1

Tájföldrajzi megfigyelések a Szentendrei-szigeten

Dr. Mari László Földrajzi Közlemények, 2001/3-4.

Béres Mátégeográfus III

2006

2

3

TÁJTÉNYEZŐK

– Geomorfológiai-litológiai viszonyok (Mari L.,1996)– Mikroklimatikus viszonyok– Növénytársulások– Talajviszonyok

TÁJTÍPUSOK

TERÜLETHASZNOSÍTÁS

4

ÉGHAJLAT• Mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, enyhe telű• Napfénytartam: 1950 óra/év• Hőmérséklet:

– Évi k.hőm.: É:9,5 °C D:10,5 °C– Júliusi k.hőm.: 20-20,5 °C (tenyészidőszakban 16,8 °C)– Napi k.hőm. 10 °C felett: 187 nap (áprilistól)– Nyári napok száma: 70-75– Hőségnapok száma: 16-18 – Fagymentes időszak: 184-193 nap– Fagyos napok száma: 90-100 – Évi abszolút hőm. max. és min. átlaga: 34,2 ill. -16,6 °C

5

• Csapadék:

– Évi átlagos csapadékmennyiség: 580-620 mm– Tenyészidőszakban: 330-340 mm– Hótakarós napok száma: 33 (max. 20 cm)

MIKROKLÍMA-VIZSGÁLATOK

• Geotópok elkülönítése (a táj legkisebb jell. egységei)

• Mérések (július – 48 h ; október – 24 h):Mérések (július – 48 h ; október – 24 h):

– HőmérsékletHőmérséklet– PárolgásPárolgás– PáratartalomPáratartalom– SzélútSzélút

6

1) Erdős dombtető. (113 m)

Lejtőszög: 0-10 %Alapkőzet: homokTalaj: barnaföld, rozsdabarna erdőtalajNövénytakaró: degradált homoki tölgyes akáccal (zárt lombkorona)

2) Ny-i kitettségű domboldal. Nyílt homokfelszín. (110 m)

Lejtőszög: 0-10%Talajtakaró: -Szélerózió.Növénytakaró: néhol homoksztyepek

4 mérőállomás 4 kül. környezetben

7

3) Ny-i kitettségű, füves domboldal.(119 m)

Lejtőszög: 35-44%Alapkőzet: homokTalaj: rozsdabarna erdőtalaj (erősen erodált, sztyeppesedett)Növénytakaró: homoki gyep, degradált

4) Szántóföld, ártéri szinten (103 m)

Lejtőszög: 0%Alapkőzet: meszes iszapTalaj: terasz csernozjomNövénytakaró: búza (40-50 cm)

8

Megfigyelések

• Hőmérséklet– 20 cm mélyen a talajban

Legkisebb höm. ingadozás: (1)(min. 17,2 -max.18,3 °C) → zárt lombkoronaLegnagyobb hőm. ingadozás: (4)(21,4-25,1 °C)Legmagasabb max.: (3) (25,6 °C) → kitettség

(2) (25,2 °C)

Min.: 7-10 óra közöttMax.: 19-20 óra között

9

– Felszínen

két közeg határa → a legnagyobb szélsőségekMax. érték: (2) 48,9 °CMin érték: (1) 16,5 °C → lombozatMaximumok: (1) 27,9 °C

(2) 48,9 °C (3) 48,0 °C (4) 31,5 °C → dús növényzet

(állományklíma)Napi max.: 13 órakorNapi min.: 5 órakor

– 20 cm magasságban

Max.: (4) 35 °C → búza → Ø szél, Ø keverés(a 2. és 3. állomáson 4x-es szél!)Min.: (4) 14,4 °C → ártéri szint, a hideg levegő felhalmozódása

10

– 100 cm magasságban

legkisebb eltérések az állomások köztNapi max.: (1) 15,2 °C

(2) 18,0 °C(3) 18,4 °C(4) 15,2 °C

Napi min.: (1) 29,9 °C(2) 31,2 °C(3) 31,0 °C(4) 31,6 °C

Hőmérsékleti görbék → a talaj max. és min. értékei jelentős késéssel követik a felszín v. a levegő értékeit!

11

• Párolgás

Szél ~ párolgás(1) 65,8 cm3

(2) 169,5 cm3

(3) 174 cm3

(4) 95,8 cm3

Párateltség: (1) és (4) állomás, 20 cm, 22-6 óráigA többi állomáson és szintben folyamatos párolgás

• Szél

20-7 óráig szélcsend.(1) 110 m/48 óra(4) 2769 m → az állomástól É-ra lévő fák és cserjék

árnyékoló hatása(2) 16 950 m(3) 17 400 m

12

Vízföldrajzi viszonyok• Duna• Vízfolyások nincsenek

– Kis kiterjedés– Vízáteresztő kőzetek

• 3 mesterséges tó– Bányaművelések– Árvízvédelem

• Elgátolt mederszakaszok, erőteljes feltöltődés• Jelentős felszín alatti vízkészlet → ivóvíz (1899)

– Ivóvíz– Fővárosi Vízművek, 550 kút, 700 ezer m3/nap!– talajvízszint csökkenés!– A Duna vízállása ~ talajvízszint

(Budapest: ↓<2,0 m <↑, 10-20 nap)

13

14

Növénytakaró

• Növényföldrajzi beosztás:– Pannóniai Flóratartomány– Alföldi Flóravidék– Duna-Tisza-közi Flórajárás

• Eredeti növénytakaró: (1%)– Homoki tölgyesek + homoki gyepek (ármentes

homoktérszínek)– Tölgy-kőris-szil ligeterdők (magas ártereken)– Fűz-nyár ligeterdők és bokorfüzesek + láp és

mocsárrétek (alacsony ártereken)

15

• Antropogén hatás:– Homoki tölgyesek és keményfa-ligeterdők

foltokban → fenyvesek, akácosok– Ártéri puhafa-ligeterdők → nemesnyárasok– Homoki gyepek → szántók, kiskertek,

gyümölcsösök, szőlők

16

Jelenlegi növénytársulások

1) Homoki tölgyesek:• Foltokban Horánytól Ny-ra és D-re• Élőhelyek és fajok nagy diverzitása• Uralkodó: kocsányos tölgy• Csertölgy, magas kőris

2) Lombhullató erdőültetvények tájidegen fajokkal• Homoki tölgyesek helyén, a sziget erdeinek

túlnyomó része• Fehér akác, nyár, zöld juhar

17

3) Tűlevelűerdő-ültetvények• Erdei- és feketefenyő• É-on a 64-esek területén és D-en,

Szigetmonostortól D-re• Homoki gyepek

4) Fűz-nyár ligeterdők• Partmenti sávban• Fehér fűz, nyár, zöld juhar (tájidegen), liánok• Erősen gyomosak

5) Morotva nádassal, magassásossal• Hajdani folyóágak• Füzesekkel érintkezik

18

6) Láprét / mocsárét• É-on, a Kecske-sziget szomszédságában

– Kígyónyelv, nyári tőzike, nyúlánk ibolya, fényes kutyatej, mocsári kutyatej, magas útifű, réti iszalag

• D-en, a Szigetcsúcs közelében– 50-100 szibériai nőszirom– Siska-nádtippan, tarackbúza

7) Ártéri kaszálórét– Kaszált terülteken: réti ecsetpázsit, veres

kenkesz, réti perje, réti csenkesz, franciaperje– Már nem kaszált: aranyvessző, őszirózsa, erdő

19

8) Homoki gyepek– Természetes vegetáció– Kisoroszitól É-ra, ÉK-re

Tahitótfalu – Kisoroszi közöttPócsmegyertől ÉK-re, DK-reSzigetmonostortól D-re

– Egyéves homoki gyep– Évelő homoki gyep– Homokpusztarét (homoki árvalányhaj, kunkorgó

árvalányhaj)

9) Gyomos felszínek– Természetes növényzet nélkül

10) Kiskertek, üdülők– Surány. Horány

20

11)Szőlő, gyümölcsös– Szigetmonostortól É-ra– Pócsmegyertől K-DK-re– Tahitótfalutól Éra

12)Szántó– Átnemesített alacsony- és magas ártereken– Földieper-földek (Tahitótfalutól É-ra ÉK-re)

13) Legelő– Évelő homokpusztagyepek, homokpusztarétek,

degradált homoki gyepek fedik

21

22

TALAJ• Egyhangú domborzat ↔ változatos talajok• Talajképző kőzet: dunai hordalékanyag• Talajvízhatás

Humuszos homok: fátlan v. kiirtott növényzetű magasabb térszíneken

A: 5-30 cm

ROBET: magasabb, erdős homokterületekhumusz → ABerdőirtás → sztyeppesedés

Ramann-féle BET: Tahitótfalutól K-ÉK-re (sztyeppesedett)

Öntés csernozjom: Kisoroszi

23

Terasz csernozjom: nem homokos alapkőzet, ármentesnagy kiterjedésű sík felszínekmezőgazd. művelésØ vízhatás, ak. meszes iszap, lösziszap(alföldi m.cs.)

Réti talaj: magas t.vízállású területek vízkitermelés, mg. → sztyeppesedés

Öntés réti: magas árterek, A: 3-4 cm

Csernozjom réti: réti talajból, Ø felszíni és talajvíz

Nyers öntés: gátakon belül (ma is), min. hum.

Humuszos öntés: gátakon kívül, alacsony árterekA: 20-40 cm

BET lejtőhordalék: ROBET-bólerdőirtások → lepusztulás; szélbarázdák

24

Tájpotenciál-típusok(kőzetek, domborzat, mikroklíma, növényzet, talaj)1. Élénk domborzat, homokos alapkőzet, ROBET, erdős

– Hőm., pár.: ↓– Hőm. ing., légmozgás: kicsi– Hasznosítás: erdők haszn. (akácfenyő) h. tölgy. Rekonstrukciója,

erdősítés (Szigetmonostor-Horány, gyomos)

2. Élénk d., h. ak., szty. ROBET v. hum. homok, term. lágyszárú növ.

– Hőm. járás, párolgás: szélsőséges– Term. lágyszárú növ. társulások védelme, megőrzése (D-I NP)– Szigetmonostor: homok → szőlő, gyümölcs– Szigetmonostor- Horány– Idegenforgalom (lovaglás, golf)

3. Szelíd d., enyhén hullámos, h. ak., szty. ROBET v. h. h., term. lágysz. növ. v. mg. művelés

– Hasznosítás: lágyszárúak védelme, talajkoll. Jav.

25

4. Sík, iszapos-homokos ak., Ø kapiláris vízhatás, csern., lágysz. v. mg.

– Földművelés!!! (optimális)

5. Sík, I-H, kap. vh.!, öntéstalajok, lágyszárú v. mg.– Alcsony belvízveszélyes ter. → rét- és legelőgazd.– Magasabb ártereken → szántóföldi műv. (opt.)– Kisoroszi, Pócsmegyer: belvízveszélyes szántók!

6. Sík, iszapos ak., mg. műv., magas talajvíz, réti- v. öntéstalajok, lágysz. növ.

– Egykori medrek → term. Rétek, ártéri erdők megőrzése– Bennük telepített fák (nyár), szántók…

7. Sík, nyers ÖT, ártéri erdők v. Ø növ. – gyakori árvizek– Ártéri erdők visszatelepítése (nemesnyárasok h.)– Települések → sport, kempingek (Kisoroszi, Horány)