A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

A Magyar Köztársaság Országgyűlése

tisztelettel és hálával megemlékezve arról,

- hogy a hét magyar törzs szövetségéből létrejött a magyar állam, amelyhez utóbb a három kabar törzs is csatlakozott;

- hogy a magyar törzsszövetség fejedelmet választott, akinek vezetésével 895 és 902 között az avar állam jogutódjaként fellépve birtokba vette a Kárpát-medencét;

- hogy a magyar fejedelmek a törzsszövetség nemzetségeit uralmuk alatt egyesítették, létrehozva az egységes magyar államot;

- hogy Szent István király a pápától koronát nyert és országát az európai államok nagy családjába illesztve kiépítette a keresztény államszervezetet és lerakta a keresztény magyar jogrend alapjait, majd halála előtt országát Máriának – akinek fiát Isten Fiának és Megváltónak hirdeti a keresztény világ – hűbéri pártfogásába adta, megakadályozva bármely evilági hatalom törekvéseit a magyar állam függetlenségének csorbítására;

- hogy András és Béla királyaink a magyar állam függetlenségét helyreállították és megvédelmezték;

- hogy Szent László és Kálmán királyaink a keresztény magyar államiságot és jogrendet megszilárdították és a Magyar Királyság és a Horvát Királyság a közös király személyén nyugvó, állandó közjogi kapcsolatot hoztak létre;

- hogy Jeruzsálemi András királyunk az ország rendjét és a nemesek jogait Aranybullájában rögzítette;

- hogy Nagy Lajos királyunk Jeruzsálemi András királyunk Aranybulláját megerősítette, és minden nemes azonos szabadságát kinyilvánította;

- hogy Zsigmond királyunk a Szent Korona szuverenitását és hatalmát a királyok felett elismerte, és a városok követeit az országgyűlésre meghívta;

- hogy Igazságos Mátyás királyunk a Szent Koronát fogságából kiváltotta és megszilárdította a rendek jogait;

- hogy Ulászló királyunk uralkodása alatt Werbőczy István ítélőmester a különös magyar szokásjogot egybefoglalta;

- hogy Mátyás, Károly és Lipót királyaink a Szent Korona országainak különállását és jogait elismerték és megerősítették;

- hogy Ferdinánd és Ferenc József királyaink alatt a rendi magyar állam a nemesség minden országlakosra történő kiterjesztésével és a polgár államberendezkedés alapjainak lefektetésével alkotmányos monarchiává alakult;

- hogy 1946. évi I. törvénnyel a Magyar Királyság köztársasággá alakult;

továbbá mély fájdalommal megemlékezve arról,

- hogy a vesztes világháborúk után a Magyar Királyság szuverenitását semmibe vették, területét megcsonkították;

- hogy a magyar állam 1944. március 19. és 1990. június 14. között idegen megszállás igáját nyögte;

- hogy a magyar állam az emberellenes ideológiák és diktatúrák uralma idején, amelyek több százezer ember halálával és megnyomorításával mocskolták be a magyar állam nevét, állampolgárainak és az oltalmába menekülő más üldözötteknek nem tudott védelmet nyújtani;

a magyar közjog legjobb hagyományai követésének szándékával, egy demokratikus, korszerű és hatékony állami berendezkedés és egy igazságosabb társadalmi és gazdasági rend kialakítása végett az alábbi törvényt alkotja:

I. RÉSZ I. fejezet

A közhatalomról

[1:1].§ A Szent Korona szuverenitása

(1) A Magyar Köztársaságban a szuverenitás a Szent Koronát illeti.

(2) A Szent Korona szuverenitásából fakadó jogait tagjai összességén vagy az általuk választott képviselőkön keresztül gyakorolja.

(3) A Magyar Köztársaság valamennyi állampolgára a Szent Korona tagja.

(4) A Szent Korona tagjának, tagjai csoportjának, egyéb társadalmi vagy állami szervezetnek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom, illetve a szuverenitásból fakadó jogok erőszakos megszerzésére, alkotmányellenes gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

[1:2].§ A Magyar Köztársaság államformája

(1) Magyarország: köztársaság.

(2) Magyarország államformája ügydöntő népszavazás alapján hozott törvénnyel változtatható meg. E népszavazás érvényességéhez a választópolgárok legalább felének részvétele szükséges; a népszavazás akkor eredményes, ha a népszavazáson résztvevők több mint fele, de legalább a választópolgárok kétötöde egyetért az államforma megváltoztatásával.

(3) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam: nevében közhatalmat csak az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv, a rá vonatkozó eljárási szabályok szerint eljárva, az anyagi jogi jogszabályoknak és a jogrendszer alapelveinek megfelelően gyakorolhat.

(4) A Magyar Köztársaság védi a Szent Korona és tagjainak szabadságát, jogait, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint nemzetközi szerződésekben rögzített határait.

[1:3].§ A Magyar Köztársaságot alkotó területi egységek

(1) A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. Budapest főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.

(2) A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.

(3) A közhatalmat gyakorló szervek hatásköreiket úgy gyakorolják, hogy az ügyek és feladatok megoldása elsődlegesen azon a legalacsonyabb szinten történjék, ahol az már megfelelő módon biztosítható.

[1:4].§ A Szent Korona tagjainak választójoga

(1) Az országgyűlési képviselőket, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a Szent Korona választójoggal rendelkező tagjai közül a törvény alapján választójoggal rendelkező személyek általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.

(2) A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással választják.

(3) Az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a helyi képviselőtestületek tagjainak és a polgármestereknek a választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek mindkét Ház egyetértése szükséges.

[1:5]. § A Szent Korona főtulajdonjoga és a vagyoni jogok

(1) Minden, a Magyar Köztársaság joghatósága alá tartozó területen vagy személy által, törvényesen megszerzett vagyoni jog a Szent Koronától ered és védelemben részesül; e vagyoni jogok a jogosult halála vagy megszűnése esetén – más jogutód hiányában – a Szent Koronát illetik (főtulajdonjog).

(2) A magánszemélyek által szerzett, e törvényben biztosított gazdasági önrendelkezést szolgáló vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályokat külön törvény állapítja meg. E szabályok megfelelően alkalmazandók a közhatalmat gyakorló szervek (3) bekezdésben nem említett vagyonára is.

(3) A közhatalmat gyakorló szervek részére közfeladatuk ellátása érdekében biztosított vagyon kizárólag e közfeladat megvalósítása érdekében, külön törvényben meghatározott szabályok szerint használható fel. A közvagyon körébe tartozó vagyontárgyak forgalomképességét törvény kizárhatja vagy korlátozhatja, és meghatározhatja azon vagyontárgyak és gazdasági tevékenységek körét, amelyek kizárólag a Szent Koronát illetik meg. A közvagyon a közfeladat átadása vagy megszűnése esetén kártalanítás nélkül is elvonható, ha az elvonás egyéb közfeladatok ellátását nem veszélyezteti. A közfeladat átadása esetén az elvont vagyont a közfeladatot átvevő rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A Szent Koronát megillető vagyont az állam kezeli. Az államot megillető és az általa kezelt vagyon mint nemzeti vagyon kizárólag az e törvényben meghatározott közcélok megvalósítása érdekében, külön törvényben meghatározott szabályok szerint használható fel.

(5) Az állam tiszteletben tartja a magánszemélyek és az önkormányzatok vagyonát.

[1:6].§ A Magyar Köztársaság együttműködése más államokkal

(1) A Magyar Köztársaság elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert elveit, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.

(2) A Magyar Köztársaság az államok szuverén egyenlősége alapján együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával, elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetve az erőszakkal való fenyegetéstől.

(3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.

II. RÉSZ Közhatalmat gyakorló szervek

II. fejezet Az Országgyűlés és szervei

1.Cím Az Országgyűlés hatáskörei

[2:1]. § Az Országgyűlés feladat- és hatásköre (1) Az Országgyűlés a Szent Korona tagjainak legmagasabb szintű képviseleti szerve, amely kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a törvények megvitatására és elfogadására. (2) Az Országgyűlés jogait gyakorolva megszabja és biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság törvényeit; b) megköti azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyeknek tartalma kizárólagos törvényhozási

tárgyat ([2:2].§ (1) bekezdés) érint; c) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak

végrehajtását; d) megválasztja a Magyar Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, a jogőröket, az Állami

Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt; e) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági fejlesztésének kereteit; f) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről; g) az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a fegyveres erők országon belüli

vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a fegyveres erők külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról;

h) dönt a rendkívüli alkotmányos berendezkedésre vonatkozó szabályok (II/A. fejezet) alkalmazásáról

i) a Kormánynak - az Legfelsőbb Bíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes;

j) dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról;

k) közkegyelmet gyakorol. (4) A (3) bekezdés f) és h) pontjában meghatározott döntéshez az országgyűlés mindkét Házának egyetértése és a Követek Házában minden követcsoport egyetértése szükséges.

(5) A (3) bekezdés g) pontja szerinti döntéshez az országgyűlés mindkét Házának egyetértése szükséges. [2:2].§ Törvényhozási tárgyak (1) Az Országgyűlés törvényt hoz: a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról, b) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők, a polgármesterek,

főpolgármester és a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, továbbá az országos és helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről;

c) a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról; d) az országgyűlési képviselők és követek, továbbá a jogőrök jogállásáról és javadalmazásáról, az

Állami Számvevőszék hatásköréről, szervezetéről és működéséről; e) a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok jogállásáról és javadalmazásáról; f) a Magyar Nemzeti Bank hatásköréről, szervezetéről és működéséről; g) a bíróságok és az ügyészség hatásköréről, szervezetéről, igazgatásáról és eljárásáról, továbbá a

bírák, ügyészek, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és javadalmazásáról, h) a helyi önkormányzatok hatásköréről, szervezetéről és működéséről, i) a fegyveres erők és a rendészeti szervek feladatairól, szervezetének kereteiről és irányításáról, a

nemzetbiztonsági tevékenységről, valamint a fegyveres és rendészeti szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjainak szolgálati viszonyáról;

j) a rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról, valamint a veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról;

k) a hadüzenetről és békekötésről, l) jogalkotásról; m) az államháztartás mérlegéről, az állami költségvetésről és annak végrehajtásáról, az

államháztartás alrendszerei javára történő kötelező befizetésekről; n) a büntetendő cselekményekről, azok büntetéséről, a büntetendő cselekmények elkövetése

miatti felelősség érvényesítésének szabályairól, valamint a közkegyelemről, o) az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének köréről, p) a bárkivel szemben hatályos alanyi jogokról, e jogok megszerzésének módjáról,

érvényesítéséről és - lényeges tartalmukat nem érintő - korlátozásuk feltételeiről és módjáról, q) a köztisztviselők jogállásáról és javadalmazásáról, a közigazgatási szervek szervezetének,

hatáskörének és eljárásának megállapítására vonatkozó általános szabályokról; r) a közigazgatási szervek hatósági eljárásának általános szabályairól. (2) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben nem szabályozott kérdéseken túl törvényt alkothat: a) egyes alanyi jogok megszerzésének, gyakorlásának és érvényesítésének rendjéről; b) közhatalmat gyakorló szervek létrehozásáról, ezek hatásköréről, szervezetéről és eljárásáról; c) minden olyan kérdésről, amelyek országos szintű, a Kormány feladat- és hatáskörét meghaladó

körű rendezése szükséges. (3) Az (1) bekezdés a)-l) pontokban említett törvények meghozatalához az országgyűlés mindkét Házának egyetértése szükséges.

2. cím Az Országgyűlés szervezete

2.alcím Az Országgyűlés szervezetére vonatkozó általános szabályok

[2:3].§ Az Országgyűlés két Háza (1) Az Országgyűlés Képviselőházra és a Követek Házára oszlik. (2) Az Országgyűlés döntéseit – ha e törvény vagy az Országgyűlés Házszabálya másként nem rendelkezik – a Képviselőház által elfogadott javaslat Követek Háza általi véleményezésével fogadja el. (3) A Követek Háza a Képviselőház által elfogadott javaslatot két ízben visszaküldheti a Képviselőháznak; határozatában meg kell jelölnie, hogy az elfogadott javaslat mely részeivel és milyen okból nem ért egyet. A javaslat másodszori visszaküldéséhez minden egyes követcsoportban a jelenlevő követek többségének támogató szavazata szükséges. (4) A Képviselőház a Követek Háza által visszaküldött javaslatot újból köteles megtárgyalni, változatlan tartalmú elfogadásához valamennyi képviselő több mint a felének támogató szavazata szükséges; ha azonban Képviselőház korábbi döntéséhez képest a javaslatot – a kifogásolt részében – módosított tartalommal fogadja el, azt új javaslatnak kell tekinteni és elfogadásához elegendő a jelenlevő képviselők többségének támogató szavazata. A Követek Háza által másodszor is visszaküldött javaslatot a Képviselőház a képviselők háromötödének támogató szavazatával fogadja el. (5) Ha a Képviselőház az első ízben visszaküldött javaslatot – változatlan tartalommal – legalább a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával fogadja el, a javaslat ismételt visszaküldéséhez valamennyi követcsoportban a követek kétharmadának támogató szavazata szükséges, ebben az esetben a Képviselőház a Követek Háza által másodszor is visszaküldött javaslatot a képviselők kétharmadának támogató szavazatával fogadja el. [2:5]. § Az Országgyűlés tisztségviselői és bizottságai (1) Az Országgyűlés mindkét háza külön-külön, tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ. A Képviselőház elnöke és alelnökei – a Házszabályban meghatározott rend szerint – a Követek Házának ülésén a Képviselőházat szóvivőként képviselik. (2) Az Országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. (3) Mindenki köteles az országgyűlési bizottság által kért adatokat rendelkezésre bocsátani, illetve a bizottság előtt megjelenni és vallomást tenni. E kötelezettség megszegéséért az Országgyűlés tagjai fegyelmi felelősséggel tartoznak; a megjelenési kötelezettség teljesítését elmulasztó képviselő vagy követ – a bizottság kérelmére, az Országgyűlés elnökének rendelkezése szerint, az országgyűlési őrség közreműködésével – elővezettethető. [2:6].§ A jogőrök (1) Az állampolgári jogok őrének feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok őrének feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. (3) A jogőr eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

(4) A jogőröket a köztársasági elnök javaslatára a Képviselőház a képviselők kétharmadának szavazatával választja. A Képviselőház egyes alkotmányos jogok védelmére külön jogőrt is választhat. (6) A jogőr tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek. [2:7].§ Az Állami Számvevőszék (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Feladatkörében

a) ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét,

b) ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket; c) előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét; d) ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; e) ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások

vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét; f) ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé. (3) Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához az mindkét Ház egyetértése szükséges. [2:8].§ Az Országgyűlés Házszabálya (1) Az Országgyűlés szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat a Házszabályban állapítja meg. (2) A mindkét házat érintő szabályokat akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha a Képviselők Házában a jelenlevő képviselők kétharmada, a Követek Házában minden követcsoportban a követek több mint a fele támogatja. (3) A kizárólag a Képviselőházra vonatkozó szabályokat a jelenlevő képviselők kétharmadának, a kizárólag a Követek Házára vonatkozó szabályokat minden követcsoportban a követek több mint a felének támogató szavazata esetén kell elfogadottnak tekinteni.

2. alcím A Képviselőházra vonatkozó szabályok

[2:9].§ Képviselőház megbízatásának kezdete és megszűnése (1) Az Országgyűlés Képviselőháza a politikai nemzet egésze által megválasztott képviselők testülete. (2) A Képviselőház megbízatása az alakuló ülésével kezdődik és az új Képviselőház alakuló üléséig tart, feltéve, hogy ezt megelőzően maga a Képviselőház nem mondja ki feloszlását, illetve a köztársasági elnök nem oszlatja fel. (3) A köztársasági elnök új választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja a Képviselőházat, ha a) az Országgyűlés - ugyanazon Képviselőház megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül

legalább négy, illetve hat hónapon belül két esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy

b) a Legfelsőbb Bíróság által – a köztársasági elnök indítványára – alkotmányellenes működés miatt elmarasztalt Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság által meghatározott határidő, de legfeljebb hatvan nap alatt nem állítja helyre az alkotmányos rendet;

c) a Követek Háza egy hónapon belül legalább négy alkalommal küldi vissza a Képviselőháznak a képviselők által újratárgyalt és kétharmados többséggel elfogadott javaslatot.

(4) A Képviselőház feloszlatása előtt a köztársasági elnök kikéri a miniszterelnök, az Országgyűlés és a Képviselőház elnökének valamint az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét. (5) A Képviselőház feloszlásától vagy feloszlatásától számított 90 napon belül új Képviselőházat kell választani. [2:10].§ Az országgyűlési képviselők jogállása (1) Az országgyűlési képviselők megbízatásukat közvetlen választás útján nyerik el, képviselői jogaik – a mentelmi jog kivételével – megválasztásuk igazolását követő eskütételük időpontjától megbízatásuk megszűnéséig illetik meg őket. (2) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik: a) az Országgyűlés működésének befejezésével, b) halálával, c) a rá vonatkozó összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondásával, e) választójogának elvesztésével. (3) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket legjobb meggyőződésük szerint, a köz érdekében végzik, e minőségükben nem utasíthatók, és utasításokat nem fogadhatnak el. (4) Az országgyűlési képviselőt - az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog, a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illeti meg. (5) Az országgyűlési képviselők a jogőrökhöz, a legfőbb ügyészhez, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz és a Kormány bármely tagjához interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. (6) Ha az országgyűlési képviselőt az Országgyűlés miniszterelnökké választja, vagy a köztársasági elnök miniszterré vagy államtitkárrá nevezi ki, megbízatásának tartama alatt – törvénykezdeményezési joga kivételével – képviselői jogai szünetelnek. [2:11].§ Az országgyűlési képviselők választása (1) Az országgyűlési képviselők általános választását - a Képviselőház feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Képviselőház megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. (2) Ha az egyéni választókerületben megválasztott képviselő megbízatása az általános választást több mint hat hónappal megelőzően szűnik meg, helyére 90 napon belül új képviselőt kell választani. Ha az országos lista útján megválasztott képviselő megbízása szűnik meg, helyére a listán szereplő személyek közül az lép, akit a jelölő szervezet megjelöl. [2:12].§ Az országgyűlési képviselői megbízatás összeférhetetlensége (1) Az országgyűlési képviselő nem lehet a) köztársasági elnök, b) jogőr, c) az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője,

d) bíró, ügyész, igazságügyi vagy ügyészségi alkalmazott, e) köztisztviselő vagy kormánytisztviselő, f) a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, g) polgármester, főpolgármester, helyi önkormányzat képviselőtestületének tagja. (2) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja. (3) Az összeférhetetlenség kimondásáról a Képviselőház a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz. (4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeférhetetlenség fennállta esetén a képviselői megbízatás szünetel. [2:13]. § Az országgyűlési képviselő lemondása A képviselő az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.

3. alcím A Követek Házára vonatkozó különös szabályok

[2:14].§ A Követek Házának szervezete (1) A Követek Háza e törvényben meghatározott szervezetek által meghatalmazott követek testülete. (2) A Követek Házán negyvenfős követcsoportokra oszlik; önálló követcsoport illeti meg: a) a helyi önkormányzatokat; b) a Magyar Köztársaságban honos nemzeti és etnikai kisebbségeket; c) a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett felekezeteket; d) a Magyar Köztársaságban működő országos gazdasági érdekképviseletek; e) a Magyar Köztársaságban működő országos szakmai érdekképviseleteket; f) a Magyar Köztársaság egyes tisztségviselőit. (3) A helyi önkormányzatok megyénként két-két követet küldhetnek, akként, hogy egyet a 10.000 lakosnál nagyobb lélekszámú települések választópolgárai által megválasztott megyei önkormányzati képviselők, egyet pedig a 10.000 lakosnál kisebb lélekszámú települések választópolgárai által megválasztott megyei önkormányzati képviselők választanak meg maguk közül. A fővárosban egy követet a Fővárosi Közgyűlés választ meg saját tagjai közül, egyet pedig a fővárosi kerületek polgármesterei választanak meg együttesen a kerületi önkormányzati képviselők közül. A követek meghatalmazását a megyei közgyűlés elnöke, illetve a főpolgármester állítja ki. (4) A nemzeti és etnikai kisebbségek egymáshoz viszonyított számarányuknak megfelelően küldhetnek követeket oly módon, hogy minden honos nemzeti (etnikai) kisebbség legalább egy követet jogosult állítani. A követeket a nemzeti (etnikai) kisebbség országos kisebbségi önkormányzata választja ki saját tagjai közül, a meghatalmazást az országos kisebbségi önkormányzat elnöke állítja ki. (5) A nyilvántartásba vett felekezetek egymáshoz viszonyított számarányuknak megfelelően küldhetnek követeket oly módon, hogy a katolikus, református, evangélikus, unitárius, görögkeleti és izraelita felekezet – mint korábban bevett vallásnak minősülő felekezet – legalább egy követet jogosult állítani. A követek kiválasztására és meghatalmazására a felekezet saját szervezeti és eljárási szabályai szerint kerül sor, azzal, hogy e szabályokat közokiratba kell foglalni, és az Országgyűlés elnökénél letétbe kell helyezni.

(6) Az országos gazdasági érdekképviseletek közül a követállításra jogosult szervezeteket ötéves időtartamra a köztársasági elnök nevezi meg, oly módon, hogy minden gazdasági ág, a foglalkoztatottak és a foglalkoztatók, illetve a természetes személyek és a gazdálkodó szervezetek egyenlő képviselete biztosítva legyen. A követek kiválasztására és meghatalmazására a küldő szervezet saját szervezeti és eljárási szabályai szerint kerül sor, azzal, hogy e szabályokat közokiratba kell foglalni, és az Országgyűlés elnökénél letétbe kell helyezni. (7) Az országos szakmai érdekképviseletek részéről követállítási jog a Magyar Tudományos Akadémiát, az országos szakmai kamarákat, az állami egyetemeket, továbbá a köztársasági elnök által ötéves időtartamra megnevezett szakmai szervezeteket illeti meg azzal, hogy a követek száma nem haladhatja meg a negyvenet. A követek kiválasztására és meghatalmazására a küldő szervezet saját szervezeti és eljárási szabályai szerint kerül sor, azzal, hogy e szabályokat közokiratba kell foglalni, és az Országgyűlés elnökénél letétbe kell helyezni. (8) A Követek Házának tagjai a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a megyei bíróságok és az ítélőtáblák elnökei, a legfőbb ügyész, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, akik a Követek Házának munkájában akár személyesen, akár meghatalmazottjuk útján részt vehetnek. (9) A Követek Házának nyilvános ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek az Európai Unió, a Szent Koronát képviselő külföldi közhatóságok és a határon túli magyarok közösségeinek képviselői. [2:15].§ Az országgyűlési követek jogállása (1) Az országgyűlési követek megbízatásukat a küldő szervezet által kiadott meghatalmazással nyerik el, jogaik – a mentelmi jog kivételével – meghatalmazásuk igazolását követő eskütételük időpontjától megbízatásuk megszűnéséig illetik meg őket. (2) A küldő szervezet az Országgyűlés elnökénél a követküldési joga keletkezését, illetve az igazolt körülményekben bekövetkezett változást követő 60 napon belül letétbe helyezi a követállításra jogosult tisztviselőjének (szervének) megnevezését és a követállítással kapcsolatos belső eljárási szabályait tartalmazó közokiratokat, továbbá a meghatalmazás kiállítására jogosult tisztviselő (szerv) aláírásának hitelesített példányát. A fenti körülményekben bekövetkezett változás csak a letétbehelyezést követően hatályosul az Országgyűlés felé. (3) Az országgyűlési követ megbízatása megszűnik: a) meghatalmazása visszavonásával, b) halálával, c) a rá vonatkozó összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondásával, e) választójogának elvesztésével. (4) Az országgyűlési követ tevékenységüket a küldő szervezet iránymutatásai szerint, a köz érdekében végzik. (5) Az országgyűlési követet - az országgyűlési követek jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog, a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illeti meg. (6) Az országgyűlési követ a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához, az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok őreihez, a legfőbb ügyészhez, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést intézhet a feladatkörükbe tartozó minden ügyben

[2:16].§ Az országgyűlési követ visszahívása Az országgyűlési követet a küldő szervezet bármikor, indokolás nélkül, az új követ egyidejű meghatalmazásával írásban visszahívhatja. [2:17].§ Az országgyűlési követi megbízatás összeférhetetlensége (1) Az országgyűlési követ nem lehet a) köztársasági elnök, b) miniszterelnök, miniszter, államtitkár, c) jogőr, d) az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, e) a [2:10].§ (8) bekezdésében foglaltak kivételével bíró, ügyész, igazságügyi vagy ügyészségi alkalmazott f) köztisztviselő vagy kormánytisztviselő, g) fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, h) polgármester, főpolgármester, vagy – a helyi önkormányzat követe kivételével – helyi önkormányzat képviselőtestületének tagja. (2) Az összeférhetetlenség kimondásáról a Követek Háza a jelenlévő követek kétharmadának szavazatával határoz. [2:18].§ Az országgyűlési követ lemondása A követ az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés vagy a küldő szervezet elfogadó nyilatkozata nem szükséges.

3. cím Az Országgyűlés működése

1. alcím Az Országgyűlés működésének általános szabályai

[2:19].§ Az Országgyűlés ülései (1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. (2) A Képviselőház alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze; egyébként a Képviselőház, illetve a Követek Háza ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról a Ház elnöke gondoskodik. (3) A köztársasági elnök, a Követek Háza, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére a Képviselőházat, a köztársasági elnök, a Képviselőház, a Kormány, illetve bármely követcsoport követei többségének kérésére a Követek Házát rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. (4) A köztársasági elnök a Képviselőház, illetve a Követek Háza ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb kilencven napra – elnapolhatja; az ülések elnapolásának szeptember 30-át követően nincs helye, ha az Országgyűlés a következő évi költségvetésről szóló törvényt még nem fogadta el. (5) Az elnapolás tartama alatt a Képviselőház ülését csak a köztársasági elnök, vagy az összes képviselő kétharmadának, a Követek Háza ülését a köztársasági elnök, vagy valamennyi követcsoport tagjai többségének írásbeli kérelmére lehet összehívni.

[2:20].§ Az Országgyűlés üléseinek nyilvánossága (1) Az Országgyűlés ülései – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nyilvánosak. (2) A Képviselőház a köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére a képviselők kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja. (3) A Követek Háza a köztársasági elnök, a továbbá bármely követ kérelmére valamennyi követcsoport tagjai többségének szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja. [2:21].§ Az Országgyűlés határozatképessége (1) A Képviselőház, illetve a Követek Háza – a (3) bekezdésbe foglalt kivétellel – akkor határozatképes, ha a képviselőknek, illetve a követeknek több mint a fele jelen van. (2) A Képviselőház, illetve a Követek Háza határozatait – ha e törvény, illetve a házszabály eltérően nem rendelkezik – a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza. (3) Ha a határozat elfogadásához e törvény vagy a házszabály legalább a képviselők (követek) kétharmadának, vagy valamennyi követcsoportban a követek többségének támogató szavazatát követeli meg, a Ház akkor határozatképes, ha a képviselők kétharmada illetve valamennyi követcsoportban a követek fele megjelent.

2. alcím A törvényalkotásra vonatkozó szabályok

[2:22].§ A törvények elfogadása (1) A köztársasági elnök, a Kormány, a Követek Háza, a Képviselőház bizottsága, illetve az országgyűlési képviselő a Képviselőház előtt törvényjavaslatot terjeszthet elő. (2) A törvényjavaslatot a Képviselőház az illetékes bizottságok, valamint a törvény végrehajtásáért felelős szervek, szükség esetén a törvény személyi hatálya alá tartozó jogalanyok érdekképviseleti szervei véleményének kikérését követően tárgyalja. (3) A törvényjavaslatról azt követően dönt az Országgyűlés, hogy megvizsgálta a törvény egészét, illetve egyes rendelkezéseit a szükségesség, célszerűség, egyértelműség, végrehajthatóság, valamint a törvény hatályba lépésekor hatályos jogszabályi környezettel fennálló összhang szempontjából. [2:23].§ A törvények aláírása és kihirdetése (1) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt a Képviselőház és a Követek Házának elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek. (2) A köztársasági elnök annak kézhezvételétől számított tizenöt napon - a Képviselőház és a Követek Háza elnökének sürgősségi kérelmére öt napon – belül a megküldött törvényt aláírja, és gondoskodik a hivatalos lapban történő kihirdetéséről. (3) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a visszaküldött törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Ha az Országgyűlés a törvényt változatlan formában újból elfogadja, az Országgyűlés elnöke által ezt követően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni. (4) A köztársasági elnök a törvényt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül véleményezésre megküldi az Legfelsőbb Bíróságnak, ha az Országgyűlés a törvényt a jogalkotási törvény rendelkezéseinek megsértésével fogadta el. Ha az Legfelsőbb Bíróság - soron kívüli eljárásban - a jogszabálysértést megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni.

(6) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet az aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül a törvényről országos, ügydöntő népszavazást kezdeményezhet, feltéve, hogy az adott kérdésben népszavazás tartását e törvény nem zárja ki. A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette.

3. alcím Az Országgyűlés hatásköreinek gyakorlása országos népszavazás és népi kezdeményezés

esetén [2:24].§ Országos népszavazás (1) Országos népszavazást az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani. (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200.000 választópolgár kezdeményezésére; az eredményes ügydöntő népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (3) Az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el, ha azt a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100.000 választópolgár kezdeményezi. (4) Nem lehet országos népszavazást tartani:

a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséről azok hatályának fennállta alatt, feltéve, hogy azok jogszerű nem-teljesítésére nincsen lehetőség, c) e törvény népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről, d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésekről, e) az Országgyűlés feloszlásáról, f) a Kormány programjáról, g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról, j) a közkegyelem gyakorlásáról.

(5) Az országos népszavazási kezdeményezés keretében az állampolgárok támogató aláírásait az aláírásgyűjtő ív hitelesítésétől számított négy hónap alatt kell összegyűjteni. (6) Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. [2:25].§ Országos népi kezdeményezés (1) Országos népi kezdeményezés keretében az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésnek az Országgyűlés teljes ülése általi megtárgyalása kérhető. (2) Ha az országos népi kezdeményezés keretében legalább 50.000 választópolgár kéri, az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni. (3) Az országos népi kezdeményezés keretében az állampolgárok támogató aláírásait az aláírásgyűjtő ív hitelesítésétől számított két hónap alatt kell összegyűjteni.

4. alcím Az Országgyűlés hatásköreinek gyakorlása rendkívüli alkotmányos helyzet esetén

[2:26].§ A rendkívüli állapot és szükséghelyzet kihirdetése

(1) Az Országgyűlés hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre. (2) Az Országgyűlés az alkotmányos rend megdöntésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki; [2:27].§ Az Országgyűlés akadályoztatása esetén követendő eljárás (1) Ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére. (2) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. (3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát a Képviselőház elnöke, a Követek Házának elnöke, az Legfelsőbb Bíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg. (4) Az Országgyűlés a hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. [2:28]. § A Honvédelmi Tanács feladat- és hatásköre (1) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt a) a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, a fegyveres erők

békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról,

b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, illetve magyarországi állomásozásáról,

c) a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről. (2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: a Képviselőház elnöke, a Követek Házának elnöke, a Képviselőházban képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek, a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint vezérkari főnöke. (3) A Honvédelmi Tanács gyakorolja: a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat, b) a köztársasági elnök jogait, c) a Kormány jogait. (4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, azonban rendeleteinek és intézkedéseinek az Alkotmánnyal összhangban kell állnia. (5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja. (6) A jogalkotás alkotmányosságának vizsgálatára vonatkozó hatáskörök gyakorlása rendkívüli állapot idején sem korlátozható.

[2:29].§ A köztársasági elnök jogai szükségállapot idején (1) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a fegyveres erők 3. § (1) bekezdése szerinti felhasználásáról. (2) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. (3) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés - akadályoztatása estén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés, illetőleg az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti. (4) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - meghosszabbítja. (5) A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. [2:30].§ A Kormány jogai külső fegyveres csoportok váratlan betörése esetén (1) Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkészített erőkkel - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles. (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést, a köztársasági elnököt a további intézkedések megtétele érdekében. (3) A Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. [2:31].§ Az Országgyűlés megbízatása rendkívüli alkotmányos állapot fennállta idején (1) Rendkívüli alkotmányos állapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel. (2) Ha az Országgyűlés megbízatása rendkívüli alkotmányos állapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli alkotmányos állapot megszűnéséig meghosszabbodik. (3) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a köztársasági elnök hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyűlés maga határoz.

III. fejezet A köztársasági elnök

[3:1].§ A köztársasági elnök feladat és hatáskörei (1) A köztársasági elnök a Magyar Köztársaság államfőjeként kifejezi a politikai nemzet egységét és őrködik az államszervezet alkotmányos működése felett. (2) E jogkörében a köztársasági elnök a) képviseli a magyar államot, b) a Magyar Köztársaság nevében – ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik,

akkor az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával – nemzetközi szerződéseket köt,

c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, d) az Országgyűlés által elfogadott törvényeket aláírja és kihirdeti; e) ellátja a fegyveres erők főparancsnokának tisztét, kinevezi és előlépteti a tábornokokat; f) szükségállapot idején – a külön törvényben megállapított – rendkívüli intézkedésekre

vonatkozó rendeleteket hoz; g) kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokat, valamint az országos

népszavazás időpontját; h) kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat, a

Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,

i) adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,

j) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, különös méltánylást érdemlő, egyedi esetben felmentést ad egyes jogszabályok alkalmazása alól,

k) dönt a külföldi személyek honosításáról, l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogállásáról szóló törvény a hatáskörébe utal. [3:2].§ A köztársasági elnök megbízatásának keletkezése és megszűnése (1) A köztársasági elnök megbízatását az Országgyűlés általi megválasztásával nyeri el; jogai – a [3:4].§ (2) bekezdésben foglaltak kivételével – eskütételétől megbízatása megszűnéséig illetik meg. (2) A köztársasági elnök megbízatás megszűnik: a) a megbízatás idejének lejártával, b) halálával, c) a feladatköre ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal, d) az összeférhetetlenség kimondásával, e) lemondásával, f) az elnöki tisztségétől való megfosztással. [3:3].§ A köztársasági elnök megválasztása (1) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt a választás napján harmincötödik életét betöltött, választójoggal rendelkező magyar állampolgárok közül választja, nyolc évre. A köztársaság elnököt újraválasztani nem lehet. (2) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejártát legalább 30, legfeljebb 90 nappal megelőzően, vagy – ha a megbízatás a 2.§ (2) bekezdés b)-f) pontjaiban foglalt okok következtében szűnik meg – a megbízatás megszűnéstől számított 30 napon belül – a Képviselőház elnöke által meghatározott időpontban – kell megválasztani. (3) A köztársasági elnök megválasztásakor érvényesen csak olyan személyre lehet szavazni, akit a Képviselőház elnökénél a szavazás elrendelését megelőzően legalább ötven országgyűlési képviselő, illetve követ megválasztásra ajánl írásban. Minden egyes országgyűlési képviselő, illetve követ csak egyetlen személyt támogathat ajánlásával; aki több jelöltet ajánl, annak mindegyik ajánlása érvénytelen. (4) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a jelöltek közül, titkos szavazással, a két Ház egyetértésével választja meg. (5) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, a jelölést és a szavazást meg kell ismételni a (3)-(4) bekezdésnek megfelelően.

(6) Ha az (5) bekezdés szerint megismételt szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, a köztársasági elnököt a két Ház együttes ülésén a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot elnyerő két jelölt közül, a követek és a képviselők többségének támogató szavazatával kell megválasztani. (7) A köztársasági elnök megválasztására irányuló eljárást három naptári nap alatt be kell fejezni. (8) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába; hivatalba lépését megelőző napon az Országgyűlés előtt esküt tesz. [3:4].§ A köztársasági elnök jogállása (1) A köztársasági elnök tevékenységét legjobb meggyőződése szerint, a köz érdekében végzi, e minőségében nem utasítható, és utasításokat nem fogadhat el. (2) A köztársasági elnök személye sérthetetlen; megbízatásának időtartama alatt felelősségre csak e törvény által meghatározottak szerint vonható. A köztársasági elnököt – külön törvényben meghatározottak szerint – fokozott büntetőjogi védelem illeti meg. (3) A köztársasági elnököt – a jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint – a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illeti meg. (4) A köztársasági elnök hatáskörei gyakorlása érdekében az Országgyűlés, illetve a Kormány hatáskörébe tartozó jogszabály elfogadását vagy intézkedés megtételét és országos népszavazás elrendelését kezdeményezheti, továbbá tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés, az országgyűlési bizottságok és a Kormány ülésein. (5) A köztársasági elnök a hatáskörei gyakorlását segítő hivatal szervezeti és működési rendjét maga határozza meg. [3:5]. § A köztársasági elnök helyettesítése (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört a Követek Házának elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetőleg az Legfelsőbb Bíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, továbbá népszavazásra nem bocsáthat, az Országgyűlést nem oszlathatja fel, és a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet. (2) A köztársasági elnök helyettesítése idején a Követek Házának elnöke követi jogait nem gyakorolhatja, és helyette a Követek Háza elnökének feladatát a Követek Háza által kijelölt alelnök látja el. [3:6].§ A köztársasági elnöki tisztség összeférhetetlensége (1) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. (2) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. A határozat meghozatalához a képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.

[3:7].§ Lemondás a köztársasági elnöki tisztségről (1) A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. (2) Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az Országgyűlés a lemondás elfogadását nem tagadhatja meg. [3:8].§ A köztársasági elnöki felelősségre vonása (1) A köztársasági elnök a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsért. (2) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde illetve legalább két követcsoport indítványozhatja a felelősségre vonást. (3) A felelősségre vonási eljárás megindításához mindkét Ház egyetértése szükséges. A szavazás titkos. (4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök hatásköreit nem gyakorolhatja. (5) A cselekmény elbírálása első fokon a Fővárosi Ítélőtábla, másodfokon a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik. Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, a bírósági eljárásban a büntetőeljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ebben az esetben a vádat a két Ház egyetértésével – egyetértés hiányában a két ház Együttes ülésén a jelenlévők többségének szavazatával – megválasztott országgyűlési képviselő mint vádbiztos képviseli. (6) Ha a bíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja. Ha a bíróság a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, a köztársasági elnököt a tisztségétől megfosztja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhat.

IV. fejezet A kormány

[4:1].§ A Kormány feladat-és hatásköre, jogállása és szervezete (1) A Kormány a közigazgatás ellenőrzését – és ha törvény eltérően nem rendelkezik – felügyeletét és irányítását ellátó testület, amelynek tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. (2) E jogkörében a Kormány a) gondoskodik a törvények végrehajtásáról; b) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja

tevékenységüket, biztosítja a közigazgatási feladatok szakszerű és törvényes elvégzését; c) irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését; d) a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi

ellenőrzését; e) az alapvető jogok biztosítása, az alapvető állami feladatok ellátása, valamint az államháztartás

pénzügyi alapjainak biztosítása érdekében – az általa előzetesen kidolgozott tervek alapján – gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről, meghatározza a fejlesztés állami feladatait és gondoskodik annak feltételeiről;

f) közreműködik a külpolitika meghatározásában, és – a hatáskörébe tartozó ügyekben – nemzetközi szerződéseket köt;

g) az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket;

h) együttműködik a társadalmi szervezetekkel; i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. (3) A Kormány megbízatása a minisztereknek a miniszterelnök megválasztását követő kinevezésétől a miniszterelnök megbízatásának megszűnéséig tart. Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. (4) A Kormány a feladat- és hatáskörében körében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. A kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni. A kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes; veszélyhelyzetben azonban a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. (5) A Kormány az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot, intézkedést megsemmisíthet vagy megváltoztathat, amely jogszabályba ütközik. (6) Feladatainak ellátása érdekében a Kormány az Országgyűlésnél törvény megalkotását kezdeményezheti. A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein. (7) A Kormány működéséért az Országgyűlésnek felelős, munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni. (8) A Kormány saját szervezetét és ügyrendjét, tagjainak feladat- és hatáskörét rendeletben szabályozza. [4:2].§ A miniszterelnök jogállása (1) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlési képviselők többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásával a Képviselőház dönt a Kormány programjának elfogadásáról. (2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik: a) az újonnan megválasztott Képviselőház megalakulásával, b) a miniszterelnök halálával, c) összeférhetetlenségének megállapításával d) lemondásával, f) a miniszterelnök választójogának elvesztésével, g) ha tőle az Országgyűlés a 63. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a bizalmat

megvonja. (3) Ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Képviselőház megalakulásával vagy a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával szűnt meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja a hatáskörét, de új miniszter kinevezésére, illetőleg miniszter felmentésére javaslatot nem tehet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat. (4) Ha a miniszterelnök megbízatása halála, választójogának elvesztése, illetőleg összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig –

ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a belügyminiszter gyakorolja – a (3) bekezdésben írt korlátozásokkal – a miniszterelnök hatáskörét. (5) A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. (6) A miniszterelnököt akadályoztatása esetén – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a belügyminiszter helyettesíti. [4:3].§ Bizalmi szavazás (1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel vagy valamely miniszterrel szemben írásban bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, a miniszterelnök illetve miniszter megbízatása megszűnik. Ha a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványban az új miniszterelnök személyét is megjelölik, az indítvány elfogadása esetén a jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. A miniszter elleni bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén az új miniszter kinevezésére az általános szabályok az irányadók. (2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani. (3) A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint. (4) A Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. (5) Ha a Képviselőház a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a miniszterelnök köteles lemondani. [4:4].§ A miniszterek jogállása (1) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A Kormány tagjai a Kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek. (2) A miniszter megbízatása megszűnik: a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével, b) halálával lemondásával, c) összeférhetetlenségének megállapításával, d) lemondásával, e) választójogának elvesztésével, f) felmentésével. (2) A miniszter a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően ellenőrzi a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek szakszerű és törvényes elintézését, felügyeli és irányítja az alá rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatot lát el. (3) A miniszter feladata ellátása körében rendeletet adhat ki. A miniszter rendelete törvénnyel, a Kormány rendeletével, illetve határozatával nem lehet ellentétes A rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni. (4) A miniszter tevékenységéért a Kormánynak és az Országgyűlésnek felelős, arról köteles a Kormánynak és az Országgyűlésnek beszámolni. (5) A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját törvény szabályozza. (6) A miniszter a hatáskörei gyakorlását segítő hivatal (minisztérium) szervezeti és működési rendjét a miniszter határozza meg.

V. fejezet Az igazságszolgáltatási szervezet

1.CÍM

A bírósági szervezet [5:1].§ A bíróságok feladat és hatásköre (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, védik a jogalanyok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. A bíróságok a jogosultságokról és kötelezettségekről valamint a vádról a jogerős ítéletben végérvényesen, kötelező jelleggel döntenek. (2) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok és a jogalkotás törvényességét. (3) A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. (4) Törvény a bíróságok számára más hatáskört is megállapíthat, ezek elvégzése azonban nem veszélyeztetheti a bíróság pártatlanságát és függetlenségét, valamint az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzését. [5:2].§ Az igazságszolgáltatás szervezete (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb bírósági szerve. (2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti. [5:3].§ A bíróságok igazgatása (1) A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács valamint a térségi és megyei igazságszolgáltatási tanácsok végzik, a bírói önkormányzati szervek közreműködésével. (2) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjai és az ítélőtáblák elnökei, elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetékessége az egész ország területére kiterjed. (3) A térségi igazságszolgáltatási tanácsok tagjai a megyei bíróságok elnökei, elnöke az ítélőtábla elnöke, illetékességük az ítélőtábla illetékességi területére terjed ki. (4) A megyei igazságszolgáltatási tanácsok tagjai a helyi bíróságok elnökei és a munkaügyi bíróság elnöke, elnöke a megyei bíróság elnöke, illetékességük a megyei bíróság illetékességi területére terjed ki. [5:4].§ A bírósági vezetők (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához mindkét Ház egyetértése szükséges. A Legfelsőbb Bíróság elnöke nem választható újra. A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a Legfelsőbb Bíróság Teljes Ülése választja és a köztársasági elnök nevezi ki. (2) Az ítélőtábla elnökét és elnökhelyettesét az ítélőtábla bírái közül – titkos szavazással – az ítélőtábla Teljes Ülése választja meg. (3) A megyei bíróság elnökét és elnökhelyettesét a megyei bíróság és annak illetékességi területén működő helyi bíróságok bírái közül – titkos szavazással – a megyei bíróság Teljes Ülése választja meg. (4) A bíróságok (1)-(3) bekezdésben nem említett vezetőit az elnök nevezi ki és menti fel.

[5:5].§ A bírák jogállása (1) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. (2) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki. A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. (4) A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és pártpolitikai tevékenységet nem folytathatnak. (5) A bírákat - a bírák jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog, a függetlenségüket biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeiknek fedezésére költségtérítés illeti meg. [5:6].§ A bíróság eljárása (1) A bíróság - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik. (2) A törvény által meghatározott esetekben nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. (3) Az [5:1].§ (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.

2. CÍM

Az ügyészség [5:7].§ Az ügyészség feladat és hatásköre (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az általa irányított ügyészi szervezet gondoskodik a Magyar Köztársaság joghatósága alá tartozó személyek és más jogalanyok jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. (2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. (3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a jogszabályok rendelkezéseit. Jogszabálysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében. [5:8].§ Az ügyészség igazgatása Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja. A legfőbb ügyész az ügyészség működéséért kizárólag az Országgyűlésnek felelős; a működéséről az Országgyűlésnek évente köteles beszámolni. [5:9].§ Az ügyészség vezetői (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához mindkét Ház egyetértése szükséges. A legfőbb ügyészt újraválasztani nem lehet. (2) A legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. (3) A fellebbviteli főügyészt, a megyei főügyészt a legfőbb ügyész nevezi ki és menti fel. (4) Az (1)-(3) bekezdésben nem említett ügyészségi vezetőket az illetékes főügyész nevezi ki és menti fel. [5:10].§ Az ügyészek jogállása (1) Az ügyészeket a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki. (2) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és pártpolitikai tevékenységet nem folytathatnak. (3) Az ügyészeket – az ügyészek jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog, a pártatlan eljárásukat biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeiknek fedezésére költségtérítés illeti meg.

VI. fejezet A Magyar Nemzeti Bank

[6:1].§ A Magyar Nemzeti Bank feladat-és hatásköre A Magyar Nemzeti Bank feladata külön törvényben meghatározott módon törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme, a pénzforgalom szabályozása. [6:2].§ A Magyar Nemzeti Bank elnökének jogállása (1) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. (2) Az elnök a Magyar Nemzeti Bank elnöke tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

VII. fejezet A fegyveres erők és rendészeti szervek

[7:1].§ A fegyveres erők és rendvédelmi szervek feladat- és hatásköre (1) A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség) alapvető kötelessége a haza katonai védelme, valamint nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása. A Határőrség rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár őrzését, a határforgalom ellenőrzését és a határrend fenntartását. (2) A rendészeti szervek alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A belső rend és közbiztonság védelme érdekében a fegyveres erőket az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején is csak akkor lehet felhasználni, ha a rendészeti szervek alkalmazása nem elegendő. [7:2].§ A fegyveres erők irányítása és külföldi fegyveres erők belföldi alkalmazása (1) A fegyveres erők irányítására - ha érvényes nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az Alkotmányban és külön törvényben meghatározott keretek között kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és az illetékes miniszter jogosult. (2) A szövetséges fegyveres erők az ország területének a légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazása érdekében a Kormány engedélyével láthatnak el őrjáratot. [7:3].§ A fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjainak jogállása (1) A fegyveres erők, a rendészeti szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és pártpolitikai tevékenységet nem folytathatnak. (2) A fegyveres erők nem hivatásos katonai állományú tagjának pártban való tevékenységére mindkét Ház egyetértésével elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg.

VIII. fejezet A helyi önkormányzatok

[8:1].§ A helyi önkormányzatok alapjogai (1) Az egyes települések, megyék, a főváros és az egyes kerületek választópolgárainak összessége (helyi önkormányzat) a helyi önkormányzás jogát az általuk választott képviselők testülete útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolja.

(2) A helyi önkormányzat jogosult: a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályozni és igazgatni, b) tulajdonjogot és más vagyoni értékű jogot szerezni és gyakorolni, vagyonával – az

önkormányzati törvényben meghatározottak szerint – saját felelősségére vállalkozni, c) az önkormányzat törvényben meghatározott kötelező feladatainak ellátásához szükséges saját

vagyonra és jövedelemre, valamint állami támogatásra, d) az önkormányzat törvényben meghatározott kötelező feladatain kívüli egyéb feladatai

ellátásához megfelelő saját bevételre – ideértve az önkormányzati törvényben megszabottak szerint kivetett helyi adókat is – és állami támogatásra,

e) törvény keretei között a szervezetét és működési rendjét önállóan kialakítani, f) önkormányzati jelképeket alkotni, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapítani, g) a helyi közösséget érintő közügyben kezdeményezéssel fordulni a döntésre jogosult szervhez, h) szabadon társulni más helyi önkormányzatokkal, érdekeinek képviseletére önkormányzati

érdekszövetséget létrehozni, feladatkörében más országok helyi önkormányzatával együttműködni, nemzetközi önkormányzati szervezetben részt venni.

(3) A helyi önkormányzatok (2) bekezdésben foglalt alapjogai egyenlőek, kötelezettségeik eltérőek lehetnek; a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit, valamint kötelezettségeit külön törvény határozza meg. (4) Az önkormányzat jogai, valamint feladat- és hatáskörei védelmében bírósághoz fordulhat. (5) Az önkormányzati törvény rendelkezhet úgy, hogy a határidőhöz kötött rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettségének eleget nem tevő önkormányzat hatásköre a határidő lejártakor a mulasztás orvoslása végett eseti jelleggel a megyei, fővárosi önkormányzatra, önkormányzati társulásra, illetve – megyei önkormányzat esetén – a Kormányra száll át. (6) Az önkormányzati ügyben eljáró önkormányzat döntése kizárólag törvényességi szempontból vizsgálható felül. [8:2].§ A helyi önkormányzat képviselőtestülete (1) A települési önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat képviselőtestülete, továbbá a fővárosi önkormányzat és a megyei önkormányzat közgyűlése (továbbiakban: képviselőtestület) a helyi önkormányzat választópolgárai által megválasztott képviselők testülete. (2) A képviselőtestület megbízatása az alakuló ülésével kezdődik és az önkormányzati általános választás napjáig tart, feltéve, hogy ezt megelőzően maga képviselő testület nem mondja ki feloszlását, illetve a köztársasági elnök nem oszlatja fel. A jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. (3) Az Országgyűlés a Kormánynak - az Legfelsőbb Bíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja a képviselőtestületet, ha annak működése e törvénnyel ellentétes. (4) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt - a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint - kimondhatja a feloszlását. (5) A képviselőtestület feloszlásától vagy feloszlatásától számított 90 napon belül új képviselőtestületet kell választani. (6) A képviselőtestület feladat- és hatáskörében körében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. A helyi önkormányzat rendeleteit a helyi önkormányzat hivatalos lapjában ki kell hirdetni, és a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A helyi önkormányzat rendelete és határozata törvénnyel, kormányrendelettel és miniszteri rendelettel nem lehet ellentétes.

[8:3].§ A helyi önkormányzat képviselőtestületének működése (1) A képviselőtestület ülései – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nyilvánosak. (2) A polgármester, alpolgármester, a jegyző, továbbá bármely képviselő kérelmére a képviselőtestület a képviselők kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja. (3) A képviselőtestület akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van. (4) A képviselőtestület határozatait – ha az önkormányzati törvény, illetve a szervezeti és működési szabályzat eltérően nem rendelkezik – a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza. [8:4].§ Az önkormányzati képviselők megbízatásának keletkezése és megszűnése (1) Az önkormányzati képviselők megbízatásukat közvetlen választás útján nyerik el, képviselői jogaik megválasztásuk igazolását követő eskütételük időpontjától megbízatásuk megszűnéséig illetik meg őket. (2) Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik:

a) a helyi önkormányzat működésének befejezésével, b) halálával, c) a rá vonatkozó összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondásával, e) választójogának elvesztésével.

[8:5].§ Az önkormányzati képviselők jogállása (1) Az önkormányzati képviselők tevékenységüket legjobb meggyőződésük szerint, a köz érdekében végzik, e minőségükben nem utasíthatók, és utasításokat nem fogadhatnak el. (2) Az önkormányzati képviselőt - az önkormányzati törvényben szabályozottak szerint - tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illeti meg. (3) Az önkormányzati képviselő a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben jogosult minden közhatalmat gyakorló szervtől megfelelő tájékoztatást kérni; a tájékoztatást a szerv csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a tájékoztatás megadása fontos nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdeket sértene vagy veszélyeztetne. [8:5].§ Az önkormányzati képviselők választása 5. § (1) Az önkormányzati képviselők általános választását – a képviselőtestület feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző képviselőtestület megválasztását követő negyedik év október hónapjában kell megtartani. (2) Ha az egyéni választókerületben megválasztott képviselő megbízatása az általános választást több mint hat hónappal megelőzően szűnik meg, helyére 90 napon belül új képviselőt kell választani. Ha a lista útján megválasztott képviselő megbízása szűnik meg, helyére – ha az önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – a listán szereplő személyek közül az lép, akit a jelölő szervezet megjelöl. [8:6].§ Az önkormányzati képviselői tisztség összeférhetetlensége (1) A helyi önkormányzati képviselő nem lehet köztársasági elnök, országgyűlési képviselő, jogőr, az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, bíró, ügyész, közigazgatási szerv dolgozója, továbbá a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek

hivatásos állományú tagja, polgármester, főpolgármester. Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja. (2) Az összeférhetetlenség kimondásáról a képviselőtestület a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz. [8:7].§ Lemondás az önkormányzati képviselői tisztségről A képviselő a képviselőtestülethez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez a képviselőtestület elfogadó nyilatkozata nem szükséges. [8:8].§ A polgármester, főpolgármester és a közgyűlési elnök jogállása (1) A települési (fővárosi kerületi) önkormányzat képviselőtestületének elnöke a helyi választópolgárok által megválasztott polgármester. A fővárosi közgyűlés elnöke a főváros választópolgárai által megválasztott főpolgármester. A megyei közgyűlés élén a megyei önkormányzati képviselők többségének szavazatával megválasztott elnök áll. (2) A település, fővárosi kerület polgármesterének, a főváros főpolgármesterének, a megyei közgyűlés elnökének (továbbiakban: polgármester) megbízatása megválasztásától a következő polgármester megválasztásáig tart, jogait azonban csak megválasztását követő eskütételétől gyakorolja. (3) A polgármester megbízatása megszűnik:

a) megbízatásának lejártával, b) a képviselőtestület feloszlásával vagy feloszlatásával, c) halálával, d) a rá vonatkozó összeférhetetlenség kimondásával, e) lemondásával, f) választójogának elvesztésével.

(4) A polgármester tevékenységét legjobb meggyőződések szerint, a köz érdekében végzi, e minőségében nem utasíthatók, és utasításokat nem fogadhat el. (5) A polgármestert - az önkormányzati törvényben szabályozottak szerint - tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illeti meg. (6) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. [8:9].§ A polgármester, főpolgármester választása (1) A polgármester választását – a korábbi polgármester megbízatásának a [8:8].§ (3) bekezdése b)-f) pontja miatti megszűnése miatti választás kivételével – az előző képviselőtestület megválasztását követő negyedik év október hónapjában kell megtartani. Ha a polgármester megbízatása az általános választást több mint hat hónappal megelőzően szűnik meg, helyére 90 napon belül új polgármestert kell választani. (2) A polgármester nem lehet köztársasági elnök, országgyűlési képviselő, jogőr, az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, bíró, ügyész, közigazgatási szerv dolgozója, továbbá a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, helyi önkormányzati képviselő. Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja. (3) Az összeférhetetlenség kimondásáról a képviselőtestület a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz.

(4) A polgármester a képviselőtestülethez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez a képviselőtestület elfogadó nyilatkozata nem szükséges. [8:10].§ A helyi önkormányzat más szervezeti egységei (1) A helyi önkormányzat a szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat a jelenlévő önkormányzati képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott rendeletével állapítja meg. (2) Az helyi önkormányzat képviselőtestülete a polgármester feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében – ha az önkormányzati törvény eltérően nem rendelkezik – egy vagy több alpolgármestert választhat. (3) A képviselőtestület tagjaiból meghatározott önkormányzati feladat- és hatáskör ellátásának felügyeletére, a helyi önkormányzati ügyek meghatározott csoportjának intézésére vagy a helyi önkormányzati feladat- és hatáskörébe tartozó ügy kivizsgálására bizottságot alakíthat vagy tanácsnokot választhat. (4) A képviselőtestület a helyi közigazgatási feladatok ellátására hivatalt hoz létre; a hivatal vezetését a jelenlevő önkormányzati képviselők többségének szavazatával megválasztott jegyző látja el. A hivatal szervezetére, feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes szabályokat a képviselőtestület rendeletben határozza meg. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet közigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, kivételesen a képviselőtestület hivatala ügyintézőjének is.

IX. fejezet Más államokkal közösen működtetett szervek

[9:1].§ Más államokkal közösen működtetett szervek (1) A Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéssel más államokkal közösen a joghatósága alá tartozó jogalanyok felett közhatalmat gyakorló szerveket hozhat létre. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést törvénnyel kell kihirdetni; ha a közösen működtetett szervek hatásköre jogalkotásra is kiterjed, a törvény kihirdetéséhez mindkét Ház egyetértése szükséges.

X. fejezet Egyéb közhatalmat gyakorló szervek

[10:1].§ Egyéb közhatalmat gyakorló szervek (1) A Kormány és a helyi önkormányzat képviselőtestülete rendeletével feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek meghatározott csoportjának önálló intézésére – ide nem értve a jogszabályok alkotását – külön szervezetet hozhat létre. (2) A szervezetet létrehozó jogszabályban rendelkezni kell a szervezet, feladat- és hatásköréről, felelős vezetőjéről, eljárásáról – különösen az eljárás résztvevőinek jogairól és kötelezettségeiről, a szervezet határozatairól, az azokban alkalmazható jogkövetkezményekről, a határozatok elleni jogorvoslatról és a határozatok végrehajtásáról –, továbbá a szerv működésének felügyeletéről. (3) Törvény, valamint törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet hatósági ügyek intézésére – a (2) bekezdésben foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával – az érintettek szakmai–érdekképviseleti szervezetét is feljogosíthatja. (4) Az e §-ban meghatározott szervezetek létrehozására vonatkozó általános szabályokat törvénnyel kell megállapítani.

III. RÉSZ A Magyar Köztársaság jogrendjének alapjai

XI. fejezet Alapvető jogok és szabadságok

1. CÍM AZ EMBERI JOGOK

[11:1].§ Az alapvető jogok védelme (1) A Magyar Köztársaság elismeri és védi minden ember méltóságát és alapvető emberi jogait, faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) A Magyar Köztársaság valamennyi szerve köteles tiszteletben tartani eljárása során az alapvető emberi jogokat. (3) A Magyar Köztársaság az alapvető emberi jogokat elsősorban az azokat biztosító jogszabályok alkotásával, alanyi jogok tételezésével, az alapvető jogokat sértő magatartások elkövetőivel szemben hátrányos jogkövetkezmények kilátásba helyezése és alkalmazása révén védi. (4) Ha szükséges, a Magyar Köztársaság az alapvető emberi jogokat az azokat biztosító közszolgáltatások megszervezésével is védi. (5) Az, akinek alapvető emberi joga azért sérül, mert annak védelméről a Magyar Köztársaság hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve nem gondoskodott, kártérítésre jogosult. [11:2].§ Az élethez, testi épséghez, egészséghez és testi önrendelkezéshez fűződő jog (1) A Magyar Köztársaság elismeri minden ember alapvető emberi jogát az élethez, testi épséghez, egészséghez és a testi önrendelkezéshez a fogantatástól a természetes halálig. (2) A Magyar Köztársaság – a jogszerű védekezés törvényben meghatározott eseteit kivéve – szigorúan bünteti az élethez, testi épséghez és egészséghez fűződő jog, illetve a testi önrendelkezés megsértését; a büntetés mértéke tekintetében a törvény az elkövető, a sértett, illetve a cselekmény sajátosságai szerint különböztethet. (3) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak alávetni, nemi kapcsolatra kényszeríteni vagy kötelezni, rajta – önrendelkezési jogát megsértve – orvosi vagy tudományos kísérletet végezni; e tilalom megsértőit a Magyar Köztársaság szigorúan bünteti. (4) A Magyar Köztársaságban tilos maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást célzó, az emberi méltóságot vagy a nemi önrendelkezési jogot tagadó büntetést kiszabni vagy alkalmazni; e tilalom megsértőit a Magyar Köztársaság szigorúan bünteti. (5) A Magyar Köztársaság biztosítja minden ember jogát az alapvető létszükségleteket kielégítő javakhoz, így a táplálékhoz, az évszaknak megfelelő ruházathoz és lakhatáshoz. (6) A Magyar Köztársaság az élethez, testi épséghez és egészséghez való jogot a munkavédelem, balesetvédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével is biztosítja. (7) Jelen § rendelkezései nem zárják ki, hogy a Magyar Köztársaság hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága törvény felhatalmazása alapján a közegészségügy által

szükséges és indokolt körben, beteg, vagy veszélyeztetett embereket egészségügyi ellátás vagy kezelés elfogadására kötelezzen. [11:3].§ A gazdasági önrendelkezéshez fűződő jog (1) A Magyar Köztársaság elismeri minden ember alapvető emberi jogát a gazdasági önrendelkezéshez. (2) A Magyar Köztársaság elismeri minden munkaképes ember jogát arra, hogy munkájával biztosítsa saját maga és családja megélhetését. (3) Minden munkát végző embernek joga van – minden, a munkájával össze nem függő okra visszavezethető hátrányos megkülönböztetés nélkül – az általa végzett munkával arányos javadalmazásra, továbbá pihenésre, szabadidőre és rendszeres, fizetett szabadságra. A munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják. (4) A Magyar Köztársaság elismeri minden ember jogát a tulajdonhoz, az örökléshez és a szerződéskötéshez. (5) A jogalanyok által megszerezhető vagyontárgyak köre közérdekből törvénnyel korlátozható; a jogszerűen megszerzett vagyoni értékű jogokat csak kivételesen, közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet korlátozni vagy elvonni. Törvényben meghatározott módon, különösen súlyos, sok ember jogait sértő büntetendő cselekmény elkövetőjének jogszerűen megszerzett vagyoni értékű jogai – ha a vagyont a cselekmény elkövetéséhez, vagy a felelősségre vonás meghiúsításához igénybe vették – kártalanítás nélkül is korlátozhatók vagy elvonhatók.

[11:4].§ A szellemi önrendelkezéshez fűződő jog (1) A Magyar Köztársaság elismeri minden ember alapvető emberi jogát a szellemi önrendelkezéshez. (2) A Magyar Köztársaság védi a gondolat, a lelkiismeret, a tudományos, politikai és világnézeti meggyőződés szabadságát. (3) A Magyar Köztársaság biztosítja mindenkinek azt a jogot, hogy véleményét – mások jogait és meggyőződését tiszteletben tartva – kifejezze, ideértve a tanítás és a sajtó szabadságát. (4) A Magyar Köztársaság biztosítja mindenkinek azt a jogot, hogy a jogai felelős gyakorlásához szükséges adatokat, tényeket, véleményeket megismerje, azokat – mások jogait és a közérdeket tiszteletben tartva – közölje. (5) A Magyar Köztársaság biztosítja a jogot a tanulásra és a foglalkozás szabad megválasztására. [11:5].§ A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz fűződő jog (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. (2) A büntetendő cselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és haladéktalanul, írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról dönteni. (3) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.

(4) A Magyar Köztársaság elismeri mindenki jogát a magánélethez, magántitokhoz és védi a személyes adatokhoz és a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jogot. E jogok kizárólag törvény felhatalmazása alapján, a közérdek, illetve az alapvető jogok védelmében korlátozhatók.

[11:6].§ Az emberhez méltó bánásmódhoz fűződő jog (1) A Magyar Köztársaság elismeri minden ember alapvető emberi jogát a tisztességes, emberhez méltó bánásmódhoz. (2) A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. (3) A Magyar Köztársaságban védi minden ember jó hírét és becsületét az alaptalan, illetve szükségtelen támadásoktól. (4) A Magyar Köztársaság biztosítja mindenki jogát arra, hogy jogait és kötelességeit a Magyar Köztársaság erre hatáskörrel rendelkező, közhatalmat gyakorló szerve törvényben meghatározott eljárási rend szerint tisztességes, pártatlan eljárásban bírálja el. (5) A Magyar Köztársaság biztosítja mindenki jogát arra, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el, ennek megfelelően:

a) a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga; a védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt;

b) a büntetőeljárás során senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg;

c) büntetőjogi felelősség megállapításának, illetve a büntetést kiszabásának kizárólag olyan cselekmény alapján van helye, amelyet az elkövetésekor a törvény büntetni rendelt.

(6) A Magyar Köztársaság mindenkinek biztosítja azt a jogot, hogy közhatalmat gyakorló szervei által hozott, jogát, vagy lényeges jogos érdekét érintő határozat vagy intézkedés ellen – törvény által meghatározott módon, a törvényben meghatározott szerv előtt – jogorvoslatot kérjen.

[11:7].§ A családi élethez fűződő jog (1) A Magyar Köztársaság elismeri minden ember alapvető emberi jogát a családi élethez. (2) A Magyar Köztársaság biztosítja minden ember jogát a házasságkötésre, illetve a házasságkötéstől való tartózkodásra. (3) A Magyar Köztársaság biztosítja a szülők jogát a gyermekvállalásra és a gyermeküknek adandó nevelés megválasztására. (4) A Magyar Köztársaság – amennyiben ez megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyezteti – védi a gyermekek jogát arra, hogy családjukban nevelődjenek, és különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. (5) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. (6) A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. (7) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani.

[11:8].§ A közösségi életben való részvételhez fűződő jog (1) A Magyar Köztársaság elismeri minden ember alapvető emberi jogát a közösségi életben való részvételhez. (2) A Magyar Köztársaság biztosítja minden embernek a békés gyülekezés jogát.

(3) A Magyar Köztársaság biztosítja minden ember jogát ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából, vagy a törvény által nem tiltott más célra másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon. E jog alapján politikai célt szolgáló fegyveres szervezet nem hozható létre. (4) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes közhatalmat gyakorló szerv elé. (5) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy – mások jogait és meggyőződését tiszteletben tartva – hitbeli meggyőződését vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, másokkal közösen kinyilváníthassa.

2. CÍM AZ ALAPVETŐ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK

[11:9]. § A magyar állampolgársághoz fűződő jog (1) A Magyar Köztársaságban senkit sem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani. (2) Magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani nem lehet, a magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet. (3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. [11:10]. § A választójog és a közhivatal-viselés joga (1) A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. (2) A helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választásnál a választás joga, valamint a helyi népszavazásban és helyi népi kezdeményezésben a részvétel joga - külön törvény szerint - megilleti a Magyar Köztársaság területén bevándoroltként élő nem magyar állampolgárt is. (3) Szünetel a választójoga annak, aki a választójog gyakorlására is kiterjedő cselekvőképességet korlátozó vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt vagy a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerős szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. (4) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében, továbbá hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. [11:11]. § A pártalapítás joga (1) A Magyar Köztársaság állampolgárai a törvény által megszabott feltételekkel szabadon alakíthatnak pártokat a közügyek irányítását meghatározó célkitűzések kialakításában való közreműködés céljából. (2) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, közhatalmat gyakorló szervet nem irányíthatnak. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be. [11:12]. § A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van nemzeti (etnikai) önazonosságuk megválasztására, annak ápolására és kinyilvánítására mind egyénileg mind közösségben.

(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a területén honos nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja közösségi részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. (3) A Magyar Köztársaság területén honos nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. [11:13]. § A szociális biztonsághoz és ellátáshoz fűződő jog (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. (3) A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik. [11:14]. § A művelődéshez való jog (1) A Magyar Köztársaság biztosítja állampolgárai számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. [11:15]. § A honvédelmi kötelezettség (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. (2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek. [11:16]. § A közteherviselési kötelezettség (1) A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. (2) Rendszeresen visszatérően adóztatni csak az utolsó adó-megállapítás óta eltelt időszakban szerzett nyereséget és vagyonnövekményt lehet. Az adó mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az adóalany megélhetését, gazdálkodásának folyamatosságát és méltányos gazdasági érdekeit ne veszélyeztesse. (3) A meglévő vagyonra csak kivételesen, eseti jelleggel vethető ki adó, ha a nemzet jólétét és biztonságát lényeges veszély fenyegeti. Az adó mértékét úgy kell megállapítani, hogy annak megfizetése a természetes személy adóalany lakhatását és megélhetését, más adóalany esetén a gazdasági tevékenység továbbfolytatását ne veszélyeztesse, és az adóalanyok számára ne jelentsen aránytalan terhet, figyelembe véve a veszély nagyságát és a többi adóalany által viselt terheket.

3. CÍM MENEDÉKJOG

[11:17].§ A menedékjog A Magyar Köztársaság törvényben meghatározott feltételek szerint - ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja - menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti

országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetőleg politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

V. RÉSZ VEGYES RENDELKEZÉSEK

XII. fejezet A Magyar Köztársaság jelképei

[12:1].§ A Magyar Köztársaság himnusza A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. [12:2].§ A Magyar Köztársaság zászlaja A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll, közepén a Magyar Köztársaság címere található. [12:3].§ A Magyar Köztársaság címere A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Jobboldali mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Baloldali vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

XIII. fejezet A jogutódlással és a közjogi kényszerhelyzettel kapcsolatos rendelkezések

[13:1].§ A Magyar Köztársaság jogutódi minősége A Magyar Köztársaság a Magyar Királyság jogutóda. [13:2].§ Az idegen megszállásból eredő közjogi kényszerhelyzet következményeinek orvoslása (1) A Magyar Köztársaság az idegen megszállás ideje alatt – 1944. március 19. és 1991. június 14. között – meghozott, e törvény 1. számú mellékletében szereplő jogszabályokat kényszer hatására meghozottnak tekinti, és érvénytelennek nyilvánítja, azokra jogot alapítani nem lehet. (2) A Magyar Népköztársaság szervei által hozott jogszabályokat, hatósági határozatokat, intézkedéseket – a (1) bekezdésben említettek kivételével – hatályosnak kell tekinteni mindaddig, míg azokat a Magyar Köztársaság hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve alakszerűen hatályon kívül nem helyezi. (3) Az idegen megszállás alatt a Magyar Köztársaság függetlenségét, illetve alkotmányos rendjét védő személyeket a megszálló hatalmak, illetve az azokat kiszolgáló személyek részéről okozott károkért teljes kártérítés illeti meg. (4) Az idegen megszállás alatt a Magyar Köztársaság függetlensége, alkotmányos rendje, illetve az azokat védő személyek ellen elkövetett büntetendő cselekmények elkövetőinek büntetőjogi felelősségét akkor is meg kell állapítani, ha az adott bűncselekményre irányadó elévülési idő már eltelt; ebben az esetben azonban büntetés nem szabható ki.

[13:3].§ A trianoni és párizsi békeszerződésből eredő közjogi kényszerhelyzet következményeinek orvoslása (1) A Magyar Köztársaság tárgyalásokat folytat a szomszédos államokkal annak érdekében, hogy a jogellenes kényszer hatására született trianoni és párizsi békeszerződéseket a felek szuverén egyenlőségét, a Szent Korona szuverenitását és a népek önrendelkezési jogát tiszteletben tartó szabályozással váltsák fel. (2) A Magyar Köztársaság a Szent Korona képviselőjének és az adott területre és népességre vonatkozóan a Magyar Királyság jogutódjának ismerhet el minden olyan államot, amelynek területe az egykori Magyar Királyság területére esik, elfogadja a Szent Korona szuverenitását, és polgárai számára biztosítja mindazokat a jogokat és szabadságokat, amelyeket részükre a Magyar Királyság biztosított. A Horvát Köztársaság mint a Horvát Királyság jogutóda a Szent Korona képviselője. (3) Államnak nem minősülő közjogi alakulat akkor ismerhető el a Szent Korona képviselőjének, ha a fenti feltételeken túlmenően a felette szuverenitást gyakorló állam elismeri az adott területre és népességre vonatkozóan a Szent Korona szuverenitását, és biztosítja a terület és a rajta élő népesség közjogi különállását és önkormányzatát.

XIV. fejezet Hatályba léptető rendelkezések

[14:1].§ A törvény hatályba lépése E törvény – a [14:2]-[14:3].§-ban meghatározott kivételekkel - kihirdetésével lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban és a még jogerősen el nem bírált jogviszonyokra is alkalmazni kell. [14:2].§ A Követek Házának felállításával kapcsolatos átmeneti szabályok (1) A Követek Házát a hatálybalépést követő első általános választásokkal egyidőben kell felállítani. (2) Az átmeneti időben a) az olyan döntés elfogadásához, amelyhez e törvény a két Ház egyetértését írja elő, az

országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazata szükséges b) az olyan döntés elfogadásához, amelyhez e törvény a Követek Háza véleményének kikérését

írja elő, a jelenlevő országgyűlési képviselők többségének támogató szavazata szükséges. [14:3].§ Az Alkotmánybíróság megszűnésével kapcsolatos átmeneti szabályok (1) Az Alkotmánybíróság 2012. január 1. napján szűnik meg. (2) Az Alkotmánybíróság e törvény hatályba lépése és 2011. július 1. napja között gyakorolja az e törvény hatálybalépése előtt törvényben biztosított hatásköreit. (3) Az Alkotmánybíróság 2011. július 1. és 2012. január 1. napja között ellátja a törvények előzetes és utólagos alkotmányossági vizsgálatával, a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításával kapcsolatos hatásköreit. (4) Az Alkotmánybíróság – e törvény hatályba lépése és az Alkotmánybíróság megszűnése között meghozott – döntései ellen fellebbezni lehet a Legfelsőbb Bírósághoz. (5) Az Alkotmánybíróság tagjait – kérelmükre – 2012. január 1. napjával a Fővárosi Ítélőtábla bíráivá kell kinevezni. Az Alkotmánybíróság alkalmazottait – kérelmükre – 2012. január 1. napjával a Fővárosi Ítélőtábla igazságügyi alkalmazottaivá kell kinevezni.

[14:4].§ Hatályukat vesztő jogszabályok E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1949. évi XX. törvény és az azt módosító …. törvények.