az eu monetáris politikája
DESCRIPTION
Az EU Monetáris politikája. Közös Monetáris Politika. Gazdasági és Monetáris Unió. Nem csak az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke piacain nincsenek korlátozások, hanem azonos gazdaság és pénzügypolitika is érvényesül. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Az EU Monetáris politikájaKözös Monetáris Politika
Gazdasági és Monetáris Unió
Nem csak az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke piacain nincsenek korlátozások,
hanem azonos gazdaság és pénzügypolitika is érvényesül.
a Gazdasági és Monetáris Unió legfejlettebb szintjén megszűnnek a nemzeti pénznemek és a tagországok közös valutát használnak.
Gazdasági és Monetáris UnióA monetáris integrációnak két fő összetevője van:
árfolyamunió: Az árfolyamunión belül a résztvevő országok valutáinak
árfolyamai tartósan stabil (fix) kapcsolatban vannak. tőkepiaci unió: A tőkepiaci unióban a tőke teljesen szabadon mozoghat.
A Monetáris Unió megteremtésének fő lépései
1958 – Bretton Woods-i rendszer (fix árfolyamrendszer)
1969 – Hágai csúcs: a gazdasági és monetáris unió elképzelése
1970 – Werner-terv: a megvalósítási terv (DE! Az 1971-73-as olajválság megakadályozta, hogy megvalósuljon)
1979. március 12. – Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System = EMS) létrehozása
Európai Monetáris Rendszer Európai Monetáris Rendszer ((EMS EMS ))
FFőő célja célja,, az az árfolyamárfolyam--stabilitás megteremtése.stabilitás megteremtése.
EEszközei:
az árfolyam-mechanizmus (ERM): (+/- 2,25 %),
az európai valutaegység (ECU) bevezetése
Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF)
Az ECU fogalma
Az ECU mint kosárvaluta a közösségi valutáknak a tagországok gazdasági jelentőségét tükröző súlyozással kialakított „összetételét ” jelentette, amelynek értékét az alkotórészek értéke adta.
Az ECU funkciói Az árfolyam-mechanizmusban az árfolyamrögzítés
eszköze; a közösségi költségvetés, elszámolások, fizetések,
statisztikák pénzneme; az EMS-ben résztvevő országok jegybankjai számára
tartalékvaluta, illetve a jegybankok közötti hitelezés eszköze.
1991-Maastrichti szerződés: az európai monetáris integráció feltételei:
• Lassú, hosszan tartó elő-szakasz szükséges• A résztvevő országok gazdaságának konvergálniuk kell!
A Delors-terv a GMU megvalósításának 3 szakasza Első szakasz (1990-1994. január 1-ig)
• a közösségen belüli tőkeforgalom korlátainak teljes lebontása;• a jegybankok teljes függetlenségének megteremtése• a gazdaságpolitikai és pénzügyi együttműködés erősítése;• valamennyi tagállam részvétele az EMS rendszerben;
A GMU megvalósítása
2. szakasz: 2. szakasz: 1994. jan. 1 – 1999. jan. 1. között1994. jan. 1 – 1999. jan. 1. között
Az un. „puha unió” létrehozása az Európai Monetáris Intézet felállítása, a nemzeti jegybankok közötti együttműködés kialakítása; az EMS és a pénzügyi szféra működésének felügyelete; az ECU használati körének bővítése; a konvergencia-kritériumok teljesítése, a harmadik szakaszra való áttérés előkészítése;
3. szakasz: 1999. jan. 1-től-3. szakasz: 1999. jan. 1-től-
A 3. szakasszal kapcsolatos döntéseket a Tanács minősített döntéssel hozza meg a konvergencia-kritériumok alapján:
a közös pénz, az Euró bevezetése.
Az euró bevezetésének 3 fázisa1. 1998. V. 2-3 – 1998. XII. 31. – döntés az eurót
bevezető országokról, az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszerének létrehozása, valutaárfolyamok rögzítése
2. 1999. I.1 – 2001. XII. 31 – euró számlapénzként megjelenik, egységes monetáris politika
3. 2002. I.1 – 2002. II. 28 – euró fizikai megjelenése, pénzcsere, nemzeti valuták kikerültek a forgalomból
Az európai pénzügyi integráció részletei
12
Az euro övezethez csatlakozni nem kívánó régi tagállamok
Nagy-Britannia, Svédország, Dánia
Közvélemény-kutatások,Ellenséges sajtó,Konzervatív Párt politikája,Rossz kezdeti tapasztalatok
Jóléti modell preferálása,Kormányzati irányítás alatt működő jegybank, (ellentétes az euró bevezetésének kritériumaival)Önkéntes kimaradás
EURO a világban
Konvergencia kritériumokMonetáris kritériumok a jelölt inflációs rátája a belépést megelőző évben
legfeljebb 1.5 %-kal haladhatja meg a három legalacsonyabb tagország inflációs rátáját;
a hosszúlejáratú kamatláb nem haladhatja meg 2 százalékpontnál többel a három legjobb teljesítményt nyújtó országét
Fiskális kritériumok a költségvetés deficitje nem haladhatja meg a
GDP 3 %-át; az államadósság pedig nem lehet több, mint a GDP
60%-a;Árfolyam kritérium legalább két éven keresztül belül kell maradnia a
2.25 %-os árfolyam-ingadozási sávon, és ez idő alatt nem folyamodhat leértékelésért sem;.
A közös pénz előnyei - hátrányai
Egységes, kockázat mentes piac
A kockázat csökkenés miatt alacsonyabb infláció és kamatlábak
Gyorsuló gazdasági növekedés
Nincs spekuláció Felszabaduló jegybanki
tartalékok EU monetáris szuverenitása
– befolyása a világban Spill-over hatás politikai
unió
Seigniorage bevételek(készpénzcsere) elvesztése (alacsony inflációs környezetben nem jelentős) Pénzügy-politikai eszközök túl korai feladása A jegybank végső hitelezői funkciójának megszűnése (banki és pénzügyi válságok esetén kritikus tényező)
Közgazdaságielőny-hátrány mérleg
Hitelesség növekedés: csökkenő kamatok
A közös valuta használatából fakadóan eltűnő árfolyamkockázat és a tranzakciós költségek csökkenése
Ösztönző a strukturális reformokhoz, a prudens makropolitikához
Seigniorage bevételek elvesztése (alacsony inflációs környezetben nem jelentős)
Pénzügy-politikai eszközök túl korai feladása
A jegybank végső hitelezői funkciójának megszűnése (banki és pénzügyi válságok esetén kritikus tényező)
Magyarország és az euró
Az euró bevezetése és Magyarország: az eddigi történet
2003. július, Előcsatlakozási program: 2008-as céldátum, mint a befektetők megnyugtatásának eszköze
2004. május, Konvergenciaprogram: 2009-2010-re módosítás (sajnálatos precedens teremtés, azonnal jelentkező szkeptikus hangok)
A kijelölt makropálya (különösen a deficitcsökkentési ütem) bizalmi próbakővé vált, a hitelesség kitüntetett szerepe az eurócsatlakozás végső szakaszában
2005. december: újabb átütemezési döntés ?????