magyarország átalakuló közigazgatási bíráskodása – a diagnózistól a terápiáig

Magyarország átalakuló közigazgatási bíráskodása –

a diagnózistól a terápiáig

Magyarország közigazgatási bíráskodása

I. Bevezetés

II. A magyar közigazgatási bíráskodás múltja

III. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az

alkotmanyjogi keret

IV. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: a

bírósági szerkezet

V. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az

eljárásjog

22.04.23 Institut für Ostrecht München 2


I. Bevezetés

Közigazgatási bíráskodás átalakulóban van:

- szervezet: 2013 óta „közigazgatási és munkaügyi bíró-ságok“

- eljárásjog: új Pp. kodifikálása elkezdődött

átfogó reformok előtt és alatt a meglévő helyzetet fel-mérni, és a változtatásra szoruló kérdésköröket azono-sítani kell (diagnózis) =>

az alapos diagnózis alapján megalapozott reformokat (a terápiát) lehet kialakítani



II. A magyar közigazgatási bíráskodás múltja (1)

(- 1867: Ausztria: Verwaltungsgerichtshof)

- 1868-1875: igazságszolgáltatási reform: modern „pol-gári“ igazságszolgáltatási rendszer megteremtése

- 1883: pénzügyi közigazgatási bíróság (1883:XLIII. tvc.)

- 1896/97: magyar királyi közigazgatási bíróság (1896: XXVI. tvc.)

hatáskör: taxáció (később bővült); eljárás: 1896:XXVI. tvc.; bírák: külön életpálya (bírói függetlenséggel)

- 1907: hatásköri bíróság (1907:LXI. tvc.)

- 1921: munkásbiztosítási bíráskodás (1921:XXXI. tvc.)22.04.23 Institut für Ostrecht München 4


II. A magyar közigazgatási bíráskodás múltja (2)

- 1949: közigazgatási bíróság és hatásköri bíróság fel-számolása (1949:II. tvc.)

- 1949: Népköztársaság (1949:XX. tv.)

- 1952: Pp. (1952:III. tv.): semmilyen utalás k.b.-ra

- 1957: Áe. (1957:IV. tv.) + Pp.-módosítás (1957:VIII. tv.): egyes államigazgat. határozatok bírósági felülvizsgálata

- 1972: Pp.-módosítás (1972/26. tvr.): XX. fejezet: „Az államigazgatási határozatok megtámadása iránti perek“

- 1991: Pp. XX. fejezete új címet kap: „A közigazgatási perek“ (1991:XXVI. tv.)



III. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az alkotmanyjogi keret (1)

- 1989: a közigazgatási bíráskodás bekerül az Alkot-mányba: 50. § (2) bek., 57. § (5) bek. (1989:XXXI. tv.) => Pp. és Áe. reformját tette szükségessé

- 32/1990. (XII. 22.) AB: a k.b. bevezetését sürgette

- k.b. törvényi alapja: 1991:XXVI. tv.

- hatáskör: rendes bíróságok (változatlanul)

- eljárás: Pp. XX. fejezete (változatlanul)

- bírói út: generálklauzula taxáció helyett (átmeneti kivétel: szabálysértések), kiegészítés: 2005:XVII. tv.



III. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az alkotmanyjogi keret (2)

ma: Alaptörvény: lényegében tartalmilag változatlan az alkotmányjogi helyzet

- jogállam: B) cikk (1) bek.: anyagi/érdemben vett k.b. in-tézményi garanciája

- bírósági hatáskör: 25. cikk (2) bek. b) pontja

- egyéni jog a bírói útra: XXVIII. cikk (7) bek.

- bírósági szervezet: 25. cikk (4) bek. 2. mondata (hatá-lyon kívül helyezte a 4. Alaptv.-módosítás)

- általános eljárási garanciák: XXVIII. cikk (1) és (7) bek.



IV. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: a bíró-sági szerkezet (1)

2011: nagyobb igazságügyi reform: Bszi. (2011:CLXI. tv.), Bjt. (2011:CLXII. tv.)

- bírósági szerkezet: 2013.I.1. óta: „közigazgatási és munka-ügyi bíróságok“

jogállásuk: hasonló a járásbíróságokéhoz: törvényszék ki-helyezett egysége => nem önálló bírósági ág, de a rendes bírósági szerketezen belül viszonylag önálló helyzet

- fórumrendszer: 1. fokon kihelyezett közigazgatási (és mü.) bíróság, 2. (törvényszék) és 3. (Kúria) fokon rendes bíróság:




„álvegyes rendszer“ ( „valódi“ vegyes rendszer, pl. Szlové-nia, Horváto., Cseho.): felemás megoldásnak látszik

- önálló közigazgatási bírói életpálya: egyes elemek meg-vannak, de összefüggő, rendszeresített, elkülönülő k.b. élet-pálya nem létezik:

felemás megoldás itt is




összegezve:

- bírósági szerkezet:

diagnózis: szerkezet működőképes, de „furcsa képet“ nyújt

terápia: nem szakmai, hanem politikai kérdés

- közigazgatási bírói életpálya:

diagnózis: szakmai és jogállami okokból előnyös az elkülö-nülő életpálya

terápia: külön életpálya létrehozása (bármilyen bírósági szerkezetben lehetséges)



V. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az eljá-rásjog (1)

Közigazgatási per eljárási jogalapja: Pp. (szocialista marad-vány)

a XX. fejezet (kevés számú) speciális közigazgatási peri szabály + a Pp. általános szabályai, elvei: felemás megol-dás

a Pp. általános szabályai alkalmatlan a közigazgatási perek szakszerű lebonyolításra:

- a per célja: szubjektív jogvédelem szubjektív és objektív jog védelme, jogállam és hatalommegosztás érvényesítése




- a felek egyenjogúsága: a perbeli jogviszonyban azonos jogállású, egymás mellé rendelt magánfelek a perbeli jog-viszonyban a felek alá-fölérendeltségi jogviszonyban állnak => a perbeli „fegyveregyenlőség“ külön intézkedést igényel

- rendelkezési elv: a felek a pertárgyat szabadon határozzák meg és jogairól, kötelezettségeiről szabadon rendelkezhet-nek az egyik fél (közigazgatás) nem jogairól vitatkozik, hanem közjogi jogosítványairól, jogállmi joghoz és közjóhoz kötöttsége miatt ezekről, gyakorlásukról nem rendelkezhet




- bizonyítás: bizonyítási teher és tényekről való szabad ren-delkezés tényállás hivatalbóli tisztázása és valódi tény-álláshoz kötöttség

polgári és közigazgatási per közös alapelvei:

nyilvánosság, nyelvhasználat, perköltség (részben azonos), jogi képviselet (részben azonos) => kevésbé fontos, a per jellegét kevésbé meghatározó alapelvek

diagnózis: modern polgári perjog alkalmatlan

terápia: külön közigazgatási perjog létrehozása


magyarország átalakuló közigazgatási bíráskodása – a diagnózistól a terápiáig

Documents