markerting tervezés

WILLIAM A. COHEN:MARKETINGTERVEZÉS

2010 október 1-4.

A MARKETING TERVEZÉS DIMENZIÓI

• Marketingterv készíthető:

• Vállalkozás

• Termékvonal, termékcsalád, termék

• Szolgáltatás

• Márka számára

MIT VESZÜNK FIGYELEMBE A MARKETINGTERVEZÉSNÉL?

Piaci környezetet:

• Társadalmi és kulturális környezet

• A célpiac leírása

• Trendek

• Keresleti előrejelzések

• Általános gazdasági és üzleti légkör

• Versenytársak

• Szabályozás (törvények, etika,

közigazgatás, szakigazgatás)

• Iparági technológia

• Politikák

Vállalati erőforrásokat:

• HR erőforrás

• Tőke

• Technológia

• Know-how, szabadalmak

• Piaci pozíció és piacismeret

• Márkaérték

MI A MARKETINGTERV?

Útvonalterv. Megmutatja:

• Honnan hova tartunk és közben milyen lépéseket mikor teszünk?

• Milyen külső és belső környezeti hatásokkal kell számolnunk közben?

• Milyen döntési pontok várhatók?

• Milyen alternatív útvonalak és forgatókönyvek képzelhetőek el?

MIBEN SEGÍT A MARKETINGTERV?

• Megvalósítani a vállalati stratégiát (azonosítja a célkitűzéseket, célokká alakítja, taktikákat és

erőforrásokat rendel elősegítésükre)

• A korlátozott források ideális megosztásában

• A források megszerzésében és koncentrálásában

• A feladatok és felelősségek felosztásában

• Az ütemezésben (mérföldkövek)

• A lehetőségek és veszélyek feltérképezésében

• A várható problémák és lehetséges megoldások tudatosításában

A MARKETINGTERV TÍPUSAI

• Éves marketingterv

• Termék/szolgáltatás bevezetésére készített

A MARKETINGTERV FELÉPÍTÉSE

1. Tartalomjegyzék

2. Vezetői összefoglaló

3. Bevezetés

4. Helyzetelemzés

5. Problémák és lehetőségek

6. Marketingcélok (stratégiai marketingmenedzsment)

7. Marketingstratégia

8. Marketingtaktikák

9. Végrehajtás és ellenőrzés

10. Összefoglalás

11. Mellékletek

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A marketingterv rövid összefoglalása

• A termék és/vagy szolgáltatás bemutatása

• A versenytársakhoz viszonyított megkülönböztető előny

• A beruházási szükséglet előrejelzése

• Az elvárt eredmények teljesítménymutatókban

(Értékesített mennyiség, piaci részesedés, tőke hozam, ROI, stb.)

Elfogadott terjedelme: pár bekezdéstől néhány oldalig

Elsődleges szerepe: pénzügyi forrásokkal rendelkező potenciális befektetők megnyerésére

BEVEZETÉS

• A projekt részleteinek bemutatása

• Nem átfogó áttekintés

• Célja:

• Felvázolni a projekt hátterét

• Bemutatni a termék és/vagy szolgáltatás lényegét, célját (küldetés, vízió), jellemzőit, előnyeit

• Meghatározni az életciklusban elfoglalt helyet:

• A termékre

• A termékkategóriára

• A kiegészítő termékkategóriákkal kiegészítve a termékkategóriát

• Tovább bővítve a helyettesítő termékekkel

HELYZETELEMZÉS

A kínált termék és/vagy szolgáltatás környezetének elemzése. Komponensei:

• Általános környezet

• Semleges környezet

• Versenykörnyezet

• Vállalati (belső) környezet

ÁLTALÁNOS KÖRNYEZET

• Keresleti trendek

(Nő vagy csökken? Ki, hol, mikor, miért, milyen gyakran? A döntéshozó, beszerző és a felhasználó

ugyanaz a személy? Ha nem: kinek mi az előny, melyiket mennyire kívánjuk kielégíteni)

• Célcsoport meghatározása:

– Társadalmi és kulturális tényezők

– Demográfiai tényezők

– Technológiai környezet

– Politikai környezet

– Jogi környezet

• Jellemző gazdasági és üzleti környezet vizsgálata

SEMLEGES KÖRNYEZET

Csoportok, szervezetek tevékenységre gyakorolható hatásai

• Finanszírozásban közreműködő (pénzügyi) szervezet

• Szabályozás megalkotását végző (kormányzati, köz- vagy szakigazgatási) szervezet

• Médium

• Egyéb (speciális) érdekcsoport (pl. NGO vagy érdekképviseleti szervezet)

VERSENYKÖRNYEZET

A fő versenytársak:

• Cégszerű adatok (bejegyzés helye, időpontja, forgalma, köztartozása)

• Az általuk kínált termékek, szolgáltatások, márkajellemzők

• Egyéb forrásaik (tőke, HR, know-how, szabadalmak)

• Technológiáik, stratégiáik

• Marketing és kommunikációs csatornáik, üzeneteik

• Célpiacaik, célcsoportjaik

• Szállítóik, alvállalkozóik

• Főbb ügyfeleik

VÁLLALATI KÖRNYEZET

• Forgalmi és piacrészesedéssel összefüggő adatok

• A kínált termékek, szolgáltatások, márkajellemzők

• Egyéb források (tőke, HR, know-how, szabadalmak)

• Technológiák, stratégiák

• Marketing és kommunikációs csatornák, üzenetek

• Célpiacok, célcsoportok

• Szállítók, alvállalkozók

• Főbb ügyfelek

A CÉLPIAC

A célpiac és a célcsoport leírása a következő változócsoportok mentén lehetséges:

• Demográfiai

• Földrajzi

• Pszichográfiai

• Életstílus

Meghatározandó:

• Szegmensek

• Célcsoport(ok)

• Üzenet (ek)

• Kommunikációs eszközök, technikák, a médiamix

A CÉLCSOPORT ÉS/VAGY CÉLPIAC ÉRTELMEZHETŐ KONTEXTUSAI

• Földrajzilag (éghajlat, domborzat, gazdaságföldrajz)

• Kulturális, etnikai, vallási, faji

• Státus és társadalmi hierarchia szerint

• Referenciacsoportok alapján

(referenciacsoport: akitől a fogyasztási döntés meghozója a mérlegeléshez információt kér és kap)

1. Barátok, rokonok

2. Szakértők, szakmai szervezetek

3. Egyéb véleményvezérek

• Demográfia és szociográfia szerint

• Összjövedelem és szabadon felhasználható jövedelem alapján

• A beszerző, felhasználó és fogyasztói döntés meghozó személy vizsgálatával

A CÉLPIAC LEÍRÁSA

• Sajátosságainak ismertetése

– Racionális

– Emocionális szempontok alapján

• A célpiacon tapasztalható igények és szükségletek leírása

Szükséglet: a létfenntartáshoz szükséges

Igény:a létfenntartáshoz nem kötődő dolog iránti vágy

Szükségletek és igények:

1. Fiziológiai tényező

2. Biztonságérzet

3. Szeretet

4. Elismerés és önmegbecsülés

5. Önmegvalósítás

6. Esztétika

7. Megismerés, tudás iránti

RACIONÁLIS MOTIVÁTOR

Kockázatcsökkentés:

1. Funkcionális: fog-e működni

2. Pszichológiai: fáradtságot, csalódottságot fog-e okozni

3. Fizikai: kárt okozhat-e

4. Pénzügyi: befektetési kockázatot hordoz-e

5. Társadalmi: a termék vagy szolgáltatás használata jár-e társadalmi hátránnyal

Kockázatcsökkentés / biztonságérzet = márkapreferencia

EMOCIONÁLIS MOTIVÁTOROK

Kielégíthető igények:

• Szeretet, közösségbe tartozás

• Társadalmi és önmegbecsülés

• Önmegvalósítás

• Esztétikum iránti

A HELYZETELEMZÉS ELVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFÓK MEGSZERZÉSE LEHETSÉGES

Primer kutatással:

• Interjúk

• Ágazati, üzleti felmérések

• Saját kutató munka

Szekunder kutatással: más által más célból készített anyagokból származó információk összegyűjtése

Szekunder információ forrása lehet:

– Statisztikai hivatal

– Központi és regionális államigazgatási szervek

– Szakmai szövetségek, érdekképviseletek

– Szaklapokban, folyóiratokban publikált anyagok

– Piaci szereplők által készített anyagok

A MARKETINGSTRATÉGIA SZINTJEI

• Stratégiai marketingmenedzsment (SMM):

– A cég küldetésének elősegítésére célkitűzéseket fogalmaz meg

– Célkitűzés: elérni szándékozott piaci pozíció

– Pl. piacvezető szerep „Y” szegmensben

• Marketingstratégia szintje:

– A stratégia marketingmenedzsment célkitűzéseinek

elősegítésére célokat fogalmaz meg

– Cél: a célkitűzés elérését elősegítő törekvés

– Pl. a forgalom 20%-os növelése 6 hónapon belül

• A marketingtaktikák szintje:

– A marketingstratégia megvalósítását segítő konkrét

marketinglépések

– A taktikai elem: valamely piaci tényező befolyásolására irányul

– Pl. behatoló árképzés

AZ IDEÁLIS CÉLKITŰZÉS

• MEGKÜLÖNBÖZTETŐ VERSENYELŐNY MEGSZERZÉSÉRE IRÁNYUL

• Alkalmas a vállalat alapvető célkitűzéseinek támogatására

• Megvalósítható és reális

• A környezet változása esetén rugalmasan alakítható

• Valamennyi stakeholder számára:

– Érthető, elfogadható

– Motiváló (jobb esetben: elköteleződést kiváltó), erőkifejtésre ösztönző

• Több egyidejű célkitűzés esetén: az egyes célkitűzések nem ütköznek egymással

MEGKÜLÖNBÖZTETŐ VERSENYELŐNY (USP)

Versenytársak ajánlataihoz képest kínált egyedi előny. Legyen:

• Valós és konkrét

• Alátámasztható, igazolható

• Vásárlási döntéshozó / felhasználó / beszerző számára releváns értékes

• Könnyen bemutatható, és reklámozható

STRATÉGIAI MARKETINGMENEDZSMENT

• Dönt az üzletágak, termékvonalak, konkrét termékek és/vagy szolgáltatások közötti erőforrás-megosztásról

• Módszerek:

– Portfólió-mátrix

– Termék-életciklus vizsgálat

PORTFÓLIÓ-MÁTRIX

Alkalmazható:

• Üzletágra (Strategic Business Unit – SBU)

• Termékre vagy termékvonalra

(Strategic Product Unit – SPU)

Lépések

1. SPU/SBU üzleti erősségének

meghatározása (kritériumok

kiválasztásával, értékelésével és

súlyozásával)

2. Meghatározzuk az SPU/SBU piacának

vonzerejét (kritériumok kiválasztásával,

értékelésével és súlyozásával)

AZ ÜZLETI ERŐSSÉG KRITÉRIUMAI

1. Piaci részesedés

2. Márka és imázs érték

3. Növekedési ráta

4. Áralapú versenyképesség

5. Termék és/vagy szolgáltatás minőség-

alapú versenyképessége

6. Technológiai alapú versenyképesség

7. Műszaki know-how, szabadalmak

8. Piacismeret

9. Értékesíthetőség

1. Költségstruktúra

2. Termelékenység

3. Tapasztalati görbe hatásai

4. Hozzáadott értékek

5. Szinergiák

6. Jövedelmezőség

7. Innovatív érték

8. Elosztási rendszer

9. Promóciós hatékonyság

A PIACI VONZERŐ KRITÉRIUMAI

1. Piaci szegmentum mérete

2. Növekedési üteme

3. Piaci árszint

4. Kereslet erőssége

5. Makrogazdaság válságnak való kitettsége

6. Állami szabályozás minősége

1. Beszállítóknak, nyersanyagoknak való kitettség

szintje

2. Életciklus-helyzet (konkrét termékre és a

termékkategóriára)

3. A verseny szerkezete és erőssége

4. Belépési és kilépési korlátok

5. A disztribúcióra vonatkozó fogyasztói elvárások

TERMÉKÉLETCIKLUS (PRODUCT LIFE CIRCLE – PLC)

KÜLÖNBÖZŐ TERMÉKÉLETCIKLUSOK

Technológiai termék Divat termék

A TERMÉKÉLETCIKLUS HIRTELEN MEGVÁLTOZÁSÁNAK OKA LEHET

• Adott igény vagy szükséglet hirtelen megszűnése

• Adott szükséglet vagy igény kielégítésére jobb megoldás született

• Változik a marketig stratégia:

– Termékfejlesztés (innováció)

– Termék (vagy márka) kiterjesztés

– Újrapozícionálás

ALTERNATÍV MARKETINGSTRATÉGIÁK

1. Behatolás új piacra

– Belépés időzítésével

(belépés elsőként, korán vagy későn)

– Piaci rés stratégia

(vámszedő, különleges szaktudás vagy

különleges piac stratégia)

– Integrálás

(horizontális vagy vertikális)

– Pozícionálás

2. Piacrészesedés növelése

– Termékdifferenciálás vagy piacszegmentálás

– Korlátozott vagy általános terjeszkedés


3. Elsáncolás

– Közvetlen konfrontáció


4. Termékkivonás


– Kockázatcsökkentés

– Learatás

– Felszámolás, értékesítés

BELÉPÉST IDŐZÍTŐ STRATÉGIA: BELÉPÉS ELSŐKÉNT

Előnyök:

• Elsőként kezdi a tanulási görbét (költségcsökkentésben és know-how-ban első pozíció)

• Az előny versenyelőnnyé alakítható:

– A promóció növelésével

– Új értékesítési pontok bevonásával

– Termék és/vagy szolgáltatásfejlesztéssel

Hátrányok:

• Első belépőre háruló magas kockázat és költségek

• Edukációs feladat (célcsoporttal a szolgáltatás megismertetése)

Előnyök:

• Alacsonyabb költségek és kockázatok

• Kevesebb feladat az edukációval

• Az elsőtől best practice leshető el, a hibáiból tanulni lehet

Hátrányok:

• Az első által állított belépési korlátok

• Ledolgozandó versenyhátrány

• Versenyhátrány lefaragása erőforrásigényes

BELÉPÉST IDŐZÍTŐ STRATÉGIA: BELÉPÉS KORAI FÁZISBAN

Előnyök:

• Technológiai előny: a modernebb felszerelés és termelésirányítás előnye a korábbihoz képest

• Jobb feltételekkel köt szerződést a beszállítókkal, munkavállalókkal (és esetleg a vásárlókkal)

Hátrány:

• Sokszereplős, éles verseny, ahol a profitráták csökkennek

BELÉPÉST IDŐZÍTŐ STRATÉGIA: BELÉPÉS KÉSEI FÁZISBAN

PIACI RÉS (NICHE) STRATÉGIA

• Mérete, szükségletei & igényei alapján azonosítható piaci szegmentumot keresünk

• Cél, hogy elég nagy legyen a rentabilitása, viszont elég kicsi, hogy ne keltse fel a nagyok figyelmét

• Koncentráljuk az erőforrásokat és a szegmens igényeit kielégítve piacvezető szerepre törekszünk

• Stratégiaváltozatok:

– Vámszedő:

Az általunk kínált megoldás nélkülözhetetlen (mellőzésének kockázata nagyobb, mint költsége

– Különleges szaktudás stratégia:

Olyan egyedi tulajdonsággal rendelkezünk, ami versenyelőnyt biztosít

– Különleges piac stratégia:

Sajátos részpiacon szerzett ismeretekre épít

INTEGRÁLÓ STRATÉGIA

Horizontális terjeszkedés:

• Új részpiac és/vagy speciális célcsoportra irányul

• Előnye: nagyobb értékesítési potenciál, a specializációból eredő szinergiák

• Hátránya: erőforrás-igényes és költséges

Vertikális terjeszkedés

• A termelési és marketingfolyamatok közül legkevesebb kettő egy tulajdonos kezében összpontosul

• Előnye:

– A termelési folyamatok összekapcsolásából eredő szinergiák

– Csökkenti adott részfolyamatnak való kitettséget

• Hátránya: a részfolyamatok közötti különbségek miatt elveszítjük speciális képességeinket

• Beruházásigény

POZÍCIONÁLÓ STRATÉGIA

• Pozíció: a fogyasztók (vagy a célcsoport) fejében elfoglalt hely (megítélés a versenytársakhoz képest)

• A márkatulajdonos adott – a stratégia marketingmenedzsment keretében meghatározott célkitűzésnek

megfelelő - pozíció elérésére törekszik a marketingstratégiákon és marketingtaktikákon keresztül

TERMÉKDIFFERENCIÁLÁS ÉS PIACSZEGMENTÁLÁS

• Termékdifferenciálás: megoldásunk versenyképességét hangsúlyozzuk a versenytársakhoz képest,

adott termék vagy szolgáltatáskategórián belül (a versenytársak ajánlataihoz képest határozzuk

meg sajátunkat)

• Piacszegmentálás: adott szegmenst alszegmensekre bontjuk és csak az egyik alszegmens

igényeinek kielégítésére törekszünk (az egyedi célcsoport-igényekhez képest határozzuk meg

ajánlatunkat)

• Mitől függ, melyik a célszerű:

– Mekkora a piac? (Kicsit ne szegmentáljunk tovább.)

– Mennyire fogékony a vásárló/beszerző/felhasználó a termékkülönbségekre? (Ha kevéssé:

szegmentálás a megoldás)

– Melyik fázisban van a termék és a termékkategória az életciklusában?

– Hány versenytárs milyen stratégiával van jelen?

– Milyen termékkategóriáról van szó? (Pl. tömegcikkeknél: differenciálás)

A KORLÁTOZOTT ÉS AZ ÁLTALÁNOS NÖVEKEDÉS

• Általános terjeszkedés: nem szegmens és/vagy célcsoport-specifikus terjeszkedés

• Korlátozott terjeszkedés: szegmens és/vagy célcsoport-specifikus terjeszkedés

ELSÁNCOLÁS

A piaci szerep megőrzésére szolgáló erőfeszítések (erősen kompetitív piaci környezetben)

Termék-életciklus érett vagy hanyatló szakaszában, nem növekvő piacon indokolt

Eszközei:

1. Újrapozícionálás: módosítunk az elfoglalni kívánt piaci pozíción és lépéseket teszünk elérésére

– Előnye: kedvezőbb versenyközegbe navigálhatunk

– Hátránya: kockázatos és költséges

2. Közvetlen konfrontáció:

Több és jobb erőforrás birtokában a győzelem reményében megküzdünk adott piaci pozícióért

egy/több vérsenytárssal

TERMÉKKIVONÁSI STRATÉGIÁK

Termékkivonás: adott termék piaci értékesítésének beszüntetésére irányuló összehangolt lépések

Eszközei:

1. Kockázatcsökkentés: csak a gyengébben teljesítő piacokról vonulunk ki

A nyereségcsökkenés kockázatának csökkentéséért

2. Learatás: tervezett ütemű végleges kivonulás

A haszonmaximalizálást és a költségcsökkentést fókuszba állítva

3. Felszámolás, kiárusítás: azonnali piacelhagyás

Radikális megoldás, ha nem fér bele a learatás időigénye

MARKETINGTAKTIKÁK

1. Könnyen befolyásolható marketingváltozóra

– Product – termékpolitikák

– Price – árpolitikák

– Place – értékesítési csatornák kezelése

– Promotion – kommunikációs megoldások

2. Taktikák a piaci környezet befolyásolására

– Kereslet befolyásolására

– Társadalmi és kulturális tényezők megváltoztatására

– Politikák és törvények meghatározására

– Technológiai kérdésekre

TERMÉKPOLITIKÁK

Három alaplehetőség:

1. Bevezetés a piacra

2. Pozícionálás és újrapozícionálás

3. Kivonulás a piacról

ÁRPOLITIKÁK

Árképzési módok:

1. Behatoló árképzés: piaci átlag alatti / alacsony ár a minél nagyobb piacrészesedés megszerzéséért

2. Versenytársakhoz igazodó árképzés: árak a versenytársakkal egy szinten

3. Lefölöző árképzés: a termékkategória bevezetésének fázisában a korai belépők számára kedvező

magas árszint

4. Promóciós árképzés: magas ár, utána komoly diszkont (pl. szezonális termékeknél)

5. Alapáras árképzés: alacsony alapár, akciók szerepe marginális

6. Pszichológiai árképzés: pszichológiailag megalapozott, pozícionálásból eredő árszint és motivátorok

ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK

Döntési pontok:

• Közvetlen vagy közvetett értékesítési csatorna legyen?

• Egy vagy több értékesítési csatorna legyen?

• Hány szintes legyen a csatorna?

• Hány közvetítő legyen az egyes szinteken?

• Milyen közvetítő legyen (jellege)?

• Melyik közvetítő legyen (konkrét cég kiválasztása)?

KÖZVETETT CSATORNÁK

• Kiskereskedők

• Nagykereskedők

• Gyártói képviseletek (márkabolt, franchise)

• Ügynökök

• Ipari szállítók

PROMÓCIÓ – MARKETINGKOMMUNIKIÁCIÓ CSATORNÁI

• Személyes eladás

• Értékesítés ösztönzés

• Reklám

• PR

ÉRTÉKESÍTÉST ÖSZTÖNZŐ TECHNIKÁK

• Termékminták osztása/elhelyezése

• Kupon

• Kiskereskedelmi árengedmény

• Ár/mennyiség promóció

• Árvisszatérítést tartalmazó garancia

• CSR akció, verseny, nyereményjáték

• Hűségprogram (jóváírás, pontgyűjtés)

• Árukínáló (kipróbálási pont)

• Ingyenes ajándékok

• Összecsomagolások

ELŐREJELZÉSEK A MARKETINGTERVBEN

1. Értékesítési előrejelzések

– Piaci potenciál előrejelzése

– Eladási potenciál

– Értékesítési előrejelzés

2. Projekt-lebonyolítási ütemterv

3. Fedezetszámítás

4. Mérleg

5. Eredményterv

6. Cash flow előrejelzés

ÉRTÉKESÍTÉSI ELŐREJELZÉSEK

• Piaci potenciál:

A piac azon képessége, hogy az ágazat által termelt összes terméket és/vagy előállított

szolgáltatást „felszívja”

• Eladási potenciál:

Megmutatja, hogy adott piaci szereplő maximálisan hány százalékos piaci részesedést képes elérni

• Értékesítési előrejelzés:

Az értékesítési volumenre vonatkozó előirányzat

A csökkenő hozadék törvénye itt is megfigyelhető, az eladási potenciál maximuma felé közeledve

egységnyi befektetés hozadéka csökken. Így adott esetben NEM éri meg az eladási potenciál

maximumára törekedni

ÉRTÉKESÍTÉSI ELŐREJELZÉS MÓDJAI

• Vezetői, menedzseri vagy szakmai megítélés

• Értékesítőszemélyzet véleménye

• Trendek előrevetítése

A múlt eseményeinek jövőre alkalmazása

Mozgóátlag: adott időszakok eredményeinek összege / adott időszakok száma

• Ágazati felmérés:

Adott iparágban versenyző szereplők illetékeseinek megkérdezése

• Vásárlási hajlandóság felmérése a célpiacon

• Regresszióelemzés:

Az értékesítés és független változók kapcsolatából kalkulálja az értékesítési előrejelzést

• Előremutató indikátorok:

A jövő előrejelzésére alkalmas teljesítésmutatókból következtetünk

MELYIK MÓDSZERT VÁLASSZUK?

Helyzetünket érintő speciális tényezők ismeretében mérlegeljünk!

Vegyük figyelembe:

• Rendelkezésünkre álló erőforrások számosságát és minőségét

• Rendelkezésünkre álló időt

• Elvárt előrejelzési pontosság mértékét

• Az információgyűjtésben részt vevők (pl. megkérdezett ügyfelek) preferenciáit

PROJEKTLEBONYOLÍTÁSI ÜTEMTERV

• Felsorolja a projekt végrehajtásához szükséges valamennyi feladatot

• Az egyes projektszakaszokban elköltendő összegeket

• Az egyes feladatokban közreműködők és felelősök nevét

FEDEZETSZÁMÍTÁS

Értékesítési árbevétel – (állandó költségek + fix költségek)

• Fedezeti pont: amikor a fedezetszámítás eredménye 0

• Megvilágítja:

– Hány egység eladása szükséges a nyereséghez?

– Hogyan hat az árváltozás a jövedelmezőségre?

– Hogyan hat a költségszint változása a jövedelmezőségre?

MÉRLEG

Projektmérleg: két vagy több időpontra – leggyakrabban a kiindulási helyzetre és a projekt legfontosabb

mérföldkövére – vonatkozó pénzügyi pillanatfelvétel

– Forgó eszközök

– Tárgyi eszközök

– Egyéb eszközök

-----------------------------------------------------

– Rövid lejáratú kötelezettségek

– Hosszú lejáratú kötelezettségek

EREDMÉNYKIMUTATÁS

Havi bontásban:

• Nettó értékesítés

• Állandó költségek

• Változó költségek

-----------------------------------

• Adózás előtti eredmény

• Nettó nyereség

CASH FLOW ELŐREJELZÉS

Havi bontásban:

• Készpénz adott pillanatban

• Jövedelmek adott időszakban

• Kiadások adott időszakban

PÉNZÜGYI MUTATÓK – LIKVIDITÁSI MUTATÓK

• Likviditási arány: forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek

• Likviditási gyorsráta: (készpénz + felbontható betétek + követelések) / rövid távú kötelezettségek

• Átlagos készletezési idő és a készletek forgási sebessége: mennyi ideig áll a készletben a pénz

• Átlagos beszedési idő: az eladáshoz számított hányadik napon juthatunk követeléséhez

• Értékesítésből származó nettó nyereség: a bevételek és kiadások különbözete

• Beruházások forgási sebessége: az éves nettó értékesítés / az ehhez felhasznált eszközök értéke

• Tőkehozam

• A beruházás hozama (ROI): egy beruházás jövedelmezőségének kiszámítására

– Bevétel / befektetés

– Segítségével kiszámítható még:

• Összes működé tőke hozamának rátája

• Befektetett tőke hozamának rátája

PÉNZÜGYI MUTATÓK – JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK

Forrás: William A Cohen: Marketingtervezés

Akadémia Kiadó (2009)

A FEJEZETELVÁLASZTÓ CÍM HELYEÍRHATOD KÉT SORBAN, DE MINDIG KAPITÁLIS BETŰKKEL!

Az alcím helye

A FŐCÍMEKET MINDIG KAPITÁLIS BETŰKKEL ÍRD!

• Ezeken az oldalakon egyedileg kell beállítanod a gömbös hátteret. A zöldet válaszd!

A FEJEZETELVÁLASZTÓ CÍM HELYEÍRHATOD KÉT SORBAN, DE MINDIG KAPITÁLIS BETŰKKEL!HA ÚJ FEJEZETED VAN, A NARANCS HÁTTERET NEKED KELL BEÁLLÍTANOD.

Az alcím helye

A FŐCÍMEKET MINDIG KAPITÁLIS BETŰKKEL ÍRD!új főcím esetén módosítsd NARANCS gömbös háttérre!

• Ezeken az oldalakon egyedileg kell beállítanod a gömbös hátteret. A narancsot válaszd!

• Módosítsd a bulletpoint színét is narancsra! A betűszíneket legördítve találod meg az előre beállított

narancs színt.

• A szöveg méretét ne növeld!

AZ ALCÍMEKET MINDIG KAPITÁLIS BETŰKKEL ÍRD!

• Új dia megnyitásakor ez az oldal jelenik meg. Ha főcímoldalra írsz, akkor az előző slide-ot kell

beállítanod, ha alcímoldalad van vagy tartalmat írsz, akkor használhatod ezt az oldalt. Ha a szín

változik, akkor azt is egyedileg kell módosítani.

• A bulletpoint színe a logó színeinek megfelelően változik. Ha új diát nyitsz, akkor ott automatikusan

a zöld szín van beállítva. Ha a „narancs fejezetben” vagy, akkor a bulletpoint színét is állítsd át az

előre beállított narancs színre.


A FEJEZETELVÁLASZTÓ CÍM HELYEÍRHATOD KÉT SORBAN, DE MINDIG KAPITÁLIS BETŰKKEL!HA ÚJ FEJEZETED VAN, A KÉK HÁTTERET NEKED KELL BEÁLLÍTANOD.

Az alcím helye

A FŐCÍMEKET MINDIG KAPITÁLIS BETŰKKEL ÍRD!új főcím esetén módosítsd KÉK gömbös háttérre!

• Ezeken az oldalakon egyedileg kell beállítanod a gömbös hátteret. A kéket válaszd!

• Módosítsd a bulletpoint színét is kékre! A betűszíneket legördítve találod meg az előre beállított kék

színt.







a zöld szín van beállítva. Ha a „kék fejezetben” vagy, akkor a bulletpoint színét is állítsd át az előre

beállított kék színre.


A FEJEZETELVÁLASZTÓ CÍM HELYEÍRHATOD KÉT SORBAN, DE MINDIG KAPITÁLIS BETŰKKEL!HA ÚJ FEJEZETED VAN, A MAGENTA HÁTTERET NEKED KELL BEÁLLÍTANOD.

Az alcím helye

A FŐCÍMEKET MINDIG KAPITÁLIS BETŰKKEL ÍRD!új főcím esetén módosítsd MAGENTA gömbös háttérre!

• Ezeken az oldalakon egyedileg kell beállítanod a gömbös hátteret. A magentát válaszd!

• Módosítsd a bulletpoint színét is magentára! A betűszíneket legördítve találod meg az előre

beállított magenta színt.







a zöld szín van beállítva. Ha a „magenta fejezetben” vagy, akkor a bulletpoint színét is állítsd át az

előre beállított magenta színre.


markerting tervezés

Documents