Exportárszintek, fajlagos bérköltség-szintek és exportteljesítmény

A hazai exporttöbblet és kísérőjelenségei (egy mellékhatás mellékhatásai)

Oblath GáborMTA KRTK KTI és ELTE TÁTK

Közgazdaságtudományi Tanszék

A Gáspár Pál EmlékalapítványKonferenciájára készített előadás 2012. november 21

Két témakör

• Két téma két megközelítés; közös rész: külgazdasági, ill. exportteljesítmény

• Első rész: egy közelmúltban, társszerzőkkel készített tanulmány egyes eredményei (a szintek jelentősége)

• Második rész: a kimagasló hazai exporttöbbletről– „Jó” exporttöbblet és „rossz” tőkekiáramlás?– A jelzők értelmetlenek: a kettő kb. ugyanaz, kétféle oldalról

• A „rossz” tőkekiáramlás „jó” következménye: a hazai külső adósság/GDP csökken

• A „jó” exporttöbblet „rossz” belföldi háttere: a belföldi felhasználás , különösen a beruházások zuhanása.

• Összegzés

Institute of Economics, Centre for Economic and Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences

I. Unit Values, Unit Labor Costs and Trade Performance in Four Central European

CountriesEgységértékek, fajlagos bérköltségek, és külkereskedelmi

teljesítmény négy közép-kelet-európai országban

Gábor Békés, Balázs Muraközy, Zsuzsa Munkácsi and Gábor Oblath

Mihez képest próbáltunk mást csinálni?Példa:

• „Study on the cost competitiveness of European industry in the globalisation era - empirical evidence on the basis of relative unit labour costs (ULC) at sectoral level”

(2011, Cambridge Econometrics; Richard Lewney - Team Leader)http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/_getdocument.cfm?doc_id=7060

• 140 oldalas tanulmány, amelyben minden mutató: 2000=100

• Egyetlen mondat sem utal arra, hogy a szintek is számítanak

Megfontolások és kérdések

• A szintek nélkül a változások nem értelmezhetők• UV-szinteket [termékszintű külker. egységérték] és• ULC- szinteket [iparági termékegységre jutó

bérköltség] számítottunk• Kérdések:

– Van-e szintbeli konvergencia– Mi befolyásolja az UV-ket– A kettő egymásra gyakorolt hatása– A kettő hatása az exportteljesítményre

Az elemzés hatóköre

• 4 Visegrádi ország Németországba irányuló exportja

• A 2000-es években• Termékszintű, ill. iparági adatok alapján• Export, illetve a vásárló ország (Németország)

import-adatai alapján

Eredmények (általában)

• A szinteknek nem létezik egyetlen mutatója– UV:

• Alternatív súlyozás• Export vagy import statisztika

– ULC• Kétféle deflálás (szimpla vagy dupla)

– Különböző mérőszámok (jobb, ha több van, mint ha egy sincs)• Specifikus

– Konvergencia– UV-k és piaci részesedések– ULC-k és UV-k – ULC-k hatása az exportteljesítményre

Stilizált tények

• Export árindexek (kétféle) • Fajlagos bérköltség-változások és szintek

Export árindexek (deflátorok) és egységértékek euróban, 2000=100

Source: Eurostat databases on national accounts and international trade.

90

100

110

120

130

140

150

160

170

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

P_X

CZ

HU

PL

SK

DE

AU

90

100

110

120

130

140

150

160

170

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

UV_X

CZ

HU

PL

SK

DE

AU

Feldolgozóipari ULC: relatív változások (1997=1; bal oldal) és relatív szintek (jobb oldal – két megközelítés)

Németországhoz viszonyítva

Source: own calculations based on the real exchange rate index database of DG ECFIN of the European Commission

Source: own calculations

Két konkrét eredmény

• A négy ország UV szintjeit konvergencia (szintbeli közeledés) jellemzi a Németországba irányuló kivitelben

• Az UV emelkedése alacsonyabb exportvolumen emelkedéssel társult (az UV közelebb áll az árhoz, mint a minőséghez)

A szintek értelmezéséhez kötődő nehézség

• Többféle mutató létezik a szintek mérésére– Külker ár: export vagy import oldal– Fajlagos bérköltség

• A hozzáadott érték volumene: dupla vagy szipmla deflálás

• Közgazdasági ítélet szükséges a mutatók közötti szelekcióhoz (nehéz kérdések)

Összegzés

• A szintek elemzésére támaszkodó módszer alkalmas a külkereskedelmi teljesítmények hátterének összehasonlítására

• Egybevág a PWT „új generációjának” szemléletével (Feenstra et. al., 2012)– A legfontosabb innovációk:

• Külkereskedelmi árszintek bevonása• Termelési oldali volumen-összehasonlítások

Második rész

A hazai exporttöbblet háttere és kísérőjelenségei (egy mellékhatás mellékhatásai)

Egyidejű folyamatok 2009 óta Magyarországon – és a hozzájuk kapcsolódó értelmezések

• Jelentős/növekvő exporttöbblet (Nagyon JÓ)• Tőkekiáramlás (ROSSZ)• Adósságleépülés (JÓ)• Belföldi felhasználás, különösen beruházás-visszaesés

(Nagyon ROSSZ) • Megtakarítás-emelkedés (Inkább JÓ)• Gazdaságpolitika (?)

A gazdaságpolitika szerepe

– Hivatalos értelmezés: • Nagyon jó: növekvő exporttöbblet, csökkenő külső

adósság• Nem jó: tőkekiáramlás

– Alternatív értelmezés: • fogyasztást és a beruházásokat visszafogó

gazdaságpolitika okozza az exporttöbbletet, de:• Nem jó: tőkekiáramlás

A felsorolt jelenségek kapcsolata

• Mérlegösszefüggések– Pl. adósságleépülés = tőkekiáramlás– Pl. exporttöbblet = kb. tőkekiáramlás

• Oksági összefüggések ?

Hogyan vezet az adósságleépülés + a fogyasztást/beruházást csökkentő gazdaságpolitika nagy/növekvő exporttöbblethez és

tőkekiáramláshoz?

A jövedelemhez képest túlzott adósságállomány Az ország külső nettó adósság- (Állami, magán, külföldi, belföldi) (kötelezettség-) állománya

Adósság /jövedelem Nettó tőkeáramlás: kifelé(pénzügyi mérleg: negatív)

Belföldi felhasználás (fogyasztás és beruházás) Külkereskedelmi egyenleg(Áru és szolgáltatás)

Gazdaságpolitika

25%

50%

75%

100%

125%

150%

175%

200%

225%

250%

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Bruttó külföldikötelezettség GFL

Bruttó külföldikövetelés GFA

Nettó külföldikötelezettség NFL

10%

30%

50%

70%

90%

110%

130%

150%

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Bruttó külföldi adósság(tul. hitellel)GFD1

Bruttó külföldi adósság-típusúkövetelés (tul. hitellel) GFA(D)1

Nettó külföldi adósság NFD1

10%

30%

50%

70%

90%

110%

130%

150%

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Bruttó külföldi adósság1(tul. hitel nélkül) GFD2

Bruttó külföldi adósság-típusú követelés (tul.hitel nélk) GFA(D)2

Nettó külföldi adósság NFD2

A HATÁS (és következmény)Magyarország GDP-arányos bruttó és nettó külföldi kötelezettség-, illetve

adósságállománya (kétféleképpen számítva)

A GDP-arányos bruttó és nettó külföldi adósság a visegrádi országokban (tulajdonosi hitelekkel)

0%

20%

40%

60%

80%

100%

120%

140%

160% Bruttó külső adósság/GDPCZ

HU

PL

SK

-20%

-10%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%Nettó külső adósság/GDPCZ

HU

PL

SK

A GDP-arányos bruttó külső magánadósság összetevői

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Bruttó külső magánadósság (tul.hitel nélk.)Pénzitézetek

Egyéb szektorok

A pénzintézeti külső adósság járult főként hozzá a magánadósság növekedéséhez, majd csökkenéséhezHitelszűke, nettó törlesztés -> csökkenő fogyasztás és beruházás -> javuló NX

A GDP arányos nettó export az EU tagországaiban, és az EU27 (súlyozatlan) átlaga 2012-ben

-6

-4

-2

0

2

4

6

8

10RO G

R LV BU CY FR UK FI PT EE PL ES CR LT BE IT

EU27 AU SI DK SK MT CZ SE DE

HU NL IE

24%

A GDP-arányos nettó export a visegrádi országokban 2005 és 2012 közözött (százalékban)

-6

-4

-2

0

2

4

6

8

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

CZ HU

PL SK

%

Hogyan alakult ki a jelentős exporttöbblet?

• A nettó export GDP-hez viszonyított arányát a folyó áron mért export emelkedése, az import csökkenése és a GDP összehúzódása egyaránt növelheti.

A folyó áron mért, GDP arányos nettó export változása és összetevői 2006 és 2008, illetve 2009 és 2012 között

(százalékpontban)

-5

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

CZ HU PL SK

2006-2008

nx08 -nx05 =

dX/Y08 -

dM/Y08 -

nx05*y/(1+y)

-5

0

5

10

15

20

25

CZ HU PL SK

2009-2012

nx12 -nx08 =

dX/Y12 -

dM/Y12 -

nx08*y/(1+y)

A GDP-arányos nettó export változása 2008 és 2012 között az EU tagországaiban

Független változó: 2008. évi nettó export

Független változó: 2008. évi nettó külföldi kötelezettségráta

BE

BU

CZDK

DE

EEGR

ES

FR

CR

IT

CYLV

LT

HUMT

NL

AU

PL

PTRO

SISK

FI

SEUK

y = -0,6179x + 2,9032R² = 0,7502

-10

-5

0

5

10

15

20

-25 -20 -15 -10 -5 0 5 10

d_nx_08_12 (%-pont)

(NX/GDP)_08 (%)

BE

BU

CZDK

DE

EE

IE

GR

ES

FR

CR

IT

CYLV

LT

HUMT

NL

AU

PL

PTRO

SI SK

FI

SE

UKy = 0,0984x + 1,5077

R² = 0,5141

-10

-5

0

5

10

15

20

-60 -40 -20 0 20 40 60 80 100 120

d_nx_08_12 (%-pont)

NFL/GDP_08 (%)

Belföldi háttér: nettó export és bruttó beruházás (nemzetgazdaság)

-2%

-1%

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

8%

CZ HU PL SK

2009 2010 2011 2012 2013

CZ HU PL SK15%

16%

17%

18%

19%

20%

21%

22%

23%

24%

25%2009 2010 2011 2012 2013

NX

BF

A magánszektor bruttó és nettó beruházása

10%

12%

14%

16%

18%

20%

22%

CZ HU PL SK

2009 2010 2011 2012 2013

-1%

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

CZ HU PL SK

2009 2010 2011 2012 2013

A belföldi felhasználás (BF) és a nettó export (NX) hozzájárulása a GDP átlagos évi növekedéséhez a visegrádi országokban 2006-és 2008, illetve 2009 és 2012 között (százalékpont, illetve százalékos

változás)

-4-3-2-10123456789

2006-08 2009-12 2006-08 2009-12 2006-08 2009-12 2006-08 2009-12

CZ HU PL SK

NX_hozzájárulás + BF_hozzájárulás = dGDP%

Hogyan tovább? – Az EU Bizottság előrejelzése