szamviteli alapismeretek 2019

Takács András – Márkus Gábor

Számviteli alapismeretek

javított kiadás

Pécs, 2019

Számviteli alapismeretek Szerzők: Dr. Takács András Dr. Márkus Gábor Szakmai lektor: Dr. Szücs Tamás Szerkesztette: Dr. Takács András Dr. Márkus Gábor Kiadja: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ISBN: 978-963-429-345-3 © Takács András – Márkus Gábor 2019

Előszó

Tisztelt Olvasó!

Ez a tankönyv a Számvitel című alapozó tárgy sikeres teljesítéséhez szükséges

alapvető számviteli ismereteket tartalmazza. A témaköröket a tárgy tematikájához

illeszkedve, az ott elvárt tudásszintnek, tanulási kimeneteknek megfelelően állítottuk

össze.

Az egyes fejezetek a lehetőség szerint tömören kifejtett elméleti anyag mellett sok

megoldott mintapéldát is tartalmaznak, melyek a szabályok gyakorlati alkalmazásának

szemléltetését szolgálják. Meggyőződésünk, hogy az elméleti ismeretek és a gyakorlati

példák – a gyakorlatokon megoldásra kerülő további feladatokkal együtt – megfelelő

alapot szolgáltatnak a tárgy vizsgakövetelményeinek teljesítéséhez.

A témakörök feldolgozáshoz sok sikert és kitartást kívánunk:

A szerzők

Tartalomjegyzék 1. fejezet - A számvitellel kapcsolatos alapfogalmak ................................................................ 3

I. A számvitel fogalma és területei ......................................................................................... 3

II. A Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) ..................................................................... 3

III. A vállalkozások besorolása tulajdoni részesedés szerint ............................................. 5

IV. Az üzleti év fogalma .................................................................................................... 6

V. Beszámolási kötelezettség, a beszámoló formái, könyvvezetési kötelezettség ........... 6

VI. Számviteli alapelvek ........................................................................................................ 8

VII. Könyvvizsgálat, nyilvánosságra hozatal és közzététel............................................... 10

VIII. A számviteli politika ................................................................................................... 12

2. fejezet - A vállalkozás vagyona ........................................................................................... 16

I. A vagyon fogalma ............................................................................................................. 16

II. Az eszközök csoportjai .................................................................................................... 16

III. A források csoportjai ...................................................................................................... 22

3. fejezet - A vagyon értékelésével kapcsolatos szabályok ...................................................... 27

I. Bekerülési érték ............................................................................................................. 27

II. Értékcsökkenés ........................................................................................................... 27

III. Értékvesztés és ennek visszaírása .............................................................................. 35

IV. Értékhelyesbítés ......................................................................................................... 35

V. Készletértékelési módszerek ...................................................................................... 36

VI. Valós értékelés ............................................................................................................... 39

4. fejezet - A mérleg szerepe és tartalma ................................................................................. 40

I. A mérleg fogalma ............................................................................................................. 40

II. A mérlegek típusai ........................................................................................................... 40

III. A mérleg tagolása ........................................................................................................... 41

IV. A mérlegcsoportok tartalma ........................................................................................... 44

V. Átsorolások a mérlegben ................................................................................................. 46

VI. Az értékelési szabályok alkalmazása a mérleg összeállításakor .................................... 48

VII. A mérleg egyszerűsített sémája .................................................................................... 48

5. fejezet - Leltár és leltározás .................................................................................................. 53

I. A leltár és a leltározás fogalma, jellemzői ........................................................................ 53

II. A leltározási tevékenység fázisai ..................................................................................... 54

6. fejezet - Az eredménykimutatás felépítése és tartalma ........................................................ 57

I. Az eredménykimutatás fogalma ....................................................................................... 57

II. Az ÖSSZKÖLTSÉGES eredménykimutatás ................................................................... 58

III. A FORGALMI KÖLTSÉGES eredménykimutatás ....................................................... 62

7. fejezet - A főkönyvi könyvelés alapjai ................................................................................. 72

I. A gazdasági események fogalma, fajtái ..................................................................... 72

II. Bizonylatok ................................................................................................................ 73

III. Könyvviteli számlák................................................................................................... 74

IV. Az egységes számlakeret............................................................................................ 78

V. Számlasoros és idősoros könyvelés, kontírozás ......................................................... 80

VI. Összesítő kimutatások ................................................................................................ 82

VII. Egy üzleti év könyvelési teendői................................................................................ 83

VIII. Analitikus és szintetikus nyilvántartás ........................................................................ 91

8. fejezet - Konkrét gazdasági események könyvelése ............................................................ 97

I. Immateriális javak és tárgyi eszközök .............................................................................. 97

II. Befektetett pénzügyi eszközök ...................................................................................... 100

III. Készletekkel kapcsolatos események ........................................................................... 102

IV. Követelésekkel kapcsolatos események ....................................................................... 109

V. Pénzeszközökkel kapcsolatos események ..................................................................... 110

VI. Kötelezettségekkel kapcsolatos események ................................................................. 112

Melléklet: Számlatükör .......................................................................................................... 119


3

1. fejezet - A számvitellel kapcsolatos alapfogalmak

I. A számvitel fogalma és területei

Számvitel: olyan tevékenységek összessége, amelyek célja az objektív

információszolgáltatás az adott gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi

helyzetéről mind a belső, mind a külső felhasználók számára.

A számvitel területei:

Könyvvitel: zárt rendszerű elszámolás, amely a vállalkozás vagyonának

változásait folyamatosan, bizonylatok alapján rögzíti.

Beszámoló-készítés: a szervezet gazdálkodásáról meghatározott

rendszerességgel információt kell szolgáltatni.

Költség- és önköltségszámítás: a vállalkozás jövedelmező működése érdekében

elengedhetetlen a költségek folyamatos vizsgálata.

Költség: a termelés érdekében felhasznált erőforrások pénzben

kifejezett értéke.

Önköltség: az elkészült termék vagy nyújtott szolgáltatás

egységére jutó eszközfelhasználás értéke (= 1 db termék

előállítási költsége).

Elemzés: mutatószámok ill. egyéb módszerek segítségével a működéssel

kapcsolatos megállapítások, következtetések levonása.

Könyvvizsgálat, közzététel: a gazdálkodó szervezet által szolgáltatott

információk törvényességének ellenőrzése és az információk nyilvánosságra

hozatala.

II. A Számviteli törvény (2000. évi C. törvény)

A törvény célja: a hatálya alá tartozók információ-szolgáltatásának szabályozása

annak érdekében, hogy a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi

helyzetéről megbízható és valós összkép álljon rendelkezésre a piac többi szereplője

számára.


4

A törvény hatálya a gazdálkodóra terjed ki. A gazdálkodó fogalmába tartozik a

vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezetek, a Magyar Nemzeti

Bank, továbbá az általuk vagy természetes személy által alapított egészségügyi,

szociális és oktatási intézmény.

Vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára

nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő

vagy szolgáltatótevékenységet végez (pl. Kkt., Bt., Kft., ZRt., NyRt.), ideértve a

hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a

biztosítóintézetet is. A törvény a fentieken túl a vállalkozó fogalmába sorolja az

egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, az európai részvénytársaságot, az

európai szövetkezetet, a vízitársulatot, az erdőbirtokossági társulatot, és a külföldi

székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is.

Államháztartás szervezetei: azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási

törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek

minősít, pl. minisztériumok, önkormányzatok, iskolák, egyetemek,

társadalombiztosítási szervek.

Egyéb szervezetek: az előbbiekbe nem tartozó szervezetek, pl. alapítvány,

közalapítvány, lakásszövetkezet, társasház, egyházi jogi személy, ügyvédi iroda,

befektetési alap, magánnyugdíjpénztár, közraktár stb.

A törvény nem terjed ki:

az egyéni vállalkozóra,

a polgári jogi társaságra,

az építőközösségre,

külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére,

valamint

arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra, egyéni cégre, ügyvédi irodára,

amely a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA) szóló törvény előírásai

szerint vezeti.


5

III. A vállalkozások besorolása tulajdoni részesedés szerint

A tulajdoni részesedés alapján öt típust különíthetünk el: anyavállalat, leányvállalat,

közös vezetésű vállalkozás, jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozás, egyéb

részesedési viszonyban álló vállalkozás. Ezen kívül definiálnunk kell egy

gyűjtőfogalmat: a kapcsolt vállalkozás fogalmát.

Anyavállalat: az a vállalkozó, aki egy másik vállalkozónál, a leányvállalatnál

meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert a következő feltételek közül

legalább eggyel rendelkezik:

- tulajdoni hányada alapján a szavazatok 50%-ot meghaladó részét

birtokolja,

- más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján

birtokolja a szavazatok többségét,

- jogosult a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai

többségének megválasztására illetve visszahívására,

- a tulajdonosokkal kötött szerződés vagy a létesítő okirat alapján

függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási

és visszahívási jogtól döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

Ha a szavazati arány meghaladja a 75%-ot, akkor minősített többségről

beszélünk. Az elnevezés hátterében az áll, hogy egy több, mint háromnegyedes

többséggel rendelkező tulajdonos bármely döntést egyedül meghozhat, ennél

nagyobb többség egyetlen döntéshez sem szükséges.

Leányvállalat: az a vállalkozó, amelyre a fent definiált anyavállalat

meghatározó befolyást gyakorol.

Közös vezetésű vállalkozás: kettő vagy három vállalkozó által paritásos alapon,

50-50% vagy 33-33-33% arányban birtokolt és közösen vezetett vállalkozás.

Jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozás1: olyan kapcsolat két vállalkozás

kötözött, amelynek célja tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás a

vállalkozásnak a tevékenységéhez, és amely részesedés mértéke a 20%-ot

meghaladja.

1 A jogszabály jelenlegi és korábbi fogalomrendszerében is létezik a társult vállalkozás fogalma, de megváltozott jelentéstartalommal! Jelenleg társult vállalkozás az a konszolidálásba teljeskörűen be nem vont gazdasági társaság, ahol az anyavállalat jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik és mértékadó befolyást gyakorol.


6

Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás: olyan gazdálkodó szervezet,

amelyben egy másik vállalkozó 20%-ot meg nem haladó tulajdoni részesedéssel

rendelkezik.

Kapcsolt vállalkozás: az anyavállalat, a leányvállalat és a közös vezetésű

vállalkozás együtt.

IV. Az üzleti év fogalma

Az üzleti év az az időszak, amelyről a beszámoló készül. Ez általában megegyezik a

naptári évvel, azaz január 1-től december 31-ig tart, ugyanakkor a gazdálkodónak joga

van ettől eltérő üzleti évet is választani.

Egy másik szemszögből vizsgálva, az üzleti év általában 12 hónap, eltekintve az alábbi

speciális esetektől:

előtársasági időszak (az alapítástól a bejegyzésig terjedő időszak),

az előtársasági időszakot követő üzleti év,

átalakulás során a megszűnő vállalkozásnál az átalakulással érintett üzleti év

kezdő napjától az átalakulás cégbírósági bejegyzéséig terjedő időszak;

valamint az így létrejövő új vállalkozásnál a bejegyzést követő naptól a

választott üzleti év végéig terjedő időszak,

devizanemek közötti áttérés esetén,

felszámoláskor, ami időtartamától függetlenül egy üzleti évnek minősül,

végelszámoláskor, ami általában egy 12 hónapos üzleti év, de ha ennél

hosszabb, akkor 12 hónaponként beszámolót kell készíteni, míg az utolsó

üzleti év lehet rövidebb.

V. Beszámolási kötelezettség, a beszámoló formái, könyvvezetési kötelezettség

A törvény hatálya alá tartozók minden üzleti évről kötelesek beszámolót készíteni. A

beszámolónak négy formáját definiálja a törvény:

Éves beszámoló: minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak ilyet kell

készítenie, amennyiben nem tesz eleget az egyszerűsített éves beszámoló

követelményeinek.


7

Részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet. A beszámolóhoz

kapcsolódóan el kell készíteni az üzleti jelentést is (ez azonban nem képezi részét

a beszámolónak).

Egyszerűsített éves beszámoló: amennyiben a kettős könyvvitelt vezető

vállalkozó a törvényben foglalt három nagyságot jelző mutató közül kettő

értékhatárát két egymást követő évben nem haladja meg, akkor készíthet

egyszerűsített éves beszámolót. Az értékhatárok a következők:

- az éves nettó árbevétel 2 400 millió forint,

- a mérleg főösszege 1 200 millió forint,

- az üzleti év átlagos foglalkoztatotti létszáma 50 fő.

Ezt a szabályt nem alkalmazhatja nyilvánosan működő részvénytársaság, az

anyavállalat, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, valamint az a

gazdálkodó, melynek értékpapírjai tőzsdei kereskedelemben vesznek részt.

Részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló: a kettős könyvvitelt vezető

vállalkozó dönthet, hogy kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően speciális,

egyszerűsített szabályok alapján készíti a beszámolóit, ha a törvényben foglalt

három nagyságot jelző mutató közül kettő értékhatárát két egymást követő évben

nem haladja meg. Az értékhatárok a következők:

- az éves nettó árbevétel a 200 millió forint,

- a mérlegfőösszeg a 100 millió forint,

- az üzleti év átlagos foglalkoztatotti létszáma 10 fő.

Ezt a szabályt nem alkalmazhatja könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozás.

Részei: mikrogazdálkodói mérleg, mikrogazdálkodói eredménykimutatás

Összevont (konszolidált) éves beszámolót is köteles készíteni az a vállalkozó,

amely egy vagy több másik vállalkozáshoz fűződő viszonya tekintetében

anyavállalatnak minősül. A konszolidációs kötelezettséget mindig a fölérendelt

anyavállalat szempontjából kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy mentesül a

konszolidált beszámoló készítése alól az az anyavállalat, aki maga is leányvállalat

(csak a vállalatcsoport csúcsán lévő anyavállalat végez konszolidációt).

A konszolidálás lényege, hogy az egymással bonyolult részesedési viszonyban

álló vállalatokból álló vállalatcsoportot úgy kell feltüntetni, mintha egyetlen

vállalat lenne, kiszűrve az egymás közti tranzakciók hatásait.


8

Részei: összevont (konszolidált) mérleg, összevont (konszolidált)

eredménykimutatás, összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet. Az éves

beszámolóhoz hasonlóan e beszámolóformához is el kell készíteni az összevont

(konszolidált) üzleti jelentést, amely azonban nem képezi részét a beszámolónak.

Egyszerűsített beszámoló: egyszeres könyvvitellel alátámasztott beszámolóforma,

melyet kizárólag az egyéb szervezetek közé sorolt bizonyos gazdálkodók

alkalmazhatnak, amennyiben ezt a rájuk vonatkozó – a nyilvántartási

sajátosságokat szabályozó – kormányrendelet lehetővé teszi (pl. alapítványok,

egyesületek esetében).

Fontos tudnivaló, hogy a törvény bizonyos esetekben a konszolidált illetve az

egyedi beszámoló elkészítését a nemzetközi számviteli standardok (International

Financial Reporting Standards, IFRS) alapján írja elő.

A könyvvezetési kötelezettséget a törvény a következőképpen definiálja: minden

gazdálkodó kettős könyvvitelt köteles vezetni, kivéve az egyszerűsített beszámolót

készítő gazdálkodókat, akik egyszeres könyvvitelt vezethetnek. A kettős könyvvitelt az

ügyletek teljesítésére koncentrál, így bevételt illetve ráfordítást a teljesítés

időpontjában kell elszámolni, a tényleges fizetés dátuma itt nem mérvadó. Ezzel

ellentétben az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi szemléletű könyvelést jelent, mely

során a bevételek és a kiadások elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik.

VI. Számviteli alapelvek

A törvény összesen 14 alapelvet határoz meg, amelyeket a beszámoló-készítés és a

folyamatos könyvvezetés során érvényre kell juttatni. Az alapelvek az alábbiak:

1. A vállalkozás folytatásának elve: a beszámoló készítésekor és a könyvvezetés során

abból kell kiindulni, hogy a vállalkozás a jövőben is fenn tudja tartani a tevékenységét.

2. Teljesség elve: A könyvvezetés során könyvelni kell és a beszámolóban be kell

mutatni minden olyan eseményt, amely az adott üzleti évben a vállalkozás vagyonára

vagy eredményére hatással van.


9

3. Valódiság elve: a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban bemutatott tételeknek a

valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak kell lenniük.

4. Világosság elve: a beszámolónak és a könyvvezetésnek kívülállók számára is

áttekinthetőnek, érthetőnek kell lennie.

5. Következetesség elve: a beszámoló készítés és a könyvvezetés során az

állandóságot, összehasonlíthatóságot biztosítani kell (pl. értékelési módszerek

tekintetében)

6. Folytonosság elve: az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző üzleti

év záró adataival.

7. Összemérés elve: a bevételeknek és ráfordításoknak ahhoz az üzleti évhez kell

kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek, a pénzügyi rendezéstől

függetlenül (=nem a pénzmozgás, hanem az ügylet teljesítésének időpontja a

mérvadó).

8. Óvatosság elve: nem szabad kimutatni olyan árbevételt, bevételt, amelynek

pénzügyi realizálása bizonytalan. Következmény: a követeléseket a lehető

legalacsonyabb, a kötelezettségeket a lehető legmagasabb értéken kell kimutatni.

9. Bruttó elszámolás elve: A bevételeket és ráfordításokat, valamint a követeléseket és

kötelezettségeket egymással szemben nem szabad elszámolni, azaz tilos nettósítani.

10. Egyedi értékelés elve: az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell

nyilvántartani és értékelni, nem lehet csoportosan (néhány kivételtől eltekintve – pl.

készletek).

11. Időbeli elhatárolás elve: az olyan események hatásait, amelyek bevételei vagy

ráfordításai több üzleti évet érintenek, az érintett évek között időarányosan kell

megosztani.

12. Tartalom elsődlegessége a formával szemben elve: a gazdasági eseményeket a

tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni.


10

13. Lényegesség elve: minden olyan információt be kell mutatni a beszámolóban, ami

lényeges (= az információ felhasználóinak döntéseit befolyásolja).

14. Költség-haszon összevetésének elve: az információk hasznossága álljon arányban

azok megszerzésének költségével.

VII. Könyvvizsgálat, nyilvánosságra hozatal és közzététel

A gazdálkodók bizonyos esetekben kötelesek beszámolójukat egy független

szakértővel, a könyvvizsgálóval ellenőriztetni. A könyvvizsgálati kötelezettséget a

Számviteli törvény (Sztv.) és a Polgári törvénykönyv (Ptk.) együttesen szabályozza.

A Számviteli törvény szerint a könyvvizsgálat kötelező az alábbi esetekben:

- ha a vizsgált üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az éves (éves szintre

átszámított) nettó árbevétel meghaladja a 300 millió forintot vagy a létszám az 50

főt,

- takarékszövetkezet esetében,

- konszolidálásba bevont vállalkozásoknál,

- külföldi székhelyű vállalkozó magyarországi fióktelepénél,

- ha a vállalkozó mentessége ellenére, kivételes esetben kéri a könyvvizsgálatot.

A Polgári törvénykönyv pedig a társasági forma oldaláról közelítve a fentieken

túl kötelezővé teszi a könyvvizsgálatot minden nyilvánosan működő

részvénytársaság számára.

A fentiekben felsorolt vállalkozások legfőbb szerve az üzleti évről készített éves

beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak

valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles bejegyzett

könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot választani. A könyvvizsgálót az előző üzleti

év éves beszámolójának, egyszerűsített éves beszámolójának elfogadásakor, jogelőd

nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év mérlegfordulónapja előtt kell megjelölni.

A könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar

Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság

választható.


11

A könyvvizsgálat megállapításait a könyvvizsgálói jelentésben kell megfogalmazni. A

fő cél az, hogy a könyvvizsgáló véleményt alkosson a vizsgált cégről, és megállapítsa,

hogy a beszámolóban szereplő adatok megfelelnek-e a valóságnak, a vállalkozásról

megbízható és valós összképet nyújtanak-e. A könyvvizsgálói jelentés

végkövetkeztetését könyvvizsgálói záradéknak nevezzük, melynek típusai:

Hitelesítő záradék: A könyvvizsgáló úgy ítéli meg, hogy a beszámoló a

vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet

ad.

Korlátozott záradék: A beszámoló nagyrészt megfelel a megbízható és valós

összkép követelményének, bizonyos részei azonban nem. Ekkor a problémás

részekkel kapcsolatos észrevételeket, indoklásokat fel kell tüntetni.

Elutasító záradék: A beszámoló a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi

helyzetét torzítottan, nem a valóságnak megfelelően tükrözi. Ezt a kijelentést

természetesen meg kell indokolni.

A záradék megadásának elutasítása: Ha a könyvvizsgáló nem tudott elegendő

információt szerezni a vizsgált cégről ahhoz, hogy annak beszámolójáról ítéletet

alkosson, megtagadja a záradék megadását. A megtagadás okait, indoklását a

záradékban meg kell adni.

Letétbe helyezés: A gazdálkodó köteles az éves beszámolót vagy egyszerűsített éves

beszámolót az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított ötödik hónap utolsó

napjáig a kormányzati portálon (elektronikus formában) kell letétbe helyezni. Ez alól

kivétel az anyavállalat, akinek az összevont (konszolidált) éves beszámolót a

fordulónapot követő hatodik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyeznie. Kötelező

könyvvizsgálat esetén a beszámolóhoz a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék

megadásának elutasítását is csatolni kell. A letétbe helyezett beszámolók adatai

nyilvánosak, azokról a bárki tájékoztatást kaphat.


12

VIII. A számviteli politika

A törvény - ahogy korábban meghatároztuk - csak keretszabályozást tartalmaz. A

beszámoló készítésére vonatkozóan részletes meghatározással él, továbbá a hatálya alá

tartozó gazdálkodónak előírja, hogy ki kell alakítania a sajátosságokat is érvényre

juttató számviteli rendet. A vállalkozás speciális jellemzőit, részben szubjektíven

megalkotott „szabályait” tartalmazó dokumentumot számviteli politikának nevezzük.

A számviteli politikát mindig írásba kell foglalni. A Számviteli törvény

rögzíti a pénzügyi számvitelre vonatkozó kötelező és választható szabályokat a

külső adatszolgáltatás korrekt megvalósítása érdekében;

a vállalkozás hatáskörébe utalja a gazdálkodó szervezetén belüli vezetési

számviteli rendszer kialakítását.

A vállalkozás számára legfőbb követelmény a belső számviteli rendszer, a vezetés

számviteli politikájának a meghatározása, kidolgozása, következetes alkalmazása a

gyakorlatban, amely magában foglalja:

az Sztv. kötelező előírásainak végrehajtási rendjét,

az Sztv. által biztosított választási lehetőségek közül, a vállalkozás sajátosságainak

legjobban megfelelő eljárások kiválasztását,

a vezetői számvitel kialakításának feltételeit.

A számviteli politikában tisztázni kell a következőket:

kinek mi a feladata, meddig terjed a felelőssége, melyek a döntési, végrehajtási

szintjei,

mikor esedékes a feladat végrehajtása (év közben folyamatosan, eseti jelleggel, év

végén a beszámoló készítésekor, a fordulónap után, de a mérlegkészítés időpontját

megelőzően),

hogyan kell az adott feladatot végrehajtani (eredmény és/vagy vagyonérdekeltség

érvényesítése, technikai háttér, bizonylati rend, nyilvántartási rend, számlarend,

értékelési módszer, leltár és leltározás, pénzkezelés stb.),

a számviteli döntések hogyan befolyásolják az adózást, illetve megfelel-e az

adózási előírásoknak,

hol végzik a munkát (szervezeti felépítés),


13

a változások figyelemmel kísérését, minősítését, valamint a feltételhez kötött vagy

több évet érintő számviteli teendők szempontjából (tartós vagy eseti, szokásos vagy

kivételes nagyságú események, időbeli elhatárolások) kinek a feladata, mikor kell

jelzést adni a megfelelő döntési szintnek.

Az Sztv. értelmében a számviteli politika

meghatározó elemeit,

azok változását,

a változás eredményre gyakorolt hatását

a beszámoló részét képező kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

Az Sztv. által biztosított választási lehetőségeket a számviteli politikában részletesen

rögzíteni kell. Néhány példa:

a beszámoló formája, ha az egyszerűsítésre jogosult a vállalkozó,

a mérlegkészítés időpontjának definiálása,

a nyilvántartások kialakítása, bizonylati album összeállítása,

az eszközöknek a vállalkozásnál való alkalmazási körük szerinti minősítése

(közvetlen, közvetett, tartós vagy egy évnél rövidebb használat),

a követelések minősítésének kritériumai (kétes követelés, behajthatatlan követelés),

a kiegészítő melléklet szerkezetének és tartalmának részletes meghatározása.

A számviteli politikában definiálni kell azt, hogy a vállalkozás mit tart:

lényegesnek (a lényegesség elvének érvényesítése),

az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb összegű hibának (az információt

igénylők gazdasági döntéseit befolyásolja),

az adósoknál együttesen kis összegűnek (a behajtással kapcsolatos elképzeléseket

meghatározza),

nem jelentősnek (az árfolyamváltozások megítélése tekintetében),

fajlagosan kis értékűnek (a készletek csoportos értékelésével függ össze).

A számviteli politikának kötelezően tartalmaznia kell az alábbi belső szabályzatokat:

1. a leltárkészítési és leltározási szabályzatot,

2. az eszközök és források értékelésére vonatkozó értékelési szabályzatot,

3. a pénzkezelési szabályzatot,

4. az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatot.


14

A leltározási és leltárkészítési szabályzat

A leltározás célja a vállalkozás vagyonának számbavétele. A leltározás a vállalkozás

kezelésébe, vagy tartós használatába adott befektetett- és forgóeszközök, valamint

azok forrásainak, továbbá a birtokában lévő idegen eszközök valóságban meglévő

állományának (mennyiségének) felmérése, megállapítása. Az erre vonatkozó

szabályok a "Leltár és leltározás" c. fejezetben részletesen kerülnek kifejtésre.

Az értékelési szabályzat

Az egyedi értékelés számviteli alapelvnek megfelelően - a törvényben meghatározott

esetek kivételével - az eszközök és a kötelezettségek esetében biztosítani kell az

egyedi értékelést, amelynek a vállalkozás sajátosságait érvényesítő szabályait - a

számviteli politika részeként - írásban kell elkészíteni. Az értékelési szabályzat

készítésének az a célja, hogy egységes szerkezetbe foglalja a vállalkozó mérlegében

szereplő eszközök és források vállalkozáson belüli, kötelező értékelésének módját. A

szabályokat úgy kell megfogalmazni, hogy azok az Sztv. előírásainak megfeleljenek,

illetve egyértelmű eligazítást adjanak a szabályzatban foglaltak végrehajtásához. A

szabályzat elkészítésért, illetve annak tartalmáért és végrehajtásáért a vállalkozás

vezetője a felelős. Az értékelési szabályzatban tételesen kell meghatározni a bekerülési

érték, az előállítási költség tartalmát, az arra ható változások elszámolási módját.

A Sztv. szerint az előző évi mérlegkészítésnél alkalmazott értékelési elvek

megváltoztathatók, de csak abban az esetben, ha a változtatást előidéző tényezők

állandónak, tartósnak minősülnek. (következetesség elve). A változás esetén az

értékelési szabályzatot is aktualizálni kell.

A pénzkezelési szabályzat

A vállalkozás vezetője a házipénztárban levő eszközök (pénzeszközök, értékpapírok,

egyéb értékek) kezelésének, a pénzkezeléssel kapcsolatos közvetlen elszámolásoknak,

azok nyilvántartásának, továbbá a pénztári kifizetések és befizetések

bizonylatolásának részletes szabályait a pénzkezelési szabályzatban köteles

szabályozni és megszervezni. A házipénztár a vállalkozás olyan kijelölt helyisége,

amelyben a készpénz és egyéb értékek elhelyezéséhez és őrzéséhez kellő biztonságot

nyújtó pénztári berendezés található. (A pénztári helyiség mérete, és biztonsági


15

berendezései a pénzforgalom nagyságától függnek, a lényeg az, hogy biztosítani

lehessen a pénz és az egyéb értékek kezelését a lehető legmagasabb fokon.)

A vállalkozás vezetője a kihelyezett fióktelepei részére külön házipénztári

pénzkezelést is engedélyezhet, ha ezt az előbbi heti átlagos pénzforgalma indokolja,

továbbá a pénzkezelés szabályszerű személyi és tárgyi feltételei megtalálhatók. A

házipénztárban idegen gazdálkodó szervezet pénzét vagy értékét csak a vállalkozás

vezetőjének engedélyével lehet tartani. Az idegen pénzeket és értékeket elkülönítetten

kell kezelni, mivel azokkal a vállalkozás elszámolni tartozik.

A vállalkozás bevételeit lehetőleg a cég bankszámlájára kell befizettetni. Azt, hogy

melyik bank(ok)ban nyitnak számlát, a számla feletti rendelkezési jog kit illet meg,

szintén a pénzkezelési szabályzatban kell rögzíteni. Bankszámláról készpénzt felvenni

csak az adott hitelintézet szabályainak megfelelve, továbbá a Szervezeti és működési

szabályzatban foglalt előírások és a felelős vezető erre vonatkozó utasításainak

betartásával lehet. A házipénztárban a napi pénztárzárlat után tartható készpénz

értékhatárát a vállalkozás vezetője határozza meg. A házipénztárban a pénztárzárlat

után tartható készpénz szempontjából nem kell figyelembe venni a munkabérek és az

ezzel azonos eljárás alá eső kifizetések (jutalom, prémium, egyéb személy jellegű

kiadások) előkészítéséhez az illetékes vezető által engedélyezett, az előző napon

felvett és következő munkanapon kifizetésre kerülő összegeket. A munkabérek

kifizetését megelőző napon gondoskodni kell a házipénztárban lévő készpénzkészlet

fokozott biztonságáról.

Az önköltség-számítási szabályzat

Az önköltség-számítási szabályzat tartalmazza mindazon szempontokat, amelyeket a

vállalkozás által gyártott, ún. saját termelésű készletek előállítási költségének

meghatározásakor figyelembe kell venni. E szabályzat elkészítése alól a törvény

bizonyos esetekben mentesítést ad.


16

2. fejezet - A vállalkozás vagyona

I. A vagyon fogalma

A vállalkozás vagyona: A vállalat tulajdonában és birtokában lévő, rendelkezésre álló

anyagi és nem anyagi javak összessége. A vagyont kétféle szempontból vizsgálhatjuk:

a) Megjelenési forma szerint ––> ESZKÖZÖK

Az eszközök azt fejezik ki, hogy a vállalkozás milyen javakkal (épületekkel, gépekkel,

készletekkel, pénzzel stb.) rendelkezik.

b) Eredet szerint ––> FORRÁSOK

A források azt szemléltetik, hogy a vállalkozás az eszközeit milyen finanszírozási

struktúra mellett (saját erőből vagy idegen tőkéből) szerezte meg.

Az eszközök és források ugyanazt fejezik ki, ezért teljesülnie kell az alábbi alapvető

egyezőségnek:

ESZKÖZÖK = FORRÁSOK

II. Az eszközök csoportjai

Az eszközök között a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli

elhatárolásokat mutatjuk ki.

A. Befektetett eszközök: Olyan eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet

tartósan, egy évnél hosszabb ideig szolgálják.

I. Immateriális javak: A vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló,

forgalomképességgel bíró, nem anyagi javak. Ide tartoznak:

1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke: a vállalkozás indításával, illetve jelentős

átalakításával vagy bővítésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek egy

összegben merültek fel, de csak több év alatt térülnek meg. A vállalkozó dönthet arról,

hogy ezeket az összegeket a költségek közül „semlegesítse” és az eszközök között

mutassa ki, és a költségek között csak több év alatt, kisebb szeletekben érvényesítse.


17

2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: A kísérleti fejlesztés tevékenységével összefüggő

olyan közvetlen költségek, amelyek a fejlesztéssel létrehozott termékben nem lettek

figyelembe véve, mivel a létrehozott termék piaci értékét meghaladják, azonban

hosszabb idő alatt várhatóan megtérülnek.

3. Vagyoni értékű jogok: Ingatlanokhoz nem kapcsolódó, önálló forgalomképességgel

rendelkező jogok, pl. bérleti jog, használati jog, licenc, stb.

4. Szellemi termékek: Olyan nem anyagi javak, amelyek felhasználásával

hasznosítható javak állíthatók elő, pl. szoftver, találmány, szabadalom, gyártási eljárás,

know-how.

5. Üzleti vagy cégérték (goodwill): Olyan többletértéket fejez ki, amelyet a vizsgált

vállalkozás egy üzletág felvásárlásakor az átvett eszközök piaci értékének az átvállalat

kötelezettségekkel csökkentett értéke felett fizetett. A goodwill keletkezésének okai

leginkább a jó hírnév, a megvásárolt üzletágban kialakult tudásbázis, szervezeti kultúra

stb. Amennyiben a fizetett ellenérték alacsonyabb az összehasonlítás alapjául szolgáló

értéknél, akkor negatív üzleti vagy cégértéket kell kimutatni.

6. Immateriális javakra adott előlegek: Immateriális javak beszerzése érdekében előre

kifizetett, áfa nélküli összegek, melyekkel szemben teljesítés még nem történt.

II. Tárgyi eszközök: A vállalkozási tevékenységet közvetlenül és közvetve szolgáló

anyagi javak, függetlenül attól, hogy rendeltetésszerű használatba kerültek-e vagy sem.

1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok: A földterület és minden olyan

anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé

sorolandó: földterület, telek, telkesítés, épület, épületrész, egyéb építmény, üzemkörön

kívüli ingatlan. Itt kell kimutatni továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű

jogokat, mint pl. bérleti jog, használati jog stb.

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek: A vállalkozás tevékenységét közvetlenül

szolgáló (a termelésben résztvevő) berendezések, termelő gépek, műszerek,

szerszámok, járművek stb.


18

3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: A vállalkozási tevékenységet

közvetve szolgáló gépek, berendezések, járművek, pl. irodai gépek.

4. Tenyészállatok: Olyan állatok, amelyek a tenyésztés, tartás során valamilyen

leválasztható terméket (pl. húst, tojást) termelnek, és ezen termékek értékesítése vagy

egyéb hasznosítás (pl. lovagoltatás) által a tartási költségeik megtérülnek.

5. Beruházások, felújítások: A rendeltetésszerű használatba még nem vett tárgyi

eszközök beszerzési, illetve előállítási költsége, valamint a már használatban lévő

tárgyi eszközökön végzett felújítások értéke.

6. Beruházásokra adott előlegek: Tárgyi eszköz beszerzésével kapcsolatban kifizetett

áfa nélküli összegek, melyekkel szemben a szállító részéről teljesítés még nem történt.

III. Befektetett pénzügyi eszközök: Azon eszközök, melyeket a vállalkozó azzal a

céllal fektetett be vagy adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre

(osztalékra, kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési

lehetőséget szerezzen.

1. Tulajdoni jogot megtestesítő értékpapírok (Részesedések): Más gazdasági társaság

jegyzett tőkéjében szerzett vagyoni részesedés, melyet pénzben vagy eszköz

átadásával (apporttal) teljesítettek. Megjelenési formáját tekintve lehet részvény,

törzsbetét, üzletrész stb.

2. Adott kölcsönök: Saját dolgozók vagy más vállalkozás számára egy évnél hosszabb

időtartamra kölcsönadott pénzeszközök, valamint egy évnél hosszabb időre lekötött

bankbetétek.

3. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: Olyan értékpapírok, amelyeket a

befektető tartós kamatjövedelem céljából vásárol meg. Pl. egy évnél hosszabb lejáratú

kötvények.

B. Forgóeszközök: A vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgáló

eszközök. Ide tartoznak a készletek, a követelések, az értékpapírok és a pénzeszközök.


19

I. Készletek: Olyan forgóeszközök, amelyek általában egy termelési-szolgáltatási

folyamatban vesznek részt, eredeti formájukat elvesztik (pl. anyagok) vagy változatlan

formában maradnak (pl. kereskedelmi áruk). Megkülönböztetünk vásárolt készleteket

és saját termelésű készleteket.

Vásárolt készletek

1. Anyagok: A termék-előállítás vagy szolgáltatásnyújtás során felhasznált

munkatárgyak, melyek eredeti formájukat elveszítik, és értékük az előállított termék

vagy nyújtott szolgáltatás értékében jelenik meg. Fajtái:

nyers-és alapanyagok

segédanyagok

üzemanyagok, fűtőanyagok

alkatrészek

egyéb anyagok (pl. csomagolóanyagok, nyomtatványok stb.)

2. Áruk: A vállalkozás által beszerzett és változatlan formában történő tovább-

értékesítésre szánt készletek. Ide soroljuk az alábbiakat:

Kereskedelmi áruk: továbbértékesítés céljából beszerzett termékek.

Közvetített szolgáltatások: a vállalkozás által megrendelt, harmadik személy

által nyújtott, de a vállalkozás által saját nevében értékesített szolgáltatások.

Betétdíjas göngyölegek: olyan csomagolási eszközök (doboz, rekesz, palack,

flakon stb.), amelyek többször is felhasználhatók, illetve a terméket szállítás

közben megóvják a külső hatásoktól, valamint forgalmazójuk visszaváltási

kötelezettséget vállal betétdíj ellenében.

3. Készletekre adott előlegek: készletbeszerzés érdekében előre kifizetett, áfa nélküli

összegek, melyekkel szemben teljesítés még nem történt.

Saját termelésű készletek

1. Növendék-, hízó- és egyéb állatok: Olyan sajátos készletek, amely a termelési

költségek eredményeképpen önmagukban növekednek. Nem különítünk el vásárolt és

saját termelésű állatokat, mindenképpen saját termelésű készletként kell őket

nyilvántartani.


20

2. Befejezetlen termelés: A mérleg fordulónapján az üzemben megmunkálás alatt lévő,

további megmunkálásra váró termékek.

3. Félkész termékek: Olyan termékek, amelyek néhány megmunkálási folyamaton már

átestek, de még további megmunkálási műveletek vannak hátra, és félkész termékként

raktárra vették őket.

4. Késztermékek: Minden megmunkálási folyamaton átesett, raktárra vett,

értékesíthető termékek.

II. Követelések: Különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb

szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igények.

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevőkkel szembeni követelések):

Termék értékesítéséből illetve szolgáltatás nyújtásából származó, a vevő által elismert,

általános forgalmi adóval növelt összeg.

2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben: Minden olyan egy évnél rövidebb

határidejű követelés (amely lehet pl. vevői követelés, váltókövetelés is), amely

kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn.

3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben:

Minden olyan követelés, amely jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő

vállalkozással szemben áll fenn.

4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben: Minden

olyan követelés, amely egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben áll

fenn.

5. Váltókövetelések: A váltó olyan fizetési ígérvény, melyben a kiállító vállalja, hogy

a váltón megjelölt összeget (a váltó névértékét, amely a kiváltott tartozás kamattal

növelt összege) a váltó birtokosának meghatározott időpontban és helyen megfizeti.

Váltókövetelésként a vállalat által elfogadott váltó kamat nélküli értékét kell

kimutatni.


21

6. Egyéb követelések: Az előbbi kategóriákba nem tartozó követelések, pl.

munkavállalókkal szembeni, költségvetéssel szembeni, önkormányzattal szembeni,

más vállalkozással vagy magánszeméllyel szembeni követelések.

III. Értékpapírok: Egy évnél rövidebb lejáratú, illetve forgatási céllal megvásárolt

értékpapírok.

1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban: Árfolyamnyereség-szerzés céljából beszerzett,

tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok (részvények, üzletrészek), amelyek

kibocsátója kapcsolt vállalkozás.

2. Jelentős tulajdoni részesedés: Árfolyamnyereség-szerzés céljából beszerzett,

tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok (részvények, üzletrészek), amelyek

kibocsátója jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozás.

3. Egyéb részesedés: Nem kapcsolt/jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozás által

kibocsátott, tulajdoni részesedést megtestesítő, forgatási céllal beszerzett értékpapírok.

4. Saját részvények, saját üzletrészek: A vállalkozás a saját maga által kibocsátott

részvényeket, üzletrészeket visszavásárolhatja. A visszavásárolt saját részvények után

a társaságot szavazati jog nem illeti meg, a saját részvényeket egy éven belül el kell

idegeníteni, vagy a jegyzett tőke leszállításával be kell vonni.

5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: Egy évnél rövidebb lejáratú

illetve forgatási céllal, kamatjövedelem illetve árfolyamnyereség elérése érdekében

beszerzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. kötvény, kincstárjegy).

IV. Pénzeszközök: Forintban illetve külföldi pénznemben megjelenő, fizetési

eszközként felhasználható eszközök.

1. Pénztár: A mindennapi készpénzforgalom lebonyolításához szükséges forint illetve

valutakészlet.


22

2. Elektronikus pénz: elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet

elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más is elfogad.

3. Csekkek: A csekk olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó felszólítja a pénzintézetet

(utalványozott), hogy a csekken megjelölt vagy a csekket bemutató személy

(utalványos) számára a megjelölt összeget fizesse ki.

4. Bankbetétek: Le nem kötött, illetve egy évnél rövidebb időre lekötött forint, illetve

devizabetétek.

C. Aktív időbeli elhatárolások: A megbízható és valós összkép pontosítását szolgáló

tételek, melyek elsősorban az eredményt módosítják.

III. A források csoportjai

A források között a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív

időbeli elhatárolásokat mutatjuk ki.

D. Saját tőke: A vállalkozás tulajdonosai által rendelkezésre bocsátott, vagy általuk az

adózott eredményből a vállalkozásnál hagyott saját források.

I. Jegyzett tőke: A létesítő okiratban rögzített, a cégbíróság által bejegyzett induló,

illetve felemelt vagy leszállított tőke.

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke: A cégbíróság által bejegyzett, de a

tulajdonosok által ténylegesen még rendelkezésre nem bocsátott pénzbeli hozzájárulás.

III. Tőketartalék: A tulajdonosok által a vállalkozás számára véglegesen

rendelkezésre bocsátott, jegyzett tőkén felüli tőke.

IV. Eredménytartalék: A korábbi évek halmozott adózott eredménye (nyeresége vagy

vesztesége). Ha a társaság tartósan veszteségesen működik, az eredménytartalék

negatív is lehet.

V. Lekötött tartalék: Törvényi előírás alapján a tőketartalékból illetve az

eredménytartalékból elkülönített saját források, valamint a pótbefizetések összege.


23

VI. Értékelési tartalék: Az eszközök felértékeléséből származó saját tőke-elem.

Részei:

1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

2. Valós értékelés értékelési tartaléka

VII. Adózott eredmény: A vizsgált üzleti év működésének adózás után fennmaradó

jövedelme. Veszteség esetén negatív előjelű.

E. Céltartalékok: Az óvatosság elve alapján az adózás előtti eredményből várható

kötelezettségekre, jövőbeni költségekre, illetve egyéb célokra elkülönített források. A

céltartalék-képzés indokai:

Várható kötelezettségek: a jövőben várhatóan vagy biztosan felmerülnek, de

összegük vagy esedékességük időpontja még nem ismert. Pl.: garanciális

kötelezettségek, végkielégítés.

Jövőbeni költségek: várhatóan felmerülő, de összegükben még bizonytalan

költségek, pl. átszervezési költségek, környezetvédelemmel kapcsolatos

költségek.

Egyéb indokok: pl. devizában felvett hitelekkel összefüggő, árfolyamváltozásból

származó veszteségek.

F. Kötelezettségek: Szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből

eredő, a vállalkozás által elismert tartozások.

I. Hátrasorolt kötelezettségek: 5 évet meghaladó lejáratú olyan kötelezettségek,

amelyeknél a kölcsönt nyújtó fél beleegyezik abba, hogy a kölcsön összegét

adósságrendezésbe bevonják, valamint egy esetleges csőd vagy felszámolás esetén a

hitelezők sorában utolsóként érvényesítheti követelését.

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: Egy évnél hosszabb lejáratú tartozások.

1. Hosszú lejáratú kölcsönök: Nem pénzintézettel szembeni, kölcsönszerződés alapján

egy évnél hosszabb határidőre szóló pénztartozások.

2. Átváltoztatható kötvények: A vállalkozás által kibocsátott kötvényekkel kapcsolatos

kötelezettségek. Az átváltoztatható kötvény birtokosa a kötvényt meghatározott

feltételek mellett a futamidő vége előtt részvényre cserélheti.


24

3. Tartozások kötvénykibocsátásból: A vállalkozás által kibocsátott egy évnél

hosszabb lejáratú kötvények névértékének még nem törlesztett része.

4. Beruházási és fejlesztési hitelek: Pénzintézettel kötött hitelszerződés alapján,

beruházási- fejlesztési célra kapott hosszú lejáratú idegen források.

5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek: Pénzintézettől, nem beruházási vagy fejlesztési célra

kapott hosszú lejáratú hitelek.

6. Hosszú lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben: Minden olyan

hosszú lejáratú kötelezettség, amely kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn,

függetlenül a kötelezettség típusától.

7. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő

vállalkozásokkal szemben: Minden olyan tartós kötelezettség, amely jelentős tulajdoni

részesedésű vállalkozással szemben áll fenn.

8. Hosszú lejáratú kötelezettség egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással

szemben: Minden olyan tartós kötelezettség, amely egyéb részesedésű vállalkozással

szemben áll fenn.

9. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek: Az előbbiekbe nem sorolt tartós

kötelezettségek, pl. pénzügyi lízingből eredő tartozások.

III. Rövid lejáratú kötelezettségek: Egy évnél rövidebb lejáratú tartozások.

1. Rövid lejáratú kölcsönök: Szerződés alapján nem pénzintézettől kapott rövid

lejáratú pénzeszközök, növelve a hosszú lejáratú kölcsönök, illetve a

kötvénytartozások következő évi törlesztő részleteivel.

2. Rövid lejáratú hitelek: Pénzintézettől, hitelszerződés alapján rövid lejáratra kapott

pénzeszközök, növelve a hosszú lejáratú hitelek egy éven belül esedékessé váló

részleteivel.

3. Vevőktől kapott előlegek: Olyan áfa nélküli összegek, melyet a vevő előre kifizetett,

de a vállalkozás az áruszállítást illetve a szolgáltatást még nem teljesítette.


25

4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítókkal szembeni

kötelezettségek): áruszállításból illetve szolgáltatásnyújtásból származó, a vállalkozás

által elismert, áfát is tartalmazó tartozások.

5. Váltótartozások: A vállalkozás által kibocsátott váltóval kapcsolatos fizetési

kötelezettség. Tartalmazza az eredeti (a váltóval kiváltott) kötelezettség és a teljes

futamidőre járó kamat összegét.

6. Rövid lejáratú kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben: Minden olyan rövid

lejáratú kötelezettség, amely kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn, függetlenül a

kötelezettség típusától (szállítói tartozás, váltótartozás stb.). A kapcsolt

vállalkozásokkal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül fizetendő

részleteit is itt kell kimutatni.

7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő

vállalkozásokkal szemben: Minden olyan rövid lejáratú kötelezettség, amely jelentős

tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben áll fenn, növelve az

ilyen vállalkozásokkal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek következő évi

törlesztő részletével.

8. Rövid lejáratú kötelezettség egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással

szemben: Minden olyan rövid lejáratú kötelezettség, amely egyéb részesedési

viszonyban lévő vállalkozással szemben áll fenn, növelve az ilyen vállalkozásokkal

szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek következő évi törlesztő részletével.

9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: Az előbbiekbe nem sorolt rövid lejáratú

kötelezettségek, pl. munkavállalókkal, adóhatósággal, társadalombiztosítással,

tulajdonosokkal szembeni tartozások.

G. Passzív időbeli elhatárolások: Az aktív időbeli elhatárolásokhoz hasonlóan a

megbízható és valós összkép érdekében szükséges pontosító tételek.

Példa. Jelöljük X-szel az alábbi táblázatban, hogy a megadott tételek a vagyon mely csoportjába tartoznak!


26

Eszközök Források

Befektetett eszközök

Forgóeszközök

Saj

át t

őke

Cél

tart

alék

ok

Kötelezett-ségek

Imm

. jav

ak

Tár

gyi e

szk

.

Bef

. pü

. esz

k.

Kés

zlet

ek

Köv

etel

ések

Ért

ékp

apír

ok

Pén

zesz

köz

ök

Hos

szú

lejá

ratú

Röv

id le

jára

tú

Szántóföld X Készpénz X Beruházási hitel X Jegyzett tőke X Értékelési tartalék X Anyagok X Vevők X Adótartozás X Ingatlan bérleti jog X Váltótartozások X 5 éves lejáratú hitel köv. évi törlesztő része

X

Műhelyépület X Épülő irodaház X Göngyölegek X Szállítók X Szoftverek X Valutapénztár X Követelés dolgozótól X Vevőtől kapott előleg X Garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék

X


27

3. fejezet - A vagyon értékelésével kapcsolatos szabályok

I. Bekerülési érték

Bekerülési érték: „az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz

megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba

történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek

együttes összege”.

Számla szerinti vételár

– engedmény

+ felár

+ szállítási, rakodási, alapozási, szerelési költség

+ üzembe helyezési költség

+ közvetítői díj, bizományi díj, biztosítási díj

+ beszerzéshez kapcsolódó jövedéki adó

+ vámterhek, illetékek

+ le nem vonható áfa

+ hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak

+ az eszközhöz kapcsolódó hitel aktiválásig felmerült kamata

+ tartozékok, tartalék alkatrészek értéke stb.

= Bekerülési érték

A bekerülési értéknek soha nem lehet része a levonható előzetesen felszámított

(visszaigényelhető) és a megosztott áfa, valamint a tárgyi eszköz biztonságos

üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkák díja.

II. Értékcsökkenés

Értékcsökkenésről kizárólag immateriális javak és tárgyi eszközök esetében

beszélhetünk.


28

II.1. Terv szerinti értékcsökkenés

A terv szerinti értékcsökkenés az eszközök folyamatos használata során bekövetkező

fizikai kopásra illetve elavulásra visszavezethető értékbeni csökkenést fejezi ki.

Kapcsolódó fogalmak:

Bruttó érték: az eszköz eredeti bekerülési (beszerzési) értéke.

Hasznos élettartam: az az időszak, amelyen belül a vállalkozás az eszközt

várhatóan használja.

Maradványérték: az eszköz hasznos élettartam végén várható piaci értéke

(becsült adat).

Tárgyévi értékcsökkenés: az értékcsökkenés adott évre jutó összege.

Halmozott értékcsökkenés: a használatba vételtől adott időpontig elszámolt

értékcsökkenések összege.

Nettó érték: a bruttó érték és a halmozott értékcsökkenés különbsége.

A bruttó érték és a maradványérték különbségét valamilyen számítási módszer alapján

kell az egyes évekre szétosztani. Az eszköz értékét tehát a bruttó értékről indulva,

minden évben valamekkora értékcsökkenést elszámolva a hasznos élettartam végére a

maradványértékig le kell írni.

A leggyakrabban alkalmazott módszerek:

Lineáris leírás

Évek száma összege módszer

Szorzószámos módszer

Teljesítményarányos leírás

Nettó érték alapú leírás

Abszolút összegű leírás a vállalkozás döntése alapján

Bekerülési érték

Értékcsökkenésként elszámolandó

Maradványérték


29

II.1.1. Lineáris leírás

A hasznos élettartam minden évében azonos összeget számolunk el

értékcsökkenésként. A bekerülési érték maradványértékkel csökkentett összegét

egyenlő részekre kell felosztani.

Példa. A vállalkozás egyik frissen beszerzett termelő gépét 4 évig tervezi használni. A

gép bekerülési értéke 10 millió Ft, a hasznos élettartam végén várható piaci értéke 4

millió Ft.

Feladat: Mutassuk be a bruttó érték, a tárgyévi écs, a halmozott écs és a nettó érték

alakulását a hasznos élettartam éveiben!

Megoldás:

Az értékcsökkenésként elszámolandó összeg 10 ��– 4 �� = 6 ��.

Bruttó érték Éves écs Halmozott écs Nettó érték 1. év 10 000 1 500 1 500 8 500 2. év 10 000 1 500 3 000 7 000 3. év 10 000 1 500 4 500 5 500 4. év 10 000 1 500 6 000 4 000

II.1.2. Évek száma összege módszer

Degresszív (csökkenő ütemű) leírási módszer, ami azt jelenti, hogy az első években

nagyobb, a későbbi években egyre kisebb összeget írunk le.

A hasznos élettartam éveinek számát összeadjuk, pl. 5 év esetén 1+2+3+4+5 = 15. Az

1. évben a leírandó összeg 5/15 részét számoljuk el, a másodikban 4/15-ét, és így

tovább, az utolsó évben 1/15-ét.

Példa. Egy irodai berendezést 6 év alatt tervezünk leírni. Bruttó értéke 8,4 mFt,

maradványértéke 0. Évek száma összege módszerrel: (eFt)


30

Elszámolt écs Nettó érték

1. év 8400 ∗6

21= �� 6 000

2. év 8400 ∗5

21= �� 4 000

3. év 8400 ∗4

21= �� 2 400

4. év 8400 ∗3

21= �� 1 200

5. év 8400 ∗2

21= �� 400

6. év 8400 ∗1

21= �� 0

II.1.3. Szorzószámos módszer

Szintén degresszív módszer, amely a lineáris leírásból indul ki. Meg kell adni annyi

szorzószámot, ahány évből a hasznos élettartam áll. A szorzószámok jellemzői:

csökkenők (emiatt degresszív)

összegük megegyezik a hasznos élettartammal (átlaguk 1)

Az egyes évek écs-ét a lineáris módszer szerinti összeg és a szorzószám szorzata adja.

A szorzószámok kialakítása szubjektív.

Példa.

A vállalkozás egyik ügyviteli szoftverét 5 év alatt írja le. Bekerülési értéke 1 200 eFt,

maradványértéke 200 eFt. A leírást a szorzószámos módszerrel végzik, a

szorzószámok rendre 1,3; 1,1; 1,0; 0,9; 0,7.

Elszámolandó écs (eFt-ban):


1. év 1000

5∗ 1,3 = �� 940

2. év 1000

5∗ 1,1 = �� 720

3. év 1000

5∗ 1,0 = �� 520


31


4. év 1000

5∗ 0,9 = �� 340

5. év 1000

5∗ 0,7 = �� 200

II.1.4. Teljesítményarányos leírás

A hasznos élettartam nem idő, hanem meghatározott teljesítmény formájában

(legyártott db, teljesített gépóra, km, stb.) van megadva.

Az egyes évek értékcsökkenése az adott évi teljesítménytől függ.

Fontos szabály: az eszköz értéke nem csökkenhet a maradványérték alá, a leírást

legfeljebb a maradványérték eléréséig szabad elvégezni!

Példa.

A Fuvarozó Kft. megvásárolt egy teherautót, melynek bruttó értéke 25 millió Ft, a

hasznos élettartam végén tervezett maradványértéke 4 millió Ft. A teherautó szakértők

szerint 100 ezer tonnakilométert tud teljesíteni a hasznos élettartam alatt (a

tonnakilométer kombinált mértékegység, 1 tonna rakomány 1 kilométerre történő

elszállítását fejezi ki).

Megoldás:

Az értékcsökkenésként elszámolandó összeg:

25 000 eFt – 4 000 eFt = 21 000 eFt , egy tkm-re pedig

21 000 eFt / 100 e tkm = 210 Ft/tkm

Teljesítmény

(ezer tkm) Értékcsökkenés

(eFt) Nettó érték

(eFt) 1. év 36 36 ∗ 210 = �� 17 440 2. év 32 32 ∗ 210 = �� 10 720 3. év 22 22 ∗ 210 = �� 6 100 4. év 12 12 ∗ 210 ��* 4 000

* Az utolsó évben a teljesítmény alapján elszámolandó écs 12 e tkm * 210 Ft/tkm =

2520 eFt lenne, de csak 2100 eFt-ot szabad elszámolni, mert az eszköz elérte a

tervezett maradványértékét!


32

II.1.5. Nettó érték alapú módszer

Megállapítunk egy százalékos leírási kulcsot, és a hasznos élettartam minden évében

az aktuális nettó érték és a maradványérték különbségének ekkora százalékát írjuk le

(ezáltal degresszív leírást valósítunk meg).

A módszer sajátos tulajdonsága: az eszköz értéke soha nem éri el a maradványértéket,

csak megközelíti azt. Emiatt az utolsó évben a fennmaradó összeget terven felüli

értékcsökkenés formájában kell elszámolni.

Példa.

A vállalkozás a 10 000 eFt bruttó értékű számítógépeit 4 év alatt szeretné leírni, 60%-

os kulcsú nettó érték alapú módszerrel. A tervezett maradványérték 1 000 eFt.

A leírandó összeg: 10 000 eFt – 1 000 eFt = 9 000 eFt.

Az egyes években elszámolandó összegek (eFt-ban):

Tárgyévi écs

Hátralévő

leírandóösszeg

Halmozott

écs

Nettó

érték

1. év 9000 ∗ 0,6 = �� 9000 � 5400 = �� 5 400 4 600

2. év 3600 ∗ 0,6 = �� 3600 � 2160 = �� 7 560 2 440

3. év 1440 ∗ 0,6 = �� 1440 � 864 = �� 8 424 1 576

4. év* 576 ∗ 0,6 = �� 576 � 346 = �� 8 770 1 230 * A 4. évben kapcsolódó tétel: Terven felüli értékcsökkenés: 230 eFt.

II.1.6. Egyedi értékcsökkenés a vállalkozó döntése alapján

A vállalkozó dönthet úgy is, hogy a leírás ütemét nem köti matematikai módszerhez,

hanem szubjektíven megállapítja az egyes években az általa reálisnak vélt écs

összegét.


33

II. 1. 7. Speciális értékcsökkenési szabályok

Immateriális javak

Alapítás-átszervezés aktivált értéke: maximum 5 év alatt írható le.

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: maximum 5 év alatt írható le; csak a

befejezett kísérleti fejlesztés után számolható el, a befejezetlen után nincs terv

szerinti écs!

Vagyoni értékű jogok, szellemi termékek: nincs speciális szabály.

Üzleti vagy cégérték: minimum 5, maximum 10 év alatt írható le.

Tárgyi eszközök

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok: nem számolható el

értékcsökkenés földterület, telek, valamint erdő bekerülési értéke után, kivétel

a bányaművelésre vagy veszélyes hulladék tárolására használt földterület,

telek.

Műszaki gépek, egyéb gépek, tenyészállatok: nincs speciális szabály.

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: nem számolható el

értékcsökkenés képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és

hangarchívum, gyűjtemény, illetve egyéb eszköz után, amely a használat

során értékéből nem veszít, vagy értéke folyamatosan nő.

Beruházások, felújítások: befejezetlen beruházásra, felújításra nem

számolható el terv szerinti écs!

II.2. Terven felüli értékcsökkenés és ennek visszaírása

II. 2. 1. A terven felüli értékcsökkenés indokai

A terven felüli értékcsökkenésnek alapvetően két indoka lehet:

1. Ha az eszköz piaci értéke tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alá

csökken.

Tartós tendencia: a mérlegkészítés napjától visszamenőleg számított min. 1 év

Jelentős különbség: a számviteli politikában foglalt összeghatár alapján

Mindkét feltétel megléte esetén az eszköz értékét a mérlegkészítéskori piaci

értékig kell leírni.


34

2. Ha az eszköz megrongálódik, megsemmisül, eltűnik, vagy egyéb ok miatt nem

tudja betölteni eredeti funkcióját, emiatt értéke tartósan lecsökken.

Ekkor az eszköz értékét az aktuális használhatósági foknak megfelelő

szintig kell leírni.

II. 2. 2. A terven felüli értékcsökkenés részletes szabályai

Immateriális javak esetében

Alapítás-átszervezés aktivált értéke: ha a várható jövőbeli megtérülés tartósan

és jelentősen alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték.

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: ha a fejlesztéssel megvalósuló

tevékenységet korlátozzák vagy a fejlesztés eredménytelen lesz.

Vagyoni értékű jogok: ha a jog piaci értéke tartósan és jelentősen lecsökken;

illetve ha a szerződés módosulása miatt a jog csak korlátozottan vagy

egyáltalán nem érvényesíthető.

Szellemi termékek: ha a piaci érték tartósan és jelentősen lecsökken; illetve ha

a szellemi termék megrongálódik, megsemmisül, feleslegessé válik stb.

Üzleti vagy cégérték: ha a jövőbeni gazdasági hasznok tartósan és jelentősen

alacsonyabbak, mint a könyv szerinti érték.

Tárgyi eszközök

ha a piaci érték tartósan és jelentősen lecsökken, illetve ha az eszköz

megrongálódik, megsemmisül stb.

II. 2. 3. Visszaírás

Ha a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának indokai megszűnnek, az elszámolt

összeget részben vagy egészben vissza kell írni2. A visszaírást a mérlegkészítéskori

piaci értékig kell elvégezni. Legfeljebb akkora összeget szabad visszaírni, amennyit

elszámoltunk.

2 Ez alól kivétel az üzleti vagy cégérték, mely után a terven felüli értékcsökkenés nem írható vissza (53. § (3)).


35

III. Értékvesztés és ennek visszaírása

Értékvesztést kell elszámolni az alábbi eszközcsoportoknál:

Befektetett pénzügyi eszközök illetve forgóeszközök közé sorolt tulajdoni

részesedések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tartósan adott kölcsönök

illetve tartósan lekötött bankbetétek után, amennyiben az eszköz piaci értéke,

illetve a jövőben várhatóan befolyó összeg tartósan és jelentősen a könyv

szerinti érték alatt van.

Vásárolt és saját termelésű készletek esetében, ha piaci értékük jelentősen

lecsökken, illetve ha megrongálódás vagy egyéb ok miatt eredeti funkciójukat

nem tudják betölteni.

Követelések esetében, ha a követelés összegének jövőbeli realizálása a vevő

fizetésképtelensége vagy egyéb ok miatt bizonytalanná válik (kétes követelés).

Az értékvesztés visszaírása: ha az értékvesztés elszámolásának indokai megszűnnek,

az elszámolt összeget részben vagy egészben vissza kell írni.

IV. Értékhelyesbítés

Értékhelyesbítés: bizonyos vagyonrészek piaci értéken történő értékelését, másként

megfogalmazva az eszköz közvetlen felértékelését valósítja meg. Jellemzői:

nem kötelező, csak lehetőség

csak felfelé módosíthatja az eszköz értékét

a mérlegkészítéskor meglévő jelentős különbség esetén számolható el

a mérlegben elkülönítetten kerül kimutatásra

csak a teljes terven felüli écs visszaírása után számolható el

Az alábbi eszközök esetében szabad kimutatni:

Vagyoni értékű jogok

Szellemi termékek

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Műszaki berendezések, gépek, járművek

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

Tenyészállatok

Befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt tartós részesedések


36

Az értékhelyesbítés elszámolása: a felértékelésből származó többletet a mérleg

eszköz-oldalán Értékhelyesbítésként, a forrásoldalon pedig a saját tőkén belül

Értékelési tartalékként mutatjuk ki.

V. Készletértékelési módszerek

A probléma: A vállalkozásoknál általában több különböző időpontban és különböző

áron beszerzett, csoportosan nyilvántartott készlet található. Egy-egy felhasználás

értékének megállapításához melyik árat alkalmazzuk?

Lehetőségek:

Átlagáras módszerek: a felhasználáskor a különböző árak súlyozott átlagát

alkalmazzuk.

FIFO (First In, First Out) módszer: a felhasználáskor az árak között prioritási

sorrendet alakítunk ki.

A lehetséges módszerek bemutatásához alkalmazott mintapélda: A vállalkozásunk

anyagkészleteit érintően tárgyévben az alábbi események történtek:

Mennyiség Ár

Nyitókészlet 100 kg 3 000 Ft/kg

1. beszerzés 200 kg 3 600 Ft/kg


1. felhasználás 550 kg


2. felhasználás 100 kg

Zárókészlet 150 kg

A feladatunk az, hogy megállapítsuk az egyes módszerekkel a két felhasználás,

valamint a zárókészlet forintban kifejezett értékét.


37

V.1. Átlagáras módszerek

V.1.1. Éves átlagár

A készletfelhasználásokat az üzleti év végén, összesítetten könyveljük. A nyitókészlet

és az összes beszerzés súlyozott átlagárát számítjuk ki, és ezzel az árral adjuk meg a

felhasználások és a zárókészlet értékét.

A mintapélda adataival:

Nyitókészlet 100 �� ∗ 3 000 ��/�� = 300 000 ��

1. Beszerzés 200 �� ∗ 3 600 ��/�� = 720 000 ��

2. Beszerzés 300 �� ∗ 3 200 ��/�� = 960 000 ��

3. Beszerzés 200 �� ∗ 3 800 ��/�� = 760 000 ��

Összes készlet értéke 2 740 000 Ft

Mennyisége 800 kg

Éves átlagár 3 425 Ft/kg

1. Felhasználás �� ! ∗ � �� "#/ ! = � �� "#

2. Felhasználás �� ! ∗ � �� "#/ ! = �� "#

Zárókészlet �� ! ∗ � �� "#/ ! = �� "#

V.1.2. Csúsztatott átlagár

A csúsztatott átlagárat akkor alkalmazzuk, ha az év során felmerülő felhasználásokat

minden alkalommal elszámoljuk. Ily módon egy adott felhasználás időpontjában csak

az addig beszerzett készletekről rendelkezünk információval. A módszer működése a

következő:

(1) Az első felhasználás előtt kiszámítjuk a súlyozott átlagárat. Erre a

felhasználásra, valamint a felhasználás után megmaradt készletre ezt az

átlagárat alkalmazzuk.

(2) A későbbi felhasználások árainak meghatározásához az új beszerzések árait és

az előző felhasználásból megmaradt – ekkor már átlagáron nyilvántartott –

készletek árait újra átlagoljuk.

(3) A zárókészlet átlagára meg fog egyezni az utolsó felhasználáskor kiszámított

átlagárral.


38


Nyitókészlet 100 �� ∗ 3 000 ��/�� = 300 000 ��

1. Beszerzés 200 �� ∗ 3 600 ��/�� = 720 000 ��

2. Beszerzés 300 �� ∗ 3 200 ��/�� = 960 000 ��

Csúsztatott átlagár: 1 980 000 ��

600 �� = 3 300 ��/��

1. Felhasználás �� ! ∗ � �� "#/ ! = � �� "#

Készleten marad: �� ! ∗ � �� "#/ ! = �� "#

3. Beszerzés 200 �� ∗ 3 800 ��/�� = 760 000 ��

Csúsztatott átlagár: 165000 + 760000 ��

250 �� = 3 700 ��/��

2. Felhasználás �� ! ∗ � �� "#/ ! = �� "#

Zárókészlet �� ! ∗ � �� "#/ ! = �� "#

V.2. FIFO módszer

A FIFO (First In, First Out) módszer esetében az egyes felhasználások alkalmával

időrendi sorrendet állítunk: mindig azt a készletet használjuk fel elsőként, amelyet a

legkorábban szerzett be a vállalkozás. A fentiek következménye, hogy zárókészleten a

legkésőbb beszerzett készletek maradnak.


Nyitókészlet 100 �� ∗ 3 000 ��/�� = 300 000 ��

1. Beszerzés 200 �� ∗ 3 600 ��/�� = 720 000 ��

2. Beszerzés 300 �� ∗ 3 200 ��/�� = 960 000 ��

1. Felhasználás �� ! ∗ ��"#/ ! + �� ! ∗ ��"#/ ! + �� ! ∗

∗ ��"#/ ! = � �� "#

Készleten

marad: �� ! ∗ � �� "#/ ! = �� "#

3. Beszerzés 200 �� ∗ 3 800 ��/�� = 760 000 ��

2. Felhasználás �� ! ∗ ��"#/ ! + �� ! ∗ � ��"#/ ! = �� "#

Zárókészlet �� ! ∗ � �� "#/ ! = �� "#


39

VI. Valós értékelés

A valós értékelés lehetősége 2004. január 1-től került be a magyar a számviteli

törvénybe. Ez az értékelési mód tipikusan értékpapírokhoz és tőzsdei ügyletekből

származó követelésekhez/kötelezettségekhez kapcsolódik. A 2004-től hatályba lépő

törvénymódosítás célja: a magyar törvényt közelíteni a nemzetközi számviteli

gyakorlathoz. A valós értékelés az ún. pénzügyi instrumentumok (pénzügyi eszközök

és pénzügyi kötelezettségek) esetében gyakorlatilag naprakész értékelést valósít meg.

A valós értékelést nem kötelező alkalmazni, ez csak a törvény által felkínált lehetőség.

Speciális mivoltára és bonyolultságára való tekintettel e modulnak nem képezi

tananyagát, így a továbbiakban is eltekintünk tőle.


40

4. fejezet - A mérleg szerepe és tartalma

I. A mérleg fogalma

Mérleg: olyan összevont, rögzített tagolásban készülő számviteli okmány, amely egy

adott időpontra (fordulónapra) vonatkozólag tartalmazza a vállalkozás eszközeit és

forrásait megfelelő pénznemben kifejezve.

Kapcsolódó fogalmak:

Fordulónap: az a statikus időpont, amelyre a mérleg készül (általában

december 31., de lehet bármely időpont, ha a vállalkozásnak a

mérlegkészítéshez valamilyen érdeke fűződik).

Mérlegkészítés napja: a fordulónap és a beszámoló letétbe helyezésének

időpontja között szubjektíven megválasztott időpont.

Összevont ábrázolás: az egyes vagyonelemeket nem egyedileg, hanem

vagyoncsoportokra osztva tüntetjük fel.

Rögzített tagolás: a mérleg szerkezetét illetően a törvény gazdálkodó számára

semmilyen szabadságot nem ad, az eszközöket és a forrásokat egy előírt

tagolású séma alapján kell ábrázolni.

A mérleg pénzneme: a mérleg adatait ezer forintban (ezer forintra kerekítve)

kell feltüntetni. (A társaságnak a törvény szerint lehetősége van a beszámolót

külföldi pénznemben is elkészíteni, e jegyzetben ezzel nem foglalkozunk.)

Mérlegegyezőség elve: a mérlegben az eszközök összértékének meg kell

egyeznie a források összértékével.

II. A mérlegek típusai

a) A készítés időpontja szerint:

1) Nyitómérleg: Az adott időszak (üzleti év) első napjára vonatkozó nyitó értékeket

tartalmazza (működő vállalkozás esetében általában január 1., induló vagy átalakuló

vállalkozásnál a megalakulás vagy átalakulás napja).


41

2) Zárómérleg: Az adott könyvelési időszak utolsó napjára vonatkozóan, a

nyilvántartások lezárását követő állapotot mutatja be (működő cégnél általában

december 31., megszűnő vállalkozásnál a megszűnés napja).

3) Közbenső mérleg: Év közben készülő (negyedéves, féléves, stb.) mérleg.

b) A mérlegkészítés célja szerint:

1) Kommunikációs célra készülő mérleg: Elsődleges célja a tájékoztatás, az érdekelt

felek számára (pénzintézetek, tulajdonosok, potenciális befektetők, adóhatóság, stb.)

mutatja be a vállalkozás vagyonát.

2) Banki célra készülő mérleg: Szerepe, hogy hitelkérelem esetén igazolja a hitelt

nyújtó fél (pénzintézet) számára a vállalkozás hitelképességét.

3) Speciális célokra készülő mérlegek: Akkor készül, amikor a vállalat életében

rendkívüli esemény következik be, például:

átalakulás, fúzió

A mérleg célja az átalakulás illetve fúzió előtti és utáni állapot leírása.

csődeljárás, szanálás

A mérleg célja a szanálás előtt a csőd megállapítása és a veszteség

meghatározása, a szanálás után pedig a vagyoni átrendeződés ábrázolása.

megszűnés, felszámolás

A mérleg célja a megszűnő vállalkozás záró vagyonának megállapítása.

c) A felhasználó szerint:

intern mérleg: belső felhasználók (tulajdonosok, vezetőség, munkavállalók)

számára

extern mérleg: külső felek (pénzintézetek, adóhatóság stb.)

III. A mérleg tagolása

A mérleg előírt tagolása: követi a vállalkozás vagyonának bemutatásakor alkalmazott

logikát. Létezik „A” és „B” formájú mérleg, ezek közül a magyar vállalatok

egyértelműen a kétoldalú szemléletet követő „A” formát részesítik előnyben. A „B”

forma az angolszász országokban alkalmazott listaszerű levezetést alkalmazza. A

továbbiakban csak az „A” változattal foglalkozunk. A mérleg teljes lebontású sémája a

következő:


42

Mérleg „A” változat, 20… december 31. (adatok ezer forintban) Eszközök (aktívák) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés 4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartós részesedés 6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 7. Egyéb tartósan adott kölcsön 8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B. Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 5. Váltókövetelések 6. Egyéb követelések 7. Követelések értékelési különbözete 8. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Jelentős tulajdoni részesedés 3. Egyéb részesedés 4. Saját részvények, saját üzletrészek 5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 6. Értékpapírok értékelési különbözete IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN


43

Források (passzívák) D. Saját tőke I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Adózott eredmény E. Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő váll. szemben 3. Hátrasorolt köt. egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő váll. szemben 8. Tartós köt. egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 9. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: az átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben

8. Rövid lej. köt. egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 10. Kötelezettségek értékelési különbözete 11. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G. Passzív időbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN


44

Az egyes tételeket egy hierarchikus rendszerbe kell besorolni:

A legnagyobb csoportokat mérlegfőcsoportnak nevezzük, ezeket nagybetűvel

jelöljük (pl. A. Befektetett eszközök).

A mérlegfőcsoportokon belül mérlegcsoportok találhatók, amelyek jelölésére

római számokat használunk (pl. A. I. Immateriális javak).

A mérlegcsoportokon belül mérlegsorok vagy más néven mérlegtételek vannak,

ezeket arab számokkal számozzuk (pl. A. I. 4. Szellemi termékek)

Az „eszközök összesen” és a „források összesen” adatnak meg kell egyeznie, ezt a

számadatot mérlegfőösszegnek nevezzük.

IV. A mérlegcsoportok tartalma

A. I. Immateriális javak

A mérlegben az 1-6. sorok megegyeznek a már tárgyalt vagyoncsoportokkal, emellett

a 7. sorban megjelenik az Immateriális javak értékhelyesbítése, amely a vagyoni

értékű jogok és a szellemi termékek felértékeléséből származó többletértéket mutatja.

Az értékhelyesbítés összege a források között az Értékelési tartalékban is szerepel.

A. II. Tárgyi eszközök

A 7. sorban elkülönítetten megjelenik a Tárgyi eszközök értékhelyesbítése, amely

szintén a felértékelésből származó többletértéket jelenti (az Értékelési tartalékban is

szerepel).

A. III. Befektetett pénzügyi eszközök

A három alapvető típus közül kettő esetében (tartós részesedések és tartósan adott

kölcsönök) további alábontást kell alkalmazni:

A tartós részesedések esetében külön kell bontani a kapcsolt-, a jelentős

tulajdoni részesedésű vállalkozásban meglévő, valamint az egyéb

vállalkozásokban birtokolt részesedéseket (1., 3. ill. 5. sor).


45

A tartósan adott kölcsönök esetében négy alcsoportot kell kialakítani: kapcsolt

vállalkozásnak adott kölcsönök (2. sor), a jelentős tulajdoni részesedésű (4.

sor), az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásoknak adott kölcsönök

(6. sor), valamint az egyéb (részesedési viszonyban nem álló) gazdálkodóknak

adott kölcsönök (7. sor). Fontos tudnivaló, hogy a tartósan (egy évnél hosszabb

időre) lekötött bankbetéteket is az adott kölcsönök megfelelő sorában mutatjuk

ki.

A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat nem kell tovább bontani. A tartós

részesedések esetében is szóba jöhet a felértékelés, így itt is külön sorban megtalálható

a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (9. sor), továbbá külön sorban kerül

kiemelésre a valós értékelésből származó értékelési különbözet (10. sor).

B. I. Készletek

A mérleg a készleteket nem csoportosítja vásárolt és saját termelésű készletekre, az

egyes készletcsoportokat Anyagok, Befejezetlen termelés és félkész termékek (egy

sorban), Állatok, Késztermékek, Áruk, illetve Készletekre adott előlegek sorrendben

tüntetjük fel.

B. II. Követelések; B. III. Értékpapírok

A mérlegben látható sorok alapvetően megegyeznek a vagyon csoportosításánál

bemutatottakkal, azonban mindkét esetben újabb sorok jelennek meg a valós

értékeléssel kapcsolatos különbözetek kiemelése.

B. IV. Pénzeszközök

A Pénztárakat és a Csekkeket azonos sorban mutatjuk ki, a Bankbetétek a következő

sorban kapnak helyet. Nem kerül szétválasztásra a forintban és a külföldi pénznemben

meglévő készpénzállomány, valamint a forint- és devizabetétek.

C. Aktív időbeli elhatárolások

A korábbiakkal összhangban bizonyos elszámolást pontosító tételek szerepelnek itt.


46

D. Saját tőke

Jegyzett tőke: A jegyzett tőke összege mellett tájékoztató adatként fel kell

tüntetni a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek névértékét.

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke: Minden esetben negatív előjellel kell

feltüntetni.

Tőketartalék: A törvényi előírásokból következően értéke csak pozitív (vagy

szélsőséges esetben nulla) lehet.

Eredménytartalék: Tartalmából következően értéke pozitív és negatív is lehet

(ha a vállalkozás tartósan nyereséges, akkor általában pozitív, ha veszteséget

termel, akkor negatív).

Lekötött tartalék: Csak pozitív lehet.

Értékelési tartalék: Az eszközök felértékeléséből (értékhelyesbítésből [1. sor]

illetve valós értékelésből [2. sor]) származó különbözeteket foglalja magában.

Adózott eredmény: Értéke pozitív és negatív is lehet, attól függően, hogy a

vállalkozás tárgyévi eredménye nyereség vagy veszteség.

E. Céltartalékok, F. Kötelezettségek, G. Passzív időbeli elhatárolások

Az itt szereplő tételek sorrendje és tartalma megegyezik azzal, amit a vagyon

csoportosításánál bemutattunk. Az egyetlen többlet, hogy a rövid lejáratú

kötelezettségeknél két további (valós értékeléssel kapcsolatos) sor jelenik meg (9-10.

sorok).

V. Átsorolások a mérlegben

A különböző tételek besorolása egyik évről a másikra megváltozhat. Amennyiben egy

eszköz vagy forrás már nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján egy

adott mérlegsorba soroltuk, akkor a mérleg fordulónapján át kell sorolni abba az

eszközcsoportba, amelybe a megváltozott feltételek alapján tartozik. A legjellemzőbb

átsorolások az alábbiak:


47

Átsorolások az eszközoldalon

Azokat a befektetett eszközöket, amelyek már nem szolgálják tartósan (egy éven

túl) a vállalkozást, át kell sorolni a Forgóeszközök közé:

Azokat a tartós részesedéseket, amelyeket a vállalkozás a következő üzleti

évben (=egy éven belül) értékesíteni kíván, át kell sorolni az Értékpapírok

közé (jellegétől függően a Részesedés kapcsolt vállalkozásban vagy az

Egyéb részesedés sorba).

A tartósan adott kölcsönök azon részét, amely egy éven belül esedékessé

válik (pl. a következő évi törlesztő rész), át kell sorolni a Követelések közé

(az Egyéb követelések sorba).

Amennyiben az eredetileg tartósan lekötött bankbetét lekötése a következő

üzleti évben megszűnik, át kell sorolni a Pénzeszközök közé (a

Bankbetétek sorába).

Azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek

futamideje a következő üzleti évben lejár, illetve a vállalkozás egy éven

belül értékesíteni kívánja, át kell sorolni az Értékpapírok közé (a

Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sorába).

Átsorolások a forrásoldalon

Ezek az átsorolások a Kötelezettségeket érintik, mely során a hosszú lejáratú

kötelezettségek közül azokat, amelyek egy éven belül esedékessé válnak, át kell

sorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közé:

a hosszú lejáratú kölcsönök és a kötvénytartozások egy éven belül

esedékessé váló részét a fordulónapon a Rövid lejáratú kölcsönök közé,

a beruházási és fejlesztési hitelek és az egyéb hosszú lejáratú hitelek

következő évben fizetendő részletét a Rövid lejáratú hitelek közé,

a kapcsolt vállalkozással szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek egy

éven belül esedékessé váló részét a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt

vállalkozással szemben nevű sorba,

az egyéb részesedésű vállalkozással szembeni hosszú lejáratú

kötelezettségek következő évi törlesztő részét a Rövid lejáratú

kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

nevű sorba,

az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek esedékessé váló részét pedig az

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé.


48

VI. Az értékelési szabályok alkalmazása a mérleg összeállításakor

Az egyes vagyonrészek mérlegben feltüntetett értékét mérlegértéknek nevezzük. A

mérlegérték megállapításakor a következő szempontokat kell figyelembe venni:

Az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket a mérlegben nettó értéken

kell szerepeltetni. A nettó értéket az eredeti bekerülési érték (bruttó érték) és az

eddigi használat során halmozottan elszámolt értékcsökkenés különbségeként

kell kiszámítani.

A befektetett pénzügyi eszközöket a mérlegben könyv szerinti értéken kell

kimutatni, ami azt jelenti, hogy az eredeti bekerülési értékből le kell vonni az

esetlegesen elszámolt (halmozott) értékvesztés összegét.

A készletek mérlegértékét a vállalkozás által az adott készletcsoportnál

alkalmazott értékelési eljárás (átlagár vagy FIFO) alapján kell meghatározni,

valamint le kell vonni az esetleges (halmozott) értékvesztés összegét.

A követelések és az értékpapírok esetében figyelembe kell venni az esetleges

(halmozott) értékvesztés összegét.

A pénzeszközök, az aktív és passzív időbeli elhatárolások, a saját tőke

elemei, a céltartalékok, valamint a kötelezettségek mérlegértékének

megállapításakor a nyilvántartásokban szereplő könyv szerinti értéket kell

figyelembe venni.

VII. A mérleg egyszerűsített sémája

Az egyszerűsített éves beszámolót készítőknek a mérleget nem kell teljes

részletezettségben elkészíteni, elegendő a római számmal jelölt tételekig lebontani. Az

egyszerűsített éves beszámoló mérlege ezek alapján az alábbi:


49

Mérleg, 20... december 31. (adatok ezer Ft-ban)

Eszközök Források A. Befektetett eszközök D. Saját tőke I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke II. Tárgyi eszközök II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke III. Befektetett pénzügyi eszközök III. Tőketartalék B. Forgóeszközök IV. Eredménytartalék I. Készletek V. Lekötött tartalék II. Követelések VI. Értékelési tartalék III. Értékpapírok VII. Adózott eredmény IV. Pénzeszközök E. Céltartalékok C. Aktív időbeli elhatárolások F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Σ Eszközök összesen Σ Források összesen

Az alábbiakban egy mintapélda segítségével szemléltetjük a mérleg összeállításának

szabályait.


50

Példa. Az alábbi táblázat a vállalkozás vagyonrészeit tartalmazza tárgyév december 31-én (adatok eFt-ban). Soroljuk be az egyes vagyonrészeket a mérleg megfelelő csoportjába, majd állítsuk össze az egyszerűsített mérleget! Tétel megnevezése Értéke

(eFt) Mérlegcsoport jele

5 év múlva lejáró államkötvények 4 200 A. III. Szállítók 800 F. III. Vevők 2 600 B. II. Eredménytartalék 6 200 D. IV. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 10 000 D. II. Vevőktől kapott előlegek 750 F. III. Beruházásokra adott előlegek 1 090 A. II. Bankbetétek * ebből egy évnél hosszabb lejáratra lekötött

6 800 1 600

B. IV. (5200) A. III. (1600)

Épületek 40 000 A. II. Kincstárjegyek (6 hónapos lejárattal) 860 B. III. Fizetendő társasági adó 1 780 F. III. A vállalkozás folyószámlája 8 560 B. IV. A vállalkozás által kibocsátott kötvények névértéke 18 000 F. II. Késztermékek 15 200 B. I. Más vállalkozásnak adott hosszú lejáratú kölcsön * ebből a következő évben esedékes törlesztő rész

5 000 1 250

A. III. (3750) B. II. (1250)

Beruházási és fejlesztési hitelek * ebből a következő évi törlesztő rész

9 200 2 000

F. II. (7200) F. III. (2000)

Termelésben használt gépek, berendezések 32 400 A. II. Kereskedelmi áruk 4 780 B. I. Adózott eredmény ……... D. VII. Tőketartalék 4 200 D. III. Jegyzett tőke 120 000 D. I. Forint és valutapénztárak 200 B. IV. Alapanyagok 5 040 B. I. Aktív időbeli elhatárolások 590 C. Passzív időbeli elhatárolások 460 G. Váltótartozások 1 000 F. III. Váltókövetelések 8 400 B. II. Védjegy 4 000 A. I. Földterület használati joga 5 200 A. II. Forgatási céllal beszerzett részvények 480 B. III. Tartós osztalékjövedelem érdekében beszerzett részvények 800 A. III. Rövid lejáratú kölcsönök 2 880 F. III. Fizetendő társadalombiztosítási járulék 1 230 F. III. Szoftverek 25 600 A. I. Végkielégítésre képzett céltartalék 500 E. Áfa tartozás 2 400 F. III. Járművek 3 200 A. II. Dolgozókkal szembeni bértartozás 4 500 F. III.


51

A mérleg adatait ezer forintban kell megadni. Mivel az eredeti adatok is ezer forintban vannak, az egyes mérlegcsoportok értéke az azonos csoportba sorolt tételek összegeként adódik: A. I. Immateriális javak: 4 000 + 25 600 = 29 600 eFt A. II. Tárgyi eszközök: 1 090 + 40 000 + 32 400 + 5 200 + 3 200 = 81 890 eFt A. III. Befektetett pü. eszközök: 4 200 + 1 600 + 3 750 + 800 = 10 350 eFt A. Befektetett eszközök: 29 600 + 81 890 + 10 350 = 121 840 eFt B. I. Készletek: 15 200 + 4 780 + 5 040 = 25 020 eFt B. II. Követelések: 2 600 + 1 250 + 8 400 = 12 250 eFt B. III. Értékpapírok: 860 + 480 = 1 340 eFt B. IV. Pénzeszközök: 5 200 + 8 560 + 200 = 13 960 eFt B. Forgóeszközök: 25 020 + 12 250 + 1 340 + 13 960 = 52 570 eFt C. Aktív időbeli elhatárolások: 590 eFt Eszközök összesen: 121 840 + 52 570 + 590 = 175 000 eFt D. I. Jegyzett tőke: 120 000 eFt D. II. Jegyzett, de….: – 10 000 eFt (negatív előjellel!) D. III. Tőketartalék: 4 200 eFt D. IV. Eredménytartalék: 6 200 eFt D. V. Lekötött tartalék: nincs ilyen tétel D. VI. Értékelési tartalék: nincs ilyen tétel D. VII. Adózott eredmény: a feladat végén, a mérlegegyezőség alapján számítható ki D. Saját tőke: a feladat végén, a mérlegegyezőség alapján számítható ki E. Céltartalékok: 500 eFt F. I. Hátrasorolt kötelezettségek: nincs ilyen tétel F. II. Hosszú lejáratú köt.: 18 000 + 7 200 = 25 200 eFt F. III. Rövid lejáratú köt.: 800 + 750 + 1 780 + 2 000 + 1 000 + 2 880 + 1 230 + + 2 400 + 4 500 = 17 340 eFt F. Kötelezettségek: 25 200 + 17 340 = 42 540 eFt G. Passzív időbeli elhatárolások: 460 eFt Források összesen: megegyezik az eszközök összesen adatával, 175 000 eFt A mérlegegyezőség elve alapján:

D. Saját tőke = 175 000 – 460 – 42 540 – 500 = 131 500 eFt D. VII. Adózott eredmény = 131 500 – 120 000 – (–10 000) – 4 200 – 6 200 =

11 100 eFt


52

Mérleg, 20... december 31. (adatok ezer Ft-ban)

Eszközök Források A. Befektetett eszközök 121 840 D. Saját tőke 131 500 I. Immateriális javak 29 600 I. Jegyzett tőke 120 000 II. Tárgyi eszközök 81 890 II. Jegyzett, de még be nem f. tőke – 10 000 III. Befektetett pü. eszközök 10 350 III. Tőketartalék 4 200 B. Forgóeszközök 52 570 IV. Eredménytartalék 6 200 I. Készletek 25 020 V. Lekötött tartalék 0 II. Követelések 12 250 VI. Értékelési tartalék 0 III. Értékpapírok 1 340 VII. Adózott eredmény 11 100 IV. Pénzeszközök 13 960 E. Céltartalékok 500 C.Aktív időbeli elhatárolások 590 F. Kötelezettségek 42 540 I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 25 200 III. Rövid lejáratú kötelezettségek 17 340 G. Passzív időbeli elhatárolások 460 Σ Eszközök összesen 175 000 Σ Források összesen 175 000


53

5. fejezet - Leltár és leltározás

I. A leltár és a leltározás fogalma, jellemzői

Leltározás: Az a tevékenység, amely során egy meghatározott időpontra vonatkozóan

a vállalat eszközeit és forrásait ténylegesen, a valóságnak megfelelően számba veszik.

Leltár: A leltározási tevékenység végeredményeként előállított számviteli

dokumentum. Egy részletes kimutatás, amely egy meghatározott időpontra

vonatkozóan felsorolja a vállalkozás eszközeit mennyiségben, minőségben és

értékben, a forrásokat csak értékben.

A leltár funkciói:

a mérleg adatainak alátámasztása,

a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások pontosságának,

egyezőségének ellenőrzése,

a bizonylati fegyelem biztosítása,

a nyilvántartások és a ténylegesen meglévő vagyon összehasonlítása,

az eltérések és az esetleges az anyagi felelősség megállapítása.

A leltárkészítéssel kapcsolatos alapelvek:

1. Teljesség elve: a leltárnak a vállalkozás valamennyi eszközét és forrását

tartalmaznia kell;

2. Valódiság elve: a leltárnak a tényleges mennyiségeket és a helyesen megállapított

értékeket kell tükröznie;

3. Világosság elve: a leltár áttekinthető legyen;

4. Költség-haszon elv: a leltározás költségei álljanak arányban annak

hasznosságával.

A leltár típusai:

a) Kiterjedése szerint

Teljes leltár vagy főleltár: az egész vállalkozásra kiterjed, valamennyi

eszközt és forrást tartalmaz.

Részleges vagy segédleltár: csak a vagyon egy részére terjed ki.


54

b) Célja szerint

Vagyonmegállapító leltár: célja a mérleg alátámasztása, teljes körű

kimutatás.

Elszámoltató leltár: célja egy konkrét szervezeti egység vagyonkezelésének

ellenőrzése, szükség esetén felelősség megállapítása.

A leltár és a leltározás összefüggése:

Ha a vállalkozás év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást

vezet ––> Elegendő háromévente leltározni, míg a köztes években a leltár a

nyilvántartásokból, egyeztetéssel is összeállítható.

Ha év közben nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást ––>

Kötelező leltározni.

A leltározási tevékenység fajtái:

Fordulónapi leltározás: rögzített fordulónapra készül, általában december 31.

Folyamatos leltározás: a zárlati teendőktől függetlenül egyes vagyonelemeket

folyamatosan, közvetlen felvételezéssel leltároznak. (Pl. készleteknél vonalkódos

rendszerrel).

Rendkívüli leltározás: indokolt esetben (pl. betörés) a vállalkozás vezetője

bármikor elrendelheti a leltározást.

II. A leltározási tevékenység fázisai

II. 1. Leltározási és leltárkészítési szabályzat, leltározási ütemterv

Amint az korábban kifejtésre került, a társaságnak a számviteli politika részeként el

kell készítenie a leltározási és leltárkészítési szabályzatot.

Leltározási Szabályzat: rögzíti azokat az elveket, amelyek alkalmazásával

megfelelően alátámasztható a mérleg. Több évre készül, általános érvényű.

Legfontosabb tartalmi elemei:

a leltározási munkák felsorolása,

a leltározási bizonylatok felépítése és feldolgozásának módja,

a leltározási körzetek (egységek) megjelölése,

a vagyontárgyak értékelésének szabályai,


55

a leltári adatok nyilvántartásokkal történő egyeztetése,

hiányok, többletek elszámolása és azok jegyzőkönyvi rögzítése, rendezésének

módja.

Ugyanakkor minden leltározási folyamatot megelőzően a szabályzattal összhangban ki

kell dolgozni a részletes leltározási ütemtervet.

Leltározási Ütemterv: a leltározás konkrét lebonyolításával kapcsolatos teendőket

foglalja össze:

a leltározási munkálatok ideje,

a leltározásban részt vevők kijelölése és leltározási körzetek szerinti beosztása,

a leltározást ellenőrző személyek kijelölése, feladataik ütemezése,

hiteles mérőműszerek biztosítása,

az informatikai háttér biztosítása,

a leltár összesítésének, értékelésének és a könyvelés adataival történő

egyeztetésének ütemezése, végső határideje.

II. 2. A leltározás végrehajtása

A leltározás gyakorlati megvalósítása, a vagyonelemek tényleges mennyiségének és

értékének meghatározása és megfelelő bizonylatokon történő rögzítése.

A leltározás bizonylatai:

a) Leltárfelvételi jegy: egy adott vagyonelem leltározási adatait tartalmazza.

b) Leltárfelvételi ív: több vagyonelem adatait tartalmazó leltározási bizonylat.

c) Leltárfelvételi összesítő: a leltárfelvételi jegyek és ívek összegző bizonylata.

A leltározás lehetséges módjai:

Mennyiségi felvétel: tényleges számlálás vagy mérés. (főleg tárgyi eszközök ill.

készletek esetén). A mennyiségi felvétel során

meg kell állapítani a leltározott eszköz mennyiségét;

ellenőrizni kell, hogy az adott eszköz megfelel-e az eredeti

rendeltetésének (nem csökkent értékű-e);

meg kell jelölni a leltározott eszközöket a kettős felvétel elkerülése végett;

meg kell állapítani a fordulónap és a felvétel napja között bekövetkezett

készletmozgások értékét (ha a két dátum nem esik egybe).


56

Egyeztetés: a főkönyvi számlák adatainak összehasonlítása az egyes

vagyonrészek analitikus nyilvántartásaival, egyéb dokumentumokkal.

II. 3. A leltározás eredményeinek feldolgozása

Eltérések kezelése: Ha a vállalkozás év közben folyamatos nyilvántartást vezet, akkor

a leltár és a nyilvántartásban szereplő adatok között eltérések lehetnek:

Hiány: Az adott eszközből a nyilvántartás szerinti mennyiségnél kevesebb

található.

Adminisztrációs hibából származó hiány

Hiányos vagy hibás könyvelés eredménye, ilyenkor a hibás tételt javítani

szükséges.

Normán belüli (szokásos mértékű) hiány

A szokásos vállalati tevékenység velejárója, pl. üzemanyag párolgása.

Veszteségként kerül elszámolásra, de anyagi felelősségre vonást nem von

maga után.

Normán felüli (szokásos mértéket meghaladó) hiány

A szokásos mértéket meghaladó, jellemzően emberi gondatlanság

következményeként előálló hiány. Ebben az esetben anyagi felelősség

megállapítására ill. kártérítés kirovására kerülhet sor.

Többlet: A leltározott mennyiség a nyilvántartás szerinti mennyiségnél

magasabb.

Adminisztrációs hibából származó többlet

Hiányos vagy hibás könyvelés eredménye. Ekkor a hibás tételt a

könyvelésben korrigálni kell.

Nem adminisztrációs hibából származó többlet

A leltározás során olyan eszközt találnak, amely a nyilvántartásban nem

szerepel. A fellelt eszközt – ha eredete tisztázott – nyilvántartásba kell

venni.

Leltár összeállítása: A leltárbizonylatok alapján össze kell állítani a leltárt.


57

6. fejezet - Az eredménykimutatás felépítése és tartalma I. Az eredménykimutatás fogalma

Eredménykimutatás: a beszámoló részét képező számviteli dokumentum, amely a

vállalkozás tárgyévi adózott eredményének levezetését tartalmazza ezer forintban,

bemutatva az eredményt kialakító tényezőket, azaz

a bevételeket (eredményt növelő tételek), valamint

a költségeket és ráfordításokat (eredményt csökkentő tételek).

Az eredménykimutatás a mérleggel ellentétben dinamikus szemléletű, azaz egy adott

időszakra (üzleti évre) vonatkozik.

Bevétel: a tárgyévhez kapcsolódóan különféle jogcímeken megjelenő, eredményt

növelő összegek.

Költség: a termelési folyamat érdekében felhasznált erőforrások pénzben kifejezett

értéke (szigorúan a termelési tevékenységhez kapcsolódik).

Ráfordítás: ebbe a kategóriába a vállalat működése során felmerülő valamennyi

eredménycsökkentő tétel beletartozik. A költség tehát részhalmaza a ráfordítás

fogalmának.

Az összemérés elve alapján az eredménykimutatásban minden olyan bevétel és

ráfordítás kimutatásra kerül, amely gazdaságilag a tárgyévhez kapcsolódik, a pénzügyi

teljesítéstől függetlenül (nem számít, hogy ténylegesen kifizetésre kerültek-e vagy

sem).

Eredménykategóriák: a mérleg szerinti eredményt kialakító növelő és csökkentő

tételeket típusuktól függően különböző eredménykategóriákba soroljuk, melyek az

alábbiak:

A. Üzemi (üzleti) eredmény

B. Pénzügyi műveletek eredménye

C. Adózás előtti eredmény (A+B)

D. Adózott eredmény


58

Az eredménykimutatás kétféle szemléletben állítható össze: összköltséges és

forgalmi költséges eljárással.

II. Az ÖSSZKÖLTSÉGES eredménykimutatás


Az üzemi (üzleti) eredmény a vállalkozás alaptevékenységéből származó eredményt

(profitot) fejezi ki.

Fontos követelmény, hogy az értékesítés eredményének meghatározására kell

törekedni, így az értékesítés bevételeivel szemben az értékesítéshez kötődő

költségeket, ráfordításokat kell érvényre juttatni. Az üzemi eredmény levezetésének

alapvető logikája:

Értékesítés bevételei

– Összes termelési költség

+ Termelési és értékesítési értékesítés költsége

költség különbözete

= Üzemi (üzleti) eredmény

Az üzemi (üzleti) eredmény levezetésekor figyelembe veendő bevételek és

ráfordítások a következők:

I. Értékesítés nettó árbevétele: Az üzleti évben értékesített készletek és nyújtott

szolgáltatások áfa nélküli ellenértéke (nettó eladási ára).

II. Aktivált saját teljesítmények értéke: a termelési és az értékesítéshez kötődő

költségek különbözete. Két részből áll:

Saját termelésű készletek állományváltozása: A tárgyévben legyártott és

raktárra vett, valamint a tárgyévben értékesített termékek előállítási

költségeinek különbsége.


59

Ha tárgyévi termelés > tárgyévi értékesítés, azaz a legyártott termékek

egy része nem került eladásra, akkor eredménynövelő

(költségcsökkentő) tétel (pozitív előjelű).

Ha tárgyévi termelés < tárgyévi értékesítés, azaz a tárgyévben korábbi

időszakról raktáron maradt készleteket is értékesítettek, akkor eredményt

csökkentő (költségnövelő) tétel (negatív előjelű).

Saját előállítású eszközök aktivált értéke: a saját célra gyártott immateriális

javak és tárgyi eszközök (melyek nem kerülnek értékesítésre) előállítási

költsége (mindig eredménynövelő, tehát pozitív előjelű).

III. Egyéb bevételek: Olyan bevételek, amelyek nem tartoznak az árbevételhez, de a

rendszeres üzletmenet során felmerülnek és a fő tevékenységhez kapcsolódnak. Pl.:

értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele

kapott bírság, kötbér, késedelmi kamat, kártérítés

céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése)

visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés

visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás

térítés nélkül átvett, ajándékként kapott vagy fellelt eszközök értéke,

apportálás során keletkezett nyereség,

a hitelező által elengedett vagy elévült kötelezettség értéke,

visszafizetési kötelezettség nélkül (véglegesen) átvett pénzeszközök.

IV. Anyagjellegű ráfordítások: A termelés érdekében felmerült anyagköltség illetve

egyéb anyagjellegű ráfordítások.

felhasznált anyagok költségei,

igénybe vett szolgáltatások költségei, pl.

bérleti díj,

szállítási-rakodási költség,

raktározási költség,

karbantartási költség,

hirdetés, reklám költsége,

oktatás, továbbképzés költségei,

ügyvédi díjak, más külső szolgáltatók díjai.


60

egyéb szolgáltatások költségei, pl.

bankköltség,

biztosítási díj,

befektetési szolgáltatások díjai.

eladott áruk beszerzési értéke (az értékesített vásárolt készleteknek az

árbevétellel szemben kimutatott beszerzési költsége),

eladott (közvetített) szolgáltatások beszerzési értéke (közvetített szolgáltatások

árbevétellel szemben kimutatott beszerzési költsége).

V. Személyi jellegű ráfordítások: Az alkalmazottak tárgyévben elszámolt munkabére

és a bérhez kapcsolódó terhek. Típusai:

bérköltség (a dolgozóknak elszámolt bruttó bér)

személyi jellegű egyéb kifizetések (pl. betegszabadságra járó bér, prémium,

jutalom, különféle juttatások)

bérjárulékok (a munkaadót terhelő járulékok, pl. szociális hozzájárulási adó).

VI. Értékcsökkenési leírás: Az immateriális javak és tárgyi eszközök terv szerinti

értékcsökkenésének tárgyévre jutó, költségként elszámolt összege, valamint a kisértékű

eszközök egy összegben elszámolt értékcsökkenése.

VII. Egyéb ráfordítások: Az előbbiekhez nem tartozó, de az üzemi tevékenységhez

kapcsolódó ráfordítások, pl.

értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke,

fizetett bírság, kötbér, késedelmi kamat, kártérítés,

céltartalék képzése,

értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés,

költségvetésnek, önkormányzatnak fizetett adók, illetékek,

térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke,

apportálás során keletkezett veszteség,

elengedett követelés értéke,

visszafizetési kötelezettség nélkül (véglegesen) átadott pénzeszközök.


61

B. Pénzügyi műveletek eredménye: A tárgyévben lebonyolított pénzügyi

tranzakciókból származó (pl. értékpapírokkal, bankbetétekkel, adott kölcsönökkel

kapcsolatos) eredmény.

VIII. Pénzügyi műveletek bevételei: Tipikus példái:

kapott osztalék és részesedés,

árfolyamnyereség (pl. értékpapír-eladásból, valuta- és devizaügyletekből),

kapott kamat (pl. értékpapír, adott kölcsön, bankbetét után).

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai: Tipikus példái:

árfolyamveszteség (pl. értékpapír-eladásból, valuta- és devizaügyletekből)

fizetett kamat (pl. értékpapír, felvett kölcsön illetve hitel után).

C. Adózás előtti eredmény: Az. üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek

eredményének összege (A+B).

X. Adófizetési kötelezettség: A fizetendő társasági adó összege, a tárgyévi adózás

előtti eredmény alapján számított adóalap megfelelő százaléka. Az adóalap

meghatározásakor az adózás előtti eredményből kell kiindulni, melyet korrigálni kell

az adóalap-módosító tételekkel:

Adózás előtti eredmény + adóalap-növelő tételek – adóalap-csökkentő tételek = Adóalap

A fizetendő adó pozitív adóalap esetén az adóalap 9%-a, míg negatív adóalap esetén az

adó nulla forint.

D. Adózott eredmény:

Adózás előtti eredmény – Fizetendő társasági adó

Az Adózott eredmény

meg kell, hogy egyezzen a mérlegben a Saját tőkén belül kimutatott Adózott

eredménnyel,

minden üzleti év elején az Eredménytartalékba kerül átvezetésre.


62

Az összköltséges eredménykimutatás egyszerűsített sémája a következő:

Eredménykimutatás (összköltség eljárással),

20… év (adatok ezer forintban)

I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) eredmény (I±II+III–IV–V–VI–VII) VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII–IX) C. Adózás előtti eredmény (A+B) X. Adófizetési kötelezettség D. Adózott eredmény (C–X)

III. A FORGALMI KÖLTSÉGES eredménykimutatás

A forgalmi költséges eredménykimutatás tartalma és összeállításának célja

megegyezik az összköltséges logikánál bemutatottakkal, egyetlen különbséggel: az

üzemi (üzleti) eredmény levezetésénél eltérő megközelítést alkalmaz.


Az üzemi (üzleti) eredmény a korábbiakkal összhangban a vállalkozás főprofilja

szerinti tevékenységéből származó eredményt jelenti.

A legfontosabb cél ebben az esetben is a tárgyévi értékesítés eredményének

meghatározása, amelyet itt az értékesítés bevételeinek és az értékesítés költségeinek

különbségeként direkt módon kapunk:

Értékesítés bevételei

– Értékesítés (közvetlen és közvetett) költségei

= Üzemi (üzleti) eredmény

Az üzemi (üzleti) eredmény tételei a forgalmi költséges szemléletben az alábbiak:


63

I. Értékesítés nettó árbevétele: ugyanaz, mint az összköltséges

eredménykimutatásban.

II. Értékesítés közvetlen költségei: az értékesített készletek és szolgáltatások

árbevétellel szemben elszámolt tényleges előállítási illetve beszerzési költsége. Részei:

Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége: A tárgyévben értékesített saját

termelésű készletek (félkész- és késztermékek), valamint nyújtott szolgáltatások

tényleges előállítási költsége.

Eladott áruk beszerzési értéke (elábé): a tárgyévben eladott vásárolt készletek

(anyagok, áruk) beszerzési költsége.

Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke: a külső féltől megrendelt, de a

vállalkozás saját nevében továbbértékesített szolgáltatások (alvállalkozói

teljesítmények) beszerzési költsége.

III. Értékesítés bruttó eredménye: az árbevétel és az értékesítés közvetlen költségének

különbsége (I.–II.). Azt az eredményt fejezi ki, amely pusztán a termékek és

szolgáltatások értékesítéséből származik, figyelmen kívül hagyva a működési (fix)

költségeket.

IV. Értékesítés közvetett költségei: azok a költségek, amelyek az eladott termékekhez

illetve szolgáltatásokhoz egyedileg nem kapcsolhatók, de a vállalkozási tevékenység

során felmerültek. Típusai:

Értékesítési, forgalmazási költségek: az értékesítési folyamat költségei, pl.

csomagolási, raktározási, szállítási költség.

Igazgatási költségek: a vállalati irányítás költségei, pl. a vállalati központban

dolgozó vezetők bére.

Egyéb általános költségek: a termelő/szolgáltató üzemek azon költségei,

amelyek a termék illetve szolgáltatás előállítási költségében nem lettek

figyelembe véve (ún. fel nem osztott költségek)


64

V. Egyéb bevételek: ugyanaz, mint az összköltséges eredménykimutatásban.

VI. Egyéb ráfordítások: ugyanaz, mint az összköltséges eredménykimutatásban.

Az üzemi (üzleti) eredményt a forgalmi költséges eljárás szerint a következőképpen

számítjuk ki: értékesítés bruttó eredménye mínusz közvetett költségek plusz egyéb

bevételek mínusz egyéb ráfordítások (III–IV+V–VI).

A többi eredménykategória levezetése teljes mértékben megegyezik az

összköltséges eredménykimutatásban bemutatottakkal. Az egyetlen eltérés, hogy

mivel az üzemi (üzleti) eredményt összköltséges módszer esetén hét, forgalmi

költséges módszer esetén pedig hat tételből származtatjuk, a Pénzügyi műveletek

eredményétől kezdve az egyes sorok számozása eltér.

A forgalmi költséges eredménykimutatás egyszerűsített sémája az alábbi:

Eredménykimutatás (forgalmi költség eljárással),

20… év (adatok ezer forintban)

I. Értékesítés nettó árbevétele II. Értékesítés közvetlen költségei III. Értékesítés bruttó eredménye (I–II) IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) eredmény (III–IV+V–VI) VII. Pénzügyi műveletek bevételei VIII. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye (VII–VIII) C. Adózás előtti eredmény (A+B) IX. Adófizetési kötelezettség D. Adózott eredmény (C–IX)

Az eredménykimutatás egyes sorainak meghatározásakor figyelembe veendő tipikus

tételeket összefoglalóan tartalmazza a következő két táblázat:


65

Az összköltséges eredménykimutatás legfontosabb tételei:


I. Értékesítés nettó árbevétele – belföldi értékesítés árbevétele – export árbevétel

II. Aktivált saját teljesítmények értéke

– saját termelésű készletek állományváltozása – saját előállítású eszközök aktivált értéke

III. Egyéb bevételek – értékesített imm. javak, tárgyi eszközök bevétele – káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek – kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi

kamatok, kártérítések – céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése) – visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés – visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás,

juttatás IV. Anyagjellegű ráfordítások a) Anyagköltség – vásárolt anyagok költségei b) Igénybe vett szolg. ktg-ei – szállítás-rakodás, raktározás költségei

– bérleti díjak – karbantartási költségek – hirdetés, reklám, propaganda költségek – oktatás és továbbképzés költségei – utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül) – egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei

c) Egyéb szolgáltatások ktg-ei – hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek – pénzügyi szolgáltatási díjak (bankköltség) – biztosítási díj

d) Eladott áruk beszerz. értéke – elábé e) Eladott (közvetített) szolg. – értékesített közvetített szolg. beszerzési értéke V. Személyi jell. ráfordítások a) Bérköltség – munkavállalók elszámolt bruttó bére b) Személyi jellegű egyéb kif. – betegszabadságra járó bér

– prémium, jutalom – étkezési hozzájárulás – ruhapénz – vásárlási utalvány

c) Bérjárulékok – munkabér terhei (pl. szociális hozzájárulási adó) VI. Értékcsökkenési leírás – immateriális javak és tárgyi eszközök tárgyévre jutó

terv szerinti értékcsökkenési leírása VII. Egyéb ráfordítások – értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök

könyv szerinti értéke – káreseménnyel kapcsolatos kifizetések – fizetett bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi

kamatok, kártérítések – céltartalék képzése – értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés – költségvetésnek, önkormányzatnak fizetett adók,

illetékek – jövedéki adó


66

B. Pénzügyi műveletek eredménye VIII Pénzügyi műv. bevételei – kapott osztalék

– kapott kamatok – árfolyamnyereségek

IX. Pénzügyi műv. ráfordításai – fizetett kamatok – árfolyamveszteségek – pénzügyi befektetések értékvesztése

A forgalmi költséges eredménykimutatás legfontosabb tételei:


I. Értékesítés nettó árbevétele – belföldi értékesítés árbevétele – export árbevétel

II. Értékesítés közvetlen költségei

– értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége (eladott félkész- és késztermékek, szolgáltatások árbevétellel szemben kimutatott tényleges előállítási költsége)

– eladott áruk beszerzési értéke (eladott vásárolt készletek [anyagok, áruk] árbevétellel szemben kimutatott tényleges beszerzési költsége)

– eladott közvetített szolgáltatások értéke (továbbértékesített szolgáltatások árbevétellel szemben kimutatott tényleges beszerzési költsége)

III. Értékesítés bruttó eredménye (I–II)

– az értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségeinek különbsége (a termék- és szolgáltatás értékesítés nyeresége/vesztesége)

IV. Értékesítés közvetett költségei

– értékesítési, forgalmazási költségek (a termékekhez ill. szolgáltatásokhoz egyedileg nem kapcsolható értékesítési költségek, pl. csomagolás, raktározás, szállítás, hirdetés, reklám)

– igazgatási költségek (a vállalati irányítás költségei) – egyéb általános költségek (a termelő/szolgáltató

üzemekben felmerült, de a termékek/szolgáltatások előállítási költségében figyelembe nem vehető [fel nem osztott] költségek)

V. Egyéb bevételek Ugyanaz, mint az összköltséges eredménykimutatásnál VI. Egyéb ráfordítások Ugyanaz, mint az összköltséges eredménykimutatásnál A többi eredménykategória tartalma megegyezik az összköltséges eredménykimutatással, de eltér a sorok számozása.

A továbbiakban két mintapéldát mutatunk be. Az első az összköltséges

eredménykimutatás összeállításának módját, a második pedig az összköltséges és a

forgalmi költséges eredménykimutatás összefüggéseit szemlélteti.


67

1. Példa. A vállalkozás tárgyévi bevételeiről és ráfordításairól a következő információkat ismerjük (adatok forintban):

Anyagköltség 3 600 000 Igénybe vett szolgáltatások költségei 1 250 000 Egyéb szolgáltatások költségei 640 000 Eladott áruk beszerzési értéke (elábé) 700 000 Bérköltség 4 750 000 Személyi jellegű egyéb kifizetések 1 100 000 Bérjárulékok 1 872 000 Imm. és tárgyi eszközök tárgyévi terv szerinti écs-e 990 000 Aktivált saját teljesítmények értéke 750 000 (az előállított késztermékek egy része raktáron maradt) Értékesített tárgyi eszköz könyv szerinti értéke 480 000 Fizetett kamatok 450 000 Értékpapír értékesítésének árfolyamvesztesége 250 000 Térítés nélkül átadott eszköz értéke 250 000 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 14 282 000 Exportértékesítés árbevétele 3 000 000 Értékesített tárgyi eszköz eladási ára 650 000 Kapott kamatok 430 000 Devizakészlet árfolyamnyeresége 100 000 Hitelező által elengedett kötelezettség értéke 620 000

Az adóalap-növelő tételek összege 700 000 Ft, az adóalap-csökkentő tételeké 200 000

Ft, a társasági adó mértéke 9%.

Feladat: Állítsuk össze a vállalkozás összköltséges eredménykimutatását!

Megoldás.

Mielőtt elkezdenénk az eredménykimutatás kitöltését, vegyünk észre néhány fontos

összefüggést:

Az értékesítés nettó árbevétele a belföldi és az exportértékesítés árbevételének

együttese.

Az aktivált saját teljesítmények értékét pozitív előjellel kell az

eredménykimutatásba beírni. Ennek oka, hogy az elkészült késztermékek egy

részét nem értékesítették, a raktáron maradt termékek előállítási költségét

pedig nem szabad az értékesítés költségei között feltüntetni, hanem a

termelési költségek közül „ki kell venni” (tehát az aktivált saját

teljesítmények értéke költségcsökkentő, így eredményt növelő tétel).


68

Az egyéb bevételek között az értékesített tárgyi eszköz eladási ára és a

hitelező által elengedett kötelezettség jelenik meg.

Az anyagjellegű ráfordítások az anyagköltséget, az igénybe vett

szolgáltatások költségeit, az egyéb szolgáltatások költségeit és az elábét

tartalmazzák.

A személyi jellegű ráfordítások értéke a bérköltség, a személyi jellegű egyéb

kifizetések és a bérjárulékok összegéből tevődik össze.

Az értékcsökkenési leírás összege az immateriális és tárgyi eszközök tárgyévi

terv szerinti értékcsökkenésével egyenlő.

Az egyéb ráfordítások között az értékesített és a térítés nélkül átadott tárgyi

eszköz kivezetett könyv szerinti értéke jelenik meg.

Pénzügyi bevételként a kapott kamatokat és a devizakészlet

árfolyamnyereségét kell kimutatni.

Pénzügyi ráfordításnak minősül a fizetett kamatok összege és az értékpapír

értékesítéséből származó árfolyamveszteség.

Ezek tükrében az összköltséges eredménykimutatás a következőképpen alakul:

Eredménykimutatás (összköltség eljárással), 20... év (adatok ezer forintban)

I. Értékesítés nettó árbevétele 17 282 II. Aktivált saját teljesítmények értéke + 750 III. Egyéb bevételek 1270 IV. Anyagjellegű ráfordítások 6 190 V. Személyi jellegű ráfordítások 7 722 VI. Értékcsökkenési leírás 990 VII. Egyéb ráfordítások 730 A. Üzemi (üzleti) eredmény 3 670 VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 530 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 700 B. Pénzügyi műveletek eredménye - 170 C. Adózás előtti eredmény 3 500 X. Adófizetési kötelezettség 360 D. Adózott eredmény 3 140


69

Fizetendő adó kiszámítása:

Adózás előtti eredmény 3 500 eFt + adóalap-növelő tételek 700 eFt – adóalap-csökkentő tételek 200 eFt = Adóalap 4 000 eFt Fizetendő adó: � �� %"# × �, �' = �� %"#

2. Példa. A vállalkozás tárgyévi üzemi tevékenységével kapcsolatban az alábbi információk állnak rendelkezésre: Értékesítés nettó árbevétele 60 000 eFt Anyagköltség 24 000 eFt Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 33 500 eFt Eladott áruk beszerzési értéke 8 500 eFt Bérköltség 6 800 eFt Bérjárulék 2 080 eFt Személyi jellegű egyéb kifizetések 400 eFt Igazgatási költségek 1 920 eFt Igénybe vett szolgáltatások költségei 2 100 eFt Egyéb szolgáltatások költségei 600 eFt Egyéb bevételek 10 800 eFt Értékcsökkenési leírás 2 800 eFt Értékesítési, forgalmazási költségek 3 020 eFt Egyéb általános költségek 1 050 eFt Saját előállítású eszközök aktivált értéke 5 000 eFt Eladott közvetített szolgáltatás beszerzési értéke 4 100 eFt Egyéb ráfordítások 6 100 eFt Saját termelésű készletek állományváltozása ................

Feladat: Határozzuk meg az üzemi (üzleti) eredményt mindkét eredménykimutatás

szerint! Állapítsuk meg a hiányzó adatot!


70

Megoldás:

Összköltséges eredménykimutatás (eFt)

Forgalmi költséges eredménykimutatás (eFt)

I. Értékesítés nettó árbevétele 60 000 I. Értékesítés nettó árbevétele 60 000 II. Aktivált saját telj. értéke – 710 II. Értékesítés közvetlen ktg-ei 46 100 III. Egyéb bevételek 10 800 III. Értékesítés bruttó

eredménye 13 900

IV. Anyagjellegű ráfordítások 39 300 IV. Értékesítés közvetett ktg-ei 5 990 V. Személyi jellegű ráfordítások 9 280 V. Egyéb bevételek 10 800 VI. Értékcsökkenési leírás 2 800 VI. Egyéb ráfordítások 6 100 VII. Egyéb ráfordítások 6 100 A. Üzemi (üzleti) eredmény 12 610 A. Üzemi (üzleti) eredmény 12 610

Mellékszámítások:

Mivel a hiányzó adat (saját termelésű készletek állományváltozása) az összköltséges

eredménykimutatáshoz szükséges, elsőként a forgalmi költséges formát tudjuk

kitölteni. Az egyes tételek kiszámítása:

Az árbevétel, az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások összege a megadott

információkból közvetlenül kiolvasható (60 000 eFt; 10 800 eFt illetve 6 100

eFt).

Az értékesítés közvetlen költségeit az értékesítés elszámolt közvetlen

önköltsége, az eladott áruk beszerzési értéke, valamint az eladott közvetített

szolgáltatások beszerzési értékének összegeként kapjuk (33 500 + 8 500 + 4

100 = 46 100 eFt).

Az értékesítés bruttó eredménye az árbevétel és a közvetlen költségek

különbségével egyenlő (60 000 – 46 100 = 13 900 eFt).

Az értékesítés közvetett költségeit az értékesítési, forgalmazási költségek, az

igazgatási költségek és az egyéb általános költségek összegeként számítjuk ki.

(3 020 + 1 920 + 1 050 = 5 990 eFt).

Az üzemi (üzleti) eredmény a forgalmi költséges séma alapján 12 610 eFt.


71

A második lépésben a kapott üzemi (üzleti) eredményt az összköltséges eljárás alapján

is le kell vezetnünk. A számítás menete az alábbi:

Tekintve, hogy a kétféle eredménykimutatás ugyanazt a végeredményt adja, az

üzemi (üzleti) eredményhez az összköltséges sémában is beírhatjuk a már

kiszámított értéket, 12 610 eFt-ot.

Az árbevétel, az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások összege szintén

kitölthető a megadott információk alapján (60 000 eFt; 10 800 eFt illetve 6 100

eFt).

Az anyagjellegű ráfordítások értéke az anyagköltség, az igénybe vett

szolgáltatások költségei, az egyéb szolgáltatások költségei, az eladott áruk

beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások beszerzési értékének

összege.

(24 000 + 2 100 + 600 + 8 500 + 4 100 = 39 300 eFt)

A személyi jellegű ráfordítások összege a bérköltség, a személyi jellegű egyéb

kifizetések és a bérjárulékok értékéből tevődik össze.

(6 800 + 400 + 2 080 = 9 280 eFt).

Az értékcsökkenési leírás összege a megadott információkból kiolvasható (2

800 eFt).

A kiszámított értékek alapján kiszámítható, hogy az aktivált saját teljesítmények

értéke sorban –710 eFt-nak kell szerepelnie ahhoz, hogy a kétféle

eredménykimutatásból ugyanazt az üzemi (üzleti) eredményt kapjuk. Az

aktivált saját teljesítmények értéke két tételből áll: a saját előállítású eszközök

aktivált értékét ismerjük (5 000 eFt), melyből következően a saját termelésű

készletek állományváltozása – 5 710 eFt.


72

7. fejezet - A főkönyvi könyvelés alapjai

I. A gazdasági események fogalma, fajtái

a) A gazdasági esemény fogalma

Gazdasági esemény: a vállalkozás üzletmenete során felmerülő olyan művelet, amely

a vagyonban (az eszközök és a források értékében) vagy az eredményben (bevételek és

a költségek, ráfordítások összegében) változást eredményez, pl. árubeszerzés,

értékesítés, szállítói tartozás rendezése, fizetendő adó átutalása stb.

Aktívák és Passzívák: a vagyon és az eredmény együttes vizsgálatát lehetővé tevő

kategóriák, melyeknek mindenkor meg kell egyezniük egymással.

Aktívák = Eszközök + Költségek A = E + K

Passzívák = Források + Hozamok P = F ± H

b) A gazdasági események négy alaptípusa

1. A gazdasági esemény hatására az egyik aktíva nő, a másik csökken.

A + x1 – x1 = P

Példa: készpénzfelvétel a bankszámláról → a Pénztár egyenlege nő, a

Bankbetétek összege csökken.

A mérlegfőösszeg nem változik, csak az eszközök belső szerkezete rendeződik át.

2. A gazdasági esemény hatására az egyik passzíva nő, a másik csökken.

A = P + x2 – x2

Példa: szállítóval szembeni tartozás kiegyenlítése váltó kibocsátásával → a

Váltótartozások értéke nő, a Szállítók összege csökken.

A mérlegfőösszeg nem változik, csak a források belső szerkezete módosul.


73

3. A gazdasági esemény hatására mind az aktívák, mind a passzívák értéke

növekszik.

A + x3 = P + x3

Példa: rövid lejáratú kölcsön felvétele, melyet jóváírnak a vállalkozás

bankszámlán → a Bankbetétek állománya növekszik, a Rövid lejáratú kölcsönök

összege szintén növekszik.

A mérleg főösszege növekszik.

4. A gazdasági esemény hatására mind az aktívák, mind a passzívák értéke csökken.

A – x4 = P – x4

Példa: rövid lejáratú kölcsön törlesztése → Rövid lejáratú kölcsönök összege

csökken, a Bankbetétek egyenlege szintén csökken.

A mérlegfőösszeg csökken.

II. Bizonylatok

Bizonylat: belső vagy külső fél által, valamely gazdasági eseményről kiállított

okmány, amely hiteles módon bizonyítja a gazdasági eseményt.

Bizonylati elv: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani.

Bizonylati fegyelem: könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján

szabad!

A bizonylatok csoportosítása:

Származás szerint

Belső bizonylat: vállalaton belül állítják ki (pl. raktár bevételi

vagy kiadási bizonylat).

Külső bizonylat: más gazdálkodó állítja ki (pl. szállítói számla).

Számadás szerint

Szigorú számadású bizonylat: mivel visszaélésre adnak

lehetőséget, minden példányát meg kell őrizni (ha rosszul töltik

ki, akkor „Rontott” felirattal kell ellátni, de ekkor is meg kell

őrizni, pl. pénztárbizonylatok).


74

Nem szigorú számadású bizonylat: általában belső használatra

szolgálnak, a rontott példányokat nem kell megőrizni.

Feldolgozottsági szint szerint

Elsődleges bizonylat: eredeti bizonylat.

Másodlagos bizonylat: elsődleges bizonylatok alapján készített

összesítő bizonylat.

Tartalmi követelmény: a bizonylat az adott eseményt tömören írja le, és azt hitelt

érdemlően bizonyítsa.

Formai követelmények: a bizonylaton szerepeljen:

a bizonylat megnevezése és sorszáma,

a kiállító gazdálkodó (szervezeti egység) megjelölése,

a gazdasági eseményt elrendelő személy megnevezése,

a gazdasági esemény rövid leírása,

dátum és aláírás.

A bizonylatok felépítése:

Fejléc: a bizonylat sorszáma és megnevezése, a kiállító és a címzett

megnevezése, a kiállítás dátuma.

Adathordozó rész: a gazdasági esemény leírása.

Hitelesítő rész: a felelős személy vagy személyek aláírása.

III. Könyvviteli számlák

Könyvviteli számla: olyan kétoldalú nyilvántartás, amely egyik oldalon a

növekedéseket, a másik oldalon a csökkenéseket tartalmazza. Ábrázolásának módja:

számlaváz („akasztófa”):

T Megnevezés K


75

Tartozik (T) oldal: a számla BAL oldala.

Követel (K) oldal: a számla JOBB oldala.

függetlenül attól, hogy növekedést

vagy csökkenést fejez-e ki

Forgalom: a számla valamely oldalára könyvelt értékek összege. A számlának

egyidejűleg Tartozik forgalma és Követel forgalma is van.

Tartozik forgalom: a számla bal oldalára könyvelt értékek összege.

Követel forgalom: a számla jobb oldalára könyvelt értékek összege.

Egyenleg: a Tartozik Forgalom (TF) és a Követel Forgalom (KF) különbsége. A

számlának egy időpontban vagy Tartozik egyenlege, vagy Követel egyenlege van attól

függően, hogy melyik oldal a nagyobb (ha a két oldali forgalom azonos, akkor a

számlának nincs egyenlege).

Tartozik egyenleg: TF–KF, ha a TF a nagyobb.

Követel egyenleg: KF–TF, ha a KF a nagyobb.

Példa. Tegyük fel, hogy az alábbi számla a vállalkozás árukészletének változásait

mutatja, a bal (Tartozik) oldalon a növekedéseket, a jobb (Követel) oldalon a

csökkenéseket ábrázolva:

T Áruk K

8 000 000 6 000 000

7 000 000 8 000 000

5 000 000

TE = 6 000 000

Értelmezés: az áruk állományában az időszak során 20 mFt értékű növekedés,

valamint 14 mFt értékű csökkenés állt be, az időszak végi árukészlet értéke így 6 mFt.


76

A könyvviteli számlák típusai:

a) Eszközszámlák

Azokat a számlákat, melyeken a vállalkozás eszközeit és az azokban bekövetkezett

változásokat tartjuk nyilván, eszközszámláknak nevezzük.

Tartozik Eszközszámla Követel

NYITÓ EGYENLEG

ESZKÖZÖK NÖVEKEDÉSEI (+) ESZKÖZÖK CSÖKKENÉSEI (-)

EGYENLEG

Nyitó egyenleg: az időszak első napján (január 1.) meglévő egyenleg. → T oldalra

Növekedések: az időszaki állománynövekedések → T oldalra

Csökkenések: az időszaki állománycsökkenések → K oldalra

Az eszközszámláknak jellemzően Tartozik egyenlegük van.

Záró egyenleg: az időszak végén (december 31.) a számlákat le kell zárni (=egyenlegét

meg kell szüntetni), azaz a meglévő egyenleggel azonos összeget az ellentétes oldalra

kell könyvelni → K oldalra.

b) Forrásszámlák

A forrásszámlák a mérleg forrásoldalán lévő tételek változásait követik nyomon.

Tartozik Forrásszámla Követel

NYITÓ EGYENLEG

FORRÁSOK CSÖKKENÉSEI (-) FORRÁSOK NÖVEKEDÉSEI (+)

EGYENLEG

Működésük ellentétes az eszközszámlákéval:

Nyitó egyenleg → K oldalra

Növekedések → K oldalra

Csökkenések → T oldalra


77

A forrásszámláknak jellemzően Követel egyenlegük van.

Záró egyenleg → T oldalra

c) Költségszámlák

A termeléshez felhasznált erőforrások értékének nyilvántartására szolgálnak a

költségszámlák.

Tartozik Költségszámla Követel

KÖLTSÉGEK NÖVEKEDÉSEI (+) KÖLTSÉGEK CSÖKKENÉSEI (-)

EGYENLEG

A költségszámlák egy gazdálkodási időszakra vonatkoznak, így év elején nincs

nyitóegyenlegük.

Működésük az eszközszámlákéhoz hasonló:

Növekedések → T oldalra

Csökkenések → K oldalra

A költségszámláknak tipikusan Tartozik egyenlege van.

d) Hozamszámlák

A hozamszámlák a tárgyévi eredmény megállapításához nyújtanak segítséget.

Tartozik Hozamszámla Követel

EREDMÉNY (SAJÁT TŐKE)

CSÖKKENÉSEI (-)

EREDMÉNY (SAJÁT TŐKE)

NÖVEKEDÉSEI (+)

EGYENLEG (-) EGYENLEG (+)


78

A költségszámlákkal azonos módon a hozamszámláknak év elején nincs

nyitóegyenlege.

A hozamszámlák tovább bonthatók az alábbi két típusra:

bevételszámlák (eredményt növelő hozamszámlák)

ráfordításszámlák (eredményt csökkentő hozamszámlák)

Az eredményre gyakorolt hatásuknak megfelelően a bevételszámláknak

jellemzően Követel, a ráfordításszámláknak pedig Tartozik egyenlege van.

Gyűjtőfogalmak:

Mérlegszámlák: az eszköz- és a forrásszámlák együtt.

Eredményszámlák: a költség- és a hozamszámlák együtt.

Aktív számlák: az eszköz- és a költségszámlák együtt.

Passzív számlák: a forrás- és a hozamszámlák együtt.

IV. Az egységes számlakeret

A főkönyvi számlák könnyebb azonosítása érdekében a megnevezések mellett

számlaszámokat is használunk. A számlakeret átfogó felépítését a Számviteli törvény

írja elő. Eszerint a számlákat 9 plusz 1 ún. számlaosztályba kell sorolni. A

számlaosztályokon belül a vállalkozás szubjektíven kialakíthatja a mélyebb lebontású

számlaszámokat.

Számlaszám: egy decimális kód, balról jobbra haladva minden új számjegy

hozzáadásával elméletileg 10 (gyakorlatilag 9, mivel a nullás számjegyet nem

használjuk) alcsoportot képezhetünk.

A számlaszámok felépítése (balról jobbra):

Első számjegy: számlaosztály (pl. 1.)

Második számjegy: számlacsoport (pl. 12. = első számlaosztály második

számlacsoportja).

Harmadik számjegy: számla (pl. 123.)

További számjegyek: alszámlák (pl. 1231., 1232. stb.)


79

Az előírt számlaosztályok a következők:

1. Számlaosztály: Befektetett eszközök. → immateriális javak, tárgyi eszközök,

befektetett pénzügyi eszközök számlái.

2. Számlaosztály: Készletek. → anyagok, áruk, állatok, befejezetlen termelés és

félkész termékek, a késztermékek számlái.

3. Számlaosztály: Követelések, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások. →

követelések, értékpapírok, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások számlái.

4. Számlaosztály: Források. a mérleg forrásoldalán található vagyonelemek

főkönyvi számlái.

5. Számlaosztály: Költségnemek. → anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű

ráfordítások, értékcsökkenési leírás, aktivált saját teljesítmények számlái.

6.–7. Számlaosztály: Költséghelyek és költségviselők. A vezetői számvitel számára

szükséges információk biztosítása érdekében kialakított költségszámlák, melyek a

költségek más felosztását és csoportosítását teszik lehetővé.

8. Számlaosztály: Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások. Tartalmazza az

üzemi tevékenység ráfordításait, valamint a pénzügyi ráfordításokat nyilvántartó

számlákat.

9. Számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek. Az értékesítés árbevétele, az

egyéb bevételek, a pénzügyi bevételek számlái.

0. Számlaosztály: Nyilvántartási számlák.

Megjegyzések:

az 1-3. számlaosztályok az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály a forrásokat, az

5-8. számlaosztályok a költségeket/ráfordításokat, a 9. számlaosztály pedig a

bevételeket tartalmazza,

a 0. számlaosztály csak technikai jellegű számlákat tartalmaz, olyan tételeket

tart nyilván, amelyek sem a vagyonra, sem az eredményre nincsenek hatással.

a számlakeret részletezése általában követi a mérleg és az eredménykimutatás

felépítését, pl. az 1. Számlaosztály a Befektetett eszközök, a 12. számlacsoport

az Ingatlanok, a 123. számla pedig az Épületek, épületrészek.

A számlakeret kivonatos formáját számlatükörnek hívjuk (a számlatükör ajánlott

felépítése a Mellékletben megtalálható).


80

FONTOS! Könyvelni csak a számlatükör legmélyebb lebontású számláira szabad,

gyűjtőszámlára könyvelni tilos!

Pl. ha a vállalkozás 3 számjegyig bontja le a számlakeretét, akkor könyvelni kizárólag

a 123-as számlára szabad, az 1-es és a 12-es számlák csak gyűjtőszámlák. A

vállalkozás dönti el, hogy mennyire bontja alá a főkönyvi számlákat.

V. Számlasoros és idősoros könyvelés, kontírozás

Egy gazdasági esemény elkönyvelése azt jelenti, hogy az esemény által érintett

főkönyvi számlák Tartozik illetve Követel oldalaira a megfelelő összegeket

felvezetjük. Minden gazdasági esemény során legalább egy főkönyvi számla tartozik

és legalább egy főkönyvi számla követel. A Tartozik oldalakra könyvelt értékek

összege meg kell hogy egyezzen a Követel oldalakra könyvelt értékek összegével.

A két alapvető könyvelési technikát számlasoros illetve idősoros könyvelésnek

nevezzük. Emellett kialakult a könyvelési tételeknek egy egyszerűsített jelölésmódja,

melyet kontírozásnak nevezünk.

V.1. Számlasoros könyvelés

Számlasoros könyvelés: a gazdasági esemény főkönyvi számlavázakon történő

rögzítése.

Példa: a vállalkozás készpénzt vett fel a bankszámlájáról 450 ezer Ft összegben.

Az esemény két számlát érint: a Pénztár (381.) számlán növekedést, az Elszámolási

betétszámlán (384.) pedig csökkenést kell könyvelni.

A két számlán a változást a következőképpen jelöljük:

T + 381. Pénztár K– T + 384. Elsz.betétszla K– 1/384) 450 000 1/381) 450 000


81

A Pénztár számla eszközszámla, így a növekedést a Tartozik oldalon kell feltüntetni.

Az Elszámolási betétszámla szintén eszközszámla, így a csökkenést a Követel oldalra

könyveljük. A könyvelési tétel formai kellékei:

a gazdasági esemény dátuma, vagy egyszerűsítve sorszáma (1.),

az ellenszámla száma (384. illetve 381.),

a megfelelő összeg (450 000).

Abban az esetben, ha egy számlával szemben több számla áll, az ellenszámla

megadásánál a „tszla”, azaz „több számla” jelölést használjuk. A főkönyvi könyvelést

forintban kell elvégezni.

V.2. Idősoros könyvelés

Az idősoros könyvelés lényege, hogy a gazdasági eseményeket időrendben tüntetjük

fel. Az idősoros könyvelés eszköze a főkönyvi napló. A főkönyvi napló fejléce:

Napló, 20… január 1 – december 31.

Dátum Biz. Száma

T hiv.

T szla K hiv.

K szla

Szöveg Összeg Tartozik Követel

Az előbbi példa idősoros könyvelése (készpénzfelvétel a bankból, a 236188 számú

pénztárbevételi bizonylat alapján):

Dátum Biz. Száma

T hiv.

T szla K hiv.

K szla Szöveg Összeg Tartozik Követel

1. 236188 381. Pénztár 384. Elsz.betét Kp felvétel 450 000 450 000

V.3. Kontírozás

A kontírozás egy olyan egyszerűsített jelölésmód, amely egy-egy könyvelési tételt a

lehető legegyszerűbben, mindössze a számlaszámok és az összeg megadásával ír le:

T 381 – K 384 450 000


82

A kontírozott tétel alá fel lehet tüntetni az esemény leírását:

T 381 – K 384 450 000

Készpénzfelvétel

VI. Összesítő kimutatások

Az összesítő kimutatások a főkönyvi számlák adott időpontban jellemző értékeit

(forgalmait, egyenlegeit tüntetik fel.

VI.1. Főkönyvi kivonat

A főkönyvi kivonat egy adott időpontra vonatkozóan felsorolja a főkönyvi számlákat,

és feltünteti azok forgalmait és egyenlegeit. Az információszolgáltatás mellett

ellenőrzési szerepe is van: alkalmas a könyvelés helyességének ellenőrzésére. Fejléce

az alábbi:

Főkönyvi kivonat, 20... év, hónap:…………, nap:…………..

Szla-szám

Számla megnevezése Forgalom Egyenleg

Tartozik Követel Tartozik Követel 1-3. Eszközszámlák TF KF TE 4. Forrásszámlák TF KF KE 5-8. Költség (ráfordítás) számlák TF KF TE 9. Hozam (bevétel) számlák TF KF KE Σ Összesen Σ TF Σ KF Σ TE Σ KE

Egyezőségek: Σ TF = Σ KF

Σ TE = Σ KE

VI.2. Zárókimutatás

A zárókimutatás annyiban több a főkönyvi kivonatnál, hogy a forgalmakon és az

egyenlegeken túl tartalmaz két új oszlop-párt: „Mérleg” és „Eredmény” felirattal:


83

Zárókimutatás, 20….év, hónap:……….., nap:…………..

Szla szám

Szla megnevezése Forgalom Egyenleg Mérleg Eredmény

T K T K Eszköz Forrás Vesz-teség

Nye-reség

1-3. Eszközszámlák TF KF TE TE 4. Forrásszámlák TF KF KE KE 8. Ráfordításszámlák TF KF TE TE 9. Bevételszámlák TF KF KE KE Évi eredmény V NY NY V Σ Összesen Σ TF Σ KF Σ TE Σ KE Σ E Σ F Σ V Σ NY

Egyezőségek: Σ TF = Σ KF

Σ TE = Σ KE

Σ E = Σ F

Σ V = Σ NY

VII. Egy üzleti év könyvelési teendői

Az egymást követő üzleti években ciklikusan ismétlődő könyvviteli feladatokat kell

ellátni. Ezek a feladatok a következők:

1. A főkönyvi számlák megnyitása. Az üzleti év elején egyetlen számlának sincs

egyenlege. Az első feladat tehát az, hogy a számlának az előző év végén

meglévő egyenlegét felvezessük a megfelelő oldalra.

2. Az év közbeni gazdasági események elkönyvelése. Minden eseménynél meg

kell állapítani, hogy mely számlákat érinti, majd a megfelelő könyvelési tételt el

kell számolni.

3. Összesítő kimutatás készítése. Év végén meg kell vizsgálni a számlák aktuális

állapotát, melyre a főkönyvi kivonatot alkalmazzuk.

4. Zárlati teendők, a főkönyvi számlák zárása. Miután minden teendőt

elvégeztünk, a számlák egyenlegeit meg kell szüntetni, azaz a számlákat le kell

zárni.

5. Beszámoló készítése. A mérleg és az eredménykimutatás összeállítása.


84

Mintafeladat. Egy részvénytársaság. főkönyvi számláinak nyitóegyenlege jan. 1-én:

122. Telek 3 000 000

123. Épületek 12 000 000

131. Termelő berendezések 4 000 000

181. Államkötvények 800 000

251. Késztermékek 1 700 000

311. Belföldi követelések (Vevők) 1 600 000

381. Pénztár 350 000

384. Elszámolási betétszámla 1 550 000

411. Jegyzett tőke 20 000 000

454. Szállítók 5 000 000

Év közbeni gazdasági események:

1. A vevő átutalta a vele szemben fennálló követelés felét.

2. Felvettek a bankszámláról a pénztárba 300 000 Ft-ot.

3. Készpénzért vásároltak 400 000 Ft értékű államkötvényt.

4. A cég felvett 3 800 000 Ft beruházási hitelt. Az összeget jóváírták a

bankszámlán.

5. A szállítói tartozásokból visszafizettek 1 800 000 Ft-ot (átutalással).

Feladat:

a) Végezzük el a főkönyvi számlák nyitását!

b) Könyveljük el az év közbeni gazdasági eseményeket!

c) Állítsuk össze a cég december 31-i főkönyvi kivonatát!

d) Zárjuk le a számlákat!

e) Állítsuk össze a vállalkozás mérlegét római számokig lebontva!


85

Megoldás számlasorosan. A feladatot először számlasoros könyveléssel oldjuk meg, ezután pedig bemutatjuk az idősoros, valamint a kontírozott megoldást is. a) A főkönyvi számlák nyitása A nyitóegyenlegeket tehát a 491. Nyitómérleg számlával szemben vezetjük fel az érintett számlák megfelelő oldalaira (az eszközszámlák Tartozik, a forrásszámlák Követel oldalára). A nyitásnál az eseményre „Ny” rövidítéssel hivatkozunk: 122. Telek 123. Épületek Ny/491) 3 000 000 Ny/491) 12 000 000

131. Termelő berendezések 181. Államkötvények Ny/491) 4 000 000 Ny/491) 800 000

251. Késztermékek 311. Belföldi követelések Ny/491) 1 700 000 Ny/491) 1 600 000

381. Pénztár 384. Elszámolási betétszámla Ny/491) 350 000 Ny/491) 1 550 000

411. Jegyzett tőke 454. Szállítók Ny/491) 20 000 000 Ny/491) 5 000 000

491. Nyitómérleg Ny/411) 20 000 000 Ny/122) 3 000 000 Ny/454) 5 000 000 Ny/123) 12 000 000 Ny/131) 4 000 000 Ny/181) 800 000 Ny/251) 1 700 000 Ny/311) 1 600 000 Ny/381) 350 000 Ny/384) 1 550 000 A Nyitómérleg számlán (mivel több számlával áll szemben) összevontan is megjelenítethettük volna az összegeket, mindkét oldalon a „Ny/tszla) 25 000 000” jelölés alkalmazásával. A Nyitómérleg számla egyenlege nulla, az év során többet már nem használjuk. Ezt úgy jelöljük, hogy a számlaváz függőleges szárát két vonallal áthúzzuk.


86

b) Az év közbeni események könyvelése Az év közbeni eseményeknél meg kell állapítanunk, hogy mely vagyonrészeket érinti. Az egyes események értelmezése ez alapján a következő:

1. A vevő átutalta tartozása felét. A vevővel szembeni követelés értéke a 311. számláról olvasható le, 1 600 000 Ft. A bankszámlára befolyt összeg tehát 800 000 Ft. Az esemény ez alapján:

384. Elszámolási betétszámla (+) 800 000 –> Tartozik 311. Belföldi követelések (–) 800 000 –> Követel

2. Készpénzfelvétel a bankszámláról 300 000 Ft összegben. Az esemény:

381. Pénztár (+) 300 000 –> Tartozik 384. Elszámolási betétszámla (–) 300 000 –> Követel

3. Államkötvény vásárlás 400 000 Ft készpénzért.

181. Államkötvények (+) 400 000 –> Tartozik 381. Pénztár (–) 400 000 –> Követel

4. Beruházási hitel felvétele 3 800 000 Ft összegben. Az eseményhez meg kell nyitnunk egy új számlát, a

444. Beruházási és fejlesztési hitelek nevű forrásszámlát. Ezt a számlát az eddigiekben nem használtuk. A gazdasági esemény az alábbi:

384. Elszámolási betétszámla (+) 3 800 000 –> Tartozik 444. Beruházási és fejlesztési hitelek (kötelezettség) (+) 3 800 000 –> Követel

5. A szállítói tartozásból 1 800 000 Ft visszafizetése átutalással. A szállítóval szembeni tartozás a 454.

számla egyenlege alapján eddig 5 000 000 Ft volt, ebből visszafizettünk 1 800 000 Ft-ot: 454. Szállítók (–) 1 800 000 –> Tartozik 384. Elszámolási betétszámla (–) 1 800 000 –> Követel

Ezek alapján a főkönyvi számlák az események elkönyvelése után a következőképpen alakulnak: 122. Telek 123. Épületek Ny/491) 3 000 000 Ny/491) 12 000 000

131. Termelő berendezések 181. Államkötvények Ny/491) 4 000 000 Ny/491) 800 000 3/381) 400 000

251. Késztermékek 311. Belföldi követelések Ny/491) 1 700 000 Ny/491) 1 600 000 1/384) 800 000

381. Pénztár 384. Elszámolási betétszámla Ny/491) 350 000 3/181) 400 000 Ny/491) 1 550 000 2/381) 300 000 2/384) 300 000 1/311) 800 000 5/454) 1 800 000 4/444) 3 800 000

411. Jegyzett tőke 454. Szállítók Ny/491) 20 000 000 5/384) 1 800 000 Ny/491) 5 000 000

444. Beruházási és fejlesztési hitelek 4/384) 3 800 000

491. Nyitómérleg Ny/tszla) 25 000 000 Ny/tszla) 25 000 000


87

c) Főkönyvi kivonat készítése Az év közbeni események hatására bizonyos számlák forgalmaiban és egyenlegeiben a nyitó értékhez képest változások következtek be. A főkönyvi kivonat az események elkönyvelés utáni, azaz az üzleti év végén (december 31-én) érvényes állapotot tükrözi:

Főkönyvi kivonat, 20…. december 31. Szla-szám

Számla megnevezése Forgalom Egyenleg Tartozik Követel Tartozik Követel

122. Telek 3 000 000 0 3 000 000 0 123. Épületek 12 000 000 0 12 000 000 0 131. Termelő berendezések 4 000 000 0 4 000 000 0 181. Államkötvények 1 200 000 0 1 200 000 0 251. Késztermékek 1 700 000 0 1 700 000 0 311. Belföldi követelések 1 600 000 800 000 800 000 0 381. Pénztár 650 000 400 000 250 000 0 384. Elszámolási betétszámla 6 150 000 2 100 000 4 050 000 0 411. Jegyzett tőke 0 20 000 000 0 20 000 000 444. Beruházási és fejlesztési hitel 0 3 800 000 0 3 800 000 454. Szállítók 1 800 000 5 000 000 0 3 200 000 Σ Összesen 32 100 000 32 100 000 27 000 000 27 000 000 d) Főkönyvi számlák zárása Év végén a számlák egyenlegeit meg kell szüntetni, azaz a számlákat le kell zárni. A zárás a 492. Zárómérleg számlával szemben történik, az eseményre „Z” rövidítéssel hivatkozunk. A zárás azt jelenti, hogy a számla meglévő egyenlegével azonos összeget könyvelünk az ellentétes oldalra, melynek eredményeképpen az egyenleg nulla lesz. A lezárt számlák számlavázainak függőleges szárát két vonallal áthúzzuk, ezzel jelölve, hogy a zárás megtörtént. A zárás után egyetlen számlának, így a 492.-nek sem maradhat egyenlege:


88

122. Telek 123. Épületek Ny/491) 3 000 000 Z/492) 3 000 000 Ny/491) 12 000 000 Z/492) 12 000 000

131. Termelő berendezések 181. Államkötvények Ny/491) 4 000 000 Z/492) 4 000 000 Ny/491) 800 000 Z/492) 1 200 000 3/381) 400 000

251. Késztermékek 311. Belföldi követelések Ny/491) 1 700 000 Z/492) 1 700 000 Ny/491) 1 600 000 1/384) 800 000 Z/492) 800 000

381. Pénztár 384. Elszámolási betétszámla Ny/491) 350 000 3/181) 400 000 Ny/491) 1 550 000 2/381) 300 000 2/384) 300 000 Z/492) 250 000 1/311) 800 000 5/454) 1 800 000 4/444) 3 800 000 Z/492) 4 050 000

411. Jegyzett tőke 454. Szállítók Z/492) 20 000 000 Ny/491) 20 000 000 5/384) 1 800 000 Ny/ 491) 5 000 000 Z/492) 3 200 000

444. Beruházási és fejlesztési hitel Z/492) 3 800 000 4/384) 3 800 000

491. Nyitómérleg 492. Zárómérleg számla Ny/tszla) 25 000 000 Ny/tszla) 25 000 000 Z/tszla) 27 000 000 Z/tszla) 27 000 000


89

e) Mérleg összeállítása A főkönyvi kivonat adatai alapján össze tudjuk állítani a vállalkozás december 31-i fordulónapra szóló mérlegét. A számlák egyenlegeit a megfelelő mérlegsorba kell beírni. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a mérleg adatait ezer forintban kell megadni: Mérleg, 20... december 31. (adatok ezer Ft-ban) Eszközök Források A. Befektetett eszközök 20 200 D. Saját tőke 20 000 I. Immateriális javak 0 I. Jegyzett tőke 20 000 II. Tárgyi eszközök 19 000 II. Jegyzett, de ……. 0 III. Befektetett pü. eszközök 1 200 III. Tőketartalék 0 B. Forgóeszközök 6 800 IV. Eredménytartalék 0 I. Készletek 1 700 V. Lekötött tartalék 0 II. Követelések 800 VI. Értékelési tartalék 0 III. Értékpapírok 0 VII. Adózott eredmény 0 IV. Pénzeszközök 4 300 E. Céltartalékok 0 C. Aktív időbeli elhatárolások 0 F. Kötelezettségek 7 000 I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 3 800 III. Rövid lejáratú kötelezettségek 3 200 G. Passzív időbeli elhatárolások 0 Σ Eszközök összesen 27 000 Σ Források összesen 27 000 Megoldás idősorosan. A nyitást, az év közbeni eseményeket és a zárást főkönyvi naplóban is elkönyvelhetjük. A főkönyvi kivonat és a mérleg értelemszerűen ugyanazt az eredményt adja, mint a számlasoros könyvelés esetén. Ha a naplóban az oldal aljára érünk, az addig elkönyvelt összegeket tovább kell görgetni a következő oldalra. Ez úgy történik, hogy a Szöveg rovatba az „Átvitel” szót, a Tartozik és a Követel rovatokba pedig a halmozott összeget írjuk (a két összegnek meg kell egyeznie). A következő oldal első sorában pedig az „Áthozat” szót és ugyanazokat az összegeket kell feltüntetni. Ezt is szemléltetjük a példán:

Főkönyvi napló, 20… év január 1.–december 31. Sor-szám

Biz. száma

T szla hiv.

T szla neve K szla hiv.

K szla neve Szöveg Összeg

Tartozik Követel

Ny. Nyitás 122. Telek 3 000 000 123. Épületek 12 000 000 131. Termelő b. 4 000 000 183. Egy.váll.ép 800 000 251. Készterm. 1 700 000 311. Belf.köv. 1 600 000 381. Pénztár 350 000 384. Elsz. betét 1 550 000 8 szla 491. Nyitómérleg Nyitás (eszk.) 25 000 000

Ny. Nyitás 491. Nyitómérleg 2 szla Nyitás (forr.) 25 000 000 411. Jegyzett tőke 20 000 000 454. Szállítók 5 000 000

1. … 384. Elsz. betét 311. Belf. köv. Vevő átutalás 800 000 800 000 2. … 381. Pénztár 384. Elsz. betét Kp felvétel 300 000 300 000 3. … 181. Államkötv. 381. Pénztár Kötv. vásárlás 400 000 400 000 4. … 384. Elsz. betét 444. Beruh.fejl.h. Hitelfelvétel 3 800 000 3 800 000 5. … 454. Szállítók 384. Elsz. betét Átut. szállítónak 1 800 000 1 800 000

Átvitel 57 100 000 57 100 000 (oldal alja)


90

(új oldal teteje) Sor-szám

Biz. száma

T szla hiv.

T szla neve K szla hiv.


Tartozik Követel

Áthozat 57 100 000 57 100 000

Z. Zárás 492. Zárómérleg 8 szla Zárás (eszk.) 27 000 000 122. Telek 3 000 000 123. Épületek 12 000 000 131. Termelő b. 4 000 000 183. Egy.váll.ép 1 200 000 251. Készterm. 1 700 000 311. Belf.köv. 800 000 381. Pénztár 250 000 384. Elsz. betét 4 050 000

Z. Zárás 411. Jegyzett tőke 20 000 000 444. Beruh.fejl.h. 3 800 000 454. Szállítók 3 200 000 3 szla 492. Zárómérleg Zárás (forr.) 27 000 000 Összesen 111 100 000 111 100 000

Megoldás kontírozva. Nyitás: T 122 3 000 000 T 123 12 000 000 T 131 4 000 000 T 183 800 000 T 251 1 700 000 T 311 1 600 000 T 381 350 000 T 384 1 550 000 K 491 25 000 000 Eszközszámlák nyitása T 491 25 000 000 K 411 20 000 000 K 454 5 000 000 Forrásszámlák nyitása Év közbeni események: 1. T 384 – K 311 800 000 Átutalás a vevőtől 2. T 381 – K 384 300 000 Készpénz felvétel 3. T 181 – K 381 400 000 Államkötvény vásárlása készpénzért 4. T 384 – K 444 3 800 000 Beruházási és fejlesztési hitel felvétele 5. T 454 – K 384 1 800 000 Törlesztés a szállítónak


91

Zárás: T 492 27 000 000 K 122 3 000 000 K 123 12 000 000 K 131 4 000 000 K 183 1 200 000 K 251 1 700 000 K 311 800 000 K 381 250 000 K 384 4 050 000 Eszközszámlák zárása T 411 20 000 000 T 444 3 800 000 T 454 3 200 000 K 492 27 000 000 Forrásszámlák zárása

VIII. Analitikus és szintetikus nyilvántartás

Az előző fejezetekben leírtak alapján a számviteli információrendszert a

következőképpen definiálhatjuk: olyan átfogó információs rendszer, melynek feladata,

hogy adott gazdálkodó egység működéséről objektív és megbízható információkat

állítson elő különböző külső és belső felhasználók számára, azok döntéseinek

megalapozása érdekében.

Analitikus és szintetikus nyilvántartások

A számviteli információrendszer legfontosabb outputja a beszámoló. Valamennyi

könyvelési, nyilvántartási teendő tehát a beszámoló elkészítéséhez szükséges

alapinformációk előállítását szolgálja. A rendszerbe beérkező adatok rögzítésének és

feldolgozásának két szintjét szokás megkülönböztetni: az analitikus és a szintetikus

nyilvántartást.

Az analitikus nyilvántartás (analitika) feladata, hogy a vállalkozást érintő gazdasági

eseményekkel kapcsolatban – az eseményekről kiállított elsődleges bizonylatok

alapján – valamennyi fontos információt rögzítse. Az analitikus nyilvántartás alapján

meghatározott időszakonként másodlagos, összesítő bizonylatok, ún. feladások

készülnek, amelyek már csak pénzértékben kifejezett, összevont adatokat

tartalmaznak. A feladások alapján a gazdasági események hatásai a szintetikus

nyilvántartásban (szintetikában) is rögzítésre kerülnek. A szintetikus nyilvántartás

gyakorlatilag a kettős könyvvitel szabályai szerinti könyvelést jelenti. Az analitikus és


92

a szintetikus nyilvántartás együttesen már alkalmas a beszámoló elkészítéséhez

igényelt valamennyi információ előállítására.

Az eddigiekben leírtak alapján a számviteli információrendszer átfogó modelljét a

következő ábrával foglalhatjuk össze:

A számviteli információrendszer átfogó modellje

A beszámoló összeállításának elsődleges információforrását a szintetika képezi, hiszen

a legfontosabb kimutatások (a mérleg és az eredménykimutatás) a naprakész kettős

könyvvitel információiból állíthatók össze. Ugyanakkor a beszámoló bizonyos

részeinek (különösen a szöveges, tájékoztató jellegű részek) összeállításához

nélkülözhetetlenek az analitikából származó eredeti adatok.

a) Az analitikus nyilvántartás

A számviteli információrendszer legfontosabb inputjai az elsődleges bizonylatok,

melyek feldolgozását elsőként az analitikus nyilvántartás végzi el. Az analitikát nem

egyetlen homogén rendszerként kell értelmezni, hanem különböző területeket átölelő

alrendszerek halmazaként. Az analitika konkrét formájának és szerkezetének

kialakítása a gazdálkodó egység hatásköre. A gyakorlati tapasztalatok alapján az

analitika legalább a következő alrendszereket foglalja magában:

Eszközrendszer. A vállalkozás birtokában lévő immateriális javak és tárgyi

eszközök állományváltozásait tartja nyilván. Általában két részre bontják: külön

kezelik a folyamatban lévő, még használatba nem vett tárgyi eszközök adatait

másodlagos bizonylatok (feladások) belső külső felhasználók felhasználók

elsődleges bizonylatok

AANNAALLIITTIIKKUUSS ((RRÉÉSSZZLLEETTEEZZŐŐ)) NNYYIILLVVÁÁNNTTAARRTTÁÁSS

BESZÁMOLÓ SSZZIINNTTEETTIIKKUUSS ((FFŐŐKKÖÖNNYYVVII))

NNYYIILLVVÁÁNNTTAARRTTÁÁSS


93

(beruházás-alrendszer), valamint az egyéb, már használatba vett eszközöket

(befektetett eszköz alrendszer).

o A beruházás-alrendszerben a folyamatban lévő beruházásokról tárolják a

beruházással kapcsolatban adott megrendelések és a megkötött

szerződések adatait, az adott időponting a szállítók által számlázott

értéket, a készültségi fokot, a határidőt, stb.

o A befektetett eszköz alrendszerben a már használatban lévő eszközök

azonosító adatait, a bekerülési értéket, az aktiválás időpontját, az

amortizációval kapcsolatos adatokat tartják nyilván; emellett rögzítésre

kerülnek a különböző állományváltozások információi.

Készletrendszer. A vásárolt készletekről, azaz a vállalkozás anyag- és

árukészleteiről vezetett részletező nyilvántartást jelenti. A készletrendszerben

kerülnek tárolásra a különböző készletfajták azonosító adatai, nyilvántartási

árai, valamint az állománynövekedések és –csökkenések adatai.

Munkaügyi rendszer. Az analitikus nyilvántartásban feltétlenül külön

alrendszert érdemes létrehozni a munkavállalók nyilvántartása és a

bérelszámolás céljára (nagyobb vállalkozásoknál általában további két részre

oszlik: munkaügy és bérelszámolás alrendszerekre). A rendszer egyik feladata a

munkaszerződések, megbízások adatainak tárolása, a bérelszámolás alapját

képező jelenléti ívek, szabadságengedélyek, kiküldetési papírok megőrzése és

információinak rögzítése. A másik fontos feladat a havonta elvégzendő

bérelszámolás, amely során a bérekkel összefüggő költségek és a béreket

terhelő levonások elszámolását, valamint a fizetendő járulékok összesítését és a

pénzügyi rendszer felé történő továbbítását végzik el.

Termelési rendszer. A készletrendszer esetében kiemeltük, hogy ott csak a

vásárolt készletek nyilvántartása történik, amely az anyagokat és az

árukészleteket foglalja magában. A készletek másik csoportját a saját termelésű

készletek képezik, melyek nyilvántartását a termelési rendszer végzi el. A saját

termelésű készletek közé a befejezetlen és félkész termékek, valamint a gyártási

folyamat végtermékei (késztermékek) tartoznak, de itt kerülnek kimutatásra a

mezőgazdasági vállalkozások esetében a növendék, hízó- és egyéb állatok is. A

termelési rendszer legfontosabb feladatai a következők:


94

o megrendelések felvétele, visszaigazolása, nyilvántartása

o szerződések adatainak tárolása

o termelési költségek elszámolása, a termelési folyamat bizonylatainak

kezelése

o elő- és utókalkuláció (az elkészült termékek önköltségének előzetes

megtervezése illetve utólagos meghatározása)

o raktári folyamatok nyilvántartása

o értékesítés, számlázás

Pénzügyi rendszer. A gazdálkodó egység követeléseinek és kötelezettségeinek,

pénzügyi kapcsolatainak részletes adatait vezeti. Feladatai között megemlítendő

a pénzintézeti kapcsolatok (bankszámlák) és a pénztári készpénzállomány

kezelése, a vevői és szállítói kapcsolatok, a költségvetési kapcsolatok (adók,

járulékok) nyilvántartása, a hosszú és rövid lejáratú pénzügyi befektetések

(értékpapírok) nyomon követése, valamint a vállalkozás tulajdonosaival és

munkavállalóival kapcsolatos pénzmozgások rögzítése. A pénzügyi

rendszernek az említett feladatokon túl a többi alrendszer kontrollját is el kell

látnia, ily módon kiemelt fontosságú.

A felsorolt öt alrendszer mindegyikéről elmondható, hogy – a számviteli törvényben

rögzített egyedi értékelés elve alapján [Sztv.16.§.(1)] – minden egyes vagyonelemről

egyedi, különálló nyilvántartást vezet. Minden vagyonelem számára létrehoznak egy

ún. analitikus nyilvántartólapot (köznapi nevén: karton), melyen a korrekt

tájékoztatáshoz szükséges valamennyi információ helyet kap.

Az analitikus nyilvántartólapot napjainkban természetesen nem papír formájában kell

elképzelni, hanem számítógépes adatállományok egy-egy rekordjaként.

Megjegyzendő, hogy az egyedi értékelés elve bizonyos esetekben sajtosan érvényesül,

hiszen néhány speciális esetben (például készleteknél, tárgyi eszközöknél, vagy

értékpapíroknál, ahol nagy mennyiségű, de teljesen azonos paraméterekkel rendelkező

eszközről van szó) a csoportos nyilvántartás is megfelel az egyedi értékelés elvének.

Így például adott fajta kötvényekből álló értékpapírcsomagnak egyetlen

nyilvántartólapja van, ahol a mennyiség mellett a papírok névértéke, beszerzési

árfolyama, lejárati dátuma stb. szerepel.

Az analitika öt alrendszere (eszköz-, készlet-, munkaügyi, termelési és pénzügyi

rendszer) tehát nem más, mint egyedi nyilvántartólapok és bizonylatok összefüggő


95

halmaza. Ezt szem előtt tartva könnyen belátható, hogy az analitikus nyilvántartás

szintjén már egy közepes méretű vállalkozásnál is óriási mennyiségű, szinte

kezelhetetlen információtömeg alakul ki. Az egyes alrendszereknek emiatt a bennük

keletkező információk összegyűjtésén és tárolásán túl az is feladata, hogy összevont,

könnyen értelmezhető információkat állítsanak elő a szintetika, azaz a főkönyvi

könyvelés számára. Az analitikus nyilvántartás szerkezetét a következő ábra

segítségével foglaljuk össze:

Az analitikus nyilvántartás szerkezete

Az öt alrendszer közül a pénzügyi rendszer kitüntetett szerepet kap, hiszen a többi

négy alrendszer és a pénzügyi rendszer között szükségképpen horizontális

információáramlás folyik. Ennek magyarázata nyilvánvaló: az eszközök vagy

készletek állományváltozásai, a munkabérek elszámolása, illetve a megtermelt

késztermékek értékesítése mind-mind érintik a vállalkozás pénzügyi kapcsolatait is

(vevői követelések, szállítói tartozások, költségvetési tartozások illetve

visszaigénylések formájában). Az egyes alrendszerek információtömegéből

kiválasztásra kerülnek azok az adatok, amelyek a kettős könyvviteli nyilvántartásban

(a szintetikában) megjelenő összegekre hatással vannak. Ezeket a kigyűjtött és

összesített adatokat főkönyvi feladások formájában készítik el, amelyek a szintetikus

nyilvántartás inputját képezik.

elsődleges bizonylatok

A N A L I T I K A

másodlagos (összesítő) bizonylatok (FŐKÖNYVI FELADÁS)

ESZKÖZ-RENDSZER

KÉSZLET-RENDSZER

MUNKAÜGYI RENDSZER

TERMELÉSIRENDSZER

PÉNZÜGYI RENDSZER


96

b) A szintetikus nyilvántartás

A szintetika, azaz a főkönyvi nyilvántartás a kettős könyvviteli szabályok szerinti

könyvelést, valamint az ehhez kapcsolódó összesítő-ellenőrző feladatokat foglalja

magában. A szintetika szintjén minden növekedés és csökkenés pénzértéken kerül

kimutatásra. Legfőbb feladata, hogy beszámolóban szereplő kimutatások

összeállításához közvetlenül felhasználható információkat állítson elő. A szintetikus

nyilvántartás csak akkor lehet korrekt, ha a háttérben pontos és naprakész analitikus

adatok állnak rendelkezésre. A szintetika működési elvét a következő ábra foglalja

össze:

A szintetikus nyilvántartás szerkezete

A szintetika információbázisát tehát az analitikából érkező feladások képezik. A feladások alapján a gazdasági események folyamatosan rögzítésre kerülnek, számlasoros és idősoros könyvelés formájában is. Az évközi könyvelést az üzleti év végén a könyvviteli zárlat teszi teljessé. A könyvviteli zárlat magában foglalja különböző év végi rendező/pontosító tételek elszámolását, összesítő kimutatások elkészítését, valamint a technikai zárást. A zárlati teendők után a szintetika és az analitika együttesen már képes a beszámoló elkészítéséhez igényelt valamennyi információt szolgáltatni.

főkönyvi feladás kköönnyyvvvviitteellii

zzáárrllaatt

SS ZZ II NN TT EE TT II KK AA

AA NN AA LL II TT II KK AA

számlasoros könyvelés (főkönyvi számlák)

idősoros könyvelés (főkönyvi naplók)

egyeztetés

időszak végi rendező/pontosító

tételek elszámolása

főkönyvi számlák technikai zárása

ÖSSZESÍTŐ KIMUTATÁSOK

(főkönyvi kivonat)

leltározás

BBEESSZZÁÁMMOOLLÓÓ


97

8. fejezet - Konkrét gazdasági események könyvelése

Az előző fejezetben bemutattuk a könyvelés alapvető technikáit (számlasoros és idősoros

könyvelés), mindezeket egy mintafeladaton keresztül illusztrálva. A mintafeladatban már

megjelentek bizonyos leegyszerűsített gazdasági események, melyeket a főkönyvi számlákon

rögzítettünk. Ennek a fejezetnek a célja az, hogy rendszerezett formában összegyűjtsük a

vállalkozás életében előforduló leggyakoribb gazdasági eseményeket (közülük néhány az

említett mintafeladatból már ismerős lesz), és bemutassuk, hogy ezek az események mely

főkönyvi számlákat érintenek, illetve milyen módon kell őket elkönyvelni.

I. Immateriális javak és tárgyi eszközök

1) Immateriális javak beszerzése

Példa: A vállalkozás megvásárolt egy szoftvert 40 000 Ft + 27% ÁFÁ-ért.

Az esemény értelmezése: A szoftvervásárlás a szellemi termékek állományát növeli, továbbá a

vállalkozásnak tartozása keletkezik a szállító felé. A beszerzéshez kapcsolódó levonható ÁFA

összege egyrészt további szállítói tartozást jelent, hiszen ezt is ki kell fizetni a szállítónak,

ugyanakkor az ÁFA-kötelezettségből levonható, azaz „negatív kötelezettség”. Összefoglalva:

Szellemi termékek + (eszközszámla, a növekedés a T oldalra) 1. tétel

Szállítók + (forrásszámla, a növekedés a K oldalra) Levonható ÁFA + (forrásszámla, a levonható összeg a kötelezettségeket

2. tétel csökkenti, így a T oldalra kell könyvelni) Szállítók +

Könyvelés számlasorosan:

T+ 114. Szellemi termékek K– T– 454. Szállítók K+ 1/454) 40 000 1/114) 40 000 1/466) 10 800 T– 466. Előzetesen felsz. ÁFA K+ 1/454) 10 800


98

Könyvelés idősorosan:

Dátum Bizonylat

száma T szla száma

T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

1. … 114. Szellemi termékek

454. Szállítók Szoftvervásárlás 40 000 40 000

466. Előz.f.ÁFA 454. Szállítók Beszerzésre jutó ÁFA 10 800 10 800

Ha a vételár azonnal készpénzben kifizetésre kerül, akkor a tételekben a 454. Szállítók számla

helyett mindvégig a 381. Pénztár számlát kell használni.

2) Tárgyi eszközök beszerzése

A könyvelés menete nagyon hasonlít az immateriális javak beszerzéséhez, néhány

különbséggel. A legfontosabb különbség az, hogy a tárgyi eszközök növekedését először

mindig „befejezetlen beruházás”-ként kell kimutatni. Az eszközt ezután az üzembe helyezésről

ill. használatba vételről kiállított bizonylat alapján aktiváljuk, azaz a beruházások közül

átvezetjük a megfelelő tárgyi eszköz csoportba. További különbség, hogy a „normál” szállító

számla helyett ez esetben a „beruházási szállítók” nevű számlát kell használni.

Példa: A vállalkozás megvásárolt egy új termelő gépet, melynek vételára 2 800 000 Ft + 27%

ÁFA volt. A gép üzembe helyezése megtörtént.


T+ 161. Beruházások K– T– 455. Beruházási szállítók K+ 1/455) 2 800 000 2/131) 2 800 000 1/161) 2 800 000 1/466) 756 000 T– 466. Előzetesen felsz. ÁFA K+ T+ 131. Termelő gépek K– 1/455) 756 000 2/161) 2 800 000 Könyvelés idősorosan:

Dátum Biz.


T szla neve K szla száma


Tartozik Követel

1. … 161. Beruházások 455. Beruh.szállítók Gép beszerzése 2800000 2800000 466. Előz. felsz. ÁFA 455. Beruh.szállítók ÁFA 756000 756000

2. … 131. Termelő gépek 161. Beruházások Aktiválás 2800000 2800000


99

Ha a vételár készpénzben kifizetésre kerül, akkor itt is a 455. Beruházási szállítók számla

helyett a 381. Pénztár számlát kell használni.

3) Eszközök terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása

Példa: A vállalkozás az előző pontban beszerzett termelő gépre elszámolta a tárgyévre jutó

340 000 Ft amortizációt.

Értelmezés: Az amortizációt költségként kell kimutatni, ezzel egyidejűleg le kell csökkenteni

az eszköz értékét. Az eszközérték csökkentéséhez nem az alapszámlát, hanem egy ahhoz

kapcsolódó ún. kontraaktív számlát használunk. A kontraaktív számla jellemzője, hogy

eszközszámla ellenére fordítva működik, így az értékcsökkenés növekedése a számla jobb

oldalára kerül. Az értékcsökkenés-számlák száma 9-esre végződik, az első két számjegyük

pedig megegyezik az alapszámla első két jegyével.


T+ 131. Termelő gépek K– E: 2 800 000 T+ 57. Értékcsökkenési leírás K– T+ 139. Termelő gépek écs K– 1/139) 340 000 1/57) 340 000 A 131. és a 139. számlák egyesített egyenlege ekkor az eszköz aktuális nettó értékét mutatja. Nettó érték = Bruttó érték – Halmozott écs = 2 800 000 – 340 000 = 2 460 000 Ft.


Dátum Biz.




Tartozik Követel

1. … 57. Écs leírás 139. Termelő gépek écs

Tárgyévi écs elszámolása

340 000 340 000


100

II. Befektetett pénzügyi eszközök

1) Tartós részesedés vásárlása

Példa: Részvényeket vásároltunk tartós befektetés céljából 600 000 Ft értékben, készpénzért.

Az esemény értelmezése: A tartós részesedések állománya nő, a készpénzállomány lecsökken.

Részesedések + (eszköz növekedése, Tartozik oldal)

Pénztár – (eszközcsökkenés, Követel oldal)


T+ 17. Részesedések K– T+ 381. Pénztár K– 1/381) 600 000 E: …………….. 1/17) 600 000 Könyvelés idősorosan:

Dátum Biz.




Tartozik Követel

1. … 17. Részesedések 381. Pénztár Részvény vásárlás 600 000 600 000

2) Tartósan adott kölcsön nyújtása

Példa: A vállalkozás saját dolgozóinak 1 200 000 Ft összegű, 3 éves lejáratú kölcsönt

nyújtott, az összeget átutalta a dolgozók bankszámlájára.

Az esemény értelmezése: A tartósan adott kölcsönök állománya nő, a bankszámla csökken.


T+ 19. Tartósan adott kölcs. K– T+ 384. Elsz.betétszámla K– 1/384) 1 200 000 E: …………….. 1/19) 1 200 000


Dátum Biz.




Tartozik Követel

1. … 19. Tartósan adott kölcsönök

384. Elszámolási betétszámla

Kölcsön nyújtása 1200 000 1200 000


101

3) Adott kölcsön törlesztése

Példa: A dolgozóktól befolyt a korábban nyújtott kölcsön első törlesztő részlete, 100 000 Ft.

Értelmezés: A törlesztés a kölcsönnyújtás fordítottja, tehát a bankszámla nő, az adott

kölcsönök állománya pedig csökken.


T+ 19. Tartósan adott kölcs. K– T+ 384. Elsz.betétszámla K– 1/384) 1 200 000 2/384) 100 000 E: …………….. 1/19) 1 200 000 2/19) 100 000


Dátum Biz.




Tartozik Követel

2. … 384. Elszámolási betétszámla

19. Tartósan adott kölcsön

Kölcsön törlesztése 100 000 100 000

4) Kapott kamat

Példa: A vállalkozás egy korábban nyújtott kölcsöne után 160 000 Ft kamatot kapott az

adóstól, amely befolyt a bankszámlára.

Értelmezés: A kapott összeg növeli a bankszámla egyenlegét, továbbá a kapott kamatokat

pénzügyi bevételként kell kimutatni.

Elszámolási betétszámla + (eszköznövekedés, T oldal)

Pénzügyi műveletek bevételei + (bevétel-növekedés, K oldal)


T+ 384. Elsz.betétszámla. K– T– 97. Pénzügyi bevételek K+ 1/97) 160 000 1/384) 160 000


102


Dátum Biz.




Tartozik Követel

1. … 384. Elszámolási betétszámla

97. Pénzügyi bevételek

Kapott kamat 160 000 160 000

III. Készletekkel kapcsolatos események

a) Anyagok

Az anyagokkal összefüggésben az alábbi eseményeket tárgyaljuk: beszerzés, visszaküldés a

szállítónak, kapott engedmény, valamint felhasználás.

1) Anyagbeszerzés

Példa: A vállalkozás beszerzett 300 000 Ft + 27% ÁFA értékű anyagot a szállítójától.

Az esemény értelmezése: A vállalkozás anyagkészleteinek értéke nő, ezzel párhuzamosan

pedig tartozása keletkezik a szállítóval szemben. A beszerzéshez kapcsolódó ÁFÁ-t a

korábban látott módon kell elszámolni.

Anyagok + (eszközszámla, ezért a növekedést a T oldalra könyveljük)

Szállítók + (forrásszámla, a növekedést a K oldalra könyveljük)

Levonható Áfa + (kötelezettség-csökkenés, T oldal)

Szállítók + (kötelezettség-növekedés, K oldal)


T+ 21-22. Anyagok K– T– 454. Szállítók K+ 1/454) 300 000 1/21-22) 300 000 1/466) 81 000 T– 466. Előz.felsz. ÁFA K+ 1/454) 81 000


103


Dátum Bizonylat



K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

1. … 21-22. Anyagok 454. Szállítók Anyagvásárlás 300 000 300 000 466. El.felsz.ÁFA 454. Szállítók Beszerzésre jutó ÁFA 81 000 81 000

Az esemény kissé módosul akkor, ha a beszerzett anyag értékét a vállalkozás készpénzben

azonnal rendezi. Ekkor szintén az anyagkészlet értéke nő, de az esemény másik oldalát a

készpénzállomány (381. Pénztár) csökkenése képezi.

2) Visszaküldés a szállítónak

Példa: A vállalkozás a hibás szállítás miatt a beszerzett anyagok felét (150 000 Ft + ÁFA)

visszaküldte.

Értelmezés: A visszaküldést a beszerzés fordítottjaként könyveljük.


T+ 21-22. Anyagok K– T– 454. Szállítók K+ 1/454) 300 000 2/454) 150 000 2/21-22) 150 000 1/21-22) 300 000 2/466) 40 500 1/466) 81 000 T– 466. Előz.felsz. ÁFA K+ 1/454) 81 000 2/454) 40 500 Könyvelés idősorosan:

Dátum Bizonylat


T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

2. … 454. Szállítók 21-22. Anyagok Visszaküldés 150 000 150 000 454. Szállítók 466. El.f.ÁFA Viszaküld.-re jutóÁFA 40 500 40 500


104

3) Kapott engedmény a szállítótól

Példa: A vállalkozás a megmaradt anyagkészletre minőségi kifogás miatt 20 000 Ft + ÁFA

összegű engedményt kapott a szállítótól.

Értelmezés: A könyvelési tételek megegyeznek a visszaküldéssel: az anyagkészlet értéke

csökken, a szállító felé fennálló tartozás szintén csökken, valamint az ÁFA összegét is

módosítani kell.


T+ 21-22. Anyagok K– T– 454. Szállítók K+ 1/454) 300 000 2/454) 150 000 2/21-22) 150 000 1/21-22) 300 000 3/454) 20 000 2/466) 40 500 1/466) 81 000 3/21-22) 20 000 3/466) 5 400 T– 466. Előz.felsz. ÁFA K+ 1/454) 81 000 2/454) 40 500 3/454) 5 400 Könyvelés idősorosan:

Dátum Bizonylat


T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

2. … 454. Szállítók 21-22. Anyagok Engedmény 20 000 20 000 454. Szállítók 466. El.f.ÁFA Engedm. jutó ÁFA 5 400 5 400

4) Anyagfelhasználás

Példa: A vállalkozás a meglévő anyagkészletét (130 eFt) a termeléshez felhasználta.

Az esemény értelmezése: Az anyagfelhasználás során az anyag átadja értékét a termelés célját

képező termékeknek, tehát költséggé alakul át.

Anyagköltség + (költségszámla, a növekedés a T oldalra)

Anyagok – (eszközszámla, a csökkenés a K oldalra)


105


T+ 511. Anyagköltség K– T+ 21-22. Anyagok K– 4/21-22) 130 000 1/454) 300 000 2/454) 150 000 3/454) 20 000 4/511) 130 000 Könyvelés idősorosan:

Dátum Bizonylat


T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

4. … 511. Anyagktg. 21-22. Anyagok Anyagfelhasználás 130 000 130 000

Megjegyzés: Amennyiben az anyagokat alapanyagokra szűkítjük le, akkor a könyvelési

tételek során a 21-22. Anyagok számla helyett mindvégig használható a 211. Alapanyagok

számla is.

b) Áruk

Az árukkal kapcsolatos legfontosabb események hasonlóak az anyagoknál tárgyalt

műveletekhez: beszerzés, visszaküldés, kapott engedmény, értékesítés. A beszerzés, a

visszaküldés és a kapott engedmény könyvelése mindössze annyiban különbözik az

anyagoknál látottaktól, hogy a 21-22. Anyagok számla helyett a 261. Áruk számlát

használjuk.

1) Árubeszerzés

Példa: A vállalkozás beszerzett egy szállítótól 800 000 Ft + 27% ÁFA értékű kereskedelmi

árut.


T+ 261. Áruk K– T– 454. Szállítók K+ 1/454) 800 000 1/261) 800 000 1/466) 216 000 T– 466. Előz.felsz. ÁFA K+ 1/454) 216 000


106


Dátum Bizonylat


T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

1. … 261. Áruk 454. Szállítók Árubeszerzés 800 000 800 000 466. El.f.ÁFA 454. Szállítók Beszerzés ÁFA-ja 216 000 216 000

Természetesen itt is lehetséges, hogy a vállalkozás az áruk ellenértékét készpénzben rendezi,

ekkor a szállítók helyett a 381. Pénztár számlát használjuk.

2) Visszaküldés

Példa: A vállalkozás 100 000 Ft + ÁFA értékű árut minőségi problémák miatt visszaküldött a

szállítónak.


T+ 261. Áruk K– T– 454. Szállítók K+ 1/454) 800 000 2/454) 100 000 2/261) 100 000 1/261) 800 000 2/466) 27 000 1/466) 216 000 T– 466. Előz.felsz. ÁFA K+ 1/454) 216 000 2/454) 27 000 Könyvelés idősorosan:

Dátum Bizonylat


T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

2. … 454. Szállítók 261. Áruk Visszaküldés 100 000 100 000 454. Szállítók 466. El.f.ÁFA Kapcsolódó ÁFA 27 000 27 000

3) Kapott engedmény

Példa: A vissza nem küldött árukészletre további 200 000 Ft + ÁFA utólagos engedményt

adott a szállító.


107


T+ 261. Áruk K– T– 454. Szállítók K+ 1/454) 800 000 2/454) 100 000 2/261) 100 000 1/261) 800 000 3/454) 200 000 2/466) 27 000 1/466) 216 000 2/261) 200 000 2/466) 54 000 T– 466. Előz.felsz. ÁFA K+ 1/454) 216 000 2/454) 27 000 3/454) 54 000 Könyvelés idősorosan:

Dátum Bizonylat


T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

3. … 454. Szállítók 261. Áruk Engedmény 200 000 200 000 454. Szállítók 466. El.f.ÁFA Kapcsolódó ÁFA 54 000 54 000

4) Értékesítés

Példa: A megmaradt árukészletet (melynek értéke 500 000 Ft) a vállalkozás 640 000 Ft +

ÁFÁ-ért értékesítette az egyik vevőjének.

Az esemény értelmezése: Itt egy összetett eseményről van szó. Az értékesítésnek ugyanis több

oldala van, így összesen három könyvelési tételt kell rögzítenünk.

A könyvelési tételek az alábbiak:

Az értékesített áruk eladási ára (640 000 Ft) a vállalkozás árbevételét képezi, amelyet

a vevő a számla alapján egy későbbi időpontban megfizet, így vevőkkel szembeni

követelésként kerül kimutatásra:

Vevők + (eszközszámla, a növekedés a T oldalra)

Árbevétel + (eredményt növelő hozamszámla, a növekedés a K oldalra)

Az eladási ár felett a vállalkozás ÁFÁ-t is felszámít, amely szintén vevővel szembeni

követelésként kerül kimutatásra, a beszedett összeg ugyanakkor az adóhatóságnak

befizetendő, így ÁFA-fizetési kötelezettségként kell könyvelni.

Vevők + (T oldal)

Fizetendő ÁFA + (kötelezettség-növekedés, K oldal)


108

az értékesített áruk beszerzési értékét (a könyvekben szereplő értéket, azaz 500 000 Ft-

ot) ráfordításként kell elszámolni, valamint ki kell vezetni ezen áruk értékét a

nyilvántartásból (többé már nem a vállalkozás tulajdona). Az érintett ráfordítás-számla

az anyagjellegű ráfordítások között található, a neve eladott áruk beszerzési értéke

(elterjedt rövidítéssel élve: ELÁBÉ), a számlaszáma 814.

Eladott áruk beszerzési értéke (anyagjellegű ráfordítás) +

(eredményt csökkentő hozamszámla, a ráfordítások növekedését a

T oldalra könyveljük)

Áruk – (eszközszámla, a csökkenés a K oldalra)


T+ 261. Áruk K– T– 91-92. Ért.nettó árbevétele K+ 1/454) 800 000 2/454) 100 000 4/311) 640 000 3/454) 200 000 4/814) 500 000 T+ 311. Vevők K– T– 467. Fizetendő ÁFA K+ 4/91-92) 640 000 4/311) 172 800 4/467) 172 800 T+ 814. ELÁBÉ K– 4/261) 500 000 Könyvelés idősorosan:

Dátum Bizonylat


T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

4. … 311. Vevők 91-92. Ért.n.árb. Áruértékesítés árbev. 640 000 640 000 … 311. Vevők 467. Fiz. ÁFA Értékesítés ÁFA-ja 172 800 172 800 … 814. Elábé 261. Áruk Elábé elszámolása 500 000 500 000

Megjegyzés: Természetesen a vállalkozás készpénzért is értékesíthet, ekkor a könyvelési

tételeknél a 311. Vevők számla helyett a 381. Pénztár számlát kell használni (a többi számla

és a könyvelési tételek tartalma nem változik).


109

IV. Követelésekkel kapcsolatos események

A követelésekkel összefüggésben két eseményt tárgyalunk: a vevői követelések rendezését

átutalással illetve készpénzzel.

1) Vevővel szembeni követelés rendezése átutalással

Példa: A vállalkozás egyik vevője, akivel szemben egy korábbi értékesítésből származóan

400 000 Ft-os követelése volt, 300 000 Ft-ot átutalt a tartozásából.

Az esemény értelmezése: A vevőkkel szembeni követelés csökken, a vállalkozás

bankszámlájának egyenlege pedig növekszik.

Elszámolási betétszámla + (eszközszámla, a növekedés a T oldalra)

Vevők – (eszközszámla, a csökkenés a K oldalra)


T+ 384. Elszámolási betétszla K– T+ 311. Vevők K– 1/311) 300 000 E: 400 000 1/384) 300 000 Könyvelés idősorosan:

Dátum Bizonylat



K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

1. … 384. Elsz.betétsz. 311. Vevők Átutalás a vevőtől 300 000 300 000

2) Vevővel szembeni követelés rendezése készpénzben

Példa: A vállalkozás előbb említett vevője a hátralévő tartozását (100 000 Ft-ot) készpénzben

rendezte.

Az esemény értelmezése: A vevőkkel szembeni követelés csökken, a vállalkozás pénztárában

lévő készpénzállomány pedig nő.

Pénztár + (eszközszámla, a növekedés a T oldalra)

Vevők – (eszközszámla, a csökkenés a K oldalra)


110


T+ 381. Pénztár K– T+ 311. Vevők K– 2/311) 100 000 E: 400 000 1/384) 300 000 2/381) 100 000 Könyvelés idősorosan:

Dátum Bizonylat


T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg Tartozik Követel

2. … 381. Pénztár 311. Vevők Kp fizetés a vevőtől

100 000 100 000

V. Pénzeszközökkel kapcsolatos események

A pénzeszközöket érintően a következő eseményeket tekintjük át: készpénzfelvétel a

bankszámláról, valamint készpénzbefizetés a bankszámlára.

1) Készpénzfelvétel a bankszámláról

Példa: A vállalkozás 140 000 Ft-ot felvett az elszámolási betétszámláról, amelyet a

házipénztárba bevételeztek (a betétszámla egyenlege 2 000 000 Ft volt a felvétel előtt).

Az esemény értelmezése: A pénztárban lévő készpénzmennyiség nő, az elszámolási

betétszámla egyenlege pedig csökken.

Pénztár + (eszközszámla, a növekedés a T oldalra)

Elszámolási betétszámla – (eszközszámla, a csökkenés a K oldalra)

A helyes gyakorlati kivitelezéshez fontos tudni, hogy ebben az ügyletben két bizonylat

szerepel: a Pénztár növekedését a pénztáros által a pénz átvételével egyidejűleg kiállított

bevételi pénztárbizonylat alapján, míg az Elszámolási betétszámla csökkenését a bank által

néhány napon belül kiküldött bankszámlakivonat alapján szabad csak könyvelni. Ez azt

jelenti, hogy az egymással szemben álló két változás között időbeli eltérés van, és nem

ugyanazon bizonylat alapján rögzíthetők. Ennek következménye, hogy közvetlenül nem

állhatnak egymással szemben egy könyvelési tételben! (Az előző fejezet végén lévő

mintafeladatban az egyszerűség érdekében ettől eltekintettünk.)

A helyes megoldáshoz egy harmadik számlát, a 389. Átvezetési számlát kell használni, és a

két változást ezen átvezetni:


111


T+ 381. Pénztár K– T+ 384. Elszámolási betétszla K– 1/389) 140 000 E: 2 000 000 2/389) 140 000 T+ 389. Átvezetési számla K– 2/384) 140 000 1/381) 140 000 Könyvelés idősorosan:

Dátum Bizonylat


T szla neve

K szla száma


Tartozik Követel

1. … 381. Pénztár 389. Átv.szla Kp felvétel 140 000 140 000 2. … 389. Átv.szla 384. Elsz.betétsz. Terhelés 140 000 140 000

2) Készpénzbefizetés a bankszámlára

Példa: Az előbb felvett összegből 20 000 Ft-ot visszahelyeztek a bankszámlára.

Az esemény értelmezése: Az előbbi esemény fordítottja: a pénztárban lévő készpénz csökken,

az elszámolási betétszámla egyenlege pedig nő.


Pénztár – (eszközszámla, a csökkenés a K oldalra)

Az előbbi pontban leírtak miatt itt is közbe kell iktatni a 389. Átvezetési számlát.


T+ 381. Pénztár K– T+ 384. Elszámolási betétszla K– 1/389) 140 000 3/389) 20 000 E: 2 000 000 2/389) 140 000 4/389) 20 000 T+ 389. Átvezetési számla K– 2/384) 140 000 1/381) 140 000 3/381) 20 000 4/384) 20 000


112


Dátum Bizonylat


T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

3. … 389. Átv.szla 381. Pénztár Kp befizetés a bankba 20 000 20 000 4. … 384. Elsz.betét 389. Átv.szla Jóváírás 20 000 20 000

3) Bankköltség

Példa: A bank a havi számlavezetési díjjal (5 000 Ft) megterhelte a vállalkozás

bankszámláját.

Értelmezés: A banknak fizetett összeg költségnek (egyéb szolgáltatások költségeinek)

minősül, egyúttal csökken a bankszámla egyenlege.


T+ 53. Egyéb szolg. ktg-ei K– T+ 384. Elszámolási betétszla K– 1/384) 5 000 E: …………….. 1/53) 5 000 Könyvelés idősorosan:

Dátum Bizonylat száma

T szla száma

T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

1. … 53. Egyéb szolg.ktg

384. Elsz.betét Bankköltség 5 000 5 000

VI. Kötelezettségekkel kapcsolatos események

a) Hosszú lejáratú kölcsönök, hitelek

1) Hosszú lejáratú kölcsön felvétele

Példa: A vállalkozás 2 400 000 Ft összegű kölcsönt kapott az egyik partnervállalattól, az

összeg befolyt a bankszámlára.

Az esemény értelmezése: Az elszámolási betétszámla egyenlege nő, ezzel egyidejűleg a

vállalatnak hosszú lejáratú kölcsöntartozása keletkezik.


Hosszú lejáratú kölcsönök + (forrásszámla, a növekedés a K oldalra)


113


T+ 384. Elszámolási betétszla K– T– 441. Hosszú lej. kölcsönök K+ 1/441) 2 400 000 1/384) 2 400 000 Könyvelés idősorosan:

Dátum Bizonylat


T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

1. … 384. Elsz.betét 441. H.lej.kölcs. Kölcsön felvétele 2 400 000 2 400 000

2) Beruházási és fejlesztési hitel felvétele

A könyvelési tétel megegyezik az előzővel, azzal a különbséggel, hogy a 441. Hosszú lejáratú

kölcsönök számla helyett értelemszerűen a 444. Beruházási és fejlesztési hitelek számlát kell

használni.

3) Egyéb hosszú lejáratú hitel felvétele

A nem beruházási célú hitel felvételekor szintén az előzőekkel azonos tételt könyvelünk, de

ezúttal a Követel oldalon a 445. Egyéb hosszú lejáratú hitelek számlát használjuk.

b) Rövid lejáratú kölcsönök, hitelek

1) Rövid lejáratú kölcsön felvétele

Példa: A vállalkozás likviditási problémáinak kiküszöbölésére 250 000 Ft összegű rövid

lejáratú kölcsönt vett fel, amely befolyt a bankszámlára.

Az esemény értelmezése: Az elszámolási betétszámla egyenlege nő, ezzel egyidejűleg rövid

lejáratú kölcsöntartozás keletkezik.


Rövid lejáratú kölcsönök + (forrásszámla, a növekedés a K oldalra)


114


T+ 384. Elszámolási betétszla K– T– 451. Rövid lej. kölcsönök K+ 1/451) 250 000 1/384) 250 000 Könyvelés idősorosan:

Dátum Bizonylat


T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

1. … 384. Elsz.betét 451. R.lej.kölcs. Kölcsön felvétele 250 000 250 000

2) Rövid lejáratú kölcsön törlesztése

Példa: Az előbbi pontban felvett kölcsön felét, 125 000 Ft-ot a vállalkozás törlesztette.

Az esemény értelmezése: A kölcsönfelvétel fordítottja: a rövid lejáratú kölcsönökből származó

tartozás, valamint az elszámolási betétszámla egyenlege is csökken.

Rövid lejáratú kölcsönök – (forrásszámla, a csökkenés a T oldalra)



T+ 384. Elszámolási betétszla K– T– 451. Rövid lej. kölcsönök K+ 1/451) 250 000 2/451) 125 000 2/384) 125 000 1/384) 250 000


Dátum Bizonylat


T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

2. … 451. R.lej.kölcs 384. Elsz.betét Kölcsön törlesztés 125 000 125 000

3) Rövid lejáratú hitel felvétele

A könyvelés megegyezik az 1. pontban tárgyalt kölcsönfelvétellel, azzal a különbséggel, hogy

a 451. Rövid lejáratú kölcsönök számla helyett a 452. Rövid lejáratú hitelek számlát

használjuk.


115

4) Rövid lejáratú hitel törlesztése

A könyvelés logikája azonos a 2. pontban bemutatott kölcsöntörlesztéssel, két fontos

különbséggel: a 451. számla helyett értelemszerűen a 452. számlát kell használni, valamint

hitel esetén közbe kell iktatni a 389. Átvezetési számlát! Ennek oka, hogy a bankok minden

hitelhez hozzárendelnek egy külön hitel-számlaszámot, és a törlesztés esetén csak akkor

csökken a hiteltartozás, ha a hitelszámlán jóváíródik az összeg. Így a vállalkozás saját

bankszámlájának csökkenése és a hitelszámlán való jóváírás nem egyidőben és nem

ugyanazon bizonylat alapján könyvelhető.

5) Fizetett kamat

Példa: A vállalkozás egy korábban felvett hitelével kapcsolatban átutalással rendezte az

esedékes kamatot, 84 000 Ft-ot.

Értelmezés: A fizetett kamatokat a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni,

továbbá könyvelni kell a bankszámla csökkenését.


T+ 87. Pénzügyi ráfordítások K– T+ 384. Elszámolási betétszla K– 1/384) 84 000 E: …………….. 1/87) 84 000 Könyvelés idősorosan:

Dátum Bizonylat száma

T szla száma

T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

1. … 87. Pü.ráf. 384. Elsz.betét Fizetett kamat 84 000 84 000

c) Külső szolgáltatások díjainak elszámolása

Példa: A vállalkozás a tanácsadó cégtől 600 000 Ft + ÁFA tanácsadási díjról kapott számlát.

Értelmezés: A külső szolgáltatások díjait költségként (igénybe vett szolgáltatások költségei)

számoljuk el, továbbá szállítói tartozásként mutatjuk ki. A „beszerzés”-hez kapcsolódó ÁFÁ-t

a korábbiakban látott módon könyveljük.


116


T+52. Igénybe vett szolg.ktg. K– T– 454. Szállítók K+ 1/454) 600 000 1/52) 600 000 1/466) 162 000 T– 466. Előz.felsz. ÁFA K+ 1/454) 162 000 Könyvelés idősorosan:

Dátum Bizonylat


T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

1. … 52. Szolg.ktg 454. Szállítók Tanácsadási díj 600 000 600 000 466. El.f.ÁFA 454. Szállítók Kapcsolódó ÁFA 162 000 162 000

Természetesen itt is lehetséges, hogy a vállalkozás a díjat készpénzben rendezi, ekkor a

szállítók helyett a 381. Pénztár számlát használjuk.

d) Bérek elszámolása

Példa: A vállalkozás tárgyhó végén elszámolta a dolgozók havi bérét, 4 860 000 Ft-ot.

Értelmezés: Az összeget bérköltségként számoljuk el, valamint kimutatjuk a dolgozókkal

szembeni kötelezettségként (a bérfizetés a következő hónap elején történik meg).

Bérköltség + (költségszámla növekedése, T oldal)

Dolgozókkal szembeni kötelezettség + (kötelezettség növekedés, K oldal)


T+ 54. Bérköltség K– T– 471. Jövedelemelsz. szla K+ 1/471) 4 860 000 1/54) 4 860 000


117


Dátum Bizonylat


T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

1. … 54. Bérköltség 471. Jöv.elsz. Havi bérköltség elszámolása

4860000 4860000

e) Kötelezettségek rendezése

1) Kötelezettségek rendezése átutalással

Példa: A vállalkozás egyik 600 000 Ft összegű szállítói tartozásából 400 000 Ft-ot átutalt.

Értelmezés: A tartozás összege csökken, ugyanakkor csökken az elszámolási betétszámla

egyenlege is.

Szállítók – (forrásszámla, a csökkenés a T oldalra)



T– 454. Szállítók K+ T+ 384. Elszámolási betétszla K– 1/384) 400 000 E: 600 000 E: … 1/454) 400 000 Könyvelés idősorosan:

Dátum Bizonylat


T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

1. … 454. Szállítók 384. Elsz.betét Átut.a szállítónak 400 000 400 000

2) Kötelezettségek rendezése készpénzben

Példa: Az előbbi szállítóval szembeni maradék tartozását a vállalkozás készpénzben rendezte.

Az esemény értelmezése: A szállítókkal szembeni tartozás csökken (a maradék 200 000 Ft-

tal), valamint csökken a pénztárban lévő készpénz.


118

Szállítók – (forrásszámla, a csökkenés a T oldalra)

Pénztár – (eszközszámla, a csökkenés a K oldalra)


T– 454. Szállítók K+ T+ 381. Pénztár K– 1/384) 400 000 E: 600 000 E: … 2/454) 200 000 2/381) 200 000 Könyvelés idősorosan:

Dátum Bizonylat


T szla neve

K szla száma

K szla neve

Szöveg Összeg

Tartozik Követel

2. … 454. Szállítók 381. Pénztár Fizetés a száll.nak 200 000 200 000

Más kötelezettségek rendezésekor (pl. bértartozás, adótartozás stb.) a könyvelési tétel

annyiban változik, hogy a szállítók számla helyett az érintett kötelezettség-számlát (pl.

471. Jövedelemelszámolási számla, 461. Társasági adókötelezettség stb.) használjuk.


119

Melléklet: Számlatükör 1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. IMMATERIÁLIS JAVAK 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113. Vagyoni értékű jogok 114. Szellemi termékek 115. Üzleti vagy cégérték 117. Immateriális javak értékhelyesbítése 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése 12-16. TÁRGYI ESZKÖZÖK 12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK 121. Földterület 122. Telek, telkesítés 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok 124. Egyéb építmények 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 127. Ingatlanok értékhelyesbítése 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése, és annak visszaírása 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése 13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök 132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek 137. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése 138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése, és annak visszaírása 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések 142. Egyéb járművek 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek 147. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése 148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 149. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése 15. TENYÉSZÁLLATOK 151. Tenyészállatok 152. Igásállatok 153. Egyéb állatok 157. Tenyészállatok értékhelyesbítése 158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése 16. BERUHÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK 161. Befejezetlen beruházások 162. Felújítások 168. Beruházások, felújítások terven felüli értékcsökkenése 17-19. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 17. TULAJDONI RÉSZESEDÉST JELENTŐ BEFEKTETÉSEK (RÉSZESEDÉSEK) 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 172. Tartós jelentős tulajdoni részesedés 173. Egyéb tartós részesedés 177. Részesedések értékhelyesbítése 178. Tartós részesedések értékelési különbözete 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása 18. HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK 181. Államkötvények 182. Vállalati kötvények 183. Tartós diszkont értékpapírok 184. Vállalkozástól eltérő gazdálkodó szervek értékpapírjai 188. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete () 189. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása


120

19. TARTÓSAN ADOTT KÖLCSÖNÖK 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban 192. Tartósan adott kölcsönök jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban 193. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 194. Egyéb tartósan adott kölcsönök 195. Tartós bankbetétek 1951. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban 1952. Tartós bankbetétek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban 1953. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 1954. Egyéb tartós bankbetétek 196. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés 198. Tartósan adott kölcsönök értékelési különbözete 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása 2. SZÁMLAOSZTÁLY: KÉSZLETEK 21-22. ANYAGOK 211-219. Nyers- és alapanyagok 221. Segédanyagok 222. Üzem- és fűtőanyagok 223. Fenntartási anyagok 224. Építési anyagok 225. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök 226. Tárgyi eszközök közül átsorolt anyagok 227. Egyéb anyagok 228. Anyagok árkülönbözete 229. Anyagok értékvesztése és annak visszaírása 23. BEFEJEZETLEN TERMELÉS ÉS FÉLKÉSZ TERMÉKEK 231-234. Befejezetlen termelés 235-237. Félkész termékek 238. Félkész termékek készletérték-különbözete 239. Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása 24. NÖVENDÉK-, HÍZÓ- ÉS EGYÉB ÁLLATOK 241. Növendékállatok 242. Hízóállatok 243. Egyéb állatok 246. Bérbevett állatok 248. Állatok készletérték különbözete 249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása 25. KÉSZTERMÉKEK 251-257. Késztermékek 258. Késztermékek készletérték – különbözete 259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása 26-28. ÁRUK 26. KERESKEDELMI ÁRUK 261. Áruk beszerzési áron 262. Áruk elszámoló áron 263. Áruk árkülönbözete 264. Áruk eladási áron 265. Áruk árrése 266. Idegen helyen tárolt, bizományba átadott áruk 267. Tárgyi eszközök közül átsorolt áruk 269. Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása 27. KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK 271. Közvetített szolgáltatások 279. Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása 28. BETÉTDÍJAS GÖNGYÖLEGEK 281. Saját göngyölegek 282. Idegen göngyölegek 288. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete 289. Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása 3. SZÁMLAOSZTÁLY: KÖVETELÉSEK, PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 31. KÖVETELÉSEK ÁRUSZÁLLÍTÁSBÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSBÓL (VEVŐK) 311. Belföldi követelések 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása 317. Külföldi követelések 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása


121

32. KÖVETELÉSEK RÉSZESEDÉSI VISZONYBAN LÉVŐ VÁLLALKOZÁSOKKAL SZEMBEN 321. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 322. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 323. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 329. Részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása 3291. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értékvesztése 3292. Jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések értékvesztése 3293. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések értékvesztése 33. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE 331. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke kapcsolt vállalkozással szemben 332. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 333. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 334. Egyéb jegyzett, de még be nem fizetett tőke 34. VÁLTÓKÖVETELÉSEK 341. Belföldi váltókövetelések 345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása 346. Külföldi váltókövetelések 349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása 35. ADOTT ELŐLEGEK 351. Immateriális javakra adott előlegek 352. Beruházásokra adott előlegek 353. Készletekre adott előlegek 354. Szolgáltatásokra adott előlegek 355. Egyéb adott előlegek 359. Adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása 36. EGYÉB KÖVETELÉSEK 361.Munkavállalókkal szembeni követelések 362. Költségvetési kiutalási igények 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök 365. Vásárolt és átvett követelések 366. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos követelések 367. Határidős, opciós és swap ügyletekkel kapcsolatos követelések 368. Különféle egyéb követelések 369. Egyéb követelések értékelése 3691. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása 3692. Egyéb követelések értékelési különbözete 3693. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete 37. ÉRTÉKPAPÍROK 371. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 372. Jelentős tulajdoni részesedés 373. Egyéb (nem tartós) részesedések 374. Saját részvények, saját üzletrészek 375. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 376. Értékpapír elszámolási számla 378. Értékpapírok értékelési különbözete 379. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása 38. PÉNZESZKÖZÖK 381. Pénztár 382. Valutapénztár 383. Csekkek 384. Elszámolási betétszámla 385. Elkülönített betétszámlák 386. Devizabetét-számla 389. Átvezetési számla 39. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 393. Halasztott ráfordítások 399. A követelés-jellegű aktív időbeli elhatárolások értékvesztése és annak visszaírása 4. SZÁMLAOSZTÁLY: FORRÁSOK 41. SAJÁT TŐKE 411. Jegyzett tőke 412. Tőketartalék 413. Eredménytartalék 414. Lekötött tartalék


122

417. Értékelési tartalék 4171. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka 419. Adózott eredmény 42. CÉLTARTALÉKOK 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre 422. Céltartalék a jövőbeni költségekre 423. Egyéb céltartalék 43-47. KÖTELEZETTSÉGEK 43. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 431. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 432. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 433. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 434. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben 44. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 441. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 442. Átváltoztatható kötvények 443. Tartozások kötvénykibocsátásból 444. Beruházási és fejlesztési hitelek 445. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 446. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 447. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 448. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 449. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 45-47. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 451. Rövid lejáratú kölcsönök 452. Rövid lejáratú hitelek 453. Vevőktől kapott előlegek 454. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 455. Beruházási szállítók 456. Váltótartozások 457. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 458. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 461- 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 461. Társasági adó elszámolása 462. Személyi jövedelemadó elszámolása 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése 465. Vám és import áfa tartozások 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó 4661. Beszerzések előzetesen felszámított általános forgalmi adója 4662. Arányosítással megosztandó előzetesen felszámított általános forgalmi adó 467. Fizetendő általános forgalmi adó 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla 469. Helyi adók elszámolási számla 471. Jövedelem elszámolási számla 472. Fel nem vett járandóságok 473. Vagyonkezelő szervezetekkel szembeni kötelezettségek 474. Rövid lejáratú egyéb kötelezettségek munkavállalókkal és tagokkal szemben 475. Határidős, opciós és swap ügyletekkel kapcsolatos kötelezettségek 476. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek 477. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 478. Kötelezettségek értékelési különbözete 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek 48. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 483. Halasztott bevételek 49. ÉVI MÉRLEGSZÁMLÁK 491. Nyitómérleg számla 492. Zárómérleg számla 493. Adózott eredmény elszámolása 5. SZÁMLAOSZTÁLY: KÖLTSÉGNEMEK 51. ANYAGKÖLTSÉG 511. Vásárolt anyagok költségei (alapanyagköltség) 512. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei


123

513. Egyéb anyagköltség 519. Anyagköltség megtérülés 52. IGÉNYBEVETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 521. Szállítás-rakodás, raktározás költségei 522. Bérleti díjak 523. Karbantartási költségek 524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek 525. Oktatás, és továbbképzés költségei 526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül) 527. Számviteli szolgáltatások költségei 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei 53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 531. Hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak 533. Biztosítási díj 534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj 539. Különféle egyéb szolgáltatások költségei 54. BÉRKÖLTSÉG 541. Bérköltség 55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések 552. Jóléti és kulturális költségek 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések 56. BÉRJÁRULÉKOK 561. Szociális hozzájárulási adó 562. Egészségügyi hozzájárulás 564. Szakképzési hozzájárulás 565. Rehabilitációs hozzájárulás 569. Egyéb bérjárulékok 57. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 572. Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás 58. AKTÍVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE 581. Saját termelésű készletek állományváltozása 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 59. KÖLTSÉGNEM ÁTVEZETÉSI-, ELLEN SZÁMLA 6. SZÁMLAOSZTÁLY: KÖLTSÉGHELYEK, ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK 61. JAVÍTÓ-KARBANTARTÓ ÜZEMEK KÖLTSÉGEI 62. SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐ ÜZEMEK (EGYSÉGEK) KÖLTSÉGEI 63. GÉPKÖLTSÉG 64-65. ÜZEMI IRÁNYÍTÁS ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI 66. KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI 67. ÉRTÉKESÍTÉSI, FORGALMAZÁSI KÖLTSÉGEK 68. ELKÜLÖNÍTETT EGYÉB ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK 69. KÖLTSÉGHELYEK KÖLTSÉGEINEK ÁTVEZETÉSE 7. SZÁMLAOSZTÁLY: TEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGEI (KÖLTSÉGVISELŐK) 71-75. TEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGEI 71-74. TERMELÉS KÖLTSÉGEI 75. SZOLGÁLTATÁS KÖLTSÉGEI 76. KÖLTSÉGHELYEK TERMELÉSI KÖLTSÉGEI 77-78. FORGALOMBAHOZATAL KÖLTSÉGEI 79. TEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGEINEK ELSZÁMOLÁSA, ÁTVEZETÉSE 8. SZÁMLAOSZTÁLY: ÉRTÉKESÍTÉS ELSZÁMOLT ÖNKÖLTSÉGE ÉS RÁFORDÍTÁSOK 81-83. SZÁMLACSOPORTOK az összköltség eljárással készülő eredménykimutatáshoz 81. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 811. Anyagköltség 812. Igénybevett szolgáltatások értéke 813. Egyéb szolgáltatások értéke 814. Eladott áruk beszerzési értéke 815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 82. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 821. Bérköltség


124

822. Személyi jellegű egyéb kifizetések 823. Bérjárulékok 83. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 81-85. SZÁMLACSOPORTOK a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatáshoz 81-82. BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGEI 811. Belföldi értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 812. Belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke 813. Belföldi értékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 83-84. EXPORTÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGEI 831. Exportértékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 832. Exportértékesítés eladott áruk beszerzési értéke 833. Exportértékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 85. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI 851. Értékesítési, forgalmazási költségek 852. Igazgatási költségek 853. Egyéb általános költségek 86. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 862. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értéke 863. Mérleg fordulónap előtt bekövetkezett eseményeknek az üzleti évhez kapcsolódó ráfordításai 864. Utólag adott (fizetendő) – értékesítéshez közvetve kapcsolódó – engedmény 865. Céltartalék képzése 866. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 867. Adók, illetékek, hozzájárulások 868. Kivételes nagyságú vagy előfordulású ráfordítások 869. Különféle egyéb ráfordítások 87. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI 871. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek 872. Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamvesztesége 873. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások 874. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése és visszaírása 875-879. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 875. Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok árfolyamvesztesége 876. Külföldi pénzértékre szóló vagyonelemek árfolyamvesztesége 877. Egyéb árfolyamveszteségek, opciós díjak 878. Vásárolt követelésekkel kapcsolatos ráfordítások 879. Különféle pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 89. NYERESÉGET TERHELŐ ADÓK 891. Társasági adó 892. Egyszerűsített vállalkozási adó 9. SZÁMLAOSZTÁLY: ÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE ÉS BEVÉTELEK 91-92. BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE 93-94. EXPORTÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE 96. EGYÉB BEVÉTELEK 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele 962. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert értéke 963. A mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, az üzleti évhez kapcsolódó egyéb bevételek 964. Utólag kapott (járó) – értékesítéshez közvetve kapcsolódó – engedmény 965. Céltartalék felhasználása 966. Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 967. Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás 968. Kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek 969. Különféle egyéb bevételek 97. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI 971. Kapott (járó) osztalék és részesedés 972. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek 973. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 975-979. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 975. Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok árfolyamnyeresége 976. Külföldi pénzértékre szóló vagyonelemek árfolyamnyeresége 977. Egyéb árfolyamnyereségek, opciós díjbevételek 978. Vásárolt követelésekkel kapcsolatos bevételek


125

979. Különféle pénzügyi műveletek egyéb bevételei 0. SZÁMLAOSZTÁLY: NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK

szamviteli alapismeretek 2019

Documents