,

ERDELYI I{ALAUZSZERliESZTO

RADXO.'fI DEZSOE. K. E. l··ihl'fK.-iR.

III.

,HUNYltDVAR}IEGYEI KltLAUZ

IHTA

TEGLAs GABOR

KOLOZS vA H,, , . , .. ,

AZ EHDELYI KARPAT-EGYESVLET KIADAS.\p1902.. _

~AGYAR POLGiR KO~YVNVOMD~JA.

HliNYADVARME GYEI KALAUZ~'..;..

In T.\

TEGLAS GABOR.

AZ ERDELYI KARPAT-EGYESOLET TULAJDONA ..

)II~])EN .JOG I;"ESTARTVA.

KOLOZSY AB .•

Kl Al)J.A: AZ ERDEJ~ YI KARP .:\'T-~(:iy .r.;~u IJ~'l'.1902.

ELOsz6 AZ OL VASDHOZ.

Hunyadvarrnegye valtozatos torteneti multjabol,foldjenek szepsegeibdl, terrneszeti adornanyainak gaz-dagsagabol csak a leglenyegesebbeket kivalogatni isoriasi feladat. Minden lepesnel uj lajkep, uj emlek, aregi dicsoseg Ielkesito ernleke fogad s akarrn erre for-dulunk, annyifele latnivalo rugad]a meg flgyelrnunket,melyek a kalauz feladatat rendkivfil megnehezitik.

Reszernrol, a ki egy negyedszazudon at mer itettemtudomanyos lelkesedest es buvarlati anyagot szep var-megyenk kutatasa ]{ozben, meg elevenebben creze~~vallalkozasom sulyat, Inert a mi engem megragadott;a mi az en lelkernnek . ruganyossagot kolcsonzdtt ehosszu iddn at,. mindabbol a rideg szakszerfiseg vadjanelkal alig mutathatok itt be valamit, De azert aztitazoknal szokasos "madartavlati" kepekre sem szo-ritkozhattam s a vasutrol kinalkozo ropke attekinteshelyett Iegalabb izelitoul kivanok szolgalni a hejarandotertiletek beszedes multjabol es mozg6 eletjelensegelbolis azoknak, kik a tudas edes vagyaval intezik utaza"

VI

kcpzesukre alapul szerctik es tudjak is felhusznalni.Epen azert engedjek meg szivcs olvasoim, hu H

divatos turista kalauzok helyett kisse komolyahb iziies magasabb igenyu titravaloval kivantam e szep var-megye latogatoiuak kedveskedni, melegen ajanlva 111in·denkinek: hogy az 1/75 ezer meretu katonai lerkepekvonatkoz6 lapjait, de kfilonosen a Deva, Szaszvaros,Hatszeg, Paroser- Vnlkan, Petrozseny, Borlova, Klopo-tina, Maros-llye, Zalatna Iapokat, a Sziute Gabor Hunyad-megye terkepet uti keszletukbol ki ne feledjek s idoes alkalorn adtan a kovetkezo rmivek olvasasaval iseleszteni igyekezzenek Hunyadvarruegye szeretetet :

H 0 V (\ r y Lasz16: Erdely epiteszeti emlekei Kolozsvar, 1866.30 fametszvenynyel, Erdelv 1"egis~gei nuisodik kiadnsa. Meg miridigigen hasznalhato segedkonyv.

Hun fa 1v y Pill: Die Rumaencn und ihrc Ansprache Wlenund Teschen 1884

R ~ thy L{\sz16: A70 olah nyclv eredete.Do b a i Istvan : 'I'isztesseg oszlopa. Az ~redeti kiudas li39-bcn

Kolozsvart jelcnt meg. Ezt ujb61 kiudta Konig P4\1 a Hunyad-megyei torlenehni regeszeti tarsulat megbizasabol. Deva 1885.

S z a t 11m n r y Gybrgy, S z a b 6 Endrc Hunyadi-Album f:d~rGeza rajzaival. A devui realiskola segelyzd-alap t6kejc javara.Budapest 18i8. Athenaeum.

A Hunyadmegyei tortenelm! es regeszet] Tarsulat Evkon~·\·ei.I. kotet. Budapest 1882. Athenaeum. Ebben Torma Zs6fia Hunyad-vurmegye ~skori torterielmehez. D,'. Solyorn-Fekete Ferencz igencrtekes czikkc: A magyarsag es az olah meolatur ~s devai NagySandor verses emlekirata. Buda Ad{unt61 Hunyadmegye madar-faunaja. Tornya Sandor Hunyadmegye beszelye czimen.

II. E v k 0 n y v 1881/83 majusig. Kun R6bert szerk. Arad. GyulalIstvannal 1884. Dr. Solyom-Fekete Ferencz Vazlatok az olah kenezlin t¢zm eny tortenetebol. l:. 0, Az Ankos ~~al(\(lra vonatkozo oknuiny

,... H 11nyndrnegy« hdyscgnf'\"('iJH'i~ ti)rterll'i~1)(1i. SZ()CS Suu do rdc\"ai ref', gymnuslum. Konig Pal A bulgarok betelepedese Devan stu.

H a r III a d i k I! v k 0 n y v 1883,'8-1. Iiun Rohcr Arad. 1886.Gyulal. Kun Robert Adalekok a Hora-Iazadas tortencteh~z. :\railnndOszkar ~Iithosi elemck a rume .... nepkolteszetben. Hanko VilmosH unyadmegye melcg forrusa! stbs,

x e g y e d j k f: vk 0 n y v tlS.'8fL Budapest Franklin-Tarsulut.Szerk. Kun Robert titkar. Kun RObert Adalekok a Hcra-Iazadastortenetehez folytatasa. IHilonosen tanulsugos Dr. Solyom-FeketeFC1'(~llCZ A Sylvdlgy s bcnepesitese.

() to d i k ~ v k 0 n y v 188i:8S. Kun R6bert. Bpest. Franklin-Tarsulat 1889. S~ocs Sandor Adatok Szantohalma es Szent-Andrast drtenetehez. Dr. Sclyom-Fekete Ferencz Egy os magyar-telepHunyadrnegyeben (Hosdat), Kiraly Pal Emlekheszed hunyadvartAl'anyi Lajos fclett. Rethy Lajos Emlekbeszed b{tr6 Josika Gezafelett.

If a t 0 d i k E v k 0 n ~'V 1889;90. Mailand Oszkur titknr. Ko-Iozsvar Ajtai K. Albert. Dr. Solyorn-Fekete Ferencz Hunyadmegyehely- es helysegnevcinek tortenetehez. l{it'illy Pill Aualelt a Mithrecultushoz. ~Iailand Oszkar Csango-magyar nepdalok. Dr. Darvail\I6r Az olahok (t11an1 alkotasai. Tegl{ls Gabor a hunyadrnegyeitortenelmi es regeszeti tarsulnt muzeurna. Kalauz a muzeumba.

II e t e u ik ~ v k 6 n y v 1891/92. Mailund Oszkar. KolozsvurlR93. Ajlai K. Alhertnel. Gr6f Kuun Gezn A Corpus Inscriptis cumLatinorum III. kotetenek Duciat illclo potkdtetei, Szintc Gilbol'I{olczvar tl\laJomvi7.var). Knlumbnn Sumu Neprajz] adatok Lozsad-rol. Teglas G{lUOl' A hunyadm. tdrtenclrnl cs regeszeti uirsulntvtvmanyai.

X y 0 1 C 7.a d i k t:: \. k 0 1\ YV 1893;96. Szerk, Kun Robert eselhalalozasa utan Tegles Gabor. Kolozsvur Ajtai K. Albert 1897.Kolumban Samu Lozsad! nepdalok es fajsz6k. ViU'helyi FerenczA vajduhunyndi es gyalarl vasbanyak fejlodese. Szinte GaborHunyadmegye ezimere. A millunnnrts ernlekilnnepelyek a var-megyen, a vulkun-vaskapul szorosokban, a tarsulatual, a devnirealiskolabnn eS:l hunyadmegyei E:\'IKE k()1.gyiilcs~n tartott besze-dekkel.

K i 1c n c zed i k (~\' k <> n y ....1896/98. Szerkcsztette Dr. VercssEndre titkar. Deva a tarsulat kiadasa 1898. Dr. Veress Endre Devaes kornyeke Castaldo idcj~bcn. Ep oly ~rdekes Szdcs Sandor Adcvat reform. tcmplom es regisegei. Kolumban Samu BeklSltozoltes torzsokos csal{tdok Lozs(tdon. Mniland Oszkllr De....n yarOS lJe-

VIII

csetje. 'Dr. Arnlacher Albert A devai Devay-csalad cztmere. Or ..Zimmermann Ferencz Korisbanya Iegregibb szabadsdglevcle. )(uno

_

lyan Mikl6s A vajdahunyadi gor. kath. egyh3z Ieveltara. TeglasBela

O

a k~t varhely! mozaik padlo. Teglas Gabor Decebal kincse. 0

T i zed ikE v ko n y v 4 f'uzetben Veress Endre titkar, Devil'1899. Issekutz Antal A devai piaczi kapolna. Kropf Lajos A d~vaitorok veszedelem 1550. Kun RObert Oklevelek es kivonatok az,orszagoe leveltarbol 1529-1786-ig. Dr- Kuun Geza gror Emlekbeszed;Torma Karolyr61. Konez J6zsef Hunyadrnegye fc5ispanja es c. ~Maros-I1ye vara es uradalrna 3 keppel. Szdts Sandor a d~vai ref ..templorn regisegei stb.

T i zen e g y e d ikE v k 0 n y oV Dr. Veress Endre titkar;1 fllzet Mailand Oszk{u' Ethnologiai parhuzamok. A 2 fiizettel meg-kezdi Hunyadrnegye nemes csaladai. Dr. \Yertner }IOr Hunyad-megye legregibb tisztikara. K~vilry Liiszlo Hunyadrnegye kihaltcsaladai. Batorl Andras Nepszamlalasl adatok 178i-1845.

Minden °kotetben grof Kuun Gezu elnok nagyszabasu elnoki,rnegnyito beszedei egesz adatkincstart nyujtva az olvasonak.

Tanulsagos Bbjthe 6don ref. pap Hunyadrnegye Sztrtgymel-Jeki reszenek es nemes csaladainak tortenete. Budapest 1892. Szerz5kradllsn. 0:, ,.. '..

Dr. :\1ark i Sandor Aradmegye moncgraphiaja. Az els5kotet Zarandra igen becses adattar.

S z i1 a g y i Sandor A magyar tortenelmi Tarsulat 1887.julius24-27. videki kirandulasa Deva varra es Hunyadvarrnegyebe ..Budapest 1887. Irta Csnnki Dezsd. Hunyadmegye es a HunyadiakSzililgyi Sandor. Jelentes a marosnemeti leveltarrol.

Hun f a Iv i Junos A magyar birodalorn termeszeti viszo-nyainak leirasa Budapest 1866. I-III. kolet.

K i r {t 1y Pal A Sarmizegethusai :\1ithremn Budapest 188~..Akademia kiad. - Ulpiu Tralana Sarrnizegethusa, Budapest Athe-naeum. - Dacia monographleja 2 kotet Szabo Ferencz Fdldrajz.tdrtenelrni gyi.ijtenl~ny~be. - Apulurn tort~nete. Gyulafehervar. I..kotete 1897.

oDr. AmI a c her Albert orrkundenbueh zur Geschichte der-Stadt zur den Stuhlen Broos begin. 1690. Hermannstadt 18i9.

Tor m a Karoly rornai felirati kozlemenyei Az Archaelogischeplgraphishe MiUhcilungen des Oesterreich Bees VI-XII evfolya-maban.

T e g 1 {t s GaboroA nandori barlancsoport TerrneszettudomanyiliozlOny 1880. evf. 132. f. - Az elso erdelyi vasut Fdldrajzl Kozle-

IX

menyek 1882. e,·r. IV-V. tlizet. - Ujabb barlangok 37. Erdely!Erc~hegyseg oveb~l ~(. Tud, Akademla. Mathematlkai ~s Termeszet-tude K6z1em.enyek XXllI. kat. 1889/90. Szinte Gnbor 168 rajz{wal. -Ujabb barlangok az Erdelyi ~rczhegyseg ov~bol a Fejer-Kdrbs,videk~rol. Ugyanott 1891. XXIV. k6t. V. SZanl. Teglas Istvan 13rajzaval. - Tanulmanyok a romalak daciai arany banyaszatilr61.ll. Tud. Akademia Tortenelmi Ertekezes ek. I. resz Topographia,II. Adminicloatio. - Saamos czikk az Archaeologiai Ertesit~ s akolozsvari Erdelyi Muzeum hasabjain.

D 6 s a Denes : A szaszvarosi ev. ref. Kun-collegyum tortenete,Szaszvaros 1897.

B i lz Albert Siebenbtirgen. II: Auflage Wien C. Graeser 1883.- U. o. Die l\lineralquellp.n Siebenbilrgens. A szebeni Karpat.EgyletEvkonyvelben.

Dr. V ere s s Endre Deva es kornyeke Castaldo idejeben 1898.A devai gymnasium tHrtt!nete; igen becses ertekezes. GeszthyFerencz varkapitany Deva XVI. szazadl iskolajitoak alapit6ja. Devafore~Uiskola Ertesitojt!ben 189i{98.

Az ~rdeklod~ sok felhasznalhatct talalt a Szazadok, az Erdely ..az Archaeologiai ~rtesit6, Terrneszettud. Kij7.l6ny, Foldrajzi Kozle-menyek, a Tourista Lapok, a kolozs-..flri Erdelyi Muzeum, Archi ....des Vereins fUr Landeskunde cz. folyciratokban, a szebeni Karpn-then- Vercin Juhrbuchjaiban, az Erdelyi Kalauz, a Hunyad cz. devailap hasabjain es a devai allami forealiskola 1871-1899 28 ~vi El·te·sitojeben. Hunyadmegye rnonographiajanak elso kolete most vanmunkaban s legk6zelebb az is napvilagot fog latnl,

11yen munka elesztent akarja az erdeklodest eslelkesedest Hunyadmegye irant s felettebb nagy jutal-mat kepezne faradozasimnak, ha minel lobben osztontes kedvet merttenenek abbol Hunyadmegye meglato-gatasara.

Deva, 1902. marczius ho.

Teghis Gabor.

]'AIl'T1\LO:\J.EI" ,oszo . .. . .. . . . . . . . . .. . . " . . . . " . . .. . . . " . " . . . . .

1.

V-IX

Tajekoz6das a Hunyadvirmegy6be vezeto vasutak 6$fobb utvonalak felol.

r~ClpEl'k('zc:~ a l\I .. A. V. aradi vouuhin az Alfoldr()l.. 2-6

II.A Marosvolgy Zamtol- Deviig.

Z' e' k" veke~~lnl ~ Olen ,," •••••..•.•. •••.•.•..•••.•.••..,Zamr61 Tamasesden at Godined barlangjnihoz .Zrimtol-e-Gura-Szridaig' .A boji barlangok .Jofl' (Dobra) es kornyeke .A facseti uton a vizvalasztoig .J6f6rol a~ Erdohat5:ag e~zaki felere ' .Lezsnyekr61 Bem Jozsef menekiilesi tltja az .Erdo-

briton, illetoleg a Ruszka-Pojanou at .Lezsnyektol a Mares balpnrti orszagriton Devaig .A vasut vonnlan Maros-Ilyetol Branyicskaig .A branvicskai hr. Josika csalad otthona .A rrimuiak lIiciaja Veczel es Maros-Nemeti koet ,Maros-Nemeti gr. Kuun Geza knstelyaval. .

IIr.Cava as kor nyeke.

DeV:l oskora · .A ddvai var torten_et.e_hol •.....•.. .._._ · .. .._ .Kilntas a devai varbegyrol · · .

8-9D-IO

101 111-131313-16

16-171717-1919-2020-2121-24:

2.)2... 3-.)- :)

35-37

XII

.A devai uradalom es l\-lagna Curia multjdbdl , 0

.Az oldhsrig bete Iepedese Devdra .

.A. devai gymnasium .Deva jelene .Torzsokfa (rna Brettyeliu) .D6var61 Harora .Devat61 a boholti fiirdoh6z .K~menk ••...................................•Devardl a nagyagi aranybduyrikhoz ..1\1.·Solymosr61 Nagy-AgrJ. .

IV.

Az erdelyi Erczhegyseg as a regi Zarand.

Devdnil 1"1.·Solymosra ..A I It K ., "I{e 0 llJan-vo gye ..A. kardcsonyfalvi sziklaszoros es barlnugjai .. , .A kisbauyai (boiczai) ~Iagllra barlangja (A csurok).A kardcsonyfal vi (Krecsunyesdi) szirtszoroson at ..Kisbanya (Boicza) es arnnybdnyriszata .Trestin, ~ 0 Gyulaiak baronatusn es binyaja .Felso-Kajanel .Kis-Banyarol (Boicza) az ormingyai barlanghoz .Az Erczbegyseg Nag-yha.g6jan at Bradrn .Blead . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .A rudai tizenket upostol es a Muszari aranyba-

Dyaszat .Ut /;. K"" b' ,tazas .oros an vara .Korosbanyarol a "vaczai ftirdobe .Korosbanyar61 a grohoti szoros barlangjuihoz ..A grohoti szoros jobbparti barlangjai .Grohot balparti barlangjai .Bulzesd barlangjai. o •••••••••••••••••••

A Ruszesd hazcsoport .Dupa Piatrarol Znlatmira .•....................K" .. b' ~'1 G"01'08 anyaro a amara .Bradrol Kristyorra .A Hrira lazadus kitoresi szinhelye : Kuretv .Kristyorrol a V ulkan hegyre .... , .... o •• ~ •••••••

I..ap

37-4545-4747-4848-515151-(,252-5353-5454~5555-59

6061-6262-64G4--6565-6666-69G969-707070-7172-73

7D-7474-7777-7878-797979-8080-8181-8282-8383-8484:84-8686-81

Az Egregy (Cserna) also volgye

D' 't'· V H d·eva 01 .- unya 19 .•.•••....••••...•..•.•.Szant6halolll (Szenthalom) es Szt.-Andras .A Barcsay csalad otthona .Bothur vngy. Bujtur ~rpadkori mugyarsaga ••.••Keresztur regi nemessege .AI-Pestes arpadkori magyarsaga .A felpesti volgy, a vizkori es szentgyorgyi ~lakray

csaldd osbirtoka .Az elolahosodott magyarsagrol altaliiban .

VI.

Vajda·Hunyad as k6rnyeke.

A hunyadi var ~s a Hunyadi csalad .A hu nyadi vasgyar .A H unyad kornyeki osmagyar telepek Rakosd

es Hosdat .Hunyadr61 az Egregy vcHgyen Alsd-Felso-Telekre,

onnan a Bunk volgyen Govasdiara .A govasdiai koh6t61 fel Gyalarra .Gyalarr61 a sodronypalya menton Vadu-Dobrira

s a Ruszka-Pojnnara .A Hunvadi huz oseiDek otthona .•Az Egregy kozepvolgyen Csolnakosra, Csernara.

A Osolnakosi es Csern a csslad .

"II.

Piski 's k6rnyeke Lozsaddal.

Piski telepkeletkezese. A vasuti muhelyek, ABem J6zsef diadala s anna k ernleke .•..•..

Dedacs. A Kazinczy Ferencz emleke .•........t.d '" ILozsa m 1n t osmagyarte ep .

.\,111

888S-S.~S9-919191-9393-94

9495-96

97-10410t-l06

101)-107

107-1091u9-111

111111-113

113 --115

116-119IlH-120120--121

X'PT6_ , l

Borbatviz csaladai .Kinindulris a borbatvizi huvasokru .

XIII.

, "1'.. ... ,

Pujt61 Petrozsenyig a banyiczai vizvilaszton at..\ vasuti venal Pnjt6l telfele, A petroszi csont- .

barlang. (Inkey Bela barlangja) . . . . . . . . . ... 199 -:?Ol_\ Krivadiai ortorony a Krivadia-patak szikla-

szorosa felett. A Kanovich Aladal' barlrng. 201-202.A ... , 20)merlSOrJ vl1.eses....... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. :.._.\_Dealu Babi atjaroja \VulkauLoz. Az alagutak

fel Banyiczaig 202-203Banicsatol Petrozsenyig. A Boli-hegy. A Duli-

barlang (Csetatye Boli.) '" 203-205

XIV.

A Zsil medencze. A regiek Zsilje (Sij.)

Petrozseny keletkesese, szentelepei es banyaszata 206-207Petrozsenybel a Szurduk-szorosba................. 208Kiraudulas a ·R08ia sziklaszorosba. A Rosia bar-

lang] ~t .. ' , .Petrozsenytdl a Taja volgyebe ...A Paring-hegyseg .Petrillarol a C.iilD pa ha vasra .Petrozsenytel Zsil Farkaspatakig (Lupeny) ..A Romdu Zsil ·;olgyen fel Kimpu luj :r\yagig ..

208209209-210210210-21221~-214:

I.

Tnjekozedas

a Hunyadva rmegyebe vezetd vasutak es fobbutvonalak feloI.

,Hunyudvurmegyct derekhun szeli a ~I. A.. V. arad-

ti)\'isi venula. IHCly ZciDlnal (Aradtol 104 krn.) erkezika v.umegyebe es .41kelJyerncl hagyja azt e), s igy 106 krnhosszusagban turju tel az utazo clott a megye szep-,s{·gcit. A ~.l. A. V. Piski UllOllUtSar61 ket szarnyvoual5gazik ki, Ll. Ill. Pisk i=-Petr ozscny (St) km.) s cnnckL I1jJeJ1:{ig f.Zsil- Fa rkaspa tuk) terjedo foly ta tasa, vala-mint n 1(3 km. hosszu Pisk i-e Vv-Hunvad venal. Mind-

'"ezek felcttebb mcgkonnyitik u szcp varmegye kozep esdeli reszcinek megismcreset. A szomszedos Krasso-Szoreny- es Temcsmcgye felol a "Delkelcti helyi er-s.tekti vasut" \"ersecz=-Lugos = Maros-Ilye venula aBeY:[I, es JJ (Dobra) vizck valusztojan, Holgya-Bastya!\()zt 320 In. magussagbun cri el U megyet s a Buske-

. . "",., &... 1"1 r» tlPojan« negyseg eSZ~ll\1 C:t~aZ,hah mcgkcru ..ve '...z~)__1n-

tyanual athidalja n Marost, hogy ~I.-Ilyenel a ~1. A. V. fo-vonahihoz csatlakozzek. Ezzel fuleg Lugos videke kap-csolodik kozclebb az Erczhegyscghez es a Mares terehez ,

1

Vcgrc az Ared=csnned! vasutak koro~volg'yi vonulu.mely N.-HaIul;igy rein} a rcgi Za,l·cindJll.lerilleten Alvncz»meleg fflrdonel k5szont Hunyadvarmegyehe es Bradnel.a hires rudai es .J.lfuszal·i, rna Inar cgyesult arany-banyak k ozcleben vegz6dilL A vurmegye keletl hatarsze-lehez kozel agazil< ki az Alvincz - szebeni vasut, mely-

. lye} r....ogaras es Szebenvarmegye (clol k apjak kale) azIlletok szep varrnegyenket.

Hunyadvarmegyet szelteben, hosszuban kitftnomtiutak szelik S H szornszedos varrnegyek mindenike-hoI kenvclmesen atkocsizhCltunk ....

Igv Karan-Sehcs fclol HZ 54() Ill. Itaskapu hclgonat az utas epcn a Hetyezat ala, a hatszcgi medenczehcerkezik s azon {\t Hetszeg- ViLJ·ct~jaJ1;il iilhct a piski-petrozsenyi vasut-vonatra. Ezen a vonalon a Zsilvolgyere erkczve Petrozsenytdl H Seurduk szoroson atTirgu Zsi1hcz~ Kis-Olahorszagba szintcn j6 kocsiutfogad.

Az Ompoly volgycrol Zaltttnltr61 egy, kocsival isjol jarha to lit vez et ~Y'lt/!'J:-Ain1CtsJ"61 a megyebe, hogyonnan Algy6gyig az Erczhegyseg lllCSzkoovcben. alegszebb videkek cgyiket tarja az utas cleo Vegreesza krol A dl'udbftny It es HZ Arenyos yolgye feldl HZ

1264 111. Vulks.nhegon c'it az crrlclyi reszekbcn majdnemparatlan kilatast nyujto tit fogudja a Fehcr-Kdros yol-gyen Bredre erkezokct., ,

Brkezes a M. A. V. aradi vonatan az Alfoldrol ....'Are g i E 1soc r del y (. v a s U 1. - A z e ,..del y i

f elf (; I d p ii r k any h ~.g y s C g e n e k !H a r 0 S -Y 0 1 g Y i \'0 n a I a.

Az Alfolc1 lltClzOjilt Gyor oknal fogadja a Hegye~-n"llf'i!"lti• _.: _ .. ~ ... '<II.

C" .,/~ 1f~ t~ ~., .;' .. H'\."!,', ~ I.' l··.',. .....\.." .. It .. "... &A , •

·,oHcgyalja.mclynek boriiggal virulo Iejt5i, amarra Kuvin(1333·ban I{{j) ~Kovasincz (1333 Kovsiszi), Vilagos, Muszku(I~~31Mezt), ~fagyarat, Punkotaig a vilagosi szikla varral(lgyiHt 1444. Hunyadmegve [eles Ihinuk : Hunyadi Janos-nak adoztak. A vilagosi var rornjai busongva kOslontika vonnt utasat s vajmi nehez nell) erezntmk : hogyitt hajdnn szebb elet volt! Vouutunk ~1el1cs-Paulis (133JPalulese) jol 1l1U\'Clt s Kladova, Baraczka a phylloxerapusztitasai uuin a reginel is szebben felujitott slolt'ialatt robog Jl{uria-Radl18,r&. A hires hticsujaro tern-plom, atcllenheu a gyorsan fcjlodo Lippe CSillOS epii-letei s a Mnros hidon ahtratnIo elenk forgalmn kotikle flgyelmtinket. ':\lajd a soJymosi varrom alatt hala-clunk el. Atellenben a Iippai viu']Jegyen mar nyomaitis alig tahilja a kutato a hires varnuk, melyert annyiver Iolva ezvkor .., OJ •

Hajrlan az erdelyi soshnj6k f<)idlonl{\Sn S Illeg 1\'. Bela tr-ttevolt Lippitt n marosi hnjosok orhclyc\'e. Hohert lii'lrolr. ~,Lnjossz iv cscn mulattak itt, ~Htt~·{ls utun Corvin JilIlOS, majd Gyorg:yhraudcnburgi fpj('('el('m kC>7.Cl·C jutott. l:>29-h(.'n Zit pol y a J{tnositt fogndta az er(lclyi vczerek hodolntat. ()7.\'cgyc s fin is itt talal-ink mcnedekhelyet. 1;)50·})('11Wriik ki"zre kcrtilt, rnajd Castaldo es~(:u·tin\lz7.i visszavivjak s innen szitnkaztal\ 1:>51. dcczcmber R·{\n(iYll.1afehcl'\'ill"ra. hogy 10 nap nH11\-a Castaldo megtilesse utit{trs.H.T ("III e s v a r clcste u t{\tl a Hirok ostrom a!i, Jogja s A I don aparancsuok a hasty{,l\, kapuk Ielrobbantasavnl gy07.\'cn s elrnene-ktilven : a t()1'ok telepszik oda, fnlyvast veszelycztetven Deva vl.l(-ket. 154:;-}>('11Borbcly Gyil!'gy nagy nehezcn vivhatu ismet vissza a:\Inros\:mgy lobhi el'osscgd,·cl cgyUtt. A U)rok azonban 1G13·banlljb61 nUette k('zct s IG88·ig hirta ; de 169:>, S7.Cpt, i·en lsmet clfog-laltn, s csak li18-hnn a passnrovurl belic\'('l kertllt ycgl('g ViSSZH. aIIIikor a katouni kormuny pusztulasnnk cnge de.

A solyrnosi var gneis-granit Colcu (= Szikla)nevu hegyet Radnri 1'61 j6 1,''). ora alatt erlietjuk el.A nyuuatt meredek fele sanczolat vedte s a dobogoh'll""l~S k<')")}·'l'le..r ie.•• c •• _I ". ..:. 'J

1·

•\ I~{jz(' p :~O rt luu tv i:,,'I(~s p I"i III it iv ('sz IdjZl'i Jl W Ill' It m-l u: Z "::.

l11l'gklh~clilhl'l(,) luhetctt. J4·Ui-hal1 (~111hi ()rs:dl~h \Jihi'l}Y {'s J,\Ilt)s,vulumint Bcrckszui lI:lgynubi L{lsz16 lia Hunyudi Juunssu l a huda il~~,plalall dmll'~yt"ZS~~I'l' rcplwii az iru n l. ho;,.;y SclYIllOS\'~lITa c:s Lip-pa llle1.lhiu·osl"a vnnutkozo i)s:szes jogc.liliat. ('l<,)lJhi('k" Huny.uli ru l'su t6d u irn I'llhilzz{,k, 13() s il I' llll'zon'il"os (os I. II P pit Jl fa III rt'j t~ hc n.Hunyudl l'i)gtiSn epiltdni kez di Kl'sz," Halilzs deuk \'il1"lla~ygyitl avurut s meg ncuusvkct is ruszur-it a szc11c1tized H:t.t'teSCI:t'" :\1:'tlY"lsCorvin Junosra ru lurztn Solymost. En nck hulalu unin 1;)0-l. okto lx-r12" 01.\"('gy(., FI'angl'pitn Beutri x. Gyi)rgy Brnrlvnburg! ·orgr6J1107.men ven ft'h·sCglil. HZ lett it t az u r. s clhu nvugolta '-:11'0.", t. Ennvkclleu ere u Lippa! ostromlo t(j1'i5k cl h-n a kl'\'l~S orscg rl'llntarloLta&I vcdclmet. l~,():L C s it Iiy Pill turtottu ill IllcnnY(·Wf.c1jet Z a yAnuuval. s I. FC'I"tlill{UHl Hu :\Iiksa, kCt ri,)lwl"czcg. B {l t h () " YIstvan, Zl"inyi :\1iklos, :l szi~t·t\"itri hc')s is jele n v alu nuk . uz OI'SZ{'r{

sok ('lc;kl'losegc\"cl ('gyiitt, llWg:l uz l'sztc'rgomi ('I"sck vezettc az('gyhi,zi sZl'l"larlilsL.

Majd a ti5l"i)li idc- is ln-Illt x Horh{~ly (;y6q,~y iizil' k i nzoknt159:)·hcn" net C\' mulvn .Jehika Istvan. majd 1()()2, Szclit'ly :\f6zl'Shi l'jCl, a ki u gyularl'llCl"\'{ll"i vcsztett csatn 9 ut{1l1 i(lt· nu-ru-kiilt : <ll'

U {, s t a c161 sxubud ulandc K I a (to v a ,',hat-I't keuyteh-u csr re hc{t tengeiln i 0\ Wt'()knck"

A solymos=-Ilppai szorosbol Milovunul Ids ohJo-zetbe jut vonutunk s az cszak fcle hatralo homok-kovekbdl kerulnek a koruyek hires kutvalyui, kosz()-r·ul\ovei. A szornszed Odv os (hujdun Otyos) helysegge 1a Petrari vauv Leszpedari ncvti hezvzvcl a aostut-o. r") ... 0... .l"t

formatio ismet a vasutig nyomul, majd Kouopigt'ijh61 teresebb obHllclct enred. A 36, orhazllul acsilla m pula gy u r'odese inck igcn tnnusagos jc len segezuvarja meg a kurpati homokkf retegeit. Berzovn{tllolniis elott H Sztremtura ncvti maguslat aljiin

mocsnrakban gyakoroljak maguk ...t Ii. k,j-A hatterbeu a l'IIl'1"U Pacuru-zcl yjdek Nilnr6djui.

lujul 331 lll. luagas l1vercJen n Bel'ZOll"a hOSsZtl", 0

j r~ll1yaban n_ Csigel' lueden czej evel (Ta.l}C Zvizvulaszt6 kHyics es babercz lel"akodasaiILlk

nvilasa..fcle), a

· .' -\. 111·.\\.~I'\.dDJa':\.;~·.i·~;;~·: ~;::Z!-:·~·"':.'.~!.~'.\.!~ 1·;;-' I (.y-,,~.\.; ..:«.

hlllllSc.lga szcriut, crintk czctt cgy kor a Maros ~lrja is.Tril a Murosou Lnlo.sincznul a lllCSZ('gclo tclep inllly{t-])(.111 is karp{iti homokko uralkodik s a 41. (kapruczui:orh<lztol a 43·ig a szcpcu red()zult k,lJ"p:iti horuokkfreszlet szakitja 11ICg a csilJ~n1pahi elszukado csoport-i{l tis, mig a 46. orh{izn{ll~··a diorit lep fe 1 egy so let-ki n ez es ii vusta r la lm 11 agy a gk0 Z e tt e )~ m ely b (ll reg ebb e nvasat banvasztak. Totv arnd vusut ~11lonHls{lr61 a J.1JllJJk

'"

es ti« czeg ipurvnsutja eszakrn Sz}a,tinitig agnzik ki,hogy a Drocse erddsegeinck kihuszmihisat eloscgitse.A 11:1unk telep mellett kfllOn vegyl gyar is viriigzottneluiny evig, mignem 1896. nyaran tuZ\'CSZ ,UdozalaleLt. A tulpnrti teres oblOzetcn jOlu6dli l~ozsegek(Battu, Cella, Bnkamczo, Osztrov, Birkis, a regi Berkes)sorukoznn k, 111ig voua tunk szegenyes fulukat erint-egesz Totl·,i.ra,dig, mclynck r egi varu ,',V,lradja) HZ 32.(irhazzal jelzctt hegyfokon allott.

Tckiutelycs Idl'{llyi urudulmu 41; Iuluru It·l'j(.·dl. 1",'i-Hi!). a"Jal'a~·al\.. mnjd a Bunlfyuk b irtuk S a X. V. szuziul ,·(·gcn n CPt'S

·V{lros valu. A Wl'iSk Lippa utun ('lot is eltoglultu s B()rh'~ly (jyi)l'g~'

15H3·b(.'u ezt is v issznvivtu volt. de llH:~·han U t' t h 1(' n (iithorLippavul l'gyiitl W!'i>k kezr« )HH'si\t.l :i HiSS·ball v isszaveteh-ko« pusz-1uhisnuk adutott.

Az ("l'(lOs Czuliol'lH'gyt't nH'g'k('l'til\'(~ SO}>Ol'SillOIl i,Uapodullkmeg. For ray Andr{ls. Arudmegy« ullspun]u. mnjd 1\ I'ass()foispilllja iilt('tc n XYlII. s7o,lzml musndik f('lch('1\ a :\'Jaros fdcvouulo plutou fusort S C-pittctc a kilo,Usz{) lwsl(olyt. I\Z utolso FOl'l':ty

:(1\"&"111]S1.CPCIl illu~ztriHt egylptomi lllll'il'llsainli ilriikit(> nu'g lW"C:·tl rodulmunkbun. Kustclyukut a grof ~ {,d i.l S d Y l's"hhl (kiikiHtes a gomlozott park tuvolrn is jelz! a nagy lld jollctd.

A Drocsa hegyseg masodik f()\'olgyc csatlakozikitt a Maroshoz s a Ptntr« Alb« ger inczcn G:l!'a./10!!CZ

fele elenk osszckoUclest tart fcnn a ket hegyvideknepe. Delre Bulcs n Mares bnlpartjan, melynek hiresnp.itsaga 1222-ben II, EndrcHSI 5000 drb. l~oso leszali-

tas{lra nyert engedelyt a Maroson. Kozvetlcniil Soborsin~tclleneben az 1483-beli Szad v. Sziidju mezdvaros ,a 17 ful II uradalom fejc helyen Ina Valye mare so-raktar, A szomszedos Also-Kapolna 1427-79-ig aGarayak kezen, Ina a Mocsonyiak diszes knstelyaval.Orman a :·\18 Ill. Dealu Maren a Berzova vizvalasztojatatlepve, erdos tajakon Facsetra, onnan pedig delre a343 Ill. Dealu Grobiloron, a Bega,- Ternes vizvalasztojan ..Lugosra erkezu uk.

A soborsini palyaudvarhoz l<<1zelitoleg nyerjtik alegszebb kilatast a Rnska Pojen« nyugati arczulaturais. A Bega volgynyilasa melyen bevajodik a hegysegtOlllegebe s a 918 Ill. Vurvu Tartarulujrol a Vurvu Daji(928 rn.), 111Hjd a V. Babanuli (1149) latszik, mely alattlladrlLg vasontdi hitjak cl gazdasagi eszkozokkel azAlfold egy reszet. A Bagyes (1380.) mint a Rusk« iker-tarsa hirtelen feltornvusolo erdos ormaikkal festoi..keretet alkotjak a hunyadrnegyei felfoldnek.

Tok mu jelentektelen hely , megluusult gyarivallalatok romjuival, hol 185U-UO kozt Loprestibaro az elsa hcgyi vasutat erdci ertekesitesere meg-kiserlette volt. Iltyo kis allomassal szernben a tulpartimeszsziklakban kis barlang lathato. Vegre Aradrnegyetelhagyva az Alnuis hidjun at a zrimi parkba, s azzalHunyadvarmegyebe s annak erre fele elsd helysegebe :Za·m-ra erkeztink.

n.

A Marosvolgy Zamt61-Devciig.

Az AhlH1S volgye Aradtol 102 klrn. h\volsugraa NoPc.s~ Laszlo foispansaga alatt meg ·J848. elott nagyfenynycl letesitett es HZt 1<ornyezo tcrjedclmcs parkalntt nyilik meg epen. Az Almes vize a Hcgyes-Drocsa t az erdelyi Erczhegyseggel osszefu1.o koros-baI1J·a,i hegyekbol cred, s \'olgye a legszebb kir andulast kinalja eszakra H Feher-Karas \'olgyer~, Alv;i-cztcm:

Az Alnuis \'OJgYCll fel fl. vizvalasztoru s Zumrolkiindulva Cserbia, Poganest faluig arnyas \'olgy olenvezet a jol jarhnto ut. Ott nyugatr61 Kis-Allnc'is=Alma-Bel felcH egy oldalvo~4)' nyilik ejsznkra, melynek fejenrlfelszazad elott meg rezbanyaszutot fiztck. A fc)\'olgylIfjkfl,ne~d helysegen at keletre kunyarodik s Almas-Szelistye fele vaskovand (pyrit) es telert lattut a szikla-falhan. Fennehb Brasso hegyi falu negy csoportbanszorodlk szet, fel a vizvalasztoig. Legalul lTa,Jaellu,eszakrn Drs.ulnn, E. Ny. Peru se, es ]:~.K. Mosiori nevtihazcsopor tok fogadnak. A vizvalaszton a Vurvu Buross755 111. csucsa t er intvc Cserbia vagy Ponor vizek 111cllettlejthcl n nk it{l z« uesdre. mikuzhcn nnnn k regi yas-

8

es rezbany« ro llliait S mostan i kc nkovand b~n \'aszr-tat- .er.iflk. Elebb Felss- Veczr« S onnan 1/2 ora alatt Al-Va,cza, III eleg furdojeh cz s czzel nui r a Feher- Koros

,,,;;lrt"crn ;"." ....1. 7.~1....+~1 ",1 ... ~."I"ot •••• ;,...,...,,.. rcsacl ~ .:n""""0 ...""'-' J~Lt.,IUI" ~(lLUI.V.a v~u, \L'OJ \'&,3':'",,, j 55'-J. v-L\'J.

(pihcnokkcl) delutan 4-ig nyarl idoszakban gyalog isbejarhutjuk s a vizvalasztohan mutntkozo nagyohbbarlnngot is IIIegnezhctjtik.

A korosb~lnyni hegyseg vizvala sztoja az Almas esKazanesd vizek kozt csekely gorbulcttel ha lad keletrea D6~Ta,- lta·ra,d utvonal hclgoja kozclcben emelkedo(170 Ill. Dealu Mureig, honnau delre es keletre azErczhegyseg agazik k i. A Ma ros k isse tavolahb jutotta korosb~l nyai hegyseg gel' inczetd 1 s azert hossza bhes roharnosabb vizck lejtenek arra, mint a }(·Koros-}J{jz. Szekerrel jrirhato ut]a l\1.-Il),erol a vorczn=-viskai rnellek uton kiv fll egesz a Deva=Brad posta titignines; de a hegyi l1CP a yolgyek mindeuikcn k01.1c-kedik.A l{(Sroshanynn s Braden szokasos vasarok idejenelenk marha Iorgnlommal talalkozunk oda fenn. Ageologia inint erdeklodo es nelkulozn! Indo turistata legjutnlrnasabb kirandulasok varjak ez erdds magas-Iatokon, melyek l\ozott csekcly igenyti, de tisztesscg-tudo s az irlegen irrint elozckcny hegyi lakossag tcn-geti elctet. Az utkozi burIangokut !(ol'osbanya,-r61 is-111 ertetj n·k.

Zam as kOrnyeke. Zei111 kuzseg nagy obb felc aTams.sesd patak volgyeben rejtdzik.

_-\ vasut melle tclvpcdctt kC)1.s(·g kQlepl)()!ltjilt ~t hint> XopcsaI..ilsz16. Hunvn.lmcgve lurvs foispilnjn {llta f(·)szil7.ad ('lott IlH'SCSf~nyny('l epitctt kustelv nlkota, mclvr-t l~4.fl-h('n a szekelv lion-yC:<it'J.. eIpusvtitottuk volt l"t6hh L e 1.. j s c h h('csi HgY"~<l kezere

jut van nz urndnlo m. 1Sin·ben .lljrn f<.'lepite a kustclyt. mcly rnaCscrnovics :\Ji hilly tulujdo nu. Ar ny as pa rkjubnn a h. Xopcsa altnlY{l!"'lwlyl'Ol irlchozntott :'omai r('j,inllok m arndv anyai Iath atok.

Zem jelenleg a mnrosl tutajfokeresk edes borze]e.A Gyergyobo! (Batosnya-Tepliczarol) ichlig usztatott tutu-jok at nz arnd= szegedi (izerek nugy obb tutajokku nlakitvnszit llitja k egesz nyarou tOY{\ bb n ziuni pnrtokon rog-1(;l1Z0tt kikolo})cil. Z~ltn gyilnlolcstenycszles(\ diszfClis-l·"l,';." ;(,.;,.; n/,,"'('\)'- i'\. ..... ·"' ... ,.";'..,,,.,1,," ..... " .JV 4.~ ."., ... va. \\...~j\"

:~"Inl .Hellt'll<!i>en. K!·;~s~6~zol"(·n\!).(·n:1 :!ii; Ill. F i J (. P k Ii \' (.U~t·{tI h:tjd:1tl nt-p('s (:1111 '·!!'tlgZ()tt. l t'l('fl'dy )likl6s ('rch;lyl ":l.illa

9

az vn ja : 0.' (. I f 1 - 1 . - .". ,Szlatinn, Posogn, Hidegfu. .yoznn. van a va va :Ullll} t al. arm •rncavei Hasznosfah'n, Sandorf:th'a. Budafulva mas harom mostI a k·n t 1a n heJys~ggC'l 2:,0 Illn~~·~.r f~ll'inton I 1Y <' i J.it!lOsiwl~: aJimos fl{uwk. I\i nt-Ill'S fin volt, ol'ok nron cladta. 11, ll us~!? }.)()R.uj adornanvt ad Tt'lrgdy Ish annak CZC'1l nirtokokru. oalll .. i'YZci"lllond 15!J2-uell Phcwlepkco nradmegyei j6S7.:'lgh(,1 Josikn Ist-;'fll~nak reszhirtokot ndomanyoz. mit a f(·jedel(,tll1 1;;0:), IlU';,{ iserositett. Bethlen Gahor lCi22, ArndmegyiHwn Fit lop k 0 balitrilll~ n "Y Peter es 1st v it n Peter tclke kozli reszblrtokbol Ken (1«,'J'('ssyFark:"s h:lI·nlinczadosnal~. a ki milr hirt (,'gy C s u k a i (iy(il'~~'{,)tal m('''''C'U jouhilgytelli(.·t. llj ndornunyt nyujt. UmO-liOO li();~timtninkbnn nvom a ,'esz az erch'k(,'s es magya"silg~h'al olv Icl-liino l\ozs~gnel~. melyuck ('llll~k(ot csnk a vasutrol jej} 1:lts;:6FiiWpko szik lu orzi.

Zamr61 Tamases.den at Godinesd barlangjaihoz.A k ozyctlen Zarn helysegbc epitett csinos ~L A. v.allomasrol alig par ortlnyi tavolsagra a Godincsdkozseget E. D. iranybun vegig Iolyo patak hal purtjanket terjedclmcs es k Gnnycn clerhctd harlang "an. A7.also barlang bevczcto csurnoka vizesessel \'egzotliks a becsurgo viz vallozntos cscppkovckkcl disz iti aholtozatot. A balrn haludo bnrlangszukusz fokozutosancmelkedd agald)~lll yegzodik. melyckbcn a barlungalakulaskor jelentekeny viztomegek hntolhattak be.~'Ia nuir csak iddnkent jut itt a viz a harlangba .Ebben a burlangbnn HZ oselubcr tclepiilesenek nyo-ma it nern Ia laltam, s valoszin finek ta 1"'tOIl1, hogyak korihan viz 1011Irette 111eg ki.

Alig nehany perczczcl fcnnebb a szclso hazcsoport-nul messz ire clhnngzo vizzuhogas jclzi a masodikharlang holletet. A mcrcdek oldalon kikapnszkodvakC,ttos ur~g tar ul elenk, mclyck cgyikcb{)} a p.itnk torele. A vizfolyas ket olda lan feltarulo tormelekbenazonnal jellemzo cscrcpek, csontok tfiuuek fel. Eo'Ydiszescn cziradazott ivoedcnv slob» hasonlo r~nd~i-tetesf fuzekas kesz itrn en v- fenyo<f ~\Ivas. ziu- z U (lOSI t- l]t 'k't' " , w .. \:' .. 0:::> ~ ,)e UZ( e e '} CSCJ, prros cs fckcte nuizu (voros navan'{O' il'r.~·· ~.\ ',1,', I It'l lIt .~.. ". s .0 ~1'llJ.nc.,z,1 ~~z (\g:.. "nn ,):11' ang n ~() \: la at ott lzlcsetIS 19nzolJ~l. Egy nlnllJrtn~k llezh~t() h,tl'Olllsz;ogii gips~-

10

ttiblucskft, n=telYHek "yallba ftlttl!u!ti.alt.J(igit n "'LiMit tnyilasa is elarulja, az oslak6k vallasi hiterol is taje-koztat nemileg.

A barlanglakoknak ez HZ iireg azonban csukpihenoul szolgalhatott. Nappali ta rtozkodast s haziiillataiknak legelot a kozel Iekvo s innen kozvetetle-mil elerheto sziklas hegyhatok nyujtottak. Godinesdneles Bojnltllathatjuk emez osi tanya helyeit. S mert a Ienn-sikon meg vizben seru volt hiany, sot ellenseges meg-tarnadas ellen is j6 vedelmet talaltak, e messzi videkr ekilatast nyujto magaslatok igazi fellegvara i lehettek agodinesdi burlanglakoknak.

Zamt61- Gura-Szadaig. Zarntol Gurasziula fele aburzsuki 5bl<1sodessel szcrnbcn Tis z« fain szetszor thazai tunnek szernunkbe. E helyseg es kornyeke asohajozas idejeben a legugyesebh hajosokat szolgaltata.~Ia is inncn tobo~ozz{\k a zami tutakereskeddk hajo-saik java reszet. Osszel pedig dereglyeken Arsd. sotSzeged piaczalra sztillitjak a ~farosvolgy almaterrnesetes zoldseg artiit.

E7. n h<lj6z:hi tradlcxlo a ncmzeti Iejedclrnck itiejcn61 sz[u'_mazhatik, a k i k a s <) tit t S7. 01 gal tat t {t k {t t n Ilppul rakuirembereinek. (j urn s z {"la k(~tlos neve ro num ul. magyurul ugynn-azt jeleuti, mert'Gllra==S ~ n d a. Az elolahosodasnak Icgf'rnppun-sabh btzonyitekn tehrit ezeu kettc5s clncvez es is. A7.{lllonlas kij~('lch(~nl(lthat6 go!'. kel. templorn Sl.Cp roman stiln ~I)itmcny lehctett, mely-nek kupola talapzata s kettds tornyn uleg C\ hm'harkezii ~Ualakit{tsdaczfiru is cl{tru)jak (·g~·kol'i dtszet, A \,'ullastalansag htinteteset sa poklok ki njait illus7.tra16 tul l'('{,li s freskok X YIII. sznzad!kontar keztOl ercdhetuek s hasonlo drnsticus hihli{\s mngyara-zatokknl ckeskedik Hatszeg viclekcn Uncsukfalva tcmploma is.

G u r a S 7. {t d a hurmu nernes Wr7.shirtol~ot alkotott GrofB(·thl<.·n Gergely Lajos fin ('gy IUlI"llla<l{,n. most Bcnedikty Lajos abirtokos. A Sandor J:tn!lS bil'tokilnrmad(lt )<'{\nya OZ\·cgy grof Wass..:\.ciiimnc hirju ; Jnig az utolso anrnHul a Bra di . Boer, 'I'uri. Fc-l-szcgi , Horlor. L'gron csnlado k kdzt oszlott me-g, kik ko~Ul III in dell ikmegvult Gurasz.ld{,t6I, hol most Bene dlkty Lajossal. Th oroczkav.y(.·tlt,z(·l (os £i.tlfy .J6zs('r k(~p"is(·lik Jll('g a "(-gi kih:hirtokoss['got."... • -, f ~ '1' • t".. .... . I l .- ,...~, t ·l'l\.Ui] ('gyzusc,"" jJ(I.')lHHlIClIUilS. '- (l\· .. nnz<lJ. l(' SZ(!l()~ 1;1l01~t·p(.~ nyu.! II\IK

:. \"llsull'a .. \l illlolll:1Sl()1 a ;\rarosol1 :H ('g~' 1'(,1 ()I'a :tlatt Do}ll':ll'a_jutJwtll"k.

11

A '"'" 65Hali§6k. S til iztiil8ia4l1 igp_;n. t}lwrtstlgosldranduUiso], klnalkoznak ugy a fo-, mint H mellek,·oIg.yon a ~orosbaJ1yai hcgyseglg. Ha a hosszu hely-segcn felfele haladvn a Karrnariuesdr e vczctc yo!gy-hoI E. Ny. Also-Bojna k indulunk, Also-Bojtol rogt()l1Felsd-Bojt erjflk, egy hatalmas dolina mely edesben.Mindjsirt Felso-Boj lllogott, hoI a buvo patak felsz inrekertil, egy Ids hnrlangba hathatunk. Orman a Galbina(Ny.) es Vurvu-Lucia (K.) nevfi mesztetok kozti horpa-dasban E.-fele 7 terjedelmes tolcsrresedes melletthaladunk e1. A nyolczadikban a felulrol lefele Di-nekcsorgedezf patak hirtelen eltiinik s rejtett prilyafutu-.seH HZ emlitett dolinak, helyi neven gropak (got)l·ok)jelzik.

A pntak Ielsf clbiivasatol Di-re fognd H videkIcgnasyobb, 100 111. hOSSZll" bnrlnugja. Tagas kapnjiinbclepve, csakharnar k etfele {tgazik; majd ismet egy e-sfil. Ott 25 111. mngnssngra kcll kupaszkodnunk hogy.1 ~8 111. felso, de mind erdsebben keskenyulo esnyirkossagaval kellemetlenebbe valo sixa tort elerjfik.E harlang ostortenellui arlalekot nem szolgultutott.

J6fo (Dobra) as kornyeke. Guraszadaval ~tellcnhenrevkozlekcdes vezet Sztrettyerc, s onnun alig 1/., on.\-nyira a regi J6fol'e vagy a mai Dohrara. A marosilyc->lugosi helyi crdekti vasut hidjan Gotluittyu, Gurasziida]\ozt H guraszadai allomasrol gyalog is atmehetunk1/2 ora ulatt Sztrettye erintesevel Dobrsre. Mint ha-tarszeli helyseg azert jatszott a t5rok idokbcn nagyszerepet, Inert Fscset es Lippa, fele ott agaznak elaz iitak.

A x.\'1. szrizndhan nng~' hirtokos vula .Iofcon a B (, x i 1\('111 Z(.(-

s(·~. ('s Bnsi (i~·() rgy (1(' .101'(,0 hali'll:h'al Bathorv Zsi.rlUonfi1-~- . . . :").. ), I. juliu» JO-cn hrnnvicxkni Szal{uH:zy (.(lsz16 7.nl·{\ndi rc;isp;u\nakHd(l1\l:"",~·ol.tn A] s 6-1.<1 P llHY. :\ v it x h » t i, r l'S F i r. t () ;'l g-gal ('g~·iilt. A l)('iktal:lsn:'1l a Doh rnl {,s B;\ s i ('sal{H! l:·",.,·h·"d('kai

12

i'llt'l\llllOudl,lli: <1(' S 7. a 1 {, n (.'Z Y :IZCl't huho ritutluu ul hirtu :.l jO("l'Ot

urudnlmut s in nr-n is vvtte a I1C\-Ct.

.Iofco sz6 szcri nti fo relituxha n (iUJ"Cl-J)ohra n~\"('11 szerc-pel 11101_

mint Dobrutol kilWIl ki)zs('g s itt lnk ik L.,"tz{ll' A.-pc,hi orszilggyUlc~ik~pds(,'lc3 is. .\. r~gi .Jofeoi csulad Herbuyru valtoztuttu nevet,j6 Iti uck crtdnH'z,"~n sz{u'Jlwzi'tsi hdyct. nu-lyct pl·..edicutuuuihnul:.!,,- is haszuul. IHl'dHlV d(~ .lorn.'1 Tr-klutelves l's<ll{ul' vala n,... ... - ~Dohrai is .

.-\. jofeoi ue mcs 1) 0 h r a c:saliull.)(,)l 1;)~2. Dobral Peter'fOisp{lnt. 1610-1)('11 (.'gy musik Peter alispuut ixnu-r n ck . Dobru k07.s~gvolt a IdiWn nemcsi li()zs';g s 176:l-lo1 «zck a sZ('kdy huszru-hntur-cz recl cevik szarnvriva irattak A b u c s a , I... a 1) u n v a k. Il r iZ 1\ ik'-Jl~ .. '"valumint a hu nyndmegycl lcgIlHlgy:'lI':.lhh L 0 Z sit d t6hh csaladja-j{lvnl (·gyiitt. (jura 'Oobra=J () f ii, 1\ i s es Fit r k a s csaludokjobb::lgyki)zscgc vnlu, ldkkel a csik-taploczul I..:ld\l· csulud luizu-sodott ossze .• \. volt halaror csalad kozt ~a;.{y. Szucs. Jofey :.IlH.',.

Hcrbny], Bogar stb. nevfu-k Iordultnk el<1.A k-gtobb elolahosodott.19y n bcszurnmzott :\';mct csuludbol ~y{"l\CZ stb. lett,

A j6foi mezokon tahorozott Apafy ~lih{tly had-sercgc is 1683, a mikor Bees ostromlasabol 3 t(>rokhaznbocsatottu. Itt talalkozott Bern Jozsef is a temes-vari vesztett csatabol mcnckulve HZ erdelvi hadak...roucsiivnl 1849. a ugusztus to-en, hogy par nell'mulva Devan u szabndsagharcz rcmenytelensegerdlkcservcsen megbizonyosodjek. Dobra es Guru-Dobra,ket kulon kozseg, korjegyzoseg, posta all 0mas, penz-ugyorseg, erdoszeti, csenddrsegi allolnas, kozsegiiskola a hatardri alapbol, s iHhlllli iskolaja Luzar Arpcldkepviselo buzgalmauak sokat koszonhct.

Az orszagut 1l1H is a Mares halpartjau s igy Dobraeriutesevel kozlekedik a 38 km. Devara. Dobran alul

Murkocsiin, Hits, Galgoczyak otthona) Gerendnel valikki a marosvolgyet Iioveto fOlitb61 a delnyugati facset~ tngosi=~t\g9l!t5.··=Az· ..=tifii(ti=Mltf~IOrt\\'al "tantAbb iiitiszui szorosban k0l11POll itt Burzsukre csap at sZitulnul ugy hagyja el Huuyadmegyet, hogy Paullsig

·', '.!.\l:·':-;;\·'·'J.!:Y Z.\~ITII!'-!"':\".\J(;.

i.~ vusutnt kt\'."('sse. 'fisz;it()i lefele u bnlpurtou osakisvicz inulis, de j61 j~lrhat6 (It kimilkoz ik.

I::p('" n lh7. Ii lwgy nl u ll l~i:~·hal) HZ (llt~pitok i(WSZ[lIllil{\sunliI.,be; ~z('z:Hl:'lig lC"'j(',lo ki ncslclctet Lalaltnk . 1;)0 thnsosl tctrudrtu-hmu.~~)upollou iui. ;" dy r r-huchiu mi ~achllla, M,;;; romui csaludi creme11. (.·s[\sz:·,1'i Cl'elll es a kolnzsvur! muzcumba ke r tilt kiiHinbii7.old('h'k is jelzik ez iHj[u'o osid()h~U'fontossugat.....

A facseti uton a vizvaraszt6ig. A fucsct=-lugosi ut,Tye], Also-Lapugy elott elhaladva, a kosesdi patukilthidalasu (nehany hazcsoport) ulan mur a kossovui,luigorn kanyarog s nnnak 320 Ill. magaslatat Kossoviceelott elcrve, onuan szep kilatast nyerunk ViSSlU aMarost ]<orito hegyekrc, a kisbrinyai, nagyag! Ercz-hegysegre s nyugatru a Ruszka Pojannbol a Bega men-ten eH511yolllU16 crdos hegynyul vanyokru.

A )luros cs Begu vizci n ha r-mudkor vegen ezena uyergen at a tlszu=-Iippni kimosasl vo}gy megnyi-Lisa elott osszekoUetesbcn allottak. A maguslatrolcsak hamnr a krasso-szoreuymegyei Kossovanal aBega volgyehe lejtunk, melynek vedelmere szolgalt akozcll J[erzSill It vara. ~hisik felora alat t 111,11" Feese-tall vagyunk, hounan delrc Lugosnak fordul a vasut,Illig eszukru postuut vezct. Facsetrol a Huszka Pojauanyugati ugazataiba szep kirandulasokat tehetiink. IgyMarzsinu, Kurtya, Rumanyest, Goizesten at TomestIn()gott az uvcghutahoz, melynck keszitruenyei azAlfold' varosaiban, foleg Temcsvaron keresettek. -Lunkanyrol a Bagyesl'e es Ruseka Pojsruir» lovagloi>s\'enyek vezetnek. A Bagyesrol a gyonyorii Loznavolgyen Rusekebanvers»: a Ruszka Pojaniirol Ruski-cy-cil1 at ugyanoda (del), vagy keletre Vedu Dobrir«,:l huuyadi vasmtlvek sodronypalya-vegallornasarajuthatunk, hol a kiranduloknak megszallo hely iskinalkozik . Az 1359 111. Ruszku elragado kilatiist nyujt• .1(o·!l.1 .•_ 0,.,!4" ,p,... ... ~,.. .• f."il ,·...,.nnol·,;lt 1Rtf.Q !tHO 18 .'111.It. ..\JIUll11 t:. J.'''Jl.d A~l~"L.IL"lJ. ~u",~ ..,-,~·........... ""_",, c, ••o. _ -or;

Bern .J6zsef a vaskohaszatarol hires Buszkabanvara ..,

J6forol az Erdohatsag eszaki felere. Dobrarol,f5(!:<1t fele llhiZ6hlg LHpusnrnkon haladunk at, hol aszekely hatardri husziirsag egyik csoportja lakott s

It

tobl> elolahosodott CSilftjd ncychCll, i~y •• Swj$i1:fSI (yellSc'Lp;hy), a Gosets]« (volt Gosetony i a fcrditcs dnczarafelismerhctjtik a magyar ercdetit. Az cgykor jeleskcddFolthi csahid cmlekezetet Idllon h~l1!lrney orzi. Jelcnlcg'Lazar Laszlo a IH)Zseg birtok osn .-\Z crdchati lakossagnagy resze a Lapusnyaknril ereszkcdik ala Redulcsd,.Sttigones n cit Dobra fcle, Strigonee megett ugyanis HZ

·crdci ut del fele hirtelcn Ielkupaszkodik a DosulVeronira s a Dobra viz fclkoralakll hajhisa felett akincstari erdoberr (Padura Fiscului) 670 Ill. mngnssa-.got elcrvc, Iepcsos emclkcdesekkcl kelet, majd d('l-kelctnek l\"c7,gy-Jl-Iul1csel (7t13 111.) hcgyl fulubuvezet folyvrist t{lgulb C~ szebbfllo kilalast nyujt vueszakra \korosb:ll1yai hcgyseg, Erczhcgyscg) es k cletfcle (szaszvaros-kudzsir i hcgyseg). Nagy-lIfuncseJ ahunyadmegyci Erdoh{lts{lg neven cmlcgetett crcli)sfennsik oszt6 kO:lcpponljn s Iarndtsagot Hirni tudo uta-zonak alk almas cillolnas. ~f;lr a X VI. szazndban Icg-hecsesebh rcsze lehetctt HZ Erdoh{\tnnl~, mert GyUl:1 iBalazs ezcr fr tert vcttc meg Gcszthy Fercnczttil.Xngy-Muncselrol keletrc Nrmdor fele uz Egrr.gy-t!Csernn) mellekcrc creszkcdhetfln k. Utk ozbcn aSimisag = Sornosag mcllekvolgyben H legnevczctc-s@jTj·krc·tu·kori l\l)yulctek (Acteonetlai fogadnuk, melyck-reB Fichtcl nernet tudos nnir 178 ). ertekezctt Bcrlluhcn.Erclo/uit-Runknal az u. n. kism uncseli 610al' ezust-..l):.lnyaszat viragzott a X VII[rX(X szazadban. Sze p Anglc-.sit es Ccrusit peldauyok g~jthclok a fclhagyott bauyuelott. Ilyen banyaszatrn utaI..RoJa.·Birz kozscg neve is ..\ hanyaszok utodni (p. u. Horvath: magyar cs uemctcrcdctuket elfeledtek. ()k(}rszckcl'rcl cgy liossz i)

nyur] . nap eljuthatunk Dohrarc)l Hunvnd ra. Akil1('.si,lri ·sz~negetok; s vasarosok st:rl1l1 is hnszn.ilj.ik

15.

elt d cSc:ik 16iult81!, ijliijrll',e],-eren J;)rhat6 s a turistarajutalmazo iitat.

Kenyelmesebben )tel nap alatt tchetjiik meg aziitnt : de ciieli szallast csak csurokben vehetunk, Inert.,"alkalmas Iogudo sehol sines s a szegeny lakossaghazaiban a sz ives vendeglatas daczara Sell) ajanlatosa tisztasagi hianyok e~ a rossz levego miatt tartoz-kodni. Tojas, tej, kecske- vagy juhturo kivetelevel,ezekben az apro helyisegekben 111as -eledclre uligszamithatunk, S meg a tyukot senl tudjak izleteseuelkesz iteni. Azert az titaz6 - lassa el magat censer-vekkel spar napi ekszpcdicziorol igyckezzek Deva-Hunyad fele visszajutni. A nep kulonbcn cl6zc-keny, viselete festoi es a divatos gyari hnmisitvanyokitt meg nem szcr itottak ki a fehernemti g)ronyoriikihimzeset (Iiatalok pirossal, Idosebbek feketevel.) Adurva nagy nemez kalapnn es a penztarul, eszkoztarulszolgulo horoyon kivu), melyeket De\'H, Hunyad,Hatszeg keszit, minden ruhadarabjukat, meg magas-szaru bocskorukat is, hazilag allitjak elo

A Ruszka Pojana kcleti Iejtoin Dobra (J6f6), D6Ya,Hunyad, Hatszeg koxt eIszor6d6 Erddhatsag a hunyadivasm Iivekhez szukseges szenegetesbol, tuzira keszites-b61, marha- foleg j uhtcnyesztesbol el. A Muros terenis ok a feles berlok, kik okorfogataikkal csaladostulIetclepednek rnezei munka idejen a kiberelt szantokraS onnan munkavegeztevel ismet hegyi kozsegeikbeteruek, hogy erdei munkajukut folytassak s a milukpar hettel kesobb bekovetkezo mczei munkat (Iavasz ihuza, zabterrneles) es kaszalast clvegezzek. Devu felCHVulcseselnel (Dcv1r61 13 km.) hagyjuk el a Mares-yolgyet a Csurllla nevfi ka paszkodon kij ut va.

Nagy-Muncscltol delnyugatra Pojanica Tomi (830m.), Ferest (847 111.), Pojane Rekiczeli (l005 111) k incsta ritclepre jutunk, honnan az Erdohat eszaki reszetju rhntjuk he. Az oduvalo erdeszluizhan a devai erdo-gondnoksag cngedelyevcl cllielyczcst is nyerhetunk :.lc a kis hcgyi telep falnsi h.izniban is megvonhatju111(l~at a kcves igcnyli tur ista. Orman ajanlalos Vad n

] t5

Dobrin) uttclepcdni, honnan a sodr onypulyn nnntcuu gyuhu-i vushtinyahoz terhctunk lefcle, vagy AlunnalIej 1hetu nk be a run k i YU Igy ben Govusdiu ru. ~l i~)ltGyularon, 111 inti Govcsd ian alkuhuas mr..'gSZtl1l6 allollla-sok kinalkozna 1(, [()leg lin cz inin t clove level Clcstfolytatunk a hunyudi 111. k ir. vasmtivck ig,~zgat()S~·l·ga\'al.

Lezsnyekrol Bem J6zsef rnenekulesl utja az Erdo-haton, illetoleg a Ruszka Pojanan at. Visszuterve adobra=-devai foulra Lnpusnyakrol Briznik .. See ka111 it shelysegck elott rut cl HZ ut DCYH Iele. Miudket fulufelenken bevonul a volgyckbc s ulig par hal: kun diktilki a Mares fele. Ez a szokus llH~g a lOrnI, vihigholcredhet, a mikor a pusztitc ellcnseg mindcut Ielprcd.iltutjaban s a lakossag orolios vesz cdelembcn forgott.Lezsnyek ulalt a ."/(0'· ncvcn hirtelcn clcszokcllfibezelt kupot kcll mcgkerulnunk. A muig 1{ttsz6 regi(It a hegykup vallara kupaszkodott H Mares {trja miatt1803-ig, mikor grof Bet hIen L::l~l:16 hunyndmegycifoispan u szikla ulatt H Murost clvezettctte, s igy arcgi egy napi utazast par oruny ira vultoztatta {tt.lnnen Lezsnyek fclc a Muros lejtos partfokuu crdckcsoskori telep Iogad.

A fulu nlatt delrc nyilo Y()lgyiln mcncktllt k i Hem .J6z~(~r1~4H. nugusz tus 18, Dcn·\rol ,,{\log-atott cst'kcly kiscl"ctcn'l, d<>i rtszemle iirtlgye alatt kocsizott Lezsuyckig. hoi IwcsiY,l ijkijrfogatlalvaltotta rei s az nap Bojr -'Jirz(.'n itt ~ ugy :\Iuncst'lit' jutott azEl'dohi,tS{lg ~zclcr('. hoi a k incstiu-i (Onlo(),' [Dingn c.osal{td orzi ('zt

a tertlletet most is] cstirjeben halt meg. ~I{lsnap dclcHHl Po.i a n an c k i c z e 1 i Idncst{ld tclepre sz{tlltal\. S (Ij kisCI'c1lH't, Iwiau7.c,I,;."t'n'tlus7.l\,:'l, "a duD 0 b r i It a nus z I\. a P 0 jan a lc.'kj(-n [It

n u ~ z It i c z {, r a S cstv ere nus~kahitl1~'iln :\(~, d c I'S pac h Ju no ....·..ll.Cl:.oz, F(.I)4~I·tc.J))plolU hijsc~'wk Dcji~lwz sz:-,)t Idt C'Z{·I·tGrihlt·l C:S:·ISZ.

Los kir. lwt{lrorsi'gi ()rnngy )\.·Sd)(,Sl'l\ mcgvesszfiz tctc-tt. Inur-nharmudnap az Ahll('S Biszt ra [Bist ru :\"Wl'lliujl 1lH'1l(- hutoltuk ~

.. -J. ,

11) iutu n ott Kuu-tt vi <I JlH'4f(·"'<.'lesU)l iucuszu nu ditot tuk. lll''''\,l'lill~II)• ~ '" l") ~.

nuu: u lwrliulcsfiinli5i Cse r nu fornbf('j('IlL-l ,'\~arid) cs a (; u ~ ul\:()zl szcre m-sesen [ltjutoltali HZ akkor Tiirokol'SZ{lghoz turtozott11uvnsn lfol d hatill'{Il'a. s on nun 'I'll r nu Szeverl nrc.

~

Lezsnyektol a Maros ba~arti orsziguton Devaig.Lezsnyek a vnsut megepites elott jelcntekeny POShlallomas volt, Regi birtokos csulad.ii kozt szerepelt anagyvarndi Gorgocs fumiliu, melyuek utols6 tugjuulig 1/,! szazud elo1t halt el. E csutuddul rokonosulvaa Bethlen. Zev k: csulud is birtokos vulu itt, ~fn a Hol-lukv es Szcreuai udvurhaznk allnnali, Utobbibcl indultmcncktilo utjara Bern Jozsef es itt szuletett Abr'anyiKernel ne : l\" ein /.11nrgit. nz opera jclcs 111iivesznojes a ruszk nbanyni nuu't irna (Jladcrspac hue) u uokiija.

Lczsuycktol szflk szor osban jut unk n brunyic -kuivasuti hidig. A SlO1"OS Iulepitmenyeit a vecze.l romui1<1bor koczkakovclbdl keszitcttc grl)f Bcthlcn Laszlofoispul1 c szazud CICjCll,

III (IHott "70 utolso houved c16tks is HH!)' uugusxtus t~-{ln,mikor Bern. Bckr- C7ol"('(lt'SI'C hugy vu a pnrnucsnoksugot. e lm eue-I\: iii t.

Az orszagut Yulcsesd, Veczel, Herepe huron)szomszedos lulu clott a vusut menten hulud I)cYtti~s c kfizbcn crint! a romniuk Mici« ncvii custrunuitis. mclyet a vusut derekbun szel, S mclyuek rcgiscgeitlIf'al'os-~VeJnetibel1 grot" ](Ull11 Gezu pnrkjaban es ahunyadvurmegycl torienelllli es regeszeti tursulat devuiIII UZCU III {,hHn szemlelhetj uk.

A vasut vonalan Maros-Illyetol Branyicskaig. Havisszaterunk H vnsut elhngyott szakasz.ira : Guru-szadato1, Dcyaig elsa iillollulsllnk lJla ros-Tlye, honnnnH fenn cmlitett delkeleti vusut Facsct, Lugos, Versecz"'1'\ 1~ 1.. i~l()'~l" iL-............"" ....·"...0""·..••...•

A kis vuros Ion tos \'C.~gi'llollli's vnln a l,ih'i)k becsupasok kezdetens a rcnrlck liiHi)n is emlcgettek luilujukut a m iert Bathory Istvanfl'jc(leleIlH' n!~p'{lrtjo kru-bu helyeztete. Olt s1.iilctctt t:')..~-bnn "ethlcn('(11)01' is. Disz("s --(1(fnlb6i'l·i{ir\;-t,.s-~1f.i'.lg\'{'ny -oolurtlMl! -~- -neYMtCtt':;:::scurpltcri ls l'Sl'lIlC':'l1yl Llun ori ac mcmorhu- castri Ilic scr. rom, imp.

18

qtrt til llkro cnstro pnterno an. XU 1..80.. fclici tor nutus (tst vlr.familiae Bethlenlnnue anti qulssl ml sirlnl. E k~)\'<.tt 1794. a nagy-enyedi ev. ref. collegiurnba vittek, hoI 1849 junu ar R-;lll clpusxtult.

ma csak ('g~'ik m(~~l~kepi.il(·lInthnto s n korUls(ull'zolt f('I\'ol1oIriddnl es losz(·.'ekkel megrakott vegvar, holott 1714-hcn az cszakiszobakat lneg lnktak. Dobay «Tisztesseg oszlopn» szvr[nt uz orsz{lgdobattn szet, nehogy torok kexre jusson. Ez HZ ti:~:>-hcli tHrc)k in"{tzioi<l<t.i~ntortcnhetctt. De mcgdrtzte mcg a fejedelm! dnrahoutok,varkatonnk cmleket a Szekely-utcza neve s Bornemisza Ttvrular hr.birtokahun I:Hni n70 et> marndvanyt. A h{u'o Borncmlszu Ttvadarhirtokuban le\'o l()88-ild Urhnrluui szerl nt Ilyr-i, Cj\';'lri, Illyes, Szucs,Karkui, Kovacs, I\,is, Gecz i, Hedri , Nagy. Lakatos, Barkovics, Szc-k<,'ly. Bikacz] slb. csahul nevek forclultak ('Ie. A Szekely-utczulak6i szekelyi szolgalatot teljesitettek ' nz urndalouuuil vagyis a vurvedelrnet teljesitek. .A vasutrol is latszanuk a h~l'es 'medenczet:szraki szelen r I j c s, 1\ uj c s Ialuk , nu-lyeket egy 164C-hcli OSS7.C-irils () I Y" (0 s, 1\ «5 v (t s neven emleget meg. Ilye jilrilshir6sagi,Hlszo]gahit'6i szekhcly S Iwgy "idck ga7.dasilgi k07.pontja, rornuikuth., cv . ref; egyh{lzl,07.sl'g. all. is)tol{lval stb. Muros-Ilye \,{lr{\l'61 csurndalmarol lioveskuti l\lihi'tly provisor {l1tHl 1G40-hcn keszitcttlvltur szertut az ilyei jobbagyok k07.t is sok val a ~I magyar neva.A johhilgybirak S7.ors Istvan, CSiS7.(lr Ignacz, cgy ncrncs SzucsMihiHy. (.gy korcsnuiros Mes7.{\ro~ Lukacs. logy hal{\s7. S ze 1 Istok,mujorbtro C san il d i Ist6k, gyalogszahadosok =" c m c s JilJlOS.S i a h 6 Mill;',ly. lovas szabadosok B II d a Mutyi'lS, H \l SZ l i Ivansth. valanuk. A7. urarlalorn tohbi tartoz ekuba is valn magyarjohh{\gy. Igy () I r v () s () n nus z Janos, Kergesen F 0 1n a g yPeter, Hal III i\ g y i Andrus. Bar l' a Ahrnhrun, K (; v c S (' n[Kujes] 1\ i s, Got 11 (l 1)' U n Gil' h c, Szukaruason 1-\a c s 6. S z c 1.n n h 0 s, D il v id, B{'t.·sfal\"(ln Gee Z i, Ii 0 r c 7.{\ II, L{lz[lr, S 1. a I· k asth csaludok.

A r()mni kath. tt'mploillot 1]4!). llYCJ'l('k vissza. mcrl 102 (~\·,·dan'loU l'g)' (.'lllh!kti,kla s7.(tl'inf' a I'cfornliltusok dfoglalli,k "ula.A nngyohh hnrangot gr. BcUrI(,1l IstY{llll61 nycl"lc az ('g~·h{lz ak~;rf(·}i ,-;,t sz('ri n t .

.A szep ilyci luedenczeb51 eszakrn YCzeto \'olgyek~\()Ziil legfontossnbb a szil'/Ji. Jllely iSlnet a viska,i es(hnll ('sdi Y(;lgyc kh51 egyesiiI. :\liu( Iket tiSt h asznit Ijc'il,Hr,'ul fele. A visknin induJYa Valea-Lungn, Vorcn, Visca

19

ftIhtkfti ~r.Juk s n 'Ylzvcilaszton (718 111.') ell Mesztukon ..110Z (I\oroshanyu Brad koze) erkeztmk. A keleti yoJgyDumcsd ulan Lugosnal eri el a vizvalasztot, s AIsu-.Lunk sjon at csutlakozik a eleva - bradi uthoz. A muzjarhat6bh, de hosszabh. S mindkctton roviditi a:gyakorlott turista a Feher-Korosrc iranyulo utait.

A branyicskai biro J6sika csalad otthona. A vasntMaros-Brettye (Franca Lajos mintngazdasaga. uttina lrla.gul'ct (352 11)) alntt surrun at a brnnylcskui ohlo-zetbe. Epen szernbe latjuk (delre) Lezsnycket. Abranyicskui oblozetct eszakrol Boz, Tirnn vicz« Ialukkoritik s kozcp~n egy )\oriiljurhn 16 domb a 2-11 Ill.

Magllrea fcstfil Iclt\,{lnyt nyujt.Allollliisnnkl'ol jol lutszik a kastely, hoI most a hires alhl~ta

cs politikus : hi\1'6 J 6 s i k a Lujos hnsouloncvti flu (Osncje Eszu-r-h{ll.~· Agnes gr61'nc tarljiH~ vcndegsxereto udvaruka t. l:mli·hanBarincxka nevcn jill'jak be hat{lr~H, s Bcreth [Brettye ] es Mag~·ar.1>01.7.H [Ma csnk Boz] a Hr a n y l e s k a l csalnd hir·loka,l~).SS, junuur n.Burtholomncus H () r vi, Ih de Brn nvlcskn mint k irulvi emberszerepcl. ium-n 1:>4~I-h('n Mnrtinuzxi 'l1yel'i Horvath Bcrjnlnn kus-h!ly;',t cs javait Dyk6, ~~Ill!!thi. Nagy.KaY[IH, Kis·l\a~'{'n, Pusztu-falva. Nagv-Besnn.Kts-Besau. Hosszuligut. POliOl'H. Wnllylong». (;ya.Inkutn, Deal u mar. Charnowa l= Ti I'I'w\'aJ. Charnu wyzn , Olnhbonz.!\ysbooz, Furksova joszi'lgokkal.

In ncn v edte 1:>U2-a-hnn Castaldo li'lzOIl:.{O zsnldossn] val Yillvy..U,nos lwpit{tn~' 1t)~) lovassal a fucseti pasu ellen a :\f;\l'o;.tylHgypt.A Maros Id~ nczo b{,styilk eps~ghcl\ :-,lltwk s Jlal'linuzzi a hagyn.many szcrint ott turtottu k{tpolni't,;ilt, s Hzcrl irta }\Hzinl'zy F(·I·(·lh'l.lSH;. nynran Facsctrol Dcdacsra (th,z61ag:

Mnrtf nuzz inak itt (.lIt k{lpoln(lja s nz utusAtnez n Maroson, i,ld\'a sohajtvu nev et.

A ki'l)oll1a 1>(.'<101,de az (atas hHjn hol il-)lOlt, S H hi bort \'is(.·l() hos papot cmk-geti.

1:")D4-i>cn jofeol Szalilllcloi l..ilsz16 zunin di roispi'1Il birt u : (l!~HMhon' ZsicrlHond, a toriik partiak fOl'mh~rCt, daruhoutjuivnlnlcgostroJlloftah-:lll, felkonczoltuttu. 1;)n~)-bcn B:Hhol'\, cuucze llar]«J6sil\a Ist vnn nvr-rte sa (.·sHl(\(l hil'jilllU"dg. inn cn hnszm'tlY{lIl;Ik rassosztiren v! Z s i d 0 v il r hvlvett clol1(·"(ot is, A «Horu« li',zad~,sid('jctl a lil7.n·d61~ 1llcgl('ptCli s clpusztitotuik , ...\ rl·gi ,'r,,' ('1t)l'l·S%~::'ttillnldtlati, a Josika l's:lliul, mclynek parkj.ibun tnbb .'(tmai Ir-l irn-los Jii;n'\ I:Hhnlullk. A :\f .. l'os t<·l'CI'(· sZ('p IdIM.}".

Bnlllyicska h('l,\'sl~g- 11~'lIgati SZ....'ll'Il i..tiolt h{Iro ,f(tsika ~Iikl(>s aI,m lel is, III i1\ t Em '('Id 1';1ta i!ln 1\ rl'I.i('g~'r:t.tl', s iIll'\'a l() li;\ S\ {.h ;'111;1 k

'j'J'-'

h·t'·:.!(!SP miutt kiill:>dHt szolllok·doholw llH'g'\"(·i. sz u ,",Ill ki hi rlok;"tr;l "" , ..Fi a (i~za hil 1'6 q~yik llH'llekepiilt'td n'lHIl'ze IH' s Iii)"yn·j h(' Ivmvt-kr-z ve itt :)zol1-{{tlta rtt ku huzgosi'lggal a lo\i)zligy(.'k(.'l.

A vusut a Maras jobb purtja rol bulru a szep hi-(loll kerfil at s a ket hidfo a Ruszka Pojanu k ristulyos ..palutomegenck lcgkcletibb nyulvunyun pihcn. A liar-mudkor vegen \'&1 lodi ZarD gat alltu ilt tHjat s Devufele a feltorlodas nyom-iit rnutatja a johh purti Cerbu(3;3 m.) meredekjenek lckopottsaga is .

A hidon atdUburogye vetiink bucsu pillun last ahranyicskai k astelyra s a rovid ideig n}(~g lathnto ilycioblosouest koszoruzo hegyekre, inert eldttiink 111ar az. ,Erczhegyseg t arnjaatos gerincze kezd NHgy-Ag felettkibontukozui ; jobhrol pcdig a devni trachythegysegtomege valik ki Kozoly ai-kd tPiatr-n Kozia) nevti szegletbastyajaval HZ eszrevehetoleg megzavnrt, szctdohaltkreta kori retegekbol.

A remalak Miciaja Veczel es Maros-Nemeti kozt.Majd .J.lIicia, varanak negyszoget h asitja vonatunk. Tulrajta tovissel benott tegla cs k5 halmozodasok jelziku polgari epitkezesek helyet s az orszagutig a tC111ctOtcrtilt cl. Ftlrdoje a ~Iaros fele eputt Vcczel es ~I.-Nemeti hatarszelere esnek 37. erdekes romok, melyek-hoI grof Kuun Geza mnrosnemeti parkjuban sztimos fel-irat, dornhorm li, sot Pan cs Charon szobrai is lathatok.

Ujabban a hunyadmegyei tortenellui-rcgeszeti tar-sulat devai muzeurna is Ilgyelemrcmelto gytijtemenyt,foleg teglabelyegsorozatot, sok feliratos cs furagvanyoskoyet szerzctt Mlciabol.

A helydrseget a LEG[ioJ XIII GE[mina] s(.'gelksnpntui s mlega COH II FLlavia] CO~I[nl~\genonllu] kepcze Hndriuuustol kimutat-haltJhtg. Sl'ptilJlius S('n'l tiS ~tl..(tt t9S')hlll 6k j,l\ itott:,k ki .tT. el~h ttltfiirclot [hnln eus vetustute di lupsns] S Kr. u. 24;)-»('ll Phlli ppsu

')"';._J

.\I';al'Slwti inuvn hcjtlollali .. -\ C01Jlorsi I. \·[indl'lknl"u!lll a COli 1

.\LP[inornmj szi nten lsmen-n-s iuru-n. vulumiut HZ :\~laJ 1BOSPLol'anol'ullll ('s .\L'\' I HIS[p,,"orum] lovusxa i, s{)t a :\lil.'zi{,i>uJ't.H to Ill:"'\sozo tt LEe i IIII FI luv in] FL~b.J t'gyik szazudosn l(.cnttn-io] bSZl'!"l·Pt'lt itt s OlZ Ajlu] Ci m (os [miles] ~lunwriJ :\I[au]rforum] is cll'l-

",'

jvlt urltuk magukrnl. l"tolso f~lirnt{'t Gallus i(lcj~hc)} 251-:J-b()} t·K'·lllCl'tfi5l<.imutato kept'zi, mely XL V minlarera 6j';) kill. [elzi Apulum-t61 :\liciaig a tavolsagot. Her c II 1c S, S i 1v a nus, Do III cst i c U s ,Pan, .J II P i t e r, .J uno es ~Il' I' C II r istcnek cultusu mellen~I i t h r u is hiveket szilllllc'tlt Mida luko! kozott. a ki :\Iida geuiusu-nuk IGl'nio Micine]csa fOldneklT(·!'rat· :\Iatcrl is {,ldoznto-ka: hozunuk. Vumullomasa is vulu.

~'lichlt a marosneuieti orhClzt61 nezhetjuk meg leg-konnyebben, honnan csu k egy orhazuyira esik nyu-gat fele.

Maros-Nemeti dr. Kuun Geza grof kastelyaval. Amuros-nerueti orhtlzt611~apjl1k legkozelebb grof KuunGeea. jeles tudosunk kastelyat cs feliratairol hirespurkjat is, A feliratokat jobbadan grot" Gyulay Lnjos,Dobrentcv Gabor tanitvanva s Kaziuczv Ferencz ha-.. ., '"ratja gyiij tot te Neuietibe : de miota grof Kuun GezuIepett grof Gyulay Lajos utan a kastely orokebe, 0 issok ujjal gazdugita n Mommsen aIlai 1858-han Dacialegguzdrigabb lapidariumakent folkcl"csett gyujternenyt.Lugosi Fodor Andras, Hunyadmegyc foorvosa, 1844-ben~G'y(ijtenlenye nemely maros-nerneti es veczeli hataronkiasott romai sir- es emlekkoveknek, melyek jelenlega murosnemeti kertben felallitvak" czim alatt kuloumunkut irt ezekrol a reglsegekrol s meg tobb rajzuIathato a kolozsvari muzeurn kezirattaraban. A kastelvt..16-tO-bcl1 Gyulay Ferencz, V,\rad kapitanya es 1. HakocziGyorgy hires generalisa epittete s grot' Gyulay Lajos1836-ban reuovaltatta. 1816 augusztusaban KazinczvFerencz is" 'lllcgfordult itt s az 0 aJnnh~tara JlHott Dob-rcntey Gahor gr6f Gyulay Lajos nevelojetll, Itt lete

cniLL EiCiiii lLillGlihiiij Gkiii62llihlilhi hioil8h v~it Hllnyad.varrnegye elok elosegeivcl s itt szerkesztettc az ErdclyiMuzeum nagy reszet is. Tanitasi ruzeteib51: naplojegyze-teibcl egesz gyftjtell1Cnyt o1"iz a nerneti kOI1~'Yhir, melynekleveltari reszet is szepen kiegesz itette Ku un G~Zil grof.A leveltar a XV. sZelzudh! visszunvulo tortcneti auvua.i-,,.., .. '-'

val Erdely histori.ijaru lnrg sok feldcrltni valet r ejtegct,sa Gyulay cs Kuun csalado x kul rok on Sulyok Gyu lafy,Melith, Osaholy, Dragfy, Prcpertvary, Pechy cs Kupycsaladok uradalmarn ~s t(;ri<!llctere hccses udutoku ttartalmnz. Hazai folyolrataiuk mellott folcg a klnszi-

k usok kiadusaban S lcgutobh a Kuun GCla gr of ultulmivelt kelcti irodulorn fcrrusmfi velben gazdag a k ouyv-tar. A kastely belso hclyisegei is egesz muzeumotkepviselnek. Az ebcdldhen a gr6fnc (sz. baro KemenyVilma) fcstesevcl ekit ett ~Hlyt'inyok, sujutkcztileg furagottczimercs szckck. A csahidi kept.u-ul is szolgulo salon sa mellott a Ids salon utnzasaik kUzhen gyujtott regt-segel" Ill(itargyak~ ritkasagok tarn. A grl)f dolgozoszohajntanulnninyainak h (i t tikrc, Inert IIIindig azok a segcd-nnivek sorakoznak nsztulau, mclyckkcl kapcsolalostenuival fogtalkozik. Itt gaz(.L.lgil~'i iro dnlruuukut a h011-

fjgluh'isra vonatkozo keleti for nisok kiadasiival, rcgebbeuH Codex cumanicussal ~ itt kesztiluek azok a IllHgYHS

cluoki megnyitok,n melyek kel a huuyadvarruegyci-tort e-nelrni CS regeszeti tursulat l{ozgyulescit oly vonzo kktiteve. Nyaruuta Incgelcnld~l a kas tely s a fOllri Lito-

. .«

gutok mellott meg nagy sziunu huzni cc; k tllfolrli tudo s'1'0 rdu 1 itt meg, Eezck lH~li;elyikcllck nevet setusor okorzik. [gy Attila f'lja (De Gerundo Attlhirol}, Dohrcnte ysora (Doh)·rntey (;{lborr(lll. Peltuirt utjn, hoI Sz ihidyAron. a h~\zi t11· iskolatursa. Tcrncsv.u-v I'clhnrt rzilHi~munk.ijat tcrvezte.

X park ronuu r ~glsegeib61 kh·lllnak Churon es i),1nsz ohrni, cgy tervszertileg osszcallitott sir ern lek, asirhelvck diszcul kifuragott kdoroszhmok, a hulhntut-lnnsugot jclkepezo tobozalakok (pineak) SZ,11110S oiuir-ral es sirfcliruttal egyutt, melyek Dacia multjanaktanulmanyozoira vulodi kincsesbauyat alkotnuk. Xcmcsuda, hogy a grafi kastelybol annyi szep terv, tudo-nuiuyos kezdcmenyczes indult ruar ki A nemeti kas-tely emlekkouyvel mar a IIIult szazadok bol sok neve-zctes ember cmlekiratait orzik. A ref. ternplom neve-zetessegei lu)zc tartozik, hogy kopHdJ6j{\}Ja talaljuk aJ.l/icia nevevel jeleskcd/i rouiai felirntot, s hogy nlattapihcnnek a grof Cyulayak es hogy a ternplom ujja-epiteset gr6f Gyulay Lajos kcdvelt jogUgyi tanacsosa-nak szep rernenyti fin, Hegedus Sandor a jelenlcgi 111i-

nisz tel" sza mrira restauraltatta volt !8oG·banA Gyu layak :\f,·~CllH'ti mellott Trestles h{IIl~·;lkozscg(.·t is (,10-

nl-\'lil lwszn{\lh'lk .. Ez vula hnro natusuk. melyct litO. kC)J-iil grofStci nv il lc gellcr.His dfoglalt volt g1'6f (~y u 1a y Fcrcncztdl. 1;)(;4,Pcstvssl L{lszl6 de XCllwlhi cgv jobhagytelket ad ('I Irsui ~lih{ll~- ~m-mesnck. :\(al'os·~cnl(·tihl·n mcg a XYIII. szi'lznd l"l(·jcn is hirto-kos vuln a ~{\(hl(lYHr.i csulud. Igy lGHfI. ::\{ulnd\'nry Istvan, 1:>4fLnohuk-s Steffan us Nemes d(' ~(~n('lhi a muga (Os :\ n d rax, Yi tus.r.~·()rgy tcstv ervi ncvehcn vlsszuadatn i keri gnlnczi :\Iorc Peter{,ltal e lfoglnlt hirtoknit u. Ill. ::\cllwlhi. Nagy-Kujun, Kis-Kajan ,~It·z('s(l. Pusztufulu, Koefulu, HOsszllliget CS Xagy-Besun fulvakut.f:p(,11 c sorok irasu ki)zl)(,1l <i(Orite ki Wcrtner :\f(u '. hogy ~enH'thia :\Jakray csal{HI <)s(Onck Hr-rmnnuuk uruclulm i kiizpolllja (os szt.-Ish''', n korulu-ll nemet tclep.

:\'1a ros N cmetitdl ~.f.-SolYln()S clott surrnn el avouat s a szcp magyar Gyrpu ncvhol ol.ihositottZse}J1H~1 egyszerre eldnkbe hozzn a dcvai Y<lrhegykupj.it festoi romj.ival, 111ig eszuk rol ...Ya~J"-A.!t szik-lc~i intcgetnek ala, 5 4l11HHTU kcletre, min! vulumi

2!

\:sodas ,s'phYIl ..X, ldkollyokoi &JZ uranyl hegyktlp l Egy-szcrre Deva elovarosa : a Gorog varos hazui koz t!alalj uk magunkat, a 1110tt a bolgarok altul 1i38. emeltkath. ternplom s delfele cldnkhe taru1 HZ erdckes (Ssivaros erdokoszoruzta csinos luizsoruivul ~

III.

Deva es kornyeke.

Cava oskcra. De wa. Duva, Daba neve dak eredetus -Yarat varost [elcnt. Vnlami ?,5 daclui es 1l10csiaih elynevhen ismetlddik vegzet gyanant (Singidava,Arcldava, Utidava stb.) s le Thraciaig talalkozunk cn evvel. A Diva Feustine meseit a tudalekossag talaltnk i. Ezen a h~~.Y~[l a. dakok idejebennuir jcl~n.t ckeJ1Yorbeljallbll s nemcsak a vclr oldalan talaljuk azose mber cserep - edeny toredekeit, jaspis szihinkjaitko nyhahulladekait (tobbi 'kozt Unio pictorunl hejakat)'hu ne III a vasuti ullollulst61 a Maros fele a TolJ,lJitsbRn-'va lamiut a szolok lejtoin a varos deli sarkaig s ~tcmetdkben mindeniitt ismetlddnek ezek. A rOluaiakszetszort tanyait IdUonbozQ pontokban eszleltuk, Igva honved kaszarnya helyen, a nagy udvar (~[agilaCuria) teruleten, lenn a Hsror« vezetd uton. A ro-m n in k, sot elodeik, a dakok is nniveltek a K ovendvcir(rna oluhosan Petrosa), a Bezsanhegy (Bessenyo)tr achytjat. Ut6bbi helyen Herculesnek szentelt oltartis talaltunk. A Mnrosvolgy kulcsat osid6ktol a 3il mvar-hegy alkota, honna n clttekintest nyerhettek ~:,ia r os terere s a hadi eszkoz5k kezdetleges korabanHZ egesz videket befolyasolhattak. ,

A devai vir tortenetabol. Devan az Arpadok kor~ta varos fdteretol delre Bruz Laszl6 szOlojebeil1897/9- ben Szt. Laszlo czhneivel felmeriilt sirleletekke pviselik. 126i-ben a varos alatt vivta harcz,H IV.

26

r·tiHo Ila Istvan. 1205. ap"iI19 en Barcs;'lll

erdelyl vajda itt turtotta fogsagban Otto ki yt oronu-javal egyutt A Maros tcret HZ clo.·crug6 ~-\7t 111.Illag~,ssziklavar az akkorl hnd i ~szJ\()zi\.I\ mellott valobundomiualhattn is. OCYU Hu nyadmcgye het var{\b61 aIegfoutosabb vala mindig s b~r eredetet poutosan ncmtudjuk, hizviist az Arpadok uralkodasa clejerfil szurmu-zottnak tckinthetjGk. A rcge szer int Devu, Aruny, K(Sbol-dogfalva luirom tunder vcrseny enek I~OSZOlli crcdetet.Itt lakott Jorgov s.n a ronuin nephit Herkulese is.

A termeszet kedvezesc, minden tckin let ben :Hdottvidek l~ozeppOlltj(iYil teve Devat. hol rnindjart SzcntJstvari koranan viragzo Ialuk tflnnek elo s a Maros-~e.nelirc tclepitctt nemct jovcycnyekkel egyutt szere-pelt. A yar'nagy egyuttal foispan~ tohL>sz{h' alvajda csvajda s a ya rral .n va rurudu lom kitcrjedt a Marostererol eszakra az Erczhegysegcig, kelctcn HZ Egregy,Strigy mellekelg. Mikor 1440·hen I. Ulclsz16 HunyudiJanost mint szurenyi hant, DC\'H 1~5rny6k~n Sols I1H)S,Berekszo, ~ya\'aly,!, .....Burjan urtivri tclte, akkor nuirDeva es " Km'iHre "'11Hlig letezQ helysegek egesz koszo-ruja jolletnek ol'"vendett. Matyas kiraly ut6bb 1-li9.azt ullilja, hogy mar Albert kiraly megajandekoztaatyj,it Deva varavul es uradalmaval, HZ orszagnagyokszerint 1447-ben nvei ..tc nzt I. Uhiszloto! HunvadiJanos, kit 1453-ban" 3:i faluval iktattuk be Deva "bir-tok.iba HUnYHdi Janos Dev e vs.rost ktilonosen ked-velte s a "clros Iukosaiuak szcgeny seget tekin tve144J-bcn elenxedi a, neki jit,r(j berotutele ev i suiot. snehany nap mulva Tetmenti mindent'sle census R/(U.I-J,3i-hen ,1 hirtclcn fclfil kerckedctt Garay es Cilleypart sugalmazasara H pozsonyl orszuggytiles l1~yanvisszakovetelte Hun vadinetol tobh mas var ral Devavarat es varosat is~ <let' ez n hatarozat nell) m cntszcrcncscrc teljesedesbe .. ·145U. Sziia.gyi Mihaly vulljalllag.lcllclk a varost. uyllvan lVI,'ityas kiraly rcven.Ugyano noveli ~I varos szahada lmuit, minden idegentisl.yise16 hiruskodasat ol felmeutven uzt. Sziblgyi k i-':~Hts(lg(H I\f;lt~':ls kiritly a devnl v(lrllag~·hoz intez cttpnrancslcvclbcn szinl('ll megcrosltcttc.

1.')01-bell isme t v isszaj u t a koronuraFcrdiuunddu 1 a karva

nak lltlSlaj,ll1-dekul engedi at.

_ Devu az erdelyi reszek villongusuibnn ruindigsokut szeuvedett S olykor mint Castaldo, Basta gya-szos korszakaban a v{lrved6kt61 kclle leginkabh fel-ten i vagyonukat es eletiiket. Nepessege ezert nememelkedhetett Iontossagahoz i1I6 letszrimig. A varosszep urndalruaival piaczi f()telnplollH'it is a Hunyadicsaladuak koszonhete s ezek lettintevel nagyot ha-nyutlott egyszerre DCVCl kOlonsegenek jollcte is. Atorok becsupasok ugyan nern erintck kezdetben olykozvetlen til, 111in t Szaszv.iros kornyeket, de a Facset,Lugos fel61 Ienyegeto veszedelrnek fergetege rendesenelhutott idaig. Ilyen csetepatet vivott Torok Janos is15.jO. novembereben, a ki atyja Balint fogsagba hur-czoltatasaert (~ll1egraguJ\. es megevek, hamis hittclelvesztettek ' Tinody szerint) toltottc k i bosszujat atorokol1. U. is Huuyad var~b61, hova Balassa Borbalriteppeu akkor vitte felesegul, h iret "even hogy Khaszirnpasa Budarol Erdelynek tart es Lippa felol Tot- Varad-.1,\11 taborozvn, ket ngujc:lt - egyiknek Feriz beg valaa neve - 20U lovassal elore kfildte Deva fele, Kosanevii futarat elkuldte, hogy ~bizon hirt t udna '", amint Tin6dy Lantos Sebestyeu irja. Kosel a sorompo-mil 111eg is ~z{\lnhl1ii 6ket s Tin6dy Sebestyen szerintjelente :

Fr-t-iz a~a nngy gnzdagon (·ljuta.I\PtS7.;IZ 16'·:11 (Iovasi ppp<'n nz aga va la.

A hir vetele utrin, ~agy Gyorgy hadnagyanakelleuzese daczrira, miutan ejfelkor H devai f6bir6t61 isbiztato hiruokok joyenek ("az esktidtek nagy hitotizeuenek ~)~ nagy vigan megfuvntta a tromhitakat s113 lovassal es 67 gyaloggal az ej leple alatt koruh'etteDevat. A varosi i"6birovClI, a kit titkon kihivattakmegbeszeltek n tamadas tervet, Barcsay Gaspar vezette.,az eloljarot". Kardos Jozsa, Kereszturi Peter, Bocskai¥ikI6s, Palatics Gergely. Terncsvari Nagy Janos esOrv Laszlo -)'0 leuenv ek" is vahinak JYaUj7 Gvorzv.... . • :-'... ,..:'" w t')v

-H-(:.> tel' Sebestven PS Vas Benedek hadnnavok ka. ,-"".J,,,-~ ._: ..... _. ("'. D~ ..... ,,-. \. ''''''''.''':-,_\'''~&\.'IA'

A v c.\ res i 1'6bin) e \":i ll (:Iit d h n]kill H~11ct c 1e l{51 l :11' lv ~Lmcrf ovatossugbol jonak lattu megintcni HZ c.\g,lt~hugyTorok J iUl0St61 ovukodjek s ~Peter dcak ~ is lcuie n t avnrbol. hogy ,.joveti t hnllja 'I'or()k Janosnuk ~. A ketagu a .16 t.uuicsokat cS:lhlrds{)gn:ll, mondjii vala ~ deAli CSUllSZ es Gyurbut vujdn "ll1Hgat hiza' HZ vurhozruIn vornta In'; .

""Hajnalban Torok Janos gyalogsaga ~kertekrc nyilohet osvenyen a varosra rohant, 0 mugu a sorompcualullva leute HZ lakatot, kin HZ vitezok ott bcszuladanak "A megriadt torok hud a vrir fcle szulud , hol r,a Ielsosorompomil ' mar 1"orc.>k Janos vartu Oket. Ott Feriz<Igilvnl hnrczru kerekcdvc, torc\'el ligy tulaltu, hogy~sorolllp6h()z HZ torokiH nyursalri 4. r....eriz ng,lt h{lzahahurczolak fel. A menekultek megrnondak az uhinukinditott otsz{\z torOi{llCk, mi SOl'S erte 6ket Devan sazok nell) mertek hevonulni, haneru visszaszuguldottukTot-Varadrn. Torok Janos a zsaluu{lilyhol meg -:a kiucs-ta rtonnk", ~az baratnak" is kGldott egy zusz16t es levelet,ki azokat megkoszune, mint i'szercltlles fiullnk" S mintLantos Sehestven enekli :

'"

Szerctettcl hallj .. ezt El"(l~ly()rszilgl::gy urfit Uc1vi)zl(t nagy sokasag~~Itt·ss(.· es turtsu a szvnt hiH·Olnsa~·On! h'g~·(.'J\holta utun llwll)"orszilg ~

Kiilolloscn soka t szcnvedett Deva es kornvekc1551-5:i-ball Castaldo 201/2 honupi eroszakos uralmaalatt. A lugosi es temesvari basak ellen Deva alkotvauakkor Erdely lcgfobb vedelmet, 1551 juliusuhan Cas-taldo Erdelvbe koszontve a devui fontos vurnt sira lmusflllupotbail foglnltn el. A varban ket f"ltGro agyu (egyik35, nnisik 22 fontos, k et k ddobo rezmozsar, egy rez-taraczk, ket rez es ket vas sugaragYll volt Juuoskiruly jelveuyeivcl. Ldszerc azonban alig vala, mertU var vedclniet a vnjdanak kellett intezni 15 eZC1" frtny itlzetesebdl ; de a mint Gyorgy harul panaszola: GOl"genyvarara s a hadi zsoldra is alig telt a flzetcse, Castaldofelismerve Deva foutossagat mindjart 1Jszc1tkfl,llas pusk s-J{~t.~ rcndett oda. Az os_szel D~.,;~ alatt avii 'lck osszeaxt a 60 czernyi hadat. melv (tyorgy )<11",.1 L veze ese

")q_.,

"jalt s Siurzu P:llln\'i("illa 12 eZ(l'r nbI1H\1_-spanyol ZSO!-dosu a v.uost IIIujd ne III ki pu sztitott a, a va r(Srseghl>lj s t obbel megscnunisitet t s Fnnchy Janos ku pi l{lny-hclycttcs is alig mcnektilhetctt meg guruzddlkodusukeUSI. Ez a vcdelrni cljuras 1{(~ttzelhet61eg uern igcn na-uvo n Iokozta HZ UJ- kornniavzut iranti Ielkcscdest......1'.... t"w

Fanchy kcnytclen vala H ITlngacbol clelmcztetui esJizetni D Y(\rorz() lOYHs- es gyalog-nepsegct s cunekIejchen 1552. u] ev nupjiin Castaldotol a Joteohoz tar-tozo Iupu sny ek i CS banyesdi 11 ki« jJszitg;ot·,; kert c.

Castaldo a rcgi rendszcr hivokent nern nagyonbizott Funchybun s Bathory A ndras HZ uj vajdu cgyikhizulmusat, majd Ka pitan Gyorgyot biztu meg Devapurancsnoksagavul, a kinek vitezsegct Tiuody Sches-tYCl1 is mugusztalja. Nagy nehezeu kiildhet CastaldoSzebenbol egy sze ker pusku t u varhu, melynek spa-nyol orseget Icgyclmczctlenscge rniutt Villey szazuuosalatt, HU1S szazndos sal cserclte ki, de az is orokosenIazongott. Ez ulutt pcdig a torok Lippa elvesztcertkurpotlusul HZ Alvideket Tcmesviirrul hutulnuibakcrrtctte s a nagy lukossagot fold6nfllt6vu teve, abbolIOU czer fonyi urias horda leptc ('1 1:1 czer szekerenJofeo vidcket. Castaldo maga tartognttu, a hogy tehcUeSzusz-Schcsro l, a v.ir orseget, miuuin n ket alvnjduhetcgcs es tchctetlcn "ala. A torok pcdig Lippat isvisszahotlitottn es Lippa s Joteo k6zze telepedve Icnyc-gete Devat es Erdelyt. Castaldo vasasni zsold ne lktilnem uknrtuk tuzbe menni s a hogy TOf<1k JiinossulHelfenstein lui rom sz.izudu s Perusith G{lsp6.r huszur-j u ival iHottek a fenyegcto torok ttihorrn.

Csakhogy Knszon hasa azert Lippurol mind fenye-getobb mozdulatokn t tctt s a h unyudmegyci nerucsseghitvu Castaldo tchetctlenseget kezdett huza szalliu-gozni. Igy Kendy Ferencz, Kendefy Janos, TorokJanos ncm t udvan csaputaik at llzetni, eltavoztak, s1111·l:01~ 1;;,,') illlil14.:h~ln "" to·or;,lr eueszen l.·i:"·,,~lhn'" A'.~J_--- -- .... -~. -~- .,~ ..... ~ • ....,• ., .... &. ~ .. ~ .. ""' .... "r')~,.J ~"""'..& &~\..I''''''''&'..I", .. & v ..,.•

kodott, Devat egy spnnyol es h,lrOlll llenlet zasz16alj()riztc Paolodi Zara paruncsnok aIaU, Hlnig Szaszvaro-son Helfenstein nelnei' ei Gcl(! ...10 I ••' :. '

• . ,..., {Ol~ an , H a vajda vette at a ",'irat,de ld.ielelllve~ hog~' csakis 155~.jnlltlc'l~ o-ig vizkeresztig

{rli- hc1yt "CIl) is Ichetclt kOJUu:!l ~ .yclrp_arnncsl1~ks{lg7mikor HZ ehes rakonczritlau zsoldos nepseg valogatasne lktil fosztogatott urat, pa- asztot cgyurant, ugy hogyn rncgye jelesei Barcsay Gaspar, Kenderessy Peter,Szerecsen J"r·"lllU·S \-Ifuczcsdi !.:~1·;;:··11·':. .!\~ "',..~.1. , ....... ,~.... 1.~'"'~.,J '" "" (,' • ,L.'-.... _, ••L U \.:,:)~'(".) n s :')-.'Cl"" 1\.'-"')-

telcnek panaszt tenni az idegcn kntonnsrig altai Devues Szriszvaros kornyeken clkovetett garazdulkodasokerts 15~3. januar 20-al1 a kolozsvar i orszaggyttles ismetliezt a feljajdu last. DeCZCI11 ber elejen pedig Kaszonpnsa olel.ernyi sereggcl s a mnrospa rti szcrb olahnepseggel keszult Deva ellen. Ekkor a tabornok isminden erejet osszcszectvc Deva, Branyicsku, Ilyevarak mcgerositesere 18 ezer frLot kGldott s TorokJanos ketszaz Iovassaval s a Bathory Andras vajdatolsiu-gctett megyei ncmessegbol is tubben taborbasiette k. Decxe 111her 11 en a lui nt j a \Oct ba tanacskozot ta ncmesseg, egyszerrc menekfiltek jelentek , hogy egyolah lliLP_J·ez.e.Lc.s.e a lnt! Ilveig. rontott a toco.k smley Janos kapitanynyal 111eglitkozott Mnjd decz.2B. Dey" ala kalandozott ezer fOl1vi torok lovas, 1553pjanuar 20-iki kolozsvari gy{i(es" a harom natiot61(It-5t szasz frtot szavazvan meg Barcsay Andrast"szn)\,illasok;' es egyebh }{)szer· vasarlasaval hiztakmeg. Castaldo a kolozsvariaktol 1:l00 frtot kapott av.ir 500 gyalogos s 400 lovas orsegenek s Branyicska esIllye vedoinek zsoldjara. Devat a kkor .. Rank vajda720 lovassan kiviil Balassa MenyhePl\· 300 viteze, VilleyJanos laO, Luj de Bariento 10, Kerepovics Miklosracz vajda 50, a szaszok 100, a karansebesiek 50 esKapitany Gyurgy 20 ronyi bander iuma vedte. Ezt a

.sereget tovabb Haller Peter kincstarto tnrtotta fcnns ennek daczara nagy veszelyben Iorgott a var, haPetrovich Peter diplornatiai ugyessege ki neru vlsz i.hogy flabella 3 e\' mulva yiSSZH ter s a torok vedelrneulatt fla fejedelemme vS'lasztatasaval 111eg nern rnentiaz orszagot. (Lasd bovehben dr. Veress Entire Deva esk Ornyeke Castaldo idejebeu Hnnyadruegyei tortenelenlregeszeti tarsulnt IX. Evkonyv 1898.)

A devai var iil1anlfogh~'iz jellegevel hirvan, oda-juttatti a vnll.isi t iire lmetlcnseg. Iegkiva It tor dai San dorAndras devai 1cf, p<1p ellenszenve az unitarl as hit-

lerito David Andrast is, a ki ulclozojcvel SandorAlid. ,Issnl liiajdiit!fh ~J.b ldetft !eye. ·il\,cre·m1,€t h ••, ,1JJi'iszenvedett itt ki, Most Geszthv Ferencz lett a var urn.Geszthy Ferencz loBt·ben kertilt Erdelybe s anyni ~g(ln(Sulyok) Bathory Zsigmond Iejedelem rokonu lcvcn,avorsan emelkeuett orszuu iokapitanyn\,u\'ii s nverte~., !"). ... •

DeYH "urut gazdag urudalmaval, Iszonyu kegyetlen,eroszakos ember volt : jobbagyuival emberteleniilbant s Devat minden szabadulmatol megfosztva Iuluvasulyeszte. De vallusi tckintetben pietisticus hitbuzg«vala s a mikor olah nyomtatvanyokkal alig is foglul-kozot t valaki : 1582-hen olah jobbugyai res~er~ .....S_~.~~~.-,·arosol!_e.._llj!>J~_!.gy'.~~~S~.E).l()h. JJ.I.~J.Y~~RI!j~~~)l~.n!tt\s 1593. vcgrenoeletebrll a ref. egyhazuak annyi penzthagyott Devan: hogy Hhh61 nemcsak 3 tcmplomottijjithnssak meg ~ de iskolat is eplthessenek s lllegfelesleg is murudhusson tovabbi alupul Erfiszuko seletenek eroszakos halal vctett veget 15g~-ben s szepalapitvanyu i daczara DeY3 polg.irai szabadsagunnk sJejlodesenek nagy ktirarn lehctett.

Gcszthy I....crcncz szcrencsetlen luizassagot elven ,1 incseit is a varbun asta el felesege : Horvath An nue ]01. Vcgrendclcte szcrint .,;ltrltl1 es koves Ina rhujanngy reszet ugy elrejte, hogy azt soha senki sene keresse, mert az csak hiaba valo filradtsag es111unku Jenne, 111crt az ell mostani felesegem nckHorvat Annanuk hozzam valo engodetlen kemenyvoltaert oly helyre tetteui, hogy azt soha senki fclne tnlalja : ha pedig az konszuikumnt valaki erteflrtatna. HZ is hiaba vulo dolog Jenne, III crt azt enIegfeljebb 0 tole ~lkartarn cltitkolni u

Ennck n rcjtctt kincsnek traditioja elhet n nepben,mely rcndcsen tavaszszal a varfalak mentet ejjelcn te111r('-111('0' asoua t]a~ 0 0.'

Geszthy Ferencz 1595. majus 14-en Bathory Zsig-m o nd udvar ebedjcrol hnzateroleg Szaszvaroson hir-tc len elhalalozvan (a kozhicdclem szcrint a gyannkY{'fcjcdelem Blnndarata ndvari orvosa altaI lHcrgel ve-gyitetctt etclcbc) : Geszthy hivatuhivul n v.ira is Josika!stY:'!n cnnczcll.ir kexere keru!t.

·. .I·:~ I\. I 'I: ~,Y !-: " :.: .

B,lthor\' Zsi~..nuou.l !t'n.ond:'!s.lYH j B;,stet (;\·oro·\"... \J _ ~.,

It) Ll Errlely es DCYCl urn. 1\egy etlcnsege ycrig sertettcEr dely re ndeit s epen DeYH alatt vi vtu meg sikertc-len hurczat Szekely :\Jozes u szaharls{tg hivcivel. ~[a.idBathorv hurmadszor is visszuterven Erdelvbe. 1601.nuijus 26-un Devan keresett menedekct, s je les vczeretBorbely GyOrgyot ajiindekoztu meg a vurrul es U["(\-

duluui vul. 1603-bun Basta ide hi vtu uz orszag rendcits ha Scnnyei tapintatos kozbelepesc Ic nern csillapitjn,ki is vezcztcti Erdelv [ohbjuit u kik szer intc nezv-o ..... , 0..

szer esktidtek hfiseget Rudolfnuk s ugyununnyiszor-szegtek meg azt. Az or~lilggyUles utun is soku ig sunyar-~atta Basta Dev.it es kornyeket. 160;>·hcn BocskuyIstvan Ioglalta el a varat s az 1601-ild orszuggyiileskirnondot ta, hogy Dcvu magun kezrc nem kertilhet,orokre fejedelrni var marudjon. Bocskny utoda Bathory(_jabot eleintc Bethleu Gabort kegyelven, neki is adtuDevat , de csa khumur meuekulnie kelt Bethlenueka gyanakvo fejcdeleru illdozese elol, miguern 1613-banBathory G~bor megoletese utun Bethlen Gabor keriilta tr oura. 0 kivalo eloszeretcttel tnrtozkodott Devan,Sayar alatt a varos egyik btlszk esegetil mutogatott~~Ingl1a curia .!-t ujru epittetc. Fenn a vurban a delreneZ{) ke rek bast va orzi nevet es emleket a VU1·OSf'cloli oldulon. 1\ a rolyi Zsuzsanruival k ototl luizassagunlknlmaval Devut HZ urndalomrnul 50 eZC1· frt ertek-ben jegyajandekul kototte le. Bethleu G. halala utantcstver Ila Istvan, ,n. kis fejedelem" tilt a varha s(}z\'cgye Szechy J/{trit~. is lakta egy ideIg. J\'Injdrosalyi Kun Istvan nnisodik ferjevel meghasonlott sDe vura vonult vissza. De urn Hosalyrol (Szatrnar-megye) fegyveres cseledsegevel egy ejjcl Dcviin termett,ostrorn ala fogva a Magna curia 1. Szec 11y .:\·f{tria azajra Iclriadvau, hamarosau fclfutott D varba s o nna nolyun puskutuzz el kOSzullt5tte ferj uraruat, hogy aligtnii"li~'d\. meg ijedtukben » Devarol k ivezetd utat. Akesohbi Muriinvi Venus ilveu harcz ias vain Devan !v v

Most I" Rakoczy Gyorgy kezere [utott a var.· mignern. Rakoczv Gyorgy, Barcsay Akos kedyes hivet, a 111e-

aye a ~ orl "., ..' n-o.,uekozn Ineg azznl.

.\ \.:,,,. ~ \'11. sz:',7.:ltlhdi ldnezcscl Bclhicll ~lildu~ If)"O-lu ..,1 )"V"".11'1.~ I..,: ...\ devui ,,{\I' a l('gbiztosabh eJ"()sscg El·dcl~·l.H·.Jl. si)lmoudhatmun HZ volt (~gcsz Europubun a bornbak feltalulasu (·loU.Bc.-I(.·cu,\· lankas (,ton meuv nz ('·Iulwl' melv )c'''clebh ('C,\· torouve>~ n_'. n tJ. .-Io rmara cpitett struzsnlurznoz \·(·z('t~tt. melv miutegy S1.ilZ ernbertIoghut he. ezt meghntadvan egy hid~\ erunk. rudy cgy 50 61 Illcly sHO ell szeles. 1i()s1.ildi'lha Y{lgott {\rkon visz kcresztul, ezen tid ismet.c.'gy strazsalui». S honnan mintegy 20 oln~'i holtozaton kereszttllmcnven. a v{u· udvaruru erunk. nl~lYIH.'k kertllete mintegy 100 (il:az udvnr kozepen l'gy to. lovak CS murhak itutasura. hoy:', nz (~S()~s hnvi zct fOgJilk Iel, exen ki vfil van ket jo vizu kilt. jobbra csbu lra, mclybdl a vizet kcrekeken (ikri5k vonjak J'01. e mellott "an.-eg~' kis haltarto pisztril ngok CS rsikok sziuuura. A7. cgCS1. "ill'.~\lUlctl"i alatt boltok. uregek vannak, Ielettok rakt{l rak. CS marha.(> ak . A var negy szegleten IH~gygl'{,dic..'s, melyeken a kiiriU mcnofolvoscra s kol'iil le\'o Iakszobukbn es toltesekl'c mchetni. Az.cp[Uetckt'll semmi repedes, oly kernenyen vannak alkotva : a ti)1tcs.lui az el)Ulcteket fec..lczi. sztnten oly knrbun {Ill. mintha akknralkottak volna, holott sze rinte Trajanus ala tt epitettek.«

Ime tehat az vala nkkor a hiedclem is: hogy romal ulapokou.(>pil It !

Devu vuru a Leopold! diploma cl·tdlllehen lH92·bcn a Hahs-hurg dinasztial'a jutott. miutan 1l1{,r UiRi-ben megszallotta a CSilSZ:"lrisen·g. II. R{\k6c~y Ferencz hadai liO~. novemberetdl liO(). Iebruar22-ig ostromolva vettek he s Deva kOl'nyeli(' CS H{ltS7.eg vidt!knemcssege keservesen megszenvedte kurucz erzclmet, mert utobb"I'icdge "cgig pusztitotta a megyet.

lil:1-han a kalona kornumy 50 (,7.CI' Irt adot vetett Iii nll'cpi-t~si czelokra Erdelyre S grof Stein ville, (i~'ul:lfellt!l"'{'r cpitcsetInncn Intezve , a ,'ill' alutt <170 u , 11. Sanczbnn fut6iu·liokat. csfllng-hi1styitkat epittctctt S az ol·s7.i'g(ltat n fi>lch'ar ki)riil ,OC1.cUC Ie.

(jr6f Steinvltle a v:'lr epiiletcia-ol lc'foly6 vizet (·~tycsatornubn~..czettetve annnk ajt6ji1l'a c70t irrttta:

lIe acdHica,·it Stcinville. illis ut llorriganl untlt'lllSinccre <(,Ii cupiunt turcas m'cemq ue tucl'iFurtitcr indolnilus <IUO(IUC dehellcl'c rt'bcllcs.

l'gyano cgC:S1.itc ki c' "(ll' kiilso mii\'el. {IUiltalta hdYle almpukat a csiga"onnlba halad6 dobogokkal. s boltozott Icjilrotikcs~dll(.·tett a n\.1' lldyaa'ilr61 a kUIso fnlnkig a kelcti bastY{lhoz.A kah'{,ria s7.ikl{\t is 6 cl'osittette nlcg. A kcleti es nyuguti r~SZ('n.....,.,..•.,,.,... ,',; ht•..:h···,t f'nlP1tptptt S'l ""l,tr"'t ficl'~ nt:,.·n I:,tl,"'to· k ...·I·lnl·'.'"n.." 'n..' ., _ 4 _ - -_.. •. • If _ ~C, " • ~ .., .. ,.....

t(,kat. siH6hil1.at cs lak6 ~p(ileteket mind 0 tervezte. Alatta lch(,lisnuH lakhat6"il ,-{,It a "ar, Inclynek lorc~sci s egesz lamado yonalaa (·lc\'ai utcz(,k ellcn irilnyult. Ezert neva fO\1t(,7.:',imind a "iarhUe lEiClilEk, itt liIi" hiE" gi O' .2 I r I mr' " •• ?! '7&_"t~tellleit inn~n "ilt~k X.~S7o('bcnhe. Alkotm{,nyos szahnds{Igunk i.-:'Ull

34

erzckc ncrn vula, oly nnnyira, hogy a m agyarsug ~s nzzul ittazonosilott protestautizmus c[t;"yOJnusnrn' nliil(l~n't-t~iffo,~ctett ;-'~I~:Erdely "(tr~pit~szctcb('n fdtii no nyomoka t hagyott IIIaga utan.

1752·bcn Braun )Hksa L'Iiszszes gr. erd('l~'i hadparuucsnokujabb erosil~s('k~t Y~geztetett a va ron ~ kronoszitlkon tan lls{lgaszerint :

Q'VAE TF.~lpoltA DESTR VXLRV'N_~ 'VLlSSIS 1'RA~sILy'AN[AE

GLNRRALIs SOLEHTIA ltESTA\:""R.\ VITA var stratcglni fontossaga a ti\z~J'seg f<-jlodhcvd nngyot csok-kent s Huszti Andras Dacia merli terranea cz. m iiveben helyesenjegyezte meg. hogy inkubb a fOld nepenek fekezesel'e valo. 1773.nyaran, rnirldn II. J6zscfaz erdelyi szorosok vizsgalatara TemesvarfeU)} erre utazott, felszi'lznd gyalogsag oriztc nehany tiizerrel a varat.1784-ben azonban a' Hora l{tzndils ellen mencdekhelytll szolgalta kornyek nemessegenek s gr6f Ja nkovich Antal elndkletevel ittkezdte meg )niikod~set a lazaclok cllen kiktilclott bizottsag,18CO·ban ~titro\'sli~' grof f6iladparancsnok javaslntara nz udvaritanacs "ilrjellE'get megsztmtetven, Ielszerelese 150 bankoert elarve-reztetett s abbol ~I>i ttete Pogany Frnncaiska azt a hazat, melybcn1871. okt6bcr 4·en aT. i,Uanli realiskoln megnyilt, s mely most az{,llanli elcmi iskoln otthonaul szolgal. A pusztulasnak indult val'annyira nlegtetsz.ett 181i-hen a Devan atutnz6 1. Ferencz csaszilrnakes nejenek, Carolina Angusztauak , hogy (ljrnepit~set elrendeltek,Tizenket esztenddn at 216 ezer frtot forditottnk a restauralasra s1829. helyezhettek el a felirntu tabh\l :

Franciscus I. restaurant :MDCCCS,XIX.Fe nn a varban f't:n. sznkasz orseg vigyazott : Illig lenn az

u. n. sunczban allolDilsozott a he1yorseg es a purancsnoksng.1849. 1,o\,elkcz51<-g talrilta Kov:lI'Y Luszlo :»A mngas hegyre csigaut s harom knpu vezetett. Ezen csiga(lt

rnekkorasagara megjegyzem. mikep csupnn a legklilso kaputol a%niisodikig 856 l~pest keringe. A varfalhoz felerve, nvugatra egyrneJyscg felett az (It mintegy 50 lep esny] hidon "in! at, hol felvonohidjn "011. "r

A kapun belepve, par oln~ eloudvar nyilt fel, hol az or~egtanvazott. Beljebb ~gy negyszogG. koriil epit~tt tagasabb udvaravolf, rnelynek foldjc sirnitatlen szikla. Ezell udvar hosszn 50lepesnyi, szelessege joval kevesebb .. -\7. eptill ..tek rek\'~st· nem Wke-letes negyszog. A deli epiiletek fd valanak ~pit\·c, az esxnkiaknakis egv resze ; nuis kH oldala rom volt. A deli. keleti es eszak!oldal fedel aUI volt veve, meg pedig ll~P·. hogv az esih'izct r61amind bcf("l~ ,·p.7.pt~" s kttlbn fOg{lk f(.·}. E{iY!'tkt·z61cg :1 n\repiilet.hoi kiYiilrol <-gy 10 01 rnngassagll falnid cg~·t"hb nfOlll h\tszott.

3)

A ,';",r cpiiTefc?n -kh·iiI. kvrckcn ('gy ::--4 m szcJt.sse~ii tl':- Iutrkcit'CiL H mit ('C'\" Wrpchh \·ilrfillon'liz. nu-Iyru-k k{)I'.II:ll~j:, m-in

• t •• 1t)'l E . I' I ki -I ' 1 . 1· Io('gesz('n ojust au. '..Z('11 vnri a on uvur. n l'slgmlta cnt ;" ~f·;'~:.vedette.

Yisszaterve HZ e~\nl(·tcld)l·. c!sznkkelt,(j szegl(·teb(.'11 IIIC'~ ()~t

rorntadoztak n r cruk-ttenul ossz(~epil(·tt apn) sxo bu k .. \lutntt;H~ I:l':'g·a kincstar szobut a deli oldnlan, a fohlh('n a l~ilpoln[lt, to\':',1>1> ;1/

{t1hl(lahni blktont, hoi tohbt'li kozt Ih"l\'id Ferencz, nz ('nll'hirvlormncxio tipusa, ki mint kutholikus szfih-tett, azut{ln luther.rnus.k~sobb reformatus. v egre urritartus lett. s mint ("1st; un itu ri tlSptispok. vnllfisbel] (ljih'tsert a tordui es r('IH~\'{u'i zslnatto) Il:Il:',Ii~valo rabsa; 1':1 itelh·tvc, t:li9, nov. r,..{ln itt elhalt. .

!\fond~{\k, hogy nlag(ltja is Jenne. melyen {It a hegy a latt fl'kn;kntoriai sUioluhhoz lehvtne klmennl.

Oltnlm! tekintetben mostnni ltisz«.-n'ink ellen nem volt vulnminngy Iontossugu. Mikor a cS{lszilriak lS4tt, tavuszun Errlelvt iel,'lwgyilk. benne c~r 200 robol (\116 ol"Scget hngyuuk, harorn ilgy(t val.El6bb hr. Ba nfl Janos czerniroztata. kcs6bb Forro ezredes ostro-molta. A varbcllek sokilig fentartak magokat : mlgnem nrmyirujutottak. hogy \'i1.o1i mosasra ncm is jutu ; cldmi;klH'll. fc.1l(·gsoban is megl'ogyatkozi'mak, Forr6 ,n;grc apro ilgyui hclyebc ('gy18 fontost vonuta dclrei£11 uzon l.e.yre. mt'lYIlt'k c Iwgyfok kitr»lY(lsa: s erre az <)I'seg magil t sz ..had elrneuetcl. l(·rt"gyn·r(·z(·sIeltetele alntt. pilnkdsd Yn~fu'napj(ln 18-19, ma]. 2i·en megndtn.A puskapor pill' honup mulva, augusztusbnn. IcIrobbant : s a "i,r,melv a :"taros partjannk oly SOki'li~ kulcsat nlkotu s hajduu az{lszl6s urasagok [Ilber huronntus] «.-gyil~ snsleszke valu : ism(·tromba strlvcsztetctt.:

A \'{lr' fClji,r6ju a !\fagyar·uh~1.a es it, 'Mctgnn curia rele)l Wl'tcnl.1848-H-h(~n a fclso \'ilr a cS{lszi\l'i:.t'k kt'z~n vala : hon uun

,(.·gyctlcn flgyujokh61 lobbsl()l' lih'lSldilzlcl\ n ";lrost, S nz :H\'onulfthonvedcket. Ttibb hilZ Inla Ill~Ug orzi nz akkorl i'gyllgoly61·wt.'Tornntahuegyebcn Xagy-Szeut- ~1ikloson most is cl nkkori vcdoj(':J\ II d 1i c h Imtiirori foh:Hlnagy A sZHhadsilghnn'z alkonyilll lR4~)'nllgusztus l:~,an pUt' )lappa} a f('gY\'cl'lcteh'l ('lolt ya16sziniil«'g:gondatlans{\g okozta gYUJilS mintt le\'('gobe rt'piilt s a~()ta 1,,0III 01'J1u'!lt6s{lggnl h!kintnek diilecl(~7.ti rOllljai n gyorsall ft'jl<;t!o \'i', ros!'u·cs liOrnyekel'e. A hunyadnu.'gyei tOrteneimi. r~g~szl'li 14'I'sulat ;,,·eg\·csy-edelcmtol. nwglllentcndo. nleS"~ls:'lI'o1ta s Hajduc7.ky J6zs('frcil1iskolai taniu' buzgalma marl!) kcn~'clmcs sctmitukat kc.__;(.i tt'tt.oda, t:jabhan grof Bet hie 11 Mikl6s rmsp{m tlullogatjn hathalos:"11H a j due z k y faratlozilsnit s [> ~l r r il g h (i~'\hor (~rdOIlll'stt"l' kUzl'('-lnCikod·csen.·l gyonyol'ii iiltel"en~'cket lctc.·sit\·,~ legsz('h h ha;(.aiiiditl<1h('lyiin k egyiken~ \,ar:'lzsoljilk a \'{lrhegy('t,

KiI't's a deval varhegyrol. A 3it 111. lllagas dcyai,yurhegy Idlatasi korehez foghat6 keyes letezik hazank-ban s ennek Jat6koret csakis a brass6i Czel1k hegycycltudjnk osszcnH.~rni, ~:.-ra az Erczhegyscg nagy{lgi{Hrajt6, Szilrko, Csctrus, Duba hegy), lllugnrai cso-portja, a fnzcs-hnrhurai clrs gcrincz (CliO Ill.), aZOll t til

36

I· "k . 1 ' ., S f 1 ' 1• '1 ,. 1 •• • , ~H )OlCZUi '. usuauyai, l regytl S uz uruua rcremeu KCl

~11agul'a mesztomzsei a bradi IU1go a Lenny hcgygye](Delau Fetyi, Muucsellel (melyrol Ormingy a Rutin koztnagyszerti kihitast nyerunk), a koroslHinyai KarsceIathatok. A Feher-Koros volgyenek melycdesen till, ajobbpurti szaggatott hegyck mogott egyencsen eszak-ra a Blezseny, Bucsesd felelt az 1260 Ill. Vulkan sajat-sagos aluku mesz tChucgc Ett61 nyugatra mar azAranyos jobbparti hegyseghdl vulnuk ki a D. Stibeu(1420 m.), D. Certiesan (1230.), a leanyvasrirairol hires.Geln« (1420.), mely Kis-Aranyos forrasaiual mar aBihar lanczuhoz flizodik. Eszak nyugatra a ruaros-nemeti kastelyon tul a volgy elzarodik, de a Marosjobb partjabol a liorosbanyai hegyseghcz csatlakozolanczolatok a brettyei Magura, a szirbl, guruszadashegyek le Aradmegyc hataraig lathatok.

Delnyugatra Iegkorlatoltabb a kilatds, mcrt aszouiszedos Szltrhegy (Colcu 503) elzarja a Ruszka-Pojauafele lathatast. Keletre az Egregy es Sztrigy k5zti domb-sorou tul a Sztrigy terjcdo harmadkort hinczolat aslozsadi Maguraval, azontiil a Varosviz volgye megettsetetld sebcshelyi, szaszvarosi havasok kristalyos to-rnege, az 1i59 111. Godeannal, melybol egyenescn nyu-gatra melyen hevajodva a sebeshelyi viz ered, migD. Ny, a Varosviz kanyarodik. Kisse E. K. a kudzsirjhavasok kovetkeznek a ku pdad Batrinaval. Del felea Sztrigy mellett felszallo fiistgOlllOlylyul jelzettKalan atelleneben a lunkanyi volgyet hirtelen felma-aosulo n'lp~"hQ,.,.,ol, z,~",;,~,,, ~1 '"' .....on" ...;",,.: 1...~~~,.,:jI~l~ .........'" u ...........,,~u......oJ ....&.. "'&JUn. \..J." }J 1 VI.n.,';'" IJd.t..lCUCJ.

alaku tetovel, mely alatt a lunkauyi patak valarni s-km. fold alatt haladva hatalmas barlangot alkol.

FreD heg~~ek mOSQU ~ PJi.r:jgggSgPQFt gFieF; lORlegevalik ki. D. K. a Sztrigy bevajodasat kiserhetjiik el

,,-;)1

Puj laj :lig, honnan Di-re a lcgszebb latvanyok egyiketa Retyezat 3(l krn. tu rnjzatos hinczolata nyujtja. Azelohegyek fGle sotet o\"et ~orit6 fcnyvesekhdl kopar,viharteptc sziklacsucsok, eles gerinczck emelkednek sa Retyezrit 24ii Ill. kupjn ~~~onlor meltosaggul nralko-dik az egesz felett. Tole kcletre meg magusabb a 2503111. Bucura s a 2508 Ill. Pelagu,

A Sebes-viz yolgyilasat61 odabb delnyugatra aVurhelyi havasokut egesz a Vas/"apll hagolg megkulon-boztethetjuk. Onnan nezopont unk Iele u luitszegl Inc-dencze sfippcdesetol kezdve a szilvasi hegyek s azEgregy (Csernu) vizet kisero vonulat soterlik V.-Hu-nyad kohoinak fust oszlopaivul. Kozvetlen ill eldttunkaz Egregy volgyen lathatj uk Kis- es Nagy-Barcsu ha-zuit a l~ovlileteirol hires bujturi erddt s a devaitrachyt hcgytumeg Bezsan (Bessenyc) nevti vegzodeset,mely arra Iatszik inteni. hogy Szaraz Alnuis ostele-pesei besseny ok valanak s ezektol mint poganyoktolkiHonboztettek meg a szornszedos Kereszteny-Almtist ..

Ha a Mares terere forditjuk tekintetiinket, ak Ozvetlen (i) labaink alatt pompazo fejedelmi kastely-t61 (Magna curia), az irupozans torvenyszeki palotatol,u ritka szep nernet renaissance megyehaztcl odahb azall. forealiskola es internatusa, H Szekely, Dobolyi ut-czak csinos luizni, a foteri Hunyadi temlom, kozeleben a11l.-kaszin6, all. leanyiskolu, tanitokepzo Iathatok, odabba korhaztelep, a gore kel. ternetoben alia elsa 015htemplom 1645-bol, majd a csango telep, hol 1897. junius22-en az orszagos tornaverseny fenyes nunepelyessegelepen ellentetet alkotak a honvedek 18"'9. augusztus18-ki fegyverletetelenek. Odabb a Horgos, hoI 1/2 szazadeldtt reztoro maloru mukodott meg, s a gonosztevdk regivesztohelyetil szolgalt Arkiteto, Szantohalorn, Dedacs1,• ... ... '1 ", •••• , • l' Y 1 - .a.' ...t'JSKl tereppei S iereu.ua uz ara nyr l\.Up. 19y .l\.UVeL(lel-jIik a Mares folyasat egesz a Kenyermezoig, a Kenyerviz(Kudzsir patak) nyilasaig, sot a Szasz-Sebes Iele elnyuloMaros-Olt vizvalasztolg.

A diva! uradaloJll es a M.gna curia DlllttjaDol. A ((eValvurrul egytitt jart az urndalom is, mely Hunyadvarmegye eszaki

o J{aj{ln-pu n, vo gyc s a ~ aros HI p:l rll r~s1.c az hurnuularu h'rjc'dtki. A ~farost61 cszakrH :\7. (~I'czIH'gys(ogig H kct Erd~h;H S :11.cS7.aki{lgaval .Jofcoig (Dobra" mujd Kcletr« az Egr~gy torkolatu n S1.trigyalso viclclwig nrin d J)C\':'t11 07.. s7.;unitott. A roppnnt ur:HI:,lomhc"l).aprobl. nemesi j6s7.ilgolikal. Also- Fds()·A r kin pcldnj:I s7.('rintkcnczscgl'k kis7.akit{1s{l\·al. jul:llmaz:l k, fol('g Zsigmond. 1. l'h"ts7.1(),Y, Laszlo cs ~1aty{\s kir{lly. (lgys7.illtcn Hunyarli Jnnos liol'lll{my7.C>Irivelket. Ennek ellcnere a clcvai urndnlrnnt Hunyadi .lilnos ;):~faluval vehvte ilt s a fejcdclnlck min denikenek 1',1 j(h'('(ld(~mforrasat nlkot;\, A \,{lr alatt kiilon urndalml udvarhuzat CPU('U(·l,.~S Geszthy Ferencz an~'j:\l: G, J:'lnosne S7., Sulyok Zs6fhH isonnnn temettek ("1 t;,)HO·ht'n. COhBt tan dcm in oppido Devn incuria filii sui Francisci sub ortc ei usdem sitn).

16Gi·hcn az OI'$dlg~'i\lcs {lllmHl()an a Iejcdelm i j6S7.{lgo1, I~(jz(~sorola S kiiWnl)sen nagy gondot fordltott dc\'ai urndnhunru.Bethlcn (iilbor. a k i a ~ngy udvar (~Ingna Curia) nevfi pnlotutujb61 eJlittetc. f:p(~n 1(i21-1)('n a hcszterczcbanyn! kiJ'{\lY·\,{llas7.t6orsz~\ggrCilcs id("jehcn crheLLck vt-g('l czck a munkalntok, mert a fil-kapu homlokznti czimcren :\7. {llta1:1 nem hnsznnlt )ll\ir{,lyu H«('x)Htungartae) czimct is bciklata udvuri szemelyzcte. E7. crclck('s tiirlc-neti emlektlnket a7. (lj t(SI'\,c!nyszck kedveert 'lchontott{lk S mostncm tudjuk helyet talalni. pedlg Hnllaky Arthurne T('gl{lS G{lhornt--val kolls~g(~l is gyiijloth'k mIll' rc-n,

;\ Bcthlenkapun kch'('(kc7.o zsoltarsor volt cgy sorban Idvesve .

.0\7. YR NEGl-;OUJZZJo: .4Z '1'.~ HE:\IESE·fEI.EDio;T ES KU1ESET ..;J.EHKf

)IOSTAN1'l"L FOGYA )IINDl:OIWXKE A, I). j t;21.Hasonlo elfisxerctettel vlseltet« k a tlc\'ai urndulom irant

!l7. itjab~ CS idos~hb Rilk6czy (iyijrg~',a kt'H Apnffy :\lihilly .•~parryn(~Bornemtsza Anna szamo» rendelkezese oJ"zi Deva nevet S nvmerdeklclcn mcgtudnunk az uradalom ukkori illhlPOtiH, Apnffy.)lih{lIy alutt kUH5nos(,·n nag~' \'jr{'gz:lsn:,k ()I-\,cnd(,'lt a s7.01(;min·lcss az uradalom pinczetbcn sZ{l7.ilVul )·akti,ro7.tilk el a termetes borosbord6k ••l. lG~O-89, kozt :\farkus Peter szamta rto c\'cnle 2-~mOO Irtlicszpcn7.t S7.0Ig{lltatott H f('j<,<le1rn·i u dvarba (400 I'rt korcsmupenz-bol). A7. Egr(·gy vixen. a mai H~gos alatt, a vasluunor evente :-:oonpatkot s 50 ezer pntkoszeget. sok {ls6t. kupnt, S7.ilnto\'nslwmlit I,cszi·t~tt s a fej~dt.'lnli Illclwket a dC~li ko\':'ksok IUltko)t{lk, E c s (' (I Y)..{lsd6. urHdulnli pro\'isol' ()ssT.eirilsa s7.('rint 16i3-han a7. uradalolB-hoz ;>4 falll, 2t9 jobbi'lg~' tnt·t07.ott S hujclos6ban n,ln 92 johhilgycsn){ul. Ga7.dns{lgi (IHat \'olt: ~~) 10. 826 6klk, 21H t\lIok. ml1 t('hl-n.AAl juh. i98 diszno. :'2 b{lr:\ny. Yir{1S7.ott a1. {lllaU<-llyes7.tcs, A kapllnd6 1SHfrt, fnldnd6 (gahon .. hirdcriUill) -In fri.. s un l.yukol. ~)~(~S rl'~,'('cl('r \'njal. 1:~ \'('d('I' \'f>I'('S hort szolg{lll:,Uak 1)(', :\ (Ic!vai 2~jolJh:l~C\' l'sal{ulh(,l C:snrhn F('r('lu·7. hi r() :tlnlt S7.iks, Balog, S('r('~,

ntvA ts KOltSYEKE. 39

Kalnna. V{UllOS, ScrfOz(;. CSilki sib. nc\'ii(.>k val:"lIwk. Yolt 1 "in-Clellel, 1 p~(npi, 1 tl~in(b(JIil, I cslirn:ltHu. ,",'{{mot StNltf!li n llrO\'l-zor hilzannl (mostani C6t'rdcsz huzn) u. In. 1 ig{lss7.ckertol 12. 1Ukortol 2~ 1 tnligatol f;, 1 juht61 i's kct hilr~lnvt61 1-1. 2 dlsznoto!;: den{lr. .

A )Iaros reven 6 okros szekertdl 8 deniu', 2 okros szekertdl 4....::n., ....Hnl",. " ,hn .....-;' 1 ,1".1"" lA.·"st""? ,1:.":,,. minden sos!'''''.''''' r..' "~Vb ,"--. "". ... ,.,,-,a ..,. ~ .',. ,. ,va _ , .._ ••, ... , •• ••• • v

haj6tol J kos6 jilrt. Biz ez eleg mngas tartfa vnla : Az Egregyenket malom luukodott. mint most. A \'{lr nlatt 23 olah czigi'lIlYcsnlud Iakott. A vnsncmtiek \'ajdnja Hanczn J{lnos, a reznernukeViti'lny Andras vala. Sz51o-hC'g,· ke-tto volr : az u. n. VaralnttiMill cs Csikomal.

li31. III. Karoly a (Je\"ni uradnlrnat herczeg Visconti Gyuhi·nak, nz nrnnygynpjas rend Iovagjanak. adomnnyozvan. a varossalfles ellentetek fejlodtt'k ki. li33. nugusztus 19·~n Vlscontt herczegno ezer Iorlntokert h.ir6 Haller J:lnos de Hnllerstein es neje DanielZs6fiilnak adta d. A H a II C" r vargyasi es J) u n i e 1 czimerek ezert)ilthat6k tohh helycn. .\ kincstar a XIX. szuzad elejen valtottavisszn s a flscalitas megsztintetesevel 1890-ben a foldbirtokcsangotelepttesre fordittutott. A r~gi fejedelmi palota, (magnacuria). melyet a megye szekhazu! herelt volt ki, penziigyigazgat6sagihelyise-g ; a terjedelrnes szolok maganosoknak, a kirfllyi haszonve-telek a vuros kijzt.hls~g~ne-k adattak el. A varosban min digszep szamba vnlunak azert nernes csaladok is. Igy 1538·b61ismcrjuk a Devny nemes csalad czirneret s 1618-b61 Mailand Oszkiu'tanar kikutattn a \':\ros czimeret is (Anjou liliom). Tobb ipar-t(·stiileti czeh (nyirok, Inzeknsok, vnrgak sth.) viragzott itt.

S hogy a magyar ncmesseg is Inino szep szamba lakta De"{lla XVII. szazadhan. ad egy I. R{lkOczy Gyorgy id('jeben, 1643-ban aDevan lnkozo nernesi csnladokrol sz616 osszeirusi Iajstrombolit~lbetjiik meg Iegjobban. Kik valannk tehat az akkor itt lakozo11<' mesek .?

~enl1.etes M a k ray Gergely ha1.a "an a Magyar utczabanLakatos Mik16s es Xvi ro Andras kozt.

!\e,hai nernzetes 'B a log h \'agy Ers(.>kuj,·ari B c n e d e k ozve-gyenek haza a )1agyar utczaban. szomszedni Csiszar Isv{ln ~sVarga Ish·:\n.

Nemes Nag y J{lnos.Nel1lZet~s I{ e 0 s Z e g i Billint hilzn n Ma~'ar utcznhan, szonl-

szedai szegedi Literatus Peter cs Szab6 Balazs.Xernzetes Pat tan t y u s Janos, h(lza n Magyar utczahan,

Meszaros Ish'int es Dedacsi Mihaly kozt.Semrs Ii 01. 0 1 a i J{mos.· sZOn'ls7.edai Nagy Ist\"{\nne sztil.

Tmnpa BorbiUa es Banffy ?tlHd6s.~enlZf'tes Bar c 1.0 n i Ish·an hilla a Jllng~'al' utczilban; szonl-

sZl'(ios ~fnkai G('rg(~lyne\"(~l ',sziil. ~agy Ilona) es Nagy Ferenczc7.el.~~!117.etes ~ n g y Ish·:,\n npln~s~pgH Bnrr,1.oni Ist\";\n f-S K07.o1.. i

D~'niel igazoJ.i{\lc

40

1\ C; III n v (. s .J:'mos. Alm:hi .Iimos Y(·j(· (·s ikoki)s(',I) a r 6 c Z i Anna, nehai IWlllzel(·S 1\('IHh'j'('si Furcucz O.f.\l'g'~'l""'f a k {1 C s Murgtt nehai Csorbn .'(,nns 01."('gy(!: ket faa: Csorha

Tuuuis es ~lihi'll\".Nemzetes B 0 r sa i Peter n ehui Bo rsn! vag:; ~agy Istvan fia :

hil1.H a piucz-utczun i)zv. Dukos lstvunne szolllszcdsi1gi1hun.Xernzetes K e III en II i Y (\ r a d i I-ercncz huzu a ~ragvur

utczat.an Takacs Ldrlncz ~s Sznbo Istvan iizYl'gye mell=tt.Solymosi Nag y Istvan : szomszedai keszi Literati Kelemen

CS OZ\'. Cseke Ba liritue.Xagysagos Bethlen Gi'tbor fejedelem K ass a i alias F n r k a s

Martont Ille~nelnesitettc; magyar-utcznl hi'tZ{\6, rnely Szal)6 Peteres Literati Janos kl5zt van minclcnncmfl szolgiumunyok kc)tdczclt-scge a161 felrnentette. '

K 0 v il C s Andras, 1\ 0 111i v e S J{U10S. ~I a k :1i Gergely. l'j'"(ll"iBenedekne, Y U I' a cl i Ferencz, La k a los Istvan. Ii. end e r c s iFarkasne. Nag y Junos, S z abo Miklos. 1\end ere s i .Jt1nos,S z a b 6 J{mosne, Pattnntvus JilIlOS. G v 0 n g v 0 S t Istvan. Ki ralvFerenczne, Tar n i\ d i L6rincz. B 0 r s ~\i Petc"!,. r z 0 n j Boldi7.s{lr,S zen t ~ Y 0 r c, v i Balazs.t:).. 1:>.

A Devuy csalad mellett, mely kipusztult. kiv{,16 illl{lsokaltoltottck be u devai Nagy csalad tagjai.

19y 16:16. Paulus Xngy de Devi capitenus supremus pcditu mcirculeatorum Illustrisinus docini Prencipis. Szalard feljegyzesl"szcrint lugosi es karansebesi t>:\n. lG48-b:-an Hunyadrnegye foisp·,\nja.kinek holta utun Barcsay Akos nyere at ezen hivatalt. liOH-henPal kuruczsagn miatt Buruaniuba bujdosott s ve]e Xandra T6bi{lSertrabsagot is szenvedett. A XVIII. sznzadban Bacsiban hirtokosa csalud s ott ~agy Sandor Ii i9-ben el'dekcs emlekiratoknt irtnlc~\'enk uz id6b('li tOI'teneler<l)' A csalad mi'tig fontos illli'lstfoglal c megyehen.

fme teluit a Magyar-utcza nem hijaha viselte ezta nevet S a szinten maig lelezd Felszeg-utczaval ne-messegunk otthonaul szolgalt. S mint hogy nkkoribaniparos clem is szep szarnban lakin Devat, mindehbfilkitetszdleg rnai nagysagat m.ir n XVII. szazndbanelerte volt s csak a szelckcn tcrjeszkcdctt napjuink-ban tovabh. Az Almassi, Szabo, Nagy stb. csnladokidokozben elolahosodtnk.

A var es a magna curia mellott Deva Iegbecsesebb rcgicmlckc a rcformi1tl1sok tcpmlolll:l, mel~'nck elores7.ct 1899. n~'ar{'nrepede7.cttscge miatt ug~'nn lebontoth\k, de el'edeti sliljcbt· fOgji'lkfeh!piteni s a szcntcly epsegben nl:lrad. Eg("S7. De"a a r6maiknlh. Cgyh{lzl107. tnrt07.ott s fotemlllomiH a Hunyadiak bokcziisc·gcnC'k kOs7.l5nhette. A s1.enlt!ly S7.ep nri'myu golhikus :lhlnli:aifaragqtt ~gold.fllDkkal, ~ bnlpikkel~zeRi dhmites!teh' ¥tH:u,,,int :tgyilnyl)ru hajhls(l, holt(\'(~k is ig<'n k(\ll~m('s benyolll:lst t<~s7.nc!ka

41

szc.'ml(Ole)rr-. IIIig a 1<'I)o1ltott tern plomhujot ulkoto 1'l!SZ lupusm cn nyr-xcte es minden fornuit nelkUWzo, ulucsony, kis uhlukul:zl(ostl'll'n ~pit()-Ill('Sh"rre vullunak. A tOI'OIlY fulazutu sz inten g6thsUlCi uhlukok kal es szep nlag~~ tampillerckkel cpiill, a Hunyud-lllt'gyehen szokasos tormiczos ~edcll.ettel birl. .Magassi\gn 39 Ill. volt.

A Szent Jlik16snnk szeu« ...ll· templorn mcnnyczcteu nz Anjou,.. Hunyadi J{lIlOS CS Szililgyi Erzsebet cgyesitctt CZi01Cl'ei. lonlbb(l

I. t:hhzl6 kir(\ly czimere Iathuto. A szentely oldaltulain Ievo fresco-kepek erdekesck, a luirom nupkeleti boles Krisztushos vulo zaran-dnkohhilt, tovabba Assisi Szcnt Ferenczet es Szent Borbalat {,hr{lzol-j{lli; Geszthy Janosne, Iekcsei Sulyok Zs6fia emlekere a szclltclyeszuk! oldnlfalabu az elsa korus mellett elhelyezett sirkd feliratanukClUC szavui : Sepulta est ihideru, in temple Sancti Nicolai. vagyismugyaru l : Eltemettctett itt, a Szen t !\tikl6s templomabun.

Ez cpHmen)'ek a refornuitusok tulajdoruiba 1:>45-1:>60 koztjutottuk , rni ddn is a kath. hivck Ielkipnsztoruk es focspercsok:Tordui Sandor Andrus vezetese alatt cgytol-egyig it reformalt hitretertek (It. Emlitest erdemel, hogy cz a Sandor Andras (klnek ele-tcrol Bod Peter »Sm irnai szcnt Polikarpus« CZ. mil ve 27-3i. lupjainIr) pill' C\' mulva a70 erdelyi reformatusoknak pllspoke, vagy mint.. tcmploui tulabau elhelyezett epttaphluruau irva van »azt erdelyimugyur eccleshik superintcudcnse« lett. s mint ilyen halt megJ)C\'{ln 1:li9-ben. Hntalmus scgitatilrsa leven a hitvitak idejeu olynagy szcrepet jiHszott. Melius JUh{lSZ Peternek, eugesztelhetetlencllenlcle volt Davld Ferencz unitarius ptlspoknek, ki, mint {lllmn-·fogoly a devui var kcrck biuityajaban vegezte be sokat hunyatott.,ktizdclmcs elctet, ugyancsak 15i9-bcn, Szarnoskozy szerint nov. 1:>,.

A templom sirkdvci koziil legregibb a Bajorui Kutallne. Dobo-Domokos erdelyi alvujda, Dob6 Istvan, Eger vara has vec.lojetvstverocscse feles~gee, a ki csecsemo kis fiaval, az 15:>o&-bendti-hongHtt pestisnek csctt (lluozatul. A 172 em. magus es 71 em.szeles si rko a deli oldalom leva Illdlckajtot61 halra van hefulazva,c!') reli rulanuk szth'cgc ez :

Quam tegit urna brevis I Dominem Catherina vocata est Iet sata de clara stil'pe.1 Buiiomis erat. 1 Nuper erat coniunx IDominici casta Dobonis I cum regeret Dacos I mouticolasque(icl"s. 1 Fata hre"elll dcdcrc I "itanl matri sobolique 1 claudcntesmllho peste 1 furentc die,.. I Dunl r ... in 1, .. tcs 1 tisfllt·,.;t 'ltD t 27 I 0' 'r' 1_Hoc. igilur tlllnulo posi I ti nunc rite 'Iuiescun t I Donee' inosdominus I c,'ocet atquc heet.

42

Az cpitnphium negy szclerc ez van lrva : Filius matrcmpreaces I sit morlens sexlo die mater vero ohiit I decirnn quartadie I mensis Scpternbrls in Dewn Anno D. 1;);)".

Tor-dnl S~lHlor· Andrils ~i"kih'~ ;1 kntf"Clrit n 11:"'111. :l pnpiszek ataz elsa korus kozott a h.'IIIplom (!szaki fahlba illesztvc :magnssaga liS, szclessegc 91 em. C7.imere cgy hiblia. A Icl irnt aderek Ielkipasztor erenyelt dlcsoiti.

Tordai Sandor alatt relormalt a tle,·ai ('gyhilz 1:>j;,--(;Ok5z(iU,a vala az crd~lyi rcforuuitusok ('ho superintcndr-nse. valli,s;Illrelmetlensege juttathatri H{,,·hl Fcrcnczet a deva! vilrha. Sil1ldorIstvan mcghalt 15i9, tehut D.h·j,lclal cgy csztcnddhen.

Siquls ades qui nostra cupis, mon umen ta ,. idvreCuius et hoc tumulo membra scpultu cuhent

Andreas Sandor Torrlens.s nomine dicor,Numque mihi hoc tantum mol'S SUPCI'('sse sinit

Ornarat. dominus vivum IUt' munere mngno.Et clarum nomen fcccrnt ilic mi hi.

Nam superintcndcs ego nostrae gentis habebur.Huic volutt Christus me in vigllnrc me us.

In cuius vcro sacra nunc O\('(\(' quiesco,Devensis populi praesbitcr ipse fui.

Quae durum potuit m ihi mortis adlmere futurn.Illa sub hoe tantum marmorc clausa iacen t.

Tu tamen esto memor, (lui spectns nostru sr-pulchr«,Esto ruemor quid nmn post breve tempus cris,

Es quod cram, sed eris quod sum, non tern pore IIIulto,Xnm nlOJ'S cst cunctis persolvenda. vale.

Koroskorlil a sirko szelein fc)iilrol kezdve :Epitaphlum clnrissliml] virl dlorni] ni Andre I ae Sandor

pastoris ecclesine Dcvenjsis] ct supcrlntcnldcntis] ecclcsinrum I.Hungnrlcnrum in Transsilvania i cutholicam fidem profltcnlti um.]Obiit Anno actatis 50. MDLXXIX..

~fellette a Tejedclrnl Bi\thor~{sali\ddal rokon Sulyok Zs6fia,(208 em, magns cs 88 em. szeles) sirliljyc.

Hie sepulta est gcnorosa et t";;agl1i1i : ca domi ni Snphi;1 Su liokde Lekche I relictn vidua mugniflci olim domi : n i Joannis (iedide Gext III nter : vero magnlflci dom ini Stcph ~ani Suliok cl(~Lekche ('X. domina i Kalara Kende, filia oli III Ken de ! hnni nata.Vixit cum marito ~ anuos 19 ci Sl'X falios proereans : \Yolrgangull1.Frrmciscum, Ladislnu m ~ Joanucm l't iti-rum Joaunem. post I

rcmn Nicnlmnn , quos omnes vi I \"~'nh' murito cluu-lssimo in :T('gno Sclavouiue sepcllv it, soh'11n' rFr.lllcisl'lim post se lwrec\c.'lii":vivvn I tern mnnentem retinqueus. )faritus ve I 1'0 anno 1;)62. die1:'. Decembrls I in r-odem regno Scluvon ie in arce sua l SzcntJ..COI"iJll~Z vocata defunctus, ihid I em in tcmplo Sancti Laurenti lsepul tus est. "hit post cum in viduitn ! te annos 2&. Obiittnnrleru in opido De ! va ill curia filii sui Frnnclsci sub arce .eiusdem sita. Anno 1:;90. die t •. )fa ! rtti idest Sabato proximoante do I minicum Iteminlscere. post meridiem I horn septima..Anno netatis SlHW 64. I Sepulta est ibidem in 01>i(10 Devn i ill I

templo Sancti ~icolai Dominlca ! Oculi in merltlie.'A161 a csalad czimcrc e kilrirattal: Arma seu insignia Iarnitiae-

,Sllliok,~Iagyar Iorditashau is:Itt vnn cltemetve ~agrs{tgos lekchci Sulyok Zs6fia urusszony r

nehu! ~wszli Geszthy Janos hutrahagyott ljZ"('gYl~, G('szthy Ferenczanyjn, nl"hai lekchei Sulyok Istvannak, Kende l(al{u·:\t61, a nel~ai1{(,IHlc han lc{myatol sZ{lrlltazoll Iean yu. F~rjen('} cit 16 eYl't,6 fi(ltsztll \"(~n ncki, u. Ill. Far-kas. Ferencz, Laszlo, J{,nos es ismet Janos..s n~gre )[ikI6s, kiket Jllcg szc retett ferje clett~bcn mind eltemetett.S'~l:l"nni{\hun, csupan Ferenczet hngyvan maga utan tHo ol'okosiil. .F~rje meghalt laG2. decz. l;)·en ugyancsuk Szlnvoniubnn, Sat.>-)..<1rin(.·z nevfl \'{lri,han, S ugynnott ternettctett ('I a Sd.·Lorincz:templomhan. l:UUHl elt meg l;;r.\'('gysegeh('11 21 evet, uztan meghalt .Deva varosabnn, fiilnali Fercncznek a yilr alatt fekvo lUlzabnn1500. nuuvz. t4-cn. azul. a Itcminlscere vasarnnp <.'lolt \'u16 szonl··huton , .• estvc i orakor. eletenck 64-ik cveoen. Eltcruettetett ugyanott .J)en, "{lrosilban, ide a Szt.-~Iiklos templornha Oculi vas{lrnal1jnn(\'ngyis murcz. 25-cn) nrczaval th!hwk - fl'kl('tyc,

G(.'szth ,'ne Ilai : Geszthv Ferencz is Ide tcmetetett: <1(.' diszes- - .~h'('lllleket Bnsta kntonai l00:~·ban, rnikor a templomhan Ielhalmo------_._--

. 1~I·ack(.·snel' tartom nwgj~gyc7.n i, hogy C ket ul6hhi Ieliratsz<h'('get egy nevtelcn, 1.., S. liu:>. decz. ~J-ell keszltett masolutabnna g~·uhtrc.'her\·:\ri Batthyunyi-kony,·titr kcziratai :\1:;. Il. 30. SZ.(Szekdy Samuel gyCijtenlcnye JI is c e ) ) a n e a IV, kot.) 501. lapjanis IlwCT'tali,U:ull. A Sulvokrie strtratnt ktildnhcn kiadta 1862-ben~ ..gy 'st\":ln is n li~lagyilr TortelH'lmi T{lI'~ rt. lint. 2'0. Japjiln. cit.'hibusnn, ep (lgy, mint Bod Peter »Hungnrus Tymbnules continun-tUS;( cz , kis Jllunkaja 63;4. lapjiul.

... JcllenlzO, hog~' :t sil'f('1fratbnn a datum (' kC.iriilir{lsn hihas,nwrt l:l!)O, milrC7.. 14-ik(' S7.('r«(lI'n ('S("tt. a ,·,Snhh:lto proximo antedOlHinic:lm fi('miniscC'f(' I)ctiig = Ill;\rczius lO-ike.

zolt l<)SZCl' kihordasuval meg vnlunuk hizvu. Icldultuk cs szet7.l1Zli,kv a loszin iileg kincs viigyh61. A bo lti v Hlioiuos cz irucret Gesxthyczhuernek is tartjak.

A regi oltur helyen {\llo elso karzut k(jl~pcn. a fObej{u'6n\1szcmben, losonczi b{lro B{lntfy GY01'gy, Erdelyorszug gubernatornt!s nO'"t!re: galunthai Esterhuzy Janosne, szfi l, b:'lr6 BilntT~· ~\.gncs{,ltal 181i·ben itt eltemetett nugysztlldluek - Xngybnrcsai BarcsalGergelynek, a ki li52-bcn, mint Zn raudmegye fois»:.', nja halt meg.es ncjc naluczi Nah',czy S{,rilnak. n kl li61. majus 2"-~n -hunyt cl ;tovabba ezek egyctlen leanyunak, edes anyjoknnk : Burcsui Agnes-nekt hr. Banffv Denesnenek, U ki 1782-ban kolWzoU el az elok.~ ..sorabol s vegal 1754·ben esecsernd koraban clhunyt testveroknck,hr. B{,nfTy Gergelynek slrcmlekc. Mlndezek a ternplom es a kerttesnjt6i kozt. nem messze a torony alutti bejarotol, epen U faragottkojilr6 alatt fekvo sirboltban alusszak orok {llnlokat, E strboltraaz uj ternplornkerites «?pitC;sekor 1892-ben bukknntak ril.

A toronyban levo harem harang is erdekcs l'egiscg. A kl-sebbik, melynek vulamennyi l(ozt a legszebb hangja van, l11cg akatolikus iddszakbol valo. Evszrim nines rajta, de van 3 Idspiros kereszt s 4 mltologial no alak, melyek halfnrkban \'egzod-nek es negyszer felirva ez U g6thikus betilkbdl il1l6 S7.o: ~belUes egyszer igy : ~ueu. A harang als6 knri maja belal negy oldalonvan elvasvu, a ml azt blzonyitju, hogy vulamikor nuis h'{,nyhullhuztak.

A nagy harang 1336-1.>61 \':\16. s Icliruta a kovctkez(';:- - - - - -)JAtiR; SIGIS; CIBI~; AXO; MDI; G; 5; 3; 8; SAL\,T; 1; 5; 3; 6;"* INIU; T. T.A kozepso harangot az ore'g Il{lk6czy (jyorgy Iejedelern csinul-

tntta az egyhaznak, a mint azt a hurung also km'im(lji,n levufelirata Irizonyttja :

Campanam hanc fundi fecit Illustrissimus ac Cclsisslimus]Trnnsilvanjiae] Princeps Domini ac Dominus Gcorgius Bakocisenior in usum ecclesiue Devensls. Aera dum pulsar campnnahaec tusa Rakoci.

A. harung kozepen ez a Ielirnt van: Prlncipls expensis I De-duleae I artts ope I turu tu Iecta cohors I SUl1lmO sacrata Jchoyae! aedem hanc ad sacram I conflue soUicitc SI\. G. I fusor Jost.Constein I Anno 1647; es az ellentett oldalan a fejedelem czimercIathato. Vegre felso reszen U 122. zsoltar 1. verse olvashato rtaefutilS"- sum, 'cum dicentlbus mihi iii domum Domini ihilllUS.

45

Spahn r.fgy!) LXXII. r{)r\"('ndel~, mikor azt mon djuk nekcm :ruenjtiuk el az (I' luizubu ') A harem harung (5ss7.hangja igeakellemes, szcp nccordu.

A templom es a sz~p g6t1~'stila torony is. mclyeknek sxilard-~&lgat 13 hatalrnas tumptller iSj.-hi7.tositja. rendki viii iigyes epi to-,.mesterre vall: kill" hogy a ne,~~bol ma mill' csak annyi otvushato :Iohnnnes, a deli oldnlon a Iedel ulatt kiv til nlkulmazott tubliln.

A mar lcbontott torony fnlepcsoje egyik oldalaba vesvc ezolvashato : Hoc opus renovatum est anna Domiei IGi:>~. perPaulum Balog. ~:;.

A papilak "egi ('l'asztnli tcritoib61 es kcndoibol az egyik. logyvekonv mezsarault selvernkendd. melvnek kozel>ere fekete es.. ' 0 t).. ..

nranv tonallnl ez "an h imezve : Anno IG69· Kendeffv- Mik16snc·. -Nemes- Sarn varratta- aT.· devai- L'r luizuban- "a16 asztalra-

A musik, egy ritka ugyesseggel himzctt nagy feh er nsztnlteritd,melynek himzesei feher selyemmel es aranyfonullal vnnnak ke-szitve, meg pedig ugy. hogy a himzesek szine es fornikjn egyforma.A ki)zepen Mvo 46 em. {lhnerojil uUij r t minta koriloata C7.:

T. N. Barjcsay] Abr[ahanl] ur kedlves] hites l{u'sa czt T. N.Kendleffl] Anna Isten dicsesegere. a devai ecclesianak ajanlottaAnno li03 die 8. Aprtljis] Gloria sit Deo. Varro Ferencz ultral.]

L. bo\·cbben Szots Sandor, A devai ref. templom a regisegeis Hunyadmegye tortenelm! regeszeti tursulat IX.. Evkonyve tS!)So6i-82. lapjain. Gellert (Grtirihut) Jend volt foreMiskolai tanulofcnykepeivcI es Veress Endre dr. tanar felvilagositi\s:l\'al.

Az ohihsag betelepedese Devara. Deva vuros csuknapjainkban szabadulhatott fel a flskalis uralornzsibbaszto hatasa 0161, s habar mar Hunyudi Janosszahad varossa (tehat kir. vurossa) teve, vagyonossag-ban, nepcsedesben mindig luitranyat latta az uradalmierdekeknck, melyek egeszen jelentektelen uiezova-rossa sulyesztettek, s aprankent vagyonatol is meg-fosztottak 0

A luiborus iddsznkbnn megfogyatkozott magyarIakossag helyere mar a XVI. szazad elejen kenytelenval~ az uradalotD j,)yeVPoyps oJ{Jhokpt hefa~pdnLminthogy a kozvetlen kornyeken itt is, mint Ilyen, a

4h

var vedchuerc CS uz urudnlom szolgalcltarn mastelepulo nuir nell) akadt. Okmanyilag ki van mutatva :hogy Devan epen Betlilen Gtthor inditotte meg azolsh betelepitest 1604-ben negy oleh css.leddel. Ezekugyanis szcrzddcsilcg kolelezt ek mugukat mindazonszolgalatok teljesiteserc, melyeket clebb a magyarIakossag tcljesilett. Jgy ~egy sessiot" kupta k es ket napikuszalast vagy 50 denat tartozott adni a magyar-papnak a hctelepitettek mindenike. Templornukat16-!5-ben a Y3rOSOn kivul (mostani temetoj Iikhen) scsakis Solti Andres 112agJ'lLr predikator engedely evelepithettek nleg~ s az akk ori idok t iircl111etlen feltogasaszerint nappal harangozniok tilos vala. Haraugjukatis verdi] fejeben csinaltata egy magyar csalad. Aha·rangozasi korlatozas csakhnmnr feledeshe kezdettmenni, bar a magyarsag ismetelten hHtosagi rcndel-kezest eszkozolt ki arrn nezve. Igy 1G94-bcn J.ValaczyJozsef hunyadmegyei f(5ispan elnoklete alutt epenTopbeas vladikaval szerzddtck Babolnan. ti13-banaz olahok onkenyt 72 denart ajaulottak fejenkent So

100 arany vinculumot kolottek ki, szerzodes szegesesetere.

Csakhogy idokozben nagyot valtozott a politikaiiran), egesz Erdelyre s igy Devara is, s a protestansvallasban a magyarsag hagyornanyos oret kezde uldozniHZ cllenseges katonai korrnany.

Gr6f Steinville li12-ben 61 bolgar csaladot tele-pitett Devara, kik a mar elebb idetelepitett ornlcnyek-

.-1

rol ~gorog varosnak " nevezett "uj varost" a MaresIele benepesit ve az liOt-be~ letclepitctt ferenczrendi-ekkel a rornai kath, ternplomot is csakhamar meg-epitettek. A ferenczrendieknek nagy erdem uk vanHunyadrnegyeben a katholicz izrnus teleleszteseben s

47

egesz Erczhegyseget ok' a tn p el. Igy Csertes, Trest i.'} ,~isb~ny!!- 'dCB..9.!£~LJi2.I:2~~~.llX~}.Hto.9_. __a _dev_aLJJazt~7nyerte lelki ntyait s Xagy-Agon is ok '·~ge7.tek 1790-1baz isteni tiszteletet.

A milyen buzgok valrinak egyhazi teren, ep olykeveset tor(5dtek, idegen eredetuknel fogva, kezdetbcna magyarsag ercsitesevel. Gr6f Steinvilletol lil5-hena devai ref. papnak jart kincstari javudalmat magukreszere kieszkozolven r,HZ eddig ket predicatorral, jotanit6 mesterrel, deakokkal, kan torral, or.issal, ha-rangozoval ekes ecclesia, mintegy metropolisa ezenvarmegyenek elarvult, megfogyatkozott s egy predi-catora is odahagyja". Igy sir.inkoztk az akkori pap.17:l7-ben a katonni hatosag az olahok altaI fizetettdijakat is a ferenczrendiekuck rendele,' a kikuek azokszinten lgen rovid Ideig Ilzethettek.

A romai katholikusok, az Alfold Iele lrrinyulokereskedelern reven megvagyonosodot t orlll Cnyekkel(ide valo elnevezes szerint minden delvideki "g~rog"valamikent a dunn menten "racz") felszaporodvan,1i82-ben a piaczon is egy kapolnat epitettck.

A dival glmuzillm. A varos azonban egyetcmlcgcscnsokat veszitett a XYIII. sznzad ellenseges korrnanyrendszere altaltervszerfileg megbuktatott girnnazfumban. Ennek legelsd letezcsel.a XVI. szazad "ege"('l ismerjtik, a mikor ugynnis Geszthy Ferencz1;)93. junius 11. tulajdon kezevcl irt vegrendeletebcn tnluljuk, a kia plebanos hilz:,t k6bol megepittctni rendelven , 37.7.al szernhe n.3 templomhoz egy hosszu keskeny luiznt, kozonseges tanulo haz-nak, cg:r kisebb haznt az oskola mestdrnek, ne-gy kis kamaracskut·ctehkoknal\ rcn dclt Cl)ittC'tni s hozv »az (""\'jk mnlomkcreknek,II'. 1:' ..

minden haszn a az oskolnnak tap}illils{lra legyen rendelvc orokrc·«.(Lasd Veres Endre dr .. ·,,(leszthy Ferencz "a rkapttuny. neva XV.szazndi iskolnjanak alnpltojn«. A fli"\"ai m . kir. f<1rc{tliskola f:rtt!si-.t6j(· lR!)/-9S.) A de\'ni iskola Beth len Gt,hor (os 3 H:'lkoczink alntt

48

szt-P vi r{tgzi'lS!>an (tllott s nz idvvnlo d(.·;H~()l\hHt;Hi cl ~Iar()s-~ cmd!udvuri k{\polnaj.H is 1720-ig_ H m ikor ott on{11l6 papi {lllilst szervc-zett az ul'm.l4.l10111. A. X.YIlI. szuzadru {lhncn61cg a ret'. l'gyh{lZjovcdclmei rohumosun mcgfogyatkozvan, az iskolu is teng()dcsr~vala 'k(lrhoztat\'u s nemcsak nz Egregy malrnanak hnsznat vesztettecl, de 1774. marczl us l-t-en gl'6f B i\ 11 fy Denesne, Barcsay Agnesudvarluizu cxcqualusanal »a meltosagos fiscalis director ur rcnde-Ietere« es ket ember sza vara : »hogy a ref, schola is a a~ udvarhe]szakadott volna ki valuhu, ezt is elfoglnltak- s csak nagy bajja!sikerUlt visszanyerni lcgal(\bb a telket. De az iskola. jij~'edcllllcitolmegfosztottan , elcmi iskolava stilyeclt. s c16bbi llagysagiH tijbbevissza nem nyerhette. mindaddig miglen 1811·bcn a magyar kor-nuiny egy alreallskoluval rei ujjita a r~gi iskolat. '

Oava jelene. Deva uz ulkotrnanyos elet hclyrc-alltaval cvrol-cvre jobbuu ervenyesiteni kczde foutos

.htvatasat. l\1clf Eotvos Jozsef baro munkuba vette azallami tanltokcpzo es realiskola letesiteset s amaz lSil.majusaban a "Kis udvar+sbun, ernez 1871. oktober 4-en,a Val" rornjaibol emelt bethleu-utczai eptiletben kezdtemeg Matusik Nep, Janos igazgatoval mtikddeset. AziHlanli realiskola, elebb alrealiskolava tcrveztetven18i'/.;·el elerte elsd szervezetct s csak 18i8/1-bcn sike-rult sok utanjurassal ravcnni tekintelyes erdelyi orszag-gyiilesi kepviselok (koztiik Hegedus Sandor, LukacsBela) segitsegevel, Tisza Kalman titjan Trefort minisz-tert a forealiskola engedelyezesere. A szegeny tan uloksegelyzd alapjat a tanar-testulet, foleg Szathmary Gyorgylelkes tarnogatasaval, oly szep alaptdkehez juttata, mind-'vel keyes allami iskola dicsekedhetik. 187S-ban Ede'rGeza rajzaival Szathrnary Gyorgy, Szabo Endrevel,Teglas Gaborral ~Hunyadi Albumot" is adott ki 'eczelra, s ~ kozlelkesedes evekig gyumolcsozott. Maga

~Ktin Kocsard grof is ezer forint alapitvanyt lett, aziskolsnal. '

A realiskola g"g[§ felyiragz3sa Dlellett is aUg4

mertek a tervezok a tanulok maximumat l50-nel tobhre

·H)·

hccsulni s 188s/~-ben cnnyire sz616 uj epiilct lcl latta,el Trefort Agoston, sot 18~9/91)-re48 tanulora tervezettinternntust is nyert. Es alig 10 esztendo leforgusu utanaz internatust kulon kellett ~piteni s a 150-re tervezett.letszam helyett 300-nol is t(>!>b jelentkezven, 1901-ben:

~HZ iskolu epuletet is megketsz creztek.

Az allami tauitokepzo is gyorsan fcjlodotl s.lS~~/99-ben Boga Karoly igazgato buzgolkodasa kovet-keztebcn uj mintaszeru internatust nyerve, a legne-pesebb kepzok kozc tartozik, azzal a szep rendelte-tessel : hogy a nem magyar ajku ifjakat a mugyarnyelvrc kepesitsc s a magyar ajkuakat az olah vide ..keken Ieendo mtikodesre segitse. E ket iskola melle'ula kult a hunyadmegyei noegylet boldogemlekezetuelnoke : Barcsav Ldszlone sz. Bruckenthal Antonia,...harond kezdemenyezcsere 1872-bcn a leanyiskola. Aziskola Rethy Lujos kir. tarnicsos, tanfelngyelo czeltudatos.tcvekenysegevel allrlnlosiltatvan, elebb felsd-, majdlSg2-hen uolgari Ieanyiskolava egeszult k i, s boldogultSzathmary Gyorgy miuiszteri tnnacsos, e kertilet voltkepviseloje, huthatos tamogatasaval 1893/..-ben diszesepuletet is nyert. 1888/9-e] az allami fluiskola is megnyiltDevan. Ezcken kivu} Deva varos kozonsege kisdcdovotis letesitett s a rorna i kath. es gor. kel. felekezetckis sajat elemi iskolakkal rendelkeznek.

Deva arczulatat rendkivul varosiassa teszi az.ujabb idoben megsokasodott szaruos kozepiilet. Mind ..jart a Magna curiaval szcmben diszlik az 1890-re elke-·. ilit e' ot "'Q"~i ~n~e ta~ c ..del ..pszn.·...n. p~..atlanulsz.... n m"" .." ......u~SSuu'" S u'-& S " u" J "I. '"" 0& ClL ou L

szep megyehaz. Pogany Gyorgy foispan, Barcsay Kal-,Ulan allspan buzgosagat dicserl e szep alkotas, melyetAJpar Ign;lcz teryezett 4teUe.®.f:AJ 1"( l~£,ere acrejezctt kir, lorvenyszeki palota irnpozans homlokzataval..

,50

-6dabb az :illalni forealiskola barokstiltt epulete, a Shenc-]H~Z s kiilonosen a szovetkezeti palota, meg nagyobb va-rosnak is diszere szolgalhatnannk. A foteren a Kaszin6es a polgari leanyiskola, az {i1l~,mi tnnitokepzo mellettpar maganhaz, a Dobay-utczaban a realiskolai interna-tus adnak igen tetszetds knlsot varosunknnk. Maganepit-kezestink is e"Tol-evre stilszertibb s csak az kar, hogyutczainkat az osok gondntlunsaga egyeuetlenne tette.

Deva kozmlvelddesi intezmenvci kfizt fontos he-Iyet toll he nagynevti elnoke dr. Kuun Geza gr6f vezeresealatt n hunyadvarmegyei tort~nehlli, rcgeszeti t.irsulat.A tarsulat ida ig megjelent 10 Evkonyve becscs anyagottnrtalmaz Hunyadvarrnegye osl\or~lra s roleg S61Y0111-'Fekete Ferencz alelnok kutatasai a h unvadvarrne-.gyei magyarsag m ultjarn s az olahsag betelepitesercuj vilagot vetd fclfedezeseket tcttek A regeszeti kututa-sok anynga jobbadan a 111. tud. Akudernia Archaeolo-,giai Kozlemenyelbeu, :l kolozsvari ~1uzeum-egylet kind-vanyaiban s a becsi Ar-chacologisch-ctnographischeMittheil ungen 1883--94. evfolyamabun latott napv lugot.A tarsulat kozgyiiJeseit k ivalo szuktudosaink, Igy Szi-lagyi Sandor, Fraknoi Vilmos, ~hlrki Sandor, SzudeczkyLajos, Keller Otto. Pulszky Ferencz, Czobor Bela.-Csanky Dezsf tiszteltek meg Ielolvasasaikkal. TormaZsofla, Mark i Sandor dr., Szots Sandor, Hanko Vil-1110S dr., Kun Robert, Darvai Mor dr.. Budai Adam,Kovacs Laszlo, Wertner ~16r dr .. Szudeczky Lnjos dr.,Herrmann Antal, Ambachcr Albert dr ... Rethi Lajos,"Teglas Gabor, Mailand Oszkrir, Kiraly Pal, Kolumban:~anl11, Vcress Endre dr. sth dolgozc.Y·:aigazdagitjak HZEvkonyveket.

A Kiraly Pal es Tcgl~s G~lbor 1882,'g2·beli vurhely i'ilsahlsaib61 l\ulol1 11ll17.CU';l keletkezett egyelore a real-iskola Dobai-utcza fel~1i ~elleli(~piilctchen ..Illig a lupida-rium a megyeluiz Iepcsdluizahun szcrnlelheto.

Devat mar foldrajzi helyzete kult IIra lis kozcpponttaavatta. Neill csuda, ha Salamon Ferenczhez, deva iBiro ~fcityashoz hasonlo jeleseket adott az irodaloumak,'hogy Josika Miklos haro is itt nyerte iroi hajlam ait, s

5t

bogy a XIX s;!6~:ld elcjell DejhJ"cntey ...Gabor olv _ i.ti>ikort teremtctt itt, ruelyet Kazinczy Ferencz 1~16·b8nbamulva emleget, ~A szep videk, a magyar tortenetihngyornanyok elesztik itt a szunyadozo tehctsegckets nernes tettekre huzditjak a mindennapl elet cmberet. ~

Torzsokfalva (ma BreUyelin). D6,;(tt.,.,1 nyugatra a503 Ill. Szarhegy (olahosan Colceu) es a Nyerges(Decebnl) kozt crcd a Csengo vizer. E mellett felf'clehaladva 111egkcriHhctjiik.a Nyerges es KozolyakoIPiatra Kozi) szerubclfind trachyt csoportot s aFinyikalr ncvfl kincstar crdoszelt es Brettyelinre erke-ZUl1 k. ILt lakik nma Torzsok csahid, uielynck ose,Balint, a rig611lC'zei csatubnn Hunyadi Janost lovaatengedesevcl megruentctte. Hunyadi Janos T6rzs6kIalva es Knlln:lllfi;ld l\ozscgel~kcl jutalrnnzta Torzs5kBalint ivadekait. Tfirzsokfalvrit 1110 Brcltyelinnek hivjaks a Torzsok csalad clolahosodott, de nH~gncmcssegerebiiszke utodai Onkos nevet viselnck 111a.

Devarol Har6ra. Dey-ut61 eszakra csak 0 ~1aros,valasztja cl Harot, hova az Apafy Mihaly idejcbolcrnlitett r even kozlckcdunk 111a is. A ~laroson tul aregi Fol(.h·ar mellelt haludunk el. Har6 a megye lcg-mngyarabb kezsegel kuze tartozik, reformatus egyhazas j6 iskolaja van. Hegente sok nernes csalad lakta ..~hiig rIo csaladaibol Thomas Chivka de Haro w1447- 83. szolgahi r6, Janos; Andras fia 1412-ben, Paulus.Chykos 15(0., Petrus Bereczky de Harow 1523-31k5zt szolgabirak valanak. 1555-bcn Izabellatol tobbennova donatiot nvertek. Igy az Elekes, Pethenye,..'"Chernege, a Nagy, a Chuka stb. csaladok is A Mar-kocsany csalad is a X VIII. szazadig elokelo sorsnakorvendett. _~z elszegenyedett har6i nemessegbol,kivaltsaguk daczara, 1i64-ben itt is tobbet a hatar-orsegbe kenyszer itett a katonai korrnany. A Szolllsze-·

dos Berek szorol a hire" Ha.,gymci.si csalad irta mag.it. H.l.aszlo 1439. SOlYlllOSYUr uradalmat zalogjogou nyerteAlbert kiralytol, de 1440. hutlensege miatt Guti Janoses Miklosra ruhaztatik t4.tG- ban a ket Orszagh bele-egyezesevel SOlYlllOS cs Lippa urudalmat HunyadiJuno ssal elcsereli Bosur es Lippa uradalmakert.1556. Miklos szorenyi ban, Kristof 155'i-6.t knpi-tany 1560 CSlICS varat knpja. Janos Zsigruond halalautan fejedelemme is akartak valasztani : 1577. kihalt acsalad ezen aga vele. Berekszo szolgalt menedekhelye ala X VII. szazadban Boros Jelloro} a torok altai kiszo-ritott Tisze csaladnak is. 1750. l~orlil tulalkozunk ittTekintetes Tisze Leszl« urrul A Bajoni, Szemereicsaladokat a XVIII. szazadban a Baternay, Varady esKak ucsi csaladok valtottak volt Iel, Innen vezet fe Iaz lit Nagy-Ag hires, de egy ptisztor :Utnl a Barcsayukhirtokan csak 1746. felfedezett banyaihoz. Addig Cserte-sen letezett egy arunyolvaszto, mely Hondol, Magura,Ffizesd ..Barbura, Kis-Banya (Boicza) aranyerczeit olvasz-totta volt be s 1889..ben sztint meg.

Devar61 a boholti furdohoz. Devarol nyugatra 31-aradi uton a regi Gyepu nevebol elolahositott Zsepighaladunk s a vasuton es Mares hidjan ~I.-SOIYlllosraiitazunk. A helysegbe erkezve, az elsa tit clagazasaibola nyugati Boiczara s Brudra s kcleti Berek szore s Nagy-Agra vezet, Ezt a keleti elagazast kovetjtik a helysegenkivtil, hoI HZ elso volgynyilasnak eszakra ferdnlornellek iigun folytatj uk ti t unka t. .1,'4 01"3 Inulva Mares-Solyrnos kfllso haznimil mar beerkezunk a sziikvolgybc s a vasas turtalmat 111,11' szinevel elarulopatak jobh partjat kovetve a Devritol 12 km. esohideg fiirdore erkeztmk. A furdot a kozvetlen videkhasznalja s a vendeglo cs gyogyitocsarnok mellett egysziliirdahh epulet szobai allnak rendelkezesre. Legtobn"i'endeg a Ullu~iak c5iA9SQbb. l:u~l§ajba tele~szjk (00 40.korona 2 szoba 4 hetre), sot ott is foz, habar eekezes-

r ol gondoskodva vun. Tejel. tojast, majorsagot hovihenkinulnak a falusiak. A viz hornerseklete 120 (C.), orun-kint )050 liter viz buzog fel s ket hideg Uil\or furduIn ell et t tohh melegitett kadfurddt is haszruilhat unk.Ideggyonge, verszegeny es csnzos betegek husznaljak;:Ujabhan pulaczkokbun ivo v~iil is terjesztik. .'.

Dr. Han k 6 Vilmos volt d(-'\'ai s jelenlegi foyilrOsi tanurelcmzese szerint a boholti sava nyuviz kemiai osszet~tele:

Calciumcnrbonat 0.7638 grrn.~Ingncsiunlcarbonat 0.3193 /I

Calci umsulfat . 0.2;);;1 I)

Nutrturncnrbonat . 0.0028 »

Kaliumcarbonat . 0 05f)~ »Vuscarbonnt 0.OH!4 Ii

·M~mgnncal·honat O.OOii )/Chlornntrium O.02:i8 »Lithiumcnrbonnt OOK1.t /)Kovnsas . O.Olh2 ))

6sszesen. . 1.5500 gnu.Sznbnd t!s fcBig kotott szensav . l.G()25 .)Hdrnerseklet . . . . . . 12') C. I)

Ez clernzes tanusaga szeri nt az alknli vasns savanyu vizekk07.e tartozik s mint ilvent belsoleg igen j6 eredrnenynyel hasz-naljilk ernesztes! zavaroknal. '\'~rsziikseg eseten stb. A postajurutotMaros-Solymosrol a berlo naponta eszkdzli. CdUlc3 helyti! a kerteks a kozcll erddk kinulkoz nak.

Iij'l'{lndulilsokat tehetUnk: Topllczan {It l\[ a g urn arunylni-nvaihoz \ t 6.), onnan FUzes Barbura felhagyott buny ..uhoz. mnjd.Klsh(ln\·{lra (Boiczn). vagy a Feher Ag hegyi tavahoz Csertes, Hondo!~s Nagy-Ag fele. Utobbiak Iegulabb 1 naprn tervezcndrik.

Kemend. Odabh K.-rc Kemend a hasoulo ncvti csahid-dal. A Varady es Zeyk csaladok huzassag utjan jutottukide, szintugy mint a Dobrai de Lesnek csalad is, a mely-hoI Peter, Devnvar kapitanya es foispun vala 1500. eshasonlorievf ivadeka 1610-ben Hunyadmegye alispunju-kent Bethlen Gabor 1)keresi" .koros"ideki) joszagigaz-gatojakent is szerepelt. A hajdau viragzo szep csahidokea Zeykek, Varndyak,-I<elnendyek) szetszorodtak innenis s a Varady udvarluiznak szepen kifestett ku pu] aszoniorun hirdeti: "hogy itt hajdan szebh elet volt".

lo3S-bun Maylad Istvan erdelyi vajda Georgius.quondarn Pap de Keillend '6sz~snit Kemend, Ban-patak CS lTel'emagan a testverek kozt felosztatni rendeli.

54

~_ ..Varady _J~s KCDH~JJ_dy csalad kCilOnhcli uHlig lClc-zik. Kemend hataraha is suvanyu Iorrus van, melynckvizet Devan is kedvelik.

Devairol a nagyagi aranybanyakhoz. A devai (\110-masrol eszakra tekintve a nagyagl hegyseg nagyszcrficntagolt oromzatai s delrdl eszakra mngaslo lanczolatakoti le flgyelrntmket. Eszakon H I{oros mellott a vali-sorai-hagoval a korosba nyai hegyseghez csa tlakozvaaz Erczhegyig, egyfelol Korosbanyaig} masfelol Z&/&tna·.-Ahrudbanya koZ:l rei esznknak Offenbu11yaig terjesz-kedik. Devarol eszaknyugatru 4 krn. l\'I.-S0IYlllosnal aMaros hidjan kocsizunk at, Inert a sokkal egyenesebb,J{aros-Berekszo vonalat csak igen j6 idobcn ajanlhat-JUlio NI.-SOlY1110S0n .a Iejedelmi idok portusarnil (so-raktar) vezetctt a torok hodoltsag idejeben a hadilit a fontos varadi veghez. A Maros arjn miatt H helyse-gen alul u mai sz6iok kozt lathato Be-thor! utat a fen-sikra a hagyomany szeriut Bathori Gabor epittete,kinek idejeben a banyavidek is fcllazadt volt s csakCosta, popa megvesztegetcsevel verhete szet a f6lkelo-keto Ref. templornaban keresztclte ..ueg Salamon Ferenczjelesiinket 1826., nagybatyja Sovenyfalvi lelkesz. Ennekvejc Bogdan Mozes a nyolczvanas evek ig ville a lelkesz-seget s halala 6ta a megapadt hivek a csekely jovedc-le mre lij pa pot tobbe nell) talaltak .

..:.1laros-Solynl0s orszagos portus, vngyis soraktar.A zarandi reszekhe vezetf ut kiindulasa, legutobbhiddal a Maroson. 1551 Ferdinand malomvizi KendeffvJanosnak Solymos oppidummal Nagyagh Berekszo,Csertes BoRiJ,}vlit (a rnui hideg fiirdoiil hasznaltBoholtot) adornanyozta," minthogy osei is kertek.16i5 decz, 20. nagybarcsai Barcsay Mihaly protcstal aflscus altai elfoglalt Solymos, Bossziok, Burjanfalvn,Fuzesd, Boholt, Toplicza alia nomine Uitulu miatt,1690. Barcsay Istvan birja is azokat, 1816 nyuran Bar-

csay Abralullll, ~ kolto ozyegye is itt fogadta vendegtilKazinczy Ferenczet s a Barcsayak napjainkig f6 bir-tokosok valanak itt.

M...Soly,mosr61 Nagy-Agra. A megyei uton SOIYlll0S-1"61Nagy-Agn£k tartva Balata kis praediumot erjtika Maros dill uvialis terressen Berekszo fele, hoI, mintemlitdk, a Tisze csalad Boros-Jentinek torok kezrejutasavul menedekhelyet tahilt. A "Tisztesseg osz-lopci"-ban 1736-ban ezt igy orokitcite meg Dohai istvan."T'ekintctes Tisza Laszlc, Bajoni Ferencz. SzemerciMarton valanak a kozbirlokosok (t. i. Bereksz on) s aTek. Nemes Tisza fa milia tobb uri familiakka 1 egyu tta torok miatt el kellett hagyni regi haereditoi-iumo-kat". Bercksz6n kivtil fa kcletrol lefut6 pntak mellottrejtczik Nagy-A.g oskol.seg, melynek nevet Nosagr«olahosjtottak. Lohaton s gyulog erre kapjuk kozelebbNngy-Ag banyait, Illig kocsival Csertesrc kell kerfil-ntink, hoi 1884-ig aranyolvaszto koh6 is luiikodutt.Balra marad fa regenyes Hondol osi banyakozseg, melynev.eb6l l{lthat6lHg H lcgregITili nerrret ballyalelepel~cgyike s Reginlt-m,nyajat most baro Bornemiszn 'I'ivadar

. mfivclteti, A 303 Ill. Csertestol fcl Nagy-'Agr£ 60[} Ill. Ina-gaslatot k tizdenk le s az eleven sovenyek kozt 8 km. utlepesrdl lepesre elraga dobh kihitast nytij 1 delreDeva, Hunyad s roleg a Betyezat fele. Elcttunk Blindjobban kibontakoznak a nagyag! vagy Csetras (Hegedti)hegyseg szabalyos kiipjai. Elebb a kopar Szarko kupjaalatt haladunk el, mely ala 1882-101 csertesi vo)gybola 20 evre tervezett uj Ferencz J6zsefaltarnat hajtjak.Ennek leg fr issiteset egy 1.11 Ill. es egy ~38 111 mely-segfi aknaval hiztositottak. Majd jobbra laljuk a Ferenczaltar-nat, hoi a jelenlegi miveles foly. Fennebb az 1750-ben megnyitott J6zsef uirnn mar Nagy-Ag szelsf hazai-nak vonulaba esik. Mojd az also temetot elhagyva aFranzenau J6zsef banyatanacsos es hires lepkegytijtfC\)lnl 1838-ban alapitott es ernlekevel diszitett b{lnyasz-iskola utan a sziklalejtok oldalan gyiitnol{Osfak kozerejtozQ banyaszlakasok foleret erjiik epen a romaikath. tcmplorn alatt, A gor kath. es gore keI. teruplomokmeg magasabhra helyezkedtek, mert alig van egy talp-.alattnyi sima terseg a fot~rcn kivfll. A kath. teruplom

JH.V.\.. .

L~ K"Jt~\·t::1U~.

kozclcbcn epult a bauyahivatul, HZ alhHui iskol.i ~ ott1~k na k a tisztvise ldk, kik igcn szi velyesek lei 1oga toik,irant, .A szep asvanypeldanyokat ruutat o .kincstar"(S<;lucteke mmer) megtekintese utan elegseges a helyseg:kihHo pontjaira szoritkozni s a kinyert cngedelyekkela kovetkezo hujnali ebreszto kelepclessel indulunk azegy ora val lennebb fekvc "Fel"encz-tftlonahoz"'. A vezetobuuyatisztnel engedelyunket felmutatva, at kell (lltoz-nunk. Banyaszkopcuyt, sapkat kapunk neha egyruecsessel s cgy hanyafelor vezetese alatt a torpe·banyakocsi loczajan 10vag16 helyzetben szorosan egy-mas lllogott helyezkedunk el, A szfik tarnaban nem.tanacsos jobbra, bnlra nezegetni, sot itt-ott meg halrajohhra vezenyszavak is hangzanak. Az egylovas vonntgyorsan gordiil a Ka,lva,ria, hegy ala s a gyakorlottszem elebb a trachytconglomeratumot, majd a trachy-tot vehcti eszrc, melynek repedeseit szep hegyi-jegecz;rhodocrosit-, gulenit-, antirnouit-, gyps-, calcit-, horu-nornit jegeczek szovik be. Ezck kozt ritkan terrnes-arauy, rcudcsen Ieveles tellurercz az u. n . .J.Vagyagit,.vugy a kcleti irasiegyckrc emlekeztetd "irasercz" az.u. 11. Sylvtcmt (Erdelyrol) s valtozatuk a Krennerit, Petzitalkotjak a banyaszat alapjat. A nernes erczet kiilon erc~-"Iejtok vesik le s rogton zacskokba rakva lepecseteliH banyafelor, hogy fenn a hivatalnal beszolgaltassa.Az erczet a csertesi koho megsztinese ota a sehneczi.koh6kba szallitjak. Az aranyrol almodo utast tehatcsalodas varja, mert a termes arany itt ritkasag s a-telcr erczek kinezesc a laikusra nern sokat igero. Lo-vonatunk az u. n. "kaszinoig" szallit, horman gyalog-szerrel jarjuk be a meg tobb kilometerre eszakra es.nyugatra elagazo banyavajatokat. S a szegeny hanyasz-nep ki- es be gyalog jarja titjat s kurtdszerti aknakornszall fcl es Ie nern egyszer. Be- es kimenet szigoru vizs-gala tala veszi"'a munkasoknt s rnegis sokat eltantoritaz arany csillogasa s a kornyeken jol ismert ."ara,nj;·_·kuterok:' (~ozarok) fojovedelmet a csempeszett aranybevaltasa alkotja. Kozbe-kozbe hatalmas dorej razkod-tatja meg a banya boltiveit. Valamelyik munkahelyenrohbatitQUak' HelAYi.3:0r j1lI" si!erencsetlenul 8 Hire}metlen banyasx, a ki ide) elott buvik ele rejtekebol s.

'n :-:zetr()1)ii16 szik ludurabok aldozuta lesz. Ftitvolni.. ,.enckelni epcn nzert nem szahad, mert a banyaremekonnyen megboszulhatja a vakmcroskodot. Neill cso daa sok habonn itt, hal orokos vcszelv kornvczt n 11111 n-kast. A mint visszafele lepdeliuek a saros, vizcs turnuk-'ban, halvanv alnkok kiserteties nlukjai ttmnek itt fel., f" ,

.a kik komor Gluck auf (Szerencse (ol)! iidyozlettclfogatJjak a hl togatot.

Onkenytclcn ismetli H Gluck auft ! a legvidamabhutuzo is s mikor kijovet messxirdl derengni kezd abanynnyilas, hizony konnyebbedest erezunk, mert~edes a vilag es jo a lui szemeink kel nezni a napot :>Illig itt szinte fojtogut a folcnk horulo sziklatouiegck'vegtelensege Es megis kolt(Si sz ep foglnlkozas a bil-myaszat, melynek nniveldi orokos elet-hulal harczotktizdve HZ elernekkel es termeszettel igazan ertelmukvilagaval hozzak napfenyre a fold melyebe rejtett.aranv kincseket...

Az orokos sovargo vagyakozas, remenykedes abanyualdcls utan ezernyi ingert kolcsonoz ez egyhangufoglalkozasnuk s lelcmenyessegre oS1.lonzi meg n het-koznapi Inunkast is. Nem csoda, ha az egesz kornye-ket banyasz szenvedely tarija hataluuiban s tavolkozsegekbo! is mcgteszik naponta a furaszto hosszuutat a bnnyiiig.

Nagy ...\g is egy mtlkedveld h(my{\sznak ki)szi5ni Ielfcdcztcteset.A volgyben lent szercnykedo osi X a g y-A g (ma Nosag) kiSzsegS 7. eke r c J11 b ncvti c.~r(l~jeh(.'na Burcsuy csulud Ormingyan Juonnevfi pasztorn tOrte le li46-ban ez elso nag y {,g i ~rczpeld('nyt('gy saiklnsaakadekbel, hoi i,lIit6lng kincs gy(alt Iel azeldtt. B 0 r nLnjos hondoli kobilS7. az nczelsztirke erczet elcinte flgyelmer-e isnlig mcltali, s a lfirelmetlenkedo pasztor siirgetescir(' vcue nagykcson elernzes ala. a rnikor nagy meglepeteserr- sxinurnny olvndtkl nhh61. Azonnal munkahoz fogtak s inert a hely tulajdnnos ainem akart a k a bimyilszuttnl veszddni , ~l ki)zel Gyulafehervnrtii7.tar lisztjeh'e! (gref Wildburg, !\1itrowsky, gi'6f Sallis stb.) S7.(i-

vetkczve nyitotta meg Born 1746-ban a mostani pinca Ielett J(,that61\)i,rin. turnilt, melynek gazdagsaga alig par e\· alatt a befektetese-ket vissxnterit«. A lefejtes oly gyorsan hnladt, .hogy l~;)O.ben IU{Ir£g)' 51irltel pHhh a loner altliFlai,t .. "2- Ii.'. • I. Ii .. # • # [ ,

:dapjilt nlkol6 F('rcncz altarn{,t nyilolt{,k me-g. 1M2,hen nlcg illi,hi>

58

'"serUE . ';§It'kbm1 .J f" 5 " n fi ., J A ., f e [ 7 I , :; 5? it up" ''7mun kaba, mi altai (Ij 160 meter fiigg(5leges mngnssagot tnrlak fels a Sz~'rko alatt addig erintetlcil telerekben a j<)\:o fejJodcst biz-tosi totta k.

A r~s7."fnyek '='SY npgyt>det (3f) r';s7.Vf!ny) az uralkodo lui7.hirvan s a kincstarrnl alkotjak a tHbbseget. s igy vcgyes klncsturtmngan jelleget nyert az ignzgntas is.

A csinos banyavaros fekvcse hazankban alig talaljaparjat. Az 1747-ben ide telepitett nemet hanyaszokegy szazad alatt feltiino olahosodasnak indultak volt;de Htiltel Jozsef hivntalfdnok huzgosaga 1876 - 80-banaz 1836-ban nernet nyelvvel szervezctt banynlskolataz allamositott nepiskola val magyar nyelvti ve valtoz-tatvan, azota az ujabb nemzedeknel szemlatonuistterjed a magyar szo is.

A nagyag! 111. kir. es trirsulati banY31nii 960. 122 0meter banyaterulettel reudelkezik s 563 ferfl, 12 no,48 gyerrnek, osszcscn 628 munkast foglalkoztat, kiknapi 7 6. munkat vegeznek. Az arany termeles vala-mivel csokkent ut6bbi iddkben : de t895-ben meg73 kgr. tett. Steinhaus Gyula banyatanacsos kivul6szakertelemmel igyekszik a hanya jovojet biztositni.

Hazanknak tajkepileg is legszebbik pontjai kozetartozik .iVagy-Ag . .A romai kath. ternplom elott Devafele a Mares terere, az Egregy, Sztrigy nyilasain ah ..itszegl medencze horpadasain el a Retyezat. felsegesentagozott eles gerinczere, ormaira, sot a Petrozsenyfelett feltornyosulo Paring hegysegre elragado kila-t~st clvezhetunk. A hegy~gtol delkeletre a Lsdisiolmenevii trachyt kup foJeg J. Ruszke Pojene fele a szasz-varosi, kudzsiri havasokra s a Keuyermezo hegykere-tere tagitja kilatasunkat. Era s az 1046 m. Hajto megtagabb szemhatart nyit del es nyugat fele, A ,,"Nagyt6"szep fenyves ultetvenyei kozt a Cirisielin s ku}unosen

az 103G, Gurguiate meglatogatasa azert ajanlutos, mortonnan a mrir hitott delvidek mellett esznkrn a Gy ogy-,·olgy meszsxlrtjci. sziklaszorosai, n zalatuai hegyck, ar omaiak altnl ~Hnletszett 1351 m. Korahia, a Biharigb ullamzo hcgyvidek kivalohb csucsaival elesebh yolgy-szorulataival mind atfeldn!helo.

A Gurgujatn alatt vezett el a .hcgyl tit ~Iadara,a (;~·()gyYiz yolgycre, sot Renget fele Feredo- Gy6gyz-a·is. A ki egy nappal rendelkczik, legalabb Balsaigszalljon Ie a gy6gyi volgybe s onnan Ids yiz{alhlsnilll\Iadaig a 3 1'111. sziklaszorost loval, '·~lgy gyolog

IH~ZZC veglg. ~hldan(\J egy barlang is novcli a lato-gatas erdeket. A ki tohb idot is aldozha t, azl\1aclar61 a meszsziklakon cszakra fordulva Erddie lvealatt (Kun-Kocsrird barlang) es felett Icirnndo harlan-gokat keresse fcl, mcnjen at Csebre, melyuek szirtalakzatai ismet ritk iljak parjukat, onnan Glodra s ugycrcszkcdjek be a glodi szorosba, hol halra a torokvilaghan mencdekhclytil hasznult elfulazott harlnngottnhilja. Glodr61 Nagy-Almason 6t erjuk el Znlutmit,,~agy visszutervc Gy6gyfiircH>jcben iHhetjl\k fel sutor-f:'inl~at.

IV.

Az erdelyi Brczhegyseg es a regi Zarand.

Devar61 M.·Solymosra. Devurol HZ aradi utatkovetjuk nyugatru a varhegy alatt, mikozben eszakraa nagyagi Erczhegyseg gyonyorii latokepe tdrul azutas ele. A Zsepnel (= regi Gyepti), hoI Zeyk Janosalispan vezerlete alatt 1784. november 6-an a devainernesseg alig 35 fonyi kis csapatu a Hora laza-das tomeget visszauzte, kiagazik a zarandi mellektits a Mares hidjan egyenesen Ma,ros-Solymosra vezet.

M.-Solymos posta allornas, jegyzdi szckhely s sza-zadokt61 fogva soraktara a zarandi reszcknek. Beth-len Gabor is solymosi portusra erkezett a soshajokkal1629 oszen, miutan a gyogyi- es szaldobosi (Udvar-helym.) fiirdokon haszlalan keresett udulcst. Innenvittek at a Biharon Belenyes N.-Vcirad fele azon azuton, mely a tdrok iddkben Erdelyt Varaddal ossze-kolotie. Hatalrnas uradalom kozpontja vala Soly ..n10S a kozepkorban. Matyas kiraly 1459-ben Burjan-falva, Kecskedagu, Nyavalyasfalu, Okorpatak, Bos-saly es Bereksz6' heJysegekke/ Hederf~lji Istvall es~iciiLlv!1iiyl MihAly tJesi{etczel vArnagynak z.:ilogosi-tota el ketezer forintert.

AZ EHCZllEGY~~:G xs .A H~:(i I ZAIU XJ). 61

A ket Kajan·volgye. ~laros·Sol)·nlosoll ahil a ~I(\ ros.meredck partjat n regiek a ruagasban kerultek ki s a~,Rctt/JorY-l1t~-at a szolok felett a nep maig ernlegcti.A jelenlcgi kitiino orszugu t az 1~·48elotti Gyului fele szo-lok kopur lejloje alatt JIaros-~enleli atelleneben vez eta Kujan torkolataig. A Kis- es .i.Va,gy-KaJltn fel kilo-meterrel bennebb egycsul s mig a Kis- Kajan mellettegycnesen eszaknyugutra Kis-Kajannal Fornagyia, Sze-·listyora falukon at crjuk el Valisoranal az Ercz·hegyseg vizvalasztojat : addig a Xagy-Kajriu volgyeuelebb Kis-Banyat (Boicza) crjiik s onnan 7 kilom ..kerulovel jutnnk Valisorahoz a hegy alit. A Kis-Kajanv61gye tajkepilcg keveset mutat s Fornagylatol erosenletarolt porphyres diorit hegyoldalak sziik resen vezel.felfele. Valisora e16tt meszsziklak koszontnek s a hol.az tit a patnkot elhagyva egy fide forr-as melett kifelekanyarodik, ott lS49 februar to-en a piskii csata sebe-·sultjeivel Nagy- Varadra igyekvo honvedeket es mene-kiilteket a hegyi nep eltorlaszolt sanczai mogul meg _.tamada. Csak nehezen hatolhattak tovahb. Ezek ahelysegek reszint Nemetihez, reszint Maros-Solyrnos.uradalmahoz tartoztak a m ultban s ncvii k erdekesvaltozason ment at napjain kig

Igy .1537-ben Mykola Lasz16 (de Znmosfalva) erdelyi alvajdaiteletlevelebcn Bason \nlai Besan), Nugy-Kajan , Kls-Kajan (rnaKajanel) :\Iezed. Hosszuliget (rna Szuliget), Pusztafalu (va16szjnCile~Szelistyora), I{ofala (rna Stojenaszu), 1548. Xernes Istvan de-~emethrmaga es Andras, Vitus, Gyorgy testverei neveben gulaczi MorePeter altai elfoglalt ~enlethi, Nagy-Koj'ln, Kis-Kajan, Nagy- Besen,Mezed, Keofalu. Husszuliget hirtokr~s7.ekt"t perli. Erdekes Puszta-fa 11:1vagy Stojenasza fogad6jar61 megjegyezni, bogy Mc.lrtonfJy·romai kath. puspok es Barcsay Abrahilnl a kolt6 egymas latoga-{ilsat kolcsonosen 6hajtva, mindenik a mastol varta volna a kez-demenyez~st, Barcsav a k§lt§ itt fogadAj;jn;jJ cRY I;ibhi'p fi;KfTsg-tett verssel lidvozl~ a b~rmiihisra utaz6 piispokot a ·ki verses va-Iaszat szinten odaftiggesztette a szomszed fara.! '

62

A Nagy-Kajan also volgye eleg szelesen alakult s aretck, szautok nltal elkulouitett helysegck gy (iLni)lcs-kertek kcl igen vonzo Iritvanyt nyujtnak. Burjunful X'H

·csnk mutatoul (tllit pcir luizat aa iitra s u falu ZOlnekeletre szorodik szet a Innkas oldulokon. Kecskedegellleg tavolabh nyomul fcl n \'olg)· j patak retjei kilzt st01110Uebb elhelyezkedest ..r:·{yn ,·a.fyas,",1Jl'1i muta t. Alig

.hagyjuk cl ezt, Fiizesdre crla'zun k, melynek b,lllyaiamort eszukkcletrc ~JDgnr aig cs Trestiaig tcrjedve,Landau Jukub berlini hankur tulajdouaban szep fej-Iodest vettck volt 1891-ig, mikor meg 48.:, klgr. aru-nvat terrneltek. Akkor azonban a munkalutokkal Icl-...hagytak s a szep munkastclcp cppen itt az ut meutcn1110st SZ01110rU pusztulasnak martalekn. E lehangoloIatvany enyhilesere mind jobban lathatolng clonkbc11yOl11 ul a karacsonyfulva-kisbanyai szirtszoros deliportaleja.

A karacsonyfalvi sziklaszoros as barlangjai. A jobh-parti karacsonyfalvi ltlagl1l"lt 429 Ill. sziklateto, a yolgytalpatol 300 01. ernelketlik rei s 2/3·ban nehezen jarhat6melaphyr talapzatra hclyezkednek H 30-40 em. vaslag-.sagu meszpadok, melyek lepcsozetcin nagy bajjal kapusz-kodunk ki, A tcto kutszerti uregesedesei (Drlngiuyojmutan kuzepcll a nagy teknos do/ina fogud, olykornyar derekaig kis tavacskait csillogtutvu. A 4 0.kilom. sziklnhatrol igcn szep kilatas kimilkozik foleg.delre a Mares lele S azert a prnehistorikus embernckis hlztos mcntdvaraul szolgalhatott. Kereken koriU ameredek szelen barlangjiregesedesek tettck biztosabbuaz oscluber tartozkodasat. Igy nyugatuak meg a hely-seget is Ba rlungfa Iyari!\k = Pesterc n evezi k : pcdigott csak ket odut tulalunk terjcdelruesebb uregekhelyctt. Delnyugatra Karacsonyfalva (Krecsunyesd:felcl t a Farknsverem = Gropa Lupuluj nevfi harlangszcp ivezetes kapujun helepvc 20 metcrnyi f1reg~s(.)-dcset vihar cUB buvohelyuek hasz nulju k a pasztorfl uk.

AZ };RCZHEGYSEG ES A R~GI ZARAND. 63·

LcgtcrJcilelnlcscbb a deli mcredek ella haladoBalogu, vagy elnevczesem szerint Szabo Joxsefbarlang,.melynek focsarnoka 81 rn. hosszu, miutan elocsarnokatemplornszerfileg fclmngaso dik a Dr inginyaja dolina-jabol bchullo koornlasnal ugy eltoJj>ul, hogy csakkuszva julhatunk a hatulso szakaszbn' hol a cseppk6-kepzddes minden valtozntu gyonyorkodtct. Ket oldalflUkejebol az eszaki emelkedoleg keskenyfil el. E.mellett 15 Ill. hosszusagban a tctore vezet egy terrne-szetes alngutszerfi ago

A barlangot nerncsak ga.zda~ csepp'kovesedest-: hanem praehis-toricus leletei is nevezetesse teszik. Vnltozatos fazekas keszitmenveimellett sokfele k {j e s z k 0 z (\'esc5, szekercze, buzogany, jnspis~ZiUlllk. elesito. csiszolo koi. csontszerszam (ar. ta, bordnsimit6,medveagyarbol alakitott amuletn kertilt orman 3 devai muzeumba ..Lasd Cjabb barlangok 31. erdelvreszi Erczhcgyscg meszko cS\·eben.Teg'as Gabor M.-tud. Akademin. Mathemntikn es termeszettudo-manyi kozlemenyek. XXlIl. kot. t. cz. 188i.

Az idevalo osember allatar kozt ott szerepelt -mar a tulok,juh, kecske, szelid diszno (Sus scropha domestica), kutya (CanisIami linrls). Vadaszattal megszerezte a szarvas (Cervus elaphus), azOZ (Cervus capreo us), roka, farkas, medve feMket is.

A Balogutol csakis bator, j6 fejii turista kiserthetimeg a Hunfalvi Janos harlang (Zidu bej -,d'in sus)vagyis Felsd elfalazott hnrIang Iatogatasat. Odaig egy·vizvajta repedesnel alig talpalatnyi parkanyon hatol-hatunk elfire s a ffiszalakba kapaszkodva egyensulyoz-hatj uk magunkut. Nagy bajjal kivergodve a barlangelotoruaczaba, annak helyi nevet rogton erthetoveteszi az ott a1l6 vedofal. A torok idokben ide mene-kiilt a kozel banyavidek eldkeldsege 1848/49. telen ishetekig rejtegettek itt magukat, a kiknek okuk lehetetta honvedek kozelgesetol tartani. A harlang i6 m..hosszu es tomerdek denever lakja, ugy hogy a guanohalmok a jarast is megnehezttik. Eldresze osenlberimaradvanyokat szolgaltatott.

A nagy elfalazott barlang alatt nagy kerfiloveljutunk el az r,also elfulazott barlarighoz". (Kiraly Pal.barlangja.) Ez alig 21 Ill. hosszu Greg szinten btivo-

fit

hclylye "ala utalakitYtl. E mellett egy Ids odut Fcrcdd-uek nevez a nep, minthogy tuvuszouk in t n tcto dolimi-bol besztiremld viz itt is eletunik.

A kisbanyai (boiczai) Magura barlangja. (A csurok.)Most alnlehctunk az atellcues kisbanyai 35(J Ill. ~hlgl1ra-

.Csiir nevii barlangjaihoz. Az Elso erdelyi aranybrinya-tarsulut uj altarnaja kozelMlcn meredeken kiindulohegyi osycnyen a meluphyr szikhit megmaszva C)

.meszteto ktifolyasdbnn igen faradsagosnn ju thatunk-el n lepcsozctesen kialukult "Cslir~ nevfi barlang-iiregekhez. Harom nagyohb ~Cstir' erdcmli meg aturlsta faradsagat u. Ill. 1. az also Nagy Csiir, Kuun-Gezn grof barlungju, 2. a SOIYOlll Fekete I..'erencz dr.barIangja. 3-szor a legfelso, vag)' Eotvos Lorand bilro.barlagja.

A Kuun Geza grof barlang 13 Ill. szeles, 8 Ill..magus nyilasrin a 3i Ill. csarnokha jutunk, mely-.nek boltozata csucsivesen felernelkedve egy abluk-szerii resell a tctorol is vilagltast nycr. E domb-szerfi tag ilregbol delre ket cig valik ki. A belsoboidolina nyilas valosagos kemenyszerfi urcgge nyilik atetore. A masodik oldalag kapuzattal cr a szubudbas igy a barlang kettds bejarova! bir, csakhogy ezut6bbit nehezebb ele r ni.

A kozepso Cstir, ~ Solyom Fekete Ferencz d r.barlung focsarlloka 2:1 HI. hosszu. Az cgeszen vilagoses sznraz' Csu rbol meg nuis ket kapuzat vezet aszabadba s ezek termetcs sziklaoszlopkozel pagoda-szertileg hatnak a szcmleldrc Eszakru cgy keskenyres (lgazik be vakon S e mellett halra egy masodik.:\lilldkcU~n vizzuhatagok szoktak a barhmgba hatolni.

Az also Csfir, vagy E6tvos Lorend baro burlang65 Ill. hosszu foiircge csucsives kapuzatta I veszi kez-.detet s kozepc fele csuk guggolva juthatunk tovabb.Vegso fiil~eje~ eros vizzuhatagok hatolnak idonkenthe s a tctorol alacsurgo viz mesztiledeke meglepoenszep csc,epkoalnkzatokut varazsol cIt! A 1l1CDOYC',ahigltroolYoao vlzcseunek Inc!! szuraz idoszakhan is kiser-

.. I!-uo

t c tics zujt ck ozuak ;,1 bur luugbnn s a gyertynic1ngn,HilZ. cgeszcn lr iss. vu k i10,111 fe IH~r csepp k(5~soportozatminden per czben valtak ozo lutvany t nyujt. A nep1\~pzelet e olta rt b\ t HZ osz lopos alukza t okha 11 s rcjtettkiricsek et hely ez nz oltar ~h\. Errol a burluugrol-emlekezik meg {(ovary Lu¥~6 is Zeyk Janos 9 t{ll1Erc/tJ/y (aide ritlfasagaiba.JJ. ~. -~.---'" ." ,""__"'LegfeluJ, nUljaneul n leta alatt van meg egykisebb barlung, melyet Ycrto nak nevez n ne

Benn Kis-Banyaban', - orilye ornos szikluja.alatt talalunk 'meg cgy Ids barlungot, melyet Tolynj-barlanunak neveznek- A lhsfi(l nyai Mugura 350 111 ruagaslatarol a deli

Karpatokra, a devai varru s azt korit6 truchyt he-.gyekre, vulamint a Rety ezatra, Pariugru jutalmazokilatast n vcrunk ..

A kisbanyui barlangoktol, a ki a nugyobb farudal-makut is hirja s n mercdek meszsztklakrol alahullok6torlnelekben terdig suppedve orakig gazolui kepes,a Magura teton ,\t terhet vissza Kisbanyaru. Ez az u tannyiban elouyosebb, hogy a Magurut igy kozelebhkapva, Kishanyat61 nell) szfikscges masodszor isrnetel-nfink lu-fal~nszL6 hegyrnaszast. A Magura meglatogatasaazonbun a Iegjutalmuzobb kirauduhisok egyike sKis-Btuiya (Boicza) feI61 nern is oly furaszto, ugy,hogy kelld ido mellett (legaiubb 3 -4 0.) noknek is.ajanlntos.

A karacsonyfalvi (Krecsunyesdi) szlrtszoroaon at.Visszaterve a ,.){lein Henrich" altarruihoz, onnan Kis-banyaig a tordai hasadekru ernlekeztetf szirtszorosfogad. A ket Magura mercdekje alatt 3 krn. hosszu-sagban csak a Kajrinpatuk sztik medre nyitott utat sorias sztklatuskok roncsalekai sz6r6dnak szet a szikla-faluk aljan be a nagy zajjal zuhogo vizfolyasig. A nep

a = K 6koz neven emlezetett szirt-ein altarnan feltil 1-2 k m. elhelyezett

66 AZ £RCZHEGYS~;G :Es A l:}:Gl ZARAND •

• CalifOrniai 'lIlZPUlii "-PC' Q VJn~e tQre A'QVW -8i1iFt~~_J J~lfttf.• .,.... "':t.,~.::.;::-."'". ". - -~ _ --. " .;.

meg jobban osszeszorlllvn, minden fordulonal ujuhbszirtalakzattal bilincseli Ic flgyelrnunket. Karis es_____ .

boroszlan cserjek enyhitgetik a sziklufulak kopclrs:igRts a karacsonyfalvi meredek barlangosodasait is rcndreszernlelh etj G1<, In ig a kishanya i Csfiroket az el e rugas minden perczben ledulcssel fenyegeto ..sziklaortasokelfedil< szerneink elol.

A kittind utou valodi elvezct n sziklaszoros at-kocsizasa. Kisbrinyanal teres oblosodesse tagul avolgy, melyet alnphithcatraliter. ~:9_g_l!!!!~_ _l{oriil ...2..z.Erczhe~:S!~ j~1l~8~~e! !.~!. W.P'" . • • -

Kislianya (Bolcza) as aranybanyaszata. A rna] Boiczs-olcihositott neve"t a XVIII. szazadban vette fel Iassankint a

-regi KiS:lJanj"aheISen·. 1444-hen ViJt!gg§:tiuii;j_~h~ii~~ak _~rtQz.eka ...._gYfln4Qt_[(~!lllaI}l~!~K!H;J_.~~gy'~!~.. jo.tt.emlitesbe. 1451·ben Hunvadl Janost iktatta be az aradi..:;.. -~- -..•.... ,.. ~.. - -.-: ..- --_ .._._- - ~.-- -.!\.~~ --- - ..-., - ..k:apnflan a YUagosi uradalornhoz ... ~~rt.9.~6..~i_~J~*-!tr~,a1ta"s"~fed\'epataka~' ·birtok.~~~. 1525-ben Kisbanya banya-. . ...... _ .... " -

i ~lt"Ps""k-Aft"P'tdter··i-s·--·fesztyettekAbrudbanyan a negy banya-varos banyatorvenyszeki iilesen. Es habar a Bradravezetf foutcza Ina is K<:llnlanyesd, tehat K;jJmllnteJeknevet "isel, azerr-if ,magyaro,§. Kis=:Binyat Ineg a hiv~falos 11asznilla l is feledesbe ..~j!~;-."'-"-P--._"'.-- ~.--~. --_.-."''' ,-. _ ..- " ',-- .,..... . ..'. i\ mai Boiczatol dek(' a Cornyet es Szfregyel hegyek osszekotonyergen allott a r6maiak bunyatelepe. hoi 1881·hen nz cpitke:r.esimaradvanyok mellett nngyszamu kobol kesziilt aran yzuzot es mo-zsarat gyojtottem HoI its k a Irnre, [elenlegi b.\nyanlernok tarsasa-gaban, a hunyadmegyei torten,f"nli, regeszeti tarsulat devai llHlze-·umanak , Egy banya mecses talpan 1\1' YRRI = (Ex figulinn) M[arcilUrrl) olvashato. ..,»

A r0111ai teleptol belele Boiczaig lepcsdzetesensorakoznak az Anna, Rezsd es J6zsef tarnak Az Annamint legmagasabb, 506·15 In. magassagbnn veszi kezdetets 8i·5 111" melycbben a Rezsd kovetkezik, mely csak

67

.l46 In. l{l\,olsagbuIJ fitoLte meg a telerhalozutot : lul~.a 87'5 Ill. melyebben elhelyezett Jozsef-turua 940 Ill.eri el a telercket. Ezek alatt 80 meterrcl hatol a Szfre-.gycl ala az 188i·ben megkezdclt Klein Henrik alturna,melynek nyilasat lenn J(iu·/lcS0i1yh1J ..·/tl1al (Kr ccsu-nyesd) hagytuk el. _!~ ......r..QJIHli.~l~....}.l.~,...,..~~tl~~~.."...J~1:nq..J~.9.dH~ni.i~~qJ~~,",.J_~gnpg~'.op_b..tc~'.~~~py~~gg~,~ ott }\ ~.~OliTe'teres kcreszt vagus, va la n111lt n kozelbcn letezett.aprobb aknak es turnak romui kez nlkotasai. Ezen a'lnjon tahiltuk a legtobb romai mozsarat es kezt 01'10-.kovet is. De a Rezso tarruiig is Iehatoltak a romaimivcletek s ott egy meszszikla lebon tasauc\l lHSO..aprilisban Julius Augustustol Marcus Aureliusig Ierjedoid6beli eremkincs merIilt fel.

Kis-Banyat a Habsburg di nasztla visszatertevel III. !\(\ro)y'korrnanya vette rendszeres miveles ala , A X.YIII. sZ{lzad clejen aBe7.so s~irljeig csaknem mind lefejtettek a quarczpcrphirben COIl-

,tactkcp1.odesUI fellep6 tellereket [Jozsef', I. Ka rolv Mihi,ly, 11.Karoly, Emma. n(~Zso. d~li Suhaida , Kercsztvugoteler es toniszl]'vnlnmi nt a melnphir erhil16znti,t [eszaki Suhajda a Kcrcszty{tg6·telerr('l, LtlszI6 es Antaler], A tel erek EXy-DK csnpnsa H)-Zl 6ra.ko1.t mozog s ezen szah(,ly nlol kiiIonoscn a har ant CS mellek-.telerek alkotnak ki vetelt. A <lilies 7:l-~~O mere dck a ket"'ilfigt{lj fele, de mig rlelkeleten n helso telerek a lU('lyseg fele.kozelilolf"g egyestilni igyekez nek s a laposabbaknt lll.agukhan·cgyesitikt· addig eSlaknyugnton n tcler csoportok Ittilso tagja],mint aRe Z s 0 teler, sot delen is n mererlek Ant a 1. valumintn .L (\ s z 16 CS J 67. S e f tclerek kifele, Y'lg~·is cgynl(lst61 tuvolodolag·dulnek.

A telerek vastagsagn is igen v(lltoz6 annyira. hogy az tmeternyi vastag teler is olykor alig eszrcyeheto lappa szorul OSs7.('~s az atlagos teler vasmgsag 0'3:> m vehetd. A telertdltelekbeu aquarcz ~s rneszpet ki.;eri az aranyat s antimonit, pyrit. galenit,ohalcopyrtt. fakoercz, V~)l-OS ezttstercz alkotj:\k olykor manganpattal,baryttal, ametlszttel a UHtc-Ieket. A Suhajda es kercsztvago telerenj a s pis is szerepel. A telert tufaszerti mellekkfizet klserl s 5 ujjnyivastngsagtg t('rjedo ngyngszcgcly hat{l~'olja a j61 kifejlett "~llap~ka t.Az nrnny. eztist oly finoman "an behintve, hogv csakis k 1010snssnl'yagy olnlszti'lssal iSlll~l'hcljnk feI; de gazdagahh crczko1.i)kbell.l.ercjlesre leger<lt"nlcsehhck n f<) Rczs(), I. Kiiroly. Mihilly. II.1\.ilroh·. H. Eluma, Sulwjd::L cs )\ereS7.tn"lg() telerck s kilmnos('n etclerek f"g~·p.siileschol kelelk(~1.ctt l()lllzsnek del fc.·le d nl6 ~n·.zcsapiba.A telCl'e-k n('nleS (~rC'.1.tnrtnlma igen n"tItul,o . .A c.lus k()l,okn' sz(!gl:ny,

~. t mt'ddu reszlctek Id)n~tliezllt"k Lt'g~~\1.da~abh <ius ercz (os szuba d... :·;;ny csapilsok HZ ultu ruu t:S u :1:) JHclt'rcs clsU lllelyszi rt kf)ziHl·~llll(\tkolnak.

1\ i s-B i\ n y il t 182.)·i~ a ki ncstur mivelte C\ helyscg tck-t tilh-gnyil6 ha rom ta rnuvul. Urbun igazgut6 jn vuslnturu a k incstu r'i Petko es )Ioldo\'un csuladoknak adta ~\t a Hczso bilnyamuvcl... ~IZ erdel~'i Erczhegysegben di ,,-,t07.6 pri mitiv alberlctekkel rolyta mive let 1884·ig, mikor Klein Hcnrik a rujnni Pfulzbol a S7.0111-·szedos II\' ul e a m ik e Dan i e l i« billlyi,\'allll(:~gVc."tsar61.nlll, 6l"iasill<.lozntokknl ujjilszer-"ezle az eges7.ct. A r~gi aknukat kitisztittntvu-vassinekkel latta el a tiu'na kat s Karacsonvful vanal a regi ke7.det-·leges zuzorrnivek helyett uj zuzomuveket epittetett s e czeltudatos.vezetesevel \'iragz6va tudta tenni az egeszet. Elso goudjat a csak,16i-ig hajtott altarna erelyes folytatasa s zuz6lni'i epitcs kepeze.

Penzereje Iogytaval egy angol tarsulatnak "ala kenytelenberletbe adni a bunyuszatot azzal a feltetellel uzonban : hogyKaracsonyfalvatol HZ u] alh\rnilt is koteles megeplttetnl. 188i·benmegis kczdtek a rnu mar a Rczso altarm.iig li50 Ill. hosszusagban.kettos yaganyra sz616 2';) 111. szelessegben. 2'2 m , magassagbankihajlott Klein altarnat. 1889-ben a Budapesten alakult EIsc5 erdelyiaranybanya reszvenytarsasag vette meg a banyakat es czeltudatosvezetesevel csnkhamar vi ragz6 "·{l is teve. Elsd gondja a kant-·csonyfulvi Klein altarna erelyes feltarasa volt, melylycl 1892-ben.1558 m, telerhalozatot elerve a Jozsef t[lrnan ilt Kis-Banya fele a.ko7.leketiest lehetove lette. A klsbunyai teler viszonyokkal ellenkezoalapelveken epitett kdltseges zuz6mih'et lc kelle rombolni S i\ helyettegeszeu ujnt epi~ettek vizi es g07.erore s ext SZilllit6 sodronypalya-val kapcsoltak ossze a70 1'2 km. Klein altarnaval. E mellett villa-·nyos vililgit{lSt es t{\rna sZ{lllitast re ndezett be a tarsulat, ugy hogybanyai valoban mintaszertileg vannak berendezve, s a turistat a.hijkepi szepsegek mellett napokra szolo Iat ni valo fogadja Karacsony-fal\"[lt61 fc1 Kis.B{Ulyi'tig. 'Az Anna es Rezsd aitarnak mar fel vannak.hagyva s Kis-Banya felc51a Jozsef tarnan szallnak le a munkasok ;mig a termelt erczet a Klein altarnan hozzak ki. Venator Lajos,igazgat6nak ~s Vane Ferencz b.-Inernoknek nagy erdernet kepezfez a bauyasaut.

:\70 1.5'.5.78.> ms.vre terjesztett nanyahataran e modernberendezesek gyUm()lcsoz6 er~nlenye azonna1 mutatkozni is·kezdett, nlert a korablJi meud~ ~vek utan mar az ujjaszervez~s.esztendejeben, vClgyis 1889-ben, 40 kgr. aranyat nyertek. 1891-bcn46' kil6 "arany, 64 klgr, ezUst, 1892-ben 4S'i kil6 arany, 47 .kil6.

vz iist. lS~I:~-I>.tn t:~~·.. kil6 arany, ~:~'4 kil() (,ziist. lHn-t-ben ~8,'·7Idl6nru n y. IH)i)-ht'n ~:m'5 kil6 n r.t ny es 11;1)', kilo ezust termcltctvtt.'I'ou nu n ki nt 132 gnll. arauy e1.iisli>t t artul muz uz idevulo mara sa ki;rmoc:zhanyai penzverd h ivatul kernlclese szeri nt 1000 reszbcn.Hhlg (,Hi8 l'I':sz tiuom aruny cs 310 rt-sz finom ez iist tn lul tatl k .

Trestia, a Gyulayak traronatusa as banyaja. Ii is-Banyat6J keletre Trestia s~inten banyakozseg. A x VI.szazad vegen Bathory ZsfgLllond Ka siruds nevti he-jur6j[\llak adomanyozta, a k itol halmagyi Ka.sz«Peterrie, J.116ga Sara vette meg, nern tudva, hogy a feje-delem idokozben bokaji Macskassy Ferericznek, masikhejurojanak adta. Igy kiegyezve a fejcdelmi udvarbanMacskassy a Iejedelem engeuelyevel nejene k ErdelyiBorbalanak hagyta vegrendcletileg. Bethlen Gaboralatt GYlll~ffy Borbala k ezen latjuk, a ki elebb KapyAndrus, maju Barcsay Zsigrnond nejekent birta. De11. Rakoczy Gyorgy Sebessy Boldizsar hf szolgalataitjutulrnazta vele s Gyuluffy Borbalaval 1653. febr. 5-cnkiegyeztek, 1672-ben Kapy Gyorgy es neje BanffyAgnes, Apaffy Mihalytol aranybanya jogot nyerven,minden tized, kilenczed, otod, negyed ulol szer. tesit-tetett Trestia es Kurchon (Kuretx,).

A Kapy Gy<>rgy ttDmegriYltotta hAn yak Gyulai Ferencz [deMares ~~nH~li] alatt nu;g jobban fejl(sdv~n. a fejcdelem »a Iiscusnakkaruval lott rendetlenkedesekert 168~. deczernber 16-{ln scrioserendelkezik«. A Gyulaiak bar6sagukat a X.VIII. szazndhan T r e s t iautan nyertek s meg a gr6fi korona mellett is hnsznu ltnk a 1) Libel"baro de Trestlu- titulust. f A banyaknt gr6f Stein wille devni var-parancsnok katonaival clfoglalta volt; de a Gyulayak, habarsainten kutonai rOlmentseget viseltek, nem hagyt(\k jogukat es·visszapereltek.

Felso Kajanel. Kis-Banyatol alig 1/, oranyira FelsoKajanelnel a berlini kereskedelrni bank folytatott1899-ig banyaszatot. Nagy eredrnenyeket sohu semerhetett el s 1891·ben vitte ()56 kg. a terrnelest : demar 1895-ben 55 kg -ra szallott s azert a mivelesselfelhagytak. Eszak fele Herczeganyon at a szaggutottormozatava 1 messzirol feltuno Buls hegynel az Ercz-hegyseg masodik foagat Iepjlik at es Seszur fe!e Bucu-resdnek s onnan Kristyornak veheti a turista utjat.l)erczeganytOl, E. I{. Porcareull0Z is S onnaR ft ~y8gyi

70

yolgyr~ {l.~nlehctun k. Mindcz csak 16haton.~.gy gyalo~jarhato s elclmi keszletrol gondoskodnunk kell clOl'e,Inert a szcgeny videken csakis a falusi igenyeknekIII egfelclo palinka me resek kinalk oznak

Kis-Banyar61 (Boicza) az ormingyai barlanghoz.KisBdnya rol a rC·gi Ks lmentelek (Kalruanycsd) utcza-reszen nyugatra a Kajan hidjan tul egy lank as d0111b

hatrahagyasaval Orrni ngyat, a reg, Hel'nJeJ1defa~~~~p.,~""'.~"':"""""""":-'"'tr:"':'fII"',-...:........"...- ~'_'-".'':'''''.'''~ _0' •

talaljuk. A szetszort faluha erkezve u gor. kel. teruplom111e1ren delre vezeto OSVCllyrn kierkeztmk a dornb-....

oldal szelso lniznihoz, honnan alig nehany perez alattegy Ids erdofolton athaladva elottfink latjuk ~ GlJ!.~-

".~......:. Jil-_ •....... -

nosza OrTpJngyi nevti barlang nyihisat. A 15 111. magus.___.----_.--mrlll. szelcs meszsziklaba ket nvihis is vezet. A bal-.-

feloll 7 In. a jobbfeloli 3<> 111. szeles s ezek t(lgas eld-csarnokba vczetnck. De ~ patuk u bejuro clott eltti-nik, hogy hcnn a barlang szukii}o csaruokahan ismetfelszinre jusson S otlabb isrnet eltunjek. Nngy hajjalvegig juthatunk a hanyuszerfl szfik barlangou, mely-nek deli nyilasan alig maszhatunk ki. Putakunk onnanmeg j 0 ta yo! keru I na pfenyrc, "::'.J.,,~:~J~..~,--!l~!Qt...~~.,~volgyben s Ftizesddel szemben erl el a Nagy-Kajant.

Hermendcfulvatol dclre n kisbanval IIla·aura fcJh'l-... ...ban az l11r61 is cszrcveve lcHjuk meg nz Ortiogtucrlen-got; de az hozzufcrhctctlen mugassagbun csa k nyilri-saval ismer etes idaig./. Az Erczhegyseg Nagyhag6jan at Bradra. Visszatervea hradi postautra, annak ~nyargasaiY'll a valisoraihegyekre jutunk, honnan Ie a Maros fele es odahh aRuszka Pojanaig terjedo~ Erddhatsagra, valamiutV-Hunynd iranyaban az Egregy (Cserna) hegyvideke-nck szeszelycs alakzataira szep kilatast nyertmk.Azeri ez nz tit jutnlrunzobb, mint a Kis-Ks.is.n szuk

.~z .BRCZH}O_GY8~G i:s A REGI ZAIL~Xl). 71

,,8!ft','ebe h~h,d6 lIuisik I (h~idCbb trtszakrrsz: Valiso. {I·0..

nal a Nagyhegy (Dealu mare) hagoja e16tt alkalmasfogndo ban pihenjtik ki faradalnsainkat. Innen a DealuFetyi es a 735 m . .:.lfuncsel kozott egyenesen eszakraa rudai, sot a Muszari hanyahoz is eljuthatunk parora alatt. Valisora es Orrningya banyaszaival talalko-zunk is rendesen, a kik naponta begyalogoljak ezt atavolsagot

A rendes utat kovetve Vallsorarol 1/4 ora alattfenn vagyunk a Nagyhegy nyergen, honnan Kis-Banyanak visszafele s elore cszaknak a Feher-Korosmellekere attekintest nyerhettink. Eppen itt, a hagovalagazik ki E. K. az Erczhegyseg arnaz aga, mely aFeher-Korost a Gyogyvclgytol elvalasztva, odabh a Zalat-nai Er czhegysegben nyeri folytatasat. Ugyaninnen, ,

nyuga tra kivalik a Korosbanyai hegyseg, melybenKaracsnal szinten aranyat banyasznak. ..' ,

A csuszos hegyoldalon nagy kerulovel kanyarogle titunk, jobbra hagyva Felsd-Lunkojt, mely neklakoi szinten hanyaszkodnak. A pogyelei pataktoligazodik dtunk eszakra Brad fele. Also-Lunkojnalnyugatrol szeles volgynyilas jelzi az iranyt, hoI a hegyinep Sk rofan at a Kor6sb~nylti .hegyseg gerinczenLunksora fele Maros-Illyenek utjat royiditni tudja.Turistailag is jutalrnazo ezen hegyi atjar6, a melyenj6 labu utas cgy nap alatt a hegygerincz erdosegeibola legszebb kilatast elvezve Bradrol M.-Illyere gyalo-golhat. Lohaton meg hamarahb elerkezhetik oda.Kenyelmerol, szuksegleteirol azonban gondoskodniakell. A mindjobban novekedo lunkoji patak keletrtila rudai vizet is felveve s kozvetlenul Brad elottRakoviczanal a Muszar i aranybanyatarsulat zuzorntlveiterintve, egeszen Bradig kalauzunkul szegodik.

-'),-Brad. lJritd llc.lgykolsCg. 30l}{) 1. (lllel.yiJ.f5J :60 mu-

gyar, 170 n.), fQszoigabir6i szekhely, _pqsta: h!yj.~o!t{\ \' beszc 1{) ullomas, {lil. nep isk olu. \polga ri isko ~{ljaelokeszulobcn), gor. kcl. nlgirnnazium. 9sJt_lpli!olJQut.ps·goczpon 1. Hcgi neve Beth len Gel bo r 16.1U._le.\~elc.szeriutFenycofalva. Elchb -a -Sebesy csuhid otthona, a XVII.-SZllZatlban ~XPc'lffy Miluilyig. Ut6bb regt neve feledesbement S HZ u] Bradro! eluevezett Brady csulad szek-helye, mely csalad iszonyu sokat szenvedctt HZ 17S-l-iHora lazadasban, valamint 18..J8.oktober 25-cl1, mikorKorosbanyara menekult 19 tagjat azzal hitcgetve.hogy hazaszallitjak, fegyvereitol IIIegfosztva , Vakarnhurczoltak s ott iszonyu kegyetlenseggel lcruesza-rollak. Siri (ll11IIIka t I\:orosbanya elott az lit 111en-ten aluszszak, 1784 november 3 an is elhamvasz-totta Bradot Hore-Kloska tabora. melv a kozel

.. . v

Kurety melhil zudulva Kristyorru s onuan a Koros-volgycn le Araduiegyeig minden magyar hirtokotfelpredalt, minden keztlgyukbc kcrfilt magyartkegyetlen iiI Ie 1konczolt.

Brad a Bathoryak, Rakoczyuk idejebcn a bolgar-falvi Sebessick hirtokat is kepezte S uiindig az arany-banyaszatbun birta jclentosegc alupjat. A rudei 12spostol, valumint u lUllSZa,1"i hanyatarsulatok kozosiuazuatosaui szckhelve s ezen bunviik jelcnlcgi virus-

,,;:) "'.' .J ~ nzasa szernbet Iinik a kis varos csinosodasaban es pol-gurainak fokozodo jolleteben is. A nemet bauyatiszt-visclok a varos kulturalis mozgahuainak buzg6 tamo-g~lt6i s minden nemzeti mozgalom es imnepely szamit-hat az 0 lellie~kozrelnukodes(jkre. A magyarsag zornea ref. egyhazhoz tartozik; a romai katolikusoknak

. f'~~ _.x.Qro_sb.~.pyaD v~u~ eA!,ballyk A JjF9QY esalftdtagja i rna is vezeto szerepet visznek iIt s .az 0

73

ulczajuk han epiteu ek meg lR6i-ben haznliui aldoza-tokboi a ref. leany iskolat. mcly legutobb allamositvan tervezctt polgari iskolavul kupcsola tosan kibdvitesalutt {1Il.Brad kozeleben a Musza ri lxinya emlitett zuzo-muvei mcllett a I{oros koj'eleben Czcreczel, Kristyor]i(}zt a kontinens legnagyobb aranyzuzo]a, melyet abanya igazgat6stlg elozetcs engedelyevel ajanlu tos meg-tekintcni, s mcly a tervezo .JYlenkiJ]g Fr. hanyaigazgu-tona k igazi remeke,

A rudai Tlzenket apostol es a Muszari aranyba-nyaszat. A rudai 12 apostol banyarnuvet Viktor altar-naval 1884-ben a grof Tholdalagi csaladtol 600 ezerfrtert vasa rolt meg a Harkort felc schwelmi hanya-ta rsasag, In ely a zdraholczi .,.hlll ()S evangelista" hanyat,a Vnleu mori es szarnos szomszedos apro banyannivel6, 270, 2il 0 111. teruletre kiegeszitven, haza nk leg-hatalmasa bb banya vallalutu \-n fcjlodott s Braden 128,Kristvorou 66 ziizoval felszerelt zuzomtivet rendezettbe. ugy, hogy a Feher KOl"oS mcllett szukseg esetereg6zerGvei is rendelkeztek. i898-ban az osszcs zuzonni-veket egy orias teleppe egyesitette Czereczel hatarabana tiirsulat s a kontinens legnagyobbszcrti kuliforniaizuzomti yet ez ida szerint cbben hirj uk. A modernbanyaszati technika Ienyesebb eredmenyek re aligutalhat valuhol, mint a rudui tarsulatnal Ezt illuszt-ral]a HZ evente orias uranyokban fokozodo arany-terrncles. Igy 1881-bcll 44:1' 1882. 50.,;" 1883-ban 41.Ib8-l. az u] tarsulat kezen 8U'j S n~87-ben 8·3 kgr. valaaz eredrneny. De a bcrendezesek kiegesztiltevcl 1891.nuir i5i 3 kgr. 92-bcn 654:J s 93-bnn BIU.T, 94-ben533.j, ~~5-hen 548.~ kgr. terme ltek evente, a rnennyitazelott az osszes erdelyi Erczhegyseg nern produkalt.

Epp ilyen meglepo nrany.ildris mutatkozott aszornszedos Muszar-i bauyabau, melyet a Gcislingeuiipnrtursulut rnajd 1895-ben a Muszari arauybanyatarsulutvasurolt volt meg 474772 CJ III arany-ezust banya-teriU~ttel. A taF&ulA t ~rGz8it SQdr9RypalyaA R,r.#."melle, a Lunkoj patak rnenti ~Rakovitza~ ktilteruletre

74:

-szallHja at s epen a kaliforniai rendszerf ztiznnive melletterkezunk Bradra, Ez a korabban alig is emlegetettbanya mar 1892-bcn 159 s kgr. 1SD3-ball 282'11, H4-bcn·369.! CS 95·bcn plane 635..; kg. aranyat szolgaltatott segy izben egye tlen tOlllzsben 67 kgr. jegeczes esjegeczedeU arunynyal lepte 111eg a vilagot. Az ily 1l1Cg·Iepden felvinigzott rudai 12 Apostol es Muszari banyu-tarsulatok 1899-el k6zQS Igazgutas Hlu he yezkedvenaz erdelyreszi nrauyterrueles igazi Eldoradojat kepezrnapjuinkhan Menk ing Frigyes szakavatott vezctcse alat t.

Utazas Korosbanyara. Bradnal vegzddik a koros-,'olgyi vasut s a kinek idejc enged l, Arad fele igentauulsagos korutut tehet Korosbanya, Nagy Halrmigy,Gnrahoncz, Boros Sebcs, Boros Jeuf Iele, hol a aradiHegyalja alatt HZ Alfoldre vezet a vasut.

Bradrol a Feher-Kdros tug volgyen Korosba-nyaig kellemesebb kocsin utazni. Feluton a czebeihires templorn mellett haladunk el, hol Juncu Abralnimsirjat ut6hbi idoben ttmtetesekrc hasznaljak a tulzonemzetisegiek. Szegeny Jancu is a nernzeti abrandokaldozata vala s eletcben ugyancsak szornoru elhagya ..tottsaaban hagytak tenzodui usvhouv joforman a...., ~ 0' 0... ....,..

Brady csalad konyorlilete tartottu fenn. Jancu Kis-Aranyoson (Als6- Vidran) szuletett. Atyja kincstar i.erdovedkent meglehetos tekintelynek oryendett s fiata kolozsvar i piar istak gimnaz iumaban jaratta, halnernes urflak mendikansakent tartotta fcnn magat. ABrady fiukkal vegezte a jogot s ?\1.- Vasarhelyen a kir.tubhin _is .Cl~ (5 segitsegtl,',el pntvarisalt.

1848/49·ben a havaso k kir-alvanak ncveztck s 0volt a Znrtind-. Als6-FcT;cr- Tordamegyek 'havasi re-szeinek parancsnoka. a kit azonhan magasabb cszme kIclkesitettek saki, ha a szerencsetlen Hatvani 1849.rmijusahan be nern avutkozik, nepevel a szahadsag-ha rczosok k6ze keszult epen szegodni. A neveben

75

elkovetett verengzesekben tenylcges resze alig vala,sljt Abrudbanya magyarsagdt 1848/9. telen 0 vedel-mezte meg kapzsi es onzo HlvezereineR predavrigyatol.Mikor azt latta, hogy eszkozul hasznalta rei a becsikamar illa s ot is, min t annyi mast, pcnzzel, kulsose-gekkel kielegithetonek tartjak, keserti ·kiabrandulasa-ban 1850. megdrult s tilinkozva jarta be azokat ahelysegeket, hoi zasz laja alatt ttlzzel, vassal puszti-tottak a magyarsagot. A magyarsag szanalomma 1viseltetett mindvegig iranta s szornoru sorsat epenazok enyhitettek, a kik 1848/49·ben legtobbet veszitet-tek miatta. Ilyen fajdnlnu,s hangulathan allunk megmi is a czebei temetoben Jancu slrjaruil, a kineksirkovere valoban legmeltobban ez a szo illcnek :bekesseg es tesveriseg.

Czebe nevet egyehkent ClJ!;-bebanyanak irtak aregiek s igy iktatta be annak blrtokaha 1451-benHunyadi Janost az aradi kaptalan. i{orosbanyat aligJ!"l orHllyirn elerjilk mar s titkozbcn (halra) az 1848/49verengzesek aldozntainak, a 19 Bradynak sirhalmanalrojjuk le meg a kegyelet adojat,

I{orosb,lnya mint az osi Zarandrnegye szekhclyeszazadokon at jelentekeny szerepet jatszott, s mind-amellett nagyobb nepessegre nem lehetett szert.Ennek okat reszint a 111Ult idok viharaiban, reszintahbarr is kereshetjtik : hogy a megyei tisztviseldkjohbara a szornszedos helyisegekben, sajat otthouukonlakozva a szekesvaros novelesehez kevessel jarultak.Jarasbirosag, szolgabirosag, adohivatal, kir. kozjegy-zoseg, posta, taviro, tavbeszelo 61101113S, allami iskola,takarekpenztar, kozk6rhaz, csendorseg, penzugyor'scges k(;zsegi eloljar6silg. Hegi megyehaza most j~lr{tsbir6-sag. Foteri fogad6ja szcrenyehh igenyekre SZcl111it.

76

Hunyndi Jrinos l\.or()sh{\Il~·a \'ill'os uruk ent 14:>1 mujus l-enZ a 7.S e b e s e 11 kelt hirdetmenyehen tudatja : hogy Keresbunyu\ ill'os urhu r...lj(lt, IHlIlY{lS7.ati ndl)j:H uz on ev Icbruru' 2·t61 (!~n en'ctl'l'jl~(H)I('g Simon szebcni penzn.~l'onek negy aranYllu\1'li.{\ert vugy112 uruny t'orlutert huszonberbe ucltn. WIO. nov erber 2-1'01 Bethleu(~{\hor rcndelkezfk UOhH1~' Peter de Ll'SIlCk, Hunyadmcgye allspanjats j6s7.ngai jgalgat6jnnal~, hogy »Keresben levee [oszagjm udajuthugy mjnth Buizesten, Grohodo n, f'lor :J2 negt kapuro l 'ChjuchjcnCsues) cot kupurol nor 40 Krusiorol (Krislyon] 1 kapllrol. flr 8 hgel

Iclszedesse, HZ Ispauoknak meghmoudja kgd hogy 3 csztendejghvalo Immu nithnt engcdett el Felsege stb. .

I\npiv"'tri Kap! Andrus 161'~·hcn ossaeiratvan zarand! jobbu-gyai l Kercsbanyu oppidumabun szi'lmos magyar nevfi vala. Amegye I'~gi hatalruas csuladui a Behchek , Kusuj, Kutnssi, Bede,Berkesy, Mercgh csaladok, kill l=>(H·ld rcgistrumbau meg szerepel-t.-k, reg elttl n tek S1.{UllOS osi helynevvel egytltt. Ugyunakkor Gekcs·mcgye mui fov{trosa, Gyula is Znraudhoz tartozott, mignem Arad-llH'gyt- kikerckltesevcl 24 negyszi5g merfdldre szorult az osj megyes lS7U han nyugut fele a halmugyi jill'{lS Aradmegyehcz csatoltatott.

Znr{lIH.I dso foisp{mja 1195·}>01 Ladislaus Iilus Nicolai. majclStephan us Szekely, Petnchuzy. 14/~-Kl-ig Horvat Istvan 1-l~1.Kcmechel :\lik6 JiU10S, a hirnoti Nugv L(lsz16 majd ut6bhi helyettherekl i Nagy Junos, 148:t Kcmeszei l\lill6 Janos es ivunh{lzi KenthcrIstvan t4R-I. Kcmcshci Mik6 Jilllos ~s be rnothl Nugy Lils7.16 U~5.Horvuth Istvan CS Verbcczi J(U10S 14S6. Kerncchel ~'lik6 J~\110S ~.;;i\,{\llh:l1.ai Kanther Janos. A nemeti Jejedclmck idejcb51 IsmeretesekGuluiel Huller de Hul lerkri, 1vamcr Teleki de Szek. Nicolaus Zolvom ilIe Albis, Paulus Bcldi dc L7.0n. Stephunus Nalatz! de ~al:1C7.i, kimelle I. Leopold Szuva }Iih:H~'i ne vezvcn ki, a kik cgymussalhelicss~gescn kit'g~'ez\'en C1T61 nyilutkozutot is adtuk. li3u-bnnBarCSHY (ivol'''\' ki barczeai is nvert. majd Bantfv Denes Kishal-. .. 0.. ' '" J .. ~ ~mugyl Holluky Pul, Holluky Istvan, Hollaky Antal, liezdis7.entlelekiKozma Pal 18-'7. ki Zar{lnd multjat meg is irtu. A1.tiln 1848-ig KozmaDenes, g1'6f ('jyulay Lajos, gr. Bclhlcn G{l}.)Ol'.

Az ulispunok kozott 162i -ben Tury Mih{\ly, majc.l u Rlblczeya K07.ma csalad lObl> tugjn es lS-lS-han Kishaituagyi HollakiAlhcI't neyvel tulillkozunk.

){ol"osbunyn lcg!"egihh szahndnlom lc\'d~t, 1-l2i, april 4-cn'l.siglllon<i kir-i,ly i',llitotta ki "in Hozzynlezeo pal'tiulll nostrarunlTransalpinarUllll( tC)lill n l'omanhd Cilllpulungon. ~elllctiil Althum-hC"rg 1:;1~·b(.·n 01hurJlbel'gnck emlcgcttek. Branko\'ics U-l-l-bcnVil{lgOS ,,:lI'(l\'al Ilyertc s l"~)l·h(.·n Hunyadi J(llloSt vczettfk be»1\ c l' C S 1)an y a aih.s C y be b i1 n r ~i«nTrtoknba. II. IJaJos 1.>19.sZl'ptcrnhcr l·~n megen)siti »)\cl'eszhunya es I\yshilnyn\( szahadal-mail. Hunyadi Ji1llOS l.j..J;:;,julius 2!J-~n I{crcsbunya \"ar eskUdtcihcz

,..-,I

-{'S tohhi polgurni hoz in t(~7.('tt pn 1':.1ncslevi ..Iebcn meghugyjn : Si mon~'iZl'helli :lnlnypcnz\'crullicrcsh{lnY:lll Irirt ja v a ibau ne h[Ihorg:'lssilk.huncm a n~~y banynvuros polguruibol aluk ult bekd)irosr.g it~letcszcri nt \'cdjck meg. l-1-1;)-bcll Jf:~othi L&'asz16massz! han is.IrirtokosI~o.-ii')h:, n ya cs kornycken s lltogy kedves \"ajdilja kezelte nzokat,u. Ill. »nobf lis virls )Ioga LadisJ.5o de Bolya. Stephauo de Birthin ..Johann de Fenyupatuka. Sorban ct Johanni de Rihlcze Waywodis.n nst ris de lectis«,

A korosbanyai hanyaszut romai ulapokou viragzott.A helysegtol delre evczredes arauymosiisok nyornaittulalhntjuk s onnan huron} erdekes banyasz-szoborgazdugi tja a devai nnizeumot. Odahb a }ia,rftcs hegyetakuaztak a rornaiaktol kczdve, A kincstar vezette ahanyaszatot 18~8 elott ({orosbunytlr61 S ujabban magan-1arsulatok probaltak itt keves eredmeuynyel szerencset.

I\()rosb~lnvavnl atellcnbcn Ribicze a hasonnevu-csnhid osi f~szlie. ILt a Mesztakonnal harumdkorl-szcnt.£Jepck mutatkozuak s utobbit a br,hli~~fiHlytiTt~;a~-jgaZga tosag mivelteti is ...

Korosbanyar61 a vaczai furd5be. l{orosbany{\l61uyugutra, a hnluuigyi utrol delre a grof Gyuluyuk cgy-kori urudaluui l: Luukat lat] IIk. A szomszed Knraszto-nul a f() ut a l·...-KOf(>s jobh pa rtjaru tervc mcgkeruli,cszakon a tirnuviczni hegyct es a Brotumitol egy rovidk iagazassnl erjilk el a llHlr euilitett Alvacza fiirdojet.A foutat kovetve alig egy orauyiru Ocs. OcsisormilAradmegyebe erkezfmk. A F.-Koros a foutt61 eltavo-Iorlva a korosbanyai hcgyseg : aljan kanyarog Arad-mesvcie illctolea a haluuizvi J'ar~lsi()' S volsvebcn llar~J b' 0 ~... I:) 0...

helyuev erdekes helyrajzi szcmpontbol, 19y Tnteresdtutar, Bs.sseereb a Hunyadmegye toh b rcszen, igyHatszcgvidcken is jeleutkezfi UitSSZ[tl'a}J telepitesemleket orzi. Teteresd fulutcl delnyugatra a viz-v{tlasztohoz kuzel Brasso nevu helyseg kozelebcn, aZUlllr61 ruar jclzett cseppkdharlang -··(pe·sferejudenllimeg flgyclmunkct. A SO 111, hosszu barlangot a

78 AZ EItCZHEG1·Si:G ES A HEGI Z.\R,\XD ...

Kazuhesdre vivo patnk fejenel dl.. L6czy La.jo5; jelG&geologusunkrol s hudapesti tanarrol neveztem el. A kik-nek van idejok, innen hamar atmehetnek. Alahb Kaza-nesd fele meg egy barlang a Falka mare sz iklabuu, uielya patak mcnten gyalog vagy 161uHon eroltetve 1 n.y~\riDHP alatt megteheto ... \ vasut is a Kor6s meuten epult s.Alvacza epen a flird5z6kre. valo tekintetb51 alloruas.

Alvcicza, 1848 elott a znrandi CS szo 11lS1.ed a rad-megyei nemesi csuliidok kedveucz iic.liHohelye. Akkora gr6f Bethlen-csalad halrnagy i uradalmahoz tartozotts az urudalmi tisztseg kiv{\16 gondozasbau reszesite.Ket tlikorfiirdoje a regi alnpokon ail, keues meleg.vize 31'2° (C) s 1110St vasut k Ozelcben elenkcbb jO\'i)tremelhet ismet. Keves igenyfi vendegek az aruyas.parkban s a Ides videken eleg Ildtilest talalhatnak. Avaczai \,OlgYOll Ielfele Kazauesdnek erjtik a gr6f Beth-len csalad altal muveltetett vasbanya ro mjuit. (LasdZamrol.) A kozel Bassarabassa es Csungany kozt ko\'iiltflLopltlokat gyiijthetiink. A vasuttal erdemes leutaznia tel scsi szep szorosba. A csucsai k5b{inya, u halrnagyivasarok neprajzi tar-ka es tanulsagos latvanyu s aTorda-, Arad- Hunyadrnegyek osszcszogelesebcn emel-kcdo Geine julius 13-iki (gor, kel. Peter-Pal) leany-vasarai mind megtekin thetok a vaczai fiirdob51.

Korosbanyar61 a grohoti szoros barlangjaihoz. Ko-losbanyat61 csak a F.-Koros valasztj a el Risks. kozse-get, melynek aranybanyasfatat a multakban egyutternlegettek K orosbanya eva}1 Trachitcon glomera t urn havajodott sziik volgyon folytatjuk iitunkat Baldo-vinon at Riskuliczeig. R iska es Risk u 1icza lakoibordakat keszitusk a szovoszekekhez s hehazaljakncrncsak a kozel videket, haucrn ltonuiniaha, sotBesseurebishe is elviszik esv-eav loval aruikat0... 'OJ

AZ EnCLlU:Gl'S:f:G ES A nEGI ZARANH. 79

'TftYftS~SZftl ft M8rO! hnjliisaiban It ka,.ie51erdltod:a~ok·han rogtonoznek erenymosssoket.

A Riskuliczatol egyenesen eszakra YKeto vlczimilis'utrol kelctre fordulva a kopar trachyt hegyluiton-erkezuuk a Bulzesd patak (Bulzu) volgyenek azonr-eszerc, hol a grohoti szoros vegzddik. A 3 km.110SSZU sztklaszorost melynek jobb- es balparti szikla-falaihan barlangok rcjtoznek. vegig gyulogolhatjuk.

A grc hoti szoros jobb parti barlangjai. A jobb.partl sziklnpadokon kivezctf keskeny osvenyek egyi-ken csukis j6 hclyismerovel akadunk a koris, horosz-Jan es cser bokrok k()zt rejtolo Hidecske burlangra(Pestere curti Podesiului). Eldreszebe a koomlasokon.nagy nehezen bevcrgodve, luitulso szakasza egeszenelszfikul. A 26 111. barlang 1110St szaraz, vizfolyas rit-JiPn jut bele s azert cseppkovekben is szegeny.

Ettdl a barlangtol fennebb ot dolinat (ravaszlyuk)-erintve, a Chiceru sziklahaton egy sziik barlaugocsk aKutyaverem (Vurtiesu Cinsului) n~yen ismeretcs a ncpclott. Odabh Pavileszk Juon tunyaja mellett cserjektfilkoritve Pestel'e Tyiknl« ketnyilusu szfik urcg. Azeruberek kovekkel bizto ...itjak rnarhaikut a behullasellen. E korGI is t6lcseres melyedes jclzi a foldalattiiiregekct.

Grohot balparti barlangjai. A balparti sziklnoldalkfiornhisan nagy bajjal [uthatunk cl a Syringa cser-jekhe kapaszkodva a -Pestere Cocosiloru sub caleaDealului- barlanghoz, melyet Koch Antal hires.geologusunkrol es jelenlegi budapesti egyetem i tnnar-1"01 n-veztern el.

A t.ig elocsurnok feielt kilrtoszerii ny ilas vezet ki.a tetore, hoi H pasztorok kOvcket dobulnak be. E miatt.neh ezen hutolhutunk tovabb. Hutrahb ismetlodik aboltozn til, dol ina k601111{t sana I es le pcsozetesen ha la-dunk tovabb a rueszker egbo) alakult apro vizmeden--czeke n egesz en a cseppkovekkel ekeskedo ycgso fiilkeig ..Az 51 l11 hosszu hnrlaug hejarasu t az cmlitctt 1\.601111'-'.-xok s bolt O7.a ti ron csn lck mcgnch cz iti.

Ha a grohot! szurosbol H1Cg keletebbrc a r ibiczcrail,;d uk szorosabu a tvcrgod fink, ott a Csizma es Cctcco]a\"tl1'[1(.'Sk~1) nevu apro od vasodusoka t kereskctj uk fel.

Az elobbicknel jelcntcktelcnebb es kevesbbe jutuhn uzoi-\ irand ulas,

Grohotig a Bulzesd es Rihicsorn vizek kozott aPonor neva Iennsikon szarnos dolinn tolcseres melve-desek es hirtclen feltornyosulo s epen ezert ]JUlzll-llakszokellouek) nevezctt meszszrrtek mellett vezet aszikluu t. A karsztosodas szepsegei mellett kilatasunk isj utalrnazo

.A roppaut vizszegenyseget czek a vizuyclo dolinakis ep ugy fokozzak, mint a Karszton s azert a groho-tiak a vizfolyasokat esozcs idejen cltorlaszoljak vagy~\ dolinaka t eld Ug\'3 biztositjak baruiaik Itutasat. Amesztetok hatau fekvo Grohotr61 nyugatra Bulzesdnekkerfilve n)(~g a Piatra Solrniloru nevu odu allit meg,melybol oly hideg legaram hatol ele, hogy nyari ido-hen ott tartozkodni nem aja nlutos.

Bulzesd barlangjai. A rendkivtil szetszort s erdosmagaslatok altaI elvalasztott luizcsoportokbol all6 Bul-zesd havasi kozseg, hazank legerdekeseb burlungvideke.Also szele (Also-Buzesd) a fovolgyben meg legtomorebbkozsegi jelleget mutut ; de a tobbl hazcsoport csaladou-kint elnevezve (Juonesd, Russesd) meg terkep segit-segevel is nehezen tulalhato meg s a Csicser kozsegcsoport Torda-Aranyosmegye szelein egy napi jar6foldAlso- Bulzesd tol.

Ezt a Bulzesdet jol atteleld almajarol (bulzesdiulma) kitund meggy es cseresznye termesercl rnessziaBdon ismerik. Juliustol augusztus vegeig hordjakkicsiny hegyi lovuikon, mogyorofabol fon t csiuos• ., , .. \' I't_, ,. , , ••. 1 ..xosararxuun ie HZ L UOIUlg puui pas cseresznyej U~Cl.

Februar-rnarcziusban almaval hazalnak, Meheszetbenis figyesek. ~ls6 Bulzesden a Piatra sub Buldi u es a963 111. Piatru Buldiu kozt tarul elenk HZ elso barlangPeste rea Buldiuluj, melyet en az erdelyi Erczhegyseg

...

81

es H Bihar lelkes k utatojarol s utobb murtirjarol :dr. Pr imics Gyorgy volt kolozsvari tanursegedrolnevezten1 el. Az -. alakban (derekszog) kialakult or-hiskettos nyihisu 90 111. barlaqgba csozeskor egesz pa tuk(tradat zudul be. Also 1{apllj~t61 delre (btl 1) egy mcllek-tireg vezet felt lino szep cseppkovesedesscl. Reudesenviztelen mindket barlung.

A Ruszesd hazcsopcrt, A f6v61gyon felfele haludva1/4 ora alatt a Galnarol eredo viz torkolatanal djabbmeszk oszirtekhez erkeztink s a Deahl Pietri aljdnelvonulo szorosban a Pestere Pojetii kettos nyihisatalulrol is eszrevehetjuk De HZ odaj utas azert meg j6idobe kertil HZ omlatag koves oldalou, A nyugati Gregkis odu ; a keletibol tavakat, vegere mehet ctlencsarnokokat emleget a nep : de alig hatolunk bele sruur csuk kuszva folytathatjuk a szernlet s ket zclr6fulke vastag stulagunt oszlopa in kivul egych hitni-valonk neru akud.

Innen, egeszen a Guina aljaig, kisebb-nagyobbravaszlyukak jelzik a r~.itozo barlungok iranyat. ADeahl Pietri eszak i oldahin vegre egy hatulmas nyi-lasra ukadunk, it mely jelentekeny patakot fogudmagabn. A hungosan zuhogo patak JO meternyireeltfinik szemeink elol s hozzaferhetetlen csatornakonfolytatja utjat a Dealu Pietri deli oldalaig, hoI gazdagforrasok .alakjaban keriil reszben felszinre. Utjat azernli tett tolcseresedesek jelzik. A meredek szirt 110111-

lokzataval es hatalrnas portalejaval meglepo barlangotRH r~SHv K ~11III~n volt (J lismin es ie lenleai orsza QQ\'U lesi

... A v '-' "-'''-'''''

kepviselo nevevel tuntettcm ki.A Bercsey Kalman barh.ngtol egy napi jarasnyira,

&:1Koras Co.''C·'silihQ1 b·eletrc kell kerij'piip'" ItuJzerd_utols6 harlangjaert. A Costa Csertesuluj nevti kincstar i

82 AZ tncZHEGystG ts A ~tGI ZAR~~D.

erd.o~g...~t'elfelkzep IdJatast el¥e.r!'\!'eTordci·At aIiJos-.megye Felsd- Vidra kozsegehcz tartoz o 1158 111. LaObersia Vidre nevii vlzvulasztolg EK. vandorolvn,onnan a hcgy elen k eletre Ior duluuk. A Deahl Cr isuluj-nal egy kutszeru doliuat er intunk. Onnan meredckerdos oldalon ereszkcdunk a Fcher-Kor os melle s a

jobb pnrti nagyobh mcllekviz (Pereu Ser itovn) sz ilkvolgyebe hatolva egy szep vizeses fclett latjuk aBolondok barlangjat (Hudu Bolonduluj), Megl evcdt.cmbcrek banyanak neztek HZ Iircget s nagy f~\racttsag-.gnl tovabb robbantottak. Bulzcsd, Felso-Strcutz huz-csoportjanal is cmlegetnek egy burlaugot, a hova18~8i9-bcl1 menekultek volna. Biztos hollctet kip ..iha ..tolnom ncm sikerfilt (Liisd bovcbbcn Ujabb barlnngoknz erdelyi Erczhegyseg ovebol lis a Fejcr-K{5foS h unyad-megyei volgyszakaszar61. Irta Teglas Gubor TeghisIstvan rajzaival M. tud. Akadernia Mathematikai Ter-meszettudomanyi I{oz)elllenyek. 18Ul. XXIV. kotetY. szam.)

Cupa Piatrarol Zalatnara. Dupa Piatru fele a hasonl onevti patak IneJIeU, a Vulkan hago k ezdetcnel Bucscsd-nel, az orszagutbol keletrc, majd Stanizsa y()]gycnel·esznkra kell haladnunk, mikozben a uiesszi f61don kerc-sett rnnlomkohanya t is erinthetj Iik Grohoczel ful uresz-nel nyilik be H 10 krn. hosszusagu \'Olgy, melyen aZaletneve]. Nagy-Almassal hataros Grohasbol eredo

patak szabja meg utunk iriipyat s u fulu t{H>bi csoportjai-nak elhelyezkedeset. Het tcmplom kariH ugynnannyi Iulu-resz szor6dik szet a meredek oldalon. A Grohotzel es Satufaluresz felett a VUf\'U Podi sziklaban (cszuki oldnlon)kis harlnngot hithatunk Innen keletre a l~a../ea, C orne-eel falurcsznek Pietr« Cornuluj nevti hcgyen egydolina viseli a Pestere (barlang) nevet Ku tszcrti Inelyc-

AZ EnCZHEGYS~G ES A R~GI ZAnA~D. 83.

<lese 12 III. ~fjlldezt u jobb parton rnhtljuk. Most abalparti Mugura hegyre (896 m.) kell klpaszkodnunk ..Ennek teteje fele Huda Coltiu Maguri Ids harlangotIuhiljuk H karpati homokkoben.

Inuet Sztanizsa, szintcn szerszort havasi kozseg,fele terhetunk vissza Bucsesdre, vagy a Grehes ira-nyabau Zalutna, Abrudbanya fele lova gol unk .

.A. Deahl Pietri tctejere kertilve, a szarnos ravasz-Iyuk mellett egyet a Deniestu nernzetscg hazcsoport-janal Pestere fere fund -- Feneketlen harlangnnkneveznek A feneketlennek hirdetett k iitszerti iiregetkovekkel betorntek, nehogy marhaik belehulljanak .

Korosbanyar61 a Gainara. (2 nap.) Az 6 uaptarszerint Peter es Pal napjan, vagyis julius l3-an,.az Arad-, Hunyad-, Torda-Arunyosmegye osszesz()ge-lesehe eso Guinan tartuni szokott nepunuepely,Ieanyvasar neven valt hiresse A Gainan koerulekjelzi a helye t, hoi 6 Felsege 18jl julius 22-en Xagy-,Agr61 Topanfalva fele utazolag kiseretevel megpihent.Osi szokas a havasos videkeken, az Alpokban is againaihoz hasonlo neptinnepek tartasa. A Fejer-Kdros,Fekete-Keres es ket Aranyos (Ids es nagy) forras-"idekerol osszcs('regcl erre a napra az egymassal ritkantalalkozo havasi nep apraja es nagyja, A lohaton,gyalogszerrel, furulyaszoval, hegeduvel, sot havasikurtokkel Itulnica) erkezo knravanok erdekes csopor-tozutta verodnek az 1481 111. 111 Gaina pazsitos kiipjakoriil s a flatalsag gyors ismerkedese nern egynelhazassaggal is vegzod ik. De forma szerinti leanyvasar ..rol bcszelni nlig lehet s a nepunne p is sokat veszitettH ktmny ii kozlckcdes terjedesevel osi naivsagahol.Mind a mellott igcn is tanulsagos hitvany S meg-erdcmli a kiutnzast. K6rosb~inyar61 Riskuliczau ~.\t

AZ i:lt(o'ZH':G\'S~G ~S A n~:(il Z.\lUXU.

Bulzesd nek loszcker en s a g.iinai patak torkolu t.itol16h3to11 juthutunk el Iegkonnycbben a Gainaru. !\Jegszokottabb a Kis-Hnlmagyrol kivezeto hegy! ut.

Bradr61 Kristyorra. Bradrol keletre Kristy or szol-galhat kirandulo allomasul. Zsigruond kiraly liO-l-l>Cllnugusztus 21-cn a Krtstyori csalad osenek.) KrtstyoriBoar (Bojar) s ermek Iia, Boaly« .gens resciene"del-szla v alban eredetu vajdauak a douui nyozta. KetIeanya k{)ziil egyik Zora (Hajnal), musik Vilku(Tuuder) nevet viselt, a mint ezt a kr.styori gor. kel,ternplom cyril fcliratabol olvashatjuk. Ketszaz evvel1.1 tobb, UHO·ben, Bethlen Ga bor rendclkeztk, DobrayPeter H unyadmegyc ulispanju, 111 in t ispanjanuk. Az1i~-l. es 184~/4H. neplazadasok az idevulo Bater-nay,Papp, Kristyori nemes csaladokat sujtott.ik leglajdal-musabhan es elso sorban Kristvortol-keletre Bucuresd...hutarabuu szlnten arunybanyaszat foly. /,;~oi'! /,-~ f. 6

A Hcra-laaadas kitoresi szinhelye: ° Kurety. Ei avidek kitund cseresznyet termel S HZ abbot egetcttszesz Brsd neve alatt jo hirnek orvcnd. ()JuhbSeeszur s onnan rei Kurety re HZ Erczhegyseguck aGvouvvolzv CS FeJ·cr-Koros l~ozc ekc16do a~ara erk e-.J 0.. 0... t)

z uuk, hoi a szomoru crnleku Hora-lazadas kitort,li~4. november 2-an Zaraud, Als6·Fejer cs Hunyaderintkezo reszeinek jobbagyui, korGlbelul j OODO IonyitOlllCg, itt a Fejer-Koros, Gyogyviz valasztojan gyiilekc-z ett azzul a szandekkal, hogy a kutonai Osszeiro bizott-.sag biztatasara Gyulatehervarra vonulnak Eloz6ieg~Jes~takon)an titkos gyulesen Hora elhitette u Koros-Jianyavldeklekkel: "hogy a csaszar megelegelve u hOSSZll

rabsagot. 111clvben a pogan\' lllagyarsagot szolgullcHo~111egpnruncsolta , hogy .a ° {ejerv~J·i varbol fegyvertadjanak s az en vezersegem alatt DZ egesz nernesscget

:-;5

torGJJ·Uk el minden uazduusauukut mint veres verej-• 0 - no'tek unkon szerzctt joka t magunk ld)z{>lt osszuk fel,csak ~. heres szekereket, azokbun leva 6kroket, szeruit,zabot, buzat meghagyvau ~ felseges csaszuri taborszuksegleterc nCZ\Tc". Egy \l~]yalungai ember ketkcdo1«1zbeldcilhlsara kebelebol egy aranyos kercsztet, mujdcgy fiiggo pecsetes levelet mu ta tott fcl anna k hitelciil ;hogy mindezeket a. csiiszart6! nyerte A nep aldanikezdte szabad itojdt, k eszseggel vallulkozott a feher-,'ari gytilesrc. Hollaky Istvan alispau hiret veven amesztakoni gytllesezesnek, ~ alaczy es Gal szolgubira-kat 4 orosz rcgirnentbeli katouavul a laz ito vez erekclfogasara indita. Ezek 1784. november l-en d. e.Kuretynel Kristin Gyorgyot elfogtak ; dc a ncki vudult11CP a patak mely szakadekahau kovekkcl agyonzuztuGal cs Nalaczy szolgabirakat s kiszabaditva vcz eret,fekevesztett aradatkcnt vetettc magat a kozel Kristy or·es Bred 11l(lO'\,Hrnemesseuerc U()"V houv hirrnondo is0... 0 , 0.' 0...

a) ig mcnekulhctett a pusztulasbol. A Mares fele vez etdvolgyekcn ler ontva november -l-en felperzseltck anernesi udva roka t. Igy november 4-cn a Jozsikakhranyicskni kastelyat, Guruszadu. ~f..n~:h,Z,1111, Maros-SOlYIllOS, Bcrekszo, Haro, Kcmcnd, Banpatak, Gyer-tyanyos, Arany, Rapolt, Babolna, Folt, Algyogy, Hornorod,Bokaj sth, ncmesi udvarait hnmvasztottak el, legyilkolvameg a csecscmokct is November G·un Devat is meg-tamadtuk ; de a 4 szazadbol, nehany Toscann-huszarhola1l6 {Srscg Zeyk Janos alispannnl es a nernesseggclvisszuverte okct. i\lasnap ismeteltck a tumadast : de

(

cgesz a Zsepig (regi Gyepli: fizet ve sokan clcstck,YHO"V H Murosha fuladtak s Deva megszabadult,

Mindez hatardr k atonasag szeme attura or rr-hctett : rnert Karp hatszegi ezrcdes, kit Huny ad ...

B1e~ra Fendei·· It jelduieJ6iig IBegid '61 julitt t [ebb h..hElibepanaszoltak, maga jelenti: hogy november 6-a11 aMaros mellett haladva nezte a jobbparti udvarhazaklangba borulasat l Es a luzadok annyira tisztabanvalanak a katonasag magyarcllenes hangulataval, hogyHomorodrol Benczencz fele a ·l\1ar·os balpartjara is at-me rtek torni,hova Szopanovics kudzsir i hatarori ornagysajatos veletlenbol ismet akkor erkezett, mikor Benczen-czen a gr6f Bethlen Gergely es baro Orban kuriak atobbi nemes udvarluizakknl nuir elharnvadtak. AIazadok meg a ka tonusaggal is gunyt fiztek s azok csakakkor mertek Iegyverhez nyulni, m ikor rea] uk 10vol-dozve tobb lovukat leteritettck. November 7 -cn Karpezredes jelenti, hogy Csoran a Barcsay udvurluizuk bo-rulta k szernei elott langokba s a lazado k minden habozasnelkfil Gyulafejervar toszolllszedsagaban Alv inczrevetettek magukat, Az is kiderfilt, hogy KGrosbanyamellett Hibiczet Csepi kapitany szazada elfitt puszti-tottak el, sot katoruii a lazadokkal er intkeztek. Also-fejermegyeben Krakkot Propszt szekely huszarffihad-nagy jelenleteben egpttek cl s 6 es katonai is fogyasz-tottak a rabc> j;·_~Jfhaclllonlanyt. Hatszegen a hauiror-ikapitany ablakabol nezte Boldogfalva s l\ Kendeffyudvar elpusztitasat s ruikor az alispan a nemesseggelsegelyfil akart menni, nem engedte.

A katonasag es a nernesseg ellenszenve elesztette leginkabb aIazadas ttlzet s a mikor csak Hunyadmegyeben mar 101 nernesudvarhaz pusztult el 776 ezer ro(intnyi ertekkel, meg akkor semlatta eljdttnek az idol a fohadpjIancslloksag az erelyesebb benvat-kozasra, hnnem edhctl'tlcn nkadekoskodassal Ir-lcsclt a kotozsvurtgubeniummal. Ez vala teluit a magyarsag es nz olah johhagysagszererrcsetlensege. IIIcrt mi mlkett/inek nagy okn vula siralni atortenteket.

Kristyorr61 a Vulkan hegyre. Kristyorr61 e SZ01110rUemlekekkel haladunk Zdraptzori Mihclycnre. n regi

AZ :EnCZHEGystG ES A. nzor ZAltAND. 87

"liIlA1S 'Ill' In ii, hot k @slszch cSiAAdbel IT81LJJ@anovember I-en csak egy csecsemf maradt eletben, kitdajkaja magae gyanant elrcjteU. Fcnnebb rF.- Korosonkell atmcnnunk s ott Blezscny ~regi Balazsfulvu. esBucsesd fcle vulik cl HZ lit. 1850-bcn a BexirkerekBlezscnynek vezettek volt fel az utat ; de utobb a'keletibb Bucsesd fele terelodott a forgulorn S most itt'vezet Iel HZ u] mfiut. A hugo HIatt szereny fogadokinal tanyat. Orman kifele egy szirtszoroson uthaladvi.lIn ind tagabb kilatast ad az allan) kituno gondozusattnntisit6 111 iili t felvezetva a hatalmas Vulkan ala,mely 1264 Ill. magasra tornyosulva a legszebb k ila-tast nyujtja az utazonak, E. a Bihari hegyseg aMuntyele marc (mclyen at az Aranyos mellol Gyaluhajutunk) ; E. K. a verespataki fako aranyhegyek, koze-liikbe a Detonnta, kcletebbre a vulkoji Korabia (1351111) S delre az Erczhegyseg labir intja cl a Retyezatigvaloban nern mindennapi latvanyt nyujt foleg tisztaverofenyes iddhen.

Botanikusoknnk is hulas munkater a Vulkkn. Azorszritnit a hesvnveraen euv prlmitiv fOHUd6 mcllette 0.. oJ 0 Ow 0

k ezd Abrudbauya fele bclejteni. Itt ment at a szeren-csetlen Hatvani 18.19 majusaban honvedeivel Abrud-banyara S meghiusita tapintatlan bcnvatkozasaval a'hazaflas Dragoss kepviselo heke kozvetiteset, s felidezve .Abl'1.1dbfJ1JJ-a SZOll10ru pusztulasat s a Janku altal isohajtott s lcnn a hucsesdi KorOshiclnal Drngossnl elo-kcsz irett mngyar-olah szovetseg bukasat.

•

v.

Az Bgregy (Cserna) also volgye.

Devat61 V.-Hunyadig. Az Egregy "oIgy rcgi magyar-stga. Deva es V.-Hl1nyad kuzt maradt fcnn legtome-gesebhen HZ arpadkori magyarsag, hahar n nagy 1110n-

gol pusztitus emlekezctet okuranyilag megdriztek ittis s n piaczter i templorn feldulatusa elegge illusztraljaanuuk borzalmait .

...-\ ket var kozelsege megndta nzonban ugy latszika menekules biztosabb modjat s azert itt HZ olahkenezekkel felt llno idegen telepites csakis a mellek-volgyekre szor itkozott s onnan szivargott Iassankintala a Balkan feIGI hehivott sokfele idegen nepelern,melyek oluchi gyuneven egy nernzette tonloriileneknalunk. S ennck daczara elolahosodott videket jarunkDeY,lt61 Hunyadig.

Szeint6haiom (Szenthalom) as Szent-Andras. A vasutPiskin at keriil Hunyadra s azert ajanlatosabb kocsinjarni be ezt a 20 kilom. tital, mely a szelid dornbokkaze ekeJj5do Egregy . de a XlX. szazadban mar Devanis Cserndnek ernlegetett viz vezet Hunyadra. Devarola Csangotelepen haladunk at A jobbara Anrasfalvar o l~ttelepitett csang6k nHlr egeszen lllefhonosodtak.Epitkez~sOk cstnos ~s eleg szilard. Me lekepiilcteik.renrlesek. Hazaikon madaralakokknl jelzik vadasz-

b ajlurn ukut. Guzdasaguk han a 10 jatxzu e:l foszerepets lcginkahb fuvar ozasbol is elnck. Viselctuk, haz]iparuk eredeti s a nok varrottusai mcgerdemlik aflgychuet. Egesz kul viirost kepezll ck s iskohij uk is1 ..... ..cu on van.

A Horgosnsi latjuk a regYvashulnor helyet S onnunHZ arkiteto nyulvanyan mindenutt HZ Egrcgybol 1l1eS-terscgeseu Devara vezctett csutorna kozeleben hala--dunk Seent 6halm ,1ig. hol HZ Egregy una ugya n Cse r -nanak ncvezi a gyorsan felejto nemzedek) t'ovolgyerogatio .\ helysegtdl uvugatrn a teton hitszo regi hunhalomra vonutkoz hutik a Szenthalo m cluevczes, melvSzrintohulornra fordult. A Szantohalmi csuhid kf-pusztult.

Lakossagu is teljesen elolu hoso dott, de a nevek ferrlltesemellott is Ielismcrhetd Ill~g nemelyik mugyar alak]a. ~Igy Bed()iltalukult B e d e O-I":)i. Pcdig meg ketszuz ev elritt ref. egyhaznttnrtott itt a devai fejedel ml .uradalom s a devai ref. cgyh{\zn[llmost is lathutok szcnt ederiyei. A tvrnplom ax Egregyhezkc);wl S 7. t· n t-A n d I" [l s fple szlhu-d jo liOCpiilct vala , melyetApary :\Hh{\ly Idcjeben 1881. 1l1Cg cgy hizotlsilg a helysztnen meg-szcmleltetett. Ez a templom nl ighnnem a szentandrasi regi kat.ternplo m alupjan epiilt. mcrt a szomszedos Szeut-An drason1503·ban Balint romai lint. plebanos es a hunyadl kerulet nlespe-.rese levclezett Gergely h unyarll plebauossul. A hol a lespereslnkozhutott, ott hizonyara tekin telycs gyillekezetnek is kclle lenni!

A Barcsay csalad otthona. Mindeunek azouhanmeg emlekezete is k iveszett H ket k()z~eghol. Sokkulszerencsesebbek vagyuuk az Egrcgy halpartjan Szent-Andrastol delre kovetkczo ket Hnrcsaval. Nagy- esKis-Barcha mcgkulonboztetes 1312. a ugusztus 12-t()lIsmeretes mikor Kvsbor chavul elcszcr talalkozuuk(M~thias de Kysbarcha). Barcha annyira tekiutelyeshelyseg vain, hogy ott tartottak legtobbszor a megyeiszekeket is. Laszlo erdelyi vajda 1302. iteletlevellel.Byrcil-nek irja, de 1395. april 14-en Laszlo mestcrMiklos fia Deva varnagy]a es Hunyad foispanja Barcbe-tiitelkezik Bohtur (rna Bujtur) nernessegenek osztaly-, , , . . .,.

Iogva s Nagy es Kls-Barcsanr az is" udvar- ..Barcsay Akos fejedelem

90 AZ FGREGY ALS6 V~LGYE.

kastCly3t J(js-BwrcsUn B"rcsay Kaluuln Q[szaggyGlcsikepviseld lakja. ,A csalad Szent-Laszlcig viszi szar-mazasi fajat. Az Akos es Andras kedvencz nevfik vala ..1.JY6-ban is Acacius et Andreas de Barcha vcttek reszt'" [;'a ..1..... csalad ....~..eben \(,!: .......~,.. 1.; ... ~1..... ""6':> h.,"",Q ... In.,, '" "au P\,;.l U I. l"'''LJ''':' .a~Ll(.uJ .a"t o.)-Uc.ll&

Barchay Tamas es JanOS flvereknck adomanyoztavaroskeszl Lepes Andras kihaltaval a Varosviz vol-gycn (Szaszvarostol delre) a kiucstarra szallott hatal-Inns hirtokokat es tertileteket. 1475-ben a kihalt Batyz-falvi csalad utan egesz Barcha, Pelton (ina Petreny)majd Alpestcs, Echi Bathyz (Bathyzfalva) javakkaljutalrnazza ~·futyas :l csaladot. Ugyanazon evbcn meg-vassroltak Kereszteny Alrmist, Maros Solyrnos kor(ilis hirtokosok vnlanak mar, ugyhogy a XV. szazadbana Kendefyekkel ok valannk Iegvagyonosabbak aHunyadi csalad utan megyenk ben

A csalad ernelkedese tovabb tart a fejedelem val-tozasoknal szenvedett iild5ztetesek ellenere is. Bathorv

""Zsigrnond aldozatai kozt kct Barcsay volt. I. RakoczyGyorgy, Kemeny J. feltekenysege is tobb Barcsay eletebekeriilt, de II. Rakoczy Gyorgy Barcsay Akost Hunyad-rnegye foispansaga me lIet t (1648 - t (58) a d eva i varurava teve, a ki mar eleb nejevel, Szalanczi Janosegyetlen Ieanyaval, Erzsebettcl is nagy vagyont szerzett .A politikai valtozas csakhamar halalos ellcnsegeske-deshe sodorta oket s bar Barcsay csak addig fogadtael a fejcdelernseget, mig II. Rakoczy Gyorgynek sikertila torok6t kiengesztelni, Gyalu es Fenes kozt a poriaaltal letett II. Rakoczy Gyorgy es Kemeny Janos'hadat megtarnndva. elfogjak es Kemeny Janos, kiBarcsay aposaval sogorsagban allott, Gorgeny varabazaratta, 1661 juliusaban pedig, mikor a torok beuteshiret veve Ba rcsayt a tavol Kova,rba kiilde aMezosegen at, hoI Kover _es Varadi kapitanyok Reps.falunal megoletik. A ~rcsay joszagokbol a rovidfejedelernseg igen sokat . aldozatul ej tctt, a h unyad-megyei parthi vek kolcsonok es igeretek czimen siet-tek a szorongatott fogolytol 111eg Gorgeny varahanbiztosit6 iratokat szerezni. Thokoly hnre epenVajda-Hunyad Y3rab61 kenyszerulven rnenek tilni, Bflr-csay Mihaly ellen Apafy Mihaly kerneny tunuvalla-

AZ EGREGY ALS(' VU1.('YE. HI

ljivcikcnt ismct ok sz cnvcdtek lcgtobbct s I3alTs8YAbraham vula epen a kuruczok foisp,loja is. 111 I\{ll'olyknrnuinya sok kcdvezessel igyekezett a 'ekilllelyrs-csalad hGsegct hiztositni s Bnrcsay Gergelyt Zaraud-megye foisp;'lnj«lvu nevezven ki, 1730-1>an IHlr6~{lgra is'C111CltC Ez az {tg kihalt Janos, Johannaval es Agnesselgrof Banfl Denesnevel (1782) Barcsay Ab: aham U magyar·testorscg jclcs tagjakent orokite meg nevet irodal-111 un k ba n Bara Barcsay Laszlo a z 17H2. evhcn elsemagyar szintarsulat partol.isaban s lS0-1-bell a kolozs-varl nemzcti szinluizi bizottsag tagjaken t fej lett kinagy tevek enysegct s dr.imai irodulmunkhan is dltorovolt .Erdclyi Jalekos Gyujtemeny" czimu vallalataval,melybcn ot sz indarabja maradt rank.

Kis-Barcsau a regi magyarsag ivadek ai reszbenvisszatertek a ref. egyhaz kehelebe s az allami iskolatszorgalmasan lalogatva HZ uj nemzedek uprankint.raszokik asci nyclvere ismet. Kiss, Antal, Karu aruia-lista nemes csaladok a kiterjedtebbek s a XVIII. sza-zadban is szokrishan volt 111Cg Burcsa Iontossaga jclciii.a r. Barcse tertomenye" elnevezes.

Bohtur vagy Bujtur arpadkorl magyarsaga. Kis-Barcsatol delre, mar rnajdnem Hunyad atellenebenkovetkezik az 1295. april 19-iki osztalyperbcn szerepldBohtur (Bujtur), mclynek osztalyos nemessege : Derne-ier a Mihaly Iija, Lorincz a Bartulus flja, Peter aTforgach Laszlo, masfelol Irnre, a Jakab fl]a. Brinius.a Mathey fia. Andras Balazs flja. Es ez a szep nernes-.seg uzoia szinteu mcgsemrnisult. es legut6bb aKras-o-Sznrenybol heszarmazott Ivuly csalad orol{oseikepviselik a magyarsagot. A bujturi erdobdl (Dealu'Carpenesiu' 4~6) nyugaton lejtf arkokban talaljuk aharrnadkor cerithium erneletenek hirneves csigatele-·peit. Esozes utan kiilol1osen konnyti a gyujtes : demaskor is eleg egy kapaval megbontani a partokmeszkepztideset, hogy szazaval hulljon ki a sokcsigafaj es Echinus.

Keresztur regi nemessege. Az Egregy viz hal-partjurol visszaterve, a jarasi lit iiltal is kovetettjobb purtru Sziintohulom utiin erkcztmk Keres z turrti,

1:~3:;. szcptem bvr Ito 2!)-cll :\1ilriotl. H lI11y:1(lnwgy,~ ,"oiSP:lllj;l {.SDe vu \"ill·lw~y~\.I\.t'l"cs~tllri Peter a P.'tl fi .. ('s Arnn y i Istvuu a Pele rti a szolgabirak st"gt!dkcz~S~\"l'l mcgvitatju husdudi B~I'e fij{tt Ciyor-gyot es \"erseget. t.t8~-han Kercsz turi Kelemen szolgabiro ta nusko-<10 tt Bu rcsun YizkOzi Andras rotsp:, n dott Chanady Pi'll t-S BenedekKntalln no\,erUlinck ~S ferjcnek alpestesi nemes Zc..·rycAndrusnnk egyaz Ewrdeg rnurthyutol a ~(nehkoloig terjedd r61cltcl"nlctct ajilnde-koznnk, Ez a szep IH~V ll96.ig megis Furkaru alakulhatott ! Akkor-ugyunis G{lspat' n ehui Furka ~hl1'ton fla, Balazs a [ori n cz neh,Furka ~1i1d6s flai »k e I' e s z t uri n e III e s e k« Keresztur es a ketBoo s birtokara vonatkozo oknumynik a torok pusztulas ilidoza-tilul esven, a fehervari kaptalan rnegbizottja Mihilly pap es 8acs iIstvan alvajdai kepviseld eldtt nagysz{ullU tunuval ignzottnk, bogyel6tieik haborrtatlanul birtuk ezen jOsz(lgukat. A kihaltgatott tanuknevei kepviseltek Hunyadmegye akkori ueprajai es tarsadalmlurczulatut is. A szornszed Bar chit r 6 I Barcsay Akos ~s Andras,J{ is-Burcsarol Barcsay Tamas CS Istvan n e ru esc k ; Z a I a s d r 0 IZalasd! Janos, Fe 1pes t e s r 0 1 Felpesthesi Lilsz16. LeustntiusMil tyas ; R a ko s d r 0 I Pethed Andras" Tamils Mihaly, Imre Janos,l\I{lt!u;fi Janos. Barta Miluily. David Ist v{ln. Farkas Junos, BarlaPeter, Farkas Gyorgy, R{lkosdi Ambrus, Boy t h u r r 61 BoythuriGyorgy alispan ~s B. Balint, Pes te s r <5 I Pestesi Zakarias salntenalispan, Chanady Benedek Brtcci us, Zeik Kelemen, Therewk Peter ..Nagy Gyorgy, Boythory Antal. Bodor Benedek es Barnabas, ByroMiltyas. Zerye Ambrus, Ferencz Antal, Lewrynczy Benedek, FeketeFabian cs Ferencz, es Ke rek Ferencz: Dedachrol Deduchy Peter.Itt kozelben keuezek csak a mellekvolgyekbcn valanak. Igy Als6-Arkyr61 Peter kenez, Felscw-Arkyrol Brathya es Janos ke nez,Alnli,sr61 Hercz a Bulk, A Sztrigy \'olgy~r61 Bachi Peter, B a chi1st van (az alvajda kepviselojc) Bat h y z Irnre et Jacobus de eadem,Busorol Johannes et Xicolaus de Rywsor, lovubbil Dionisius Zthrygy,Ma uritius de Zen t h-I m r e h. Z abo llatyus. Demetrius ac Bla-sius de Zen t h g e 0 r g h, Jacobus Bah t y z, Michael et Georgiusde Bat h y z fa 1 w a, Ernericus de Los {\d. Tomparo! resztvettekMichael de T'h 0 m pas ennek Balazs fia , P u j r 61 Stephanus deP w 1y_ S z a c sal r 61 Dan, Kende ac Lupsa de Z:lchchel. Bajesd-rol (Boyes!) Wolk. Szentp~terralvar61 Johannes Karol alter Johannes de pesthyen (rna Pesteny) Petrusai Joannes de Zentpeherfalwap

m~ljd Bwnye de Maczesd es Stephanus Los a d i de Z a z war as.Johdnnes Hat z a k y nnnli nemes szemHyek.

IIlW It'll:' I nz Egn·gy e~ Szt rigy Hh·mgycn mlrulcu iltt a Ilwgy ur-S{lg. illl't<11eg osi foglnl(lSll uvmesi oszt:Uy urnlkodott s csnk nJlll'llckYi>igyon talalkoz unk u delvid ek telepcseit nemesi kl vultsuggulkepvisdo k c n ~ z e k k e I.

Al·Peste. arpaclJlori JIlagJersaga. Alig p(\1' kllometerre 1odubh a terjedclmes es magyar el'~~h'e hllszke Alpestest erjUk. Ai':iHlami iskolu itt is, mint J\cr~szturoll raszoktatjn az elolahosodott.iv adekokat a mngya I' szo ra. Szathmary Gyorgy, a kozs~g szUlottj~is sokat tctt a lakossag vissxumagyarosltasara. Lilsz16 erdely! vajdul:lH:l. ""priJ 16·...in meg hat magyar csalad kozt itel. Bat i z foispannernzetsege [cognutio]. C han a d, Thyborcz. Lorand, J"'lnos aC h e l' k e tia, Peter a S z ere c h flu, Peter Pal Ban· fiat Junos,Tamas flu, Balint es Baas Bork Iiai, Dok, Andras, Lorincz, Gyorgy'tiai, Balint. Pal Zen e flai, Pill ;\[yko c!s Chobo )1 art 0 n fia,Demeter, Mikl6s I gee h fin! Andrus, Domokos a J il nos flai. Far-kas a Pal fia negy evvel a 1II1 a g y tat it r j (l r {\s( utan Istvantcl,a Junk fi{lt61 meg s.. asilrolt kereszturl fOldekert pert indltvan, ahat{trji'tr{ls uz Egregyto] kiindulva igen erdekes magyar dillc5neve-ket orokit meg. Igy Bar III a c It ali t, Mac h k 0 16,. A I m (\ s v i:tBorvigaga. Mindennek rna hire. pora sines s az egyko r gazdagCsanad ivadekai egyszerti, szegeny t'oldmivesek. De a kepviseldvalasztasoknal btiszken va lljak rnagyaroknak magukat.

Pes t e s ternploma ~!\findenszentcknek« vala szentelve slY.[Kun] Laszlo idejeben kitort zavargasokban a bizonyit6 irusokkal.elegett. A mai ref. ternploru nagyjaban a regi alapon all s az itjabbncmzedek szorgalmasan tanulja a magyar nyelvet, melyet meg amagukat rnagyarnak hirdetd reformatus sziil6kb61 is vajmi kevesenbeszelnek. Az egykor f~isp{lni meltosagban diszelgett C han il dnernzetseg ivadekai szegeny Ialusi gazdakkil siUyedtek, mint aSzegedi ~s mas csaladok. Eluprosodott a Balog familia is, meiynekegyik 6se: Balogh [Milte] 166;:)junins l-l.en Dobray Istvan es Peterc.lefeetusa kovetkeateben neki donalt I..esnek e-gesz falut varadiGargoes ~·lihaly ozvegye: Bet hie nAb ig a i I asszonynyal cse-relte cl Pap-Almas [rna Kereszteny-Alnlas] eg~sz faluban, a hatftr·b.an ot illeto minden jussacrt. Alpestesi Balogh Ferencz 15i6·banB~\thory Krist6f portai ko,,·~tf!, Lnszl6 erd~!yi pracfcC!tus kovfldkapit~ny, M(lte 1648·ban hunyadi foisp(\n, lugosi, szijr~nyi ban,1649-ben 11. Rak6c7.Y Gy. portai kovete. Majd Barcsay Akos varadialka.pitilnynya uev~zi. E7. a f~nves 8al0 h faolilia a vln sz:\zac:L

1 u\ t volna, habar pestesi Ralogh csahid lete-

9.t AZ EGnt::GY ALSO VULGYJ.:.

A !ru.nlSlCd Keresztenv-Alrnasra Ke reszturrol mehettink f(·1kenyelmcsebben, s ott most a Szilvasl, Go 1a cs Budn csnlud kcp·vlsell lllt!g a magyarsagot. Fcnnebb Popesd , [ruely hnjdan azo nosIehetctt Pup-Alrnassal] m ajd Ii e r s e c Z, hal osliori telepet es roma i... _-. ,.... ".. .. "I""" l It t"'-, .. ··1' -1-JiOLmnyU( UlllUUIlK. J~Z('n a t"rmct\.t..'ily S l('l(~g gvumoicsnen, szoro-

hen jeleskcdd \·mgyon isfclmchctunk nz Erdoh;Ht'i\ Kts-Muncselbez.E~7.ali fele Szaraz-Almason s u Bezsan h egyen vissszaterhettlnkDevarn is,

A felpestesi volgy. a vizk6zi es szentgyorgyi Makraycsalad osbirtoka. Pestestol nyugatra Tamastelekjelen tektelen kis 1~5zseg rna, a XVIII. szazabhau aPogany csalad (Jozsef) birta, Fcnneb Fcl-Pestesen avizkiizi es szenfgyorgyi l1fa,krfty csalad osi otthonat'talaljuk, a ,Idk az egesz yolgyon fel az Erdohatig akozepkortol kezdve hirtak es birjak a teriilet nagy re-szet, Denacionalis oklevelek Bathorv Kr-istof atirataban....

Makray Laselona! lazhatok. Robert Karoly 1329. leve-Ieben Fel-Pestes neve Nagy-Pestes vala s a szornszedNandor-Valyae OIYl"'Bs-S;ig. Ut6bbi hatarahan oskoritelep, a Patak jobbparti szantokon vekaszamra szed-hetjiik a dendrites ja,spis szilankokat es jellemzo ese-repeket. A nernreg elh unyt Torrnn Zs6fia szaszvarosi,gy(1jtenl(~nyeben lathatjuk a szebh peldanyokat, ~1egfennebh Nandornal a sziklaszoros jobb es bal falabantobb barlaug. Ajobb feldli Ordog-barlangt+luda Zmeuluj)oskori leletei kozt medvecson tok s kiilonosen a skotSZar\HS Cervus meg useros kct nyilvan atalakitus czel-jabol hevitt agancsreszlete gazdagitja Torma Zs. gyuj-temenyet. A Petak volgyen a szernit Erdohat Hunkra

~s Kis Muncselre vezet ftit s ugy folytathatjuk jol fel-szerelve utunkat az Erdmultsagon.

Visszaterve Al-Pestesre az onnan keletrc lathatobiijturi erda Dcalu Carpenics 429 111. arkai szolgultat-j ak azokat c.l csigakovulelekel: korall. tOrzsekct, rue-Iyeker t k iilfGldi t udosok is idelatoga tua k.

.AZ EGltEGY ALSO VuLGY~. 95·

.Az elohihosodott magyarsagr61 ciltalaban. A Vajda-

Hunyadig terjedf also Egregy volgy elolahosodottmagyarsaganak epitkezese es viselete is szernbetuuo, ..~l~"'bs~crct ;~...",1 nl azonnal .\ hazas telket "'S'"OS"ln~UlV'. l,;o U& 1..1& v& U ~, • ..., I.: ~ ..

font sovenykerttes zarja koriil s a palissadszeru hcgycskarozatra kokeuygalyakbol athaghatatlnn ormozatotrakuak f6Jeg Szantohalman, Szent-Andrason. A hoi ahaz az udvarba jutott, ott H bcjaro utczaajt6 is ettiskes vedfalbol nyilik befele, A hazakat regentefabol raktak ossze, iijjabban so\'enybol fonjak s kivfilbeltil kitapasztjak, Legut6bb Hunyadrol salakkoczkatvasarolnak s abbol szilard epiileteket ra knak, A fedelzetszalrna s annak elrendezesebe is nagy ugyesseget ta-misitnak. A modosabbak zsindelvlvel is fednek. Utczara- "" ...nezQ haznnk hornlokzata is van ket szelelo nyilassals ezek kozt olykor a tulajdouos nevevel, Lehetolcgugy helyezik el a hazakat, hogy ax ablakok ala favagy kis viragtiltetveny juthasson. Az oldalt bevezetoajton lepnnk a lakoszobaba, mely nlogott van megegy kisebb szoba s utana rendesen tell konyha kovet-kezik. A hol csak lchet az udvaron kulou konvhat is..,

epitnek.A lakoszobaban az agy tfinik fel egesz a In enye-

zetig halmozott es nern egyszer szepen kihirnzett agy-nemfivel , .melyet utols6ig a haz! asszony gondos keze·allit e15. A parnahaj, agytakaro a kendofel ek mindki vannak himezv e. Az asztal mellett all par szek es egyfakanape ; a falon egy talas fele es a polczos allvany.)16dosabb csaladoknal e161 H diszszobat talaljuk ;kozepen a pitvart, konyhat es hatul a csaladi lako-szobat. Olykor az udvarra telepszik az ifju par eskuzos luizturtast folvtatnak ...

A Ierfiak szurke durocz kelrneje is huzi keszituteuy.Hazilug l{(~szfll a hocskor is, m cly et iumcpeken cslzmavalt fel. Csuk u kalupot es bori)\'et veszik a labbelih ezvalo borrel. A nok ruhazatu haztlng kesziilo szottes ;de legutobn a morvaorszagi utanzatok is terjednek.

Fej tartasu k, kezefogasu k, maganelet uk, IIIun kassa-guk, sot arczkifejezesuk is hatarozottun kQ1onoozik azInkabb szoke olahokeiol, hnbar a bubonat es luiz!szokasokat teljen atvettek, A gyerrnek nevekbe szintennagy az elteres. Leginkubh nnir magyarul is beszelneks bilszkeu emlcgetik ncuiesi szarmazasukut.

VI.

Vajda-Hunyad es kornyeke.

A hunyadi v'r es a Hunyadi csalad. Al-Pestesrdla magyarosdi domb szelen eldre hatolva egyszerreelenkbe tfinik Hunyad fenyes var alaku,

Hunyad nev 1265. tfinik fel eloszor mikor is Ceba"hungodi foesperes" a gyulafehervari kaptalan tagjai-val Gyu la fiai altal a doboka varrnegyei Poly an bir-toknak sogorukra Ivltnra ruhaztutasat igazoljak.126i-ben ~ IV. Bela partiito fia a hunyadi varnagytolgyors segelyt ker. A hunyadi varispanok. mikent adevaiak egyuttal foispansagot is viseltek. A hunyadiuradalom HZ Erdohat nevii erdds videk deli felereterjedt ki s az Egyregy volgye kepeze valaszto hataratHatszeg kis varjoszag fele.·,·

A var rornai ala pon epG.lhetett, rninthogy a romaiUt az Egregy volgyen Szeut-Andrastol szinten ideIranyul es Teleken, Gya,laron iguzolhatjuk a rornaiakbanyaszatat. E vasbanyaszat piacza es kozpoutjakentviragzott fel Hunyad, melyet I~03-ben Hunyadi atyjaVajk kiralyi katona (miles regius) Dyert. erdemelert

Zsigrnond kiralytol. V£jk 0 szornszedos Zalasdi Mik-Iossal s annak Laszlo es Musan flvereivel oly rosszel!eft1!f!i:ft3ftghan elt, hegy Nft8ftstll Ltis!la eFc:ielyi.alvajda- 1414. julius I-en Szent Imre-rol "egregiO_.:viro

9M V.AJDA-Ht.J~l·AD ts KORX\·}.:KE.

Wa,yk militi de Hun~a,d'~_intezett levelbcn megneve-zeltek sanyargahlsat6reJtilt\'a az okzott karok meg-teritesere utasitja. Alig felszazaddal elebb 1360·bnn azEgregy forrasainal Musina, fiai Stoyan cs Bolyen,valnmint Balata, Bny, Surs es Nan Kosta unokai ahatszegi var kcruletenen mint telepitok tlintek fel aHunyadi atyafisagbol s 140-t-bcn Dernsusba iktatjakbe ugyanezt a Mus ina vagy Mursina csnladot, melybolHuyudi Janos auyja is sza rrnazott. IIyen forman acsalad atyaflsaga Hunyad es Ha tszeg varbirtok oknagyobb reszet Hunyadvarrncgye nyugati felet birtaakkor a Vaskaput61 fel a Marosig Hunyadi Janos avarat koranak legszebb legstylszertibb epitrnenyeveemele. A diszterem piros rnarvrinyoszlopui egyikenmaig olvashatok a felava tasi sorok. Hoc opus fecitfier[i] mag (mlllcus d[omi]n[us Joha mes Hunyad RegniHuugarjtae] Gub[e]r[n]a[t]or A[nnoJ djomini] MCCCCLll

A ket sor piros marvanyoszloppal elosztott lovag-terem restauralva von, S majolico padlojaban es ,t:boltivezeten a Hunyadi, Szilagyi czlmerek diszlenek.Az erneleti resz meg ugy van, mint 1850·ben az absolutkormany Bcarnteresnek Izlestelensege szobakka ala-kitva osszc-vis~za rongalta a regi kiralyok, fejedelrnekfrecis kepeivel diszitett falakat. .

Hunyadi Janos vrira erkelyeivel a Zalusd konyokl6foepiiletbol allott. Szern ben epitette a kapolnat s avaros felol delrdl a sziklaba vagatta a vedo sanczotmelyen felvono hid vezetett at. Nyugatra a vegsoeldretolt Nyebojzzo, torony egeszite ki az 0 epitkezesetmelytol felfele a Szent-Peter hegyre terjedhetet adiszker; hova Snrrnizegethusabol (Varhely) Miciabol(M.-Nemeti- Veczel) romai feliratos koveket es szobrokuthozatott. Hunyadi Janos 1456-ban V. Lasz16t61 uj ado-manyt eszkozolt ki a yarra es varosra melyet mar1445-ben "civita.s nostra ~~nak emlegctett. Nehez har-czainak pihend .otthonaul szanta Hunyad varat, (5 kiHunyadmegyei rokonaivrrl, fegyvertarsnival oszta meg.legszivesebben ororneit, mert azok segitek legfeuye-sebb diadalaihoz is, Laszlo es Matyas fiat itt tanitgatakoranak egyik legjelesebb egyhazi embere : Szenosek iGergely vielicskai ple han us es Ulaszlo gyontatoja.

'",AJDA-HUNYAD ES J\Ur.~;l"tKE.

"Ttt trevettetek rteerrde tne11ytiket a 10 eves Cill@y Er-zsebetet, kit 1451·ben Br.mkovics Gyorgy despotakihekfilesfik [elcul !\iatyas jegyesekent engcdett tIunyadiudvnraba : de a ki nlt~g gyermekeveiben elhalhlozvan,a varon kivtil (tan a Szf-Peter hegyen) helyez tetett.orok nyugulomra.

Hunyadi ~1atY~lsa kupubastyatol keletr e yon uloroyid szarnyal egeszite ki aty]a fenycs varlakut, sbar nem vonzodott a sziiloi otthonhoz : azert JacobusHwthrnann et Benedictis Rad6 a maguk es 111asHunyadon lakozo racz es olah hivenek (uc aliorurnfidelum nostrorum Rascianorum et Volaehorumscilicel jobbagionum) abbeli emlekeztetesere, hogyboldogult flvere Laszlo nekik kapolnat igert : valobanmeg epittete azt a ternplomot, mely most a gorogkntholikusoke.

Corvin Janost nagyon tavol tartottak a csaladellen tamasztott perek : de ozvegye Frangepen Beutxrisztnten kegyeibe reszcsite ezl a templomot s 1516. april:24-en Szokoli Peter gOt... kel. olah papot espercsseneveze ki. Beatrix 1113.Sodik ferje Bradenburgi Gyorgy·orgr6f 1526. majus 22-en ertesiti Szeutimrey LitcratusAndras es Bekws Janos hunyadi varnagyokat, hogySzokoli Petcrt erdemeiert hunyadmegyei olah papokIgazi protopopajava nevezi ki. Majd Enyingi 'forokBalint a .tonkrejutott orgr6ft6l mcgveszi Hunyadot es11. Lajos altal maga t megerfisi tteti benne. 'forokBalint Ferdinandhoz partolvau, Zapolyu 15;~4-bcn CzibakIrnrenek adornanyozta Hunyadot ; de Torok ujbol'u]bol vissza terven, mar 1535-ben ism e t megnyeriHunyadot is. Torok Balint torOk fogsagaval fla Janosboszut eskudt atyja szeuvedeseiert e, epcn halalaesztendejchen : 1550. november kurfll Klia ssim budaivasa altnl Erdelybe vezctett haduk elocsapatat BarcsayGaspar segitsegevel megtamadva, Feru agat 200 Iovas-.sal felkonczola. Enyingi Torok Janos Hunyudmegyefoisp{\nja es oeese Istvan is eszkozoltek itt olahesperesi kinevezest s 1582. augusztus 12-en Moisenolah papot protopopava azzul nevczzik ki: hogy aTotseeren elvezzc 111indazon cluj okat lui k et elodeielveztck. ,.

100

Bocskay Istvan a szerencsi gyiilesen 1605-benTorok Istvant notaztatvan, Bethlen Gabor lett Hunyadurava, ki mar s 12 ezer frl zalogot udott vala arru. Anotaztutott Torok Istvan novcr e, Katelin kerescreBsthori Gabor Enyeddel cscrelte ki 1612. majus 26-{1l1Hunyadot. De Torok Katalin nernsokara meghalvun,ismet Bethlen k ezere jutolt a Val' is. Bethlen GaborHunyadi Janos lovagvaraval parhuzamos szarnyatepittetett s annak emelcti reszevel u kapolna boltivetizlestelenul megtorpittete. Az igy kicgesz itett varatBethlen Gabor 162U. murczius :1-un testvere flanak,Istvannak ajandekozta, de oly feltetel alatt, hogy ha-hila eseten Peter flvere s ennek halala val notestvere,Katalln (Zolyorni Davidne), esctleg Anna (GyulafySamuelne) orok6ljek. BethJen istvan hulahival 1633-banenyingi Torok Katalin rokonsaga eredrueuytelenul pro-balta ervenyesiteni joguit s Bethlen ozvegye Szechy~Iaria (a kesobhi murenvi VenUS) jutott Hunyad bir-tokaba. A kovetkezo 1634-ben azonban errol IemondottBethlen Peter javriru, kinek halalaval (1646.) ozvegye~Ilyeshazi Kata, lO-l9-ben Zolyorni Deividne, BethleuKatalin nverte Hunvadot.

w '"Zolyomi David a varudvar nyugati reszet epittete

be, a Bethlcn-szarnyat Hunyadi Janoseval osszekotve~ugy, hogy az egesz epulet cornplexe attol fogva negy-szogge alukult. Zolyomine ulan fia, Miklos es leanya,Pereuyine megosztoztak, miutan Zolyomi Miklos esnovere leanya l\lariu, Burkoczl Sandorne 1666 februa r3-an kolcsunos orokosoliesben egyeztek meg, ThokolyIstvan, mint a ki Bethlen Istvan Anna novere, Gyulallneleanyat birta felesegul, 1667-ben Barkoczy Sandorne-t61 (Zolyomi Krisztiha) Hunyadvar fele reszet lllyevaraert elcserelte azzal a kikotessel : hogy Zolyom ihalalaval a masik fele reszt is orok5lhesse. ZOlYOll1 iMiklos azonban fejedelernseget keresendo, a portaraszokven, 1670 marczius 3-an notaztatott s a var felereszet ApatTy 1673 junius 16-an fianak, Imrenek s Ka ta,Maria, Eva ndvereinek adomanyozta, Thok5ly Imretazonban csakharnar C1 ranuba fou·a A aff Mihaldgy:Iiogy alig mene iilhet az e fogatasara kikii otthadai elol Facset fele a temesvari torok pasahoz,

101

Ilyenfornnin 1685. ok tober 2-l-Cll birtokai lefoglal-tatviin, Hunyadvarat a fejcdclem flu, II. Apaffy Mihalynyerte, ki ellen Thokoly noveret igcnyt jclentven be,II. Apaffy a huznvona kikertilesecrt zalogba vetteHunyadot s 1696. julius 25-en 14 evre ismet meguji-totta a zalogot. Apaffy 1/~. februar I-en Becsbenmeghalvan, neje (arva) gr of Bethlen Kata, (a kit ittherczegnenek ernlegetnek az egykori ira tok) lett a vartulajdonosnoje 5 1725·ben az 0 halalaval a kir. kincstarnyerte azt ismet vissza, hasztalan uj itvan meg TorokKata ivadekai : 3Z Inczediek jogigenytlket azon a czi-men, hogy Pethlen Gabor annak idejen 12 czer frt.zalog fejeben bi rta a va ra t es u rndalrna t. .A kincstar itisztek szerneben elveszite a var jelcntoseget s azoic akiilso birtokok ertekesitesevel torodd\'e, a VaT gyorspusztulasnak indult. li84-ben ugyan a nemessegnekmcnhelyul szolgalhatott , de 1786-ban megyei segitseg-gel hozhatta teto aIt'l osdolui Bogozi Adam uradalmiuradalmi fiscalis. 181i-ben I. Ferencz nejevel tctterdelyi korutjaban megkedvelven. a szep var helyre-allitasara 30 ezer frtot engedelyezett. Az ebbol kitata-rozott helyisegeket a hunyadi administratio, vagyisuradalrni tisztseg foglalt el, s a kapu aljan vasruktarakdisztelenkedtek. S alig helyezkedett el a szentelt falakkozott, villarn csapott a kapolnaba s ujb61 kelle kez-deni a hazaflas gyujtest. Lengyel Istvan banyaigazgato1823-ban bar Miske Jozsef orszagos kincstari iguzga-toval gytijtest inditvan, 1827-re a kapolnat es varatujbol lrelyrealllttatak. 1848,1.t9·ben Bern J6zsef es PetoflSandor is meglatogatak rovid idore Hunyadi Janosvarlakat, 1850-tol a [aras! hivatal telepedett bele : alovagtermet eltorpitett szobakra daraboltak s 1854.april 13-an ejjel Dornbrady jarasi fonok goudatlan-sagabol a kapu bristya mellctt tfiz utven ki, az olygyorsan harapozott tova, hogy lakhatatlan roruma'h."",,'ynC''?t~ 11 dicse varlakot ("'C'-:.11' 18~7_biIPn iuttatott.&""" ..... &.1...,.., ..." ~, \..0&&'-' V ."",&£4& ~" ..... ~tJ"& •.. u. ......... .,_ .... _ ._

400 frt 30 krt a legszuksegesebb javittatasokra a szehenihelytartosag. 1861-ben dr. Aranyi Lajos budapestiegyetem i tanar karolta fei a 111ar- nuir vegenyeszetrekarhoztafotf nelllzeu ereklye Ugyl!t. ArAliyl Lajosmindenekelott a var tortenetet irta 111eg s hirlapi

102 VAJDA-HUNYAD is K5a~YtKE.

aglt~tlr>l~val nz alkotnHinyoss~g heJyredllit11sa ut~'nakkora erdeklodest tudott kcltcni, hogy orszagoskoltsegen meg is kezdet tek a var stylszerii felepiteset.Schultz Ferencz rnflenitesz. ki mazasabb arnbitiovalvezette a rnunkalatokat elhalalozvun, utodai tervszerullen·iil vegeztek u rombolast es restauralast ugyhogy270 ezcr frt felaldozas daczrira egy resz sem valuhelyreallitva, mikor 18R()-ban Trefort Agost cultus-miniszter mfiernlek gyarnint tarczaja csek ely dotatio-jabol evl 4- 5000 frttal megkezdete a Hunyadi Janoses Matyas tractusok rcndszeresebb restauraltatasat Acultusministerurn akkori mflemleki referense HegedusCandid [,..ajos nagy buzgosaggal karolta fel Hunyadvariigyet. 0 magn tanulmanyutra indult Delfruncziu-orszagba, keresve a var epiteszctnek mintait s a kaderniaifelolvasasul szanta volt a var mtltortencti meltatasat.Ko~bejott halaln e szep tcrveket iueghiusita. Akko rdr. A ranyi Lajos Hunyadrnegyeben es Devan pro-balta biztositni a V3r jo\'ojet. Az 1880-b~n kcletkezetthunyadmegyei torteneltni regeszeti tarsulat gytilcsei reIejarogatva, annak vczerembercit s foleg grof'Kuun Gezatarsulati elnokot probaltn kedvencz eszrnejenek meg-nyerni. Sok r~radoz{lsaiyal sikeriilt is a Vereskereszt-Egylet rninlajaru szervezett H unyadvar egyesuletctmegalkotni azzu I a czelza t ta 1: h ogy orszagos gyti] tes trendezve a var stylszerf hclyrcallitasat cs fcnntartasatmaga a tarsadalom biztositsa. A lelkesedcs tfize Ielis lobbant ahbnn a sziik korbcn, a hol Hunyudi Janosnevenek varazsa lll(~g hatni tud; de a kozpontnakBudapestre helyczesevel n vart erdeklodes kimuradvun ,Aranyi halalaval vcgkep elaludt [I jobb sorsra erderneskczdemenyezes s az elsa gyGjtes maradvanyait haroNylLl'Y Jenfi elnok a hunyadrnegyei tortcneltni rege-szeti tarsulatnak szolgalturtu at.

·Trefort r."s utodai el~bb gr. Kbuen Istvan, majdMuller Istvan, Jegutobb+Sztchlo mtiepiteszek utjanevrfil-evre jol Ielhasznaltak az orszaggyti'esi dotatiot,ugyhogy a lovagterern foldszinti resze Hunyadi i\laty{\stractusa nagy reszevel helyre van allitva.

Erdekes megtudnunk, mind ~'ilClpothan vette a tHunyadot 16Sl-ben Thokoly Imre ? "A varos fcloli

VAJDA-HUNYAD ES KORNyEKF.. 103

r~sz retso erneleteben ·Y-ngy palota vagy enedlo} egyikvegeben zeneszek szamara hely, a huzoga.·nJ· nevtihaz, mely urhazanak is hivatott, melybol az asszonyhazaba rejtett folyoso vezetett, s rnely hazak elottkivtll erkely vonult. Aranyos haz, himes torouy,baratok hUZ3. A dobolo hastyaban ket rezdob. Mellettea m unitios bastya, benne taraezkok. A Nyeboyszabastya, melybe hosszii folyoso vezetett, felvon6 ajtovalvolt ellatva. Emelete leven, benne meg ezen idoben islopor es agyugolyok, aprobb nagyobb lofegyverek,taraczkok, es R unyadi korbel nyilak. A var beveteleesetere utolso oltalomhelvnek keszult, A varnak k1ilso·kofal palantja is volt uzon idfiben, ruely a hidon ki viilvonult el, negy szegleten negy emeletes bastyaval.(Ez a mai elovar vagyis Huszarvar.j A hidfdnel megallottak a felvonohid oszlopai, s a hid egy betevf es.egy felvono kapura vezelett. (Ennek szerkezete mostis latszik.) A kapu bastya (hol rna is bejarunk) reszbenorhely horton, vala. Balfelol a kinz6 bastya. Az orszag-haz akkor gabonas tobb reszre felosztva. Az elottsiitohaz leven, fala be volt feketulve. A tobbi oldalfoldszintjet konyha, kulcsar, udvarbiro, szamtarto eskapitanyok haza foglalta el. E szobak alatt pinczek ;az orszaghaz alatt, mint tudni akarjak, hajdan kasza-tomlocz. A kapolna predikalo szeken szonyeg, azurak es uri asszonyok szeke harom-harom szernelyre,ferflak, leanyasszonyok szeke mind megvolt ; de marvesrekterns k hasznaltatott, valarnint a mellette levokis sekrestye is.

Az emeletben az erkely akkor hat reszre voltosztva. A hagyomany szerint Hunyadi Laszlo a maso-dik erkelyen szuletett. Ezen erkelyek egyikebol az tir,e.gy masikabol az asszony hazaba nyilt az ajt6, melylakreszek egy ebedlovel egyiitt az orszaghaz fole voltakepitve ; ugy a praefectusok haza is, melynek szintenegy erkely jutott. Tovabb volt a poharnokok, nernetekhaza. A Nyebojsza Iele volt a Fejerhastya, bennetaraczkagyuk. "

Hunyad bastyairol, vagy az erkelyszobak ahlaka i-bol gyonyorli kilatast nyertink a kornyekre, az alattunkelteriilo varosra, valarnint a hatalmasan fejlooo vas-

104

gyari telepre, mely mellott az odon zardabau Capistr.inrendtarsai szolgaljak a hitel. A varos tobbi ternplomai-hal flgyelemre melto HZ, melyct Matyas, Lc1sz16 flverefogada hun fcje ~CJl cpittetctt s mely most a gorecatholicusoke. Erdekcs berendezese is meltova tcszia megtckiutesr e . A ref tell) plorn Beth len Gabor ideje-hoI szarrnazik. A r egi udvarhazak koziil Bcncdi ktyJozsefnel szep gyujtcmcnyt lathatunk a Szent Peterhazrol kiasott s egyk or kctsegtelentil Hunyadi Janosaltal osszegyuj loU rornui k Ovekbdl. Hunyad elenkforgalrnu kozpqnt, ipartesttlletebfil tobb n tejedelmekidejebol ered. Allami iskolujn kivalo es nepes,

Hunyadi JCIllOS utan teluit csakharuar elhanyutlotta var dicsosege is s az ut6dok izlestelen tolda lekokmellett a rernek lovagterrnet s kapolnat sem atallottakprolan czelokra husznalni.

Ma mar legalabb ez a muvesz ilcg utolerhetetlentilszep reszlet helyre van ullit va s ha nern valosulhutis meg Arany] ohajtasa, hogy ismet kiralyi varlakkentpornpazzek Hunyad, azert H huzallas kegyelet vulodizarandok hely ekent latogutjak azt az orszag legtavolnbbireszeibdl is, szintc onkcnytelenul ismetelve Kuz inczyFerencz cmleksorait :

Szirt rcndithetlen , mint karja es kcble rakodnnkXagy mint 0, nagy mint tarsal, mint Ila nagy:HoI ~..an urad? hoi van Mi'ltyasa'? hova leve L{\szI6 ?

A hunyadi vasgyar. Hunynd masik ncvezetessegetaz arias arunyokban fejlodo vasgyar, az olvasztomtivek s a var hidjarol is kenyclmesen attekinthetdhatalmas gyartelep alkotjak, Vajda-H unyadon 1882-bcnkezdtek az elso olvaszt6t epiteni s 1884-ben az elsa,1885-ben a masodik olvaszt6 jott mtikodesbe s midfin"l (1" f'Hn ltAl.r k iserl oto; '" h "11"0 Iii "OS t- 1·.,'1n /(S..(110.&4. •• &&V&&.a ... " .....• -.1 ..• """''''. " ........ JW\'&& ~4.A a'\, ~'-4&&" t:t)"'''

fenyesen beigazoltak 1883-ban Baross Gabor es Wekerleminiszterek a helyszinen folytatott tanacskozasokaJapJ·)g a BaFFRQQik eIJ}BsiJi:9t is IfttlHktihft vettek s1891·ben HZ is atadatott a hasznalatnuk. 1895 ben egy

YAJ).).\.-.ttV~YA1J ~:) KUU~YtK.l::. 105

meg nagyobh 20 111. magas s 400'000 grrn.vnyi evi ter-me lesre szant kohot epitettek meg s Lukacs LaszloIII inisztcr gondossagabol a gyar azota kulon iparvas-uttul rendelkczik Gyalartg :"

Az elsd harem olvnsztqhol kett6t fuszennel taplal-nak, egyet faszcn es morvaosztrnui kokszszal. A k etclso sotetszurke Besszerner nyers vasut ad ; az ut6bbifeher vugy felcs nycrs vasa 1. 1\'1indha rom k oho osszevan kf>tve a kotelpalyu vaskd allomassnl es szenpaj-takkal s 3 orank int 50 gr.-nyi vascseszehe csapoljuka nyers vasat, mely osztalyozas utan a Martin koh oba,vugy a tavoli fluornltokba indittatik. A tcrmcles or iasiernelkedeset ez a par adut illustralhutja :

nyers vus gr. onlott vas188-1 4i'504 98i1890 304'380 68871895 493'936 12'0931898 ~03'Oi5 8'304

Az ont6lt vas inkabb sajat szuksegletre szolgal.A ~ Martin kerneuczet regenerativ futik s a rege-

neratorokat teglaracs valasztju el. A generatorok sikes lcpcsos kettos rucscsal birnak s zart ttizhelyuk alaKdrting gozsugar fuv6 h aj tju a gozt. ~1inden perez-uel ot-6t generator mfikodik. .

A kiserletezesul szolgalo Besszemerezesre 2 Idsconverter' szolgal egy kiilon kis Bessemer fuvogeppel.Az onto c~satorna hosszaban 100 gr. emelo kcpessegnlOC01110tiv gozdaru eszkozli az onlo mintak elhelycz e-set es az ingotok kierneleset

A Martin koh6 es a Ids Bcssernerin gepezete it,proba porolyet es hydruuli keszulek ei t ket Steinrnullergozkazan szolgalja. A vasko, uieszadalek es kohotiizelo anyag Ielszalitasa gozerovel tortenik. A koz-..,."., .. :I",c "..1........"" .." ... torckgaz ...l. '-',(_" ..., 1~ ...... ~..,.....nsp'JJJ '"UU5 ~J ,\. ~'- \.'- '" L. \.VJ VI'\ ,'L,' I\. 11".1 VlU ~v .IU. &U~o"

6 m. atnlcrojii Whitwell Iele lephevitct ftitnek, mclyekegesztermenyeit 60 111. magas lemez kemeny vezeti el.Anna 0lvaszt6 reIn itasara ea - (j organ 'ar6 fekvo

o rnpor en l' ergozgep van egy u on epu e e e le-lyezve, mely perc.zenkint 20-60-at fordul.

106 ".!JDA-HUNYAD ES At)Jn~YEKE.

A Hunyad kornyeki osmagyar teJepek. Rakosd esHosdat, Vc-Hunyaddal mcjdnem osszenott mar Rekosd,melynek magyarsaga ep tigy osi elfoglalasii (Pethew,Cztntny, Nagy stb. csaladok), mint nz alig par k ilorn.delebbre szomszedos Hasdsd, Hosdet, hol 1333-banMartinus hunyadi fdispan elott az osi ot nemzetsegu. nl. Gyorgy a Bore fia, Imr e Matyas Peter a Simonflai, Istvan es Janos a Janos flai, Miklos es Ja bab aSimon flai, Michel es Miklos Istvan fiai megosztoztak.Az otnyilu hatar beosztas js napjainkig tartotta magat.Mint osi megszallasti bil4okb61 1-112. Nadasi Laszloerdelyi alvajda itelete szefint csupan a fegyverhordozoflagat Illette az orokosodes. 1366-beli osztalylevelbenAranyalma hegy, Kis Haraszt, Nagy-Haraszt hegynevek (1113 Havasnak tudjak), a Hollospatuka, Vizesag

VAJD~-HUNYAD is KORNyERE. 107

szep lnngyar nevel; vaRRak Au~sQrokilve. A ' l':aausynevu diilot rna Kizidnek hivjak.

Az osi nernzetsegbol az Antalffy vala legelterjcd-tcbb a DC .. A'h:tl no SnoR1 n n"""'l"P.o.S0(1 alakult " harm adik~ uu, LJ ...\,..ruv.& U " .. ..., ... "', ... ~", ... ..,o ...., .. A... U A....... ok • \0.

nernzedeknel. Most is eHS csaladok Galfy, Vitez, Pcti,Dali, Benke, kesobblek a Bikfalvi, Sztisz, Virag, Bnkcsi,a Nagy csalad Biharbol szarrnazott be, Bathory Kristof1577. levele szcrint. Az 1366. beli Oliverbol Elibercsalad lett. Ugyanott szerepel Michael, dictus Fekethe,Johannes dictus Eles Nicolaus filius Vejcu .. A Hosdaticsalad is kihalt. Rakos es Hosdat a ref. egyhazhoztartoznak, az alkotrnanyos aera eldtt is magyar isko-lakat tartottak.

Hunyadt61 felorara Bujtur hajdan Bothur, melyneknernesseget Laszlo mesler, Miklos fla, Deva varnagyaes foispan 1295. april 19-en megosztoztata. Ut6bb aKaran-Sehesbol bernenekult Ivuly csalad "ala ottbirtokos; de HZ is kihalt. Bustur felett erdekes esgazdag csiga telep (harrnadkor).

Hunyadrol az Egregy volgyen AIso- Felso- Telekre,onnan a Runk v61gyen Govasdiara. V...Hunyadr61 azEgregy sziklacsatornajaban syringa, kfiris es soska-bokrokkal (Berber! vulgaris) gyeren leplezgel ctt mesz-szirtek alatt vezet az lit Also- Telekre. A helyseg elotta Kalani tarsulat banyavasutja hidalja at az utat sHunyad .varos erdejeben fejtik a vasko egy reszet.A nagyobb banyajuk tul az Egregyen lathato, erdekeskulfejteseivel melto a flgyelernre. Innen a HosdatNadasd kozti hegyeken vezet az iparvasut at PusztaKalan koh6ihoz. A munkas telep Felsd Telekig terjeds ott a Runk vize melle kanyarodunk nyugatra ; miga jare:lsi lit Csolnakos, Cserva, Kira lybrinya, Topliczafele halad .. Utobhinal tS38-.jg szinten vasolvaszto kobo.

108

mtik o d ott. Kiriilybfinyun felul az Egregy volgye mindszukebhre szorul, ugy hogy Dobokatol, hoi nyuga t rnkell kanyaroduunk, az lit clhagyja del fcle HZ Egregymentet s Hosdo kikcrulesevel egyenescn Also-Nyircs-falvara vezct : a hcgyoldalon Also-Nyiresfalvanal cgyesulaz Egregy ket agu. A fOi.lg u Ruszkara vezet Felso-Nyiresfulvan : a mcllek ag Lunka Csernivel deluyu-gatra \'~zet.

lB82-bcn a vusolvasztas V.-Hunvaura. Hunvadi Janos vur-kastelya aU\ helyeztetett at s a vasercz sziH1it~ls{\r; a ....olgyek felt itsodronypalya rendeztetett be, oly forman hogy a Gyalurtol Vnjdn-Hunyad fele esd szakasz csak vaserczet szulit ; mig Gynhirtol YuduDobrlig terjedd szakaszon a Gr6f Lonyay ~s ki ncstarl erddkbentermelt faszenet sznlitjnk V--Hunvadra. A vajdahu nyadi olvasztokoh6k kettovcl vcttek kez dettiket 1882-84, s azok, szam a 1895-bemar negyre emelkedct t s ezzel az erczfejtes is orii'\s aranyokatnyert, ugyhogy az 1881 beli 83'53:1 grm.vrol 1890-ig 911"924 grm.-189~ig (H 4·ik kohoes Kerpely Antal alta rna megnyitasaig) 1'114'61:>,grm. es 18U8·ra mar 2'067'0.14 grrn. emelkedett a terrneles.

A govasdiui nagy olvaszto epit~se 1806-1'310 tartott es 1824-igfelvultva miik6uott a to plicznl olvusztoval. Akkor a hOlz{\ferhetc-scg nchezsegei miatt s mert szUrkc nyersvasat flnomitasra alkal-mutlannak talaltak, beszuntettek Govusdiat. 1837. junuar 11. atopliczai olvaszto lc~g~s~vel ujb61 ide hclyezkcdctt at a vasterrne-les sulypontja s 1838 no vernberetol Iniikodik itt a nagy olvaszto.Most adagonklnt 6·-700 kgr. vasko, 12 kl. faszen kerUI az olvasztobas 24 orunklnt atlag 80 adag jiu le s 230 grrn. nyersvasat tcrrnelriek.Ha ez sztirke es ont~sre nlkalmas, ugy a nagy olvasztobol rogtonIel is hasznul] •."lk; kUlonhen egy kupola keme nczebe helyezik.A nyersvasat V.-Hunyadru sz{\litj;'lk a Martin kohoba vagy vasutonelszul itjak a vasfinomttokba (1\udzslr. Zolyom-B rezo).

A govasdlal olvaszto mellen van cgy turbina telep, melynekvizrnfiv i ere]e vil 'amos encrgiuv ...l valtoztatva ferm Gyuluronbunyafurast vilagitasrn es szulliti\si czelokra szolgul.

Fclso-Tclcktol a Ruukpatak vadregenyes sairt-szorosaba hatolunk nyugat fele, PJotzkabanyan feliil,valtozatos Kiliiyargfisol,kal vezet a banynkincshir altaIgondozott l O k ilom. hosszusagu lit Govasdiarn. I{ozbcll

VAJDA-HC~l' AD I::S IU)ltNyEKl::. 109

a delre elmnradott Ploczkabanyat a nadragi vasipar-tarsnlat nnivelteti. Govasdian, a runk vize altal hajtottvasharuorokat mtikodtettek a Iegujabb idokig s a felsdveget Kasznbauyanak is nevgztck. ~la altiszti es munkusIakasok toltik ki a sziik ;olgyct, hoI oriasi diofakterebelyes lornbsatora alutf hiisfil az apro nepseg s avedett volgyhajlasokban zolde15 kertek kozfil szintehivogutolag villannak cle a jol gondozott csinosIakusok.

Nagy varos kozeleben keresett nyaralo lehetneGovasdia, melynek huset, szepseget, most a munkabanverejtekezo lukossag alig is erzl. Fogadoja rovldebbtartozkodasr a alkalmas. A volt Igazgatosagi Jakassal~tellenben egy sziklafokra epitettek templornukat, melyutmutatonk fel Gya,hirra, hol a vaskovet fejtik. Elebhazonban a Hunk vize mellett par kilom. fennchbLiuipertig setaluuk a nagy olvasztohoz.

A govasdiai koh6t61 fel Gyahirra. 1882-ig ez akoho kepcze a hunyndi vasipar alapjut, honnan 260m. magusabban tahilj uk a gyaluri vashegyet. RegenteIohaton szalitottak le a vuserczet, majd tengelyen tor-tent a szalitas s 1859-ben becsi mazsankent egy Iuvar5·2 krr61 15 krra ernelkedven, a kincstar a Retyisorevolgybe 600 Ill. hosszu alagutat nyittatott. 1866-raelkeszulven az alugut, attol ,gO 111. hosszu vasuttalvittek odabb a gurit6ig az erczet s 146 111. Ieguritva,a Retyisora volgybcl mar csak 4 krn. kelle fuvurozniuz Olvaszto kohoig. Az olvaszto Iizem fokozodasaval.ez a fuvarozas is III 'nd k oltsegesebbe valvan, 1871-rea retyisorai volgyhol ujabb vasutat epitettek a hegy-oldalaban a nadragi volgyig s ott leguritva az erczet~gyefteSefl (\ If8A9b.QiI jntgttav l~Ji-bilP .__it gnriL6khelyebe a retyisorai volgynel 260 m., a nndragi vci]gyn~T

110 VAJDA-HUNYAD ES KORNyEKE.

14Q. m .. sik.!ol epite'ttek, utobbihoz helyezven mar elebba ket vizzel hajtott erczzuzo gepet is. 1890. oktobere-t51 mar vasiit eszkozli a szallitast a retyisorai volgytolHunyadra. Az erdekes vasiit 270.'0 emelkedessel halnda Kaczanas hegyig, rnelyet 800 In. alaguttnl atfutvabelejt Govasdiaig, s onnan felkanyarog Retyisorara,honnan sikloval s villanyos vasuttal erj uk el a gyalarierczhegyseget. Jutalmazo kirandulas !

A Ruska-Pojana kcleti lejtoin Telek, Ploczka,Ruda, Alun, Szohodol es Vudu Dobri hatar ain cgeszBuskiczaig kovethetjuk a vaskotelepeket. Leghatalrna-sabb a gyalarr, mely csillrimpala es meszko k6ze agyalvatulnyomolag berne vaskobdl all s igeu nlar endeltentalalni apro szemcsejfi vascsillamot es kisebb feszkek-ben voros vs.skovet. Kozbe mesz es ankoit retegekvaltnkoznak a vaskovel.

Osidoktol miveles alatt all a gyalarl vastelep s aporhany6s vaserczben ki va] t a probb iiregeket a felszinhorpadasai kulsoleg is jelzik S a mostani kulrni veletekbelyenkint feltarjak. Eszkozoket csontvazakat is talalniezekben.il.asd Hunyadrn.tfirt. tarsulat devai nnizeumat.)Egyik vajasban romai rnecses fordult ele OPT ATIbelyeggel s ezt most Kerpely Antal nyug. rniuiszterttanacsos birja.

A ban~'a regi mivelesi m6dja tovabb tartott a 16porrobbantas-nak a XYII. szazadban tortent fcitala.lasaig. Hunyadi Janos idejebenyiragz6 banyarni veles folyt itt s a hunyadi uradalom jelentc5segetepen az k~peze. ApafJy Mihaly 16.8:> majus t-en Barcsay Abraham-nak megengedte, hogy zalasdi v~lulmorahoz a kincstar banyaibolszedesse a vaskovet. Ezen jogosu..!tsag a Bantry, majd a gr6f Csakycsaladra jutott {It s 1876·ban a kincstar rnegvaltotta. ~'fost 13 bariyn-telekkel rendelkezik itt a magyar {lUam s abb61 ~-ot a fobanyap

3-at a Mihalybanya tar tel.A regiek a vaskdreteget fedo mesz ~~ p~l~retpgpk k07.~ hatolva

fedeztek csekely erc7.s7.tik~l~gletiikE"t. Igy allottak ele a latogutok

111

a'lMJ m8811amuJt 41'1". "'.8-U, •• lh' Ir.z Itliil,61" R'a:ff'.e IlRt) 18QI magas ~s 30-34 01 hosszu vala s a Polczer tireg 35-40 01hosszusag mellett 10 01 rnagas. Ezen Uregek mind veszelyesebbevalvan, fel kelle azokkal hagyni s 18G3·ban 6 szirtre osztva kti Ifej-teshez fogtak. Uss7.esen 9200 munkas foglalkozik itt s a herendezes1gen tanusagos. Fenn a hegyen restoleg nez ki ;l tiszti telep, azill. iskola s a iiG m. magassagbol megragad6 korkepet elvezhetiinkfc51eg del es kelet meg ~szak reI~.

Gyalarr61 a sodronypalya ment6n Vadu-Dobriras a Ruszka-Pojanara. Gyalaron a banyasztelep ven-degloje eleg tisztesseges ellatast nyujt , clolegesmegkeresesre nagyobb tarsasagot is elszallasolhat.Gyalarrol a hcgyelen nyugatra mindig szebbulo kila-tasok kozt utazhatunk Ruda, Pojenicza, Vojm, Bunyillaerdohati hegysegeken at egyszerii falusi szekeren2-21/2 6. lohaton vagy gyalog Vadu-Dohrira, a szenegetdtelepre. Vendegloje a megszallasra is alkalmas s innenaz Erdohatut bejarhatjuk. A ki V-Hunyadrol keszulegyenesen V.-Dobrira az 52 klrn. kocsiiitat Govasdiarolaz aluni volgyre j61 vasatt saves szekeren teheti meg,kilatast azonban csak V.-Dobri felol nyer, A bejarandosztik volgy mindamellett lekoti flgyelmunket. Vadu-Dobrir61 delre az Egregy felsd ftives videket s a ketNyiresfalvat kereshetjuk fel.

Legajanlatosabb azonba n a szep erdei uton az1359 Ruek sn, Ruskiceera (5 0.) gyalogolni. Ruskiczavasbanyai mindjart HRuska aljan kczd5dnek. Ruski-czatol alig 10 kilrn. kitiino kocsiut vezet Ruskabanyara,a krassoszdrenyiek kedvencz nyaralo helyere. Ezt azutat Vadu-Dohritol a szenszallito foyallalkoz6 tj\1illa-sevits Gyorgy) szives kozhejarasavul kieszkezlcndcIoszekeren 4 o, alatt is megtehetjuk. (6--10 korona.)

A Hunyadi haz oseinek otthona. Ez a rna oly nehezenelerheto, erdcs vadonok k6ze ekelt s felnornad nepevel

112

a civilizatlotol Ina is oly tavol allo .i.Vyiresfa,!va szolgaltugy Iatsz ik elso otthonuul a Hunyudi csulad oseinek.A legut6bbi kutatasok u. is mind bizonyossabba tesz ik :hogy a Huuyadi huzhoz tartoztak az u Balata Bay,Surs Nan, a Koszta unok ai, a kik ellen My k, a Murkfia Peter erdelyi nlvajda a hatszegi varnagy ellen ahatszegi var keruletehez tartozo Rekettye (R·eketya) esNyires (Nyres) elfogluhisa miatt 1360. jun 2-an panaszttettck, csakhogy a .H,ltszegvidekerol felkert kenezekigazoljak, hogy a megtamadott alperesek u] telepltes(nova plantatio) czimen szereztek es telepitettek a meg-nevezett ket birtokot. Alig 20 ev mulva a nyiresi Sto-Iyan Mosina fia es a hatszcgi var keruletebe esQ.olahok keneze (kenezius olachorum de destrictu CastriHa thzak) a hunyadi varhoz tartozo Polonyiczat, a Cher-nyirnoru mellett a Bobochmezeot a hatszegi var kcru-letebc a Charnavyzy mellett, mint clhagyolt Iakatlanteruletet keri, A kiraly Stolyau huseget meltanyolva sbizva igereteben, hogy e birtokokra telepitvenyesekethoz, teljesiti kereset.

Ruszkabanyatol Voisslova Nando rhegy fele kocsin4-5 ora (10-12 korona) ; ha azonban kevesebb iddnkvall, Voisslovatol keletre a hatszegi utra fordulunk,Alig 1f'! ora mulva Valea muretol mar a Bisztre hid-jan Hunyadrnegyebe erkezunk vissza. Also-Fclsd Bau-czar, Bukova terjedelrnes kozsegek Uhl11 (fenyofavalkereskednek) Hatszeg s Karansebes fele, a Vaskapuhagora kauyarog utuuk. 'Ott bucsupillantast vetve amogottunk elmarado Bisztra volgyen Ie Karausebesigkitarulo erdos videkre, a Hatszegvolgyere lej tiink be sHunyadi Janos 1442. szept. 5-iki diadalmanak ernlek-oszlopa alan erj''lik Zajkanyt, majd Varhelyet, a hat-szegi tersegen at Hatszeget. Ruszkabanyatol 6-7 ora

113

alatt kocsizha tj uk be ezt a szep videket (12-16 kor.fuvarber) s az esti vonattal Kolozsvar-s-Deva-fele megcsa tlakozast is nyerhetii Ilk.

JI

Az Egregy kozepvolgy~n Osolnakcsra. Osernar a•.A Csolnakosi 8S Cserna c;-alad. Ep oly erdekes Hu-nvadtol delre Felso-Telek mellott Csolruikos a Csolna-kosy csuhiddul, mely maig joggal hasznalja a Hunvadiakhellos czimerct Hunyadi Janos auyja dernsusi" Mur-sina vagy Morsinai Erzscbet ugyunis ferje halala utanCsolnakosi Jeroszlevhoz ment Ierjhez s az ok ivade-kaik n muig elo Csolnukoslak, Hunyadi Janos csolnu-kosi Jeros zlav fla I)a,a,n, valamint fltestvcrei : lVa.rkPeter es Janos reszcre udomanyozta Csolnekost 14~6.Terncsvnrrol. Majd Csolnakosil lVa,ykot es Laszlo, San-d ri nos flaival Csolnskos, Ohubs. es Doboka birtokuiutan mindeuneuui ndotcher alol mentesitette. A SZOlH·szcd Cserna helysegbcn lakozo Cserna csulad szintenrokon~agban allhatott a Hunyndi hazzul, a minthogyez HZ egesz videk az ernlitettek szcrin t kOZQS at yall-sagot kepezett. A Csernu csahid clebb Galoczrolirta magat, majd Csernarol nerucsseget 1532 Branden-burgi Gyorgytol nyertc.A csalad asci fohivatalokatviseltek.

Csolnakos es Cserna f:tlukL61 delrc Lindz sinen ta-lalunk meg Ids magyar szigetet, hoi a Hunyadiakknlrokon s a XV. szazadban foispansagb~n, vajdasagbanjeleskedett Ongorok utodui Ungur ueven kozsorsbankuzdnek a Pa,lk6kkal egyiilt a mindennapi .kenyerert.E ket csaladbol a devai realiskola Szath mary alapitva-nyabol kepezett ki legutobb ket if jut. Lindzsinarol DK ~Felso-Szilvas a Nopcse csuhid osfeszke, honnan a hr.Nopcsak elei is kivaltak. 19y Elek 1794. erdelyi kincs-tarto, rnajd masodik Elek ]816. foispall, 1837. erdelyicanceller, ki nyugaloruba vonulvan 1855. barosagraemeltetett. Laszlo Hunyadmegye foispanju 1848-ig.Ennek fin Ferencz a kiralvne volt foudvarmestare es.Elek orszaggyiilesi kepviseld,

Felso-Szil vas gore ka tI!. te'''plenu, 1'8 ItllS iteft"Ball:folirata:

114 VAJDA.-HUNYAD Es K ORNTEKE.

Viseltetven kegyes islen j6sttgtul.S itt letelepedett nepek lelki Javatul.Ez haT. epittetlk Szllvasi BalinttulS tarsa Csolnakosi Zsuzsarmn asszonvtul.Ez vegre. hogy itt isten dicsdsege •Teriedven t;;b'l-..··';1I·n~ hlvck scrcgc... ..... ....... • '"" ... v AJ w A.. ""'". & '.., a& • A. ~ & ,

S kik az ST.. ~letr61 eltertenek messze,Ezeket teritse az isten beszede.Melyert mindeneknel szep emlekezetbenItt is a kozseanel lcsznek dicseretben,Isten elotl peaig holtig kedvessegbcn.Azutan orokre tart6 di csdsegben.

·dtt. D. 1665. sz. Ivan hazaban",Ezzel a felirattal aligha 'ohlhoknak szantak ezt n

templornot. A XVIIi. szazud megtevedt kormanyrend-szere azonban Hatszegvldeken s altalan Hunyadrnegye-ben a gorog kath, vallas terjeszthetese kedveert fel-aldozta a volt egyhaz helyes eszmeinek nagy reszet, Ezt.a szerencsetlen politikat azutau betetozte a hatciroriintezmeny, mely Hunyadmegye nagy rcszet raczokkal'igajaba hnjtotta s itt a delvidekcn ola h hutaror ezre-det sz erveaveu, hivatulosan olahva forrnalta a gycngebbmagyar es nernet elemeket is.

Szep kis kirandulast tehct a turista Felsd-Szilvas-rol ·ZaJira sirjshoz. Az rit nyugati iranyban vezct fela hegyre, a patak elleneben, lorubos erdcs teriileten sreI ora (gyalog egy ora) alatt erDnk az egykori prisz.lopi gore keleti zarda rornjaihoz. Mellette all az ujabbszerfi templom es eunek pitvarahan jobbkezrol Zaflrupiros marvanylapu siremleke, melynek latin szovegeszerint Zafira, Moise havasalfoldi leanya e zardabnnfejezte be gyamkent hanyatott eletet I5BO-ban 44 eveskoraban.

Felsd-Szilvs.srol \,olgynlenten Also-Sz ilvtisra erke-ziink a szinten szcreplo megyei hivatalokig emelke-dett Para, csalad otthonab1t A kozseg egyszeru sors-ban elo Para nevu tagjai-ds biiszken valljak magyarnemesnek magukat, de a magyar sz6t csak az allamiiskolat latogato ujabb nernzedek kezdi erteni, E csa-Iadokrol, minthogy a Szt rigy volgyevel szorosabbviszonyban allottak, ott lesz bovebben szo. lnnen delre

VAJDA-BUNYAD ES KORN~tKE. 115-

a jarasi lit Hatszegre vezel; keleLpek nedig a Sztrigymellett Brettyehez vagy a viz folyast ltovetve ~pen ahatszegi hegy alatt Sztrigy Plophoz (regi Ztryghlnlva)utunk ki {n·,,~h_T 1 ; ...)~-to"" ,.i~~1·1P10n neven Ha"lszeure.... -...'06.. .. ... \' •• ""&J .a.,.,..., .. .......,..... .... .. t' ••" ,.... ~ ""0" V

vagy az orszriguton Russ, Kalan, Piski fele Iolytathatj uk,utunkat. Also -Szilvasrol a hegyen at a rovidebb titMagyar-Brettyere vezet s EK. Ma,cs6ra, is atnezhettmkmelynek sz510jc Nagy Okloseval cgyiitt a legjobbakk5ze tartozik. A rornai ut l\:f.-Brettyencl az orszaguta vasut vonalan halad Piski-Dedacs fele.

A ki vasuttal ohajtja V-Hunyadot felkeresni, azPiski foallomasr61 indul es ugyanoda terhet vissza aPiski- V.-Hunyad szarnyvonalon.

A Piski -V.-Hunyad sztiruyvonal ()sszes hosszn 16·kilorn. s ez a hunyadi vasmtivek megnyitasa utanepiilt. Piskitol Deva fele Sarfulvaig 3 kilom. visszafeleiranyulva Szent-Andrastol 3Z Egregy volgyet kovetiHunyadig s az clolahosodott magyarsag erdekes vide-ken vezet at. Elso allomasa Kis-Barcsa es Kereszturkozott (8 km.) epfilt. Alpestesnel megallo allornast tart.VegaHomas -V.-Hunyad, tehat a kik oda igyekeznek,azok hasznalhatjak a vasutat.

\'11.

Piski es kornyeke Lozsaddal.

Devarol H Mares volgyen ropit a vasut a 10 kilrn.tavolra eso Piski illlonuls fele. Az os Piski egeszhauerbe szorult s mar nevet hutosugilug is 6-Piskirevaltoztatja s n megye cgyszcrfien elfclejtve, hogy"Hunod;: megyc, mint torvenyhatosag elso rnegemli-teset is Piskinek koszonheti, ezl a konnyelmf nev-cseret ucseptalja. 1276. november 25-cn is n gyulafejer-vari kriptalan Biharrucgyeben fekvd Korosfo hirtokat.az erdelyi pfispfiknek 7tHul1od" megyeben a Sztrigy1'o}\'6 menten fekvo Piski birtokaval felcser He. Pisxv~ ~hirtokos csalad is letezett. 1.t49. junius 24. MihaelPysky nemes szernely. 1555. nobclis Georgius WallyonKereszthy de eadem Wullyonkercszth birtoka egyreszet e lzalogositottn Pisky Janos es neje Eufrozinanak.

Ep oly t.1rclekes a ki)7.beeso S {t r f a 1 v a, ruelvet oseink S a I-f a v anuk. (Saulfulva) ismertck 13&>·b~n szerepel Saul foispan. kita Bu rCSHV esalad is oseinek tart A Salfalvi csalud rokon Iehetett,de on{t)16an is szerepel }:>:>t nuzusztus 22-ig, mlkor FerdinandKendy Ferenc? de Szentivuny ~s 1)oh6 Istvari de Ruski vajd:lnakndomanyozta Sulfal vi Pal kihaltuval Burcsa relet Therok, Chokrnd,Alsc-Varosviz, Felsd Varosviz, Beochvn rBucsurn). Ludas. Puthineles Chostest 11arrnudat. Mindezen btrtokokban a Barcsavak is OS1.ta-I ' 1 1 -YOSUK VU1·'JHI K.

Piski telep keletkezese. A vasuti muhelyek, ABem J6zsef diadala s annak ernleke. A Ilia oly sze-

• , "'" I... .. • I"'....l' • ] • 1 I.' '" D' 1 •pen tii ,1g>.0 es AUtUil, e eae!he~ IS 61y leftteS s..dlSwil,

a regi Piski es Dedacs kozsegek hatarszelehol 1868.

l'ISKI f:s KijHXYt:I{):; Chl.f;Al>J)AL. 117

ola alakult ki. Akkor csak ket tiszti lakast es (3 mun-kas hazat epittetett oda HZ elsa erdelyi vastit. A kismervekben tervezett tularozasok azonbau csakharnarannyira szaporodtak : hogy,..l873. mozdonynnihelyeketkocs felszerelesi gyarat ke}:e epiteni s mar akkorvarosi kinenest nyert a tclep, mely a )1. A. V. igazga-gatasa alatt meg roharnosabb viragzasnuk indult S rnamar romai cath. es ev. ref. templornokkal is kiegeszfilt ,sot 1899-ben a petrozsenyi szcn szallitas megsokszoro-zodasaval kiilan mozdonyparkot nyert es 111 indketiranyban hatalrnnsan terjeszkedik. Az 1872/3-ban meg-nyilt iskola n13 111ar a Iegtekintelyesebb allumi iskolakkoze tartozik, s a vusut czeljait szolgalo ipari iskola valhatalmasan szolgalja a mivelodes es haz~t1isag szentiigyet. A telep kedvencze kezdettol fogvu a vasuti fobberubereknek. Alakulasaban az Elso erdelyi vasut igaz-gatoja Kanovich Aladar joindulatanuk sZ{UTIOStannje-

.Ieit elveze, foleg az iskola, melyuek vizsgalutait vuloditiunepelye euiele az igazgutosag aldozatkeszsegc. Ke-.s6bb a M. A. V. is ep oly eloszcretcttel dedclgetekPiskitelepet s 1884-ben a budapesti hlrlupirokat atelcphez fiizod5 fentos erdckek annal keszsegescbbtolrnacsolasa ked veert vendcgelf l latta itt az ignzgatosag.A sajto lelkesedese szep alapitvanyal is gazdagita aziskolat, melynck Rethy Lajos kiralyi tantelugyelo esSznthrnary Gyorgy volt orszaggytilcsi kepviscld escultusmlnisztcrl Ill. tunacsos egyfittes buzgosaga palota-szerii helyiseget esz kozolt ki Lukacs Ucla akkori keres-1,n,loln,-nilrurl l'l,ini~7tpr hnllczu"o(Jnh;Q A telen tiszti-~~'-''''''''A'''.A~ ....OJ ... 60•••••• __ .. _.. .~ - -- -~ 0'" .." &

kara minden kulturalis eszuiet versengo buzgosaggalterjeszt s haznflui buzgalrnuknak koszonhetjiik az.e.g] hliEi t! htktdei Qgy@k ViFa8"tliQ Iprnett a kaszin6t.3 sok tarsas tmuepelyt s kiilonosen a Bern ape hon-

118 rlSKI ES KOIlNYEKE LOZSADDAL •

._vedeinek emleket. A. Devn-Szaszvarosi orsza8'itb61

Schulleri tulajdonos szivessegebdl arnyas setaut vezetaz emlekhez, mely kilato pontul is igen ajanlatos,rnert 0:\ deli havasokat e a r1O'U'!ll tr'l~h"t hecvseset az.......... 6 " ....... & .. ~ .... ""' •• (,4 .. ttoJ, ~ .... ~'-4 ..... """" .. &J ...... OJ ......,,""., c..

Erczhegyseget tarja clenk, E hely fontossagat igazoljakaz IMB7. szeptemberi nagy hadgyakor latok is, mikor aternesvari es szebeni ket hadtest ~45 ezer) tobb napigtarto gyakorlataivul vivta a piski hid kornyeket.

Bem tabornok az 1849 feb ruar 3-an Vizaknar61 vezctettcsatabol folytonosan csatarozva Szasz-Sebesen, Szaszvaroson at febr.8-nn erkezett Devura, hova ugyanakkor a hihari segedcsapatokszerencsesen beerkeztek. Azon ejjel a hatszegvldekl olah felkeldk- nem tudva a seged hadakrol, - rnegrohantak De"\'at a delisz61ah~gyek felal. A remelt zsakmany helyett azonban csufos vere-seggel vegz6dott a tamadas, Febr uar 9-en a piski hid orizeterehagyott tartalekot Puch ner m{lr koran reggcl szoro ngatni kezdtes d. e. 10 orakor javaban folyt az iitkozct, a mikorra Bern derekhada is Deva,Sz:lnt6hnlma-S1.ent-Andri'ls felal a tiiz\'onalba erkezett.A csi'lsza.riakat f"geS7. a hidig nyom talc a felfrissillt honved csapatoks ott feller kendd Iobogtatassal a mieinket rnegtevesztve a Bianchilengyel ezred tisztje mar-mar foglynl ejtette Bernet. a mikor-Czetz t[lbornok a cselvetest eszre\,eve, kiragada az imadott vezertaz ellenseg kormeibdl es adaz haraggal vetettek ra a mieinkmagukat az ellensegre. Milf Padig ilztek a csaszariakat, mikor aszuk tit egyik kanyarulataban az ujjoncz blhar'iakat egy kartacs,megrlasztvan, a mogotluk illl()k hatraln! kezdettek s magukkalrantottak az egesz tabort. Bern rnaga sem tudva a zavar okat,nagy haraggal k5vcte katonatt egeszen a mostani {\llom~ls tajaigp

hoI gr. Bethlen Gergely szekely huszarai veget vetettek a hatra-lasnak s az elbizakodott ellenseget masodszor uzte at Bern ahidon, ekkor hangoztatva emlekezetes mondasat [minthogy Ina-gyarul nern tudott] : »Briicke vcrloren, SiebenbUrgen verlorcn«.

".Ekkor esett el a kitUno Horvatlrt szazados resziinkral es sebesiiltmeg Losenas csaszari ezredes. O~ a hidfonel a116 fogad6 pinczeje-ben veres ellenallast Iejtettek ki a Bianchiak , A fogad6 falabanIathato UgYll es puskagolyok hirdetik a csata hevesseget. Az.oroszlankent viaskodo honvedek a Iegnagyobb halalrnegvetesselhaladtak clore, s meg a Sztrigy j('gcs vizcbcn is, nyakig giizolvafiztck nz clJcnsegct. Estere- kel\'~ nlifnk vain a gyozelem, rohant

PISKI ES XORS'YEKE LOZSADDAL. 119

az en8A"B SZa5Zl,,'aF9E fal... Pa" reISyyjl"'VRI .111,,&.1,,8.". -08az lild6z<1honvedek tovabb nyomulasat. Ez a nap uj fordulatotadott az erdelyi hadjaratnak. Be m hirtelen Medgyesnek vonult,orman Szcbenben termett.

E Ienyes dladal ernleket Irircletl a Belu ilgyui helyen c\1l6-obelisk, hova kegyelcttel zarfindokol a mostnni nernzedek s folcg.a kirandulo iskolak ifjusaga. A vasracscsal koritctt obelisk Iel-:i ratai a kth'etkezok :

A piskii hldra n~zo oldalon elhelyczett lAbia felirata :

Az 1849·ik ~vi febrar 9-iki gy6zelmes csata es ott elbullott dicsohonvedelnk ernlekere a nemzet kegyeletes· k6zadakozasab61, ahunyadmegyei honvedegyesulet tamogatasa mellctt emelte Piski-

tclep Jakossaga.MDCCCLXXXIX.

A Piskitelep fele n~zo tabla felirata :

E dombr61 don l~ el Bern ap6 a csatat azon emlekezetes kijelenteseutan : »Ist die Brticke verloren, ist Siebenbiirgen verloren«.

A deli oldalra nezo tabla fellrata Bajza »Apotheosisav-nakkf>vctkezo versszaka :

,)\'crzettek es elhaltak ok,De gyozedeJ mesen ;Tettok sugara atragyogIddn s enyeszeten«.

Dedacs. A Kazinczy Ferencz ernleke, A piski 3110-massal es vasuti teleppel koz\'ctlenul szornszedos De-dscs. Telegdy Istvan erdelyi alvajda 1496-iki kereszturiFurkek birtok ugyeben kelt iteletlevclebe Petrus deDedecb Is tauuskodik. 1560-ban Dedachy Miklos itel-kezett Fazekas Janos es David ~1ihaly tarsasagaban.Deduchy Laszlo Erzsebet leanyaval a XIX szazadbanhalt ki a csalad. Dedscsre men51eg ermtjuk a rornaiuta l is- Legut6bb gr6f Gyulay birtok valu s uri laka-ban ismerkedett meg Kazinczy Ferencz is Hunyad-megye elokelosegevel 1816 nyuran, mikor grot' GyulayFerencz hitogatasara Erdelybe utazott, Kazincz y Kas-san, mint grof Torok LHjOS (kesobbi aposa) tanfel-ugyelo segedje isrnerkedett meg gr6f Gyulayneval s eszi velyes viszony vezette Hunyadmegyebe Zseni tanya

120

kisereteben Erdelvi Ieveleibcn orokitette 1l1Cg negyheli itt tHrt6zl~odas,1 nak elmenyeit, vajdu h unyadi kiran-dulasat s azon ohajanak adott volt kifejezest : "hogyholdogsaguuak Ina rudjon fel emleke, hogy e hclylegyen enyem, mikor en mar nem leszek S mutassaka helyet, hol jarclnk a Mares szelcn s a fekete szilasdombjui alutt ezt mo ndvun : nem lehete minden erdernnelkul, kit c jok szcrcttenck". Az elnlekre· vesendolepke es lun t rajzat is elk eszite » Kaz inez)' Ferenczkedvencz helye 1816« fetirottal egyutt, Ez n 110 ohaj-tasa 1881 sz eptember 25-cn men t teljesedesbe, mikorgrof Kuun Geza es no\'ere Kuun Ir1l1U grofno, ferjezettFay Belane a birtok jelcnlegl tulajdouosa, a hunyad-megyei tortcnclini.· regeszcti tarsulat kuldottsegevelfenyes Kaziuczy-unuepelyt rcndeztek s "a szent oreg"·altul annyira kedvelt szilfc.ik arnyekaban az ernlek-oszlopot unncpelyesen Ielavatak. A dedacsi SlCP parklatogatoi tcluit n romui rcgisegek es botanical ujdo n-sagok (chinai hnrnbus) rnellett se felcdjek s szenteljcnek.egy-k et perczet n dicsouek ki oly Ielkesen, annyielragudtutassul dicsoitcttc e szep videkct eme vcrseben ::

Sztrigy es Muros istenei. kiket n gyep szdnycge szolitTunczrn es k iket az agg SZilClS eje fooo1.,

Es te kies vdlgy Itt szikU,s vadoni dnak Oleben."' Mleyre a dc ...ai "llr orrna busongva nevet :

Vendegctck megycn, 0 titeket most Int meg utolszc r.Oh! de ti hagyjutok zengeni neha nevet :

Es mikor 0 ide lep s a viz szelere hanyatlik.Es mikor a szeretett Lotti ' kiitltja Zsenit "

Zugj(\tok ncki: tavozfk az s messztrc, de lelkeHozzad, elte kegyes angyalu visszasohajt.

Lozsad mint osmagyar telep. A piski hidt61 az os., .Piskiu at (hol Barcsev Abraham a kolt6 szu letett1748-ban) Totiba (legut6bb Apathy birtok) erkezunk .

. Lotti a gr6fno leanya, gr. Kuun Irma es gr. Kuun Gez a.~desanyja. gr·.. Kuun LaszI6ne •

.. Z: e.ri, Knztnczy leuny«, kivel utazott.

12t

Itt tunt fel Hunyady Janos nagyatyja mint delvidekikenez, Innen a hegyen at erjuk cgy elzart katlanbunLoesadot, a h uny admcgyei magyarsag egyik os fesz-.ket. 1412. augusztus 12-rol~ gyulafehervari kaptalanreszerol Nadasdi Laszlo er;elyi alvajdahoz, a hasdadiBallo ncmzetsag osztalyanuk hihasitasarol sz616 jclen-tesben Tamas Sebestyen fin. Filep, Benedek Andrasflai, Balazs, a Petheu flai, Egyed, Marko, Benche fiui,Benedek, David flu, Gyorgy, Egycd fla, Pal, Peter fin,

Istvan, Dornokos flu, Lflsz.lo, David fia szerepelnekrneghivott birtokossrigi tanukkent. 1478. okt6ber 20.Bartholornaeus Briccy (le Losudi szolgabiraskodott,1479 es 15U5/6-ban Losadi Gergely szolgabiraskodott,1530 majus 2. Philippus Farkas de Losad es ValentinusBa stery, 1549 jun. 24. Thomas Marton de Losad, 1553.Vincze Gergely, Zudor Peter, Katalin, Farkas Marton(}zvegye s cnnek atyja Matyas Gergely, ferje IspanBalint mind Iozsadi ncmesek, 1594. nov. 16. JoannesVinche, Lucu Kis, Joanncs Bercczk (azonos lehet akorubbi Bricci nevvel) de LOSl];d. 1581. rnajus 2B-r61Bathory Kristof adornanyleveleben Lucas et AndreasFarkas, Matheus et Georgius Fckethe, Blassius Gydrffy,Georgius Zudor, Petrus Herczegh, Am brosius Vincze,Petrus Berecz k, Georgi us Geossi 8 nernes csalad sze-repel. Ut6bb szarrnaztak be a Szekely, Kiss, Bakos,Incze, Takacs, Szatrnari, Tecsi, Mik16ssi, Hunyadi,lk16di, Soldos es mas reszint eli'i, resziut kihall esa-Iadok. Mindezekbdl a Gyorffyek emelkedtek volt kilea ....,n ansn bbra er:1'" .')auk btiro' ~n"'nt is nverven : at)'.&~Ut>c..t uu I .. u, oJ ...."'.~ - 0.1-0"...... "J & ....,.... ,

Zudorok, Herczegek, Farkas, Fekethe is fohivalalokatviseltek folyvast. Lozsad egyes reszei -rneg az 9sneve-wet Vi8@iill (liMlt'_ Ball) ll&eS ref SfWrl18Z 26 niaaisk.n..<.laval. Inneri a denki ,'olgyon Szaszvarosra kerfiltink.

VII),

A Maros [obb part jan fel Als6-Fejer-megyeig, Algyogy es videke,

Az aranyi augit-andesit kuphegy. Kapy vara. Piskiallolnasr61 a dedacsi parkon at a Marosig setalva, 3

reveszek par perez alatt Aranyra, szallitnak at. Hunyad-megye legregebbrol ismert szolgabiraja 1333. AranyiIstvan. Innen lrta magat az Orbons.s csalad is. Ar6maiak foutja a Piskitelepnel elagazott. A mellek agoDevan, Miciara vonult.a foag a Maroson a PeutingertablaPetris allomasara vezetett at. Petris a ~Iaros hid vedel-mere szolgalhatott s a mellett sajatos alakjaval oIyfeltiino aranyi hegyet is kofejlesre hasznaltak. R6maiteglat, eptiletmaradvanyt H Rapolt fele vezetf utczabantalalnak, sot az aranyi hegyen kivtil, Rapoltlg a hata-ron is ilyen epiilet rornhalmazra akadunk.

A romaiak hadi utja innen_ A p u 1 urn ig (Gy -Fejervar) aMaros jobb partjat kijvette. Az Ar"'-n~··hegy augit andesitj~bol fara-gott oltarok, siremlekek, f61eg oroszlanszobrok Mic iaban (l\f a r 0 s-N ~ 01 e tis a f~yarosban (Sarmizagethusa) igen gyakoriak. A roma ikofejtesek nvomait a deli mcredek fal alatt latjuk s a vasuti epit-kezeskor ezen k6banyak tl5rmelekeit ~rtekesitettek elso sorban. Ak«lzet vorhenves viUtozata a legellerjedtebb. rnelyben granat, am-phibol, rubellan , haernatit, telanit jegeczek jonnck eM pseudo bro-chit es Szaboit asvanyokkal. (Lasd Koch Antal «Az aranyhegyk6zete es as\'iinyaL)) Budapest. )[. tud, Akadernin )lath~m.-Ter.rneszettudomanvi K01.lemcllyck. 187R. 23-57 1.). .

ALGYOGT ts VIDEKI.:. 123

A 392 Ill. Aranyhegyre a helyseg601 konnyell fel-juthatunk. A hegykup ep reszet sanczolat oyezi s ateton tobb godor regi pinczelakasok at jelol, Kilatusaelragado s azert a Piskitelep kedvencz kirandulo helye,Rapolt fele is konuyen leszallhatunk r6la. Hunyad-megye nevleg ismert elsd szolgabiraja 1333-ban Aranyi.Istvan. 1537· ben Ra polthy Janos birta, a kinek anyja·Cor"in Ja11ost61 perelte el ezen birtokat. 1590. marcz.'9-cn hokaji Macskasy Ferencz fla, Gyorgy, a fejedelernbejaroja es unokaja Gaspar tij adornanylevclet nyert.Ugyanakkor Balika Peter de Arnny, mint nemetiiBalika Balint es asszouylaki Ravaszdi Jusztinia Ila esOrgones Janos de Arany birtokosok itt. 1631·ben KapyAndras s fla, Gyorgy az egesz Mares vonalan fo bir-tokos volt. Legutobb a Foldvary csalad birta Kapyjogon.

Innen a szomszed Gyertyltnos alig 1/2 oranyirakittinG mesztufabanyaval. Odabb Banpatak a Val'a,dy,csalad egykori hirtoka, honnan Veremaglg (Nagy-Ag.alatt) egy kevesbbe ismert s konnyen bejarhato szirt-.~zoros erdernli meg flgyehnunket. Banpatuktol keletre.az erddsegbol lefolyo patak szep vizesest al kot.

Nagy- as Kls-Rapott, Az uranyl hegy alatt az lit.Nagy-Hapolt fele fordul s epen atellenben a Sztrigytorkolul6t vezeti elonkbe. A hatterbe a Retyezat fes-'ioi vonala tornyosul a tobbi hegyek fele s elottunk.a Kenyerrnezo szep tersege bontakozik ki. HazankIegszebh pontjainak egyiken allunk. Nern csoda, haelokeld csaladok versengtek birtokaert mindig. Nagy-Rapolt tavolrol most is varosias kinez essel biro

A X VI. szazadban a Rapolth~' csnlud hi rta s lo~3 ben B07.nyBeuedck nck ...dja .UIIlOS kirilly (i~'lliay :\lih{Ily jav ait. ki itt leimy{,-nnk Fr uzsi nn nuk. (irllystlH'~' :\Iiklos ncjenck es Ivatulin nak Ba)ilsf'yAndras nejenck tudtavul IHlpolthy Janos hilz{lra rontva, a csalad

124:

tugjnlt ossz(.·kUtchde, c'gy papot halulosan megsebesitett. 'I'emplornacuth , vala kczdetbcn s utobb retcrmalt, Cl. is rnaig ()nn1l6 egyh~\z-kozseget kepezven s iskolut tartvun fen n. A :\·Iatsk(\sy csalud innenirtn magut s hatalmus birtnkai vulanak a ~laros mi n dket partjan .Galg6i l{(\c7. Pete r a ~[atsk{\"i~' csuhulbu hazuso dvun , uz 6 leilny{\tKrlsztiruit, Josika Irnre ny. ez redes, To rdarnegye foispilnja vette els ennek flui Jozsef es Mozes vultuk itt birtokosokka. J6sika {lgonmint bnr6 Josikn Jozsef Thekla leunyunnk ferje vult birtokossa ittHollakv Ferencz is, kinek fin. Arthur Udvurhelymegye fOisp:\njaes hosszu ideig ulispau vala Hunyadban s az idevulo l_'\rsadalom-nak es kozhnsznu egyleteknek s a tu rtstasagnnk hU7.~6 m unkasa.A Matskasiak tovabbi ol'okose sz epluki Petrichevich Horvathcsalad es tauIti Foil. vary csahul birtokai azonhan mas kezekrejutott ..rk. Jelenleg Kcnosi Sandor Lajos a 1((j1.scg fobirtokosa s aHorvath. Gyorfy, Kantor hirtokok is guzdat cserettek. Innen valt1$.i Szentgyorgyi Jeno kur iul tanacselnok csnladju s a budapestiAcs czeg ronoke is .

..J.Vagy..R;lpolt fele haladolag mar az aranyi hegyszelelol felttinik a szolohcgyek mesztufu tOlllCgC, hiszott egy pinczeve alakitott burlang is Iekoti figyehnfln-ket. Hapolton tobb bar lunglu least haszualnak epen aref. templom korul s a volt Hollaky kaste ly pinczejeis mesztufaba van vajva. llyen mesztufa magaslatonernelkedtink egesz Kis-Rupoltig Ott a gor. kel. templornelotti teren Iangyos Iorras (1 (j0 C.) alakjaban uti felmagat u patak, mely volgymenten minden utjaba esogyokeret, malomkcreket bekergez.

A kisrapolti barlangtol fenncbb alig 2 kilom. azerdei uton megtalaljuk a helyet, hol a patak eltiinika foldben. Odabb Jezer (= to) neven mutogatnak egydolinat. Epen ez elfitt cgy 10 In. barlang hatol a Pilis(Plesia) ala. Itt regen tc aBo t6 lehetett. A Pills tetonat a Codru tetotg 3 hatalrnas dolinamelyedest latni,Az utolsoban viz szokott csillamluni, Fcnnebb GauraBarlangulu] (Barlangpatak) ncvti ujabb ravaszlyuk. Migaz erdok t(hnottebbek valanak itt is patak liinhetett e1.

A f6voigybe terve a Medve odu, Gaura Ursuluinevti odun feliil a jobb parti Barlangpatakot (ValeaPestere) kg yelye pelPsokara terjedelnlCS barlangbajutunk. Tagas eldcsarnokaban uti fel rnagat a patak samarhak jarasa miatt itt kellemetlcn '~a tartozkodas. A

ALGYOGY }:s VIDl~KE. 125·

luitulso resz sz.iraz s ott is latni sziik nvihist. Tehat...be- es kilorcsii bar-lang. Szuthnuiry Gyor'gy volt orszag .gyiilcsi kepviselo CS Ininiszleri tnnacsosr'ol nevcztemcl. Nagy-Rapolt ref. templomaban a regi patronus.csaladok czhncrei. A hclysig mellett egy arokban, akr istalyos palaban pyrit jegeczek fordulnak ele. Arany-nak neaik a kincskeresok.

Babolna as Folt fenykorab61. Rapolttol keletrca praehistoricus tcleperol ismeretes Dobog6 alatt vezeta jarcisi Lit a regi romai tit nyonuin 8i\bolnara. Bsbolnefenykoriit Nelece! Istvan Apaffy fejedelern consiliariusa,Hunyad, Zarand foispanja alatt erte, kinek is nejetornnyfalvi Tornya Borbalanak sirernleke most is otlporladozik a sok gazdat cserelt kastely kertjeben.Cserey Mihaly szerint meghalt li02-ben szep keso·vensegben. Apaffy Mihaly is orOlnest tartozkodottBabolnan s 1631/2-ben a muranyi Venus (SzechyMaria) is lakla mint a kis fejedelern : Bethlen IstvanQzvegyc, kihez Rakocxy Gyorgy fejedelem, sokszorkocsizott ki Iukomakra Fehervarrol 1648. BarcsaySandor is igenyt jelen tett be Akos es Andras hatyjai.neveben is Babolnara, 1535. Gyulai Mihaly RapolthyJanos csaladjan veres eroszakot kovetven el. Rftpolt,Arany, Csikmo, Tothfalvy stb. notaztatik es javaiBoeey Benedekre ruhaztutnak. A szomszedos T6thneven 1462-ben egy birtokbevezetesnel Nicolaus Mag-nus de F6lth [elentkezven, Ladislaus de dicto Folthnevehen. Folthi Laszlo foispanja is volt a megyenek,Az utols6 Folthi Balint Jozika Marhit61 'szarmazottket lanyukbol Susannaval a XVIII. szazad elejen grof"Bethlen Laszlo lett Folth ura s egesz napjainkig tar-tottak is Folthot, mig Susanna a szornszedos Babolnauravul Nalaczy J6zseffel lepett hazassagra.

Folttol AIgy6gyig uz lit menten erjuk a romaiakGerunzara varat, melyet Turjaknak nevez a regi Torokcsaladrol a nep. Nyugatra elmarad Boj majd Csigmo,1fl~ly8e:, 8QtaFab~n barlaag (BesericlJea) es dolinak.

Csigmotol E.-ra a Magura hegy del labanal negytcrjedehnes dolina es egy kapolna (8esericuca nevu)

126

lleszakadl barlong. mely befell! fo]ytat6dik a bcom]otteldresz hatalrnas pinczekent tarul elenk, Belsd ffilke-jebel) praehistoricus cserepek.

~lgy6gyot. Aid Y 0 g h n~\"cn kapta Zsigmon<it61 140(·ben aTor 0 k (Tureki) csalad H 0 ill 0 rod, Cheeb, Bozes. Mada, BalsaAlmas. Nyier mezew es Therew-vel. Utobbiak a Gy6gyvolgy felsovldeken az E r d 011 a t s (l go n m{lig iete1;e; k6zsegek. 15:ii. nov.12-en Werbenes Istvan iktatja Zapolya Juvu A I D i 0 d varos lin·dominium totalis oppidl Al diod) egesz ura dalrnaba. Osdolai KunLazar neveben szent gyorg)'i Daczo Pal monel ellene a beiktatas-nak. 1637. april 27. Rak6czy Gyorg~' osdolai Kun Lazar magva-.szakadtabol Alg)'6gyot Mada, Homor6d. Erdfifalva. Csikrno. Rengeh,Chyes, Tekerd, Bakonya joszilgokkal lefoglalia a kincstarnak, deKun Gotthartve beblzonvttotta : hogy simai 60rbely Gyorgy leauyaitBathory Zsigmond fiusitotta volt. Igy blrtak ott a nadudvartVarady. a Dobay, a Kaprinczay csaladok, majd a Ku nok neven a-czegei Vass. a Barcsay es Bornemiszn csaladok. A sok szep osicsaladb~l alig talalu nk mar egyet is. Al~~'ogyhoz tartozott FereddoG}r6gy IS. 3~ert mondtak arrol, hogy FelgyOgy borral, Algy6gyvlzzei gy6gYlt.

AIgyogy to nevezet~sse~et a gr6C Kun Kocsard szekely raid-mives iskola alkotjn a gr6C hun Kocsard altal 1889. e"i ju nius 1l..az EMKEnek adornanyozott foldbirtokkal. st;rilokkel. liastelyilbannveri 37. ifjusag elhltasat s szep parkjat mintakertte alakitotta af61dmive]esUgyi mi nlszterturnrrial kozoscn fcntartott iskola. A meg-lett ifjakb61 a1l6 ilj (lsag kiilOn helyisegekben nyeri 6zalhisat; atanhelyisegek jOl felszerelt szertarnkkal, ~'fijtcmenyekkel biztosil-jilk a szernleletet. A marhatenyesztes, borkezeles, gyumolcsfa-tenyesztes, valarnint a kis gazd{\k igenyeihez alkalmazott minta-g~zdasa~ a kar bU7.g6sng{l\·al marls j6tekonyan hut a Iegkozelebbt'videkr-e IS.

Fer e d (5 G Y 6 g y thermal AIgy6gytoi meg egy 6ranyira a·K 0 a 1j a neva mesztufa magaslat eszaki szelen huzognak tel,Ezekre vonatkozlk a romaik G e r m i z z a r a varannk elnevezese.s, mely szlnten »H evizt( jelentessel birt. A rornniak sOrGn Iatogat-hattak s a »Nymphis sanctissinus« kczdetti feliratok orokitik megluUfljukat. A k07.ep korban s meg inkabb az erdelyi fejedelmckidejeben Erdely Ieglatogatottabb gy6gyhel.ye vala. Bethlen Gabor1629. nyaran hasznalta, a ket Rak6c7.Y Gyorgy sokszor megfordultitt. valamint Apaffy Mihal~' is, kinek sz6lojet a fiirdovel szernbenmutogatjak . Kazinczy Ferencz ~J.816. augusztusaban Hunyad esAlsofeherrnegyek Icgeldkeldbb csah'ldjait tah'Uta a fUrdoben, s atu)aj<1onos harO Bornenlisza csrttflcl rokonsilgn ~gymaga lntogatottil.tl·hetc. az algyogyi gr6f Kllunok, hilr6 Gyorr~'~k cs milS csalildokkal.Gr6f liuun Kocs{\rci halMa c\"cig soha el nem mulasztotta volna afilrd(; hnszn{tlatilt. Inely jclcnlcg .. tiikorfiirdojc,·cl. esinos p31'kj{"'al"!ll(>let~s \'endegloj('\"('l n yi«(-ki fil.·dok rsinosClhhjai kC;;ft- tnl'to7.ik ..~ Illesztuf[,uul fclhulg6 fo.·n'isok hofoka 31.2-31.~ Ie 0 s a k;ro)yo

.ALGyOGY ES VIDEKE. 127

vlztomeg alabb mar malrnokat hait ~s vizesester gy "ere et napok alatt meszreteggel vonja be. A vendegekegesz meszcsokrokat kdvittetnek a vizben.

G e r m i z a r a belyeges teglai k6ziU gyakoribbak a LEG XIIIGEM (= leg[io) XIII gem[ina] ~s N· S . B =[ N[umerus Slingolnris]B[rittannoru. Daczia e16kelosege gyakran fordultnk meg Gerunza-ran bizonyara a hev forrasok kedveert s a Collegium galatarumnevti testiUet hihetoleg az arany feldolgozusdval Ioglalkozott ott.

A KoaJja mesztufajnt b{\nynsztak is. Gernnzarld61 a Marosonat Szaszvaros fele Varosyiznek egy rnellek iit agatott ki.

AIgy6gyroi a Gy6gyviz hirmas szirts~orosiba 8S·barlangjaihoz. A/gyogyro/ Felgy6gyon at a 3 kilorn ..fekvd Bozesig haladva 3 volgyszoros kozt kell valasz-tanunk. l\ nyugati vagyis MacJarol Balsara vezetoszor~s osakis gyalog vagy lohaton jarhato, de leg-szebb mindannyi kozolt. A kozepso Balsarol Erdd-falvara vezet, de ott nem jarhato tovabb s azert aztit at kerfil a nyugatira s azon folytatodik felfeleBalsan Kis-Almas fele Pojanara Tekerdre, N.-Aln13sra·s ugy az Erczhcgyseg gerinczere, hoI a Tericzel hegyes a Magyarok hegye hires regi banyak. A keleti.szoros Bozesrdl Bakonyan at Csebre vezct. Mindeniksziklaszorosba harlangokjutalrnazzak faradozasainkat.-Lassuk ezeket egyrnasutan :

Mada-Balsa sziklaszorosa. A cseresznyejerdl, alma-jar61 hires Mada epen a rola elnevezett . szorossziklai ala epult. A helysegnel mindjart egy elfalazottbarlangot latunk. A regenyes 3. km. hosszu szikla-szoroson atgazolva a balsai hatarha eso jobbpartiPialra Sincerisuluj rejt meg egy oskori leleteivel isszarnot tevd barlangot. Evek elott kincskeresdk bronz-regisegeket astak ebbdl ki s a kolozsvari 01iizeumbanVoi« szornszedos falub61 valo tokos veso is innenszarrnazha lotto

128

Balsa nuisik harlangjat a balparti Pilisnek ~hhtlhat(DOSH Mezi) nevti E. fa lc\ ban , csak is a fak segitsegevelkuszni tud6 latoga to erheti el. Rcgi idoben, sotlegut6bb 1848-49-ben Ioleg a Nagy-Ag felol Zalatnara.atvonulo honvedek clot menekulokbol tobbeket rejtett-el ez a megkozclithetetlen 20 III hosszusagu barlangureg.

Itt nem talaltunk mtivelodestortenelmi nyornokut :habar a kozeli sziklakon mindentitt talalkozunk azosembcr fuzekaskeszitmeuveinek toredekeivel s a...Kozel Erdofalva epenseggel osl{ori eroditessel dicse-kedhetik.

Erddfalvatol eszakra esd barlangok. Erdofalvane liil a Mennyorszag (Raj u) nevti sziklafalnak jarha-

tutlan meredekscget mar az elnevezes is jelzi, Anehezen ruegkozellthetf sziklafal negy harlangja koziit.a leghosszabb (a 3-ik) szinten el vala falazva s ez ishrivohelyul szolgalt a "torok vilagban", meg pedig az-osi olah csaladoknak.

E meredek tal par szaz meterrel delebbre a PietrePestere nevfi elohegy beomlott barlangja annyivalfontosabb meg rornjaibnn is az elobbieknel, Inert.szepen ekitett, voros agyaggal mazolt edenyeivel,.jaszpisszilankjaival es amflbolit kovesojevel az oselnbertartozkodasanuk ketsegbevonhatatlan tanujeleit szol-.galtatta.

Az erdofalvi sziklaszorosok. I. Az also szoros '5·barlangjai. Bozesr61 4 kilom. kocsin latogathatjiik megErde falvat, mely tulajdonkepen egy hatalmas dolinatfoglal el. A falun alul eso rovid, de csakis a patakhanjarhat6 szirtszoros jobbparti Somosteto (Vurvu Corne-luluj) nevii sziklaoldalaban hatalmas barlang tatong.A 33 -In .. sz~les, 1~ "1, tnagns bol tivig j6 tiler edekeukell kapaszkodni. De annal [utalmazobb latvanyt nyujt

AI.lj-\UtiY ,E;:; \"lUi~Kr:. 129

a tcrjedelmes bnrla ng belscjcbcn fclhulmozodottcseppkrik epzodes.

A nephit szer int egesz ,:\Ic\duig szolgiilo bnrlangk et rcpcdessel zurul, 111elyekb;n a cseppkoulkoto reszbcszurouik. A legsziirnzubb h~napol<ban is vizcseppekpotyoguuk ul{l s nedvesebb ' napokban zaporszcru acseppeges.

A Kuun Kocss rd gr6f nevevel megkulonboztetettterjedelmes bar langban is tahilui oskori maradvanyo-kat. i\leg t6bb ilynemtl leletre akudunk a vcle utelleneses Vsrecsk« (Cetecuja) nevet viselo szirtfokon eslej loin: hol koszerszarnokat, jaszpiszilankot, sot bronz-landsat is talaltak mar.

2. Az Erd6falvat61 GI6dig terjedo sziklaszoros asbarlangjai. Erddfalvarol E. fele Gl6d falutol a patakdeszkaszalhol rogtonzott pallokon, felulrol juthatunkbe a viz altal kitcltott szorosba S nnnak legnagyobbburlangjaig. Ez is eltalezott berlang : lovoresei meg..most is epek. Ugy Iatszik, bejaroja sem volt; hanern

C:1 3 Ill. magus falon feHil rna rudt I1H~g annyi ter, a holletra segttsegevel annak idejen benuiszhattak a mene-kulok. Ezt a rest a fiistjarat is kovetelte, rnert mas-kulonben nern ttizelhettek volna henne. ~Iur pcdig anephugyoruany szerint nupokig kellett ott vesztegelnia falu oseinek s az atellenes sziklarol (Colen es PiatraPestere = Barlangkc) lovoldoztek ide a tor<?kok. Abarlang eldrcsze eleg tag, s itt jo sokan vonhattak111eg magukat. Hatrafele azonhan, Iepcsozetesen emel-kedve. annvira keskenviil. hosv ott mar csak ezvesi-

I w ... ~ \J" \,.,.I ....

vel helvezkedhettek el a menekuldk...A Bozesnel egyesUlo har mas vdlgy legkeletibb aga az Ercz-

II88:'§ 68: 'cJa'Rc; luop8.'jjlij): 23" P "sid6bS8yh§) §H32S1jpfitlj

vizerekkel, melyek C s e b szetseort huzain{ll hatalrnas zuhatagokkal. . . .

130 ALGYOGY ES YIDEKE.

~~~elt~.k 0 Picuj (!_I~$J'es)ncyU meszs70ikla Icpcsozelein ala. Cscbnckerncz also reszM S z 0 r 0 s n a k lTyt"janak) is nevezik, s a vndulrnegszaggatott szikluk kuzt rejte5z() primitiv hazak rendesen egy-egy6ri{\s di6fa v~clo Iornbsatora nlatt igazan elragado hih':'lnyt

AT.otvcnt"s e"(~h korrnanyzatn AIgy6gyroi czt az egyencs YO-

nalat valasztotta volt Zalatna megkoxeliteserc s Bozes-Bakonynkozott, valamlnt itt, a Tyejaban a (I rakott uttcstct» luaig sem blrtnmegsemmlsitcnl az elhagyatottsag mostohasaga. Tiljkcpilcg a leg-szebb vldekek egyikc, de latogatottsagrn alig sz{\nlithat s szeker-utjaert istenkisertes ocla probalkoznl. Az Erddlulva Ielett Ny.-ravonulo In~sztomeg Ie sznrn)'itt E. D. iriinyhan harsmtolo vOlgy.hatalmas sz.iklatbrnegeivel. barlang teklntetben varakozasunkut kinem elegithetl. A nep emlegctte meses terjcdelmu barlangok csupaapr6 odvaknak bizonyultak , Benn a Tyejaban tavolrol harlnngnaknezheto k~t odut mutogatnak.

A Picuj f~, oldalan a helyseg ternplomatol Ny.vra vezetd ()s\'(~-nyek egyikeben a S 7. e p • k bar 1a n g j it h 0 Z ~G a u r a !\. and r i)kalauzolnak cl. A sokat igero iil·eg retegbeornlas utjan keletkezetts egesz jelentdsegc abban van, hogy az erdci ttinderek otthonaulkepzeli a nephit s ejjel arra felc jarn! - szerlntok - ncm tarui-csos, rnert az itt pajkoskodo ttin derek konnycn fOldalatti hajle-kukba ragadjak a70ern'! mereszkedot.

A jobbpnrti sziklnban. de ismet jokora magnssagban a 22 m ,hosszu Le g e n y e k b a r l a n g j n r a akadunk (Pestere Ficso-r u 1 u i). Elzart s a sarli bokrok kc)zoU nehezen megtalalhato hely-zeteben biztos mcnedeke lehetctt n kalona szokevenyeknck, amikor mcg k 0 t ~ lie I v e r h U V {It t a nerues varmegye s a S7.C'-

geny legenyek ilycn helyeken kerestck sznbaduhist a vitez! eIctkeservei elol.

AIgy6gyroi a Maros jobb partjan Bokajig. AIgyogy-rol az ornlados hegyoldalak alatt a regi romai utvonalan felfele kocsizva.ja megyei uthol csak latjuk ahasonlo nevii viz mellett a melyben felhuz6d6 Homorod...helyseget. Ennek felsd vegenel Valeny kovetkezlk, egyszegenyes hegyi falu, melynck letarolt, kopar videkea turistat alig erdekelhetl. Sokka I tobb flgyelmeterdemel Bokaj. A Macsktisi csnlad osfeszkebol 1848-ig

ALGYOGY £S VIDl:Kf-:. 131

SZ~hllOS magyar csalad lakozott itt. Kapy Gyorgy Y3r-

kasteTyanak epen bejelro erkelye daczol meg az enye-szettel s romokban hever a magyar templorn is, ruelyBokaj fenykoraban itt diszlett. Kapy Gyorgy anyja ,Gyulafy Borbara (Gyulay Samuel leanya) reven jutottBokaj, valamint Arany birtokaba. Harem lanya kozu}Borbarat Toroczkay Istvan baro, Apaffy Mihaly feje-delern tanacsosa s a mezei hadak generalise, 1vlariatmarosnerneti gr6f Gyulai Ferenc? tanacsos, Kozep-Szolnok foispanja s Annat Matskasy Boldizsar vettefelesegul. E harem csalad ivadekai tartottak is a leg-ujabb idokig Bokajl, melynek fe]so reszet Felfalunakhivjak. A szomszed Szarakszonal mar Also-Fejerbenvagyunk.

5·

IX.

A regi Szaszvarosszek.

Piskitol Szaszvarosig. Piski allornasrol a vastitfovonahln Szaszval'OS fele haladolag, H petrozsenyielagazasnal, az tij fiilohuz es mozdony park erintese-vel egesz a Sztrigyig del felc gyonyorii kllatast nye ..rfink a Rctyezatra. A Sztrigy epen az aranyi k uppulszemben er i cl a Marost S H vasuti hiddal parhuza-mosau ullo kocsi kozlekedesi hid helv en allott a Bern.,

honvedeinek diadalmas csatajabol emlegetett regtfahid. Ott iill a fogado is, falaban a csa ta golyoival.A hegy labauul Piski, hol Barcsay Abrahall1 kollu leI ..keben a I«'}lLeszet isteni szik r.ija Iangru lobbant.

Pad egy utczanyi Iuizsoru mellott el robogva In t-hatjuk a Fekete ..to regi lupot, melynek stippedekeibenregen te a vadaszok is vadusztak ~ MUI"OS tu 150 pa rt-jan Rapolt udvarhazal va rosins kinezest nyerneka tavolbol, Epen a tordosi megallo helyrdl be aMares fele fedezte fel Torma Zs6fia 1876-ban azt ahires ostelepet, melyrol nerncsak jellernzd kofejszel(,szekerczek, vesok, kespengek, vakar6k, nyilhegyek,ii~~ ..~hiigec. ¥aUoz~t(),aQ diszitett ede.u-yek. kerulteknapfenyre ; hanem olyan balvany alakok es my tho-

133-.,..:~ ..... .

"fogitd j (~J\,(~Il Yck ':DZ cl SS)T 11a prcudsze r "'!jelei). III ely ekAssyria, Babylonia Ie ldl hear-a 1l11011 mivelodesi es val-Jas! befolyast ignzol nuk. Torma Zsofla CI11e gyfijte-ruenye 1~g8. deczem uert61:Jl kolozsvar i lllUZCUl110t

.·gazdagitja. i-'

To r do s ki)zs~gu~n nehilny mngyur' csalud alkot]a a ref.-egyh~l7. hiveit. A tordosi egvhuz ep ugy. mint n sZ[lszf(51d Wbbipapjai szep dezsmak.u-potlast nyerven , Ielkeszi [lllom(lsa rna is aJobbnn dotaltak ki)zt! tnrtozik. Hegente kierclemcsu lt tunurok nyer-tek ez (lUomilst s Kaz in czy Ferencz Sipos Pill Kantista philosophusttalaltn a tordosi papsagbun. A7. egyha» foldhirtok{lt a hivek hasz-n{lljilk igen mersekelt ht?rert s ehben rejli k legl"ohb oka n magyar-.silg stngn:\l;'lsilnak is. Tordoshoz szolga: ki a hasonlo nev tl patak"Volgye. mely mellett :\J art 0 n Denk rrna ~"li'u·tincsd). Ii is· 0 e n k,Nagy·Dcnk blrtokokat Mi'ltyfls 14i5-ben a Barcsuy csnludnak ado-manyoztn. a ki 14i7-ben a Rapolthy csuladdnl elcserelte. A vonnt

-egy sajatsagosan epiilt helyseg mellett ,vezet el. Balra a Mnros felelatnl u. is a t4?gli'th61 cpiilt Y~l~QJil!~.~r:t(.1.Hlzsol·(l\·nl Perkasz egykori.S7.i'lSZk07.st?get. 143R.majd 14~9-ben a tijrok kiotte a szasxo kat s ~7.-olahosodott itt legluunurubb cl. Az ';pi tkexes rornl~\j:.H iuegtartjaaz o}{lhs(lg is. de ncm vakolja hazuit. 1-:7. az atmenct masutt is,~s7.rc...ehetd .

A regi Waras, Zazvaras.· Egyszerre johbr61 111eg-riyilik a ta], bepillantast cngedve a deli Karpatok bel-sejebe. Az elcterben csinos hazak, ket ternplorn torony

jelzik Szaszviiros holletet Amarrn eszakra az imentleirt algyogyi yOigy. A Vi~rosviz (itt Peczpatak) hid-jan cz allomasra robogunk, honnan u varas meg 3klm, Szaszvaros (n regieknel Z~a·slt-·a,rlts, Zaarwaras,.Seeevaros, SZ81· llla.ros, Wares, Bruns) a vasuttoldelre integct testveri szomszedsagban cmelkedo ag_·ev. es cv. ref. templom tornyaival, A megye szer-vezete elott Sza,szva,rosszek kiilon hatosagot alkotott ;az absolut korszakban a rnai Hunyadrucgyet is fel-·olelo kerulet (Krcus) szekhelye vala.

A ,·eo! szaszvarosszek! -hospitese k« (S7.{ls7.ok)telenitese harornizben tortenhetett S a Iegregibb telepitesek : Warns (mely 1224-benaz Andreanus diplomaban tiinik fel eldszdr). TOl'dos (l~34-1?eo Tor--das). e mellett Perkasz (1334-ben Porksz), S~uszvarost61 delre Be-.reny (1334-ben Berren), Kasto (l364-ben Koztow) ~s Szarka ~(133-1-Ilen lttrttact).· Mftsod sorbail kth~tkezett RePR8!J1 naoi liaR )Jaws);JUlrmad sorban a Kcnyerviz mclleken Alkeny~r. Felkenyer. Kud-

134 A REGJ SZASZVAaOSSZ":K •

•sir. Ez utobiaknt a torokok 1420·beli nagy pusztitnsa kovetkeztebcre-,ele ith~ek~,_A._tijrokijk._l438·ban u·.b6l ,~e"ig .d~ll.t~,~ Sznsz\'~ros-sze e s a 111\ ·cves nz Sl e epese I:) , C • c. , c ..reszben 14i9-b~n CHtek ki, olyannyira : hogy a XVI. sz{u~nclban marcsak 1\on10s1. es Szaszvaros SZ{lSZtclcpesei tartottak magukat tome-gcsebben. 1504·ben Per k i\ s Z 0 n nl{lr az olahok teljesen elhatal-masodva a szaszoknt el iizik. 15L,)-ben \"()rd~ Fprpncz nii!\oiikkeservesen panaszko dik a S7.,1S1.unlversitasnul Clemens alken)'crrplebanus kigunyoltatasa ~s iildnztct.~se 'Hiatt. »Nemcsak sertt·getik ..gunyoljak, hanern az isteni tiszteletben is 1.uvm~ji'k! sot rnindentelkovetnek : hogy maguk kuziil IdUzzck(l.

Igy telcpitettek olahokkal be Szaszvaros mellett, a havasok.aljan. Sebeshelyt, Bomoszhelyt, Kudzsirt, mclyek az 0 I i\ h au 6 t;vagyis a j u h es k e c Sk eo t v e ned e t mar 1493-hn n oly vonakodva.fizetik, hogy a miatt a nehez i'tllami adokat ncrn kepes a varos.rendescn ftzetni. A Castaldo, majd Busta e~ Mill(tly vajd a katoriaia torokl{el egyenlo pusztulast ideztek ela s 1605. Iebruar 3-an Nagy"l\iarton kiralybir6. s Calcearius Peter szekbu 6 s a tobbi eskUdtekkeservesen panaszoljak a szebeni tanacsnak : hogy a szekbelfIakossag annyira kipusztult, hogy az adokat nern fizethetik s e-miatt ,'agy azok lcirasat, vagy uj telepesck behozatalat kerik. 1557.majus t-en mar a Szilszsag legerosebb otthonaban, Roeioszon is.azt vitatjak : hogy a falu alsO vegen levd fOldekhez nekik is.joguk volna.

Nern erdektelen felernlitenunk, hogy a HunyadiJanos Maria no\,eretol es ferje argyesi Manoiletol szar-mazo Olah csalad kiralyi kegykent elvezte Szaszvarosona kiralybirosagot. Igy Steffan us Olach de Sazwaros1504 juliusaban judex regius s ebbeli tevekenyse-genek szamos docurnentumat hirjuk. Legifjabb flat,Matyast (nobilis Matheus Olah de Zazwaras) 1520.april 23-rol II. Lajos kiraly a szebeni tanacshozes SZaSZV:lrOS rendeihez intez ett rendeletevel kiralv-birova nevezi a mar elaggott atya helyett. A csa-lad jol ertette a partfogolas modjat, mivel majus,I-en Zapolya Janos ismetelve a kiraly rendeletet, tel-kerl a szebeni tanacsot Olah Matyas bevezetesere,megvedelrnezesere, a mie/t alkalmilag viszont szoiga-latait helyezi kilatasba. Ugyanazon naprol Gyorgy, apecsi puspok is felkeri a szebeni tanacsot : "hogy tit-kara, Miklos mester (magister Nicolas) ott lako Iiveret,(fratrern germanum Matheum nomine); a kit a kiralySzaszvaros kiralyblr-ojava ncvezett ki atyja elaggott-

A JU:;GI SZASZV ~RO~SZ~:J\. 13Z,

s:1gn tilla tt, f\JgHtJjnt sil vcsen, ihefL eldzcKenysegu keiugy a kiralynal, mint masoknal nern fogja elfeledn i~.1\1inde bbol kivilag lik 111ek kora eldrehitassal j nteztc ~1iI\-Ios, H kesobhi esztergomi ersel<: csaladjo dolgnit a1ci,'olb61 is.

Szaszva roson kezdetben csakis a szaszok visel te khelyhatosdgi hivatalt s a magyar-sag mint ilycn arraIgenyt nem tarthatott. Olah Istvan kiralyhirot is ger-rnanuskent valasztottak meg s fla megvalasztatasaertis igy halalkodott Miklos, az esztergomi ersek. A nem-zeti fejedelrnek idejen nyert torvenyes vcilasztoi jogo-sultsagot a magyarsag, Igy az lG28. jan, 4-en BethlenGaborhoz juttatott ujevi szerencseldvanatok pontjabuezt az erdekes passust orokitettc meg a szaszvarositanacs :

"Minnel a Magiarj Nernzet is ebhen uz Varosbanlsten nldasabul meghzuporodott, mely az Zasz atya-flakk al egiwt wlnek es tartanak az Varost, hogy analInkab tolaltassek maguk keozett valo egyenctlensegh,helyet : Hogy az ket Birak keozeul minden esztenddhen-egyik SZ3SZ az masik Magiar valaztassek cs nern ket Zaz.sern ket Magiar egyszer. Az belseo es feo tanacsnakhassonfele magiar, hasonfel zaz legien es ilyen IlI0d

-observaltassek az negyven ember keozet is, kynekfelle Magiar felle esmet zaz recipialtassek."

Igazan emlekezetbe vesni es megszivlelni \'a16vegzesek, melyre a 10. pont ala tt ki is mondtak, hogy-ruegh maradunk ezek mellett. Ugy legyen rnindveglg !"

A szaszvarosi magyarsag szoros viszonyban elt ahunyadmegyei nemesseggel s reszben onnan nyertefelfrissuleset is. 18.J8 elott a kornyek urai rendcsenbeun teleltek, hazat tartottak Szaszvaroson s a ref.kollegium valsagos evekben mindig Hunyadrnegye

136

rendeitcl kertc cs nyerte anyagi t.uuognhisat s Hunyad-megye nemessegenek egyeduli iskohija valn, miutan adevuit 1770 koriil HZ ellcnscgcs koruuiuyrendsz erelsorvasztotta s a Hatszegre grof Stein ville altal 1715·k6rul alapitott kuth. gymnasium nern sokuig miikodott ,A szaszvarosi k ollcgium I. Rakoczy Gyorgy, I. ApaffyMihaly alapltvanyaibol notte k i mugat. A X VIII. S7.U-

zadban a testver lutheranus egyhazzul unyagi surlo-dasok keletkezven, 179..;-ben az egynazkozseg az erdelyiegyhazkerulet hatosuga ala helyezi feltekenyen orzottiskolajat, mi alt al annak ingadoz6 sorsa szercncses,biztositast is n ve rt,..,

184.8-49-ben a kollegium torzsepiilete epen be-fejezes alatt allott. Az absolut kormany ezt is halalruszanta volt s csak 1~58-ban sikeriilt gr6f Kiin Kocsardb6kezusegevel a gymnasiumi osztalyok fokozutos meg-nyitasat kieszkczulni . s 1861-ben orszagos unnepelyt:kepezett a grof Ktin Kocsard koltsegen en}elt eptilet-szarny felszentelese 1872-ben gr6f Kun Kocsard ujabb-otven ezer frttal novele alapitvanya it s halala utan isteternes orokseghez jutott az iskola. Ugy hogy meltanes bnszken viselheti az ~ev. ref. Kun kollegi UIIl" czimet.Ujabban az allam is teternes segitseggel jurult ez iskola.fejlesztesehez, mely mellett 1881-tol jol szervezett es1898-t61 a regi baro Wesselenyi telken diszes hajlek-hoz jutott all. elerni es polgari Ieanyiskola is Ictesult.Egesz iskola negyedde egeszul ez a kis kornyek az.az ~\gostai ev. es a kisse kinnebb eso gore kel. nep-oktatasi intezetekkel.

A vasuttol bemenoleg epen a ref. kollegium es agr6f Szechenyirol nevezett nagy vendeglo eldtt erke-ziink a templornterre s onnan a fui~rrc, melyet csi-nos epuletscrok kornyeznek. A Devera vezeto uton aa csasz. es kir. sorgyalogezred laktanyajan kivtil a"iro,.i liflt·,Jg es poJg;iri ]oyObely 3rrlY3s utjai s..fenyo ligetei nagyobb varosnak is diszere szolgalhat-nanak. A foterrol delre tekintve a sebeshelyi hava-

A R}:GI" ,

~ZA:-:ZV AI\( ,S~7.El\:. 137

sok ra s f6ieg az 1659 Ill. Godeanru es ~Iuncselre s uzokhirtclen megszukudo eldnyulvanyaira : elrugado pano-r,lll1U t tur nuk elenk.

Tujkcpileg SZ4lSZVc.lrOs a ,.Ic'Jszebbek euvike hon-• 0 \:) 0..,'

nan de lre es nyugatra (a devai trachitcsoport, Arauy-_,hegy) s eszakra :.1 Gyogyviz'\:olgyet harantolo mada-erddfulvl, cschi meszszir tekr e, f61eg j6 deli vilagitasnalmeglcpo kilutast nyujtanuk. A varostol Di-re a 3-10In. Holumb nyujt attekintt~st a kornyek felett.

SZ(lSZV itros l'cgi ipnros tit rsudulrua szorosan orzi hagyonui-munyait s Hunyadmcgyc legiparosabb varosa rna is. Halado szel-Iernet az 1900-nl bevezetett villtlnyvili\gitils is ke llden ill US 7.tl'"Ija. Avaros szep vngyonnnl s IdiWnosen j6J gondozott enloseggel biroKornycltevel egytitt kitilno szGlot. gyii1uo!csot terrnel. ;\ »broozerNuss« pnpirh eju di6 Becsben is keresett czi kk . Ep olyun batul~llnlitja is. Nern esoda, ua osidoktol kcdvclt lakohely valn sa kornyeken felmcrCilt k5fejszelc, y~sok tunusagu szerfnt a prae-historlkus embcrnek is {\llolu:\s{\t alkota. A Torma Zsofia : illtalo3suhnrdott szep prachtstoricus muzeurn mar megsztlnt S1.(lSZ"{\rosnevezetesseget kepezu i s a [elcs tudosno 1899. november 14·ikcllbekovetkezett hal:llitvnl a kolozsvuri muzeurnba kcrtilt.

A »szuszvnros! szek cap itulumban levo magyar ~s St.:."lSZ«vugyis a ref. e; (lg. CV. papok. Barcsay Akos fejedelern If;59. mit jusa·iln Devan kelt adomanylevelevet, uiabb adornanyt nyertek Homosx,Vayde. Bcreny, Sznrkn, Perkasz , Kaszto. Thordos quartajara. Eztettc oly jovede1messe a SZ{lSZ ..·(\1 osi ref. es szusz papi ttltOlUi'l-sokat (i\agy es kis pap).

Szaszvarosrol a sebeshelyi volgybe. Szaszvarosroldelre tobb napi kirundulast tervczhetunk. A legrovi-dehh es Icgszokottabb Kuszton at 6-SebesheJy erinte-sevel Uj-Sebeshelyre kocsizni. 6-Sebcshelynel a kelctreernelkedo 668 m. magaslaton a szaszok regi varkaste-lyanak rornjai nl(~g eleg cpsegben allnak. A Sebes vizvolgye osszcszorul a hirtelen elehatolo kristalyos pulamagaslatok kozt s Uj-Sebeshely hazai csak szukosenfernek meg a .mer-edek Iabainal. 1803-bnn vasharnortIetesitett volt itt u kincstar a havasi erdck ertekesi-tesere, 18a2-ben a hunyudi vaskohok megnyitasaval aszomsz~d Kudzsh' is b6"itlctven, a ,asfinoliiitas e~aconcentraltatott s e regenyes telep pusztulas marta-

138 A REGI SZ..iSZVAROSSZBK.

leka leve. A szaszvarosiak kedvencz nyara16ja. A szasz-varosi di6t tulajdonkepen Sebcshely terrni, hol egyjambor szerzetes, Pa,U Mihaly felszazadou at farado-7V- &la.l ~ ._- ~.- du 1 ... -z ....r~ ~...·:~·nolcs ."cmesit ~snh"n- '"' 111dl1 Ula~ c; U 6,) Ull VA u"-~u .....~.." '"''''...,~a.

Sebeshelyrcl Uj havason, Magureny havasi kozsegen(1146 m.) at a Jegegyenesehb, de cgyuttal legfarasztnbbutiranyt kapjuk a Godean havasra. A kincstari erdodr,foleg ha a szaszvarosi erdfigondnoksagot j6 idejenmegkeresstik, gondoskodik lovakrol,

Szaszvarosrol a Varosviz menten az also varos-vizi Castrum erintesevel, a muncseli Gredistyere. Annaleregisegei. A Godean havas szokottnbb, bar kerulobbutja a Varosvlz menten vez et a 34 kilorn. UjGredis-tyere. Ka,szt6ig a sebeshelyi uton haladunk. Ott nyu-gatra fordul az elaguzas egesz a Varosviz partjaig(237 111.), honnan delre Berenynek fordulunk. E csinoskozseggel majdnem osszeer Szarka (Szerekanak, Szarka-falvanak is hivjak). Orman. Also-Varosvizre (jegyzoiszekhely, j6 fogado) kocsizva megallapodhatunk, miga Varosviz tuls6 (hal) pa rtjan felkeressuk a romaicastrumot. Ez ugyan kozelebh esik Felso- Varosvizhez;de itt tobb utbaigaz itast talal az erdeklodd.

A castrumot a Varosviz nrja nagyon pusztitja. A7. innerskikeriilt belyegekbdl, domborm lives siremlekekbdl, belyeges tt'!g-hikb61 a devai rnuzeum egesz kis gyiijten1(!nyt mutat. Varosviz aszornszed Ludesddel varaskeszi Lepes Andras birtoka "ala s annalekihaltaval Hunvadi Janos Hunvadvarahoz csatolta. !\'I{\h'its 1463-~. -ban a Barcsayaknak adOllli\n~·o~a. a kik itt .nnpjainktg birtnk ahavasi lege16kct roleg. 1

A ket Varosviz nev et a k~ejiik eso r 6 III a i cas t rum t 61kapta. Fclsd-Vnrosvizig kelctre Clnlarad B II C sum. honn an, vala-minr Also-Yarosviardl Iohuton, gyalog az 101i Ill. Prcz be hegyrekapaszkodva az Erczhegyseg fcle egesz a Biharig kitaru16 latokepetnyerunk. A havasi puszto rok czt az utat hasznnljak. mert lepcso-zeten {\ljutunk az 1223 Ill. P r e sac it r a S onnnn az 1803Ill. B r u s-t.u r e III n a Cia tara. hon nan Uj-Gred istyerc is h('k('riilhctUnk aDosu Vlrtopeloruu. \'ngy keletre a Dealu negruig (12-1U rn.) S onnan

A REGI SZASZ\,AROSSZEK. 139

~z Ulrnu, Negres havasokon delre a ~f\lnc~lura (IG1:> m.) a leg-konn~'ebbel\ jarhat6 erdds lleg~'i 6svenyeket husznnlhafunk sillland6an rnagunk elfitt latlratjuk az egesz nagy videket. Kitart6furtstanak aji\nlnlosnhh utvonnlat ali~ jeldlhetnenk meg ; csak-JIOgy itt mindenrol gondoskouni kell s "jim r elol csuk stinukbu. paj-takba menckttlhettrnk. Az Ulrn u havasnal !\fn~Ul'~ny havasi kozseget;}(ozelitjUk meg, de ott si ncs n csuroknel john rnegszallo hcly.

A volgyi lit Felso- 17'"arosvizrfJ/ Ludesden at Kosz-tesdig elcg nyilt videket erint s kocsival is jarhato.Onna n a 17 krn. Uj-Gredist yeig a patak szuk medretol~roszakoltak ki az uta t s ar adasok idejen jarhatatlanIesz. Kosztesdnel romai elotti eroditvenyeket talalunka Varosvizbol balra kimagaslo kupokon Kis ..Oklos fele,Hajdan itt atjaro lehetett Kitsel fele a Sztrigy volgyre-s a juluiszok s a hatszegvideki egyszerti fuvarosokmost is erre jarnak. Ez va la a "sout", lui kor meg Viz-ekn« feldl latta cl mugat Hatszegvidek sova 1. UJ-Gre-distyet 1~03-ban telepitette a kincstiir egy a sebeshelyi-hez hasonlo humor-ral, Inert akk or a Timpss havasszegenyes vaserczeit is itt a kartak feldolgozni. 1848-igerdesz is lakott e helyen s a csinosabb hazak ma iskincstariak s egy foerd6veci teljesiti a fclugyeletet akincstrir erdeiben. A harnor megsziint s most csakerd eszeti munkalatok folynak.

Uj-Gredistye regisegei. A muncseli var. Fel aGodeanra. A szaszvarosi gondnoksag cngedelyevelmeg is szallhatunk a kincstari szep epliletben, mely-nek kertjeben egy irastalan romai altar ragad]a megflgyelmunket. Begeszeti szernpontbol ajanlatos parorat szentelniink az Anyies nevu volgynek, mely feletta Vertop (Sub Kiunuv) rnesz sziklaja felfil r ornai pen-zeket sodor Ie a hole es esdviz s hol hatarozott r6maiepitkezec;ek nyomuit latjuk. Uj Gredistyerol egy napbakerfil a Godean megmaszasa. A. Valea alb es Rus alb(vagy Valea Godean ulul) egycsulesetol a Muncsel havas

140

lejtojere kanyarog osvenyiink s egyes reszletcit hit-hatjuk a regiek kigyozo utjanuk is. 1215 111. magassag-ban talal] uk H zoka t az oriasi terjedelmu vurr-omokat,melyekrol Uj- Gredistye nevet ka pta.

A telepites nlknlma val lR03-u!.ln az erdei IIIunkusok tOO()Kozou aranyat talultak itt s a ki ncstar Pecsujfalusy Pechy ez redestktildte k i kntonukkal kutatusra. A katorurk nern sokat talaltak. de'a. hatnlmas koczknkovekbdl epitett falnkut alaposau szetrontottak8 rna a terebelyes biikkosiSk alutt nehez a ",ill" kertiletet megnlla-pitrn. 184i-bcn Neigebuur J, bucuresti porosz consul asatott itt Ack-ner szentcrzsebe tfalvi fig. C\'. pap kiseretebeu a varrnegye {,Itnlkircndelt Szf lvussy Laszlo foszolgabir6, Boer Gyorgy erdesz esFodor Andrus toorvos vezetese nh\ hclvezett kosztesd-Iudesdi robotmunkasokkal- Eredrnenvtil akkor is a 'falak tovabb rontasa maradtreank. Ket szep dombormu hevert uzonban mur az elotti idokbolitt s ezek egviket nagy bajjal a devai muzeumba szullittatam. Amasik most is varja a ruilnrnnal sze rencsescbb vullnlkozot. A varfarugott koveit reszint Devurol :1 J( ij v en d v {l r ii t 6 1 [Petrosa),reszint K6holdogfalvilt61 sz:Uli tott •."lk Iel s .Uuu!llio<l\·u ttiriddtln kazon : hogy is tort~nhp.tett ez 6rii,s merettt kovek ide juttatasa ?Innen God en n r a meg j6 par orai Iovaglus.

A Muncselen erkezunk ki az erdok kuziil s a fenv-...yes Ielett or las teruletet olelhct ut tekintcttiuk. AGodean 1659 m. lekoptatott krlstalyos pala ormar ol aMaros ezust szulagju, a vakondturasszer ti devai var,Bihar stb. lathato. Tul a csucsokon a szebeni Karpa-then Vcrein mcnedekhaza epcn a fenyo regio felsoszelen ad piheno helyet.

Klranduhisok a Godeanr61 Sebeshely as KudzsirfeJe. A Godeant61 delkeletre veszi ercdetet a ValeaGodian ului, a Varosviz legtavolabbi aga, mely Uj..lire-distyeig nagy ivhen kanyarodva, o: .na n E.-ra forduls a kozsegek n eveivel foly tovabb. Szaszvarosra Bereny-patak neven erkezik s ott a vusuti allouuisnal Pecz-patak neven halad at a Marosba.

A Godean tol tul ~.-ra indulo vizerek (a Valea UIi,Valea Zebrului) .l\1agures alatt n !!~~Alunului-jal egye-

'sijlte'n Riu mare ne,:el ;"yervc folynak SebesheIy fele.Ebben az iranyban terhetunk tehat Iegk onynyebben

141

vissza. A Godean es i\.j uncsel koz t i ita vasi r eteu u gai-nn ihoz hasonlo nepiinnepeket (nedea) turtanak a havasi.pasztor ok.

A Godeantol delre, l<e~tre hullamzo kudzsir i huva ..·sokon tobb napi kirundujast tehetunk s legtobbnylrea hegyeleken vezetnck az erdekes osvenyel" ugy hogyvaltoza los latkepek fogadnak Iepten-nyomon.

Keletre elottunk all Zebru (1666 m.), honnan a-hegyi osvenyek eszukru Sebeshelynek es ·DK. agaznak:Ut6bbi iranyt kovetve az 1657 Ill. Sernat erjuk, hon--nan a Kudzsir (_kesohb Kenyer) viz Ids aga (Riu micu).indul eszakra. J6 helvismero kalauzzul itt is elindul-..,

hatunk Kudzsir fele \5-6 0.) De sokkal jutalrnuzobbtovabb haladui a fenyo rengetegek kozt Dk. a Sincluihavasig, honnan D~y. a Sztrigy legtavolabbi vizereiind ulnak el Valea Petrosul ui ...nevcn folytatva pcHya-·jukat. A Sincha havastol K.-re 1729 m. cgy tij osvenyeluguzas fogad, E.-rn a kudzsiri havasoknuk a [{enyer-·mezor cl is lathato 1794 111. focsucsu: a Batrine mel-lett a legjartabb es legjobb havasi osveny vezet aSipertin (1637 m.) at a Dealu Grosului-ig. Orman le-szallhatunk a Poiana Prebicun (1253 ru.) at EK. aKudzsir patak nagy agu (Riu mare) melle (881 m.) s avolgyben folytatj uk utunkat a kudzsiri vasgyarig. Sok-kal elvezetesebb azonban a D. Grosuluitol a hegyekenhaludva tovabb a Dealu Mogosului (t468), D. Heehita(1361), Rechita mieu (1269), a Bugsitur e huzcsoportigIejteniink, honnan a Mares tcret, az' Erczhegyseget,a Zala ina Ielel li hegyvllagot, az atv{igott 1331 111.

Korabian at el a Biharig szernlelhetjuk Ez az (it kevesbbefaraszto, tobbnyire arnyekos forrasaival fcliiditi avandort s egyes suniiltHtii @j]'ett' iii at vGhels cl, pihluitnyujt.

142 A nEGI SZASZyAROSSzElt.

~ .Kirindurls a szas'zse'Sesi havasok fele. A Surian.havas as Surian tengerszem. (Jezer.) A ki a szasz-sebesi havasokig vagy Petrozseny fele is atakar mennis tobh napi felszerelessel, alkalrnas kiserfikkel rendel-kezik, (a mit a kincstari crdeszet utjan legjobb 111eg-szerezni, minthogy kincstari erdosegeken haladunkmindenutt) os a Batrina IUl'\'3s (Oreghavas) osycnyelagazasatol Di-re a Dealu Negrun (1869) es 1890 O.Comarnic elu szeles hegyhatara, onnan a Purv a huva-son K.-re fordul: s a 2061 111. Suriant erl. A D. Negru-t61 a fu t6 Ienyo tenyeszeten is tulernelkcdd hava sostaj fogad s az orias volgyckben a Kudzsir viz Grobi ..sora agan~lk ket ere csergedez a futo fenydvel da-czol6 sziklagorelyek kOlott. A Surian lekoptatott hegy-hatar61 EK.-rc u Suriun jezer (tengerszern), a hegyJegbajosubb jelensege szinten fut6 fenyo keretbenrejtrizik. Juliusban a circusszerfi hegykatlan meredeksziklafalan elpesi l'ozsltk (Rhododendron myrtifolium)virltnak.

A tengcrszemtol keletrc es delre hatalmas go-relyivek jelzik az egykori gJetscher visszavonulas-nyomait. E tekintetben tehat a Suriun jezer a leg-jutalmaz6bb kirandulasok kaze tartozik. A szebenlKerpathen Verein, mencdekhaza epen a morenasanczi gyurure epult s ejjeli megszallasra is alkalmas.

A Suriant61 Prigone Iele a Sehesviz Riu Feti agamellott erddszhazat talalunk S onnan kocsival is Ioly-tathatjuk utunka t Ie Sllg(l~)ali az elsf szebemnegyeikozsegig, Illctdleg Szasz-Sebesig. A szaszsebesi erdo-hiva tal engedelyevel Prigor;u, Oasa, Teu, Ciban erdoso-hazakhan megszrillo allomasokat talalunk.

A Surinntol Dk. Ausohel (2011) havas mcllett aVerfu lui Petru (~133 m, Szt. Peterhcgy) gyonyorlikilatast nyujt delrc Petrozseuyig, a Paringig es a hatar-

A n"f;GI SZASZV i.aosszua. 143

~ileli l~avasQkra & keletre Pietra elba feltS 8 S~e-ben (Cibin) viz havasaira. Piatra albanal penziigyoriallomas, vambelepo hivatal, kiknek segitsegevel meg-S...·~11l,.n4 ....... 1.. n,T,.. rn ft "lTO'\l~a ~··S"hCl·l.;I.,." ..........credeke ....1."'1.t.t,n"Ul.IA • ...,.,.].- a. a. ,~,,(; l".lU.V.l l'-JUVL. IU .t ,U

lecreszkedve 1200 111.-el szinten erdeszhazat IalalunkS onnan be a Taja, sziik volgyen Petrills.rs. haladunktovabb. A Suriant .16 lovasok 1 nap alaU megjarjak.Petrozsenybol s a Surianrol 1/, nap alatt kenyelmesenbeerkeztmk oda.

A Kenyermezon at, Romosz-Benczencz. Szasz-varosrol a vasut a gyonyorii Kenyermezdn at haladkeletre. Delre a szaszvarosi havasok erdos magaslatai,cszakra a Mares parti jobbara hornokkobdt, palabolalakult s az erdok irtasa miatt nagy vizrnosasokkalsznggatott hegysor alkotja a termekeny volgy keretet.A romoszi orhcizt61 postakocsi visz i a veude geket agy6 gyi fiirdore. Az allornastol delre Romosz (Raarnaz.Rams, Rhomesz, R'VlllOSZ', Szaszvarosvidek utolsoszasz kozsegenek ternploma latszik.

II. Endre 1203-ban Karko, Chrapundorf (Igen) es Rams lakoltnevczi elsa SZ{lSZ telepeseknek Erdelyben (>tprimos hospitcs regnide tribus villicis Ultrasilvanus Karaky videlicet Chrapundcs etBams.«! E szasz faluk mellett a havasok aljan mar a XV. szfizad-han OhUl telepeseket latunk. Igy R 0 m 0 s z he 1y (tulajdonkep Kis-ROlllOSZ) 1493·ban mentesitest nyer az olah nh'ened juh adozastol.Bomoszhelytdl a Godeanra ha vasi os"enyek vezetnek A hajdarrY it r a s n.n 1 is hatalmasabb romoszi szaszsag, mar 156i·hen eles·harczot vivott az olahokkal, s u kiket maig teljescn tulsznrnyaltak ,Tiszta szasz viseletet itt talalunk s a vasarnapi isteui tisztelet aIegtanulsagosabh neprajzl tanulrnany az utaz6ra. Lelkeszt iillolnasa.a legjobban dotaltak egyiko s azert kiilfoldi egyeterneken kep~(l'ltjeles papok elvezik remlescn. A jelenlegi Amlacher Albert cit".Szaszvaros rnonographusakent nagy szolgalatokat tesz (tgy fajanak.mint a hunyadrnegyei tOrtcnclmi-rcg~szcti tarsulatnak.

A Kenverrnezd kU7.ppen Ben C 7. en c z. l3SS-ban Bcnczenczt,Miklos fia, J'{\nos hatszeg! "{u'nagy, a ki 138i-hen piskiviz! nagy-

144

Ll rtokos es dev ai vnrnugy. ~lik16s flu, !.{\sz16 H unyadmcgve f6is-pnllja 1:39S·oen. Benczencz 14~~-hall u vi ngilrdi Gerebek bi rtoka. AXYIlL szuzud kezdeten az 6 1as v; a gr6f Bethlen. u baro Orbnncsulad lnktu . J .egutobb gl'6f L{lZ{U' Kalrnan tdte volt nc vezetcsseBenczenczet azzul a mudur gyiijtcIHfnyevel, melyuek romjait Bar-csay Kulmun segitsegevcl e sorok i1'6ja mentette meg a devai reul-iskoln reszere. Benczencz de!i sarkan }i'llhat6 hal mot a Kenver-mezei hosok egyik si rhelyenck tartja n hagyornany s hiir6 OrbanAntal erre gloriettct epittetett. rnelynek belsd Ialait Hcrcpei Janostordosi lelkesz arndozo versei ekesih~k. Ezek egyiket meg a vasutepitese idejen 18HR-69-hen olvnshattuk ; de azota a vultozott tulaj-donosok gazdasag! szelreme elttintete a fOld szlnerdl ezl a kegyele-tes ernleket is. Hcrepei verseibdl nern (1rt a kcso utokornak cmezizelito, mely urra is tanusagul slol~{llhnt. hogy 1816 korUI a Kenycr-r~lelo jelentos~gcvcl tarsa dnlmunk IS Whhct foglalkozott. Hisz Ze ykJanos hoskl)ltemenvnvc is Ieldolgozta Bathorv-Kl nizsv diadalut.Hcrepei verse igy lian"gzik: ..

Oh teo kiben azon virtusok mcgholtak,Melyek Batho riban s Kinizsiben voltak:Isten, haza. kiraly s egyrnas szeretete ,E~yess';g, batOl's{lg. tOrveny tisztelete ;Kiben ezen dicso szep virlusok helyettAz irigyscg cs puhasug lelt helyet.Te ujm6di magyar l 6h brircsak itt ezekA labuid oiau nyugvo szuraz kezck,Mint »1'6fct[le. OIY~lk lehetnenck !Hogy halottaidb6l meg feltarnadhatnul !S huzarlnuk magadbari cgy rnagyart adhatual !!Flgyel], nern hallod-e a cson tok l.org~s~ttl\li nt a messze lcvo Icllegek dOl'geset '!Mozognak, hogy sokau uz ok unokajokK01.ijl hilhluatF.'l n szl vtlek hozzajok :S kiiUltj~\k, hogy le~Ynnk barilti egymasnak,Nem mint azok, a Idk CgyUU"lS ah\ asnuk.

Buthori Istvan kapolnat aUi tlntott urra a helyre, hol lovellkildttek alola cs Klrrizsi megmentette. Sznszvaros czimere egyobeliszk ket karddal nyil van az c~yl(ori emlekre vonatkozik : deazert a varos nern goridoztata a k{lpoln{lt, mcly 1696·bnn AporIstvan kincstart6 szeri nt mar dliledezdbe vala. A k6zolnbossegod{lig haladt, hogy Eperjessy L{lsz16 kir{11ybir6 a X VIII. sZ{lzad"egen az alkeny~ri fognd6t es hidat a k:.\polna romjaib61 epittcte.A fogad6 nlcllett most is Ultszik a Bilthory It{lpolna helye. Gr6rBattyflny 19n(lcz cl'delyi piispok Kiss J6zsef als6fejer megyei jegyzoinditvanyara uj rn akarta epittetni n kapoln:.H, de elt{lvozasaval aS"9'''p ler" l'S f"lc(le"'bc n'ent .\ ken\ ....let azonh,\" nenl nl",1t ld no,....... "'-•• :) ~ • c~ 1i; '" - •• ~, •••••• ,~.- -_- , •••

ut6ilok sziveben tcljescn s IStS,ban branyicskai Nagy S{\nuol'sz{\szv{\rosi ref. lelkesz epittetett olla egy 3 61 magas emlekoszlopot,Dlclyet nz 1848-49. lazad6k vandnlyzRlusa pusztitoU el.

- - - -Bett1,~eftczt61 n ·~n~'·viHig folyllatott. leghevesebbcn a.....KenyernH~zei csala, ugyho~' az alkeny~ri allom{1s ~t>en n tiiz\"o-nalat jeloli s a Hunyndulcgyc es a .hunyadlucgyei torlenchlli

1-15

re~eszeli t{\l'sulal '.Ulul Sztrojny Roman kudxsirl vasuvari j"41z"41t6.., _ n.. ~ e.

lelkes rendezese mellott 1800. IUtljUS ho 28-(\n nagy unnepelyesseg-gel felavatott sz ep cmlekm ii meltun 11ivja fcl 411.{lllol1Hls deli f('lenaz utazok figyelmet Az cnllekmUf!e meg 1SG8·ban )tiksa Gyorgyjogc'\SZ kezdett volt Ii. Papp ~HkI6~ szerkesztdv el gyiijteni. Egyikscm erhdtc meg gyujtesc si kcret.llal'csny l\t,)In:'ul mostanl orszag-g~·iilesi k epviseld s volt alispune az erdem. hogy a gyiijtott osszegetkiegeszitve s az alla mi vasmuvek (,ldoz41tlies7.segel megnyerve, e.szep ernleket letrehozu. A M. A. V, aradi tizletvezetdsege hazafiuskegyclettel gorrdozza az ernlekoszlopot, melynek a harcz! trophaeuit.az {\Unmi vasmuvek zolyomhrezoi vasgyara (\llitta el e KcrpelyAntal miniszteri tanacsos keszseges kozrcmukbdesevcl. Elolapjara-ezt vesette a hunyadmcgyei tort. reges7.. tarsulat

Ken y ~ r m e z o.Bathori Istvan erdelyi vnjda es Klnlzs! P~U

Ternesi bun magyar vezerek nagy gyozelmeAz orszilg dulo torokon 1479. oktober 13·(l11.Huriyadi M{llyilS kirnly dicso uralkodasa alatt.Nyolczezer hazafl mellett harm inczezer elleuseg

maradt a csatntercn.Magyar, szekely, szasz es olah egyiitt vedelmeztc

a kozos hazat.Ez crnlek koltsegeit kegyeletes ut6dokl61

gyujl()tte Or. Miksa Gyol'gyA felallitast inh~zlck: Hunyn dmegye hatosagu

s a megyei tortenelrni es regeszcti tilrsasug 188G-banI. Ferencz J6zsef kiraly (\ldc"tsos uralkodasu idejeben

Dicsd rn ult fenye ragyogjou (\l boldog jovendobc !

A1. crnlektmnepelyre Deva, Pi ski, Szuszvaros k01.onsege kiildnvonaton sereglett OSSlC; de Alvincz, Sznsz Sebes, Kudzsir lelkeskoz<5nsege is teljcs szamban ruegjelent s a kornyek olah Iakossagais nagy tdmegbcn ott vala, bogy 1(.~r6jja a kegyelet ad6jilt azonhosok ernlekenek, kiknek soraibun 37. erdelyi lakossag mindenretege kepviselvc val a. Solyorn Fekete Ferencz es dr. AmlacherAlbert torteneli erlckezesei mellen Balint gyulalehervarl kanonokfenye ..s .segedlettel tabor! miset tartott; mig a kornyek lakossaga1anczaivaJ Iejezte be az unneplest. Az unnepelynek ktvaloan szepido kcdvezett S a testveriseg erzelmeit hathatosan elesztette.

A Kenyermezd egesz videken 1479. okt6ber 13-an a Kenyervizjobb patti n)aiPsl~i)hl.~ft)sQZ:Qtt..Au. hg; 60 QS59yi hPd;h~!szernben Bathory Istvan kis serege, Kozcpen allott rnaga a vaj aG~reb plispdkkel a megyei band~riunlok ~lell; balszc'unyon Fel-

146 A REGI EZASZVAltOSszi;K.

kenyer (t"le Kenuy Ante,lIa} a szekely loyass;"'g. a joh}) slilrnyonAikens ~11i~J a Mil I os fcl~ a StAsfvrttoslnk sztisz, olah zsoldosal Csukw(Hecht) Gydrgy kiral~'hir6 vezetese nlatt,

Bathory Istvan komor sejtelrnek klSzt in<.litn meg hadat s a:tabor! misen minden ha rezos egy rnareknyi hantott helyezett sztve-role armak jtlHH : llOg)' a huzu veszelyhen forog. l\tliltyas kiralyakkor t~rv~n vissza Herczegov inn, Bosznia h6dit{\s{\h61, segitsegetnem kilJdhetett a szorongatott erdelyiekuck. Szerencsere Kinizsi ,Pal temesi ispan a facseti s de"ai szoroson hirtelen osszctoborzottseregevel gyors mcnetben eldsietett s mikor mar a tulerol5l korul-kcritett mnroknvi magyarsag crejt'!t veszitcni kezde s BathoryIstvan is sebektril boritva elalelt, egyszerre a szaszvaros-romoszfdombokrol mint a tergetek rohant cle Kinlzs! lovassaga s a mc~-Iepett torokok kozt utat vagva Bnthoryt maga Klnizs! ernele fel ,A torok bad most csuk menektilesrc gondolt s ott hagyva Gyalmar-nril rnbszijra fuzott sok ezcrnvi ('OglY{lt.zsakrnanyat, Iianvat-hornlok.igyekeztek magukat kiszabnditnl. Sokan egycncsen a deli Karpi'ltokvadonjanak vcttek utjokat snag" rCS1.bCIl ott is pusztultak cl,A sereg zome azouban a rendcs alduncli utat kih'ctt~ a MarostolPiskirrel, a Sztrlgyhcz Hatszcgvideken ilt kcrcste szabadulasat.Ezek tehetetlen dtlhokhe n mindent megsemmisitettck utjokhnn sa saase. magyar lakossagot kegyetleufit Iedlddsve ver cs Iangtcngerjelole menekllld utjokat. Hunyu dmegye lakossaga nak nyelvi s fajiataJakul{lsCl s a magvarsag hanyutlasa ctt()l a reny(~s diadaltol kez-dodik s az addig virng1.6 s~i'ts~ k07.scgek gazdatlanul maradvn ,kesz otthont nyujtottak a IU'gyi pasztorokkent itt ott mar alkal-mazott olahoknak,

Alkenyer allomasr61 Felkenyeren at Kudzsirra.Az alkenyeri palyaudvar toszomszeds6gaban a CJ{1,r&fiiresz-lelep az csztendo bizonyos iddszakahan mtikodiks a Kenyervizen leusztatott fenyfir Onk garrnadakatnehany het alatt epiiletfdvcl aprilja tel.

Alkenyerrdl a r~gi sz:lslv:lrc,s·sebesi orszagutrn tervc epen avolt alkerryeri postahivatalnal ;lga1.ik ki a kudzsirl ut. Szaszvaros-t61 Szaszsebesig meg a XVIII. sz(t1.adban eazel a mnganos postavalbiztosttottak a Iovak valtasrit. Ez azon cpUlct. mely mellett JiSt_november G·an Stojanovics ornflgy huszaral oly gondosan keritet-tek he a Bokaj felpredalasa utan vakmerdcn {tttoro laznd6 olaho-kat, hogy azok elf llunva a ~~I'tonnsag szr mei elott, meg nzonejjel fclcgettek Barcsay Abrah{tin, a kolto csorai u(h·arhilzat.

Felkenyer. (Felso Keriier, szaszosan Kunirth). FOeutczajan vegig halad\'a a takaros hiizakh61 a tfijeko-zatlan utaz6 2111u1"a hallja a 01ah h~ngokat, Inerta kGlso elrendezes cgeszen szaszos Ineg. Dc szasz

A REGr SZASZY AROSSZBK. 147

hlk6illuk -hire-pora sines. 1894-ben a regi goth styliitemplorn alapfalait is szethordtak. Emeletes iskola-epiilete es bcrendezese meg a rcgi idokbol ered cs akozseg jolletet hirdcti. Sokan foglnlkoznak deszka,zsindely keszitesscl s ezen czikkek kel messzi foldonismeretcsek a felkenyeriek.

Meg j6 8 kilom. hh-olra crjiik mar a d~li )\(lrp:Hok Ul}Jilnfla kretakori Cgosnut) cloll(~gycktc51 vedett Kudzsirt (Kucslr, Kudzyr).1303-bnn Villa Wolkani papja Herhordus a sebesi decanntusplebanusaival togyiitt vesz reszt a tanacskozrison. li56-bnn a hatar-

Qrs~g fehUHtiis{\vnl egy orll:lgyi allomnst helyeztck Kudzsirrn s mint-110gy az ezred roman jellf'ggcl szerveztctett, ezzel az elolahositns isgyorsan betetozudott. 180n-han a NHg~' es J{is-Viz <Riumarn es mike)egyestilesehez a kincstar luunort telepitve n. ezen uj tclcpbc51 ala kult

U j-K u d zs i r. 1880-han g<'>zerorc berendezett hengermuve alakltot-tflk at a korabbi kisszeru vasmuvet s most a h unvadi n vcrsvasat. .kereskedelmi henger es tablnvassa, res:r.elove dolgozzak Jel , EjjeI-nappal csattog a heugerrnti, melynek rnellekberendezesc, grnphitlegely karnaraja, technologiai szcrtara mind igcn sok Iatulvalotnyujtnak az utazouak.

A g~'ar mellott szep kis Ienyvesligct "szolgal a tisztikar udUIe-~el"c. A r6mai kath. templomtol szep ki}atast elyezlink. Meg szebbkihHas Iogad aCe tat e nevtl hegyen. hoI 1867-ben dak tetra-drachmakat talaltak. A derek tisztlkar tursndalnli CS kOZllllh-el<'>-om te\--~kf.n);st>genck ne mesitd hatnsa ('gesz Kudzsiron szernbettlnd.A volt h~.h'rc5rok vagyonabol Icrm allo kl5zsegi iskola mellett kliWnvasgyart iskola is mfikddi k. A Iatermelest a k incstnrl erd6gond-noksag vezeti, melynek engedelyevel ls tnnlogatils{l\,al ldr{llldulu-sokat tehetunk a Kenyerviz ket foilga \Nngy es Kis viz) mellett fe-Ia Batrinalg; Surtanig vagy at a Sehes viz melle a szaszsebesiJiavasokha, ugy mint azt a Godean nal vazoltuk.

Az alkenyert palyaudvarbol a vouat mar a Kenyerv izenrohog at. Nemsokara elhagy] uk Roszpatak ~Vnlye re) hidjil valHunyadmegyet s Csora Tartm-ia m~g{\1l6hely('n Also-Fejerb ckoszontiink. Egy prllantust vetve a delre (>so csorai hegyekrc,rnelyek kod Barcsay Abra \\(\1n, a deli gardista es kor{\nnk \~~d\,(·\tkOlh1jc vegnkarata szcri nt kcdve lt almului alatt nyugossza ()t·nklllm~H, beyeg('~7-iik P7. irnnvban nyiljas ol\'asoink kn!nu7.olasat.

x.

Az Also-Sztrigy-videk, Piskitol Hatszeg-Varaljaig.

A Piski-Petrozseny es Zsil-Farkaspatak vasutakrovtd ismertetese. Piskitdl H Sztrigy tagas volgyerekanyarodik be a 80 kin. Piskl= Petrozseny vasut, En-nek also szakasza Piskitol Hatszeg- Varaljaig egeszenvolgyi jellcgti s alegstirubbcn lakott, legtermekenycbbes tortenellllileg is lcgerdekesebb vidcket er inti. Ajobbparti obluzetel{ben itt Arpadokt61 ismeretes hely-segek egesz sorozata 'VOllU 1 el szemeink elott. A hal-parti dombvidek nyilasaibol is takaros helysegek vil-lannak ele. A videk magyarsaga megapudt, s a regiviragzo csaladokbol keves jutott at korunkra.

Else allornasunk (8 krn.) Bacsi, a pestcsi nernesseg1302. perebol mar emlitett Bachy nernzetseg otthona.Odabb Kahin-furdd, majd Zeykfalva-Kalan vasgyarafogad. Russ (a regi Orosz) utan csak Magyar-Brettyeneliill meg a vonat s a szfik varuljai-szorosba hatolvaerl Hatszeg-Varaljat,

Az allonuisr61.kigoI:'lUU"ie a .Retyezat Sebes-Negyvizen duborog at a vonat mi kozben nyugatra Hatszegtiinik fel, egy perczre az eloterben a boldogfalvl kas-

telylyal s a soka t emlegetctt lapuly felclt tr6nol6 Rc-tyczuttu l. A vusut, a Sztr igyhez kozeledve, mar a He-tyczat hegysegbol kifuto sziklabordakat er inti. A leta-rolt jobbparti hegyseget ~gyes ki{.:l6 szirtek teszikfestdive az utuzri elott. A gyorsan elerohuno vizekmindcnike mcllett osi hel#segek rejtoznek. Itt tfinnekIel a rnongolok altal kipusztitott oSlllugyarSc.lg nyorna-ban beszivurgott s olechi nevvel osszetoglalt balkan-videki jovevenyek mar az Arpedok vegso iddszukubaukenezeikkel. A natszegi volgy eme delketeti nyulvunyana Sztrigy felso volgyeig Torok Heyen ismeretes a kor-nyek. Bajesd allomas a Feberv iz mellott, odabb,Szallftspa,ta/Ccin athuladva a Bude csalad tuzhelyetilszolga lt lia Inez, csak elvilluuna i( clottunk. Puj a Torokfdallomasa.

Idaig utunk a Retyezat hegysegeit es mellekagait,vczeti szerneink ele u Sz trigy mcl lek Icturolt S epenazert szornoru hitviinyt nyujto hegyeivel,

Liv adie {l1l01lH1SOll feliiI, Petrosznel a Sztr igytolbucsut vcve a Mer isor patuk sztrtszorosanal, Krivedistol,Merisor allouuison at, rei u vizvalusztorn, Banyiczaig Saluguton, gyonyorli viuductokon erkezik a vonat. Banyi-czutol Petrozsenyig (12 krn.), delfele a Magyar-Zsilhez,lejtve, a hires Csetety] Boli barlungnal egy uIagutones vadregenyes szirt-szoroson at a Zsilnel haziinkleggazdagabu szenmedcuczejebe jutunk, A szenbunya-szut erdekehen Pctrozsenytol Lupenyig (Zsil-Farkas-patuk) HJ kilm. iparvasutut letesitett az "Urikully-zsil-volgyi magyar kfiszenbanya" tarsulat. Livazeuy allo-masrg (u kiln) koveti ez a vasut a Magyar-Zsilt a Paring.hegysegre nyitvu kilatrist. Orman a Roman-Zsilvolgyereterve Also-Borbatviz (Borbateuy), Vulkan allomasokkuljut Lupeny szenbanyaihoz A kik a ket Zsil-me lleke-vel kivannak kozelebbrol megismerkedni, azoknakigen njanlutos Lupenytol tovabb kucsin folytatni utju-kat Kimpuluj-Nyag-ig

A Sztrigy melleke PiskitSI Hatszeg-Varaljaig. Piski-tol K.@J~n_i9.. .A 111agyars~g~~ gyer tortcneti adatol{b61.megitelhetdleg a hunyadrnegyci hat var vedoszarnyaiala helyezkedve, lonloriilt az Arpiidok idejeben. A var-

150 J.Z ALSO-SZl'ltlGY \"IDEE, PISKl'rCiL HATSZEG-V,\RAW.hG.

=Vedelenl tcivo};hi>f k5re'ib~'n"-~~~~~v~l~-~tol~ggye;iii~-ek'a kurta magyar helynevek s ott a honfoglalas eldtti os-1elepek nevel es lakosaina k, az tij idok szerint {ita la-.kult ivadekai nepesitek be a videket. Ezeken a vegeken.a szhiysag tulsulyat illusztraljak helyneveink S HZ Ar-.padok vegso idejeben, a ta tarok- kunok kiirtotta ma-.gyar oslakossag helyere beedesgetett delvideki nep ..-eternek epen ezeken a k ipusztult tertileteken (terra.devastata) a kiralyi vrirnagyok es a nernesseg reszerdl-egyarant kcdvczf Iogndtatusban reszcsuldnck. Azert afajkevcrcdesre s a magyarsag viszontagsagtcljcs mult-jara tanusagosabb videket hazankban alig jelolhettink.meg a Sztrigy vonalanal es Hatszegvidekcnel,

Ime, alig robog ki a vasut a piskii foilllol1Hlsr61,.a Sztrigy (a romaiak Sargetiaja) {lldott teren ut unkba-esik TOlllPH'I azuhin Batie. a pestesi nemesseg l:i02.-beliperebol ismert Batiz ftJisp~.JJ OSlclku. 1-18J ban, mintBathyzfalva jut a k ihalt Bathyzfulvy csaladrol a Bar--csaynkra a Sztrigy tuls6 partj.in fekvo Petlen (rnaPetrenyel), Az 14U6. Vizk{)zy Andras fi)isp,ln tanuki-hallga tasau ott ,"oIL (icorgi us de Bathyztalva S 1553.Georgius Bathyz de Bathyzfulva: 1595. Batiz ~1ihaly birju.ltt szuletett li48-ban a testorseg irodulrnllag is erule-kezetes tag]a, Nalaczy Jozsef, s itl is Inkot t nejcvel ,..gr6f Bethlen Katalinunl. Hntalmas nyarfakkal koritett,curic~jl1kat alig talaljuk mar meg, rnert lany uk, bar o.Nalaczi Jozefa grof Csaky Gyorgygyel kot5tt boldog-talan hazassaga ut.in az 1818 ·-~19·beli honved Ol'llagy-l{cnt isrneretes grof Bcthlen Oliverhez menven noill,-szep hirtokaikkul cgyutt e~· is idegcn k ezre ker-Illt s-elebb b{tro Klein Ferencz '~es Alfred, a piskii-petro-zsenyi vasut vallalkozoi vettek meg. azokt ol roman fold-.mivesek kezeire jutva , Ielosztatott. H~:'n-bcn D'Andre.Andrus hevandorolt francz ia porczellan-gyarat alapi--tott Batizon, de Ferencz Iia konny elmusege 186i-benazt is ton kre j uttata.

Elsa allomasunk Becsi. 1392·bcli periratban Alpes-les nemessege k ozt osztoz ik a B:l('si nernzctscg is. 1412.

aug. 12-cn Stephanus Peter fia Bacsibol s 1496. fehr..'13. a R eresz[ur iowl'kn cs5ifid biPfOklgh261,iS,1 ("llSaestIstvan kiralvi kikfildott. Bacsiban ez a csulad rua is.letezik s egy maroknyi magyarsag ona1l6 ref. cgyhazat"a ~t ~n",... ,\ 11'1,",,; iskola!a is xik 1 1 "ko"dl'l\C 1 J~&JU ....... H&." ...... A .. ...,.'-.J • SL erre_ .11H __ {.

Odabb Hunyad-Iclc Sz ent-Kiraly, 1444-bcn I. U)C'sz16·a Pestenyi csahidnak adomanyozta. Dr. S61YOll1 Fekete-Ferencz itt fedezte fel n Hunyadiak oseire vonatkozo-becses oklevelet egy Mezey nevti elolahosodott fold-mives mestergercndnjau. Szeruhc a Sztr igy sziklaspart jan K6·Boldogfalyat Szentkiraly es a ket Kalan-·telkev el Bodogazzonfulva nevcn nyeri a fennebbi ido-ben a Pestenyi csulad A hegyoldulon romai telepuless benn a kozsegbeu baro Borncmisza Janos egykorIudvura 1882. falusiak kezere k erulven, pusztulo rom.Juhvasarai hiresek. Nevet regi k5banyair61 nyerhette ..

KalanfUrdo. Puszta-Kala" vasgy'rtelep s ezek kor-nyeke. E7t a tortenelnli1eg, hljkcpilcg oly nevezetesvidek et Zeykfalva=-Kalan allomasrol ismcrhetjtik megIegkonnyebhen. Lakiist a kalani vasgyar vendeg16jc-·hen, nyaron a kalani flird6ben talalunk.

Itt "an Kis-Kalanon a romaiak Ad Aqllas-jn (Aquae) ..A furdoHH nyugatra a helyseg altal elfoglalt terr aszoruIetezett a romai helyseg, mely sajat gen iusanak oltart(Genio page nquentis) szentelt. S ezen oltarkovet Torma-Karoly 1~63-ban felfedezven, azota azt a gor, kcletiek.ternplomaban szinten oltarnak hasznaljak. Egyik haz:pinczeje egeszcn rornai falnkb61 keszult. A szantofol-deken is· sok rornai tegla, fedelcserep es penznem ke-rul napfenyre, 1855-60 kozt Varady Adfiln gyiijtottvolt sok rcgiseget innen ossze. A devai rmizeumbannehany felirat, oltarko, belyeges tegla lathato innen.

A r6mai fUrdo. A Sztrigy-fcle a tersegbol, kozvet-·Ienfil HZ orszagut 111ellett, 6 1'11. magasra ernelkedo-edesvlzi meszdomhot 7 111. hosszusagban. 4 m. szeles-segben kivestek a rorua iak s a kiloiyas szfik resevel

152 AZ A r.s'·.· SZTRIG Y -VI DBK, PIS KIT :"1. 'l[''\T:~Z r:Ci- \' :\ IL\J ..J .~ iu.

-cz valosagos kantiln lakot mutnt Itt rna nuir a kornyeklakossaga csak keudert azhl t s a mostu ni harem fiird6klilon deszkuepitmenyt kepez. A hdmerseklet 2;)0 (C).

A vendegek szamrira, cgy~zcrlihb igeuyekre szu-mito, lukoszobak keszultek .AgynellllH ide is hozn ikell, mint a tobbi hunyadmcgyei furdobe. A kornyek.atluenetilcg latogu tju, vusaruapokou s tuinepna po ko nszokott megelenkulni

A kala.ni vas8'y8,rtelep. (P II S z t ,,·K a 1.\ n, a pus z t a-k a 1{\n iv a sb a n y a k o hc r e s z v e n y t a r s u l u t ko h o iv a I, (jntoi\'cl.)186i·ben alapitotta a volt brassoi luuiyn es kohotarsulat. mel)' apetrozsenyl s7.en}.){ulyaszatot is kezdemeuyeztc S ~ us z k a b {\n y {l t sRuskiczut is blrta. A t{lrsubt legutobb utalakult. P.·Kal{lnnak ket.kob6ja oulkodik. A kisebb. napi terrnclese 300 m. muzsn, 161munkastf?glalko1.tnt. A nagyobb 1100-130) m rnuzsn nyers vasat tcrmel s 4:>7rnunkust foglalkoztnt. kik ejjcl·nappal telvaltva dolgoznak. Ezek.scgitsegere kt!t felvono gep es 3 Jegfu\'6 gep szolgal. A 2 gep 40016ercju u. n. il1l6 gep; az ujabb 13)0 loercjtl fclv ono gep. Az olvasz-tando vaserczet zuzogep kcszfti ele, mely 3 perez alatt egy csille18 mmazsa nyers crc.z tartal m{,t elaprozza. A vaserczet Also- Telek-rol mozdonyvasut s1.illlitja egyenescn a zllz6gep alii. A kiolvasztottnyers vasbol az onto muhclyben kiilollft!le Juiztartas! targyukat:k{,lyh{,lt~ (lgy) {,lliina1t cl~ s itt 400 munkas havonta 10-14 wag-.gonra valo (,rut termcl. A kaluni k{llyh{lkat Budapesten is lied-vclik. A gyartelepet kiiWn vasesztergn. kovacs es lakatos mtihcly·egesziti ki. A sztlkseges vizmennylseget a tavol Sztrigyb61 k<Htsegesvizvezeteken sz:Ulitjilk fel. A gyur a petrozsenyi szen mellett nagy-mcnnyisegtl fuszenet is husznul a bnnyiczni es korojesdi el'd6kbols Mcrva-Osztraubol ren deli kokszsxtlksegletet. A nyers vas egy re-szet Ruszkabanyn es ~i'lndorhegy (Krnsso-Szbr-enymegyeben) veszik~\t tovabh el'h~kcsit~s vegett.

Pus z t a K a 1il n tehat Hunyadmegye "idlgz6 gyartelepei kozetartoxilc, s he I fclsz{lzad eloU szenvedelyes vadaszok vadaszgattak,ott most igeu kis varos alakult 011veil tlsztlknrral, virogz6 iskola-val. Idelt6 tehat, hogy az utas betekintscn ide. hoI j6 vendegldf"gud s egyik vonattol a llUlSikig annyi tanusagot szerezhetttnk.

Puszta-Kahinr61, a vasgyari iparvasut a Sztrigy esEgregy vizvalaszt6jan Nudas, Hosdad kozott szallit at&lso-Ie1ckre, !l ta.ri111:~t vastelepeihez. It ··vizvalaszt&--J'61 a H.etyezat, a szas2varosi hegyseg, es Deva-felc elra-

gudo szep kilutus togad. Telekrol V.-Hunyad vagyGovusdin-fele folytathutjuk iit uukut HZ ott leirt vona-lukon. vugy a Ruszka- Pojaun hegyscgbe.

A Sztrigy jobbparti vidake Kalan atelleneben. Ka-Ianrol keletre a lunkanyi; volgybe ajanlatosabb ki-utazni, Egyszeru fulusi szel{(~rrcl indulva Sztr igy-Szent-tiyorgyrol, a Sztrigy hidjun a trnenve, ot t a pusztuloudvarhazak lehangolo lntvanya Iogad A gor. keletiteplomnal par rornui fcliru tos k5 s tortenehnileg erdekes.falfestmeny (Gospodin Kathar ina, a tcmplorn alapitonoje tcnyeren adja at a ternplomot) tekintendd 111eg.

Sztrtgy-Szent-Gyorgytdl keletre szomszedos Szent-Gydrgy- Valya1490-ben ~V{llya a neve, HZ Ongor csalud joszngn. Hataraban tobbromul telirulos ko Iordult ele. A nemzeti fejedelmek alatt Ba resaybirtok s Buda Peternek Barcsay Ako s fejedclem gorgenyi ra bsaga.ban lu6l-ben engcdtc ~U adossagn f<.'jeben. Azota a Buda csaladtagjai hirjuk. Tole E.-ra, a Dunibravatol l55i rn.) a Magul"aig (594-m.) vonulo hegv el meszm"U·giljilt a rornuiak k6banyilul hasznultak.A ledolgozott Vertop nevfi hegyteknok terrnik a lcgaczelosablJ-·aural. A Magurn hegyen cerithium kagylch ejakat ~yiijthetUnk. IttLozsadru gyalog es lovaglo ut vezet ~U. Szent-Gyorgy-Valyarc!keletrc ~ngy-Denkre, ounau Also-Vurosvlzre vici nalis lit vezet.N .-Denkl·6l E.· ra Tordoshoz vezet ki a v(>lgyi lit. Sztrrgy-Szent-Gyol·gvt61 eszakra a Sztrigy partjan. szinten a Szentgydrgyi csaladevolt l4i9-ben S zan C 7.a I, Ohaba, S z eke spa l a k. Sztrigy-Sza-csal, 149n-ben Zachel, Zatzel neven Szent-Gyorgy- Walya rnellett;On go r Janos urudalmahoz turtozott. 1496-ban ken ez is lakjaLwpsa, de Zachche hatarubun a Kulcsar volgyet. A Satrigvhez kozeLBuda Adi,m es ]ial'oly 1867·ben egy mammuth csontvazara akad-tak, melynck agyarresztetei es fogui Buda Adarnnal He{lll lathatok.A Maguru hegy oldalarol rornai teliratos kdveket (banyasz csaladsiremfeke) gyujtdttem a devai muzeumban .

Szen t-Gyorgyot a XIV. szazadban hasonlo neva hatalmas csaladhi rta Pat a k, K i sf a 1u, G rid. S z it II {\spa t a k es Fen ya I a tmu mar ismeretlcn fulvakkal. 1-l9t>-ben a szornszed Szacsallal esVillyilvnl a Hunyadiakkal rokon 0 n go r Jflnose, 1568 deczember10-en Kapitany Pal, a volt devai kapitany nyerte egesz Igatzfalva-val egyiitt Janos Zsigrnondtol.

Szent-Gybrgy ref. tem plorna a XVII. szuzadba n virngzott s.1iE)O-h~n Zf!vk Istvan, ct~y~i Csa ki i;ilbo!", Szornbatl Mihal" laktak.A ref. egyha7. 1776-ban meg oly "irngz6 vala, bogy 51 fit ~erselypenzct a zeykfalvi es kitidi egyhnzak kozt oszthattak meg. 1/12-benazonban az egyhaz megszlint s klenodiumai a szomszed Kitidnek.adaltak at.

A kisse delebbre eso·l{eted (rna Kitjd~""""~~·s=&r~·a=XIV ..............s7.ilzad elejen a Benczenczi csalf.td vaIa, mely ilyenforman rendel-kezett azzal a fontos orvonallnl is, melyen a szaszvarosi vo)gyb61.

1:;'4 .v .AZ ALSO-SZTRIGY-VID':;K, l·l~Kll'UL HA TSZl::G-V ARALJ.~IG.

n i\ 1 es a S z trig yen !\1a g y a r-B ret t yen ~ I vamnllomnsokntis tartottak. Als6-, Felso-I\alftntel~e. a rnai Puszta- CS Kls-Kalau .

.valarnl nt Zecsel, Szent·Gyt5rgy, Baczalar, Berekthe (Brettyer, Korod-(rna Kovragy), Varalja a dchui var keriilctebol 1377·ben C h n I [\ n-tit e I u c h kenez Irlrtokub.m valun ak, Zsigmonc.i i\.il·{liy i:i87-hcllAlso-Kalantelket a Vizkc;zi lVizkech) testvereknek ndomnnyoztunagr erdenleiert. Mc\t~'i's 1479-ben ~{\(lasd, Felso-lial{\llt~lke csOk 0 s ~Na g y-O k los) mar Hun y a d fel e csoportosulo helyse-

_geket a Devatol eszakra lenn birt Nagy-Kajan vtilgvevcl 0 n go r.J{\noslu,k es Hlrsninak zulogositotta el tizcnketczer formtert. ~iHlasdio n go r Janos mar 1449·ben zarand! fOispiln vala s 1471-ben SzcriP 6sa Istvan magvaszakadtaval kupja Aradban Szodi van'll es varo-sat. Szcnt-Pal, Macslak varosok uradalmait. a kCt Z a b r {l n v t, Ii a-.s z a t, ~ Y {t r r: e v e t. Cseraljat. Kts-Hodost, C s e r f a I y {t t: Hideg-rot. I\et't es Arokit. Ongor Jilnos sz6di varknpitanyu MuthnokyDenes hatalmaskodasert perben aJlotf s fin Ongor Janos 1493-ban

.szddi kapitanya S a I at hie 1 Bertalan altn! ,HZ aradi kaptalan altaia rek{\si erddre epiiletfnert kikiildott jobbagyokat elfogatta s 1506-ban II. UI{\sz16 mint nehai vnj(hH61 vettc et ~IZ eroszakkal elfoglalt

.sz6di uradalrnat Pethfily reszerc. egy Iatsztk az 0 n g 0 r 01\ a tis a Hunyadi atyafisag btinteteseul vettek tehat iildoz6bc ut6bb.Nlldasdr61 a Bug Y u 1 csnlad emlitendd meg. Ennek tagjal a XYII-

.szazadban M -Brettyen es Kitidcn szerepeltek. Igy Janos I5iS-benbirtokos M.-Brettyen. Daniel 1694-ben szolgabiro K i ti den, hoiakkor kUlon szolgublrcl j.'tras "ala. A XYIII. sl.."t7:adban Kit ide n

.a B 0 ~ r es Mar a. majd a C sui a i csaladdal roko nosodva eltek.Also-Nadasdon nleg t6bb (lS letezi k.

A Sztrtgy-Szent-Gydrgyldl del re a Sztrtgy jobb part jan le avaralja! szorosig kovetkeze) Jopnthak, Gonoszpatak (rna J6- Valcsel.)es Pokol-Vnlcscl, Baczala r. Brettye. l\Ovri'lgy 1468-ban MfltY{lS kiraly

.adornanyabol brettyei Gerkee. a ki Hunyadi Janos kormanyz6 esfia, Laszl6 seregeben gycrmekkoratol 3 testverevel ki tUno szolga-latokat tett. Jovalcha. Pokolvalcha, Batzalar. GOIlP7.nga ~s Kowrath

.(rna Kovragy) bhtokait. 1555-hen Szentivanyi Kendi Ferencz es rusz-kai Dob6 Istvan vajdak ruszkai Dob6 Domokos ah-ajd{tnalt ado-miinyozzalt Melchior Mm'gay de Olah-Brettye hiitlensege k()\'ctkez-t~ben. 15CG-ban GC01'g de Marga hirta l\onc.mgitt ,·agy (1oncz:."tgilt.

.Ezek kozii 1 legked \'eUebb tart6zkodasi helye "ala birtokossc"'gullk-nak a Sztrigy pnrtjiln j61 li,that6 Bac7.aH,r, hol rOnlui epitkez~sinyonlokat is tal:."llunk. Legut6bl> itt halt ki a b~lteki es szancsaliV a d as csalc"\d fiilga is.

A Bathory-Bekesi polg{lrbitboruban keriilt Bathory Ish·an hive-·k~nt belteki Y a d a s ~1 i 11a 1" Et"delybe. Vadas Gilbor BethlcnGaborne Brandenburgi l{atalin" u~\'" ..aimn szerepelt. Bethlen Mik16s·.eletleirasaban is egy Vadast emleget men toritul. A X VIII. szilzadbankerUltek Hunyadnlegy~be. li31-hen szancsali Vadas Pal felesegeSimon M{lria s e1.ek fia, M67.es 11a3-ban Bobik IUilrat \'e\'~ reles~glilazzal kaJlta :\iaros-Solynlost, Baczallart, Ez a M6zes kes6bb piskiiBarcsny Janos le[,nyat .• Juliat vettc c) s ezzel meg tobb birtokotnyeTt. M("ghalt Baczalilfon. hoI a Vadas sirholt l:\th3t6. Enn~k.oz\"eg~·e 1i95 ban :)00-;)00 rrtot hagyomanyozotl a de\'ai, kitidi,.sziu;zv{lrosi reI'. ecclesii~kllak es ~ nagy-cllyedi collegi umnak. A.csaliHl J.ajossal hnlt ki D~\"{ln s A(l(llll 18;9-bcn Y t'I'set'zen. minthonvcd (~sett el.

Szent·Gyorgyrol Dk.vre a kitidi pntak menten Sztrigy-Oh{lh{tn~Homlik be a Grid vize, melynek fejenel· Grid Ialu, a liasonlo nevticsalad szarmuzasi helve: 1533-ban Lndlslaus de Grid. A X YII. szfi-~~Hlt61 ~1&1g~'ar-Rrettyen lakott ezen csalad. Sztrigy·OhiIbflt61 ko\,ch'ea kitidi "a~y Iunkunyl p:ltakot erjilk Kit ide t. 14;-l()-bC:"nH Ben-czenczi csalad birtoka Kcted neven. li20-ban ref. templomot tudottltitpsitni n7. ictto\·:,lf> hil'tokossilg. A Horn lil7.a<tils icltojen torja i S61yomJanos pap mentctte meg a ternplorn dragasagalt. A szentgyorgyieg\'haz niegszuntevel, 1809·ben llle~ tOl>h templomi edenyt nyertaz~ egyhuz. 1848-9-ben Czerbicsan 16dor gor. cath. lelkesz mentettemeg azokat. A ternplorn ott busong meg. de papot IniIt" nem kepes,tartani a megapadt mngyarsag. Brettyerdl jilrogat fel. Allami isko-Iftja elcszti a magyar S7.6 eredetet. Most az Ajtuy csalad legjelente-kenyebb. A Balika csalad egyi k {lg~ irta irmen rnagat. Innen ilga-zott el az (It Oklos fele a szuszvsiros! ,·oJgybe. Oskori arany leletektaranv karika), thetosi tetrndrachrnak a Plesa (Pilts) hegyen, a ref.temefo Z s i do" i n nevtl kornyeken rornai ~pitkezesi nyornok.Ha tovabb halndunk, B 0 z S 0 rod n (ll erjiil~ a deli Karpatok kris-·talyos pala tomeget s mind j{lrbat~tlanabb uton erke7-Ullk a lun-knnyi uradalmi erdesz hazhoz, honnan a hegyi utazasra millszekeret nern hasxnalhatunk. A Piatra Bosia, Csiklovtn. Ponorics,fele aj~\nlatos utakat Ponormil irjuk Ie. Ponorics hazank legerde-kesebh barlangvideke. A meszsztrtek kozt buvopatakok, dolinakes terjedelrnes barlangok. Irmen iltmehetiink a V{\ros\·i7.hez tGl'e-distye) is.

A szomszed Z e v k fa 1v a romankori templornat a KozelK a 1an r6mai koveibol epitven. nehany romai fcliratot a toronyala falaztak. a mi az 1780 koriil korrnany megbizasbol erre jflrtHohenhauscn luttilrori ornagynak eleg ok vala arra, hogy ezt es.egy csom6 hasoo16 koru templomunkal r6 rna i n a k n~'il"nnitson.Stephanus Zeyk de Zeykfalva 1549.junius 20. ismeretes s arna ell)-kelo helyet ~1\'c7.6 Z c Y k csalad birja a helyse~et rna is .. OdabbAls6-, Felsd-Szflvas, melyet Szabadfalva rna ismeretlen helysegfelevel 1401-ben Zsigmond kirilly a Szil \'asi csaladnak adomanyo-zott. Zejkfalvan (Zaitralu, Z~jakfalu. Zayekfalu) 1712-ben ref. egy-·ha7. viragzott s 1i8et·ben jutott a templom a gor. keletiek kezere •.Papjait a Zeyk uradalonl tarlotta. Igy 1712·ven Abrudi Istvan,.li37·ben Ormos Ish'an, 1i39·ben Szentgyorgyi Ferencz, li50·benG\'ori Pal. li62-ben Arapataki SanlllCl, 1lia·ben Kis Ferencz. Mais Zeyk birtok.

A Sztrigyvolgy masik foalloluasa~ Kah\n-Zeyk falvautan kov:etkezQ Russ, hajdan Orosz jegyzoi slekhely,postaallomas, tobb udvarhazzal!, iskolaval 1520 ba 11Machicasy Gaspar. 1555·ben enyillgi Torok Ferencz.Fanchi Janosnak (hunyadvari proYisor) es neje Pem-pflinger Annanak valamint K&ta novere S Za]asdyJanosnak adolnanyozta. 1575·ben Buthory Ist,·aot61.Zalasdy Janos es yeje uj adollHlnyul nyerik, a kiktol15~9-ben Geszti Ferencz megveszi, de Iffi\v Janos per-reI talnadja meg. ~1ajd Zulasdy Janos kapja \'issza s

1620··ball Bethlcn Istvan nycrl batyjalol. Ennek llahllauuin 1633-ban vegrc ~tcldntctes es nagysugys Sz echyMur·ia pestcsi vitezlo Balog Daniel uramnuk es (5kglmc lelcsege Tovisi Saru asszouyn.ik ndtu cI IDOl)magyar torintert Russ felet s a mrisik felet Hosdatonlak6 vitezlo Ferencz Dcak urumnak, Hunvad udvar-birajanak adtu volt orold)e mcghibaztatlanul HaruiJanos Hunyadvarmegye egyik szolgabiraju cs Bereg-.szaszi Istvan notariusa clott: _I. Rakoczt Gyorgy rendreelfoglulta. ~irtjd Barcsay Akos Budu Peter hivenekinscribnlta, mint n ki a fejcdelrnet peuzzcl scgitette.Ettol fogva legujabb idokig Buda-birtok. Ezert viselteaz cgyik (lg a russi elonevet. Erdekes, hogy BudaElek 1844·ben itt kcz dte az , ornithologiai gyujtes; s.az 0 peldajan buzdult fel Adam fin c~ gr6f LazarKalman is. Most Pecher Antal nyug. ~L A. V. mtihcly-fonok csaladja bir] a.

A f6vonalt61 nyugatra felre esC) l\( ~\ c s {\n , mely s7.o16tcrme-.sel'ol s lak6saganak egycnetlcn kec.ieserol johetne em luesbe. a XVI..szazadban Veszpremvarrnegyebdl Ieszarrnazott J{ormendi csaladotkep\'iscltc Antal 159i-ben. Va16szinll1eg Iuizassag reven jutottakbe. 1{}3~-ban Miklos, (kinek anyja Zerecheu Anna, noverc ~al{lcziGasparne) Szcnt-Gyfirgy-Ohuhat ...·flltotta meg az 0 s 1. t o v i Pap-·testverekt61 eros vinculum alatt »ki ellen semminemii torvenvbellremedi urn, sc inhabitio, se evulvadi ctio. sc Bcpulsio neque g-ratiaPrincip is obsttnalion«. Alairva Szantohalrn i Ferencz. Kozolyan Ja-nos, Borsai Peter, Csaruidi Istvan. M.-Brett~'en is lakott a csalad. hoiIstvan szolgab iro li50-hen s Fruzsina }ilnya jussun Bugrul Daniel,-Csokn Mik16s, halrnagyi Moga, osztrol Pap. devai Ti sza L{\sz16 spaktisat More Ivadekok osztoztak. Ezzcl M{\cs6r61 kiuult az utolsomagyar birtokos.

Macs6t61 csak egy hegy valasztja el nyugntra a ket Szilvast.(Als6 es Felso), hon nan a megye lObh jcles csaladja szarmazott.A kH fnlu nemes lukossagn rna mar az iskolahan tanulja amagyar sz6t.

A cseszeliczky Szi lv i\sy·csa!i\d a regi S z i 1 V i\ s-csaladdalazonos.l:i6i-ben Ivan de SZilV3S uj adornanyul n yeri Felsd-, Kozep-Als6-Szilvfls s Zahadfalva reszj6s7.ngot. 1608-ban Balthazar Csesze-lechky de Sylwus es neje Elisabeth Pernvesi a Marsina l'es7.j6szagot-eludtak Kcresztesi Palnak. A csalad sok viszontagsag daczara clo-kelo illli\sokban fermtartotta magat Hunyudmegyeben s jelenleg}t.-Brcttyen birtokos.

"tJIso.Szilvasr61 SZ(\l'lll.azott a Mar i II a y-csalnd is, 1682-benMal'illai Peter Inint nenles szemely tanuskodik. A XIX. szftzadban

.\Z .U,SI)-SZTltlG Y V![)~:K. 1'1:-,I\:n','L ll.~T:-:ZIo:(;-VAIU L.lAJG, 157

.Ferencz szotgubir«. Ign.\c7. k incsturi H)el'd~sz s no\'~l'C bitro .Josika.Jozsctne. A csulad fcrfi{'gon kihalt; de noi {lgon szerepcl most is.

A fclsd-sz i.vus! Mukra-csaludbol ti)bb hivatnlt is visclt.Igy Antal 182:-), viczelspun. Antal ~nzlilr()s. ki 1840 kuru] rejtelycsmodon pusztult el, Fclsd-Szil vason tubb egyszerti M a k r u csaladIetezik, kiket u hnlilrol'segbe is h~1'6s1.akoltak volt.

e

1~80·ban Sorban Istvaune (Anca) Also-Sztlvason le\'o portiojat"200 f r toll eladja Fejervar! J(,nosnak Also-Szilvason.

A Xopcsa-c snlad regi neve ~ 0 p C 1.a a )[arsina·csal(ul utjan.szinten rokonsagot tart a Hu nyadi hazhoz. crre utal czirnereben~l gyiiriis hello jelcnlete is. 162:>, esztendobcn a Keresztesi lJ{tl altai.Zerechen lstvann e ellen Szallasputukon elkovctett hutalmasko dastigyebcn eszk()zolt vullntasnal ~ 0 P c z a l..usz16 Fclsc-Szilvasrolszerepel, 1641-bcn Nopcsa l'lihilly viczeispun Pcsthesi Zabo Ivanrelictaju, Nopcsa Helena javura esketo parancsot adott. A XVIII ..szazad kdzepen li50·l>cn Pal nejc Burcsay Katalin , 17GB-ban Abrahanlszolgubiro, Elck f6hil'6, li90-b~1\ Elek Hunyudmegye kovete S 0,-Cserel Farkas, a szi nten sz.ilvas! (hunyadmegyei) Balin Samuel1nblai trlndk nyertek mcgbizatast Erdely hun teto Wrvcnykonyvc-nek kidolgozasarn. Ezell Elek 1794-ben kir. tablai biro f()fiscalisdirector es Erdely kincstartoju, 1i94·ben Lajos v icze-ispan _ IUlfoly~s Balint Brctty en, Sz trigy-Szent-Gyorgydu bi r tokosok. 1810-benMc51.es fohir6, 1816·ban Elek fOispnn s tokrol-Iokra emelkedik. 1819·ben fc5kortll{lnyszeki tanacsos, 1822-ben udva rl t. 1831·ben ST.t.·Istvan-rend kercsztesc. kir. tablnl eluok, 18:~4-ben orszilggyUlesi-elnok. 1835·bcn az crdelyl udvari focanczellaria elndke, Mig 0Becsben oly fenycs all~lsokban szolgalt. neje : Nalc"tczi BorbnraS z a c sal () n, pulotaju orzcscl'C jobb{lgynOibal testdrseget szer-vezve guzdasnganuk ~lt: 185:>·bcn ausztriul barosi'lgot nyert s ezfiverere Laszlora, Hunyadvarmegye 1S:~()-18~8 fOispanjilra isiltruhaztatott, Utobhi 1884 hen 94 eves korahan halt d. Elsa nejetol(Kozma Agnes) szarmazott Ferencz fin, a kir{\}ync fOluh'armesterc,Elek orszuggy. kepvtscld. s ez Inkik most Szacsalon.

Fc1so·Szilvasr61 irja magat a B ali a-csalad I)l588·ban BalyaJanosnc T e w r c k Anna quietalja Buda Petert arrol, hogy azoka-a jokat, melyekct neki Fejervtzi Peter testnlt - kiadta«. 1624·bcnFelsd-Szflvason 8alja Derneterne Buda Apoliuat a B, Janos leanyatkielegiti galnczl es fi c 11e c t i (flizesdi) orokos es zalogos j6szilgiert,p'pn!ciu'i' is eM'';'' jal/.iluU ..8 @iliiStHliivt1h". Inftphnb61 is eonten-talta«. B. Salnuel a XVIII. szazad kinil6 jogtud6su, tablai Ulnok,l'i91-ben Kolo7.svul'on Erdcly k01.onseges nenlZeti lo~\'enyerol irt

158 .AZ ALS(l-SZTRIGY-YIDEK, PI:;KITOL HATSZEG-V ARALJ AIG.

mun kfija jelent meg s rabizta Cserei, Turi l.lrsai vitI nz orszuggyUles!l__~~~.!£~.c$...I!~r~9tq_rln.s ..Je.z:~~_z~t~.1...~.a~.~ah\ro hu -t e. - _.. ...__ ....- ----_._---_ ..

.Felsd-szilvas! P {t I' a-csalu d. Ehbdl Istvan 173G·ban szolgabir6.A XIX. szazad kozcp~n Antal alispan. 18fi7-7t-ig tllrv~n~'~7.~k! e!nokHatszegen, Ennek fia ncm maradt S veje Bernath ~1ik~6s kir. k{)7.-jegyzo vala Hatszegen. Egyszerti P {,r a sok van Fv-Szl lvnson.

A ktH Szilvason nlI. iskoln llliiliOdik. A Para jusson BernathBela hatszegt szolgabir6 most a fc5birtok()s. Innen ellutogathatunkZaphirn sirjahoz is. mely fel 6ri',val fennebb hucsujarohely.

A vasutrol j61 kivehctjiik l\f a g y a r· B ret t yet, melyet aSztr igyen tullevd (>.Srettyevel hi (1 kot OSS7.e.Az also Sztrigy·"OIgyjelentekeny g6czpontja vala a legujahb idokig, hoi sok j~lcs csaladIa kozott es szolgabiro! sz ekhely is volt.

Brettyen szerepelt a XVIII. szazadban a knransebesi nob i kcsalad, mely 1668·han ~1ik16s deakkal Bo rbatvizen Hint fel , 1672-benFerencz megyei assessor, majd megyei fobiro nejevel kusahi J a k s i-Xh\r{",al. (kinek osei Biharhan Solyornkd vartlt kaptftk Hunyadi J{lnos-t61 s egy masik ose a kenyerrnezei csataba vezette a raczokat) itt aSztrigy mellett Brett yen es Baczalaron hirtokos. Janos vicze ispan1706-ban halt el Brett yen. li83-ban egyik (Ferencz) Kitiden epitetthazat, melyet a H 6 r a lazadasban felegettek Noi agon 1830-banPui Daniel B. Sar{i\'al es Krisztina Mol'(; Janosne"al halt ki ez ahitbuzg6, ki"il16 csalad s Brett yen a Szilvasy. Kitiden n Her c z e g ,Baezalaron a Herczegresz vala az Qvek.

Legregibb ismert nevtl csaladja a P 0 g a n. 1363·ban Johannes.Pogan Breghe. Ez a csalad rna is birtokos itt, habar most N.·K I o-pot iv {\r61 irja magat. Maty{u~ H5S-ban Brechei Gerkenek (Gerkede Breche) adornanyozza az atyja es Laszl6 batyja seregeben szer-zett erdemeiert 8 r e c h e, K 0 v rae h. Jo-Patak, Gonosz-Patak esBaczalar birtokokat. A Grldi-csalad a XVII. szazadban Hint fel s aBalinth csaladba olvadt ut6bb.

li2i·ben ref. E'gyhiz alakult itt, mely a kipusztult kiti di, sztrigy-szentgyorgyi es zeykfalv] egyhar.ak tertiletet magaba egyesitve maIgl~teznek s ·18S2-1890.ig Bojthe Otlon papja a Sztrigy\"olgy csaladai-r61 sz616 munkajavnl igen st.;p szolgalatot tctt Hunyadmegyet6rtenelm~nek is. A templom ~t harangjan : In nomine Dei Anno1749. Sara Tsulai fieri volunt pro )£ eclesiae O·Brettye rcformata.Johann Josef Perenges Cossin Vienna 1749. A nagyobb harangonez 01\"as11at6: Az olah Brettvei reforrnatus ecclesia szamara ontetteozv. Kendeffv Judit n ehai Szilv{\ssv Balintne 1813. Indit EphraimAndrasoczky Claudiopoli anno 18i3. A tornyot Bobik Sara galacziHernya Mate.ozvegye, ut6bb Puj Danielne epltette (Isten segedelnlebol

AZ ALSO SZTRIGY-VIDEK, l'ISKI1'Or .. HATSZEG-VARALJAIG. 159

~pitctte Bobik Sara 1790, - olvashato a gercn dan). Iskoli1ja is '·ir~g1.6.olt, Iftir; Ii_II 1l1U~81It",,..'ilg'la a 'gl ....Z..,Jt oup "nbe Br,.tare J")C')'lcg a Szihilsr61 szarmazo Szilvassy csalad (Aladiu', s a Balint jogonBuda liilroly hirtokosok n Kendeffy-csnhid mellott. A videk hilh\s-emlekezeteben el gr6r Horvath Tholdy Lajosne sz. Bethlcn Irma.;gr6fnc emleke, H ki ill it vasutrol is lathato tornyos udvarhnzbcnIakozva ISii t{'ji1l1 ungynli ,i6sitg;h'al boldogitotta a szegeny nepet.Nemes sztveuek fitj6 emleke e hely, hol csaludjanak rem euysegc.JilllOS gr6t' hamval porlannk. a kit csakhamar Kozma grof is eltetavaszan kovetett a halulha. A megtort szivfl sziilok Kiskiikiillo-megyebc, Adarnosra kolloztek s fiaik ernlekere alapltvanyt tettcka de\'ni realiskolaruil. Horvath Tholdy Lajos grof IH99. juli us ele-jen halt el.

Sztrigy-Plop elolt sze li itt a VHSUt a Hatszcgre kanyargo orszag-utat. Ez H Plop amaz S try g r a 1 U, S 7.t i ig f a I u, mely regi-oklevcle inkbcn szerepel. 1390 ben Hystergi Peter klraly! emberszerepel Haroi Dcmelerrcl, Dionisius de S z t y g y, Hoo-ban TelegdvIstvan erdelyi arvajda :iitul a kereszturi nemzetes nehai FurkaMarton fla, Balazs es Lorincznek. Furka ~likl()s Ilai 1«~l'CSere Keresztur-es mindket Boos irant elrendclt kihallgatasban tanu gyanant megval a idezve. Sztrygfalvatol (Plop) kezd az orszngut a hatszegi hcgyrekanyarodni. Amott tul a Ietarolt, meredek h<'gylejtok alatt szoronO'-Gonczaga, majd Kovragy s most a vtzmosasokkal. koomlatokka1-elekteleriitett Varalja hegyc alatt a Sztrigy szorosaba erke7.ii nk.

A vasut a hit.tszeg"{lraljai szoroson ittsurrnn va eppen aKendetfyek os vura alatt tartja }>ihcn6jct a Hatszegtdl 4 kilorn. esoHMszegn\raJja iUlomilsn[,l. Hunyadl Janos rnatomvyzl Kendefi.Jimos valarnint LilszI6 Kenderes es Mikl6s Iiai nak a tOrOkok esFrigyes ellen folytatott hnrczuiban tanusitott \'itezs~ge [utalrnaulorr y i hew f a I v a, K ern yes, P 0 c lis a f('let. F i z e c h , Gal a 1.,Po yen reszjosxrigok negycdet, mint a mely Dragoslaw es Badwol,Wak de Kerriyestlirdl szatlott a koronara. adornanyozza. Hun y a d iMatyils t4()2. deczember IS. Kendeffy Mik16snak a vulkanl hatar-.szoros vedelrneben elestet es atyja csntaiban szerzett t!rdemeitmngasztal va, V i1 I' a I y i. t az ottlevd k (5 tor 0 n ynyal es Hatszegad6ji't adomanyozzn J{ e n <.I ere s Janosnak. Ina1001 vizi K c n de.Janos fiainak.

Az allomils felcil csak meredek osyeny \"ezct az ortoron~'hoz.nlert a ,"arl,t nagy kCl'Ulo\'el \"ezetett annak i<.l<."jen Hatsz<'g es Yar-alja reM. Fenn a teton korfilsanczolt torony dnczol rna is a nagy"idok pUS1.~it{,sah·nl. A torony n~gyszogletiinek lcHszik, de csakoegyik szoglelf! cpo A hagyomany r6mainak tartja s mert a r6maiut Sarmisegethusilb61 cppen itt a Sztrigy szorosban \'czctctt el,°mindcn hihet(5s~g szcrint illIott is itt r6nlai vigilia. Eg~sz Hi1tszeg-,'i<lek, a Retye-z(\t. a Yaskapui h"g6, a rckett~'efalYi es delllSusi11cgyek panor{nn{lja c16nkbc tilI'u} s a kilal{lS igcn sz~p az Orhni-.csucsr61. habar a relmenct csakis H{ltszegrOl es Varnljitrol ajilnIalO-snbb ; a7. ;Ulomilsr61 igen mcredek. Ezzel a Sztrigy also 30_kIm~zakasza \'cg('t Cl't, L il s S 11 k H i1 t S z e g \" ide k ~ l :

XI.

Hatszegvidek, a reg i "Hatszeg-megye" esa Retyezat hegyseg,

I

Jlats2eg a kir. varjoszag es a kesobbl keDed keriiletszekhelle. A magyarsa;- pU8~tula8aval feltuno kenez8egektortel1eti vazlata. Hatszeg- V{lraljar61 "' kim. Hatszeg a hires hilt-szegi kertilet kozeppontja. A Sebes viz rnellett kanyarodik be aztit a kert forman kialakult luitszegi m edcnczere. Boldogfalvunal elo-ttlrrik a Hetyezrit. szirthomlokzata zftrja el delfele a kilutdst. Amarranyugutrn a Ruszka Pojana zar6di'lsa s delnyugaton a verrel ilztatottVaskapu kozben a 16 klrn. Hutszegvolgv, a sebesen tovalrarnlo vizekmenten elsz6rod6 falukkal. Mindezt tObb irunyba mutathatjuk be·

Batszeg. A kenezt lntezmeny tejlo cleat vaziata nall1u.Hatszeg reglesen Hat z a k (Haczok opidum). Kiralyi varj6szag koz-pontjakent mar az Arp~\dok idejeben Contos kdzpont, Hunyadrnegyeelsd Arpadkori tiszt\"isel~jcH is innen ismerjiik. Petrus magtsteragaronum comes de Hatzak t2i6. Ez a Peter az ~sregi A b a nemzet-seg abaujrnegyei {lgab6I szarrnazva Szalancz van'll orokolte s Sza-l:inczi elonevel viselt. Elebb kir. fOiovaszmesler, majd Szolgagyd r-megve foispftnja (12i4!5), 12i7-ben Somly6megye, 12i9·ben Szeben-megye foispanja. 1280·ban tarnokmester. Kezdetben Hatszeg kir.var korny~ke egesz megyei jelcggcl blrhatott es Zslgmon d kir~lymeg 13!JO-bcn is Hatszegmegyenek nevezte, E7. 31. elnevezes ugyana k i r it 1 y i var birtokara vonatkozhatott, de kifejezddesre juthat·tott Hatszegrnegye hagyornanya abban is: hogy az ujabh a 1 k 0 t-

·ID a n yo sid 0 s z a k ban 186i·ben k e t alispanja vala a rnegye-(ri e"k , t. i. a marosi ·als6keruleti ~s hafszegi vagy felsoierGlet!.Tijrv~nyszeke is kelto vala Devan es Hatszegen egesz 1872-ig.

Az olsh stu; keletkezesi folvamatarn szint en kivalo'. v

pclda a hatszegvideki olahsag tortenete. A Retyezat-videki apro falva k os lakossagn, a mint ez a sokfolvo - heuv- es helvseanevbol kovctkezik a honfoala-J' 'OJ ... '0,. ,'0

lasker szlav elemekbol ~Hlh9tott. De a gyer s a tatar-jiiras kovetkezteben meg ·,(nk6bb meggyertilt lakos-saghoz magyar telepulok is csatlakoztak. Majd a kiraly!vajdasagokra behivott vendegek is kovetkeztek, s ahatszegi kiralyi uradalom tartozekain alakult kenezse-gek (vajdasagok) ep ugy htiberl termeszettiek valanak,mint hogy ez a DC\' eredeti szarmazasi helyen : a Hae-mus aljan is htiberesekre vonatkozott. A Retyezat aljaepen utjaba esett a kozep korban 1) volachi" neven ossze-foglalt balkani nepelernek : azaz racz, bolgar, czinczar,alban es rumen elernckbol "olachi:l. nevvel ossze-vercdott pasztornepseg vandorlasanak. A ta tarok dula-sai altai elneptelenedett erdelyi hegyvidekekre eskulonosen a Retyezat koriil a kit uno legeldkre, erdeitanyakra s ezek kozeleben meg a mindennapi sziik-segletig terjeszxedo s csakugyan mellekesen iizottfoldlnivelest is lehetsegesse tevo volgylapatyra a kiralyikincstar tisztan fiscalis szempontb61 tart karokkalfogadta az erkezo vendegeket, s a kiszakitott kenezse-geket liberae neven az egykori tulajdeojogra csakepen emlekezteto potomsagokert engedte at. A tisztanszlav eredetti es teriiletiinkre a volachusokkal atplan-talodott kenezi birtokokat azonban tovabhra is, minthtiher'i tulajdont, magyarok is kaphatak es kaptak is,s Hunyadi Janos es kiralyaink mar elebb nemesi kivalt-sagra ernelt magyarokat vegyesen jutalrnaznak keneztes oemesi javakkal. Kiilonosen Solyom-Fekete Ferenczkutata£aib61 egesz. sora ~llapittatott meg Oknlanyokalapjan azon magyar csaladoknak, melyek (pI. a Pono~~

6

162 UATSZEGVIDEK U; A RE'IYEZAT HI-:G\-StG.

riak, Pestenyiek, Morak, Livadiaiak, a Farkadini, I....ejer-vizi, Valli stb. csaladok) itt birtokosok vulanak, s melyekvagy veglcg kihultak, vagy pedig osi nyelvokct felejtveugyan, erzuletukben a magyar allarnisagnak fultetlcntarnaszal most is e fontos vegvldeken,

A jelzeUiik folyamat. kovetkezteben az osnlagyarnevek is al alakultak sok reszben. Halszeg videkenMalomviz felso resze a Kendeffy-var alatt rna Szuszeny,·hajdan Ma,Joml'iz-torok: Klopotiva fele a regi Sebes-viz-torok Inn Gureny ; Zsigmond kiraly 1412. oklevelebeuelefordulo Wizkeuzt kihalas kovetkezteben V. Laszlo1453-ban a Kendeffy-csaladnak adornanyozza s ezencsalad jobbagyainal a Vizkuz nev csakhamar feledesbemenve, helyet enged Hobicza, nevnek. I. Ulaszl» 1440·ben Ps ts.k posscsiot adomanyoz, Hunyadi Janos 1453-ban Havaspatha kanak ira s csakhamur atulakul ValeaDilsi-re. Puj fele Fuzespatak, Diospatak, Szamaros ...patak, Balogviz, Fejerkohegy (nyilvan Ponor-Fegyermeszsziklaiee Magura), Ny iresvara, Szi Ifuh ala r, -Oroszlan-begy teljesen elenyesztek. A Kendeffy -csalad 149~-ikihirtokjegyzekeben szereplf Ewrewkfalva Ina Ur ik (sennek zsilvolgyi telepitvenye Urikany), a Pu] mellettfekvd Lupeuy regebben Fark aspataka. tUlaszl6 149:i-ikiadomanylevelcbeu.)

A hatszegvideki vulamint Huuyadmegye hegyvidekikozsegeinek igcn nagy resze szlav eredetre valle elneve-zesekkel jelentkezik else) oklevcleinkben is. Igy Osztro(sziget) a Sebes ket aga kozt valosagos sziget. Clopotiv a(a Poganyok szarmazasi ;helye), hol a Sebes a hegyekkozul zuhogva elolof, Bi'a,zova, stb. Az egesz volgy aRetyezat es a deli Karp~tok rengetegeivel a hatszegikiralyi varhoz tartozott, miguem, a mint 1110st emli-tetttik, a XIV. szazaddnl kisebb nemesi es kenezi resz-joszagokra osztottak azt fcl kiralyaink s kiilonosenHunyadi Janos es ut6da ~tatyas, kik ugyhltszik ver-

HATSZEGYJDEK BS A RF.TYEZAT HEGYSEG 163

rokonaikat segitetb~k, jutahllazhik az alattuk 111eg-nernesitett es felgazilagilott hatszegvideki csaladokban.

A magyarsag tortenetere es az olahsag betelepe-desere tanusagosabb videket tehat alig talalhatunkhazankban. A kiraly! vur·josz6gokon hatarozottan meg-koveteltek a joveyenycktol a telepitest. Igy 136G-banNyirest is azert iteli oda Peter alvajda Stoyan esBolyannak, a Musina fiainak, Inert bebizonyitottak,hogy .kipueetult helyekct" telepitettek. Husz esztendomulva meg ket ilyen 7:kipusztult birtokot" nyernekhiisegiik jutalmaul, Az ilyen htiberes joszag keneziatusvala s I Lajos 1366-ban a megszaporodott kenezsegekjogviszonyait a delvidekeken szabalyozvan, rnegkulon-bozteti a joszagaiban kiralyi adomanynyal megerosi-teU "kenezt" 3 csupan torzsl"onoki rninosegben szerepldS olykor epen nalunk, kfilonosen a zarandi reszekben(Halma.gy, Kristyor korul) meg Bethlen Gabor idejebenis ervenyben allott vajdasagtol.

A hG.b~ri viszonv igazolasau] fizettek teluit at olah adot yagya juh-kccske otvenedet, melyet Frank erdelyi vajda Nuksoraval1394. november 24·en Janos es Kcnde a Kende flainak kerelrnerea birtok fUggesenek nerni jeleiil kikdti, bogy evenkint egy okrotszolgultassanak be a hatszegl varna~·nak. Zsigmond s meg inkabb1. Vlllszl6 a Hunyadi Janos kormanyzosagn idejeben a kenezekmar erdemeik iga1.olasaval kir. adomanyt nova donatiot igyekeznckkieszkozdlnl s a llirokok betiteseitdl annviszor sallvar~atott Hatszeg-videk az ilyen nernesitesekre bl) alkalrnat is nyujtott. 19y II. Ulaszl6alatt az osszcs hatszegvldeki kenezi birlok evi ad6ja 600 eztlstrnarkara es 200 juhra apadt, sot 1494·1.,en, epcn a torok dulasokokozta karosodasokra utalolag' a 200 juhot IS elengedi, A kenezibirtok is osztaly ala esett azonban. sot mar nemcsilett vagy eredeti-leg is nernes szernely szinten kaphatott «kenezi termeszcttl» j6sza·got. Igy I. Claszl6 1443. April IG·an Budan kelt adomanylevelebenmalornvizi Kende Janos es fiai; Lit s z 16 s Ken d r is es Miklostovabba. Ken de fia: Kende reszere Hunvadi JAnos csataiban tanu-sitott onfelaldoz6 szolgalataikert Zentpeter a Beya »olahos terrne-S7.etG4<(possessiones nostrus vala chi cales) adomanyozta. A keneztszek az erdely! alvajda elnoklete alatt iilesezett Hatszegen. a kiralyiudvarhazban S ~vente kiilon felesketet 12 birtokos kenez, 6 olahpap. 6 kozonseges olah jobba~y alkotta azt. (1418·bcli oklevel szerintquod eurn die constituto in aomo regia in eadem Hatzak habitahabita et constructa).

A hatszegl kertllet feleskfidt kenezel 141R-han Buda de Wad,Bervoy de Osthro, Bogdan de Clopotiva, Michael de Pestien, Costhade Zanllas. Zlawsch de Farkadv itelkeztek a kirtilvi udvarhazban.

A kenezi sz~k intezte a or5k,·allatasokat. birtok iranti egyez-scgekd: de a nlagyar itllnnlcsznl(' ('s alkotm{lnyos SZE'lJPnl csak-hamar hatterbe S7.0I,Ita a szla,' hftberiseg emc bcsz:\nnazasat is.

6*

Bclhlcn (~{\bor IGI0-Lcn kcn cz! birtokainak lspauja it nvvexi vajduk-nak , Dobray Peter alispun a j6sz{\gigazgaloj{\ho7. intezett irutubn nHatszcgv ideken l:l;)D·hen Petrus Ken ez ius Vnlentlul P6sny in Wulye-debe irtu m agat, mint Posay B;'tli nt udvarbl raja. R uson 15~9·hcnGeszthy Ferencz Russt Zali.\sd :\lik16st()1 meg vusarolvnn. megmutat-t{lk a jobbagyok a kcnezt is. azt mon dva n : »hogl C7. iliei:,{ az woltwolna ocnekik Keriezek a fuluban azert im nurr l{ltna. oe ~gn Gesztlurarn kit hadna henne tv z tar t o-nak«. Geszti U7.1 tolmacsoltnttanckik. hog~' »ugiannxon kcnezt hadna oe is«.

Ha tszeg a torok k i- es bccsapasok utjaban rend-kivu} sok pusztul.ist szenvedett a multban. Nem csoda,ha a modosabb csalarlok iigy itt, mint a videken var-szeriileg el fulazott udvurluizuiknt lfiresekkel lattak els a pinczekbe nyil6 csaponjtokat a bcls5 szobuk egyi ..kebe hclyeztek. Az lG-l~·beli nagy tatarpusztitas egeszHatszegvideket hamvvii egette, Az 1784-iki porhizadasHatszeget mcgkimelte, miutun itt volt az orlati 11141 so-dik hatarorezred zaszloaljparnncsnoksagu is, de anemesi kultelkek itt is elhamvadtak. Hatszeg polgiiriszabadsagat CS magyarsagat erosen benitotta az 17l53-ban nierdszakolt hatarorseg is. A katonatisztek olaho ..sitasa aunyira ment, hogy SZ~11l10S betclepedctt nernetcsahid is elolahosodott. A kis nemesseget vngy beol-vasztottak vagy elzakluttak s meg annuk koszonhetinerni magyarsagat.

Hatszegen a romai kutholikusok Erz sebet novel-deje apaczuk vezetesc alatt, a reformatusok es a ha tar-ori alapbol fcntartott kozseg! elemi iskolak szolgaljuka mfivelddes ngyet. A vuros fekvese kedvezfi : van viz-vezeteke, aszfult-jardaju S mindenkepcn igyekszik sajaterejebol p6tolni az idok valtozasaibol rea nehezedetanyagi es tarsadulrni luitrunyoknt. Vasarui kivaloana juhkereskeddk elott ismcretesck es karesettek S HZutaz6nak egy-egy ilyen vclsari osszejovetel tanulsa-gos kepet nyu] t uz egesz videk festai viseleterol, klilt")..nosen szep feheruem ii himzeserdl es neprajzi valtoza-tossagar ol.

A hatszegi volgyre kinalkozo kirandulasokat haromiranyba ajanlhatjak innen, u. m.: 1. a hatszegi rneden-czet kuzepen szelf foliton Varhelyre s a Vasknpulg :~ Varhel~·rljJ Pesteny-, Demsuson at vissza Hatszegre ;3. Boldogfalvan at l\Ialomvizre s onnan a Retyezatra.

16~

Hu nya dmegvc l'cgi l~ct keriiletch6} a i"('ls() kerfil .. t s7.el~hd\"~l"hHsz('~ vnla. Ott lakott a me gyei tisztseg egyik o lispannul s ("ZCll~\ revert a vitlcki nem esseg javaresze is. A l't>gi kir. u d v a l' h {l Zhelyen illl ma is a h.'\tosagi kdzpnnt. A k6z e pko ri goth-sty lfi tern-plom ulupfulult nem r~g' si kcrfilt a f6ter rn cllctt mcgtalalnt. Areformatusok lcbontolt tcm plomu r~i catho li cus egyhuz valu m elv-l)en 1516-ban szemlelte i\1ere r z i lJ.s kolozsmonostori ap;\t nzonfelirntoknt. melyeket a lebontns utttn az egyhaz a dev:.i IIIuzcurn -nak adomanyozott.

A refo rmntloban megsztlnt cath. egyluizat gr. Steinville ujra.szervezte 1713 ban s a Irnnciscanusok vezetese alatt gymnasium is'Oliikodott egv ideig. A reforrnatus egyhuz egyes csaludok sIgy a nemzeti fejcdelrnek p(lrtfogusa alatt fejl6rlatt. mert (tllandoanfejedelm hirtokn vala. Hat,ben Ilethlen Peter blrta, 1;27-bcl1 II.Apafy :\lihalyne Bethten Kata birtoka. udvarhuza ismeretes irmcn.Ref. papjai l~()zt jeleskcdett li50-bcn a mn is kivalo Po nor i csalud-egyik tagja : Jilnos.

Hatszegrol a Vaskapuhoz, Sarmizegetusan Dacia fo-varos'n at. A vaskapui lit Hatszegrnl delnyugutru n leg-rovidebh irunyt kovcti a Va,skapu hag6ig s Totesd uranPoklisn szelet eriuti s Kcrnyesdhez oly kozel vezet el,Iiogy a Kendcfyek 65i terfileten epnlt Bnrcsay Akos feje--delem lakn, 1110st gr6f Thoroczkay Miklos modern izlesukastelva tcrul el. A Poklisara bevczeto ut mellett a Po-

o.

guny-csuhid sirboltjaban aluszsza orok tiltuut. PoganyGyorgy, Hunyadmcgyc volt foispunja. Mujd nyugatraPestenyt s rogton Brazovat clhagyva , mind kozelebbIiajlik az elfinyornulo havasokhoz S HZ eszrevehetdleg:szukulo volgytorokbau Hatszcgtdl 16 klm. erjiik Vurhelyt, - Dacia f()varosa helyen S epeu az amphitheulonmellett kOSlont az elso luizsor. .

Hunyadmegye tertllcte a I'egi Dacia Iegbecscsebb reszet kcpcz~:S a IiI'. c. szazadokbnn hirtelen felvirugzott dak kirillysflg szekvarosnSa r m i Z e get h usa (Z~Fll~ vagv Z~~J.l.~ vagy IClPJ.l.~-:E~·~i{tot)OCt)is, mint a »gethak», dakok« szekvarosn a hatszegl volg yben. a Vas-.kapu hilg6 alatt a rnai Varhciynei pompuzott. A hajdankorl Dacia-.nak alig talaljuk ennyi s By nevezetes ernlekeit.

A Traianus daciai ket hadjaratanak donto csatait (lgy Kr. u.102-bcn. Inint loo-ban Sal'mizegethusa alntt vfvtn. Sarnlizegcthusatl{r. u. 110·ben Scaurianus legatus aug. propraetor a legio V Mace-·donica leg~nysegt!\"el Ulpia Traiana August Colonia Dacica Sarnd-.7.cgethusa neven uvata t'cl. Kr. u. 129-ig cgcsz Dacia egy tartomanyt

166 HATSZEGVIDEK ts A RETYF.ZAT HEGYStG.

Dacint nyugta arutnt ez t ,ugy rogv acta super .• -rior neven ket keriiletre oS7.h\k a tnrtornan vt, S. a felsd kertlletbe-jutott s a helytart6k ezentul rendesen Apulumban a fohadparancs-noks{tg mcllett tartozkodanak. A 167·ben kitorl markornan haboruk-kal harom k~riHf'!tre oszlott Dacia: u. m , D. perolisseusls. D. apu-lensis ~s D. rnalvensus s Sarrnizesrethusa is nagy bajjal keriili el apusztulast. l\fajd 239-ben Colonia S'arlnize~ttltusa metropolis rangraemelkedik s a tartornanyi g"Ciles (con cilium triurn Dacinrumi is.ott tanacskozott. Egesz nagy htvatalos szernelyzet lakla S. t s a'varos nepessegere k(h'etkeztcthetilnk abbol, bogy 13 curiajilt isn1cr-jUk idai~ s egyik polgarruester (duu m vii) kepes vala 5Q ezer ses-tertiust aldozni a varos kikdveztetesere s 141-ben G. Aurelius Tertius.a fo~appa valasztatasa meghalalasaul MOezer sestertiust (S ezer Irt.)ajand~kozoU kozj6tekonysagra. Castruma maig felismerhetd s nkis kijzs~a keleti fele arra epult. A temetd kelet-fele, a klopotivnfutnak hafad6 romni (It ket oldalan tertllt el. Sznrnos fcli ratat ismer-jlik. Deli oldala 605 m .. kcleti 530. ny ugati ;)20. eszaki 66S. S. k6z-~pinetei marvanyszobrokkal. ertekes bronx ~s rnasfele ekit~ssel'dlszelegtek. Patricius csaladai koziil a Comenius, Januarius, Here-nius, Antonius. Axius, Vorenius llintek ki. Ezek palotai ko7.t olva-nok valanak, mint a mclynek marvany mozaik-padlojaban 1813-ban:Par~s itelete, a .fiaert .. konyorgo PEia,,?u! csoportozat napferiyrekerUlt. A castrumt61 ENy. a nagy kozfllrdo (a Grohalya Tornyasca.neva teruletei s az orszagut mellelt az nmphltheatrurn romjaiIathatok. A kH ut6bbi kozt rnent el a hadi lit. melyet a nagrfo;adO k('r~j6bcn is folismp.rhcliink. A LEGXIII Gterul na) a LEGH[F(lavia) Ftirmai belyegen kivtil majdnem iO teglabelyeget gyUjtol-·tiink ossze a devai muzeumban. 'I'emplom igen sok lehetett. Leg-·t6bb Irovi) O(ptimo) M(aximo) szentelt oltar jo elo. Mercur, Juno.Minerva. Ma.rs, Diana Silvanus (dornesticus) Venus stb. oltaronkivul leztbbb aMi t 11r a c'Udozasi erul ek. Hires a syr templom Is.)falagbef, Bebellahamon. Benefal et Manavat (Dlls patrtis) szentelttablajaval. A Iakossag tobb egyestlletben (colleglum) ~Udozott aGenius collegilnek. Dacia eloke16s6gc vagyonos nristokratiajn elta Betyezat alja.nal tartozkodva. S. szep varos lehetctt s Pompeinagysag;h·al birhatott. Kr. u. 263-ban csapott ossze a gothok aradataDaciaval S. fclett is. A golbok mlnde nt szetrornboltak ugy, hogya magvarok csak puszta V (l r h ely t talaltnk itt. Az olah is ezerthivja sztavos Gredhtyenek. Mar Matyas .kirilly lakott itt. AzOta·divatban yala a hatilrvideki ud-varhazaknak varhelvi feliratokkal"316 dis:r.itese. Inv a szomszed Pes t ~ n y, Nagy·Qsztr6n a gor.kel. templomnaf ....Brazoviln. AIs6-Farl{adin, Boldogfalva. Sal{\c~udvarlulzainal szamos feUrat lathatO n105t is. habar grOf A rio s t ia mire ratehette a kez~t 173S·ban eh'itte Becsbe.

Varhelyen tul a ronlat ut, a J11ai utt6I jobbra vagat s parhuzanlosan kovet.faucsinesd clott Zajkanyig.,A Hunyaui-, a Fiat-, (luelynek egyik aga OrlnenyesreS onnan Szekesfejerlnegyebe szarlnazott ki) a Balos-,Varhegyi-. Szakats-csahidok a Hunyadi .Janos fegyver-·hordoz6inak ivndekaib61 bflszken ellllcgetik nlost is a.

lIATSZ}:G"IDEK ":S A RF;T\·EZAT I1EGYSEG. 167.

nagy Hunyadit. De vallasuk gur. kath. es csak az ifjabbnemzedek tanulja az all. iskotaban a 1113 gyar szot.

Zajkanytol k ezdddik a Vsskepu hugo, de az elsomagaslat nlogult meg egy volgyterulet fogad a nem-zeti fejedehuek hermincztuije helycn. Ezt lra..'71os-Zajkanynak is nevezik. Errc a "magaslatra helyezteHunyadrnegye kozunsege 1896 szeptember 6-all\ epena vaskapui csata evfordulojan millcnnar-is ernleket.

HeNY A.DI JANOS

TIZEXfiTKZER VIT~ztVRL

AZ 1442-1KI SZEPTl:)lBERG·iNJ: SZOROSBAN VJmTE ~ZET

SCHABEDIN HEGLER BEGNEK

ERDELYBE NYOMULO" .NVOLCZVA~EZER FONYI RADSER~G~T

A DICSO FEGYVERTtNY

(;ltOI{ F.ML.;K ..:tL~LL1TTAT~ EZ OSZLorOT

Ht.~NYADV ARMEGYE KOZU:\SEGE

A HONFOGI.AL.is Jo~ZREDIK tyEHEN.

A Vaskapu erdos magaslataig meg par kilometerthag az 11t, III ikozben epen az eruelkeddnel Traianushadi utjat is jot kivehetjuk menet balra. A 656 m,magaslatrol egyszerre kinyilik elottunk a Bisetre sze-lid volgye, melynek felsf szakaszat a Hunyadmegyebdleredo bukovinai Bisztra kepezi. A Bisztra Iorrasanal arOlllaiak hires urarvany-banyaja. Bukova, Felsfi- esAlso-Banczar havasi kozsegeken at Also-Banczarnalrogton kovetkezik Vamos-Marga (Varna-Marga) Krasso-Szoreny hataran, hoI az absolut korszak vamsorom-p6ja allott. Fel ora mulva Voiszlovanal a Ruszka vizet()leli magahoz a mi Bisztrank es Ohaba marc,· Zavoj,Cseresa kis helysegek utan Nandorhegynel egyesnl azAlmas Bisztra vizevel (Bisztra-Morul uj), mely mellett

Bern, Kmetty 18-!9-ben kimenekultek a Gugu es Szlirkt>havasokon, a Csern a forr asaindl Turnu-Sev erinbe.

Varhelyrol Demsuson at Hatszegre. A luitszegiiiton visszafele huladolag az elso utelagazus egyszerreket iranyban csabit. Keletre Klopotivaru, a Poga-nyok otthonaba, melyet Malomvizrol fogun k latn]s nyugutra Brazovara. A klopotivai iiton haladvaerintjuk a rornai utat, mely a legrovldebb iranytkoveti a hatszeg=-varnljai szorosba. Itt olyan epseg-ben all meg az ut, hogy nsgv-osztroig vlczinalisutnak hasznaljak. Onnan Kernyesdig szinteu kiveheto ,Kernvesdnel a Sebes vizc Uncsukfalvahoz tert at s.

w

Szent-Peterfalvatol a mai tit kozeleben Szacsal, Baresthataron at Boldogfulvara vezetett. Ott a vasuti hidkozeleben hidalta at a Sebest; de elebb delre agazottel Petrozsenynek, A hatszeg=-varaljai allornas teruleteovonult az Also-Sztrigy mellekere Piski-Dedecsnak ..Turistaknak se erdektelenek az ut szebb reszletei.

Ha Brazovara akarunk benezni, az csak egy rovidseta a fouttol nyugatra.

A Brazovai csalad (Elek) lakja most is. 6seik koziil tdbberumegyei hivatalokat viseltek. Brazovui Peter fia, Janos. BathoryZsigmond elott hlitlensegbe esven Poklison levd nemzeti curiajat,Brazova, Fopes, Kernycsd. Alsc-Szilvas es Fuzes reszbirtokalt tole-n 6 tan elvett es 1584. februar 6-311 cubiculariusanak : BoronkaiLaszlonak adomanyozta. A csahid tagjaival azert Pestenyben, Pok-Iisan tovabb is talalkozunk. A XVII. szazad vegen poklisai el6-·rievvel is eltek.

Visszaterve a fouton, a Sebesbol az Odoyusniceneven erre vczeto vizcsatorna hidjanal terfmk ENy.-ra,a pestenyi iitra, mely egy feltunden nagy hunhulonrmellett vezet Nagy-Pestenybe, a pestenyi Pap-csaladosi feszkebe, (Volt ezv osztroi Pan-csalad is.) BathorvIstvantol nyertek Nag)·- es Kis-Pesieny, Ohaba, Rekiczaj6szagokat. A helysegbe erkezoleg jobbra a varszeruBrazovay kastely tunik szerniinkbe. Igazi prototypje.. Rill" 8i1'flJ8~81i H8k18bitu.it91 9RV@Q8181Rre ~zQktatottnemessegi epltkezesnek. A bastyaszeru kiszogellesek-

roI loresek ve dik a bejurutot, s penczejebe a belsoszobakbol alulrol elzarhato csapoajto vezet. Anuyikozblrtokos lakta, hogy a XVIII-ik szazudban nepesref. egyhazat tarthatott fen~. 1i50-ben Teleki Janos,kesobb Punkosti ~lihaly v:irlanak pupjai. Ternplornamost is fill s ktlszobbejaroja romai feliratos ko. A gar.kath. ternplom falkeritesen is sok erdekes rornai fel-Iratos ernleket lathatunk A Pap-csahid melle tt Apathy-,Konya-csaladok birtokosai, Allami iskola, korjegyzoseg.~Iogottc egy elzart volgyben Kis-Pesteny.

Nugy-Pestenybol szelid dombokon at vezet az lit- kozbe a hatszegi mcdcnczere szolgtilo gyonyorii kila-1assal -- Demsusra, ott, hoi a Ruszka-Pojaua deli cso-portjabol az Egregygyel parhuzaruosan kialakult Dem-suspataka a hegysegbdl kiszabadulva E.-nak veszlfolyasat.

Derns ..ls - megyenk, sot hazank tortenetehen isnagy [elentosegu a Hunyadi verrokonsagba turtozoMusina (Marsina) csalad otthonu. A mint HunyadrolNyiresfalvara uz Egregy menten [elzett kirandulasban€111litok, 1360. j unius 2-r61 Myk, U Murk fia ; Stoyan esBolyen, a Musana fia ; vnlamint Balata, Bay, Surs es Nann Kosta unokui ellen Reketye es Nyres-kcnezi [ogonbirt joszagok elfoglalasa miatt Peter erdelyi alvajdn eshatszegi varnagy elott panaszt ernelt. t::SO~-ban martovabb terjeszkedik Stoy an, a MusilUl, fin. s htlsegeerta hunyadi yar· terulcterdl Polony iceet es a luitszegikeruletbol Bobocsmezfit, mint lakatlan, elhagyott terti-leteket nyeri Nagy Lajos kiralytol, tekintettel arru,hogy Laszlo erdelyi vujda ugyis neki adouuinyoztaazoknt 1404-ben Beketye a De msus birlokuba jut. Sto-yan flu, ~lusilla es Janos 1438-ban Alhert kiraly "indistrieta Hatsz ...l." D~l·n"··~ N"·!!---:- Hosdo ~"'-'l-'-Jl-~'e""'. ~ ...",U.4 ~"'4A~ c.lA, .llCI\.\;l)C, .1. ;)11\:~, !) ~ \,.." ",,-

sara, Bunyila, Csorna, Bekechye (Nyires mellett), Ablyo(Cserna mellett), Kryva (Stej cs Panczonfalva kozt),Stej, Panczonfulva, Dornsos, Pojeny. Totesd es a Petro-l!3in, fete eso Peh Oli! falul"kal ajiilldekozzd (neg. Evidek nagy reszenck tehat urai valanak. Hunyadi Janosanyja is a dernsusi lYIusilla-csaludb61 szarmazott.

170 1I.iTSZEGVIDix f:s A ItET1"EZ..i't IU:GYSBG.

Deinsus a templornarol "an uJaDb ldObcn elute-getette, A gor. kath templorn a X([-XIIl. szaza dbcljroman stylti epitrneny, melyet annak idejen Vurhely-rul aLhoruott l'Ol11~ i l<uvei(b(jl cmcltek. 17i5-ben bar6Hohenhausen csajka skcrtilcti csasz. kir. hatnrorsegiornagy kikuldetest nyerven a hatarorvidek regisegei-nek tarnilmanyozasara, a torony ala hehclyezett rornaifeliratokb61 J'1ars ternplomara kovetkeztetctt. holott aa bejaro felett lathato frescofoltok mar chiruljak aternplom katholikus jelleget. Padlozata is romai tegla-h61 keriilt. A sanctuarlum fole k ivulrol ket hatalmaskfioroszldnt helyeztek s az egesz elrendezes kontarkezekre vall. A roman irodalom erosen ragaszkodika ternplom rornai j ellegehez s Longin us si l"ja l ker esikbenne, a kit Traianus hizulmas emberekent Decebnlkoveti minosegeben letartoztutott, saki kesze bb valamagat megmergezn i, scmhogy Truianusnak a haborufolytatasaban szernelyisege ukadalyul szolgalhasson. A.A rornanok egyik tevek cny tortenetiroja:- DeunesianMiklos, a tern plorn melletti papi Iakba n szuletelt.

Demsus birtokossagabol a XVIl. szazadban a Lukacsde Demptes volt, ki lu15-ucn Lukacs Janos fia neve-ben perelven Dcm.es, Gross, Fekete-Bercz, Hatzazel,Ssulcsova es Vajiso re joszagokat. A Macsesdi, Gargocs,Zeyk, Kenderesi, Csongrad, Mar a-Pogany, Nalnczia, ab. Kemeny csaladokkal rokonosulvan ez a csalad Jeg-ut6bb flagon kihalt s a Mara- es Maderspach-csnladkozt oszlottak meg birtokai.

Demsusr61 Vaspatakra S onnan at Ruszkabanya•fele. Dernsustol nyugatra Styejeu at Vaspa,tak regivasolvasztoihoz erkezunk. Legutobb gr of Lonyay Meny-hert probalta itt a vasojeasztast felviragoztatni ; deV.-Hunyad, Ruszkabanya ~ozelsege s a szallitasi nehez-segek nngyobb vallalkozast nern ajanlnak cz ido sze-rint. A ki szercti a hegyi kirandulasokat. VaspataktolE~y.- ra a Sesilor 1186 m. gerinczen ~t az EgJ eS5 leg-delibb agahoz, a Valea-Negocshoz juthat Lunke-Negoifalu reszen el. Orman EK.-re 10 ora alatt Also-Nvires-

'"

HArSZEG"IotK ES A RET1·EZ.tT KEGYSEG. 171

larval (Lunea Ce'rnT irjO'suluerjUK;" a 'hol a Hunyadiakosei a dernsusi Musina-csaladbol feltiintek. E rejtettvolgyzugban nyuga tra a Cserna (Egregy) men ten Felso-Nyiresfalva (Lunca Cernii din Sus), a Musinak ostele ..pesei jambor Iavago hegyi n ep, mely Vodu-Dombr lhoz,2 hunyadi vasmtivek szarnara szerielesbdl, a primitivmarhatenyesztesbdl eldegel. Orman nyugatra Ruseka-Pojeruirs. s at Rusklcetcre szep hegyes kirandulasokattehetiink. Vadu-Dobrlrol pedig kocsin Vv-Hunyad felevissza utazha tunk.

Dernsustol E.-ra alig fel 6ra alatt erjiik a hegyseg-aljou elv ezetd .16 utou Nagy- Csulet stole nyugatabbraKis-Csulat, a Csuls.i- es A1ore-csnlad szarmazasi helyet.A Csulaiak egesz H unyadvaraig, Grossig kiterjedo bir-tokokat nyertek volt a Hunyadiaktol. Igy 1~75-ben~Iatyast61 nyert adornany-Ievel alapjan a Farkadiniak-kal por-lekcdtek Felso-Farkadin es Patakfarkadin felett.A ket Farkadint 1487-ben hirtak, sot 1464-ben uj ado-manyul Dernsus, Haczasel, Tokefalva, Vrilya es Fekete-hegy birtokok egy reszet nyertek. Csula i, More Fulopugy latszik Matyas partfogasaval magas egyluizi rendbeemelkedtek. 1522-ben esztergorni prepost, a II. Lajoskovete volt Velencz eben s mint ilyen irtu ossze a var-helyi feliratokat. 1523 ·ban a pecsi puspok s a becsiegyetem ifjusagaval veszett el Mohacsnal. 1539-benBalassa Imre de Gyarrnath erdelyi vajda Tanacs Ber-113t es Vecsei Mihaly hunyadi varnagyoknak adja pernotam in fedilatetern Csulai Kude osszes hunyadmegyeibirtokait. ·A beiktatasnal Morsinay Ferencz de Rekettye,Kopasz Pal de Vaad, Tecrok Istvan, Xalaczy Istvanj elentek .meg a Csulay Gyorgy protestalt testvere,Kende Istvan fla uevehen. Kesobb Csulay Gyorgy 1648-1660-ig reforrnatus puspok. Gaspar 1602-ben a mezeihadak kapitanya, a ki Apafitol 1662-bcn Szantohalmatkaptu de eladta 2000 frtert Tor day Zsigmondnak. ItCsulai csalad a felso kerIiletben fobir6i .. szolgabiroi. "-

hi vataloka t viselt S maig elokeld szerepet jatszik.

1_1),-A Hunyadi Janos elodei altai birt Rekettfefalvara ..

A csuls i voigyon 1 oranyirn, jarhato j6 uton kocsiz-hatunk Rekettyetelv sr«, a Huuyadi Janos elodciheztartozo .Jlusin{t.-csal.ad Hek ettyejer e. A helyseg derekaueleg epsegben ,111egy rcgi torony-erdd, ruelyet sanczvedett , Rekettyerol a 900 meleu mugaslaton IekvoMesztakon hegyi Iul un tlt eszakrn Dorubobara, vagya nyugatra vivo hegyen a Vurvu, Opresorin (lOl()111.\ V.-~Iagl1ri (1161 111.) S onnan HZ eszakru vezetohegyi utakon erhetjuk el Nyircsfalvat, kisebb vud vide-ken rejtozve. honnan Hunyadi oseil n legujabn kuta-tasok kirnutatjak. Csukis Iohatou vagy gyalog ajanlu-tos arr afele utazni.

Rekettyefalvllr6! irta rnagat Hunyuduiegye egyikelokeld csaladja, a Csermenyi. 1664-hen Sigrnoud Mi-haly, ~1atyas, Ilona. Judit es Gerlistci Miklosne, Susanna,a totestdi hirtokreszen osztozlak. - 16(i5·ben MihalyRckettyefalvarol irja magat : hivatkozik apjara. Mi-Iuilyra cs Marsinai Kutalinru, k i Ferencz lauya volt.1675-ben Mihaly megveszi Ohabat Kormondi Fruzina-Csok« Jekebnetol. 1689-ben nagyrnegyei KeresztesiSam uel sogoratol es urla Csermcnyi Zsigrnontol Felsd-Szallaspatak-ot megveszi ezer imperialis tnllerert, ezer'oroszlanosert s mint rnaga ,kereslllcnyet nyugtat letet-kepeu. 1712-bcn Thordai Ada III Janosne ulalva, hogy17U9-bcn a revelatio (Rakoczy Ferencz szabadsagharcza)alkulrnaval 'I'orokorsz.igba bujdosott, Rekettyefnlvajoszaga t kise~bik fia!lak, .Thordai Istvannak testalja ..'1729-ben C. Slgrnond es neje Osztros Ilona magtnlanokleven, Also-Szilvas. Magyar-Brettye, Szent-Peter, To-thesd, Poklesa, Jo- Valesd," Rekettyefalva, N.·KlopotiY3,.'I'restya, Stey-predrurn, Lunka, Corni (Felsd-Nyiresfalva),~agv-Oldos es Kitid mellekbirtokaikat kettojuk rokonail:'a hagyjak. Osztrovi Ilona successorai valanak Gr6diBahizs es 'fonvai Tanuis. 15i8. ·unius 2-&:1n Bathory

ris 0; U nr .~'SZ" , 0 dfiar JaSi)al\' forgy', all s,Laszlo, Ferencz, es Gyula nevere iktattutja Tustial,

H'\'T~Zl::GVID}:K ~:s .A ltEl·YEZ.\.T lIEG\'3~(i. 173

Csula. Boiczu, Marg«, Bosz oruieny birtokokat, mint amelyeket ezek atyju es nugyatyja is bir tuk mar.

Osularo! Tustyin as Farkadinon H atszegre. Csu-hH61 Hatszeg fele a szollls~cd Tustya a kihalt Tustya,n.csalad otthona. A Si men Domckos ultnl hirt udvarhazkapujan 111;1r 1316 ban olvasta Mezerxius a romai fel-iratot. Tustyan reforrnatus lelkeszscg is letezett s aligfelszazad eloll sziint meg (1867 korlil) Jakab lelkeszhalalaval. Tustyun telepcdett meg a XVlI. szazadbana torok elol Szorenybol atbujdosott Toronyfalvi vagytoronally Tornya Peter javai ~Zorenj megieben a To-rokok altal elfoglaltuttak.:' 166i-bell zaj kanyi fohar-minczados, T. Lazar tustyai birtokos. 167i-ben Peteres neje Szernere Anna; ennck luuya Klara, Nalaczy Ist-van tunaccicr, a fejedelern neje. 1()S2-ben Tornya Peterviczeispan. Hatszegen bi rtokos. A X VllI. szazadbanMihaly 1733-bun, Jozsef 1740-36-ig szolgabir6 Petreny-ben laktak. Istvan li5S-ban Lezsnyeken s ott halt el17gg-un Daniel es 1799-ben Istvan is.

Legut6bb Tornya Sandor hunyadi jarasbiro, dr.S61YOlll Fekete Ferencz, flgyelrnet a videki levelta-rakra iranyltvan, nagy resze vain a hunyudm. tortenelmi tarsulat sikerciben H unyudmegye ezi mererolirt s tobb uprobb tortcnet irut orLi nevet. Gyula,hatszegi szolgabiro hires medvevu dasz,. Tustyat61 Hats.zeg fele. Nyugatra Boicz« Veliorakis hegyt faluk. ~'Iajd tov.ibb haladvu Hatszeg feleFelsd- es Als6-F&lOkadint crjuk. A Nopcsa Laszlo fois-pan altal epitett es feljnro terasz.in viirhelyl feliratos~- ,. .. , " .xovexuei utszuett xasreiy most grot Lonyuy turnjuona,a Ruszka-Pojanaig terjedd reugetegekkel egyutt. 1448-.~.?:!l H.llnx~i a !tet Farkadint Kragnlllssni jl Farkadi9.1·_csaladnak adornanyozta volt. A kastely tonaczarol,rnikent Hatszegvidek tobbi poutjairol is gyonyorli kila-

174 HATSZEGYIDEK ts A. BETl"EZ.iT HEG1"SEG.

'is EI'Pi!s e...pe'JrszC' ',s],s6elrr? )'ip! CsuJgo;]1 e?lJjt§k,

1475·ben Felsd-Farkadin mellett Patak-Farkadint emle-gettek. Utobbival szomszedos Gauricse es Kreguis, hol1S48 elott aranymosast tiztek. Innen egy oral seta aSaphira sirja, Felsd-Szilvas 1110g0tt.

Farkadinrol innen Hatszegre erkezve a hatszegimedencze nyugati felet mar megisruertuk s most las-suk a Sebes menteni reszt,

Hatsseg loszomsze<lsagaban rovld seta N a 1 il C z ~s a "etcszomszedos V il d a vadi Kopasz csalad otthona , A hajdan vagyo-nos es eloke16 csaladainkkal rokon K 0 pas z esalad Brett yen is nagybirtokos vala. Birtokui a N a 1il c z I, Buda, Tornva es Bodon csah\dokkozt osxlottak fel. Nalacz kastelyat a Nalaczy csalad ~pitette s mostgr6f Teleky G)~orgy ut6dai biljillc:. A parkban hHhat6 szep romaiemlekeket gr6f Teleky Gyorgy asatta ,~arhelyen. A ~ab\czy csalad1620·t61 szerepel c15ke16bb allosokban. 1628-bun S· Andras 8ftholnana Pal at i c s-Iele birtok egyharmadat eladta Iktari Bethlcn Istvan-nak, a ki ott nejevel Szechy Maria,·al lakott is. IG62-ben N. IstvanApafi Mihi\Jy udvari tanacsosa, zasr.los ur, Hunyad-Zarand fllispanjahatalmas ur ki li04·hen halt el Babolnan Cserei szeri nt »)Sz~Pv~ns~~bcn« 1681·be-n Nalaczon N. Andras lakott. Gyorgy nyertbarosagot s ennek unokaja "ala Jozsef k i li48·han sztiletett Batizons ott is bait meg 18L8·ban. Egy rnasik agb61 Istvan 1770-hen, lyricusa hires satiri cus, ki Hunyadrnegye csaladairol eles nyelvu guny ..verseket irt s akkora konyvbarat volt, hog" lltkozben is olvasotts ha kony,'ct cl ncrn vegczhcttc, kocsljaba Idin maradva Iolytattaaz olvasast.

Nalaczrol . el ne kertlljli k a szomszedos R e n-t, hol csendes-elvcnultsagban vezeti minta gazdasagut es gazdagitja terrneszetrajziregeszeti rnuzeumat gnlaczi ~uda Ad{lnl, a ki medvevadaszatairolis orszagszerte hires. Tlzennegy rnedvet teritett le s cgy izben egy ..masutan ot mcdvevcl kelle lesznmolu ia. A Retyezut vadallornanva-nak, termeszetl szepsegelnek alaposabb ism~roje alig el rna s muzo ..umanak ornithologiai ritkasagni k Ulfoldrol is flgvelrnet keltettek.A Buda-csalad minden tagja orokolte a termeszet szeretetet s avadaszutt szenvcdelyt. Buda Ad{unnitl a hatalrnas medvetakarok,.sz~p hiuz peld{lny~k mellott feltl1!jik cgy kitdrudtt medvebocs mely.a hunvadmegyei toricnelmi r ~geszeti tarsulnt szarnura gyUjt ahltogat6kt61. Valobnn k{,r, bogy sdlf ta pasztnlatni t irndn lmilag nern.erlcliCsiti 1 Rcarn a hiltsZE'gn"lrn l~·ai allolllusr61 Nahlczon ilt 1 6raalatt cljulhatunk. J\ kik Yarhe]~'r(! utaznnk. azok Xal{\czon at kernl ..hctnek oda s Poklisilni\l t~rnek ki iStllct a ,·askapui OI'S7....lglltra.

I. l' J il S Z J 6 144:·t (lprH 16-{11\ Bud{ln kelt adomilnylcyelfb('nnlalonl\·izi 1\ end e J"nos es Oai L[\szlo, Kcndl'is cs ~fik16s reszcrc

HATSZEGVIDEK is A ltETYEZAT lIEGYSEG. liS

to\'{\bb(\ ({~~.! c fin Ken(!enek.Hunyndi Janos gubernato.r kii}(5n-'bozo csataiban szerzett erdemeiert Zenthpeter cs Reye olahos») termeszettl« vagy kenezi r~szj6szagokat adomanyozta.

Re{\r61 alig egy-negyed oranvira a Scbes vizhol mestersegescnkivezetett Kiriitya ag meliett Poklisn a nepseg Paklosaja, nonnana csulai ~{o r e csalad a XVI. s7.n7.adt61 irtn mngat, 157(j·hnn MorePeter es J{mos Bathory Krist6t' l{\hornban vltezkedtek. mig Laszl6Bek esi Gilspar oldalan harczolt. 16-l3·han More Mathe de Paklisavolt szolgabir6. 168S·ban l\J6zcs fobiro. till-29-ig Gergely (6bir6.1763 ban Istvan halalaval a poklisai szil\'asi birtok ne~D' icle oszlott.lS:{8-han meg M. Janos alispun s 1840-ben Antal szolgabiro. Ezotaa csal rdot roharnosan iildozte a sors s az egykor hatalmas csaladnagy szegenysegben halt ki. Poklisa m{\sik csal{Hlj(lr61 a Pogany-rol Klopotivanal sz61unk. A Pogany-csalad sirboltja, Poklisa mellettaz orszugutro! is lathato. Ott nyugszlk Pogany Adam {\n'aszckitllnok es Pogany Gydrgy ny , foespcres.

Po k 1i s a es korny';ke epcn a hatszeg] lapilly kozepe, szepkilatast nyujt a Hetycz at hegysegre. Pokllsarol a K c r 1e t ~' a mel-lett Kernyesdet erj Uk. 1!)14-ben Kernyesdi Mikl6s perel SzncsaliDemeterrel Kernesd, Poktiska. Ftizesss es Poyen joszugokert, me-lveket 1547-9-ben Kernvesdi Janos es Istvan More Peternek cs!\Iuczesdi Peter nejenek W More Anlkonak 200 Irtert adnak el. Ker-nvesdi Jank es fla szerepelriek az ntun egy perben Brazovai Peterrela "mely perben nemes Apaflrie, Sarrunsagb! Gaspar cs Yirag ~1ihftl~rne rnesek szerepeltek nuog onnan. MiHY{lS kiraly H6:~·han possessioKursolyest a szilllftspataki Erdelyi csaladnak adomanyozta. Kernyes-<1(.011 Barcsay Akos fejcdclenl is ~l>i lett volt kastelyt s azon az alaponujittatft meg grof Thoroczkay Mi kl6s orsz~ggyiilesi kepvlseld aKeridefy agon oszt{llyilba jutott kastelyt melyben a Kcndefy level-t(lrl is ol'zi

A szornszed ~ a g y- 0 s z t I' 0 hoi 1465·ben az Osztroi-csaladAlso- ';s Felsd-Osztro es Ohnhicza urn. 1576·ban Ostroway Gas paryde Pesthen frja magat, de fia de N. Osztrov vegren delkezik. 161;)·ben Ostrowi ~{ikI6s a nehai dernsusi I... u k a c s Janos Ferencz esJnnos flainak tutora , 1643-bnn O. l\lih{lly nagykahmi hlrtokait also-nadasi P n p F c r en c z vette meg czcr Irtert. O. Mik16s detlectusalnHuczokv Laszl6. Osztrowi Istvan, Pal) Milully a nagyosztroi esohabicaai j6szagokl·a. A XVIII. sziizad vegen kihalt a csuUld. Osztr6na Jllni Csulay udvurh{\zbcn erdekes r6nlni felirat hithat6.

Az oszt1'6i Pap·csnh\d "n16szinOleg a pestenyi1>Cil ,,".lIt ki scsak birtok szednt v{llhnttak d.

Hcitszegrol Boldogfal\'Cl nlegkulonboztelesfil az Also-Sztrigy 111entetol Orlya,-Bolrlogfctll~a,a nlib611na Oralja-Boldogfa}y{lt forln{tlhl]c A Kendefy-csalad l459-dikiadonulny-Ievelehen BoJdogt'alvu lTICZOYUros, orszagosvasarral es yanlln~l1. A jclelliegi ref. tenlplo!ll Hunyad-luegyc legepebb ronlai stylii enlleke Frescoib61 neha-nyat R61ner Floris lcpausierolott volt tS67-bcn. A

176 HATSZEGVIDEK is A RETYEZAT HEGYS~:G.

Keudefyek kastelyanak kikitasa, stylszerfi berendezcseegyarant flgyelernrcmelto. A kastely lepcsdhazabanIathalo rornai regisegek Varhelyrol sziirmaztak ide sli38·hun Kendefy Miklos ajandekabol Ariosti ezredesmeg sokat szallittatott innen cl Bees szamara, csak-hogy azok a Murosba sulyedt hajokkal Szeged kozele-ben elvesztek. A boldogfalvi juhvasarok orszagszertehiresek s a havas! j uhaszok horzejet kepezik a hat-szegivel egyutt. Mindket vasart a Kendefy-csalad kaptaV. Lasz16t61, illet61eg adomanyul 1459·ben J\latyust61s rnert a Retyezat havas is Kendefy-birtok vala, evasarokkal 51< iranyitottak a havasi juhguzdusagot is.

A boldogfalvi vasarok egesz neprnjzi kiallitasulszolgalhatnak az utazonuk. Hatszcgvidek sajatos tele-pltesi es elhnograflai III ultja, sot kivaltsugos rend i-viseletukben videkkent maig visszatukrozodnek itt.Neill esoda, ha Stefanic tronorokosne is kedvtelvenezte ezt a nepet, mikor 1882 augusztus 2-6-ig Rudolftronorol{ossel a holdogfalvi kastelyt laktak s innenHatszeg-videket bekocsizgattak. A boldogfalvi tcmplornkis harangja : Gloria in excelsis Deo - Fusit Anno1650. 10 skai, M. E. -- A nagy harangot Keudefy 1729-ben keszittettc - Fedeles ezust kunnaja : Paulus Schus-ter Herman. Anno 1672. die 25 den. KiyU1:

All' meine weg a ueh frischen muth,Dar - all meine Sachen.Befehl ieh dir Gott vatter gut,Du verst noch alle voll machen.

A kastely mellett Apaffl Mihaly ozvegye (arvu) gr.Bethlen Kata iskolat eppittetett volt s ez a luitszeg-videki nemesseg gycrrnek eit 1848-ig elerni oktutus-ban itt reszeltete. Most is van ret. anyaegyluizn. Akihalt boldogfalvi .1V~a,gy·csalnd a' XVII-ik szazadbanfoldbirtokos vala itt a Kendefyek mellett, ,,1615-bellKe.n68fy.-::Ga·spar, >;n~· ..Stindm";=- Nagy - l-stgtiiOnd t!s~agy Mihaly relictaja ugyan Nagy arvai, Kopacz -NngyKata kepiben a Zeyk Miklos (zeykfalusi) es Ielcsege

HATSZEGVIDEK ES ..A. UE'l'YEZkr UEGy,:;EG. 177

Bukur Borbula kepiben HZ egyezseget, folytatva also-Osztroi Miklosne, Berendt Andras jo szaga felol, melis ugian Berendi j 6sz~lglla k hi va tta tik es az Apepb!j6szag felol, mel j6szag Y8gian huniadvarmegicben,ugy mint Malornvizen (Szucsevien, Gurevieru, Walyen,Dilsen, Szen t-Peterfulvan, Osztrozclen, Kernezdeu, Ond-jakfalvan, Nuxoran, Orlia, Boldogfalvan, Varaljan, Pal-1:10, Bukovan, Pakesden, az ~lalolllYizen es Orlia-Bol-dogfalvun valo udvarhazukk al es hozzavulo oreghse-gekkel stb " Tehat a mui Kcndefy [osziig cgyszertienNa sv birtoka vala s Apafl oJ"okles.D~ •

Orlje (es nell) Oralja) Boldogfalvatol flgazott el aromai tit es eszakra a Sztrigy halpartjan Dedacsnakes delre a Vulka hagonak. Mielott a Sztrigyct tovabbkovetnok, latogassuuk fcl a Sebes jobbpurti vonahina Kendefyek maloruvizi lovagvarahoz.

Beresd kozseget er intve balra annan Szacsal, baroNopcsa Elek kepviselo kastelyaval CS mintaguz dusaga-val, Nopcsa Elek erdelyi kanczellar nejc, Naliiczi Bor-bara, a XIX-ik szaz ad kozcpen itt valosagos testdrse-get szervezet t volt jobbagya ibol s vnserelylyel vezettebirtokait. A Szucsal csalad is szercpet jatszott inucn.1514·ben Zatzialy Demeter, "Id Kerriiesdi Miklos fi{\-val, Laszloval perel a Korniesdi, Paklichui, Fiz eti, Gu-Iatzi es Pojeni por tiokert." lti43-bHll Szacsali Peter deVad szolgnbiro 1664-ben Laszlo mint fobir6. 16i6-'banSzacsal Andrassal kihal a csalad es Apafl ~1. a csaladikuriaval egytitt Csopcat, Rent, Szentpeterfulvat BudaJanos uramnak a Icanyagra doualta, minthogy BudaJanosne leanya volt a Szacsal csaladnak. 1711-ben ezenjoszag6kat »az akkori villongo idriben Puj Mihaly meg-kere Leopoldns csaszartol, Bude Janos ellenmondasadaczara mea is nverc. A Szncsali testverek : ~·hltvas.Pal es Peter is per l inditottuk 1681-ben s 1711-bert JariIe e hosszu per, sa tamik azt vallottuk, hogy 1\1,Hyaschnern volt Szacsali-ak, hanem Suk i-ak. De azert a Szu-~M nevtt -tU"V'&Bb ·~la'SZftalh\=k.I6- _.' » • . .

Az elebb Reaval 1443-b61 ernlitesbe hozott Zent-pethert, Szentpeterfalvat er intve Maloruvizig tobb koz-

178 H.ATSZEGYID};K i:s A. RETYEZAT HEG\"S~G.

segul! hem veicl a fiiegye! t1t. Jobbra rnarnd Oncsok-Ielv«, melyet Osztrovel, Malomviztorok, Sebestorokhir+okokkal a X \T-ik szrizad elejetol hirtak a l11al0111-vlzi Kendefvek. A k ihalt Vonczokfulu csalad is itt lakott ..A XIX. szazad elejen telcpedett ide a toti Apathi-csa-lad. A csalad a X VII-ik szazudban Hint eel. 1603. jan.7. Gynlmaron Zaltinczy Istvan szolgnbiro, a Szaszvaro-son lako -Fany rvaloszinuleg Fancshy) Est van Deakneasszonyanak, Apathi Anna asszonynak egy jobbagytel-ket a jobbagygyal s egy fires telekkel 52 frt. 161(,..Tarnasbatapabu ikta ttak Thorda Peter diakot nej evel,Apathl Anmival.

Malornviz epen a Retyezeit aljan lielyezkedett el,s a Retyezat cgyik tengerszemebol eredo havasi patakmenten epult primitiv ffireszrunlmokkal dolgozta fela legujahb idokig a lakossag a retyezati feuyveseket ,Ujahban a rendszeresebb kihasznalas kor latolja ezt afapazarlo erddgazdasagot A mulomviz ick nek rna halte-nyesztesc, .foleg j uhaszatu je'entekeny Bator es iigyesvadaszok s azert a retyezati zerge- es medvcvudasza-tokhoz innen es a SZOJl1SZeO Klopotivurol keresik ahajtokut es puskasokut. A Kendcfy-csalad erdesze ve-zeti ezeket a vadaszutokat is. A Kendefvek kastelvszerti.., '"regi udvarhazuku t pusztulasnak engedve, egyszertibbszalbist tar tanak itt maguknak. Malomviz felso reszet, aKeudcfy-var alutt, Malornviztoroknak neveztek regiokleveleink. Ma Szuszenynek ernlegetik. Hatalrnas din-es gesztenyefak kozt erkeztmk a varhegy ohl. s a Retyc-zatru menet vagy jovet bat ..orrit k ell arra szentelntink ....

A malomvizi Kendefy-"~r. (Helyi neven Kolczvtir.iA Kendefyek lovagvara ~~szinte hozzaferhetlen mere-deksegu, i26 01. magas sziklarol (Kolcz) tekint ala avolgy Iatogatojaru. Olahosan !(olcz·nak emlegeti azegcsz videk. Valodi k nlcsa vala a Itetyczathoz vezetdhegyi osyenYllek, mely deli Iolytatasat a Homan-Zsilra;

1-,9IIATSZEGYIDBK ES A. RETYEZAT llEGYSEG.

a regi Nagyrnezehoz (Cimpu luj N~~ag).s azon at Roma-niaba nyerte. ~leg 1738-ban is, mikor Lobkowitz lovagorkodott a Vaskapu-hrigonal Hatszegvidek folott, por-tyaz6 t(jrokok mereszkedtek a Retyezat havasan at.Mar 1394. november 24-en Janos es Kende, Rende fiai-nak kerelmere, Frank erdelyi vajda megerositi BebekLaszlo es Irnre vajdak levelet a szornszed Nuksora bir-tokara, kikoti azonban, hogy a midon ugyanazon [ogok-kal es szabadalmakal birjak a [oszagot, mint atyjuk ;de even te Szent-Gyorgy-napjan a niggcs jeleul egy<>korrel adoznak a hatszegi varnagynak. A Kendefy-csalad 1404-ben uj adomanykent kapta a. SZOlllSZe'Lt

Nuksora falut s birta Malomviz, Malomviz-torok (maiSzuszeny), Sebcstorok (mai Gurcny), Osztrovel, Oncsok-falva szornszedos birtokokat, 1453-ban v. LaszlotolWirkozt nyertek meg. (Ma Hobicza nevet visel.) 14~JO-ben 7i Pathak" possessiot, mely Hunyadi Janos 1453-ikiokleveleben Havaspathaka neve j6 ele s rna Valca-Dilsiszornszedos kozseg.

A Kendefy-csalad Hunyadi barczaiban kh'ci16 resztvett s elevulhetetlcn erdemeket szerzett a hata rszelihavasok vedelmehen, a mint azt ~1atyas kiraly 1459-dikiokleveleben rnagasztulolag felsorolta. Malomviz-var.szolgalt menhelyetil a hatszegvidekieknek nem egyszera torok becsapasok ellen. Igy 1648-ban is. A rege sze-rint Kendefy llona a "fir erkelyen iildogelve font hazauepevel tatar rabsagba esett ferje valtsagdijara s olyflnom szulakat eregetett, hogy a melyen alant zuhogo.Mulornviz Ides habjaiha futott le orsoja. A varut Uucsuk-falva fele ercszkcdett lankason ala templornot is tartottitt s lenn a Malomviz halpnrtjan romokban levo tern-plorn falau tobb rcgi nevet olvashntunk most is. Igy :"Tobias Decsi de Borosnyo hie Iuit paedagogus NicolaiKendefl IG92 - a ki kesobb 111 i n i s t e r ken t is meg-·oroldtette ncvet. 1627-ben Ikafal Marton "ala KcndefyMihaly. udvari papju, s a hatszcgvidcki ncmesl ag fiai-nak iskolat is tartott u Kendefy-csalad.

A vur ulul l Jozsef koruig baz ilita-kolostor is allulL~[a 11lar csuk pusztulo rom mindunuy i, ho va azonbunevente sokan elzaruudokolnuk A k6z()nseg Ina ol-ihos.Kolc zv ar nevet cmleget Malornviz vagy Kendefy-varhelyctt. A vnr olduhin neluiuy terrncte s szelid gesz-tenyefa lep meg. Alunt egesz ligetet kepeznek u szelidgesztenyefuk es terebe lycs diofa k, mclyek terrnesetoszszel ma czko u rum is megdezsuialg» tjn. .

Kirandulas a Retyezatra. (A Retyezat hegyseg es.kornyeke.) Hatszeg-Varaljarol meleg ruhakkal, eloremcgrendelt fUVH rossal, vagy a Hatszcgrol oda jar6-flakker ek egyikevel es tobb napru elclemmel jol ellutvatengelycn erkezuuk Malornvizrc, hol a jegyzo, a Ken-dety-csulad crdesze vagy a fogados is elcleges 111eg-kcresesre lovakrol, kiscrokrol cs kula uzrol gondosko-dik. A rnalomvlzi nep jol ismeri a hegyscget. tL6 egynapru 2-3 koronu, kaluuz Iegalabli 2 korona s 111egcgy kisero okvctlenul szuksegcs tuzgyujtasru, fel- es,Icpuk olasrn stb.) A tulujdonkepeni Retyczat-hcgyseg aVaskupuhago ,G56 111.), illetoleg a Bisztra-volgytol aSztrlgyig s onnan Banyiczau (754 111.) :.1t Petrozsenyigkepzelt hatarok l(oze esik, s Di-en a Rouuin-Zsil tek-noje metszi , mig E.-on a hatszegi Inedenczebe stilyed.A szoros ertelemben vett Rctyezat nrczulattit CSUpUll

a hatszegi volgybol szemlelhetjuk, s E.-on, Ny-on epugy, mint K.-en a hegyseg nagyszerti tagozatat HZ ol-dalagak hithatatlanmi valtoztaljak,

A hatszegi rnedenczenek 16 ktlometernvt atluerojfl'eloterebol azonban ugyszolva minden utluenet nelkul~O-lc· ....." 11.cdc ~ C~··'··\a~ ek 2':> 1.:'0"· ~ & ~ r ......; ..o f'o;l,~,J;,A 1 Ul,-,an\.. tV 1J 5) .;:)'-.;61.& ~ All lilt; I.e uJ U '" I."'J&V'--V

csipkes gerincze a belole kiszokello kiip-alakzatok-kal nagyszerGles idolUitott szoborlllukent tr6nol azegesz vldek folott. A 303 In. magassagban fekvo boldog-falvi Sztrigy-hidtol a Retyeziit 24i7, sot a 2566 rn.vre

felszokello Peluee-iu e ')560 meteruvi tuuuassaui kulou-~ <:::> ~ - .. 0 ~

bozetct egy szempillantassal atolelheljilk. E koparmeztclenseggel egnek mercdo sziklufaluk uljan, a ko-omlasok reBe kapaszkodo= henye-fe nyo szakadozottfoltjai utau, a fenyvesck kg.tllor palastja horul a volgy-zugok fejcire s cnyhitgeti az orruozat kietleuseget.Alabb a terseghez hnjlo hegyfckozatok blikkos l abata 161 hegyi retek nevcto z5ldje viri t ; mig a gyonyoriivolgylapalyon clzavart fulucskuk karcsu tornyai inte-getnek hivogatolag a vandorru.

A zuz mok ridcg vilagatol a gyumolcs- es tolgy-tenyeszetig az osszes tenyeszregiok latokoriinkbe es-nek. Epen Malornviz fcstoi lovagvaranal a malomviz-torki gesztenyesbo l ernelkedik ki, kozvetlenfil a hat-szegi volgy gyuluolcs- es tolgyregi6jab61 az elso erdsovu-egio montana). Fa jelleget a buk k adja meg, de feher-juhar, kor is, mogyoro, piros berkcnyc jarulnak tarki-tasahoz, s a kimei-nlobcn lcvo oldalokon nyircsek ten-godnek. Fontebb a Ienyv esek s6tet/6oye arnyas oldn-lokon mar 1000, rendesen 1300 meterrcl kezdodik, sked vezd lejtesi s talajviszonyok mcllett 2000 meterighatol fel. Also hntarat a bfikosok mind magasabbraszorftjak, mig felso szegelyzeten a szeldontesek, lavi-nak S n juhaszok oktalun guzdalkodrisa pusztit. A Iucz-es jegenyefenY6"-allabok felso haturan a czirbclya vagyhavasi fenyo (Pinus cembra) utols6 mo hikanjai daczol-nak a vegeuyeszettel. Fent a zergek altal kedvelt sairt -fokok parkanyzatan a Custuraknak ncvezett ornlasos

• ",.. , ,." ......... r • '"' l' \germczex aijan o navasaiji regionan (regie sunaipmaj15-20 m.-nyi korbe kigyodzo torpc- vagy herczi fenyo(Pinus l)lOntano, P, r,lll~hus. P. Pumili6) es a husool0

p •

)(epzodesG torpe bor6ka (Juniperus nana) foltjui tar-tozta tjak fel a ko-zuhatagokat. A verofenyes deli szirt-

182 HATSZEGYIOEK ES .A. RETl"EZAT HEGYSEG.

Ilonl1okzatokon lnint a Rety~zat .~brazahin (Faca Rete-zatuluj) a Szlevej, vagy a Zenoge gyo'llyorif tengersieiilhattereben a Saselor-tetdn alpesi rozse (Rhododendron.._... _....:..01: .... 1..\ l:""""'n: I":tl!:)a' .;,,1;,,~ •. A,..,J\..... , •• ~ri.,......,..usbanlU.Y1l11 £.lUI J) U6t::L\':'l 1V1vb Ju.l&u.-y \ '"'6""'-', UU5U_',,,,U ..& ••. -'Cu.

halvauypiros viragukkal elenkltik H zord sziklak benyo-masait. A tengerszernek visszavonulasa ulan kialakulotozeglapok a Carex dacica es pyreneice dus tenyeszohelyei. Az 1~OO-2100 ID. magas tarajzatos horgos szirt-falakon Rununculus montanus, Alyssum Wulfeuianum,Dreba Aizoon, Viola biflo ra, Geum replans, G. mon-tanUll1, Sedum ultratuui, S. repens, Saxifrctga bryoides,Cempunula pusille, Gentians, verna, Posa alpina te-nyeszuek A tengerszemek et Jezer neven erulegeti aparasztnep.

Malomviztol a Riumore (Malomviz) mellett ajanlatosd. ll. Valea-Raskalg (5 o. Iohaton) menni, s ott a fenyd-szelen szabad eg alatt tolteni az ejet. Hajnalban aPicsoru-Colczulujtol kezdodd kogorgetegen elobb futo-fenyd lcolott, nt6bh saiklakon ovatosan kuszva hala-dunk, erosen kifaraszto (3-5 0.) hegyrnaszas utan atetoig, hogy rea 6-7 ora kozt oda erkezve a kilatastelvezhessuk. Tiszta iddben E.-fele egesz KolozsmegyeNagyhavasaig (Muntyele mare) ellatni. D.-re a' kilatas'korlatoltahb ; ket tengerszern : az Iker (Zyerine) esFekete to (Teu nyegru) lathato a futo-fenyo altal lep-lezett sziklak kozt. K -re es Ny-ra a Paring. Vulkan esCsernn hegysegek hataroljak a kilatast.

t-Az isztinakon kivul egreb felhaszualhato menhaz

a Retyezat hegyseghen ninos, kiveve a Kendefy-csalad-nak a Retyezat E.-i lejtoin levo erdei munkas telepet.A Zenoga vadaszkunyhoja meg van rongalva. A nagy-szebeni Karpat-Egylet a Hetyezatra yi\'o ()syenyt szi-nes jelzcssel latta el. A Hetyezatrol lejovet a Fekete-to

U.iTSZEGVIO£K E5 _"- RETYEZiT HEGYSBG. 183

_nlcllett_u KQszt~r{ikon at a Zenogahoz \'316 atkch~stosakis biztos hegymaszo kiserheti meg. Az ut rendki-vOl faraszto s foJytonos k5gorgetcgen at iranyat csnka juhcsapasok jelolik. (5 6.) A futo-fcnyd meg nebezitia maszast. Zergeket itt a Retyeza trol is latn i.

Rudolf tronorokos is vadaszott itt 1881. augusztus1-6-ig. A Zenoga-tohoz kcnyelmesebb es nok rilta!is bej.irhato ut kinalkozik a Sebes mellett, a klopo-tivai volgyon at. Matornvizr dl (rei 6. alatt) Sebesviz-torok hoz (Goreny), on nan a Szilaj-hegy mellott a vizmellett szep kaszalokon, arnyus erdok alatt a Krech-vizeseshez jutunk (1 ora). Idaig kocsivul is johetni.Innen a Retyezatrol jovo Zlata torkolalalg 3 6. hosszaltart az ut. (Kozhen az "Ord'og hidja" nevu veszelyeshidlas.) A Zlata-toroktol kezdodik a hegY1113SZaS az,Aragyes laposara. Orman hujtunk D. rc a Zenoge hoz;

Klopotiva. Onnan fel a Sebesviz (Riu mare) volgyen ...Malom viztdl kelctre a Sebesv iz torkolat aval, terebelyesdiofak ligetei kuze rej tozo Sebcstorokt61 (Gureny) aszilajul tornbolo Sebes arjan kocsival atgazol va, Yilgya ki szedulni nem szokott, a paU6n athalndva erjukKlopotivat. Neve a Sebesnek f61eg ejjel messzire el-hangzo zugasclb61 ered. A klopotivaiak bator medve-vadaszok, iigyes pisztranghalnszok. Rudolf tronorokos.retyezati vadasza taihoz is inncn kcrfiltek ki a Icgugye-sebb puskasok s nem egyszer birok ra kelve maczkoura mural, f6leg oszszel~ rnikor a juhnyajak lehajtasautan medve uramnt HZ ehseg leu?i a hegyseg szeleres a sebesviztoroki diofakat, ,szilvasoknt, kukor iczaso-kat dezsmalgatju. Nendre Abraham volt legbatrabbmedvevadrisz. A helyseg r eformatus egyhazat nehaiPogany Gyorgy foispansaga alatt ujra epitette.

Klopotivarol tobb nemes csala d szar-mazott. ANeudra-csahid egyszerti sorsban cl 1110st is. Legmaga-sabbra ernelkedett a Poga.ny·csahld, mely a XV. szazud-ban brett vel elonevvel tilnik Iel. 1468·ban ~fatvas kinilvbrettyei Pogany Gyorgynek, mint a szent korona erdely]

vamjove.Ielrneinek kezelojet (Exactor proventum velcti-galium S. Coronae Transsylvania e) utasitja : "hogyazon csekely, jovedelmcket, melyek Verestorony korul,nem kereskedelrni aruktoi, hanern v.im ala nern cst>arukt61 szoktak vetetui es mclveket is Szehen vurosakerelruere Vcrcstorony fentartiisu vegett ennek adottitt, tobbe l1C szcdje." Ugyanekkor Irure szorenyl banes Csicso vurkapitdnya. 1538-ban kolopotivai BegochIstvan es klopotivai Pogany J,\110S igenyeltek ~l{oreIstvan kihaltaval Felsd-Farkudint es Ohabat. 1(j33 ballZallaspataky Ferencz, alias Costa per ir ..itan : ~,PoganIstvan, P. Mihal ifiubik nklopotivan Humbn lako ns.Zemelie k es Zutsulklopotivui P. Mihal eiregbbik es azfin Andras ns. szemlvk. ~ A csalad ezcntul itt es Pokli-san szerepel s rohiv~\talokat visel Egyik agu a XVlI('szazadban Alsofejer megyebe szarmoaott ilt. Ebbdl valtki Gyorgy. 18-!8-ig Alsofejerrnegyc ulispan]a. 1861-75-igAlsofejermegye, 18i5-90-ig Hunyad megye f5isp,lnja, kikeso vensegeben, 85 eves korahau Devan. l~)OO.mar-czius 2-l-cn hunyt el. Ennek Karoly Ilu elobh kepvi-.selo, most Krusso-Szoreny megye foispanja. A Klopo-tivan rnuradt Poganyok egyszeru cmberckkc torpultek.

Klopoti van Hint rei a karansebesi S i m 0 n-csalud is. melycldbb Klopoti van ut6bb ().Brett~·en birtokos l()()9·ben Denes esut6hb Istvan szolgabiro Klopotivan birtokosok. 17;)8-bnn Peterszolgabtro Brett yen. 180;)-ben Jozsef rnegyei assessor fin Janos megkozbtrtokos nejevel Bagya H6z[\\'nl~ d~ fiui Junos es Lajos mar-elolahosodtak s azok ivadekai Samu, Abraham, Da niel Irn i sen)tud6 fold~szek.

A Sebesviz volgyen fel a Zenogahoz. Klopotiv aroljuthatunk fel legkonnyebben a Retyezu t gyonyoriijezercihez. Legismertebb a Zeuoga. Sebes viztoroktol(=Gureny) a Sebes (Rill metre) szfik volgyen jo da rahigszekerrel is jiirhato (it vezet fel s a Kroll vizeseset kenyel-mescn meglatogathutjuk. Fennehb azon ball csak 16-haton haladhatunk tovabb s az Ordogmalom szorosnal(Mora Draculuj) hosszu hidlassul erfiszakoljak ki aziltjut;)st A (iura Zlatiig 291 ll~cter tl:6 @lllolk-edes (kiindulas Sebeij1ztorpkn61 490 ill. saG. ZJati i81 111.). Ittpihent meg Rudolf tronorokosunk is vadaszatai k.Ozben

S cnnck cmlek cre Huuyndmcgyc 189i oszcn cml ektablat

allitatott S azt fenyes tinnepelylyel lepleztek Ie. Ormankezdve a kenyelmes volgyi osrenyl meredek kaptatovaltja fel, mely a VurVll GiOCa,l1 nuir 1432 111. emelke-dik s a buk kos regiobol ~ fenyvesbe vezet, A Stine:..Ra,desnel (2000 meternel)' gyonyorfi havasi legeloreerkezve egyszerre kibontukozik a Retye zat hegyvilagaszemeink elott. Nyugaton a Sebes mely volgyen ttila Vurvu Petri 2191 hegyoriasaval, a vsrhely! es bukov aihuvasok tornkelege h~.lllanlzil{. Eszakra 'a He tyezatarczulata (Fatie Retiees.tuluj) s a circus alaku volgyektengerszerneihez (fezer) ereszkedo futo-fenyd koszorukn>Ie tornyosulo kc-gorgetegek Iepnek meg. E felsegesIatkepek valtakozasa .kozt haladunk a Vurvu Zenogafele DKeletre hogy beereszkedhessunk a hegyseg slegkedveltebb tengerszernehez : u Zenogahoz. Rudolftronorokost is elbuvolte ennek vadregenyes videkes az erdelyi fourak vadasztarsasaga itt iizte ev-tizedeken a zergevadaszat es pisztrangaszat sportjatharo Bornemisza Tivadar s baro Josika Samuel veze-tese alatt. A hatszegvidekiek leggyakrabban ide lato-gatnak ki, s ~z tit far adalmait nok is Ickfizdhetik .. ~visszateres felnapot igenyel. Del tajban a pisztrangoktancza egesz hullamzasba hozza a to ttikret. A vada-szok kokunyhoja osszeomlott s a meghalas csakis joelokeszulettel lehetseges. A tavon nehany szal faboltutajl is rogtonozhetiink, ha iddnk s kedvunk engedi.

A Zenoga epen a Iuto-fenyf (Pinus Mughus v_.Purnillo) felsd hutaran kialakult valcsagos moreno-to,Ennel is szebb a meg tavolabb, jo felnapi tavolsagrak6vetkezo Bucura [ezcr a hasonnevii havas deli oldahlD.E ket jeze'r-KepetiK a Sebes legravo tabbl forr~it is.

XII.

Hatszeg- Varaljatol Pujig, vagyis az ugy-nevezett "Torok".

A Torok vazlatos attektntese.

A Sebes es Sztrigy egyesulesenel bucsu t veve ahatszegi lapalytol a Sztrigy Ielsd volgyere 3Z u. n.Torokre folytatjuk utunkat, mikozben - Iegalabb a~avolb61 - elvonulnak sz erueink elott azok a re tyezat-alji fal uk, melyekben a kuzepkori magyarsag tome-gesebben nyomokat hagyott maga utan. Utunk elejen'a Retyezat arczulatiiban gyonyorkodhctiink. Fennebbhaladva 3 keleti profil is mind inkrihb hatter-be szoruls Pujnal a Borbatvizl havasok kevesbe tagolt lOlnegezarja el a Rctyezatot. A Sztrigy jobb parti kopar szik-las oldal vlzruosasoktol ektelenitve csak Galacz felekezd erdekesebb lenni, hol az 7t Ordogasztag" nevfiszirttornegek szeszelyes .~1akzatai bilincselik Ie azutazo figyel met. G'

Csopeanal a vadaszok altal kedvelt, szep fenyoerd6 kellemes meglepetestil szolgal a hatszegvaraljaies sztr-igyparti erddrongalasok lehangolo latvanyaulan.

HATSZEG-YARALJA-rOL PUJIG. 187

__ ......K....6.....'a_lja-Ohabanal zuhog a Sztrigybe a S'l,311aspatakgyors vize mely a korojesdi-havasokr6L eredve MalajesdFelso-, Also-Szallaspataka vegig rohanva fejezi be ro-vid palyajat. Hasonlo gyorsvizti patak a Mac£-esdj~rnelvriek nvuzuli a<ia Paros-Peslerenel barlansrzal ·';<rlC1·,u.J .} 0 0 . 00 o.at az utjaba helyezkedo mesztorlaszt s Maczesdnelegyestil keleti aga val. Bajesd ti] vasu ti allornasnal aFejervizen haladunk at, mely a Retyezat sztrtaguzata-nak keleti zarodasaul szolgalo 2486 01. Vurvu mareboleredve a korojesdi-havasok legjelentekenyebb vizekentKorojesdnel zudul ki a krtstalyospala hegyorlasokkozal s Vajde] Fejervizen at a diluvialis fensikba me-lyen bevesodd csatornajaban vad irarnlrissal keresi aSztrigyct. Bajesd s 111eg inkabb Koalja-Ohaba atellene-ben a Sztrigy jobbparti, karpati .homokkdoldal terrniHatszegvidek legjobb szolajet. Pujig meg a Buda-csaladelsa otthonaul Rusor es Galsc« mellett elrobogva delrea hatterben Serel marad cl s till a Sztrigy jobbpartjanmegnyilo rnellekvolgyben Ftizesd hazai kandikalnakela ama szep meszszirtek kozfil, melyeknek kozepkor imagyar neveit alabb ismerteljtik.

A Torokban szerepelt tortenelmi csaladok. A Torok-,bol szarnos elokelf csaladunk szarrnazott. Az Arpadokmagyarsagat ugyan u] elernek valtjak fel a XIV. szazad-t61, de azokb61 ep oly derek vedoi tarnadtak hazanks a szent koronanak, mint az oSlnagyarok valanak,

Az utunkba eso B aJ· e s driB 1496·ban a Kereszturt testverekpereben Woik de Boyes nernes tanuskodott. 1508·ban JoanncsThewrek de Nagy-Bajesd vesz resxt a Kendefy-csalad Gal a c z-F i zit h hatarjarasban. A bajesdi Far k a s-csaladbol J6zsef 169t-ben Hatszegvidek ref. esperestje Baresden birtokos »hogy czlvodasgyerrnekei kozt ne le~yen. jOszilgait a fiuknak hagyta s a leanyok-nak p~nd·«. J6zsef na is pap volt s a kuruczvilagban elpusztulthatseegvldeki egyhazakat Bajesdro! latta el. 1760·ban Pet e r esLas z l 6 val a csalad ket agra oszlott s egyik ilg ZsigmondtolAlso-Varosvtzre telepedett. Ennek ut6dai elnek rna, kozUik dr.Farkas Bela devai tigyved.

Bajesden a Hal mit g y i nernes csalad ivadekai leteznekmeg. Halrnagyi Boldizsar Bathory Kl"istOft61 nyerte nelnesse~et1578-ban. LnszlO 1694-ben szolgabir6 es birtokokos. Utoda Mihalynejevel Balika E\'~h'al 17Gl-hen Farkadinon laktak, Erzsebet h{lroKemeny Paine. Judit Bulla !\lild6sne (a Laszloe), Zsigmorid mi ndalabb O-B.·ettyen Iaktak . A XIX. szazad elejen Dornokos C sop e a 1lbirtokos es 1821·ben halt el. Lilsid6 fiat (·s Borhara lcanyrit hngyvu ,

l'tob~l{\7.S 3(\linini! Borbutvize n. Ct.,nnuk SlC'),(.'p){) Hulmigv inem :~dt; de Bujesdeu sok cgyh(\zllelyi ne mes hiiszk~n visc-ll·C7.t a szep nevet most is. Buthorv Istvnn 1.);2. november 21·~n kvltpnrancs1t~v(.~leh(·n Halrnngv Baycsd! de korlen. Gywla de Bayesd et..Jonnn Vita n nerncs nernesek soroltutnuk fel Bujesdrfil. A Gyulucsalad is elolahosodott nzotu. A hujesdi Y i t n ncsalad donatioju1:>i8-hen Bathorv Krtstofto! szurmuxl k \'. Janos es' Jankul reszere.1689-ben »~\Z mostnni hadakozo id()l\ben es haborus szfik vilagban100 f r t vesznck kolcson Buda Janosto) ... a kt akkor a Sllrigy-volgyleggnzdagahb emhere lchetett mert mu r Barcsay Akosnak is nagyosszegeket kolcsollzolt volt es sok blrtokot szerzett. li22·ben Ist v iln.Bniesden hirtokos. 17G4·ben Peter id Topliczn Daniel es NalucztKriszttna le{\IlY,lt veven felesc),{UI a ~al{lczl jusson kHidi birtokos.V. Sandor szolgabiro volt u Horn lilladilsr61 er dekes fcljegyzeseketllagyott. V. Sandor (trnlszeki Hinok 181:1-23 ig s ermek ivndeknielnek Devan s Bajesden kissorsbeli Vitanok vnnnak. A XYlIl.szuzatlbn n Bajesden viragzott ret. egyhil:r. is ruegsztint- A k5zseg~or. kath. temploma ro manstyltl epitrneny s a vasutrol is feltUnik.AILtmi iskoh\ja van.

A szilhispataki os nemes-csaladok, A szornszedSztllcispatakroJ valtak ki a vagyouosabb hatszeg-videk i css ladok. 1404-ben Zslgmond k iruly Kcnderes,Barb es Koztha k enezeknek adornuuvozzu a Szent-gyorgylekkcl egyutt s V Laszlo tronraleptevel Fclso-szallaspatak, Malajesd, Baar, Krywadia es Merisor egyesreszeit is u] adoruanyul nycrik. 1-111 fehruar l IenHatszegen a kenezi szekben reszt vel t Costa filiusJuroslaw de Zalaspataka necnon Dragulu filius Babizinde feyruczy ae Johannes f. Bazarud de Rysary ctLadislaus f. Buda de Rysary Jurati ac universi kenczycerterlque Walachy de districtu cnstri Hatheek. 1-118-ban reszt vesz a kenezi szeken Koztha de Zaallas.Ebbdl fejlodoU k i Felso-Szallaspataky alios Kosztu-csalad, ~'leg 1663-bnn is -Igy ir"jak magukat Szallas-patuki Ferencz alias Koszta. A fenn emlitett 140!-beHKenderes a Kenderesyek <Sse; Barbrol pedig a Zerecben-csalad szarmez ott, melynek tulajdonat kepezte 1615-benmeg a Malajesd vara is, honnan Keresztesi Pal akkor-eroszakkal kiiizte Zerecben lstvannet s ezert BethlenGabor vallatast is ta rtutott meg Ib25-ben is. Egy 1797-iki okmany is ar ra utal, hogy a Zercchen-joszagok aMarra- es Keresztes-csalad kozt oszJottnk regibb id<Sk-ben cl.

A<:na«lrnegyeri es kereszturi Ii'ere s z t e s i-csahld II. J...ajosidc.·jeben Hint fel Hats:r.egvidf.ken, hoi Pill kapja Pojen. Merse. Pere-h()tiistec, Cscrnu, i{irva, Lazor, Totcst, Demsust cs Petrois pOsses-

-sorokut, Var-hcly (cum lustro) Huczu k icu m cur-in ct molerulino.)l(jO:l-hull 1\.. Pill Szekely )J6z('s hudvezcre l\al'{lnS(~hC'sneL AndrasBocskui alatt knrn nscbcsl es lugosi bun, lUll· ben Buthory Gilbol-portui ltoyetc. Pill ('lohh Bethleu (j.elbol' Iippni kupitunyn de ut6bhperbe keriil s het czer Irttal megvultju mnzat. I'tobb isrnet kezvbe., i' n. o.

jut portal ko\'et. Ennck flu Ferenes IG;,s-ban Sebessi FcrCnC7.ClClportal kdvet, 1680 korOI Sam uel Felsd-Feher foispilnja consllln rius ,Drasson hal el li03·bnn s a g,-6f csalad orokli Bethlen Sumuel neKcresztcsi !\f()l'b{lr(\ Ieven. A t'elsoszMlilspataki varat ez a hutalrnas-csalad epitettc. 1643·ban nngymegyeri Keresztesi Ferencz es Janosprotestaltuk az ellen: hogy had nagy Sznkadatl Janos a kek gyalog-.saggal elfoglalta a Szercchcn j6sdlgOt u. Ill. Felsd-Szalluspatnka!udvnrhrizzal cgylltt vnlarnint Als6·Sz{lllils[>atakilt, Mnlajesden. Kl'i ..vadian. Ohabnn. Korolyesden, IUs-Baron, ::\.Jerisol'on levo portiokat.A ~lara·csel{Ht sxinten a Szercchcn csaluddal rokonosult s a XVII..sznzadban a Kenc.leres csaluddul rokonsagban tiinik fcl. Igy 16~S..april 29-en Ken dres Gilhor atyuflaval ~lara Janossal ketezer frtvinculum terhe alutt cgyezseget )tolott a Szerech en j67.sag dolguhan·cs osztrol Kendris Ferencz n eveben is revocalja Keresztessy Pul.urammul hozott veg7.eset. 166i-hcn ~l n I' a alias D a u 1s a k vagyLaucsak szolguhiro elsf ueje Csolnakosi Marin. m asodik Buda :\1:1riaTeven, cnnek J{lIlOS fin!retol Mih{lly, Daniel. Istvan es Izsak szar ..maztak s pcreltek Keresztesy Pallal nernely a haborusagos idobenki nvm nyert j6zsi'lgokert. Enneb utoda Izsak kuruczvezer, a kiliO~ban a hatszegvidekl esahulokknl a s7.flll(lspataki varban elzur"k07.ott s hosiesen vedekezctt migneru baro T jed g e a maczesdi.dornbokrol rornma lotte a· kastelyt. Ezell az agon szarrnnzoit Ie.bflr6 Kemeny Mikl6sne. A Mara Dautsak vagy Lautsak agr61 (16(;j).a XVIII. sZ(lzb:»n Gergely 17n3·hnn fohir6. ermek J...ilS1.l6fia Doboka-megyeben fohir6 s Laszlo kiscbb fin JO:lsef arnnyosszeki fohil'o.-enuek ut6da volt 1..0d.1CZ ors7.{lggyUlesi kepviselo s ennck l..uszl6fla szinten orszaggy. kepviseld es jelenlegi alispan Hunyadmegye-ben. Ez ic.J.Gszerint n M n r a cs Ken de res y-csalad Szellaspatakf~bb birtokossai s ~lokelO s7.erepet toltenek be megyenkben.

A m n C z e S din e me s c s n 1ado k. l'I a c z e s d kisko7.s~gA1s6-Sz(lllaspatakt61 ctelkeletl'e nla a Nenleth Laszl6 orokosok bir-toka, hajdnn a Mac z e s d j-csalad uradalmu' 14S5·bol »VI aj k u I~ t D nne sui fi Iii S e r ban de Mac z es d<c isme_~etesek egyperil-atbol, Thelegdi Istvan erd~lyi al \"ajeia altai 1496·&an a k'ijesi:turi Furka ivadckok kereszturi es k~t 800 s t iJlelo birtokaira"onntko16 bi7.onyit6 tanu7.lnt[lsn.ll »8 'v n ye de :\1 n c z e s d« nenles

190 HATSZt:G VAItALJATOL PUJIG.

vallott .. t500-ban »Stanchul de ~1aczesd, Valentinus Joanni ~icolausde MaczeSd« rord~ln~k" cio. sfajd jia~esdt· "Lflszllt"ffm '1\fiftnly'-~S"Kenderes (no biles) kcrt kezdenek Maczesdi Lazul Peter es Jovul ...sztnten nobiles testverek ellen. t:,3'i-ben JiH10S kiraly csulai M0 r eIstvan maztalan '11""""'" l.:U··l·_·ll:.,·r~~~-....." - 1.;_,..,.~.~_ ..~ ;;11 "t;',..lc-~_• e c. c. &. C ..... "" ."",L. ..",,__ " ., h .. l.&.....""Lt.4£.. '" " ... v"' """•..,,,

Farkadin nernesi cur-iajaval, Oluiba kdzsegben 5 [obbagy telketadornanyoz Mac z e s d i Lasz16 es Peternek egyenld reszben. Ettolfogva a Maczcsdi nevet hasznnljak s 1561-ben ~faczes(li Mik16s es.Hatalin Galaczon birtokosok. 1616·ban M. Lilsz16 es Peter Csesze-Iiczky Boldizsartol r-ctroszt 600 Irtert rnegv flsarolj{l k. lG29-ben 1\1.Katalin (id, Buda Peterne) ~L Peter es ncjc Sarkoezi Erzsebet test-vereikkel perelnek. Kcresztesi Pallal Petrosz fclett s Puy Menyharttanuskodasuval elbeszelik a pert. 1()6~-i5-ben Felsd-EarkadintMaczesdt Ilyes nova donatiot nyer Apafi Mihiilyl61 I675-ben szolga-hlf6 s Inert csak leanya volt (lG85-ban sz.) Also-Farkadin. Gauricsa,Pesteny, Maczesd res7.j6szagait aposara : Bud a Janosra hagyla smeg eleteben kiadta Lukacs Janos vejenek Grott, Kis-Csula, Valiora,Feketebercz btrtokait. Ilyessel kihalt n csalad fiuaga a mint AporPeter is Ielemliti. Maczesdrdl meg a J {\ r i nernes csalad volt isrne-retes. Puj Danielne masodszor ~emcth Lilsz16 1848-9-ben harom-szeki kormanybiztosboz es legut6bb Hunyadrnegye k07.gyilmj{lnakvolt neje Jari Jar Lasz16 fia hamar elhalvan, harem gyermekeelolahozodott. Istvan Varhelyen olah foldmh·es. '

A malaJesdi var s a paros-pesterei barlang-var.Maczesdlol es SzalJaspat&kt61 delre 1I1&Jajesden aZerechen-csah\d varanak rornjai erdcmllk meg figyel-rniinket. l\1eg delebbre Pnros tolJb egyhazhelyei nemesde elparlagosodott es elolahosodott csaladdal. A Parosinemes csalad a XVII. szazad ban, 1638-ban Parosi IstvanFabian Janos es Fabia tl Istvannal :\1.-Brettven Keor-

w

mendi Mikl6snak eladjak Sztrigy-Szent-Gyorgy Ohabot,i6i5-ben Parosi Demeter :AIs6-BzilVason birtokos s ezt.~

a praedicatumot is hasznglta. Psros megett figyelemre-rnelto az elfalazott barlang, melyben a kuruczok ved-tek magukat. Nehany loreset epsegben talaltam, Abarlangon ,'egig lehet gazolni. A barlang koriil esohazcsoportot a barlangrol Paros Pesterenek nevezik ..

'191

A keletrol kovetkezo Yolgyhen Vajdc·tol delreciraly Kwrololyesthrna mar kipusztu It

Erde1.vi-csaladnak adouuinyozta, utasitvan 37. errlely ikanczelart : hogy az ndomanyos csahidot vezesse be.

Fe j e r v i z n e m e S c s a I a d a i, Szallaspntak es Fejervizsnul nevtikbdl lathatotag is els5 megszullasl mgyar [lllom{lsok vala-.nak. Eredeti magyarsaguk kipusztulvan. 144:l-bcn a fejerv iz! ken e-zek, mint onfehlldoz6 fegyvertarsnk Hunyadi Junostol nyertek-Ohaba, Fejervfz cgyes reszeit s erre uj adomanyt kaptak 14;)3-ban.~pen mint a sznllaspataklnk Y. J.,{\szl6 kiri'tJyt61 is. Fejeryizl"ol irtamagat a Balf nt-csnlad, mely 1:)29·ben Borbatvizen Hint Iel. A X\~IIl.'sz{lzadt61 ().Brettyere telepedve a Gridi-csaladdal rokonosulvan.1578, november 28-anFeyen'izi Juno;) T u s t )' a i Bnldlzsar es 7 test-vere birtokba iktataS{lnal szerepel. Ez a csalad is kihalt. A fejer\"iziHer c z a-csaludbol Mih{lly felsdszl! vasi clonevvel 16i5-hen vice-Ispan volt. li31-ben Istvan O·Brcttyen birtokos, Boldlzsar 1ii:)·ben.szolgahiro, de mar egy rnastk Boldizsar gorog kalh. pap. A csaludnzotn teljesen elolahosodott es elaprosodott. A rnostnni B {, g y a-csalad F e j e r viz e n Apafi alatt Bad j a Peterrel Hint Iel a kiJ61.sika Lasalo ~1agllolna Ieanyat vctte Ielesegtil s ezzel Kitid, Baeza-h'lr birtokosa lett az Als6-Sztrigy melleken, A Fejervizen maradtilgh61 J6zscf 17J3-39·bcn szolgahiro. ~lihi\ly G{lSp{ll' Grldl-csaladbo]ni)siilvc, sxinten brettyei birtokos lett. A kltidi Bilgya-iig Kiikiill<,-megyeben szerepelt legut6bb.

Fejervizrol irta magat, de Ilorbah'i1:rOl szarmaeott a Balint-csalad is. 1529·hen borbat viz! Baltnt Istvan a L(lszlo BorbatvtzenOhabicza-Urik birtokosok.·1694·hcn brettyel Balazs, nernzetes Bali\7.sBalint Mih{lly alias Gridi uraimek Bugyul Daniel hites szolgabirotkiildik Fejervizrc nzt B. Mih{llyhoz, bogy a templom mellott apatakig terjedo fundust adja. Ismetlik a Ielszolltott 17J2-ben is )lj6.elkelhetd eztlst penzzel« de a zalogot if, Balint Mihaly csak nembocsatja ki. Igy ketrele valtnn Fejervizen e~ Brett yen viragzott acsalad a XVIII. szazadban. 181=>-ben Samuel vlczeispan, kir. tana-csos. Ennek egyik fin Adam lSt8-49-ben olah tribun lett s meg-feledkczvc sz{u'mal.as(lrol, embed f.rl.csl·ol. unokatestvereit is legyil-koltatta. Samuel unokaja Anna a term eszetvizsgulo Buda Elekhezmenven noUI az {) fiai I{(lroly a mostani foszolgabir6 es Atl{lnl reu ibtrtokos s minrlkettf szcnvcdelycs orntthologus. Ahi<lh{\m kii. per-~f'ptor ){lnyn Agnessd Pogany Albert orokle hirtokrc~7.et. A B. csa-

li.~ TSZl~G''''~ ItA LJ.\ T()L !'r.nc.

U XIX. S£{ll.~Hi dt:jfu dcd vit{\gz[,su U.t3;1 h::-td:. ...n clhanyatlott ,l[Hl Fejervizen Janosban klhulushoz jutott.

A Iejerviz.i Kys-csalud is jelentekeny szcrepct v itt a mcgyetort~n~tebt~n. Tobbcn kdzh! vutulokbun jeleskedtck. A csnlud leg-ut6bb Devan szerepelt s ott 1~8B·ben l\ys Alberttel halt ki.

A R us 0 r j c sa) il <I. 1519·ben Busora es Screlen Istvan es.Janos. 1596·ball pestenyi Pap Mik16s hal (\l{,\'aI a flscusra szullottjoszagok {ltvHelevel Bnssori Lilsz16 de R usson nernes ember. 1636-han 1{ussori Mihilly es :\Ultyi\s nyerik a russori joszugot, melyetMaczesdi Lasz16t61 Cseszeleczkl Boldizsar ea Pcrnveszt Erzsebet600 frtert es 100 juhert vasarolt. 1655·ben Petros" felet id. BudaPete r ~s neje Maczesdi Anna vasarolj(\k meg. »ha t. i, a fejedelemII. Rilk6czy Gyorgy is beleegyr-ztk. tu95·ben Sigrnond »a mostanisulvos portiozus miatt veszcn Buda Junostol egy czikkenv aranyat,bogy Anicza hugat :\Hu·ton Sarnuelnek escontentalja«." Hilzassagaltal a Buda csaladra is szulnak a Busors javak. 18:il-ben halt kiRusori Erzsebet Serestelv Gvorsv ozyeave"el Alsc-Varosvizen a_ • bw ~ ..csalad.

A Rusorl61 delre rejtolo S ere 1 r <) I a sereli Ken de re s icsalad irta magut. Ott ugyun 1551·ben sercli Russorl J(lUOS lakotts 3 [obbagytelket adott c1 zeyklulvi Zevk Istvannak. Ugyanazonevben Kendres Samuel Peter flu Csulai Ilonat es Janos fla PnyAnn{lt "even felesesnil osei lesznek a serell Kenderesieknek, A csaladhivntnli terell is sok tagjavul kepviseltette magut s legut6bb DevarakerUll.

Galaczl 8 u d a csalud. Most el'juk P u j elolt a vasutrol isIMhat6 Galaczot, 3 Tor 0 k n a k regebben egyik legvirugxobb srna nagyon eHot'pUll kOls~get. .A vasutrol is eszreyeheto pusztuloudvarluizak a Buda csaladei voltak, mely csalad innen kipusztult3Z also Sztrtgy melle koltozott.

A galaczi B u d a csalud ~se okman )'i1ag kimutathat61ag az1418·iki kenezl szeken Hatszegen a kiralyi udvarhazban mUkijd6Bud a de Wad lehet. Egy 1499,iki periraton galnczi Vitez Jank6-es Miklos a Buda fin KendeCy Mihiilylyal es Laszloval bekeegyez-segre hivatnak tel. A fejedelmek alatt fontos hivatalokban jeles-kedik a csalad es nagy vagyonra tesz szcrt. 1598-ban Janos portalkovet, 162().ban Peter Bethlen Gabor kapttanya. Egyetlen fia Janossziuten portal ko\'et. Peter l«Hi - 57·ben viceispan nagy tekintelytlur kinek neje Barcsai An na, a fejedelem novere vala, Nagy vagyo-nat ezen osszekottet~snek koszonhete. Igy szerze Valyat is ezer-nyolczszaz frt zalog fejebe s ezt Apafy is helybe hagyta hosszu

, 1...- b .."nn 0-' 1" 1'< ~-\.... A •.... 1~ '1' JC t -per utan buo- en . .1uo,,--o/·ig ~U5Z&v ~Oul:'v ~ nel~ ·:e. _z!_ "Vasy ._a .~-val Galaczot es Valyat birtiik. Gaspar 1687-tol viceispan (neje Fejer-vizi Ilona) Szilvason. Janos viceispan 1661-75. Apafi portai koveteki A~he~ ViSZODyok kOzt birtQka egy rj.szenek (el(\ldozasav:a~. szo!~__galla a hazat es Zsupeny Bur e n y havasalfdldi falvakban isbirtokot ~·:isflrolt. Altalaban a XVII. szflzadban folyv(\st- emelkedett

103

~I csulurl. ..\ X\"IIJ. szuz adbun is uj hi rtokokut szercznvk Andr.isFel vinczi A nruivul. ki nek any]« :\Incsk(\sl 1(,n y a ~[acsk(\si l'l!SZ t.\!ikI6s pcstcsi Balog Susuvul a ~alog reszt S nuisodik nejevel,T'urocz i Tcrezzul is uj bil·tokol nycl." S o ly morlban volt, hogy \"eg-:fendcletileg meghagytu li3)·hpn. l~(;gya mig felesege nev et viseliG lovas hlntoban jarjon I)t~S ceduljon ket fellajtar«.

A Buda csalad igy a megye legeldkeldhb csuladaival rokono-.sulva szetterjedt birtokuival nagy hetolyust gyakorolt. A lcgujubb.generatiobun a termeszcttudornanvok irauti hajl,am tilnilc ki. Elekmar lS'2·ben orni thotogiuval foglalkozott s fhh'nl Adarnmal Hunyad-megye madar fuunajat, kovUlcteit gyiljtotte OSS1.C reai m uzeu mabau.Kitroly is ep ugy erdeklodik a termeszettudomanyok irant s ep olyjeles vadasz is. Veltik kezdte apjuk vezetese alatt tcrmeszettudomanvikutatnsait unokatestveruk Csat6 JilIlOS, Also-Fejerruegye alispanJais. Buda Imre GOI'gey hudsegedekent Hint k i U~.&8-'&H-bt!n S az ()bU1.g6sflgunak koszonhcttiuk legtobb csnladl oklevelet.

Gulnczrot vall ki a ma elolahosodott Her n y a nernes csalad.IGS2·ben Kristof szolgnblro galaczt j6szagat Buda Peternenek Bar-csay An nunnk adtn el. li8:>·ben ~hHh~ rniut a galacai ref, egyh{lzgondnoka a H 6 r u-lazurlas okozta karoka! megbecstiltetl s uz ()neje : Bobik Sura ~pitette a brettyei reforrnatus tornyot is 1790·hens mint nuisodszor ozvcgyult Puy Dauielrie halt el 18:JO,ban urety-tyen. A XIX. szazndrn atrnendleg a csalad tobbi Agu elszegenyedvee lolahosodott S (Sseir61 is alig tud mill'. •

Galaczon a Hora Iazndiislg ref. ternplorn es egy-haz is letezett, melyet Bethlen Gabor idejeben BudaJanos felesegevel Margai Marh1vnl epittetett volt. Apapok l<oziil 16i4-ben Valya Istvan, 172i·bcn BrassaiSamu jeleskedtek. 1760-ban utczai gyermekck jatekab61leegett a ternplorn s alig epitettek a buzgo hivek ujra17~H,bau az utolso torok becsapas aldozataul esett("nlikor a pogany nep tiizetc31 nern menekulhetett megHatszeg videken az Torokban semmi'") ~ megapadt srnasfele telepiilt hivek tobbe nem allithattak helvreegyhazukat, A Buda csalad udvur hazai is pusztulnak.

Osmagyar hatarnevek, Fuzesd, a rrgi Fuzees-bol1495·b51. S ki gondolna, bogy a Sztrigy atellenes part-jan eszak fele a kopar hegyoldalokon tobb kiJon1eter-nyire elsz6r6d6 Fiizeesre(ma helyteleniil Fuzesd (vonat-kozlluk egy 1495·beli hatarbejurasnal Galacz, Puj,P4JTl9F 1,02t Ineger6kitett -erne ·szep lnagyar hnt4rnevekFiizespatakJ Diospatak: Szamarospatak, Ba/ogviz,Fejerkohegy, Nyil·esv8]Jlt, SziJfa'/lltt&r, Oroszl&nlJegy ..

194 H.\TSZEG-V ARALJiT()L l'("JIG.

Es ..ugyanabban az oklevelben cle jo mar HZ olahosttlihib,i. bllhllJI 6 CIClJ,- Ponufit,-s is. El! ·teh;(t a!t ign--zolja, hogy azon a videken is es kiilonosen Szallas-n~~t",l.. R~i~r·'tTi7 Pni ~~Rii'l~~<:: 1:nrnvpk;'n nhr fnrllP(TP<:y-~".&., A "'J""" ......, ............_ ... a....- .....__ • __ ._.J -_ ..._ ..- _ . .J ~ ..........·-o-,.,

magyarsag lakhatott korabban, mint epe-, Devn kuruls a szep magyar helyneveket tigy orokolte a tatar,kun, bessenyo pusztitasok u tan a Balkan felCH bctele-pitett uj nernzedek.

PuJ nemes csaladal. S ezzel clerkezttink a fel~oSztr igyrnellek kozeppontjara : a Pujre, rnely kis terje ...delrnevel, szegenyes kinezesevel alig arulja el, hogy szol-gabiroi, jarasbirosagi szekhely, posta-taviro-tavbeszeloallornas, allarni iskola es tobb uri csalad otthona. Ahilibi Lengyel-csalad csak a legutobbi idoben szarma-zott Pujra. A Ieszai Litterati Leszay-csalad Fogarasfolderol szarmazott Szaszvarosra, hol Daniel hires.orvoskent hunyt el. Janos, fia, a Puj-csaladbol hazasodvatelepedctt Pujra s lobb vallalata mellett a ponorohabaicernentet is 6 fedezte fel.

Puj os csaladja a P u j, P u 1y, P u y i csalad mar a kcreszturlFurka-csalad birtokpereben tt96 tanuskouo nemes szernelyek koz tfeltiinik. 1508·ban Pet roc z, R ius 0 r, Ii r iva cl i a. Nag y- esIi. i s -B ail r hatitrjarasanitl talalkozunk ismet egyik tagjaval. 1660-ban Demeter szolgnbiro. 1669-i4-ig Janos fobir6 volt. Galaczon,Brettyen, Baczalaron lakott a csulad tijbb tagja, rokonsagban all-van Hatszegvidek tobbi csaladaival. Legutobb Zsignlond f6szolga-bir6 vitt jelcntekeny szerepet Pujon. hol kozszeretetben h unyt el1888-l>an. Fiaiban es oldalagi rokonsagban tovabb el a csnlad .

Pujt61 a Sztrigyen atmenve a Magura-hegyen kretakori ko\·U·Ietek (Acteoncllak) tallllhat6k. A Sztrigy johb partja roruai epltkezesnyomai. lnnen Fe g y e r fele Po nor i c s r a szep klr'anduhis .

.A Po nOT i- (!s The w r e w k-c s n 1ado t tho n a. Pujjal ill-ellenben a Sztrrgy jobb llartji'ln POD 0 r es Po no r-O h a b a marnevtikkel figyelmesse lcszik az utazot, rnert a Ponor-Ponor szlav neve-z~s mindentttt barlangokkal, b~\~6patakkal cs dolinakkal (ravasz-Iyukak) all osszekcttetesben. A ~onori patak hatalrnas erfivel zudu lk i egy hm-langbol. melybe nem hatolhutu nk e miatt be. :\ (>0110)'-

ohabi barlangba a patak szakad be, de annak uigns elocsaruokaj(lrhat6 . .-\ virleken mt"g tnbh hurlnng is van Po norn al a ronlainl\-nak is Ids flll() '-{lruk Icnst('1l1.lm) volt. Ponorr6J l~N ('.sal:'111 i"jnJlWg{lt u. n1. a Tot',ik {~\ POIlOI'i.

RATSZEG-v.iRALJiTOL P{;JIG.7 195

Ponorl Tor 0 k-csalad I:>OS-ban Pet r 0 s Z ~~\gybar· h~t_i\r-. d ki alvl ember.

l:>RR-han Balva Janosne Tewrek Anna. ~nos ell Jyorgyportai kovete: Ilye kupitanya, ki a Vaskap unal Barcsay Akossnlv Ivott cs:.tiitb61 elk esett iiiO-hen Paulus Ponori nlias Torok dePonor Cott Huny alt supr. Judl. irtu magat. 177ft·ben Ponori Torokalias Polrik Gflsp{lr es t782·ben Petrik Gaspar, allns Tor ij k cl eP 0 nor Irta magut. t79G·han nehal Vadas 1\fo7.csne Barcsny.luliarma vegr'endelcte Ponori Torok Janos us Huon pcrceptor esPonori Torok Pal a vhunyadi fiscalis uradalorn tiszttart6ja irtakuh'L Janos aga nagybirtokos. Arpad s fia Bela fos1.o1gabir6k. A P:l){'g{lbol Tewrck Emil: Aure], Arpnd budapest! taruirok. A Pnnoricsalad IG~O-hcn tlinik fel Ponori Pulne More :\Iari(,\,al. 1712·}>cnSusanna livadiai birlokos. t730-ban J{\nos es ne]e GrIdy Sara marponori birtokos, kiknck leanya Bobik Janosne Brettyen. A PonoriJilllOS ternetesen 173S-ban Ponoron a csalad tagjai nagy perbekcvcrcdtek s a varrnegye is acti6t inditott volt Ponori Pal ellen.A csalad a Po g n n y. Tor 0 k, C suI a y, B a I i a csaladokkalrokonosulva folyvast emelkedfiben van. Ponori Sandor nyug. kir.lOr\'o elnok orsz{,ggyiilesi kepviselo. T. Arpad, Bela Cs. Lajosf<1szo1gabi rak stb.

A ponoricsi barlangok es buv6 patak. Ponorroleszakra Fegyer Karsztjellegfi meszszirtekkel, szamosdolinaval. A Dealu Padesiu (1028) erintesevel honnangyony6rii kilatas fogad, jutunk el Ponorics hazcsoportja-hoz, melynek buvo patakat; ket barlangjat Kalan feldla Kitidi volgyen Lunkanyra menoleg is elerhetjtik. Azegyik cseppko-barlangba, melyet Grof Horvath-TholdyLajosuerol Bethlen Irme groinerol Irma,-barlangnakneveztem el, konnyii bejutni. A rnasiknak csak elsoresze jarhato s letrakkal ereszkedhetunk a melyseghe.A ponoricsi patak eltfinik s t6bb kilorn. Ei\y. cgyharlangbol Lunkanyi patak neven tfinik ele.

POJ101'jCS 10-12 hegyi lakasahan kenyesebh izlesuIItazo nem erezheti .161 mngat. A nehany itt lak6csalad teljes elozekenyseggel Iogad es neprajzilag is~rclekcs sz igetet kepez e 90U 111. In. fekvo hcgyi telep.

(j."

t9{)

Innen f:~y. a Vurvu Fclii mcrcdekjen lccrcszkcdveLunkuny-fele a hasouu evti patuk volgyen Iolytathntjukutunkut s jobbra Csiklovin, hulra Siestum telcpekctelhagyva hutalmas bfikkosok arnyahun erkezunk LUll-knny hegyi }{()':.seg centrunuiha ott, hol u Vale.i Strun-guluil veszi fel a Ids Kany vizet. Lefele huludtunkbunaz urudalmi crdcszlukastol (3i9 m.) mar nviltobb ,,01-gyon folytatjuk utunkat s erdopusztitasok jelzik avulgyi kozsegek kozeledeset. Boesorodubi er veget akristalyos pala kozct vilaga s Kitid, Sztr igy-Szcnt-Gyorgyon a Sztrigy szelid videkere erkezve Puszta-Kalannal szallhatuuk isrnet vasutra. Nyaron 2 nap alatttehetjilk 111eg ezt a tajkepileg. geologiailag anny irujutalrnazo kirandulast. Ejji szullas LUll kuny valariielyikhazcsoportjaban vagy Ponoricson, de csukis a szemispajtakban. Ponoricsrol E-ra a Vurvu Ziller mellettPia tra-Rosia hegy szinterevel a Ttirj-viz sztik volgyeres a Deulu Alumulujou (971 m.) at Uj-Gredistyer-e szin-ten 1 napi titazas lohaton vagy gyaJog.

Borbatviz csaladai, Pujtol delre a havasok sotetlotomege alatt a vasutrol is kiveheto Borhatviz, melyeta XV. szazadban olah kenezck nyertek a hatszegi varkertiletehdl Hatszcgvidek kenezi szeke eldtt, ugyanis14i2 april tu-an Dobrota olah esperes es versege, IlU4S-

reszt Leel keuez es fla : Barb (de Burbadwizei HZ 0 esIstvan, Demeter, Daniel es Gyurka Ilvcrei nevebcnBorbatviz kenezsegi birtok a Wyrkoz birtokresz iranttamasztott peruket elbekeltck. Az 1418· iki kenezi szekenBarb filius Leel nuir Ieleskirdt kenezkent luiikodott is-

A borbatviz! olahok 14~7·ben uj ndomanyul knpj{ll( V i 7.k 0 7-cs Fed e r kOzs';gekct. Po nor felet, B arb a t h viz es B i\ (\ rreszeit. Kesobb HiS-bnn Ohabicza es Plavsor mas neven Erok.14M·ben Ewrekfalva helyisegeket egeszen, valnmint ismet Fegyert,Barbathviz, Po nor es B:.tar egyes r~s~eii.: melybcn kUlonoscn ~~Bart V a j d a f i ne ....·u nemes ohihok, igy Z t han. Dan. a Drago-mer fia es S y a g. Ugyanakkor :\Iezo-Livadia (~lezewlywa7.a) aszomszedsagban reszben a borbatvfzi, reszben a Livadi es Ponoricsa):jde J.i94-ben. Borbatvfzr61 a mur kihalt Borbntvizt-csahul mel-lett a Balais. B{lja. Csoka. Jordan, -a Pakucsi-csalrtdot vdlntk tlkUlonosebben. A Balu7.s-csruadb61 korunkig megyei .tisT.tviselokszcrepelnek. A llnja-csul{lllb61 1763-kan Istvan hitcs asseso r. liS:~-

J i.~'l'~Z~;G - .,' _.\_1\_\'1.,).~ "j";; I~ !·l~·.i:i;.

. .,. .-. . , ... l t· I •• ,. t ,. ", ,. I" ,. ,:Jail .'()/.:)l:i v 1n:l~lJall lUll ....1 L \(.HHilHOl,,,: &, ..,~ ::;;,:~p ...:'~'iy", a iiH:;_{',Clq..tf' W kC'li)hh lin i vi ttl' k fc.' l('segiil Igv Re)za Kesertl Ferencz 11e, l~\'aIh·:-t\'c)i J()zsefn~ fs 11H'lsods 7. 0 I' a Bora h...zad ....rsban szercpelt Cscpika pililllync. Sofia Bar c say L {,s 70I 6 II e. :\J{,ria h{lro B i\ n f yf;yi):·gVllc. Sura liot'o :\Iik16s11e. nC)za Sz~r( .. d u iD '0 III 0 k 0 s n e. Ferflagon kihnl« e hi rtelen Ieleme lkcdett csalud,mclynck ~gyik ivudeka ~( a r i 3. .ynla Nopcsa Laszlo foispilll maso-dik noje. A horbutv iz! nemes JO.idc."ln·csaliul szi nten fohivatalokatviselt tic mar kihult. 1(j9H-han borbutvizl Jordan J:'u10S szolgabiroBorluitv izcn birtokos A borbutvizi Csoka-csnlad 16.9 ben Sztrigy-Szent-Gyol'gyon birtokos. Csoka Istvan es nejc brettyei KOl'mendiFruncztska Szt.·GyOl'gy cs Ohuha jos7o:'lgait C s c r rn en)' i ~Jilltlly-nn k ,<>;) grueci tallerigb, 35 oroszlunos tullerigb es fel graeei tal-It!righ cs szilzket Iorinth potura penztgh mely felit in sum mum:~02 Irt« 7o{llogba tcszi. A csalad t5bb hlvntalnokot adou a megyenek.

BOl'1>&U\,lZI'ol neruesi re ndeibdl ernlekezetes a K a l u gc r a c z acsalud is. 1664-hen Junos sxolgnbtro. 1702-bcn Buiazs Balazs aliasKulugycrlczn Totesden jobbagyait eladja mert -fugitivus i)l'oksegCtmarhult el nCIl1 udhutu«. li4)-ben Ii. alias Balazs Istvan. 173H-bcnKalugycricza ~lild(>s 106 esztendos. ki tunuzusnal felemlitette, bogyBarcsay Akos fOispansag."u'u ~1()·U~-;)R.) emlekezik. Ilyentorman H

Buluzs-csnluddal azonos lehetctt a Kulugyericzu-csulad s mely saja-tos (apucza) melleknevet erthetlen okokh61 kaphattu, A XVII.szuzuddal elcnyeszik ez a n ev is .

.\. borbatvizi ncmesck ref. cgyhuzat tartottak fcn n mclyuck172i-ht!n Furkas Jozsef, 1750-ben Jancs6 :.\I6zcs vulanak papjal , Ez.1 ll'1l1p101l1 is clpusztult "oil az utols6 torok pusxtitaskor. A tcm-plom urasztnll tcrit6in sok csaludnev van a multbol megtirokltve,

Kirandulas a borbatvizi havasokra. Borbatviznelzudul ki a Retyezat-hegysegbol a Borbetviz, moly kozela Fejervizhez a Vurvu Pe!a,ga,l61 keletre a VurvuPapusi (~404 m.) aljan apro tengerszemekbol Nagy viz(Rui Blare) neven gyul ossze s elebb keleti, mujd EK.irtinyt kovet. A Retyezutnnk a Sebes utan legnagyobbcs Ieghosszabb vizc, Inclynek volgyen epen a Retyezatszirtvihlgaba vezet s azert Puj a kcleti hegyagak bej,\-rasara alkahnas allomas. A Borb~1tviz cs Fejerviz felsaagai koze ekelodil{ a Vurvll marebol keletre a Coro-jesdi /1[" vasok 2000 lueternyi gerincze, nlelybol a Lcncsisllluj l?065) es Deahl CO,sIP& (2066 OJ) a SztriiY yOlgyc-bol is jol kivehetok.

198 HATSZEG-VARAWAT0L rUJIG.

Oorh,Hyiz ..1DOgOlt HQbiez:-. .j)&jd -#rik (149'. E\v ...·ek~falwa) apro helysegek Iapultak a begyseg nljahoz. Afaluk megett rneredeken megszakado hcgy-parkrinylcrlstalvos n"l., +:;.,,~~,-t"l,,::t' .. ,~~.;t., ""'e" .,,_J..',... ~1 _ ....... ..............."v pu IU LV lU \..5\.,UVI ~ Vi:) LVI' (",.. 1 "IC lCI UC;' 'U"o"-sabb orrnozatok viiluak ki s Ielnnp alatt is szep kihl-tast elvezhet azokrol a kinek tavolabb kirandulasraerkezese nines.

A Borhatvlz mind sztikebb volgyeben elervc HZ

ernlitett fordu16t, hol felfele nyugatra kanyarod 11 111\,nernsokara H duzzaszto gathoz (1171 m.) erkeztmk sounan eszakra a D. Cosrnara s Korojesdl havnsokrnjuthatunk el vngy folytatjuk titunkat egeszen ki a futofenyo regiohan rejtoz6 tcngerszemeklg. A Stina de Riu-nal levd kis tengerszerntol d el rc a Vurvu Papus isziklagutj.irn kapaszkodhatunk honnan keletre a VurvuCusturaig ~2235) nehczen jarhnto de eszak- es del-feleannal jutalmazobh kilatast k inalo sz irtnyujtvany valikki. A Papusarol DNy. kenyclmes osvcny kinalkozik aPapusi -stinu mcllett a Drek ss.m h nvas szeles h a tei rnIapulo havasi legelon a Bucure ta \'ubol credo Sebes(a k atonai terkep Lapusnlkjal es a Rouuin-Zsil k6zott.A Drehsamrol a Kis-Skokon bercszkedhctfink a Skokszorosha. hol a Romen-Zsil vize clbuvik a hauirszelipenzugydr-allomas kozcle~)cn Visszaterve a Papusahuvasarn onna n a Pelaga (2506) a Bucurc (242i) havus ok-hoz s foleg a Retyezat hegyseg legszebb es lcgnagyobhtengerszemehcz : a Bukurnhoz (2041) juthutunk el, vagya Sebes-viz menten folytnlf)atjuk kiraudulasunkut.

A hor hatviz! havasols- crdei medve cs sik ctfajdvadaszo kru nlkalmus tcrulctcket k inalnak . .A fcnyvcsckanyagat Bor but viznel apro fftreszek, lenn Pujruil leg-ntohh Kcnderessy ;\l'p{l(f ;lJt~~J h~t(\sitett nngyobb ~Z:l-

h{\su fiircszgy{ll" dolgozzn fcl.

XIII.

Pujtol Petrozsenyig a banyiczai viz-valaszton at.

A vasutl vonal. Pujtol felfele. A petroszi csontbarlang (Inkey Bela barlangja). A puji allomastol Pet-rozsenyig csak 35 k lm. venal van (lleg hatra ; de azt66 ivvel kuzdheti le a vustit S 1/12" majd lIn", sot 1.'jO

emelke desekk el VC7.ct a branyiczal vlzvalasztora. Puj-tol a Borbatviz hidjan atrobogva delrc a Borbatvizigterjedd fensik, gorgcleges partszegelye alatt vezetel a venal. Arnott t ul a Sztrigyen Ponor es Ponor-Ohaba a Ponori es Torok-csahldok OS Ieszk e felettmind jobban eloterbc nyomulo meszszirtek. A ponori{irhazon tul Mczd- es Hegynlja l..i vadia kozt az tijallolnason attekintest nyerunk e r'egi nemesi kozsegekegeszseges, j6 magyaros kepu es magyar szrir maztisu-kat .b(i~zkell emlegeto nep epitkezesere es vis eletere.Errefele mar kevesebb a golyvas alak, mint a retye-zatalji helysegekben. Gyorsvizti hegyi patakok zuhog-nak egymasutan ala a Farkaspa taka feldl elorerugodiluvialis magaslatokrol s balfeldl a Sztr igy szila] arjajatszik bujosdit az cgcrfuk arnyekuban. Alig hagyjukel Kis-Bert (mclynek fazekarui megyeszerte keresct-tck) .. a delrul eletun{) Vele« Petrosnlui volgyct hatal-Inns g()rhulettel (189·63 m sugarban) 12-5 m. magas

t(jaf~e;Ll Iuiju [d. vouutuuk, kOlbi.H huuvvu .J..\'R!.[V·J1a·r,~~ ~ ~szegenyes huzait. Epeu szernbe fordulunk most u Pet-roszns.l EI{·rol rnegnyito felso Sztr!gypre1, mely neksziklafalui ko.c cgy nehezen [iirhato osvcny vezeti avandort. A Sztrigy nevet is Petrosz patakru valtoz-tatja s hclyenkint annyira osszesztikul : hogy jo maguskerulovel julhatunk odabb , majd fatuskokbol rogton-zott pallokon kell ballancieroznunk. Az elsa fordu16-ban a jobb parti sziklaban elerhetctlen barlanguregtatoug. Majd virulo retek terfilnek a zuhogo viz partjara,mig a magasbol szeduletcs szirtfalak villognak ula. Abalparti Cresture (1218 m.) meredekjerol a Sipotulujnevti vizzuhatag zaja hullatszik luiutan a meredekIabatol mar patak alukjaban folytatodik tovabh. A minta jobb partra ter at az OSVf.llY s a Pietre Pojen 1132 111.

gyer novenyzetet tcngeto mer edekje Iathatova lesz, ahelyismero pasztorok kalauzohisa mellott kell a mer e-dekre vezeto juhcsapatok egyikere terunk : hogy ege-szen fen a teto kozeleben rejtol6 petroszi cson tbarlan-got' elerhessek, Ezt az utat kevesebb faradsaggal estagabb kilatast elvezve feltilrdl tehetjuk meg, Ponor-r61 kiindulva ; de a petroszi volgy meszszirtjei meuet,vagy jovet szinten megerdernlik a bator es nelkuloz nitudo tourista figyelrnet. A harornszogti nyilataval keve-set igero barlang eldreszenek ruesztalapzatan kenyel-mesen jarhatunk. Vegso szakasza pinczeszertileg leme-Iyed ; de egy melleknyilason a letrahasznala t{i t iselkertilhetjuk s a 91 m. burlangot veglg jtirhatjuk. A

'" 1. -1 ~') 'h • , "vezso C;:'lq~~C;:7 9Cl"T'.:'on~ 11 ono,o (lo... "' ....IT ,....~ ........ ,.."" •••'- 0" --:: •••-.-- "'OJ ""0""" ......"' .....'- ......,........,,~ '.&4'0..' " " 11"J .i';:'''5U

barlangi medve : Ursus spelae us Blurnb csontokatashatunk ki. Hunyadrnegyenek ernez erdekes csont-luu'I&MgjIH lnk(y JiM.· bit Lokos( 61· s it ftetyeint @s.nasvaai Erczhezvseu buzzo aeolcausa neverol nevez-t)", ::> 0., 0 0 0 ~

ten) e1.

201

~\ kinek idcje engedi, s labui a hegymuszust hirjakaz jurja vegig u Sztrigy sztik v6lgyet tovabh is. Keves-sel a letrt barlangou felu 1 1 orany ira keletnek fordiila fovolgy: majd ismet E-ra .haladunk s a Paruu Porum-belit elhngyva a Dealu Rigli (115·1 m.) Valea Retisiujautan ismet keletre Iorduluok a mind sztikebh volgybe ...A vegso ket ag a Vale Zebu (nyugati) es Vale Leucusu(k eleti). Ut6bbi egyenesen a Deahl Rudirs (1363) vezet ,honnan par ora alatt a Godeau vizehez S onnan Uj-Gredistyere lej thetunk be.

A Krivadiai ortorony a Krivadia-patak sziklaszorosafelett. A Kanovich Aladar-barlang. Nagy-Bartol tehat aKriv adia vizehez csa tlak ozik a vasut s a maganosanallo Kr ivadia allomasnal megpihcnve ujjult erovel fog.a Zsil vizvalasztojannk ]ekuzdesehez.

Az allomas a csuszamlos tcriileten mar masodlkhelyre kertilt s forgalmi czelbol tarta tik inkabb renanem Ids aldozattal, rnert 111eg vizet is a volgybol kellkiernelnie. A kr ivadiai ulloou'\st61 E-ra a patak medre-bol a Cornetu szik la oldalan alig 1 oranyira elsetalvaegyszerre terjedelmes bu rlang fogad, A barlaug hatsoresze be van 011101 YU S arias merctei vel szinte elijeszt.Kenov ich Aladar volt elsa erdelyi vasut igazgnto neve-1'01 ncveztem el, a ki Piski iskolairu soku t aldozott.

A Krlvadiai allornasou kivtil roglon kezdetuketveszik a meszsziklak. melyeket bevagasokkal alag-utakkal hagyhat el vasiitunk. Az elsa fordulonal, amint egy ilyen szlklabevagasbol kierkezunk, epen ott,hol a petr ozsenyi ut szeli a vasutat, keletre elonkbeiHlll.·" h', ..~c T,..i"f~!)r1;o; .ArtnrnrlV Pnon ., c-"1l,.1,,"",, ........, ""' .. , .& 4 "'\.6 ~ .. v.&. .. "' .. v ..~""'. J/III..Jt'''"'' "" ~~&.&. .. &.t.At"u.~'"

sze le re epiilt s egykori osvcnyet ugy vagtak ki anleszkobGl. Egcslen kcrek epitnleny, osszesen 4 1l1eg-figS el" nblnldiul tt· ·ke·letl ~s dt!tl oli1~ejfti'ojft- nell}volt s annak idejen felvon6 Iepcstivel jarhattak ki es

202 I'r.JTOL PETltOZSENYIG.

bc. l\f~!;t nz cgylk nblak klbofiU\s~t'al vmt- hozzafel--.hetobbe. Nyilvan az itt Petrozeny fele s onnan aVulki1n-luigora, iranyulo utvonal hiztonsagara epfilts Dacia ilynemti epitmenyeibol a legepcbb. Boszniu-Herczegovinaban lathatunk meg hasonlokut.

A merisori vtzeses. Gyonyorii viaducton (593 mhosszu, negy 26 In magus 14'8~ III nyilasu oszloplabbal)-diiborgiink at. Kevessel odabb egy masouik kovetkc-z ik s ott a 42. orhuztol latha tjuk az E. fele cmelkedoComurnicelu sz iklar ol Iezuhogo vizesest is, AUg verdd-nek ossze a sziklafokokon szetroncsolt vizsugarak,mar cgy kis 111 CJ 10111 szolgalntara kenyszerulvc foly-tatjak utjokat. I-Ia a vlzeses iranyabau kivcrgodtiuk.az erosen letarolt s nehany tengolio fat csak a csor-.gedczd vizerek k ozelebeu mututo sziklak kozott fcuncgy barlangban talaljuk a patak torrasat. Orman aKanovich Aladar burlanghoz nyugntrn fordulva erde-Illes a krivadini sziklaszorost is \'egig jarni. Kis viz-.illhisnal par deszkat vive palloul 1-~ ember segitsege-vel 1 .ora alatt vegig jarhatjuk ezt a rltka szepsegtiszorost, melynek meredek falai helycnkint majdnernboltozutta ernck s Sy rlnga, Koris cserjeikkel szintc-elfedik elolunk a napot, Egy napi kirandulasra vagya Krivadiai, vagy az uj merisori aJloluusr61 kell indulni.s HZ ellenkezore visszuterni. A Comernicelu vizesesta rner-isori uj allomasig szernlelhetjuk.

A Dealu Babi atjar6ja Vulkanhoz. Az alagutak felBanyiczaig. Mer isor szctszort hegyi falunak tetszetoskinezest kolcscnoznek csinos munkas hazai, melyek-ben jobbadan olusz kolarugok lakoznak, minthogy aKrf vndiu=-Bnnyicza kozt vasuti szakusz megepitese ala-oroki>s jnvitast igeuyel no.:csusza mlos ingadozo tala]-viszonyok miatt s a nagysz« nui alagut gondozasa isvegcre mcrhetetlcn. A ~rn forgalom novekcdesevelr'endszeres allomast nyert Merisor melynck jeleutosege.azelott scm valu utols6 miutun inncn delre a 9-14 lll.Dealu Buhin at vette utjut lS67-ig a hatartorgalom cs?S=I Vulkanhoz u·'i·...zczrol hetcnkcnt czvszc: at s·,·'}1J.... ll- ,. II ell 1 1.." ",:) ~~ J L .... ... ~ b.... ~'- ... .. ~ •• ..., ... -Iitottu ki a Iovasposta a varutisztviscloknek rs szolga-

PUJTOL PETROZSBNYIG 20:~

birosagnak, kiket sorsuk Vulkanhoz kotlHt, a kfilyilag.11irei t.

Mcrisoron Icltil a mcszsairtcktdl nyugutra kanyarulva a PareuMuudra (Sr.cpcli patuka) vl)lgyet lij In sugaru gckbUlcllel meg-kerfilve 29-7 III magas Witcssel hidaltak (,t s :}'5 01 mely falnzattaler5sftgcttck JU('g a turnfala kat, mcrt a bemetszesekkel feltart IH'gy-'oldal vtzcrei Mlanc\{) csuszamlust okoztak a mult id5kbcn. S abe\'agilsok cgy reszet utolagosan alagutta kcl1e boHozni epcn eruiatt, (Igy hogy Krlvadlato! rei Banylczalg az credctileg Otrc tcrve-zctt alagut nyolczra ernelkcdett s a 111., a IV. V. silt a VIII, ~grresae is Ilyen boltozasbol keletkezctt. Az alagutak hossza most: 1.'98 01., II. 45'9 m , III. (beholtozas) 2.1'7., IV. i8-5 m., V. 4:>'2 111..

VI-ik 13i'4 m., VII. 14:~':JIll. s ar. uLols6 m ely cgycncscn a bnnyiczui{tltonlilSJ'a nylllk G~O'2 m. Eredetilcg ezckct az itt c16for<iu16 tetsze-los kinczesii brcccinszerti meszkbvel rakth)i ki: de az clfojtoltvfzerek azokat szetmnllasztvrin. deval es aranvl trnch ittn l kellc aburkolatot kicscrelni. A ket utolso alagutut szelfogovul is ('1 kcllel{,lni a nngy h6fli vasok mintt.

A voroscs meszszlklak kozt epeu a vlzvalaszton.epiilt Banyicza allomas kozelebeu szen- es mcszegetesfoly. Maga a kozseg osakis egy-cgy luizikoval jelzl HZ

erdos htjon letezeset. Az allolnas 1110g0~thltsz6 voros-ses mes zbreccta kibanyaszassal Ielhagytak Iniutan anedvessegben szetmallik.

Banyiczat61 Petrozsenyig. A Boli-hegy. A Boli·barlang. (Csetatye Boli). \'igan reptil del fele vonat unka banyiczai patak mcnlcn, cgeszen a Boli-barlangkozeleig hal tGO Ill. ahlguttal tori iit a sziklnfalnt.Az alagut rIot! mar Iritjuk a Boli-hcgy kupjat s azalagutbol kierkezve egy pillantast vethetunk (johbra)annuk labanal kivajodott sziklacsatornarn is. A Boli-hegyen Iarngott koczkakovekbol epitet t ujubh orto-rouy anou, mclyuck koczk ak Ovcit lX72-ben Iedob.iltaka vallnlkozok s a Banyicza-viz hldjaihoz es alagutjahozhaszn{lltt,k ('pI. A k i n Holi-h~gy rner-od ekjevel uneg-nkur k ilzdcni, a kct hid kuz()tt probalhutja meg a

.)1) ,_, -x

kijuhist. Csak is a i'akuu kupaszkodva uuiszhutunk rei atetorc, hol HZ ol·lorony allott s honnan elragado ki-latust elvezunk del fcle .

.A Boli-barlang also kijaroja elott elsurrano vonat-r61 alig vethetunk egy pillantast a barlang fele, mertannak kivezeto kapujatol a vasuti hid reszben elfedis csak a tajtekozva kirohan6 vizr(H jegyezheti megholletet a vonat utasa. De alig eriink ki a sziklakkuzeb61 ott viir HZ uj allomasi epillet, honnan egyikor kalauzolasa mellett 1 ora al4111 megnezhetjfik aterjedelrnes barlangot is.

A vasuttol keletre alig 100 lepesre tarul elenk ahatalmas portale, hol csak tularadasok idejeu foly bea viz. Ilyenkor a jobb feldli szikla parkanyzaton hutol-hatnnk be odaig, hol a vasut fcle fordul a harlang-csarnok. Oda hatol be rendesen 3 patak is, mely inneua vasuti hidig clarasztja a harlangot, ugy, hogy csakispallokkal juthatunk tovabb. Minthogy azonban a vizH hidakat elhordja, azert esetrol-esetre [kell azokatrogtonozni s kirundulokuak a petrozsenyl banyaigaz-gatosag vagy a vasuti osztalymernokseg megfelelokoltsegek hiztositusaval scgitsegerc is ja rul. Ha ninesilyen elokeszulet meg kell elegcdmink azzal, hogy apetrozsenyi Karpategyleti osztaly altal epittetett hidones Iepcsozeten a harlang balfelere ··keriilve, ott kelloeldvigyazattal a felsd paholyokat vegig jarjuk, A vizkirnosasi reddzetei, koptatrisi barazdai a boltozaton aIalakon igen jol kivehctok. A barlang also vege regeh-ben egeszeu a Banyicza vizeig ert. A vasiit epitoi le-vagtiik a vegszakuszt, hogy athidalhassak. A llatakhefolyasat n mostani bejaron felul meg 50 lepesnyiretalaljuk meg Egy arias szikladarabot ken rnegkerul-

-)" -_v~

ntuik s ugy erkezunk it csuszos, vizeuyos erdei utonarra a pontra, hoI nagy zuhogassal a Va,l~:.t Sigurapatuk a elttinik. Zuporck id~icn egesz love! duzzurl fela patak. A Bali berlangot : roman neven t Csetatye,.Bo/inak) emlcgeti irodalmurik is, nell} igen tudva, hogy·Csetatye Boli a hegyi varat jelzi. A homorodalmasiba rlangon kivul ismertebb barlangja Erdelynek aligvan. Tobb aprobb odut lathatunk meg kozeleben.

A Boli barlang allouuistol nehany perez alatt hi-gulni kezd a volgy, delkeletrol hirtelen elobukkun aPeriug-csoport ; auiott dclre a Seurdnk nyilasa, nyu-gutra a Romen-Zsil hosszu volgyet k5vet5 hatar-hegyseg, H Vlllka..n-ha.go bontakozik ki a hegyek mogtll.Alig hagyjuk el a Mugyar-Zsill hidju t, fojt6 koszen-fust, uzleti zsivaj fogad mindenfeldl, mert a fekete.gyemantok hazajaha : Petroesenybe erkezttlnk.

XIV.

A Zsil medencze. A regtek Zsilje (Sij).

Petrozseny keletkezese, szentelepei tis banyaszata.Itt, hol a Magyar-Zsil delre kanyarodik all Petrozseny ~1867 elott jambor havasi pasztornep otthona, 111a egeszvarosias kinezessel biro Az oslakossag idegenkedve

•hatral a banyaipar emberei elol s ritkan hagyja odamegszokott osi foglalkozasat : a marha- es juhtenyesz-test. A volgyet aztan modern hazsorok toltlk ki s kOl-vetlen a vasut mellett a banyaigazgatosagl csinosabbIakasok foglalnak helyet. Ide nyiltak keletrol a hrassoibanya es kohotarsulat 61tal megnyitott szenbanyak sszemben nyugatra latjuk Dilsat, a modern technikaminden eszkozeivel nluk5ao szenosztalyozo teleppelhova a sodronypalya kocsijai is befutnak.

A pctrozsenyl szenmedcncze a k(H Zsi! \,olgyerc terjed S osz-szcs hosszat 4(\ klrn. becstllhctjuk. Eszakkcl<'!ti szarnyn a :\{~gyar·lsil es Kis-Zst! (Zsijccz) mellett a kristalyos pala ra tclcpszik ; nyu-guti nagyobb fele Is z k ron y t 6 I a Itoman-Zsil menten feIC i 111 P u I uj ~y n gig terjed. A furatasl probnk L iva 1. e n y(Deak-gyarmat) alatt i30 m. melysegre isrnetlddtek a szentelepekes pcdig 432-730 metcrig ti7.~nn9~' mivelhetd reteget {Holt ~HazlRi2-i9-jg eszkololt furatas. A IoszenteIcpek a medencze szelenfclvannak tolulva, (1~', hogy a,.6zubnd egig ernck a kihuvasok.K(iz~pen a vizek m edrei hel<~\'{\jodtnk. A f('uel egv tulnvornolngqunrczhorupdlydkct tertalmazo homokos cou glorncratum kepczi,mdylyel zOldcs, vereses, nlykor turku ho mokszemcseket. csilhunnIkkelvokct tart .....lil·"'·'O" ~-, ......(. ····I'·,..l·"'z:kJ'1 ft.n. '. ~'I\\.' ht utal •• lf. "6."0 \« Il«U\".1 .

.4. ZSTL JIEDEN CZJ::. ?O-- ,Legnagyobb m~n'u a banyaszat a pet rozsenyl h{\ll~'ilkhnn

Pet 0 z sen y. P c I rill a, L i \' a 7. e n~' k07.segek h:llilran Iwthanyatclepen. Igy Peh'illan a IJ (! il k b n n y a kfilbn \'Izeillclo eskiilon szensznllit6 gcpekkel hererulezve s ket cgyruasto! iOO mer6tormelek bebocsajto aknaval. Ugyanezcn kozsegbcn. de 5 kl m ,keletenbre a L 6 n y a y-b it n y H ~gy fdszilllu la;:ui'. val, ~i;; E in i I--h i, n y a az e16bl>itol 7 kim. odabb sztnten cgy felvono lnrn:\\'a1.Pet r 0 z s ~ n y atelleneben attol nyugatra 1> i I sa v a I 90 m , le-melyitett vizemeld geppel bcrendezett akna kelet es nyugatra'iOO-600 m , ket terrnekbebocsajto aknaval. Ezell regibb banyakhoz1892-tol fogva megnyitottak a 0 i I s n t 6 1 4 khn. lcgvonathnnnyugatra eso Ani nos a volgyi bany[,t L iva z e n y hataran :honnan sodronypa.ya eszkdzl i> a szallttas! a petrozsenyi nyugatl(dilsai] rakodorg. hoi kocslkba rak va lovakknl vontntjak a hatal-Inns oszh\l~'o1.6 aUI.

A petrozsenyi szentelepeket nlit r a XVIII. szazadban ismertek;de miveles ala a Hoffmann testverek es Maderspach Ii.aroly vettek18010kurul mikor meg hihetetlen nehezseggel jart a s7.allitils estogvasxto piacz megszerzese. 1869-ben az elsa erclelyi "as (It meg-n~'ilas{wal a kincsta r es a brnssoi banyntarsulat fogtak a bnnynkmivelesehez. 1879-bcll ut6bbi tarsulnt a ktncstari banvakat ishaszonberbe vette s egyedtil mfikijdott 1894.ig. Ekkor 1906-ig tCl'-jedo hntalylya I a Sal g 6 tar j it n i-Z s i I v a I g Y ire s z v e n y-tar sui a t vasaroltn meg a Bra s s a i T u J' s u l a t reszvenyeit SIolytatja a kincstart haszonbert is. Kibo\'itett bercmlezesevel 4-5llltlli6 rneterrnazsara emclte a tcrmelest, (1g~'. hogy 1899-ben al\IAV. Piskitdl Petrozsenyig a szenvonatok akadf\lytalan kozlekede-set uj {lllom{lsok epiteseve! "ala kenytelen biztosttni- A termclesrohamos ernelkedeset e par ndattal Illusztrulhatjuk : 1868·ban ter-melt 8529 q rnunkas (l5. 1870·l>en 34.313 CJ munkas 300, 1S80-ban1.365.765 q rnunkas 814, 1890·hen 2.335.190 q munkas I31a, 1895-bcn2.998,160 q munkas 17U5 es legutobb 1899-ben 4.0:;2.120 q munkas2200. Az (1.1 tarsulat ipari tevekcnysege j6tekon:yan hat viss ea nzt'igesz videkre, de )cgki\,(llt Petrozsenyre melynek ~rtclmfseg4~,\'in\gz6 zanlai es {tllami iskolni mellett mar algyrnnasiumot isletesitett. !\finden kozmiivel6des ~s hazafias vallalkozas keszsegestarnogatasra talal a tarsulat ki\"{,16 tisztlkaranal s roleg AndreicsJanos igazC1al6nal. a kinek f:\radhatatlan tevekenyseget es lelkesbuegalmat fetrozseny OSS7.CS Intezmenyeinek tellendtilesebcn erez-hetjUk. A f6szolgabir6i hivatal mellett kll7.Segi e)6Ijflr6silg. csend-c1rsegi s7.arnyparanesnoksag. pcnzUgyorseg s a megve legriepesebbullami iskolai yannak itt. A r6m. kath. egyh{lz kUlon zardaiskolfltletesitctt. Yira~z6 {lg. e\,., e\,. ref .. gar. kath., gar. kel. es izraclita(.·gyhazkozsege~, elcnk kereskedelem. r..t"gut6bb g y III n as i U III 0 tis i"tllHottak. meJynek j()\·oje ,'an itt a messzi hatal·~7.(>len.

Az utaz6ra Petrozseny s7.enllistjc kados, esos napokon kellt'-metlcn. A feketc g~'t-mant befekeUt es kormoz mindl'nt s n hilztClr-UlS tiS7.taSagilt nchcziti. Annal el\'czhctubb Pclr°ozs~ny kuz"cticnkih-nvtke. .-\ ha\'asi kiriuHlul{\sok kiindul6 ftllom{\sa ncm{"sak nP a r'j n g-<"Sopolotrn, <1(' a SdlSZS~~b~si,szt'h~ni h~"[lsok rl!l(ro is.

Petrozsenyb6! 2 Sz!.!rd!..!!<-szorosba. A !::gc;;zol,otta hi).cs legajunlatosabb kirandulas. Ha va=uttal utnzunk.Ltvuzeny ~HlonHlsnal sziilluuk le s a hutarig 5 k lm.kellemes setat tesznnk. Petrozsenybol kocsival azcrtkenyelmesshh, m er-t iddhoz nem kot s bevisz a llU1SO-

dik orhuzig, hoi megszallhatunk. Mindenkeppen a ketZsil egyestileseuel (Iskrony) vezet at a hid s 553 mrelhutolunk a grnphitos chlor itos patak szfik szorulataba.Az oltialokon fcny6k riiszelegnek s ezek kozt GerbertGuido petrozseny i hanyatulnjdonos gyonyor·(i villajajelzi e regenyes videk jovendo kepet, mikor majdmasok is kovetik ezt a peldat. A rovid 1t/, klm 45 m,esik a Zsil, mclynek haragos arja Iombolva ztidul asziklagorgctegek k5zt to va s a szfikuletekben 111eg·torlodva selloket kepez. A masodik orhazn{ll a bal-partra vezeto hid epen ilyen zuhatag role epfilt. Itt~.lliott az epltes idejen elhirestilt sodronyhid.

A PaJa,tistye becrnlesenel vegzodik hazank hahiras a hid tulso vegen mar roman daraboncz allja utun-kat. A roman tisztviseldk szivessegebol besetalha tun kmeg jo messzire S megbarnulha tjuk azt a remek hidat,melynek paljat alig talaljuk ide haza. Meg az or luizais tetszetos villa-epulet s a roman korrminy szintetilntetd lux ussa I eplttete meg hidjait is. A postu-kocsi-'val naponta utazhatuuk Tirgu-Zsilig es ViSSZ3.

Kirandulas a Rosia sziklaszorosba. A Rosia bar-tangja. Petrozsenybol a Petrillara vezeto utra kocsizvas onnan mar csak gyalog vagy egyszerfi alkulmatos-saggal folytathatjuk utunkat a Rosia-patak mellett aPiulra-Itosla iabanai megnyilo szorosbu. A petrozse-nyiek nlig lutogatjak ezt a szep pontot : pedig a jobbfeloli szlklafalban, a kinek feje nern szedul, .16 maga-san talong6 ha ..h~ng is lnegeroelnJLJlgyeiluunket.Te rjedelme s cseppkovesedesei egyarant jelentekenyek,

20B

Petrozsenytol a Taja voJgybe. Pc ll·ilhl ig kocsizva,onnnn I~. fogud a Tajunak mindj.u-t elsztlk tild s tobbhurlungot is mututo sztik Y<11gyc. Ansel er<i611vzig(1200 m.) szekeren is eljtithatunk S onnan a Surianraa szaszsehesi havnsok tomkelegebe a llli.lr ismertetettk irundulasoknt lohaton folytathatjuk. Az crdoszhdzrns7.016 engedelyt Szusz-Sebesen a gothuli pagonygond-uoksag vagy az crdohivatal adha Lja meg. Utjelzesekcgesz Szebentg, hova 3 nap ulatt ellehet jutni,

A Paring-hegyseg. A Psring-csoport a legszebbentugozott hazui hegyscgek egyike, rnelynek liiilolUbc3zQpontjairu Petrozsenybol juthatunk el Iegkonnyebbcn.A kozsegi eloljurosag, foszolgabirosag, 111. kir. foer<ic-szi-hivatal, sol a veudegldsok is kepesek a szuksegeskala uzokat, lovaka t eloleges ertesitesre eleallitni. Aszebeni Karpat-egylet (Karpathen- Vcrein) tugjai is igenkeszsegesek S nekik koszonhetjuk az titjelzeseket,meuluizeplteseket is.

A Petrozseny (illctoll'g a Ii vazenyi ldncstarl telep deli hazai-l61 (tcmplomter) is ki indulhutuuk a (iura Plaiu luira (1171m.) mcly«gycncsen a Paring 207(; Ill. csucsaru vczct. Ugyunoda Pelt ilh\t61 aKis-Zsi l (Zsijccz) men li Z s ij c c z Voislovn hazcsoportjatcl a Slinui n(H:~7 m.) at a Paringig 20i", melynck 15hi\mU a S. Ii. Y. (tlt"l cpi-«tt rncnluiz. Mindlu!l utiruny aji'\lliatos. Elclcm. meleg ruha a f(jkcllek. 1.6 cs vczcto napjaru ktlldu-kulou 3 koruna cs cll[,l(\s . .\S. Ii. V. meuluizabn n IIIcglehct luilni. Kulesa Petrozsenyben aS. K. V. titkarnul kaphato szcmelycnkint 1 koroun dljert. Fen astinakban tejct kapni. Az CI'(UW,' n Slimi"tig 1400 Ill. hitkk. orma nliOO III fcnyo s azontul 2000 III torpcf(my6. A havusi retck specialitasna Sih-n e Lerchcnfcldiunu. Ez titirilJlyt piros (minium) Iestekkel; 1,1 ~ 1." ..~ <.... ,.. ,r , D.~ ...: ....._ .•.~, " , t'... •••• • • n. 1 ... "n",,'_ ",,...,. # ."

.1' "0 ......... ,. AO.. , .... ~ ~U"Ir;IV' .., • UI \ II .u'U.lC&lU t,",UOI 111) lUl) \'U:Sl

nihc)i\'() ti'jkepekct C)\,CZVC ~rjUk H 2-'07 an Curziat, melylyel nzorrlubb sziktnvitagbu lepunk. l::szHkra circusvolgyek melyednekIe s pzel~ mcrcdckjc (dcll kcriiliink a !\Iundr{,hoz, mdv hc'''Ysc-';" ·11 .. c'~.mag. Sri • csucsa IS .. .) m. s az . orszug 1:\ urn iCPCZl.

I::sral,"n :1 RosHI(' f:H0"11g0 melys(ogchcn a Kis-Zsi! [Z i j c c)' tcngcr-SZ(~nH' 2002 Ill. magassugbun tunderi Iatvu nyt nyujt. A ;\lundr:Uo!

210

a 2347 Pic I c s i a, majd a Sat c a (2355) a 230i Petra taiatn Boma-nia fele delrc t{\rlll fcl l\is-Oh\hors7.ng. Most ~szakrn kanynrodunks (johbra (K) a Lot r u, (hal ra) a Z s ij e C 7. keskeny gcri nczen......Iadunk " r"',· ....1,,; n,;C'C'01 ;,. (f)'Hi t'Y"I\ ,",,,,1 ., l~i;tC'~ ; r",rf ....•• ~ ... ".,,., ........ " "'~".., .. , .. A~ ••• , .... .., ....... 6t> \ __ .• " ••• ,' •• ...,......... ~... ..,,' .., " 11., ~" ...... ,

luf Russu felett a Vurvu Ciobannhoz (1947 m.) a Y .. Corlcin (lR:l9)a Gropa Sacnn (1;)0:)) {It aT. ol"S7.ng hnl(lr[lra nyugau-a besztlgclfik aVurvu Capraig (1929 Ill). lnnen a Pctri llnra a Muncclu .lictiul uionh~rhetlink vissza. A V. Caprarol EK. a D. B u h a, Cotu Ursulujon:'H a Pojana !\fujcrii (tn;6 m,) sz~p fcrmsfkjan a Snlnvllcig (1733).Orman a hatar keletnek fordul a Sebes YIT.ig a Sa) ani l e hnva-son iH s az )zvoru Baluluinal fordul ismet dclre a Lotru melle.E7. a hcszogelles a hunyadmegyel nyereg. pnrja a lengyel nycreg-nek s nehogy a haUirorokkcl bajba kcveredjunk ajanlntos n 1'0-szolgahirol hivntaltol hatnratlep~si iga7.o1\,(lnyt kernl.

A Sal nil c havasrol {\tmeht·tiink S Z c b c n meg y c tertl-lctere (\'orosscl jelzctt lltir{lny Piatra alba "nmbelcpo {ll1om{\sn{\lvagy Oasa erdOluhho7.. £7.t a meresz hcgyl utat Berger Andras es)1angcsins Herman tisztek megtettek mar Szcbcnbol nngy h6 idejcnskivel is. A Sulavile havassal visszaterhettink a R iu V 0 j v 0 d ll-

l u ] mellott a :\fag)'ar Z s i I h e z. mcly a 11unyndrncgycl nyeregi-:~y sarknb61 keletkezd vizekbdl osszeoh'ach'a Pet rill a kozscgC i III P a nevfl csoportjana] vesxi rei a Z s i 1 vagy Z s i j nevct.

A r a r i n g llazank legszehh h(.·gys~gc a zerge vadaszokEldoradoja s a szaszsebcsl havasok relet szarvnsgtm is lakja .. J6vezetd, j6 ruha es cros szervezet kell idc.

Petrillir61 a Csimpa havasra. Petrillarol a MagyarZsil es Girhovina kozott a Csimpa havasra rovldebb,de szinten jutalrnazo kirandulas kinalkozlk. A havaslubciig lovasiit vezet, ott Ruppel Janos igazgatonal, aPolscsek es Schreiber czeg ftiresztelepen talaljuk mega szukseges utbaigazitasokat. Oda sodronypalyan szal ..litjak at a romania! teriiletek fenyojet s ez a beren-dezes magaban igen tanulsagos. A Dealu Csimpa1331 In. 111agashttar61 DK. '1a M llntelu Csipa t (565) CSD. Csilllpan (1663) juthatllAK a Gura Plainlui (li21) CSVur\'u Cnprura, honnaH akur D.- re, akar E.-ra folytat-hntjuk lHunkat az idohol CS felszerclt~siinkhoz kep~st.

Petrozsenytol Zsil Farkaspatakig (Lup'ny). A Vul-kanhug6 es '·u lu{lllonuls 1.)etl'oz ..~61iJ'b(J1 Hl k lin, Zsi 1-Farknspatakig (Ll1pcn~') llchany C\' {lin ldil()n "astil'" ·'t • 't~Pll C,Cl .

Livazcnv elso al lomas a szurduki szorosba kcsziiHi...titazokat erdekli. A Szurduk szoros bejar6jat kelctiha hor n ittejen (tH78) ~ Vu rvn J\fngol"c (halp.) cs_t.slul<:--t u luj elofokara epitett rerloutok konlyekevel kupekbolj61 kivehetjuk. Also Borb.itviz (Borbateny) Iszkranyncvfi alvegevel fordul vonatunk H Romai Zsil melle.Mindjart Borba tcny (tllolluist61 I{ltj uk MadcrspachVictor nagy fflresztelepet. Vulkcinluil Gerbert GuidoCS Rotter Jozsef ~Fc]so zsilvolgyi koszenbanyatarsu-lat "-a czimfi 1896 alakult legujabb szenbauyatdrsuluta-nak allornasa mcllett faszenegetest is tiznek Vulkankepezte szazndokon at a vasiit megnyitasriig (1869.) aZsil volgy centrumat. Itt volt a veszteglntezet, varn-ullonuls s a csak lovakkal jarhato Vulkanhagot (1624.)a romaiak elott is surun hasznallak a hadakozo felekA torok sokszor Icptc itt meg hazankat s 17i8-banLaudon tabornok a R6111ai Zsil balparti magaslatokatmaig lathato sanczokkal erositette 111Cg. ~fatyas kiralyKcndeffy Miklos erdemeit orokitette meg egyik okle-vcleben, a ki a Vulkan havasok vedclmeben esett cl atorokok Iegyvere alatt. Hunyadrnegye a "Hunyad-megyci torlenchlli tarsulat" az ezredevi emlekek kozt1896. szept, 4-en szep ernlekoszlopot allitott Vulkanfo teren. e csata emlekere, Felirata igy hangztk :

\,ULKA.N RAGC)

OSIDOKT(;L MAGYAROnSZ..l\(i

U..A.D.ASZATI is KOlLJt;KEDESIVONALA MELY};T

IHjNYADI J..\.xosVIT~Z~

)1.,1l.0}[Y1ZI KE~DF.}·}·Y )lIJ~L0s1::T,}~1'1-~}o'F.L,\ r..TIQz:\!;A V.AJ I

\'l;DJo;LMEZET'r 1455 KuutL}O: ru r,si. )·')o:GY\·F.RTEN\' ~~~

11.\ T.\ I~Vl~l)El. "';~I f ;W"'I( E~I L 1:;1{1';('1 •

•\ 1.LlTATT ..\ EZ 0SZLOPO'l'J a'~y_\BV.\ IDI f.(~Y E 1\ "~:l.I·.~l'q::ca:

..1 1I0XFOGL.:\L ..\S BZIU':D:K EvtHJ::~.

Zsii Fnrkuspuluk \Lllpcny) s7.cnh[\Ilynte}cp. Zsil Fu rknsputu-li.:\n[,1 varosszcrrl ipa rtelep fogad. Az Cri kany zxil v('jlgyi magyarli.oszenhilllya r(~sz\·enyt{lrsas.lg 1890·bcn nlakult meg s 9l (0\"1'(: k i-berelte a ~Iol'a Sandor f!S Hotrman Hafacl es Tarsal {lilal ,IT r H 11'

szylvaniu czi rucn alakult tiu'snsi"g })i'lnyilit. 1892·hcn csnk 30 mun-kassal kczdtek Iclturni a lupenyi sxeruncdcncxe deli es esznkisz{u'n,·(\t s 18U5ken mur 833 munkussal Iolvtattuk a Ielturast s ..- -millcnuuris kiallH.-ls klili)n paviltonjaban tcttek szep t!S jo rni nfi-scgu szcnilket ismcrtte. Az eszak] banyittu) 2.. 00 III hosszu haromIclrako [1110 nuissul berendczett so dronypulyun hordjak a szcuet aheruko allomastg hol egy Kartil-fele gc5zerovel luiili.odc5 clld.ilonH<3osztalyozza. A deli billly(than egy Klewre-fele gOz(.'1'(1\'~1 hajtolldliii((infto rnukotlili. A deli bilnY[llol 800 az eszakil61 230 Ill. vast' tivagany kozvetitt a sz[lllftast a vasuti allomusig .

A Roman Zsil v61gyen fel Kimpu luj Nyagig. Mint-hogy a vasut amugy is csak az also rovidebb szukaszterinti, elonyosebb kocsin jarni be a Roman Zsil szepvolgyet.Iszkranynal a mar erulitett Maderszpnch furesz-telepet elhagyva majdnern egymasha nove sorukoznaka hegyi szallasaikkal kulonben .szetszort s a retekzoldjeIJcn tetszetds kepet nyujto havasi kozsegek Amagus keritesscl egeszen elzart lakohazak, udvurok aBalkan videk hegyi lakasairu emlekeztetuek, Mindenkierczni latszik, hogy "az ell hazam, az en varnrn" S

mig a csendorsegi intezmeny nem terjcdt cl, teljescnmagara hagyatva eldegeltek a jamhor pasztor telepc-sek a Zsilban, ktizdve a rnblok ~s vndrilla tok i)roki;sostrouuival. A juhaszat mellett a rovid szoros HZ ista-lozas hijanya miatt csenevesz marhutcnycsztes a szivosI;jt·'rto.:lollakbl kepeii ~ lakQssug .legtebb ~t~gyooot.

A modern bunyaszelet 1l~111 igen tudja ettdl el ho-ditni s ha talmas kornondoraval, telcn nyaron elmarnd-

213

halulluu gy,lpjelS bundajaval, l6hb k ikinyi k ucsuiajavallcgeltct i harmait cz ::1 nep. Idegen Itl ttara eros son) fa-hotj.i ru t.uunszko dvn h,11lHl1 s beszcdbc igeu nchezcuclegycdik. Ne m csoda ha H.tcgenkcdik a jovevenyektol,ruert itt is: mint az U] :yi1clghnn az elsa telepesckminden fele szcreucsevadaszokbol kerultck k i tobhnyire,a kik a jamhor nep tudatlunsagaval eroseu visszaeltek.Ezert meg a vugyonosodast biztositbato raj murhakatscm kedveli 1110st a zslli nep. Tengerlbol sajat hegyifujtajat tenyeszti. Sajat ulmafajuk , sailvajuk mellottk~poszta burgonya H fozelek : teleu itt guhonajuknines.

A felso Inn volgyer e emlekezteto Zsil mentencgyrnasba flizodo k ozsegek Also-Borbateny ~ Zs.- Vajdej,es Vulkan, Zs. Petrozseuy, Lupeny, Farknspatuk. Felso-Borbuteuytdl nuir tavolabb kapjuk, Also- Felso- Urikanyt,Hobszenyt es legfelfil Kiuipu luj Nyagot. Idaig kocsinegy nap alatt Petrozsenybol el juthatunk. Innen loha-ton elhitogathatunk a Zsil kiszaradt sziklaszorosaba,vagyis a Skokba. A Nagv-Skok mar a rornaniaihatarru es(> vadregenyes sziklaszorost kepez, Nyugntiszelen 1296 111. a pcnziigyori laktanya alkalrnas allomashegyi kirand ulasokra. Innen a Kis-Skokon a Dreksenhavasra S onnan a Bucure, Zenoga tavakhoz mehetuukat. Butu mare, Skorote Papuse havasok egy napalatt megjarhatok.

Kimpu luj Nyagro/ a Casturs.kon at a havasi szcpMalomvizre latogat s tortenehllileg is tudjuk. hogyKendeffyek Malomviz uradulmu atterjedt a Zsilig.

A Zsil volgy Inultjubo}, betelepltesi tortcneteb51:A regick t"gys1.t!n1cn Zsil Syl-nea emlcgettek a kct Zsil vol-

gyct s 1876-ig a zsit! j~\nh szcrepelt. Lcgregibb cmltteset M{ltY{lS1.j()2. dcczcmher 18. udonumvlcveleben hHjuk a hoi Kerrdeffy

cl'dcmeit mngnsztalva s a Walkau havasba (in Alpibus Wnlkan)szenvedett h6si halalt Ielcmlttvc Vurulyt 1493. jnnuar 18-an II.l~lilszl6 kil'(lly altai lnalolllvizi KClldcffy ~Ilh{llynak udonu"nl 'OZZH

• • ;~. 'a 10 H ;_.. •

~.ngYIll(·1.(,O nevti szau t6, kasz{l16 es legcldhelyeket a h:.ilsz~gi v~\I'keru lctehdl. Peter bur ius CS S1.gyol'gyi gr6r ors7.(lghil·u nz crdelyl

214 A ZSIL ~(EDENP~E.

vnjdrinnk Bajesc! L(ur'.l6 va] dui cs ~lilHUy kuptnlani kikiihHHt jelun-tik, hogy 1:)01. npril J6-i'n megjelcnven n Sylben n h{,tszeg\'idckinemesseg kcpvisclfii ellcnrnondtak a bciktatasnuk : de l\cndcfTy~lihit1y kiegyezett veltik s a hataroknt kitfiztek. licndcffy szorgnl-mnsnn h07.7.ulaloU a lakntlan teriilet berrepesltesehez S 1~04. nov.H)-cn II. t:las7.l6 kiralrl6J engedetyt nyer az alpokon t(11i reszekhOl12 satoralja c1.ig:\ny betelepltesere, Ezek kepezek tehat Pterella 111&\

Pctellla. Malee Livareny mellett Xngymczo (Cimpu luj Xyag) (is'Jak6it s az eros burna typus mor is felttino a Zsilhcn.

A kezdetbcn pasxtorkent {ttszarmazott lakossag az ()si kozscg·rol vagy n birtokos otthonarol ncveze el hazcsoportjalt. ~linthogypcdig a telcpcsek kozt magyar nlig akadt m eg a magyar anyakij'z.segek szarmazeknit is sojat nycl vllkdn neveztek cl. S ez annyl \,;,1is konnycbh "ala, mivel a hatszcgvidek! k07.segck n huvasokoni'tt a Zsifben egeszcn a hat{,rszellg terjed Ick. Igy Pet I' 0 S sxarmu-zeka Petrozseny, Lh'adh\e Livazeny, Borbatvlze Als6- cs Felsd-Borbnteuy, Krivndiarol Zsil-Krlvadlu. Farkaspntakarol Lupeny.Korojesdrol Zsil-Korojesd, Maczesdrol Zsil-~1aczesd. I'arosrol ZsH·Paroseny, Vajdcjrol Zsil-Vajdcj. Vulkiln illetdleg Vol k {l n y osinev Cirnpu lu] Nyag a r~gi Nag r m e 7. (), Petrilla is osi nev.

* *. Es 1110St nyajas olvasorn ha meg tobbet is ohaj tasz

t udni Hunyadmegye III iiltjabol, foldjcnek sajatsaguibol,jer szegddj az E. K. E. tagjai koze, melynek hunyad-megyei osztalya es a Hunyadmegyei torlenehni rege-szeti tarsulat az allando Kalauz tisztet teljesiti aHunyadmcgye irant crdekloddkre nezvc t Vajha mine]tobben fenn tartanak igy velunk az osszekotlelesl!Isten veluuk l Szerencses uta t a Hunyadmegye clas-sicus foldjere crkezokDek!

c:i