szonetet fejezze ki a miniszter elott.

A foldrnivelesi miniszterium a devai Varhegy befasita-sara 80 ezer darab erdei fenyocsernetet utalt ki a szaszse-besi erdohivatal faiskolajabol, mit a valasztmany szinten ko-szonettel fogadott.

A juniusi ulesben bejelentetett Deak Farkasnak, tarsu-latunk tiszteletbeli tagjanak, s a' hazai tortenetiras egyikkrvalobb rnunkasanak Maro.svasarhelyt bekovetkezett halala.A valasztrnany Deak Farkas halala folott! reszvetenek jegyzo-konyvi megorokiteset hatarozta el.

Minthogy a tarsulati muzeum a folytonos adomanyoza-

KUN R61UiRT.

sok es vasarlasok kovetkezteben allandoan gyarapszik, annyira,hogy a jelenlegi helyisegek mar szukeknek bizonyultak, s azon-feliil az evi 300 frt berosszeg nyomaszt61aghat a tarsulat amugysem valami kedvezo penzugyeire, elhatarozta a valasztrnanykervenyt intezni a kozoktatasugyi miniszteriumhoz az irant,hogy az ujonnan epulendo allami forealiskolaban a tarsulatimuzeum elhelyezeserol gondoskodni kegyeskednek. Miniszterur 0 nagymeltosaga a kervenyre adott valaszaban kierneli,hogy a realiskola uj epiileteben a tanitas zavarasa nelkulnem helyezhet8 el a muzeum, de igenis hajlando a realiskolaregi epiileteben a szukseges helyisegeket atengedni a tarsu-Iatnak, mihelyt az iskola abb61 kikoltozik s az epulet a me-gye altal a miniszteriumnak atadatik .

•A julius r a-en Devan megtartott kozgyulest grof Kuun

Geza kovetkezo rovid beszeddel nyitotta meg:I. Udvozlom a tisztelt kozgyulesnek itt megjelent tagjait

s mind azokat, kik e mai gyulesben reszt vesznek. Kerernmindnyajokat s vajha keresem ne volna elhangzo szo ! sur-g8sen kerem az itt megjelentek mindegyiket mindent meg-tenni azon czelra, hogy megyenk hatarai kozt a tarsulatunkirant viselteto erdek meg ne csokkenjen.

Ezt ugy fogjak legsikeresebben munkalni, ha mind-egyikok csaladja, baratai ismerosei koreben oda fog hatni,hogy tarsulatunk minel tobb uj taggal gyarapittassek, a kiknem szivessegbol s rovid id8re, de 1negfy/Jz8disb8l es dllalldoansorakozzanak regi zaszlonk korul, melynek jelmondata ismindig a regi . (Ia hazai fold ismerete eleszti s fokozza aszivekben a hazaszeretetet I) •

•2. Az elnoki megnyit6 beszed utan Kun Robert olvasta

fel a kovetkezo titkari jelentest :Tisztelt kozgyules I Az evek lassu, bar biztos es aka-

dalytalan folyasaban isrnet eljutottunk azon stadiumhoz, me-lyen nem csak rnegallapodhatunk es visszapillanthatunk, bi-zonyos pihen8t tartva, de kotelessegszeruleg is meg kell

A TARSULAT MfiKODESENEK VAZLAT.A. '53

allapodnunk, bogy visszapillantva a multba, abb61 magunknaka jovore tanusagot rnerfthessiink, bogy ismerni tanulva ajovo szukseg'leteit, annal keszultebben fogbassunk a munka-hoz, ha kell a kiizdelemhez.

A tarsulat mult evi kozgyulesen iinnepeltiink, s reszbenlegalabb, iinnepeltettiik magunkat; a dicsoseg pohara meg-telt esordultig: fenyes allasu es nevd urak, orszagos birdtud6sok vettek reszt amaz ernlekezetes kozgyulesen, melynekelenksegerol tesz tanusagot a felolvas6k nagy szarna is, migrna csendben, majdnem komor es komoly bangulatban gyiil-tiink ossze : eleguletlenul tekintiink vissza a multra, k~tkedvees aggodalommal a jovobe , Mintha azon felIegek, melyeketsajnos felreertesek s meg nem fejtheto kicsinyeskedesek gyiij-tottek tarsulati egunkre, annak tovabbi fejlodeset veszelyez-tetriek. Pedig, t. k., nines okunk az aggodalomra, a ketke-desre, a kicsinyhitusegre. Post nobila Phobus I Tarsulatunknakvan letjoga, van ontudatosan maga ele tiizott szep, nemesczelja, melynek eleresehez, ha lepteink talan kisse meglassud-tak is a legkozelebbi multban, ketszeresen fogunk sietni amulasztottak potlasara, ha a kozugy szeretete s megyenkerdekeinek elobbvitele sziviinkben foleje kerekedik a bantotthiusagnak vagy sertett onerzetnek,,

Arnbar talan e hianyok, e mulasztasok sem akkorak,t. k., mint a rnekkoraknak mi kepzeljuk, Kuleredmenyben,felolvasasok sokasagaban mogotte all j6val a most lefolyttarsulati ev az aze18ttieknek, de belmunkassagaban annal or-vendetesebb haladas konstatalhato. A tarsulati tagok torzs-konyve osszeallitatott, az evek 6ta felhalmozodott hatralekokreszint toroltettek, reszint behajtas vegett atadattak a tarsu-lati iigyesznek. Osszeallittatott a penztari nap16k es jegyz8-konyvek alapjan a konyvtari es muzeumi gyarapodasok jegy-zeke, kiindulva a tarsulat alakulasatol , ezen jegyzek sege-lyevel elkeszitheto lesz a muzeumi es konyvtari leltar, melynekmindeddig hijaval vagyunk.

A valasztmany Varhelyen egy kis foldbirtokot vasaroltalig 90 forintnyi osszegben, s rna mar ennek reven az amphi-theatrum egesz teriilete a tarsulat tenyleges birtokaba jutottaz epen e napokban lefolyt tagositaskor. A devai Varhegy

154 KUN R6BERT.

befasitasa orvendetesen halad, s ezen nevezetes teruletnekorok aron val6 megvasarlasa is valoszinuleg a legkozelebbinapokban lesz eszkozolheto.

A penztar is orvendetesen gyarapodott, mert mig avizsgalo bizottsag jelentese szerint a tarsulat penztari keszletetett' a mult evi lezaraskor 2937 frt 33 krt, addig most van,penztari keszlet a jOVQ evre 33 I8 frt 42 kr. Epen ily orvendetesgyarapodast tuntettnek fel a muzeurni es konyvtari kirnutata-sok. Azon szamos erdeklodok kozt, kik adornanyaikkal gazda-gftottak tarsulatunkat, leginkabb kitiintek a' felsoszallaspatakiKenderessy csalad ferfi tagjai : Mihaly, Erno es Arpad, kikgazdag leveltarukat es szep konyvgyujtemenyiiket ajande-koztak a tarsulatnak.

Az elnoksegfolterjesztesere a vallas- es kozoktatasitigyiminiszter ur 0 nagymeltosaga, ki tarsulatunk fonnallasa otaannak legoszintebb tamogatoja, ugyei irant legmelegebbenerdeklodo baratja, s ki a varhelyi asatasokra a fo1yo evre is500 forintot utalvanyozott ki, k ilatasba helyezte, hogy a tar-sulati muzeumot a realiskola regi epiileteben fogja elhelyezni,mely intezkedes altal nemcsak megszabadul tarsulatunk ahazberfizetes terhes kotelezettsege alol : hanem eleg helyi-segunk leven, a muzeum ugy lesz berendezheto, hogy a nagykozonseg szarnara rendszeresen, bizonyos meghatarozott na-pokon es orakban meg lesz nyithat6.

Sajnalattal es 8szinte mely reszvettel kell megernlekez-nem ez alkalommal a valasztrnany legbuzgobb tagjarol es alegszorgalmasabb taggyujtorol, baro Josika Gezarol, kit hona-pok ota tart6 sulyos betegsege gatolt tanacskozasainkbanreszt venni.

A tarsulatnak van ez idoszerint 23 tiszteletbeli, 75 ala-pito es 153 rendes tagja es 4 partolo tag, kik 1886-ban lep-tek a tarsulat kotelekebe.

A halal tarsulatunk tagjai kozol elragadta az ev folya-man, a mennyire tudornasomra jutott: dr. Aranyi Lajos,Deak Farkas tiszteletbeli es Kenderessy Erno alapito, SandorMiklos rendes tagokat. Mind a negynek elvesztese folotti ba-natanak a valasztrnany jegyzokonyvileg adott kifejezest.

Es ezzel, tisztelt kozgyules, be is fejezem titkari jelen-

A TARSULAT M6K.ODESENEK V,,(ZLATA.

tesemet, krvanva, hogy az egyetertes es buzg6 munkalkodasszelleme hassa at tarsulatunk minden tagjat, e szellem altaigyarapodjek e·s fejlodjek tarsulatunk mind tovabb .

•A valasztrnany altal kikiildott szamvizsgalo bizottsag' el8-

ad6ja Szots Sandor a kovetkezo jelentest terjeszti be: a penz-tari keszlet tett az 1887. evi julius r-en eszkozolt Iezaraskor2937 forintot es 33 krajczart : egy evi bevetel 1423 frt 35 kr.,,egy evi kiadas 1042 frt 26 kr. Atmegy tehat mint penztarikeszlet az I888/9-iki tarsulati eyre 33 I8 frt 42 kr, Ez osszeg-hez szarnitando mint tarsulati vagyon: 40 alapito tagnak megbe nem fizetett alapitvanyi tokeje a 50 frt 2000 frt; az ala-pit6 tagoknal hatralekos kamatok 294 frt, a rendes tagoknalhatralekos tagsag! dijak 1133 frt A bizottsag javaslatara akozgyules dr. Reichenberger Zsigmondnak a szokott felmen-test megadja, s tobb even at teljesitett buzg6 munkassagaertjegyzokonyvi elismerest szavaz.

Ezutan Kun Robert ismertette a devai var tortenetet,,kezdve a rnondak koratol egeszen Barcsay Akos fejdelernse-genek torteneteig.

Teglas Gabor muzeumigazgato, Kiraly Pal konyvtarnokes dr. Reichenberger Zsigmond penztarnok meg a gyUlese18tt benyujtottak tisztokrol val6 lernondasukat. A valasztasmegkezdese elott sikeriilt elnoklo grofnak a ket elsot reabirni, bogy legalabb az altalanos tisztujitasig, meg egy-egyeyre tartsak meg tisztoket. A lemondott penztarnok nem voltjelen a kozgyulesen, s ennelfogva helyere uj valasztast kelleelrendelni: A valasztas eredmenye a kovetkezo : penztarnokSzollosy Lajos; valasztrnanyi tagok: Barcsay Bela, BudaAdam, Hollaky Arthur, Bernath Miklos, Kenderessy Mihaly,Imhof Mor, Markosy Laszlo, Szereday Aladar, Hetyey Gabor,dr. Reichenberger Zsiginond. A penztar atadasara kikiildet-tek: Schusnek Nandor, Andersen Laszlo es Klim6 Mihaly.

A valasztmany augusztus havi iileset elnok melyen meg-szomorito jelentessel nyitotta meg, tarsulatunk- es valaszt-manyunknak erdemei altal legmkabb kimagaslo tagja, bar6Josika Geza, par nap el8tt megsziint elni. Nem kiildtiink ko-

KUN R611I!RT.

szonit ravatalara az ide) rovidsege miatt, ugymond, nern ko-szorut, melynek viragai elhervadnak, levelei elfonyadnak.Hervatag koszorU helyett aldozzunk emlekenek kegyeleteserzelmekkel, torekedjunk azon szellemben mukodni, melybeno mukodott, a buzgosag' azon utjan jarni, melyen 8 jart;ezzel emeljiik neki a szive szerinti legkedvesebb emlekoszlo-lopot, nyujtjuk a legmaradand6bb koszorut. Elnoki indit-vanyra a valasztrnany egyhangulag elhatarozta, hogy baroJ6sika Geza halala folotti fajdalmanak jegyzokonyvileg adjonkifejezest, bogy valasztrnanyunk resztvetiratot intezzen baroJ6sika Sarnuelnehez, es bogy egyik kozelebbi ulesben emlek-beszed tartassek br. J6sika Geza felett, mely beszed megtar-tasara Rethi Lajos keretett feI. Ugyanezen tilesen bejelen-tetett egy masik alapft6 tagnak, Puy Zsigmond foszolgabiro-nak halala; a valasztrnany ezt is szornoruan vette tudornasul ..

Kiraly Pal ertekezett Sarmisegethusa egykori polgar-mestererol, Pius Aelius Theimesrol, es az utana fonrnaradtfeliratos kovekrol, (L. 41. s kov. 1.)

A szeptember havi tiles megnyit6 beszedeben megernle-kezik gr6f Kuun Geza tarsulati elnok tarsulatunk egyik,nagyerdermi tiszteleti tagjanak, Trefort Agoston vallas- eskozoktatasugyi miniszternek halalarol. Hala val sorolja felazon joteternenyeket, melyekben a boldogult tarsulatunkatreszesite, s inditvanyozza, bogy nevezett tiszteleti tag elbunytafolott erzett legbensobb fajdalrnat jegyzokonyvileg fejezze kia valasztrnany, a legkozelebbi kozgyulesen emlekbeszedettartson es azonkivul a boldogult csaladjahoz intezzen resz-vetiratot, A valasztmany az elnok eloterjeszteset egyhangulagelfogadta s az ernlekbeszed rnegtartasaval Teglas Gabortbfzta meg.

Ezutan dr. Hermann Antal tartotta meg nagyon erde-kes es tanulsagos felolvasasat : «Alternativak a rumen ethno-log'iahoz» czfrn alatt (1. 19 s kov. 1.), mig Kiraly Pal szabadeloadast tart Daczia nernzetisegi viszonyair61 a markornanhadjaratok alatt.

A valasztmany okt6ber havi ulesen elnok udvozli avendegkepen jelenlev8 Hunfalvy Palt, ki mar 185I-bentartott ertekezeseben kimutatta a nyelveszet fontossagat a

A TARSULAT ~,OKODisENEK VAZLATA. 157

tortenelmi kutatasok teren, kimutatva egyUttal azt is, bogya vezerszerep az ural-altaji nyelvcsoporthoz tartoz6 nepekkozt minket, magyarokat il1et. A felolvasasok sorat dr. S6-1yom-Fekete Ferencz kezdette meg, bemutatva tobb, me-gyenkre vonatkoz6 okrnanyt Hunyadi Matyas kiralytol, Ra-koczy Zsigmondt61 es Apaffy Mihalytol. Kiraly Pal ertekezettTrajannak Decebal eUeni hadjaratarol. Mig Mailand Oszkarily czimti ertekezest olvasott fel: .Az atok a rumen nepkolte-szetben.»

Ez erdekes es tanulsagos felolvasasok utan a foly6 iigyekkeriiltek szonyegre, Elnoklo grof mindenekelott felemlfti, hogyPogany Gyorgy foispan az tiles tartama alatt tavirati ertesi-test kapott arrol, bogy a kenyerrnezei emlekoszlop teljesenelkeszult, kerdi ennelfogva, vajjon az urmepelyes felavatastmeg lehetne-e tartani f. h6 r j-an; mint a. csata evfordulcnapjan ?

A valasztrnany nagy tobbsege, tekintettel az ide>ro-vidsegere, nines a mellett, bogy az ernlekoszlop mar mostIepleztessek Ie, minnelfogva hataroztatott, hogy az unnepelya jov8 1889 ev majus havara halasztassek el. Az unnepelyrendezesere kikiildettek dr. Solyom-Fekete Ferencz elnokletealatt Hollaky Arthur, Teglas Gabor es Kun R6bert.

A devai allarni foreciliskola uj epiiletenek okt6ber 7-envegbement unnepelyes felavatasan az igazgatosag megbivasafolytan tarsulatunk is megjelent, mely alkalommal gr. KuunGeza elnok lelkes szavakban udvozle az iskolat, kivanva,bogy az uj epuletben mind szebben viragozzek, mind tobbgyumolcsot bajtson honi mtivelodesunkriek.

A novemberi ulesben Rethi Lajos felolvasta br. J6sikaGeza folott irt ernlekbeszedet. (L. 10. 5 kov. 1.)

Dr. Solyorn Fekete Ferencz egy kutat6 kirandulasrolterjeszti be jelenteset. A valasztrnanynak ugyanis egy f. eviapril havaban hozott hatarozata folytan Felso-Nadasdra esLindzsinara utazott jelentest teva alelnok, az Ungor csaladravonatkoz6 okmanyok gyiijtese czeljabol, Talalt is az UngorokIevelesladaiban okmanyokat, melyek nem mennek ugyan tulaz 1608-ik even, de a melyekb81 ketsegtelenul kitiinik, hogya f.-nadasdi es lindzsinai Ungorok ha nem is egyenes ut6dai

KUN a68BRT.

a hatalmas olygarchanak, Ungor Janosnak, de mindenesetrevele egy csaladbol va16 oldalagi Ieszarmazottak.

Gr6f Kuun Geza elnok, tekintettel arra, bogy PulszkyFerencz, a nemzeti muzeum igazgat6ja s tarsulatunk tisztelet-beli tagja, november b6 to-en unnepli akaderniai tagsaganakotvenedik evfordulojat, inditvanyozta, hogy a valasztrnany aveteran tud6st e napon taviratilag udvozolje; mi egybangulagelfogadtatott, s vegrehajtasaval a titkar bizatott meg.

A deczemberi ulesen gr6f Kuun Geza folytatta Dob-renteirol es korarol Irt kimerfto tanulmanyanak felolvasasat.

A tarsulatot a magyar orvosok es termeszetvizsgaloktatrafuredi nagygyulesen dr. Reichenberger Zs. kepviselte.

A valasztmany kulonben a most vazolt ket ev alatt ismindent elkovetett, hogy a tarsulat gyarapodasat ugy azanyagi mint a szellemi teren biztositsa, s buzg6 faradozasanem is maradt eredmenytelen.

TARTALOMJEGYZEK.

I. Ertekezesek, felolvasasok.Lap

Elnoki megnyit6 beszed gr6f Kuun Geza.t61 ._. ___. __. __.Biro Josika Geza emlekezete Rethi Lajostol _.- --_ .__ ___Alternativak a rumen etbnclogiahoa Hermann Antalt6L._ --- .. - _.. 19Adatok Szantohalma es Szent-Andras tortenetehez. Szots SandortolP. Ae1ius Theimes foliratai. Kir3.1y Pattol ._... - .. - -.. .-. ._. 41Hunyadmegye barbar ·femleletei. Teglas Gabortol --- ._- 51Hunyadvari dr. Aninyi Lajos emlekezete. Kiraly Paltol -.- -.. _.- ... 65Egy osmagyar telep Hunyadmegyeben .-. ..- --- --- ._- -_. -_. --- 75

I

10

n, Hivatalos ress.

A tarsulat 1887. es 1888: evi mukodesenek rovid vazlata. Kun Roberttol 143A tarsulat tagjainak nevjegyzeke --- _ _ _. ._- --- ._- .__ _.- 15~