Nemzetközi pénzügyek

1. előadás és1. szeminárium

2

Előadások témái1. A nemzetközi valutáris rendszer2. A nemzetközi fizetési mérleg és a külfölddel

szembeni befektetési pozíció3. Árfolyam és árfolyampolitika4. Nemzetközi hitelfinanszírozás hivatalos

hitelcsatornái5. Eladósodás és adósságkezelő programok illetve

politikák6. Írásbeli parciális vizsga az előadások és

szemináriumok témáiból

3

Szemináriumok témái (1)

1. A nemzetközi valutáris rendszer2. A nemzetközi fizetési mérleg és a külfölddel

szembeni befektetési pozíció3. Árfolyam és árfolyampolitika4. Nemzetközi hitelpiacok5. Európai monetáris integráció

4

Szemináriumok témái (2)Szemináriumi bemutatók:

6a. Új-zélandi reformok és az inflációs célkövetés bevezetése6b. Mexikói válság (1981és 1994)7a. Délkelet-ázsiai- (1997) és Oroszországi (1998) válság7b. Török-(2001) és Argentín (2002) válság8. Válságok megelőzése és kezelése9-11. Országbemutatók (fizetési mérleg, külfölddel szembeni

befektetési pozíció, árfolyamrendszer, nominál effektív és reáleffektív árfolyamalakulás)

5

A tantárgy órabeosztásaheti 1 óra előadás + 2 óra szeminárium × 12 hét

Dátum 15.10-16.40,241-es terem

16.50-18.20,526-os terem

18.30-20.00,245-ös terem

február 27. 1. előadás 1. szem. 1 csop. 1. szem. 2. csop.Március 6. 2. előadás 2. szem. 1 csop. 2. szem. 2. csop.

március 13. 3. előadás 3. szem. 1 csop. 3. szem. 2. csop.március 20. 4. előadás 4. szem. 1 csop. 4. szem. 2. csop.március 27. 5. előadás 5. szem. 1 csop. 5. szem. 2. csop.

április 1-3. Bokros Lajos előadások, a programot kesőbb hirdetjük megáprilis 3. 6. szem. 1 csop. 6. szem. 2. csop.április 10. PARCIÁLIS VIZSGAáprilis 17. 7. szem. 1. csop. 7. szem. 2. csop.

május 8. 8. szem. 1. csop. 8. szem. 2. csop.május 15. 9. szem. 1-2. csop. 10. szem. 1. csop. 10. szem. 2. csop.május 22. 11. szem. 1. csop. 11. szem. 2. csop.

6

Kötelező szakirodalom

Lőrincné Istvánffy Hajna: Nemzetközi pénzügyek,

Aula, Budapest, 1999 (BBTE-KGTK könyvtári nyilvántartó: AULA:60)

+ kiegészítő elektronikus anyagok

7

Értékelés (1)• Írásbeli parciális vizsga rövid nyitott kérdésekkel

és feladatokkal. – 50%• Minden szemináriumi aktív jelenlét egy pontot ér.

Ide számítanak az érdemben feltett kérdések, a témákhoz kapcsolódó megalapozott válaszok. Nem számít bele a szemináriumi bemutató – 20%

• Szemináriumi bemutató (előre egyeztetve és ütemezve) – 30%

• Plussz pontot lehet szerezni a vizsgán a Bokros Lajos által leadott anyag kapcsán feltett kérdésre adott jó válasszal

8

Értékelés (2)• Az írásbeli vizsgán a diák a 4,50-es pontszámot

el kell érje, annak érdekében, hogy a végső pontszám kiszámításra kerüljön.

• Azok a diákok, akik a félév során megírt parciális vizsgán legalább 4,50 pontot érnek el és az eredményükkel meg vannak elégedve, ebből az anyagrészből nem kötelesek a vizsgaidőszakban vizsgázni.

• A pótvizsgán érvényesek a parciális vizsgán vagy a rendes vizsgán megszerzett pontszámok, akárcsak a félévi tevékenység is.

9

A szemináriumi bemutató értékelési szempontjai

• A megjelölt szakirodalom, pontos és szakszerű áttanulmányozása – 3 pont

• A bemutatott ismeretek szakmai helytállósága, az ismeretek szintetizált átadása – 3 pont

• A bemutató formai feltételei (időkeret, nyelvhelyesség, hallgatósággal való kommunikáció), kérdésekre adott válaszok – 3 pont

• Hivatalból – 1 pont

10

A nemzetközi valutáris rendszer fogalma (1)

• A világgazdaság rendszerének egy alrendszere• Szűk értelemben véve: a nemzetgazdaságok

között létező pénzügyi kapcsolatokat meghatározó írott vagy íratlan szabályok, konvenciók halmaza

• Tágabb értelemben véve: a különböző országok között kialakuló sokoldalú és sokszínű kapcsolatok és viszonyok összessége

11

A nemzetközi valutáris rendszer fogalma (2)

• Kezdetben:reálszféra pénzügyi szféra

• Utóbbi évtizedekben:pénzügyi szféra reálszféra

• RENDSZER vs. REZSIM

12

Fejlődéstörténeti szakaszok minőségi jellemzőinek ismérvei (1)

1. Mely eszköz(ök) tölti(k) be a világpénz szerepét? (a pénz funkciói alapján: értékmérés, ármeghatározás, fizetési eszköz, tartalékképzés)

2. Milyen a nemzetközi fizetések illetve a nemzetközi finanszírozás rendje? (Hogyan kerülhet sor a nemzetközi pénz- vagy tőkemozgásra?)

13

Fejlődéstörténeti szakaszok minőségi jellemzőinek ismérvei (2)

3. Biztosított-e a nemzetközi fizetések globális egyensúlya? Hogyan? (A rendszer egyes alkotóegységeire egyensúlyi állapot vagy egyensúlytalanság a jellemző?)

4. Milyen a rendszer szervezési és irányítási formája? (A különböző államok milyen mértékben képesek befolyást gyakorolni a rendszer működésére)

14

Fejlődéstörténeti szakaszok áttekintése

I. 1870-es évektől I. világháborúigII. 1929-33-as gazdasági válságtól II. világháború

végéig (Bretton-Woods-i megállapodásig)III. 1947-től (az IMF működésének kezdete) 1970-

es évek elejéigIV. Az 1970-es évek elejétől napjainkig

1870 1914 1929 1944 1947 1971 1974A tengelyen az évszámok nem feltétlenül tükröznek pontos behatárolást.

I. II. III. IV.

15

I. Aranystandard

1. Arany (ill. font sterling)2. Abszolút szabadság3. Automatikus egyensúlyteremtő

mechanizmusok4. Brit hegemónia

1870 1914 1929

I.

Minőségi jellemzők ismérvei:

16

Aranystandard (1)• Az aranypénz belső értékkel rendelkező pénz (eltérően a papírpénztől).

– Pénzérme: meghatározott aranytartalommal rendelkezik• 1886:

– 1 font sterling 1/4 uncia aranyat tartalmazott– 1 amerikai dollár 1/20 uncia aranyat tartalmazott

– Pénzhelyettesítők: pl. papírpénz, nincs belső értéke, de könnyebb használni, mint az aranytartalmú pénzérmét. A papírpénzt kibocsátó jegybank kötelezettséget vállalt a papírpénz aranyra válthatóságára (az aranytartalom szerint)

• A pénz aranytartalma biztosította az érmék nemzetközi átváltásának zavartalanságát szabad pénzforgalmi rendszer keretei között az árfolyamokat az aranytartalom határozta meg

• A viszonylag stabil árfolyamok fenntartásában nem a jegybanknak volt szerepe, hanem automatizmusok révén valósult meg

• A stabil árfolyamok elősegítették, hogy a különböző országok árszintjei között szoros kapcsolat alakuljon ki (az árak lényegesen és tartósan nem szakadtak el egymástól)

17

Aranystandard (2)• Az árszínvonalak hasonló alakulása nem zárja ki az infláció vagy a

defláció létének lehetőségét.• Az általános árszínvonal emelkedhet vagy csökkenhet.• Valójában 1873-1896 között deflációs időszak következett be (illetve

gazdasági depresszió) reálgazdasági (termelési költségek csökkenése) és monetáris okok (arany mennyisége nem tart lépést a korábbi kibocsátás bővülésével – vitatott ok)

• A századfordulón, a tőkeáramlások már jelentős súlyt képviseltek, de ilyen körülmények között is működtek az egyensúlyteremtő mechanizmusok. Nincsenek feszültségek a fizetési mérlegbenEgyidejűleg:– a tőkeexportőr országában csökkent a pénzmennyiség csökkent a

hazai árszínvonal nőtt a termék és szolgáltatás exportja– A tőkeimportőr országában nőtt a pénzmennyiség nőtt a hazai

árszínvonal nőtt a termék és szolgáltatás importja• A brit hegemóniát a világgazdasági pozíciója alapozta meg.

18

Aranypont automatizmus

• Felső aranypont (arany kiviteli pont): a hazai valuta legalacsonyabb ára, amely mellett érdemes a hazai valutát aranyra váltani

• Alsó aranypont (arany behozatali pont): a hazai valuta legmagasabb ára, amely mellett érdemes az aranyat behozni és hazai valutára váltani.

19

Aranypont automatizmus

idő

Árfolyam=X hazai valuta

1 külföldi valuta

Aranyparitás által meghatározott árfolyam

Felső aranypont (arany kiviteli pont)

Alsó aranypont (arany behozatali pont)

Kb. ±1%

20

1914 után• Az I. világháború finanszírozása nehéz helyzetbe hozta az

államok pénzügyeit fedezetlen bankjegykibocsátás a vállalt aranyparitás és aranyra válthatóság feladása az aranystandard vége

• Visszaállítási kísérletek:– Az új rendszernek különböznie kell a régitől, mert nincs elegendő

mennyiségű arany a világgazdaságban– Aranyrúd rendszer: az arany fokozatos kivonása a pénzforgalomból

és jegybanki tartaléképzés. Nincs korlátlan átválthatóság az arany és a különböző valuták között.

– 1920: Brüsszeli Konferencia: eredménytelen– 1922: Genovai Konferencia (USA nincs jelen): az arany és a

különböző devizák párhuzamos használatára épülő rendszer (aranydeviza rendszer) bevezetése: a központi államok kizárólag aranyat tartalékolnának, a kisebb államok pedig a központi államok devizáit is. A központi (vezető) államok felvállalják az árfolyamok stabilitásának a fenntartását.

• 1925 a font sterling aranykonvertibilitásának újra deklarálása

21

II. Valutáris övezetek időszaka 1920

1. Az övezetek bázisvalutája (font sterling, amerikai dollár, francia frank, spanyol pezeta, holland gulden)

2. Az övezetek között a legszigorúbb adminisztrációs korlátozások

3. Potenciális egyensúlyhiány fizetési megállapodások (klíringek) megkötése

4. Spontán szerveződések oligopol struktúra

Minőségi jellemzők ismérvei:

1929 1944

II.

22

Valutáris övezetek időszaka• Valutaövezet: törvényes fizetési eszközként azonos pénzt

használó térség• Valutáris övezet: a hazai pénzrendszereket egyazon

(külföldi) valutára építő országok csoportja, a saját (hazai) valuta párhuzamos használata

• Az arany helyét olyan valuták veszik át, amelyek iránt a bizalom relatív magas

• Anyaország és szatellit országok• Anyaországgal szembeni követelmények:

– Vezető világhatalmi pozíció– Meghatározó világkereskedelmi részarány, illetve döntő részesedés

az övezethez tartozó ország külkereskedelmében– Vezető szerep a nemzetközi pénzügyi életben, fejlett nemzetközi

pénzügyi piacok és bankhálózat– Szilárd valuta: a nemzeti pénzeszköz abszolút (belső) és relatív

vásárlóerejének hosszú távú stabilitása– Monetáris tartalékok megfelelő állománya, a valutakonvertibilitás

feltétlen biztosítása

23

Sterlingblokk• 1931-ben jött létre• Méretét és világgazdasági szerepét tekintve a

legjelentősebb valutáris övezet• Spontán kialakulás jellemzi• Írott szerződés nélküli• Alá-fölé rendeltségi viszony alakul ki a

központ (Egyesült Királyság) és a periférikus országok között (Izland, Ausztrália, Új-Zéland, Dél Afrika, Nigéria, India, Irak, Egyiptom stb.)

24

III. Bretton-Woods-i rendszer

1. Amerikai dollár2. Fokozatosan megvalósuló liberalizáció a

pénzforgalom területén3. Potenciális egyensúlyhiány „egyensúlyi

árfolyamok” tartásának kísérlete4. AEÁ hegemónia (első tudatos intézményszervezés)

Minőségi jellemzők ismérvei:

1947 1971

III.

25

Dollárdeviza rendszer• 1944 július Bretton-Woods-i Konferencia• A 30-as évek „beggar-thy-neighbour”

(szomszédkárosító) politikája világossá tette az intézményi keretek szükségességét a nemzetközi pénzügyi rendszer intézményi alapjainak a kiépítése kezdődik el

• AEÁ kulcsszerepet vállalt az új rendszer kialakításában (új hozzáállás a 20-as évekhez képest)

26

Bretton Woods (1)• Két koncepció ütközik:

– Amerikai Egyesült Államok (Henry Dexter White)• Stabil árfolyamrendszer biztosítása• Importkorlátozások megszüntetése, azaz

diszkriminációmentes kereskedelempolitika– Egyesült Királyság (John Maynard Keynes)

• Az új rendszer biztosítsa a nemzetgazdaságok normális működését

• A foglalkoztatás megfelelő szintre emelése• Bizonyos keretek között legyen lehetséges a

kereskedelem ellenőrzése• Rugalmas árfolyamok bevezetése

27

Bretton Woods (2)• Egyezménybe foglaltatnak:

– A teljes foglalkoztatás elérése, célként való megfogalmazása (számos országban segítette az egyezmény elfogadását)

– Folyó fizetések feltétlen liberalizációja (a tőkeforgalom állami ellenőrzésének fenntartása)

– Alapvetően rögzített árfolyamok bevezetése és fenntartása, de különleges körülmények között (pl. foglalkoztatási problémák) lehetőség adódik az árfolyam kiigazítására, az amerikai dollár a kulcsvaluta:

• Fix paritás az amerikai dollár és az arany között (1 uncia arany:35 dollár)

• Fix paritás az amerikai dollár és a többi valuta között

– Az intézményi keret kiépítése: IMF létrehozása

Az árfolyamrendszer elemei1. Az IMF tagországoknak meg kell határozniuk valutájuk

hivatalos dollárárfolyamát2. Az árfolyam-meghatározás az egyensúlyi árfolyamelmélet

kritériumai szerint történik3. A piaci árfolyam ±1%-os sávban térhet el a hivatalos

paritástól4. A jegybankok egyoldalú devizapiaci intervencióval

gondoskodnak a piaci árfolyam sávon belül tartásáról5. A folyó fizetési mérleg súlyos egyensúlyhiánya esetén sor

kerülhet a hivtalos árfolyam kiigazítására (a 10%-ot meghaladó korrekcióhoz IMF engedély)

6. Az árfolyam szintje egységes (alapvetően kettős vagy többes árfolyamokat nem lehet használni)

28

Az IMF tevékenysége• 1947-ben kezdődik• Kidolgozza a rendszer minél zavartalanabb

működését biztosító elveket• Az elvek gyakorlati megvalósulásához kell ésszerű

konszenzust kialakítania a tagállamok között• Folyamatosan ellenőrzi a versenyszabályok

betartását, azért, hogy a működést egyetlen szereplő se zavarja meg

• Tevékenysége a következő politikákra terjed ki:1. Világpénz politika2. Liberalizációs politika3. Árfolyampolitika 29

1. IMF világpénz politikája• Kettős alap: arany és dollár• Három időszak• A II. világháborút követően dollárinség jellemző:

újjáépítési szükségletek, beruházásigény, hiteligény, melynek a létező adósságok és alacsony garanciális háttér korlátot szab

• Marshall-segély megoldja a fenti problémát• Az 50-es években már viszonylag egyensúlyban van a

dollár kereslet és a dollár kínálat: a fejlődő európai gazdaságok kezdenek talpra állni gazdasági potenciáljuk javul, képesekké válnak már bizonyos áruforgalmat egymás között is bonyolítani, másrészt pedig közben nő az amerikai importkereslet is 30

Triffin dilemma• Akkor áll fenn, amikor egy nemzeti valutát

nemzetközi tartalékképzésre használnak• Konfliktus keletkezhet a nemzeti szinten

megfogalmazott cél és a nemzetközi cél között• A nemzetközi tartalékképzés megköveteli a

megfelelő pénzmennyiséggel való ellátást, növekvő gazdasági tevékenység esetén a pénzmennyiség folyamatos bővülését. Ilyen helyzetben az illető ország külkereskedelmi egyenlegének deficitesnek kell lennie, ami a valuta iránti bizalmat alááshatja.

• Példa: amerikai dollár a 60-as években31

• Az 50-es évek végén 60-as évek elején egyre nagyobb mértékű dollár túlkínálat alakult ki nőtt az arany iránti kereslet nőtt az arany ára 35 $/uncia szintről 40 $/uncia szintre

• 1961 végén 8 fejlett ipari állam (AEÁ, Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Svájc) megegyezett a (londoni) aranypool létrehozásában, amellyel az arany árának a 35 $/uncia szintre való visszavezetését célozták meg (átmeneti sikerrel, az aranypool 1968 márciusában felbomlik – az alapprobléma nem került kezelésre)

• Kettős aranypiac:– hivatalos piac: a jegybankok az AEÁ-tól hivatalos áron

vásároltak– magánpiac: kereslet-kínálat (magasabb) ár 32

• Az aranypool kudarca után az IMF próbálja mérsékelni a piaci feszültségeket: megállapodást köt Dél-Afrika Köztársasággal, amely árgaranciát biztosít az arany 35 $/uncia áron történő vásárlására

• 1969: hathatósabb és jelentősebb támogatást kapott az amerikai dollár az IMF részéről az SDR bevezetésével

• SDR: olyan pénzeszköz (alapvetően tartalékeszköz), amelyet a tagországok a monetáris tartalékaik között vehetnek számításba, ugyanakkor pótlólagos hitellehetőséget is kínál

• 1974: az arany demonetizálása:– Megszűnnek az aranyparitások a valuták és az arany

között– Elkezdődik a monetáris aranytartalékok csökkentése

33

2. IMF liberalizációs politikája• IMF alapszabálya, VIII. cikke definiálja a

pénzforgalomra vonatkozó liberalizáció minimális szintjét: a tagországok valutáik konvertibilitását kell biztosítsák, azaz:– korlátozásmentes, szabad átválthatóságot– bármely valutára– a folyó fizetések terén– a hivatalosan deklarált árfolyamon

• IMF alapszabálya, XIV. cikk: kivételes esetekben (komolyabb egyensúlyhiányok) átmeneti korlátozások bevezetése engedélyezett (amíg az egyensúly helyre nem áll)

34

• Az előírások részleges konvertibilitást jelentenek, mert nem vonatkoznak a tőkeforgalomra

• A konvertibilitásra való áttérés kezdetben bilaterális-, majd multilaterális fizetési megállapodások formájában valósult meg

• Bilaterális klíring:– Két ország kapcsolatában jelentkezik, a követelések

és tartozások csak e két ország viszonylatában használhatóak fel

– A szerződő országok elszámolási egységet jelölnek ki, amely leggyakrabban egy erős deviza (amerikai dollár, svájci frank stb.), amely a klíring-megállapodás nevét is adja

35

• Bilaterális klíring:– A klíringszámlát a kijelölt bank vezeti, amely

nyilvántartja a megállapodás keretében foglalt ügyletek pénzügyi elszámolásait, azt időnként egyenlegezi. Az egyenlegezés során az egyik ország nettó kötelezettséggel, a másik azonos összegű nettó követeléssel rendelkezik, amelyet bizonyos értékhatár felett rendezni kell:• Devizaátutalással (fizetéssel)• Hitelkeret igénybevételével (kamat vonzat)

– a kereskedelem bővülését jelentősen korlátozhatja (kereskedelmi kapcsolatok kezdetleges fázisára jellemző)

36

• Multilaterális klíring:– Kettőnél több országban keletkezett tartozások és

követelések egyenlegeit a kijelölt pénzintézetek egymás között utólag elszámolják

– Lehetőség adódik az egyik tagállamban megszerzett követelést egy másik tagállamban felhasználni. Ezeket a devizákat transzferábilis devizáknak nevezzük.

– A kereskedelmi kapcsolatok bővülésének korlátja csökken, viszont nő a rendszerkockázat

• Példa: EPU – European Payment Union: 1950-ben jön létre és 1957-re teljesítette a feladatát: az európai valuták bejelentik a konvertibilitásukat

37

3. Az IMF árfolyampolitikája• 1947-1973 között működött, az árfolyampolitika 1973-

as összeomlása nem járt együtt az addigra kialakult intézményi keretek széthullásával

• Az árfolyamrendszer hat pontja (lásd korábban)• Az IMF olyan árfolyampolitikát kívánt folytatni, amely

keretén belül a tagországok árfolyampolitikájukat a külgazdasági egyensúly követelményének vetik alá nem folyamodnak a szabályoktól eltérő leértékeléshez

• Sajátos logika: fizetési mérleg problémák esetén ne az árfolyamot igazítsák ki, hanem azokat a feltételeket változtassák meg, amelyek javíthatják a fizetési mérleget, de nem érintik az árfolyam szintjét 38

• Ilyen eszközök:– Kereskedelempolitikai lépések– Jegybanki intervenciók– Kamatláb változtatás

• Az 50-es évek árfolyamainak stabilitása a korlátozott devizagazdálkodással magyarázható, ahogy a devizák konvertibilitása megvalósul elkezdődnek a valutapiaci feszültségek és a gyakori árfolyamkiigazítások. A kiigazítások sok esetben késve és a szükségesnél kisebb mértékben következnek be, ami politikai okokra vezethetők vissza (az IMF ettől nem zárkózott el)

• Az amerikai dollár nemzetközi pénz státusából kifolyólag egyre több került a forgalomba, ami megingatta a beléje vetett bizalmat elindultak a dollár elleni valutapiaci spekulációk (arany felvásárlás) 39

• A leértékelést adminisztratív lépésekkel próbálta az AEÁ megakadályozni

• 1971 nyarán:– Dollár aranykonverziójának felfüggesztése– Import pótadó– Belső ár- és bérszint befagyasztás

• 1971 december: Smithonian Intézeti Megállapodás G10 (USA, UK, GER, FRA, ITA, NED, BEL, SWE, SUI, JPN, CAN):– Teljes körű árfolyam kiigazítás– Arany hivatalos ára közelítse a piacit (38$/uncia)– Intervenciós sáv kiszélesítése ±2,25%– AEÁ azonnal megszünteti a 10%-os import pótadót

40

• 1972 június: Nagy Britannia bejelenti a font sterling lebegtetését, ezt követi a többi valuta is

• Véget ér a dollárdeviza rendszer

• A Bretton-Woods-i rendszer kialakításakor a résztvevő kb. 40 ország gazdasága viszonylag zárt volt. Az akkor kialakul rendszer azokhoz a feltételekhez igazodott. Ahogy a feltételek idővel kezdtek módosulni úgy kezdett bomlani a Bretton-Woods-i rendszer, mígnem az árfolyamrendszere teljesen szétesett

41

42

IV. Napjaink valutáris rendszere„nevenincs rendszer”

1. Nemzeti valuták: USD, GBP, DEM, FRF,JPY, majd EUR és nemzetközi valutakosarak SDR, ECU (EUR megjelenéséig)

2. Liberalizáció folyamatának előrehaladása és a tőkeforgalomra való kiterjedése

3. Potenciális egyensúlyhiány részben csökken a lebegő árfolyamrendszerekre való áttéréssel, de nem szűnik meg

4. Oligopol struktúra intézményes keretek között

Minőségi jellemzők ismérvei:1974

IV.

Napjaink valutáris rendszere

• Kezdetben átmeneti rendszerként említették, de már több évtizede működik

• A hatóságok és a piaci szereplők hierarchiájában helycsere következett be: a piaci szereplők teret hódítanak

• A piac szerepének a növekedéséhez az IMF rugalmasan alkalmazkodik

43

1. Világpénz politika

• Világpénzként használható eszközök köre bővült:– Ármérce funkció: a dollár nagyon erős

pozíciót tartott fenn– Forgalmi eszköz (1992): USD 47%, DEM

16%, JPY 5%, egyéb 32%– Tartalékeszköz (1997): USD 61%, DEM

12,8%, JPY 5%, GBP 3,4%, FRF 1,2%

44

2. Liberalizációs politika

• A 80-as, 90-es években egyre több állam vállalta a liberalizációs előírásokat és a konvertibilitást (számuk 54-ről több mint 90-re nőtt), ennek motivációja a külföldi tőkeéhség (az eladósodási folyamat)

• A külföldi tőkéért folyó versenyben több állam is olyan intézkedéseket hozott, amely a tőkeforgalom liberalizálását is magába foglalta. Ezekhez a piaci folyamatokhoz igazodott az IMF is. Magatartását azonban az óvatosság és az útkeresés jellemzi.

45

3. Árfolyampolitika• Az árfolyampolitika területén, az IMF szintjén

koncepcióváltásra kerül sor: az IMF árfolyampolitikáját a liberalizmus vezérli, tagjai teljes szabadságot élveznek az árfolyampolitika kialakításában:– Minden fajta árfolyamrendszer működtethető, amely biztosítja

a nemzetközi fizetések egyensúlyát– Nincs szükség az IMF jóváhagyására

• A dollárválság irreális magasságokba vitte az arany árát az aranyat nem lehet többé a monetáris szféra értékmérőjeként használni. Az IMF meghozza az arany demonetizálásával kapcsolatos döntését, 1974 júniusában beszüntette az SDR aranyparitását és a kollektív valuta árát egy új módszerrel határozta meg valutakosár módszer 46

• SDR: - kezdetben 16 valuta szerepelt a kosárban (minden ország valutája, amelynek világkereskedelmi súlya nagyobb volt 1%-nál– 1980-tól gyakorlati megfontolások alapján 5

valutára csökken a kosarat alkotók száma (USD, DEM, FRF, GBP, JPY)

– 1999-től négy valuta: USD (41,9%), EUR (37,4%), GBP (11,3%), JPY (9,4%)

• Az IMF árfolyampolitikai tevékenységének központjában két kérdés áll:– A tagországok árfolyampolitikájának folyamatos

értékelése– Rugalmasabb árfolyamokra való áttérés optimális

stratégiájának a kidolgozása 47

• A rugalmasabb árfolyamokra való áttérés több úton is lefolytatható, általános recept nincs.

• Az út kiválasztásának szempontjai:– A gazdaság szerkezete– Hosszú távú inflációs teljesítmény– Külső sokkhatásokkal szembeni érzékenység– Sokkok természete és valószínűségük

48

Szakirodalom

Lőrincné Istvánffy Hajna: Nemzetközi pénzügyek, Aula, Budapest, 1999

(BBTE-KGTK könyvtári nyilvántartó: AULA:60),5-61 o.

49