magyar szinkategoriak

Magyar színkategóriákavagy a színek antropológiája

Készítette: Bálizs Beáta

Kutatástörténet

F. Boas (20. század eleje)Különböző kultúrák másképp észlelik a világot

Sapir - Whorf hipotézis (1930-as évek)A nyelv determinálja a kultúrátA színelnevezések szabják meg a színek érzékelését/osztályozását

Etnotudomány (1950-es évek közepe)Léteznek különböző népi tudások, azon belül etnobotanika,

etnozoológia stb.A különböző népek sajátos tudásának (köztük színekről való

tudásának) kultúrán belüli megértése

Harold C. Conklin: A hanunoó nyelvben használatos színkategóriák(1955)

résztvevő terepmunkaaz interjúk nyelvi elemzése

Eredmény: Kétszintű osztályozásI. Nagy kategóriák:1. világosság 2. sötétség 3. száraz-vörösség, 4. lédús-zöldesség A színnevek tartalma nem csak színtartományra vonatkozik, hanem más minőségek is magában foglal!!!

II. Speciális értelmű színnevek

Kognitív antropológia

• Az emberi elme mindenütt egyforma a világon, a gondolkodásunkban kell, hogy legyenek hasonlóságok

• Azonos kategorizációs minták, univerzális sémák keresése

• Rendszerezés, osztályozás vizsgálata (Témák: rokonság, tér, idő, személy, szín)

• 1960-1970-es években még interkulturális, illetve intrakulturális variációkban is gondolkodnak Pl. S. E. Tyler: A színek osztályozásában különböző változatok léteznek nemtől és kortól függően

R. W. Brown – E. H. Lenneberg (1954)

Színmintás színkutatásJelentősége: objektív mérceA színjelentések összehasonlíthatóvá válnakKét vizsgálati eljárás:1. Színnevek felsoroltatása, beazonosíttatása2. Sok színminta színének meghatároztatásaEredmény: • Csupán 8 gyakori angol színnév• Létezik tipikus piros, kék stb. • Ezek a tipikus színek jól kódolhatók nyelvileg• A színhatárok bizonytalanok• A színek megnevezése kontextusfüggőLenneberg –Roberts (1956) a zuni nyelvvel kapcsolatos kísérlet

Brent BERLIN - Paul KAYBASIC COLOR TERMS (1969)

• Az érzékelés determinálja a nyelvet, nem pedig fordítva• Nem „önkényesen”, hanem általános szabály szerint

kategorizálják a különböző nyelvek a színeket• Tizenegy az észlelés szempontjából kiugró színpont

létezik: white, black, red, green, yellow, blue, brown, purple, pink, orange, grey

• A színpontok kódolása egy evolúciós sorrend alapján történik

• A különböző nyelvek különböző stádiumokat képviselnek (minden nyelv eljut legalább az 1. stádiumig)


StádiumokI. FEKETE és FEHÉRII. PIROSIII. SÁRGA vagy ZÖLDIV. ZÖLD vagy SÁRGAV. KÉKVI. BARNA VII. SZÜRKE és LILA és

RÓZSASZÍN és NARANCSSÁRGA

Módosított stádiumokI. FEKETE és FEHÉRII. PIROSIII. SÁRGA vagy KÉK/ZÖLDIV. KÉK/ZÖLD vagy SÁRGAV. KÉK és ZÖLD szétválikVI. SZÜRKE vagy BARNAVII. BARNA vagy SZÜRKE VIII.LILA és RÓZSASZÍN és

NARANCSSÁRGA


SZÍNMINTÁS KÍSÉRLETMunsell színmintákadatközlők 20 különböző nyelvbőlKísérlet lefolyása:1. Az alapszínnevek megnevezése2. Az alapszínnevekhez színminták rendelése3. A fókuszín kijelölése (fókuszszín= észlelés számára kiugró színpont)4. Háromszori ismétlés

Eredmény:• A fókuszszínek azonosíthatóbbak• A fókuszpontok stabilitása nagy nyelvek között is• A fókuszszínek állandósága nagy

A színkategóriák fókuszpontjai egyetemesek!


Elsődleges kritériumok

1. Monolexéma (azaz egyetlen szóból áll)

2. Más színnév nem tartalmazhatja a jelentését

3. Általánosan alkalmazható4. Pszichológiailag kiugró

További 79 nyelv színneveiA magyar piros és vörös esete

Másodlagos kritériumok

1. Azonos ragok, képzők jellemzik őket

2. Nem lehetnek tárgynevek3. Nem lehetnek újabb idegen

eredetű kölcsönzések4. Nem lehetnek

morfológiailag összetettek


KritikákHiányosságokA módszer kiegyensúlyozatlanKét súlyos kritika:1. De miért alakulnak ki újabb és újabb színnevek? 2. Az angol nyelvi kategóriák univerzális kiterjesztésének

modelljeKiderült: alapszínnév nem egyenlő kognitív alapkategóriald. Davies-Corbett 1997-es (swetswana) kísérlet

Mégis beigazolódott a sorrend, pszichológiai kísérletekkel igazolható a fókuszszínek létezése!

Eleanor Rosch színkutatásai (1970-es évek)

A kategorizáció jelentőségeKétfajta kategória 1. természetes kategória (univerzális)2. szemantikai kategória (kultúrafüggő)

A SZÍNEK = természetes kategóriák, amelyeknekbiológiailag adott prototípusaik vannak„prototípus” defínició (kategória magjában a legtipikusabb elem, a

legvilágosabb eset)a színkategóriák prototípusai = FÓKUSZSZÍNEK

Egy (1971-ben publikált) 3-4 éves amerikai gyerekekkel végzett kísérlet3 éves: fókuszszín felé orientálódik4 éves: fókuszszínt könnyebben párosít

Eleanor Rosch színkutatásai (1970-es évek)

Terepmunka: Új- Guineában a dani népcsoport közöttDani nyelv két színkategóriája: a MILI és a MOLA1. mili = az összes feketés, zöldes, kékes szín2. mola = az összes fehéres, sárgás, pirosas szín

A mola fókuszszíne nem a fehér, mili fókuszszíne nem a fekete!Tehát A danik számára is kiugróak a fókuszszínek

A első stádiumos nyelvek kategóriái makrokategóriákKísérlet (1973): új színneveket tanít a daniknak

Eredmény: A fókuszszínek könnyen megjegyezhetőkPszichológiailag igazolható a fókuszszínek léte! A fókuszszínek a színkategóriák szerveződésének központjai!

Paul KAY Chad K. MCDANIEL (1978)

A Berlin-Kay elmélet neurofiziológiai megalapozása és a tévedések korrekciója

• Az alapszínnevek jelölik magát a kategóriát és annak fokális pontját is

• A színkategóriák határai is univerzálisak• Egyazon színkategóriának több fókuszpontja lehet• Az alapszínnév fejlődés nem a percepciós színpontok

dekódolásaAz alapszínnév-fejlődés = a színkategóriákfokozatos kiformálódásának a története !


Színlátás: a szemünk 3 féle színre érzékeny: pirosra, kékre, zöldre

Színészlelés: az agyunk 6 színből építi fel a színélményt piros-zöld, sárga-kék, fekete-fehér

Ez a 6 szín, 6 „idegi válaszkategóriának” felel meg.idegi válaszkategóriák = elsődleges (kognitív) színkategóriák

Maximalizáló inger hullámhossza = fókuszpont hullámhossza:a piros esetében 695 nm hosszúságú fénya sárga esetében 575 nm hosszúságú fénya zöld esetében 510 nm hosszúságú fénya kék esetében 475 nm hosszúságú fény


Az elsődleges színkategóriák csupán az 5. stádiumtól az 5. stádium előtt ezeknek a színtartományoknak az egyesítéseaz 5. stádium után ezeknek a kategóriáknak differenciálódása

NÉGY összetett (egyesített) kategória:1. meleg (piros és sárga)2. világos-meleg (fehér és piros és sárga)3. hideg (kék és zöld angolul: grue = green+blue) 4. sötét-hideg (fekete és kék és zöld)

ÖT másodlagos vagy származtatott kategória:BARNA (sárga + fekete) SZÜRKE (fehér + fekete)LILA (kék + piros) RÓZSASZÍN (fehér + piros) NARANCSSÁRGA (sárga + piros)


Átértelmezett stádiumok:I. (össz. 2 kategória) világos-meleg és sötét-hidegII. világos meleg szétválik: fehér és melegIII. sötét hidegből: fekete és hideg VAGY melegből: piros és sárgaIV. előző fordítottja, eredmény: fekete, fehér, piros, sárga, hidegV. (össz. 6 kategória) hideg szétválik: kék és zöldVI. + barna VII.+ rózsaszín, lila, narancssárga, szürke

Lehetséges, hogy további származtatott színkategóriák iskialakuljanak pl. türkiz (zöld + kék)A. Moss (1989): A piros kategóriával alkotott metszetek előbb

alakulnak ki. PÉLDA lehet erre a magyar vörös szó!

MAGYAR SZÍNKUTATÁSKizárólag nyelvészek!

I. Kicsi Sándor AndrásÖsszevetette a magyar nyelv színneveit Berlin-Kay sémájával:

Alapszínnév: a fekete, a fehér, a piros/vörös, a sárga, a kék, a zöld, a barna, a szürke, a lila

Nem alapszínnév: rózsaszín és a narancssárga, mivel nem egyetlen szóból állnak, és tárgyak nevét is tartalmazzák

A lila kevésbé alapszínnév, mint a társai. -UL képző: lilul, ÍT- képző: lilít A piros / vörös közül inkább a piros alapszínnév!

MAGYAR SZÍNKUTATÁS

II. R. Maclaury, Almási Judit, Kövecses ZoltánA piros alapszínnév, a vörös nem az!9 fős budapesti kísérletEredmény: • Nagy az átfedés a piros és a vörös színűnek tartott

árnyalatok között• A két szín közül a piros a dominánsKülönbségek piros és vörös között:• a piros szó alatt értett színtartomány szélesebb, mint a vörösé• a piros fókuszszíne középtónusú, a vörös központi árnyalata sötét• a piros legtöbbször szó szerinti jelentésű, vörös értelme gyakran átvitt

MAGYAR SZÍNKUTATÁS

III. Kiss GáborA piros is és a vörös is alapszínnév, mivel mind a négy elsődleges

kritériumnak eleget tesznek:1. egyetlen szóból állnak 2. jelentésük nem függ össze másik színnévnek az értelmével3. általánosan alkalmazhatóak4. pszichológiailag kiemelkedők (általánosan ismertek, gyakoriak)

Kísérlet fiatal alanyokkal: melyik gyakoribb színnév?Eredmény: A piros a 3. leggyakoribb, a vörös csak a 13.Magyar Nemzeti Szövegtár alapján a magyar színnevek gyakoriságaEredmény: a magyar színnevek gyakorisági sorrendje

nagyjából megegyezik Berlin-Kay sémájával!

A SZÍNSPEKTRUM, mint fizikai jelenség embertől független és állandó

A SZÍNLÁTÁS, mint fiziológiai dolog egyetemes és állandó

A SZÍNÉSZLELÉS, mint pszichológiai folyamat univerzális és állandó

A SZÍNNEVEK, mint nyelvi jelenségek nyelvenként változóak (a különböző nyelvek változó számú és változó jelentésű színnevekkel rendelkeznek)

A SZÍNOSZTÁLYOZÁS, mint kognitív folyamat univerzálisan létező, de formája kultúránként vagy akár közösségenként változó lehet

Saját színkutatás• A hazai néprajzosok és antropológusok eddig nem foglalkoztak a

magyar színkategóriákkal.• Színkategóriák nyelvészeti vizsgálata nem elég! • A kognitív kategóriákhoz nem lehet közel férkőzni csupán a (kulturális

kontextusuktól megfosztott) színnevek nyelvészeti elemzésével (pl. drapp, bíbor), mindenképpen szükség van közösségekben végzett terepmunkára.

Saját módszerem:színmintás vizsgálat + félig strukturált interjú(a kérdések színhasználatra, színpreferenciára vonatkoznak)eddig összesen 4 különböző közösségben vizsgálódtamNyugat-Bácska (mai Szerbia): Szilágyi (Svilojevo)

Kupuszina (Kupusina)

A piros-vörös kérdés

Mindkét helyen a piros jelent egy nagyobb (szélesebb jelentéstartalmú) kognitív kategóriát

a vörös ritka használatú, meghatározott dolgok színének jelölésére alkalmazott színnév:

Mindig vörös a haj, de szinte sohasem vörös a ruha (pl. nincs vörös szoknya, de van piros szoknya!)

Itt a VÖRÖS nem alapszínnév!

De mit jelent a vörös szó Szilágyin, Kupuszinán? sárgás- vagy barnáspiros árnyalatokatÍrott források szerint: a vörös jelentése ‘sárgásabb piros’


Idézetek:1899: A „sárgás vörös, az az igazi vörös szín” és „inkább a kékes vörös színt

szokás pirosnak mondani” (Csapodi István szemorvos)

1937: „A magyar nyelv a sárgába hajló árnyalatokat a ’vörös’ névvel, a kékes árnyalatú vegyületeket pedig a ’piros’ névvel jelöli meg” (Bartha Katalin nyelvész)

1948: „A ’piros’ élénkebb, tüzesebb szín; a ’vörös’ vagy éppen ’veres’ fakóbb. Az utóbbiról határozottan érezzük, hogy a színképi ’vörös’ és a ’sárga’ határán fekszik” (Selényi Pál fizikus)

1961: „A veres színárnyalata sárgás, rőtes tónusú az élénk, derűs pirossal szemben” (Erdélyi Zsuzsanna folklorista)


A vörös jelentése nemcsak a SÁRGA, de a BARNA szín jelentésével is összefüggésben van!

Barna jelentés: állatok, növények és tárgyak színébőlLeggyakrabban vörösként meghatározott állatok:

a róka a tehén a tyúk a macska

A piros-vörös kérdés• Szilágyin a legtöbbször vörösnek mondott növény: a hagyma• Kupuszinán a legtöbbször vörösnek mondott növény: a krumpli

Szilágyin sokan gondolják még vörösnek: a kukoricacsutkát

a szárított dohánylevelet

a hagymahéjjal megfestett tojást


Szilágyi és Kupuszina lakói szerint is köze van a vörös színnek a tűz és a rozsda színéhez is.

De a rozsda színe barna is! Ld. rozsdavörös, rozsdabarnaDe a tűz Szilágyin lángszínű, sárga és piros is,Kupuszinán narancssárga és sárgás-piros is !


A vörös színnév kontextus függően jelenthet barnás-piros, barnás-sárga,sárgás-piros árnyalatokatKay-McDaniel: barna = fekete + sárga

a vörös = FEKETE + SÁRGA + PIROS metszete

Moss vörös = fekete + piros

Kutatási tapasztalataim szerint fekete + piros = bordó

http://www.fakturaduo.hu/image/butorlap/fekete_pregelt_ms2_b.jpg

http://www.fakturaduo.hu/image/butorlap/piros_210ms2_b.jpg

A piros-vörös kérdésA bordó színnév jelentése mindkét faluban, de más helyen is: nagyon sötét, feketés pirosPélda: „a bordó több feketét tartalmaz”

„a bordó az sötétpiros, feketét teszünk a pirosba”

A bordó és vörös közti kapcsolat?TESZ: „a bordó jelentéstapadással önállósult a bordó-vörös összetételből”

DE Szilágyin, Kupuszinán ma már jól elkülöníthető színekKülönbség: „a bordóba nincs az a sárga színárnyalat, ami a vörösbe”

A vörös barnával való rokonsága azért nem fogalmazódik meg különbségként, mert a bordó is kapcsolatban van a barnával !

Bizonyíték: Ugyanazon színminta színét mondták bordónak, vörösnek, sőt vörösbarnának is!


A vörös barnás-sárgás piros jelentésben nem minden magyar területen ismerhették.

A Nógrád megyei palóc faluban, Kazáron lakók úgy vélik, a veres nem különálló szín, hanem a piros elődje!

Kazáron megkérdőjelezhető a piros alapszínnév volta.A piros (kognitív) kategóriának elnevezése a veres lehetett.Egy saját feltételezés:Talán régen tájanként/nyelvjárásonként változhatott, hogy

melyik (a vörös vagy a piros) volt a piros színkategória elnevezése, illetve melyik felelt meg az alapszínnév nyelvi kritériumainak.

magyar szinkategoriak

Documents