térinformatika, információs társadalom és átalakuló társadalmi térhasználat
DESCRIPTION
Térinformatika, információs társadalom és átalakuló társadalmi térhasználat. Jakobi Ákos ELTE Regionális Földrajzi Tanszék. 3 fogalom. tér – térbeliség, térhasználat, területi különbségek… informatika – információ, információs eszközök, info-kommunikáció… - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Térinformatika, információs társadalom és átalakuló társadalmi térhasználat
Jakobi ÁkosELTE Regionális Földrajzi Tanszék
tér – térbeliség, térhasználat, területi különbségek…
informatika – információ, információs eszközök, info-kommunikáció…
társadalom – társadalmi reakciók, társadalmi átalakulás…
3 fogalom
• Miért foglalkoznak a területi kutatók az információs társadalmi fejlődés kérdéseivel?
• Miben alakította át a korábbi térszemléletet az információs társadalom?
• Máshogy vélekedünk ma a térről, mint korábban?• Miben számít újnak a mai térhasználat?• Miképpen kapcsolódik mindehhez a térinformatika?
Néhány aktuális kérdés
Áttekintés
• Napjaink általános trendjei• Az új térhasználat fő komponensei• Térhasználat és mobil-kommunikáció• Térhasználat és információs hálózatok• Térinformatika az információs társadalomban• Térinformatika és térhasználat• Összefoglalás a valós társadalmi térhasználati
lehetőségekről
Általános trendek
• Az utóbbi évek jelentős informatikai átalakulása számos olyan technikai és technológiai újítást hozott, amely lényegileg hatott a társadalom értékrendjére, szokásaira és tevékenységeire.
• Új innovációk– technológiai tartalmú és infrastrukturális elemek
(modern telekommunikációs eszközök, digitális megoldások stb.)
– új szolgáltatások és tevékenységek (e-szolgáltatások távszolgáltatások, teleszolgáltatások, stb.)
Az új térhasználat fő komponensei
• Az információs társadalom átalakuló térhasználatát meghatározó elemek:
– új infrastrukturális tényezők
– hagyományos infrastrukturális tényezők új szerepben
– új tevékenységek, szolgáltatások
– hagyományos tevékenységek és szolgáltatások új szerepben
Az új térhasználat fő komponensei
• A tér „legyőzése” az idő „legyőzése” által
gyors, „azonos-idejű” információk
nincs közlekedésre (fizikai térhasználatra) fordított idő
(Pl. nem kell elmenni egy utazási irodába egy kívánt utazást kiválasztásához)
DE: az információszerzésre, -kezelésre, stb. fordított idő (kiadás) növekszik
Az új térhasználat fő komponensei
• A tér „legyőzése” az idő „legyőzése” által
- gyorsuló információáramlás
relatíve kisebb térérzet
- „egy-pont világ”
a megismerés lehetősége tágul – a világ egyre kisebbnek tűnik
Az új térhasználat fő komponensei
• Azonos-idejű jelenlét
az információ a rendszer bármely térbeli pontjában ugyanakkor jelenik meg és válik hozzáférhetővé
a tér bármely pontja ugyanúgy használható
Az új térhasználat fő komponensei
• A tér és a távolság „legyőzése”
helyfüggetlen cselekmények
bárhol hozzáférhető szolgáltatások
nincs utazási (szállítási) költség, ami lehetővé teszi a tevékenységek tetszőleges térbeli szervezését, elhelyezését (Krugman)
Az új térhasználat fő komponensei
• A tér új pontjainak, helyeinek felértékelődése
helyfüggő szolgáltatások
kitüntetett pontok, helyek
új infrastrukturális térbeli differenciálódás
Az új térhasználat fő komponensei
• Koncentráció vs. dekoncentráció (centifugális vs centripetális hatások) a gazdaságban (Területfejlesztési szempontok)
• az IKT a már meglevő, magas hozzáadott értékű ipar és szolgáltatások mellé települ
• az IKT oda települ, ahol megfelelőek az innovációs adottságok, hogy biztosíthassa a folyamatos versenyképességét
• az IKT keresleti odalát többségében a városok jelentik
Az új térhasználat fő komponensei
• Koncentráció vs. dekoncentráció (centifugális vs centripetális hatások) a gazdaságban (Területfejlesztési szempontok)
• a városok és a periférikus térségek között az IKT technológiák segítségével el fognak tűnni a különbségek
• a szolgáltatások mindenütt elérhetővé válásával a rurális térségek relatíve felértékelődnek (olcsóbb ingatlanok, tisztább környezet)
• De: csak alacsonyabb hozzáadott értéket termelő szolgáltatások terjedtek el a periférikus területeken
Az új technológiák néhány kiemelt jelentőségű eleme
• Vezeték nélküli kommunikáció
• Információs hálózatok
• Térinformatika és térhasználat
Térhasználat és vezeték nélküli kommunikáció
Mobil-kommunikáció, vezeték nélküli kommunikáció
radikális vívmány a térhasználat szempontjából
helyfüggetlen – bárhol használhatóhelyfüggetlen – nem helyhez kötött, mozgás közben is
használhatóhelyfüggő – alkalmas differenciálni a különböző
földrajzi pontokon nyújtható szolgáltatások között
Térhasználat és vezeték nélküli kommunikáció
Vezeték nélküli adatátvitel(néhány technológiai megoldás)
beltéri kültéri
kis távolság
Bluetooth,
RFID
RFID
nagy távolság
WiFi
WiMax
GPRS
Térhasználat és vezeték nélküli kommunikáció
Helyfüggő szolgáltatások (Location based services)
Merre található a legközelebbi étterem?(térinformatikai feladatok + vezeték nélküli megoldások)
Térhasználat és vezeték nélküli kommunikáció
Adatközvetítés helyváltoztatás közben
Térhasználat és vezeték nélküli kommunikáció
Nicolas Nova a vezeték nélküli kommunikációs technológiák használatáról:
„Technology is way ahead usage! Usages still need to be invented !”
(A technológia messze az alkalmazások előtt jár! Az alkalmazásokat még fel kell fedeznünk!)
Az új technológiák néhány kiemelt jelentőségű eleme
• Vezeték nélküli kommunikáció
• Információs hálózatok
• Térinformatika és térhasználat
Térhasználat és információs hálózatok
A világháló hatása a térhasználatra és a térérzetre
• Kollektív információtár, a „digitális társadalom” kiépülésének talán legfontosabb eszköze
• Differenciáló tényező a jelenlét (kínálati oldal) és a hozzáférés (felhasználói oldal)
Térhasználat és információs hálózatok
Nagy mennyiségű és bárhol elérhető információ
• döntések, választások (összehasonlítások)
• vásárlás, kereskedelem
• ügyintézés
• információgyűjtés
• helybenlét nélkül
• üzletbelátogatás nélkül
• hivatalba menetel nélkül
• utánajárás nélkül
Térhasználat és információs hálózatok
Nagy mennyiségű és bárhol elérhető információ
• 1 pontból végezhető tevékenységek
(kényelmi szempontok, világhálóhoz való kötöttség, beszűkülés, stb.)
• bárhol végezhető tevékenységek
(komm. eszközre való utaltság)
Térhasználat és információs hálózatok
Új tevékenységek és szolgáltatások ill. a hagyományos formák új köntösben
• e-szolgáltatások, e-tevékenységek• e-kereskedelem, e-government…• távmunka, távoktatás…• telebank, telemedicina…• on-line…, digitális…, virtuális…
Az információs hálózatok (a világháló) közvetett hatásai
USA (2000): új autók 2,7%-át az Interneten adták el
vásárlók 40%-a használta a világhálót a vásárlás valamely szakaszában:
új modellek megtekintése,
árak összehasonlítása…
(Langer P. 2002)
Térhasználat és információs hálózatok
Egy utóbbi felmérés szerint a nagy-britanniai internetezők átlagosan 63,6 órát spórolnak évente az online vásárlási lehetőségek segítségével. A válaszadók kissé több mint fele, 51%-a kijelentette, hogy szeretik használni az Internetet, mivel így nem kell irodájukat, vagy otthonukat elhagyniuk. 39%-uk szerint a legjobb dolog az online vásárlásban, hogy nem kell másokkal szóba állniuk, ha nem akarnak.
EuropeMedia
Térhasználat és információs hálózatok
Virtuális és valóságos terek szimbiózisa
• „valós tér”-szerű elemek a virtuális térben
(távolság, centrum, határ stb.)• valós térérzet a virtuális térben• információk a „valós térről” a világhálón
(erős térinformatikai kapcsolatok)
Valós térélmény a virtuális térben
Az új technológiák néhány kiemelt jelentőségű eleme
• Vezeték nélküli kommunikáció
• Információs hálózatok
• Térinformatika és térhasználat
Térinformatika az információs társadalomban
• térbeliség – képi jelleg – informatika
• GI
• a térbeli adathasználat exponenciális növekedése
Térinformatika és térhasználat
A térinformatika okozta változások a társadalmi és egyéni térhasználatban:
• Közvetlen változások: – a térinformatika mint eszköz
(pl. közlekedési navigáció)
• Közvetett változások– a térinformatika mint szemlélet
(pl. megváltoznak a térről alkotott ismeretek)
Térinformatika és térhasználat
A térinformatikai eszközök közvetlen hatása a térhasználatra:
Navigációs térinformatika– helymeghatározás– telekommunikáció– térinformatika
Helyzeti és helyi információk, amelyek megkönnyítik a térbeli döntéseket
Járműkövetés
Útvonaltervezés
Közúti navigáció
Térinformatika és térhasználat
A térinformatikai eszközök közvetlen hatása a térhasználatra:
Területi információs rendszerek– földrajzi helyhez kötött nyilvántartások, adatbázisok
– térbeli irányítási rendszerek
– térbeli döntéstámogatás
Egyszerűbbé, kezelhetőbbé válnak a térbeli információk
(egy helyen elérhetők)
Térinformatika és térhasználat
A térinformatikai eszközök közvetlen hatása a térhasználatra:
Digitális térképi megjelenítés– széles körben elérhetővé vált desktop térbeli
adatmegjelenítés
– web-kapcsolatok
Láthatóvá válnak a területi összefüggések
Térinformatika és térhasználat
A térinformatikai eszközök közvetett hatása a térhasználatra:
„A térinformatika megváltoztatja a földrajzi összefüggésekre és magára a térbeli tudásra vonatkozó gondolkodásunkat”
(Mészáros R. 2000)
Összefoglalás a valós társadalmi térhasználati lehetőségekről
A térhasználatot valóságosan befolyásoló elemek
• infrastrukturális hálózatok kiépítettsége (gerincvezetékek)• készülékellátottság, eszközellátottság
(társadalmi lehetőségek, egyenlőtlenségek, regionális politikák)
• geográfiai szempontok (domborzat), épített környezet
Egy magyarországi távközlési társaság ADSL szolgáltatásainak
vételi lehetőségei Budapesten
Egy magyarországi mobiltelefon-társaság szolgáltatásainak vételi lehetőségei
Mobiltávközlési-antennák helyzete London belvárosában