oblath gábor mnb monetáris tanács és corvinus egyetem
DESCRIPTION
Gondolatok a makrogazdasági stabilizációról és a versenyképességről egy évtizeddel az 1995. évi stabilizációs program után. Oblath Gábor MNB Monetáris Tanács és Corvinus Egyetem. „ …előadásában lehetőség szerint térjen ki a következő kérdések értékelésére is:”. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Gondolatok a makrogazdasági stabilizációról és a versenyképességről
egy évtizeddel az 1995. évi stabilizációs program után
Oblath GáborMNB Monetáris Tanács és
Corvinus Egyetem
„ …előadásában lehetőség szerint térjen ki a következő kérdések értékelésére is:”
• „Minek tudható be a magyar gazdaság mikro- és makroszintű versenyképességének romlása az elmúlt 3 évben?”
• „Milyen gazdaságpolitikai lépések segítenék elő a költség- és ár-versenyképesség javulását?” Ezek nem igazán jól feltett kérdések:- tisztázni kell, hogy a versenyképesség egyáltalán romlott-e (és ha igen, milyen értelemben);- nem magától értetődő, hogy a gazdaságpolitika
a) egyáltalán képes-e tartósan befolyásolni az ár- (költség-) versenyképességet, s ha képes rá, milyen áron;
b) ha képes is (lenne) rá, miért az ár/költség-versenyképesség, nem pedig a versenyképesség más elemeinek javítására kell törekednie?
Négy másik kérdés – amiről szó lesz:• Hogyan – milyen hatások révén – csökkentette a Bokros-
csomag a külső és a belső egyensúlyhiányt 1995-96-ban? • Romlott-e a magyar gazdaság makrogazdasági
versenyképessége az elmúlt években? (Igen is, meg nem is: ma még nincs világos válasz)
• Ma lehetne-e, illetve kívánatos lenne-e az 1995-ben alkalmazottakhoz hasonló módszerekkel csökkenteni a belső és külső egyensúlyhiányt, ill. javítani a külső versenyképességet? (Nem)
• Mégis, lehetne-e valamit tenni a külső egyensúlyhiány csökkentése, ill. a versenyképesség javítása végett? (Igen)
I. Hogyan hatott a ’95-ös stabilizációs csomag?
• Leértékelés+csúszó árfolyam+vámpótlékNominális + de facto leértékelés [NER(df) ] Meglepetés-infláció
• Közvetlen külker hatás: X bevétel M költség , de kérdés: versenyképességet is javította-e?
• Fiskális hatás: – Elsődleges kiadások reálértéke sokkal jobban csökken (-16%), mint
bevételeké (-6%) (vámbevétel reálértéke nagyon nő: +32%) elsődleges egyenleg erősen javul (-2,7-ről +1,6ra);
– Nettó seigniorage-bevétel is nő (GDP -0,8%-ról 1,3%-ra)• Belföldi jövedelmi, fogyasztási, beruházási hatás: Miközben GDP+1,5%,
házt. jövedelmek reálértéke -6%, fogyasztás -7%, összes beruházás (-4,3) belföldi felhasználás (-3,1%)
A 12 havi fogyasztói árindex (CPI, bal tengely) és nominális-effektív árfolyam index (NEER,
jobb tengely)
0
5
10
15
20
25
30
35
1994
. jan
.
szep
t.
máj
.
1996
. jan
.
szep
t.
máj
.
1998
. jan
.
szep
t.
máj
.
2000
. jan
.
szep
t.
máj
.
2002
. jan
.
szep
t.
máj
.
2004
. jan
.
szep
t.
-10
-5
0
5
10
15
20
25
30
35
40
CPI
NEER
Forrás: MNB
1994-97 + az év/év CPI
0
5
10
15
20
25
30
35
40
jan.
94
már
c.94
máj
.94
júl.9
4
szep
t.94
nov.
94
jan.
95
már
c.95
máj
.95
júl.9
5
szep
t.95
nov.
95
jan.
96
már
c.96
máj
.96
júl.9
6
szep
t.96
nov.
96
jan.
97
CPI
NEER
18,8%
%28,2%
23,6%
A leértékelések (+vámpótlék) a vártatlan infláció révén csökkentették a fiskális hiányt és a belföldi
felhasználást javították a külső egyensúlyt, de a nemzetközi versenyképességet is javították-e?
• A külső egyensúly (a nettó X/GDP) kb. 4,5% pontnyi javulását (94-ről 95-re) nem tudjuk tényezőkre bontani, de: – ki tudjuk mutatni a két hatás eredőjét külön az X-ban és az M-ban
– X külső versenyképességét is vizsgálni tudjuk
• A kevert hatás mutatói– X/GDP %-os változása 95’évi áron
– M/GDP %-os változása 95’évi áron
• A versenyképesség mutatói – ár/költség-versenyképesség (REER-mutatók)
– a piaci részesedés alakulása (összes vs. SITC-7)
Az import/belföldi felhasználás és az export/GDP (NSZ= áru és szolgáltatás)
1995. évi árakon
30%
31%
32%
33%
34%
35%
36%
37%
38%
1994 1995 1996
M/BF
X/GDP
Forrás: KSH
Ár-versenyképesség: A CPI és GDP-deflátor alapú REER
(1994=100)
90
100
110
120
130
140
150
160
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
CzechRep
Slovakia
Hungary
Poland
Slovenia
90
100
110
120
130
140
150
160
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
CzechRep
Slovakia
Hungary
Poland
Slovenia
Relatív fogyasztói árindex Relatív GDP-deflátorForrás: EU Bizottság
ULC (gazdaság egésze) és UWC (fajlagos feldolgozóipari bérköltség) alapú REER
80
90
100
110
120
130
140
150
160
170
180
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
CzechRep
Slovakia
Hungary
Poland
Slovenia
60
80
100
120
140
160
180
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
CzechRep
Slovakia
Hungary
Poland
Slovenia
Fajlagos munkaerő-költség (a gazdaság egésze)
Fajlagos bérköltség a feldolgozóiparban
Forrás: EU Bizottság
Külső piaci részesedés: részarány az EU-15 extern teljes és SITC 7 importjában %-ban
(Ez átvezet az aktuális kérdéshez: romlott-e Magyarország versenyképessége a közelmúltban?)
1
1,5
2
2,5
3
3,5
1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004.jan-aug.
Csehország
Lengyelország
Magyarország
Korea
0
1
2
3
4
5
6
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
Magyarország
Csehország
Lengyelország
Korea
Teljes extern importban
% %
SITC 7 extern importbanForrás: EUROSTAT
Összefoglalva: az 1995. évi stabilizációs program nyomán
• A hazai X külső piaci részesedése emelkedett • Nemcsak a jövedelmek „elinflálása”, hanem az ár-
alapú (átmeneti), illetve költség- (ULC-) alapú versenyképesség (tartós) javítása révén is hatott;
• A kettőnek azonban van közös része: 1994-hez képest 1995-96-ban a nominális bérek 32%-kal, az árak 58%-kal, emelkedtek; a fogyasztói reálbérek 17%-kal csökkentek (a forint kb 50%-kal leértékelődött)
• Később a termelékenység javulásától erősen elmaradó EUR-béremelkedés is hatott
II. Romlott-e az elmúlt években a hazai gazdaság nemzetközi versenyképessége?
Egyáltalán: Mi a versenyképesség?• Következmények felől tekintve:
– Külső egyensúlyhiány? [Mi áll mögötte]– GDP relatív növekedése?– Export relatív (más országokéhoz viszonyított) növekedése – Piaci részesedés változása
• Tényezők felől tekintve:– Ár, illetve költség-versenyképesség
– Komplex (intézményi, gazdaságpolitikai, társadalmi, kulturális…)
• Ha a következmények és az ár-, ill. költség-versenyképességi tényezők között diszharmónia, ellentmondás van: – Nem ár, illetve nem költség-versenyképesség változott
Mi áll a külső egyensúlyhiány hátterében? Három belföldi szektor nettó finanszírozási
igénye a GDP%-ában (2003-2004-ben egyértelmű: „ikerdeficit”)
-10
-8
-6
-4
-2
0
2
4
6
2001 2002 2003 2004
ÁHT
Háztartás
Vállalat
Külföld(-)
%
Forrás: MNB
Milyen mutatók jelezhetik, hogy a külső egyensúlyhiányt a makrogazdasági
versenyképesség hiánya okozza?
• A GDP (relatíve) stagnál, visszaesik
• Az export stagnál, visszaesik, piaci részesedés csökken
• Vajon ezt látjuk-e Magyarország esetében az elmúlt években?
A GDP és az export (áru+szolg.) volumenének növekedése (1995=100)
100
105
110
115
120
125
130
135
140
145
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
EuropeanUnion (15countries)CzechRepublic
Hungary
Poland
Slovenia
SlovakRepublic
100
120
140
160
180
200
220
240
260
280
300
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
European Union(15 countries)
Czech Republic
Hungary
Poland
Slov enia
Slov ak Republic
GDP Áru és szolgáltatás kivitelForrás: EUROSTAT
Külső piaci részesedés: részarány az EU-15 extern teljes és SITC 7 importjában %-ban
(A részarány-emelkedés lassult, de nem állt meg)
1
1,5
2
2,5
3
3,5
1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004.jan-aug.
Csehország
Lengyelország
Magyarország
Korea
0
1
2
3
4
5
6
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
Magyarország
Csehország
Lengyelország
Korea
Teljes extern importban
% %
SITC 7 extern importban
CPI és GDP-deflátor alapú REER(Ár-versenyképesség; az emelkedés romlást jelez)
90
100
110
120
130
140
150
160
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
CzechRep
Slovakia
Hungary
Poland
Slovenia
90
100
110
120
130
140
150
160
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
CzechRep
Slovakia
Hungary
Poland
Slovenia
CPI= fogyasztói árindex GDP deflátor
ULC (gazdaság egésze) és UWC (fajlagos feldolgozóipari bérköltség) alapú REER
80
90
100
110
120
130
140
150
160
170
180
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
CzechRep
Slovakia
Hungary
Poland
Slovenia
60
80
100
120
140
160
180
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
CzechRep
Slovakia
Hungary
Poland
Slovenia
Fajlagos munkaerő-költség (a gazdaság egésze)
Fajlagos bérköltség a feldolgozóiparban
A feldolgozóipari költség-versenyképesség (munkavállalói jövedelem/BHÉ) szintje EUR-ban és vásárlóerő-paritáson (nem GDP_ PPP, hanem „áruk” PPP)
0,20
0,25
0,30
0,35
0,40
0,45
0,50
0,55
0,60
0,65
0,70
AU HU CZ PL SK SL
2001
2002
2003
0,20
0,25
0,30
0,35
0,40
0,45
0,50
0,55
0,60
AU HU CZ PL SK SL
2001
2002
2003
BHÉ: EUR-ban BHÉ: PPP-n
Forrás: AMECO alapjánsaját számítás
Tanulságok (Romlott-e a versenyképesség az elmúlt években?)
• Igen: relatív ár- és költségszintünk emelkedett [de nem világos: ebből mennyi a „jó” ( ár, ill. bér- konvergencia), illetve „rossz” (versenykép. romlás)]
• Nem: tavaly kb. 17%-os X volumen növekedés; piaci részesedés emelkedés; továbbra is kimagasló arány EU gépimportjában
• Jelentős szerkezeti problémák (pl. agrár/élelmiszer X-ban és M-ban, a dollár-piacokra irányuló X-ban; a KKV X-ban), de ezeket lehet-e, kell-e makrogazdasági eszközökkel kezelni?
III. Ma a 10 évvel ezelőttihez hasonló arányú a külső egyensúlyhiány: meg lehetne (kellene-e)
ismételni a 95-ös programot? NEM
• Lehetne-e? Nem: az árfolyam nem áll közvetlen gazdaságpolitikai ellenőrzés alatt; vámpótlék:
• Kellene-e? Nem:– nincs krízis; – az infláció újbóli feltornázása az elmúlt évek áldozatait
hiábavalóvá tenné; – az újabb dezinflációs periódus (EMU-csatlakozás) sokkal
költségesebb (mert hiteltelenebb) lenne
• Mit nem kellene és mit lehetne tenni (nincs csodafegyver)
Mit nem lehet/kell tenni (példák)
– Az árfolyammal: közvetlenül semmit - az alapkamatot megfontoltan (a dezinflációs kilátásokkal, ill. kockázati felár-mérséklődéssel összhangban) csökkenteni
– A háztartási nettó megtakarítási hajlandóság sem áll kormányzati befolyás alatt (ne fűzzünk illúziókat „megtakarítás-ösztönző” lépésekhez)
– Most nem az adócsökkentéseknek van itt az ideje
Mit lehetne tenni?• Mivel külső egyensúlyhiány belső szerkezeti egyensúlyhiány,
az államháztartási deficit szerkezeti okait kellene kezelni (fontos a sorrend):
• Csak ez tenné lehetővé a munkára rakódó közterhek csökkentését (leginkább ezek húzzák le a hazai költség-versenyképességet)
• Az államnak a versenyképesség nem-ár (-költség) típusú elemeire kellene összpontosítania (az államgépezet lássa el a feladatait; beruházás a fizikai és humán tőkébe)
• Ár- és költség-versenyképesség: a béreknek nemcsak a termelékenységgel, hanem a felgyorsult dezinflációval is összhangban kellene alakulniuk – ebben a kormány fontos koordináló szerepet vállalhatna.