POLITIKAMENTES KÖZÉLETI HAVILAP 2010/NOVEMBER • ÁRA 150 Ft

DUNABOGDÁNY ◆ TAHITÓTFALU ◆ LEÁNYFALU ◆ SZENTENDRE ◆ POMÁZ ◆ BUDAKALÁSZ ◆ SZENTENDREI-SZIGET ◆ VISEGRÁD

Exkluzív interjú:

Szemtõl szemben

akit Billnek neveznek

FelhőnjáróFelhőnjáróSikerasszonyok

Dr. Marton Dr. Marton EditEdit

interjú Péreli

Zsuzsa

Heródes elõtt és Adagio után

Nagy Sándor

S

A TízparancsolatA TízparancsolatA DVD most akciós áron kapható 2.200,-Ft helyett 1790,-Ft ha postai úton kéri plussz postaköltség. Szép ajándék az egész családnak! 1790,- Ft

1790,- Ft Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió címén vagy a Tábita könyvesboltunkban személyesen Budapest XIII. ker. Váci út 114. (Árpád-híd Pest, szemben a József Attila Színházzal)

Egészség prof. Dr. Szigetvári Iván, egyetemi

tanár, természetgyógyász

30-201-8080; szigetvari.dr@vipmail.hu

Jogügyek Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd

20-330-36-40; grimaldizs@t-online.hu

Gazdaság Szûts Veronika közgazdász

veronika.szuts@taxart.hu

Irodalom Vészabónoémi; veszabonoemi@t-online.hu

Tartalomból

Kérdése van? Írjon nekünk! Szakértõink és szerkesztõink minden levélre válaszolnak!

Címünk: Szentendrei Kurír, Budapest Palóc u. 2., szentendreikurir@gmail.com; Tel.: 06 30 234 1412Levélíróink között minden hónapban, értékes ajándékot sorsolunk ki.

Innen-onnan 4-7

16-17

Sikerasszonyok 26

Irodalom 20-21

Mûvészrovat 28-29

Kedves Olvasónk!

Egészség 13

22Ügyvéd válaszol

Exkluzív interjú

Szemtõl szemben 10-11

14-15Szépség

Portré 8

K

ÖR KÉ

RDÉS

November hónap már az elsõ napjával lehangolóan hat a kedélyünkre. Elkö-szönünk az õsztõl, és ezt a búcsúérzést, még fokozza a halottak napja is. Ez pedig szorosan hozzátartozik a temetõvel és az elhunytainkkal való „találkozással”.

A temetõk ilyenkor csodálatosan kivirágzanak, minden síron égnek a gyertyák. Kifejezetten szeretek ilyenkor sétálni a temetõben. Meg-megállok egy-egy sírnál nézem a fényképeket, feliratokat, hiszen ezek sok mindent elárulnak az élõkrõl, a halottak hozzátartozóiról, mégpedig azért mert a síremléket az élõk állítják a saját ízlésük szerint. Üzenet pedig a halottról szól az élõknek…

Egyszer egy pap ismerõsöm azt mondta, hogy a temetési szertartás beszé-de nem a halottnak szól, hanem a temetésen résztvevõknek. És ez természetes, így van rendjén, kár hogy sok mindent csak ilyen alkalmakkor tudhatunk meg. De az is igaz, hogy egy ország kultúrájáról sok mindent elárul a temetõinek lát-ványa. A tõlünk nyugatabbra lévõ temetõk ápoltsága és gondozottsága szemet gyönyörködtetõ látvány nemcsak halottak napján. A Dunakanyar is számos nagynevû halottat tudhat magáénak. Sírjaik legtöbb helyen néma vádat sugallnak az élõk iránt, gondozatlan, elavult kinézetükkel.

Ami még szomorúbb pl. Szentendrén, az immár kitudja hányadszor meg-rongált zsidó temetõ látványa. Igaz egyetlen ember akadt, aki szorgalomból fel-vállalta annak gondozását, de megküzdeni egyedül õ sem tud a vandálokkal. Nemrégiben újra megrongálták ismeretlen tettesek. Ezért fel kell tennem a kérdést elsõsorban magamnak:

A mi temetõink vajon milyen magyar kultúráról tanúskodnak? És mit tettem én ezért?

Várom leveleiket továbbra is a nagy@szentendreikurir.hu e-mail címreSzívélyes üdvözlettel

Nagy Erzsébetfõszerkesztõ

Önnek mi a véleménye

a szeretetrõl?

N. János (42), Szentendre: Szere-

tet. Amilyen az adjonisten, olyan

a fogadjisten. Ahogyan szeretnek

én is úgy szeretek.

K. Béláné (29), Leányfalu: A sze-

retettel mindent el lehet érni.

Nemcsak egy szó, érzelem, látás.

Én is vallom a költõvel, hogy „ jól

csak a szívével lát az ember”.

B. Istvánné (38), Szentendre. Én

egy szóban össze tudom foglalni:

Édesanyám. Nekem Õ a szeretet.

Sz. Lajosné (82), Szentendre:

Kedves Hölgyem, Isten a szere-

tet, mindig minden õbenne telje-

sedik be. Az egyszülött Fiát adta

értünk.

Interjú 24-25

3

Innen-onnan

Köszönöm, hogy a szentendrei vá-lasztópolgárok jelentõs számban él-tek 2010. október 3-án a törvény adta lehetõségükkel és városunk jövõje iránti felelõsségüket átérezve elmen-tek szavazni. Köszönöm az elmúlt ciklus közös munkáját Kun Csaba alpolgármesternek, képviselõinknek, és dr. Molnár Ildikó címzetes fõjegyzõnek, valamint az általa ve-zetett Hivatal munkatársainak. Kö-szönöm a jelölõ szervezetek tagjainak és a helyi választási bizottságnak a választás szakszerû lebonyolításá-ban való közremûködést. Köszönöm, hogy a választók több mint fele a FIDESZ-KDNP-re adta szavazatát, ez-által is megerõsítve azt, hogy a város fejlõdéséért kitûzött cél jó és annak megvalósítását támogatják. Bízom valamennyi képviselõtestületbe ju-tott politikai szervezet városfejlõdés iránti elkötelezettségében és abban, hogy valamennyien aktívan fognak közremûködni a város további, dina-mikus fejlõdésében.

Négy és fél évvel ezelõtt az idõközi választáson 48 pontból álló programot fogalmaztam meg a legfontosabb rö-vidtávú célokkal, melynek egyik eleme volt a lakossággal való kapcsolattartás, s ennek eredményeként megszületett a az itt kirakott városkönyv, a zöld te-lefonszám és e-mail cím, a számtalan munkacsoport, valamint a „Városhá-za házhoz jön” fórumsorozat. A közös beszélgetések során kristályosodott ki a város hosszú távú fejlõdési terve, a Dumtsa Jenõ városfejlesztési stratégia, és a 12 vezérprojekt. Ez a tanulmány nem fi óknak készült, hiszen ennek mentén kezdtük el fejlesztéseinket. A kultúra városa program keretén be-lül számtalan rendezvény, országos és határon túlon is nagy jelentõséggel bíró kiállítás van mögöttünk olyan nagy neveknek köszönhetõen, mint Csíkszentmihályi Róbert, Aknay János és Balogh László tárlatai. Megújult az új Mûvésztelep, elõkészület alatt van a helytörténeti kiállítás és monográfi a, hamarosan megkezdõdnek a vezérpro-

jektek közül a Fõtér, a MûvészetMalom – amely mára az országos kiállítóhelyek közé emelkedett – építési-, valamint a templomdombi támfal helyreállítási munkálatai. A turizmus fellendítésére létrehoztuk a TDM Kft.-t, s pályáza-tokat nyújtottunk be a siker érdeké-ben. Az okos város jegyében bõvítettük bölcsõdéinket, óvodáinkat, tervszerûen fejlesztettük a Pannónia telepet. Kiad-tunk egy városi házirendet, s több cé-get is behoztunk Szentendrére. A zöld város keretein belül pataktakarítást, illegális hulladéklerakó-helyek felszá-molását, komposztálást, a szelektív hulladékgyûjtõk kiterjesztését, hulla-dékudvar létesítését s a házaktól történõ hulladékgyûjtését kezdtük meg. Támo-gattuk a Föld Napját, az Autómentes Napot és a Bükkös-pataki rendezvénye-ket. Sikeres panel-rehabilitációt hajtot-tunk végre a Füzesparkban és a Rózsa utcai lakótelepen, valamint leraktuk az új köztemetõ alapkövét, s a környezet-tudatosság jegyében átadtuk a Kaiser’s mögötti P+R parkolót. A Megújuló vá-

2010. október 12.-én 17 órakor került sor az új Képviselõtestület alakuló ülésére. A tizenöt tagú Testületben a vá-

lasztások után a polgármesteren és alpolgármesteren kívül immár kilencfõs jobboldali frakció ül szemben négy ellen-

zéki képviselõvel. Az öt napirendi pont megtárgyalásakor sor került többek között az új képviselõk és Dr. Dietz Ferenc polgár-

mester eskütételére, valamint az új alpolgármester, dr. Török Balázs megválasztására. Az alakuló ülésen, amelyen városunk

Intézményeinek vezetõi, jeles polgárai is részt vettek, Dr. Dietz Ferenc a következõ szavakat intézte az egybegyûltekhez.

Tisztelt Képviselõtestület! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

4

Innen-onnanros keretében akadálymentesítettük a Polgármesteri Hivatalt és a Gondozási Központot, s még számos intézményt. Játszótereket, kerékpárutat építettünk, s kiemelt projektként óvodákat újí-tottunk fel. Bérlakásokat vásároltunk, s megkezdtük a szakorvosi rendelõ korszerûsítését. Az együttmûködõ vá-ros jegyében TÁMOP és ÁROP prog-ramokat tartottunk, növeltük a köz-biztonságot a térfi gyelõkamerák rendszerének segítségével, erõsítettük az együttmûködést a kistérség tele-pülései között; ez utóbbit bizonyítja, hogy már kistérségi szinten mûködik a Családsegítõ és a Gondozási Központ. Elindítottuk a Tavaszköszöntõ Feszti-vált, a Dunakanyari Nyári Játékokat, az Aquavity és Pilisi Tekerõ sportren-dezvényeket. Nõtt a Skanzennel való

együttmûködés ugyanúgy, mint a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával és a Régi Mûvészteleppel. Jelentõs szerep jut a városi civil szervezetek-nek az együttmûködésben, valamint a „Szentendreiek vagyunk” lokálpatrióta program beindításának, hogy a helyi lakosok igazán szentendreinek érezzék magukat, s már gyermekkoruktól ki-alakuljon a városhoz való kötõdés.

Bár az elmúlt idõszak hivatalosan a kampány jegyében telt, azért a munka nem állhatott meg. Folyamatosan zaj-lott a „Szentendre 1000 év +” program jegyében a nagyprojektek megvalósítá-sa és lezárása. Még ez év elején zártuk le Pannónia-telepi csapadékvíz-elvezetõ megvalósítását, az elmúlt hetekben pedig 4 felújított óvodát és a Pismány fontos gyûjtõútjait, az Barackos-Egres utakat avattuk fel. Változatlan célunk a Dumtsa terv prioritásainak való megfelelés, a kultúra, a mûvészetek, a közmûvelõdés, és a minõségi turiz-mus – például a Szentendrei Nyár és

a Szentendre Éjjel-Nappal - fejleszté-se. Második prioritási kategóriában az életminõség javítását tartjuk szem elõtt. E kapcsán nagyon fontos a képviselõk és a Hivatal munkájának átgondolása, hiszen fontos az együttmûködés a la-kosság hatékonyabb kiszolgálásának érdekében. Ugyanide tartozik a már megkezdett programok – a szakorvosi rendelõ, a belváros rehabilitáció – be-fejezése, valamint a Dunakorzó Duna Stratégia mentén történõ megújítása. Kiemelt fi gyelmet fordítunk majd a közlekedésre, így a tehermentesítõ út kiépítésére, a zöld programokra, azaz a köztisztaságra, a hulladékszállításra, az energiahatékonyságra, a városüze-meltetési feladatokra és az átgondolt területi és várostervezésre. A magas színvonalú középfokú oktatás kiegészí-

téseként jelenleg is tár-gyalások folynak több felsõoktatási intéz-ménnyel, hogy Szent-endrére hozzák tag-intézményeiket, s így fi ataljaink a város el-hagyása nélkül tudják majd továbbképezni magukat. A Dumtsa terv harmadik priori-tásaként, a „kistérség motorja” szerepben össze kell hangolnunk a kistérségi fejlõdést, szoros kapcsolatrend-

szert kiépítve regionális szinten is. Na-gyon fontos ez az együttmûködés a kul-turális-és egyéb intézményekkel, hiszen Szentendre egyedül nem tud tovább lépni, csak együtt lehet haladni.

Célunk változatlan, hogy Szentend-re, amely büszke az épített és termé-szeti örökségeire, a kulturális és törté-nelmi hagyományaira, a XXI. század kihívásainak megfelelõ város legyen. Bízom abban, hogy ebben mindenki ténylegesen partner lesz, valamennyi képviselõtársam és az a 26.200 szent-endrei lakos, akikkel közös az álláspon-tunk; azaz „Csak Szentendre számít”. Ez egy olyan közös alap, amelyre együtt építkezni tudunk. Ehhez a munkához kívánok mindenkinek erõt, egészséget, hitet, türelmet, õszinteséget és kitar-tást. Azoknak pedig, akik mindehhez a biztos családi hátteret nyújtják ne-kem, feleségem, Csilla, gyermekeim, Dominika és Kornél, valamint szüleim számára hangozzék el az utolsó, de legfontosabb köszönöm! -szk-

DPÖTKT alakuló ülése – új kistérségi irodavezetõ Szentendrén2010. október 20-án került sor a

Szentendrei Városházán a Dunaka-

nyari és Pilisi Önkormányzatok Több-

célú Kistérségi Társulásának alakuló

ülésére. Az eseményen részt vettek

a Dunakanyar polgármesterei és a

térség fontosabb intézményeinek –

rendõrség, tûzoltóság - képviselõi is.

Dr. Dietz Ferenc szentendrei polgár-

mester elnökké, dr. Sajtos Sándor

tahitótfalusi polgármester és Rogán

László budakalászi polgármester al-

elnökké történõ választása után sor

került a pénzügyi és közbeszerzési

bizottság elnökeinek és a bizottság

tagjainak megválasztására. Miután

dr. Török Balázs, a Kistérségi Iroda

eddigi vezetõje Szentendre alpolgár-

mestere lett, pályázatot írtak ki az új

irodavezetõ posztjának betöltésére.

Egy mindig hazatérõ vándor – kiállítás a Mûhely GalériábanErdély, Magyarország, Hamburg,

Kanada, Magyarország. Egy élet-

út, amelyet az örökös visszatérés, a

gyökerekhez való ragaszkodás és a

hit szõ át. Október 16-án, a Mûhely

Galériában nyílt meg Szakács Imre

festõmûvész azon kiállítása, amely

az „Üzenet” címet viseli, és amelynek

tartalmát, mondanivalóját Fodor Pál

történész öntötte szavakba. A mindig

visszaköszönõ szimbólumok haszná-

lata, mint a fa, az örökké ég felé nyúló

élet jelképe, a madarak, mind olyan

kifejezési formák, amelyek a hagyo-

mányok õsi jelképeit öntik formába.

És bár lehet egy életútban sok kitérõ,

elkalandozás, a vándor mindig haza

tér, mert ide kötik a gyökerek, a csa-

lád, az élet. A kiállítás november 14-ig

látogatható minden hétköznap 10-tõl

18 óráig a Mûhely Galéria emeletén.

Újabb tanulmányút Szentendrén2010. október 15-én Naim Behluli ve-

zetésével koszovói kisebbségi önkor-

mányzatok képviselõibõl álló delegá-

ció érkezett Szentendrére a Magyar

Külügyminisztérium támogatásával,

hogy a magyar önkormányzati rendszer

mûködésérõl ismereteket szerezze-

nek. Dr. Dietz Ferenc az önkormányzati

KISTÉRSÉGI GYORS

5

Innen-onnan

Tahitótfalu Önkormányzata pá-lyázatot nyújtott be, és nyert, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Kö-zép-magyarországi Operatív Prog-ram keretében (KMOP - 2.1.1 / B - 09 - 2009 – 0027) a „Tahitótfalu földes utcáinak fejlesztése” címû egyfordu-lós pályázati konstrukcióban meg-valósítandó projekt támogatására, melynek megvalósítására a Pro Ré-gió Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofi t

Kevesebb földes utca lesz Tahitótfaluban Közhasznú Kft-vel történt támoga-tási szerzõdés megkötését követõen, kerülhet sor.

Az elnyert támogatás bruttó 93 millió 852.374 Ft, ami a költségek 70 %-a. A település saját forrásként bruttó 40 millió 222.446 forintot, az összköltség 30 %-át teszi hozzá a projekthez. A projekttámogató által elismert elszámolható összköltség: 134. millió 74.820 Ft.

A projekt keretében, Tahi Torma-hegyi lakónegyedében a Visegrádi utca (Orgona és a Sionhegyi út kö-zötti szakasza), Tahitótfaluban pe-dig, a Rózsa utca, a Kertész utca és a Koós Károly utcákat újítják fel. Egy-szerre kezdtek két helyszínen

Az útépítés egyidõben kezdõdött két utcában, a szegélyezést követõen, kétrétegû, 8 cm –es aszfalt kerül az alapot képezõ zúzalék kõre, amit a padka kiépítése, a csapadékvíz el-vezetést szolgáló árkok kiásása, a te-rep- rendezések, valamint kulturált zöldövezet kialakítása követ.

Járõrök vigyázzák a gépkocsi-kat Odafi gyelést és külön szervezést igényelt az önkormányzat részérõl, hogy az ott lakók a lehetõ legkisebb kényelmetlenséggel vészelhessék át, az építés miatti lezárásokat. Figyel-ni kell a projekt kivitelezése során

arra is, hogy valamelyik bekötõ út, minden idõpontban átjárható legyen. A helyi Rendõrõrs parancsnokával egyeztetve, kijelölték, hogy abban az idõpontban, amikor nem lehet autó-val bemenni a telkekre, hol lehet (éj-szakára is) megállni, ahol – amíg az építkezés megkívánja - fokozott járõri felügyelet vigyázza a gépkocsik biz-tonságos közterületi parkolását.

Kapcsolódó fejlesztések A felújítandó utcáknál elõforduló,

közmûvesítési hiányosságok gyors meg-oldásához, elsõbbségi lehetõséget, soronkívüliséget kaptak az önkor-mányzattól segítséget kérõ lakók. A projektelvárás közvilágítást érintõ pótlásait, is kezelte az önkormányzat, némely helyeken új villanyoszlopo-kat is felállítottak.

A lebetonozott utcák védelme, a sárfelhordás megakadályozása érde-kében, sárrázó létrehozása vált szüksé-gessé, ami a szántóföldrõl bejövõ trak-torok kerekeit letisztítja.

Az útépítés végrehajtására - októ-ber 25-ig, egy hónapja van a kivitele-zést végzõ cégnek, és amennyiben az ütemezés szerint haladnak, november elején, sor kerülhet, a megújult utcák átadására.

Dr. Sajtos Sándor polgármester

Családi kiállításNem tudni, hogy a Deim család

tagjai génállományban kódolva kap-ják vagy az anyatejjel szívják ma-gukba a tehetséget, de tény, hogy a mûvészetekre különleges fogékony-sággal rendelkeznek. Deim Pál, a ma-gyar kortárs képzõmûvészet egyik legsokoldalúbb alakjaként Munkácsy- és Kossuth-díjával emelkedik ki a mûvészek közül. Mindemellett büsz-keséggel tekinthet fi aira: Deim Tamás-ra, aki animációs printjeivel; Deim Pé-terre és unokájára Deim Balázsra, akik fotóikkal hódolnak a Múzsák elõtt.

Az Izbégi Általános Iskolában ok-tóber 15-én rendezett kiállítást Deim Pál lányunokája, Deim Sára és Farkas Zsolt zongorajátéka nyitotta meg. Dietz Ferenc polgármester köszöntõjében el-mondta, nagyon fontosnak tartja azt, hogy a városban mûködõ mûvészek segítik a fi atalokat, iskolásokat a

mûvészeti pályán való elindulásban. A köszöntõ után Simándi Csaba író, a család barátja méltatta a mûvészeket, értelmez-te alkotásaikat, majd beszédét a következõ összegzéssel zárta: „A kiállítást egy egészként tekintve megállapíthat-juk, hogy mind a négy mûvész térbeli és geomet-rikus-formákkal operál. Deim Pál a városnak, mint az ember élet-terének és a természet kontrasztjának har-móniáját jeleníti meg; Deim Balázs a várost belülrõl szemléli, és a benne élõ emberrõl, gyermekrõl ad képet. A térbeliség az ember fölé tornyosul, rátelepszik az emberre. Deim Tamás egy térbeli alakzat síkbeli leképezését adja, ami jellegébõl adódóan sajátos dinamiz-must eredményez, és ezzel az emberi testre, mint mérhetõre, mint konstrukcióra utal. Deim Péternél a térbeliséget a fény és a sötét-

ség teremti, ezzel adva transzcendens jelen-tést az egész kiállítási anyagnak.”

A látogatókat szendvicsekkel, teával, fehér- és vörösborral fogadták. Miköz-ben az épület alsó szintjén a Deim család munkáit tekinthettük meg, az emeleten az izbégi gyerekek azon alkotásait állí-tották ki, melyeket október 12-én, Erdõ nincsen zöld ág nélkül címmel meg-rendezett mûvészeti napon készítettek ismert képzõmûvészek segítségével.

6

Innen-onnanKISTÉRSÉGI GYORS

rendszerrõl, fejlesztésekrõl és a szent-

endrei szerbekrõl tartott elõadást, dr.

Molnár Ildikó címzetes fõjegyzõ pedig a

kisebbségi önkormányzati választások-

ról és mûködésükrõl adott tájékoztatást.

Az elõadások után a delegáció dr. Török

Balázs alpolgármester vezetésével három

európai uniós forrásból felújított intéz-

ménybe látogatott el.

Felhívás magyar állampolgárok részére külföldre szóló ösztöndíjakra.Pályázhatnak magyar állampolgárok,

vagy Magyarországon élõ állandó lete-

lepedési engedéllyel rendelkezõ külföldi

állampolgárok, ebben az esetben a lete-

lepedési engedély másolatát csatolni kell.

A határidõk a következõk: 2010.11.15.,

2010.12.01., 2010.12.1.10., 2011.03.01

A magyar Ösztöndíj Bizottság pályázatott

hirdetett a kétoldalú nemzetközi oktatá-

si, tudományos és kulturális munkater-

vekben, valamint megállapodásokban

biztosított egyetemi részképzésre, teljes

képzésre, hosszú és rövid tanulmányútra,

illetve nyári egyetemen való részvételre.

A Magyar Köztársaságnak mintegy 50

országgal van kormányközi vagy tárca-

közi oktatási, tudományos és kulturális

együttmûködési munkaterve.

Ezen a honlapon lehet részletes tájékoz-

tatást kapni a pályázat ról: (http://www.

scholarship.hu

Készíts Betlehemet!Bármilyen olyan anyagból lehet pá-

lyázni ami (fa, háncs, mézeskalács,

marcipán,stb) – ból készült. A Betlehem

mérete lehet maximum 60cmX60cm.

A Dunabogdányi Mûvelõdési Házban

2010 december 2 (péntek) 15 – 20 órá-

ig lehet beadni a jelentkezéseket. (T:

06209846453)

Eredményhirdetés 2010 december 3. –

án lesz az adventi kiállításon és vásáron.

Szent János téren sorsolják ki a betle-

hemeket az Adventi vásáron, december

3-4-én a karácsonyi forgatagban.

www.fakult.hu

Pomáz Város Önkormányzata nevében

Halászné Gambár Mária önkormányzati

képviselõ és Molnár Lászlóné a népjó-

léti iroda csoportvezetõje köszöntötte a

95 éves születésnapját ünneplõ Kovács

Lajosnét. További jó egészséget kíván a

Szentendrei Kurír is. -szk-

Lengyel-magyar tûzoltó továbbképzés

Október 18-ától öt napon át lengyel tûzoldó delegáció vendégeskedett Ma-gyarországon. Az Ostrów Wielkopolski városából, Andrzej Morta parancsnok, tûzoltó ezredes vezetésével érkezett ven-dégek a Leonardo da Vinci uniós pályá-zatnak köszönhetõen egy hétig hazánk-ban ismerkedtek a magyar tûzoltóság és katasztrófavédelem munkájával. Há-zigazdáik, a szentendreiek képviseleté-ben Jámbor Ferenc parancsnok, tûzoltó-százados nyilatkozott lapunknak.

– A folyamatos szakmai kapcso-latunk 2007-tõl datálódik a lengyel kol-légákkal. Az övéké sokkal nagyobb, és állami tûzoltóság, mint ahogy Lengyel-országban mindegyik az. Tavaly döntöt-tünk úgy, hogy mivel találtak egy európai uniós pályázatot, amely kimondottan ok-tatásról, képzésrõl, továbbképzésrõl szól, társpályázóként bekapcsolódtunk mi is. A pályázat arról szól, hogy a lengyel hi-vatásos tûzoltók 6 fõvel Magyarországra illetve Németországba delegálnak egy-egy csoportot. A tematikát elõre le kellett adni az Unióban. Mi olyan közös képzést adtunk, amelyben összefoglaltuk a szak-mai tudásunkat, megismertettük õket a magyar katasztrófavédelem rendszeré-vel, ezen belül a tûzoltóságok fajtáinak mûködésével (nálunk ugyanis állami hi-vatásos, és önkéntes önkormányzati és létesítményi tûzoltóság is mûködik), és bár elõre nem volt a programban, az ár-vízvédelmen túl a sajnálatos devecseri katasztrófa kapcsán konkrét eseten ke-resztül is láthatták a rendszer mûködését, ami ezen keresztül még érthetõbbé vált számukra. A délutáni idõszakokban a magyar kultúrát mutattuk be, de ezen belül is voltak olyan programok, melyek-nek vannak tûzoltósági összefüggései. Az Országházban is ismerkedtek az ott szolgálatot teljesítõ tûzoltók munkájával, vagy ilyen a szentendrei Skanzen, amely

a nádfedeles faépít-ményeivel tûzvédelmi szempontból rendkí-vüli nagy kockázatú létesítmény. Meg tud-tuk mutatni a bélapát-falvai önkéntes tûzoltó egyesületet, továbbá a Dabasi Tûzoltó-p a r a n c s n o k s á g o t , amely a könnyûipari és kereskedelmi tevé-kenység felé speciali-

zálódott, szemben a miénkkel, amelynek az árvízvédelem és az erdõtûz a speciális irányultsága technikai eszközökben és képzésben egyaránt.

– Ez mind csak elmélet volt, vagy a gyakorlatban is részt vettek?

– Gyakorlatban látták a szerelési gyakorlatainkat, illetve a napi rutinmun-kát, de káresetet nem, és személyesen nem vettek részt ilyesmikben. De ez nem is lett volna cél, mert a feladat nagyobb léptékben átlátni a tûzvédelem komplex feladatrendszerét. Mi is kaptunk tõlük egyfajta áttekintést a lengyel tûz- és katasztrófavédelemrõl. A feladatmeg-oldás tekintetében sokkal homogénebb és egyszerûbb az õ rendszerük felépíté-se, tisztázottabbak a feladatok. Például nagyon nehezen tudták értelmezni a mi önkéntes és hivatásos tûzoltóságaink helyzetét. Náluk ugyanis az önkéntesség abszolút a hivatásos védelem alá besorolt feladat ill. rendszer, és amit õk önkéntes tûzoltóságon értenek, az leginkább arra hasonlít, amit mi ezen 1996 elõtt értettünk.

– A Szentendrei Tûzoltóságnak van, lesz-e valami haszna a tapasztalatcserékbõl?

– Már maga az, hogy a saját szak-mánkról nagyon összeszedetten, szakmai embereknek kellett elõadást tartani, amire fel kellett készülni, és konkrét kérdésekre feleletet adni, már ez is hasznos volt, több hónapon át készültünk erre. Azon kívül elsõk vagyunk, akik Magyarországon ilyen szakmai továbbképzést tudtunk tar-tani a Leonardo projekten keresztül, egy külföldi ország tûzoltóinak. Anyagi érte-lemben minket nem terhelt, mert a projek-tet az Unió támogatta. De a legnagyobb haszon az a kapcsolatteremtés- és tartás, ami a két ország tûzoltósága és állampol-gárai között ezzel is erõsödött, mélyült, és aminek folytatása is adott jövõ tavasszal, amikor mi utazhatunk hasonlóképp.

m. a. k.

7

Kaposvárról érkeztem Bu-dapestre, miután felvettek a Színmûvészetire és az elsõ hóna-pokban úgy éreztem magam mint hal a szárazon. Próbáltam alkal-mazkodni, de valójában sosem si-került megszeretnem a nagyvárosi életet. Izgalmasak voltak a tanu-lás és a szakma kezdõ évei, mert szerettem a nyüzsgést, de amint lehetõségem volt rá elkezdtem az új otthon keresését.

Nem volt könnyû, megint elölrõl kezdeni, de végül Szentend-rére esett a választás. Ennek már 23 éve. A Színház volt az életem, Szentendre pedig az Otthonom, ahova jól esett hazajönni. Innen jártam a József A. Színházba, az-tán hosszú éveken át Sopronba. És amikor elegem lett a munkából vagy csak feltöltõdni akartam, ak-

AZ ÉN SZENTENDRÉM AZ ÉN SZÍNHÁZAM. – 1. rész.kor Szentendrére menekülhettem el. A munka mindig mást és másholt je-lentet számomra, mindaddig miután megalapítottuk a Száguldó Orfeum társulatot és egy vidéki produkciót követõen hulla fá-radtan értünk haza hajnali 2 felé.

A párommal egymásra néztünk és egyre gondol-tunk. Miért nem csináljuk itthon is? A Nyári Teátrum-ba meghívott 1-1

elõadásunkkal kezdõdött, mert látni akartuk, hogy miként fogad bennünket a város és az itteni kö-zönség. Mindkét elõadásunk, az ACÉLMAGNÓLIÁK és a NÕI FURCSA PÁR is telt házas, nagy siker volt. Ezek után nem vélet-len, hogy nõi trilógiánk harmadik darabját az ÖT NÕ AZ ESÕBEN címû darabunkat hozzuk Szent-endrére november 26-án 19.00kor a PMK Színháztermébe, ahol az idei Szentendre Éjjel Nappal keretében tartottuk elsõ itteni premierünket a KARRIER KOMÉDIA-t és beje-lentettük, hogy egy állandó szín-házi programot indítunk el az õszi-tavaszi hónapokban. Kõszínházi minõségû elõadásainkkal méltó partnerei leszünk az öt évtizede mûködõ Szentendrei Nyári Teát-rumnak.

Meghirdettünk egy kedvezmé-nyes klub programot is, ahol a re-gisztrált tagok olcsóbban juthatnak jegyekhez. Több mint 200-an jelent-keztek már a Kistérségbõl.

Sokan kérdezték hogy miért ez a sok nõi darab? Egy feminista színházat építünk? Szó sincs róla. Inkább az, hogy valójában a höl-gyeket nem igen kényeztetik el jó darabokkal. Munkánk eredménye-ként büszkén állíthatom, hogy va-lamit elindítottunk, mert az elmúlt és a mostani évadban egyre több színház mutat be nõi darabokat. Miért is fontos ez? Úgy érzem, mint Nõ és anya is, hogy az elmúlt évti-zedben, ha lassan is de azért elin-dult valami a Közép Európában élõ nõk életében. Valami javulni kez-dett. El kezdtünk beszélni Olyan témákról amelyek idáig tabunak számítottak és ahogy egyre többen kezdtek foglalkozni egy témával - anya-gyermek-család kapcsolatok problémái, családon belüli erõszak, szexuális zaklatás, a gyermekek bántalmazása, munkahelyi diszk-rimináció, stb. – elindulhatott egy változás, egyéni, közösségi és jog-alkotói szinten is. Ezért keresünk olyan darabokat, amelyeknek a szórakoztatás mellett van aktua-litásuk. Ismerjenek magukra, vi-gyenek haza valamit magukkal a nézõk. Ez a színház legfontosabb szerepe már a görögök óta. Bízom benne, hogy hasonló élményekkel távoznak azok, akik nov. 26-án ott lesznek a az ÖT NÕ AZ ESÕBEN címû elõadásunkon.

Ivancsics Ilona

Portré

8

a Dunakanyarban

Nemrég volt nemzeti kisebbségi választás az országban. Szentendrén is megalakult a Horvát Kisebbségi Ön-kormányzat. Négy fõ, Valentin János elnök, Heinz Valentin Éva elnökhelyet-tes, Burics Veronika és Szautner Katalin akik a helyi kisebbségi önkormányzat képviselõi, a városi horvát közélet irányítói, rendezvényeinek szervezõi lettek. Így ismét van legális vezetõ szerve a szentendrei dalmátoknak, mert hát a szentendrei horvátok többsége ehhez szubetnikai közösséghez tartozónak vallja magát. A szentendrei dalmát-ság egyik régi, sok tradícióval, gazdag hagyománykinccsel bíró nemzetiségi közössége a városnak, amely történe-te folyamán mindig kis csoport volt e soknemzetiségû városban. A szentendrei Szamárhegyen a XVII. század óta élnek dalmátok, akik a mai Horvátországból, a valamikori Dalmáciából származtatják magukat. Nyelvük szinte teljesen eltûnt, már csak néhány idõsebb ember beszéli még, kevert szláv matróz-nyelvüket amelyben az õsi dalmát szavak mellett a helyi szerbek és szlovákok szavai egy-aránt fellelhetõk. A szokásaik többségét elvettették vagy elmosta a modern világ. Ünnepeiket, a Szent Iván-napi tûzugrás hagyományát, és az ünnepi köszöntõk közül néhányat még a kutatók legyeztek a hatvanas években és élnek még olya-nok néhányan akik emlékeznek eredeti szövegére, de a sokszínû és gazdag for-májú szokáskincset, amelyet a századfor-dulón még gyakoroltak a helyiek, szinte már teljesen elfelejtették. Egyedül az Ivan Dan szokását élesztette újjá a Szentend-rei Horvát Kisebbségi Önkormányzat. Az Ivan Dan (János Nap) a szentendrei dalmátság egyik hagyományos ünnepe. Amolyan népünnepély féle, amelyet a szamárhegyi dalmátok

évszázadok óta megtartottak. Utoljára eredeti formájában a harmincas években említik a kutatások és a husza-dik század hetvenes éveiben Tüskésné Drobilisch Éva vezetésével élesztették újjá szokását. A Szent Iván napi rendez-vény így vált nemcsak a helyi dalmátság, de ma már a Szamárhegyen lakó egész közösség vidám nyári napfordulós ünnepévé.

Az eredetkutatás részeredményeként idõközben baráti kapcsolatba kerültek a dalmáciai Stari Grad városka vezetõivel is, akik nagy segítségükre voltak nem-zetiségi múltjuk nyelvi szokáskincsének feltárásában is, s akik mai is személyes ügyüknek tekintik, hogy minden évben itt legyenek ezen az ünnepen.

A szentendrei dalmátok eredetét, Magyarországra érkezését tudományos kutatás eddig még nem tárta fel, de sok legenda forog errõl a szentendrei dal-mátok között közszájon. Az itt élõknek kevés olyan írásos emlékük van, amely világosan dokumentálva adna választ arra a kérdésre, hogy hogyan kerül-tek ide e népcsoport tagjai oly messze szülõföldjüktõl. Az egyik eredetlegenda szerint Mohács után a magyar lakosság elhagyta a Szerémséget, az akkor még csak az e tájon termõ és igen jó export-cikknek számító vörösbor alapanyagot adó szõlõket és a magyar királyság biztonságosabb részeibe menekült, félve a rabszolgaságtól. A törökök az elmenekültek helyére Dalmáciából és Boszniából hurcoltak be munkaerõt. Így kerültek dalmát szõlõmunkások is erre a tájra. Ezek az emberek ekkorra már alkalmazkodtak a törökökkel való együttéléshez. Sok évvel késõbb, amikor a Szerémség felszabadult a török alól, a visszatelepülõ magyarok kiszorították a behurcolt lakosságot, akik egy része új földeket keresve csatlakozott az ép-pen ez idõ tájt a Dunán felfelé vonuló rácokhoz. A szentendrei dalmátság így került a városba, akik többsége itt is szõlõmunkásként kereste kenyérét. Legalább is errõl tanúskodnak a tizenkét szamárhegyi dalmát családban fellelt kereszt-, házassági-, halotti iratok, mert többségüknek a foglalkozás rovatában kapás vagy szõlõmunkás van írva.

Az új Horvát Kisebbségi Önkor-mányzat mint arról elnöke, Valentin János tájékoztatott, folytatni kívánják a hagyományt és 2011-ben is megrendezik a Daru piacon az Ivan dant. A horvátor-szági választások következtében elõállt vezetõváltás után kiutaztak a testvér-városba, Stari gradba. Bírják Gyurgyica Plancsics asszony Stari gard új polgár-mesterének ígéretét, hogy a következõ év nyarán a szentendrei dalmátok ünne-pére Szentendrére látogat. -benkovits-

Dalmátok

Szentendre, a nemzetiségiek városa

9

A magyar rock-élet talán legjellegzete-sebb fi gurája a Fonogram Életmû-díjas Deák „Bill” Gyula. Nem csupán mankóra támaszkodó alakjával tûnik ki elsõ pillan-tásra, de azzal a jellegzetes, senkivel ösz-sze nem téveszthetõ hangjával és ének-stílusával is, amellyel õ a blues nótákat

elõadja. A Deák

Bill Blues Band hosszú idõk után ismét Szentendrén ad koncertet, mégpedig a PMK színháztermében, november 5-én, pénteken este 20 órától.– Te egy jellegzetes munkáskerületnek, Kõbányának a szülötte vagy, ahol kevés kitörési lehetõségük adódik. Te is a fut-ballban képzelted el srácként a magad jövõjét, nem valami gyári munkapadnál. Hogy volt ez?– Szegény családból származom, a külsõ

Jászberényi úton laktunk, és én akartam lenni a világ leg-

jobb focistája. Ami-kor gyerek voltam, akkor még nagyon jó volt a magyar lab-darúgás, Puskásék

idõszakában az egyik legjobb a

világon, ami nagy ki-

ug rás i

lehetõséget ígért. Imádtam nézni is, játszani is, és na-gyon ügyes középpályás játékosnak számítottam. De hát 11 éves koromban már nem is volt lábam, úgy hogy ez az álom szertefoszlott, csak a kõbányai kötõdésem maradt meg, aminek koronája az, hogy dísz-polgárnak választottak, és a sportrajongásom, a Fradi iránt.– Hogyan veszítetted el?– Ostoba orvosi mûhiba volt. Szerencsétlenül megrúgtak, amibõl lett

egy tályog, meg kellett operálni az orvos elvágta a

fõ ütõeret, próbálták meg-menteni, de végül iszonyú fáj-

dalmak után le kellett vágni a bal lábamat.

– Hogyan tudtad ezt feldolgozni?– Valahogy nem foglalkoztam vele.

Mûlábbal, mankóval is mentem fociz-ni. Hiába csúfoltak „százlábúnak” meg hasonlónak a gyerekek, nem fogtam fel tragikusan. Akkoriban, a ’60-as évek-ben jött be a beatzene, ami nagyon meg-fogott, elkezdtem énekelni, és mondták is, hogy nagyon jó hangom van, és ez átirányította a jövõképemet a zene felé. – Hogyan jött be a képbe éppen a blues? Nehezen hiszem, hogy egy kõbányai munkáscsaládban ilyen zenét hallgatta-tok volna…– A blues nem csupán zenei stílus, de életforma és életérzés is, ami na-gyon rímelt a kõbányai proletár sorsra és miliõre. Hallgattuk a Szabad Euró-pa meg a Radio Luxembourg adásait, és az akkori beatzenekarok – Rolling Stones, Animals, Yardbirds, Them, Kinks, késõbb Janis Joplin stb. – gyak-ran énekeltek folk-blues feldolgozá-sokat, írtak, vagy adtak elõ rhythm & blues nótákat másoktól. A barátaim, Orszáczky „Jackie” (Miklós) meg Laka-tos „Bögöly” Béla is ilyeneket játszott és énekelt, amire azt mondtam, inkább abbahagyom, hozzájuk képest nem tu-dok semmit. Szerencsémre ezt azért nem tartottam be.– A mozgássérültséged neked sose oko-zott gondot a színpadon, csak mindig a médiának, amely sokáig enyhén szólva „nem képernyõképesnek” minõsített?– Ezt megkaptam szembõl meg a há-tam mögött is. Amikor egy Omega

akit Billnek neveznek

Szemtõl-szemben

10

– Hobó Blues Band turnéra került sor, amire Hobó vendégként akart meghív-ni, az ORI (Országos Rendezõ Iroda) azt mondta, hogy nem lehet, mert nem vagyok színpadképes, pedig már jóval elõtte, a ’70-es években már megvolt a hivatásos elõadómûvészi ORI enge-délyem. Ezt aztán Hobó úgy játszotta ki, hogy egyszerûen bejelentett a Hobó Blues Bandbe tagnak, és akkor már nem vendégként vitt magával. A klubokban ilyen dolgokkal nem problémáztak, a Syriusszal az Alpári Gyula utcában, vagy a Mini klubban a nagy örömzenélések al-kalmával – Érdekes, hogy épp a blues világában nagyon sok fogyatékossággal élõ, fõleg vak muzsikus lett világhírû. Ismered a folk blues világát is?– Ne viccelj! Én a tradicionális és folk bluest is nagyon jól ismerem és éneke-lem. Csak mivel a rockzenét is nagyon

szeretem, a rhythm & blues világa áll hozzám a legközelebb. – Arra sose gondoltál, hogy a rockzene más vonalát is mûveld? Az is jellemzõ, hogy bármelyik formációval léptél fel, te mindig a saját zenei és életstílusodban tudtál maradni.– Én ehhez kötõdöm, ehhez értek a legjobban. Mindössze három hónapig tanultam énekelni, akkor azt akarták, hogy operaénekes legyek, olyan erõs hangom és hangterjedelmem volt, de én szürke blues-ista vagyok, és az operá-ból a rockopera maradt meg. Ami színé-szi feladatokat játszottam fi lmen, vagy egyebütt, az is ehhez kötõdõ leginkább. Engem a mindenféle áramlatok nem ér-dekeltek soha, és nem váltok köpenyt az aktuális divathullámok szerint sem, nem is akarok más lenni! Régebben persze sokan akartak eltéríteni, hogy énekeljek ezt, azt, még mulatóst is, de nem az én világom. Késõbb hívtak va-csorázós meg hasonló tévémûsorokba, vagy a Társulatba is zsûrizni, de oda

se mentem. Én már csak ilyen vagyok, amikor nem ment olyan jól a szekér, mint most, akkor sem voltam kaméleon típus, vagy celeb most aztán meg fõleg nem. A lényeg hogy ez ember, ember és hiteles maradjon és ne kurvuljon el! Pénzért sok mindenre képesek egye-sek.– Az hogy volt, hogy Chuck Barry is na-gyon elismerõleg nyilatkozott rólad?– Tulajdonképpen véletlenül. A mûsora elõtt az Old Boys játszott még a régi Budapest Sportcsarnokban, és õk meg-hívtak vendégnek Tátraival és Pókával együtt. Az ismert Percy Sledge: „When A Man Loves A Woman”-t énekeltem, jött az öreg, de nem látott, és akkor azt kérdezte: ugye egy fekete ember énekel? Mondták neki, hogy nem, ez egy magyar, erre azt felelte, hogy még nem hallott ilyen „fekete hangú” fehér embert. Erre joggal nagyon büszke va-

gyok, nagy dicséret számomra és épp az egyik példaképemtõl. – A Bill nevet hogy, és mikor kaptad? Ez ugyanis a Vilmos becézõ formája…– Az nem számít. A barátaim adták még egész a pályám elején. Akkoriban sokak-nak volt hasonló mûvészneve, a Bill az-tán teljességgel hozzám nõtt. De a sze-mélyimben csak a Gyula szerepel. – Te sok nagy zenésszel játszottál, közü-lük van, aki már el is távozott. Említenél közülük olyat, aki közel állt hozzád?– Radics Béla, Bencsik „Samu” Sándor, Jávori Vilmos, Pege Aladár. Kár, hogy már elmentek…– Az újabb lemezeiden egyre feltûnõbb, mennyire önéletrajzi elemekkel átszõtt, saját világodat felmutató dalokat írsz és adsz elõ.– Nem csupán én, mert van egy kiváló szövegíróm, Koltay Gergely, aki a leg-utóbbi két lemezemet jegyzi, de már korábban is dolgoztunk együtt pl. a Bill kapitány blues cirkusza albumon, és a Mindhalálig blues-t is õ írta. Kétségte-

lenül rólam szól nagyon sok nóta. A 60 csapás, ami két éve jelent meg platina-lemez lett, utána jött egy arany DVD, a legutóbbi, A király meséi is arany lett, szóval hála a Jóistennek tetszik a kö-zönségnek ez a magyar kõbányai blues anyag is. – Novemberben több koncerted lesz, Szentendrére is jössz, és már ki van plakátolva a Syma csarnokbeli buli is. Kikkel láthatunk, és milyen mûsort vár-hatunk?– Jó ideje már a Deák Bill Blues Banddel játszom, õk: Fejér Simon szólógitár, ének, Balázs Péter Dexter basszus-gitár, Horváth Zsolt billentyûs, Szabó Csaba dob, – mind fi atalok, ide jártak a Kõbányai Zeneiskolába. Szeretek fi ata-lokkal játszani. A mûsort a hangulatok szerint variálom. Rég voltam Szentend-rén, egyébként sincs sok kötõdésem Kõbányán kívül máshoz, ezért már na-

gyon várom ezt a találkozást. November 19-én a Syma csarnokban vendégek is lesznek Hobó, Póka Egon, Balázs Fecó, Koltay Gergõ, Hirleman Berci, és Tornóczky Feri Játszunk régi és új szá-mokat, pl. az István, a királyból a sá-mándalt, meg olyanokat is, amelyeket nem szoktunk színpadon elõadni, és lesz egy-két meglepetés is.– Milyen terveid vannak a közeljövõre?– Csak jövõre tervezek új albumot, idén rápihenünk. Lehet, hogy lesz könyv, vagy fi lm, vagy DVD is, majd kialakulnak a dol-gok. – A zenén túl van-e valami hobbyd?– Igen. 13 éves, úgy hívják, hogy Deák Bill Gyula és az unokám. Három hónapos kora óta úszik, a Kõbánya SC-ben verse-nyez, korosztályos bajnok pillangóúszás-ban, és most már gitározgatni is tanul a barátaimtól. És sok sportot nézek, fõként focit, vízilabdát és kosárlabdát. Hajrá Ma-gyarország és hajrá Fradi még mindig!– No meg: hajrá Deák Bill Gyula!

M. András Károly

11

Halottak-napi sorok Farkasrét emlékkönyvébe

Idén megint hamar jött az õsz, és mintha nem is akarna elidõzni nálunk, mintha sürgõs volna átadni helyét a télnek, gyors hidegséget hozva a világra, amiként a halál, szégyenlõsen eloldalogva hagy itt minket késelõ szelek prédájául.

Hová sietsz, õsz, ki kerget így a hosszú emlékezésbe?A gyorsan röppenõ élet fut el így velünk, s mellettünk, és

amire gyönyörködni tudnánk meleg színeinek lombos örömé-ben, már ropogtatja is a fák és emberek gerincét a lecsupaszí-tó, magára hagyó, hideg fájdalom.

Halottak jönnek sorban, csendesen, nem mondják, mi van odaát, se hogy mit kéne tennünk még itt, – csak hom-lokunkra teszik egykor volt kezüket, csak belenéznek mélyen a szemünkbe, s amit mi e tükörben meglátunk, az a bennünk lakozó Isten üzenete. Ha fájdalmat, ha fáradtságot, ha bízta-tást, ha reményt, ha felejtést, ha szomorú emlékezést tükröz-tetnek azok a tekintetek, mirólunk szól itt minden, akik az élet poklában, vagy tisztítótüzében várjuk a nekünk szóló hívást, — akár bevalljuk ezt, akár nem.

Felvirágozzuk sírjainkat, mécslánggal lobogtatjuk lelkün-ket, oltárnak tekintve az õ porladó emlékezetüket, hogy elõtte imádkozzunk, lelkünk üdve helyett önnön földi jelenlétünk jobbulásáért. Aztán megint hazaindulunk, letudván a kötelezõ megemlékezést, aztán megint megtanulunk nélkülük élni, mert ennek a mai, virtuális életnek a génekbe írt parancsa nem tûri az elmélkedõ csönd lelkiismeretre szólító harangsza-vát. A köröttünk futkosó új élet lármája követeli, hogy men-jünk már el, menjünk ki ebbõl a temetõbõl, haza, a lét vélt boldogságába!

(Jó neked, akinek szekrényében nem lógnak életre emlékezõ, divatjamúlt kabátok, aki nem terítesz naponta asz-talt annak, aki tegnap kenyeret szelt rajta, de mit tegyen, aki csont-fehér emlékezetû, mint az elefántok?)

Megadom fáradt magamat a szelek cibálta hívásnak, s egy hozzám szegõdött, fél-vadóc macska reménykedõ pillantásá-tól kísérve megpróbálom elhinni, hogy van még miért elen-gedni néhány évnyi percre édes halottaim ki nem hûlõ kezét.

MAmut12

Egészség rovat

Amit az agyvérzésrõl tudni kell 5. rész

Prof. Dr. Szigetvári Ivánegyetemi tanár, szülész-nõgyógyász,természetgyógyász, az MTA doktoraTel:06-30-201-8080, 06-30-360-7725,Rendelés: www.pro-bios.huSzigetvari.dr@vipmail.hu

A téma elõzõ két fejezetében a

stroke (agyvérzés, agylágyulás)

kialakulását és súlyosságát be-

folyásoló és kezelhetõ rizikófak-

torok közül a hipertóniáról és a

dohányzásról írtunk. Most az el-

hízással, magas vérzsírszinttel,

cukorbetegséggel és alkoholfo-

gyasztással folytatjuk.

lin receptorok érzékenysége, ezáltal a szövetek cukorfelvétele.A keringésben levõ megnövekedett inzulin koncentrá-ció és a sejtek, valamint a sejthártyában folyó lipid anyagcsere megváltozott mûködése következtében felszaporo-dó szabadgyökök fokozzák az egyéb-ként is meglévõ érgyulladást (lásd elõzõ fejezetek), az érelmeszedés és a hipertónia kialakulását. Fenti folyamat kezdetben észrevétlen marad, hosszú ideig rongálja az érrendszert. A tüne-tek többnyire csak késõbb jelentkeznek, ritkábban azonban már az elsõ tünetek is súlyos, eseténként végzetes betegsé-get jelezhetnek. A agyi sejtmûködés vonatkozásában az erek állapotának és funkciójának romlása (oxygén és táp-anyag odaszállítás, salakanyagok, mér-gek, toxinok elszállítása, stb) elõször állandó fáradékonyságot, alvászavart, memória, koncentráció és érzelmi zava-rokat, a stressztûrõ képesség, a tanulás és munkaképesség csökkenését, késõbb beidegzési, érzékszervi problémákat, magas vérnyomást, súlyosabb esetben, nem ritkán már fi ataloknál is stroke-ot okozhat.

Alkoholfogyasztás és a stroke

Vizsgálatok szerint az ischemiás stroke kockázatát a kismértékû al-koholfogyasztás (napi 2 dl bor, 4-5 dl sör) nem növeli, a vérzéses stroke kockázatát még a kis mennyiség is fo-kozza. A nagy mennyiségben bevitt alkohol -egyéb problémák mellett- a stroke mindkét formájának kockázatát jelentõsen emeli. A magyar férfi ak kö-zül minden ötödik, a nõk közül min-den huszadik nagyivó!

A következõ számban röviden a stroke lokális rizikó faktoraival, majd a stroke megelõzésével és terápiájá-val folytatjuk! Várjuk szentendrei rendelõnkben! (Bolgár u.10.1/4).

Elhízás, magas vérzsírszint, cukor-betegség és a stroke

A stroke kialakulásában a hasi

(alma) típusú elhízás az egyik lefontosabb rizikótényezõ. Sok ember nem ismeri el, hogy kövér. Az ideális testsúlyt kiszámíthatjuk a következõ képletek alapján:

1.Testmagasság centiméterben-100, azaz egy 180 cm-es embernek 80 kg alatt van az optimális súlya, 2. a testtö-meg-index szerint (testsúly: testmagas-ság négyzete) 25 alatt van az optimális érték, 3.a hasi kövérséget a köldökma-gasságban mért derékbõséggel álla-píthatjuk meg, az ideális érték felnõtt nõknél 80, férfi aknál 85 cm alatt van.

Az elhízás többnyire magas vér-zsír koncentrációval (koleszterin, triglicerid) és megváltozott lipid ösz-szetétellel társul (fokozódik az ártó LDL, csökken az érvédõ HDL kolesz-terin) Óriási szerepe van a 2-es típusú diabetes kialakulásában, a betegek közel 90%-a elhízott. A felszaporo-dott hasi zsírsejtekben sok triglicerid termelõdik, ezekbõl a zsírbontó en-zimek hatására szabad zsírsavak képzõdnek, amelyek kiáramlanak a keringésbe és a májba jutva zsírmájat okoznak. A májban megváltozik a zsír- és inzulinanyagcsere, csökken az inzu-

13

ImmunerősítésImmunerősítésKözeledik a tél, s a nyáron feltöltött raktáraink kezdenek kimerülni. Télen immunrendszerünk is gyakrabban kerül mélypontra, és ez nem csak az idõjárás miatt van így.Szervezetünket nap mint nap komoly megterhelés éri. A már annyiszor emlegetett helytelen táplálkozás, a stressz, a környezetszennyezés, és még sorolhatnánk.Immunrendszerünk mindezek ellenére keményen dolgozik, észrevétlenül veszi fel a harcot a minket folyamatosan érõ káros hatásokkal. Igazából akkor gondolunk csak rá, amikor meg-gyengül és alul marad a harcban. Hogy ez ne történjen meg, gondoljunk rá idõben, támogas-suk, hogy ne merüljön ki.Egy cikkben az immunrendszert a látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás mellett a hatodik ér-zékszervnek titulálták, mivel megítéli az elõbbi öt benyomást, és reagál rájuk, de nem hagyja fi gyelmen kívül gondolatainkat és érzéseinket sem. Mit tehetünk, hogy megóvjuk, erõsítsük?Semmi különöset nem kell tenni, csak tudatosan élni.

• Elsõrendû a belsõ nyugalom és a pozitív életfelfogás kialakítása.• Próbáljuk meg kerülni a stresszhelyzeteket amennyire csak lehetséges, mert a

stressz megbénítja az immunrendszert.• Elegendõ mennyiségû és minõségû alvás, mivel ilyenkor regenerálódik a szervezet • Helyes táplálkozás. Sok zöldség, gyümölcs – ezek közül is részesítsük elõnyben az

idény terméseit. Ez télen nem könnyû, mert lényegesen kisebb a repertoár, mint a többi évszakban. De ne feledkezzünk el a káposztáról, cékláról, almáról, a verem-ben tárolt répáról, zellerrõl. Ilyenkor kerülnek elõ az aszalt gyümölcsök, magvak is. A messzi országokból idekerült gyümölcsök tápanyagtartalma igen csekély. Ezek a rostokon kívül nem sok hasznos dolgot tartalmaznak.

• Megfelelõ mennyiségû táplálkozás. Télen kevesebbet mozgunk, kevesebb idõt töl-tünk a szabadban, hajlamosak vagyunk többet enni, mint amennyire valóban szük-ségünk van. Ez amellett, hogy feleslegesen terheli a szervezetet, plussz kilókat is jelenthet, amit tavasszal nem lesz könnyû majd leadni.

• Sportoljunk, mozogjunk amennyi jólesik, ha lehet a szabad levegõn. Már napi 20 perc séta is sokat jelent.

• Öltözzünk az idõjárásnak megfelelõen• A Kneipp-kúra (váltott hideg-meleg használata) egyes elemeit otthon is használ-

hatjuk pl. a zuhany alatt váltogatva a hideg-meleg vizet. Ha van otthon szauna, infraszauna vagy gõzfürdõ, ezek is nagy segítséget jelentenek az immunrendszer-nek.

• Vitaminok és ásványi anyagok közül nem érdemes kiemelni egyiket sem, mind-egyik jelen kell, hogy legyen szervezetünk harmonikus mûködéséhez. Mivel ezeket az ételeinkkel nem tudjuk bevinni, fontos a napi rendszeres pótlásuk.

Ebben szeretnénk segítséget nyújtani tanácsadással, és jó minõségû táplálék kiegészítõk, vitaminok széles választékával..

VitaminsarokVitaminok és diétás termékek boltjaSzentendre, Dunakanyar krt.2A HÉV végállomásánál20/465-3352

15

Sz.K.: A musical történetének egyik legjelentõsebb darabja tér vissza huszonöt év után a budapesti közönség elé, a Jézus Krisztus Szupersztár, melyben Heródes sze-repét játssza. Milyen érzés ezt az alakot megformálni?Nagy Sándor: Szirtes tanár úr kért meg, hogy játsszam el. Azért örülök neki, mert újabb színt tudok megmutatni magam-ból. Játszom Az Operaház fantomjában, a Sors bolondjaiban, mindegyikben más és más fi gurát alakítok. Szeretem a humort és a poént, természetesen komolyan ve-szem a színjátszást, de ez nagy feladat, ugyanis egyetlen dalt kell elénekelnem három perc alatt, és ez idõ alatt kell ma-radandó élményt nyújtanom. Három perc alatt úgy megformálni egy karaktert, hogy ne legyen kevés és ne legyen sok, de nyomot hagyjon a nézõkben. Ez nem egyszerû. Nekem nagy kihívás, mert egy tõlem kissé távol esõ karaktert kell meg-formálnom.SzK.: Hogyan tudja leküzdeni a lámpalázát?N.S.: Csak addig van bennem némi drukk, míg az elõadás el nem kezdõdik. Az elõadás elõtt egy-másfél órával már bent vagyok a színházban, és akkor már nem szeretek mással foglalkozni.SzK.: Heródest idõsebb színészek szokták játszani; ön hogyan látja ezt?N.S.: Most Szerednyei Bélával, valamint Ádok Zoltánnal vagyunk kiírva a szerep-re, mind a hárman egész más karakterek vagyunk, a három Jézus is teljesen más külsõleg, belsõleg, mindenhogyan. Nekem nem szabad azzal foglalkoznom, hogy Heró-des hány éves volt, nem a korát kell elját-szanom, hanem egy életérzést, hangulatot, ahogy õ létezett, élt. Inkább erre koncent-rálok. Sokat készültem, olvastam a bibliai történeteket, rengeteg Jézus Krisztusról és Heródesrõl készült fi lmet néztem meg. A da-rab látványos és mozgalmas lesz.SzK.: A József és színes szélesvásznú álom-

Nagy Sándor Heródes elõtt és Adagio után

Nagy Sándor színmûvész, énekes 2005-ben diplomázott a Színmûvészeti Egyetem operett-musical szakán, azóta a Madách Színház tagja. Országos ismertségét az Adagio énekegyüttes tagjaként szerezte meg, amelybõl nemrég vált ki, ötévi si-keres együttmûködés után. A mûvész a közönség szavazatai alapján megkapta a Súgó Csiga díjat, a MASZK Országos Színészegyesülettõl pedig a Soós Imre-dí-jat. A következõkben Nagy Sándorral be-szélgetünk pályájáról.

16

kabátban szintén játszott, lehet valami kap-csolatot találni a két darab között?N.S.: Nem igazán mert a József családi, jó kedvû szórakoztató mû. Ott a börtön dalban énekeltem. A két mûnek van hitvallása, ebben hasonlítanak egymáshoz. Hozzám ez a bibliai téma nagyon közel áll, mert alap-jában véve hívõ ember vagyok. Heródes a darabban kigúnyolja Jézust; három percben bemutatni a jellemét nagyon nehéz.SzK.: Mióta játszik a Madách Színházban, és milyen díjakat kapott a pályafutása so-rán?N.S.: A Madáchba 1999-2000-ben kerül-tem. A Nyomorultakban játszottam elõször: az egyik forradalmár voltam a nyolc közül. Majd felvettek színmûvészetisnek, és 2005 nyarán kerültem vissza a Madách Színház-ba, ahol a Volt egyszer egy csapatban ját-szottam. A közönség által megszavazott Súgó Csiga díjat 2006-ban kaptam meg, és nagy megtiszteltetés ért, amikor színész kamarától felhívtak, hogy a Soós Imre díjra jelöltek, amit meg is kaptam. Ezekben nem az a nagy, hogy díjat kaptam, hanem hogy fi gyelnek a mûvész munkájára. Maga az el-ismerés fontos.SzK.: Kikkel játszik különösen szívesen együtt a színpadon?N.S.: Szívem szerint nem említenék név szerint egy kollégát sem, mert mindenkivel nagyon szívesen vagyok együtt. A Produce-rekben például Gálvölgyi Jánossal dolgoz-tam elõször, valamint Haumann Péterrel, Alföldi Róberttel, most a Jézus Krisztusban Feke Palival, – sokakat említhetnék. Szé-kesfehérváron Szabó Gyulával játszhattam egy zenés darabban, szóval szerencsémre volt alkalmam nagy színészekkel egy szín-padon lenni. Nagyon szeretem, tisztelem a kollégáimat egytõl-egyig.

SzK.: Ön sokáig volt tagja az Adagio együttesnek. Nagyon szép sikereket ér-tek el. Miért hagyta ott az együttest?N.S.: Természetesen az együttes megy tovább nélkülem is. Márciusban léptem ki, ennek szakmai oka van: sokat ját-szom a színházban, és nehéz volt össze-egyeztetni a kettõt, szinte nem is maradt idõm az együttesre. Természetesen a sa-ját énekes pályámat is mûvelem tovább. Nem akartam útjukban lenni, hogy a más irányú munkáim miatt le kelljen mondani koncerteket.SzK.: Tehát szóló karrierbe kezd. Saját lemeze õsszel kerül a piacra, megtudha-tunk valamit errõl?N.S.: Lesznek rajta populáris, popos, roc-kos, elbeszélõ nóták valamint Gallusz Nikivel duettben éneklek egy régi dalt. Érdekes színes lesz a lemez, kicsit próbál-tuk több oldalról megközelíteni a zenei vi-lágot, amilyen én vagyok. Miklós Tiborral a szöveg centrikusságra törekedtünk.SzK.: Készül vele koncertre is?N.S.: December 18-án lesz egy lemezbe-mutató koncertünk a Madách Színházban, természetesen zenekarral. Kíváncsian vár-juk, hogy milyen fogadtatásban részesül a lemez, illetve a koncert; mi mindent meg fogunk tenni, hogy jól sikerüljenek. Azokat a számokat fogom elénekelni, amelyek a lemezen lesznek. Egyébként tizenhárom éves korom óta énekelek, a vendéglátás-ban kezdtem, a szülõfalumban. Tizennyolc évesen kerültem Toldy Mária stúdiójába, onnan számíthatjuk hivatalosan is, hogy énekelek. Szívesen adok elõ operett és popos dalokat, de az operáktól távol va-gyok a hangomból kiindulva. Szeretem a jó hangulatú dalokat, általában mindenre nyitott vagyok.

SzK.: Az Ördöglakat címû darabot 2011-ben mutatják be, ugyancsak a Madáchban. A példaképével, Gálvölgyi Jánossal ketten szerepelnek benne. Ezt mekkora kihívásnak tartja?N.S.: Ez a kétszereplõs darab valóban nagy kihívás számomra. A Sors bolondjait a tava-lyi évadban mutattuk be, hála Istennek nagy sikerrel megy mindmáig, abban négyen ját-szunk. Az ördöglakatban a maximum két-perces átöltözésen kívül nem marad több idõnk semmi másra. Én alapvetõen szere-tek dolgozni, nem probléma, ha elejétõl a végéig színpadon kell lennem. De nagy kihí-vás, hogy csak ketten vagyunk a színpadon. Ez egy krimi, bár vannak benne poénok is. Készült belõle fi lm is; hallottam a szöveg-írótól, hogy a fi lm más adaptáció, mint az eredeti színdarab. Ettõl függetlenül az, hogy ketten leszünk, komoly koncentrációt igé-nyel majd. Bõ kétórás az elõadás, tökéletes felkészültséget igényel. Nagyon szeretem Gálvölgyi Jánost, sokszor játszunk együtt. Szirtes tanár úr rendezi a darabot, vele is nagyon szeretek együtt dolgozni.SzK.: Van valamilyen kötödése Szentend-réhez?N.S.: Nagyon szeretem ezt a várost. Többször megfordult a fejemben, ha családi házba költöznék, akkor Szent-endre lenne az, ahová szívesen mennék. Pilisszentkereszten van egy kis nyaralóm egy kis faházzal, ott is nagyon tetszik. Egyébként szeretem a Duna-partot, szíve-sen sétálgatok a kertvárosi részben. Sok barátom van Szentendrén, akikkel folya-matosan tartom a kapcsolatot. -szk-

Exkluzív interjú

-

t -

17

V

Borda Húsbolt2023 Dunabogdány,Kossuth L. u. 40.

A BORDA HÚSBOLT novemberi ajánlata:

Csemege debreceni 1240 Ft helyett 990 FtVákuumfóliás debreceni 1320 Ft helyett 1050 Ft

Sertés párizsi 1040 Ft helyett 940 FtBodányi sonkás páros 1100 Ft helyett 900 Ft

Fanyílászárók, svédtechnológiával

történõszigetelése.

ÉP LÉLEKNEK EGÉSZSÉGES A TESTE!

Vágysz Önmagad még teljesebb

megismerésére?

Szeretnél tisztában lenni

a benned rejlõ erõkkel?

angyalszobrok, ásványok, gyógyító kristályok, ékszerek,

könyvek, kártyák, gyertyák, füstölõk, keleti áruk

Ezoterikus üzletben, Angyalok BirodalmaBp. IV. Munkásotthon u. 18-22. Tel.: 0670 259-5469

Tel.: 0670 245 4781

A Borda Húsbolt udvarában November 02.-án nyit a YOKER

Külföldrõl importált új gyermek-felnõtt ruhák,játékok,ékszerek,

lakberendezési cikkek és még sok más!!!!!PARKOLÁSI LEHETÕSÉG AZ UDVARBAN !!!!!!

IrodalomIIIIIIIIIIIIIrrrrrrrrrrrrrroooooooooooooooooooooddddddddddddddddddddddddddddaaaaaaaaaaaaaaaalllllllllllloooooooooooooooooooooooooommmmmmmmmmmmmmmmmmNovember – Enyészet – Szent András hava

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember. Boldog nyugalomban éldegélt, békességben teltek színes napjai. Hiszen

festõnek küldte a Teremtõ a földre, így szép színes képeket, köveket festett nap nap után, hogy ragyogjon az emberek

szíve, aki csak nézi. De legjobban a festõ szíve fénylett, mert a világon legjobban szeretett festeni. Naphosszat bámulta

a virágokat, a fákat, az égboltot, – s lassan mind-mind „átvándoroltak” az õ vásznára. Megfestette a tavaszt, a bá-

gyadt délutánokat, megfestette a csillagos, teliholdas éjszakákat, a fáradt õszi hajnalokat, a napraforgókat, a pipacsok

táncát a szélben, az álmokat, a szomorúságot... mindent lefestett, amit csak tudott. Boldogan öntötte lelke minden

rezdülését az emberek lába elé. Olyan erõsen hitte az álmait, hogy közben nem vette észre, hogy a világ körülötte nem

látja a teliholdat, a nevetést, a fázós hajnalokat, a bánatot, a kék eget... valahogyan a világ másképpen néz a világba!?

Felhõnjáró

20

Elhatározta hát, hogy ezek után még többet fest, még jobb képe-

ket akart adni, mert erõsen remélte, hogy láthatóvá válnak majd

az álmok. Hogy láthatóvá válnak majd az álmok! Óriás virágokat,

égre növõ fákat, aranyló napokat és csillagokat, égen vágtató lo-

vakat, színes madarakat festett, és várta az emberek örömét.

De az emberek még mindig nem örültek csak bágyadt szürkeség-

ben ballagtak tovább.

A festõ elfutott reggelente a közeli folyóhoz, – elmondta bánatát.

Futott, futott a folyó mentén minden reggel. Egy napon észrevette,

hogy érti a fák beszédét, hallotta a folyó vigasztaló simogatását.

Alig várta már, hogy ott legyen közöttük. Minden reggel kö-

szöntötte a lágyan nyújtózó, ezüstösen kacagó folyót, köszönt

a szomorúfûzfának és gondjaira bízta a szerényen növekvõ, ifjú

diófácskát.

Belélegezte a fák smaragd színét, belélegezte az eget s hosszan

elmondott mindent a lágyan vigasztaló, hömpölygõ víznek. Meg-

hallgatta a lehullott levelek jajszavát, mosolygott az útszéli füvek

vidám virgonckodásain, – boldog volt velük.

Futott, ha esett, ha fújt.

Egy esõs reggel víztócsák szegélyezték az utat, minden

visszatükrözõdött bennük. Látta lábai alatt a fák lombját, az eget, a

felhõket. Azt játszotta, hogy az égen fut, hiszen nem kellett elkép-

zelni sem, mert a pocsolyákban futva megfordult a világ, – minden

a feje tetejére állt. Annyira élvezte a játékot, hogy izgatottan várta

az égi áldást, nem mintha abban az évben a Teremtõ nem kényez-

tette volna el viráglocsolásból a földeket!

Amikor a vizek fölött futott, ugrándozott örömében szinte repült,

elveszítette saját súlyát, egyre könnyebbé vált minden mozdulat.

Olyan határtalanul boldog volt békességes magányában, hogy

szinte repült. Újra belélegezte a fák koronáját, az ég kékjét, a túlsó

part ködös leheletét, a köveket, az út derûjét, a nyárfák ezüstös

suhogását....

Egy õszi esõs napon nem tért haza. Sokáig nem keresték, de egy

kis idõ múlva elhervadtak a képein a virágok, lehullottak a csillagok

a vászonról, a pipacsokat meg elvitte egy forgószél.

Gyerekeit éjszakánként megsimogatta, melléjük bújt, meghallgatta

álmaikat, – minden éjjel vigyázott rájuk. S õk tudták, hogy a csilla-

gokkal érkezik. Édesanyja reggelente a vázában harmatos virágo-

kat talált, s ha néha egy-egy eltévedt hópihe szállt arcára.

Elmúltak telek, tavaszok szépen boldogan.

S ha valaki nyitott szívvel nézi az eget, egészen bizonyos, hogy

jól látja a felhõn-járókat, mert sokan vannak ám. De csak a tiszta

tekintetûek láthatják õket reggelente a párás vizek fölött az égen.

Vészabónoémi

Mi a legkedvesebb irodalmi mûved vagy mûveid?

Füst Milánt örökre a szívembe zártam a „Feleségem története”

okán. Mese nincs, zseni volt. Sokkal késõbb Spiró ragadott ma-

gával, az „Ikszek” ma is évente elõkerül… Akinek tehetem, aján-

lom. Azóta még jobban szeretem Spirót, amióta támadják, talán

Nagyapámat ért támadások miatt különösen közelrõl érint, ami-

kor mûvészt támadnak. És a Svejket sem fogom soha kitörölni a

szívembõl. Italo Calvino gyerekkorom óta a kedvencem, a „Famá-

szó báró”-t kötelezõ olvasmánnyá tenném.

Lennél-e valaki más?

Ilyesmin csak akkor gondolkodik el az ember, ha ilyen kérdést

kap… Krúdy Gyula nagyon szívesen lennék, még akkor is, ha tu-

dom, mit jelentett neki a villanyszámlás… De Gyarmati Dezsõ is

lennék, mert vízilabdáztam is (no name klub, no name sportoló-

ja voltam) és mûvészettörténész meg szerettem volna lenni. Ha

nõként lehetne élnem, csak Székely Éva lennék, mert tényleg csak

a gyõztesnek szabad sírni!

Milyen évszak lennél?

Talán az õsz lenne a legjobb, de persze az a nagyon szép, na-

gyon szelíd, nagyon bársonyos. Az, ami mostanában nem nagyon

van. Amikor minden szín még jelen van, amikor még nem kell

avart söpörni. Estére már be kell fûteni, de napközben még lehet

napfürdõzni. Olyan nagyon békebeli. Új borral, hallal és zenével.

Ilyen õsz lennék.

S milyen fa lennél?

Egyenes. Széllel dacoló. Kérgét nem hullató. Pompában is,

lombhullotan is szilárd. Amilyen Édesanyám volt, aki arra vágyott,

hogy állva fog meghalni, mint a fák. Nem sikerült neki… S hogy

milyen ez a fa, nem kérdés: gyertyán!

Kedves Olvasó! Akarsz-e játszaniA játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,

akarsz-e mindig, mindig játszani,

akarsz-e együtt a sötétbe menni,

gyerekszívvel fontosnak látszani,

nagykomolyan az asztalfõre ülni,

borból-vízbõl mértékkel tölteni,

gyöngyöt dobálni, semminek örülni,

sóhajtva rossz ruhákat ölteni?

Akarsz-e játszani mindent, mi élet,

havas telet és hosszu-hosszu õszt,

lehet-e némán teát inni véled,

rubin-teát és sárga páragõzt?

Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,

hallgatni hosszan, néha-néha félni,

hogy a körúton járkál a november,

az utcaseprõ, szegény, beteg ember,

ki fütyürész az ablakunk alatt?

Akarsz játszani kígyót, madarat,

hosszú utazást, vonatot, hajót,

karácsonyt, álmot, mindenféle jót?

Akarsz játszani boldog szeretõt,

színlelni sírást, cifra temetõt?

Akarsz-e élni, élni mindörökkön,

játékban élni, mely valóra vált?

Virágok közt feküdni lenn a földön,

s akarsz, akarsz-e játszani halált?

Kosztolányi Dezsõ

November havában a Leányfalun élõ Kováts Kristó-fot kérdeztem.Kristóf Aba-Novák Vilmos unokája. Milyen gyönyörû örökséget kapott, amelyet nem is helyezhettek volna az "égiek" jobb kezekbe!Feleségével,Boriskával együtt méltó utódai a festõ géniusz hagyatékának. Emberségük, tenni akará-suk, a mûvek gondozása példaértékû.

Leányfalun a Faluházban mûködõ galériában október 22-én nyílt Aba-Novák fi atalkori mûveibõl kiállítás,melyet egy jelenkori mes-ter,- Vadász György nyitott meg.Kováts Kristófra büszke lehet a nagyapa az égi mûtermében.

21

Tisztelt Olvasók!Ügyvéd válaszol

Egy kedves olvasó adásvételi szerzõdést kíván köt-ni, ahol „foglalózni” szeretne egy ingatlant. Mi is az a foglaló, mi a szerepe a szerzõdéseknél, ho-gyan alkalmazzuk?

Polgári törvénykönyvünk (Ptk.) értel-mében a szerzõdés megkötésekor a köte-lezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni, tehát a foglaló a szerzõdés megkötésekor, a szerzõdés megkötésének jeléül adott do-log, melyet bármilyen típusú szerzõdésnél ki lehet kötni. Gyakorlati jelentõsége leg-inkább mégis az adásvételi szerzõdéseknél van.

Foglaló akkor is adható, ha a felek érvé-nyesen elõszerzõdést kötnek.

A foglalóval kapcsolatos megállapodást nem kötelezõ írásba foglalni, ezért az szóban vagy ráutaló magatartással is kiköthetõ. Az írásos alak még akkor sem szükséges, ha a jogszabály a szerzõdés érvényességét írásba foglaláshoz köti. A Ptk. értelmében ugyanis a szerzõdés lényeges elemeit kell írásba fog-lalni, a joggyakorlat viszont a foglalót nem tekinti ilyen lényeges elemnek.

Fontos szabály, hogy a foglaló tárgyát – mely általában pénz – a szerzõdés megköté-sekor át kell adni. Abban az esetben, ha a fog-laló átadása a szerzõdéskötéskor nem történt meg, akkor foglaló kikötése nem érvényes.

Foglalót gazdálkodó szervezetek is ki-köthetnek, ilyenkor a teljesítés módja álta-lában banki átutalás, s ez idõben elválhat a szerzõdés megkötésétõl. Ezért, ha a felek a szerzõdéskötéskor a foglalóra vonatkozó banki terhelési értesítõ átadásában állapod-nak meg, akkor ezt úgy értelmezhetjük, hogy a foglaló átadása szabályosan megtörtént.

Tudnunk kell, hogy egy érvénytelen szerzõdést biztosító foglaló szintén érvény-telen. Ilyenkor visszatérítésnek vagy be-számításnak (elszámolásnak) van helye, a foglalóval kapcsolatos jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.

A törvény kimondja, hogy a szerzõdés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak te-kinteni, ha ez a rendeltetése a szerzõdésbõl kétségtelenül kitûnik.

A foglaló tárgya lehet meghatározott pénzösszeg, de lehet más dolog: bármilyen ingóság vagy akár értékpapír.

A felek megállapodásából a foglaló ilyen rendeltetésének kell kitûnnie, egyértelmûen és kétséget kizáróan.

Az átadott pénz vagy dolog rendelteté-se szempontjából közömbös, hogy a felek a szerzõdésben milyen elnevezést alkalmaz-nak, és az sem feltétele az érvényes megál-lapodásnak, hogy a szerzõdés tartalmazza a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részleteit.

Ha a szerzõdést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számíta-ni. Vagyis, ha 100 Forintért veszek valamit és adok 10 Forint foglalót, akkor már csak 90 Forintot kell kifi zetnem (határidõben) a szerzõdés teljesítéséhez.

A készpénzben adott foglaló felhasznál-ható, mert az a szerzõdés teljesítése esetén része a vételárnak.

Ha a foglaló a beszámításra nem alkal-mas vagy a szerzõdés olyan okból szûnik meg, amelyért egyik fél sem felelõs vagy mindkét fél felelõs, a foglaló visszajár. Az elõzõ példánál maradva, ha a foglaló egy aranyóra, akkor a teljesítéskor 100 Forintot kell fi zetnem, amikor is az aranyórát vissza-kapom.

Láthatjuk, hogy a szerzõdés teljesíté-se esetén a foglaló sorsa kétféle lehet attól függõen, hogy a foglaló tárgya alkalmas-e a teljesítésbe való beszámításra vagy nem. A szerzõdés a teljesítéssel a rendeltetését

betölti, ezért a teljesítéskor a foglaló lejárt követelésnek tekintjük.

Amennyiben a foglaló egynemû a szol-gáltatás ellenértékével, abban az esetben a foglalót be kell számítani. (pénzt a pénzzel)

Amennyiben viszont a foglaló tárgya és a szolgáltatás ellenértéke nem egynemû, a tel-jesítéskor a foglalót vissza kell adni. (a pénz és az aranyóra esete)

Akkor is vissza kell adni a foglaló tárgyát, ha a szerzõdés akként szûnik meg, hogy a megszûnésért egyik fél sem felelõs vagy ép-pen mindkét fél felelõs.

Ugyancsak visszajár a foglaló, ha a szerzõdést közös megegyezéssel – a szerzõdéskötés idõpontjára visszaható ha-tállyal – szüntetik meg. A törvény szerint ilyenkor a szerzõdéskötést megelõzõ állapo-tot kell visszaállítani, s ebbõl következik az, hogy a foglaló szintén visszajár.

A teljesítés meghiúsulásáért felelõs sze-mély az adott foglalót elveszti, a kapott fog-lalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Pél-dánkkal élve, ha én vagyok a hibás, mert a szerzõdést nem teljesítem, akkor elveszítem a 10 Forintomat. Ha az eladóm érdekkörében áll elõ a hiba, akkor 20 Forintot kell nekem adnia, mert vissza kell adnia a 10 Forintomat, amit meg kell toldania még 10 Forinttal.

A foglaló visszakövetelésérõl való lemon-dás, illetõleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerzõdésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló ér-téke beszámít. Ez azt jelenti például, hogy, ha a szerzõdés nem teljesítése még kárt is okoz a másik félnek, akkor kártérítési igénnyel is felléphet, melynek összegébe azonban a fog-lalót be kell számítani.

Olyan esetben, amikor a foglaló összege túlzott mértékû, akkor azt a bíróság mérsé-kelheti. Ennek akkor van jelentõsége, ha a szerzõdés megszûnése az egyik fél hibájára vezethetõ vissza.

A jogszabály ugyanis lehetõséget biztosít a bíróságnak, hogy a foglaló mértékét a felek álláspontjától eltérõen ítélje meg, s ez azzal sem kerülhetõ el, ha a felek a foglaló mér-séklésének a lehetõségét a szerzõdésükben kizárták.

A bírói gyakorlat a szolgáltatás ellen-értékének 10%-a körüli összegét fogadja el megfelelõ mértékû foglalónak, ettõl azonban el lehet térni az összes körülmény gondos mérlegelése alapján.

Továbbra is várom megtisztelõ levele-iket, melyek közül az érdeklõdésre számot tartó témákat az újságban elolvashatják.

Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd e-mail: grimaldizs@t-online.hutelefon: 06 20 330 36 40

22

Leányfaluijegyzetek

Dilemmában vagyok. Már megvan az új darab, amit a Leány-falui Szekérszínház játszani fog, de hosszú, drága és tízszemélyes, tehát költségvetés szempontjából még gondot okoz, de pályázom és keresek szponzorokat.

Tehát: Bár Jókai nem színmûveirõl ismert, a nagy me-semondótól a számos regényen túl néhány darab is fennmaradt. Theszpisz kordélya címû mûvét Jókai Mór 1890-ben írta a Nem-zeti Színháznak, a színészet száz-éves jubileumára.

Ez egy színi társulat sa-nyarú sorsáról szól, amelynek fõszereplõi a kor jeles, ismert színházi fi gurái. A színigazgató, a rendezõ, a szereposztó, Kelemen László az elsõ magyar színtársulat igazgatója. A korabeli magyar iro-dalom vezéralakja nem más, mint Kazinczy Ferenc, õ is megjelenik, és Moor Anna az elsõ hivatásos színésznõ. A darab fõszereplõit ezennel fel is soroltam.

Maga Paulay Ede a Nemzeti Színház igazgatója túl igaznak, túl keserûnek tartotta a darabot, amit egy örömünnepen nem le-het elõadni. (Én magam is gond-ban vagyok, mert bár gyönyörû mély igazságok és ars poeticák vannak benne, de egy ilyen mû, csak vidáman fejezhetõ be. Mégis hogyan?)

Póka Éva

Póka Éva

Színészkordély a leányfalui „Szekéren”

És akkor még egy néhány mon-dat a darabról. Zenés, kulisszatit-kokkal tarkított, nem annyira a felhõtlen, mint inkább a gondokkal teli színészéletet eleveníti meg.

De vajon mit jelent a Theszpisz, és mit mond a mai nézõnek?

A görögök, amikor a bor adta mámor istenét ünnepelték, kecskebõrbe öltözve énekelték el Dionüszosz isten kalandjait. Vezetõjük, Theszpisz papféle volt, aki ezt az egész szertartást vezette. Nõk, gyermekek, aggok, szegények, gazdagok, sõt még a rabszolgák is részt vettek ezen az ünnepségen. Itt kifejezték érzel-meiket, vágyaikat, olykor a régi szöveget kibõvítették, új dallamo-kat csatoltak a régiekhez. és sze-kéren járták a falvakat. Kétségkí-vül, ez a színjátszás bölcsõje.

Mivel Jókait mindig izgat-ta a magyar színjátszás, annak a nehéz sorsa, és mindkét fele-sége színésznõ volt, számára egyértelmû volt a darab címének választása. A görögöknél ez i.e. 530-ban volt, Magyarországon 1790 táján. Mivel a Theszpisz szó, név, ma már szinte ismeretlen, úgy gondoltam megfelelõbb lenne a „Színészkordély” cím, ha majd eljátsszuk.

Remélem ez a darab is elnyeri közönségünk sikerét, határunkon innen és túl egyaránt!

23

Interjú

– Legutóbbi nagyszabású kiállításod nyáron volt látható a Skanzen uradalmi magtárában. Milyen sikerrel zárult, meny-nyire vagy vele megelégedve?

– Csodálatos élményt jelentett. Egyfelõl a hely újszerûsége, hogy egy olyan kétszintes térbe költözhettem be, ahol érdekes, szokatlan módon, de nagy felelõsséggel lehetett kiállítani, másfelõl az is, hogy sok olyan ember nézte meg a munkáimat, akik talán kiállításra nem is igen járnak. Amikor a Skanzen egy-egy új tájegységet nyit meg, az eredeti tájról sokakat meghívnak. Sok százan, ezren eljöttek, és régiek, újak mind megnézték a kiállításomat is. Fantasztikus bejegy-zéseket kaptam, és ezek nagyon nagy erõt adnak a továbbiakhoz. Még olyan is akadt, aki ezért a Padlástörténelemért jött el az ország másik végébõl, hogy láthassa. Sokan most láttak elõször go-belint, és ez a fajta textil szõttes kép, a technikája, a mondandója ámulatba ej-tette õket

– Gondolom, megtisztelve érez-ték magukat, hogy láthatták: a saját életük momentumai is visszakö-szönnek sok képedrõl.

– Éppen fordítva: én érez-tem megtiszteltetésnek, hogy bepillanthattam az õ életükbe, és munkáimban felmutathatom nekik, hogy milyennek látom õket.

– Eredetileg a kárpitok a várter-mek hideg falainak szigetelésére, de-korációjára, ajtók elfödésére szolgál-

Péreli Zsuzsa – életmû-kiállítások után,új utak keresése közben

Péreli Zsuzsa gobelinmûvész, (férjével,

Tolcsvay Lászlóval), a dunakanyari

hegyoldalban él, alkot, és élvezi azt a

szeretetet, amit csak itthon kaphat meg…

tak. Megszokott, hogy festett, rajzolt képeket teszünk a falainkra, de van-e hasonló kereslet ma a gobelinre?

– Nagy tömegben biztos nincs. Egy-egy ilyen munka nem egyszer egy éven át készül, sok-sok kézi munká-val, ami nem teszi éppen olcsóvá, így kevesen költhetnek rá. A gyûjtõk, akik tõlem vásárolnak, biztos mind kiteszik a falaikra. A múzeumok sajnos szeret-nek raktári számot csinálni belõlük és csak alkalmanként teszik láthatóvá. Régebben volt rendelet, amely elõírta az új építésû középületekben kortárs képzõmûvészeti alkotások kihelyezését, de az már a belsõépítészen múlik, hogy kép, szobor, mozaik, vagy éppenséggel gobelin legyen-e. Nagyon örülök, hogy pl. a kecskeméti kórházban kinn van egy nagy képem, és a Bartók-emlékházban is látható a Napút-Holdút – hommage á Bartók c. mûvem.

– A gobelin-mûvészetben van-e új stílus-irányzat, vagy technikai újítás? Mint voltak pl. a te kétoldalú portréid annak idején.

– Nem tudom, szerintem nincs. Az újítás, hogy ezek a képek kifejeznek va-lamit, tehát nem dekoratív foltok a falon, és nem melegítõ szõnyegek, hanem gon-dolatokat ébresztenek, ezért aki ismeri is

õket, többször vágyja látni, és ezért akár messzebbrõl is eljön megnézni.

– Az utóbbi években volt néhány olyan nagy életmû-kiállításod, – gondolok itt a KOGART Galériára, az Iparmûvészeti Mú-zeumra és az idei skanzenbelire –, amelyek összefoglaló mûfaji áttekintéseknek is fel-foghatók. De nem lezárásnak, hiszen most is munka közben zavartalak meg.

– Ez csak olyan kis akvarellezés volt, gondolatokat „fi rkáltam” magamnak. Számomra is érdekes, hogy újabban a tájkép felé fordult a fi gyelmem, a másik pedig, hogy egyre nagyobb méretû képe-ket készítek. Amiket megérzek és képpé alakul bennem, azok kis méretben nem tudják kifejezni az eredeti gondolatot. Az utóbbi idõben kevés fi gurális képet szõttem, inkább tájkép-fi gurális képeket csinálok. Kell egy bizonyos méret, hogy abba a képbe „be lehessen utazni”, hogy a szemlélõ is beleképzelhesse magát. Hogy valami olyan mágneses vonzása le-gyen, hogy átölelje azt, aki nézi, kiemelje a jelenbõl és beemelje esetleg egy álomba, más gondolatba. Ettõl van az, hogy bár fi zikálisan nem vagyok éppen a csúcson, most megint egy hatalmas képet készü-lök szõni.

– Megtudható, hogy mirõl készül?– Sopronbánfalván (Sopron-

Kertváros) restauráltak egy volt karmelita kolostort, oda rendel-tek tõlem egy képet, teljes sza-badsággal. Nem „aktuális” témát akarok, hanem valami olyat, mint a Bartók-emlékháznál, hogy a zene alá egy kariatidát tegyek, itt pedig a gondolatok alá szeret-nék valami szabadon szárnyalót, hogy ne akadjon a falakba! De nem szeretek errõl beszélni, teg-nap rajzoltam fel a kópiáját, és félek, hogy „megriad a múzsám”.

24

– A fi zikálisan nehéz munkánál mire gon-dolsz: a derekad fáj, vagy a szemed fárad ki hamarabb?

– Sorolhatod! Ez ülõ, mechanikus munka, amikor az ember 6-8 órát egy bizonyos mozdulatba merevedve tölt, és észre sem veszi, hogy ezzel mennyire árt a saját szervezetének. De amikor szövök, nem a fi tnessre gondolok, hanem benne vagyok abban, amit csinálok. Ez a mini-mum, amivel fi zetek ennyi képért. Mind-egyiket magam szövöm, egyedül. Talán azért is sikerültek ilyen gyûjteményesre a kiállítások, mert szívesen nézek vissza a múltba, hogy honnan is jutottam el idá-ig, hol kezdtem, holt tartok most, mi ez az út? Érdekes, hogy az ember mindig elméleteket gyárt. Amikor csak fi gurákat festettem, szõttem, mindig némi megve-téssel néztem a tájképeket, hogy az nem tud semmit kifejezni. Pedig dehogynem! A nagy elméletek épp arra valók, hogy az ember idõvel elhajítsa õket. Talán ez az, amitõl érdemes az életet élni, hogy az em-ber változik, és ez a megújulási képesség nagyon jó dolog. Ha valaki képes nyitott lenni akárcsak a saját gondolataira is, és nem merevedik bele a saját szobrába a megtett sikeres út láttán. Én imádok kis ösvényekre térni, amelyek végül is utakká szélesednek. Hamvas Béla is azt írja, hogy a tájkép, amelyik csak a tájat jelenti, annak tényleg nincs értelme, hogy megfessék; a valódival úgysem fog tudni versenyezni. De az a táj, amelyik meg van személyesít-ve, az igazán a mûvész ecsetjére való. Úgy érzem, hogy most nem tudnám emberrel, tekintettel, tartással kifejezni azokat a dol-gokat, amelyek mostanság bennem leját-szódnak, csak a tájjal. Mindig ide kanya-rodok most vissza.

– Nem csoda, hiszen ha az otthonotokat körülvevõ tájat, vagy csupán a fûszerkerted gazdag világát nézzük, már az is számtalan témát adhat.

– Ez azért ennyire nem valóságos, inkább olyan, mint mikor az ember sok könyvet olvas, és egyszer csak egy gon-dolata támad ezekbõl. Ha az ember sokat csavarog itt, a Dunakanyarban, akkor egyszer csak valami elkezd jelenteni va-lamit. Ilyen az utolsó, a Túlsó partok c. elkészült gobelinem. Ez a tájkép körülbe-

lül arról szól, hogy valamelyik parton va-gyunk, amit nagyon szépnek és otthonos-nak találunk, de akkor átnézünk a túlsó partra, és elkezdünk oda vágyódni. Azon az oldalon meg megint ide, erre vágyunk. Ezek a vágyak viszik tovább, vagy másfe-lé az embert. Ezt én egy tájképpel fejeztem ki.

– Amikor szõsz, körülötted csend van, vagy zene?

– Lehet mind a kettõ. Más zenét hall-gatok, mint amit kinéznél belõlem. Most éppen a Doors, meg a Rolling Stones fel-vételeit. Azért Purcellt is, meg minden-félét, de aláfestõ zenévé degradálni egy klasszikust, szégyellek. Rájuk minden ér-zékszervvel fi gyelni kell. Be vannak járat-va nálam ilyen klasszikus tinédzser-kori zenék, még ha nem is gondolnák, hogy egy ilyen mûfajt ûzõ mûvész ilyeneket hallgat alkotás közben.

– Lacival ti egymást nem ihletitek?– Mind a ketten nagyon tiszteletben

tartjuk a másik munkáját, tehát nincs „lehallgatás” és nincs „belenézés” a há-tam fölött, hogy min kotlok. De volt már olyan, – mivel õ éppen fölöttem, a pad-láson dolgozik –, hogy õ éppen Bella Ist-ván Don-kanyarban elesett katonákról szóló verseire írta a Testamentum címû oratórikus mûvét a Honvéd Kórusnak és lehallatszott, ahogy énekelve komponált, én valahogy automatikusan katonát kezd-tem el rajzolni. Engem sokszor foglalkoz-tatott a katonalét, de akkor éppen nem volt szó arról, hogy katonát rajzoljak, csak annyira megrázott, amit hallottam. Ilye-nek elõfordulnak, de direktben soha sincs „átihletés”.

– Mivel tartod karban magad, hogy kondí-cióval bírjad a szövést?

– Kimegyek a konyhakertbe kapálni. A kert maga gyógyhely. Immár 20 éve bio-kertet mûvelek; valahogy ott nem múlik az idõ. Kimegyek 10 percre, hogy majd vacakolok valamit, aztán kiderül, hogy már 2 órája ott vagyok. Ha valami gondolattal elakadok, ott egyszer csak meglátom. A Himnusz-gobelin nagyrészt ott született, holott egész mással foglal-koztam, csak a természet olyan módon segített meg, hogy reálisan meg se fogal-mazható. Ugyanakkor fi zikálisan is igen jót tesz, mert olyanfajta megerõltetést je-lent, ami a lelkedet megröpteti.

– Ilyenkor, õsszel, van még valami gyógy-növény, ami használható?

– Van, épp az elõbb fõztem belõle teát. De ez az egész kert nem is arról szól, hogy mindent meg lehet enni-inni, meg el lehet fûszerezgetni. Néha több olyant is ter-mesztek, ami semmire sem jó, egyszerûen

csak szép. Aztán elajándékozom. Örömö-met lelem abban, hogy télre kis pohárkák-ba elvetek magokat a mûteremablakban, tavasszal kipalántázom, nyárra meg gyönyörû, kétméteres paradicsomfa nö-vekszik ki belõle, ehetõ, illatos, és ezer jó tulajdonsága van, miközben látom, ahogy kifejlõdik. A kertnek fi lozofi kus segítõ-gyógyító ereje van.

– A ti kerteteken külön is látszik, hogy nemcsak ott van a ház körül, de élettel teli, mert belakjátok.

– Igen, a saját kertünk lakói lettünk. Rendszerre tanít. Kilépsz a házadból és még mindig a királyságodban vagy, ez a magunkfajta Pesten született két ember-nek hatalmas adomány. Most is gyönyörû, mikor már elkezdtek õszülni a lombok, lá-tom a mûteremablakon át, hogy a cinkék is elkezdtek kajálni, a tizenkét éves, félszemû cicám félig elnyújtózik az akvarell papíron, amin festegettem, – mindez kell a léleknek. Nekünk, ahol élünk az a munkahelyünk is, ezért élünk zártabban, a helyi élettõl is visszavonultabban

– Tudsz-e már valamit arról, hogy akár bel-, akár külföldön lesz-e a közeljövõben kiál-lításod?

– Egy kis kiállításom lesz november 23-tól Gyõrben, a Galgóczi Erzsébet Vá-rosi Könyvtárban. Ott csak papírmûveket állítok ki. Külföldi kiállításokra már nem is igen vágyom, annyira érzem a hazai ki-állítások szeretetteljes visszajelzéseit, hogy olyat a külföldiek úgysem tudnak nyújta-ni. Mindig újabb élet-energiákat kapok attól, amiket beírnak a vendégkönyvbe. Engem az úgynevezett „siker” már nem érdekel, ami egy fi atalnak fontos, hogy megismerjék külföldön, hogy elmondhas-sa, hogy itt meg itt volt kiállítása. Nekem fontosabb, hogy itthon szeretnek, hogy ebbõl a földbõl merítem, amit csinálok, ezért hatalmas élmény az utóbbi idõben minden hazai kiállításom. Ennél többre már nem vágyom, és olyan jó, ha az em-ber már nem vágyik túl sokra…

M. András Károly

Túlsó partok Három testvér

25

Sikerasszonyok

Sikeres vállalkozó asszonyok történe-teit dolgozzuk fel már több hónapja. Így találtunk rá, dr. Marton Editre.

Úgy gondoltuk, érdekes lehet a Szentendrei Kurír olvasói számára, mert azon túl, hogy példaértékû házasságban él, férjével közö-sen úgy alakították tanulmányaikat, hogy az egyikük tudása a másikat kiegészítse.dr. Marton Edit és dr. Kurucz József az elmúlt évek során azzal a határozott szándékkal fejlesztették rendelõjüket és bõvítették ismereteiket, hogy ennek ered-ményeképpen pácienseink rendelkezésére egy olyan magas színvonalú szolgáltatá-sokat nyújtó fogászati rendelõ álljon, ahol megoldást találnak minden foggal kapcso-latos panaszukra. Kezelésük egy kézben – a Kurucz házaspár kezében legyen. Kérem beszéljen a kezdetekrõl! dr. Marton Edit:1985-ben kaptam meg fogorvosi diplomá-mat. Férjemmel 1987-ben házasodtunk össze. 1988-ban megszületett elsõ gyermekünk. Nem maradhattam sokáig otthon, mert ah-hoz hogy mielõbb szakvizsgát szerezzek, dolgoznom kellett. 1992-ben megszületett nagyobbik lá-nyunk. 1994-ben költöztünk abba az újpesti tár-sas házba, ahol ki tudtuk alakítani je-lenlegi, immáron négyszékes fogorvosi rendelõnket, közel az otthonunkhoz, de mégis külön.A férjem 1988-ban általános orvosi diplo-mát szerzett és 1995-ig radiológusként dolgozott. 1995-ben otthagyva a Transzplantációs Klinikán az intervenciós radiológusi állá-sát, „eljött” mellém fogorvosnak. Akkor még nem mûködött a mai rezidensképzõ rendszer, mégis mondhatom, hogy õ volt az elsõ rezidensem, hiszen én tanítottam fogat fúrni, fogat tömni, fogat húzni stb. - ahogy engem is tanítottak az egyete-men - . Három év gyakorlat után, melyet

külön engedéllyel, a felügyeletem alatt, a saját rendelõnkben töltött, 1998-ban sikeresen letette a Fog és Szájbetegsé-gek szakvizsgát. Pár hónappal a sikeres szakvizsga után világra hoztam harmadik gyermekünket, és végre otthon marad-hattam, VELÜK! dr. Kurucz József mi vezette önt ahhoz, hogy szakmát váltson?Szerettünk volna több gyermeket és tud-tam, hogy a feleségem nem hagyhatja hosszú idõre magára a rendelõt, ahol akkor már fõállásban dolgozott és érde-kelt is az orvostudománynak ez az ága. A radiológiától teljesen azóta sem szakad-tam el! Ha szükség van rám, kollégáim segítségére sietek, és ha kell CT-t lelete-zek, vagy intervenciós beavatkozásokat végzek. Kevesen vagyunk radiológusok.Hogyan kerültek Szentendrére?dr. Marton Edit:2006 augusztusában Újpestrõl Budaka-lászra költöztünk, mert a két nagyobb gyerekünk a szentendrei Ferences Gim-náziumban folytatta tanulmányait. Úgy gondoltuk, Budakalász számunkra a megfelelõ távolság Budapesttõl ahhoz, hogy a férjem futva én pedig biciklivel jár-hassak Újpestre dolgozni, és a gyerekek-nek se kelljen sokat utazniuk az iskoláig. Tavaly õsszel kezdtünk azon gondolkod-ni, hogy szívesen dolgoznánk Szentend-rén is. Ez év eleje óta osztja meg velünk a vasúti villasori fogorvosi rendelõjét Hollai Zsuzsanna doktornõ. Az elmúlt négy év alatt mennyire sikerült megszokniuk az új helyzetet?dr. Kurucz József:Nagyon jól érezzük itt magunkat, befoga-dó közösségekre találtunk, s a gyereke-ink is megtalálták a saját társaságukat: a lányok büszke tagjai a budakalászi Szent István Cserkészcsapatnak, a zene-iskolának.Önök, mint orvos házaspár, hogyan tud-ják összeegyeztetni a munkájukat, hiszen

nem lehet egyszerû a napi teendõket el-látni.dr Marton Edit:A munkánk összehangolására a kezdetektõl nagyon fi gyeltünk. Sike-rült mindig úgy szerveznünk az éle-tünket, hogy egyik gyerekünknek sem kellett bölcsödébe járnia, és az óvodá-ból is hazavittük õket ebéd után. Ter-mészetesen ehhez nem mindig voltunk elegek ketten.Iskolaidõben igyekszünk felváltva dol-gozni, így mindennap van itthon valaki, aki haza várja õket, ételt melegít, stb.Mennyi ideje marad a háziasszonyi teendõk ellátására, a munka mellett?dr Marton Edit:Mindig nagy hangsúlyt fektettem az egészséges táplálkozásra, ezért rend-szeresen fõzök és sütök is a családom-nak. Természetesen mindez gyakran nyúlik a késõ estébe, és nem ritkán ke-lek korábban is, hogy meleg sütemény legyen reggelire, vagy befejezzem a más-napi ebédet. Fontosnak tartom a csalá-di asztalt. Soha nem mentek el otthon-ról a gyerekek reggeli nélkül. Ha csak pár percre is, de reggelente is leülünk együtt az asztalhoz és férjemmel tízórait is mindig csomagolunk, hiszen olyan jól esik napközben is érezni, a gondoskodó szeretetet.Ha jól számolom, jövõre lesznek 24 éves házasok. Önök szerint mi a boldog házas-ság titka?dr Kurucz József: Az elfogadó szeretet és az õszinte, jó kommunikáció. Mit tartanak fontosnak pácienseik szem-pontjából a hivatásuk gyakorlása köz-ben?dr. Marton Edit:Fontosnak tartjuk pácienseink mindenre kiterjedõ tájékoztatását a tervezett be-avatkozásokról, és a rendszeres kontroll vizsgálatokat.Rendelõnkben a korunk színvonalának megfelelõ, modern anyagokat, eszközö-ket és technológiákat alkalmazzuk, ez-által jelentõsen csökkentve a beavatko-zások idõtartamát. A magas színvonalú munkához elengedhetetlenül szükséges szakvizsgák megszerzésével, a nemzet-közi szakirodalmat fi gyelemmel kísérve továbbképzéseken és kongresszusokon való rendszeres részvétellel törekszünk pácienseink magas színvonalon történõ ellátására.

Hogyan fogalmaznák meg szakmai hitval-lásukat?dr. Marton Edit:"Éljetek méltón ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok, teljes alázatban, sze-lídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel." (Ef 4,1-2)

-szk-

Dr. Marton EditDr. Marton Edit

26

R e j t v é n yA

meg

fejté

st k

érjü

k a

Szen

ten

dre

i Ku

rír cím

ére

bekü

lden

i, no

vem

ber 2

0-ig

; 11

35

, Bp

. Paló

c u

. 2.

Az e

lõzõ

rejtv

én

y h

ely

es m

eg

fejté

se: " N

õvérke, azo

nnal szóljo

n az orvo

snak, mert lenyeltem

egy g

ránátot!"

Októ

beri n

yerte

sü

nk: G

. O. A

ran

ka, B

ud

ap

est

A helyes megfejtõk között könyvjutalmat sorsolunk ki!

Idegtépõ

mûvészrovat

Benkovits György az elmúlt kö-zel negyven év egyik legismer-tebb szentendrei közszereplõje.

1974. november 15-tõl - különbözõ minõségekben és tisztségekben - részt vett valamennyi városi döntéshozatali eseményen, így minden VB- és tanács-ülésen, majd a rendszerváltás után a képviselõtestületi üléseken, titkárként az egykori KISZ-gyûléseken, késõbb a helyi MSZMP és azt követõen az MSZP gyûlésein. Több éven keresztül képviselte a várost a megyei közgyûlésben. A maga részérõl mind közül a legaktívabb és leg-eredményesebb közéleti-politikai tevé-

kenységének az 1982 és 1988 között, a Pozsgai Imre elnöklete alatt kiteljesedõ Hazafi as Népfront helyi titkáraként eltöl-tött idõt tarja. S minthogy a helytörténet mûvelése, ápolása akkoriban a Népfront-hoz tartozott, azokban az években kez-dett el foglalkozni a város és saját õsei történetével, akkor kezdte el gyûjteni a régi fotókat, történeteket, visszaem-lékezéseket, családi és egyéb írásos dokumentumokat. Egy idõben szombat délelõttönként lejárt a Horgász Egyesület összejöveteleire, ahol Györe Endre segí-tett a régi fotókon látható személyeket, eseményeket beazonosítani. Az évek

során tíz ládányi anyag halmozódott fel. Beszélgetésünk során Benkovits György-nek is feltettem azt a közhely-kérdést, amit szinte minden régi szentendreinek elõbb utóbb neki szegeznek: mit jelent számára Szentendre. Tömör és határo-zott válasz érkezett. Elválaszthatatlan tõle, a város olyan szervesen tartozik életéhez, mint a keze vagy a lába, ben-ne él, vele él, általa él. Ez az élete. Ezért is nagy élmény számára, hogy az utóbbi években - amióta fest - egészen más szemmel nézi a városnak azokat a rejtõzködõ szépségeit, apró részleteit, melyeket évtizedek óta ismert ugyan,

Az akvarel lezõ Benkovits

28

de nem a felfedezés, a rácsodálkozás élményével. Elment mellettük. Akkor még nem rájuk fókuszált a fi gyelme. A szentendrei fények és árnyékok sa-játosságait is csak az utóbbi években fedezte fel magának. Akvarelljeit egyéb-ként úgy készíti, hogy a kiválasztott cél-

helyen sok fotót készít, majd otthon ki-választja közülük azt a részletet, témát, amit meg akar festeni. Színvázlatokat ké-szít, s amikor már majdnem teljesen kész az akvarell, visszamegy a kiválasztott helyszínre abban a napszakban, amikor a leghosszabbak az árnyékok. Megfi gyelte, hogy ebben a rövid idõszakban nagyon kü-lönlegesek a színek. Ezt az élményt, ezt a felfedezést is a festésnek köszönheti. Persze a gyökerek a messzi múltba nyúlnak vissza. Édesapja, id. Benkovits György a harmincas évek elején összeba-rátkozott a mûvésztelepi festõkkel, külö-nösen Bánáti Sverák Józseffel és Bölcskey

Ferenccel. Az elõbbinek modelljei is volt, a várdombi plébániatemplom freskóinak egyik alakjában meg is örökítette õt. A festõkkel szõtt ba-rátság megfertõzte az eredetileg bog-nárnak tanult, majd rózsakertészettel foglalkozó fi atal-embert, maga is rajzolni, festeni kezdett. Az apai példa bizonyára szerepet játszott abban, hogy fi a már tizenéves korában kedvet ka-pott a festegetéshez. Elsõ, máig õrzött akvarellje 1963-ben készült. Mindket-ten eljártak a szentendrei festõk által vezetett városi képzõmûvész szakkörbe, az idõsebb Benkovits Deli An-tal, Bánáti Sverák József, Pirk János keze alatt képez-te magát, fi a ez utóbbi fog-lalkozásain fertõzte magát a színek varázslatának megra-gadásával, de mindmáig em-

lékszik arra is, amit Szösz Jenõ festõ-rajztanártól tanult a k ü l ö n b ö z õ é v s z a k o k fény-árnyék je lenségei -nek termé-szetrajzáról. Életének egy korszakában Benkovits György is a Vízmûnél dolgozott, mint több késõbbi „vajdás” mûvész. efZámbóval voltak egy pár-

ba osztva, s mi mással tölthették az éjsza-kát és nappal kitöltõ ügyeleti idõt, mint rajzolással. Akkor õ is megpróbált „úgy rajzolni”, mint efZámbó, de nem ment. Több mást-követõ próbálkozás során rá-jött, hogy egyik sem az õ világa. Közben hosszú évek teltek el, idõnként elõkerült az ecset és az akvarell papír, aztán hosz-szú szünet következett, majd kezdõdött minden elölrõl. Az áttörést a 2008-as nyár hozta el. Élete fõ vezérfonala a fes-tés lett, nem telik már el nap anélkül, hogy ne mártaná festékbe ecsetjét. Idõt és fáradtságot nem kímélve gyakorol, képezi magát, kísérletezik, akárhányszor

újrafesti ugyanazt a motívumot. Az egyik témánál a százharmincnyolcadik variáns-nál érezte úgy, hogy ezzel már elégedett. Az idei Ivan Dan napon a Dézsma-ház-ban megrendezett kiállításon debütáltak a

Benkovits-akvarellek. A hagyományos dalmát ünnep célközönsége - mint minden évben – akkor is a régi szentendreiekbõl verbuvá-lódott. De jöttek szép számmal ismerõsök, barátok is, percek alatt zsúfolásig megtelt az öreg ház és mediterrán hangulatú udva-ra. A rácsodálkozás, a „nem-is-gondoltam-volna”, a tetszés, a rögtön-befogadás légköre fûzte össze az egybegyûlteket. A megnyitó igazi siker lett. Kérték, várták a folytatást. Alig két hónappal késõbb a Rodin Galéria üvegfalai elõtt kellették magukat bennfen-tes magabiztossággal az új válogatásban kiállított akvarellek, most is telt ház elõtt. Azóta láttuk már Benkovitsot szalmakalap-ban festeni a Fõ téren, a Skanzenban, téma bõven akad ott is, no meg talán fi zetõképes vevõ is, merthogy a túlnyomórészt Szentend-rét ábrázoló akvarellek nem a fal mellé állított mappának készülnek. Török Katalin

29

3030A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk!

3030

Tahitótfalu

PartnereinkSzentendre:Pest megyei könyvtárMáté optika, Sztarovodai útTurinform, Dumtsa j u 22Klementné Vegyesbolt, Kálvária út 14Põpec Bt (Honi közért), Papsziget út.Andrea Patika, Kálvária útCsencsi-Nari zõldségesSõrgyár büfé DelikáteszHév végállomásPékség, Törökvölgyi útFirenze Cipõbolt, Kossuth l u. 18Pikszis kreativ hobby, Dunakanyar krt 30Forma Stúdió, Dunakanyar krt 46Jász u 5Szent L u 99Fehérviz u 20Kossuth L u 23-25Péter Pál u 3Dobogoköi u 4Ted Videótéka és szolárium, Károly utca 18Holdasudvar Divatárú, Kossuth Lajos 17-19.P'Art mozi, Dunakorzó 18.Fókusz bolt, Széchenyi tér 14.Roliszer Bt., Kossuth Lajos u. 13.Antikvárium, Fulco Deák utcaPetrol Benzinkút, Vasváry Pál utcaTobaco Dohánybolt Péter Pál Utca 3Líra Könyv Fõtéri könyvesboltja, Fõ tér 5LAKÓTELEPI KLUB Kálvária útDolce Vita 05.31 Bt. Bajcsy Zs. u. 3.

Tahitótfalu:Coop Abc, Szentendrei útRudolf Mártonné, Visegrádi u 14VEGYESKERESKEDÉS Fõ térTejboltVegyeskereskedés, Szentendrei út 73.Czója Lottózó, Béke út

Pomáz: Köhegy patika, Jankovich Gy. U 2SSG Kft, Kossuth L .u 1Fibi 2007 BtDaru Mónika italdiszkont, Beniczki u 66ZOZO globál kft, Szabadság tér 5/cHavanna vegyesbolt, Hõsök tere 11Hév állomásKossuth L u 18Beniczki u 74Vörösmarty M u

Budakalász:Dévai László vegyeskereskedés, Sas u 30Omszk park 1Budai 15Budai 43Széchenyi u 28Virág u 10

Leányfalu:Babi delikát, Móricz Zs út. 142Strand, Zõldséges üzletHamschláger Zrt(CBA), Móricz Zs ú.138.Zöldség-gyümölcs, Móricz Zsigmond 112.ABC - Móricz Zs. u. 128.

Érd: Campona u 1 Csobánka: Fõ u 29Kossuth L u 11

Visegrád:LepenceFõ u 77Mátyás u 8 Budapest:Hair's [ku:l] - Pozsonyi út 50.

Dunabogdány:Frédi Delikát Kossuth 70.

Pócsmegyer-Surány:Popeye és Társa Vegyeskereskedés

Vadaskert út. 4Megyer Bt Dózsa György út 12Surány Rév Közért DunasétányNárcisz ABC

Szigetmonostor:Középpont ABC, Estike u. 2.Maribel, Nagyduna sétány 962/1/BSzöszö Kft Rákóczy út 12Coop ABC Vadvirág utcaÖnért Közért; Vadvirág utca

ImpresszumFelelõs-fõszerkesztõ:

Nagy Erzsébetnagy@szentendreikurir.hu

Olvasó-szerkesztõ:

M. András KárolyÜgyv. ig.: Dálnoki GáborGrafi kai tervezés: Bakai Attila,

Kis Roland, Dálnoki LászlóMunkatársaink: Bokor Tamás,

Kiss ÁgnesMédiareferens

Szegedi Erikaszk.partner@sgmail.comHegedüs Olimpiah.olimpia@hotmail.com

Hirdetésfelvétel: 06 1 785 17 4806 30 630 7823 info@szentendreikurir.hu

A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk!

ajánló / 2010. november

Terjesztés: Lapker Zrt.Saját hálózatunkba, üzletek jelentkezését várjuk az alábbi telefonszámon: 06 30 630 7823

Nyomda: ÉKM Európa-nyomda, ekm-ny@mnr.ch

Kiadja: Dálnoki Média Kft.

Postacím:

1135 Bp. Palóc utca 2.www.szentendreikurir.huinfo@szentendreikurir.hu

Médiafi gyelõ: Observer

ISSN szám: 1785-6930

Megjelenik havonta

Kellõ ambícióval és elhivatottsággal, jó

kapcsolat-teremtõ készséggel rendel-kezõ

• HIRDETÉSSZERVEZÕKET keresünk ma-

gazinunk számára. Önéletrajzot kérjük

a szerkesztõségünk címére, az info@

szentendreikurir.hu e-mail címre el-

küldeni, vagy egyeztessen velünk a

06 30 630 7823 telefonszámon.

a Dunakanyar magazinja

Új irányok a civilkommunikációban…

címmel november 25-26. között, a Sajtóházban rendezik meg a 8. Civilkomp konferenciát, a társadalmi kommunikáció hagyományos, éves fórumát. Felkért fõvédnök: Dr. Latorcai Csaba nemzeti-ségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs helyettes államtitkár KIMSzakmai védnökök: Magyar Marketing Szövet-ség és a Magyar Újságírók Országos SzövetségeTámogató: Human DialogAjánljuk mindazon civilszervezetnek és tagja-iknak:• Akik jobb kommunikációval akarnak helyt áll-ni a civilek reklámversenyében... Hívjuk, jöjjön el!• Akik több adózó fi gyelmét szeretnék meg-nyerni, és jó helyre akarják pozícionálni szerve-zetüket... Feltétlenül vegyen részt!• Akik eredményesebben akarnak adományt gyûjteni, és szeretnének új tudással gazdagod-ni, vagy megerõsítést kapni abban, amit eddig is jól csináltak... Várjuk a kétnapos Civilkompon!

Jelentkezés és bõvebb felvilágosítás a www.ci-vilkomp.hu weblapon. Jelentkezési határidõ: november 20.

P'Art mozi2000 Szentendre, Dunakorzó 18.web: www.partmozi.hue-mail: info@partmozi.hu

CSÜTÖRTÖK (november 4.)17:00 Leány gyöngy fülbe-valóval (szín., mb., angol-lux. életr. drám., 2003

SZOMBAT (november 13.)17:00 Alpha Dog(szín., mb., am. krimi, 2006KEDD (november 16.)17:00 Hollywoodi történet

(Holly Woody történet) (szín., mb., am. vígj., 2002)

CSÜTÖRTÖK (november 25.)17:00 November(szín., mb., sp. fi lmdráma, 2003)SZOMBAT (november 27.)17:00 A házinyuszi(szín., mb., am. vígj., 2008)KEDD (november 30.)17:00 Match Point(szín., mb., angol-am.-ír-orosz rom. dráma, 2005)

30

Lakossági

! Kedves Ovasóink!Szeretnénk apróhirdetési rovatunkat is megújítani az Önök hasznára. Helyt kívánunk adni, valamint kedvezõ hirdetési lehetõséget biztosítani azok számára, akik szívesen hirdetnének alábbi rovataink valamelyikében: • szolgáltatás; • ingatlan adás-vétel, bérlemény; • társkeresõ; • autópiac • állás; • oktatás; • egyéb apróhirdetésüket minden hónap 20. napjáig, info@szentendreikurir.hu e-mail címre vagy 30-234 14 12 telefonszámon adhatják le. Tarifánk mindenki számára (közület -magán) egységesen:150,-Ft adminisztrációs költség +70,-Ft/szó Bízunk benne, hogy új szolgáltatásunk elnyeri tetszésüket. Szerkesztõség

Szolgáltatás

Építõipari BT. vállal lakásfelújítást, gene-rál kivitelezést és külsõ-belsõ hõszigetelést referenciával. Tel: 06 20 341 45 85

Lakástól az irodaházig minden, ami villanysze-relés. Vállaljuk templomi padfûtések szerelé-sét, szervizt, érintésvédelmi, EPH, tûzjelzõ és biztonságtechnikai rendszerek szerelését la-kásokba is. Korrekt árak! T: 06 30 9 622 629

INGATLANDunabogdány központjában a 11-es fõút mellett az év másodikfelében elkészülõ igé-nyes épületben 2 helyiség kiadó. Elsõsorban orvosi rendelõ és/vagy hozzá kapcsolodó tevékenység céljából.Teljes közmû,nagyon jó parkolási lehetõség.Érd:06-30-203-94-75

SZENTENDRÉN BÚTOROZOTT KISLAKÁS KIADÓ HAVI 70.000,- FT+ ALACSONY REZSI-ÉRT. TEL: 06-20-330-36-40

Társkeresõ Újrakezdõknek a DunakanyarbanAhhoz, hogy társat találj, tedd meg az elsõ lépést!

G R I M A L D IÜGYVÉDI IRODASzentendre, Tómellék u. 18. I/3.Tel./Fax: 06 26 314 359

Mobil: 06 20 330 36 40

jogi tanácsadás, szerzõdésekingatlan- és építési ügyeköröklési jog, végrendeletek,házassági perek és családi jog,kártérítési, biztosítási,társasági jog (cégjog),társadalmi szervezetek joga,hatósági ügyek, szabálysértési és büntetõ ügyekolasz nyelven is

06-20-823-2025 www.újrakezdés.hu

Hasított tüzifa eladás. Hasított tüzifa eladás. Lemérve, kiszállítva Lemérve, kiszállítva

2400 Ft/ 1mázsa2400 Ft/ 1mázsa

Trybek Balázs Trybek BalázsTel.: 06 20 512-7976Tel.: 06 20 512-7976