MAGYARTÖRTÉNELMI

ZÁSZLÓK

© Molnár Zsolt 2008

A magyar történelmi zászlók egy csoportja magyar történelmi zászlósornéven (vagy egyszerően történelmi zászlók megnevezés alatt) ismert.Ezen zászlók együttese 1985 óta része a magyar katonai, állami és helyiünnepségeknek. A napjainkban 23 darabból álló zászlósor a magyarkatonai múlt legjellemzıbb zászlótípusait, illetve a magyar hadtörténetleghíresebb korszakaihoz kapcsolódó zászlókat vonultatja fel.

„ A teljes történelmi zászlósor jelenleg 23 darabból áll, de ezekbıl mindigaz alkalomnak megfelelıen válogatnak, például a március 15-i ünnepenmind a két '48-as lobogó ott van, augusztus 20-án több az Árpád-házizászló, az '56-os ünnepeken pedig inkább a 20. század felé tolódik el azarány.”

(Cs. Kotra Györgyi a Hadtörténeti Intézet és Múzeum muzeológusa)

BEVEZETÉSBEVEZETÉS

A történelmi zászlók használatának törvényi háttere:

A 2004. évi CV. törvény – amely a honvédelemrıl és a Magyar Hon-védségrıl rendelkezik – szabályozása szerint:

„Katonai jelképek: a csapatzászló, a zászlószalag, a hadilobogó, azárbocszalag, a történelmi zászlósor és a felségjel. (…)A történelmi zászlósor a magyar történelem kiemelkedı hadiesemé-nyeinek, valamint állandó hadseregeinek zászlóiból áll. A történelmizászlósor nemzeti ünnepek állami rendezvényein, illetve kiemelkedıkatonai rendezvényen katonai tiszteletadással vonultatható fel.”

BEVEZETÉSBEVEZETÉS

1. Honfoglaláskori zászló2. Szent István király zászlaja3. Az Árpád-házi királyok árpád-sávos zászlaja4. Az Árpád-házi királyok kett ıs-keresztes zászlaja5. Az Anjouk királyi zászlaja6. Hunyadi János kormányzó zászlaja7. Mátyás király fekete seregének zászlaja8. Zrínyi Miklós zászlaja9. Bocskai szalontai hajdúinak hadnagyi zászlaja10. A Nyitra vármegyei nemesi felkelık zászlaja 1660-ból11. Bethlen Gábor fejedelem zászlaja12. Thököly Imre fejedelem zászlaja13. II. Rákóczi Ferenc fejedelem zászlaja14. II. Rákóczi Ferenc lovasságának zászlaja15. A baranyai huszárezred 18. századi zászlaja16. A jászkun huszárok zászlaja az 1770-es évekbıl17. A Pest vármegyei nemesi felkelık zászlaja a napóleoni háborúk idejébıl18. 1848-as gyalogsági zászló19. 1849-es lovassági zászló20. A Magyar Királyi Honvédség zászlaja 1869-bıl21. A Magyar Királyi Honvédség zászlaja 1938-ból22. Honvéd csapatzászló 1949-bıl23. Az 1956-os lyukas zászló

A TÖRTÉNELMI ZÁSZLÓSORA TÖRTÉNELMI ZÁSZLÓSOR- idırendi sorrendben -- idırendi sorrendben -

A IX. századból semmiféle zászlóábrázolás nem maradt fenn, ezért csak analógiák alapján lehet ıketrekonstruálni. A korban a fejedelmi szín mind a pusztai népeknél, mind a nyugati kereszténycivilizációkban a vörös volt, és a vonatkozó jelképeket mindig a zászló csúcsán használták, ebben arómai birodalmi hadijelvények hagyománya él tovább. Esetünkben a klasszikus fejedelmi szín, a vörösjelenik meg, amely egyben a késıbbi magyar címer alapszíne is. A zászló csúcsán a vezetı törzs (Árpádtörzsének) szent állata, a turul háromdimenziós figurája található. A mitikus madár alakját arekonstrukció a híres rakamazi korong után ábrázolja.

HONFOGLALÁSKORI FEJEDELMI ZÁSZLÓHONFOGLALÁSKORI FEJEDELMI ZÁSZLÓ

SZENT ISTVÁN KIRÁLY ZÁSZLAJASZENT ISTVÁN KIRÁLY ZÁSZLAJA

Az államalapító király zászlajáról sem hiteles leírás, sem ábrázolás nem maradt fenn. A közszájon forgóleírások utólagos visszavetítések. A történelmi zászlósorban rekonstruált zászló egy, a X-XI. századbanáltalános királyi zászlótípust mutat, a fejedelmi vörös szín használatával a korai gonfanon jellegő zászlót.Ebben a korban a jelképek még nem szerepeltek a zászlólapon, hanem a zászló csúcsán 3 dimenzióbanábrázolták azokat. Így került a zászló csúcsára a latin kereszt. A zászló igen nagymérető, ez jellemzı afejedelmi zászlókra az egész középkorban. A királyi zászlókat zászlóskocsin vitték, melyet külön ırségvédett. A királyi zászló jelenléte egyben a király virtuális jelenlétét is mutatta.

AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK CSALÁDIAZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK CSALÁDIZÁSZLAJAZÁSZLAJA

A vörössel és ezüsttel sávozott zászló Imrekirály uralkodása alatt jelenik meg részintmint zászló, részint mint címer. Eredetérıltöbb elképzelés létezik, egyes véleményekszerint keleti motívum tőnik fel a zászlóban,általánosabban elfogadott nézet szerint Imrekirály feleségének – az aragóniai király-lánynak – kapcsolatai tükrözıdnek a címe-ren, tekintettel arra, hogy az aragóniai címerfüggılegesen sávozott. Az Árpád-házi ki-rályok kettıs keresztes címere (és zászlaja),illetve sávozott családi címere és zászlajapárhuzamosan létezett a XVI. század végig.A vegyesházi királyok minden esetben acsaládi, tehát a sávozott zászlót, illetve cí-merrészt használtak, ezzel jelezték rokonsá-gukat az Árpádokkal.

AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK KETTİSAZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK KETTİSKERESZTES ZÁSZLAJAKERESZTES ZÁSZLAJA

A zászló, amely a jellegzetes hármas góti-kus ívő talapzaton áll, III. Béla idején jelentmeg. A kettıs kereszt ebben az esetben bi-zánci jelkép (III. Béla korábban hosszúideig a bizánci udvarban élt), és az uralkodókettıs – világi és transzcendentális – hatal-mát jelképezi. Eredendıen a kettıs keresztlebegett a címerpajzson, illetve a zászlóla-pon, a késıbbiekben hozzá csatlakozó hár-mas ív az országot, majd a Golgota hegyétjelképezte, a XVII. századtól kapcsolódikhozzá a magyar királyság területének geog-ráfiája.A zászló formája jellegzetesen lovagkori,úgynevezett banner típus, a hosszú,fanonnak nevezett zászlószalaggal. Ez azábrázolás a Képes krónikában maradt fenn,a zászló maga ennek alapján készült re-konstrukció.

ANJOU-KORI KIRÁLYI ZÁSZLÓANJOU-KORI KIRÁLYI ZÁSZLÓ

A jellegzetes középkori banner típusú zászló. Az Anjou-uralkodók – Károly Róbert és Nagy Lajos –idejébıl származik. Ezen a zászlón jelenik meg elıször, hogy vegyesházi uralkodók saját színeiket(címerüket) egyesítik az Árpád-házi királyok családi színeivel, ezzel jelképi szinten is jelezve uralmuklegitimitását. Jelen esetben a liliomos Anjou-címerrel. Érdekessége, hogy a zászlócsúcson is az Anjoukjelképe, a liliom jelenik meg.

HUNYADI JÁNOS KORMÁNYZÓIHUNYADI JÁNOS KORMÁNYZÓIZÁSZLAJAZÁSZLAJA

A zászló elméleti rekonstrukció, Hunyadi Já-nos 1453-as címere alapján készült, ahol is acsaládi hollós címert V. László adományakénta bátorságot jelképezı vörös oroszlánnal egé-szítették ki. Megjegyzendı, hogy ez azoroszlán nem egyezik sem a cseh királyioroszlánnal, sem pedig Beszterce vörösoroszlánjával, bár a Hunyadiak Besztercegrófjai is voltak. Az adományozó levél azoroszlánt a bátorság jeleként emeli ki.

MÁTYÁS KIRÁLY FEKETE SEREGÉNEKMÁTYÁS KIRÁLY FEKETE SEREGÉNEKZÁSZLAJAZÁSZLAJA

Mátyás király hadseregéhezkapcsolódó zászló, ahol is azuralkodó az Árpád-házi családisávokat, valamint a cseh király-ság oroszlános címerét egyesí-tette egy negyedelt pajzsban,középen a saját, családi hollóscímerével. A zászló ábrázolásaa Philostratus-krónikában ma-radt fenn, és Corvin János bécsibevonulását ábrázolja. A sávokés az oroszlán eredetileg ezüst-színőek voltak, a miniatúránazonban az ezüst oxidálódásmiatt elfeketedett, így hagyo-mánytiszteletbıl feketében áb-rázolják a zászló rekonstrukci-óján.

ZRÍNYI MIKLÓS, A SZIGETVÁRI HİSZRÍNYI MIKLÓS, A SZIGETVÁRI HİSZÁSZLAJAZÁSZLAJA

Zrínyi Miklós zászlajáról csak annyit tudunk, hogy nevezetes kirohanásakor a hadvezér olyan zászlóalatt halt meg, amelynek egyik oldalán a császár, másikon az ország címere volt. A rekonstrukció a korfecskefarkú zászlótípusát idézi, rajta a császári címerrel, elılapján a korabeli magyar királyságcímerével. Zöld alapszíne a kor kedvelt, leginkább a huszárság zászlóira emlékeztet.

BETHLEN GÁBOR FEJEDELMI ZÁSZLAJABETHLEN GÁBOR FEJEDELMI ZÁSZLAJA

A jellegzetesen erdélyi stílusú zászló, a szokásos lángnyelvekkel mindkét oldalon Bethlen Gábor címerétábrázolja, körülötte az erdélyi nemzetek jelképelemeivel. A zászló eredetije a XIX. század végén, amillenniumi kiállításon még ép volt, a II. világháborúban azonban elpusztult. Itt jegyezzük meg, hogy azászlók méretének megváltozta, azaz növekedése a haditechnika változásának oka, mert a tüzérség és afüstös lıpor megjelenésével a zászlók csak akkor voltak láthatók a csatatéren, ha méretük a szokásosnálnagyobb volt.

BOCSKAI SZALONTAI HAJDÚINAKBOCSKAI SZALONTAI HAJDÚINAKHADNAGYI ZÁSZLAJAHADNAGYI ZÁSZLAJA

A zászló egy XIX. századi másolat alapján készült, ahol a hajdúkat jelképezı oroszlán a császári erıketjelképezı sast tépázza. Formája régies, valójában egy standard forma. A standard rangjelzı zászlókéntszerepel a XVII. században.

NYITRA VÁRMEGYEI NEMESI FELKELİKNYITRA VÁRMEGYEI NEMESI FELKELİKZÁSZLAJA 1660-BÓLZÁSZLAJA 1660-BÓL

A X-XVII. század megszokott, fecskefarkú formájú zászlaja, zászlólapján a korra igen jellemzı

lángnyelves díszítı motívumokkal. Ez a lángnyelv Európában Krisztus vércseppjeit szimbolizálja, éselsınek a johannita lovagok zászlaján jelent meg a XII században. Vannak arra utaló jelek, hogyKelet-Európában és hazánkban a lángnyelvek elterjedését segítette az, hogy ezt a motívumot keleten iselıszeretettel alkalmazták. A zászló alapszíne a kor kedvelt vöröse. Itt látható hátoldalán keresztrefeszített krisztusábrázolás látható, "E jelben gyızni fogunk" felirattal és az a1660-as évszámmal. Azászló elılapján Nyitra vármegye címere látható, amelyen Szt. László és a kun vitéz harcaábrázoltatik. A hagyomány szerint ennek a zászlónak az eredetije Buda 1686-os ostrománál részt vett avár felszabadításában. A zászló rekonstrukciója kortárs rajz alapján készült.

THÖKÖLY IMRE FEJEDELMI ZÁSZLAJATHÖKÖLY IMRE FEJEDELMI ZÁSZLAJA

Thököly Imre fejedelem zászlajáról semmiféle adat nem maradt fenn, ezért a zászló egy XVII. századierdélyi zászlónak a rekonstruált változata. Vörös-kék színe a Thököly-család címerszíneit idézi, egyikoldalán Thököly Imre grófi címere látható, amelyet atyja I. Lipóttól kapott, ezért kétfejő sas látható aszívpajzsában, hátoldalán pedig a magyar királyság lombkoronával ékesített címere. A zászló csúcsakülönösen érdekes, ezt a fajta csúcsot a XVII. században használták csak.

II. RÁKÓCZI FERENC FEJEDELMIII. RÁKÓCZI FERENC FEJEDELMIZÁSZLAJAZÁSZLAJA

A kortárs szóhasználatban „magyar módra vágott”, azaz vörös-fehér sávozott zászlón a fejedelemjelmondata olvasható: Iustam causam deus non derelinqvet (Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten).A zászló másik oldalán a fejedelem nevének rövidítése látható. A zászló a Nemzeti Múzeumbanırzött eredeti másolata.

II. RÁKÓCZI FERENC LOVASSÁGIII. RÁKÓCZI FERENC LOVASSÁGIZÁSZLAJAZÁSZLAJA

Másolat, fecskefarkú zászló, az elılapon a magyar királyság lombkoronás címere látható Pro Libertatefelirattal, hátlapján Rákóczi fejedelmi címere és a kibocsátás éve. A zászlólap a XVIII. század lovasságizászlóira jellemzıen zöld, rajta a klasszikus lángnyelvdíszítés tulipán motívummá torzult. Tekintettel arra,hogy jelentését a kortársak szemében már elveszítette, egyszerő díszítı elemmé vált.

A BARANYAI HUSZÁREZREDA BARANYAI HUSZÁREZREDXVIII. SZÁZADI ZÁSZLAJAXVIII. SZÁZADI ZÁSZLAJA

Jellegzetes huszárzászló a XVIII. századból. Elılapján a kétfejő sas mellén magyar királyi címerrellátható, hátlapján köpenyes Madonna-ábrázolás, Szőz Máriának ez az ábrázolása a XVII. és a XVIII.század elején nagyon népszerő volt, óvó-védı szerepet töltött be. Az agyonhímzett zászlólap jellemzı akorra, nem különben az úgynevezett kopjacsúcs, amelynek nemcsak díszítı, hanem esetenként azászlótartót védı szerepe is volt a harcokban. A zászlótartónak a korban, esküjéhez híven halálig védeniekellett a zászlót, és végszükségben a zászlócsúccsal is tudott védekezni.

A JÁSZKUN HUSZÁREZRED ZÁSZLAJA AZA JÁSZKUN HUSZÁREZRED ZÁSZLAJA AZ1770-ES ÉVEKBİL1770-ES ÉVEKBİL

A zászló egyik oldala kék, másik vörös színő, mindkét oldalán a Mária Terézia és fia, Józseftársuralkodó egyesített névjele látható, fölöttük az osztrák fıhercegi koronával.

A PEST VÁRMEGYEI NEMESI FELKELİKA PEST VÁRMEGYEI NEMESI FELKELİKZÁSZLAJA A NAPÓLEONI HÁBORÚKZÁSZLAJA A NAPÓLEONI HÁBORÚK

IDEJÉBİLIDEJÉBİL

Az nemesi felkelésre jellemzıen kicsit régies stílusú zászló, amelynek egyik hátoldalán Magyarországpatrónája, Szőz Mária ábrázolása látható, a másikon pedig Pest vármegye címere. A zászlólap dúsandíszített. A zászló korabeli szokásnak megfelelıen festett, csúcsdíszén kétfejő császári sas található.

1848-AS GYALOGSÁGI ZÁSZLÓ1848-AS GYALOGSÁGI ZÁSZLÓ

Az 1848/49-es honvéd zászlók jellegzetessége a körben futó, egyenlı szárú háromszögekbıl álló piros-zöld éksor, azaz farkasfogdíszítés. A zászló elılapján a koronás magyar kiscímert ábrázolja, hátoldalán a„Ne bántsd a magyart” felirat Zrínyi Miklós 1661-es hadtudományi munkájának címére utal.

1849-ES LOVASSÁGI ZÁSZLÓ1849-ES LOVASSÁGI ZÁSZLÓ

A honvéd zászlók jellegzetessége a körben futó, egyenlı szárú háromszögekbıl álló piros-zöld éksor, azazfarkasfogdíszítés. Elılapjukon mindig a magyar kiscímert ábrázolták, a trónfosztás után korona nélkül,hátoldalukon pedig a Magyarok Nagyasszonya látható. Ennek a zászlónak az elılapján a korona nélkülikiscímeren a korona helyén az 1848-49-es szabadságharcra jellemzı, hungarikumnak tekinthetı kardoskoszorú motívum található. Eredetije Nagyváradon készült, a Bem tábornok által vezetett hadtest egyikalakulatának volt a zászlaja.

A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉGA MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉGZÁSZLAJA 1869-BİLZÁSZLAJA 1869-BİL

A kiegyezés utáni magyar királyi honvédség klasszikus zászlaja, elılapján a magyar királyközépcímerével, hátoldalán I. Ferenc József névjelével. Ezt a zászlótípust az I. világháború után istöbb alakulat használta egészen 1938-ig.

A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉGA MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉGZÁSZLAJA 1938-BÓLZÁSZLAJA 1938-BÓL

Másolat, hátlapján a magyar középcímer található, amely ebben az esetben igénycímer, amelya Trianon elıtti országot és a határok visszaállításának óhaját jelképezi. A lángnyelv motívumaz egykori császári-királyi hadsereg elsı, rendszeresített, 1743-as zászlajára utal vissza.

HONVÉD CSAPATZÁSZLÓ 1949-BİLHONVÉD CSAPATZÁSZLÓ 1949-BİL

A második világháború utáni idıszak elsı rendszeresített honvéd zászlaja, amely a 18. századihuszárzászlók és az 1849-es trónfosztás utáni zászlók hagyományait egyesíti. Mindkét oldalán láthatócímer a közvélekedésben 1848-49-hez kötött úgynevezett Kossuth-címer, azaz egy korona nélkülikiscímer. Ez a csapatzászlótípus vélhetıleg a legrövidebb ideig volt használatban a magyar honvédségnél.1949 márciusában rendszeresítették. 1949. augusztus 20-án azonban bejelentették az új, az utókor általRákosi-címernek nevezett jelkép használatát, és a fenti csapatzászlócímer részét 1949 szeptemberétıl azúj címerrel takarták ki.

1956-OS LYUKAS ZÁSZLÓ1956-OS LYUKAS ZÁSZLÓ

1956 októberében a forradalom számőzte a sztálini típusú, ún. Rákosi-címert a magyar állam jelképeiközül. Helyette a Kossuth-címer visszaállítása történt meg, amelyet már az egyetemisták 16 pontoskövetelése is tartalmazott, s amely akkor a nemzeti szuverenitás jelképe volt, akárcsak a szovjet csapatokkivonása. A nemzeti zászlóból a forradalmárok egyszerően kivágták a győlölt címert.Az így keletkezett lyukas zászló a forradalom elsı napján, valószínőleg a Bem téren jelent meg elıször,majd végigkísérte a harcokat is. A korabeli fényképeken jól látható, ahogyan a szimpátia kifejezésekéntPest belvárosi ablakaiban leng a forradalom jelképe. Akinek nem volt nemzeti zászlója, középen kivágottlepedıt lógatott ki. A Time magazin 1957. január 7-én megjelent számának címlapján „az évemberének” megválasztott magyar szabadságharcos hátterében is felbukkan a lyukas zászló.

A MAGYAR NEMZETI ZÁSZLÓA MAGYAR NEMZETI ZÁSZLÓRÖVID TÖRTÉNETERÖVID TÖRTÉNETE

Nemzeti zászlónk hosszú fejlıdés során alakult ki. A magyarok – a krónikák tanúbizonyságaszerint – fekete turulmadárral díszített vörös zászlók alatt harcoltak. E hadijelvényeket késıbbfelváltották a szentek képeivel kivarrott zászlók. (Például Szent István „Szent György és SzentMárton zászlaja alatt” vonult csatába.) Késıbb a vörös-ezüst sávos zászló (esetleg kiegészítveaz uralkodó dinasztikus színeivel) vált általánossá.Bár a XV. századtól egyre gyakoribb a vörös-ezüst-zöld sodrás az oklevelek pecsétjeinekselyemzsinórzatán, illetve olykor a hadizászlók peremfogazatán is megjelenik, valójában csak1806-ban írják le a ma is használatos sorrendben, s csak az 1848. évi XXI. törvénycikk írja elıhivatalosan elıször a „piros-fehér-zöld" színek használatát.

VÉGEVÉGE