geonómia és bányászat - a mta föld- és bányászati
TRANSCRIPT
Geonómia és bányászat - A MTA Föld- és bányászati tudományok
osztályának közleményei 7. kötet 1-2. sz. (1974)PTOLEMÁIOSZTÓL
KOPERNIKUSZIG
S T E G E N A L A J O S
A FÖLD- ÉS ÁSVÁNYTANI TUDOMÁNYOK DOKTORA
A görög t u d o m á n y o s s á g az ioniai i skolákban, e lssorban a kisázsiai Milétoszban a l aku l t ki. Az a thén i és az itáliai iskolák u t á n Alexandr ia az, ahol a csodálatos hellén szellem utolsó , kései fe l ragyogásá t l á t j u k . A Lykeion á tköl tözése Athénbó l , a Muzeion a l ap í t á sa , E U K L I D É S Z — akinek az „ E l e m e k " c ím m v e még e je len századfordulón is hivatalos t a n k ö n y v volt — , A R I S Z -
T A R K H O S Z , E R A T O S Z T I I E N É S Z , H I P P A R K H O S Z fényjelzik az a lexandr ia i görög k o r t , melynek kései nagysága C L A U D I U S P T O L E M Á I O S Z , a Földre és a világ- egye temre v o n a t k o z ó ókori i smere tek végleges sz in te t izá ló ja . Ké t f m v e a Syn tax i s és a Geográf iké hüfegézis. Az elsben a geocen t r ikus vi lágképet fe j t i ki, fleg H I P P A R K H O S Z mérései, a deferensek és az epic iklusok a l ap ján . A máso- dik m b e n a Föld fel térképezésével foglalkozik. A Földe t g ö m b a l a k ú n a k t a r t j a . Mivel a gömb n e m síkba f e j t h e t fe lü le t , az egész i s m e r t világra k i t e r j ed té rképe ihez m e g a l k o t j a a v e t ü l e t t a n t , a fokhálóza to t , és megha tá rozza t öbb - száz földrajz i p o n t k o o r d i n á t á i t .
A geocentr ikus vagy hel iocent r ikus vi lágegyetem és a korongalakú v a g y gömba lakú Föld n e m azonos foga lmak , de szorosan összefüggenek. G ö m b a l a k ú Fö ld nélkül a kopern ikusz i világ n e m képzelhet el. P T O L E M Á I O S Z m i n d k é t m v e szoros k a p c s o l a t b a n áll a kopern ikusz i világkép k i a l ak í t á sáva l (1. áb ra ) .
Nem tel jesen kézenfekv , hogy P T O L E M Á I O S Z miér t a geocent r ikus vi lágot és a gömba lakú Fö lde t f o g a d t a el (2. áb ra ) . t megelzen v o l t a k más nézetek is. A samosi A R I S Z T A R K H O S Z m e g m u t a t t a , hogy a N a p lényegesen n a g y o b b m i n t a Föld, az á t m é r j ü k közt i a r á n y nagyobb mint 19 : 3. St, — A R C H I -
M É D E S Z szerint — h a t á r o z o t t a n ál lást fogla l t amellet t , h o g y a Nap és az álló csillagok nem mozognak , és a Föld mozog körpá lyán a N a p körül . Ká r , hogy A R I S Z T A R K H O S Z m v e elveszet t és érvelését nem i smer jük . Az a t ény , hogy a Föld forgás tengelye n e m j á r körül az égen évrl-évre, a h o g y a n azt a kö rpá lyán mozgó Föld m e g k í v á n n á , súlyos é rvnek l á t szo t t A R I S Z T A R K H O S Z nézetei ellen, b á r m á r maga A R I S Z T A R K H O S Z meg ta l á l t a a helyes v á l a s z t : a fö ldpálya el- h a n y a g o l h a t ó a n kics iny az állócsillagok távolságához k é p e s t , a fö ldpálya úgy viszonylik az állócsillagok távolságához , m i n t a gömb k ö z é p p o n t j a a felületéhez.
1* MTA X. Osztályának Közleményei 7/23-2. 1974
2 2 STEGENA L.
" l A R I S r o
1. ábra. PTOLEMÁIOSZ é s KOPERNIKUSZ. GALILEI D i a l ó g u s á n a k c í m l a p j a
A Földet a milétoszi THALÉSZ, a görög t u d o m á n y o s s á g egyik a lap í tó ja , k o r o n g a lakúnak gondo l ta , ami sú lyánál fogva ránehezed ik valamire, t a l á n a vi lág-óceánra . De m á r t a n í t v á n y a , a sz intén milétoszi A N A X I M A N D R O S Z úgy vé l te , hogy a Föld a t é r b e n lebeg, „egyenl távolságra m i n d e n t l " . A p y t h a - goreusok m o n d t á k ki elször, hogy a Föld gömb a lakú , mivel a gömb a töké-
MTA X. Osztályának Közleményei 7/2 2. 1974
2. ábra. PTOLEMÁIOSZ geocentr ikus és KOPERNIKUSZ hel iocentr ikus rendszere
2 4 STEGENA L.
letes a l ak . Ez a py thago reusok nagy e r e d m é n y e . Á py thago reus i számmisz t ika a z o n b a n , amely s zámokbó l akar ta fe lép í ten i a v i lágot , h a m a r e lvesz te t te h i t e l é t . A zcnoni a p o r i á k . ma jd a n é g y z e t á t ló ja mego ldha t a t l an p r o b l é m á k a t v e t e t t e k fel.
K ide rü l t ugyan i s , hogyha v a l a m e l y négyzet o lda lá t egy s z á m m a l a d j u k meg, n incsen olyan s z á m amely a n é g y z e t á t ló já t í rná le (a ]/2 irracionális) . A p y t h a g o r e i z m u s n a k ez az i r racionál isba torkollása valószínleg akadá lyoz t a a F ö l d g ö m b a l a k j á r a vona tkozó nézet e l te r jedésé t .
N e m k u t a t v a t o v á b b a P T O L E M A I O S Z eltti m ú l t a t , nézzük P T O L E M A I O S Z
m v e i n e k sorsát . N e m sokkal P T O L E M A I O S Z u t án a mi lánói e d i k t u m m a l ( 3 3 3 )
a ke resz ténység a r ó m a i birodalom á l l amva l l á sává vá l ik . A kezdet i egyház m é g n e m foglal el h a t á r o z o t t á l l á spon to t a v i lágegyetem és a korong v a g y g ö m b a l a k ú Föld ké rdésében . O R I G E N É S Z , a 3 . századi e g y h á z a t y a még szabad- gondo lkodó . S Z E N T Á G O S T O N h ippoi p ü s p ö k az 5 . század elején egy évezredre m e g h a t á r o z z a az eu rópa i eszmerendszer t . A ,,De Doc t r ina Chr i s t i ana" c. mvé- ben k i fe j t i , hogy n e m a világ, hanem I s t e n megismerésére kell tö rekedn i . Nem ítél i el az ismeretek szerzését sem, a m e n n y i b e n az a szent í rás j obb megér tésére v e z e t , így a csillagok vizsgála tá t , m o z g á s á n a k t a n u l m á n y o z á s á t is helyesli, és a csillagászat h e l y e t kap az iskolai o k t a t á s b a n és a t u d o m á n y o k közö t t . A S y n t a x i s azonban mégis csak kevéssé érdekli a középkor i ember t , a beava- t o t t a k szk körén k í v ü l . Történik b i zonyos továbbfe j lesz tése , ú j a b b mérések- kel igyekeznek p o n t o s a b b cs i l lag-koordiná táka t kapn i , és e méréseket t áb lá - z a t o k b a n rögzí t ik. I lyen ú j a b b t a b u l á k az A L M A M M U N kal i fa á l ta l össze- á l l í t t a t o t t M a m m u n - t a b e l l á k vagy Damaszkusz - t abe l l ák , vagy az Alfonzinus- t a b e l l á k , amelyeke t a 13. sz.-ban k é s z í t t e t e t t a k i rá ly Cast i l iában. Lényegében a z o n b a n , a S y n t a x i s , P T O L E M A I O S Z csil lagászati v i lágképe , vá l toza t l anu l és eléggé ismeret lenül j u t el K O P E R N I K U S Z idejéig.
A Föld a l a k j á t illeten S Z E N T Á G O S T O N más e r e d m é n y r e j u t m i n t P T O L E -
M A I O S Z . Mivel a g ö m b alakú Föld tú lo lda lán , az o ikumenéve l szemben lakó an t i o ikok megvá l t á sáva l ideológiai nehézségei vo l t ak , a sík, lencse a lakú Föld me l l e t t foglalt á l lás t . A sík Földre v o n a t k o z ó keresz tény néze te t a 6. században élt C O S M A S I N D I C O P L E U S T E S ( „ I n d i á b a n j á r t " ) fogla l ta össze. É rdekes az kísér le t i b i zony í t éka : Ind iában j á r v á n t a p a s z t a l t a , hogy az emberek nem fer- dén j á r n a k , ahogy az t a gömb a l a k ú Föld megköve te lné , h a n e m egyenesen! Még hosszú az ú t NEWTONig, aki a t i s z t á n geometriai érzékelés fel-le foga lma- k a t az anyagi t ömegge l összekapcsol ta . — A gömb a lakú Föld hívei , gyak ran m é g gyengéhh é rvekke l operá l tak ; A L B E R T U S Z M A G N U S Z idézi azt a régi görög é r v e t , hogy mivel a nyuga t i A f r i k á b a n és a távolkele t i I n d i á b a n v a n n a k ele- f á n t o k , kell hogy a Föld gömh a l a k ú legyen, és Ind i a n e m lehet messze Afr i - k á t ó l .
C O S M A S ó t a a világ térképei e lé r ték te lenednek , nagy visszaesés köve tke- zik be P T O L E M Á I O S Z I I O Z képest . Az ú j té rképek k e r é k t é r k é p e k vagy m á s k é n t
MTA X. Osztályának Közleményei 7/1-2. 1974
PTOLEMÁIOSZTÓL KOPERNIKUSZIG 2 5
O — T té rképek v a g y kö ldök té rképek . Az O-betvel k ö r ü l h a t á r o l h a t ó a kerek világ, az o ikumene úszik a v i lágóceánon. Az O-be tbe í r h a t ó T-betí í szára a Földközi - tenger , t e t e j e az Azovi—Fekete—Vörös- tenger , a ké t vonal t a l á lko- zásánál v a n Je ruzsá l em, a világ közepe és köldöke. P T O L E M Á I O S Z geográ f i á j a , ame lyben t öbb tíz t é rkép , fokhá lóza t t a l , ve tü le t te l és k o o r d i n á t á k k a l á b r á - zolta az akkori v i lágot , e l t n t az európa i i smere tekbl ; görög kéz i ra tá t csak egy-két bizánci ko los to rban rizték (3—4. ábrák) . Csak az a rab k u l t ú r á b a n élt t o v á b b ; mve i t l e f o r d í t o t t á k ( A L M A G E S Z T i l letve K I T A B G A G R A F Y A ) és sok csil lagászati észleléssel (a már eml í t e t t Mammun- t abe l l ák ) és té rképpel ( I z l ám at lasz, Idriszi) f e j l e sz t e t t ék t o v á b b (5. ábra ) .
E l k ö v e t k e z e t t a reneszánsz ideje , amikor a reneszánsz ember ismét a va ló vi lágra fo rd í to t t a t e k i n t e t é t . Ez a kor egybeese t t a tö rök betörésével E u r ó p á b a . A t ö r ö k ö k 1365-ben á tke l t ek a Da rdane l l ákon , Dr inápoly , a mai Edi rne l e t t a f vá rosuk ; Bizánc csak késbb, 1453-ban eset t el. Így vo l t id, hogy sok kul- tú rk incs , köz te P T O L E M Á I O S Z G e o g r á f i á j á n a k kézira ta I t á l i á b a jusson. A Geog- r á f i á t l a t in ra f o r d í t j á k (JAKOBUSZ ANGELUSZ, 1406) és többször l emáso l j ák . A q u a t t r o c e n t o közepén a mainzi G U T E N B E R G felfedezi a n y o m t a t á s t , és 1477-ben, B o n o n i á b a n (Bologna) megje len ik az els n y o m t a t o t t P T O L E M Á I O S Z -
kiadás . E z t egy évre r á ú j a b b , római k i adás követi , m a j d 1482-ben U l m b a n , Németo r szágban a d j á k ki P T O L E M Á I O S Z nagyszer t abu l á i t , t é rképe i t . A bolo- gnai k i adás 500 p é l d á n y b a n je lent meg, olyanszer in fo rmác ió - robbanássa l , ami csak n a p j a i n k h o z mérhe t . A reneszánsz I tá l ia , és b e n n e a f i a t a l K O P E R -
N I K U S Z P T O L E M Á I O S Z ú j ra fe l fedezésének l ázában éget t ; ezt a t ü z e t még t o v á b b sz í to t ta a nagy felfedezések megindulása .
A nagy fe l fedezéseket a po r tugá lok 1415-ös ceutai , észak-af r ika i p a r t r a - szál lásától s z á m í t h a t j u k . T E N G E R É S Z H E N R I K ha jósa i mind délebbre h a t o l t a k Afr ika n y u g a t i p a r t j á n . Elér ik a Guineai -öblöt , ahol a p a r t ke le t re k a n y a r o d i k , és s z a b a d n a k tn ik az ú t a mesés Ind i a felé. Azonban , 1471-ben J O A O D E S A N -
T A R E M és P E D R O D E E S C O B A R arról t u d ó s í t a n a k , hogy az a f r ika i pa r tok n e m mennek t o v á b b kelet felé, h a n e m a Guineai-öböl mélyén i smé t délre k a n y a - r o d n a k .
A tö r t éne lem kereke , min t minden n a g y vál tozáskor , innen kezdve fel- gyorsul . A L F O N Z po r tugá l ki rá ly 1474-ben Toscanell ihez, a n a g y firenzei ka r tog - rá fushoz fordu l , hogy a legrövidebb india i ú t fell é rdek ld jék . T O S C A N E L L I
válasza , amelyhez P T O L E M Á I O S Z n y o m á n t é r k é p e t is csa to l t : a legrövidebb ú t I n d i á b a — n y u g a t felé veze t ! K O L U M B U S Z is h í r t k a p o t t e je lentésrl ; t u d j u k , hogy 1474 és 1480 k ö z ö t t levelezet t ToscANELLivel, és T O S C A N E L L I
megkü ld t e t é rképé t és az indiai n y u g a t i ú t egyes e t a p j a i n a k fok távo l ságá t t a r t a l m a z ó leírást .
Az, hogy A m e r i k á t fe l fedezték végs fokon PTOLEMÁlOSznak köszönhet . Az, hogy ez oly korán , 1492-ben k ö v e t k e z e t t be, szintén PTOLEMÁlOSznak az érdeme, a tö r t éne lem i rón iá j a révén P T O L E M Á I O S Z egy klasszikus tévedésének
MTA X. Osztályának Közleményei 7/1-2. 1974
2 6 STEGENA L.
MTA X. Osztályának Közleményei 7/1-2. 1974
PTOLEMÁIOSZTÓL K O P E K M K U S Z I C 2 7
Orftns
u T T
5. ábra. PTOLEMAIOSZ hagyományai t az arabok rizték. Idriszi jó térképe 1154-bl
MTA X. Osztályának Közleményei 7/1 2. 1974
2 8 STEGENA L.
k ö v e t k e z m é n y e . P T O L E M Á I O S Z , e m b e r c e n t r i k u s szemlé le t e f o l y t á n igen je len- tsen t ú l b e c s ü l t e az ókori i smer t v i lág l e g t á v o l a b b i n y u g a t - k e l e t i p o n t j a i n a k f o k t á v o l s á g á t , a B o l d o g sz ige tek ( K a n á r i sz ige tek) — T a p r o b a n e (Ceylon) t á v o l s á g o t .
Maguk a f ö l d r a j z i hos szúság és szélesség f o g a l m a k is i lyen e m b e r c e n t r i k u s szemlé le tb l , a M e d i t e r r á n c u m a l a k j á b ó l j ö t t e k l é t r e . A fö ldra jz i hosszúság m é r é s e P T O L E M Á I O S Z i d e j é b e n , és még v a g y m á s f é l évezred ig m e g o l d a t l a n v o l t ; csak az 1740-cs é v e k b e n a d o t t az angol H A R R I S O N a ha józás i k r o n o m é t e r fe l fedezésével és a n é m e t T O B Y A S M A Y E R a H o l d - t á v o l s á g o k módszeréve l meg- fele l m e g o l d á s t . — P T O L E M Á I O S Z e t évedése f o l y t á n v i s zon t , sokkal köze l ebb k e r ü l t e k e g y m á s h o z a n y u g a t - e u r ó p a i p a r t v o n a l a k és a M A R C O P O L O l e í r t a l e g t á v o l a b b kele t i fö ld , Z i p a n g u ( J a p á n ) , a h o v á K O L U M B U S Z e lérkezni v é l t .
K O L U M B U S Z ú t j a k o r K O P E R N I K U S Z 1 9 éves . 1 5 0 7 - b e n W A L D S E E M Ü L L E R
(Hy lacomi lu s ) e lnevez i és t é r k é p e n á b r á z o l j a A m e r i k á t . 1 5 1 9 — 2 2 - b e n M A G E L -
LÁN k ö r ü l h a j ó z t a a F ö l d e t ; a F ö l d g ö m b , v a g y l e g a l á b b i s zár t görbe a l a k j a k é z z e l f o g h a t ó v a l ó s á g g á l e t t .
A f i a t a l K O P E R N I K U S Z B o l o g n á b a n és R ó m á b a n k a p t a meg az ú j r a fel- f e d e z e t t PTOLEMÁlOsztól a F ö l d r e v o n a t k o z ó i s m e r e t e k n e k az t a ku l c sá t , a m e l y - lyel az ég k a p u i t k i n y i t o t t a . P T O L E M Á I O S Z t u d a t o s a n v a l l o t t a az ars longa v i t a b r ev i s e lvé t , h o g y t u d ó s o k n a k t á v o l s á g o n és idn á t összefogva kell do lgozniok az ember i ség n a g y ü g y é é r t . V i l ágosan l á t t a , hogy b á r m i l y f á r a d s á g o s a n g y j t i a cs i l lagászat i és fö ld i k o o r d i n á t a - a d a t o k a t , c sak a t u d ó s o k n e m z e d é k e lesz k é p e s azok a l a p j á n a j e l enségek á t f o g ó fe l i smerésére . M i n t í r j a : , , t u d o m h o g y h a l a n d ó v a g y o k , e f e m e r t e r e m t m é n y . De m i k o r a cs i l lagok p á l y á j á t m é r e m , l á b a m e l h a g y j a a F ö l d e t , és Zeusz m a g a s s á g á b a e m e l k e d i k . "
MTA X. Osztályának Közleményei 7 /1 -2 . 1974
S T E G E N A L A J O S
A FÖLD- ÉS ÁSVÁNYTANI TUDOMÁNYOK DOKTORA
A görög t u d o m á n y o s s á g az ioniai i skolákban, e lssorban a kisázsiai Milétoszban a l aku l t ki. Az a thén i és az itáliai iskolák u t á n Alexandr ia az, ahol a csodálatos hellén szellem utolsó , kései fe l ragyogásá t l á t j u k . A Lykeion á tköl tözése Athénbó l , a Muzeion a l ap í t á sa , E U K L I D É S Z — akinek az „ E l e m e k " c ím m v e még e je len századfordulón is hivatalos t a n k ö n y v volt — , A R I S Z -
T A R K H O S Z , E R A T O S Z T I I E N É S Z , H I P P A R K H O S Z fényjelzik az a lexandr ia i görög k o r t , melynek kései nagysága C L A U D I U S P T O L E M Á I O S Z , a Földre és a világ- egye temre v o n a t k o z ó ókori i smere tek végleges sz in te t izá ló ja . Ké t f m v e a Syn tax i s és a Geográf iké hüfegézis. Az elsben a geocen t r ikus vi lágképet fe j t i ki, fleg H I P P A R K H O S Z mérései, a deferensek és az epic iklusok a l ap ján . A máso- dik m b e n a Föld fel térképezésével foglalkozik. A Földe t g ö m b a l a k ú n a k t a r t j a . Mivel a gömb n e m síkba f e j t h e t fe lü le t , az egész i s m e r t világra k i t e r j ed té rképe ihez m e g a l k o t j a a v e t ü l e t t a n t , a fokhálóza to t , és megha tá rozza t öbb - száz földrajz i p o n t k o o r d i n á t á i t .
A geocentr ikus vagy hel iocent r ikus vi lágegyetem és a korongalakú v a g y gömba lakú Föld n e m azonos foga lmak , de szorosan összefüggenek. G ö m b a l a k ú Fö ld nélkül a kopern ikusz i világ n e m képzelhet el. P T O L E M Á I O S Z m i n d k é t m v e szoros k a p c s o l a t b a n áll a kopern ikusz i világkép k i a l ak í t á sáva l (1. áb ra ) .
Nem tel jesen kézenfekv , hogy P T O L E M Á I O S Z miér t a geocent r ikus vi lágot és a gömba lakú Fö lde t f o g a d t a el (2. áb ra ) . t megelzen v o l t a k más nézetek is. A samosi A R I S Z T A R K H O S Z m e g m u t a t t a , hogy a N a p lényegesen n a g y o b b m i n t a Föld, az á t m é r j ü k közt i a r á n y nagyobb mint 19 : 3. St, — A R C H I -
M É D E S Z szerint — h a t á r o z o t t a n ál lást fogla l t amellet t , h o g y a Nap és az álló csillagok nem mozognak , és a Föld mozog körpá lyán a N a p körül . Ká r , hogy A R I S Z T A R K H O S Z m v e elveszet t és érvelését nem i smer jük . Az a t ény , hogy a Föld forgás tengelye n e m j á r körül az égen évrl-évre, a h o g y a n azt a kö rpá lyán mozgó Föld m e g k í v á n n á , súlyos é rvnek l á t szo t t A R I S Z T A R K H O S Z nézetei ellen, b á r m á r maga A R I S Z T A R K H O S Z meg ta l á l t a a helyes v á l a s z t : a fö ldpálya el- h a n y a g o l h a t ó a n kics iny az állócsillagok távolságához k é p e s t , a fö ldpálya úgy viszonylik az állócsillagok távolságához , m i n t a gömb k ö z é p p o n t j a a felületéhez.
1* MTA X. Osztályának Közleményei 7/23-2. 1974
2 2 STEGENA L.
" l A R I S r o
1. ábra. PTOLEMÁIOSZ é s KOPERNIKUSZ. GALILEI D i a l ó g u s á n a k c í m l a p j a
A Földet a milétoszi THALÉSZ, a görög t u d o m á n y o s s á g egyik a lap í tó ja , k o r o n g a lakúnak gondo l ta , ami sú lyánál fogva ránehezed ik valamire, t a l á n a vi lág-óceánra . De m á r t a n í t v á n y a , a sz intén milétoszi A N A X I M A N D R O S Z úgy vé l te , hogy a Föld a t é r b e n lebeg, „egyenl távolságra m i n d e n t l " . A p y t h a - goreusok m o n d t á k ki elször, hogy a Föld gömb a lakú , mivel a gömb a töké-
MTA X. Osztályának Közleményei 7/2 2. 1974
2. ábra. PTOLEMÁIOSZ geocentr ikus és KOPERNIKUSZ hel iocentr ikus rendszere
2 4 STEGENA L.
letes a l ak . Ez a py thago reusok nagy e r e d m é n y e . Á py thago reus i számmisz t ika a z o n b a n , amely s zámokbó l akar ta fe lép í ten i a v i lágot , h a m a r e lvesz te t te h i t e l é t . A zcnoni a p o r i á k . ma jd a n é g y z e t á t ló ja mego ldha t a t l an p r o b l é m á k a t v e t e t t e k fel.
K ide rü l t ugyan i s , hogyha v a l a m e l y négyzet o lda lá t egy s z á m m a l a d j u k meg, n incsen olyan s z á m amely a n é g y z e t á t ló já t í rná le (a ]/2 irracionális) . A p y t h a g o r e i z m u s n a k ez az i r racionál isba torkollása valószínleg akadá lyoz t a a F ö l d g ö m b a l a k j á r a vona tkozó nézet e l te r jedésé t .
N e m k u t a t v a t o v á b b a P T O L E M A I O S Z eltti m ú l t a t , nézzük P T O L E M A I O S Z
m v e i n e k sorsát . N e m sokkal P T O L E M A I O S Z u t án a mi lánói e d i k t u m m a l ( 3 3 3 )
a ke resz ténység a r ó m a i birodalom á l l amva l l á sává vá l ik . A kezdet i egyház m é g n e m foglal el h a t á r o z o t t á l l á spon to t a v i lágegyetem és a korong v a g y g ö m b a l a k ú Föld ké rdésében . O R I G E N É S Z , a 3 . századi e g y h á z a t y a még szabad- gondo lkodó . S Z E N T Á G O S T O N h ippoi p ü s p ö k az 5 . század elején egy évezredre m e g h a t á r o z z a az eu rópa i eszmerendszer t . A ,,De Doc t r ina Chr i s t i ana" c. mvé- ben k i fe j t i , hogy n e m a világ, hanem I s t e n megismerésére kell tö rekedn i . Nem ítél i el az ismeretek szerzését sem, a m e n n y i b e n az a szent í rás j obb megér tésére v e z e t , így a csillagok vizsgála tá t , m o z g á s á n a k t a n u l m á n y o z á s á t is helyesli, és a csillagászat h e l y e t kap az iskolai o k t a t á s b a n és a t u d o m á n y o k közö t t . A S y n t a x i s azonban mégis csak kevéssé érdekli a középkor i ember t , a beava- t o t t a k szk körén k í v ü l . Történik b i zonyos továbbfe j lesz tése , ú j a b b mérések- kel igyekeznek p o n t o s a b b cs i l lag-koordiná táka t kapn i , és e méréseket t áb lá - z a t o k b a n rögzí t ik. I lyen ú j a b b t a b u l á k az A L M A M M U N kal i fa á l ta l össze- á l l í t t a t o t t M a m m u n - t a b e l l á k vagy Damaszkusz - t abe l l ák , vagy az Alfonzinus- t a b e l l á k , amelyeke t a 13. sz.-ban k é s z í t t e t e t t a k i rá ly Cast i l iában. Lényegében a z o n b a n , a S y n t a x i s , P T O L E M A I O S Z csil lagászati v i lágképe , vá l toza t l anu l és eléggé ismeret lenül j u t el K O P E R N I K U S Z idejéig.
A Föld a l a k j á t illeten S Z E N T Á G O S T O N más e r e d m é n y r e j u t m i n t P T O L E -
M A I O S Z . Mivel a g ö m b alakú Föld tú lo lda lán , az o ikumenéve l szemben lakó an t i o ikok megvá l t á sáva l ideológiai nehézségei vo l t ak , a sík, lencse a lakú Föld me l l e t t foglalt á l lás t . A sík Földre v o n a t k o z ó keresz tény néze te t a 6. században élt C O S M A S I N D I C O P L E U S T E S ( „ I n d i á b a n j á r t " ) fogla l ta össze. É rdekes az kísér le t i b i zony í t éka : Ind iában j á r v á n t a p a s z t a l t a , hogy az emberek nem fer- dén j á r n a k , ahogy az t a gömb a l a k ú Föld megköve te lné , h a n e m egyenesen! Még hosszú az ú t NEWTONig, aki a t i s z t á n geometriai érzékelés fel-le foga lma- k a t az anyagi t ömegge l összekapcsol ta . — A gömb a lakú Föld hívei , gyak ran m é g gyengéhh é rvekke l operá l tak ; A L B E R T U S Z M A G N U S Z idézi azt a régi görög é r v e t , hogy mivel a nyuga t i A f r i k á b a n és a távolkele t i I n d i á b a n v a n n a k ele- f á n t o k , kell hogy a Föld gömh a l a k ú legyen, és Ind i a n e m lehet messze Afr i - k á t ó l .
C O S M A S ó t a a világ térképei e lé r ték te lenednek , nagy visszaesés köve tke- zik be P T O L E M Á I O S Z I I O Z képest . Az ú j té rképek k e r é k t é r k é p e k vagy m á s k é n t
MTA X. Osztályának Közleményei 7/1-2. 1974
PTOLEMÁIOSZTÓL KOPERNIKUSZIG 2 5
O — T té rképek v a g y kö ldök té rképek . Az O-betvel k ö r ü l h a t á r o l h a t ó a kerek világ, az o ikumene úszik a v i lágóceánon. Az O-be tbe í r h a t ó T-betí í szára a Földközi - tenger , t e t e j e az Azovi—Fekete—Vörös- tenger , a ké t vonal t a l á lko- zásánál v a n Je ruzsá l em, a világ közepe és köldöke. P T O L E M Á I O S Z geográ f i á j a , ame lyben t öbb tíz t é rkép , fokhá lóza t t a l , ve tü le t te l és k o o r d i n á t á k k a l á b r á - zolta az akkori v i lágot , e l t n t az európa i i smere tekbl ; görög kéz i ra tá t csak egy-két bizánci ko los to rban rizték (3—4. ábrák) . Csak az a rab k u l t ú r á b a n élt t o v á b b ; mve i t l e f o r d í t o t t á k ( A L M A G E S Z T i l letve K I T A B G A G R A F Y A ) és sok csil lagászati észleléssel (a már eml í t e t t Mammun- t abe l l ák ) és té rképpel ( I z l ám at lasz, Idriszi) f e j l e sz t e t t ék t o v á b b (5. ábra ) .
E l k ö v e t k e z e t t a reneszánsz ideje , amikor a reneszánsz ember ismét a va ló vi lágra fo rd í to t t a t e k i n t e t é t . Ez a kor egybeese t t a tö rök betörésével E u r ó p á b a . A t ö r ö k ö k 1365-ben á tke l t ek a Da rdane l l ákon , Dr inápoly , a mai Edi rne l e t t a f vá rosuk ; Bizánc csak késbb, 1453-ban eset t el. Így vo l t id, hogy sok kul- tú rk incs , köz te P T O L E M Á I O S Z G e o g r á f i á j á n a k kézira ta I t á l i á b a jusson. A Geog- r á f i á t l a t in ra f o r d í t j á k (JAKOBUSZ ANGELUSZ, 1406) és többször l emáso l j ák . A q u a t t r o c e n t o közepén a mainzi G U T E N B E R G felfedezi a n y o m t a t á s t , és 1477-ben, B o n o n i á b a n (Bologna) megje len ik az els n y o m t a t o t t P T O L E M Á I O S Z -
kiadás . E z t egy évre r á ú j a b b , római k i adás követi , m a j d 1482-ben U l m b a n , Németo r szágban a d j á k ki P T O L E M Á I O S Z nagyszer t abu l á i t , t é rképe i t . A bolo- gnai k i adás 500 p é l d á n y b a n je lent meg, olyanszer in fo rmác ió - robbanássa l , ami csak n a p j a i n k h o z mérhe t . A reneszánsz I tá l ia , és b e n n e a f i a t a l K O P E R -
N I K U S Z P T O L E M Á I O S Z ú j ra fe l fedezésének l ázában éget t ; ezt a t ü z e t még t o v á b b sz í to t ta a nagy felfedezések megindulása .
A nagy fe l fedezéseket a po r tugá lok 1415-ös ceutai , észak-af r ika i p a r t r a - szál lásától s z á m í t h a t j u k . T E N G E R É S Z H E N R I K ha jósa i mind délebbre h a t o l t a k Afr ika n y u g a t i p a r t j á n . Elér ik a Guineai -öblöt , ahol a p a r t ke le t re k a n y a r o d i k , és s z a b a d n a k tn ik az ú t a mesés Ind i a felé. Azonban , 1471-ben J O A O D E S A N -
T A R E M és P E D R O D E E S C O B A R arról t u d ó s í t a n a k , hogy az a f r ika i pa r tok n e m mennek t o v á b b kelet felé, h a n e m a Guineai-öböl mélyén i smé t délre k a n y a - r o d n a k .
A tö r t éne lem kereke , min t minden n a g y vál tozáskor , innen kezdve fel- gyorsul . A L F O N Z po r tugá l ki rá ly 1474-ben Toscanell ihez, a n a g y firenzei ka r tog - rá fushoz fordu l , hogy a legrövidebb india i ú t fell é rdek ld jék . T O S C A N E L L I
válasza , amelyhez P T O L E M Á I O S Z n y o m á n t é r k é p e t is csa to l t : a legrövidebb ú t I n d i á b a — n y u g a t felé veze t ! K O L U M B U S Z is h í r t k a p o t t e je lentésrl ; t u d j u k , hogy 1474 és 1480 k ö z ö t t levelezet t ToscANELLivel, és T O S C A N E L L I
megkü ld t e t é rképé t és az indiai n y u g a t i ú t egyes e t a p j a i n a k fok távo l ságá t t a r t a l m a z ó leírást .
Az, hogy A m e r i k á t fe l fedezték végs fokon PTOLEMÁlOSznak köszönhet . Az, hogy ez oly korán , 1492-ben k ö v e t k e z e t t be, szintén PTOLEMÁlOSznak az érdeme, a tö r t éne lem i rón iá j a révén P T O L E M Á I O S Z egy klasszikus tévedésének
MTA X. Osztályának Közleményei 7/1-2. 1974
2 6 STEGENA L.
MTA X. Osztályának Közleményei 7/1-2. 1974
PTOLEMÁIOSZTÓL K O P E K M K U S Z I C 2 7
Orftns
u T T
5. ábra. PTOLEMAIOSZ hagyományai t az arabok rizték. Idriszi jó térképe 1154-bl
MTA X. Osztályának Közleményei 7/1 2. 1974
2 8 STEGENA L.
k ö v e t k e z m é n y e . P T O L E M Á I O S Z , e m b e r c e n t r i k u s szemlé le t e f o l y t á n igen je len- tsen t ú l b e c s ü l t e az ókori i smer t v i lág l e g t á v o l a b b i n y u g a t - k e l e t i p o n t j a i n a k f o k t á v o l s á g á t , a B o l d o g sz ige tek ( K a n á r i sz ige tek) — T a p r o b a n e (Ceylon) t á v o l s á g o t .
Maguk a f ö l d r a j z i hos szúság és szélesség f o g a l m a k is i lyen e m b e r c e n t r i k u s szemlé le tb l , a M e d i t e r r á n c u m a l a k j á b ó l j ö t t e k l é t r e . A fö ldra jz i hosszúság m é r é s e P T O L E M Á I O S Z i d e j é b e n , és még v a g y m á s f é l évezred ig m e g o l d a t l a n v o l t ; csak az 1740-cs é v e k b e n a d o t t az angol H A R R I S O N a ha józás i k r o n o m é t e r fe l fedezésével és a n é m e t T O B Y A S M A Y E R a H o l d - t á v o l s á g o k módszeréve l meg- fele l m e g o l d á s t . — P T O L E M Á I O S Z e t évedése f o l y t á n v i s zon t , sokkal köze l ebb k e r ü l t e k e g y m á s h o z a n y u g a t - e u r ó p a i p a r t v o n a l a k és a M A R C O P O L O l e í r t a l e g t á v o l a b b kele t i fö ld , Z i p a n g u ( J a p á n ) , a h o v á K O L U M B U S Z e lérkezni v é l t .
K O L U M B U S Z ú t j a k o r K O P E R N I K U S Z 1 9 éves . 1 5 0 7 - b e n W A L D S E E M Ü L L E R
(Hy lacomi lu s ) e lnevez i és t é r k é p e n á b r á z o l j a A m e r i k á t . 1 5 1 9 — 2 2 - b e n M A G E L -
LÁN k ö r ü l h a j ó z t a a F ö l d e t ; a F ö l d g ö m b , v a g y l e g a l á b b i s zár t görbe a l a k j a k é z z e l f o g h a t ó v a l ó s á g g á l e t t .
A f i a t a l K O P E R N I K U S Z B o l o g n á b a n és R ó m á b a n k a p t a meg az ú j r a fel- f e d e z e t t PTOLEMÁlOsztól a F ö l d r e v o n a t k o z ó i s m e r e t e k n e k az t a ku l c sá t , a m e l y - lyel az ég k a p u i t k i n y i t o t t a . P T O L E M Á I O S Z t u d a t o s a n v a l l o t t a az ars longa v i t a b r ev i s e lvé t , h o g y t u d ó s o k n a k t á v o l s á g o n és idn á t összefogva kell do lgozniok az ember i ség n a g y ü g y é é r t . V i l ágosan l á t t a , hogy b á r m i l y f á r a d s á g o s a n g y j t i a cs i l lagászat i és fö ld i k o o r d i n á t a - a d a t o k a t , c sak a t u d ó s o k n e m z e d é k e lesz k é p e s azok a l a p j á n a j e l enségek á t f o g ó fe l i smerésére . M i n t í r j a : , , t u d o m h o g y h a l a n d ó v a g y o k , e f e m e r t e r e m t m é n y . De m i k o r a cs i l lagok p á l y á j á t m é r e m , l á b a m e l h a g y j a a F ö l d e t , és Zeusz m a g a s s á g á b a e m e l k e d i k . "
MTA X. Osztályának Közleményei 7 /1 -2 . 1974