A Magyar Köztársaság A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjaialkotmányos alapjai

Az állam fogalmaAz állam fogalma

Állam:Állam: A nemzetközi jog meghatározza az állam A nemzetközi jog meghatározza az állam ismérveit, mint az államfogalom minimális és ismérveit, mint az államfogalom minimális és releváns kellékeit. releváns kellékeit.

A három legalapvetőbb ismérv a terület, a A három legalapvetőbb ismérv a terület, a népesség és a főhatalom. népesség és a főhatalom.

Pontos meghatározást azonban a nemzetközi Pontos meghatározást azonban a nemzetközi jog sem ad.jog sem ad.

Az állam főbb funkcióiAz állam főbb funkciói• megalkotja a társadalmi együttélés alapvető jogi megalkotja a társadalmi együttélés alapvető jogi

szabályait és gondoskodik azok betartatásáról,szabályait és gondoskodik azok betartatásáról,• társadalmi, gazdasági programokat dolgoz ki az társadalmi, gazdasági programokat dolgoz ki az

emberek életkörülményeinek alakítására emberek életkörülményeinek alakítására (gazdaságpolitikai, egészségügyi, közművelődési stb. (gazdaságpolitikai, egészségügyi, közművelődési stb. politika meghatározása és végrehajtásának politika meghatározása és végrehajtásának szervezése),szervezése),

• összegyűjti a jövedelemmel, vagyonnal rendelkezőktől összegyűjti a jövedelemmel, vagyonnal rendelkezőktől a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzt (adóztatási jog), és ebből szükséges pénzt (adóztatási jog), és ebből gondoskodik a közszolgáltatások megszervezéséről gondoskodik a közszolgáltatások megszervezéséről (iskolák, kórházak, közutak, szociális intézmények stb. (iskolák, kórházak, közutak, szociális intézmények stb. létesítése, működtetése és támogatása), létesítése, működtetése és támogatása),

• ellátja a közbiztonsági és honvédelmi feladatokat, ellátja a közbiztonsági és honvédelmi feladatokat, • együttműködik más államokkal a közös feladatok együttműködik más államokkal a közös feladatok

megoldásában (külpolitika).megoldásában (külpolitika).

Az alkotmány fogalmaAz alkotmány fogalmaAlkotmány: Alkotmány: Általában egy ország alaptörvénye. Formai megközelítésben a Általában egy ország alaptörvénye. Formai megközelítésben a jogforrási rendszer csúcsa, melyet különleges eljárási rendben jogforrási rendszer csúcsa, melyet különleges eljárási rendben alkotnak meg. alkotnak meg. Történetileg az alkotmányoknak két fő típusa alakult ki: a Történetileg az alkotmányoknak két fő típusa alakult ki: a történetitörténeti (más néven íratlan) és a (más néven íratlan) és a kartáliskartális (más néven írott) alkotmány.(más néven írott) alkotmány.

A történeti alkotmány a különböző történeti időszakokban elfogadott törvények és kialakult szokások, szabályok, jognyilatkozatok összes-sége, amelyek az államhatalom gyakorlásának és az alapvető állam-polgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozzák. Ilyen alkotmánya volt Magyarországnak 1949-ig. Ezt hív-ták ezeréves alkotmánynak.

A kartális alkotmányt alaptörvény-nek tekintik, amellyel nem lehet ellentétes egyetlen más – az adott országban megalkotott – jogszabály sem. Az írott alkotmányt vagy alkotmányozó nemzetgyűlés vagy a legfelsőbb képviseleti szerv (par-lament, Országgyűlés) fogadja el (e-setleg népszavazás erősíti meg).

Az Alkotmány általános rendelkezéseiAz Alkotmány általános rendelkezései

" A Magyar Köztársaság független, demokratikus " A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.„jogállam.„

• jogbiztonság (megismerhetőség, kiszámíthatóság, jogbiztonság (megismerhetőség, kiszámíthatóság, egyértelműség, világosság)egyértelműség, világosság)

• népszuverenitás (választott képviselők útján, népszuverenitás (választott képviselők útján, közvetlenül)közvetlenül)

• állampolgárok védelmeállampolgárok védelme• gazdasági élet szabályozásagazdasági élet szabályozása

"A Magyar Köztársaság elismeri az ember alapvető "A Magyar Köztársaság elismeri az ember alapvető jogait."jogait."

Alapvető emberi és állampolgári jogok és Alapvető emberi és állampolgári jogok és kötelességekkötelességek

•alapvető jogalapvető jog (emberi és állampolgári jogok), alanyi jog (emberi és állampolgári jogok), alanyi jog az az alapvető jogok lényegi elemeit törvény állapítja meg (lényegi alapvető jogok lényegi elemeit törvény állapítja meg (lényegi elemeit törvény sem korlátozhatja)elemeit törvény sem korlátozhatja)

•csoportosítás: csoportosítás: alany és tárgy szerintalany és tárgy szerint– alany szerint:alany szerint: emberi jogok; és állampolgári jogok és emberi jogok; és állampolgári jogok és

kötelességekkötelességek– tárgy szerint:tárgy szerint: politikai rendszerhez kapcsolódó politikai rendszerhez kapcsolódó

alapjogok; gazdasági rendszerhez kapcsolódó alapjogokalapjogok; gazdasági rendszerhez kapcsolódó alapjogok• alapvető jogok: alapvető jogok:

– szabadságjogok szabadságjogok (élet és emberi méltóság, jogorvoslat, (élet és emberi méltóság, jogorvoslat, gyülekezési jog)gyülekezési jog)

– politikai alapjogokpolitikai alapjogok (választójog, állampolgárság, helyi (választójog, állampolgárság, helyi önkormányzás)önkormányzás)

– gazdasági, szociális és kulturális alapjogokgazdasági, szociális és kulturális alapjogok (pihenés, (pihenés, munka, egészség)munka, egészség)

•alapvető kötelességek:alapvető kötelességek: jogszabályok betartása, közterhek, jogszabályok betartása, közterhek, tankötelezettségtankötelezettség

Az államhatalom megosztásának elveAz államhatalom megosztásának elve

A A hatalommegosztás elvehatalommegosztás elve Montesquieu Montesquieu nevéhez fűződik:nevéhez fűződik:főszabályként főszabályként 3 hatalmi ágról3 hatalmi ágról beszélhetünk beszélhetünk

TörvényhozóiTörvényhozói Végrehajtói Végrehajtói Bírói Bírói

A közhatalom gyakorlását többféle állami szervtípus között kell megosztani, melynek célja: a hatalmi ágak – a válasz-tópolgárok ellenőrzése mellett - egymás által is ellenőriz-hetők legyenek (Ez az egyik biztosítéka az állami szervek törvényes működésének, a jog uralmának.)

A szuverenitás állami főhatalmat jelent.A szuverenitás állami főhatalmat jelent.• Megkülönböztetünk Megkülönböztetünk külsőkülső és és belsőbelső szuverenitást:szuverenitást:

A A külső szuverenitáskülső szuverenitás azt jelenti, hogy az azt jelenti, hogy az állam a hatalmát állam a hatalmát min-denféle külső min-denféle külső befolyás-tól, befolyás-tól, ellenőrzéstől men-ellenőrzéstől men-tesen, önállóan tesen, önállóan gyako-rolja. gyako-rolja.

A A belső szuverenitásbelső szuverenitás az államon az államon belüli hatalmat jelenti, azt, hogy – belüli hatalmat jelenti, azt, hogy – szerveze-tei útján – az állam szerveze-tei útján – az állam mindenkire nézve kötelező mindenkire nézve kötelező döntéseket hozhat, és azok döntéseket hozhat, és azok végrehajtását kikényszerítheti. végrehajtását kikényszerítheti. A belső szuverenitás – a modern A belső szuverenitás – a modern államokban általában elfogadott államokban általában elfogadott tétel szerint – népszuverenitás, azaz tétel szerint – népszuverenitás, azaz az állam a választóktól nyer felhatal-az állam a választóktól nyer felhatal-mazást a hatalom gyakorlására.mazást a hatalom gyakorlására.

Az állam szuverenitásaAz állam szuverenitása

Közvetlen hatalomgyakorlásKözvetlen hatalomgyakorlás A nép közvetlen hatalomgyakorlási formái A nép közvetlen hatalomgyakorlási formái

sokfélék lehetneksokfélék lehetnek..Ezek közül két olyan forma van, amelynek során az Ezek közül két olyan forma van, amelynek során az

érintett választók mindegyike részt vehet a érintett választók mindegyike részt vehet a hatalom gyakorlásában:hatalom gyakorlásában:

a népszavazás és a népi kezdeményezésa népszavazás és a népi kezdeményezés A népszavazás és a népi kezdeményezés során a A népszavazás és a népi kezdeményezés során a válasz-tópolgárok közvetlenül gyakorolják a válasz-tópolgárok közvetlenül gyakorolják a népszuverenitást, vagyis kiemelkedő jelentőségű népszuverenitást, vagyis kiemelkedő jelentőségű ügyekben közreműködnek a legfon-tosabb állami ügyekben közreműködnek a legfon-tosabb állami döntések meghozatalában.döntések meghozatalában. • mindkettő lehet mindkettő lehet országosországos és és helyihelyi, , • illetve illetve kötelezőkötelező vagy vagy mérlegelésmérlegelés alapján sorra alapján sorra kerülőkerülő

Közvetett hatalomgyakorlásKözvetett hatalomgyakorlás

Választójog alapelvei:Választójog alapelvei:• általános=általános= minden nagykorú minden nagykorú

állampolgárt megilletállampolgárt megillet• egyenlő=egyenlő=minden szavazat minden szavazat

azonos mértékűazonos mértékű• közvetlen=közvetlen= közvetlenül a közvetlenül a

jelöltekre szavazunkjelöltekre szavazunk• titkos=titkos= zárt fülke, boríték, zárt fülke, boríték,

lezárt urna, bizottságlezárt urna, bizottság

Kizárás:Kizárás: csak bírósági ítélet ala- csak bírósági ítélet ala-pozhatja meg pozhatja meg (cselekvőképességet korlátozó (cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, vagy kizáró gondnokság, szabadságvesztés, intézeti szabadságvesztés, intézeti kény-szergyógykezelés, kény-szergyógykezelés, közügyektől eltiltás).közügyektől eltiltás).

VÁLASZTÁSI RENDSZER = választójogi szabályok és választási eljárási szabályok összessége

VÁLASZTÓJOGI SZABÁLYOK •aktív választójog: ki választhat•passzív választójog: ki választható•feltételek: nagykorúság, állampolgárság, lakóhely

Az állampolgárok a hatalom gyakorlásában többnyire közvetett módon, azaz képviselőik útján vesznek részt.

A Magyar Köztársaság A Magyar Köztársaság államszervezeteállamszervezete

• Törvényhozó hatalomTörvényhozó hatalom (Országgyűlés) (Országgyűlés)• ÁllamfőÁllamfő (Köztársasági elnök) (Köztársasági elnök)• Végrehajtó hatalomVégrehajtó hatalom (Kormány, minisztériumok, (Kormány, minisztériumok,

országos főhatóságok, államigazgatás helyi szervei)országos főhatóságok, államigazgatás helyi szervei)• Jogvédelmi szervek Jogvédelmi szervek

alkotmány és alkotmányos jogok védelme (AB, alkotmány és alkotmányos jogok védelme (AB, ombudsmanok) ombudsmanok)

igazságszolgáltatás szervei (bíróságok, ügyészségek)igazságszolgáltatás szervei (bíróságok, ügyészségek)• A helyi közügyek ellátására létesített szervekA helyi közügyek ellátására létesített szervek (helyi (helyi

és területi önkormányzatok)és területi önkormányzatok)Jellemzői:Jellemzői:• jogállam (jogbiztonság)jogállam (jogbiztonság)• az állam felépítésére, működésére vonatkozó alapvető az állam felépítésére, működésére vonatkozó alapvető

szabályokat az alkotmány szabályozzaszabályokat az alkotmány szabályozza• hierarchiahierarchia

Az OrszággyűlésAz Országgyűlés• legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervlegfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv• törvényhozói hatalmat gyakoroltörvényhozói hatalmat gyakorol• a végrehajtó hatalmat ellenőrzia végrehajtó hatalmat ellenőrziFeladatai 5 csoportba oszthatók:Feladatai 5 csoportba oszthatók:

Szabályozó jellegű döntések meghozatala Szabályozó jellegű döntések meghozatala (pl.: alkotmány és más törvények megalkotása; (pl.: alkotmány és más törvények megalkotása; nemzetközi szerződések megkötése)nemzetközi szerződések megkötése)

A kormány ellenőrzése A kormány ellenőrzése (pl.: kormányprogram elfogadása; költségvetés (pl.: kormányprogram elfogadása; költségvetés végrehajtásának ellenőrzése)végrehajtásának ellenőrzése)

Személyi döntésekSzemélyi döntések (országgyűlés tisztségviselőinek- ; államhatalmi (országgyűlés tisztségviselőinek- ; államhatalmi ágak vezetőinek megválasztása)ágak vezetőinek megválasztása)

Védelmi feladatokVédelmi feladatok (pl.: hadiállapot kinyilvánítása; (pl.: hadiállapot kinyilvánítása; békekötés)békekötés)

Egyéb feladatokEgyéb feladatok (pl.: közkegyelem; helyi (pl.: közkegyelem; helyi önkormányzat feloszlatása)önkormányzat feloszlatása)

Országgyűlési képviselőkOrszággyűlési képviselők• tevékenységüket a köz érdekében tevékenységüket a köz érdekében

végzikvégzik• 386 képviselő386 képviselő• mentelmi jogmentelmi jog illeti meg őket, ez két illeti meg őket, ez két

dolgot jelent: dolgot jelent: felelőtlenségetfelelőtlenséget sérthetetlenségetsérthetetlenséget

• szigorú szigorú összeférhetetlenségiösszeférhetetlenségi szabályok szabályok• törvénykezdeményezési joguk van, törvénykezdeményezési joguk van,

vitában felszólalhatnak, bizottságok vitában felszólalhatnak, bizottságok ülésein részt vehetnek, ülésein részt vehetnek, interpellálhatnak és kérdezhetnekinterpellálhatnak és kérdezhetnek

. Az Országgyűlés szervezete, . Az Országgyűlés szervezete, működéseműködése

• megbízatása négy évre szólmegbízatása négy évre szól• szervezetét az alakuló ülésen határozzák megszervezetét az alakuló ülésen határozzák meg• működési rendjét a Házszabály tartalmazza működési rendjét a Házszabály tartalmazza • tisztségviselői: elnök, alelnökök, jegyzők (tagjai tisztségviselői: elnök, alelnökök, jegyzők (tagjai

sorából)sorából)• bizottságok: bizottságok:

- állandó és ideiglenes; al- és eseti- állandó és ideiglenes; al- és eseti- Házbizottság (tagjai: elnök, alelnökök, - Házbizottság (tagjai: elnök, alelnökök,

frakcióvezetők)frakcióvezetők)• ülésszak: ülésszak:

- rendes (febr.1.-jún.15.; szept.1.-dec.15.) rendes (febr.1.-jún.15.; szept.1.-dec.15.) - rendkívülirendkívüli

• határozatképes az Országgyűlés, ha a képviselők több határozatképes az Országgyűlés, ha a képviselők több mint fele jelen vanmint fele jelen van

• szó szerinti jegyzőkönyvszó szerinti jegyzőkönyv

Köztársasági elnökKöztársasági elnökMagyarország államfője a köztársasági elnökMagyarország államfője a köztársasági elnök• kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet

demokratikus működése felettdemokratikus működése felett• önálló, minden más hatalmi ágtól független hatalmat valósít megönálló, minden más hatalmi ágtól független hatalmat valósít meg• a végrehajtó hatalmon kívül áll, politikailag függetlena végrehajtó hatalmon kívül áll, politikailag függetlenMegválasztása:Megválasztása:A választást jelölés előzi meg: ehhez 50 képviselő írásbeli ajánlása A választást jelölés előzi meg: ehhez 50 képviselő írásbeli ajánlása

szükségesszükségesKöztársasági elnök lehet:Köztársasági elnök lehet: az a az a választójoggal rendelkező, magyar választójoggal rendelkező, magyar

állampolgárállampolgár, aki a , aki a 35. évét betöltötte.35. évét betöltötte.Tevékenysége:Tevékenysége: az Országgyűlés 5 évre választja, egy alkalommal az Országgyűlés 5 évre választja, egy alkalommal

újraválaszthatóújraválasztható• titkos szavazástitkos szavazás• képviseli a Magyar Államot, nemzetközi szerződéseket köt, képviseli a Magyar Államot, nemzetközi szerződéseket köt,

egyéni kegyelmet gyakorol, kitűzi az országgyűlési képviselők egyéni kegyelmet gyakorol, kitűzi az országgyűlési képviselők választásának időpontját, népszavazást kezdeményezhet, választásának időpontját, népszavazást kezdeményezhet, törvényt kezdeményezhettörvényt kezdeményezhet

• feladatait feladatait önállóanönállóan vagy vagy ellenjegyzéssel ellenjegyzéssel látja ellátja el

AlkotmánybíróságAlkotmánybíróság• bírósági formában működő testület, 11 tagját az bírósági formában működő testület, 11 tagját az

Országgyűlés választja Országgyűlés választja 9 évre9 évre

• szigorú összeférhetetlenségi szabályokszigorú összeférhetetlenségi szabályokHatáskörébe tartozik:Hatáskörébe tartozik:

előzetes normakontrollelőzetes normakontroll utólagos normakontrollutólagos normakontroll alkotmányjogi panaszalkotmányjogi panasz mulasztásos alkotmánysértés megállapításamulasztásos alkotmánysértés megállapítása hatásköri viták eldöntésehatásköri viták eldöntése Alkotmányértelmezés Alkotmányértelmezés egyéb hatáskörök, pl.: államfő büntetőjogi egyéb hatáskörök, pl.: államfő büntetőjogi

felelősségének megállapításafelelősségének megállapításaAz Az Alkotmánybíróság tagjáváAlkotmánybíróság tagjává az a jogi végzettségű, az a jogi végzettségű,

kiemelkedő elméleti tudású, tudományos fokozattal vagy kiemelkedő elméleti tudású, tudományos fokozattal vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező, legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár választható meg, büntetlen előéletű magyar állampolgár választható meg, aki a 45. életévét betöltötte.aki a 45. életévét betöltötte.

Országgyűlési biztosokOrszággyűlési biztosok• az alkotmány alapján létrehozott közjogi méltóság az alkotmány alapján létrehozott közjogi méltóság

(a jogintézmény a skandináv államokból származik)(a jogintézmény a skandináv államokból származik)• jelenleg Magyarországon jelenleg Magyarországon

állampolgári jogok országgyűlési biztosa; állampolgári jogok országgyűlési biztosa; nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa; nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa; adatvédelmi biztos működikadatvédelmi biztos működik

• az Országgyűlés választja 6 évre, egyszer újravá-az Országgyűlés választja 6 évre, egyszer újravá-laszthatólasztható

• alkotmányos jogokkal (nemzeti és etnikai jogokkal, alkotmányos jogokkal (nemzeti és etnikai jogokkal, személyes/közérdekű adatokkal) kapcsolatos személyes/közérdekű adatokkal) kapcsolatos visszás-ságokat vizsgáljavisszás-ságokat vizsgálja

• intézkedéseket kezdeményezhetnekintézkedéseket kezdeményezhetnek• eljárásukat bárki kezdeményezheti, valamint hiva-eljárásukat bárki kezdeményezheti, valamint hiva-

talból is eljárhatnaktalból is eljárhatnak• évente beszámolnak az Országgyűlésnekévente beszámolnak az Országgyűlésnek

BíróságBíróságMagyarországon az Magyarországon az igazságszolgáltatásigazságszolgáltatás a a bírósá-gok feladata.bírósá-gok feladata.AA bíróság bíróság tehát az állam büntető igényének tehát az állam büntető igényének érvényesítésére, a jogviták eldöntésére és érvényesítésére, a jogviták eldöntésére és végre-hajtására létrehozott, közigazgatástól végre-hajtására létrehozott, közigazgatástól elkülönült szervezeti rendszer. elkülönült szervezeti rendszer.

A bírósági rendszer négy A bírósági rendszer négy szintűszintű

• Legfelsőbb BíróságLegfelsőbb Bíróság• ÍtélőtáblákÍtélőtáblák• Megyei és fővárosi Megyei és fővárosi

bíróságokbíróságok• Helyi, fővárosi kerületi Helyi, fővárosi kerületi

és munkaügyi bíróságokés munkaügyi bíróságok

Az igazságszolgáltatás Az igazságszolgáltatás alapelveialapelvei

• bíróság előtti bíróság előtti egyenlőség, egyenlőség,

• tisztességes eljárás, tisztességes eljárás, • társas-bíráskodás elve, társas-bíráskodás elve, • védelemhez és védelemhez és

képviselethez való jog, képviselethez való jog, • jogorvoslat jogajogorvoslat joga

függetlenség, összeférhetetlenségfüggetlenség, összeférhetetlenség

ÜgyészségÜgyészségAz ügyészség:Az ügyészség:• közreműködik az alkotmá-közreműködik az alkotmá-

nyos rend és az állampol-nyos rend és az állampol-gárok jogainak védelmébengárok jogainak védelmében

• üldözi a tudomására jutott üldözi a tudomására jutott bűncselekményeketbűncselekményeket

Hatáskörei:Hatáskörei:• Ügyészi nyomozásÜgyészi nyomozás• Nyomozás törvényessége Nyomozás törvényessége

feletti felügyeletfeletti felügyelet• Büntetés-végrehajtás Büntetés-végrehajtás

törvényességének törvényességének felügyele-tefelügyele-te

• Képviseli a vádatKépviseli a vádat• Ügyészi törvényességi felü-Ügyészi törvényességi felü-

gyeletgyelet

Élén a Élén a legfőbb ügyészlegfőbb ügyész áll, akit áll, akit az Országgyűlés választ 6 az Országgyűlés választ 6 évre.évre.

Négyszintű szervezet:Négyszintű szervezet:• Legfőbb ÜgyészségLegfőbb Ügyészség• fellebbviteli főügyészsé-fellebbviteli főügyészsé-

gekgek• megyei, fővárosi megyei, fővárosi

főügyész-ségek, főügyész-ségek, • városi, fővárosi kerületi városi, fővárosi kerületi

ügyészségekügyészségek

Az ügyészi szervezet része, Az ügyészi szervezet része, de a szervezeten belül de a szervezeten belül viszony-lagos önállósággal viszony-lagos önállósággal bír a bír a katonai ügyészi katonai ügyészi szervezetszervezet::

• Katonai Főügyészség, Katonai Főügyészség, • Katonai Fellebbviteli Fő-Katonai Fellebbviteli Fő-

ügyészség, ügyészség, • katonai területi ügyész-katonai területi ügyész-

ségekségek

KormányKormány• a végrehajtó hatalmat testesíti mega végrehajtó hatalmat testesíti meg• általános hatáskörű testületi szerváltalános hatáskörű testületi szerv, mely a minisz-, mely a minisz-

terelnökből és a miniszterekből állterelnökből és a miniszterekből áll• megalakulása:megalakulása:

A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választjaOrszággyűlés választja

A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi kiköztársasági elnök nevezi ki

• kettős funkciója van:kettős funkciója van: a kormányzati feladatok a kormányzati feladatok ellátása és a közigazgatás irányítása, felügyelete ( ellátása és a közigazgatás irányítása, felügyelete ( a közigazgatás csúcsszerve)a közigazgatás csúcsszerve)

• Országgyűlésnek felelősOrszággyűlésnek felelős• megszűnik: új Ogy. megalakulásával, a megszűnik: új Ogy. megalakulásával, a

miniszterelnök vagy a kormány lemondásával, a miniszterelnök vagy a kormány lemondásával, a miniszterelnök halálával, választójogának miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével, összeférhetetlenségével, elvesztésével, összeférhetetlenségével, konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal indítványkonstruktív bizalmatlansági indítvánnyal indítvány

Jogforrások rendszereJogforrások rendszereJogforrásról két Jogforrásról két értelem-ben értelem-ben beszélhetünkbeszélhetünk::

1. Anyagi1. Anyagi értelemben értelemben vett jogforrásvett jogforrás == az a az a szervezet, amely jogosult szervezet, amely jogosult a jogszabályt megalkotni a jogszabályt megalkotni

2. Alaki értelemben vett 2. Alaki értelemben vett jogforrásjogforrás == a jogszabály a jogszabály megjelenési formája megjelenési formája (törvény, rendelet)(törvény, rendelet)

Jogforrási hierarchia:Jogforrási hierarchia: AlkotmányAlkotmányTörvényekTörvények(Törvényerejű rendelet)(Törvényerejű rendelet)RendeletRendeletKözösségi jog, nemzetközi Közösségi jog, nemzetközi szerződésszerződés

Az állami irányítás Az állami irányítás egyéb jogi eszközei:egyéb jogi eszközei:

HatározatHatározatUtasításUtasításStatisztikai Statisztikai közleményekközleményekJogi iránymutatásJogi iránymutatásJegybanki rendelkezésJegybanki rendelkezés