POLITIKAMENTES KÖZÉLETI HAVILAP 2010/AUGUSZTUS • ÁRA 150 Ft

DUNABOGDÁNY ◆ TAHITÓTFALU ◆ LEÁNYFALU ◆ SZENTENDRE ◆ POMÁZ ◆ BUDAKALÁSZ ◆ SZENTENDREI-SZIGET ◆ VISEGRÁD

Exkluzív interjú:

Folytatják a termálvíz-keresést

– egy ismerõs arc és hangTopi

Faragó András

Szemtõl szemben

Wahorn András

Természet,

nyár,

festészet

Nyári sminktrend

mûvészrovatmûvészrovat

A TízparancsolatA TízparancsolatA DVD most akciós áron kapható 2.200,-Ft helyett 1790,-Ft ha postai úton kéri plussz postaköltség.Szép ajándék az egész családnak! 1790,- Ft

1790,- FtMegrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió címén vagy a Tábita könyvesboltunkban személyesen Budapest XIII. ker. Váci út 114. (Árpád-híd Pest, szemben a József Attila Színházzal)

Egészség prof. Dr. Szigetvári Iván, egyetemi

tanár, természetgyógyász

30-201-8080; szigetvari.dr@vipmail.hu

Jogügyek Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd

20-330-36-40; grimaldizs@t-online.hu

Gazdaság Szûts Veronika közgazdász

veronika.szuts@taxart.hu

Mûvészet Szük Norbert; szuk.norbert@gmail.com

30 302 1241

Irodalom Vészabónoémi; veszabonoemi@t-online.hu

Tartalomból

Kérdése van? Írjon nekünk! Szakértõink és szerkesztõink minden levélre válaszolnak!Címünk: Szentendrei Kurír, Budapest Palóc u. 2., szentendreikurir@gmail.com; Tel.: 06 30 234 1412Levélíróink között minden hónapban, értékes ajándékot sorsolunk ki.

Innen-onnan 4-9

16-18

Riport 26

Irodalom 20-21

Mûvészrovat 28-29

Kedves Olvasónk!

K

ÖR KÉ

RDÉSBarangoló 14

24

Gazdaság 25

Ügyvéd válaszol

Exkluzív interjú

Szemtõl szemben 22-23

12Szépség

H. Pál (71) - Örülök neki, mert így lát-

szik, hogy fejlõdik a falu. Nagyon rég-

óta nem épült már itt semmi komo-

lyabb létesítmény.

D. Mária (57) Nem baj, hogy ha bõvül

a vásárlási lehetõség és a kínálat, de

Megkérdeztük a tahitótfaluikat:

Mit szólnak az üzletközpont

építéséhez?én inkább a kisebb üzleteket részesí-

tem elõnyben. Maradok az eddigi szo-

kásaimnál és a régi bevált üzleteimnél.

Jó ismerni a kiszolgálót, tudom, hogy

Mártánál mire számíthatok, ismerem

Zsolt áruit. Szóval én maradok náluk.

M. Éva (50) Mi nekünk nyaralónk van

itt, ezért számunkra közömbös, de ha

kinyit az üzletközpont, akkor biztos,

hogy ott fogunk vásárolni. Mert egy

nagyobb áruházláncnál kapható ter-

mék sokkal olcsóbb, mint a kisboltok

árui.

B. Erzsébet (50) Én továbbra is a falun

belül a törzs helyemen fogom besze-

rezni a szükséges dolgokat.

F. Csaba (21) Nekünk jó lesz, de a kon-

kurenciának már kevésbé, sajnálom

õket, az idõk változnak, de mi biztos,

hogy az üzletközpontban fogunk vásá-

rolni.

Egészség 11

A szélhámosságok és a csalások napjainkban nagyon elburjánzottak. Sok igazságérzet nélkül élõ ember tör céltudatosan arra, hogy másokat az orrá-nál fogva vezessen és becsapja õket. Ezért nekünk nagyon résen kell lennünk, hogy mások csapdáiba bele ne essünk. Sajnálnám, ha a Szentendrei Kurír ol-vasói közül valaki áldozata lenne egy ilyen embernek! Nagyon szomorú azt látni, mikor mások irányában valaki nem korrekt, esetleg szándékosan félre-vezet valakit, és még ráadásul azt hiszi és hangoztatja magáról, hogy micso-da ügyes ember… „átvágtam a jegyellenõrt, bejutottam a hátsó kapun, láttam, amint valaki elejt egy pénztárcát csak nem adtam oda neki, ez nem is lopás, csak ügyeskedés” – mondja magáról. És ezt látják, hallják, tapasztalják gyer-mekeink úton-útfélen a sajtóból, egymás közti beszélgetésekbõl, nem egyszer tõlünk is.

Persze, ez nemcsak a „kisember” szintjére vonatkozik, hanem a vezetõkre, elöljárókra, magasabb beosztású emberekre is.

Közeleg az iskolai szezon. Vajon hogyan kezdik meg a tanulók? Mit tanul-tak, lestek el õk ezen a nyáron, miközben munkát vállaltak, fesztiválokon bu-liztak, vagy csak egyszerûen nyaraltak? Okosabbak lettek-e, és ha igen, me-lyik irányba? A tisztességes, vagy az ügyeskedõ, tisztességtelen élet irányába? Vajon mi, szülõk, nagyszülõk, milyen példával jártunk elõttük?

Nemzet jövõje, a mi kezünkben van. Ahogyan a fi atalokat neveljük, az lesz a mi sorsunk is!

Kívánok mindenkinek szép nyarat a hátra lévõ hónapra, bölcs elõrelátást, és sok vidámságot!

Várom a leveleiket a nagy@szentendreikurir.hu címre.Üdvözlettel Nagy Erzsébet

fõszerkesztõ

3

Innen-onnan

Három év elteltével megint pró-bálkoznak a termálvíz meglelésé-vel Szentendrén, a Pap-sziget mel-lett. Háromhetes telepítést és szere-lést követõen július 5-én indult be a kútfúró berendezés a Duna partján, a Regionális Környezetvédelmi Köz-pont mögötti üres területen, a hajó-állomás mellett. Nagy Attila kútfúró mester arról számolt be, hogy 2150 méterig szól a szerzõdésük, ezt a mélységet az elõzetes tervek szerint augusztus közepére érik el.

Termálkútfúrás elõször 2007-ben indult a területen. Akkor a ceglédi székhelyû VIKUV Zrt. nyerte a meg-bízást, de másfél hónap után leállt a munka, mert az 1800 méter eléré-se elõtt a fúrófej beletört a furatba, és a szakemberek nem tudták kiven-ni. Ekkor a cég levonult a területrõl, mire az önkormányzat pereskedés-be kezdett. Dr. Dóka Zsolt önkor-

Folytatják a termálvíz-keresést

mányzati jogtanácsos és munkatár-sai hosszú idõn keresztül egyezked-tek a bíróságon a VIKUV-val, ami-nek eredményeképpen megszüle-tett az egyezség: a cég egy nagyobb teljesítményû, bérelt géppel tovább fúr, hogy a korábbinál nagyobb meg-célzott mélységbe jusson a termálvíz reményében. A kezdetben Mészáros János helyi vállalkozó és a szentend-rei önkormányzat közös finanszíro-zásában megvalósult munka folyta-tásának költségei az egyezség értel-mében nem terhelik jelentõsen a vá-ros kasszáját. Újabb jelentõs befekte-tést csak akkor igényelne a munka, ha 2150 méternél még nem találnak vizet, és a városvezetés úgy döntene, hogy tovább kell fúrni.

A munkálatokat ezúttal na-gyobb körültekintéssel kezdték meg. Egyfelõl a berendezés szükség ese-tén alkalmas a 2500 méteres mélység

elérésére is, másfelõl pedig gondot fordítottak a zajvédelemre. Akusz-tikai szakértõ bevonásával számos zajvédõ fallal vették körbe a mun-katerületet, aminek köszönhetõen némi csikorgáson kívül minimális-ra csökkent a szomszédokat terhelõ hangerõ. Ez azért is fontos, mert a munka éjjel-nappal zajlik, a fúrófej nem állhat le.

A termálvíz felkutatása persze a munka jellegénél fogva is elsõsorban szerencse dolga – ismerik be a szak-emberek. Biztató jelek ezzel együtt már vannak: az elõzõ fúrásnál ta-láltak olyan kõzetet, amely gyanít-hatóan vízzáró rétegként mûködik, vagyis termálvizet rejthet, illetve a Duna túloldalán folytatott fúrá-sok során más településeken nem-régiben felleltek 60-70 fokos ter-málvizet. Ha Szentendrén is feltör-ne a víz, lehetõség nyílna a Pap-szi-geti strandfürdõ modernizálására. Az intézményt évtizedek óta job-bára hõsiesen, saját pénzbõl finan-szírozott, szinten tartó beavatkozá-sokkal tartja karban Mészáros Já-nos, aki minden évben elnyeri az újabb esztendõre szóló üzemeltetõi jogot. Természetesen nincs is mód jelentõsebb fejlesztésekre: jelen ál-lapotában a Duna vizével mûködõ Pap-sziget nem képes versenyezni a környékbeli uszodák és strandok szolgáltatásaival, és komoly városi tõkeinjekció nélkül nem is lesz ké-pes. Amennyiben viszont a termál-vízre építve modernizáláson eshet-ne át, komoly esélye lenne a régió piacvezetõ fürdõjévé válni.

Reménykedésre adhat okot egy másik terv is: korábban megírtuk, hogy egy angol befektetõi csoport érdeklõdik a szigeten lévõ kemping területe iránt, hogy ott – egy réges-régi terv megvalósításaként – szállo-dát építsen. A felsõ kategóriásra ter-vezett intézmény – amellett, hogy az elõzetes projekttervek szerint „zöld” beruházásként ügyelne a környezet sértetlenségére, és a városlakók szá-mára is bejárhatóvá hagyná a szigetet –, igazi unikum lehetne a környéken, hiszen hasonlóan magas besorolású vendéglátóhelyet a fõvároson kívül legközelebb csak Visegrád tud fel-mutatni. Mindehhez persze ugyan-csak nem ártana a termálforrás kiak-názása – a fúrófej remélhetõleg nagy titkokat hoz felszínre a nyár végéig.

(SZK összeállítás)

Mészáros János

4

Innen-onnan

A Szentendrei Kistérség, a DPÖTKT immár II. alkalom-mal rendezi meg a nagy sikerre és érdeklõdésre való tekintettel az ez-úttal is a teljes lakosság megmozga-tását célzó és az egészséges életmó-dot népszerûsítõ sportrendezvényét, a Pilisi Tekerõt. Ezen belül lesz Ke-rékpáros Kalandtúra címmel amatõr kerékpáros sportfesztivál 7 települé-sen keresztül, valamint Belvárosi Sportfesztivál és Kistérségi Sport Expo – a tekerõ végállomásán, Le-ányfalun

1. Kerékpáros kalandtúra 3 féle választható útvonal (kalandos – csa-ládi - forrásérintõ)

A fesztivál egyik fõ programja a pilisi települések érintésével zaj-ló kerékpáros túraverseny, melynek során a résztvevõ 4-10 fõs csapatok 3 különbözõ nehézségû, de minden korosztály számára élvezetes és biz-tonságos, kijelölt útszakaszt telje-sítenek kerékpárral, a Benkó Lász-ló vezette PCCC hegyikerékpáros csapattal. A kalandos tekerõ út-vonal és állomásai (Kb. 48 km) Pilisszentlászló – Pilisszentkereszt - Csobánka – Pomáz – Budakalász – Szentendre – Leányfalu. A családi tekerõ útvonal és állomásai (Kb. 20 km) Pilisszentlászló – Paprét - Szent-

Sportos zarándoklat és sárkányhajók

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség ál-tal megrendezett sárkányhajó verseny-sorozaton mérték össze erejüket a leg-jobb csapatok Szentendrén, a Duna kor-zón, ahol négy csapat jutott tovább a sze-gedi világbajnokságra. A települések ka-tegóriában a Szentendre Sárkányai és a Papsziget, céges kategóriában a Presto Sportegyesület, rendvédelmi kategóriá-ban pedig a Tûzoltók vehetnek részt az augusztusi világbajnokságon.

A selejtezõn már bizonyítottak a csa-patok – a tûzoltóknak például különle-ges beosztásuk miatt a verseny elõtt nem volt lehetõségük gyakorolni, így a leg-többen most elõször ültek sárkányhajó-ba – a bajnokságra pedig keményen ké-szülnek a következõ egy hónapban.

Dr. Dietz Ferenc polgármester és Kun Csaba alpolgármester ugyanezen

a napon fogadta azokat a zarándoko-kat is, akik Visegrádról érkeztek gyalog, futva, kerékpárral, vagy éppen a Dunán sárkányhajóval, kísérve a Mátyás király pajzsának és Kálváriájának másolatát szállító hintót.

A nándorfehérvári diadalra emlékezõ rendezvénysorozat záróeseménye júli-us 22-én 12 órakor lesz, ahol a zarándo-kok a fõvédnökök, Dr. Semjén Zsolt mi-niszterelnök-helyettes, Dr. Hende Csa-ba honvédelmi miniszter és Dr. Erdõ Pé-ter bíboros részvételével Budapesten, a Hõsök terén koszorúzzák majd meg Hu-nyadi János és Mátyás szobrát.

Kerékpáros sportfesztivál a Dunakanyar-Pilis térségben

endrei Skanzen – Szentendre – Le-ányfalu

Az útvonalakon elhelyezett állo-máshelyeken a résztvevõk különbözõ ügyességi próbát teljesítenek, melyek alapján szerzett pecsétjeikkel a Le-ányfalun az estzáró fesztiválon nagy-számú tombolanyereményért és a MTB kerékpárért indulnak.

2. Belvárosi Sportfesztivál és Kistérségi Sport Expó Leányfalun.

Mindeközben azok, akik nem pattantak kerékpárra a célállomás-nál színvonalas produkciók és ki-váló minõségû vendéglátás mel-lett sport- és kulturális programok-kal és Kistérségi Sport Expóval vár-ják a látogatókat. Kora délutántól a téren kipróbálhatóak a különbözõ sportágak, mindemellett gyermek-programok, kézmûves kirakodóvá-sár és színpadi mûsor kavalkád is lesz. Kora este ünnepélyes díjátadá-si ceremónia, ahol a csapatokat dí-jazzák nyeremény felajánlások által. A díjátadót követõen eszem-iszom, dínom-dánom táncmulatság vár minden kedves érdeklõdõt!

Nevezési határidõ szeptember 10. Bõvebb információ és jelentke-zés a www.dunakanyar.org honla-pon. Antal Katalin kulturális refe-rens, fõszervezõ, 20/332-00-27.

fotó: kajakkenusport.hu

5

Innen-onnan

Az árvíz után a kistérségben most az elszaporodott szúnyogok okoznak problémát. Irtásuk nem járt sok siker-rel. Az illetékesek kistérségi ülést tartot-tak június 29-én. A kirendelt biológus és csapata elvégezte a szükséges mé-réseket, ezek szerint az ártéri területen 600-800 csípés számlálható egy órán be-lül. A szúnyoginvázió a sok csapadék következménye, az irtás sikertelenségé-nek oka pedig egyebek mellett, hogy a helyi önkormányzatok erre szánt pénze már fogyóban van. Ezért hatékonyabb

Küzdelem a szúnyogok ellenmegoldást próbálnak találni. A városi képviselõk aggódnak, hogy a turizmus vissza fog esni. A kivitelezõ garancia munkákat végez, mivel a szúnyogirtás nem érte el a várt eredményt. Ha vég-legesen nem is lehet kiirtani a vérszí-vókat, technológiát kell váltani, mely-nek hatása jóval érzékelhetõbb lenne. A legjobb irtási módszernek a földi meleg ködöt tartják. A kivitelezõk már több garancia munkát nem vállalnak, de a gyérítést addig folytatják, amíg szüksé-ges. (R. L.)

A Szentendrei Kurír online kiadá-sában (www.szentendreikurir.hu) már beszámoltunk róla, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban június 25-én át-adták a nyolcadik tájegységet. Az ün-nepségen jelen voltak: Sólyom Lász-ló köztársasági elnök, Cseri Miklós a múzeum igazgatója, Dr. Dietz Ferenc Szentendre polgármestere, továbbá a falvak polgármesterei és lakosai, ahon-

Új tájegységgel bõvült a Skanzennan a házakat hozták. Az elkészült épületek az észak-magyarországi éle-tet mutatják be. Újdonságnak számít, hogy a látogatók fi lmeken nézhetik vé-gig, hogy hogyan bontják le, majd épí-tik újjá a házakat. Az épületeket úgy rendezték be, hogy különbözõ hely-színek történeteit mesélik el hanghatá-sok segítségével például: fonó, esküvõ, disznóvágás. (R. L.)

Késik az elsõ kapavágás

Július 15-ig meg kellett volna kezdõdnie a Szentendrei Szakorvosi Rendelõintézet átépítésének, de a kivite-lezésre kiírt közbeszerzési eljárást a vá-rosi képviselõknek érvénytelennek kel-lett nyilvánítaniuk, miután a legolcsóbb ajánlat is mintegy hatvanmillió forint-tal haladta meg a költségvetésben e cél-ra tervezett összeget. Ezután az önkor-mányzat úgy döntött, hogy meghívá-sos, tárgyalásos eljárást indít, amelyen újra indulhatnak a pályázók. A tavaly elnyert uniós támogatás felhasználása körül nem ez az elsõ határidõcsúszás: tavaly õsszel a kötelezõ régészeti feltá-rás húzódott el, majd idén tavasszal az okozta a problémát, hogy az eredeti el-gondolással ellentétben az építkezés idejére el kell költöztetni valamennyi szakrendelést, amelyeknek helyszínt is kellett találni. Mindeközben az erede-ti támogatási szerzõdés szerint 2011 ta-vaszára el kell készülnie az új épület-nek, és a régi felújításának is. A késéssel együtt persze a költségek is nõnek, de a város igyekszik azokat fedezni, hogy a kistérség lakói minél elõbb hozzájut-hassanak a még színvonalasabb járóbe-teg-szakellátási szolgáltatásokhoz és az újonnan bevezetendõ rendelésekhez, például az egynapos sebészethez. -bt-

Az állattartás szigorítása

A kormány idén márciusban vál-toztatott az állattartásról szóló rendele-tén, melynek változásai július 1-tõl lép-tek életbe. A változtatás fõleg a kutya tu-lajdonosokat, illetve a halakat, díszma-darakat tartókat érinti. A négylábúakat csak chippel ellátva lehet eladni, elaján-dékozni. Meghatározták a kutyák helyé-nek méretét és a lánc hosszúságát is. Ku-tyasétáltatáskor kötelezõ az állatnak pó-rázt viselnie, – kivéve futtatáskor –, vi-szont a szájkosár nem kötelezõ, csak ha az állat agresszív természetû. Újdonság a rendeletben, hogy a halakat nem lehet gömbakváriumban, a madarakat kör ka-litkában tartani, mert azok veszélyezte-tik az állat testi épségét. Az élõlények étrendjét úgy kell összeállítani, hogy az hasonlítson a természetes életmód-jukhoz. A szabályok betartását a helyi jegyzõ bármikor ellenõrizheti. (R. L.)

6

Innen-onnan

Turizmust fejlesztenekSzentendre önkormányzata 6,5 millió fo-

rinttal támogatja a Szentendre és Tér-

sége TDM Nonprofi t Kft.-t, hogy fellen-

düljön a helyi turisztikai desztinációs

menedzsment. Ilyen szervezetek lét-

rehozását az Európai Unió is támogat-

ja, hogy több település, vagy egy-egy

kistérség önkormányzatainak, civilje-

inek és helyi vállalkozóinak összefo-

gásával egységes turizmusfejlesztõ

cég vehesse kézbe az idegenfor-

galom menedzselését. A nemrégi-

ben létrehozott gazdasági társaság

továbbmûködtetését jövõre is terve-

zik. Az önkormányzat vizsgálja an-

nak lehetõségét is, hogyan olvadhat

be a Tourinform Iroda a helyi TDM-

szervezetbe. -bt-

Az árvíz számokbanVis maior támogatási kérelmet nyújtott

be a magyar államhoz a szentendrei

önkormányzat a Dunán levonuló ma-

gas árhullámok miatti védekezési és

helyreállítási munkák költségeinek fe-

dezésére. A károk becsült összköltsé-

ge több mint 98,6 millió forint. Ezt saját

erõbõl nem tudja biztosítani a város, de

a károk összegébõl mintegy 36,5 mil-

lió forintot saját költségvetésbõl fi zet,

a szükséges szakértõi munkálatokra

pedig a PÁL Mûszaki és Szolgáltató

Kft.-t bízta meg. -bt-

Fiatalok segítettekJárdaépítésben és az árvízi romok el-

takarításában segédkezett önzetlen fi -

atalok egy csoportja Szentendrén, júli-

usban. A helyi baptista gyülekezet által

minden évben megszervezett Szamba

táborban mintegy negyven, 12 és 18 év

közötti fi atal vett részt. Délelõttönként

dolgoztak, délutánonként a pihené-

sé volt a fõszerep. Idén a Püspökma-

jor lakótelepen, a Kondor Béla utcá-

ban betonoztak újra egy járdaszakaszt,

és kitisztították a környezõ földterü-

letet, valamint a Rév utca és a Lázár

cár tér között pakolták be konténerek-

be az árvízbõl maradt homokzsákokat

és fóliákat. A munkálatokhoz szüksé-

ges anyagokat és eszközöket az önkor-

mányzat biztosította. (SZK összeállítás)

Gyarapodott a pomázi tûzoltók felszereléseA Pomázi Önkéntes Tûzoltóság július-

ban vehette át a 8,2 millió forintot érõ

KISTÉRSÉGI GYORS

Lapunk felkereste a tahitótfalui jegyzõt az új üzletközpont építésével kapcsolatban. Kérdéseinkre nem tu-dott válaszolni, ezért a kivitelezõhöz irányított minket. Többszöri megkere-sés után sem kaptunk a feltett kérdése-inkre válaszokat. (R.L.)

Vancsó Gézát, Leányfalu alpolgár-mesterét a falu központjában épült üz-letházról kérdeztük.

– Mikorra várható az átadás? – Látható, hogy már készen van az

épület, belül még alakítani kell rajta, de az átadás néhány hét múlva megtörté-nik.

– Hogy fogadták a helyi lakók és vállalkozók az üzletközpontot?

– A lakosság örült neki, hiszen itt mindent egy helyen megtalálnak majd.

Üzletközpont Leányfalun

Az alsó szinten élelmiszer illetve hentes üzlet lesz, ami nagy öröm, hiszen ed-dig a falunak nem volt ilyen üzlete. A tetõtérben, az elképzelések szerint pati-ka, mûkörmös és egyéb hasonló boltok helyezkednek el. A parkolás is köny-nyebb lesz, mivel az épülethez 54 au-tóparkoló lett kialakítva. A helyi vállal-kozások közül elképzelhetõ, hogy több meg fog szûnni például a szemben lévõ CBA, mert a tulajdonosának nem fogja megérni az üzlet fenntartása. (R.L)

Tahitótfalui üzletközpont

Az okmányirodákban július 13-tól bevezették, az állampolgárok e-mail-ben, illetve sms-ben történõ értesí-tését. Személyi igazolvány, útlevél, vagy vezetõi engedély elkészültekor vehetjük igénybe az új szolgálta-tást, csak meg kell adnunk e-mail cí-münket vagy mobilszámunkat. Pos-tai úton is kérhetjük okmányaink ki-

Ügyfélkapu

kézbesítését; akkor az üzenetben a postázás idejét küldik el. Így próbál-ják megkönnyíteni az ügyintézést. Az ügyfélkapuval rendelkezõ polgá-rok az okirat lejárati ideje elõtt érte-sítést kapnak. Ezzel a tájékoztatással is az ügyfeleknek próbálnak segíteni. (R. L.)

7

Innen-onnanKISTÉRSÉGI GYORS

Augusztus 5-én, csütörtökön Buda-pesten.

6-án, pénteken Szentendrén, 7-én, szombaton Esztergomban ke-rül sor arra a második nemzetközi költõtalálkozóra, amelyen idén Orosz-ország, Izrael, Szerbia, Bulgária, Uk-rajna, Románia, Észtország és Íror-szág képviselteti magát. Hasonlóan az elsõ alkalomhoz, ezúttal is olyan nem-zetközileg ismert, több irodalmi díjjal elismert költõk látogatnak hozzánk, akik egyben könyvkiadók, folyóirat fõszerkesztõk, egyetemi tanárok, nem-zetközi és országos kulturális szövet-ségek elnökei. A rendezvényen Euró-pa kulturális médiája magas szinten lesz képviselve.

Augusztus 3-7. között negyedik al-kalommal rendezi meg az Omkamra, a Szentendrei Vajda Lajos

Stúdió és az Experiment Kft. a mos-tanra gyakorlattá vált szentendrei nyá-ri mûvésztelepét. Az augusztus elsõ hetében megvalósuló program nyi-tott részeként elõadásé- és koncertsoro-zat lesz az ElevenKert-ben (Szentendre, Dunakorzó 11/A.)

Program: kedd | elõadás: Beöthy Balázs: Videó = installáció | koncert: Sajnosbatár. Szerda | elõadás: Tomas Ruller: Open Situation | koncert: Mil-lenniumi

kompozit-palackos légzõkészülékeket,

tartalék palackokat, légzõ- és

mentõálarcokat. A pályázat elnyerésé-

vel a régi acélpalackos légzõkészülékre

már nincs szükség. A környékbeli ön-

kéntes parancsnokságokon is le tudták

cserélni a felszerelést. (R. L.)

Szoboravatás VisegrádonJúlius 16-án, Visegrádon, a Szent

György Lovagrend fáklyás felvonulást

tartott, Károly Róbert megkoronázásá-

nak 700. évfordulójának alkalmából. Az

uralkodó emlékét tábla is hirdeti majd a

Fellegvár felsõ udvarában, szobrát pe-

dig november 13-án avatják fel, ugyan-

csak a Fellegvárban. R.L. )

Rendõrségi hírekJúlius 16-án este Kisoroszi 1113-as út-

szakaszán egy autó kisodródott a bal-

ra ívelõ kanyarban. A baleset gyorshaj-

tás következménye: állatorvoshoz siet-

tek. A kocsiban utazó két nõ és egy fi ú

nem sérült meg, de a kutya elpusztult. A

gépkocsit vezetõ nõ kezdõ vezetõi en-

gedéllyel rendelkezett. Szentendrén, jú-

lius 2-án, egy 14 éves fi úra ráomlott a

föld munkavégzés közben. A tûzoltók

kimentették a derékig betemetett gye-

reket, majd mentõhelikopterrel elszállí-

tották a Péterfy Sándor utcai kórházba.

A fi únak nem voltak súlyos sérülései. A

Szentendrei Rendõrkapitányság az ügy-

ben nem folytat vizsgálatot. (R.L.)

Új sajtós érkezettSzentendre Város Önkormányzatá-

nak Hivatásos Tûzoltósága közleményt

adott ki, mely szerint sajtócsoportja új

taggal bõvült július közepén. A parancs-

nokság PR kommunikációs feladatait

mostantól Beck Mónika látja el. (R.L.)

Norbi a világrekord visszahódítására készülSchobert Norbert feleségével, Ru-

bint Rékával az elsõ Guinness-rekodot

2009. május 23-án állította fel dance

aerobikban. Ekkor 2289 embert moz-

gattak meg egyszerre a Hõsök tornáján.

Mivel ezt a rekordot elhódították tõlük,

július 10-én, a börgöndi repülõtéren be-

jelentették, hogy a rekordot visszahódít-

ják. Helyszínül az MH 59. Szentgyörgyi

Dezsõ Repülõbázist választották, Kecs-

keméten. A rekordkísérletet a Kecske-

méti Repülõnapokon tartják augusztus

7-én 13,30-tól. A részvételhez szüksé-

ges a Nemzetközi Repülõnap és Hadi-

Költõtalálkozó augusztus 5-6-7.Az ír költõnõ például az õsi kel-

ta gael nyelven is ír, és a Rodin ká-véházbeli irodalmi esten – a magyar mellett – ezen az 5000 éves nyel-ven is el fog a verse hangzani. A ro-mán költõnõ a Román Rádió nem-zetközi adása francia részlegének szerkesztõje, aki éppen egy kanadai másfél hónapos kiküldetésbõl érke-zik hozzánk. Az észt költõ, a Berlini fesztivál díjazottja is érdekes egyé-niség: szinte színészi teljesítmény-nyel adja elõ hangzásra és mozgásra épülõ verseit. Az ukránok és bolgá-rok szintúgy folyóirat fõszerkesztõk, nemzetközi konferenciák résztvevõi, elismert mûfordítók, ugyancsak erõs média háttérrel. Az Izraeli Írószövet-ség alelnöke, aki 2008-ban is itt volt, nemrég kapott jelentõs irodalmi ki-tüntetést hazájában. Magával hozza azt a 21 nyelvre fordított és így kötet-té érlelt versét is, melyet 2008-ban az akkori fesztivál ihletettségében ná-lunk Pilisjászfalun írt. Az orosz költõ egy jelentõs észak-amerikai turnét követõ grúziai fesztiválról jön hoz-zánk. A szerb költõ szintén volt már vendégünk, és a Hallei fesztiválra vitte el itteni élményeit. -mua-

Nézhetõ és Nézhetetlen

Húshangverseny. Csütörtök | elõadás: Peternák Miklós: Nézhetetlen vagy láthatatlan? | koncert: héjdzsó! Péntek | elõadás: Salamon János | kon-cert: Jackson és a kuvik.

Szombat | elõadás: Eike és vendé-gei: Vonzás-taszítás | koncert: efZámbó HDB. Az elõadások, beszélgetések 19.30-tól, a koncertek 21.00-tól kezdõdnek.

A mûvésztelepen készült alkotá-sokból kiállítás látható a szentendrei Mûvészet Malom-ban, a Szentendre Éj-jel Nappal fesztivál alatt, augusztus 27-29-ig. További info: www.omkamra.hu és www.omkamra.hu/nezheto/ -mua-

8

Innen-onnanKISTÉRSÉGI GYORS

Elkerülõ út építését tervezi Bu-dakalász önkormányzata. A tervek 2005-re nyúlnak vissza, az elsõt még a Megyeri-híd kapcsán készítették elõ. Az önkormányzat a helyi utak tekin-tetében várományosi tulajdonosi és kezelõi nyilatkozatot kért. Eszerint az elkerülõ út megvalósulását követõen a Szentendre területére esõ helyi uta-kat a szentendrei önkormányzat tulaj-donba és kezelésbe átveszi, vagyis a karbantartását, szükség esetén a vilá-gítását is a városnak kell biztosítania. Szentendre a Budakalászi elkerülõ út

technikai Bemutatóra szóló jegy, mi-

vel a bemutató alatt zajlik majd a teszt.

Megvásárlása után regisztrálni kell Ru-

bint Réka www.rubintreka.hu honlapján,

késõbb jelentkezni kell a rekordkísérlet-

re. A jelentkezõ a sikeres bejegyzés után

e-mailben kapja meg az egyedi sorszá-

mot, amit magával kell hozni a próbaté-

telre. Menjen el, segítsen a csúcsered-

mény megszerzésében, és kerüljön be a

Guinness-rekordok könyvébe! R. L.)

Szentendre kulturális szellemi örökségeiTöbb tucatnyi tétel szerepel a helyi szel-

lemi kulturális örökségek július 31-ig el-

készült jegyzékében, amit a szentend-

rei helytörténetben és kulturális élet-

ben jártas szakemberek állítottak ösz-

sze a Magyar Mûvelõdési Intézet és

Képzõmûvészeti Lektorátus felkérésé-

re. Az UNESCO közgyûlése által elfo-

gadott „Egyezmény a szellemi kulturális

örökség megõrzésérõl” címû dokumen-

tum indította el azt a folyamatot, amely-

nek során hazánkban is megkezdõdött

a szellemi kulturális örökség elemeinek

azonosítása, nyilvántartásba vétele. A

jegyzék célja, hogy a helyi örökségek

közül kiválasztott elemekbõl felépüljön

egy nemzeti jegyzék, amely elismerte-

ti és tudatosítja a helyi kulturális örök-

séget, és segít a különbözõ helyi kép-

zési programok kidolgozásában. A listá-

ra helyi szóbeli hagyományokat, kifeje-

zési formákat, elõadómûvészeteket, jel-

legzetes társadalmi szokásokat, rítuso-

kat, és az ezekhez kapcsolódó tárgya-

kat, mûalkotásokat, kulturális színhelye-

ket lehetett felvenni – így például a régi

és az új mûvésztelepet, a Szentendrei

Teátrumot, és a dodolázást, mint helyi

hagyományt. -bt-

Véradás - augusztus 25.A Magyar Vöröskereszt véradást szer-

vez Szentendrén a Pest Megyei Könyv-

tárban, augusztus 25-én, 10-18 óráig.

Kérjük, vegyen részt véradó napun-

kon, hogy minden rászoruló számára

biztosítva legyen a pótolhatatlan, éle-

tet mentõ vér. A véradásra, kérjük, fel-

tétlenül hozza magával személyi iga-

zolványát és TAJ kártyáját. Önzetlen

segítségét minden rászoruló nevében

köszönjük!

Magyar Vöröskereszt Pest

Megyei Szervezete

Budakalászi elkerülõ úttervezett beruházásával kapcsolato-san elõzetesen nyilatkozott, hogy a majdani forgalomba helyezéskor a 420 méter hosszú, 23. számú földutat, valamint a tervezett 820 méternyi ke-rékpárutat önkormányzati tulajdon-ba és kezelésbe átveszi, a kerékpár-út aluljárójának közvilágításáról pe-dig további egyeztetést követõen tesz nyilatkozatot. A képviselõk javasolták betervezni a kerékpárút-aluljáró köz-világításának energiatakarékos, alter-natív (pl. napkollektoros) világítását.

(SZK összeállítás)

Önkormányzati és uniós forrá-sokból mûködik tovább az éjsza-kai sportbajnokság, valamint nyári párja, a nyári focibajnokság Szent-endrén. Idõközben országszerte fejlõdik az éjszakai sport. A baj-nokság fõszervezõjével, Jakab Pé-terrel beszélgettünk.

– Milyen messzire nyúlnak vissza az éjszakai sport helyi gyökerei?

– A 2001/2002-es tanévben kezd-tük meg a Barcsay iskolában az éj-szakai sportbajnokságot. A gyerekek szabadon és ingyen feliratkozhat-nak a résztvevõk közé, és péntek es-ténként nyolctól éjfélig asztalitenisz, csocsó és kosárlabda bajnokságon vehetnek részt. Nem titkolt célunk az volt, hogy megmozgassuk õket, megfelelõen lekössük az energiáikat, és így megakadályozzuk, hogy értel-metlen elfoglaltságok után nézzenek.

– Hányan vesznek részt a program-ban?

– Pontos számokkal rendelke-zünk a szentendrei és környékbeli résztvevõkrõl: január elseje és június 30. között 211 gyerek iratkozott fel. Ezeknek a fiataloknak a harmada heti rendszerességgel jár hozzánk, de a másik kétharmaduk is csak né-ha-néha hagyja ki az alkalmakat.

– Pályázati támogatás is akad a ren-dezvény mellé?

– Igen, amellett, hogy a Barcsay iskola immár tízedik éve gyakorlati-lag önköltségi áron adja nekünk bér-be a tornatermét, amiért nagyon há-lásak vagyunk, más forrásokból is kapunk támogatásokat. Az önkor-mányzat ugyancsak segít, valamint

Nyáron is van esti sport Szentendrénidén nyertünk egy TÁMOP- és egy Norvég Alap pályázatot közel 15 millió forint összértékben. Ez persze nemcsak Szentendrére, hanem az or-szágszerte mûködõ Magyarországi Éjféli Sportbajnokság Egyesületek-re vonatkozik. A TÁMOP-pályázat eredményeképpen hat mûködõ klu-bot tudunk támogatni, és hat újat kell indítani az év végéig. Ezekbõl négy már meg is van. A norvég pá-lyázat tíz új klub létrehozását támo-gatja, ezek közül is felállítottunk már hatot.

– A tanév végeztével bezár az éjsza-kai sportbajnokság. Mi történik a szü-netben?

– Júliusban és augusztusban a nyári focibajnokság zajlik a Püs-pökmajor Sportegyesület égisze alatt, Horváth Gyõzõ vezetésével, a Barcsay iskola melletti két betonpá-lyán. Nyolc héten keresztül 5+1 fõs csapatok mérkõznek meg egymás-sal péntekenként este hattól söté-tedésig. Ezt a rendezvényt az egye-sületünk mellett a szentendrei ön-kormányzat is szponzorálja, aminek köszönhetõen minden csapat gazda-godik valamilyen jutalommal. A baj-nokságból már kinõtte magát a Püs-pökmajor III. csapata, akik a szent-endrei kispályás labdarúgó bajnok-ság elsõ osztályában képviseltetik magukat, sõt innen indult Magyar-ország egyik legjobb futsal (azaz kis-pályás futball) játékosa, Gyurcsányi Zsolt, aki Csíkszeredát is megjár-ta, és jelenleg a Gyõri Duna Takarék csapatában játszik.

Bokor Tamás

9

Különc, az alkotó-építõ fajtából. Megjárta a

vendéglátás világát, volt saját vállalkozá-

sa, közben tanfolyamokat végzett, képesíté-

seket szerzett, majd beiratkozott a bölcsész-

karra, hogy végre igazán azt csinálja, amit

szeret: írjon és olvasson. A szentendrei Café

Freiben nemrégiben elindult „Csevej” estek

szervezõjével, a huszonhat esztendõs Kellár F. János Immánuellel beszélgettünk.

– Már-már hiperaktív módon éled az éle-

ted. Hogy fér bele ennyi minden?

– Sokat írok, kulturális ügyekkel foglal-

kozom, régóta lelkesedem a könyvek, az ol-

vasás iránt, így egyértelmû volt az irodalom

felé fordulás. Volt fi lmmûvészeti klubom, pó-

kerklubom a ’20-as, ’30-as évek zenéivel, de

mindezeket tényleg nehéz úgy összeegyez-

tetni, hogy mind beleférjen az idõmbe. Ha a

hobbid a munkád, körülményes kompromisz-

szumokat kötni. Ráadásul a személyiségem

ugyancsak nem könnyíti meg a dolgot: iszo-

nyú önfejû vagyok. A szponzorációban pél-

dául bizonyos támogatókat, akik nem illenek

az elképzelésembe, egyszerûen nem foga-

dok el.

– Ma már leginkább kultúraszervezéssel

és alkotással foglalkozol, mégis a vendéglá-

tásból indultál.

– Sok idõmet lekötötte, hogy megéljek

valamibõl, ezt pedig a vendéglátásban vél-

tem megtalálni. Érettségi után mixer diplo-

mát szereztem, éttermekben szolgáltam fel,

majd a saját füzesparki Gyöngyszem kávé-

zómat vezettem több mint két éven át. Köz-

ben tanfolyamokat végeztem, most gitározni

tanulok. Ezek mellett nehéz volt teljes szívvel

csinálni, amit igazán szeretek. Idõközben arra

is rájöttem, hogy a bor szeretete, fi lozófi ája és

életérzése messze túlmutat az italok keveré-

sén, és a mixerkedés helyett a bor felé kel-

lene venni az irányt. 5-6 év alatt pszichésen

belefáradtam az éjszakázásba. Önzés volt ez

a néhány vendéglátós év, mert sem a meny-

asszonyommal, családommal, de még ma-

gammal sem lehetett megtenni, hogy tartó-

san ebben a tempóban dolgozzak. A legna-

gyobb csalódás akkor ért, amikor rájöttem,

hogy hiába próbálom a magam képére fordí-

tani a vendéglátást és az éjszakázást, falakba

ütközöm. Csak egyetlen profán példa: hiába

teszek a vécébe cserepes virágot, hogy szép

legyen a környezet, ha a vendégek többségé-

nek már eleve gondot okoz, hogy egyáltalán

beletaláljon a kagylóba…

Csevej egy örökmozgó ötlet-gyárossal

– Hol volt a pont, amikor azt mondtad:

váltani kell?

– Nagyon nehéz ilyen pontokat kijelöl-

ni. Fiatalabb koromban is különc voltam: bár

szerettem a könyveket, a kötelezõ olvasmá-

nyokat már csak azért sem olvastam el, vi-

szont elsõéves gimnazista koromban már

Jungról és Freudról tartottam kiselõadást.

A könyvekkel kezdõdött minden: az olvasás

mellett írni is kezdtem, és megjelent az elsõ,

„7508 nap után” címû kötetem. Egyéni stí-

lust akartam kialakítani, amit ma már egész

másképp oldanék meg, de nem szégyellem.

Nemrégiben elkezdtem bölcsészettudomá-

nyokat hallgatni Kalocsán, amit nagyon él-

vezek. Jorge Luis Borges argentin költõ,

elbeszélõ, esszéíró, irodalomtörténész, fi lo-

zófus írja, ha nem is szó szerint idézem, de

a lényege érthetõ, miszerint: Az ember külön-

féle szerszámai között kétségkívül a könyv a

leginkább bámulatra méltó. A többi mind tes-

tének a meghosszabbítása. A mikroszkóp, a

távcsõ a látásé, a telefon a hangé, aztán itt

van az eke és a kard, ami az emberi kar meg-

hosszabbítása. Ám a könyv egészen más: a

könyv az emlékezet és a képzelet meghosz-

szabbítása.

– Komoly fi atalember vagy, de akik a gye-

rekkorodból ismernek, másfajta emlékeket

õriznek rólad…

– Bizonyos értelemben tényleg borzasz-

tó fegyelmezetlen gyerek voltam, de ez nem

a nevelésem hibája. A gyerekkorom csodála-

tos korszak volt. A nagyszüleim és a szüleim

fantasztikus emberek, mindent megteremtet-

tek, amire szükségem volt. Nekik is köszön-

hetem, hogy értékõrzõ attitûddel állok az élet

bizonyos területeihez. Néha például komplett

hegyi beszédek jutnak eszembe az élet igazi

értékeirõl, amiket gondolatban a leendõ gye-

rekeimnek címzek. Nagyon fontosnak tartom,

hogy milyen példákat állítanak az ember elé,

ugyanakkor hiába mondja el a család ezer-

szer, hogy mi a fontos és mi a helyes, – míg

át nem élem, nem hiszem el. Édesapámnál

és édesanyámnál egyaránt erõs szerepet ját-

szik a kultúra. Édesapám állandóan mondo-

gatta, hogy olvassak Fekete Istvánt, Gárdo-

nyit és más klasszikusokat, mert nagyon ér-

tékesek, de csak azért sem akartam. Aztán

– szinte titokban – elkezdtem Rejtõt, Heming-

wayt, Bulgakovot is olvasni az ajánlottak mel-

lé. Késõbb, amikor már beszéltem is ezekrõl

az olvasmányélményeimrõl, édesanyám las-

sanként rávilágított, hogy milyen értékek van-

nak bennük. Ma pedig már komoly fejtörést

okoz, hogy hová tegyem a rengeteg könyve-

met.

– A sok szervezkedés és kulturális kezde-

ményezés mellett a magánéleted eléggé hát-

térben maradhat.

– A legfontosabb mindig a családom. Fo-

lyamatosan készülök mindenféle meglepetés-

sel, persze ezt úgy érzik, néha már sok is. Sze-

retnék megfelelni a kedvesemnek és a szüle-

imnek! Sokszor talán túl nagy magaslatokról

tekintek le, és onnan világítom meg azokat a

dolgokat, amiket csinálok. Vannak, akik na-

gyon várják, hogy ezekbõl mi lesz. Sok em-

ber áll közel hozzám, olyanok is, akikrõl nem

is gondoltam, hogy ennyire fi gyelnek. Úgy ér-

zem, nekik is meg kell felelnem, nem tehetem

meg, hogy nem ütöm meg a kellõ mércét.

– Küzdelmed és ellenállásod az idõvel,

mint szakrális nagyúrral, már-már dialektikus

– fogalmazod meg magadról. Hogyan tûri a

környezeted a folyamatos rohanásodat?

– Nemrég a menyasszonyom lelket ön-

tött belém, és meggyõzött róla, hogy semmi

baj se történik, ha lassítok egy kicsit. Nehe-

zen fogadom el az idõ múlását, ez rajtam a

legnagyobb nyomás. Egyelõre csak alakuló-

ban van minden: még nem tudok íróként be-

mutatkozni, elõadómûvész sem vagyok, mert

csupán a szûk környezetemben is sok olyan

embert találok, akik miatt nem mondanám

magamról, hogy már író, vagy elõadómûvész

vagyok.

– Elindult a Café Freiben a Csevej címû

beszélgetõs ested. Újabb kulturális program a

városban, ami igyekszik nézõket szerezni ma-

gának. Nem érzed úgy, hogy elvész a renge-

tegben?

– Nem, sõt szerintem Szentendrén a je-

lenleginél is több kulturális eseményt kelle-

ne tartani, ahogy a párizsi kávéházakban. A

Csevej beszélgetéssorozat a második darab-

jánál tart, és egyelõre a negyedikig gondol-

kodtam elõre. Vannak szponzorok is hozzá.

Szeretném megtartani a jelenlegi formáját: kis

közegben, havi rendszeres legyen, ami nem

növi túl a határait. Vendégeim olyan emberek,

akik helyi szinten nagy dolgokat cseleksze-

nek, és meg kellene kapniuk a megfelelõ pub-

licitást, közismertséget. Elõször édesapámat,

Kellár János festõmûvészt láttam vendégül,

júliusban Pethõ Zsoltné Németh Erika hely-

történész, könyvtáros volt a vendégem.

– A jótékonykodás terén is szervezel vala-

mit…

– Elsõ körben három egyesületet, alapít-

ványt szeretnék „felkarolni”, hogy havi egy

euróval és egy munkanap felajánlásával se-

gítsek nekik. Belegondolva ez kevesebb,

mint 1 üveg sör ára. Szeretnék keresni továb-

bá mûvészeket, akiktõl egy éven át felajánlá-

sokat gyûjtök, és év végén árverést tartanánk

jótékony célokra. Akiben mozog ez a „jóra tö-

rekvés”, annak jó példát lehet mutatni ilyen

megmozdulásokkal. Nem is feltétlenül ma-

radnék a városhatárokon belül. Bízom benne,

hogy ha jól csinálja az ember, akkor támogat-

ják, vagy legalább melléállnak.

– Hogyan látod magad öt év múlva?

– Remélem, hogy a most kergetett esz-

méimet, ideáimat el tudom indítani úgy, hogy

nem maradok egyedül. Szeretném, hogy

megérje az erõfeszítés, és ne teljen hiába az

öt év!

Bokor Tamás

Interjú

10

teket (leukociták), amelyek gyul-ladást kiváltó un. mediátorokat (citokinek, interleukinek) termelnek. Ezek a gyulladásos mediátorok ösz-

Egészség rovat

Prof.Dr. Szigetvári Ivánegyetemi tanár,

szülész-nõgyógyász

természetgyógyász,

az MTA doktora

Tel: 06 30 201 8080,

06 30 360 7725

Rendelés:www.pro-bios.hu

Szigetvari.dr@vipmail.hu

Amit az agyvérzésrõl tudni kell 2. rész

Az elõzõ (elsõ) fejezetben a sztrokkal (szélütés, gutaütés, agyvérzés, agylágyulás) kapcsolatos alapfogalmakról, a betegség és halálozás riasztóan magas hazai elõfordulásáról írtunk, és arról is, hogy ebben az önpusztító életmód mellett az igen hiányos ismeretek is jelentõs szerepet játszanak.

Az agyi erek az egységes érrendszer részei

Az érrendszer az egész szerveze-tet behálózza, minden sejtünkhöz el-viszi az energiatermeléshez szüksé-ges tápanyagokat és oxigént és el-szállítja a salakanyagokat.

Az emberi érrendszer hossza mintegy 100 ezer kilométer. Ma már a tudomány az érrendszer egységes voltát hangsúlyozza. Ez azt jelen-ti, hogy az ereket védõ vagy károsí-tó tényezõk az összes szerv, szerv-rendszer erein hatnak. A szívinfark-tust, agyvérzést, alsóvégtagi vagy retina érszûkületet elõidézõ rizi-kó tényezõk közösek. A különbözõ szakterületek orvosai (kardioló-gus, ideggyógyász, szemész, stb)-legalább elméletben- ma már hang-súlyozzák a „vaszkuláris medicína” egységes szemléletét.

A sztroke okaiAz új megfi gyelések szerint az

agyi érbetegségek ( az egységes ér-rendszerhez hasonlóan) egy lassú gyulladásos folyamattal kezdõdnek, gyakran már a gyermekkorban. A külsõ, de elsõsorban a belsõ, fõleg a bélrendszerünkben (bélfl óra) élõ mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok, protozoonok) megszületésünktõl kezdve állandó-an, éjjel – nappal mûködtetik az im-munrendszert, fõként a fehérvérsej-

szekapcsolódnak a vérerekben je-len levõ más anyagokkal, elsõsorban trombocitákkal, monocitákkal, ligandokkal, kitapadnak az érendothelhez és fokozatosan átépítik az érfalak belsõ rétegét, hosszabb távon érelmeszesedéshez vezetnek. A szervezet érzékeny vagy fokozott mûködésnek kitett (predilekciós) he-lyein gyorsabb és kiterjedtebb a válto-zás. Az egész összetett folyamatot a fi -zikai és lelki tényezõk jelentõsen befolyásolják, lassítják vagy gyorsít-ják. Az agyi érbetegségek, így a sztroke kezelésében is döntõ a megelõzés, különösen a primér prevenció, a rizi-kó tényezõk kerülése vagy kezelése. A rizikófaktorok nem befolyásolha-tó vagy befolyásolható csoportokba oszthatók.

Nem befolyásolható az életkor, a nem, az öröklõdés, a rassz.

A stroke befolyásolható vagy kezelhetõ rizikó tényezõirõl a következõ számban irunk.

Addig is magas színvonalú keze-lésekkel, sztroke megelõzõ eljárások-kal várjuk rendelõnkben

11

Szépítõk SzigeteSzentendre, Bolgár u. 8. I. emelet 6. (HÉV-végállomásnál)20/465-3352www.szepitokszigete.hu

Miért kell nyáron másképp sminkelni,

mint tavasszal vagy télen?

Ahogyan az évszakok változnak,

annak megfelelõen kell követnünk a

bõrünkön is a változásokat. Tavasszal

a halvány színek dominálnak, nyáron a

gyümölcsök élénk színei, mint például a

citrom sárgája, a meggy pirosa, a dinnye

zöldje, a barack színe.

Idén kedvünkre kísérletezhetünk, mi-

vel három smink trend közül választhat-

juk ki, mi illik az egyéniségünkhöz leg-

jobban. Arra azért ügyeljünk, hogy a vi-

lágos bõrûeknek inkább a halvány szí-

nek állnak jól, míg a sötétebb bõrû höl-

gyeken az erõsebb árnyalatok mutatnak

elõnyösen.

Az idei trend egyik meghatározó vo-

nala a natúr smink: vékony rétegnyi ala-

pozó; pirosítás az orcákra lágy rózsás,

vagy barack árnyalatban; a szemhéjat

csak fi noman árnyaljuk natúr színekkel,

bézs, barnás, rózsaszínes árnyalatokkal;

a szempillákra kevés festéket, az ajkakra

szájfényt használjunk!

Az alapozást illetõen, – ami a smink

legfontosabb része –, nyáron mindig

olyan alapozót használjunk, amelyik tar-

talmaz fényvédõt. Vannak azonban, akik

nyáron soknak érzik az alapozót, nekik a

színezett arckrémeket ajánljuk, amelyek

amellett, hogy egyenletes arcszínt bizto-

sítanak, még hidratálnak is.

A szemek festésénél a bátrabbak

nyugadtan kísérletezhetnek a szemhé-

jon erõsebb pasztell és neon színekkel

is. Ide tartoznak a pink, almazöld, lila,

türkiz, napsárga és narancs különbözõ

árnyalatai. A szempillák festése ese-

tén, – különösen fürdõzésnél – vegyük

fi gyelembe, hogy a vízálló szempillaspi-

rál jobban igénybeveszi a szempillákat!

Az idei nyár az élénk szájszín

kedvelõinek is kedvez, ugyanis a rúzsok-

nál is hódítanak a neonszínek. Hang-

súlyos száj esetén ne feledjük, hogy a

sminket ajánlatos natúr színekkel kom-

binálni. Érdemes a pirosító színét a rúzs

színéhez igazítani. Divatban maradtak a

fémes, csillogó, bronzos színek is.

Jó nyaralást kívánunk! Szeretettel

várunk mindenkit!

12

Fotó: kismamaruha.netFF tóF tFF tótFotóFototóotóFoFo kkkiikkkik: ki: ki: ki: kiismamsmamsmamsmam hhhhhharuharuhharuharuha a nea.nea.neetttttt

Gyakorlati tanácsok kismamáknak a hõségre

Sokan, akik nem nyáron várták gyermeküket azt hiszik, hogy a nagy hõségben rosszabb megélni ezt az idõszakot, mint téli hidegben. Pe-dig ez koránt sincsen így, csak né-hány apróságra kell odafi gyelni, és a babavárás legcsodálatosabb idõszakát élheti át az a kismama, aki nyáron vagy õsszel készül szülni.

Nyáron kétszer annyi folyadékot kell inni, mint normál esetben. Iga-zán üdítõ a sok jégkockával hûsített, frissen facsart narancs-, vagy cit-romitalt fogyasztani. Ha a kismama nem gyõzi az ivást, egyen sok lédús gyümölcsöt! Hála az égnek, ilyenkor dúskálunk a gyümölcsökben, így a hûsítõ gyümölcslevest vagy a jó hi-deg taratort (hideg uborkalevest) is merem ajánlani.

Ha még dolgoznia kell, akkor az augusztusi forróság idejére idõzítse a nyaralást. Akárhol is nyaral a kis-mama, biztos, hogy talál árnyékot, hûsebb zugot, ahol kényelmesen átvészelheti a meleget.

A szervezet hûsítésére ajánlom a langyos zuhanyt napjában több-

ször, inkább, mint egyszer is bekap-csolni a légkondicionálót. Ha a kis-mama kezelõorvosa nem engedé-lyezi az úszást, akkor sem kell két-ségbeesni, a vizbe bokáig nyugod-tan be lehet állni, ami szintén kelle-mes hûsítõ megoldás.

Természetesen a ruházkodás-ra is oda kell fi gyelni, hisz a nem megfelelõen választott ruhadarab ilyen melegben nemhogy kényel-metlen, de egy rosszul kiválasztott anyag esetleg megakadályozza a bõr természetes szellõzését, ami ir-ritációhoz vezethet. Nem beszélve az esztétikai élményrõl: nyáron, a gyönyörûen felöltöztetett kismama elismerõ pillantásokat tudhat ma-gáénak

A kismamaruha gyártók idén sem feledkeztek meg a hõségrõl, csinos spagetti pántos ruhák, újat-lan trikók, és rövidnadrágok között lehet válogatni az idei szezonban is. Jó babavárást kívánok minden-kinek!

Rindt Katawww.kismamaruha.net

az se s-

ot,t, een

mm b-b-

is. . Jóó baabbaváárástt kívánnok mminden-kineek!

RRindtt KKataawwww.kkismmamaarruha.net

13

Barangolóa Dunakanyarban

Ha meghallom Tahitótfalu település ne-

vét, elsõnek az eper, majd az „Eperfesztivál”

jut az eszembe, – de most nézzük meg a falu

látnivalóit!

A község két részbõl áll, ezt a neve is mu-

tatja. Az egyik Tahi, mely a 11-es fõút mel-

lett húzódik a hegység lábára épülve. Már

az õskorban is éltek itt emberek. A honfog-

lalás után a mai község Tahi-része egy ideig

a névadó Thah családé, – a Rosd nemzetség

leszármazottaié – volt. A területet a Thahiak

kihalásával, Habsburg Albert király 1439-ben

Perki vagy Pöröki Franknak adományozta,

de 1447-ben a település már a Botos csa-

lád tulajdonában volt. A török hódoltság ide-

jén lakatlanná vált, innen a lakosok a sziget-

re menekültek, majd a XIX. században újra

benépesült a terület. Legismertebb része

az 526 méter magas Vörös-kõ, a kirándulók

kedvelt túrázó helye.

Tótfalu a Duna másik oldalán, a Szent-

endrei-szigeten fekszik. A mai községet 1447-

ben már Thotfalw néven említik az iratok. Az

elnevezés oka, hogy szlovén földmûvelõ te-

lepesek érkeztek ide, ettõl kezdve a török

idõkig a település folyamatosan gyarapo-

dott. A hódoltság végére vármegye egyik a

legnépesebb telepü-

lése volt. A kialakult

szõlõtermesztésnek

az 1880-as évek-

ben pusztító fi loxé-

ra (szõlõgyökértetû)

járvány vetett véget,

ugyanis nem tudtak el-

lene védekezni. Ezután

tértek át a földieper ter-

mesztésre.

T a h i t ó t f a l u

Budapesttõl 28 kilomé-

terre található. Autóval

és autóbusszal köze-

líthetjük meg. Tótfalu-

ba a Tildy Zoltán híd ve-

zet át, melyen jármûvel

is átkelhetünk, de gya-

logosan is átsétálha-

tunk, és gyönyörködhe-

tünk a Szentendrei-Du-

TahitótfaluTahitótfaluna szépségében. A régi nevén Almásy-híd

1914-re készült el, de a háborúban felrob-

bantották és csak 1947-ben építették újjá,

ekkor kapta meg Tildy Zoltán nevét. Jelen-

leg ez egyetlen híd, amely összeköti a szige-

tet a szárazfölddel.

Utunkat kezdjük Tahiban! A hajóállo-

más közelében találjuk a Pataksor utcát. Itt

áll Pollack Mihálynak, a klasszicista építé-

szet jelesének nyaralója és szüreti háza. Az

õ legismertebb munkája a Nemzeti Múzeum.

Az emeletes nyaraló is klasszicista stílus-

ban épült. Az épületben Pollack-emlékszoba

kapott helyet. A szüreti házat a XIX. szá-

zad elsõ felében emelte a kiváló építész, de

késõbb átalakította, bõvítette. Napjainkban

nem látogatható, mivel magánkézbe került.

Pollack Mihály síremlékét, amit Ybl Miklós

készített építésztársa tiszteletére, a katolikus

temetõben találjuk. A négy lépcsõn álló szar-

kofág romantikus stílusú.

A Duna-parton sétálva megleljük római

õrtorony romjait, hiszen ez is a limes része

volt.

A Tahi séta után menjünk át a hídon Tót-

faluba! A fõutat követve egyenesen a Hõsök

terére érkezünk. A tatabányai ércmadár

után itt látható a második legnagyobb Turul

emlékmû.

Pócsmegyer felé haladva az elsõ balra

nyíló utcában megtaláljuk a római katolikus

templomot. Barokk stílusban emelték 1813-

ban. Két tûzvész rongálta meg, de helyreál-

lították. Belsejének érdekessége a süttõi vö-

rös márványból készült, empire stílusú oltár.

A református templomhoz a legrövidebben

a posta melletti kis utcán felsétálva jutunk

el. Ifj. Marton József lelkipásztor 1801-ben

kezdte el a mai templom építését klasszicis-

ta stílusban, és 1805-ben szentelték fel. Ala-

csony dombon áll, és kõfal veszi körül. A re-

formátus prédikátorok közül említsük meg

Mányoki Sámuel nevét, aki II. Rákóczi Ferenc

kapitánya volt, majd az itteni gyülekezett lel-

késze lett. Testvére, Mányoki Ádám, a feje-

delem portréjának festõje, a szabadságharc

után ugyancsak itt talált menedéket.

A Duna partján található Gombaszegi Ella

egykori villája, de rajta

kívül még számos híres

ember választotta lakhe-

lyéül a községet.

Érdekesség, hogy az

országban két Tótfalu ta-

lálható. Az egyik a duna-

kanyari Tahitótfalu része,

a másik Vas megyében

van. Már bonyodalmat is

okozott, hogy a két tele-

pülésnek azonos a neve.

Látogassanak el

Tahitótfaluba, mert több

érdekes látnivalót õriz,

és az emberek szívélye-

sen fogadják a látoga-

tókat! Pihentetõül aján-

lom a fõtéren találha-

tó lángossütõt, és a helyi

cukrászda süteményeit.

Balázs Luca

14

– Pár éve költözött Tahitótfaluba. Hogy érzi magát itt?

– Remekül. A Dunakanyar maga a cso-da. Itt van a hegy, a víz és a sziget. Min-denkinek csak álma lehet, hogy ilyen he-lyen lakjon. Én az ország különbözõ ré-szein laktam, mindig oda költöztem aho-va szerzõdtem. Mikor elváltam, a mai pá-rommal elkezdtünk nézelõdni. A Duna-kanyarban az árak miatt nem mertünk érdeklõdni, aztán valami csoda folytán az interneten egy hirdetésre lettünk fi gyelme-sek: Tahiban eladó házat hirdettek. Meg-néztük, egybõl beleszerettünk, azóta itt élünk. Mindenki nagyon kedves velem. Teljesen bentlakó vagyok, itt járok a boltba, részt veszünk mindenféle megmozduláso-kon és természetesen a falu életében is. Ha már itt élek természetes, hogy magamat is beleadom az itteni életbe.

– Mikor döntötte el, hogy színész lesz?– A véletlenen múlott. Orosházán,

egy gimnáziumi osztálytársnõm felvéte-lizni akart a békéscsabai színházba stúdi-ósnak, és azt mondta menjek el vele, hogy ne legyen egyedül! – ez a harmadikban tör-tént. Elmentem, engem vettek fel, õt nem.

– egy ismerõs arc és hang

Faragó András színmûvész (46),

közismert becenevén Topi kedves,

vidám, mosolygós ember; közvetlensége

már az elsõ percekben megnyerõ.

1997-óta a Budapesti Operettszínház

társulatának tagja, de hangját számos

szinkronszerepébõl, arcát különféle

televíziós mûsorokból is ismerhetjük.

Sokat dolgozik.

Színészképzõ, színházat megszerettetõ do-log volt a stúdió. Így kerültem a színészet közelébe, de akkor még eszembe sem ju-tott, hogy magam is erre a pályára lépjek. Csakhogy addigra már „beleszagoltam a masztixba”. (Masztixszal ragasztják fel a bajuszt, szakállt.) Eszembe se jutott, hogy mást csináljak, pedig korábban pl. régész is szerettem volna lenni, mivel a környé-künkön ásatásokat végeztek; Abonyi pro-fesszor tatár és avar kori emlékeket talált, és ez izgatott engem. Aztán szóba került, hogy evangélikus lelkész leszek, – most meg, lám, Thália papjaként tevékenyke-dem.

– Hogyan alakult a pályafutása?– Rácz Antalnak köszönhetõen, aki ki-

jött a szüleimhez Gerendásra, hogy en-gedjenek engem stúdiósnak, a Békés Me-gyei Jókai Színházban, – sok mindent meg-tanultam. Õ fedezett fel sokakat, Szarvas Józsitól Kovács Adélon keresztül Bazsó Györgyig; neki köszönhetõ az is, hogy most itt vagyok. Öt évet töltöttem Békés-csabán, folyamatosan tanultam. Ami-kor feljöttem Pestre nekem már meg volt a színész 3 nevû vizsgám. Jelentkeztem a

Színmûvészeti Fõiskolára, második nekifu-tásra vettek fel az operett-musical szakra. A Budapesti Operettszínházhoz 1997-ben szerzõdtem. Elõször a Tévedések vígjátéka musical változatában ugrabugráltunk; ak-kor még csak csoportos szerepelõ voltam. Beteg lett az egyik kolléga, így sikerült be-ugranom a Baltazár nevû kereskedõ szere-pébe; ez volt az elsõ önálló szerepem. Ab-ban az évben még egy fõszerepet is kaptam a Petruska címû mesejátékban.

– Melyik volt a legkedvesebb szerep, amit játszott? Nem zavarja, hogy a tévében nem egy-szer „untermann” feladatokra kényszerül?

– A legkedvesebb mindig az, amit ép-pen játszik az ember. Ami olyan átütõ, na-gyon nagy siker volt az a Zorba musical címszerepe. Jobbnál jobb szerepeket ját-szom most is. A Szép nyári nap címû da-rabban pl. Tóth Antalt nagyon szeretem. Nehéz olyat mondani, amit nem szeret-tem, mindegyikben találok valami szép-séget. Ha elõször nem is tetszett a szerep, azt az idõ utólag megszépítette. Azt nem engedhetem meg magamnak, hogy ne le-gyen sikerem. A picibõl, az alárendeltbõl is meg kell tudni csinálnia egy jó színésznek,

Topi

16

hogy sikere legyen, és sokszor az után kez-dik megjegyezni az arcát, a nevét.

– Van, amit el szeretne játszani, de elkerül-te önt?

– Van, de még nem késtem le róla: a Hegedûs a háztetõn. Azzal felvételiztem a Színmûvészetire, majd utána nagyon sok-szor énekeltem. Volt szerencsém Besenyei Ferenccel és Fónai Mártával is játszani eb-ben a darabban. 100 elõadásban szerepel-tem, a kereskedõ fi át alakítottam. Majd egyszer beleöregszem, de még nem ment el mellettem a szerep, ezért nem keseredek el.

– Beszéljen a mûvészet árnyoldalairól! – Az igazi mûvészetért nagyon meg

kell küzdeni. Aki nem alázatos, nem való ebbe a szakmába. Mára sajnos fû-fa-virág felléphet, akinek semmi köze hozzánk. At-tól hogy valaki nem végzett fõiskolát még lehet jó színész, de gyakorlatilag, akkor is el kell sajátítani a mesterséget! Amikor engem háromfordulós meghallgatás után 1600 jelentkezõbõl a 16-ok egyikeként fel-vetek a fõiskolára, – az valamit jelentett! Ennél a hivatásnál nagyon ott kell lenni fi -zikailag és szellemileg is, és rengeteget kell ahhoz dolgozni, hogy elismerjék, és ismert legyen. Ráadásul jó idõben jó helyen kell lenni, ez így mûködik. Nálunk így kapcso-lódnak a dolgok.

– Hogy viszonyul a népszerûségéhez?– Az Operettszínházból, elõadás után

nem lehet úgy kijönni, hogy ne állnának és kérnének autógrammot, fényképet. Ez nagyon jól esik az embernek. Nem beszél-ve arról, hogy Frankfurtban, a sétálóutcán ugyanúgy álltak, mint itthon elõadás után. És még Tokióban is felismertek, mivel Ja-pánban hatszor játszottunk. Ez a jó a szín-házban. Nem beszélve arról, hogy van a tv, a fi lm és egyebek. A komoly népszerûséget

sokkal közelebbrõl tudja megismerni az ember. Megmondom, õszintén nem zár-kózom el a show-mûsoroktól sem, vagy ami olyan jellegû, hogy fel lehet vállalni, mert jópofa, vidám hangulatú ilyen pél-dául a vacsoracsata. Sokan mondják, hogy õk nem vennének részt benne. Miért ne? Jó társaságban, imádok fõzni és enni. Nem zárkózom el a vidámság elõl. Néha az ut-cán is megtréfálom az embereket. Pl. nem szoktam segíteni, mikor valaki néz, néz, érzi, hogy valahonnan ismer, de még nem ugrott be neki. Aztán kérdezi is, hogy én vagyok-e a nem-tudom-ki? A múltkor a Madách Színház képeit nézegettem a Kör-úton. Jött egy fi atalember és mondja ne-kem: „helló!” Visszaválaszoltam: „helló”. Akkor azt mondja, hogy: „Na?”. Én is neki „Na?” Erre már csak kibökte: „nem te szok-tad leolvasni a gázórát a XIX. kerületben?” „Persze” – mondtam, és meg is hagytam ebben a tudatban. Ilyenek is elõfordulnak.

– Mirõl ismerik fel hamarabb, ha a hangját hallják, vagy mikor meglátják?

– Jólesik, ha megismernek. Most már archoz is kötik a felismerést. Volt, hogy valamelyik üzletben, mikor azt mond-tam, hogy „köszönöm”, a pénztárosnõ ak-kor kapta fel a fejét. Ami viszont nagyon aranyos, az egyik kollégámmal történt: a pénztárosnõ felnézett és megkérdezte: ugye ön egy magyar hang? Ez jópofa volt, de most már inkább a képi dolgokhoz kö-tik az embert.

– Most érkezett Párizsból. Munka, vagy szórakozás volt?

– Egy régi ígéretet teljesítettem. Meg-ígértem a lányomnak, hogy egyszer elvi-szem Párizsba, a Desney-Land-be. Na-gyon jó volt együtt.

– Munkája során milyen elismeréseket ka-pott?

– Többfélét. Nívódíjakat különbözõ elõadásokra, majd közönség díjat Zala-egerszegen, mert a nézõk úgy gondolták, hogy abban az évben engem kedveltek a legjobban. Tavaly kaptam meg az Év Ope-rett Színésze díjat, ez szakmai elismerés, most erre vagyok a legbüszkébb.

– A fi lmes, vagy a színházi szerepeket ked-veli jobban?

– Mindkettõt nagyon szeretem. A szín-ház a pillanat mûvészete, itt nem lehet ja-vítani, nem mondhatjuk, hogy „hoppá be-jövök még egyszer”. A fi lmnél addig próbá-lunk és veszünk fel egy jelenetet, míg jó nem lesz. Színházban közvetlenül és azonnal ta-lálkozik az ember a közönséggel, és abban a pillanatban megkapja a visszajelzést, míg a fi lmnél, csak ha már kikerült a mozikba. Két külön mûfajról beszélünk, ezért nem lehet igazán összehasonlítani õket.

– Nagyon sok külföldi fi lmben hallható a hangja. Szeret szinkronizálni?

– Szeretek. Ma már külön is van szink-ronszínész képzés, de mi még a fõiskolán tanultunk szinkronizálást is. Sok karak-tert sikerült már magyarul megszólaltat-nom. Például a Grace klinika, fõorvosának a hangját én kölcsönzöm. Nagyon jópofa fi gura volt a Csillagközi romboló kapitá-nya. A francia, vagy olasz fi lmben sokszor úgy hadarnak, hogy követni is életveszély. A rajzfi lmeknél ez máshogy mûködik: be-megy az ember, meglátja a fi gurát és azon-nal elkezd egy hangot. Persze, ha azt valaki már „lelõtte”, akkor próbál egy másik ka-raktert hozni. A Disney fi lmekhez úgy vá-lasztják ki a magyar hangokat, hogy pró-bafelvételt készítenek, amit kiküldenek, és ott döntik el, hogy a fi gurához melyik hang illik. Örülök, hogy egy-egy kivétellel vala-mennyi rajzfi lmben sikerült a kis karaktert, vagy fõszerepet megcsinálnom. Nekem si-

17

került három különbözõ mûfajba belekós-tolnom; nem hiába mondják, hogy a válto-zatosság gyönyörködtet.

– Topi a beceneve. Megtudhatjuk, ez hon-nan ered?

– A Fõiskola utolsó felvételi forduló-jában bezártak az öltözõkbe, hogy ered-ményhirdetésig ne beszéljen senki senki-vel. Elszeparáltan is elkezdtünk viccelõdni. Akkor ment a Mupett Show, benne szere-pelt Topi maci, én vele hülyéskedtem: „én vagyok Topi a medve, ti meg le vagytok merevedve.” Nem tudtuk egymás nevét, csak úgy ismertek engem: „tudod az, aki a Topit utánozta”. Ettõl kezdve rajtam ma-radt a becenév. Magam is szinkronizáltam Topit a Mupett Show fi lmváltozatában; jó-pofa volt a névadómnak adni a hangom.

– A jelenlegi élettársa is szakmabeli. Van-e önök között rivalizálás?

– A párommal, Wajnold Györgyivel költöztem ide, aki balett-táncos az Ope-rettszínházban. Nemcsak az alkatomból fa-kad, hogy én nem török az õ babérjaira; –, pedig klasszikus balettban jeles voltam a fõiskolán –, de hát õ az igazi táncos. Cso-dálatos volt a Luxemburg grófjában; a tánc mellett még pár mondatos szerepet is ka-pott. Nem hiszem, hogy bármilyen rivali-

zálás lenne köztünk. Mind a ketten komo-lyan értékeljük a másik munkáját, támo-gatjuk egymást, és nagyon sokszor szere-pelünk egy darabban.

– Mostanában, mivel foglalatoskodik?– Nemrégiben rendeztem „Vágya-

ink ritmusa” címmel egy mono-musicalt. Egerben mutatták be, de már több helyen

is ment az elõadás. A darab koreográfu-sa a párom. Ilyen dolgokba is belekóstol-gatunk, akár még családi vállalkozásnak is mondható. Most éppen a Hair musicalt próbáljuk, a Szegedi Szabadtéri Színpadra. A „Szerdán tavasz lesz” címû darabot pe-dig augusztus végén kezdjük el próbálni.

(R.L.)

Leányfalui jegyzetek

„Voltunk, játszottunk, gyõztünk”. A Vajdaságba hatodik éve viszi da-rabjait a Leányfalui Szekér Színház. Ebben az évben júl. 2-án, 3-án, 4-én Zentán, Bácsfeketehegyen és Tordán jártunk.

Idén Móricz Zsigmond: Szerelem c. egyfelvonásosait vittük színre nagy siker-rel. Várnak bennünket a szervezõk, a pol-gármesterek, a kultúrigazgatók, a nézõk és a szekér, amin ott ül jelmezben a lovas, mi pedig jó hangos énekkel és muzsikával kö-szöntjük az utca népét. Mint a kiskirályok, úgy élünk mi ott Vajdaságban. Szeretnek, várnak, kirándulásokat szerveznek ne-künk. Idén Aracsot, a templomromot te-kintettük meg, majd egy borospince meg-látogatása is fûszerezte kirándulásunkat.

Ígéretéhez híven ezúttal Leányfa-lu polgármestere, Nyíri Csaba is velünk tartott. Így legalább láthatta, hogy misz-

sziónk milyen értelmes, szép, igaz, hagyományõrzõ, erõt képviselõ, és össze-fogó erejû.

És mi a lényege a színháznak? Az igazi katarzis. Az átélés a nézõvel, azaz a színész átélheti a nézõvel, amit õ maga is átél.

Büszke voltam az egész társulat-ra, olyan ez mintha mindegyikük édes szülõje lennék.

Hogy a közeljövõrõl is szóljak, au-gusztusban Erdélybe látogatunk, ahol õsi vásári vígjátékokat játszik a társulat. De errõl majd szeptemberben beszámo-lunk.

Póka Éva (színmuvész, rendezo)

Üzenof

al

18

Szentendrén és környékén mûködõ házi szak-

ápoló szolgálat humán erõforrás fejlesztési pro-

jekt megvalósítása céljából, az alábbi munkakö-

rök betöltésére várja egészségügyi végzettség-

gel rendelkezõ kollégák jelentkezését.

• részmunkaidõben vállalkozóként foglalkoztatott

diplomás ápoló egészségügyi fõiskolai, vagy HÍD

végzettséggel rendelkezõ szakápoló

• részmunkaidõben vállalkozóként foglalkoztatott

gyógytornász

Florance Egészségügyi Szolgáltató Bt.

Jelentkezni e-mailben, szakmai önéletrajzot mellékelve az alábbi címen lehet:

gyongyeva@fi bermail.hu

Irodalom

Mottó: „Igazi lelkünket, akárcsak ünneplõ ruhánkat gondosan õrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.”

( József Attila )

Augusztus – Kisasszony hava

Fotó

: Lon

don

Kata

lin

Mit jelent az, hogy igazság? És melyik az igazság, vagy kinek az igazsága, az igazság? Valószínû, hogy minden embernek más az igazságról alkotott képe. Mindenesetre az igazság az egyik legvitatottabb fi lozófi ai fogalom, olyan, mint Isten, szépség vagy a jóság. Annyiféle,- ahány ember él a földön. S ez talán így is van rendén, hiszen egy az Isten, de nagyon sokféleképpen lehet szeretni. Igazság is EGY van,- szerintem a Teremtõ adta bizonyosság,- amely ékes a változások megszámlálhatatlan sok ízével. Talán közelebb jutunk a válaszokhoz, ha önmagunkat jobban megismerjük, s energiánkat nem a másik megváltoztatására fordítjuk arra, hogy a mi igazságainkban higgyen. A fontos, hogy ne maradjon el az „i” a szó elejérõl! (i…gazság) A televízióban látom az árvíz áldozatait, mindent visz a víz,- házat, életet, reményt, hitet....

Az Igazságról és az Ünnepekrõl S kérdezem magamban,- hol az igazság, miért? És egyre több kérdés lüktet bennem, amelyekre nem tudok válaszolni, ha ezeket a szenvedõ, vergõdõ embereket nézem.Talán a Teremtõ így akarja össze fogásra tanítani a magyarokat, hiszen az ember nagy veszélyek idején a lelkével védekezik!? De vajon védekezünk mi a lelkünkkel? A 118:8 zsoltár azt mondja, hogy jobb az Úrban bízni, mint az emberekben reménykedni. Most meg olyan sok a vész a világban, hogy azt gondolom Úrban, emberben egyaránt hinni kell,- s hátha a haza fényre derül?!Gyerekkoromban olvastam az Atlantiszról, - az elsüllyedt földi mennyországról. Legenda volt vagy valóság? Lehet, hogy csak Platon ideálja? Mindenesetre elpusztította egy szökõár az idillikus szigetet, mert az emberek szívében elhatalmasodott a gonoszság, a birtoklási vágy és az igazság helyett a gazság. Pedig Héraklész oszlopain túl

(Gibraltári – szoros) valamikor ismerték a „titkot.” Békében éltek, jellemzõjük volt még az önfegyelem, az igaz értékek tisztelete és az érzékek megzabolázása,- egyébként itt kezdõdik minden beavatás! Elgondolkodtató, hogy milyen ez a mostani világ, rendelkezünk-e ezzel a sok jó tulajdonsággal?Platon szerint, amikor Atlantisz szigetén dekadenssé, önzõvé váltak az emberek, akkor Isten elpusztította õket. S jól ismerjük Noé történetét is a Bibliából, és Szodoma történetét is. Minden alkalommal történelmi jelentõségû tanítást hordoz a történet. S olyan sok a hasonlóság a mostani világ és az akkori között! Mégsem vesszük komolyan a „ fi gyelmeztetések” özönét, megáradtak a gonoszságok, a pénz-isten, az aranyborjúk imádata. Az emberek, „ sztárok”az irányadók, - közben lángoló géniuszok nem tudják kifi zetni a gázszámlájukat és öngyilkosságba menekülnek, mert õk ebben az országban nem „eladható celebek”, és legyen hála Istennek érte, nem adják el a lelküket az ördögnek, „csak” belehalnak profetikus sorsukba, alkotó álmaikba és hitükbe.

20

Lehetetlen lenne megvalósítani az Igazságot? Lehetetlen lenne békességben, tartalmas tenni- akarásban élni?Vagy sorsunk az elsüllyedt világoké?Hányszor kell, hogy megismétlõdjön a bibliai vízözön?Mikor engedjük el az önzést, a féltékenységet, az ítélkezést?

Legenda vagy valóság?Sajnos nagyon úgy tûnik, hogy valóság a javából és mi a kellõs közepén vagyunk.Vissza kellene találnunk önmagunkhoz, ahhoz a Magyarországhoz, amit Szent István teremtett.Dekrétumainak második könyvében írja, hogy vasárnap kötelezõ templomba járás, csak a tûz õrzõi kaphatnak felmentést.A vasárnapok ünnepek voltak, lélekkel töltötték meg a hétköznapokat és tiszta inget vettek hozzá.

„ József Attila, hidd el, hogy nagyon szeretlek, ezt még anyámtól örököltem,áldott jó asszony volt, látod, a világra hozottAz életet hiába hasonlítjuk cipõhöz vagy vegytisztító intézethez,

mégiscsak másért örülünk nekiNaponta háromszor megváltják a világot, de nem tudnak gyufát se gyújtani,ha így megy tovább, nem törõdöm vélükJó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz, hogy bennetek lakik, az bizonyos Minden reggel hideg vízben fürdetem gondolataimat, így lesznek frissek és épekA gyémántból jó, meleg dalok nõnek, ha elültetjük a szívünk aláAkadnak olyanok, akik lovon, autón és repülõgépen is gyalog vannak,én a pacsirták hajnali énekében heverészek, mégis túljutottam a szakadékonIgazi lelkünket, akárcsak az ünneplõ ruhánkat gondosan õrizzük meg,hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.”

József Attila

Az Ünnepekre !

Mert úgy kellenek az ünnepek!Augusztusban Magyarország „születésnapját” ünnepeljük, hiszen 1083. augusztus 20-án László király pápai engedéllyel oltárra emeltette Istvánt Imrével és Gellért püspök földi maradványaival együtt. Egyenértékû volt

ez a cselekedet akkor a szentté avatással. Szent István királyunkat azóta is az egész nemzet gyászolja, - hiszen kimagasló uralkodónk volt, - államalapító. Békeszeretõ, de ha kellett, tudott harcolni. Erõs, de igazságos király,- aki szigorú és szelíd. Uralkodóként tisztában volt Isten elõtti felelõsségével. Döbbenetes, hogy hivatalát évente letette, annak jeléül, hogy õ csak kölcsön kapta Istenétõl. Megszívlelendõ lenne ma is!Intelmeiben azt írja:”Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyûlölet nélkül! Minden nép a saját törvényei szerint él, add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen.”

Reménykedjünk hát spirituális nagy királyunk szentté avatásának ünnepén, Magyarország születésnapján, hogy szabad nemzetként méltóak lehetünk Szent Istvánunk országához, önmagunkhoz.Tiszták legyenek ünnepeink, legyenek ünnepek!

És hordjanak hozzá szívükben hófehér inget!

Vészabónoémi

Karácsony János (James), zeneszerzõ, elõadómûvész, gitáros, énekes,szövegíró, ZENÉSZ. Zenész a nemes fajtából.1951. augusztus 19-én született Budapesten. Zongorázni tanult majd áttért a klasszikus gitárra.1971-ben a Generál alapító tagja és 1975-ben került az LGT-be.Virtuóz gitárjátékával, tiszta énekhangjával és tiszta emberségével az egész országot elvarázsolta.Kegyelemben élõ zenész-ember lehet, mert nagyon szeretik, hiszen „Az utolsó szerelmes dal, A ringass még …”.és sorolhatnám a lélekbõl-született alkotásait hosszan,- meghatározó erejû dalok.Karácsony János „égi antennás”,- dalaival repülni tanít, szeretni késztet, szerelemre, szeretetre hangol,- de közvetít ég és föld között.

Ringass még!Ringass még, ahogy annyiszor márSzavakban, dalokban ringattál!

Ringass még, ahogy annyiszor már,Ringattál mást is, és fájt is, de ringass, ringass még!

Rejts el engem, mint a mesében,Ringass még!Annyi mindent kéne lekésnem,Ringass még!

S ha keresnek nálad a hétköznapok,Mondd azt, hogy sosem láttál!Ha eljönnek értem a hajnalok,Mondd azt, hogy meghaltam már!

Ringass még, újra varázsolj el,Érintsd meg tündérlány, kezeddel!Ringass még, talán boldog leszel,Amíg a szavakban nem hiszel, ringass, ringass még!

R. Ringass még! Ringass még!Ringass még! Ringass még!

Ringass még! Régi õrült napokSzületnek újjá a szívemben.Ringass még! Ezt csak te tudhatod,

Reménybe, tüzekbe, álmokba, ringass, ringass még.Ahogy olyan sokszor ringattál, ringass még!Mintha utoljára ringatnál, ringass még!

S ha eljönnek értem az ördögök,Mondd azt, hogy elnyelt az ég!S ha eljönnek értem az angyalok,Te csak ringass, ringass, ringass,

1. Mi a legkedvesebb versed vagy szeretett irodalmi mûved? Miért? Tamási Áron: Ábel Trilógia. Mert azonosulok a regény alakjainak tiszta emberségével.

2. Ki vagy mi lennél, ha más lehetnél? Lennél-e más? Nem, nem lennék más.

3. Milyen fa lennél? Miért? Egy fenyõfa, mert örökzöld.

4. Milyen évszak lennél ? Miért? Tavasz, mert életigenlõ vagyok.

Kedves Olvasó !

Minden hónapban megkérdezem Valakitõl, hogy mi a legkedvesebb verse, novellája, regénye....És miért ? !Ki vagy Mi lenne, ha más lehetne. És miért?!Milyen fa lenne. És miért?! Milyen évszak lenne. És miért?!Különös” tükör” ez egy emberrõl, hiszen belsõ szobáiba enged betekinteni, úgy, hogy szelíden nyitom meg ajtaját. Olvassák hát jó szívvel a verses-mesés vallomásokat,-hátha gyertyát gyújtanaka szívükben?! S egyetlen gyertya sem veszít lángja erejébõl, ha meggyújt egy másik vagy sok másik gyertyát. Olvassák jó szívvel! Augusztus havában Karácsony Jánost faggattam kérdéseimmel,- s õ lakonikus válaszaival mégis sokat mondott.

21

– Korábban azt nyilatkoztad, hogy-ha valaki hívatlanul lép az udvarodra, azt lelövöd. Nem érzed magad biztonságban Mezõszemerén?

– Nem tudom, te mit csináltál vol-na, ha mondjuk, egyik éjjel a felesége-det három fi atalember ráncigálja? Mikor a rendõr megkérdezte a rablót, hogy mit tett volna, ha itthon talál, mikor feltörte és kirabolta a házamat, azt mondta, hogy agyonütött volna. Ezért tettem ezt az erõs nyilatkozatot, hogy agyonlövöm, ha vala-ki hívatlanul lép a házamba.

– Három fi ad, egy leányod és egy unokád gyakori vendégek nálad?

– Egy évben egyszer. Mikor Mezõszemerére költöztem, még elõttem se volt világos, hogyan fogok itt akár egy napot is eltölteni, úgyhogy megértem õket, hogy nem jönnek gyakrabban.

– Nem lepõdtek meg azon, hogy ideköl-töztél?

– Elszomorodtak kicsit, hogy miért nem máshol vettem házat, mert ha ezt megöröklik, mit csinálnak vele? De hát ez van. Én azért költöztem ide, mert nekem itt jó.

– A világban hol érezted magad a legjobban?

– Éppen ahol vagyok, azért megyek arra a helyre, mert ott jól érzem magam. Most itt érzem magam a legjobban. Mi-kor Amerikában éltem, akkor ott érez-tem jól magam, ott is maradtam volna, ha a lányom nem hív haza és a Jövõ Házá-nak vezetésére nem kérnek fel. Még most

A festo, aki szerint a festészet ideje lejárt

is amerikai állampolgár vagyok, nagyon izgalmas helynek tartom, annak ellenére, hogy nem kell nekik, amit én csinálok.

– Szerinted innen, Mezõszemerérõl, a mûvészetedet meglehet ismertetni a világgal?

– Most már nem az érdekel, hogy a mûvészetemet az egész világ megismer-je. Engem az érdekel, hogy a trombita- és szaxofontudásomat fejlesszem, megka-páljam az uborkát, vigyázzak a szõlõre, levágjam a füvet.

– Mi volt az, amiért hátat fordítottál Magyarországnak?

– Azért mentem el, mert úgy érez-tem, hogy itt már mindent megkaptam. A csalódás késõbb jött. Nekem az a csa-lódás, ahogy a magyarok felfogják a sza-badságot. A második kormány megvá-lasztásakor, amikor a szocialisták ke-rültek hatalomra, akkor tudatosult ben-nem, hogy ezek az emberek nem változ-tak semmit. De azt kell mondanom, hogy azért maradtam itthon 45 évig, mert azt éreztem, szükség van rám. Aztán, amikor úgy éreztem, tovább már nincs miért har-colnom, akkor elmentem.

– Kanada után Los Angelesbe mentél. A festés mellett különféle grafi kai cégeknek vé-geztél munkát. Amikor hazajöttél csalódottan mondtad, hogy nem fontos a mûvészet. Sehol sem esemény egy festmény. A szabadságunk ára: a szellemi sivárság. Elmondanád, mit ér-tesz ezen?

– Ezt így nem mondhattam, mert az, hogy a festészet nem fontos, az nem szel-lemi sivárság. Az élet, a világ változik, és ezért más dolgok lesznek fontosak.

– Tudnál olyat mondani, mutatni, ami-re nagyon büszke vagy?

– Az egész életmûvemre büszke va-gyok. A büszkeség nem is pontos, inkább azt mondanám: úgy érzem, minden kész, nem akarok már semmit sem. Habár min-den nap úgy érzem, hogy jobban szaxo-fonozom, mint tíz éve, de ha meghallga-

tom a tíz évvel ezelõtti felvételeket, rá-jövök, hogy már akkor is ilyen jól zenél-tem.

– Te égtél ki, vagy az emberek lettek ér-dektelenek?

– Nem, hanem a festmények nem érdekesek már. Az emberi szellem kiemelkedõ teljesítménye pl. az opera is, mégis az opera már nem népszerû. Túl-haladott, és már csak egy bizonyos réte-get érdekel. Ez nem szellemi sivárság, a világ változik, és más értékeik vannak. Amikor arról beszéltem, hogy meg kel-lett értenem Amerikában, hogy a festé-szet már nem fontos, arra kellett rájön-nöm, hogy minden változik, más az ér-tékrend.

– A festményeiden a nõi alakok igen el-vontak. Mi a véleményed a nõkrõl?

– A formájuk azért nem hasonlít a nõkre, mert én szeretek direkt módon fes-teni és rajzolni. Az a fontos, hogy a fest-ménynek mi a mondanivalója. Nem hi-szem, hogy bárki a világon le tudott fes-teni egy nõt, mert a festmény az festék a vásznon, a nõ pedig nõ. Ezért aztán az én képeimre azt szokták mondani, hogy

A mûvészt mezõszemerei

otthonában látogattuk meg.

A település Budapesttõl

130 km-re, Füzesabony

mellett fekszik, és

harmadrészt romák lakják.

Wahorn András

Szemtõl szemben

22

gyerekes rajz. Egy percig sem akarom azt az illúziót kelteni, hogy úgy festem le, hogy abból mindenki azonnal felismerje az általam ábrázolt nõt.

– A Jövõ Házáról mondanál valamit?– Csak annyit, hogy 2004-ben az

SZDSZ azt gondolta, hogy én lennék az az öreg, alkoholista festõ, aki mindent alá-ír, és a nevét adja a dolgaikhoz. Elmond-hatják, hogy én vagyok a fõnök. Két hó-nap után otthagytam õket. Egyébként jó lett volna, mert két év alatt az egész csalá-dom jövõjét 20 évre elõre megalapozhat-tam volna, – de ez nekem nem ment.

– Úgy hallottam, hogy egy netes rádió-ban is gondolkozol?

– Szeretek a rádióban beszélni, de közben rájöttem, hogy inkább azt szere-tem, ha kérdeznek. Akkor tudok beszél-ni egyfolytában. A netes rádió azért ju-tott eszembe, mert frekvencia sem kell, csak felteszed és kész. A probléma csak az, hogy nem lehet könnyen pénzt keres-ni vele. Az interneten mindenkivel kap-csolatban vagyok. Naponta látom, hogy az unokámat hogy teszik tisztába Berlin-ben. Van olyan, hogy semmire sincs idõm, mert egész nap a neten lógok, telefonálok, intézkedem.

– A magyaroknak hol van a helyük a mûvészetben?

– Magyarországon. A magyar mûvészet a magyar szellembõl fakad, a magyar mentalitást nem akarja felakasz-tani a falra senki. A magyar mûvészet az magyaros, és kicsit agresszívabb. A ma-gyar zene bizonyos fokig ismert, de po-pulárisan nem tudott jó lenni a világ-ban. Különféle népek különféle fajtájú-ak, nem hiszem azt, hogy a történelmük miatt. Nem arról van szó, hogy a kultú-ra áramlik innen-oda. Nagyon érdekes, hogy ami Amerikában történik, az behá-lózza az egész világot, de ami keleten, an-nak elõtte meg kell mártóznia a nyugati gépezetben. Ezért is mentem el, mert fel-ismertem, hogy addig, amíg nem élek ott, addig nem ismerik el a mûvészetemet. A magyarok szórakoztatják, de egy ki-csit idegesítik is az embereket. A magyar az egész világon különös individuum, hogy nem hajlandó beilleszkedni még a saját fajtájába sem, és szentül meg van gyõzõdve, hogy mindent jobban tud.

– Olvastam az interneten, hogy volt egy koncerted, amit betiltottak a VIII. kerületben, igaz ez?

– Igaz, betiltották bár még nem volt 10 óra csak 8, de jöttek a rendõrök és le-állították az egészet. De én ennek örülök, mert szeretek botrányt okozni.

– Miért kell botrányt okozni, úgy ér-zed a mûvészeted önmagában nem elég fi gyelemfelkeltõ?

– Önmagában a mûvészet nincs is, mert önmagában minden mûvészet. Az hogy hogyan ítéljük meg, nem a mûvészet kvalitásából fakad, hanem az azt megítélõ individuumtól. A mûvészet-botrány azért jó, mert nem árt senkinek. Ha fes-tek egy képet, amin van valami botrányos, szörnyülködtetõ, legfeljebb becsukja a sze-mét és nem nézi meg.

– A botrány elmúlik egy idõ után, elfelejt-jük. De a te a mûvészeted produktumai nem botrányokozó képek, ezek a mûvész képei.

– Hát éppen errõl beszélek! Ez at-tól függ, hogy hogyan ítéljük meg a mûvészetet.

– Sok emberrel találkoztál már, van még valaki, akivel szeretnél találkozni?

– Nem akarok már senkivel sem. Nyílván Miles Davisre gondolsz, de ez már régi történet. Õt nagyon szerettem, de ha annak idején találkoztam volna vele megkérdeztem volna tõle, hogy tet-szik-e neki a zeném. Az Amerikába tör-tént elmenésem lényege is az volt, hogy találkozzam velük, és megértsem õket. Sokuktól megkérdezhettem, amit akar-tam. A mûvészet maga nem a mûvész, hanem az, amit alkot. A zenének, amit játszik, szinte semmi köze sincs ahhoz, aki játssza, vagyis magához az ember-hez. Amerikában a könyvesboltok fele szinte arról szól, hogy hogyan csinálhat-

juk meg magunkat, hogyan legyünk ezek vagy azok. Ezt úgy értem, hogy az ame-rikaiak nagyon ügyesek abban, hogy ver-bális szabályokat állítsanak fel, hogy mit, hogy kell csinálni, és ha azt valaki követi, az úgy lesz. A mûvészetet nem lehet így megtanulni.

– Min változtatnál az életedben?– Még fegyelmezettebb szeretnék len-

ni! Jobban szeretném beosztani az idõmet! Az ideális az lenne, ha mindenbõl egyszer-re tudnék egy kicsit csinálni, akkor egyen-letesen tudnék fejlõdni.

– Hosszú éveket töltöttél Szentendrén. Tudnál róla úgy beszélni, hogy a kellemes em-lékeket felsorolod?

– Szentendre rendkívüli hely, az én mûvészi indulásomban nagyon fontos sze-repe volt, van egyfajta családias légköre. Ha az ember elindul haza, behívják még egy kocsmába, és így nem egy nap megy el, ha-nem egy élet. Szentendrérõl el kell monda-nom, hogy nagyon speciális volt 1970 kör-nyékén. Az akkori politika félt a mûvészettõl, mivel nem értette, így megpróbálta kordá-ban tartani, de mivel nem értette nehezen ment. Úgy intézték, hogy ha egy városban két mûvész volt, akkor az lehetõleg gyûlölje egymást. Egyik mûvésszel zsûriztették a másikat és attól kezdve azok már utálták egymást. De Szentendrén nem volt ilyen, sõt a város legerõsebb mûvészei, ahelyett hogy féltették volna a pozíciójukat, inkább támogattak minket. Ilyen volt Barcsai Jenõ, Deim Pál, Varga Lajos. Ez a város fantaszti-kus volt. Nekem, aki Pesten éltem, a Zámbó ház már akkor nagyon fontos volt. Szóval vannak ilyen áldott helyek, és ilyen Szent-endre.

– Még ma is úgy gondolod, hogy Wahorn a világ legnagyobb mûvésze, vagy valami meg-változott már?

– Hát, már nem gondolom úgy, és azt sem gondolom, hogy van legna-gyobb mûvész. Az emberi történelem-ben a kiemelkedõ fi guráknak adatott egy pár év, és amit az alatt tesznek az fontos a világnak, és ennyi. Nincs olyan, hogy a „legnagyobb”. Az igaz, hogy az em-bernek szüksége van értékrendekre. De az nem igaz, hogy Leonardo a világ leg-nagyobb festõje, egyáltalán nem igaz. Ez az egyik, amire rájöttem, a másik, hogy a festõmûvészet igazi ereje lejárt a XX. szá-zadban és most a XXI. században egyálta-lán nincs olyan szerepe, mint volt. Való-ban volt pár év, amikor fontos volt, hogy mi történik a festészetben, de lejárt ez az idõ. Nekem, ami fontos volt a Bizott-ság együttes környékén, az a néhány év. Ugyan azóta már nagyon sokat változtam és okosodtam, de ez már nem érdekli az embereket. Amikor beszélni akarnak ve-lem, vagy interjút kének tõlem, akkor csak a régi idõkrõl akarnak tudni, és a mai ze-ném már nem érdekli õket. De én nem az embereknek zenélek, hanem magáért a ze-néért és a mûvészetért alkotok.

(Aser S.)

23

Tisztelt Olvasók!Ügyvéd válaszol

Egy kedves házaspár szeretné a nyaralójukat az unokájuknak ajándékozni, haszonélvezet fenntartásáva. Azt szeretnék tudni, mit is jelent a haszonélvezet, milyen jogaik és kötelezettségeik lesznek a szerzõdés megkötése után?

A polgári jogi szabályok szerint az ingatlanra vonatkozó haszonélve-

zet szerzõdéssel akkor keletkezik, ami-kor azt az ingatlan-nyilvántartásba be-jegyzik. A haszonélvezeti jog megha-tározott idõre, legfeljebb azonban a haszonélvezõ élete végéig állhat fenn, vagyis nem örökölhetõ.

A haszonélvezet lényege, hogy a haszonélvezõ a más személy tulajdoná-ban álló dolgot – jelen esetben a nyara-lót – a birtokában tarthatja, használhat-

ja és hasznait szedheti; a tulajdonos pe-dig a birtoklás, a használat és a hasz-nok szedésének jogát csak olyan mér-tékben gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvezõ e jogaival nem él. Ez azt jelenti, hogy a nyaralót önök tovább-ra is ugyanúgy használhatják, mint ko-rábban, ám ha azt semmilyen módon nem használják, nem is hasznosítják, akkor a tulajdonos teheti meg ezt önök helyett.

A haszonélvezeti jog a nyaralón ak-kor is fennmarad, ha a tulajdonos sze-mélye megváltozik. A szerzõdéses ha-szonélvezeti jogot csak a haszonélvezõk hozzájárulásával lehet megszüntetni

vagy hátrányukra megváltoztatni, ami-hez újabb szerzõdésre van szükség.

A haszonélvezõ viseli a dolog fenn-tartásával járó terheket – kivételek ez alól a rendkívüli javítások és helyreállí-tások –, terhelik továbbá azok a kötele-zettségek, amelyek a dolog használatá-val kapcsolatosak, pl. fizeti a rezsi költ-ségeket, ezen felül köteles megfizetni a közterheket.

A rendkívüli javítási vagy helyreál-lítási munkálatokat a haszonélvezõ ak-kor végeztetheti el, ha a tulajdonos fel-szólítás ellenére sem teszi meg.

A tulajdonos jogosítványa, hogy a haszonélvezet gyakorlását ellenõrizze.

A rendeltetésszerû használattal, el-használódással járó értékcsökkenést a haszonélvezõnek nem kell megtérí-tenie, de felelõs a dologban bekövet-kezett károkért, – kivéve, ha bizonyít-

ja, hogy úgy járt el, ahogyan az, az adott helyzetben, általá-ban elvárható.

A haszonélvezõ a haszonélvezeti jo-got semmilyen mó-don sem ruházhat-ja át, vagyis pl. nem adhatja el, nem vég-rendelkezhet róla; de annak gyakorlá-sát másnak ingye-nesen átengedhe-ti a tulajdonos meg-kérdezése nélkül is, tehát megenged-heti másnak mind-azt, amire maga jo-gosult. Ellenérték fejében azonban a haszonélvezeti jog

gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos – ugyanazokkal a fel-tételekkel – a dolog használatára nem tart igényt.

A haszonélvezõnek – vagy annak, akinek a haszonélvezet gyakorlását át-engedte – a dolgot a rendeltetésének megfelelõ módon kell használnia, nem rongálhatja vagy a dolognak a haszon-élvezet megszûnte utáni visszaadását nem veszélyeztetheti, különben a tulaj-donos ez utóbbiak ellen tiltakozhat, til-takozása eredménytelensége esetén pe-dig biztosítékot követelhet. Önkéntes teljesítés hiányában (a tulajdonos ké-relmére) a bíróság a haszonélvezet gya-

korlását a biztosíték – általában pénz-összeg – adásáig felfüggesztheti.

A haszonélvezõ köteles a tulajdo-nost a dolgot fenyegetõ veszélyrõl és a beállott kárról értesíteni – ideért-ve azt az esetet is, ha õt harmadik sze-mély a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza –, köteles továbbá tûrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításá-ra, illetõleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézke-déseket megtegye.

A haszonélvezõ a haszonélvezet keletkezésekor meglevõ elhasználha-tó dolgokkal, gazdasági felszereléssel (és esetleges állatállománnyal) a ren-des gazdálkodás által indokolt mér-tékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszûnésekor viszont köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, ér-téküket meg kell térítenie, pl. a nagy mennyiségû elhasznált tûzifa vagy el-használódott kerti szerszámok értékét megfizetni.

A haszonélvezet megszûntekor – pl. ha szerzõdéssel megszüntetik –, a haszonélvezõ követelheti a tulajdonos-tól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az idõközi értékcsök-kenésnek megfelelõ összeget. Ha a tu-lajdonos gazdagodása az így megálla-pított összeget meghaladná, a különbö-zetet is köteles megtéríteni.

Sajnos gondolni kell arra, hogy a dolog egészben vagy jelentõs részben elpusztul, pl. hatalmas viharkár ese-tén. Ekkor a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani. Abban az esetben vi-szont, ha a tulajdonos a dolgot helyre-állítja, akkor a haszonélvezeti jog fel-éled, de a tulajdonos kérheti annak a korlátozását, a helyreállításra fordított összeghez mérten.

A tulajdonos dönthet úgy, hogy a dolgot nem állítja helyre, ami által a ha-szonélvezet megszûnik.

Ha a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog kerül, a haszonélvezet erre fog kiterjedni. Olyankor pedig, ami-kor a dolog helyébe pénzösszeg lép, a haszonélvezõ követelheti, hogy abból a tulajdonos állítsa helyre vagy pótol-ja a dolgot.

Továbbra is várom megtisztelõ le-veleiket, melyek közül az érdeklõdésre számot tartó témákat az újságban elol-vashatják.

Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd e-mail: grimaldizs@t-online.hutelefon: 06-20-330-3640

24

Gazdaság

Mediációs esettanulmány 2. rész

(Emlékeztetõül: egy jelentõs bank-

hitelt és lízingdíj tartozásokat fel-

halmozó vállalkozás vezetõje sze-

retne cége életben maradásához a

hitelezõivel megegyezni adósságai-

nak átütemezésérõl, és újabb anyag-

vásárlási hitelrõl.)

Cikkünket a mediációs ülés kö-

zepén szakítottuk félbe, miu-

tán a mediátor valamennyi lényeges,

az ügyre vonatkozó információt be-

szerzett, és a résztvevõk meghall-

gatása után összeállította és jóvá-

hagyatta a felekkel a megtárgyalan-

dó témák jegyzékét. Ez esetünkben

a következõ pontokat tartalmazta:

1. kinek az érdeke a cég megmen-

tése?

2. a megmentés érdekében milyen

lépéseket tehetnek azok, akiknek

ez érdeke?

3. segítség a cég gazdasági veze-

tésében, esetleges eladásában,

vállalati stratégia kidolgozásá-

ban, jövõkép.

4. a felek idõtûrése, azaz ki, mire és

meddig tud / hajlandó várni?

TárgyalásA mediációs ülés következõ sza-

kaszában a felek egymással üt-

köztették álláspontjukat, és sorban

megvitatták az egyes témákat. Az

egyes pontok lezárásakor a mediátor ösz-

szefoglalta az ott elhangzottakat. Sze-

rencsés esetben a tárgyalási szakasz so-

rán megállapodás születik, amit aztán a

mediátor írásba foglal, – itt azonban ez

nem történt meg.

A vita során a mediátornak kemény indu-

latokat kellett kordában tartania. A mediációt

kérõ cég képviselõje korábbi higgadt, támo-

gatást kérõ, udvarias stílusa heveny dühki-

rohanásba fordult át, mivel a mediátor kér-

dései nyomán értette meg, hogy a bank és

a lízingcég vesztenivalója jóval kisebb, mint

az övé. (Emlékeztetõül: a bank viszontbizto-

sítása, jelzálog- és inkasszójoga révén, a lí-

zingcég pedig a bank kezességvállalása és

inkasszójoga révén, – ha némi veszteség-

gel is –, pénzéhez jut, még ha a cég csõdbe

is megy, vagy felszámolás alá kerül. Ez nem

valamiféle „kitolás” a vállalkozással, vagy

visszaélés a joggal, csupán a hitelezõk – a

hitelfelvevõ által is elfogadott –, gazdasá-

gi stratégiájának következménye.) Most vált

számára világossá, hogy miért olyan érdek-

telenek vele szemben. Válaszul a lízingcég

képviselõje a korábbinál is lekezelõbb stí-

lust vett fel, nem fukarkodva a sértésekkel.

A mediátornak gyakorlatilag minden egyes

mondatot „fordítania” kellett, az indulatok

csitítása érdekében:

„Nem kellett volna csalni az eszközér-

tékekkel, akkor most nem ülnénk itt!” - ”

Az úr azt akarja mondani, hogy megfon-

toltabb gazdasági döntésekkel talán több

eredményt érhetnek el.”

„Nagyon jól jönne valakinek, ha mi be-

lebuknánk, már kiszemelték maguknak,

mi?” – „A cégvezetõ úr szerint a cégében

rejlõ üzleti érték bárki számára hasznos le-

het, ha kiaknáznák. Nem segítenének neki

ebben?”

A vita hevében a valódi érdekek kér-

dés nélkül is megjelentek, azonban a

mediátornak sokszor kellett visszakérdez-

nie azért, hogy minden érintett fél megértse,

hogy mit is jelentenek a másik mondatai:

„Nekünk nem számít, ha nem fi zet, me-

het a felszámolás. Az a legegyszerûbb. ”

– „Úgy érti, hogy önök azért nem akarnak

a cég megmentésével foglalkozni, mert a

bankkal kötött megállapodásuk alapján

mindenképpen biztosítottnak látják a kö-

vetelésük megtérülését?”

A bank képviselõje a vita során mindvé-

gig visszahúzódó volt, kizárólag kérdések-

re válaszolt. Testbeszédével – a lízingcég

képviselõjének stílusa miatti ellenszenvvel

ugyan, de annak gazdasági érveit magáévá

téve –, hitelezõtársával azonosult.

Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy

a bank és a lízingcég nem partner a cég

jövõképének kialakításában, már

nem hajlandó kompromisszum-

ra. Számukra a legegyszerûbb és

legkifi zetõdõbb út, ha nem tesznek

semmit, hagyják a céget csõdbe

menni, vagy magától kimászni a

gödörbõl. Így a témajegyzék elsõ

pontjára a válasz: kizárólag a cég

érdeke önmaga megmentése. A

2. pont szerinti lehetséges lépé-

sek megtárgyalására ezért nem

is került sor. A 3. és 4. pontban

sem született megállapodás, a

hitelezõk minden stratégiai, takti-

kai segítségtõl, vagy „idõhúzástól”

elzárkóztak. Világossá tették, hogy

lemondtak a cégrõl.

A mediátori ülés lezárása

A mediátor az ülést 4 óra

után megállapodás nélkül lezárta.

Ugyanakkor az érdekek felszín-

re kerülése komoly eredményként

könyvelhetõ el, mint ezt összeg-

zésében hangsúlyozta. A cég

megismerte hitelezõi valós érde-

keit, szembesült eddigi helytelen

gazdasági döntéseivel és azzal,

hogy rajta múlik: túlélés vagy fel-

számolás.

UtókövetésAz utókövetéskor, – 2 hó-

nappal késõbb –, a cég még keresi a ki-

utat, szakmai és pénzügyi befektetõk után

kutat. Egyelõre a csordogáló bevételek

fedezik a kötelezettségeit, de alapanyag

híján a termelés már szinte teljesen leállt.

Megbíztak egy gazdasági szakembert az

átvilágítással, a cégben rejlõ fejlesztési

tartalékok felkutatására és az átszerve-

zésre. „Ellenfelek” híján újabb mediációs

ülés kitûzésére nem kerül sor.

A mediátor semmi esetre sem szeret-

né, ha az eset ismertetésében valamifé-

le bank-, vagy hitelezõellenes felhangot

hallana az olvasó! Ellenkezõleg, azt kí-

vánta vele bemutatni, hogy a bukások-

ban nem az a vétkes, aki elõzetesen kö-

rülbástyázza magát minden eshetõségre

felkészülve, hanem az, aki meggondolat-

lanul tesz gazdasági lépéseket, vállal ir-

reális terheket. Lehet szeretni vagy nem

szeretni a hitelezõinket, de ne felejtsük el:

senki sem kényszerített minket elõnytelen

szerzõdések aláírására. Döntéseinkért –

kevés vis maior esetet kivéve – mi visel-

jük a felelõsséget.

Szûts Veronika

igazságügyi adószakértõ, mediátor

www.taxart.hu

25

– Mikor kezdõdött a kálváriája?Gutai Sándor: – 2008. február 22-én ke-rültem kórházba. A jobb lábamon plaszti-kát hajtottak végre, három fekély volt raj-ta. Az utolsó beavatkozás nem sikerült, így kerültem át az érsebészetre, ahol elvégez-tek rajtam egy komoly érmûtétet. Ezután március 11-én elbocsátottak, majd haza-jöttünk Pomázra. Decemberben kerültem be újra a kórházba, ezúttal már a bal lába-mon hajtottak végre mûtétet. Ennek során a fõütõeremhez kapcsolódó mûeret kap-tam. Eleinte szépen gyógyultam, de miu-tán hazajöttem, észrevettem, hogy a bal lá-bam nagyujja viszket, és egy seb is keletke-zett rajta.

– Hogyan sikerült úrrá lenni ezen?G. S.: – Tulajdonképpen sehogy. 2009 ja-nuárjában újra megmûtöttek ugyanez-zel az érproblémával, ezzel egészen feb-ruár 4-ig bent kellett maradnom az osz-tályon. Bokától lefelé amputálni akarták a bal lábamat, amibe nem egyeztem bele, ezért önként átmentem egy másik kórház-ba, ahol szintén nem sok jóval biztattak. Akkorra már az egész lábfejem besebe-sedett, olyan kemény bevonat volt rajta, mint egy teknõspáncél. A feleségem a sa-ját felelõsségére hazahozott.

– Hogyan kerültek kapcsolatba a Florance nõvérszolgálattal?G. S.: – A háziorvosunk ajánlotta és vet-te fel velük a kapcsolatot az érdekem-ben, azután elkezdõdött a (kisebb-na-gyobb megszakításokkal) majd’ két évig tartó kezelésem. Amikor Ildikó nõvér és kolléganõi elkezdtek járni hozzánk, ki-derült, hogy csak a felírt kötszerért és a gyógyszerért kell fi zetnünk, maga a házi ápolás nekünk semmibe nem kerül, mert az Egészségbiztosítási Pénztár téríti a szolgáltatást.

– Hogyan kezdtek hozzá a házi ápoláshoz?Gyõrffyné Ildikó: – Egy jól használható kenõcscsel leszedtük a fekete, elhalt, ke-

mény részt. Amikor kiderült, hogy sokféle kórokozó lapul a sebben, és ezeket mind egyszerre ajánlatos „irtani”, különbözõ gyógyszer-, kenõcs- és kötözõszer-kombinációkat kellett alkalmaznunk a re-mélt javulás érdekében. 2009 tavaszától eleinte naponta, majd egy idõ után kétna-ponta jártunk Sándorékhoz.

– Hogyan viszonyultak az orvosok a nõvérszolgálathoz?Gyöngyné Éva: – Azt gondolom, mára mindegyik velünk dolgozó háziorvos és szakorvos partnerként kezeli a szolgálatot és annak valamennyi munkatársát. Kap-csolatunk alapelve a kölcsönös bizalom és egymás segítése a betegek és ápoltjaink ér-dekében. Jelen esetben is ez történt. A be-teg háziorvosával folyamatosan tartott tö-retlen munkakapcsolatnak köszönhetõen elmondhatjuk, hogy sikerült megmenteni a beteg lábát az amputációtól.

– Miben tudnak többet nyújtani a betegek-nek a házhoz járó nõvérek, mint egy kórház?Gy. I.: – Idõben és odafi gyelésben. Az idõ, amit a betegnél töltünk, csak róla szól, le-gyen az fél óra, egy óra, vagy akár több. Meghallgatjuk a problémáját, a napi tör-ténéseket, a betegségével kapcsolatos ér-zéseit. Ha kell, tanácsot adunk, illetve ke-ressük a segítség szükséges és lehetséges formáit. Sándor esetében például orvosi alapelv az, hogy a betegnek antibiotiku-mot kell szednie. Nekem pedig, hogy az egyébként is megterhelt szervezetet nem kell még jobban legyengíteni. Ráadásul az érszûkület esetén – ami egy keringési rendellenesség – éppen a célterületre jut a vérbõl a legkevesebb antibiotikum. Ezért ilyen esetekben inkább külsõleg kezeljük a beteget, megkeresve számára a legjobb megoldást.

– Észrevehetõ, hogy a sebek és a fekélyek ke-zelésének kérdése a mai napig vitatott és sokfé-leképpen értelmezett kérdése az egészségügynek.Gy. I.: – Mivel mi mindennap foglalkozunk

a sebekkel, rengeteg megélt tapasztalat-tal rendelkezünk, ezért sokkal hatékonyab-ban lehet haladni a gyógyulás felé, ráadá-sul otthoni környezetben, nyugalomban, nagy odafi gyeléssel. Mi, ápolók küzdjük meg a legnagyobb csatákat azért, hogy új módszereket is tudjunk alkalmazni. Ugyan-akkor pozitív tapasztalat, hogy az orvosok jelentõs része elfogadja az alternatív gyógy-módokat, megismerve azok mechaniz-musát, és ugyanígy fogékonyak az újfajta gyógyszerek iránt is. A kezdeti problémák után mára elmondhatjuk: valamennyi ve-lünk dolgozó háziorvossal gyümölcsözõek a szakmai megbeszéléseink.

– Mikor kezdtek reménykedni a javulásban?G. S.: – 2009 õszén végül egy lábujj-am-putációval végzõdtek a problémák, de az ennél nagyobb bajt megúsztuk, és a kezelésnek köszönhetõen szépen javul-gattak a sebek. Akkor már mertünk re-ménykedni, hogy ebbõl lesz még láb. A nõvérszolgálattal azóta is rendszeres kap-csolatban vagyunk, aranyosak, kedvesek, sokat segítenek nekünk, amire nagy szük-ségünk is van.

A Florance Nõvérszolgálat segíti a:• kórházi ápolást kiváltó otthoni szak-

ápolást, • felnõttek és gyermekek otthoni gyógy-

tornáztatását, • ápolási, étrendi és életviteli szakta-

nácsadást, • gyógyíthatatlan betegek és hozzátar-

tozóik segítését, • a kórházból idõ elõtt hazakerült bete-

gek utógondozását.

A szakorvosi ajánlásra rendelt szolgálta-tásokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fi nanszírozza, a többi tevékenysé-get kedvezõ térítési díj ellenében biztosít-ják. A Florance Nõvérszolgálatról továb-bi információk találhatók a www.fl orance.hu weboldalon.

(X)

A Szentendrén, Budakalászon, Pomázon és Pilisszentlászlón mûködõ Florance Bt.

nõvérszolgálat szakembergárdája öt új álláshellyel gyarapodik idén, a Társadalmi

Megújulás Operatív Program keretében, az Európai Unió és a magyar állam által fi -

nanszírozott „Foglalkoztatás támogatása egészségügyi intézményekben” címû pá-

lyázatnak köszönhetõen.

A kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolást, felnõttek és gyermekek otthoni

gyógytornáztatását, ápolási, étrendi és életviteli szaktanácsadást, gyógyíthatatlan

betegek és hozzátartozóik segítését, valamint a kórházból idõ elõtt hazakerült be-

tegek utógondozását végzõ szervezet ott segít, ahol csak tud.

A gyakorlott nõvérek munkájának eredményeirõl ezúttal Gutai Sándor (63) pomázi

lakos számol be, akinek nemrégiben a Florance Nõvérszolgálat közremûködésével

sikerült a lábát megmenteni egy súlyos érszûkület és fekély után. Beszélgetõtársa

Gyõrffyné Faragó Ildikó, a Florance Nõvérszolgálat munkatársa, és Gyöngy

Istvánné, a szolgálat vezetõje.

Segít a Florance nõvérszolgálatOtthon is lelhet gyógyulást

Riport

26

R e j t v é n yA

meg

fejté

st k

érjü

k a

Szen

ten

dre

i Ku

rír cím

ére

bekü

lden

i, au

gu

sztu

s 2

0-ig

; 11

35

, Bp

. Paló

c u

. 2.

27

mûvészrovat

Amikor még a szabadban

festés általános gyakorlat-

nak számított, a festõk igazi

fõszezonja a tüzes nyár volt,

s jóllehet közülük sokan az ébredõ

tavaszt, mások a színekben gazdag,

melankolikus õszt érezték magukhoz

legközelebb, a természet közelsége,

így vagy úgy, de mindannyiuk szá-

mára az önkifejezés lételemévé vált.

Van Gogh Arles-ben vélte meg-

találni a természet titkait, Cézanne

egész életében Aix vidékén élt és

dolgozott, s az ottani tájban keres-

te, kutatta az egyetemeshez vezetõ

utat. Paál Lászlót holtáig Barbizon

varázslata tartotta igézetében.

Ferenczy Károlyt a nagybányai

„biblikus táj” nagyszerûsége ragad-

ta magával, s ettõl kezdve egész

festõi pályája alatt a kolorisztikus

természethûség összefoglaló kifeje-

zésére törekedett.

Barcsay Jenõ is csak a termé-

szet motívumaiból tudott építkez-

ni, ez volt a kiindulási alap számára,

amit õ így fogalmazott meg: „Tájké-

pet csakis a természetben állva tu-

dok festeni. Nem azért, hogy a látott

dolgokat fessem le, hanem szüksé-

gem van körülöttem a természet lát-

ható közelségére. Látnom kell a ter-

A törékeny pipacs és a napraforgókirály

Természet, nyár, festészetmészetet, hogy a fantáziám bátran

elszabadulhasson, és komponál-

hassak a legszubjektívebb érzéseim

szerint. Néha órákig nem nézem az

elõttem álló tájat, miközben a tájké-

pemet festem”.

Czóbel Béla számára úgyszintén

nélkülözhetetlen volt a természet él-

ménye és inspirációja, ez jelentette

számára is a kiindulási pontot, amire

– saját elmondása szerint – támasz-

kodhatott.

Ilosvai Varga Istvánnak egész

Szentendre volt a mûterme, min-

dig kint dolgozott a város valame-

lyik szegletében, itt gyûjtötte be azo-

kat az érzelmi és látvány-impulzuso-

kat, amelyekkel felvértezve már ott-

hon fejezte be a félkész vásznakat.

Lepkegyûjtõ kirándulásai, baran-

golásai pedig olyan tájélményekkel

ajándékozták meg, melyek palettá-

ján, vásznain virágoztak ki.

A harmincas évek vége felé

Szántó Piroska a nyarakat fi a-

tal festõtársaival a pismányi Halus-

kai tanyán töltötte. Az akkor még

csak ritkásan beépített, egykori híres

szõlõhegy vadvirágos rétjeinek vará-

zsát idézi elénk itt következõ sorai-

val: „…fekszem a füvön az õsidõk óta

érintetlen, füves, köves réten. Árva-Gy. Molnár István: A természet élni akar

Pirk János: Pipacsok a búzatábla szélén

28

lányhaj pörög elém, a tollszerû „haj“

végén szabályos, csavarmenetes

fúró, ezzel kapaszkodik meg ott, ahol

egy kis helyet talál a fúró végén lévõ

keskeny, éles kis barna mag, milyen

praktikus berendezés. A kakukkfû

már elvirágzott, de a levele még cso-

dálatosan illatos, kedvencem, a sö-

tét kármin apró barátszegfû is ko-

rábbi, de ezerjófû még van, százfe-

lé ágazó kis palotája rózsaszínû, tor-

nyos. Vadkosbor is akad még, ha jól

utánanézek, s legalább három-négy-

féle harangvirág: az egymáshoz ta-

padó kis virágú, võfélybothoz hason-

lótól a nagyfejû csengettyû formájú-

ig, hát még a sokféle zsálya! A kígyó-

szisz az lejjebb van, az utak mellett, a

vadbazsalikom is, …vadzab csokro-

san, ezüstperje a mélyebb részeken,

a gólyaorr eperlevél formájú arany-

piros levele és ezerféle fû, köztük az

a kemény, vékony szálú csomókban

élõ, amit a lejjebb esõ réteken már

alig látni. A cickóró ernyõje még ott-

honi ismerõs, de mindig szeretettel

megnézem a fehér csipke közepén

büszkélkedõ kis fekete magot.”

S ha már a Szántó Piroska-idé-

zettel közel kerültünk egy hajda-

ni, pismányi színpompás tisztás-

hoz, emlékezzünk meg Pirk János-

ról a nyári mezõk, útszélek talán leg-

szebb virágával, a pipaccsal, amit a

japonikához és a napraforgóhoz ha-

sonlóan festészetének visszatérõ té-

májává tett. „A pipacsról,

errõl a tüzes színû, de lepke-

érzékenységû virágról szám-

talan csendéletet festett.

Ezek a csokrok szinte szim-

bolikussá nõttek, a tüzes pi-

ros az élet lüktetését, a le-

konyuló piros szárak a gyors

elmúlást szimbolizálják. Pirk

János e virágban úgy talál-

ta meg a magáét, mint van

Gogh a napraforgóban. …A

napraforgó kihívóan nagy és

erõs virág. A pipacs töré-

keny, pillekönnyû, piros szir-

maival maga Pirk János. A

pipacs nem a díszkertek vi-

rága, sem a virágüzletek dí-

sze. Réteken, a paraszti

munka közelében otthonos,

a földmunkások által tapo-

sott mezsgyék szegélyezõ

virága.” (Deim Pál)

A napraforgóval már

más a helyzet. Ezt az impo-

záns, dekoratív haszonnö-

vényt, ami nyaranta óri-

ási táblákban, sûrû so-

rokban állva forgatja ko-

ronás fejét a Nap járá-

sát követve, sok festõ,

például Frank Frigyes,

Jándi Dávid, Ziffer Sán-

dor, Márffy Ödön, Vö-

rös Géza, Kmetty János,

Miháltz Pál is megfes-

tette, mint hálás csend-

élet témát. Miháltz Pál

1982-ben királynak és

királynõnek ábrázol-

ta a napraforgót, amirõl

élete alkonyán az aláb-

bi megrendítõ gondola-

tokat fogalmazta meg:

„Megfi gyelésre és cso-

dálatra méltó ez az óri-

ási növény. Õk mosta-

nában a természetbõl

a legközelebbi környe-

zetem. Végig élik itt

elõttem, az emberi sors analógiája-

ként a maguk életét, születésüktõl a

halálukig. Lassanként egész soroza-

tot festek napfénykeresõ, antropo-

morf életükrõl. Jelképpé váltak szá-

momra, velük egyúttal a magam sor-

sát és az egész élet kifejezését ke-

resem”, – tegyük hozzá: itt, Szent-

endrén, a régi mûvésztelep alkotói

csendjében és nyugalmában.

A nyári mezõk, rétek iránti vonza-

lom fogalmazódik meg Gy. Molnár

István, tavaly elhunyt szentendrei

festõ itt következõ mondataiban. Õ

az utolsó olyan festõ, aki nagy kiha-

gyással ugyan, de tudatosan és ki-

tartóan visszatért a város és környé-

ke természet utáni, azaz szabad ég

alatti festéséhez, amikor csak lehe-

tett, mert: „Nyáron a nagy hõség mi-

att keveset tudtam a szabadban dol-

gozni. Reggel elmentem, szedtem

mezei virágokat, két-három napig

festettem róluk csendéleteket, majd

hoztam újabbakat. Jobban

szeretem ezeket, mint ker-

ti társaikat, színük, formagaz-

dagságuk közelebb áll hoz-

zám, sokkal több örömet, ér-

zelmet találok bennük. A ker-

ti virágokat esetenként már túl

mûvinek érzem, túl harsogó

színûek, tele vannak minden-

féle emberi manipulációval.”

Mára már elfogytak, „ki-

mentek a divatból” a nya-

ranta festõállványt és vász-

nat cipelõ, szalmakalapos,

a környezõ hegyeket, dom-

bokat, lankákat, réteket és

mezõket, völgyeket és pa-

takpartokat végigpásztázó

festõk. Nem hoznak többé hírt

sem vásznaikon, sem elbe-

széléseikben a természet ál-

taluk felfedezett szépségeirõl,

rejtõzködõ titkairól. Hiányuk

miatt egy kicsit szegényebb is

lett világunk.

Török Katalin

Pirk János: Pipacsok

Kmetty János, Lelátás a Szamárhegyrõl

29

3030

Tahitótfalu

PartnereinkSzentendre:Pest megyei könyvtárMáté optika, Sztarovodai útTurinform, Dumtsa j u 22Klementné Vegyesbolt, Kálvária út 14Põpec Bt (Honi közért), Papsziget út.Andrea Patika, Kálvária útCsencsi-Nari zõldségesSõrgyár büfé DelikáteszHév végállomásPékség, Törökvölgyi útFirenze Cipõbolt, Kossuth l u. 18Pikszis kreativ hobby, Dunakanyar krt 30Forma Stúdió, Dunakanyar krt 46Jász u 5Szent L u 99Fehérviz u 20Kossuth L u 23-25Péter Pál u 3Dobogoköi u 4Ted Videótéka és szolárium, Károly utca 18Holdasudvar Divatárú, Kossuth Lajos 17-19.P'Art mozi, Dunakorzó 18.Fókusz bolt, Széchenyi tér 14.Roliszer Bt., Kossuth Lajos u. 13.Antikvárium, Fulco Deák utcaPetrol Benzinkút, Vasváry Pál utcaTobaco Dohánybolt Péter Pál Utca 3Líra Könyv Fõtéri könyvesboltja, Fõ tér 5LAKÓTELEPI KLUB Kálvária útDolce Vita 05.31 Bt. Bajcsy Zs. u. 3.

Tahitótfalu:Coop Abc, Szentendrei útRudolf Mártonné, Visegrádi u 14VEGYESKERESKEDÉS Fõ térTejboltVegyeskereskedés, Szentendrei út 73.Czója Lottózó, Béke út

Pomáz: Köhegy patika, Jankovich Gy. U 2SSG Kft, Kossuth L .u 1Fibi 2007 BtDaru Mónika italdiszkont, Beniczki u 66ZOZO globál kft, Szabadság tér 5/cHavanna vegyesbolt, Hõsök tere 11Hév állomásKossuth L u 18Beniczki u 74Vörösmarty M u

Budakalász:Dévai László vegyeskereskedés, Sas u 30Omszk park 1Budai 15Budai 43Széchenyi u 28Virág u 10

Leányfalu:Babi delikát, Móricz Zs út. 142Strand, Zõldséges üzletHamschláger Zrt(CBA), Móricz Zs ú.138.Zöldség-gyümölcs, Móricz Zsigmond 112.ABC - Móricz Zs. u. 128.

Érd: Campona u 1 Csobánka: Fõ u 29Kossuth L u 11

Visegrád:LepenceFõ u 77Mátyás u 8 Budapest:Hair's [ku:l] - Pozsonyi út 50.

Dunabogdány:Frédi Delikát Kossuth 70.

Pócsmegyer-Surány:Popeye és Társa Vegyeskereskedés

Vadaskert út. 4Megyer Bt Dózsa György út 12Surány Rév Közért DunasétányNárcisz ABC

Szigetmonostor:Középpont ABC, Estike u. 2.Maribel, Nagyduna sétány 962/1/BSzöszö Kft Rákóczy út 12Coop ABC Vadvirág utcaÖnért Közért; Vadvirág utca

ImpresszumFelelõs-fõszerkesztõ:

Nagy Erzsébetnagy@szentendreikurir.hu

Olvasó-szerkesztõ:

M. András KárolyÜgyv. ig.: Dálnoki GáborGrafi kai tervezés: Bakai Attila,

Kis Roland, Dálnoki LászlóMunkatársaink: Bokor Tamás,

Szük Norbert, Kiss ÁgnesMédiareferens

Szegedi Erikaszk.partner@sgmail.comHegedüs Olimpiah.olimpia@hotmail.com

Hirdetésfelvétel: 06 1 785 17 4806 30 630 7823 info@szentendreikurir.hu

A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk!

ajánló / 2010. augusztus

Terjesztés: Lapker Zrt.Saját hálózatunkba, üzletek jelentkezését várjuk az alábbi telefonszámon: 06 30 630 7823

Nyomda: ÉKM Európa-nyomda, ekm-ny@mnr.ch

Kiadja: Dálnoki Média Kft.

Postacím:

1135 Bp. Palóc utca 2.www.szentendreikurir.huinfo@szentendreikurir.hu

Médiafi gyelõ: Observer

ISSN szám: 1785-6930

Megjelenik havonta

Szentendrei TeátrumAugusztus 7. szombat, 20.30 óra, MûvészetMalom udvara(Esõnap: augusztus 9. hétfõ )NEIL SIMON: NÕI FURCSA PÁRVígjáték két részbenA Száguldó Orfeum elõadásaSzereplõk: Hûvösvölgyi Ildikó, Ivancsics Ilona, Szilvássy Annamária, Farkasházi Réka, Bajza Viktória, Balázs Andrea, Bardóczy Attila, Agárdi LászlóRendezõ: Bencze IlonaBelépõjegy: 2500 Ft

Augusztus 13., 14. (péntek, szombat) 20.30 óra, MûvészetMalom udvara (Esõnap: augusztus 15. vasárnap)PIERRE DE MARIVAUX: A SZERELEM DIADALA – szentendrei bemutató!Katona József Színház és a Teátrum közös produkciójaSzereplõk: Pálmai Anna,Borbély Alexandra e.h., Máté Gábor, Szirtes Ági, Mészáros Béla, Bezerédi Zoltán, Dankó István, Huzella Júlia e.h., Pálos Hanna e.h.

Rendezõ: Ascher TamásBelépõjegy: 3000 Ft

GYEREKELÕADÁSOKVasárnap délelõttönként 10 óra, MûvészetMalom udvaraBelépõjegy: 1000 Ft

Augusztus 8. FUTRINKA UTCA - FOGI SZÍNHÁZAugusztus 15. HÁROM SZÉKLÁB - KALÁKA EGYÜTTES

Jazz és folk estek a Barcsay-udvarban(Dumtsa Jenõ u. 10.)Szombatonként 19 órakor Belépõjegy: 2000 Ft

Augusztus 14. MITSOURA

Augusztus 27-29. Apor-híd, Dumtsa Jenõ u. – Fõ térSZENTENDRE ÉJJEL-NAPPAL NYITVA

JEGYEK KAPHATÓK TOURINFORM, SZENTENDRE - Új helyen!Bercsényi u. 4 , bejárat a Duna-korzó-ról, a „Gomba” mögöttTelefon: 26/317-965, 966, e-mail:szentendre@tourinform.hu

Kellõ ambícióval és elhivatottsággal, jó

kapcsolat-teremtõ készséggel rendel-kezõ

• HIRDETÉSSZERVEZÕKET keresünk ma-

gazinunk számára. Önéletrajzot kér-

jük a szerkesztõségünk címére, az

info@szentendreikurir.hu e-mail cím-

re elküldeni, vagy egyeztessen velünk a

06 30 630 7823 telefonszámon.

a Dunakanyar magazinja

NYÁRIWAHORNMARATON

Több mint 1500 rajz

a nyár folyamán

Wahorn András Szolid Zenei bemutatót tartaugusztus 28-án 18 órakor, és szeptember 16-án 18 órakor

a kiállított müvek a helyszínen megvásárolhatóak

Dalmáth Kávézó 2000 Szentendre, Bartók B. u. 8.

30

Lakossági

! Kedves Ovasóink!Szeretnénk apróhirdetési rovatunkat is megújítani az Önök hasznára. Helyt kívánunk adni, valamint kedvezõ hirdetési lehetõséget biztosítani azok számára, akik szívesen hirdetnének alábbi rovataink valamelyikében: • szolgáltatás; • ingatlan adás-vétel, bérlemény; • társkeresõ; • autópiac • állás; • oktatás; • egyéb Apróhirdetésüket minden hónap 20. napjáig, info@szentendreikurir.hu e-mail címre vagy 30-234 14 12 telefonszámon adhatják le. Tarifánk mindenki számára (közület -magán) egységesen:150,-Ft adminisztrációs költség +70,-Ft/szó Bízunk benne, hogy új szolgáltatásunk elnyeri tetszésüket. Szerkesztõség

ÁLLÁS„Duna House szentendrei irodájába értékesítési ta-pasztalattal rendelkezõ szakembereket keresünk, akik-nek fontos a folyamatos fejlõdési, és kiemelkedõ ke-reseti lehetõség. Önéletrajzokat az alábbi e-mail cím-re várjuk: jablonszky.bea@dh.hu. Érd: 06 30 619 56 53”

SZOLGÁLTATÁSLéleklátó szeretettel várja! Sorselemzés, lelki se-gítség, gyógyító energia. www.leleklato.eoldal.hu

KÖNVELÕ-ADÓTANÁCSADÓ 15 éves tapaszta-lattal vállalja cégek számviteli munkáit, bevallásait teljeskörû ügyintézéssel. Érdeklõdjön: +36-20-3444-610, szentendre7@citromail.hu

INGATLANSzentendre egyik legszebb részén, Lászlótelep családi házas övezetében közvetle-nül a tulajdonostól eladó összközmûves, 90 négy-szögöles panorámás telek. 30%-ban beépíthetõ, síktelek, biztonságos, csendes környéken, igé-nyes építkezõnek! Tekintse meg, szeressen bele! 06-30-605-7199

Dunabogdány központjában a 11-es fõút mellett az év másodikfelében elkészülõ igényes épületben 2 helyiség kiadó. Elsõsorban orvo-si rendelõ és/vagy hozzá kapcsolodó tevékeny-ség céljából.Teljes közmû,nagyon jó parkolási lehetõség.Érd:06-30-203-94-75

Társkeresô Újrakezdôknek a Dunakanyarban.

Ahhoz, hogy társat találj, tedd meg az elsõ lépést!

www.újrakezdés.hu

06-20-823-2025

Borda Húsbolt2023 Dunabogdány,Kossuth L. u. 40.

A BORDA HÚSBOLT augusztusi ajánlata:

Sütnivaló kolbász 1160 Ft helyett 900 Ft

Vákuumfóliás grillkolbász (2 féle ízesítéssel)

1320 Ft helyett 1100 Ft

G R I M A L D IÜGYVÉDI IRODASzentendre, Tómellék u. 18. I/3.Tel./Fax: 06 26 314 359

Mobil: 06 20 330 36 40

jogi tanácsadás, szerzõdésekingatlan- és építési ügyeköröklési jog, végrendeletek,házassági perek és családi jog,kártérítési, biztosítási,társasági jog (cégjog),társadalmi szervezetek joga,hatósági ügyek, szabálysértési és büntetõ ügyekolasz nyelven is