bÁnyÁszati És kohÁszati lapok kohászat · bÁnyÁszati És kohÁszati lapok az országos...

BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapja.

Alapította Péch Antal 1868-ban.

VaskohászatAnyagtudományFémkohászatÖntészet (100 éves a csepeli vasöntészet)FelsõoktatásHírmondó

144. évfolyam2011/5. szám

Kohászat

VaskohászatHarcsik Béla – Károly Gyula: A kagy-lószűkülések mértékének csökkenthe-tősége szilíciumszegény, alumínium-mal dezoxidált acéloknálNyitray Dániel: 100 éve indult Diós-győrben az ívkemencés acéltermelés

AnyagtudományKaptay György: Határfelületi jelensé-gek a fémesanyaggyártásban. 5. rész.A határfelületi szétterítő erőPálmai Zoltán: A szerszámanyagokkopási folyamatai forgácsolásnál

FémkohászatRimaszéki Gergő – Kulcsár Tibor –Kékesi Tamás: Elektrolitos ónraffiná-lás sósavas oldatokbanSzablyár Péter: A Fémszövetségrendkívüli közgyűlése

ÖntészetSohajda József – Ládai Balázs:Srapnelgolyóktól a Moby Dick-ig.Százéves a vasöntvénygyártás Cse-pelen. 1911–1985.Sohajda József – Dózsa Sarolta:Srapnelgolyóktól a Moby Dick-ig.Százéves a vasöntvénygyártás Cse-pelen. 1985–2011.

FelsőoktatásLengyel Attila: Bemutatkozik a Mis-kolci Egyetem Műszaki Anyagtudomá-nyi Kar Kémiai Intézete

HírmondóSzablyár PéterNévjegy. Dr. Dózsa Lajos közgazdászL. Kiss KatalinMegnyílt Az öntöttvasművesség virág-kora c. kiállításKöszöntések, nekrológok

TARTALOM FROM THE CONTENT

Öntészet rovatunkat az 1950-ben indított és 1991-ben meg-szûnt önálló szaklap, a BKLÖntöde utódjának tekintjük.

1

6

9

13

18

I-IX

22

X-XX

Béla Harcsik – Gyula Károly: Reduci-bility of nozzle clogging by low-siliconAl-killed steels ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 1The lesson of examinations of deposits onthe submerged nozzles formed in the endof continuous casting sequences is, thatdeposits can be avoided mainly bypreventing the accumulation of bigquantities of Al2O3-inclusions with metallur-gical methods and protection againstreoxidation. Naturally, we must considerthe technological circumstances. In workswithout heating possibility after tapping(and such are Dunaferr works), accordingto the results of deposit examinations itwould be expedient to transform the Al2O3-inclusions solid at casting temperature intoliquid Ca-aluminates by Ca-treatment.However, for this we have to achieve anexceptionally accurate and effectivealloying of Ca into the well killed melt,otherwise as it ensues from the CaO-Al2O3 binary diagram, there is only a smallchance for the formation of liquid Ca-aluminates, that is why we do not prefer torisk the Ca treatment of low-Si steels.In the following, we examine the possibilityto prevent nozzle clogging by also Ca-freesteels with optimal adjustment of techno-logical parameters. As it follows from theresults of deposit examinations, obviouslyprocess modifications are needed for this.

György Kaptay: Interfacial phenomenain metallic materials technologies. Part5. The interfacial spreading force ... ... 9In the fifth part of this series of papers theequation for the interfacial spreading force(= the Marangoni force) is derived. In caseof immiscible metals this force drives theliquid of smaller surface tension perfectlywetting the other liquid on the surface ofthe liquid of higher surface tension. TheMarangoni force can be extrapolated to thecase of a liquid/gas interface, when thetemperature or concentration gradientalong the surface induces the appearanceof the surface tension gradient. In this casethe Marangoni force drives the surfacelayer of smaller surface tension to replacethe surface layer of a higher surface ten-sion. The importance of the Marangoniforce is discussed in laser melting, arc wel-ding and corrosion/erosion of ceramics atslag/gas and liquid metal/slag interfaces.

Zoltán Pálmai: Wear processes of thetool materials in machining ... ... ... ... 13Having reviewed the extensive literatureon the wear of the cutting tool, we chosethe theoretical description of flank wear asthe subject matter of this paper. The

cutting distance need not only be takeninto consideration in abrasive, adhesiveprocesses but also in thermally activateddiffusion, oxidation processes. Conse-quently, we propose the application of amathematical model of wear rate, anautonomous nonlinear differential equation.

Gergő Rimaszéki – Tibor Kulcsár – Ta-más Kékesi: Refining of Soldering TinScrap by Electrolysis in HydrochloricAcid Solutions ... ... ... ... ... ... ... ... ... 18Instead of the process using the mixture ofcresylic-phenylic-sulphonic and sulphuricacids with special inhibitor additives –mainly applied for the purification ofprimary tin – we have investigated the app-lication of simple hydrochloric media forthis purpose. Instead of the expensivecomponents of the sulphuric-sulphonicacid solution, the properly set concent-ration of chloride ions and tin, the cont-rolled electrolysis parameters and theperiodically reversed current may be alsoefficient in depositing tin, as long as thestability of the solution is assured. Poten-tiodynamic studies have shown the sui-table conditions and galvanostatic labo-ratory experiments proved that highcurrent efficiencies can be achieved insimple hydrochloric acid – tin chloridemedia and tin can be deposited withacceptable morphology and at higher thantechnical purity.

József Sohajda – Balázs Ládai – SaroltaDózsa: From shrapnels to Moby Dick.The centenary of the iron castingproduction in Csepel. 1911–2011. ... I-XXIn the title of our paper we do not wish tosuggest a development „from a rivulet tothe ocean” as the 30 thousand ton/yearoutput of the Csepel casting productionprobably will not be repeated any more.However, we do want to signal that ourcurrent activity is a result of a manufactu-ring culture with a century of experienceand already the fourth generation handingthis experience over to the next one. Wedo not prepare a summary on the periodswhen the manufacturing culture hereachieved the world level or approached itas we keep to Manfred Weiss’ rationalbasic principle on the value of the actualmanufacturing culture defined by thecustomers of its products. We admire ourforegoers, still living and long-ago engi-neers, workers, economists, specialists,having founded and enabled our presentprofessional knowledge and livelihood bytheir work and spirit.

28

31

37

38

Szerkesztôség: 1027 Budapest, Fô utca 68., IV. em. 413. • Telefon: 201-7337 • Telefax: 201-2011 • Levélcím: 1371Budapest, Pf. 433. vagy [email protected] • Felelôs szerkesztô: Balázs Tamás • A szerkesztôség tagjai:dr. Buzáné dr. Dénes Margit, dr. Klug Ottó, dr. Kórodi István, Lengyelné Kiss Katalin, Schudich Anna, Szende György,dr. Takács István, dr. Tardy Pál, dr. Török Tamás • A szerkesztõbizottság elnöke: dr. Sándor József •A szerkesztõbizottság tagjai: dr. Bakó Károly, dr. Csurbakova Tatjána, dr. Dúl Jenõ, dr. Hatala Pál, dr. Károly Gyula,dr. Kékesi Tamás, dr. Kórodi István, dr. Ládai Balázs, dr. Réger Mihály, dr. Roósz András, dr. Takács István, dr. Tardy Pál• Kiadó: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület • Felelôs kiadó: dr. Nagy Lajos • Nyomja: Press+PrintKft. 2340 Kiskunlacháza, Gábor Áron u. 2/a • HU ISSN 0005-5670 • Belsô tájékoztatásra, kereskedelmi forgalomba nemkerül. • A közölt cikkek fordítása, utánnyomása, sokszorosítása és adatrendszerekben való tárolása kizárólag a kiadóengedélyével történhet. • Internetcím: www.ombkenet.hu/bkl/kohaszat.html

1

Célkitűzés

A Si-szegény, Al-mal dezoxidált (St24típusú) acélok jelenlegi gyártástech-nológiáját alapul véve egy kísérlet-sorozatban értékelendő a tapadvány-képződéshez vezető zárványok kép-ződése a lépcsős dezoxidáció ill. acsapolástól az öntés befejeztéig fellé-pő reoxidáció során, majd ezen tanul-ságok és vizsgálati eredmények bir-tokában egy finomított gyártástech-nológiával megvizsgálni a kagylószű-külések arányának csökkenthetősé-gét Ca-os kezelés nélkül.

A jelenlegi technológia vizsgálataa kagylószűkülés szempontjából

A jelenleg érvényben lévő technoló-

gia alapulvételéhez (kiindulópont-ként) 10 szekvens, összesen 54adagjára kiterjedő kísérletsorozatotvégeztünk a Dunaferrben egy kiegé-szített próbavételi rendszert figyelem-bevevő módon.

A próbavételi rend kialakítása so-rán az vezetett: minél több információtszerezni a tisztaság időbeli alakulásá-ról, a gyártási technológia és a minő-ség kapcsolatáról. Nyilván a forrásokés az utánpótlások okozhatják a ter-mékben maradó oxidzárványokat, sezek mennyiségét, konzisztenciájáttudjuk befolyásolni metallurgiai eszkö-zökkel (a lépcsős dezoxidációval, deleginkább argonos átöblítéssel, ill.Ca-os modifikálással).

A kísérletsorozatban megfigyelt54 adag gyártását jellemző gyártás-

technológiai paraméteradatok sokfé-lék. Az értékelendő adatbázis kiindu-ló adataiként azokat választottuk ki,melyek elvi meggondolásokból adó-dóan befolyásolhatják a kagylószűkü-lést, ezek száma 36 (ld. 1. táblázat).

A kísérletsorozatban nyert adat-bázis több ezer adatot tartalmaz,ezek – üzleti titkot nem sértve – akutatási jelentésben [2], ill. HarcsikBéla disszertációjának mellékletei-ben [3] rögzítettek. Nem is az adat-bázis a sokatmondó, hanem annakelemzése.• először az ún. adatszűrés során a

sok ezer adat mindegyikét egyen-ként számításba kellett vennünk,tartalmaznak-e próbavételi, egyébobjektív vagy szubjektív hibát. Azadatok egy részénél (pl. a ΣΣoxigén-tartalmaknál) kontrollelemzéseketvégeztettünk ott, ahol túl nagy volt apárhuzamosan elvégzett mérésekszórása, avagy kiugró értékekvoltak az eredmények. Az adat szű -résen, kiugróérték-vizsgálat so -rán módosításra szorult adatok szá -ma természetesen nem számotte-vő, összességében 1%-on belülivolt (ezen belül a kiugróérték vizs-gálata során az adatoknak csupán0,58%-a – 7388-ből 43 – esett ki aGauss-görbe m (átlagérték) ± 3 s(szórásérték)-tartományából, így azadatbázisból).

• Az adatszűrésen, kiugróérték-vizs-gálaton átesett adatok értékelésematematikai statisztikai alapon tör-tént az alábbi sorrendben.A faktoranalízis a megfigyelt vál-

tozók számának „csökkentésére”használatos. A változók számát úgykívánjuk csökkenteni, hogy a műve-letvégzés a lehető legkevesebb infor-mációveszteséggel járjon, vagyis atranszformált sokaságról az eredeti

www.ombkenet.hu 144. évfolyam, 5. szám • 2011

VASKOHÁSZATROVATVEZETÕK: dr. Takács István és dr. Tardy Pál

A szekvensöntésvégi merülőcsöveken lerakódó tapadványok vizsgála-tának [1] tanulsága, hogy a lerakódásokat akkor kerülhetjük el legin-kább, ha metallurgiai módszerekkel és a reoxidáció elleni védelemmelmegelőzzük nagyobb mennyiségű Al2O3-zárvány lerakódását. Ter mé -sze tesen a technológiai adottságoktól nem tekinthetünk el. Olyanüzem ben, ahol csapolást követően nincs hevítési lehetőség (s ilyenüzem a Dunaferr is), a tapadványvizsgálat eredményei szerint célszerűaz lenne, ha Ca-os kezeléssel az öntés hőmérsékletén szilárd Al2O3-zárványok folyékony állapotú Ca-aluminátokká alakulhatnának át.Ehhez viszont egy jól dezoxidált olvadékba, rendkívül pontosan éshatékonyan kell a Ca-ot beötvöznünk, egyébként a CaO-Al2O3 binérdiagramból kikövetkeztethetően kicsi az esélyünk, hogy olvadék álla-potú Ca-aluminátok képződjenek, ezért nem szívesen kockáztatjuk mega Ca-os kezelést Si-szegény acélok esetében.

Az alábbiakban annak lehetőségét vizsgáljuk, hogy a gyártástechno-lógiai paraméterek optimális beállításával Ca-mentes acéloknál is elke-rülhessük a kagylószűküléseket, ehhez nyilván – a tapadvány vizs gá la -tok eredményeiből adódóan – technológiamódosításokra van szükség.

HARCSIK BÉLA – KÁROLY GYULA

A kagylószűkülések mértékének csökkent he tőségeszilíciumszegény, alumíniummal dezoxidált acéloknál

Harcsik Béla életrajzát 2011/3. számunkban közöltük.Dr. Károly Gyula 1968-ban került a Vaskohászattani Tanszékre, ahol kutató, docens,1989-től egyetemi tanár, végül 1995-től a Metallurgiai és Öntészeti Intézet igazgatójavolt. Tudományok doktora fokozatát 1986-ban üstmetallurgia témakörű értekezésévelszerezte. 2011 júniusától professor emeritusként dolgozik.

2 VASKOHÁSZAT www.ombkenet.hu

sokaságéval azonos következtetése-ket lehessen levonni. Az eljárás – egyerre alkalmas szoftver felhasználásá-val – arra is felvilágosítást ad, hogymely változók a fontos (főfaktor), illet-ve kevésbé fontos (elhagyható) válto-zók a vizsgált jelenségre vonatkozó-an. A faktorok sorszáma mutatja mega paraméterek „fontossági sorrend-jét”, vagyis az 1-es faktorúak vannaka legjelentősebb hatással a többire,ezt követően ezen paraméterek kö -zötti korrelációvizsgálatot végezt ü n k.

A faktoranalízis, majd a korreláció-vizsgálat jelöli ki, mely paraméterekközött érdemes regressziós össze-függéseket keresnünk, melyek márkonkrét beavatkozásokra is utalhat-nak. Nyilván a regressziós összefüg-géseknél sokféle algebrai összefüg-gés számításba jöhet, gyakortaátgondolandó, hogy a kapcsolat line-áris volta lehet a valós, vagy egyfajtaexponenciális lefutás; elfogadni ezekközül szoros korrelációnak csak aztszabad, ahol a szórásból összetevő-dő R2 értéke egy minimumot megha-lad, kisebb esetszámnál egy kisebb(0,2-0,3-as), nagyobb esetszámnál

egy nagyobb (0,3-0,5-ös) értéket.A jelenlegi technológiával gyártott

54 adagnál (továbbiakban az elsőkísérletsorozatban) a faktoranalíziseredménye az alábbi:Főfaktorok:− 1-es faktor: aO

SLE, ∆aOSLE-SLU,

ΣAlLDU, ΣAlSLE, AlsolLDU, Alsol

SLE,Alüstmet

− 2-es faktor: ΣAlSLU, ΣAlVP, AlsolSLU,

AlsolVP

A főfaktorok alapján a jelenlegitechnológia esetén a legfontosabbbefolyással az aktívoxigén-szintek ésváltozásaik, az adagolt alumíniummennyisége, illetve a belőlük szárma-zó össz-, illetve oldott alumíniumtar-talmak vannak a többi paraméterre.

Nincs a főfaktorok között a ΣOVP, sez azt mutatja, hogy nincs olyan kizá-rólagos gyártástechnológiai paramé-ter, ami direktben szorosan befolyá-solná az öntésre kerülő acél tisztasá-gát; az oxigénszint alakulása elsősor-ban az aktívoxigén-tartalmakból indulki, a lépcsős dezoxidáció során alkal-mazott Al-adagolás mennyisége ésmódja szabja meg az Al2O3-tipusúzárványok keletkezési és majdan

eltávozási körülményein keresztül(azaz sokkal inkább érdekes, hogy a∆ΣOSLU-VP értéke hogyan alakul,ennek mélyebb vizsgálata folyamat-ban van).

Elvégezve a Spearman-féle rang-korrelációt, a végpróba összoxigén-tartalma (ΣOVP) és a ráható paramé-terek korrelációi a 2. táblázatban fog-laltak szerintiek.

A 2. táblázat számos korrelációtmutat. Megfigyelhető, hogy bár a kor-relációk száma nagy (nagyobb eset-szám miatt kisebb korreláció is ele-gendő lehet a kimutatási határhoz),de az értékek meglehetősen alacso-nyak. Az mindenesetre kiolvasható,hogy az öntésre kerülő acélban a zár-ványtisztaság (ΣOVP) erősen függ acsapolásra kerülő acél oxigénszintjé-től (aO

SLE, ∆aOSLE-SLU) a lépcsős

dezoxidáció mikéntjétől (Alüstmet), s atisztulást nehezítheti a szekundersalak nagy FeO-szintje (∆FeOSLE-SLU),ill. a tisztulást segítheti a kezelésvégétől az öntés kezdetéig történőpihentetési idő (tSLU-önt) növelése.

Sajnos a Dunaferrben üstkemencenincs, így a pihentetési idő növelésé-

aOSLE ∆∆aO

SLE-SLU ΣΣAlLDU ΣΣAlSLE AlsolLDU Alsol

SLE AlsolVP ∆∆FeOSLE-S L U tSLU-önt Alüstmet LD Ar

2. táblázat. Az első sorozat esetén a végpróba összoxigén-tartalma és a ráható paraméterek korrelációi

1. táblázat. Az adatbázis összeállításakor figyelembe vett gyártástechnológiai paraméterek a kalciummal nem kezelt – Si-szegény,Al-mal dezoxidált – acéladagoknál*

*időpontok: LDA (ráfuvatás előtt a konverterben), LDU (közvetlenül a csapolást követően az üstben), SLE (üstmetallurgiai kezeléskezdetén), SLU (üstmetallurgiai kezelés befejeztekor), VP (a leöntött acél végpróbájában)

aO [ppm] ΣΣO [ppm] ∆∆ΣΣO [ppm]

∆∆ΣΣN [ppm] salak FeO [%]

ΣΣAl [ppm] Alsol [ppm]

∆∆ΣΣNLDU-LDA ∆∆ΣΣNSLU-LDU ∆∆ΣΣNVP-SLU ∆∆FeOSLE-SLU FeOSLE FeOSLU

aOLDA aO

SLE aOSLU ∆∆aO

SLE-SLU ΣΣOLDU ΣΣOSLU ΣΣOVP ∆∆ΣΣOLDU-SLU ∆∆ΣΣOSLU-VP

ΣΣAlLDU ΣΣAlSLU ΣΣAlVP ∆∆ΣΣAlSLUA-VP ALsolLDU Lsol

SLU ALsolVP ∆∆Alsol

SLU-VP

Hőmérsékletek [°C] Időtartamok [perc]

Al ötvözés [kg] Argonozás

TLD1 TSLE TSLU ∆∆tSLE-önt ∆∆tSLU-önt ∆∆tcsap. tüstmet.

Alelődezox. Alsalakred. Alüstmet. ArLD [m3] Arfelső [perc] Arlágy [perc]

0,377 0,274 -0,438 -0,516 -0,403 -0,496 -0,286 0,309 -0,296 0,364 -0,335

3www.ombkenet.hu 144. évfolyam, 5. szám • 2011

re – technológiai adottságok miatt –lehetőség nincs; a salakvisszatartásugyancsak a technológiai adottságokfüggvénye (6-8%-nál lejjebb az FeO-tartalom nem vihető), így a zárvá-nyosság csökkentésére elsősorban adezoxidáció optimalizálása nyújthatlehetőséget, s ezen belül elsősorbanaz aO

SLE, ill. a ∆aOSLE-SLU értéke.

A 3. táblázat voltaképpen az acél-adagok aktívoxigén-tartalommal (ao,ppm) jellemezhető oxigénszintjeirőladnak képet.

Amint a 3. táblázat mutatja, a kí sér -letsorozat során szinte minden adag -nál sikerült az aktívoxigén-mé rés. Azátlagok bemutatásából ugyan nem lát-szik, de sajnos az mutatná azt is, hogytúl sok adagnál (12 adagnál, az ada-gok 21%-ánál) van – hőmérséklet, ill.S- és C-tartalom-eltérés miatti – után -fúvatás, ezt az aktívoxigén-tartalmakúgy jelzik, hogy az utánfúvott adagokkb. 220-230 ppm-mel magasabb ak t í v-oxigén- tartalmúak. Az utánfúva tás nél-küli adagoknál az aktívoxigén-szint acsapolást megelőzően az argonos át -öblítés hatására 550-600 ppm-re állbe, míg utánfúvatott adagnál ez átla-gosan kb. 230 ppm-mel magasabb ér -ték, 700-1000 ppm közötti szóródás-sal (az 54 adagnál az átlag: ~640 p p m ).

Elődezoxidációhoz a technológiaielőírás: ~2 kg/t Al-mokka adagolása,ez viszont a gyakorlatban egyrészterősen szóródó (1,496 és 2,756közötti, azaz az eltérés az előírások-tól ±35%), ami indokolt lehet az elté-rő oxigénszintek miatt. Miután viszontsem szublándzsa nincs Dunaúj -városban, ahol az oxigénszint méré-se lehetséges, sem ennél a Si-sze-gény, Al-mal dezoxidált acélnálüzemszerűen a csapolást megelőző-en az aktívoxigén-szint mérés tech-nológiaszerűen nincs előírva: szük-séges a ~2 kg/t mennyiség revíziója.Hiszen az eltérő kiinduló értékekmiatt utánfúvatás nélküli adagoknál afajlagos Al-mokka hatása (∆ao/kg Al)2,544 ppm/kg-nyi, míg utánfúvottadagoknál ez 2,673 ppm/kg-nyi.Emiatt várhatólag az üstmetallurgiaikezelés elejére is fennmarad az azállapot, hogy az utánfúvatásos ada-goknak magasabb az oxigénszintje,holott az amúgyis magasabb Al2O3-tartalom miatt jó lenne hatékonyabbelődezoxidáció. Tehát ha tudjuk,hogy utánfúvatásos adagot kellelődezoxidálni, akkor emelendő azelődezoxidációhoz alkalmazott Al-mokka mennyisége az átlaghozképest további 5-10%-kal (melyből

még több Al2O3 képződik, de mivel azelődezoxidációnál képződött zárvá-nyok eltávozásának van meg a leg-nagyobb valószínűsége, ez az önthe-tőségi gondjainkon segíthet).

Az elődezoxidációként adagolt Al-mokka hatása: az üstmetallurgiaikezelés kezdetére az aktívoxigén-tar-talom a kemencében mért 640 ppm-nyi átlagértékről 8,7 ppm-re csökkent(utánfúvatás nélküli adagoknál 6,9,utánfúvásos adagoknál 9,2 ppm).Ezek kiváló értékek, már-már túl -dezoxidáltságra utalnak (ennek tuda-tában 5-10%-nyi Al-mokka meg istakarítható, mert még akkor is köny-nyen biztosítható az üstmetallurgiaikezelés során – ha van Ar-átöblítés –a 4 ppm alatti érték).

Ha a kezelés végére kívánatosaktívoxigén-szint (<4 ppm) bizton-sággal elérhető kevesebb Al-mal is,akkor tegyük azt, kevesebb Al2O3

eltávolításáról kell gondoskodnunk,de ha kerüljük az utánfúvatást, s ha -tékonyan végezzük csapolást meg-előzően az argonos átöblítést, akkor380-300 ppm-mel alacsonyabb oxi-génszintről kell indítanunk az előde z -oxidációt, ami tetemes mennyiségűAl2O3-zárvány képződését teszi elke-rülhetővé, miközben lényeges meny -

1. ábra. Kezelés elején mért oxigén (a) és a kezelés során történt aktívoxigén-változás (b) hatása a végpróbaösszoxigén tartalmára

3. táblázat. A kísérleti adagok aktívoxigén-szintje a konverterben, ill. üstmetallurgiai kezelés alatt az üstben, az elődezoxidációhozadagolt Al-mokka ill. az üstmetallurgiai kezelés alatt használt Al-huzal hatása

699,764 580,189 9,251 2,971 1,813 2,544 0,278 0,085utánfúvatás nélkülutánfúvatássalátlag

641,158 810,217 6,911 3,050 2,193 2,673 0,370 0,067685,113 637,696 8,731 2,988 1,897 2,576 0,298 0,081

∆∆aO/kg Al

üstmet. során

[ppm/kg]

∆∆aO/kg Al

csapoláskor

[ppm/kg]

Al-mokka

csapoláskor

kg/tLD1.

Aktívoxigén-szint (aO) [ppm]

LD2. SLE SLU

Al üstmet.

során

kg/t

R2=0,2459 R2=0,2313

aOSLU-SLE[ppm]aO

SLE[ppm]

nyiségű Al-adagolást takaríthatunkmeg. Ennek feltétele viszont a ráfú -vatásmentes gyártás és a hatékonyargonöblítés, ami üstkemence hiá-nyában gyakorta nem biztosítható.

A fémes Al-tartalom beállítása fon-tos feladat, viszont ezt kellő haté-konysággal csak alacsony oxigén-szint mellett lehet elvégezni, nem azelődezoxidáció, hanem sokkal inkábbaz üstmetallurgiai kezelés során.

A fenti eredmények azt mutatják,hogy az a technológiai előírás, misze-rint az aktívoxigén-tartalmat az üstme-tallurgiai kezelés során 4 ppm alá kellcsökkenteni, hogy a kellő tisztaság m el -lett a fém Al-tartalmát – bízva a re oxi -dáció elleni védelemben – szabályoz-ni és beállítani tudjuk, helyes tö rekvés,de csak akkor, ha a dez oxi d á ció ellen-őrzött lépésekben, túlzott Al2O3-képződés elkerülésével történ h et.• Az eddigi eredmények arra utalnak,

hogy a Si-szegény, Al-mal dezoxi -dált acéloknál átlagosan 1,9 kg/t Al-mokka hatására az aktívoxigén-szint 5-7 ppm-re csökkenthető, amitúlzott elődezoxidációt jelent. Nagymennyiségben képződhet Al2O3,emellett jelentős oldott Al-tartalom iskimutatható: célszerű az 1,9 kg/t Al-mokka mennyiséget 1,6-1,7 kg/tértékre csökkenteni, előbbi mennyi-séget normál – utánfúvatás nélküli –adag gyártása esetén, utóbbi men n y i-séget után fúvásos a d ag gyártásak o r.

• Nem lenne olyan nagy gond, hogy akon ver ter salak FeO-tartalma olymagas értékű – ez természetes –,ha csapo l á s kor nem lenne olyanerősen s z ó ródó a salakvis sza tartás

mértéke. Abbanaz eset ben, ha asalak vis sza tar -tás nehéz ségek -be ütközik, ottsa lak korrek ció -

val a FeO-tartalom mész adago -lással min. 6-8 % -ra lecsökkenten-dő, hogy a kiszámíthatatlan reoxi d á-ció bizonytalan Al-leégést, továbbátúlzott Al2O3-képződést ne okozzon.

• Üstmetallurgiai kezelés során adezoxidáció finomítás csupán. Sa -lakkorrekció alkalmazásával kellőenhíg salak mellett a fémes Al-tarta-lom jó hatásfokkal beállítható, de aképződött Al2O3 időbeni eltávolítá-sához az alsó argonos átöblítésparaméterei csak akkor tisztítóhatásúak, ha van min. 6-8 percenkeresztül 100-150 Nl/perc intenzi-tást meg nem haladó, lágy argonosátöblítés.

• Üstmetallurgiai kezelés során afelső argonozás nem megengedhe-tő. Semmi sem indokolja, mert sem-mit nem pótol, ugyanakkor a zár-ványfelúszást nehezíti.A felsorolt szempontok számsze-

rűsítetten multilineáris regresszióvalazért is nehezen kimutathatók, mertvalójában Dunaújvárosban a hőmér-sékletszabályozási nehézségek (azüstkemence hiánya!) olyan adottsá-gok, melyek mellett egyelőre nemlehet kellőképpen a salakösszetételtszabályozni, a szükséges lágy argo-nos átöblítést (esetleg csupán a kívá-natos pihentetést) biztosítani. Rend -kívül szűk az a technológiai lehető-ség, amellyel így a kagylószűkülés –megfelelő minőség mellett – kikü -szöbölhető, de dunaújvárosi kollégá-inkkal együtt tovább kívánjuk bővíte-ni azt az adatbázist, amelynek érté-kelésénél a multilineáris regressziómellett faktoranalízissel a főkompo-

nensek hatásai vizsgálhatók.

Módosított technológiával gyártottadagok vizsgálata

Egy újabb kísérletsorozatot (további-akban 2. kísérletsorozat) indítottunk afentiek alapján kidolgozott technoló-giai módosításokkal, melyek főleg azalábbi négy szempontot foglaltákmagukban:• Konverterben utánfúvatás nélkül

készüljenek az adagok, s kellő (3percen keresztül 500 l/perc intenzi-tással), összesen legalább 10 m3-nyi argonos utánöblítés történjen.

• Csapolás közben redukált (max. 1,6kg/t) mennyiségben történjen Al-mokkával az elődezoxidáció, majdaz üstmetallurgiai kezelés soráncsökkentett mennyiségű Al-huzallalállítsuk be a max. 4 ppm-nyi aktív-oxigén-tartalmat.

• Üstmetallurgia kezelés során a fel-sőargonozást kerüljük.

• A kezelés végén az utolsó huzalbevitelét követően 6-8 perces, max.150-200 l/perc intenzitású, zár -ványtalanító hatású alsó argonöblí-tésre kerüljön sor.A fenti technológiamódosításokkal

6 szekvensben 27 adag készült. E 27adagból sajnos csupán 4 adagnál voltmindegyik technológiamódosítás biz-tosított, 13 adagnál a felsorolt 4 tech-nológiai javaslatból legalább 3. Nyil -ván a kicsi esetszám szükségesséteszi, hogy az általunk ideálisnaktekintett 4 adag mellett a 13 adag ill.a 27 adag átlagát is vizsgálat tárgyá-vá tegyük.

A faktoranalízis tekintetében amásodik kísérletsorozatban gyártott27 adagot együtt vizsgálva a jelen-tős paraméterek közé került a kon-verterben történt argonöblítés, az üst-salak kezelés előtti vasoxidul-tartal-


2. ábra. Az üstmetallurgiai kezelés során a dezoxidáció to -vábbfolytatásához adagolt Al-huzal hatása a végpróba össz -oxigén-tartalmára

4. táblázat. A második sorozatnál legalább három technológia-módosítással készült adagoknál a módosított paraméterek ha -tása a többi paraméterre

Alelődezox LD Ar ArgonFelső ArgonLágy

aOSLE -0,621

aOSLU -0,620 ∆ΣOLDU-SLU -0,640 -0,673ΣAlSLU 0,620 ΣAlVP 0,631

AlsolLDU 0,726 0,621 AlsolSLU 0,627 AlsolVP 0,579

-0,653

Alüstmet [kg]

R2=0,2521

ma és kezelés alatti változása illetvea felső argonfúvatás.

A három előírást teljesítő 13adagnál igen fontos a hatása az üst-salak FeO-tartalmának, a reoxidá -ciónak, a felső- illetve a lágy alsóargonkezelésnek, a kezelési lépcsőkidőtartamainak.– 1-es faktor: aO

SLE, ∆aOSLE-SLU,

ΣAlLDU, AlsolLDU, FeOSLES, FeOSLUS,

∆FeOSLES-SLUS, TSLE, Alüstmet,– 2-es faktor: aO

SLU, ΣAlSLU, ΣAlVP,Alsol

SLU, AlsolVP, ArgonFelső

A Spearman-féle rangkorrelációsvizsgálatokat a második sorozatból alegalább három technológiamódosí-tással készült 13 adag 36 paraméter-re szűkített állományán végeztük el(4. táblázat).

Világosan kitűnik, hogy a technoló-giamódosítási javaslatok elérték cél-jukat: nagyon jól érvényesül a hatá-suk olyan paramétereknél, amelyekaz acél nemfémes zárványtartalmáraközvetlen befolyással vannak. Külö -nösképpen kiemelendő, hogy azaO

SLE, ill. Alüstmet értéke azt mutatja,hogy a megfelelő LD argonkezelésese tén az üstmetallurgiai kezelés s o -rán kevesebb alumíniumadagolás voltszükséges, ezáltal csökkent az oldottalumíniumoxid-tartalom, ami a kagy-lóban talált tapadvány fő alkotója.A javasolt technológiamódosításokkimutatható legfontosabb hatásai:– Megfelelő argonos utánöblítés kon-verterben (ArLD) hatása:

- Csökkent az aOSLE, így az üstme-

tallurgiai kezelés során kevésbékellett csökkenteni az aktívoxi-gén-szintet, ezért kisebb mennyi-ségű alumínium ötvözése is elégvolt, ami kevesebb alumínium-oxid képződéssel járt együtt.

- Az argonos utánöblítés hatásáramagasabb a salak vasoxidul-tar-talma, ezért több volt a salakokozta reoxidáció, azaz elenged-hetetlen a csapoláskori salakvisz-szatartás megoldása.

- Alacsonyabb volt a kezelés elején

a hőmérséklet, így kevesebbszükség volt a gyors hűtőhatásúfelső argonfúvatásra, ennek kö -szönhetően volt idő az alsó lágyargonöblítésre és rövidült az üst-metallurgiai kezelés időtartama.

- A kevesebb alumíniumadagolásellenére magasabb volt a végpró-bában az összes és az oldott alu-míniumtartalom.

– Csökkentett alumíniumadagoláselődezoxidáláskor:

- Nem nőtt az aOSLE, sőt csökkent,

így itt is érvényesültek az ArLD

hatásánál leírtak.- Itt is igaz, hogy a kisebb alumíni-

umadagolás ellenére magasabbvolt a végpróbában az összes ésaz oldott alumíniumtartalom, tehátakár további csökkentésre is lehe-tőség nyílhat.

– Felső argonfúvatás elkerülése:- Alacsonyabb volt a nitrogéntarta-

lom növekedése, amit a légkörokozta reoxidáció csökkenése je -lez.

- A salak vasoxidul-tartalma abekeveredés csökkenése miattkisebb mértékben csökkent, ami areoxidáció csökkenésére utal.

- Az üstmetallurgiai kezelés hosz -szának csökkenése, ami betudha-tó annak a ténynek, hogy a túlmagas hőmérséklet miatt gyakrana kezelés végén felső argonfúva-tást alkalmaztak az intenzív hűtő-hatása miatt, így az elhúzódottidőben.

– Kezelés végén lágy, tisztító argon-öblítés:

- A végpróbában mért összes ésoldott alumíniumtartalom maga-sabb volt, ami a reoxidáció mér-séklődését mutatja.

- Kevesebb volt a salak vasoxidul-tartalmának a csökkenése, ezáltala salak okozta reoxidációnak amértéke.

- Lényegesen nem nőtt az üstmetal-lurgiai kezelés hossza.

*A technológiamódosítások figye-

lembevételével gyártott másodikkísérletsorozatban – annak ellenére,hogy a gyártott 27 adagból mindösz-sze 13 teljesített a négy javasoltmódosításból legalább hármat – felé-re csökkent a kagylószűkülés jeleitmutató adagok aránya (5. táblázat).Azoknál az adagoknál, melyek atechnológiamódosítás szerint készül-tek, kagylólerakódás ki sem voltmutatható.

A tapadványok mérete is némilegmérséklődött, a kirakódások nem-csak a mért eredmények szerint vol-tak porózusabbak (átlag 0,43%) azelső sorozatéhoz viszonyítva (átlag0,38%), hanem szemmel láthatóan isjelentős a különbség. Az általánostechnológia szerint gyártott (elsősorozat) adagoknál meglepetésretalált kalcium-aluminát (ami nyilván-valóan a reoxidáció során a salakbe-keverődés eredménye) itt elhanya-golható mennyiségben (csak nyo-mokban) fordult elő, ami a lágy argo-nos átöblítésnek köszönhető.

Irodalom

[1] Harcsik B.: Szekvensöntésvégime rü lőcsöveken lerakódó tapad -vá nyok vizsgálatának tanulságai.BKL Kohászat 2011/3. pp. 6–10.

[2] Uni-Flexys Kft.: Kutatási záróje-lentés a Dunaferr Zrt. részére.2011. szeptember

[3] Harcsik B.: PhD disszertáció2011. szeptember

Köszönetnyilvánítás

A kutatómunka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projektrészeként – az Új MagyarországFejlesztési Terv keretében – azEurópai Unió támogatásával, azEurópai Szociális Alap társfinanszíro-zásával valósul meg.


Öntési zavarokHagyományos technológia szerint

(54 adag)Hagyományos technológia szerint

(27 adag)

Letapadás miatti dugómozgatásÜstkagyló tisztítása oxigénnelMerülőcső tisztítása oxigénnelÖsszesen

3 adag 5,56%14 adag 25,93%4 adag 7,41%

38,90%

3 adag 11,11%2 adag 7,40%

– 2,17%18,51%

5. táblázat. Öntési zavarok száma/előfordulási %-a


A diósgyőri kohászat ismert helyzetemiatt az OMBKE diósgyőri helyi szer-vezete és az MMKM KohászatiMúzeuma összefogásával 2011. júli-us 11-én a felsőhámori KohászatiMúzeumban ünnepség keretébenemlékeztek meg a diósgyőri ívke-mencés acéltermelés elindításának100 éves évfordulójáról.

A zsúfolásig megtelt hengerműiteremben a Kohászhimnusz közöseléneklése után dr. Nyitray Dániel, azünnepség szervezője Kiszely Gyulaneves ipartörténész, a múzeum egy-kori alapítója tanulmányából – az1909-es év és az azt követő időszakacélgyártási helyzetét elemezve – akövetkező idézett részlettel kezdtemondandóját:

„Az ötvözött, sőt erősen ötvözöttacélok iránt is egyre nagyobb volt azérdeklődés. Ezt a mennyiséget atégelyacélgyártással győzni nem le -he tett. Diósgyőrben hamar felismer-ték, hogy az 1878-ban megindult és akövetkező néhány évtizedben jelen-tős fejlődésen átment villamos acél-gyártó eljárás alkalmasabb a változa-tos, rugalmas program és különféleötvözött acélok nagyüzemi módontörténő előállítására, így 1909-ben adiósgyőri gyárban is tanulmányoztákaz eljárás előnyeit, és elhatározták,hogy a tégelyművet elektroacélművéalakítják át, és a tégelyacélgyártáshelyett ezt az eljárást vezetik be. Afranciaországi GIROD-gyárnál egy1500 kg adagsúlyú elektrokemencétrendeltek meg… 1911 első negyedé-ben – a kísérletek befejezése és akemence szerkezeti hibáinak kijavítá-sa után – véglegesen üzembe he -lyezték a kemencét és ezzel kezdetétvette a nagyüzemi ötvözöttacél-gyár-tás Diósgyőrben. Ez az indítás új kor-szakot jelentett nem csak a diósgyő-ri, de az ország acélgyártásában is.”

Hogy jól választottak-e az akkoriszakemberek ma már elmondhatjuk,hogy konstrukciójában vitatható,azonban a technika bevezetésefényes sikert hozott a diósgyőri kohá-szat számára. Az utókornak köteles-sége erről megemlékezni.

A bevezető idézetet követően kö -

szön tötte a jelenlévőket. Külön tiszte-lettel üdvözölte dr. Szőke László cím-zetes egyetemi tanárt, a VASKUTnyugalmazott igazgatóhelyettesét, aCsepeli Acélmű egykori gyáregység-vezetőjét, dr. Sziklavári János címze-tes egyetemi tanárt, az LKM volt fő -metallurgusát, dr. habil. Vámos Évát,az MMKM tudományos titkárát és ahelyi bányászokat képviselő GácsiJózsefet, a Mikerobb Kft. igazgatóját,a bükkszentlászlói Bányászati Gyűj-temény tulajdonosát.

A szervezők nevében Gulya Ist-ván, a Kohászati Múzeum vezetőjeméltatta a jubileum jelentőségét.Megnyitójában felhívta a figyelmetarra, hogy az ünnepségek, megemlé-kezések, a múlt dicső tetteinek felidé-zése mindig új erőt tudnak sugároznia megújulás, a fejlődés érdekében.Sajnos a két éve leállt diósgyőri ko -hászat esetében most a remény élet-ben tartásának van szerepe.

Az ünnepi visszaemlékezést JungJános okleveles kohómérnök a diós-győri acélmű 1974–1984 közötti idő-szak gyáregységvezetője tartotta.(Előadását egy későbbi számunkbantervezzük közölni.)

A hozzászólások sorát dr. KissLászló címzetes egyetemi docensnyitotta meg. A diósgyőri kohászat-ban eltöltött több mint ötven évesorán számtalan szakmai siker ré -szese lehetett. A technológiai fejlesz-tések, új technológiák és gyártmá-nyok bevezetése, a minőségbiztosí-tás nemzetközi rendszerének megva-lósítása, szakmai munkájának leg-rangosabb feladatai voltak, melyekrema is büszkén emlékezik. Hogy szak-mai életpályája sikeresen alakult,meghatározó volt az a környezet,amely 1955-ben mint pályakezdőtechnikust az elektroacélműben fo -gadta, majd azok a kiváló acélgyártókés acélműi vezetők, akik mellette áll-tak és segítették szakmai fejlődését.Ezek közül is megkülönböztetett kö -szönettel tartozik Fekete Imre elekt-roacélműi részlegvezetőnek, FarkasIstván, Jung János gyáregység -vezetőknek, és a ma is fáradhatatla-nul dolgozó dr. Sziklavári Jánosnak,

aki nem csak mint a diósgyőri kohá-szat főmetallurgusa segítette munká-jában, hanem akkor is, amikor márelkerült a diósgyőri kohászatból, és amagyar vaskohászat meghatározóvezető fejlesztő szakembere volt.Visszaemlékezésében nem mulasz-totta el megemlíteni azokat a humo-ros szakmai, közösségi élményeit,melyek színessé tették a kollektívaéletét.

Dr. Sziklavári János okleveleskohómérnök, az MTA doktora, címze-tes egyetemi tanár előadásában azívkemencék szerepét elemezte azacélmetallurgia fejlődésére, a minő-ségi vaskohászati termékek választé-kának bővülésére a kezdetektől nap-jainkig. (Előadását egy későbbi szá-munkban tervezzük közölni.)

Hunyor László okleveles kohómér-nök hozzászólásában tájékoztatótadott a kelet-szlovákiai Stražskén fel-épült új kohászati üzemről. Az SSMa.s. cég kohászati üzemét 800 kt/évacéltermelésre tervezték. Az acélalapanyag gyártása 65 t kapacitású,50/60 MVA teljesítményű transzfor-mátorral ellátott ívfényes elektro ke -mencében történik. A hulladék ada-golását kétkosaras módszerrel vég-zik. A kemence adagideje (csapolás -tól-csa po lásig) 42 perc, villamos -energia-felhasználása 360 kWó/t,elektróda fogyasztása 1,6 kg/t. Akemencéhez két üstkocsis, egy heví-tő állással rendelkező üstmetallurgiaiegység kapcsolódik, ahol a kezelésiidő 25-30 perc. A folyékony acél leön-tésére négy szálas 7 m sugarú folya-matos öntőmű szolgál, ahol 130 mm-es négyzetbuga öntését végzik 4m/perc öntési sebességgel. Az öntöttbugák vágására oxigén–földgáz égő-ket építettek be. A bugák darabolásihossza 12 m.

A bugák feldolgozására 16 állvá-nyos (ez később 18 állványra bővít-hető) folyamatos elrendezésű, ter -momechanikus kezelésre alkalmashengersort építettek. A hengerműkapacitása 600 kt/év. A keletkezőbugafelesleget értékesítik. Főbb ter-mékei O/ 8–32 mm-es betonacél rúd-ban, O/ 8–12 mm-es bordázott beton-

100 éve indult Diósgyőrben az ívkemencés acéltermelés


2. Nemzetközi KonferenciaTISZTA TECHNOLÓGIÁK AZ ACÉLIPARBAN

Clean Technologies in the Steel IndustryBudapest, 2011. szeptember 26–28.

Az OMBKE szervezésében, a legnagyobb nemzetközi acélipari szervezetek (World Steel Association, EUROFER,Európai Bizottság Vállalkozási Igazgatósága, Acélipari Egyesületek Európai Szövetsége) és számos nemzeti acél-ipari egyesület támogatásával a Flamenco szállodában került sor a konferenciára. A nagyrendezvényen 24 ország120 szakembere vett részt, akik 70 vállalatot, szervezetet képviseltek. A mintegy 60 előadást a plenáris nyitó ülés-szak után két szekcióban tartották, angol nyelven.

A konferenciát Tardy Pál, a Nemzetközi Szervező Bizottság elnöke nyitotta meg, majd a rendező OMBKE nevébenTolnay Lajos tiszteletbeli elnök köszöntötte a résztvevőket.A plenáris nyitó ülésen hat előadás hangzott el; magyar, német, kínai, svéd, angol és amerikai előadók az acélipa-ri környezetvédelem alapkérdéseivel és új technológiáival foglalkoztak.

A szekcióelőadások témái az alábbiak voltak:– nemzetközi és nemzeti akciók;– átfogó intézkedések regionális és vállalati szinten;– hulladékok, salakok hasznosítása;– a légszennyezés csökkentése vállalati szinten, integrált acélművekben, elektroacélművekben, henger-

művekben;– a vízszennyezés csökkentése;– életciklus-vizsgálatok;– az energiafelhasználás és a CO2-kibocsátás csökkentése;– speciális, új megoldások.

A legtöbb előadás Németországból, Svédországból, Kínából, az USA-ból és Angliából érkezett. A négy hazai elő-adást az ISD Dunaferr, az MTA Központi Kémiai Kutató Intézet és a Miskolci Egyetem munkatársai tartották.

Az előadások kivonatát nyomtatásban, kéziratát CD-n kapták meg a résztvevők. A prezentációkat a konferenciahonlapján tesszük közzé. Néhány előadást magyar nyelven a BKL Kohászatban tervezünk publikálni.

A résztvevőket kísérő családtagok részére gazdag turisztikai programot szerveztünk (Dunakanyar, Esztergom,városnézés Budapesten, látogatás a Parlamentben). A konferencia vacsorára az Európa hajón került sor; a bősé-ges ellátáshoz hasonlóan élvezték a külföldi résztvevők Budapest csodálatos esti panorámáját, amit a kellemes idő-ben sokan a hajó fedélzetéről követtek.

A konferencia záróülésén jelentettük be, hogy a következő hasonló konferenciára Angliában kerül sor, 2014-ben.

Dr. Tardy Pálexelnök, a Nemzetközi Szervező Bizottság vezetője

acél tekercsben, melegen hengereltköracél, O/ 5,2–12 mm-es huzal te -kercsben.

Dr. Sziklavári István okleveleskohómérnök hozzászólását egy kér-déssel kezdte: Indul-e következőszáz év Diósgyőrben? A jelenlegihelyzetet saját maga analizálta. Aszázadik évét ünneplő elektro acél -gyártás még ma is termelésre kész,négy elektrokemencéje már többmint két éve olyan befektetőre vár,akinek van elegendő saját tőkéje aszükséges fejlesztések végrehajtásá-ra, mert a bankoktól ma Magyaror -

szágon pénzhez jutni nehéz feladat. Ha a DAM megvételére pályázó

jelenlegi befektető csoportnak sikerülvégre megegyeznie a tulajdonossal,akkor egy-két hónapon belül elkezd-hetők az újraindítási munkálatok. Abefektetők terve, hogy az elektroke-mence 600 kt/év kapacitását kihasz-nálva négy, egyenként 150 kt/évkapacitású hengerművel működtet-nék, melyből két hengersor új építésűberuházás lenne.

Az ünnepi megemlékezések, hoz-zászólások után az ez alkalomraCsehil György okleveles kohómérnök

által összeállított, az acélgyártás tör-ténetét bemutató időszaki bélyegkiál-lítás megnyitására, a múzeum meg-tekintésére, Sipos István okleveleskohómérnök és Mezei Sándor öntö-dei vezető által válogatott régielektroacélműi adagkönyvek tanul-mányozására került sor.

Végül a jelenlévők baráti beszél-getés keretében elevenítették felmun kásságuk legkedvesebb élmé-nyeit, ami a diósgyőri kohászat tör-ténetének több mint hatvan évétfogta át.

�� Nyitray Dániel


2011. június 3–4-én Ózdon ismétmeg rendezésre került a már hagyo-mányosnak mondható ipari örökség-védelmi konferencia. A rendezvényrangját emelte, hogy az a XIII. ÓzdiNapok keretében, a szlovákiai Rima -szombat és a lengyel Chorzow test-vérvárosok előadói részvételével,immár nemzetközivé nőtte ki magát.Természetesen az esemény csakúgy jöhetett létre, hogy azt Ózd városÖnkormányzata a Nemzetközi Viseg -rádi Alap hathatós pályázati támoga-tását élvezve segítette. Sikeres meg -rendezésében ezúttal is jelentősszervezési feladatokat vállalt magáraés teljesített az Ózdi Ipari Örökségvé-dők Baráti Köre.

A tartalmas program a gyáralapítóRombauer Tivadar emléktáblája előttitisztelgéssel kezdődött. Az ismét meg-szólaló gyári duda hangja, azt kö -vetően a Kohászhimnusz, valamintKocsik László, az Ózdi Olvasó kulturá-lis menedzserének üdvözlő szavaijelezték a megemlékezés kezdetét.Mél tató beszédet mondott Veres And -rás, a Baráti Kör alapító tagja, majdkoszorúzásra került sor. A vá ros ve -zetés nevében Fürjes Pál pol gár mes -ter, Turiné Orosz Margit és dr. KósnéDargai Rita önkormányzati képvi -selők, az ipari örökségvédők, il letve abányász-kohász egyesület helyi tagjainevében dr. Bárczi László és NémethFerenc helyeztek el ko szo rút.

A rendezvény a szépen felújítottKaszinó épületében, az impozánsTükörteremben előadásokkal folyta-tódott. A 127 regisztrált résztvevőtBenyhe László levezető elnök, aBaráti Kör alapító tagja köszöntötte.Ezután Riz Gábor, a BAZ megyeiközgyűlés alelnöke, Ózd város or -szág gyűlési képviselője mondott üd -vöz lő beszédet.

Az előadások sorát Fürjes Pál pol-gármester nyitotta meg, aki az ipariörökségvédelem Ózd város fejlesz-tésében betöltött helyéről és szere-péről beszélt, kiemelve a régi gyárterületén lévő, hasznosítható létesít-mények jelentőségét. Szólt a telepü-lés kitörési esélyét célzó, a gyárala-pító nevét viselő, ún. „Rombauer-tervről” is.

Dr. Tamási Judit, a Kulturális Örök-ségvédelmi Hivatal elnöke az örök-ségvédelem és a gazdaságfejlesztéskapcsolatából származó, külföldönmár tapasztalt eredményekre hívtafel a figyelmet. Ózd adottságai révénképes az örökség alapú fejlesztésekmegvalósítására, amely viszonylagmagas munkaerő-szükséglete révénválságkezelésre is alkalmas. A felka-rolható kezdeményezések megvaló-sításához felajánlotta a Hivatal segít-ségét.

Jerzy Bogacki, Chorzow városönkormányzati képviselője a sziléziaiiparvidék részét képező település ésÓzd hasonló problémáiról beszélt.

Rigó László, Rimaszombat városalpolgármestere a két város határ -menti együttműködésének kihasz -nálását emelte ki előadásában.

Drótos László, a Közép-európaiIpari Örökség Útja Egyesület alelnö-ke a német Ruhr-vidék iparának visz -szafejlesztése után megmaradt iparilétesítmények különböző célú – sok-szor bizarrnak tűnő és bátor – hasz-nosításáról tájékoztatta a hallgatósá-got. A létesítmények átalakítása ide-genforgalmi, kulturális, turisztikaicélokra az ott élők számára egyrésztmunkalehetőséget és megélhetésteredményezett, másrészt gazdaságihasznot hozott.

Laár Tibor, a Közép-európai Vas -kultúra Egyesület alelnöke az egyesü-

let fő céljának a nyolc tagország tech-nikatörténeti érdekességeinek köl -csönös megismerését nevezte meg.

A délutáni programban PetákIstván, az MTV nyugalmazott elnöke,a Magyar Turista Egyesület elnöke azózdi turistaélet kialakulásának kezde-tétől napjainkig tartó időszakáról tar-tott áttekintést, méltatva a kohászatiüzem szerepét a turizmus segítésé-ben, hangsúlyozva a túrázás közös-ségformáló, összetartó erejét.

Csontos Györgyi, a Szent IstvánEgyetem Ybl Miklós ÉpítéstudományiKarának tanársegédje az egykoriózdi kohászat területén és közelébenlévő ipari építészeti értékekre hívtafel a figyelmet.

Hadobás Sándor múzeumigazga-tó elsősorban a bányászattal kapcso-latos ipartörténeti értékekről beszélt.Évről évre gyarapodik azoknak azobjektumoknak a száma, amelyek ahajdani bányászat emlékeit őrzik éstovábbadják a jövő nemzedékek szá-mára.

Dr. Bárczi László nyugalmazott fő -technológus, a Baráti Kör alapító tag jaa település bányász-kohász társadal-mának kialakulását, az ipari építmé-nyek létrejöttét, a gyár segítségévelmegvalósított szociális, kulturális,sport célú létesítményeket mutatta be.

A konferencia hivatalos programjaa Bányászhimnusz elhangzásával értvéget. A résztvevők ezt követőenkötetlenül, baráti beszélgetések for-májában még tovább folytatták azelhangzottak „értékelését”, a létrejöttés meglévő kapcsolatok erősítését.

A következő nap a szervezők arégi gyár területén áthaladó sétára ésautóbuszos városnézésre invitálták avendégeket. Ezen a programon mint-egy negyven érdeklődő vett részt.

�� Benyhe László

Nemzetközi ipari örökségvédelmi konferenciaÓzdon

Helyreigazítás

A 2011/4. számunk 19. oldalán az 50 éves tagságáért kitüntetett Lakatos István okl. bányamérnöktagtársunk fényképe helyett tévesen dr. Lakatos István okl. vegyészmérnök tagtársunk fényképétjelentettük meg.Tévedésünkért az érintettek és valamennyi olvasónk szíves elnézését kérjük. Lakatos István bánya-mérnök fényképét itt közöljük. �� Podányi Tibor, a lapszám szerkesztője


ANYAGTUDOMÁNYROVATVEZETÕK: dr. Buzáné dr. Dénes Margit és dr. Klug Ottó

1. Bevezetés

A cikksorozat első részében [1] meg-adtuk a határfelületi erők fogalmát ésösszesen 8 határfelületi erő típustdefiniáltunk, melyek mind a termé-szetben, mind a kohászatban (azaza fémesanyaggyártó technológiák-ban) fellépnek. A cikksorozat máso-dik részében a határfelületi össze-húzó erőről és a fúvókákról leszaka-dó, illetve folyadékokban emelkedőbuborékok méretéről volt szó [2]. Acikksorozat harmadik részében agörbület indukálta határfelületi erőt,és az innen származtatható Laplace-nyomást tárgyaltuk [3]. A cikksorozatnegyedik részében a határfelületigradiens erőt tárgyaltuk, ami képesdiszpergált fázisokat (cseppeket,buborékokat) mozgatni a folyékonymátrixban lévő hőmérséklet- és/vagy

koncentráció-gradiens hatására [4].Hasonlóan az előző részhez, most

is a hőmérséklet-, illetve az összeté-tel-gradiens által létrehozott felületi-feszültség-gradiens által indukált ha-tárfelületi erővel foglalkozunk. Azon-ban az előző résztől eltérően nem egyfolyadékfázisban diszpergált csep-pekre/buborékokra ható erővel fo-gunk foglalkozni, hanem a folyadék-felszínnel párhuzamosan ható erővel,ami a felületi réteget képes mozgatni.Ezt a jelenséget először Thomson [5],majd tőle függetlenül Marangoni [6]írta le, a jelenség („Marangoni-áram-

lás”) és az azt előidéző „Marangoni-erő” az utóbbiról kapta a nevét. Ez ajelenség viszonylag jól dokumentáltaz irodalomban [7–11].

2. A határfelületi szétterítő erő

Egy kis mennyiségű folyadék (f) kétlehetséges alakját vele nem elegye-dő, relatíve nagy mennyiségű folya-dék (F) felületén az 1. ábrán mutatjukbe. Az 1a ábrán látható peremszögekközötti kapcsolatot a cikksorozatmásodik részében, a (10–11) egyen-letekkel írtuk le [2], amiből az követ-kezik, hogy a folyadékcsepp akkoralkot vékony, sík réteget a másikfolyadék felületén (1b ábra), ha akövetkező egyenlettel definiált D smennyiség értéke pozitív:

D s = sFg – sFf – sfg

ahol sFg és sfg az F és f folyadékokfelületi feszültsége, míg sFf a két fo-lyadék közötti határfelületi energia(mindegyik mértékegysége J/m2).

A 2. ábrán mutatjuk be az F folya-dékot részben fedő f folyadékhártyát,

A szerző életrajza a BKL Kohászat2009/3. számában olvasható. Az azótabekövetkezett változások megtalálhatóka www.kaptay.hu honlapon.

A cikk teljes terjedelmében az ombkenet.huKohászat 2011/5-ben olvasható.

KAPTAY GYÖRGY

Határfelületi jelenségek a fémesanyaggyártás-ban. 5. részA határfelületi szétterítő erő

(1)

A cikksorozat 5. részében a Szerző levezeti a határfelületi szétterítő erő/ = Marangoni-erő) képletét. Egymással nem elegyedő folyadékok ese-tén a Marangoni-erő a kisebb felületi feszültségű és a másikat tökélete-sen nedvesítő folyadékot húzza rá a vele nem elegyedő, nagyobb felü-leti feszültségű folyadékra. A Marangoni-erő extrapolálható arra azesetre is, amikor felületi hőmérséklet- vagy koncentráció-gradiens fel-lépte miatt a felület mentén felületifeszültség-gradiens alakul ki – ekkora felületen olyan áramlás indul el, ami a kisebb felületi energiájú réteg-gel cseréli le a nagyobb felületi energiájú részt. A gyakorlatban ez azerő lézeres átolvasztásnál, ívhegesztésnél, illetve szerkezeti kerámiáksalak/gáz vagy salak/fémolvadék határfelületen fellépő korróziójá-ban/eróziójában fontos.

1. ábra. Kis mennyiségű folyadék (f) nagy mennyiségű, vele nem elegyedő másikfolyadék (F) felületén csepp (1a ábra) és vékony réteg (1b ábra) formájában

a b

qq

qq qq

amit x irányban a határfelületi s z é t -terítő erő (F ) terít szét az F folya-dék felületén [12–13]:

F = w .D s

ahol w a tégely belső szélessége (m)a 2. ábra síkjára merőlegesen mérve.

Most terjesszük ki a (2) egyenlettelleírt erőt olyan esetre, amikor ugyan-csak egy folyadékfázisunk van, deannak folyadék/gáz felülete menténfelületifeszültség-gradiens alakul ki[12-13]:

F = AFg.

Ilyen esetet mutatunk be a 3.ábrán, ahol a felületifeszültség-gradi-enst a felületi hőmérséklet-gradiens(dT / d x, K/m) hozza létre, amit olymódon tartunk állandósult állapotban,hogy egy tégely bal oldalát fűtjük,jobb oldalát pedig hűtjük. A természetmost is energiaminimumra törekszik.Ezt úgy oldja meg, hogy a kisebbfelületi feszültségű folyadékrésszellecseréli a nagyobb felületi fe -szültségű folyadékrészt. Ha érvényesaz Eötvös-sza bály (dsFg / dT<0, 3aáb ra), akkor a tégely bal oldalánkisebb a felületi feszültség és ezért afelületen balról jobbra indul áramlás.Azonban a kis felületi feszültségűfolyadék legalább részben lehűl, mirea tégely jobb oldalára ér, emiattmegnő a felületi feszültsége, és ezérta bal oldali friss, meleg folyadék azt isle akarja cserélni. Ezzel kialakul egy,a teljes belső tégelyfelület mentiáramlás, ami a teljes folyadékot átke-veri. Amennyiben olyan különlegesfolyadékösszetételt használunk, ami -re nem érvényes az Eötvös-szabály(dsFg / dT >0, 3b ábra), az áramlás irá-nya ellentétes lesz a 3a ábrán bemu-tatotthoz képest.

A (3) egyenletet e cikksorozatelőző részében a határfelületi gradi-ens erőre levezetett (2) egyenlettelösszehasonlítva [4] úgy találjuk, hogya két erő egymással abszolút érte-lemben azonos, de egymással ellen-tétes irányú:

F = – F g,x

Ha tehát a felületi feszültség gradien-se balról jobbra mutat (3a ábra),akkor a folyadék felületi áramlása

bal ról jobbra halad, míg a folyadékbelsejében diszpergálódott buborékaz ellenkező irányba, jobbról balrafog haladni (4. ábra). Mint a 4. ábrá-ról látjuk, ez azért van így, mert abuborék mentén fellépő Marangoni-áramlás hatására a buborék jobboldalán túlnyomás (túl sok folyadék),bal oldalán pedig vákuum (túl kevésfolyadék) keletkezik, ami a nagynyo-mású helyről a kisnyomású hely felé(azaz jobbról balra) fogja lökni abuborékot. Ezért az előző részben

tárgyalt határfelületi gradiens erő [4]nevezhető „Ma ran goni-erő által indu-kált határfelületi gradiens erőnek” is,de Marangoni-erőnek (ahogy az iro-dalomban többször hibásan illetik)semmiképpen sem. Marangoni-erőnek csak az itt tár gyalt határfelüle-ti szétterítő erő nevezhető.

Most ismételjük meg az előző rész(3) egyenletét [4], miszerint a fe -lületifeszültség-gradienst vagy hő -mér sék let-, vagy koncentráció-gradi-ens okozza:

10 ANYAGTUDOMÁNY www.ombkenet.hu

3. ábra. A hőmérséklet-gradiens indukálta határfelületi szétterítő erő értelmezésé-hez, ha ds/dT <0 (3a ábra) és ha ds/dT > 0 (3b ábra)

2. ábra. A határfelületi szétterítő erő értelmezéséhez, az egymásban nem elegye-dő folyadékok (F és f) esetén

(3)

(4)

terfg,x

terFg,x

terf,x

(2)

dsFg

dx

a

b

ter gradFg,x

Marangoni-áramlás

Marangoni-áramlás

FŰTÉS

FŰTÉS

HŰTÉS

HŰTÉS


ahol dsFg / dT (J/m2K) a felületi fe -szültség hőmérsékleti koefficiense,dsFg / dxc (J/m2) a felületi feszültségkon centráció szerinti koefficiense, xc

az F folyadékban oldott c komponensmóltörtje (dimenziómentes), (dT/dx,K/m) a hőmérséklet-gradiens és (dxc /dx, 1/m) a c komponens koncentráció-gradiense. A határfelületi szétterítőerő legáltalánosabb képlete az (5)egyen letnek a (3) egyenletbe valóbehelyettesítésével:

A (3, 6) egyenletekkel leírt határfe-lületi erő a felületi Marangoni-áram-lás hajtóereje. Ha egy newtoni visz-kozitású folyadékban áramlás indulel, akkor fellép az áramlást fékezősúrlódási erő is, ami a 3. ábrán bemu-tatott elrendezés esetén közelítőleg akövetkező képlettel írható le [14]:

ahol h a folyadék dinamikai viszkozi-tása (Pas), uFg,x (m/s) a felület menténx irányban, a Marangoni-erő hatásárafellépő felületi áramlás sebessége, d(m) a folyadék mélysége (lásd 2.ábra). A folyadék áramlása akkor ériel az állandósult állapotot jellemzőegyensúlyi sebességet (uFg,x , m/s),ha a folyadékfelszínre ható két erőeredője zérussá válik:

Behelyettesítve a (3, 7) egyenleteketa (8) egyenletbe, a következő egyen-letet kapjuk az egyensúlyi felületiáramlási sebességre:

Végezzünk próbaszámítást a (9)egyenlettel, feltételezve, hogy egyacél felületét nagy energiájú lézerrelolvasztjuk meg, és a Marangoni-áramlást a hőmérséklet-gradiensokoz za. Ekkor a (9) egyenletbe

helyettesítve az (5) egyenletelső tagját, konkrétan a

következő egyenlettel számolhatunk:

Tegyük fel, hogy a lézersugár általmegvilágított folt alatt közvetlenül2600 K az acélolvadék hőmérséklete,ami sugárirányban kifelé erőteljesencsökken, és mindössze 2 mm távol-ságon belül elérjük az acél likvidusz-hőmérsékletét (kb. 1800 K). Mu tas -son az x vektor sugárirányban kifelé.Ekkor a felületi hőmérséklet-gradi-ens: dT/dx (1800–2600)/0,002= – 4.105

K/m. Az alacsony oxigén- és kén -tartalmú acélok felületi feszültségé-nek hőmérsékleti koefficiense [15]:dsFg / dT @ — 0.49 mJ/m2K. Az acélviszkozitása az átlagos 2200 K-en[15]: h @ 4 mPas. Amennyiben az átol-vasztott acélréteg mélysége d = 2 mm,a Marangoni-áramlás sebességére a(10) egyenletből: u @ 49 m/s = 176km/h érték adódik. Tehát az acélolva-dék felületi rétege egy gyorsvonatsebességével száguld sugáriránybankifelé. Nyilvánvaló, hogy mind a lé -zer sugaras átolvasztásnál [16–27],mind az ívhegesztésnél [28–34] en-nek a jelenségnek nagy szerepe leszmind az olvadéktócsa alakjára, mindannak homogenitására. Felületi acél-mátrixú nanokompozitok lézeres insi tu előállításánál azt tapasztaltuk,hogy a szintézishez szükséges ké -miai cserereakciók gyakorlatilag tel-jes mértékben lejátszódnak, és ho -mogén koncentrációmező alakul kiakár ti zedmásodperc alatt is, a nagy

sebes ségű Marangoni-áramlásnakköszön he tően [25]. Ívhegesztésnélalapvető fontosságú olyan felületiösszetétel kialakítása, ami meg for -dítja a Ma ran goni-áramlás „normál”irányát, az Eöt vös-szabálynak ellent-mondó módon [34]. Ezt a kérdéstrészletesebben a következő fejezet-ben tárgyaljuk.

3. A határfelületi szétterítő erő gya-korlati jelentősége két példán

3.1. A hőmérséklet-gradiens hatá-sa: hegesztési varratok alakja

Az 5. ábrán sematikusan mutatombe, hogy milyen alakú hegesztésivarrat jön létre attól függően, hogymilyen irányú a Marangoni-áramlás.Az elektronsugárral az összehege sz -tendő fémdarabokat középen ol -vaszt juk meg (a hegesztősugár az 5.ábra síkjára merőlegesen halad),ezért a hőforrás alatt lesz maximálisa hőmérséklet, ami kifelé sugárirány-ban fokozatosan csökken. Ezért afém összetételének függvényébenkét esetet különböztethetünk meg.

Az 5. ábra bal oldalán látjuk a „nor-mál” alapesetet, ami megfelel az Eöt -vös-szabálynak, amennyiben a fémösszetétele olyan, hogy dsFg / dT < 0.Ekkor a nagy hőmérsékletű, középsőrésznek a legkisebb a felületi feszült-sége, és emiatt a Marangoni-áramlása felületen középről kifelé indul.Emiatt az elektronsugár által felmele-gített fémolvadék oldalirányban ol -vasztja a fémet, és mire visszakanya-rodik, elveszti a többlethőjét, ezértlefelé már nem tud olvasztani. Vég -ered mény ben a hegesztési varrat

(5)

(6)

(10)

(7)

(8)

(9)

egy

4. ábra. Ugyanaz, mint a 3a ábra, de középen egy buborékkal, amin a határfelületiszétterítő (Marangoni-) erő által indukált határfelületi gradiens erő felléptét szemléltetjük

egyFg,x

Marangoni-erő és áramlás

Gradiens erő

FŰTÉS

HŰTÉS


sekély és széles lesz, ami gyengekötést hoz létre, ráadásul feleslege-sen energiapazarló is.

Az 5. ábra jobb oldalán látjuk a„fordított” esetet, ami ellentmond az

Eötvös-szabálynak, amennyiben afém összetétele olyan, hogy dsFg / dT> 0. Ekkor a nagy hőmérsékletű, kö -zép ső résznek a legnagyobb a fe lü -leti feszültsége, és emiatt a Maran -

goni-áramlás a felületen kívülrőlbefelé indul. A két oldalról érkezőáram lás középen találkozik, lefeléfordul, és lefelé olvasztja a fémet. Mi -re visszakanyarodik elveszti a több-lethőjét, ezért oldalirányban már nemtud olvasztani. Végered ményben akialakuló hegesztési varrat mély éskeskeny lesz, ami nagyobb szilárdsá-gú kötést hoz létre.

Mint látjuk, ezen utóbbi, „fordított”Marangoni-áramláshoz olyan speciá-lis ötvözet-összetételre van szükség,ami az Eötvös-szabálynak ellentmon-dó, pozitív előjelű dsFg /dT értéket biz-tosít. A megoldás kulcsa a felületifázisátalakulás, amiről egy külön cikkfog szólni e cikksorozaton belül[34–36].

3.2. A koncentráció-gradiens ha tá -sa: erózió salak határfelületen

A 6. ábrán egy salakolvadékba nyúlókerámiaszerelvényt mutatunk be [37].Ha a salakolvadék nedvesíti a kerá-miát és abból felületaktív komponensoldódik a salakolvadékba, akkor akerámiaszerelvény közelében a kerá-mia/salak/gáz háromfázisú vonalmentén megnő a felületaktív kompo-nens koncentrációja (azaz lecsökkena felületi feszültség), ami a ke rá mia -szerelvénytől kifelé induló, koncent -rá ció-gradiens által indukált Maran -go ni-áramlást hoz létre a salakolva-dék/gáz határfelület mentén. Ezt a fe-lületi áramlást kompenzálja egy el -len tétes irányú, térfogati áramlás,ami intenzív súrlódást hoz létre a ke -rá miaszerelvény felülete mentén köz -vetlenül a salak/gáz határfelület alatt,intenzív kerámia korróziót/e róziótokozva. Hasonló jelenségeket a sa -lak/fémolvadék határfelületek kö ze -lében is gyakran megfigyelhetünk,am it szintén a koncentráció-gradiensáltal indukált Marangoni-áramlás o k o z.


A kutatást a TAMOP-4.2.1.B-10/2/KONV -2010-0001 projekt támogatta,az Európai Szociális Alap segítségé-vel. Szerző köszönetét fejezi ki a BKLKohászat szerkesztőségének, hogylehetővé tette e cikksorozat publiká-lását. Ezt a cikksorozatot Édesapám,id. Kaptay György kohómérnök(1933–2008) emlékének ajánlom.

5. ábra. Hegesztési varrat sematikus alakja a felületi feszültség hőmérsékleti koeffi-ciensének előjelétől, azaz a Marangoni-áramlás irányától függően

6. ábra. Egy kerámia alkatrész eróziója / korróziója salak/gáz határfelületen

Kerámia

Salakolvadék

1. Előzmények

A szerszámok kopásállósága fontosgazdasági tényező, ezért mindigélénken foglalkoztatta a technológu-sokat. Schallbroch és Bethmann

könyve 60 évvel ezelőtt már 106 iro-dalmi forrást idézett [1]. A fejlődés mais tart, a kopási folyamatok tanulmá-nyozása révén a szerszám élénekextrém igénybevételét mind jobbanelviselni képes anyagkombinációk

jelennek meg. Ezért aztán a szer-szám anyagának a használat köz-beni degradációja a technológusokés anyagkutatók érdeklődésének je -lenleg is egyik fontos fókuszpontja.

Már a múlt század közepén jelen-tős kutatási eredmények születtek. Aszerszámok kopását meghatározókomplex folyamatok leírására Ta -keyama és Murata [2] az általános

egyenletet vezette be, ahol


Irodalom

[1] Kaptay Gy.: BKL Kohászat,142-3 (2009) 39–46.




[5] Thomson, J.: Phil. Mag. Ser.4,10 (1855) 330–333.

[6] Marangoni, C.: Pel Dott, NuovoChim. Ser.3, 3 (1878) 97–115.

[7] Mills, K. C. – Hondors, E. D. –Li, Z.: J. Mater. Sci. 40 (2005)2403–2409.

[8] Chatterjee, D. – Chakraborty, S.:Metal. Mater. Trans., 36B(2005) 743–754.

[9] Shiratori, S. – Hibiya, T. – Kuhl -mann, H. C.: Microgr. Sci.Techn., 18 (2006) 132–136.

[10] Quéré, D. – Ajdari, A.: NatureMater., 5 (2006) 429–430.

[11] Udvardy, O. – Lovas, A.: MaterSci Forum, 589 (2008) 173–1 7 8.

[12] Kaptay, G.: J. Mater. Sci, 40(2005) 2125–2131.

[13] Kaptay, G.: J. Disp. Sci. Tech n ol.,2011, doi: 10.1080/ 0 1 9 32691.

2010.548232.[14] Poirier, D. R. – Geiger, G. H.:

Transport Phenomena in Ma te -rials Processing, TMS, Warren -dale (1994)

[15] Iida, T. – Guthrie, R. I. L.: ThePhy sical Properties of LiquidMe tals, Clarendon Press, Ox -ford (1993).

[16] Roósz, A. – Sólyom, J. – Te lesz -ky, I.: Prakt. Metallogr., 35(1988) 448–445

[17] Roósz A. et al.: Mater. Sci. Eng.,A173 (1993) 351–355.

[18] Buza G.: Természet Világa, 128(1997) 517–520.

[19] Gácsi, Z. et al.: Surf. Coat.Techn. 151–152 (2001) 320–32 4.

[20] Králik, G. et al.: Mater. Sci.Forum, 414-415 (2003) 21–30.

[21] Buza G. és társai.: BKLKohászat, 137-2 (2004) 39–44.

[22] Janó V. – Buza G. – Kálazi Z.:BKL Kohászat, 138-3 (2005)39–44.

[23] Bitay, E. – Roósz, A.: Mater. Sci.Forum, 508 (2006) 301–306.

[24] Svéda, M. – Roósz, A. – Buza,G.: Mater. Sci. Forum, 508(2006) 99–104.

[25] Verezub, O. et al.: Surf. Coat.

Technol, 203 (2009) 3049–3 0 57.[26] Verezub, O. et al.: Surf. Engin.

27 (2011) 428–435.[27] Verezub, O. et al.: J. Mater. Pro -

cess. Technol., 211 (2011)750–75 8.

[28] Heiple, C. R. – Roper, J. R.:Wel ding J., 61 (1982) 97–102.

[29] Wang, Y. – Tsai, H. L.: Metall.Mater. Trans., 32B (2001)501–514.

[30] Lu, S. – Fujii, H. – Nogi, K: ISIJInt., 45 (2005) 66–70.

[31] Lowke, J. J. – Tanaka, M. –Ushio, M.: J. Phys. D38 (2005)3438–3445.

[32] Sándor T.: Gyártóeszközök,szer számok, szerszámgépek, 2(2007) 22–24.

[33] Sándor, T. – Dobránszky, J.:Mater. Sci. Forum, 537-538(2007) 63–70.

[34] Sándor T. et al.: submitted toScience Technology WeldingJoining.

[35] Kaptay, G.: Calphad, 29 (2005)56-67 (+ Erratum, 29 (2005) 262).

[36] Mekler, C. — Kaptay, G.: Mater.Sci. Eng., A495 (2008) 65–69.

[37] Mukai, K.: Phil. Trans. A356(1998) 1015–1026.

PÁLMAI ZOLTÁN

A szerszámanyagok kopási folyamatai forgácsolásnál

A forgácsolószerszám kopásának vizsgálata alapján arra a kö vet kez -tetésre jutottunk, hogy a forgácsolási út hosszának figyelembevételenem csak az abrazív, adhéziós, hanem a termikusan aktivált diffúziós,oxidációs folyamatoknál is szükséges. Ennek alapján a kopási se bes -ség olyan matematikai modelljének alkalmazását javasoljuk, amelynekkonstansai és a folyamat aktiválási energiája forgácsolási kísérletekkel,de akár váltakozó technológiai paraméterekkel folytatott üzemi gyártásközben végzett kopásmérésekkel is meghatározhatók. A kopási egyen-let validációja során meghatároztuk a C45/P20 munka da rab/ szer szám -anyag párosításnál a kopás aktiválási energiáját.

W = Wb(n, ss) +Wa(L, sa)+Wp (q, t)+Wi

(1)

Dr. Pálmai Zoltán életrajzát lapunk2010/5. számában közöltük.A cikk teljes terjedelmében az ombkenet.huKohászat 2011/5-ben olvasható.


Wp a fáradás hatására bekövetkezőún. morzsolódó törés, n a sokkokszáma, ss, sa anyagjellemző, Wa me -cha nikus abrázió, L=vt, a v for gá cso -lósebesség és t idő által meghatáro-zott forgácsolási úthossz, Wr termiku-san aktivált kopás, q a szerszámonkialakuló ún. forgácsolási hő mér -séklet, Wi egyéb mechanizmusok.

Folyamatos forgácsolás esetébena Wp és Wi negligálásával a kopásisebesség

= vA (L) +Bexp – , (2)

ahol Q a kopási folyamat aktiválásienergiája, R az általános gázállandóés A, B anyagtól, technológiától függőkonstans.

A kopáselmélet módszerét követ-ve, a kopás jelölésére ebben a dolgo-zatban a W-t használjuk.

Dawihl [3] kimutatta, hogy a diffú-zió következtében meggyengültstruk túra felületi roncsolódásakor akeményfém TiC-tartalma fékezi a ko -pást. Altenwerth [4] részletesen ta -nulmányozta a keményfém/acél ha -tár felületen végbemenő reakciókat, aCo diffúziójának jelentőségét. Schal -ler [5] kvantitatív megállapításokattett a Fe-ban szubsztituciósan oldódóCo szerepére, a különböző karbidkomponensek, mint a (W,Ti,Ta)Ckomp lex karbidok mennyiségére éshatására vonatkozóan. Minthogy aforgácsolási folyamat intenzitásánaknövelésekor az acél munkadarab fe -lületi rétegében a — g átalakulás isbekövetkezhet [6], ez lényegesenmegváltoztatja a diffúziós folyamatokfeltételeit [7]. A forgácsolás kutatóitöbb diffúziós folyamatot is megvizs-

gáltak, amint összefoglaló tanulmá-nyában Cook is tette [8], aki – a csak WC-ot tartalmazó kemény-

fémből a Co kidiffundálásánál Q = 159 + 21 kJ/mol, komplex kar-bidok jelenléte esetén

Q = 134+8 kJ/mol, – acél munkadarabba diffundálásánál

Q = 134 kJ/mol, – a C ® a-Fe folyamatra

Q = 75-84 kJ/mol, – a C ® WC folyamatra

Q = 247 kJ/mol,– a WC-6Co kúszásánál

(870-1100 K) Q = 84 kJ/mol,– WC-16TiC-15TaC-10Co kúszásá-

nál (1100 K) Q = 155 kJ/mol,– az a-Fe szemcsehatár öndiffúzió-

jára Q =168 -188 kJ/mol, – a vas-oxid kialakulására

Q » 138 kJ/mol értéket adott meg. A (2) egyenlet első, abráziós tagja

csak az L végigforgácsolt úttól, amásodik tag pedig csak a művelet tidejétől függ. Számos kutató mun -kájában a ké sőb-biekben is ez aszemlélet ér vé -nyesült [9]. Aszerszám hát lap -ján (a szer szám -nak a mun ka da -rabra „néző” fe lü -letén) vég be me-nő rész fo lya ma -tok tanul má nyo -zása so rán egye -sek a (2) egyen -let má so dik tagjátel ha nya golva azad hé ziós, abrázi-ós kopásra kon-

centráltak, mint Shaw és Dirke [10].Mások viszont – a szerszám forgács-csal érintkező homlokfelületének ún.kráterkopását vizsgálva – éppen for-dítva, a (2) egyenlet első tagját negli-gálták, mint Trigger, Chao [11] ésPálmai [12,13]. Usui és Shirakashi[14] a hátkopást is vizsgálva ahhoz afontos felismeréshez jutott, hogy atermikusan aktivált kopási folyama-toknál figyelembe kell venni a kopásiút hosszúságát is. Ők viszont az ab -razív, adhéziós folyamatokat hagytákfigyelmen kívül. Ez a sokféle meg -közelítési mód arra ve zet hető vissza,hogy a forgácsleválasztás folyamatameglehetősen bo nyolult, a technoló-giai paraméterektől függően a szer-szám igénybevétele igen különbözőlehet. Ez a körülmény és a követ -kezőkben összefoglalt vizs gálatieredmények vezettek annak felisme-réséhez, hogy az L forgácsolási útfigyelembevételére a (2) egyenletmindkét tagjánál szükség van, vagyisa csúszó, tehát adhéziós, abráziós

1. ábra. Gyorsacél forgácsolószerszám kopott felülete 2. ábra. Fe feltapadás TiN bevonatú gyorsacél szerszámkopott szakaszán

dW Qdt Rq

kopásnak a termikusan aktivált kopásifolyamatok esetében is szerepe van.

Az irodalom számos más, itt szóbajöhető folyamat aktiválási energiáját isközölte már, amely lehetővé teszi,hogy ennek ismeretében vissza le -hessen következtetni az anyag visel-kedésére, a degradáció természetére,amely fontos információ a technoló-gusnak és az anyagfejlesztőnek egy-aránt. Jelen dolgozat egy olyan mód-szert mutat be, amellyel a forgácsoló-szerszám kopását jellemző aktiválásienergia a technológiai adatok felhasz-nálásával viszonylag egyszerűenmeghatározható.

2. A hátkopás fizikai természetéről

A forgácsolószerszám hátkopása leg-többször összetett, több folyamatkövetkezménye [6]. Egy tipikus ab -razív kopást mutat az 1. ábra, ame-lyen az is látszik, hogy az alapszö-vetnek és a benne elhelyezkedőkemény szemcséknek, itt karbidok-nak egyaránt fontos szerepe van.Még inkább nyilvánvalóvá válik ez akeményfémeknél, amelyeknél a kötő-anyag kidiffundálása következtébenkopnak ki a szemcsék. Ilyenkor afelület kigödrösödik, a felületi degra-dáció főleg a kemény szemcsékkötéslazulásának következménye. Alágyabb kötőanyag aztán gyorsan aszemcse után kopik.

Az abrazív hátkopás összetettfolyamat. A szerszám felületére amunkadarab anyagából feltapadhategy réteg, amint a 2. ábra kopott, ere-detileg TiN-bevonatú szerszámonmutatja.

Ismeretes, hogy a forgácsolószer-számok éltartama látszólag azonostechnológiai feltételek mellett is szé-les határok között szóródhat. Szá -mos kutató kimutatta, pl. Wicher [15],Pietikainen [16], Pálmai és Temes -szentandrási [17,18], hogy acélokese tében a metallurgiai dezoxidációseljárás a keményfém éltartamánakesetenként akár több 100%-os elté-rését is okozhatja. Ez egy nemfémesanyagfelrakódásnak köszönhető,amely a szerszám homloklapján éshátlapján ilyenkor kialakul, és a ko -pástól védi a szerszámot (3. ábra). Anemfémes réteg külön bözik a fé mesél sisaktól, az acél ban kelet ke zőolyan dez oxi dá ciós ter mé kekből ke -

letkezik, ame -lyek a for gács -képződés ext -rém hő mér sék -letén, a nagynyo má son kép -lé kennyé vál -nak. A munka -darab anya gá -ban lévő zárvá -nyok vi szontgya k ran ri de g e k,és ezek egy -részt meg aka -dályozhatják anemfémes vé -dő réteg kialakulását, másrészt ab -razív hatásukkal növelhetik a kopássebességét.

A vizsgálati eredményeket össze-gezve megállapítható, hogy a szer-szám hátlapján a felületi réteg degra-dációja komplex jelenség, amelybenmindig szerepet játszik az a súrló-dás, amely a munkadarab és a szer-szám között fellép. Ez pedig azzal afontos következménnyel jár, hogy azL forgácsolási utat nem csak azabrazív, adhéziós kopásnál, hanemakkor is figyelembe kell venni, ami-kor a magas forgácsolási hőmérsék-let miatt a szerszám felületi rétegé-nek roncsolódása főleg az ott végbe-menő diffúzió vagy oxidáció miattkövetkezik be.

3. A hátkopás geometriai össze-függései

Ortogonális forgácsolásnál két di -men zióban vizsgálható a kopás. A4a ábra szerint a ténylegesen leko-pott V térfogatú anyag tömegem = r V, és V = (F1+ F2)b, ahol r asűrűség, b a leválasztott réteg szé-lessége. Az F2 a munkadarab átmé-rőjétől és a szerszám élének elhelye-zési szögétől függ, bár általábanfigyelmen kívül szokták hagyni. Mi isezt tettük, azzal a megszorítással,hogy az F2 arányát F1-hez viszonyít-va a forgácsolási vizsgálatainknálmax. 3%-ra korlátoztuk. Egyébkéntvalamivel bonyolultabb, de kezelhetőgeometriai összefüggésekkel kellszámolni. A kopás geometriai viszo-nyait ezzel az egyszerűsítéssel a 4bábra szemlélteti. Az x irányú kopás ésa szerszámon mérhető W hátkopáskapcsolata

W = (ctg a — tg g) x, (3)

a dt idő alatt lekopott dV térfogatpedig

dV = b (ctg a — (tg g) x d x =

= W (4)

vagyis a térfogatos kopási sebesség

= W (5)

4. A hátkopás új modellje

Az előzőek szerint a hátkopás sebes-ségét a végigforgácsolt út és a kiala-kult hőmérséklet függvényébenegyütt kell vizsgálni, azaz

= =C1+C2 exp – (6)

ahol az egyenlet jobb oldala a kopásfizikai folyamatait írja le, mégpedig aszerszám felületén, ill. felületi réte -gében végbemenő adhéziós/ab rá -ziós, illetve a termikusan aktiváltfolyamatok, azaz a diffúzió, ill. oxidá-ció összegezésével. Az (5) egyenletfelhasználásával ez a

= Aa + Ath exp – (7)

alakot ölti, ahol az Aa, Ath és Q kons-tans. Ezzel az új modell még nincskész, mert egyrészt a q hőmérséklethelyére célszerű a technikailag job-ban kezelhető technológiai paramé-tereket bevezetni, másrészt a kopás


3. ábra. Kétféle anyagfelrakódás a hátlapon 1: fémes élsisak,2: nemfémes felrakódás

b

bdV

ctg a— tg g

ctg a — tg gdt

dm dV

dt

r Qv

vW

RqdL

dWdt

Q

Rq

dWdt

dW


növekedésével a forgács képző dé-sének körülményei, főleg a hőmér -sék let is megváltozik.

Mi itt Lowack [19] eredményeialapján a keményfém szerszámokkalvégzett ortogonális forgácsolás ese-tére a

q= 55,6v0,27 f 0,16a0,055 g 0,25HV0,13(K) (8)

empirikus képletet alkalmazzuk, aholf az előtolás, a a fogásmélység, HV amunkadarab keménysége, g =90°– gpedig a szerszám homlokszögénekkor rigált értéke. A technológiai param é -terek általában állandóknak tekint he -tők, akkor a (8) képlet az egyszerűbb

q= Cvv0,27 (9)

alakot ölti.A kopás növekedése közben nö -

vekszik a forgácsolási hőmérsékletis, amelyet figyelembe kell venni.Ehhez a forgácsoláselmélet nyújt se -gítséget, amelynek fejlődése soránrengeteg elméleti és mérési ered-mény látott napvilágot, és az ún. vé -geselem-módszer (FEM) egyre szé-lesebb alkalmazása következtében isfelhasználható adatok tovább gyara-podnak. Tapasztalat szerint a kopásvisszahatását a forgácsolási hőmér-sékletre a

q@ Cvvx + CwW = Cv (vx + KW) (10)

képlettel írhatjuk le, ahol K= Cw /Cv.Ennek felhasználásával jutunk aszerszámkopás komplex egyenleté-hez, amely

= Aa + Ath exp – , (11)

ahol

B = (12)

Fontos, hogy a (11) egyenletben av forgácsolósebességre semmilyenmegszorítást nem tettünk, tehát lehetkonstans, szakaszosan vagy folya-matosan változó is. Ez egy nemlineá-ris autonóm differenciálegyenlet,amely numerikus módszerekkel egy-szerűen megoldható. A kezdeti felté-telre nincs megszorítás. Új szerszámesetén az éllekerekedés sugarátlehet választani, használt szerszámesetében pedig az addigi használatsorán kialakult kopás értéke a kezde-ti feltétel. Ez azt is jelenti, hogy akopási egyenlet a különböző forgá-csolási műveleteknél egymás után isfelhasználható, ha figyelemmel va -gyunk arra az egyszerűsítő feltétele-zésre, amelyet a 4. ábrán az F1 és F2

szegmens viszonyára tettünk. Az új,komplex kopásegyenlet fontos tu -lajdonsága ez, amely lehetővé teszi,hogy külön kísérletek nélkül, akár azüzemi gyártás közben végzett kopás-mérések adatait használjuk fel.

A konstansokat célszerű két cso-portban kezelni, mert a (10) empiri-kus képlet x és K konstansa tekinte-tében, amint az előbbiekben arra márutaltunk, a forgácsoláselmélet sokvizsgálati eredménnyel rendelkezik.Így a (11) új kopási modellnél volta-képpen három konstans, az Aa, Ath ésB meghatározására kell célravezetőszámítási stratégiát kialakítani,amelyre különböző módszerek kínál-koznak.

5. Az új kopásmodell validációja

Korábban olyan acélfajták kifejleszté-sét tűztük célul, amelyek forgácsolá-

sa közben a szerszámon a már elő-zőekben említett nemfémes felrakó-dás képződik, és így a megmunkál-hatóság javul [17]. Ehhez hosszúidejű éltartam-vizsgálatokkal báziskísérleteket végeztünk, amelyhezviszonylag nagy tömegű, azonosminőségű acélra volt szükség. Mostezeknek a forgácsolási vizsgálatok-nak az eredményeit használjuk fel.Mint már korábban utaltunk rá, azo-nos minőségű acélok forgácsolható-sága is széles határok között szóród-hat, első lépésként tehát megvizsgál-tuk, hogy a metallurgiai üzemünkbengyártott acéladagokra ez mennyirejellemző. 31 üzemi adagot tesztel-tünk, és a szerszámkopásnál való-ban nagy szórást tapasztaltunk. Ezt ahosszú időtartamú vizsgálatainknálúgy védtük ki, hogy a kísérletekhezszánt üzemi acéladagot Al-mal túl -dezoxidáltuk. Ennek következtébencsak rideg oxidzárványok keletkez-tek, amelyek garantáltan nem képez-nek nemfémes felrakódást a szerszá-mon.

A kísérleti C45 minőségű acélkémiai összetétele C 0,45%, Mn0,78%, Si 0,26% P 0,025%, S0,026%, Al 0,13% volt. Itt az Al-tarta-lom kereken egy nagyságrenddelnagyobb a szokásosnál, ezzel értükel, hogy biztosan rideg zárványok ke -letkezzenek.

A hosszú időtartamú forgácsolásivizsgálatokat P20 minőségű, bevo-nat nélküli keményfémmel végeztük(f = 0,25 mm/ford., a = 2,5 mm, a = 8°,g = -6°, l = 0°, k = 60°, er= 90°, re = 0,8mm). A kiinduló munkadara bok tömb-bugából 280 mm átmérőre esztergált,1700 mm hosszúságú hengeres töm-bök voltak. A keménység HV20196 +16 volt, a vizsgált szövetszerke-zetet az 5. ábra mutatja.

4. ábra. A hátkopás geometriája

dWdt

B

vx+KW

v

W

Q

RCv

5. ábra. A forgácsolási kísérletekanyagának szövetképe

Ezzel a kopásmérések eredmé-nyeinek szórását leszűkítettük.

A számítások kezdeti feltételéül akereskedelmi keményfém lapkaéllekerekedési sugarát választottuk,amely W0 » 30 mm volt. A szerszámhátkopásának mérési eredményeit a6. ábra mutatja. Ezekre az eredmé-nyekre kellett az új kopásegyenlettelmeghatározható görbéket optimáli-san illeszteni.

A kísérletekhez választott techno-lógiai paraméterekből a (8) képlettelszámolva Cv=281,6 K, és több szak-irodalmi adat összevetése alapjánCw » 0,6 K/mm, így K = 0,002, továbbáx = 0,27. Ezek birtokában az Aa, Ath ésB konstansok olyan regressziós ana-lízissel határozhatók meg, amelybena Pearson-féle R2 mutatószám maxi-mális értékéhez tartozó konstansokatkeressük. A számítások Excell,Matlab vagy MatCad segítségévelviszonylag egyszerűen elvégezhetők.A részletek mellőzésével az ered-mény Aa = 2, B = 65, ln A = 16,1181.Ennél a megoldásnál a Pearson-szám R2 =0,9949. A számítási ésmérési eredmények jó egyezésétszemlélteti a 6. ábra is.

A kopás látszólagos aktiválásienergiája a (12) képlet felhasználá-sával Q = BRCv = 65 x 281,6 x 8,29 =151,7 kJ/mol, amely az 1. fejezetbenaz aktiválási energiára felsorolt né -hány adattal értelmezhető. Az látha-tó, hogy a szerszám degradálódása aforgácsolás közben olyan komplexfolyamat, amely több reakció eredője.Ezek között a C45/P20 munkada rab/szer számanyag párosításnál a kopásintenzitását meghatározó folyamat aCo diffundálása a szinterelt karbidstruktúrából az acélba, amelynek kö -vet keztében meggyengül a jelentősarányban elő forduló (W,Ti)C ve -gyeskarbid szemcsék kötése. Ezeketígy a munkadarab anyaga magávaltudja sodorni, lekoptatja.

6. Összefoglalás

A szakirodalom tanulmányozása és akopási folyamatok optikai, elektron-optikai, valamint morfológiai vizsgála-tai alapján arra a következtetésre ju -tottunk, hogy lehetséges egyetlenma tematikai modellben leírni azabrazív, adhéziós és termikusan akti-vált diffúziós, oxidációs folyamatokat.

Ez a modell egy nemlineáris autonómdifferenciálegyenlet, amely az összesrészfolyamatnál figyelembe veszi aforgácsolási út hosszát, valamint aszerszám hátlapján a hőmérséklet éskopás kölcsönhatását. A forgácsolásivizsgálatoknál a hátkopás mérésieredményeire jól illeszkednek azegyenlettel kiszámított kopásgörbék.Ezek birtokában kiszámítható akopási folyamat jellegét meghatározófolyamat aktiválási energiája.


A kutató munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projektrészeként – az Új MagyarországFejlesztési Terv keretében – azEurópai Unió támogatásával, azEurópai Szociális Alap társfinanszíro-zásával valósult meg.

Irodalom

[1] Schallbroch, H. – Bethmann, H.:Kurzprüfvervaren der Zerspan -barkeit. Teubner Verlaggesell schaftLeipzig, 1950.

[2] Takeyama, H. – Murata, R.: Trans.of the ASME, Journ. of Engineeringfor Industry Febr. 1963. 33–38.

[3] Dawihl, W. – Rix, W.: ZeitschriftMetallkunde 34 (1942). 149–159.

[4] Altenwerh, F.: Abrieb und Pha -sengrenzflächenreaktion bei derZerspanung an den Kontaktzonenund ihre Abhängigkeit von derZusammensetzung und dem Ge fü -geufbau der Hartmetal le gierun gen.

Dr.-Ing. Dissertation T.H. Aachen1 959.[5] Schaller, E.: Industrie Anzeiger 87

(1965) No. 9. 29. Jan.[6] Pálmai Z. – Tardy P. – Verő B.: GÉP

1972. No. 4. 143–150.[7] Opitz, H. – Schaller, E.: Unter such -

ung der Ursachen des Werkze ug -verschleisses. 1966. T.H. Aachen,Nr. 1572.

[8] Cook, N. H.: Trans. of the ASME,Journ. of Engineering for IndustryNov. 1973. 931–938.

[9] Luo, X. – Cheng, K. – Holt, R. – Liu, X.:Wear, 259 (2005) 1235–1240.

[10] Shaw, M. C. – Dirke, S. O.: Mic ro -tecnic 10 (4) (1956) 187.

[11] Trigger, K. J. – Chao, B. T.: TransASME 78 (5) (1956) 1119.

[12] Pálmai Z.: BKL Kohászat 104.(1971) No. 12. 552–555.

[13] Pálmai, Z.: A new, physically defi -ned function to describe the wearof cutting tools. Wear, 27 (1974)251–258.

[14] Usui, E. – Shirakashi, T.: Wear100 (1984) 129–151.

[15] Wicher, A.: Beitrag zur Erklerungder Bildung oxidischer Beläge aufHartmetallwerkzeugen wäh rendder Zerspanung. Disser tation,Mon tanistische Hochsc hule Leo -ben 1965.

[16] Pietikainen, J.: Acta PolitechnicaScandinavica. Mech. Eng Ser. No.55., Helsinki, 1975.

[17] Pálmai, Z.: Wear, 38 (1976) 1–16.[18] Pálmai Z. – Temesszentandrási

G.: BKL Kohászat, 113. (1980) No.6. 237–246.

[19] Lowack, H.: Temperaturen anHart metalldrehwerkzeugen bei derStahlzerspanung. Dissertation,Aachen 1967.


6. ábra. A számított kopásgörbék illeszkedése a mérési eredményekhez

18 FÉMKOHÁSZAT www.ombkenet.hu

1. Bevezetés

Nagytisztaságú, a forrasztófürdőkhígítására is alkalmas ónt az elektro-litos raffinálás biztosíthat [1]. Ezt akevés helyen alkalmazott módszert akénsavas–krezol-fenol-szulfonsavaselektrolitoldatok, valamint különlegesszerves adalékanyagok felhasználá-sa jellemzi [2]. Ez a rendszer képes aprecipitációt és a katódfolyamatotmegzavaró Sn(IV) képződést meg-akadályozni, valamint a leváló Snszerkezetét megfelelően tömörré ten-ni, de a vegyszerek beszerzése túl-zottan költséges és az alkalmazhatóáramsűrűség is viszonylag alacsony.Kedvezőbb feltételeket biztosíthat asósavas elektrolitoldat. A komplex-képzésen keresztüli természetesinhibíció hatása finomíthatja a kató-dos fémleválás szerkezetét, a jó old-hatóság megkönnyítheti az oldat elő-állítását és tágabb határt engedhetaz összetételnek, valamint a katód-fém olvasztásakor az elektrolitoldat-ból származó bezáródott kloridszennyezés gáz formájában eltávoz-hat. A gazdaságosság és a nagyobbtisztaság előnyeivel szemben az egy-szerű savas oldatban képződő Sn(IV)

precipitációs hajlama és a katódfém-re gyakorolt korróziós hatása jelent-het nehézséget. Ezért a sósavas ón-klorid oldatok stabilitását, a kialakulóónionok átalakulásait vizsgáltuk elő-zetesen, melynek eredményei [3]ugyanebben a rovatban korábbanmár megjelentek. A megfelelő mód-szerrel készített elektrolitoldat többnapon keresztül stabilan használhatóés a fémes ónnal történő érintkezés-ben fellépő ónkoncentráció-növeke-dés kompenzálásával, valamint azSn(IV)/Sn(II) arány visszaszorításá-val a folyamatos használhatóság isbiztosítható. Így érdemes volt részle-tes vizsgálatokkal felderíteni a tiszta,adalékmentes sósavas ón-klorid ol-datban végzett elektrolízis alapvetőjellemzőit. A tömörebb és tisztább le-válás érdekében érdemes alkalmaznia periodikus áramirányváltás (PCR)technikáját is.

2. A raffináló elektrolízis kísérletieredményei és értékelésük

Az elektrolitoldat stabilitása fontos azeljárás gyakorlati alkalmazhatóságaérdekében. Ezért a részletes kémiaistabilitási vizsgálatok után szükséges

volt az oldat összetételi változásait azelektrolízis menete során is vizsgálni.A kísérletekhez használt anódokelektronikai gyártóüzemektől kapottforrasztási ónhulladékok beolvasztá-sával készültek, a csúcshatások kizá-rása érdekében kör szelvénnyelkialakítva, kerámiaformába öntve. Akatód alaplemez anyaga réz volt,melynek felületén egy 3 x 3 cm nagy-ságú központi aktív felület szabadonmaradt. A fennmaradó katódfelületetlakkal és műanyag szigetelőszalag-gal szigeteltük. Az elektródok képe a1.a ábrán látható. A réz alaplemezenelőzetes elektrolízissel tömör ónréte-get alakítottunk ki. A kísérleti beren-dezésben a 1.b ábrán látható két 150cm3 térfogatú cellát alkalmaztuksorba kötve, a párhuzamos kísérletekérdekében. A sűrű szövésű műanyagszűrőhálóval elválasztott anódtér tér-fogata kb. fele volt a katódterének.

Az elektromos áramot két ellenté-tes irányban bekötött szabályozottDC-tápegység szolgáltatta, melyeketfelváltva kapcsolt a cellára a periodi-kus áramirányváltó (PCR) üzemmó-dot előállító számítógépes rendszer.A kísérleti cella működését a NationalInstruments NI-USB 6212 analóg-digitális interfésze és a LabView 8.5adatgyűjtő és kiértékelő szoftveresegítségével folyamatosan ellenőriz-tük (2. ábra). A kísérletek során folya-matosan regisztráltuk a cellán átfolyóáram erősségét, valamint a cellaaktuális feszültségét. Ezek alapjánhatároztuk meg a cellán átfolyt elekt-romos töltés mennyiségét, ami szük-séges a katódos nettó (elméleti)áramhatásfok (H) alábbi képlet sze-rinti meghatározásához:

FÉMKOHÁSZATROVATVEZETÕK: dr. Kórodi István és dr. Török Tamás

RIMASZÉKI GERGŐ – KULCSÁR TIBOR – KÉKESI TAMÁS

Elektrolitos ónraffinálás sósavas oldatokban

A primer forrásból származó nyersón nagyfokú tisztítására krezol-fenol-szulfonsav és kénsav elegyében és különleges inhibitor adalékokhasználata mellett végzett elektrolitos raffinálás helyett vizsgáltuk azegyszerű sósavas közeg ilyen célú alkalmazhatóságát. A szulfá-tos–szulfonsavas oldat drága alkotói helyett a megfelelően beállítottkloridion- és ónkoncentráció, a szabályozott elektrolízis paraméterek,valamint periodikusan megfordított áram alkalmazása is eredményeslehet az ón leválasztására, amennyiben az oldat stabilitása biztosítható.Potenciodinamikus vizsgálatokkal megállapítottuk az alkalmazhatókörülményeket és galvanosztatikus laboratóriumi kísérletek igazolták,hogy az egyszerű sósavas–ón-kloridos közegben is jó áramhatásfokérhető el, sőt kiváló tisztasággal és kezelhető kristályszerkezettel lehetkinyerni a technikainál jobb minőségű visszajáratott ónt.

(1)

A szerzők életrajzát 2011/3. számunkban közöltük.


ahol DmSn a katód (ti ~ tv) időinterval-lumban mért tömegnövekedése, I+ ésI- az idő függvényeként regisztráltelőremeneti (pozitív), illetve a hátra-meneti (negatív) irányú áram erőssé-ge (az előremeneti idő t+, a hátrame-neti t-), F pedig a Faraday állandó(96458 As/mol). A gazdaságosságszempontjából természetesen a brut-tó áramhatásfoknak van (Hbr) értel-me, amikor nem vesszük figyelembeazt, hogy az áram rövid időszakokravisszafelé is folyik és a (1) képletnevezőjében a két tag összegződik.Az áramhatásfok számítása feltétele-zi a katódon semlegesített ónionokkettes töltését. Ez megfelel a kiindulóoldatnak, azonban az elektrolízisfolyamán nem tekinthető pontosnak.Mindazonáltal ezt a „látszólagos”értéket lehet alapul venni a technoló-gia fejlesztésekor.

Az előre- és hátrameneti áramokazonos erősségűek voltak és a meg-

felelő időtartamok aránya 20:1 volt.Ez a beállítás a réz elektrolitos raffi-nálásánál bevezetett PCR periódus-idők arányát tükrözte [4].

Az áramsűrűségnek alapvető je-lentősége van a katódos ónleválasz-tás hatékonysága, valamint a levá-lasztott fém minősége tekintetében.Emellett a termelékenységet is ter-mészetesen az alkalmazott áramerőssége szabja meg. Összetett ha-tásai miatt az alkalmazható áramsű-rűségek tartományát érdemes aszabványos háromelektródos polari-zációs vizsgálócellában tisztázni. Akatódos ónleválasztás folyamatátkülönböző óntartalmú és 1 mol/l só-savat tartalmazó oldatokban fellépőkatódos áramokkal lehet jellemezni.Ezeket az alapvető polarizációs mé-réseket egy számítógéppel vezéreltpotenciosztát (Elektroflex – EF2104)alkalmazásával végeztük el. Az 1 cm2

hasznos geometriai felületű ónmunkaelektród, plati-na ellenelektród és atelített kalomel refe-rencia elektródok egyszabványos polarizá-ciós mérőcellába me-rültek. A 3. ábrán azón, illetve a hidrogénleválására vonatkozópolarizációs görbékláthatóak.

A 4.a ábra a 10 g/lónt tartalmazó oldatokkatódos polarizációsgörbéit mutatja. Az ónhatáráram szakaszaután ismét egy nö-vekvő szakasz követ-

kezik ahol az Sn2+ ionok redukciójáraszuperponálódik a hidrogénionok hir-telen és erősen meginduló semlege-sítődése. A HCl koncentráció növelé-sével egyre kisebb abszolút értékűtúlfeszültségeken tapasztalható azintenzív hidrogénleválás, ami behatá-rolja a katódos túlfeszültség, illetveáramsűrűség hasznosan alkalmazha-tó tartományát. A 10 g/l óntartalmúoldatban az ón (telített kalomelre vo-natkozó) egyensúlyi elektródpotenci-álja függ a sósav koncentrációjától,az intenzív hidrogénfejlődés kezdetitúlfeszültségét (az ón egyensúlyipotenciáljához viszonyítva) szinténszerepeltettük az 1. táblázatban. AHCl-koncentrációt 0,5-ről 6M-ra nö-velve a használható túlfeszültség-tar-tomány negyedére csökken. A 4.bábrán látható anódos görbék elsőhulláma után beáll egy részlegespassziválódás, de az ón oldódása akialakuló erősségű felületi gátlásnakés a komplex ionok mozgékonyságiviszonyainak [5] megfelelő mérték-ben tovább folytatódik. Az 1 cm2 felü-letre vonatkozó lehetséges anódosáramok már viszonylag kis sósav-koncentráció mellett is megfelelőennagy áramsűrűségeket mutatnak.

Az oldat stabilitását is biztosítósósavas közegben megfelelő ónkon-centráció is szükséges a hatékonyfémleválasztáshoz. A 3.a és b ábragörbéit összevetve, 1M HCl oldatbanpéldául kb. 0,3 V katódos túlfeszült-ségig jelentős, akár 100 mA/cm2

nagyságrendű látszólagos áramsűrű-ség is elérhető. Az áramsűrűségvalós értéke azonban erősen függ arendezetlen szerkezetű katód állapo-

2. ábra. A számítógépes adatgyűjtő-áramvezérlő rend-szer kialakítása

1. ábra. A kísérleti elektródok és az elektrolizáló cella kialakítása

Öntött anódtest

Anód KatódKatód alaplemez

Elválasztószűrőréteg

a b

tától. Az elektrolitos raffinálás haté-konyságát a katódos leválás és az

Sn(IV) + Sn = 2 Sn(II)

reakcióval jellemezhető katódkorró-zió viszonylagos sebessége határoz-

za meg. Az előbbi az ónleválasztásáramsűrűségétől, az utóbbi az oldatjellemzőitől függ. Kis áramsűrűségekesetén a jelenlévő Sn(IV) ionok fémetvisszaoldó hatása, túl nagy áramo-kon pedig az erős polarizáció miatt ahidrogénionok, vagy más ionok re-

dukciója csökkentheti az áramhatás-fokot. A gyakorlatban a katódos levá-lasztás hatékonyságát a bruttó áram-hatásfok látszólagos áramsűrűségszerinti ábrázolásával ítélhetjük meg.Az 5. ábra az 1M H2SO4 és a kémia-ilag ezzel egyenértékű 2M HCl-t és10 g/l ónt tartalmazó frissen készítettoldatokban végzett 1 órás elektrolízi-sekkel kapott párhuzamos kísérletekátlageredményeit mutatja. A sósavaselektrolitoldat jelentősen nagyobbáramhatásfokokat tett lehetővé, minta kénsavas alapú oldat, különösen a

a

a

b

b


3. ábra. Katódos polarizációs görbék különböző ónkoncentrációk és a sósav-koncentrációk mellett 1 cm2 hasznos geometriaifelületű munkaelektródon, a – növelt ónkoncentráció mellett 1 M HCl oldatokkal, b – tiszta sósavas oldatokkal

4. ábra. Katódos (a) és anódos (b) polarizációs görbék különböző sósav-koncentrációk mellett 1 cm2 hasznos geometriai felüle-tű munkaelektródon

cHCl, mol/l 0,5 1 2 3 6E, V vs. SCE -0,482 -0,524 -0,55 -0,583 -0,634Túlfeszültség, V -0,418 -0,326 -0,23 -0,167 -0,106

Ára

mer

őssé

g,A

Ára

mer

őssé

g,A

Ára

mer

őssé

g,A

Ára

mer

őssé

g,A

(2)

1. táblázat. Az ón egyensúlyi elektródpotenciálja (telített kalomel referenciára) és az in-tenzív H2 fejlődés kezdetének túlfeszültsége a sósav-koncentráció függvényében (10 g/lSn, 20 oC)


gyakorlat számára fontos nagyobbáramokon. Az adott körülményekközött leválasztott katódok szerkeze-tére a 6. ábra makrofelvételei utal-nak. Az eredmények tükrözik az oldá-si technikától függően kialakuló károsSn(IV)-koncentrációt, ami a királyvi-zes törzsoldaton keresztül készítettkénsavas oldatokban jellemzően na-gyobb. A tetravalens ón ionok reduk-ciójával a hatékonyság is növelhető.A sósavas oldat esetében, a várako-zásnak megfelelően, nőtt a hatásfokaz áramsűrűséget növelve. Az áram-kihasználás azonban kb. 1000 A/m2

látszólagos áramsűrűség felett már ittsem emelkedett tovább, ami a 3.bábrán szemléltetett hidrogénleválásnövekedő részarányával függ össze.A kénsavas esetben az áramsűrűségerős növelésekor még csökkent is akatódos áramhatásfok, ami az anód-folyamat zavarára utal. Nagy valószí-nűséggel ez az anód passziválódá-sával, az ón oldódásának a vissza-szorulásával és az Sn(IV), illetve azSnO2 képződés fellépésével hozhatóösszefüggésbe.

Önmagában már ezek a működés-re vonatkozó eredmények is indokol-ják a kitűzött cél, a sósavas közegekalkalmazásának a helyességét. A le-vált Sn szerkezete ugyan nem éri el arézelektrolízisnél megszokott tömör-séget, de megfelelő technikával meg-

akadályozható a túlzott méretű dend-rites kinövések fejlődése. Az alkalma-zott szűrőszövet diafragma megfele-lően visszatartja az anód felületérőlesetleg elszabaduló iszapszemcsé-ket és a katód felől kinyúló dendrite-ket az ellentétes polaritású elektródkörnyezetébe jutástól. Továbbá, aleválasztott ón könnyen eltávolíthatóa katódlemez felületéről.

A fő cél, a tisztítás szempontjábóla művelet eredményességét azónhulladékból öntött anódok és akatódfém összetételét az elektrolízisfolyamán vett minták elemzett össze-

tételét összehasonlító 2. táblázatbóllehet megítélni. A katódon levált fémtisztasága, különösen a kritikusszennyezőelem, a réz tekintetébenhaladja meg a szennyezett kiindulóanyagét. Az ezüst is hatékonyandúsul az anódiszapban. A kezdetiviszonylag nagyobb ezüstleválás afrissen készített elektrolitoldat ezüst-tartalmából adódik. Hasonlóan jó avas-, a nikkel- és az ólomszennyezéseltávolításának a hatásfoka. A többiszennyező a kiinduló anyagban is kiskoncentrációt jelentett.

5. ábra. A bruttó áramhatásfok a geometriai katódfelületre érvényes látszólagosáramsűrűség függvényében sósavas és kénsavas oldatokkal (PCR 20:1)

6. ábra. A katódos leválás változása a látszólagos áramsűrűség függvényében(a –i: 100; 200; 400; 600; 800; 1000; 1200; 1500; 2000 A/m2 , 2M HCl,A –I: 100; 200; 400; 600; 800; 1000; 1200; 1500; 2000 A/m2 , 1M H2SO4)

2. táblázat. A szennyezett anód és a tisztított katódfém összetétele az elektrolízis folyamán

AnyagSzennyezőkoncentráció, %

Ag As Bi Cu Fe Ni Pb Sb Össz.Anód 0,4903 0,0005 0,0600 0,2006 0,0051 0,0075 0,0153 0,0005 0,7798Katód 2h 0,0301 0,0001 0,0018 0,0097 0,0013 0,0001 0,0008 0,0004 0,0442Katód 21h 0,0063 0,0000 0,0023 0,0077 0,0056 0,0003 0,0022 0,0006 0,0250Katód 48h 0,0087 0,0000 0,0031 0,0110 0,0039 0,0005 0,0033 0,0005 0,0309

a b c d e f g h i

A B C D E F G H I

Áramsűrűség, A / m2

Bru

ttó

áram

hatá

sfok

,%

Magyar Fémhulladék Forgalmazókés Feldolgozók Szövetsége 2011.szeptember 21-én tartotta rendkívüliközgyűlését Badacsonyörsön azInter-Metalex Kft. Oktatási Központ-jában. Vincze Gábor elnök köszöntöt-te a megjelenteket (1. kép), majd Vá-mosi Oszkár, az Országos Hulladék-gazdálkodási Ügynökség (OHÜ)igazgatója adott tájékoztatást az újszervezetről. Előadásában az Orszá-gos Gyűjtési és Hasznosítási Terv(OGYHT) bázisán mutatta be a ko-rábbi „termékdíj-rendszert ” felváltó újrendszer pilléreit, tervezett bázisszá-mait, bevételi és kiadási oldalainak főszámait. Részletesen beszélt a fémcsomagolóanyagok és az akkumulá-tor hulladékok, valamint az elektro-mos- és elektronikai hulladékok ke-zelésével kapcsolatos termékdíjelképzelésekről, amelyeknél a piaciszempontok fokozott érvényesítéséttervezik. Előadását hozzászólások ésészrevételek követték.

Sárosi Eszter (HOE) tájékoztatástadott a 2011. október 9-én életbelépő „End of waste” (hulladék-státuszvége) minősítés acél, alumínium ésréz anyagokra vonatkozó EU irány-elvnek a hazai másodnyersanyag-forgalomra gyakorolt várható hatásá-ról. Ez drasztikus változást nemokoz, de célszerű a minősítés

következtében máralapanyagként ke-zelhető hulladékokarányát fokozatosannövelni, bővíteni,különösen, ha ez avevők érdekét ésigényét is szolgálja.

Jeff Kimball (Loac-ker Kft.) ismertetteaz utolsó Euromet-rec-tanácskozás leg-fontosabb informáci-óit, a fordított ÁFA további beve-zetését (amelyet az EU-ban márcsak három tagország nem alkal-maz), a fémhulladékgyűjtés mint„önálló tevékenység” adóztatásáravonatkozó terveket (az egyéni hulla-dékleadók, a „lomizók” adókörbevonása, a készpénzben való fizetésvisszaszorítása stb.). Ismertette anyár folyamán a NAV-val folytatottegyeztetések témáit.

Ezt követte a néhai Máthé Imrealelnök helyébe lépő új alelnök meg-választása. A megválasztott új alel-nök, Jeff Kimball megköszönte abizalmat, és kreatív együttműködést,fokozott aktivitást kért a tagvállalatokképviselőitől.

Vincze Gábor elnök és SzablyárPéter ügyvezető titkár ismertette aMiskolci Egyetemen újból kiírt

„Hulladék” szópályázatot. Az ered-ményhirdetésre a november 18-ánmegrendezendő Fémkohászati Na-pon kerül sor.

Az „Egyebek” napirendi pont kere-tében Horváth Ferenc, a HOE Vas-és színesfém Szakosztály elnökemegköszönte a meghívást, örvende-tesnek tartotta a HOE és a Fém-szövetség évek óta tartó szoros, jóegyüttműködését, és annak eredmé-nyes voltát a jogalkotás és az érdek-képviselet területén. A rendkívüli köz-gyűlés Vincze Gábor elnök zárszavá-val ért véget, meghívva a jelenlévő-ket egy ebédre és egy pincelátoga-tásra a Varga Pincészet korszerű fel-dolgozó és palackozó üzemébe.

�� Szablyár Péter

3. Összefoglalás

A katódos leválás feltételeit polarizá-ciós mérésekkel vizsgáltuk, és iga-zoltuk a folyamat megvalósíthatósá-gát. A gyakorlatban elérhető haté-konyságot hosszabb idejű elektrolí-zissel derítettük fel. Az eredményekkimutatták a sósavas oldat jelentőselőnyét a tiszta kénsavassal szem-ben. Megfelelő áramsűrűség ésperiodikusan megfordított áram alkal-mazásával elérhetőnek bizonyultakár 90%-os bruttó áramhatásfok is.A katódos ónleválás szerkezeteviszonylag laza. Ezen nehézségazonban megfelelő elektrolit össze -tétel-szabályozással, valamint akatódfém tömörítését biztosító tech-nikával kezelhető. A katódon levá-lasztott ón könnyen eltávolítható az

alaplemezről és az oxidációt elkerülőmódszerrel hatékonyan beolvasztha-tó. Az analitikai eredmények a tisztí-tás jó hatékonyságát igazolják. Aleválasztott fém nemcsak a forrasztá-si ónfürdők frissítésére alkalmas,hanem megfelelhet a technikainálnagyobb tisztaságot igénylő felhasz-nálások céljára is.


A munkát a REG_EM_KFI_09 (2009)bejegyzésű „Ónhulladék feldolgozá-sára, tisztítására és ártalmatlanításá-ra alkalmas technológia kifejlesztéseés optimalizálása” c. projekt kereté-ben az NKTH támogatja. A kutatásmegvalósításához támogatást nyúj-tott a TÁMOP 4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 program.

Irodalom

[1] Halsall, P.: The Refining of Tin,Metall, 43 (1989) 131–136.

[2] Mackey, T.: The Electrolytic TinRefining Plant at Texas City,Texas, J. Metals, June 1969,32–43.

[3] Rimaszéki, G. – Kulcsár, T. –Kékesi, T.: Forrasztási ónhulladékhasznosítása sósavas oldatokalkalmazásával, BKL Kohászat144. évf., 2011/3. szám, 29–33.

[4] Kékesi, T.: A pólusváltásos (PCR)technológia hatása a réz elektroli-tos raffinálásakor fellépő túlfe-szültségekre. BKL Kohászat, 125.évf., 7/8 (1992), 303–306.

[5] Erdey-Grúz T. – Schay G.:Elméleti fizikai kémia II. 1954, pp600–610.


1. kép. Vincze Gábor elnök köszönti a megjelenteket

A Fémszövetség rendkívüli közgyűlése


Az OMBKE Fémkohászati Szakosz-tály Kecskeméti Helyi Szervezete Ti-szántúliak Társasága 2011. szeptem-ber 23-án 10. alkalommal szerveztemeg Szakmai Napját. Ezúttal a szi-lárdanyag-bányászat termékeit fel-dolgozó hazai szaniter- és cserép-edénygyártás fellegvárába, Hódme-zővásárhelyre látogattak el az érdek-lődők.

10.30-tól gyülekeztek a szakem-berek a Villeroy & Boch Magyaror-szág Kft. raktáregységének tárgyaló-jában, mely épület eredetileg sport-csarnoknak készült, és néhány kollé-gánk használója is volt ennek a léte-sítménynek (1. kép).

A gyár termelésvezetője, GazdagJózsef tájékoztatta az 50 főnél többmegjelentet a gyár 1965-óta eltelt tör-ténetéről, amikor is az Alföldi Porce-lángyár alapkövét lerakták a Finom-kerámia Művek keretei között. A gyárenergiaszükségletének alapja azalgyői földgáz volt. Kezdetben edény-gyártással, padlólap készítéssel, sza-nitergyártással és majolikatermék-gyártással foglalkoztak. 1992 óta aVilleroy & Boch konszernhez tartozika gyár, amely cégcsoport 260 évesmúltra tekint vissza. 2007. november1-jétől Villeroy & Boch MagyarországKft. néven jegyzik a céget. A privati-zációt követően, profiltisztítás ésjelentős termék- és technológiafej-lesztés következett be. Ma már kizá-rólag szanitergyártással foglalkoz-nak, és ezen belül már van olyan ter-mékcsalád, amit a konszernen belülcsak itt gyártanak. Az elmúlt évekbenjelentős beruházás történt, amellyel akapacitást 1,5-1,6 M db-ra növelték.Termékcsaládtól függően, ma 1,25 Mdb terméket gyártanak. A gyár 2,5Mm3 földgázt használ fel a gyártás-közi állandó hőfoktartásra és a ter-mékszárításra, kiégetésre.

A termékekhez sajnos hazai ere-detű kaolint, agyagot, homokot ésgipszet – az inhomogén minőségmiatt – nem tudnak felhasználni. Azalapanyagok hajón jutnak el a csepe-li kikötőbe, onnan tengelyen érkez-nek Hódmezővásárhelyre. Az erdélyiLugoson lévő gyáruk részben romá-niai alapanyagokból dolgozik.

Céljuk a környezetkímélő, víztaka-rékos szanitergyártás. A termékterve-zést a német Metlok dizájner cég ter-vezői végzik.

Egyik újdonságuk a Melina fürdő-szoba- és kádcsalád, amelyet 2011szeptemberétől gyártanak teljesrepertoárban. Az új termékeketEasyplus fantázianevű sav- és lúgál-ló zománccal látják el, amely sima,tömör és karcmentes felületet ad,könnyű, tisztítószermentes tisztításttesz lehetővé, mivel szennyeződésta-szító hatása van. Így nincs szükségkörnyezetkárosító vegyszerhaszná-latra. A selejtráta a többszöri gyártás-közi ellenőrzés eredményeként a10%-ot sem éri el. A termék gyártá-sában résztvevő személyek az alkal-mazott gyártmánykísérő kódrendszersegítségével azonosíthatók. 2002 óta10 év garanciát vállalnak a termékek-re. Hódmezővásárhelyen saját szak-munkásképzést vezettek be, aholkiemelten kezelik a gyakorlati kép-zést a tanműhelyi gyártás megszer-vezésével. A gyárat két csoportraosztottan 2-2 fiatal kolléga mutatta bea résztvevőknek.

A gyár éttermében elfogyasztottebéd után rövid városnézés követke-zett, Széll Pál és Kiss Molnár Imreszakavatott vezetésével.

Ezt követően egy porcelán- éscserépedény-készítő vállalkozást, aGarai Kerámia Kft.-t kereste fel a tár-saság, ahol Garainé Marika tulajdo-nos mutatta be a vállalkozást, majd akorongozással és a termékfestésselismerkedtek meg a kollégák. Lehe-tőség nyílt az udvaron felállított, csakrészünkre előkészített, villamosmo-tor hajtású korongozást kipróbálni.Erre csak Csutak István kohómérnökkolléga vállalkozott, aki többszörikísérlet eredményeként egy tálkátkészített.

Mindszentre érvén a városházadísztermében Zsótér Károly polgár-mester megívásának tettek eleget arésztvevők, ahol a helyi Civil Televí-zió riportot készített dr. Nagy LajosOMBKE elnökkel, Dánfy Lászlóval, ahelyi szervezet elnökével, SzéllPállal, Tiszántúliak Társasága veze-tőjével és Zsótér Károly polgármes-

terrel. A figyelmes kiszolgálásról apolgármesteri hivatal csinos munka-társai gondoskodtak, és maga a pol-gármester úr, aki megkínálta a részt-vevőket a sajátfőzésű barackpálinká-jából is. A köszöntő és városismerte-tő beszédek után a résztvevők meg-tekintették a helytörténeti gyűjte-ményt, majd a szomszédos Birka-csárdában fogyasztották el a vacso-rát. Ezt követően kezdetét vette a Ti-szántúliak Társaságát Méltató Jubi-leumi Szakestély Dánfy László, aliasBubu vegyészmérnök elnöksége,Bognár Gábor, alias Pagát erdőmér-nök háznagysága, Csúrgó Lajos,alias Ifjúmadár kohómérnök és KindlNorbert, alias Jose erdőmérnök nóta-bírósága, Csutak István, alias Csutakkohómérnök balekcsőszködése mel-lett. Az est hivatalos italáról Széll Pál,alias Izaura gépészmérnök garatőr-ként gondoskodott az egybegyűltekegyértelmű megelégedésére. Az el-nöki felvezetésben Dánfy László,alias Bubu ismertette a helyi szerve-zet 1975 óta végzett tevékenységét.Az est első részében megemlékezteka közelmúltban elhunyt azon OMBKEtagokról, akik rendszeresen és bará-tilag részt vettek rendezvényeinken.A harangjáték utáni rövid gyászszak-estélyen az elnök korsót tört nemrégelhunyt lelkes tagunk, Bánfi János,alias Krónikás technikus emlékére. AKomoly Pohár hozzászólásban dr.Nagy Lajos, alias Hegymászó,OMBKE elnök értékelte a Kecske-méti Helyi Szervezet és azon belül aTiszántúliak Társasága eddigi tevé-kenységét, és felvázolta az OMBKE-nek a hazai műszaki tudományosközéletben lehetséges szerepét. AVidám Pohárban Kiss Csaba, aliasBalhés Charley téziseit hallgatta atársaság kitörő örömmel. Az est fény-pontjaként, a balekkeresztelő soránSzéll Pálné tanárnő vette fel az aliasPalimadara vulgo nevet, annak elis-meréseként, hogy minden rendezvé-nyen lelkes segítőtársa volt férjének,alias Izaurának. Természetesen ahölgyet előtte fiúsították annak rend-je-módja szerint. A selmeci nótákgyakori intonálása és a különbözőfelszólalások után a szakmai, a szé-

Jubileumi Szakmai Nap Hódmezővásárhely-Mindszenten


Lapunk ez évi 3. számában márírtunk arról a megemlékezésről, ame-lyet június 16-án tartott az AlcoaKöfém (mint jogutód), a Székes fe -hérvári Könnyűfémmű alapításának70. évfordulója alkalmából. (1941.június 25-én írták alá a Székes -fehérvári Könnyűfémmű alapításánakdokumentumait). A megemlékezéstkezdeményező OMBKE két előadásahangzott el a szakmai napon a gyárfejlődéséről, és az OMBKE, valaminta selmeci hagyományok szerepéről avállalat sikereiben. A zsúfolt programmiatt akkor nem volt lehetőség kötet-lenebb rendezvény tartására, és cso-portunk tagjai is csak korlátozottszámban voltak jelen.

„A gyáralapítás emlékére” címenrendezett ünnepi szakestély ezt ahiányt pótolta. Összejöttek a tagtár-sak, hogy együtt nevetve vagy köny-nyes szemekkel emlékezzenek a márelhunyt és élő kollégákra, igazgatók-

ra, főmérnökökre, a gyárfejlesztésidőszakaira. Természetesen a közép-korú és a fiatalabb generáció is csat-lakozott a visszaemlékezésekhez,így ma már anekdota számba menőtörténetek elevenítették fel az alcoásindulás nehézségeit, a három ameri-

kai igazgató tevékenységét is.Mindez reményt adhat arra, hogy agenerációváltás folyamatos, a fiata-lok megismerték a selmeci hagyomá-nyoknak a Köfém keretei közöttitovábbélését, vállalati közösség építőerejét, és örömmel élnek együttvelük.

Több hozzászóló kiemelte azOMBKE és a KÖFÉM sokéves, egy-mást segítő együttműködését – kon-ferenciák, előadások, szakmai na -pok, kirándulások, bálok, szakesté-lyek stb. – amely mindkét fél számá-ra gyümölcsöző volt, és a jelenlevőkreménye szerint marad is.

A szakestélyt megtisztelték akecskeméti helyi csoport tagjai, vala-mint gépész, bányász és erdész tag-társak is, akik értékes hozzászólása-ikkal és nem kevésbé értékes házipálinkával járultak hozzá a jó hangu-lathoz.

�� Kórodi István

Ünnepi szakestély a Fémkohászati Szakosztályfehérvári helyi csoportjánál

A szakestély emlékére készített kitűző rajza

kely, valamint a magyar him-nuszok után, a hivatalosrészt lezárták. A tánc cal isfűszerezett baráti találkozóhajnalig tartott, amikor akitartó résztvevők is nyugo -vóra tértek, h o g y erőt me -rítsenek a más napi turisz tikaiprog ramhoz.

Szombaton Szeg e d re láto -gattak a részt vevők. Meg tek -in tették az 1905-ben épültvas beton víz tornyot a fel -újított Szent István té ren. AFou ca ult-in ga alatt négy fo -kot fordult a Föld, amígfelmász tak és vissza jöttek ato ronyból. A vá rosné zé senBeliczai István, alias Er -dőmérnök volt az idegen -vezető. A program Mórahal monfürdőzéssel foly ta tó dott és az Út -kaparó Csár dá ban elfo gyasztott va -csorával ért vé g et.

Vasárnap Mártélyon a Holt-Tiszamegtekintésével kezdődött a nap.Hédi Sörözőjéből indult a csapat a

Geo-ökológiai tanösvényen. Láthat -ták a mederkiszáradás utáni „halotterdőt”, a védett, ritka vízinövényeket,a zsiliprendszert és a megtanulhattáka „fok” fogalmát.

A mindszenti Élő-Tisza parton lévőBütyök Csárdában ebédelt a megfá-

radt csapat. Útban hazafelé mégbenéztek Szegváron Gyenes mesterlaboratóriumába. Ezzel véget ért ahárom napos szakmai, kulturális, ter-mészetbarát program.

�� Dánfy László és Széll Pál

1. kép. A Szakmai Nap résztvevői a gyár előtt

Iwww.ombkenet.hu 144. évfolyam, 5. szám • 2011

A gyáralapítástól a trianoni béke-diktátumig (1892–1920)

Baruch Weiss csehországi pipaké-szítõ mester bizonyára álmában semgondolta, hogy unokái, Berthold ésManfréd a cs. kir. hadsereg szállítója-ként 1882-ben engedélyt szereznek„szelencében eltartható húskonzerv”elõállítására, az Elsõ Magyar Con-serv Gyár Lövölde téri, majd Sorok-sári úti létrehozására, és arra sem,hogy harminc év múltán az országlegnagyobb hadiüzemét mûködtetik.Az ügyes és hatékony üzletpolitikátfolytató testvérek 1882-tõl megszer-vezik a konzervdobozok gyártását,majd az idénymunka szüneteiben töl-tények szétszerelésével és újratölté-sével foglalkoztatják munkásaikat.Egy robbanás következtében a kétüzletág szétválik, és 1892-ben a Cse-pel-sziget északi részére költöztetik atölténygyárat. Innen számítják a cse-peli gyár alapítását. A mai Szent Imretér körzetében elhelyezkedõ Csepelfalutól bérlik ki az ötholdas ún. Jánoslegelõt, ahol favázas épületekbenmegalapítják a Weiss Manfréd Lõ-szergyárat. A hadsereg felsõ vezeté-

sével és a Monarchia legfelsõ körei-vel igen jó kapcsolatokat ápoló test-vérek ekkor már bankokban, mal-mokban és textilgyárakban is részvé-nyesek. Az 1890-ben a hazai ipartámogatására megalapított MagyarIpari és Kereskedelmi Bank igazgató-tanácsában Weiss Manfréd (1. ábra)is helyet kap. Miközben a háborúskonjunktúra kezdetén, 1896-ban már400 fõt foglalkoztatnak, Berthold kép-viselõ lesz és kiválik a cégbõl.

A pesti kereskedelmi akadémiátvégzett Weiss Manfréd (1857–1922)

iparfejlesztését az állam jelentõsentámogatja. Korán felismeri, hogylõszergyárát függetlenítenie kell anyersanyagpiactól, ezért újabb 55holdat vásárol Csepelen, és 1896-ban megalapítja a fémmûvet, hogy asárgaréz alapanyagot saját rézol-vasztójában és fémhengermûvébenállítsa elõ. 1897-ben a gyár nevétWeiss Manfréd Acél- és FémmûveiRt.-re változtatja, amelyet az államo-sításig meg is tart (2. ábra).

ÖNTÉSZETROVATVEZETÕK: Lengyelné Kiss Katalin és Szende György

SOHAJDA JÓZSEF – LÁDAI BALÁZS

Srapnelgolyóktól a Moby Dick-igSzázéves a vasöntvénygyártás Csepelen. 1911–1985.

Írásunk címében nem az „értõl az óceánig” fejlõdést kívánjuk sugallni,hiszen a csepeli öntvénygyártás évi harmincezer tonnás teljesítményevalószínûleg már sosem ismétlõdik meg. Jelezni akarjuk azonban, hogya mai tevékenységünk egy évszázados múltra visszatekintõ gyártásikultúra eredménye, amelyben immár a negyedik generáció adja továbbtapasztalatait az utána következõnek. Nem készítünk mérleget arról,hogy az öntött termékek elõállítása a gyár történetében mely korban álltvilágszínvonalon, vagy annak közelében, mert azt a racionális WeissManfréd-i alapelvet képviseljük, hogy a mindenkori gyártási kultúraannyit ér, amennyire termékeinek vásárlói értékelik. Írásunk tiszteletteladózik tanítómestereinknek, a gyár még élõ és testében rég elporlottmérnökeinek, munkásainak, gazdasági szakértõinek, egyszóval szak-embereinek, akik munkájukkal és szellemükkel megalapozták, lehetõvétették mai szaktudásunkat és ezáltal megélhetésünket.

1. ábra. Weiss Manfréd, felesége WahlAlice és gyermekeik: Elza, Marianne,Jenõ, Alfonz 1893-ban

2. ábra. A Weiss Manfréd Acél- és Fémmûvei Rt. a századforduló környékén

II ÖNTÉSZET www.ombkenet.hu

1910-ben a nemrég még poros, kisCsepel falu lakossága tízezer fõreduzzad. Addigra termel a kovács-mûhely, valamint mûködik már ajármûgyár is, amely a hadseregrészére fõzõkocsikat, sütõkemen-céket állít elõ.

A hadiszállítások biztonsága miattaz önellátás, a vertikum megteremté-se a cégvezetés célja. Ennek jegyé-ben épül fel 1911-ben az acélmû két,generátorgázzal fûtött, 10 tonnásmartinkemencével és hengersorok-kal. A csepeli vas- és acélöntészet isebben az évben veszi kezdetét, mertaz acélmû területén egy 600 mmátmérõjû kupolókemencét is felál-lítanak, és felveszik az elsõ öntõ-mestereket és mintakészítõket. Mígaz acélmû hengerelt lemezt gyárt tü-zérségi lövegekhez, addig az itt mû-ködõ öntöde fõként a gyárfejlesztésöntvényigényét látja el. Termelése azelsõ évben 1215 tonnára rúg. Az1912-ben készült felvételen (3. ábra)már 56 alkalmazott látható. Az I. vi-lágháború kitörésének évében azacélmûben újabb két, 800 mm belsõátmérõjû kupolókemencét állítanakfel, és áttérnek a három mûszakostermelésre.

Az önálló telephelyû vasöntöde lét-rehozását 1915-ben a hadiszállításoknövelése indokolja, egyben ez évtõlszámítjuk az új öntõmûhely köré kié-pülõ késõbbi vas- és acélöntöde sza-kadatlan fejlõdését a következõ 70évben. Az elsõ öntõcsarnokban srap-nelgolyókat öntenek fehértöretûöntöttvasból. Itt másodnaponkéntváltva egy-egy 600-as kupolókemen-ce üzemel. A golyókat szekrénynélkü-li nyersformázással készítik. Egy

1917-es mûszaknapló termelési ada-taiból következtetve fürtöntési techni-kát alkalmaznak. A lesúlyozott nyers-formákat vonszolt kocsik lapjára he-lyezve juttatják az öntõhelyre, majd akirámolt fürtöket dobszitában törik-tisztítják. Ez a technika a késõbbikonvejoros öntés alapját képezi.

Az öntöde mellé 1915-ben építettemeletes épületben – ez lesz a ké-sõbbi igazgatósági épület – mintaké-szítõ mûhelyt és mintaraktárat hoz-nak létre. 1917 nyarára készül el akésõbbi 1. sz. vasöntöde korszerû,vasbeton vázas üzemcsarnoka (maipari mûemléki védelem alatt áll),ahová az addig az acélmûben terme-lõ vasöntödét helyezik át. Itt 3–7 ton-nás állványok és 2–3 tonnás lendí-tõkerekek is készülnek a hengermûés az idõközben létrehozott csõgyárrészére.

A világháború végén a WeissManfréd Vas- és Fémmûvei Rt. azOsztrák–Magyar Monarchia másodiklegnagyobb hadiüzeme. Vagyonát aGeneral Biztosító 100 millió koronáraértékeli. A gyáróriásban 250 hektáron216 épületben 28 000 munkás dolgo-zik. Erzsébetfalva és Csepel közöttvasút közlekedik, a gyárnak sajátiparvágánya van, a termelést anyag-vizsgáló laboratórium és tervezõirodasegíti. Üzemi kaszinó, kórház, cse-csemõotthon, óvoda épül, háborússegélyhely mûködik. A WM-mûvek-nek már 1908-ban üzemorvosai voltak.

A fejlõdés azonnal megszakad akapitulációval. A Budapestet meg-szálló román csapatok 1918-ban el-hurcolják a gyáróriás berendezései-nek többségét, a teljes áru- és nyers-anyagkészletet. Az embervesztesé-

gek és a rendeléshiány miatt a dol-gozók száma 6000-re csökken. Az1919-ben létrehozott tanácskormánya gyárat államosítja. Mûvének össze-omlását látva Weiss Manfréd ekkoröngyilkosságot kísérel meg. Bécsbeviszik, ahonnan hosszú kórházi keze-lés után 1920-ban tér haza. Addigra atrianoni békediktátum értelmében azország elveszti vasérclelõhelyeinek80, vas- és fémiparának 50, vasútvo-nalainak 60%-át. A nyersvas- ésacéltermelés az 1913. évi 1,4 milliótonnáról 640 ezer tonnára csökken.

Az újjáépítéstõl a II. világháborúvégéig (1921–1945)

1921 nyarától a gyár kényszerbõlbékeáruk elõállítására áll át, amit aBethlen-kormánytól kapott tõkeinjek-ció és állami megrendelések teszneklehetõvé. A talpra állást mezõgaz-dasági eszközök és kisgépek gyártá-sa és értékesítése jelenti. Az acél-mûben mûködõ acélöntöde és agolyóöntöde mezõgazdasági szer-szám- és gépalkatrészek (ekék,szecskavágó- és vetõgépek, répavá-gók, darálók, kukoricamorzsolók stb.)alkatrészeinek öntésére tér át. Meg-indul a lábasok, falikutak, vasalókgyártása is. A húszas évek elejénektermelése fõként a vasöntödére tá-maszkodik, amely azonnal értéke-síthetõ tömegcikkeket bocsát ki.

3. ábra. Lõszergyári vasöntõk 1912-ben

4. ábra. Öntött falikút az 1920-as évekelején

Az új gyártmánycsoportként meg-jelenõ zománcozott termékek (kony-hai falikagylók, tûzhelyek, WC-, mos-dó- és mosogatókagylók, falitáma-szok, késõbb fürdõkádak) továbbbõvítik a termékskálát (4. ábra). A ter-melés kezdetben a golyóöntödébenfolyik, ahová fordítólapos és forma-kiemelõs formázóasztalokat telepíte-nek a konvejor helyére. 1920-banmegindul a fehértöretû tempervasbólgyártott csõidomöntvények termelé-se is az addigi mintaraktár helyén.

1922 novemberében Weiss Manf-réd agyvérzésben meghal. Vagyonátnyolc részre osztja, de a WM-mûvekegyben tartását írja elõ (5. ábra). Azirányítást fiai, Alfonz és Jenõ, ésegyik veje veszi át, akik nagy szakér-telemmel, kiváló üzletpolitikával mû-ködtetik a gyárat egészen 1944-ig. Afémtömegcikkek és más termékekeladására saját kereskedelmi hálóza-tot hoznak létre, 1924 és 1928 közöttmegalapítják a Ferroglobus (vasáru-cikkek), az Agrárglobus (mezõgazda-sági gépek), a Metalloglobus (színes-fém gyártmányok) és a Termoglobus(egészségügyi cikkek) cégeket.

Az 1. sz. vasöntöde teljes termelé-se csak 1925 táján, a nagyobb tö-megû hengermûalkatrészek gyártá-sával indul meg, amelyhez egy szén-fûtésû, 10 tonnás lángkemencéthasználnak. Ekkor létesül a 2. sz.vasöntöde, a srapnel-öntödével szem-ben mûködõ, mezõgazdaságigép-szerelõ mûhely helyén, amelyet már1927-ben a vasszerkezeti mûhely ter-hére bõvítenek is. A 2. sz. vasöntödeasztali, hajó- és csikótûzhelyeket, für-dõ- és folytonégõ kályhákat, szenesvasalókat, késõbb kazán- és radiátor-elemeket, öntöttvas csöveket is gyárt.A folyékony fémet a szemben lévõtemperöntöde kupolóitól szállítják át,kezdetben kézi erõvel. A FriedrichGerich (Pozsony) céggel kötött szer-zõdés értelmében az öntödék már5000 db zománcozott fürdõkádatgyártanak 1927-ben.

1929-re a termelés közel négysze-resére nõ, és tovább bõvül a katonaimegrendelések (speciális jármûvek)hatására. Az 1929-ben induló kerék-párgyártás – a tûzhelyalkatrészek ésmás kommunális öntvények mellett –elsõsorban a temperöntödének admunkát. Az évtized közepén az acél-öntöde is fejlõdik. A Csepelen készült

háromtonnás ívkemence biztosítjajóvátételi öntvények gyártását a jugo-szláviai vasút részére, amit 1927-benMÁV-megrendelések követnek. Amagas szintû öntödei technológia aztis lehetõvé teszi, hogy komolyan fog-lalkozzon a gyár kétütemû autómotorgyártásának meghonosításával, ame-lyet ugyan kikísérletez, de a bekö-vetkezõ gazdasági válság miatt csaka prototípusok készülnek el.

Az 1929-ben kezdõdõ túltermelésiés pénzügyi világválság megszakítjaa csepeli gyár és az öntödék fejlõ-dését. Mivel Magyarországon fõkéntaz agrárágazat szenvedi meg a vál-ság hatásait, elsõsorban a mezõ-gazdasági kisgépgyártás öntvényei-nek és a fémtömegcikkeknek a terme-lése áll le. A magyar kormány defláci-ós pénzügyi politikája elhúzódó gaz-dasági válságot eredményez, amelyvégül csak 1938 tavaszán ér véget.

A Weiss Manfréd Vas- és Fémmû-vek a válság hatásait tompítottan éskorán, már 1934–35-ben kiheveri,köszönhetõen a széles termékskálá-nak és a megrendelésekben, vám-kedvezményekben megvalósuló álla-mi segítségnyújtásnak. A gyors fel-épülést legfõképpen azonban aWeiss-család iparpolitikája segíti elõ,amely már az 1930-as évek legelejénlicencek vásárlásával, mûszaki éstermékfejlesztéssel készül a fellendü-lésre. Megkezdik a hegesztõelektró-dák gyártását. A kerékpárok mellettmegindul a 98 cm³-es segédmotoroskerékpárok elõállítása, és 1930-tól avarrógépgyártás is.

Válaszul a kõszén-behozatali tila-lomra, 1931-ben kifejlesztik és piacradobják a barnaszéntüzelésre kifej-

lesztett nevezetes „Globus” folyton-égõ kályhákat, amelyeket az öntödeés a hozzá tartozó szerelõüzemekállítanak elõ. 1930–33-ban elõnyöskartellegyezményeket kötnek radiá-torok, kazánok és fürdõkádak gyártá-sára, kereskedelmére. 1934-re atemperöntöde termelése már meg-négyszerezõdik a válság elõtti évhezképest. Igen nagy fejlõdési lehetõségnyílik meg 1934-ben az alumínium-kohó beindításával, amely azonbancsak a késõbbi repülõgépgyártásmegvalósításával érik be. Ez a ma-gyar alumíniumkohászat bölcsõje.

A WM Mûvek és a MagyarAcélárugyár között létrejött szerzõ-dés értelmében 1937-ben kezdik el a125 cm³-es motorkerékpárok elõál-lítását. A motorház és a henger gyár-tása a 2. sz. vasöntödének ad mun-kát. A 30-as évek közepétõl indulmeg az egyedi és célgépek javító-

IIIwww.ombkenet.hu 144. évfolyam, 5. szám • 2011

5. ábra. A csepeli gyártelep látképe az 1920-as évek elején

6. ábra. Fúrógéphenger sármagjánakkészítése

karbantartó üzemébõl kifejlõdöttszerszámgépgyár termelése, amely-nek egyre növekvõ öntvényigényét1937-tõl az 1. sz. vasöntöde látja el(6. ábra).

A csepeli gyártelep munkásainakanyagi juttatásai meghaladják azországos átlagot, de a legjobban azöntõ szakmunkásokat fizetik meg,havi keresetük az órabérük alapján210–220 pengõ. Az öntõk órabére1938-ban 1,33 pengõ, az esztergá-lyosokénál 20%-kal több.

1938-tól már a háborús konjunk-túra érezteti hatását. A harckocsikmotorblokkjának, hengerfejének éskipufogócsonkjának öntése az 1. sz.vasöntödében folyik. A szerszám-gépöntvények gyártása mellett ezolyan nagy feladat, hogy a fürdõ-kád-, tûzhely- és kályhagyártás a 2.sz. vasöntödébe szorul, majd azalapanyagellátási nehézségek sza-porodásával a varrógépöntvények-kel együtt volumenük is csökken.Ekkor szûnik meg a vasalók, azegészségügyi öntvények és azöntöttvas radiátorok gyártása. Azacélöntöde gyártókapacitását is aharckocsialkatrészek öntése köti le(pl. sebességváltóházak, láncterelõkerekek, CrV-acélból készített lánc-tagok). Fejlesztik a hõkezelõ kapa-citást is.

1944 márciusában a német csa-patok megszállják az addig függet-len Magyarországot; a gyár németparancsnokság alatt mûködik, atulajdonosokat az SS letartóztatja.Április 3-án és 13-án súlyos bomba-támadások érik a szigetszentmiklósihomokdombok közé épített DunaiRepülõgépgyárat, annak repülõte-rét, a Ferencvárosi pályaudvart, aSoroksári úti Fanto olajfinomítót,üzemcsarnokokat, raktárakat ésCsepel falu déli proletárnegyedét.Az összesen majdnem 1100 halálosáldozat mellett megsemmisül a föl-dön 44 db vadászgép és 102 dbkomplett repülõgépmotor, a repülõ-gépgyár végleg üzemképtelennéválik. Az emberáldozatokon túl a kár81 millió pengõ. Õsszel elrendelikaz öntöde kitelepítését. Decemberközepéig 16 formázógépet, 2800formaszekrényt, 146 tonna öntödeinyersvasat stb. szállítanak Linzbeés Engerauba (Pozsonyligetfalu, maPozsony városrésze).

A szocialista tervgazdálkodásidõszaka

A párizsi békeszerzõdés értelmébenaz országot összesen 300 millió USDjóvátétel megfizetésére kötelezik,amit a Szovjetunió, Csehszlovákia ésJugoszlávia számára kell teljesíteni,miközben az ipari üzemek (gépek,energia, anyagok, készletek) 54%, aközlekedés 59% háborús kárt szen-ved az 1944-ben nyilvántartott érté-kekhez képest.

1945 augusztusában a gyár aszovjet katonai parancsnokság irá-nyítása alá kerül. Ekkor Korbuly Já-nos vezetõ konstruktõr lesz a gyárigazgatói rangú fõmérnöke, aki utasí-tást ad az elsõ szállítások megindítá-sára (tábori konyhák, harckocsialkat-részek). Kialakul a cserekereskede-lem a vidék és az öntödék között,tûzhely-, kályha- és mezõgazdaságigépöntvényekért cserébe élelem ér-kezik. Az öntöde igazgatója 1945 vé-gén dr. Kõrös Béla, országosan elis-mert kohómérnök lesz.

A gyárat 1946 decemberében ide-iglenesen államosítják. Az Ipari Mi-nisztérium felügyeletével megalakul aNehézipari Központ (NIK), melynekégisze alatt a jóvátételi termeléstszervezik. Az országban folyó gyorsés lelkes újjáépítéshez hasonlóan acsepeli károkat is gyorsan helyreállít-ják. A vasöntvénytermelés 1946-ban3200, 1947-ben már 8900 tonna, a

temperöntvénygyártás 140 tonnáról420 tonnára, az acélöntvénygyártás900 tonnáról 2100 tonnára nõ.

A hároméves terv (1947–1949) azelsõ szovjet mintájú gazdasági tervMagyarországon. Célja többek között„…az újjáépítés, a háborús károk éspusztítások sújtotta magyar gazda-ság talpra állítása”. A csepeli gyárte-lepet 1948 márciusában véglegesenállamosítják, elsõ vezérigazgatójaZathureczky Jenõ. A gyár neve WMVas- és Fémmûvekre változik. A NIKközponti irányelvei értelmében elsõ-sorban a szerszámgépek és hagyo-mányosan a mezõgazdasági gépekfejlesztését, gyártását irányozzák elõ,és bõvítik a Szerszámgépgyár, aVasöntöde és a Központi KarbantartóÜzem kapacitását. Az öntödék gyárt-mányszerkezete alapvetõen változikmeg ebben az idõszakban, a kályha-és tûzhelyöntvények gyártását a Sal-gótarjáni Tûzhelygyár, az öntöttvaskádak és egyéb zománcozott háztar-tási termékek elõállítását a kecske-méti öntöde veszi át. Az 1. és 2. sz.vasöntödében tovább folyik a szer-számgép- és karbantartási öntvé-nyek, a varrógép- és motorkerékpár-öntvények öntése. Elkezdik a CsepelAutógyár hengerfej- és lendítõkerék-alkatrészeinek gyártását is. Elsõkéntaz 1. sz. vasöntöde fejlesztését hajt-ják végre 1949–50-ben (7. ábra). Akor színvonalán zárt ciklusú, görgõ-soros formázórendszert alakítanak ki

IV ÖNTÉSZET www.ombkenet.hu

7. ábra. Szerszámgépöntvény gépi formázása az 1. sz. vasöntödében (a kép néhányévvel később készült)

rázó-formázó gépekkel, rázó-ürítõráccsal, nagynyomású, vízsugarastisztítógéppel, folyamatos üzemûmagszárító kemencével, zártciklusúhomokmûvel, 10 t/h teljesítményû ku-polókemencékkel. Ebben az idõbenlétesül szerszámgépgyári közremû-ködéssel nagyoló üzem, és az acél-öntödében üzembe helyezik az elsõacélszemcsés tisztítógépet.

A gyártás-elõkészítést elõször1948-ban szervezik meg az öntödetörténetében Küstel Alfréd kohómér-nök, neves szakember, a Vaskohá-szati Enciklopédia egyik társszerzõ-jének vezetésével. A gyártásterve-zést Szvath György fõtechnológusirányítja, akinek a formázógépekrõl írtjegyzetébõl késõbb generációk tanul-nak a kohómérnöki karon. 1949 vé-gén dr. Kõrös Bélát Kálmán Lajos okl.kohómérnök, az 1. sz. vasöntöde ad-digi üzemvezetõje váltja az igazgatóiszékben.

Az 1950. január 2-án induló elsõötéves terv (1950–1954) fõ célkitû-zése eredetileg az ország szocialistaiparosítása, a honvédelem és a me-zõgazdaság fejlesztése. 1951-ben azállampárt (Magyar Dolgozók Pártja,MDP) II. kongresszusán azonban atervelõirányzat jelentõs emelésérõlhatároznak. A feszített iparosításra ahidegháború jegyében kerül sor; ezhatalmas összegekbe kerül, ami alakossági fogyasztás és az életszín-vonal romlását idézi elõ. A nehéziparegyoldalú fejlesztésével ráadásul nõaz ország anyag- és energiafüg-gõsége a Szovjetuniótól. Ismét beve-zetik a jegyrendszert.

A „személyi kultusz” jegyében Rá-kosi Mátyás Vas- és Fémmûvekre(1950–1956) keresztelt gyáróriás fej-lõdésének kedvezett a feszített iparo-sítási program, 28 milliárd forintra ter-vezett beruházását 51 milliárdranövelik. A gyárat átszervezik, 15 önál-ló elszámolású gyáregység jön létre,köztük a Vas- és Acélöntvény gyár.1952-ben, az ismételt átalakítás nyo-mán alakul meg az önálló Vas- ésAcélöntödék, amelynek elsõ igazga-tója Hargitay Sándor lesz. 1953-banSzanyi Jenõ követi, míg Hargitaytfõmérnökké nevezik ki.

1953-ig, majd 1954–55-ben csak-nem megszakítás nélkül folyik az ön-tödék korszerûsítése. Felépül a 2. sz.vasöntöde új csarnoka a már régeb-

ben mûködõ formázósor mellé telepí-tett konvejorsorral, 800-as kupolóke-mencékkel, központi homok-elõké-szítéssel (8. ábra). Az öntvénytisztí-tást acélszemcsés tisztítógép segíti.Az acélöntöde 3. csarnoka is meg-újul, az újonnan telepített fordítóasz-talos formázógépeket párhuzamosgörgõsorokkal egészítik ki, központihomok-elõkészítést létesítenek. Ittkezdik el Hadfield-acélból a harcko-csik és traktorok lánctagjainak önté-sét és hõkezelését. A folyékony fémetháromtonnás ívfényes kemence szol-gáltatja.

A megnövekedett mennyiségi igé-nyek miatt 1953-ban létrehozzák a 3.sz. vasöntödét, melyet azonban csak1955 végén állítanak üzembe. 1952-ben korszerû fa- és fémmintakészítõüzem kezdi el mûködését. A tem-peröntöde gyártórendszere saját ter-vezésû és kivitelezésû buktatóedé-nyes héjformázó gépekkel ésgyantaõrlõ berendezéssel egészül ki.Az elõzõ években végzett kísérlete-ket követõen 1952-ben az országbanelsõként itt gyártanak gömbgrafitosöntöttvasból öntött hengermûvi ké-reghengereket dr. Kõrös Béla vezeté-sével. 1954-ben, a magyar öntödékközött ugyancsak elsõként kísérleti

osztályt hoznak létre, amely az újgyártási eljárásokat az üzemi beve-zetés szintjéig dolgozza ki.

Az 1956-os forradalom után 1958elsõ feléig az öntödék rendeléshiány-nyal küszködnek, amelyet csatorná-zási öntvényeknek a 3. sz. vasöntö-dében meginduló gyártása enyhít.Ekkor Kálmán Lajos a gyár fõmér-nöke. A fellendülést végül a Szer-számgépgyár, a Csepel Autógyár ésa Motorkerékpárgyár rohamosan nö-vekvõ igénye biztosítja 1958 másodikfelétõl, különösen az 1. és 2. sz. vas-öntödében. A termelékenység növe-lése céljából ekkor állítják üzembe azelsõ maglövõ gépeket 1959-ben, ésvezetik be a gyorsított kötésidejû ce-mentformázást a szárított formázáshelyett. Korszerûsítik az öntvénytisz-títást is acélszemcsés tisztítógépeküzembe állításával. Az eredetilegMudura Sándor által vezetett fejlesz-tési osztály Szilágyi Imre gépészmér-nök vezetésével alakul újjá, ahol fiatalmérnökök (Mikus Károly, SzikoraJános és mások) vetik meg a gyárhosszú távú fejlesztésének alapjait.1960-ban a Vas- és Acélöntödék ötöntödéjében már 30 909 tonna önt-vény készül.

A második ötéves terv (1961–1965)

Vwww.ombkenet.hu 144. évfolyam, 5. szám • 2011

8. ábra. Konvejorsor a 2. sz. vasöntödében

újabb átszervezéssel indul. A CsepelVas- és Fémmûvek trösztté alakul,amelyben a 15 vállalat összehangoltirányítása, fejlesztése, együttmûkö-dése a deklarált célkitûzés. A trösztistruktúra az 1960–70-es években si-keresen segíti a Mûvek fejlõdését, ésegészen 1983-ig áll fenn. Az öntödétis átkeresztelik, Csepel Mûvek Vas-és Acélöntödéje a gyár új neve.

A tröszt legfontosabb húzóágazatá-

vá a szerszámgép-, az egyedi és cél-gépgyártás válik, korszerû, lyukkártyavezérlésû marók, fúró- és köszörûgép-családok, elektromotor gyártósorokkészülnek hazai felhasználásra ésexportra. A 2. sz. vasöntöde konve-joros technológiája és gépesített mag-készítése ekkor válik meghatározóváaz elektromotor házak méretpontosgyártásában. Az 1960-as évek elsõfelének fõ feladata azonban az 1. sz.

vasöntöde gépöntvénygyártó kapaci-tásának és minõségének növelése.Mûködõ üzem mellett korszerûsítik1961–62-ben elsõként a vasöntödedurvatisztító üzemét, aminek soránnagynyomású vízsugaras, ill. nagy, 1,5tonnás öntvények befogadására isalkalmas acélszemcsés tisztítógéplétesül. A CSMVA ekkor már az or-szág legjobban gépesített öntödéje.Öt öntõüzeme közül háromban a kormûszaki színvonalának megfelelõnagy teljesítményû formázógépekdolgoznak ürítõ rácsok és homok-elõkészítõ mûvek támogatásával.

A korszerûtlenné vált temperön-töde gyártmányait elõbb a 2. sz. vas-öntödébe helyezik át, majd 1967-benvégleg megszüntetik a gyártást. He-lyén létesül 1962-ben az öntödékközponti TMK-üzeme, megfelelõ gé-pesítéssel. Az 1. sz. vasöntöde to-vábbi korszerûsítése a homokelõké-szítést érinti, 1964-ben három forgó-dobos szárítókemencét helyezneküzembe, a megszárított homokotszállítószalagon fluidizálva hûtik,majd pneumatikusan lövik a keverõk-höz a bentonittal és a szénporralegyütt. A gyártástechnológia komolyfejlõdését jelenti a hidegen kötõfurángyantás homokkeverékkel valókorszerû magkészítés meghonosítá-sa. Az 1960-as években folyó kísérle-teket és kísérleti gyártást követõen1963-ban egy Fordath-típusú csigáskeverõgépet telepítenek az 1. sz.vasöntöde magkészítõ üzemébe amagkészítés további fejlesztésénekelõfutáraként. Az 1200 mm átmérõjûhidegszeles kupolókemencéket 900-as, forrószeles kupolókemencék vált-ják fel központi rekuperátorral éssalakgranuláló rendszerrel (9. ábra).A beruházás folyamatos termelésmellett folyik. A kemencék adagteréthatékony adagolórendszerrel látjákel, 100 m³-es, havi anyagtárolásraszánt betonbunkerek és napi tárolóképülnek darus kiszolgálással, ame-lyekbõl a betétanyagfajtákat elektro-mos mérlegkocsira helyezett adago-lóedényekben gyûjtik össze.

Az acélöntöde fejlesztésére is sorkerül, 1965–1967 között új URP-05típusú formázógépeket telepítenek afelújított görgõpályák elé, teljesengépesített homokellátó-rendszert,függõpályás tisztítógépet helyezneküzembe (10. ábra). Az 1961-tõl folyó

VI ÖNTÉSZET www.ombkenet.hu

9. ábra. 900 mm belsõ átmérõjû forrószeles kupolókemence az 1. sz. vasöntödében

10. ábra. Gépi formázás az acélöntödében

mûszaki fejlesztõmunka már teljesegészében a termelékenység növelé-sét célozza, ugyanis a létszám csök-kenésébõl adódó termelési gondok a60-as évek elejétõl folyamatosanjelentkeznek. 1961-ben megalakul aMûszaki Klub és az OMBKE önté-szeti szakosztályának csepeli szerve-zete, amely a következõ évtize-dekben a szakosztály számos nagysikerû rendezvényét szervezi.

Ha új ötéves terv (a harmadik,1966–1970), akkor átszervezés; azöntõüzemeket két gyáregységgészervezik, vezetõivé Theobald Jánostés dr. Vörös Árpádot nevezik ki. Akarbantartás, a minta- és szerszám-üzem, valamint az öntvénytisztítóönálló üzemegység marad. A vállalatigazgatója Varga Aladár. Az 1970-igfennálló szervezeti forma nem hozzaa várt elõnyöket, az öntödék mûszakifejlesztése azonban ebben a terv-idõszakban sem áll le. Egyre bonyo-lultabb, nagyobb használati értékû,jobb minõségû termékek hagyják el agyárat. A 2. sz. vasöntöde fejlesztése1966-ban a régi formázógépek cse-réjével indul, helyettük kilenc db Fo-romat-10-es gépet telepítenek a kon-vejorsorhoz, és egy pár Malcus SPO-400-as rázó-formázógépet állítanakbe egy hengerfejöntvényeket formá-zó-összerakó munkahely kialakításá-ra. A következõ tíz évben a 2. sz. vas-öntöde vezérgyártmányává válik azautóipari hengerfej, amelynek bonyo-lult víz- és olajtérmagjait kezdetbenolajos homokkeverékbõl, kézi úton ál-lítják elõ. 1967-tõl itt honosodik meg amelegmagszekrényes maglövés tech-nológiája, az első években RöperH-12 maglövõ gépeken. A gyártás-technológiát és a fémmagszekrényekkialakítását teljes egészében az ön-töde technológusai dolgozzák ki.

Az 1. sz. vasöntöde 1961–62-benmegkezdett rekonstrukcióját 1967-ben folytatják a formázótér moderni-zálásával. A régi gépesítés helyénvándormintalapos formázórendszertalakítanak ki homokröpítõvel, köz-ponti minta- és töltõhomok-ellátással,ürítõ berendezéssel. A szerszámgép-öntvények nagyméretû formáit gör-gõsorok továbbítják. A kéziformázórészlegen is homokröpítõt és szállító-szalagos, központi homokellátást biz-tosítanak.

Az 1. sz. vasöntöde átalakítása

azonban ezzel nem fejezõdik be. Agyõri Magyar Vagon- és Gépgyár1967-ben megvásárolja az MAN céghathengeres dízelmotorjának licen-cét. A 170–240 lóerõs motorok na-gyobb részét Ikarus autóbuszokba,kisebb részét kamionokba, traktorok-ba és teherautókba építik be. A for-gattyúházak és további 23 kisebbmotoralkatrész öntésére a Kohó- ésGépipari Minisztérium a CSMVA-tjelöli ki. A kis öntvények (olaj- és víz-szivattyú házak, ékszíjtárcsák, fõ-csapágy fedelek stb.) gyártását a 2.sz. vasöntöde konvejorán szervezikmeg, méretei miatt azonban a for-gattyúház sorozatgyártásához újgyártórendszert építenek ki az 1. sz.vasöntödében.

A dr. Kelemen Lajos mûszaki igaz-gató által vezetett részlegeket isátalakítják, Rácz József gépészmér-nök vezetésével jármûfejlesztési iro-da alakul. Az 1. sz. vasöntöde és aTMK közti utcát beépítik, és itt alakít-ják ki a forgattyúház öntvények mag-jainak gyártóhelyét nagyteljesítmé-nyû melegmagszekrényes, ill. héj-maglövõ gépek beállításával. Az ek-kor létesülõ homokvizsgáló laborató-rium hideg- és melegszilárdsági vizs-gálatokat végez, gázátbocsátó ké-pességet, gázmennyiséget, gáznyo-mást, tûzállóságot vizsgál. A formákkészítésére és összerakására zártciklusú rendszert alakítanak ki. A for-mákat csuklós szalagról adagolt víz-üveges mintahomokkal és bentonitostöltõhomokkal készítik homokröpítõalkalmazásával. A vízüveges homokelárasztása szénsavval a mintán, ill.

szondákon keresztül történik. A ma-gokat készülékben állítják össze,majd egy lépésben helyezik a for-mákba (11. ábra). Az összerakó sormögött három öntõ-hûtõ sort hoznaklétre, melyekrõl hat óra elteltévelkerül az öntvény a sor végén az ürítõrácsra. A forgattyúházak jellemzõ fal-vastagsága 5 mm, ezért bevezetik aduplex eljárást az olvasztómûnél, akupolókhoz két, hálózati frekvenciáscsatornás kemencét telepítenek,egyenként 6 tonna befogadóképes-séggel. Az öntvények finomtisztításá-ra a volt temperáló épületét alakítjákát. A külsõ fáncokat Discus célkö-szörûvel távolítják el, s az öntvénye-ket méretelosztó készülékbe helyez-ve bázis-elõmunkálást végeznek. A265 kg-os öntvények ezután közvet-lenül alkalmasak célgépsoron valómegmunkálásra. Az 1968-ban indulógyártás technológiai részleteiben ésátgondoltan kialakított rendszerébenakkor az országban páratlan, deEurópában is élenjáró technológiátképviselt. 1969-ben már 3500 db önt-vény készül a gyártósoron.

VIIwww.ombkenet.hu 144. évfolyam, 5. szám • 2011

12. ábra. Korszerûsített öntvénytisztítás az 1. sz. vasöntödében

11. ábra. Készülékbe helyezett for-gattyúházmagok

VIII ÖNTÉSZET www.ombkenet.hu

A forgattyúház gyártásának beindí-tásával az eddig is jelenlévõ munka-erõhiány szorítóvá válik, ezért az1968-ban hivatalba lépõ ZsolnaiLászló vezetésével megszervezik3-400, Pest megyei falvakban élõ mun-kavállaló napi be- és hazaszállítását.

1970-ben Zsolnai Lászlót Bu-zánszky Albin követi az igazgatóibeosztásban. Az öntödék termeléseekkor már közel 30 000 tonna jó önt-vény, amit 2010 dolgozóval (1610munkás, 400 alkalmazott), 362 millióforint állóeszközzel állítanak elõ.Annak ellenére, hogy 1972–73-banértékesítési gondok lépnek fel, 1973végére a cég piaci helyzete ismét sta-bil, gyártmányszerkezete a jármû-iparra és a szerszámgépöntvényekreépül. A jármûipari öntvények termelé-se már 8500 tonna. 7500 db MAN-for-gattyúház hagyja el a gyárat, és több-szörösére emelkedik a Csepel Autó-gyárnak szállított hengerfejek terme-lése is. Az acélöntöde vízüveg-szén-savas formázással Aö. 50 anyag-minõségû öntvényeket gyárt az UrsusTraktorgyárnak. A numerikusan vezé-relt szerszámgépek gyorsan fejlõdõcsepeli gyártása további rendeléseketjelent, az öntvények nagy részételõnagyolva, foszfátozva és alapozófestéssel szállítják.

A Csepel Mûvek 1972-ben teljesjogú trösztté alakul. A tröszt többekközött központosítja a bérgazdálko-dást, a mûszaki fejlesztést, magáhozvonja az állóeszköz átcsoportosításjogát és meghatározza a piaci irányo-

kat. 1972-ben megszüntetik a csepelimotorkerékpár-gyártást, ami érzéke-nyen érinti a CSMVA-t is, megszûnika motorkerékpár hengerfejek nyere-séges, korszerû, héjformázáson ala-puló öntése. Ezzel egy brilliánsan ki-dolgozott technológiai alkotás vészel, amely Malcsiner József nevéhezfûzõdik.

Az intézkedések dacára a 70-esévekben tovább folytatódik a mun-káslétszám csökkenése, amely azöntödék vezetését még inkább a mû-szaki fejlesztésre, a gazdaságostechnológiai megoldások kifejleszté-sére sarkallja. Az öntvénytermelés ér-téke 1970-ben 18%-kal nagyobb,mint három évvel elõtte, miközbenlétszáma 14%-kal csökken. A gondo-kat növeli, hogy a Magyar Vagon- ésGépgyár 1973-ban csökkenti for-gattyúház megrendelését. Az elõze-tes piackutatás eredményeként aCSM tröszt vezetése, BuzánszkyAlbin és az 1973-ban kinevezett dr.Marjai Ernõ gazdasági igazgató vil-lámgyorsan lép. Szállítási szerzõdéstkötnek a Libereci Autógyárral Skoda-forgattyúház öntvények gyártására,amely kissé nagyobb tömegével ésméreteivel hasonlít a MAN-forgattyú-házhoz, viszont az alapvetõen vé-kony falú öntvényt nagy falvastagság-különbségek terhelik. Az 1974 áprili-sában megérkezõ mintagarnitúrávalkészült öntvényeket júniusban küldikmeg jóváhagyásra, novemberben so-rozatgyártás kezdõdik, és decembervégéig már 700 db készül. Ez évben

a cég ismét nehéz helyzetbe kerül.Forgattyúházigényét az MVG váratla-nul 13 000 db-ra, majd 1975-ben16 000 db-ra növeli, miközben ettõlaz évtõl az évi 4 000 darabos Skoda-forgattyúház szállítási kötelezettségis fennáll. Az igényes anyagminõségûMAN fõcsapágyfedelekbõl az MVGévi 180 000 db-ra tart igényt.A mûszaki igazgatói beosztásban dr.Kelemen Lajost váltó – addig a mû-szaki fejlesztés vezetõjeként te-vékenykedõ – dr. Vörös Árpádnak ésBuzánszky Albin igazgatónak szembekell néznie a növekvõ munkaerõhi-ánnyal és a forgattyúházgyártó kapa-citások várható elégtelenségével is,miközben az MVG bejelenti, hogy for-gattyúház-igénye 1980-tól évi 28 000db lesz. A rendelésállomány számító-gépes feldolgozásának bevezetésecsak minimálisan csökkenti a lét-számhiányt, lényeges elõrelépéstjelent azonban a közel 10 000 állandóés 4000 termék nyilvántartásában ésa termelõhelyek kapacitásterhelésé-nek meghatározásában. 1975-ben dr.Vörös Árpád létrehozza a közvetlenirányítása alá tartozó metallurgiaicsoportot Györök György fõmetal-lurgus vezetésével. Az itt tevékeny-kedõ fiatal, tehetséges mérnökökvégzik a metallurgiai fejlesztéseket,többek között létrehozzák a CELSITnévre keresztelt – karbonegyenérté-ket és fémhõmérsékletet mérõ – mû-szercsaládot. Világossá válik, hogy aproblémákon csak mûszaki fejlesz-téssel, a termelékenység növelésévellehet úrrá lenni.

Az ötödik ötéves terv (1976–1980)kezdete a Csepel Mûvek ismételt át-szervezését jelenti, kialakítják az ún.ágazati jellegû vállalati rendet. A Mo-torkerékpár-, Kerékpár- és Varrógép-gyár összevonásából létrejön a Jár-mû- és Konfekcióipari Gépgyár, aFémmûhöz csatolják a székesfehér-vári Nehézfémöntödét és a Metallo-chémiát. A Csepel Mûvek Vas- ésAcélöntödéje a Motorkerékpárgyárprecíziós öntödéjével bõvül 1977.január 1-jén, amely fõként a Jármû-és Konfekcióipari Gépgyárnak és azIkarusnak gyárt pontos öntvényeketviaszkiolvasztásos, ill. keramikus eljá-rással.

Az elhatározott fejlesztés elsõ lé-péseként a szerszámgépöntvényekfinomtisztításának korszerû és a

13. ábra. A 100 000. MAN-forgattyúházöntvény

munkakörülményeket javító megoldá-sa mellett döntenek, mert a munka-erõhiány itt már súlyos és a technoló-gia is elavult. A négy hónap alatt vég-rehajtott rekonstrukció során, a hazaiöntészetben akkor egyedülálló meg-oldással daruzott tisztítófülkéket léte-sítenek, amelyeket hõ- és hangszige-teléssel, korszerû világítással, alsóelszívás mellett felsõ (télen fûtött)levegõ betáplálással látnak el. Min-den fülke tisztítóasztalokat, állványo-kat, különféle sûrítettlevegõs szer-számokat tartalmaz (12. ábra).

1976-ban készül el a már koráb-ban elkezdett, gyantás homokot elõ-állító üzem 2000 tonna éves kapaci-tással, amely az import homok kivál-tását teszi lehetõvé, de megoldja aforgattyúházak különösen igényes ki-vitelezésû víztérmagjainak alapanyaggondjait is. A technológiai rendszer ésberendezések kivitelezését a Gép-ipari Technológiai Intézet és aCSMVA közösen végzik. 1976. októ-ber 20-án öntik a 100 000. MAN for-gattyúházat (13. ábra), miközbenéves termelése immár 22 000 db.

A csepeli vasöntészet eddigi törté-netének legnagyobb, egyben legin-kább problematikus beruházása1977-ben veszi kezdetét, amelynekszükségességét a szerszámgépgyár-tás és a jármûipar 1975–76-ban je-lentkezõ igényei indokolják. A re-konstrukció az elavult és nem kellõentermelékeny 3. sz. vasöntöde szer-számgépöntvény gyártását, a durva-tisztítás elmaradt fejlesztését és aforgattyúház-öntésre tervezett 2. sz.vasöntöde teljes átalakítását érinti. Aberuházás a 3. sz. vasöntödében,termelõ üzem mellett indul, de 1979-tõl már mindkét öntödét egyszerreérinti.

A 3. sz. vasöntödefurán alapú, hidegenkötõ formázásra ésmagkészítésre tér át. Ahomokkeveréket AMD-típusú csigás keverõ-kön készítik és adagol-ják a formákba és mag-szekrényekbe, renge-teg fizikai munkát téveezzel feleslegessé (14.ábra). A formák és ma-gok tömörítését vibrá-torokkal végzik. A ho-mokkeverék mechani-

kus regenerálását, a homok hûtését, ahasznált és az új homok pneumatikusszállítását a Klein cégtõl vásárolt be-rendezéseken végzik. A homokmûóránkénti kapacitása 10 tonna.

A vállalat közben megvásárolja aThe International Meehanite Co. Ltd.öntészeti eljárásainak licencét, amely-nek alapján mód nyílik növelt szilárd-ságú lemezgrafitos és gömbgrafitosvasöntvények üzemszerû gyártásáraés a nemzetközileg elismert Meeha-nite védjegy használatára. A techno-lógiák honosítását és az olvasztómûkorszerûsítését a metallurgiai csoportvégzi, a kupolókemencéket kénte-lenítõ szifonokkal szerelik fel, ame-lyek gömbgrafitos kezeléshez – folya-matos csapolás mellett – kellõ minõ-ségû alapvasat szolgáltatnak. A keze-léseket Trigger-eljárással végzik. Akorszerû technológiák bevezetésekezdetektõl mûködõ üzem mellettvalósul meg. Az új üzem 1980 elején

indul, de az új módszerek elsajátításamajdnem egy évet vesz igénybe. Akialakított gyártórendszer máig hatóeredményeket produkál.

Az új forgattyúház öntöde telepíté-se a 2. sz. vasöntöde összes beren-dezésének felszedésével indul 1979elején, a tervezetthez képest egy évkéséssel. 1980 decemberében Sol-tész István miniszter ugyan felavatjaaz elkészült forgattyúház gyártórend-szert, de a hidegen kötõ mûgyantáskeverékkel mûködõ, nagymértékbenautomatizált, egyszerre léptetett for-mázó-összerakó-öntõ gyártósoroksok mûszaki hibát hordoznak. A bajo-kat tetézi a Röper cég elsõgenerációshidegmagszekrényes maglövõ auto-matája, mert nem sikerül a magszek-rények tömítettségét megoldani akötést biztosító trietil-aminnal valóelárasztás alatt. A kedvezõtlen ta-pasztalatok hatására a Röper ezutándolgozza ki az elszívással ellátott el-gázosító kamrával mûködõ cold-boxberendezéseit. A Junker gyártmányú,nyolctonnás, hálózati frekvenciás té-gelyes indukciós kemencék (15. áb-ra) a várt eredményt hozzák, és velükválik lehetõvé késõbb a gömbgrafitosvasöntvények tömeggyártása.

A CSMVA vezetése 1980-ban rend-kívüli intézkedésekre kényszerül az 1.sz. vasöntödében a kívánt 26 000 dbMAN-forgattyúház legyártása érdeké-ben. A 200 000. öntvényt február 29-énöntik. A fõ problémát azonban az érté-kesítési gondok jelentik. A rekonst-rukció elõkészítése során a termelés

IXwww.ombkenet.hu 144. évfolyam, 5. szám • 2011

14. ábra. Formázás csigás keverõadagolóval

15. ábra. Elsõ csapolás a tégelyes indukciós kemencékbõl 1980. november 5-én

növekedésével, évi 40000 db forgaty-tyúház gyártásával számolnak, ez aterv azonban az új üzem beindulásaután nem bizonyul reálisnak.

1981-ben Buzánszky Albin igazga-tó nyugdíjba vonul, dr. Vörös Árpádota CSM Csõgyár igazgatójává nevezikki. A CSMVA igazgatását SebõkMihály, az 1. sz. vasöntöde addigivezetõje veszi át, mûszaki igazgatóMegyei József, elõzõleg az üzem-fenntartás vezetõje. A 3. sz. vasöntö-de gyártástechnológiája stabilizáló-dik, amit a spektrométeres ellenõrzésis sikeresen támogat. Itt egyre többgömbgrafitos vasöntvény gyártásárakerül sor, amelyhez alapfémet a 2. sz.vasöntöde is szolgáltat, a folyékonyvasat targoncák szállítják a két üzemközött.

A vállalat legsúlyosabb problémájaaz új 2. sz. vasöntöde kapacitásánakgazdaságos kihasználása. Az öntödegyártósorát eredetileg olyan közepesszekrényméretre tervezték, amelyreforgattyúház rendelés hiányában1981–82-ben nem találnak gazdasá-gos profilt. Gyártási próbálkozásoktörténnek fékdob, kukorica csõtörõház, tolózár öntvények elõállítására.Ebben a helyzetben fordulatot jelent astarahowicei autógyár igénye, a CSMFémmûben eredetileg alumíniumöt-vözetbõl öntött forgattyúházat öntött-vasból rendelik meg. A mintagarnitúrabeérkezését és a jóváhagyást köve-tõen a sorozatgyártás 1983 2. félé-vében indul. Fokozatosan növelve atermelést, 1985-ben már 17 000 dbkészül lengyel exportra.

A munkáslétszám csökkenése a80-as évek elsõ felétõl tragikus mére-teket ölt, de 1984-ben a munkaválla-lók száma még mindig 1250 fõ. Az1973-ban létesített öntõipari tanmû-hely és a szakmunkásképzés erköl-csi-anyagi támogatása hosszú távonnem oldotta meg a munkaerõ-után-pótlást. A munkáslétszám csökkené-sét idõlegesen sikerül ellensúlyozni avállalati gazdasági munkaközössé-gek létrehozásával. Az elõször 1982-ben a mintakészítõ üzemben, majdaz öntödékben és a TMK-ban meg-alakuló vgmk-kban irodai alkalmazot-tak, mûszakiak dolgoznak munkaide-jükön kívül, jelentõs anyagi juttatáso-kért. A vgmk-kban dolgozók száma1984-ben már meghaladja a 400 fõt.A gyár 1982-tõl lengyel vendégmun-

kásokat is alkalmaz öntvénytisztítói,darukezelõi és karbantartói munkakö-rökben. Csire István hatékony irányí-tásával kiszervezik a MAN-forgattyú-házak tisztítását és bázismegmunká-lását a Kisalföldi ÁG nagyszentjánositelepére, bérmunkában.

A gondokat fokozza, hogy 1983-ban megszûnik a motorgyártás aCsepel Autógyárban, ami az acélön-töde termelésének csökkenéséhezvezet. Ezzel az ötvözött öntöttvasbólpótalkatrészként gyártott hengerfejeköntése is megszûnik.

1983. július 1-jén a minisztériumfelbontja a tröszti szervezetet, a tag-vállalatok teljes önállóságot kapnak.A vállalat élére dr. Vörös Árpád kerül.A beszûkülõ piaci helyzet miatt azMVG 3000 db forgattyúház, a Szer-számgépgyár 2 000 tonna gépönt-vény rendelését sztornírozza. A kiesõkapacitásokat részlegesen gömbgra-fitos szivattyú hajtókarok, autóiparisebességváltóházak, kormánymûhá-zak, nagyméretû acélmûi kokillák,export hajómotor és V-motor forgaty-tyúház gyártásával pótolják. Techno-lógiai fejlõdést jelent az Ózdi Ko-hászati Üzemek kéreghenger rende-lése, amelyet ötvözött gömbgrafitosöntöttvasból teljesítenek. 1984-ben ajövedelmezõség 20%-os növelésemellett döntenek, de az alap- és se-gédanyagárak növekedése miatt eztnem érik el. A költségcsökkentés ér-dekében terjed a szekrény nélküli for-mázás és a fürtöntés-technika, de akialakított technológiai rendszereksok problémát hordoznak. Az olvasz-tómûnél acélnyersvas betéttel kísér-leteznek.

1985 májusában kellõ mennyiségûmegrendelés hiánya miatt megszün-tetik a gazdaságtalan acélöntvény-gyártást, és a munkaerõt a vasöntö-dékbe csoportosítják át. A gyártmány-szerkezet a 80-as évek elejétõl – azországosan is jelentkezõ gazdaságiproblémák ellenére (vagy inkább ha-tására!) – fokozatosan alakul át anagy bonyolultsági fokú, méretpon-tos, nagyoló megmunkálással eladottés igényes anyagminõségû termékekfelé. Az 1985-ben elõállított 23 500tonna vasöntvénybõl 11000 tonnaforgattyúház, 4 150 tonna nagy értékûszerszámgép-, ill. 975 tonna hajómo-tor öntvény és 1 000 tonna gömbgra-fitos vasöntvény. A cég – az év végén

elrendelt túlmunkákkal együtt – 1,2milliárd forint termelési érték mellett71 millió forint nyereséget termel.1985 decemberében dr. Vörös Árpádigazgatót ipari miniszterhelyettessénevezik ki. Helyére ismét SebõkMihály kerül, mûszaki igazgatóhelyet-tes dr. Szabó Zsolt, termelési igazga-tóhelyettes Megyei József, gazdaságiigazgatóhelyettes dr. Marjai Ernõ.Ilyen körülmények között ünnepli megaz öntöde alapításának a 75. évfordu-lóját.

Irodalom

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Weiss_Manfred

[2] 90 éves a Csepel Vas- és Fémmû-vek, Budapest, 1982.

[3] Berend T. I. – Ránki Gy.: A CsepelVasmû rövid története, 1965.

[4] http://www.szerszamgepgyartas.hu/hun/factory/csepel

[5] Kálmán L.: Ötven éve gyártják a vas-és acélöntvényeket Csepelen. Ko-hászati Lapok. Öntöde, 1963. febr.

[6] Dr. Rados K. – Beregszászi S.: ACsepel Vas- és Fémmûvek fejlõdé-sének fõbb építészeti vonatkozásai.BME Ipari és Mezõgazdasági Épü-lettervezési Tanszék, 1969. 11. old.

[7] Nemes D.: Az ellenforradalom ha-talomrajutása és rémuralma Ma-gyarországon, 1919-1921. Buda-pest, 1953. 390–395. old.

[8] Kálmán L. – Rácz O. – Rácz J.: Me-legmagszekrényes magkészítési el-járás kísérletei a CSMVA-ban. IV.Magyar Öntõnapok elõadásai,1966.

[9] Rácz J.: Forgattyúház öntvényekgyártása a Csepeli Vas- és Acélön-tödékben. Csepeli Mûszaki-Köz-gazdasági Szemle, 1970. 2. sz.,1–9. old.

[10] Dr. Vörös Á. – Szikora J.: CsepeliMûszaki-Közgazdasági Szemle,1973. 2. sz.

[11] Rácz J.: Szerszámgép öntvényekgyártása a CSMVA-ban. Minõség ésMegbízhatóság, 1976. június,216–219. old.

[12] Buzánszky A. – Szeleczki I.: Azöntödei termelõhelyek kapacitáster-helésének számítógépes vizsgála-ta, BKL Öntöde, 1978. 9. sz.

[13] Dr. Vörös Á. – Györök Gy.: Jár-mûipari öntvények gömbgrafitos ön-töttvasból. BKL Öntöde, 1984. 4. sz.

X ÖNTÉSZET www.ombkenet.hu

XIwww.ombkenet.hu 144. évfolyam, 5. szám • 2011

Az ezt megelőző, külön cikk áttekin-tette a Weiss Manfréd által 1911-benelindított csepeli öntöttvasgyártás tör-ténetét az 1980-as évek közepéig.Ennek bővebb változata könyv alak-ban is megjelent a 75 éves évfordu-lóra. A folytatásban az utóbbi 25 évtörténéseit tekintjük át.

Az elmúlt évek gyors – esetenkéntviharos – változásai okán a történtekmegírásához szükséges írásosanyagok és egyéb dokumentumok,kutatások egyáltalán nem, vagy csakigen csekély mértékben állnak ren-delkezésünkre. Nem volt krónikás,ezért csak néhány megmaradt levél,feljegyzés, záró mérleg, hitelkérelemés pályázati anyag segítségével,inkább emlékezetünkre támaszkod-va próbáljuk a megélt időket felele-veníteni.

A történet tehát 1987-ben folytató-dik

Vállalatunk, a Csepel Művek Vas- ésAcélöntöde ebben az évben is ered-ményesen dolgozott, öntödéinkben26 500 tonna öntvényt állítottunk elő.A korábbi években befejeződött fej-lesztés kedvező lehetőséget nyújtotta gyár eredményes működéséhez. Amegvalósult rekonstrukció keretébena lemezgrafitos öntvények mellettgömbgrafitos öntvényeket is kezd-tünk gyártani, amelyeknek a jármű-ipar piacán – kerékagy, kormánymű-alkatrészek –, valamint az acélműikokillák területén volt komoly jelentő-sége.

Termékeink döntő többségét, mint-egy 60%-át a járműiparban, 20%-át aszerszámgépgyártásban, további20%-át pedig a kohászatban hasz-nálták fel.

Főbb termékeink az alábbiak voltak:MAN forgattyúház 6930 t,lengyel forgattyúház 3500 t,kerékagy 1146 t,szervokormány-alkatrészek 675 t,ZF sebességváltóház 400 t,

acélműi kokillák 3290 t,szerszámgép- és gépöntvények

4000 t,ellensúlyöntvények 1970 t.

A KGST keretében szállítottukLengyelországba az ún. lengyel for-gattyúházat, és abban az időben igenjelentős eredményként, tőkés ex-portra ellensúly- és gépipari öntvé-nyeket gyártottunk. Az érvényes gaz-daságpolitika szerint a mindkét irány-ba értékesített termékek gyártásaállami támogatásban részesült, amijavította a pénzügyi helyzetünket.Más termékeinket közvetlenül bel-földön használták fel, majd ezekjelentős részét közvetett módon, vég-termékként, autóbusz vagy szer-számgép formájában a KGST piacánértékesítették.

A RÁBA Magyar Vagon- és Gép-gyár részére gyártottuk a MAN for-gattyúházat és a futómű-alkatrésze-ket, a Csepel Autó részére a szervo-kormány-alkatrészeket, a szerszám-gépöntvényeket pedig a CSM Szer-számgépgyárba, a SZIM budapestiés esztergomi gyáraiba szállítottuk. Akohászati öntvényeket a CSM Vas-

műben használták fel. A CSM Vas- ésAcélöntöde általános vezetését válla-lati tanács, operatív vezetését vezér-igazgató látta el.

A megmaradás és a megsemmisü-lés határán

Az 1987-hez hasonlóan 1988-at és1989-et is eredményesen zártuk.Ezekben az években a vállalat évi 25ezer tonnányi terméket gyártott ésértékesített. Bővült a tőkés exportragyártott termékek köre. A LINDE ésaz APV Gaulin cégek mellett a franciaHURON részére is szállítottunk önt-vényt. Tőkés exportunk az árbevétel6%-át jelentette. A vállalat jövedelme-zősége 2,5–7,5% között mozgott.

A CSMVA technikai és technológiaiadottságai, szakembergárdájánakösszetétele, gyártási és piaci kapcso-latai révén a magyar feldolgozóipar(járműipar, szerszámgépipar, egyedigépgyártás) meghatározó öntödei be-szállítója volt. A teljes hazai öntészetiproduktum 15%-át termelte, a legbo-nyolultabb öntvénytípusokból a belföl-di piaci részesedése 60% körül volt.

1. ábra. Gömbgrafitos kezelés

SOHAJDA JÓZSEF – DÓZSA SAROLTA

Srapnelgolyóktól a Moby Dick-igSzázéves a vasöntvénygyártás Csepelen. 1985–2011.

A 2., 3. és 4. ábrákból azonbanmár kiolvasható a hazai öntvényigénycsökkenésének a folyamata, érzékel-hető a gazdasági visszaesés. Ez nemcsak az öntödét, hanem az egészmagyar gazdaságot is jellemezte. Agazdasági folyamatok más, hatéko-nyabb mederbe terelésének próbál-kozásához új törvények és szabályo-zók születtek. Részben ezek eredmé-nyeként 1989-ben a vállalat mintaké-szítő és precíziósöntő üzemeiből egy-személyes kft.-ket alapított, ezekleváltak az anyavállalatról.

1990 februárjában kormányzatiszinten elrendelték a KGST országai-ba irányuló export korlátozását, ez avevőinknél 35–40%-os igénycsökke-nést eredményezett. A vevői igényekilyen mértékű csökkenése a gazdál-kodás egyensúlyát megbontotta. Atermelés zuhanásszerű visszaeséselikviditásunkat lerontotta, adófizetésikötelezettségeinknek nem tudtunkeleget tenni. A szállítói számlák ki-egyenlítése is egyre nehezebbé vált.Helyzetünket nehezítette, hogy azenergiaárak az előző évihez képestközel megduplázódtak.

Reményt a továbbélésre a CSMVAtechnológiai adottságai és szakem-bergárdája nyújtott. Ezek az adottsá-gok tették lehetővé, hogy a kieső,közvetlenül a KGST országaiba törté-nő értékesítéshez kapcsolódó forgal-mat a tőkés piaci részarány növelésé-vel próbáljuk pótolni.

Minden erőfeszítésünk dacára ezaz év igen nagy, 232 millió Ft vesz-teséggel zárult. A kialakult helyzetetjól reprezentálja a következő háromábra.

A 2. ábrán a vállalat kapacitás-ki-használtságának drasztikus vissza-esését követhetjük. A rendelésállo-mány megfeleződött, a gyártó kapaci-tás nagyobbik része feleslegessévált.

Négy év értékesítési relációnkéntiárbevétel-változása látható a 3.ábrán. Ebből kiderül, hogy halványreményt a tőkés export részarányá-nak a növekedése jelentett.

A 4. ábra a szükséges munka-mennyiség csökkenésének hatását, alétszámcsökkenést mutatja. A lét-szám leépítése késleltetett módontörtént ugyan, de így is nagyon keser-ves volt.

A magyar gazdaság összeomlása,

XII ÖNTÉSZET www.ombkenet.hu

2. ábra. A kapacitások kihasználtsága

3. ábra. Az értékesítés megoszlása

4. ábra. A létszám csökkenése

A termelőüzemi kapacitások kihasználásánakváltozása

Az értékesítés árbevételének változása évenként és relációnként,gyártmányösszetétel szerint

Teljes munkaidős foglalkoztatottak létszámának változása

86

272218

123

104

9010163

16838

46

107

142

116

129

195

18610097

591682

368

168

750

216

Belföld Tőkés KGST

1987


1988


1989


1990

82

9

Egyéb

Kohászat

Gépipar

Járműipar

Közvetlen termelő fő

Kiszolgáló és alkalmazott

85

1987 1988 1989 1990

81

71

46

944

235 229 206

525

158

1990198919881987

888

772

XIIIwww.ombkenet.hu 144. évfolyam, 5. szám • 2011

amely az ipar és a mezőgazdaságegészét érintette, az éppen zajló mástársadalmi folyamatokkal együtt poli-tikai rendszerváltást szült, immárnem először a száz év történelmé-ben.

A KGST-országok piacainak ösz-szeomlása következményeként a vál-lalat vezetésének rövidtávú stratégiátkellett kidolgoznia a működőképes-ség megőrzésére. Ezt a stratégiátalapvetőn a technológiai adottságok-ra és a még meglévő szakembergár-dára alapozták. Ennek megfelelőenalakult ki az a termék-, ill. piaci stra-tégia, amely szerint:– termékszerkezet-váltás szükséges,

növelni kell az egyedi, kissorozatú,bonyolult gépöntvények részará-nyát;

– törekedni kell a gömbgrafitos vas-öntvények arányának növelésére;

– új, nyugati piacokat kell szerezni atőkés export mennyiségének növe-lésére.A gyakorlatilag megfeleződött önt-

vényigény mellett a megmaradástszolgáló új piaci stratégia megvalósí-tásához a korábbinál sokkal költség-kímélőbb vállalati szervezeti struktúrakialakítása vált szükségessé. A válla-lati tanács ekkor úgy döntött, hogy avállalatot részvénytársasággá kellátszervezni.

1991 első felében a rendelésállo-mányban javulás állt be, a helyzetazonban a második félévtől ismétromlott. Az előző évhez viszonyítva aveszteség kisebb mértékben, detovább nőtt, a pénzügyi helyzet to-vább romlott. A 3. ábra jól mutatja,hogy az öntvényigény visszaesése ajárműiparban volt a legnagyobb, eztkövette a kohászati öntvények iránticsökkenő kereslet.

Vállalatunk járműipari öntvényeketgyártó két sora nem felelt meg a nyu-gati járműipari igényeknek, ezértazzal kellett számolnunk, hogy agyártás volumene csak a korábbanszállított öntvények pótlásának mér-tékét jelentheti. A 2. sz. vasöntödé-ben gyártott lengyel forgattyúháziránti igény megszűnt, az üzemet lekellett állítani. A várható öntvényigé-nyek tükrében a 3. sz. vasöntödegyártórendszere látszott alkalmasnakés elegendőnek – a technológiájábólkövetkező kis élőmunkaigénnyel – agépöntvény és esetleges egyéb ter-

mékek legyártására. A megmaradójárműipari öntvényigény az 1. sz.vasöntödében kielégíthető volt. Azelőzőekben vázolt piaci környezetnekés gyártási adottságoknak megfelelő-en került sor az új vállalati szervezetistruktúra létrehozására.

1991. december 1-jén CsepeliVasöntöde Kft. néven, 40 millió Fttörzstőkével a CSMVA, a METALIM-PEX, az Ipari Technológiai Intézet, azEgyesült Vegyiművek és magánsze-mélyek új szervezetet alapítottak. Eza szervezet 1992. március 1-jétőlCsepeli Vasöntöde Részvénytársa-ságként az öntöde továbbélését biz-tosította. A Csepel Művek Vas- ésAcélöntödében az rt. megalakulásá-val a termelő tevékenység megszűnt,az öntöde később, 1993. június 1-jénfelszámolás alá került.

Az elmondottak talán nem tükrözikelég híven azt a lélektani állapotot,amelyben akkor valamennyien él-tünk. Nagy volt a tét, túl azon, hogy ittkerestük a kenyerünket, legtöbbünk-nek ez a gyár a szakmához való tar-tozást is jelentette. Úgy gondoltuk,hogy a gyárban, a gyárral egy egészszakmát, a hazai vasöntészetet kép-viseljük.

A részvénytársaságot a kft. alapí-tóival együtt 14 állami vállalat ésönkormányzat, illetve magánszemé-lyek alapították 400 millió Ft alaptő-kével (apport és készpénz). Az ügy-vezetők dr. Szabó Zsolt és dr. TakácsNándor voltak. A társaság hiteltarto-zás nélkül alakult. Az rt.-ben a több-ségi tulajdont a CSMVA képviselte. Atársaság apportja kevés kivétellelmagában foglalta mindazokat az esz-közöket, amelyek a cég zavartalanműködéséhez, az öntvénygyártás tel-jes vertikumához szükségesek. Azapport részét nem képező, de a vál-lalat működéséhez szükséges beren-dezéseket, így pl. a TF48-as maglövőgépeket vagy az öltözőket a CSMVA-tól béreltük. Az apport részét képeztea 3. sz. vasöntöde, ahol a teljes ter-melés történt, a 2. sz. vasöntöde azolvasztóművel, a durva- és finomtisz-tító üzemek, a nagyoló üzem, a TMK,a szárazhomok-ellátást biztosítóHSZA üzem és az úgynevezett fő-könyvelőségi épület, amely az rt.iroda- és laborépülete lett.

A részvénytársaság a gyártási pro-filját – a CSMVA-tól átvett teljes ren-

delésállomány mellett, igazodva azigényekhez – kibővítette a kis soroza-tú, egyedi termékek gyártásával. Atársaság 1992–1997 közötti időszak-ra készült üzleti terve azzal számolt,hogy az induló, mintegy 60%-oskapacitás-lekötés a későbbiekben90%-ra nő. A tervezett, átlagosan15%-os árbevétel-növekedés gyárt-mányszerkezet-módosulást takart,mivel a nyugat-európai piaci partne-rek előrejelzései szerint a gépönt-vényexport lehetősége növekedni lát-szott. A társaság munkaerővel valóellátását a CSMVA-ban folyamatosanfelszabaduló szakembergárda bizto-sította. Rendelkezésre álltak a koráb-bi években kialakult kooperációs kap-csolatok, a mintakészítő és öntvény-megmunkáló partnerek és az önt-vénytisztítást végző külső vállalko-zók. A cég a piaci igények teljesítésé-hez szükséges létszámmal, 200 fővelalakult meg. Az rt. megalakulásakor apiaci folyamatok kedvező iránytmutattak, ennek megfelelően bizako-dó volt a hangulat is.

Sajnos a második félévben partne-reink a várakozásainkat lényegesenalulmúlták. A korábbi tárgyalásoksorán jelzett igényektől elmaradtak anémet HEID, GVA, Geibel-Hotz, EX-CELL-O és a svájci Datwyler cégektényleges rendelései, de belföldön aCSM Vasmű, és az MVG kerékagy-rendeléseinek a kiesése szinténtovább rontotta az amúgy is nagyoningatag piaci helyzetünket. 1992végére a kedvezőtlenné váló piacifolyamatok, valamint saját belsőgyengeségeink következtében közel40 millió Ft veszteséggel zártunk.Veszteségünkhöz jelentősen hozzá-járultak belső gondjaink: nőtt a selejt,a tervezettnél kisebb volumenű ter-melés rontotta a fajlagos energiakölt-ségeket.

A harmadik negyedévben kerültsor a Csepeli Erőmű Rt.-től vásárolt,nagyon költséges, gőzzel történőfűtés korszerűsítésére. A munka so-rán az üzemekben és az irodaépület-ben működő kisnyomású gőzfűtéstszintén a Csepeli Erőmű által szolgál-tatott forróvizes fűtési rendszerrecseréltük. A 15 millió Ft értékű beru-házás költségeit a Magyar Hitelbankáltal a „német szénsegély” programkeretében meghirdetett kedvezmé-nyes kamatozású hitelből fedeztük.

XIV ÖNTÉSZET www.ombkenet.hu

Ebből az energia-megtakarítást ösz-tönző hitelből 13 millió Ft-ot kaptunkhárom év alatti törlesztésre, nyolchónap türelmi idő mellett.

A fűtés korszerűsítése mellett,1992-ben, hozzáláttunk a meglehető-sen elhasználódott technológiai be-rendezéseink felújításához. Elsőkénta Guttman tisztítógépet újítottuk fel 9millió Ft értékben.

A veszteséges működés pénzügyihelyzetünk gyengülésében is meg-mutatkozott, amelyet csak a vevőielőfinanszírozás bevezetésével és aszállítóink felé alkalmazott nyújtottfizetési határidők alkalmazásávaltudtunk viszonylagos egyensúlybantartani.

Az 1992 végére kialakult piaci kör-nyezet 1993-ban nem javult. Vesz-teségünk a tervezettnél sokkal na-gyobb, 82 millió Ft lett. A vevői igé-nyek csökkentek, ugyanakkor agyártmányösszetételünk jelentősenmegváltozott. Megnőtt a kis súlyú,bonyolult öntvények iránti kereslet,amelyeket nagy selejttel és magasköltségekkel gyártottunk. Ez ugyanjobb árfekvést is jelentett, azonban avolumen visszaesését nem ellensú-lyozta.

A mennyiségi igény csökkenéselétszámleépítést tett szükségessé,ezért az év elején 10%-os létszám-csökkentést hajtottunk végre. Továb-bi munkaidőalap-csökkentést a már-cius 1-jétől bevezetett ötórás munka-rend jelentett. Az öntvényrendeléseknövekedése miatt az üzemben május1-jétől szerencsére visszaállhattunk anyolcórás munkarendre. Az alacsonylétszám az ősz folyamán hektikusanváltozó öntvényigény miatt rengetegtúlóra felhasználását tette szüksé-gessé.

Az év során a feltétlenül szüksé-ges felújításokból egy darupályátkészítettünk el, valamint a belső szál-lítások megkönnyítésére december-től targoncát lízingeltünk. Az rt. műkö-désének első pillanatától gondot oko-zott, hogy a technológiai folyamategységei egymástól távol – a terme-lés-előkészítést hosszú szállításiútvonalra kényszerítő módon – he-lyezkedtek el. Az elavult, pénz hiá-nyában alig karbantartott gépi beren-dezések a munkakörülmények romlá-sát is jelentették. Csak néhány be-rendezéshez kapcsolódott rossz ha-

tékonyságú porelszívó, egyre többkörnyezetvédelmi probléma merültfel. Növekvő veszteségünkkel továbbromlott a pénzügyi helyzetünk. A ko-rábban alkalmazott vevői előleg be-kérése, illetve a késleltetett szállítóifizetések nem voltak elégségesek aprobléma kezelésére. Az év utolsóharmadában már gondot okozott abér, a TB és az adók kifizetése is.

Az év végére nyilvánvalóvá vált,hogy a cég saját erőből, külső tőkebevonása nélkül nem tud talpra állni.Ennek fogadására azonban fel kellettkészülni.

Már a CSVRT megalakulása előtt,1991 nyarán – az akkor még egysé-ges vállalatról – a P-E/Internationalangol cég átvilágítást készített. Ja-vaslatokat fogalmazott meg a továbbiátalakításokról, szervezési kérdések-ről, a piaci helyzet javításáról, a minő-ségbiztosítás fejlesztéséről. Ebbenaz időszakban készült el a SZEN-ZOR-MC Vezetési Tanácsadó Kft.vagyonértékelése is a Csepel MűvekVas- és Acélöntödékről.

A CSVRT megalakulása utánazonnal külső forrásokat, hitelt pró-báltunk keresni a mindenképpenszükséges továbbfejlődéshez, hi-szen azzal tisztában voltunk, hogyfennmaradásunkhoz gyorsan kellalkalmazkodni az új piaci igények-hez. Az egyik ilyen lépés volt aVILÁGBANK magyarországi ipariszerkezetátalakítási programjábólhitelfelvételi pályázatunk „A jó minő-ségű öntvénygyártás technológiai,technikai feltételeinek javítása”címmel. Másik hasonló lépésünk aPHARE Program keretében azUNIDO-tól igényelt segítségnyújtásvolt. Ezek a próbálkozások a szakér-tői véleményeken túl nem hoztakérdemi megoldást.

Piaci helyzetünk 1994-re továbbromlott, az IKARUS Rt.-nél fellépőértékesítési gondok a RÁBA Rt.-nés a CSA Sebességváltó- és Hajtó-műgyártó Leányvállalaton keresztülhozzánk is elértek, termelésünk40–50%-át e két cégnek szállítottuk.Ekkor a MAN forgattyúház és asebességváltóház öntvényrendelésü-ket visszavonták, illetve bizonytalanidőre átütemezték.

Exportunk nőtt ugyan, de volume-ne nem tudta pótolni a kieső részt.Külföldi partnereink igényeit általában

a kis mennyiségi igényen túl a sokfé-leség és a nyomott piaci árak jelle-mezték. Az 1994. évi értékesítettmennyiség 2447 tonna volt, a rész-vénytársasági működés évei alatt alegkevesebb.

Finanszírozási nehézségeink egy-re súlyosabbakká váltak, működőké-pességünk került veszélybe. Az1994. május 17-i közgyűlésen az rt.vezetése felhatalmazást kapott, hogya kiemelkedően magas szállítói tarto-zásait tárgyi eszközeinek és részvé-nyeinek értékesítésével csökkentse.A közgyűlés határozatának megfele-lően a tárgyi eszközök eladásábólbefolyt árbevételből a szállítói tarto-zásunkat kezelhető mértékűre tudtukcsökkenteni. Szállítóink pénzügyinehézségeinket érzékelve áttértek azazonnali, esetleg 8–10 napos fizetés-re. Ahhoz, hogy ezt biztosítani tudjuk,exporteladásaink faktorálását, azazbank által történő előfinanszírozásátkezdtük meg.

Az öntvényigény csökkenésemiatt sajnos újabb létszámleépítéstkellett végrehajtani, így éves átlagosállományi létszámunk 146 főre csök-kent. Minden igyekezetünk dacáracsak a folyó termelés finanszírozá-sát tudtuk megoldani, az állam feléfennálló kötelezettségeinket nemtudtuk teljesíteni. A fejlesztésre irá-nyuló hitelfelvételi kérelmeink nemteljesültek, egyre nehezebb helyze-tünk erősen ösztönzött arra, hogybefektetőt keressünk. A PHARE általtámogatott program keretében jutot-tunk el az ITD Hungary-hez, mintbefektetőket ajánló és kereső cég-hez.

1995 legfőbb feladatának műkö-dőképességünk megőrzését tekintet-tük. Ez az év rendelésállományszempontjából kedvezőbbnek tűnt akorábbinál, de nem elegendőnek agyors segítségre szoruló pénzügyiállapotunk javításához. A termeléssorán folyamatosan képződő veszte-ségeink, összegződve a korábbiak-kal, az ellehetetlenülés irányába vit-ték a részvénytársaságot. Pénzügyihelyzetünk 1995 szeptemberére ke-zelhetetlenné vált, az rt. felszámolásalá került. A bíróság felszámolókénta CSM Ipari Egyesülést jelölte ki. Afelszámolás alatt a termelés folya-matos volt.

XVwww.ombkenet.hu 144. évfolyam, 5. szám • 2011

A történet az UBP-Csepel Vasön-töde Kft. színrelépésével folytató-dik

1995 elején egy Európában autóiparialkatrészeket előállítani tervező ame-rikai cég, az Universal AutomativeIndustries Inc. öntödét keresett Ma-gyarországon. A vállalatnak az USA-ban több üzeme is volt. Járműal-katrészek – elsősorban fékberende-zések – gyártásával és nagykereske-delmi értékesítésével foglalkozott.Magyarországon tervezte megépíteniaz európai autógyárak számáraszükséges féktárcsagyártás és -ellá-tás központját. Az első tervezett lépé-se volt egy további fejlesztési lehető-ségeket magában hordozó öntödemegvásárlása. A kapcsolatot a cégés több magyar öntöde között az ITDHungary hozta létre. A végiglátogatottöntödék közül a tárgyalást velünkfolytatták tovább. A magunkról ké-szült bemutatkozó anyag és az aztkövető tárgyalás után szakértőketküldtek, akik saját szisztémájuk sze-rint mind műszaki, mind gazdaságiszempontból átvilágították a gyárat.Előnyünk volt a kiépített infrastruktú-ra, a meglévő olvasztási kapacitás ésa képzett szakembergárda. Ezekolyan tényezők, amelyek egy általuktervezett eljövendő autóipari beruhá-zás alapját jelenthetik.

A számukra kedvező információkután ismét személyes látogatásrakerült sor, ami felgyorsította az ese-ményeket. Az Universal Automative

Industries Inc. 1995. augusztus 15-én UBP-Csepel Vasöntöde Kft. névenmegalapította első európai cégét.

Az amerikai tulajdonú, Magyaror-szágon bejegyzett UBP-Csepel Vas-öntöde Kft. a Csepeli Vasöntöde Rt.FA és a Csepel Művek Vas- ésAcélöntöde FA felszámolóinak ajánla-tot tett az öntvénygyártás fenntartá-sához szükséges épületek és beren-dezések megvásárlására. A vevő ésaz eladók megállapodtak a vételár-ban, így 1995. október 4-én leállásnélkül folytattuk a termelést. A cégvezérigazgatója, Claude H. Gozia –aki negyedévente egy hétig volt sze-mélyesen jelen – már más autóipariprojektekben igen eredményesendolgozott. Magyarországi helyettesedr. Takács Nándor lett, aki korábbanaz rt. ügyvezető igazgatója volt.

Az üzlet létrejöttének híre gyorsanterjedt. A Blikk című újságban„Amerikai tőke megment egy üzemeta magyar vasiparban – Munkásfelvé-tel lesz Csepelen” címmel cikk jelentmeg a vételről és a létszámigénytmegduplázó fejlesztési perspektívá-ról. A Népszava tudósítója „Amerikaiüzem Csepelen” címmel számolt bea vásárlásról. Nem csak az itt dolgo-zók számára volt fontos a történés,hanem a szakma számára is, hiszenebben az időben sorra zártak be amég korábbról megmaradt vasöntö-dék.

Az UBP-Csepel Kft. birtokába ke-rültek a 2. és 3. sz. vasöntödéképülettömbjei, a durva- és finomtisz-

títók, a homokszárító, a héjhomok-gyártó és az irodaépület, mindegyik abenne lévő berendezésekkel együtt.

Tulajdonosunk a gyártás folytatá-sához és az aktuális piaci igényekhezalkalmazkodó technológiai gyártósormegteremtéséhez szükséges átszer-vezéshez hitelt vett fel. Az átszerve-zés szinte azonnal megkezdődött,hiszen a tervek már régen készen áll-tak. Az átszervezés a meglévő beren-dezések felújításával együtt történt. Afejlesztés és átszervezés következté-ben kialakult a gyártás technológiai-lag logikus sorrendje, kivéve az önt-vénytisztítást. A nagyoló üzem délihajójában kialakult a magpad, a kézimagkészítési terület a csigás homok-keverővel, valamint ide telepítettük aTF48-as maglövő gépeket is, ame-lyeken az MAN forgattyúház hot-boxtechnológiával készült magjait gyár-tottuk. Tulajdonosunk a kereskedelmiés a gazdasági munka számáraszükséges áttekintéséhez az USA-ban élő, de magyarul beszélő szakér-tőket vont be.

Közben a termelés folyamatosvolt. A rendelésállományt a vevőkör-rel együtt átvettük az rt.-től. Az ameri-kai tulajdonos jó hatással volt a régiés az új piaci partnerekre is. Pénz-ügyi helyzetünk az év hátralévő ré-szében kiegyensúlyozottá vált, gaz-dálkodásunkban is kisebb mérvű ja-vulás volt tapasztalható, az évetazonban veszteséggel zártuk.

A műszaki átszervezési, fejlesztésimunkák csak 1996. március 1-jén fe-

5. ábra. Gépi magkészítés 6. ábra. Magkészítő műhely

jeződtek be. A számítógépes hálózatirendszer kiépítése az év elején meg-kezdődött. Tárgyalások indultak egyúj, integrált számítógépes rendszermegvásárlásáról, amelyben az anyag-beszerzés, a termelés és az értékesí-tés, a kapcsolódó pénzügyi folyama-tokkal együtt egyetlen rendszerenbelül kezelné az egész vállalati mű-ködést. A választás a SCALA nevűrendszerre esett, amely azután 2008-ig szolgálta a felsorolt folyamatok tá-mogatását.

Amerikai tulajdonosaink és veze-tőink negyedévenként személyesenlátogattak hozzánk, egyébként telefo-non, levélben folyamatos volt a kap-csolattartás, beszámolás a vállalatifolyamatokról. Ők, és az általuk alkal-mazott szakértők egy új, a korábbiak-hoz képest más probléma-megköze-lítési módot hoztak magukkal, amelyigen racionális és eredményközpontúvolt. Az együtt eltöltött évek soránsokat tanultunk egymástól.

A rendeléssel való ellátottságunk akorábbi időszakokhoz képest javult,nőtt az értékesített öntvénymennyi-ség, ebben az évben 3640 tonna önt-vényt adtunk el. Az év utolsó negye-dében már 15 vevőnek exportáltunk,összes árbevételünk 30%-a szárma-zott külföldi eladásainkból. Jóllehetaz öntvényértékesítésből származóeredményünk javult, még mindigveszteségesek voltunk.

Az 1997. évi üzleti tervünkbenexportunk arányát kívántuk növelni.Az üzleti partnerek száma szépennőtt, azonban a rendelt mennyiségelmaradt várakozásainktól, különösenérvényes volt ez az év első felére.

Az előző évben befejeződött át-szervezés és fejlesztés eredménye-ként fajlagos anyag-felhasználásimutatóink jelentős mértékben javul-tak, ezzel párhuzamosan a selejtará-nyunk csökkent, költségeink kedve-zően alakultak. Ennek köszönhető,hogy a piaci helyzet kedvezőtlen ha-tása ellenére eredményességünk ja-vult ugyan, de még mindig vesztesé-gesek maradtunk. Időközben célultűztük ki a vállalat korábbi, a Meeha-nite cég licencén alapuló minőségbiz-tosítási rendszere átalakítását ésauditáltatását. Ennek eredményeként1997. április 30-án megszereztük azISO 9002-es minősítést, a tanúsít-ványt a Det Norske Veritas Certifica-

tion Austria GmbH állította ki. Ez aminősítés mind a mai napig partnere-ink számára fontos, minőséget ga-rantáló biztosíték.

A korábbi évek piacbővítésre irá-nyuló munkája nyomán exportvevő-ink száma elérte a harminckettőt. A98-as év első felében a havi kiszállí-tás közel 350 tonna volt. A kapacitásjobb kihasználása, a végrehajtott fej-lesztések hatékonyságunkat javítot-ták. A második félévben azonban aRÁBA Rt.-n és a Csepel Autó Rt.-nkeresztül szállított Ikarus autóbuszfőegységek öntvényeinél az oroszfizetési válság következtében piac-vesztés történt. A világméretű gabo-naválság következtében ugyanakkora RÁBA Rt. által az amerikai piacraszállított traktor hátsóhíd alkatrész-igényében is jelentős csökkenés kö-vetkezett be. Ezek a gyártmányoktermelésünk 35%-át jelentették. A né-met és svájci partnereinknél a távol-keleti pénzügyi válság okozott piacivisszaesést. A kedvezőtlen külsőhatások miatt átlagos öntvényeladá-sunk a második félévben havi 200tonnára csökkent, aminek következ-ményeként az eredményességünkújra negatívvá változott.

Folytatódott a műszaki fejlesztés,a nagy fajlagos energiaköltséggelüzemelő sűrített levegős kézi szer-számokkal végzett öntvénytisztítástkorszerű, energiatakarékos, nagy-frekvenciás tisztítórendszerre cserél-tük. Javítottunk préslevegő-ellátórendszerünk műszaki állapotán, ami-nek következményeként jelentősencsökkent a vezetékveszteség. Tulaj-donosaink élénk, piacokat felmérőmunkát folytattak a tervezett, sze-mélygépkocsi-alkatrészeket gyártóöntöde beruházásának indításához.A korábbi évek tapasztalatai és ered-ményei alapján módosították elkép-zeléseiket, és befektető partnereketkerestek a féktárcsagyártáshoz.

1998 szeptemberében Magyaror-szágon rendezték meg a soros nem-zetközi öntőkongresszust. A rendez-vény alkalmával amerikai vezetőinkis Magyarországon tartózkodtak. Eztaz időpontot használták fel arra, hogybejelentsék a tervezett féktárcsagyár-tó öntödei beruházás megvalósításá-ról szóló döntésüket.

Érdekes és izgalmas hónapokkezdődtek. A gazdasági tervek a

meglévő öntvénygyártás mellett létre-hozott új, gépesített gyártórendszerlétrehozását és párhuzamos üzemel-tetését mutatták a legeredménye-sebbnek. Közben már ajánlatokatkértek DISA rendszerű gyártósor be-szerzésére.

1999-ben a későbbieket is megha-tározó termékstruktúra-váltás történt.Az öntvénygyártásunkat érintő kelet-európai piacok visszahúzódása cé-günk helyzetét alapjaiban rázta meg.A RÁBA Rt. részére gyártott futómű-alkatrészek iránti igény az év elejétőlteljesen megszűnt, az autóbusz mo-torblokköntvény-igény pedig erősencsökkent. Összességében az előzőévben az értékesítés harmadát, közel1100 tonnát jelentő termékek eladása1999-ben kevesebb mint 200 tonnáraesett vissza. Ezt a nagy kiesést kísé-reltük meg exportszállításokkal pótol-ni. Jelentős eredményeket értünk el,új partnereket találtunk. Exportve-vőink száma az év folyamán 50 föléemelkedett. Gyártmányaink közöttmegjelentek a szivattyú-, a hajógyár-tás és az erőműi berendezések önt-vényei. A sok új termék bevezetésejelentős többletköltséggel járt és ren-geteg munkát jelentett. Nőtt az öntvé-nyek festése, megmunkálása, rész-szerelése iránti igény. Ezzel egyidejű-leg e tételek átfutási ideje megnőtt,ami az exporttételek kedvezőtlenebbfizetési feltételeivel együtt pénzügyihelyzetünket jelentősen rontotta.Partnereink számának növekedése a„több lábon állást” segítette előugyan, de a fenti öntvényigény-ki-esést az év folyamán nem tudtuk pó-tolni. Kapacitás-kihasználásunk csök-kent, termelő tevékenységünkbőlszármazó veszteségünk pedig min-den eddiginél nagyobbra nőtt.

Ez az év más szempontból is ne-héz volt. Az 1998 végére felerősödöttberuházás-előkészítő munka alább-hagyott. Tulajdonosaink beruházásidöntésüket felülvizsgálták, ugyanis akorábbi, kedvezőnek ígérkező piacihelyzet megváltozott, és ezért, vala-mint az évek óta veszteséges terme-lés miatt lemondtak a beruházásmegvalósításáról. Döntésük már azév első negyedében megszületett.Arról értesítettek bennünket, hogy azöntödét eladják, szakmai befektetőtkeresnek.

Újabb vesszőfutás kezdődött az

XVI ÖNTÉSZET www.ombkenet.hu

XVIIwww.ombkenet.hu 144. évfolyam, 5. szám • 2011

öntöde megmaradásáért. Tulajdono-saink mellett magunk is kerestük avevőket. Így talált meg minket aGienanth német cég, amely, értesül-vén egy tervezett beruházásról ésegy új öntöde számára megfelelőenalakítható, meglévő infrastruktúráról,megkeresett bennünket. Komoly tár-gyalások kezdődtek, az üzlet azon-ban nem jött létre, a keresés folytató-dott tovább.

Ismét nehéz helyzetben

Helyzetünk a következő évekbenegyre nehezebb lett. 2000 másodikfélévében ugyan az exportpiacunknövekedése következtében a haviértékesített mennyiség elérte a 350tonnát, amely az adott gyártmány-struktúra mellett pozitív, termelő tevé-kenységből származó eredményt biz-tosított, azonban az első félév ala-csony eladási szintjét nem tudtukellensúlyozni. Exportvevőink számaelérte az 58-at, nagyon sok új tételkerült gyártásra. Ebben az évbenszállítottunk először amerikai piacra,a Cooper cég részére adtunk el szi-vattyúöntvényt. Az új tételek és amegmunkált öntvények iránti keresletnövekedésével a gyártásba fektetettpénzeszközök megtérülési idejemegnőtt. A helyzet kezelésére ex-portfinanszírozó hitelt vettünk fel.

2001 első felében folytatódott akedvező értékesítési tendencia, de amásodik félév újra piaci visszaesésthozott. Kedvezőtlenül hatott eredmé-nyünkre a forint erősödése is. A bel-földi üzleteink nagyobb részét is amárka árfolyamához kapcsoltuk, ígyaz erősödő forint tetemes vesztesé-get okozott, miközben az importragyakorolt kedvező hatását az ösz-szességében alacsony importhánya-dunk miatt nem érzékeltük. A 2001.évet termelési tevékenységünk szint-jén súlyos veszteséggel zártuk.

Az évek folyamán az öntödei be-fektető keresése eredménnyel járt,2002. január 1-jével új tulajdonosunkaz EURO INDUSTRIAL LIMITEDLLC., egy amerikai szakmai befekte-tő cég lett.

Sorsunk, helyzetünk jobbra fordu-lását vártuk az új tulajdonostól, a Bal-lantyne családtól, amely igen nagyígéretekkel és tervekkel érkezett; ér-dekeltségei között az acélöntvény-

gyártás, az élelmiszer-feldolgozás,ipari feldolgozó berendezések, ingat-lanok és más befektetések szerepel-tek.

Az UBP-Csepel megvásárlásátmegelőzően a cég már több amerikaiöntödét vásárolt fel. A magyarországiöntödevásárlással az amerikaiCooper cég piacának egy részét ter-vezte lefedni. A Cooper cég, tulajdo-nosunk információi szerint éventeközel 12 millió USD értékű lemez- ésgömbgrafitos vasöntvényt használtfel, döntően a közel-keleti olajipar-ban. Az új tulajdonos, értékelve a ko-rábbi évek gazdálkodását és ered-ményességét, dr. Sohajda Józsefetbízta meg az ügyvezető igazgatói te-endők ellátásával.

2002-ben piacainkon folytatódottaz előző év kedvezőtlen tendenciája,erősödött a recesszió. Ezért is voltszámunkra igen kedvező lehetőségaz amerikai üzlet bővítése. A Coopercégcsoport egyik tagja, a CooperEnergy részére az előző év végénpróbagyártást végeztünk. A cég kép-viselői végigkísérték a gyártás folya-matát, elégedettek voltak az ered-ménnyel és a leszállított öntvények-kel.

Folyamatos működésünk finanszí-rozhatósága a tulajdonosváltás idejé-re azonban már elérte a kritikus szin-tet. Az UBP időszakában felvett hitelés a kumulált veszteségek együtte-sen meghaladták az 1,3 milliárd Ft-ot,és ez a vállalati vagyon – beleértveaz amerikai anyavállalati befekteté-seket is – teljes felélését, az ingó- ésingatlanvagyon többszörös jelzálog-gal terhelését jelentette. A működőtőke pótlására és műszaki fejleszté-sekre tulajdonosunk hitelfelvételt ter-vezett, amelynek realizálása azon-ban a szükséges saját rész nélküllehetetlenné vált. Miközben láttuk,hogy a rendelésállományunk nem ériel a szükséges mértéket, és a pénz-ügyi helyzetünk egyre nehezebb,igen erőteljes takarékoskodásbakezdtünk. Létszámunkat a technikai-technológiai adottságaink figyelem-bevételével egy átstrukturált terme-léshez igazítottuk. A technológiailehetőségek határán belül optimali-záltuk a folyamatok energia-felhasz-nálását. Minden „apró” költségetmegnéztünk, átgondoltunk és szük-ség szerint elvetettük vagy változ-

tattuk. Ezzel párhuzamosan sikeresáremeléseket kezdeményeztünk éshajtottunk végre. Cégünk az évetugyan üzemi veszteséggel zárta,azonban a havi mérlegadatokbólmindenképpen levonható volt az akövetkeztetés, hogy 2002-ben a gaz-dálkodás tendenciája megfordult,pozitív irányú elmozdulás történt.

Elég hamar nyilvánvalóvá vált,hogy új tulajdonosunk semmilyen for-mában nem kíván invesztálni öntödé-jébe, a hitelfelvételhez nincs megfe-lelő biztosíték – a likviditásunk fenn-tartása egyre nagyobb „kreativitást”igényelt –, megjelentek a felszámolá-si kezdeményezések. Ez a helyzettárgyalási pozícióba kényszerítettemind az új, mind a jelzálogjoggal bírórégi tulajdonost. Elkezdődtek a tár-gyalások az ügyvezető igazgató és akét amerikai cég között a lehetségesmegoldásokról.

Ez alatt az öntöde működését biz-tosítani kellett. A megmaradás ösz-töne munkált mindnyájunkban. Be-fektetők jöttek, tárgyaltunk, aztán to-vábbmentek, és nem jöttek vissza.Pénzünk szinte alig volt. Meg kellettoldani a helyzetet.

A kilábalástól a sikeres működésig– a történetnek nincs vége

Heti gazdálkodási brain storming-okat szerveztünk, ahol egy ötletelésalapján elindulva végigbeszéltük, ki-találtuk és következetesen végrehaj-tottuk a költségcsökkentés előszörnagyobb, majd egészen apró lépése-it. Minden héten megtartottuk ezt amegbeszélést, és – mivel csodák nin-csenek – a következetes munkaeredményt hozott. 2003 végére 15 évután ismét nyereséges vállalat let-tünk.

Közben folytatódtak a tárgyalásoka volt tulajdonosok és az ügyvezetőközött, amelyekbe később bekapcso-lódott a hitelező bank amerikai képvi-selete is. 2003 végére, nyolc hónapután létrejött egy mind az amerikai,mind a magyar jognak megfelelőmegállapodás, amely minden fél szá-mára elfogadható kompromisszumottartalmazott. Ez alapján dr. SohajdaJózsef megvásárolta az öntöde tulaj-donjogát, és megállapodott az előzőtulajdonossal a jelzálogjog megváltá-sáról. A megállapodás alapján létre-

XVIII ÖNTÉSZET www.ombkenet.hu

jött helyzet már lehetővé tette beru-házási hiteleink tárgyalását.

A fentiekkel párhuzamosan átala-kítottuk exportfinanszírozó hitelünket,és új hitel felvételére készültünk. Abank nagyon részletes és alapos át-világítást végeztetett cégünknél,amelynek az eredménye kedvezővolt számunkra. Külső szakemberekis úgy látták, hogy az új struktúrávalképes a cég segítséggel, azaz hitel-felvétellel talpra állni, és képes lesztovább működni és törleszteni a fel-vett hitelt. Hitelkérelmet nyújtottunkbe a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-hez az Európai Technológiai Felzár-kóztatási Beruházási Hitelprogrambóltörténő hitelfelvételre.

Beruházásunkkal több célt kíván-tunk megvalósítani. Az évtizedesnélrégebbi technikai lemaradást leg-alább részben csökkenteni kívántuk,ugyanakkor a megváltozott, EU-kom-patibilis környezetvédelmi előírások-nak való megfelelést akartuk biztosí-tani, mindezt úgy, hogy az egyúttal avevői igények magasabb szinten tör-ténő kielégítését is eredményezze.

Hitelkérelmünkben két alapvetőberuházási célt fogalmaztunk meg, ahomokregeneráló rendszerünk mo-dernizációját és az öntvénytisztításáthelyezését és modernizációját.

Az első cél megvalósításához arégi Klein-gyártmányú egységek fel-újításán túl porleválasztót, rögtörőt,Rotareg típusú regeneráló berende-zést és új homokhűtőt terveztünk be-építeni. Terveink szerint ezzel a be-ruházással lehetővé válik, hogy ahomokrendszerünkben forgó homok-keverék műszaki paraméterei meg-bízhatóan megfeleljenek az előírá-soknak, csökkenjen az újhomok- ésgyantaigény. Ezáltal kevesebb kiszál-lítandó, a környezetet terhelő hasz-nált homokot kell deponálni, és javultöbb, selejtveszélyt jelentő gyártásikörülmény. Az újhomok-felhasználáscsökkenése lehetővé teszi számunk-ra a homokszárító részleg leállítását,amely környezetvédelmi szempont-ból szintén neuralgikus pont volt.

A második célról: az 1990-es évekelején – amikor az öntöde korábbikapacitásainak leépítésére kénysze-rült – a költségek nagysága miatt azöntvénytisztítás megmaradt a korábbihelyén. Ennek következménye volt,hogy két egymást követő technoló-

giai fázis – az ürítés és az öntvény-tisztítás – távol került egymástól, éscsak igen jelentős logisztikai költség-gel voltak összekapcsolhatók.Ugyanakkor a kerületi rendezési tervaz öntvénytisztítóhoz közeli területetátminősítette, így a zajjal kapcsolatoselőírások tarthatatlanná váltak. A tisz-títás áttelepítésével megszüntetni ter-veztük a zaj által okozott gondokat,miközben a környezetvédelmi előírá-soknak megfelelve, a tisztítás tech-nológiai fázisa a megfelelő helyre ke-rül. A beruházás során egy új acél-szemcsés tisztítógépet terveztünktelepíteni, a nagyfrekvenciás tisztító-berendezések áttelepítésével és aporelszívás megvalósításával együtt.

Hitelkérelmünket a bank elfogadta,ezt követően az előkészítő munkákmegkezdődtek. A hitelkérelembenszerepelt még a gyártóeszközöktechnológiai hőmérsékletének bizto-sításához szükséges inframelegítőterület kialakítása, valamint számító-gépes rendszerünk részleges felújítá-sa. A hitelkérelem e két utóbbi válla-lása a kérelem befogadása után rö-viddel megvalósult.

Piaci helyzetünk 2004 első felébenkedvezően alakult. Nagy szükségünkis volt erre, hiszen a beruházás jelen-tősebb részét a nyári, meghosszab-bított leállás idejére terveztük. Így azelső félévben kellett biztosítanunk azéves eredményt. Közben, 2004.május 14-től, cégünk elnevezéseCsepel Metall Vasöntöde Kft.-re vál-tozott.

2004 elején megjelent a Gazda-sági és Közlekedési Minisztérium2004. évi pályázati rendszerének ki-írása. A felhívásban meghirdetett„SMART-2004-5 Környezetvédelmiszempontú technológiaváltás” pályá-zati célra „Környezetbarát homokre-generáló és öntvénytisztító rendszerkiépítése a környezeti terhelés csök-kentése érdekében” címmel pályáza-tot nyújtottunk be, amelyet elfogad-tak. A minisztériummal megkötött tá-mogatási szerződés alapján a projektmegvalósításához 90 millió Ft visszanem térítendő állami támogatástnyertünk. Az igénybevétel feltétele apályázatban leírtak maradéktalan tel-jesítése volt. Pályázatunk beruházásitartalma ráépült a hitelkérelembenmegfogalmazottakra.

A benyújtott pályázatban a környe-

zetbarát homokregeneráló rendszerkialakításában az új Rotareg-típusúregeneráló, homokhűtő és porlevá-lasztó beépítésén túl sor került acsarnokvilágítás korszerűsítésére, azöntőüzemek bejárati kapuinak cseré-jére, az öntvényt egyik csarnokhajó-ból a másikba szállító kocsi pályájá-nak felújítására. A környezetbarátöntvénytisztító rendszer kialakításasorán az új szemcseszóró és az újfrekvencia-átalakító berendezés be-építése mellett megtörtént a nagy-frekvenciás tisztítógépek felújítása ésáttelepítése, valamint a tisztítócsar-nokban található híddaruk teljes kor-szerűsítése is.

A pályázatban lefektetett beszer-zések és munkálatok 2004 áprilisá-ban, a beadást követően megkez-dődtek. A kivitelezés a tervezett üte-mezés szerint haladt, a beruházásjelentősebb részét a nyári másfélhónapos leállás idejére terveztük.Szeptember a próbaüzem hónapjavolt. Jól vizsgáztak az új berendezé-sek, kiesést gyakorlatilag nem okoz-tak. A beruházások értéke meghalad-ta az 1,5 millió EUR-t, beüzemelésé-vel megszüntettünk kilenc poremisz-sziós forrást, a maradék összesemissziós forrásunk (kémények) por-kibocsátása a megengedett környe-zetvédelmi határérték tizede, a meg-tisztított levegő alkalmas az öntő-csarnok frisslevegőpótlására. Az új-homokigény a korábbiak tizenötöde.A zajszint megfelel az előírásoknak.Ezzel teljesítettünk minden olyan kör-nyezetvédelmi előírást, amely hosszútávú működésünk feltétele.

Exportpiaci helyzetünk az év folya-mán kedvezően alakult, összes ex-portunk 37%-át a finn Kalmár és anémet Gewiss cég rendelései jelen-tették. Mindkét piacra közepes soro-zatú gépöntvényt szállítottunk. Ezeka kapcsolatok éveken át jól működ-tek, sőt napjainkban reményteljes azúj megkeresés. Az évet a másfél hó-napos leállás ellenére 52 millió Fteredménnyel zártuk.

A következő évek a javulás, a fel-emelkedés, az eredményesség éveivoltak. Konszolidálódott a helyze-tünk. Mindenki nagyon sokat dolgo-zott, a kitartó munkának eredményelett. Elérkezett az idő az öntöde ter-mékszerkezetének tisztítására.

2005 a környezetvédelmi és tech-

nológia-korszerűsítési beruházásunkbefejezését követő első teljes év volt.Az új és felújított berendezések azegész év során folyamatosan ésproblémamentesen működtek. Az in-tenzív marketing hatására az év má-sodik felében a jelentősen megnőttöntvényigény mellett mód volt a na-gyobb leterhelés melletti működésellenőrzésére, a gyártási tapasztala-tok megnyugtatóak voltak. A kedvezőkörnyezetvédelmi eredményeken túla beépített új technika a fajlagosanyag- és energia-felhasználási mu-tatóinkban is javulást hozott. Értéke-sítésünkben az exporteladások ará-nya folyamatosan nőtt, miközben ár-bevételünk évről évre jelentősenemelkedett. Marketing tevékenysé-günket tudatosan a szivattyú- éskompresszoripar területére fókuszál-tuk. 2005-ben a bővülő exportszállítá-sok következtében árbevételünk12%-kal nőtt. Szélesedő piaci kap-csolatainkban megjelent a KSB né-met cégcsoport, igen jelentős önt-vényigénnyel.

2006-ban nettó árbevételünk közel40%-kal több volt az előző évinél, azexport növekedési aránya pedig meg-haladta az 58%-ot. Az árbevétel ilyenmértékű növekedése a volumen29%-os növekedésével párosult. Eb-ben az évben megvalósult az a stra-tégiai célunk, amely szerint öntvény-értékesítésünket exportpiacaink bőví-tésével tudjuk tovább növelni. Cé-lunkként fogalmaztuk meg az export-

piacok bővítésén túl a magas gyártá-si kultúrát igénylő szivattyú- és komp-resszoröntvények gyártásában jelen-tős szerep elfoglalását. Mára bizo-nyos szivattyútípusoknál ezt a céltelértük. Szállításaink Európába, első-sorban az Európai Unió országaibatörténnek, 2006-ban azonban bevéte-lünknek 10%-át már az USA-ba,Ausztráliába és Kínába történt eladá-sok jelentették.

2007-ben további növekedést ér-tünk el. Termelésünk bővült, árbevé-telünk változatlan belföldi értékesítésmellett 11%-kal nőtt. Európa 12 or-szágába exportáltunk, összes értéke-sítésünk 41%-át azonban a németpiac jelentette. Gyártmányösszeté-telünk az évek során fokozatosanátalakult, a korábbi szerszámgép- ésegyéb gépöntvény dominanciáját aszivattyú- és kompresszoröntvényekgyártása vette át. 2007-ben az eladottmennyiség 65%-át ez utóbbi öntvény-típusok adták.

2008-ban minden korábbinál ma-gasabb eladási szintet értünk el. Azelőző évhez képest újra 11%-kal nőttnettó árbevételünk, elérte a három-milliárd Ft-ot. A folyamatos növeke-désre a külgazdasági környezetenkívül – a jó piaci munkán és a jó minő-ségben, határidőben történő gyártá-son túlmenően – kedvező hatássalvolt a folyamatosan magas piaciigény miatt lehetővé vált profiltisztí-tás. A technológiai rendszerünkbecsak nehézkesen, nagy költséggel il-

leszthető öntvények gyártását – a ve-vővel történt egyeztetés után – meg-szüntettük. Az árbevétel folyamatosemelkedése mellett előnyös költség-struktúra alakult ki, így éves zárásunkis egyre jobb eredményt mutatott. Ezaz év öntödénk újkori életében a leg-eredményesebb volt, az export ará-nya elérte a teljes értékesítés 96%-át.

2009-re – másokhoz hasonlóan –cégünknél is a válság nyomta rá abélyegét. Már az év elején szembe-sültünk a piaci igények erőteljes csök-kenésével. Az előző év végén mégkedvező rendelésállományunk né-hány hónap alatt a felére csökkent.Gazdaságos működésünk fenntartá-sához költségelemzést végeztünk,meghatároztuk a költségcsökkentéslehetséges pontjait. Igyekeztünk ki-használni a munkaszervezés lehető-ségeit. A piaci igényeknek megfelelő-en racionalizáltuk a termelési folya-matot. A főbb termelő berendezésekműködési idejét az adott körülmé-nyekhez igazítottuk, csökkentettük aműszakszámot, március 1-jétől beve-zettük a heti 30 órás munkaidőt.

Az éves értékesítési adataink aztmutatták, hogy vevőink igénye a felé-re csökkent ugyan, de piacot nemvesztettünk, öntőmintát nem vittek el.A mennyiségi csökkenés a gyárt-mányszerkezetben a korábbi évek-hez képest csak kismértékű változástokozott, a szivattyúöntvények domi-nanciája erősödött a gépöntvényekrovására.

XIXwww.ombkenet.hu 144. évfolyam, 5. szám • 2011

7. ábra. Cementműi adagoló rotor GGG50 8. ábra. Moby Dick atomerőműi vízkeringtető szivattyúház

Az év során stratégiát dolgoztunkki az újbóli növekedés lehetséges irá-nyaira vonatkozóan. Két, egymástkiegészítő alternatívával számoltunk.Az egyik a már ismert termékkörben arégi és új partnerek felkutatásávalpiacunk bővítése, a másik új termék-csoport gyártásával új piaci szeg-

mens megszerzése. Ahhoz, hogy tar-tósan a piacon maradhassunk, újrakellett gondolni egész helyzetünket,egy keresleti piacon mozgó értékesí-tést a kínálati piacon való megmara-dás, növekedés irányába kellett fordí-tani.

2010-ben megkezdődött a gazda-sági válságból való kilábalás. Társa-ságunknál a válság a gyors helyzet-elemzésnek és hatékony intézkedé-seknek, valamint a más öntödékhezképest talán kedvezőbb piaci helyzet-nek köszönhetően nem okozott vesz-teséges évet még 2009-ben sem. A2010. évi árbevétel és eredmény ada-tai azt mutatják, hogy a válságbólvaló kilábalás követelményeihez jólalkalmazkodtunk. Megkezdődött anövekedés, ennek mértéke azonbanmég csekély, 2009-hez képest mint-egy 15%. Ez a növekedés erősödik2011-re. Olyan multinacionális cégek-nél szereztük meg a korlátozás nélkü-li beszállítási licencet és kezdtük el aszállítást, mint az ABB, a SiemensAG, a Metso AB és az Andritz AG.

A kialakult helyzethez való alkal-mazkodás egyik jellegzetes példájaegy eddig nem járatos termékcsoport,a díszöntvények gyártásának a meg-kezdése. Ezt ugyan csak átmenetnektekintjük, de jól példázza alkalmazko-dóképességünket.

2010 nyarán a Margit híd díszönt-vényeinek és szobrainak gyártásáravállalkoztunk. Most, 2011 júliusában abefejezéséhez közeledik a projekt. Az

öntvények döntő részét már felszerel-ték a hídra, a gyártásból nagyonkevés van hátra. A Margit hídon –reményeink szerint még hosszú évti-zedekig – egy ország láthatja a cse-peli vasöntödében dolgozók kezénekmunkáját. Büszkék vagyunk ezekreaz öntvényekre, büszkék vagyunkerre a munkára. Mi így ünnepeljük acsepeli vasöntvénygyártás 100.évfordulóját.

Cégünk, a Csepel Metall Vasöntö-de Kft. büszke hagyományaira, gaz-dag örökségére, a magyar vas-öntészetben betöltött meghatározószerepére. Az 1911-ben WeissManfréd által alapított öntöde immá-ron 100 éve működik folyamatosaneredeti telephelyén, a Csepel Művekterületén. Hála az itt dolgozott ésdolgozó kiváló szakemberek egészsorának, az eltelt hosszú évek alattmindig élen járt az új technológiák ésúj gyártmányok bevezetésében.Sokéves gyártási tapasztalat halmo-zódott fel a gyárban, generációk örö-kítették az öntvénygyártás fogásait.A krónikából láthatóan voltakszebben és keservesen megéltidőszakai is, de a történetének döntőidőszakára a Weiss-i pragmatistagondolkodás és a gondos, jó szín-vonalú munkába vetett hit volt a jel-lemző. Ezt a már meglévő és megélthagyományt szeretnénk a következőévek során tovább vinni, méltómódon folytatni régi elődeink és voltkollégáink munkáját.

XX ÖNTÉSZET www.ombkenet.hu

11. ábra. A Margit híd díszoszlopaiGG25

9. ábra. RDLO szivattyúházak GGG40.3 10. ábra. Tejkondenzáló forgattyúháza GGG50


ÖNTÉSZET

Idén 12. alkalommal rendezték megDüsseldorfban a GIFA NemzetköziÖntészeti Szakkiállítást, amely szé-les körben mutatta be az öntészetterületén az elmúlt négy év rohamosfejlődését. A GIFA mellett lehetőségvolt körbejárni és megtekinteni ametallurgia újdonságait bemutatóMETEC, a hőkezelés és tüzeléstanterületén történő fejlesztéseket kiál-lító THERMPROCESS és az önté-szeti újdonságokban bővelkedőNEWCAST elnevezésű kiállító egy-ségeket is. A szakvásáron 1958 kiál-lító találkozott a 83 országból érke-zett összesen 79 000 látogatóval.Ezen a magas színvonalú szakmaitalálkozón részt vett a MiskolciEgyetem Műszaki AnyagtudományiKar Öntészeti Tanszék szervezésé-ben öt oktató, hét PhD-hallgató és-kutató, tizenkét BSc- és hat MSc-hallgató.

A csoportot az első napon sze-mélyesen fogadta a vásár igazgató-sága és közös fényképet is készítet-tünk (1. kép) Friedrich-Georg Keh-rer úrral, a vásár igazgatójával és

Máté Szilviával, a düsseldorfi vásármagyarországi képviselőjével.

A vásáron a csoportnak bemutatóelőadást tartottak a Foseco, a NovaCast Systems AB, a Hüttenes-Alber-tus, a Morgan és az ELKEM cégekszakemberei, ami mindenképpenhasznos volt, hiszen az öntészet más-más területeinek kiemelkedő fejlesz-téseit ismerhettük meg közelebbről is.

Az említetteken kívül sok más kiál-lító standját is alaposan megnézhet-tük, kérdéseket tehettünk fel, amiakár egy további szakmai kapcsolatkezdetét is jelentheti a jövőben. Azegyetemek standjainál lehetőségünkvolt külföldi egyetemek képzéseirőlérdeklődni, valamint külföldi részkép-zésen való részvétel feltételeit meg-tudni. A standokon sok újdonságot is-merhettünk meg, és számos techno-lógiát láthattunk – ha nem is ipari kö-rülmények között – működés közben.

A szakvásár mellett kitekintést tet-tünk a kultúra felé is azzal, hogy egynapot Kölnben töltöttünk el, ahol aváros nevezetességeit jártuk végig.Megismerkedtünk Düsseldorf belvá-

rosával is, ahol a rendezvénysorozatzárásaként kellemes estét töltöttünka vásárra érkezett öntészekkel, aszakmai körökben méltán híresUerige sörözőben.

Az úton való részvétel hasznos éstanulságos volt mindannyiunk szá-mára. A vásáron szerzett tapasztala-tok elsősorban ismereteink bővítésétszolgálták, ezeket a jövőben TDKdolgozatok, szakdolgozatok és diplo-mamunkák elkészítése során is leszlehetőségünk hasznosítani.

A GIFA-n adta át dr. Dúl Jenő tan-székvezető a Miskolci Egyetemmelkötött együttműködési megállapodástdr. Thomas Heckel, az ARGE Metall-guss GmbH vezetője és HåkanFransson, a NovaCast Systems ABvezetője részére.

A tanulmányút a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projektrészeként – az Új MagyarországFejlesztési Terv keretében – azEurópai Unió támogatásával, azEurópai Szociális Alap társfinanszíro-zásával valósult meg.

�� Dúl Jenő

ROVATVEZETÕK: Lengyelné Kiss Katalin és Szende György

EGYETEMI HÍREK

A Miskolci Egyetem csoportja a GIFA-n

1. kép. A vásárigazgatóság köszönti a csoportot

26 ÖNTÉSZET www.ombkenet.hu

A Miskolci Egyetemen 2011. szep -tember 16-án rendezték meg az„Öntészeti Innovációs Fórum 2011” c.szakmai-tudományos konferenciát,amely „A Miskolci Egyetem Tech no -lógia- és Tudástranszfer Centru -mának kialakítása és működtetése”c. (TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0006)projekt Öntészeti Kutató-Oktató La -bor (PP5) mintaprojekt keretébenvalósult meg.

A rendezvényt dr. Patkó Gyulapro fesszor, a Miskolci Egyetem rek-tora és dr. Sohajda József, a MagyarÖn té szeti Szövetség elnöke nyitottameg. A „Technológia- és tudástransz-fer a Miskolci Egyetemen” c. szakmaielőadásával dr. Deák Csaba ME stra-tégiai és fejlesztési rektorhelyettesadott betekintést a projekt jelenébeés jövőjébe. Ezt követően dr. GácsiZoltán professzor, a Műszaki Anyag -tu dományi Kar dékánja tartotta meg„A Műszaki Anyagtudományi Kar fej-lesztési stratégiája” című előadását.

A program során mutatták be azöntészet oktatását és kutatását segí-tő fejlesztési projektek keretébenmegvalósított laboratóriumi és mű -helyberuházásokat. Erről dr. DúlJenő, az Öntészeti Tanszék vezetőjeszámolt be előadásában. A projekt-ben teljesített feladatokról öntödeiformázóanyagok témában Tóth Judités dr. Tóth Levente tartott beszámo-lót. A könnyűfémöntészeti kutatáso-kat Tokár Monika és dr. FegyvernekiGyörgy közös előadásban mutattabe. Dr. Molnár Dániel „Öntészeti szi-muláció a termék és technológia fej-

lesztésében” c. előadásában fejtetteki a projekt eredményeit.

Az Öntészeti Tanszék a projektkeretében továbbfejleszti a kapcso-latrendszerét az öntvénygyártó ésöntvényfelhasználó társaságokkal, aMagyar Öntészeti Szövetség tagvál-lalataival együttműködve bővíti aszellemi és eszközkapacitását, hogyaz öntészeti kutatási témák művelé-séhez, a partnerek kutatási-fejleszté-si feladatainak megoldásához hosszútávon biztosítsa a feltételeket.

A projekt eredménye egy öntészetikutató-fejlesztő, technológiai vizsgá-latokat végző, hazai és nemzetközioktatási és kutatási projektekben valórészvételre alkalmas, önálló jogi sze-mélyiségű szakmai információs cent-rum (spin-off vállalkozás) létrehozá-sa, amely a magyarországi öntödékés öntvényfelhasználó társaságokrészére teljesíthető szolgáltatásokellenértékéből és hazai, valamintnemzetközi pályázati projektek bevé-teleiből tartja fenn magát.

A fenti célok megvalósítását a pro-jekt keretében az országosan egye-dülálló, jelenleg is működő ÖntészetiOktató-Kutató Labor továbbfejleszté-se és az ipari igények szerinti működ-tetésének kialakítása biztosíthatja.

A Miskolci Egyetem a projekt telje-sítése érdekében együttműködésimegállapodást kötött a Magyar Ön -tészeti Szövetséggel, külföldi önté -szeti kutató központokkal és hazaiöntödékkel, továbbá létrehozta aKönnyűfémöntészeti Kihelyezett Ne -mak Oktató Laboratóriumot Győrben,

a Nemak Győr Alumíniumöntöde Kft.-vel megkötött együttműködési megál-lapodás szerint, és öntészeti szimulá-ciós laboratóriumot alakított ki.

Dr. Sohajda József, a Magyar Ön -tészeti Szövetség elnöke az önté -szeti technológia- és tudástranszferfolytatásának segítésére irányuló nyi-latkozatot adott át prof. dr. PatkóGyula rektornak:

A Magyar Öntészeti Szövetség(MÖSZ) felajánlja a Miskolci Egye -temnek partneri együttműködését azöntészeti technológia- és tudás-transzfer elősegítésében, spin-offvállalkozás létesítésében és annakműködtetésében.

A MÖSZ vállalja a szövetségi szer-vezetbe tartozó vállalkozások tech-nológia- és tudástranszferigényeineka létrejövő spin-off szervezethez valóirányítását, felőlük megrendeléseklétrehozását és továbbítását, esetle-ges öntészeti klaszter vagy más szer-veződések kialakításának segítését,a tevékenységi körhöz tartozó/ kap -csolódó, illetve a szervezethez irá-nyítható feladatvégzések, akciók,pályázatok szervezésének kezdemé-nyezését, támogatását. A MÖSZ vál-lalja a spin-off szervezet létrehozásasorán felmerülő költségekből a tulaj-doni hányadára jutó résznek a társa-sági szerződés szerinti befizetését.

A spin-off szervezet létrehozásárairányuló előterjesztést az Egyetemvezető testületei az októberi ülésü-kön tárgyalják.

�� Dúl Jenő

Öntészeti Innovációs Fórum

Gratulálunk a Békéscsabán nyomásos öntödét és Szeghalmon fém-szerkezetgyárat üzemeltető Csaba Metál Zrt.-nek abból az alkalom-ból, hogy 25 személyes „Urbanus” autóbuszával Magyar TermékNagydíjat nyert, amelyet Majoros Béla vezérigazgató vett át azOrszággyűlés gazdasági és informatikai bizottságának alelnökétől.

A BKV tenderére készült, városi közlekedésre tervezett autóbusz400 millió forintos, hároméves fejlesztés eredménye. Az Urbanusalkalmas mozgássérültek, betegek szállítására, iskolabuszként valóhasználatra is. A befogadóképessége 33 utasra bővíthető. 103 kW-os, EURO 5 környezetvédelmi besorolású dízelmotorja van, kézi ésautomata nyomatékváltóval is gyártható. A vázszerkezete rozsdaállóacél zártszelvényből készül a szeghalmi gyárban.

További sikeres munkát kívánunk a Csaba Metál kollektívájának! A díjnyertes autóbusz

KITÜNTETTÉK A CSABA METÁLT


ÜZEMI HÍREK

A bicskei Magyarmet FinomöntödeBt. Magyarország vezető precíziósöntödéje, amely a feldolgozóiparkülönböző ágazatainak szállít beépí-tésre kész alkatrészeket. A precíziósöntvények iránti kereslet elsősorbana magas minőségi követelményekettámasztó iparágakban tevékenykedőgyártók részéről jelentkezik, amilyenpéldául az energiaipar a reaktoralkat-részekkel, a turbinalapátokkal, vala-mint a vegyipar, illetve a járműipar akülönleges, egyedi anyagösszetételűalkatrészekkel. A cég tudatosan ké -szült arra, hogy ezen iparágak felé,elsősorban a speciális öntvények ésa járműipar felé nyisson, ezért sze-rezte meg az AS 9100 repülőgép-beszállítói minőségirányítási rend-szertanúsítványt.

Az öntöde munkatársai jól képzett,tapasztalt szakemberek, akik többéve a gyár alkalmazottai, így a válla-lat iránti elkötelezettségük biztosítja,hogy a termékek és a szolgáltatásokmegfeleljenek a fokozott minőségikövetelményeknek. A nagysorozatúgyár tás területén szűk keresztmet-

szet volt a viaszmintagyártás, ezért2011-ben egy projekt keretében tech-nológiai fejlesztést, kapacitásbővítésteredményező újításokat, beruházá-sokat hajtottak végre. A 2011. évi ren-delésállomány teljesítése a viasz min -tagyártó-kapacitás növelése nélkülmár nem lett volna lehetséges. Szük -ségessé vált egy új viaszüzem kiala-kítása és egy nagyobb teljesítményűviaszprés beszerzése, ami a minta-gyártó-kapacitás 30%-os növekedé-sét és a járműipari alkatrészek általmegkövetelt méretpontosságot ered-ményezi (1. kép). Annak érdekében,hogy az üzemcsarnok megfeleljen azalkalmazott technológia műszaki pa -ramétereinek, építési és épületgépé-szeti átalakításokat is el kellettvégezni (2. kép). Többek között újelektromos, távközlési és informatikaihálózatot építettek ki, és állandó, 22°C-os hőmérsékletet biztosító klima-ti zálással és hőálló padlóburkolattallátták el az új helyiségeket. A dolgo-zók számára új étkezőt és mosdóhe-lyiségeket alakítottak ki, illetve egykész áruraktár is felépült.

Az iparágak részéről jelentkezőmennyiségi és minőségi igényekkielégítése érdekében további fej-lesztések megvalósítását tervezi acégvezetés. A vevők jobb kiszolgálá-sa megköveteli a műszaki paraméte-rek dokumentálását, ehhez új me -cha nikai vizsgálóberendezést kíván-nak beszerezni. Ezáltal a Magyar -met la bo ratóriuma akkreditált vizs-gálatokat is képes lesz elvégezni. Ajárműipar részére gyártott készöntvények mé ret pontosságát meg-munkálással, az előírt mechanikaitulajdonságokat hőkezeléssel bizto-sítják. A kapacitásbővítést ezen atéren is fokozni szeretnék új hőke-zelőkemence és további megmun -kálógépek beszerzésével.

2011 augusztusában elindult a ter-melés az új, korszerű viaszüzemben,amely nem jöhetett volna létre aGazdaságfejlesztési Operatív Prog-ram GOP-211/B keretében elnyertpályázat támogatása nélkül.

�� Sztányi ÁgnesHR-menedzser

1. kép. Az új viaszpréseknél füstelszívót és egyéni megvilágí-tást építettek be

2. kép. Kamerával figyelt új konvejor viszi a mintákat az eme-letre

Technológiakorszerűsítés a MagyarmetFinomöntödében

28 FELSŐOKTATÁS www.ombkenet.hu

A kémiai ismeretek oktatása hazánk-ban az 1735-ben Selmecbányán a bé-csi udvari kamara által alapított Bá-nyászati Iskolában (Bergschule) indultmeg. Az intézmény 1763 és 1770között három tanszék létesítésévelfokozatosan felsőfokú intézménnyé(Bergakademie) fejlődött. Az első tan-széket Mária Terézia alapította 1763-ban hozott rendeletével Ásványtan-Kémlészet-Kohászati Tanszék néven.Élére a holland származású kémikust,N. J. Jacquin-t nevezte ki, az általamegszervezett tanszéket a KémiaiIntézet jogelődjének tekintjük.

A Kémiai Tanszék az alaptárgyakés bizonyos szaktárgyak oktatásávalveszi ki részét a képzésből mind azanalitikai kémiai, mind a fizikai kémiaiterületeken. Az oktatási tevékenysé-gének része a környezetvédelem, ahulladékgazdálkodás kémiai megala-pozása mellett a környezetvédelmianalitika, kockázatbecslés, hulladék-gazdálkodás, hatásvizsgálat stb. ok-tatása is. Az intézet kutatási tevé-kenysége jelentős a művelt szak-ágakban, mind ipari megbízás, mindpályázati formában.

A régió nagy vegyipari vállalatainaktámogatásával az Intézet gondozza avegyipari technológiai szakirányt is,ezzel a kutatási tevékenysége is bő-vült (szerves és szervetlen kémiaitechnológia, vegyipari műveletek,gyakorlatok, műszeres kémiai analiti-ka, technológia modellezése, vegyi-pari technológiák környezetvédelme).A képzési struktúrában az intézet ahulladékgazdálkodási és a környezet-védelmi kiegészítő szakirányt, vala-mint a mérnöktanár szakot gondozza.

A 2003-ban elindított VegyipariTechnológiai szakirány oktatási éspénzügyi hátterének javítása érdeké-ben kihelyezett tanszékeket alapítot-tunk, majd a három tanszékből aKémiai Intézetet.

A 2008-ban alapított Vegyipari

Technológiai BorsodChem Kihelye-zett Intézeti Tanszék elsődleges fel-adata a hallgatók vegyipari technoló-giai gyakorlati képzésének erősítésea kémiai technológiai tárgyú gyakor-lati órák tartásával a modern vegyipa-ri üzemekben: a BorsodChem Zrt.-nél, valamint a BC KC Formalin Kft.,Framochem Kft., Linde Gáz Magyar-ország Rt., TVK, MOL Tiszai Fino-mító és Akzo Nobel Coatings Rt. üze-meiben. A BorsodChem vegyiparitechnológiai műveleti laboratóriuma akihelyezett tanszék gyakorlati helye,amelyben az oktatás mellett félüzemiméretű kutatási feladatok végrehajtá-sára is van lehetőségünk.

A Petrolkémiai Technológiai Kihe-lyezett TVK Intézeti Tanszék hivatalo-san 2008 decemberétől működik, detevékenysége pár évvel korábbranyúlik vissza. A Tanszék elsődlegesfeladata a hallgatók gyakorlati képzé-sének erősítése.

Mindkét kihelyezett tanszék szer-vezi a nyári gyakorlatokat a gyárak-ban, a TDK- és diplomamunka-témá-kat, és konzulenseket biztosít a hall-gatók számára. A szakirányt választóhallgatók végzés után ezen ismere-tek birtokában álláslehetőséghez jut-hatnak elsősorban a BorsodChemZrt.-nél, a TVK-nál, valamint egyébvegyipari vállalatnál.

Az oktatásfejlesztés szükségességeA kémiai tanszékek mindvégig abányász- és kohász-, majd gépész-mérnök-képzés megalapozását tar-tották feladatuknak. Emellett a kémiaitanszékek természetesen az új ter-mészettudományos eredmények, ki-emelten a környezetvédelmi ismere-tek közvetítésében is kezdeményezőszerepet játszottak. Az ezredfordulónazonban egyre inkább megfogalma-zódott az igény, hogy a Kémiai Tan-szék is gondozója legyen szakirány-nak, a kémia, mint tudományos disz-

ciplina a kibocsátott diploma megne-vezésében is szerepelhessen. Nyil-vánvalóan emellett az a praktikus okis közrejátszott, hogy a MiskolciEgyetem közelségében működött/működnek a hazai vegyipar meghatá-rozó vállalatai, és a Műszaki Anyag-tudományi Kar (MAK) nem bocsátottki mérnököket számukra. A vegyigé-pész mérnökképzés tapasztalataitfelhasználva, oktatóikat is bevonva,2004-ben a MAK elindította a techno-lógia-orientált vegyipari technológusképzést.

2011-ben kezdeményeztük a „Ké-miai folyamatok” felvételét a KerpelyAntal doktori Iskolába, hogy a kémiaiés vegyipari technológiák területén azintézet is bekapcsolódhasson a dok-tori képzésbe, miáltal hosszú távonbiztosíthatja az oktatói utánpótlását.

A Kémiai Intézet személyi állományaAz Intézet igazgatója és a KémiaiTanszék vezetője 2011. május 1-jétőldr. Lakatos János egyetemi docens(2011. április 30-ig dr. Lengyel Attilaegyetemi docens).Vegyipari Technológiai Borsod-Chem Kihelyezett Intézeti Tanszék(vezetője dr. Ábrahám József egyete-mi docens, a BorsodChem Zrt. léte-sítményi főmérnöke).Petrolkémiai Technológiai TVKKihelyezett Intézeti Tanszék (veze-tője dr. Gál Tivadar egyetemi docens,a TVK Nyrt. vezető technológusa).

Az előző és jelenlegi tanév oktatóinaklistáját az 1. táblázat, a Kémia Intézetáltal gondozott szakirányokat ésvezetőiket a 2. táblázat tartalmazza.

A Kémiai Intézet infrastruktúrájaAz intézet rendelkezik az alapvetőkémiai-laboratóriumi eszközökkel.A 60 és 48 fős „nagy”-laboratóriumo-kat 2010-ben részben saját erőből,nagyobb részt TIOP-beruházás kere-

FELSŐOKTATÁS

Bemutatkozik a Miskolci Egyetem MűszakiAnyagtudományi Kar Kémiai Intézete

Név Beosztás Szakterületi főbb kompetenciák


Szakirány Vezető

Vegyipari technológiai szakirány (BSc) Dr. Sóvágó Judit (2011. 08. 31-ig)Vegyipari technológiai szakirány (MSc) Dr. Lakatos JánosMérnöktanár (MSc) Dr. Emmer János és Dr. Lovrity ZitaMűszaki környezetvédelmi szakmérnöki szak Dr. Bánhidi Olivér (Dr. Emmer János 2010. 12. 18-ig)Környezetvédelmi kiegészítő szakirány (MSc) Dr. Bánhidi Olivér (Dr. Emmer János 2010. 12. 18-ig)Hulladékgazdálkodási kiegészítő szakirány (MSc) Dr. Lengyel Attila

1. táblázat. A Kémiai Intézet oktatói és nem oktató munkatársai a 2010/11 és 2011/12 tanévben

2. táblázat. A Metallurgiai és Öntészeti Intézet óraadó, illetve külső munkatársai

Dr. Lakatos János

Dr. Ábrahám JózsefDr. Gál TivadarDr. Berecz Endre

Dr. Bárány Sándor

Dr. Lengyel Attila

Dr. Emmer János

Dr. Bánhidi Olivér

Dr. Sóvágó Judit

Dr. Lovrity ZitaDr. Mogyoródy FerencDr. Borzsák IstvánZákányné Dr. Mészáros RenátaDr. Lengyel AttilánéHutkainé Göndör ZsuzsaMuránszky GáborVanyorák LászlóDr. Kadecki LajosRugóczky PéterVanczákné Kocsis JuditDubniczky TiborLeskó ImrénéCsászárné Türk IlonaFerencziné Bonczos LídiaSimon Györgyné

egyetemi docens, igazgató,tanszékvezetőegyetemi docens, tanszékvezetőegyetemi docens, tanszékvezetőprofessor emeritus

professor emeritus

ny. egyetemi docens (2011. 05. 01-től)

ny. egyetemi docens (2010. 12. 18-tól)

egyetemi docens

egyetemi docens (2011. 08. 31-ig)

egyetemi docens (2011. 05. 31-ig)egyetemi adjunktusegyetemi docens (2011. 09. 01-től)egyetemi tanársegédműszaki szakoktatómérnöktanáregyetemi tanársegédintézeti munkatárs (2011. 08. 01-től)kutató (2011. 09. 01-től)kutató (2011. 08. 01-től)előadóelektroműszerészhivatalsegédsegédlaboránsvegyésztechnikusüvegtechnikus

általános és analitikai kémia, szénkémiai adszorpció,adszorbensek fejlesztéseszerveskémiai technológiákpetrolkémiai technológiák, reakciókinetikafizikai kémiai, oldatszerkezet, környezetvédelem, gázhidrátokkolloidkémia, szerves kémia, szupergyors elektroforézis,víztisztításáltalános és analitikai kémia, kemometria, környezetvé-delem, hulladékgazdálkodásfizikai kémia, kromatográfiaanalitikai kémia, emissziós spektrometria, kemometria,elektrokémia,kémiai technológiák, fizikai kémia, kémiai technológiákmodellezéseszerves kémia, általános kémia, kromatográfiaáltalános kémia, kémiai technológiákfizikai kémiaáltalános kémia, kolloidika, víztisztításáltalános és analitikai kémia, fizikai kémia, kromatográfiaáltalános kémia, fizikai kémia, környezetvédelemáltalános és analitikai kémia, spektrometria, kromatográfiaáltalános és fizikai kémia, nanokémiakromatográfiaadszorpció, adszorbensek fejlesztéseügyviteli, gazdálkodási feladatok, adminisztrációműszerek karbantartása, mérőkörök építésekisegítő feladatoklaboránsi feladatoklaboránsi feladatoklaboránsi feladatok

tében felújítottuk. Ezekben történikaz általános kémia, fizikai kémiaoktatása. A TIOP-beruházás kereté-ben kialakítottunk egy központi éghe-tő gáz tároló helyiséget és innen kiin-duló technikai gázellátó hálózatot. A12-12 fős analitikai és szerves kémiailaboratóriumunk is öt, ill. hat éves.

A műszerpark az utóbbi időben lát-ványosan megújult. A meglévő atom-abszorpciós spektrométereink éskromatográfjaink mellé új UHPLC_MSés GC_MS kromatográfokat, valamintICP-spektrométert szereztünk beTIOP-beruházásban. Szakképzésialapunkból vásároltuk a szorptométert

az adszorbens- és katalizátor-fejlesz-tést célzó kutatásainkhoz (1–2. ábra).

TananyagfejlesztésAz intézet által oktatott tantárgyaktananyagának korszerűsítése, a mér-nökképzés elvárásaihoz való igazítá-sa érdekében az elmúlt két évbenhárom új elektronikus jegyzet meg-írására került sor:

Fizikai kémia mérnököknek (veze-tő: dr. Emmer János és Némethné dr.Sóvágó Judit, további szerzők: dr. Bá-rány Sándor, dr. Baumli Péter, Hutkai-né Göndör Zsuzsanna; a könyvbe dr.Báder Imre által, halála előtt összeál-

lított tananyagot is beépítettük).Analitikai kémia anyagmérnökök-

nek (vezető: dr. Lakatos János, to-vábbi szerzők: dr. Bánhidi Olivér, dr.Lengyel Attila, dr. Lovrity Zita,Muránszky Gábor).

Vegyipari és petrolkémiai techno-lógiák (vezető: dr. Ábrahám József,további szerzők: Némethné dr. Só-vágó Judit, dr. Gál Tivadar, dr. Mo-gyoródy Ferenc, valamint vegyiparivállalatok munkatársai: Érsek László,Nagy László, Klement Tibor, FehérTamás, dr. Kozár Zoltán, NemesCsaba, Bálint Szabolcs).

30 FELSŐOKTATÁS www.ombkenet.hu

EGYETEMI HÍREK

2011. június 18-án a Műszaki Anyag-tudományi Kar diplomaosztó ünnep-ségén 19 frissen végzett mérnökvette át oklevelét: anyagmérnök BSc-szakon 8 fő, kohómérnöki egyetemiszakon 1 fő, anyagmérnök MSc-sza-kon 6 fő, kohómérnök MSc-szakon 4fő. PhD-oklevelet szerzett ÁdámnéMajor Andrea, Kuzsella László ésPázmán Judit. A diplomaosztó ün-nepségen további kitüntetéseket isátadott prof. dr. Patkó Gyula rektor:prof. dr. Szűcs István „Pro Universi-tate”, dr. Lengyel Attila a „MiskolciEgyetem Kiváló Kutatója”, VeresJudit a „Miskolci Egyetem KiválóDolgozója” kitüntetést, dr. DiószegiAttila címzetes egyetemi tanáricímet, dr. Dúl Jenő a HallgatóiÖnkormányzat „Kiváló Oktató” okle-velét, Kéri Zoltán pedig „Becsület-diplomát” vehetett át.

Dr. Török Béla (szerzőtársai: KovácsÁrpád, Gallina Zsolt) “Ironmetallurgyof the Pannonian Avars of the 7–9thCentury Based on Excavations andMaterial Examinations” (Pannóniaiavarok vaskohászata a VII–IX. szá-zadban, az ásatások és anyagvizs-gálatok alapján) címmel tartott elő-adást az Archaeometallurgy inEurope (Archeometallurgia Európá-ban) nemzetközi konferencián,melyet Bochumban, 2011. június 29– július 1. között rendeztek.

Dr. Patkó Gyula professzort, az MErektorát augusztus 20-a alkalmábóltudományos, kutatói és oktatói mun-kássága, szakmai-közéleti és egye-temvezetői tevékenységének elis-meréseként a Magyar KöztársaságiÉrdemrend Középkeresztjével jutal-mazták.

Dr. Fuchs Erik György c. egyetemitanárt augusztus 20-a alkalmából aMagyar Köztársasági Érdemrendlovagkeresztjével tüntették ki.

Dr. Palotás Árpád, a Miskolci Egye-tem Műszaki Anyagtudományi Kará-nak dékánhelyettese átvette profesz-szori kinevezését, így 2010. szep-tember 1-jétől egyetemi tanárkéntfolytatja munkásságát.

Dr. habil. Bárczy Pálnak, a műszakitudományok kandidátusának, és dr.Károly Gyulának, a műszaki tudomá-nyok doktorának prof. dr. PatkóGyula, a Miskolci Egyetem rektoraprofessor emeritusi címet adományo-zott.

�� Mende Tamás

2. ábra. ICP és szorptométer1. ábra. Kromatográfok (UHPLC_MS, GC_MS)

Kutatási területek és ipari kapcsolatokA kutatási területeink között megtalál-hatók a fizikai kémia diszciplinái, úgy-mint: homogén és heterogén rend-szerek egyensúlyai, diszperz (kolloid)rendszerek tulajdonságai, reakcióki -ne tika, elválasztás-technika, korró-zió. Kiemelt terület az adszorpció,adszorbensek és katalizátorok fej-lesztése. Ugyancsak kiemelt kutatásiterület az intézetben a víztisztítás,kü lönösen a nehezen bomló szervesszennyezők ártalmatlanítása (lebon-tása) és analitikája. Az analitikai kuta-tásaik főleg emissziós és abszorpci-ós spektrometria területére esnek, fő -leg sugárforrás-fejlesztéssel, de mó -d szerfejlesztéssel is foglalkozunk.

A kör nyezetvédelmi kutatásokbana víztisztítás mellett a(z) (ipari) hulla -dé kok (például vörösiszap, pác levek)ke zelése és hasznosítása nyer priori-tást.

Az utóbbi öt évben ipari partnereinkközött tudhattuk/tudhatjuk a Borsod -

Chem Zrt.-t, a TVK Rt.-t, a Framo -chem Kft.-t, a MAL Zrt.-t, a KIPSZER-TÜVA Kft.-t, a KIS Kft.-t, a SystemConsulting Rt.-t. Megbí zá saik mellettrészt vettünk három kutatási pályázat-ban, ipari partnerekkel kooperálva.

Szakmai–társadalmi kapcsolatokAz intézet az utóbbi időben nagyhangsúlyt helyez a szakmai közélet-tel való kapcsolatok helyreállítására,az intézet bekapcsolására a szakmaiközéletbe. Ennek érdekében növel-tük aktivitásunkat a MAB VegyészetiSzakbizottságában (az elnök, társel-nök, valamint a munkabizottságokve zetői az intézet vezető oktatói).Meg tartottuk tagságunkat az MTAszak mai bizottságaiban is. Jelentő -sen erősítettük kapcsolatainkat aMagyar Kémikusok Egyesületével.Újraalakítottuk a Miskolci EgyetemiSzervezetet, majd 2008-ban együtt-működési megállapodást készítettünkelő a Miskolci Egyetem és az MKE

között. A beiskolázás segítése, azegyetem, a kar hírnevének növeléseérdekében vállaltuk öt éven keresztülaz Irinyi János középiskolai kémiaiverseny döntőjének lebonyolítását, ill.az Országos Diákvegyész Napokegyetemi megnyitóját és a zsűrizés-ben való közreműködést. Ugyancsakezeket a célokat szolgálja a KutatókÉjszakáján való közreműködésünk,amely örömmel látjuk, nagy siker.Mindig zsúfolásig telt előadóban vég-rehajtott kísérletekkel és éjfélig tartóspektrometriai bemutatóval igyek-szünk a kémiát népszerűsíteni.

�� Lengyel Attila

A tanulmány / kutató munka a TÁ M O P-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelűprojekt részeként – az Új Magyar -ország Fejlesztési Terv keretében –az Európai Unió támogatásával, azEurópai Szociális Alap társfinanszí-rozásával valósult meg.


HÍRMONDÓÖSSZEÁLLÍTOTTA: Schudich Anna

A központi pártapparátusból kerülta Magyar Alumíniumipari Trösztélére. Önkéntes vállalás, pártfel-adat, vagy egyszerűen csak egynagy kihívás volt az Ön számára,mint vállalatszervezéssel foglalko-zó közgazdász, iparpolitikus?• Az alumíniumiparral kapcsolatostörténetem egy kicsit korábban kez-dődött. Tisztábban látunk, ha néhánykiegészítést fűzök hozzá.

Diákéveim szünideinek döntőtöbbségét a magyar alumíniumiparegyik zászlóshajóján, az AlmásfüzitőiTimföldgyárban töltöttem. 16 évesenkőművesek mellett dolgoztam, mintsegédmunkás, 18 évesen pedig 12órás műszakba jártam az akkor indu-ló gyáróriásba.

A Közgazdasági Egyetem IparKarát 1957-ben fejeztem be, és szá-momra természetes volt, hogy aTimföldgyárba kérjem felvételem, éskeressem boldogulásomat.

A gyár vezetése nagy kihíváskéntfogadta a gazdasági mechanizmusreformját, és 1965–69 között figye-lemre méltó eredményeket ért el,amiből én, mint közgazdász, mint fő-osztályvezető, később igazgatóhe-lyettes kivettem részemet. Az Al-másfüzitői Timföldgyárban eltöltött 12év életre szóló nagy iskola volt szá-momra.

Egy időben a Pártközpont Gazda-ságpolitikai osztályára a vállalatibelső mechanizmussal foglalkozómunkatársat kerestek, és megkere-sésükre igent mondtam. A vállalatibelső mechanizmussal, a vállalatiszervezettséggel számítógépesítés-sel kapcsolatban készülő Politikai Bi-zottsági határozatok, kormányrende-letek kapcsán többször találkoztamSzekér Gyula nehézipari miniszterrel,aki kezdettől tudta, hogy az alumíni-umiparból jöttem, ezért amikor meg-üresedett az Alumíniumipari Trösztvezérigazgatói széke, engem kért fel,és én elfogadtam.

Így azután belőlem, a közel negy-ven év alatt senki nem próbált párt-ejtőernyőst csinálni. Ilyen előzmé-nyek után természetes volt, hogy apártközpontban lejárt mandátumomután az alumíniumiparban folytattammunkámat, ahol 16 éven át a Trösztvezérigazgatója és az igazgatóta-nács elnöke voltam.

Összefoglalva: önként vállaltam afelkérést, óriási feladatnak tartottam,és nagy kihívásnak, hogy megbízást

kaptam Magyarország iparági nagy-ságú szervezetének komplex, rend-szerszemléletű vezetésére. Hosszúidő távlatából is úgy látom, hogyennél szebb, embert próbálóbb fel-adatot aligha kaphattam volna.

Az alumíniumipar a 20. századbana hazai (nemzeti) ipar egyik meg-határozó tényezője lett. A négy alu-míniumkohóban (Csepelt is bele-értve) több mint 3 millió tonna fém-alumíniumot állítottak elő fennállá-suk alatt. Az európai integrációmég csak délibáb volt, ez az iparágmár jelentős technológiai-kereske-delmi kapcsolatokkal rendelkezettEurópában. Amikor a tröszt élérekerült, az „örökölt” kapcsolatokat(Pechiney – CEGEDUR együttmű-ködés) sorra bővítette: NorvégiátólJapánig. Ezt tekintette kitörésipontnak, vagy már érezte, hogy aszovjet kapcsolatokat így lehetegyensúlyban tartani?• Magyarország viszonylag jelentősbauxitkészlete, az ország és az ipar-ág adottságai kezdettől fogva objek-tív szükségszerűségként vetették fel,hogy bauxitkincsünk hasznosítását,annak optimalizálását az országhatá-ron kívüli lehetőségek és szükség-szerűségek figyelembevételével vé-gezzük.

Így volt ez, amikor a II. világhábo-rú előtt Németországba, utánaCsehszlovákiába bauxitot exportál-tunk, az ötvenes évektől timföldetszállítottunk a Szovjetunióba, Len-gyelországba, Ausztriába és más or-szágokba is.

Az alumínium feldolgozottságiszintjének rohamos növekedése, ver-senyképességünk fokozása a világ-színvonalnak megfelelő technika éstechnológia megszerzése, és nemutolsó sorban a korszerű, magasárfekvésű termékek dollárrelációbantörténő értékesítése csakis a világvalamennyi lehetőségének a hazaihasznosításával volt elképzelhető.

Dr. Dózsa Lajosközgazdász

NÉVJEGY

1933-ban született Szőnyben. Is-koláit Szőnyben, Komáromban ésBudapesten végezte. 1953–1957között a Marx Károly Közgazda-ságtudományi Egyetem hallgatójavolt, ahol az Ipar Karon szerzettdiplomát. 1957–1969 között az Al-másfüzitői Timföldgyárban dolgo-zott különböző beosztásokban(tervelőadó, osztályvezető, főosz-tályvezető, igazgatóhelyettes).1969–1974 között az MSZMP KBGazdaságpolitikai Osztályánakpolitikai munkatársa, majd1974–1990 között a Magyar Alu-míniumipari Tröszt igazgatótaná-csának elnöke, vezérigazgatójavolt. 1990. november 1-jén nyugál-lományba vonult.2011 júniusában Szablyár Péterbeszélgetett vele.

Nem hagytuk, hogy az embargómegbénítson bennünket, nem hagy-tuk, hogy a KGST, vagy a kétoldalútestvéri kapcsolatok a magyar alumí-niumipar kárára érvényesüljenek,miközben kapcsolataink jól szolgáltákszinte valamennyi szocialista országérdekét is.

A dollárbevételi többletek ígéreté-vel és teljesítésével a fejlődésünkfontos feltételét jelentő dollárimportfedezet rendelkezésre állásában ésszinte minden jelentős kérdésbenmagunk mellett tudhattuk az érintettbanki- és kormányzati szerveket.

A nyolcvanas évekre olyan integ-rációs konstrukciók alakultak ki, hogyjó és eredményes kapcsolataink vol-tak Svédországtól, Norvégiától Gö-rögországig, Olaszországig, Francia-országtól Indiáig, Japántól Amerikáig,Ausztráliáig.

A legértékesebb, konvertibilis relá-ciójú félgyártmány exportunkat ígytudtuk a nyolcvanas évek végére jópiaci feltételekkel teríteni (Skandiná-via 25%, Nyugat-Európa 49%, Közel-és Távol-kelet 10%, USA 16%).

A magyar alumíniumipar – hason-lóan a világ alumíniumiparához –állandó vertikális átalakuláson mentát, ezen belül gyökeres strukturálisátrendeződés ment végbe. Volt példaa horizontális változásra is. A verti-kum évtizedeken keresztül biztosítot-ta az iparág dinamikus növekedését,exportképességét, a feldolgozottságiszint növelését, a hazai alumínium-ipari szükségletek kielégítését, mi-közben állandóan elégedetlenek vol-tunk a vertikum felső szintjének kiépí-tettségével.

Ez akkor is így volt, amikor a szer-vezet évről évre fokozta teljesítmé-nyét, hatékonyságát. A szovjet egyez-mény maradéktalan teljesítése mel-lett stratégiai kérdés volt az utóbbiévtizedekben a magas kikészítettsé-gű félgyártmányok, készáruk dollárrelációjú exportjának növelése, amimaradéktalanul teljesült. Konvertibilisexportunkban a hengerelt félgyárt-mányok 1975-ben 8%-ot, 1988-banmár 25%-ot adtak, sajtolt, húzott ter-mékek 1975-ben 1%-ot, 1988-ban12%-ot adtak, miközben dollárexpor-tunk megtöbbszöröződött.

A rendszerváltás utáni első ipariminisztérium vezetése miniszteriértekezleten 1990. október ötödikén

értékelte a Magyar AlumíniumipariTröszt hosszabb távon végzett munká-ját, és emlékeztetőjében a következőmondatban összegezte véleményét:

„A Magyar Alumíniumipari Tröszt ezidáig feladatait eredményesen teljesí-tő szervezet, 1990-ben várhatóan 3,5Md eredményt, közel 450 millió USDkonvertibilis exportot, 400 millió USDexport-import szaldót ér el 23 Md Ftértékű vagyon működtetésével.”

Mondanom sem kell, hogy szá-momra milyen fontos megállapításvolt, hiszen 1990. november elsejénmentem nyugdíjba. Ismét igazolvaláttam azt, hogy az adott fejlesztésierőforrások oldaláról adott lehetősé-gek birtokában állandóan egy maxi-mális átrendezést végeztünk a struk-túrában. Ez egyszerűen kötelezővolt, és az egész dinamikus fejlődés-nek és a hatékonyságjavításnak ezvolt az alapvető fokmérője és megha-tározója.

Hogy a lényeget érthetővé te-gyem: mi egy tonna import szovjetfémből a lehető legnagyobb – akártöbbszörös – értéket tudtunk a piaconrealizálni! Mindezt a magyar élő- ésholt munka felhasználásával. Ez azegyezmény üzleti megfontolásainakegyik kardinális kérdése volt. Azegyezmény objektív adottságai, üzle-ti struktúrája, árszerkezete, s ezekegyüttes hatására kialakult eredménymindenek előtt a magyar alumínium-ipar, a magyar gazdaság érdekeitszolgálta. Úgy gondolom, hogy azegyezmény megszűnésének a ma-gyar alumíniumiparra gyakorolt hatá-sát látva mindenki előtt világossávált: mit is jelentett ez az együttmű-ködés a magyar gazdaság számára.

A teljes iparági vertikum az Ön ve-zetése alatt vált egységes egész-szé, különböző fajsúlyú vállalatok-ból felépítve. Visszatekintve sike-resnek minősíti az így kialakultvertikumot, vagy egy-egy láncsze-mét erősebbre méretezte volna?Az akkor legkorszerűbb vállalat-vezetési módszereket vezette be,egyedi engedélyekkel a legkorsze-rűbb (embargós) számítástechni-kai eszközöket állította a cégcso-port irányításának szolgálatába.Visszatekintve ma hogyan ítélimeg, meghozták ezek az áldozatokaz Ön által elvárt eredményeket?

• A hatvanas évek első felében amagyar alumíniumipar tröszti szerve-zetté alakult, amely lehetővé, egybenszükségessé is tette, hogy lentről ésfelülről irányított átfogó formai és tar-talmi átrendeződés menjen végbe. Ahetvenes évek elejére a MagyarAlumíniumipari Tröszt már országo-san is elismert, jó termelő szervezet-nek minősült. A vezetési hatékonyságszínvonalának további emelését nemannyira a számítástechnika mennyi-sége és minősége gátolta, mint in-kább a személyi feltételrendszerelégtelensége. Számomra a hetve-nes-nyolcvanas években az jelentet-te a legfájóbb pontot, és az itt elérteredményekkel voltam a legkevésbéelégedett. Ez a körülmény ha lassí-totta, vagy pontatlanította is döntésimechanizmusunkat, de a hagyomá-nyos utak javításával általában idő-ben és hatékony döntéseket hoztunk.

Tudtuk, hogy mit várhatunk a szá-mítástechnika igénybevételétől, deezek az eredmények maradéktalanulnem jöttek. Ezért ezeket a hagyomá-nyos számítási módszerekkel, dönté-si eljárásokkal tudtuk pótolni. Bár aszámítástechnika így is a kockázat-csökkentés eszközévé vált, és hoz-zájárult ahhoz, hogy időben nemmeghozott döntések a tröszt műkö-dését nem akadályozták.

A tröszt vezetése megkövetelte,hogy a vezetés minden szintjén is-merjék és érvényesítsék a vezetés ál-talános elveit. Például azt, hogy atröszt minden szintjén a vertikálisösszefüggések figyelembevételével,rendszerszemléletben kell dönteni. Ésazt, hogy a jó döntéshez a szükségesidő, pénz és szakmai felkészültségrendelkezésre kell hogy álljon.

Az például az egész magyar alu-míniumipar döntési rendszerénekegyik kardinális kérdése volt – és atrösztközpontban erre különösensúlyt fektettünk – hogy a vertikálisszemléletű hatékonyság érvényesül-jön. Ugyanis minden vállalat a magatevékenységét saját szervezeti egy-ségére optimalizálta. Ez azonbannegatív hatású lehetett vertikálisösszefüggésben. A szintézist a trösztközpont következetesen ellenőrizte.

Ma is az a véleményem, hogy atröszt vezetése a legszélesebb érte-lemben magasabb szinten állt, mintaz őt kiszolgáló technika, ennek sze-

32 HÍRMONDÓ www.ombkenet.hu


mélyi, szervezeti feltételrendszere.Vagyis: a technikai hiányosságainkatpróbáltuk a személyi feltételrendszerjavításával kompenzálni. Ezért is voltgyakran személycsere a vezetésben.

Kulcskérdésnek tekintette az inno-vációt, mégis általában elégedet-len volt ennek iparágon belüli se-bességével, teljesítményével. Mavisszatekintve miben látja ennekfő okait? Elégtelennek ítélte a ter-melő vállalatok és az iparági fej-lesztő intézet közötti szakember-mozgást, ezen érdemben mégsemtudott változtatni. Mi lehetett a két-oldalú ellenállás oka?• A magyar alumíniumipar integrációsszükségszerűségei, vertikális kiépí-tettségének rohamos emelkedésenem nélkülözhette a tudományos,gyors és hatékony megújulást. Atröszt ez irányú tevékenységévelalapvetően elégedett voltam. Desokat bosszankodtam azért, mert anem megfelelő együttműködés aziparág innovációját leginkább szolgá-ló helyek között rontotta a munkahatékonyságát. A rossz szervezetirendszer, döntési mechanizmus, ér-dekeltségi rendszer vagy az emberihiúság nem várt akadályokat emelt atröszti vállalatok kutatást-fejlesztéstszolgáló helyei, a tröszt kutatóintéze-te, a tervező- és vállalkozásokatösszefogó intézet és a trösztön kívülikutató-fejlesztő helyek között. Évekigtartó átfogó intézkedésekkel lénye-ges javulást értünk el, többek közöttazzal, hogy összevontuk a nagy önál-ló múlttal rendelkező AlumíniumipariTervező Intézetet és a FémipariKutató Intézetet egy kutató-tervezővállalattá.

Arra nem emlékszem, hogy kuta-tó-fejlesztő tevékenységünket vagyországhatáron kívüli vállalkozásain-kat trösztön belüli szakember átcso-portosítás akadályozta volna. Ebbenjelentős szerepet játszott az anyagiérdekeltség és a szakmai előrelépés.

A Magyar Alumíniumipari Trösztfajlagos műszaki fejlesztési költségeiMagyarországon a legmagasabbakközé tartoztak. Egyetlen jó ötletetsem hagytunk elveszni. A kutató-fej-lesztő munkával kapcsolatban mind-végig alapvető követelmény volt,hogy azt a tröszti vállalatok eredmé-nyesebb működésének szolgálatába

állítsák. A cél az volt, hogy a kutató-fejlesztő-tervező-vállalkozó szerve-zetek magasabb színvonalon, direktmódon szolgálják a Magyar Alumí-niumipari Trösztöt, hogy tevékenysé-gük integrálódjon a tröszti vállalatok-ba és immanens részévé váljanak atröszti folyamatoknak. Konvertálható,innovációs kapacitásuk a tröszti ter-melő vállalatok hatékonyságát szol-gálva sokszorosával járult hozzá atröszt hatékonyságának javításához,mintha azt trösztön kívül realizáltákvolna. Ezért bár megértettem – sőtbüszkeséggel töltött el – hogy intéze-tünk, vállalataink rendszeresen köz-reműködtek az ENSZ és nagy világ-cégek kutatási-tervezési-fejlesztési-beüzemelési feladatainak teljesítésé-ben, de megengedhetetlennek tartot-tam, hogy ha ezek a vállalkozásokelvonták a legjobb szellemi erőforrá-sokat a magyar alumíniumipar fej-lesztését közvetlenül szolgáló kutatá-soktól. Ez reális veszély volt, mert azegyéni érdekek itt rendkívüli módonmotiválták a résztvevőket.

Az innovációs folyamatok teljesmechanizmusának átalakításával, aszükséges személyi változtatásokkalnem csak az ellenállást sikerült felszá-molni, de a szükséges irányokba issikerült mobilizálni az erőforrásokat.

A városi legendákban fel-felbuk-kan a szovjet–magyar egyezménymisztikus története. Ön már örö-költe ezt a volumenében szintemindent meghatározó konstrukci-ót. Hogyan illesztette ehhez a stra-tégiai elképzeléseit? Nagy lehető-ségnek vagy szükségszerű kötött-ségnek tekintette? Üstököskéntmég manapság is fel-felbukkan arejtélyes gallium-üzlet, a bauxitbantalálható titán stratégiai jelentősé-gének víziója, az újságok címlapjá-ra kerülő legendákat azonbansenki nem cáfolja…• A szovjet–magyar alumíniumipariegyezmény az én stratégiámat ismeghatározta és egyértelműen nagylehetőségnek tartottam. A tröszt stra-tégiája az én tizenhat évi vezetésemalatt az volt, hogy

- a lehető legjobb export–import fel-tételek mellett minél tovább élet-ben tartsuk az egyezményt, és

- az új, rendelkezésre álló, mint-egy 200 Et alumínium alap-

anyagot a lehető legmagasabbfeldolgozottsági szinten, haté-kony dollárkitermelési mutatóvalexportáljuk, miközben maradék-talanul kielégítjük Magyarországalumíniumipari szükségletét.

Ez volt a magyar alumíniumiparkét stratégiai pillére. Az egyezmény,ami biztosítja a forrást, másrészt afeldolgozottsági szint növelése, amibiztosítja a leghatékonyabb értékesí-tést.

Érdemben 1985-ig nem is rendel-keztünk más alternatívával, de azakkor folyó, az egyezmény meghosz-szabbítását előkészítő kétoldalú tár-gyalások – amelyek 1990-ig specifi-kálták az alapszerződést – egyesmondataiból arra következtettem,hogy már nem csak a szovjet alumí-niumipari vezetők, de a szovjet kor-mány vezetői is szeretnének kibújniebből az 1962-ben kötött megállapo-dásból. A tröszti vezetés ettől kezdvefeladatának tartotta, hogy az egyez-mény mellett más alternatívát iskeressen az alumíniumipar boldogu-lására 1990 utánra. A timföld–alumí-nium egyezmény aláírása óta egé-szen napjainkig a leginkább átpoliti-zált megállapodás volt ez, mind azegyüttműködés támogatói, mind azazt ellenzők részéről.

A tudatlanságból fakadó és tudatospolitikai szándékkal megfogalmazottvélemények valótlanságát mi alumíni-umiparosok tudjuk igazán, de konkré-tumok sokasága sem volt elégegyesek számára, hogy véleményü-ket megváltoztassák. Legszíveseb-ben emlegették a titánt, mint stratégi-ai anyagot, amit a timfölddel együtt aSzovjetunióba szállítunk, holott a titána vasat kísérve gyakorlatilag teljesegészében a vörös iszapba került, ésteljes egészében Magyarországonmaradt. E puszta tény megértéséheznem kell szakértelem, ezért furcsa,hogy Magyarországon van olyan nyu-galmazott reumatológus főorvos, akiévtizedek óta ezt a nótát fújja. Tesziezt akkor, amikor a magyar bauxittitántartalma mindössze max. 1-2%TiO, és érdemi bauxitszállításunk aSzovjetunióba soha nem is volt.

Az aktív vízvédelem mellett kibá-nyászott bauxit indítékait tehát nem aszovjet titán-szükséglet, hanem a jólátgondolt és évtizedeken át bizonyí-tott magyar érdekek diktálták.


20 évvel az ún. rendszerváltás utánennek a hajdan virágzó iparágnakaz emléke is Csipkerózsika-álmátalussza, a tavalyi vörösiszap-tra-gédia még a halványuló emlékké-pet is tovább rombolta. Vezérigaz-gató Úr, miben látja ennek okait?• A 40-50 és az e feletti korosztály jólemlékszik a privatizálás előtti magyaralumíniumiparra, és ha azt nem istudja, hogy ez az iparág a magyaripar minőségi mutatóinak rangsorolá-sában évtizedeken keresztül az elsőhárom között volt, de azt tudja, hogyjelentős iparág volt, és jól szolgáltanem csak az ott dolgozó 20-25 ezerember érdekét, de hasznára volt azegész országnak.

Hogy érintette a vörösiszap-ka-tasztrófa híre?• A Magyar Alumíniumipari Tröszttöbbszörös vertikális struktúrája ma-gában hordta a bányászat, a vegy-ipar, a kohászat és a gépipar szintevalamennyi veszélyforrását. Nemvéletlen, hogy sok évtizeden ke-resztül a vörösiszap-terek helyénekmeghatározása, megépítése, feltölté-se, majd rekultiválása kiváló, nagygyakorlattal rendelkező szakemberekirányításával készült, nem kímélve azanyagi ráfordítást.

Hogy egy ilyen tragédia bekövet-kezett, annak éppúgy lehetnek objek-tív és szubjektív indítékai, de ennekmegállapítása körültekintő szakmaifeladat, és nem politikai széljárástólfüggő kinyilatkoztatás. Bár két évtize-de, hogy megszűnt az aktív kapcso-latom a magyar alumíniumiparral, desem azóta, sem az aktív 30 éves alu-míniumipari szolgálatom alatt történttragédia nem rázott meg annyirasúlyosan és tartósan, mint a mostani.Mielőbb szeretnék tisztán látni, de haa jogerős bírói döntéshez nem állrendelkezésre a szakvélemény, ak-kor én is csak felelőtlenül nyilatkoz-hatnék, és ezt nem teszem.

Az ún. rendszerváltás előkészíté-sét két nagy környezetvédelmi bot-rány szolgálta: Bős–Nagymaros (adunai vízlépcső-rendszer) és a Hé-vízi-tó, ill. a tóforrás hozamcsökke-néséhez kapcsolt dunántúli karszt-vízszint-süllyesztés. Az utóbbiügyben keményen harcolt egyolyan kompromisszumért, ami –

műszaki beavatkozásokkal – debiztosíthatta volna a bauxitbányá-szat fenntartását. Ma hogy látja:reális volt ez a célkitűzés?• A magyar alumíniumipari vezetés-ben még csak a gondolata sem vető-dött fel annak, hogy esetleg a Hévízi-tóforrás használhatóságának a rová-sára jusson hozzá a 3 millió tonna jóminőségű bauxithoz. Viszont hosszúévek során mindig megtettük azokata preventív intézkedéseket, amelyekmellett a tó üzemeltetése biztosítottvolt. 1988 júniusától a Magyar Alumí-niumipari Tröszt szintén rendelkezettazzal a hatósági engedéllyel, amely aHévízi-tó üzemelését figyelembevéve előírta az évi átlagos vízeme-lést, és hogy a vízemelést 1993. de-cember 31-ig be kell fejezni.

Ezen előírások betartásával, jó-részt már kiépített bányákkal, ki tud-tuk volna bányászni Magyarországlegjobb minőségű bauxitját, és 1994.január elsejével elkezdődött volna avíznívó helyreállítása. Sajnos 1988második felétől a Hévíz–bauxitbá-nyászat vita olyan politikai töltetetkapott, hogy akkor, már az országminiszterelnökét is beleértve, nemtaláltunk olyan személyt, vagy fóru-mot, aki az összes objektív ismeretbirtokában népgazdasági szintézisrelett volna képes, és rendelkezik azakkor szükséges politikai bátorság-gal. Katasztrófa hangulatot csináltak,de katasztrófahelyzet nem volt. Igen,akkor is, és most is az a meggyőző-désem, hogy ez a harcunk megsem-misült a rendszerváltás tüzében,amelynek ropogása mindmáig zavar-ja nyugalmam. Ha a Hévízi-tó és abauxitbánya három évtizedes együtt-élése után még együtt tudták volnaszolgálni négy-öt évig a magyar gaz-daság érdekeit, akkor még további100-120 millió dollárral járulhattakvolna hozzá az ország fizetési mérle-gének javításához.

Az iparág élére kerülésével mintvezetőt, legendák övezték. Puritánvezetőnek tartották. Sokszor magavezette a szolgálati gépkocsiját, atröszti vállalatoknál történt hajnalimegjelenéseiről szóltak a hírek, aközvetlen munkatársai magánéle-téig elérő figyelméről. Miért tulaj-donított ezeknek ilyen jelentősé-get? Volt példaképe, vagy a saját

maga elé állított normákat igyeke-zett megkövetelni másoktól is?• Mielőtt a vezérigazgatói székbekerültem 12 viharos évet az Almásfü-zítői Timföldgyárban töltöttem, és apártközpontban sem tartoztam acsendben meghúzódó munkatársakközé. Volt mi alapján véleményt for-máljanak rólam, ki ilyen, ki olyanmeggondolásból. Képben voltam azalumíniumiparban történtekkel, ésmár az első hetekben gyors és érde-mi döntéseket hoztam. Néhány alu-míniumiparos barátom, sok jóakarómaggódott is, és óvott, de én nagyonelszánt voltam. Úgy ültem a vezér-igazgatói székbe, hogy mindent alá-rendelek a Magyar AlumíniumipariTröszt érdekeinek, és ha nem hagy-nak a meggyőződésem szerint vezet-ni, akkor azonnal felállok. Ez az alap-állás sokat segített, hogy kritikushelyzetekben is következetes marad-hassak. Minisztériumi vezetőimtől ön-álló munkát, és a felelősségvállaláslehetőségét kértem, és azt meg iskaptam. Nem volt könnyű, hiszen a14, majd 16 alumíniumipari vállalatkilenc megyében végezte munkáját.Mindent elkövettem, hogy a megyeiés városi vezetők az alumíniumipar-ral kapcsolatban ne zaklassák a mi-niszterem. Tizenhat év alatt egy alka-lommal fordult elő, hogy egy nagyha-talmú megyei vezetővel nem tudtamegy igazgatói kinevezésben meg-egyezni, és a miniszteremhez fordult,hogy bírjon jobb belátásra. Ez nemsikerült, és hosszú éveken keresztül– egészen a vállalat privatizációjáig –az az ember vezette a vállalatot, akitén javasoltam. Ennek ellenére, vagytalán pont ezért konstruktív együtt-működés jellemezte kapcsolatunkat amegyei vezetőkkel. Harc a jóért, aszépért, látva a 23 ezer ember mun-kájának évről évre gyarapodó ered-ményét számomra még ma is olyanélmény, amely megkönnyíti az öreg-kor terheinek a viselését. Mind azáltalános emberi, mind a vezetői nor-máimat egyes elemekből gyúrtamössze, törekedve a racionalitásra, ésa természetességre. Hogy mikor,minek adtam prioritást, azt soha nema politikai vonalvezetés határoztameg, hanem az objektív helyzet, azáltalános és állandó emberi értékek,amelyek hosszú távon megfeleltekvezetői, egyben a társadalmi elvárá-


soknak. Ebben a hitemben egy élet-re megerősített az Almásfüzitőneltöltött 12 év, ahol a példák sokasá-ga bizonyította számomra nap mintnap, hogy milyen mérhetetlen kártokoznak az egész társadalomnakazok a kis- és magas beosztásúvezetők, akik szakmai vezetői isme-retek hiányában hozzák meg dönté-seiket.

Ha ehhez csatlakozott az a gya-korlat, hogy ezért másokat megbíz-hatatlanoknak, netán ellenségnekkiáltották ki, azt már végképp nemtudtam tudomásul venni.

E gyakorlat miatt sok szemrehá-nyást, kritikát kaptam, és arra a kér-désfeltevésre, hogy hogyan akarok atársadalmi követelményeknek megfe-lelni, mély meggyőződéssel mond-tam, hogy az újonnan kinevezettekezt jobban teszik.

A „vezetői hármas követelmény”érvényesítésénél úgy tűnt, hogy aszakmai megfelelésnek prioritástadott. Olyan szakembereket emeltmaga mellé, akiknek gyengébbpolitikai hátszele mintha nem isérdekelte volna (dr. Molnár Imre,Gebhardt János, dr. BárdossyGyörgy, Bohus Mátyás).• Ezeknek – és sokan másoknak – akorábban mellőzött vezetőknek abeállításában egyetlen egyszer semcsalódtam. Sokan voltak, akiketmegbélyegeztek, meggyőződésemszerint azért, mert féltek a szakmaifelkészültségüktől, emberi karakte-rüktől és tartásuktól. Személyesbeszélgetések és végzett munkájuk,életútjuk alapján ismertem megőket, születésüktől családi hátterü-kön át lojalitásukig, teljesítőképes-ségükig. Egyikükben sem csalód-tam! De ők sem voltak a továbbiak-ban mellőzött emberek, kitüntetése-ket kaptak, megbecsülést! Ezekértaz emberekért én mindig, mindenholkiálltam.

Sokszor megkaptam – még pártfó-rumokon is –, hogy hogyan biztosí-tom a párt politikájának érvényesülé-sét, ha kiemelt fontosságú beosztá-sokba ilyen embereket ültetek?Mondtam, hogy ezért én vagyok agarancia, én vagyok érte felelős! Énbiztosítom, hogy ezek az emberek apárt politikájának megfelelően végzika szakmai tevékenységüket. És hogy

közben eljárnak a templomba, azengem nem érdekelt!

Az egészséges életmódnak nagyjelentőséget tulajdonított, rendsze-resen sportolt, úszott. Mindennekpozitív hatása ma is látható Önön.Munkatársait is ösztönözte ezirányba. A fizikai erőnlét mellett aszívós kitartást is nélkülözhetet-lennek tartotta egy vezetőnél?• Édesanyám kisgyerek korombanegy életre a fejembe véste, hogy ad-dig kell az egészségre vigyázni, amígmegvan, és ennek érdekében mit netegyek! Azt már később tanultammeg, és mindmáig tanulom, hogy azegészségért tenni kell. Szerintem egyjó közép- vagy felső szintű vezetőmunkahelyén mindig több hasznosfeladatot kell hogy lásson, mint amitnyolc órában el tud végezni. A többletfeladatok több erőfeszítést, jobb ide-geket, jobb egészséget követelnek.Munkatársak megválasztásánál ezkezdettől a fontos szempontok közétartozott. Egész életem során erreegy keserű példa emlékeztet (a hat-vanas évek második felében megüre-sedett egy középvezetői munkahely,amely időben, intenzitásában embertpróbáló munkahely volt. Én voltam azilletékes az új vezető kiválasztására.Adva volt egy kiváló ember, aki jóbarátom is volt, s évek során megfi-gyeltem, hogy egy kis többletmunkais nagyon megviseli, ezért kizárólagaz ő érdekében mást választottam.Barátságunknak a döntésem végetvetett, nem tudtam őt és feleségétmeggyőzni. Rövid időn belül a válla-lattól elkerültem, és a vállalat igazga-tója a barátomat eggyel magasabbbeosztásba nevezte ki. Rövid időután, közel a negyvenhez, hirtelenmeghalt).

Most, közel a nyolcvanhoz, aztmondhatom, hogy eddig mindenrendben volt, és bár egyre nehezebb,a prevencióról nem mondhatunk le.Majd kiderül, hogy milyen sikerreltesszük.

Kérdésére, hogy példát akartam-emutatni, a válaszom igen! E tekintet-ben is a vezetői példamutatás fontos-ságáról győződtem meg. Úgy gondo-lom, hogy az akkori alumíniumiparivezetés tröszti szinten az egészségmegóvása érdekében olyan intézke-dések sokaságát vezette be a hetve-

nes évek második felétől, amelyekkelkapcsolatban szinte csak most kísér-leteznek.

Korát megelőzve küzdött a do-hányzás ellen, a kitelepült vér-adásokon mindig részt vett. Ezzelis példát akart mutatni?• Igen! Példát mutatni és ösztönözni!Ha valaki leszokott a dohányzásról,háromezer Ft jutalmat kapott a hetve-nes évek végén, a nyolcvanas évekelején!

Az országban az elsők között jegy-zett orvosokat, kardiológusokat hív-tunk ki. A tröszt vezető munkatársai-nak előadásokat tartottak, filmeketvetítettek, és a hetvenes évek köze-pétől egy, majd több kórházzal voltakolyan szerződéseink, ahol éventerendszeresen, sok tucat vezető voltállandó szűrővizsgálaton. Azon kívül,ha komoly problémája volt valakinek,vagy tartós kivizsgálásra szorult,ezeknél az egészségügyi szerveze-teknél végezték. A tröszti vezetésnekegyértelmű érdeke volt a vezető ká-derek egészségi állapotának szem-mel tartása. Ezt a kérdést én nagyonfontosnak tartottam, ha láttam, hogyvalamelyik vezetőm rosszul néz ki,azonnal hívtam az orvost és mentkivizsgálásra.

Természetesen magamat is igyek-szem karban tartani, jelenleg isúszom, kerékpározom, a kertben dol-gozom rendszeresen. Ma is fél négy-kor keltem, nyolcig permeteztem, ésnem tudok nagyobb élményt, lélekfel-emelő érzést érezni, mint amikorfélöt, öt órakor most májusban, ami-kor pitymallik, kimegyek a szép sző-lőmet kötözni, ebben a fantasztikuscsendben, amikor csak a madárhangját hallom a hajnali szürkület-ben. Ez nekem a non plusz ultra!Amióta elmentem nyugdíjba, egyszervoltunk üdülni a feleségemmel, az50. házassági évforduló alkalmából,oda, ahol nászúton voltunk. Egyetlenegyszer, mert úgy ítéljük meg, hogyitt ahol élünk, ebben a kis szentend-rei házunkban, ennél jobban, kelle-mesebben sehol nem tudjuk éreznimagunkat. Itt adva van a kitűnő leve-gő, a gyönyörű panoráma, csend,nyugalom, nekem nem kellenekkülönböző hangos üdülők és egye-bek.


Az időközben részvénytársasággáalakult vállalatcsoport éléről 1990.november elsejétől nyugdíjbavonult. Az „ügyet” látta vesztésreállónak, vagy korábbi iparpolitikaitámogatói hagyták cserben?• 1989-ben a magyar alumíniumiparvezetése egységes volt abban, hogyaz eddigi tröszti szervezet és irányí-tási gyakorlat, amely mindaddig cél-szerű és sikeres volt, tovább nemtartható. A tröszt tevékenységébenvárható változások, a világ alumíni-umiparához való fokozottabb idomu-lás olyan stratégiai és strukturálisátalakulást indokolt, amely után amagyar alumíniumipar távlatokkalrendelkező, nemzetközileg is sikeresvállalkozássá válik, gazdasági társa-sággá alakul, tulajdonosa a magyarállam. Ekkor már ismert volt, hogy milesz 1990 után a magyar–szovjet tim-föld–alumínium egyezmény sorsa is.E két tényező változásával együttjáró teljes tröszti mechanizmus átala-kulását, a távlati stratégiai célok meg-fogalmazását, a mindezzel kapcsola-tos döntések meghozatalát, a hosszútávú partnerkapcsolatok megteremté-sét nem vállalhatta egy nyugdíjazáselőtt álló vezető.

1990-ben számomra természetesvolt, semmi gondot nekem nem oko-zott, hogy kérjem nyugdíjazásomat.Így döntöttem minden alkalommal énis, amikor a tröszt vezetője voltam.Ez a döntésem húsz év távlatából isobjektív szükségszerűség volt, és masem látok más, reális alternatívát.

Az már csak a sors iróniája, hogy akezdeményezésére európai szín-vonalú iparági központtá varázsoltPozsonyi úti székházba elkészülteután az az ÁVÜ költözött, amely avállalatcsoport évekre elhúzódó,akkor és azóta is vitatott privatizá-cióját vezényelte. Hogy ítélte megakkor ezt a folyamatot, és hogyanlátja most annak eredményessé-gét?• A magyar alumíniumiparban folyóprivatizációt csak a hivatalos írásosanyagokból ismerem. Amikor a priva-tizáció elkezdődött, akkor már rész-ben a rendszerváltás, de főként a tim-föld–alumínium egyezmény megszű-nésének hatására vállalataink romok-ban hevertek, és növekvő vesztesé-

get termeltek. Engem mind máig azérdekel, hogy a MAT vállalataiból me-lyek azok, amelyeket üzemeltetnek atulajdonosok, munkát adnak, teljesítika munkásaikkal és az állammalszembeni kötelezettségeiket. Többtényező, objektív körülmény együtteshatására alakult, értékítéletet monda-ni róla nehéz. De ez a realitás. Az egykis gyógyír lehet számunkra, hogy aSzékesfehérvári Könnyűfémmű és aMagyaróvári Timföld és MűkorundKft. őrzi versenyképességét, és hasz-nára van az országnak. Úgy látom,hogy a Hungalu Rt. vezetése azttette, amit lehetett. Jobbat ma semtudnék ajánlani. Meggyőződésem,hogy a lezajlott privatizáció esetlegesalternatívája csak a magyar–oroszegyüttműködés valamilyen új formá-jában valósulhatott volna meg. Deehhez más politikai hangulat lettvolna szükséges.

Sajnos nem tolongtak a vevők afejlett nyugati országokból, hogy amagyar alumíniumipar privatizációjá-ban részt vegyenek. Tudomásul kellvenni, hogy a magyar alumíniumipartöbb évtizedes jó prosperálásának azalapja a szovjet–magyar timföld–alu-mínium egyezmény volt! Ahogy ezmegszűnt, teljesen új helyzet állt elő,és az alapjaitól mindent újra kellettgombolni. Én abszolút nem hibázta-tom a privatizációt irányító alumíni-umipari vezetést, az adott körülmé-nyek között nem lehetett érdemilegmás alternatívába kapaszkodni.

A székház felújítása valóban nagyharc volt, a függönyfal és a nyílászá-rók svájci importjáért 3 millió dollártöbblet exportot kellett realizálni.

Mindenképpen egy olyan székhá-zat akartam megépíteni, mint amely-ben engem a fejlett nyugati országok-ban lévő partnereink fogadtak. Egyolyat, amely a 21. században is kor-szerű lesz még! Nem bántam meg,bár kétségtelen, hogy sok támadásért miatta. Az sem titok, hogy amikora kilencvenes években az iparág lik-viditási gondokkal küzdött, a székházvolt az, amire százmilliókat adtak köl-csön a bankok.

Hogyan tölti nyugdíjas éveit? Kap-csolatba maradt volt munkatársai-val, a szakmával? Szándékában állközreadni emlékiratait?

• Úgy töltöm nyugdíjas éveimet,ahogy évtizedek során megálmod-tam. Lehet, hogy furcsa, de egészéletem során az volt a szerencsém,hogy mindenhol, ahol dolgoztam,élvezettel végeztem a munkámat ésmindenhol jól éreztem magam.Mégis: már tizenéves koromban gon-doltam és benne volt a hosszú távúéletkoncepciómban, hogy ha meg-öregszem, mit szeretnék csinálni,milyen környezetben, hogyan szeret-nék élni. Koromnak megfelelő cél-rendszerben, programszerűen, job-bára önként vállalt kötelezettségekteljesítésével, több olyan elfoglaltság-gal, amelyekkel erőt gyűjtök az öreg-ség terheinek az elviseléséhez. Leg-főbb elfoglaltságot a kert jelenti, amitfeleségemmel és a fiammal próbálokrendben tartani, tudatosan csökkenőintenzitással. A lényeg: hogy mindeztönként vállalva, életemben még sohanem tapasztalt szabadságban te-szem.

Mindeközben a múlt is folytatódik.Íróasztalom épp úgy tele van, mintaktív koromban, a könyvek sorbanállva várják, hogy elolvassam őket,különösen kedvelem az általam tisz-telt és a nagy gazemberekről írt regé-nyeket, amelyek elolvasására aktívéletemben nem volt időm. Sok időtigényel az öt-hat előfizetéssel érkezőnapi- és hetilap, folyóirat áttekintése,változó részletességgel. Bár évrőlévre csökken a kapcsolatom a trösztimunkatársakkal, de már ez évre iskaptam több meghívót, kisebb cso-portok találkozására. Még olyan voltszocialista brigád találkozóján isrészt veszek, ahol a tagok a nyolcva-nas évek brigádmozgalmát a kornakmegfelelő tartalommal töltötték meg,és a brigádnaplót most is folyamato-san vezetik. A 20-25 éves kollektívaévről évre találkozik.

Emlékiratokat nem készítettem, ésnincs is szándékomban. Úgy gondo-lom, azt elég volt egyszer megélni,aztán meg sokan el sem hinnék a kri-minek tűnő történeteket, bár én újrameg újra átgondolom ezeket.

Vezérigazgató Úr! Köszönöm abeszélgetést! Jó egészséget, ter-vei megvalósítását kívánom!

�� Szablyár Péter


2011. június 29-én meglepően sokaneljöttek az Öntödei Múzeum kiállítá-sának megnyitójára, annak ellenére,hogy délelőtt volt az esemény. Ott vol-tak a baráti kör tagjai, a nyugdíjasszakemberek, az MMKM képviselői,szakmai testvérmúzeumok kollégái, aMűvészi öntöttvas tárgyak gyűjtői kö -rének tagjai és sok más érdeklődő is.

Szokás szerint a bányászhimnuszelső sorainak harangjátéka nyitottameg a rendezvényt, majd a megje-lenteket Lengyelné Kiss Katalin mú -zeumvezető, a kiállítás rendezője kö -szöntötte a Jó szerencsét! bányász-kohász üdvözléssel, és a kiállítástémájához fűzött néhány személyesélményével.

A Cantores Ecclesiae fúvós -együttes tagjai, Kovács Zalán tuba-művész és Kovács Botond orgona-művész játéka kölcsönzött ünnepihangulatot az eseménynek.

Dr. Krámli Mihály MMKM főigazga-tó köszöntötte a vendégeket, kifejez-ve afeletti örömét, hogy ezzel a kiállí-tási résszel a már 42 éve, 1969-benfelállított állandó kiállítás 5., szaka-sza is megújult, s jövőre a teljes újkiállítás fogadhatja majd a látogató-kat, ha a 6., az Ez mind öntvény! cí -met viselő technológiai bemutató éslátogatócentrum rész is megújul.Meg köszönte az Öntödei Múzeummun katársainak és vezetőjének amunkáját.

Ezután a megnyitó beszéd követ-kezett, melyet dr. Bereczki Ibolya, aSzabadtéri Néprajzi Múzeum főigaz-gató-helyettese, a Nemzeti KulturálisAlap Múzeumi Kollégiumának elnöketartott. Nagy László Tűz című költe-ményével adott lírai felütést a témá-nak. A tűzben született öntvényekről,az ipari forradalomban jelentős sze-repet játszó vaskohászatról, a vasépítészeti szerepéről, a polgári ésfőleg paraszti környezetbe kerülőöntöttvas kályhák, mívesen formázotthasználati eszközök és díszöntvé-nyek szépségéről beszélt, a 19. szá-zad közepétől a 20. század első har-madáig virágkorát élő művességi ágjelentőségét kiemelve.

Elmondta, hogy a mú -zeum már a millecentená-riumra, majd az 1998-asöntészeti világ kong ressz ustisztele tére is rendezettebből a tárgy együt tesbőléppen a szentendrei Sza -bad téri Néprajzi Múze um -mal közös kiállítást, s az -tán határon kívül és belül,12 helyen mutatta meglegszebb darabjait Az ön -töttvas dicsérete címűván dorkiállítással. A kultúrtárca többtíz milliós segítségével 2005 óta foly-tatott munkálatok révén a múzeumkörnyezete, épülete kívül-belül meg-újult, s az NKA segítségével a más-más tematikájú, de szervesen össze-függő részkiállítások, s így ez a mos-tani is új installációt, korszerű bemu -ta tási lehetőséget kapott. Min den re -mény megvan arra, hogy a mű emlékikör nye zetben, a Ganztörzs gyárbanmű ködő szak mai múzeum egyre többlá to gatónak mutathatja be sokszínűanyagát, egyre több diákcsoportnaktarthat múzeumpedagógiai foglalko-zást, megszerettetve velük az igazialkotó munka egyik izgalmas, kre a ti -vitást és alapos termé szet tudományiismereteket igénylő szeletét.

Végleges helyére került a magyaröntöttvasművesség remekeit bemu-tató tárlat. A fehér háttér előtt jól érvé-nyesül az ezüstösen csillogó öntött-vas tárgyak gazdag formavilága.Minden kályhát érdemes jól szem-ügyre venni, mert az oldalán, vagy azelején látható dombormű, dí szítő mo -tí vum más és más, részleteik fi gye -lemre méltóak, vagy éppen ará nyai -val, térképzésével vonzza a tekinte-tet. Szemet-lelket gyönyörködtetőfinomöntvények csodálhatók meg avit rinekben, közöttük az európai ran -gú finomöntöde, a Munkácsi Vas gyáröntőműhelyeiben készült fi ligrán, hi -hetetlenül finom szobrocskák, a milli-méter vékonyságú részleteket is visz-szaadó sakk-készlet és figurái, ahihetetlenül kecses tükörkeret, vagya vas súlyosságára utaló író asztaline hezékek.

A magvas gondolatokat kifejtőmegnyitó beszéd után a zeneművé-szek újabb produkciója következett,majd a múzeumvezető megköszöntea közreműködőknek a segítségét.

Külön kiemelte Pusztai László és anéhány éve már elhunyt Sabján Tiborszakmai segítségnyújtását, önzetlen-ségét, valamint Szőke Imre kiállítás ter -vező és kivitelező 2006 óta tartóegyüttmunkálkodását. Az idén a mú -zeum munkatársainak az MMKMműszaki csapatának tagjai és önkéntestársadalmi munkatársak is segítettek,mert a Múzeumok Éjszakájára való fel-készülés, s az eltávozó munkaerők hiá-nya miatt erre nagy szükség volt.

A megnyitó ünnepség végén De -me ter Ferenc tárlatvezetőtől 7 évi,Kakas Géza tárlatvezetőtől 9 évi,Huszics György tárlatvezetőtől 15 évi– ebből sok évi műszaki vezetői ésmúzeumpedagógusi – munkája után,valamint Szántó András műszakimunkatárstól 7 évi munkája után amegnyitó közönsége előtt vett búcsúta múzeumvezető, megköszönve a jóötleteket, a fáradtságot nem ismerő,ellenszolgáltatás nélkül is elhivatott,sok évi lelkes munkát.

A tárlatvezetésre került ezután sor(1. kép), majd a támogatók által fi -nan szírozott szerény fogadás alattmég sokáig csodálták a vendégek azön töttvasművesség remekeit, s amúzeum többi látnivalóját.

A most megnyitott tárlat az állandókiállítás része, az Iparművészeti és aNemzeti Múzeumból kölcsönzött tár-gyak az év végéig láthatók.

�� L. Kiss Katalin

MÚZEUMI HÍREK

Megnyílt Az öntöttvasművesség virágkora c. kiállítás

1. kép. Tárlatvezetés az új kiállításrészben


Szomolányi Tibor Egyesü le -tünk legidősebb tagja (1958januárja óta tag), akinek 2011.október 22-én volt a szá zadikszületésnapja. Ózdon ke restékfel kollégáink, Baranyai Tibor,Schmidt György és TátraiIldikó. A vele készített beszél -ge tést rövidített formában azalábbiakban adjuk közre.

Kérjük, hogy családodról, s z ü -leidről, fiatalkorodról m o n d jálnéhány szót!Sz.T.: Szobon születtem, édes-apám számvevőszéki tisztvise-lő volt, édesanyám tanítónő.Né gyen voltunk testvérek, kétbá tyám és egy húgom volt. Születé -sem után édesapámat Esztergomba,majd Hajdúszobosz ló ra, azt követőenDebrecenbe helyezték. Korán meg -öz vegyült édesanyám reáliskolábaíratott be, erdőmérnöknek akart tanít-tatni, ugyanis dédapám és nagyapámis erdőmérnök volt. Nem voltunk jótanulók, nehezen éltünk és édes-anyám sajnos nem tudta tanulmá-nyainkat fizetni, ezért kivett a reálból.Sze ret tem volna felső ipariskolábajárni, de ez csak úgy volt lehetséges,ha én fi nanszírozom. Némi családisegítséggel a Szegedi Magyar KirályiÁllami Felső Ipariskola GépészetiSzakára fel vettek, ahol aztán 1931-ben, szín je lesen végeztem. Ezutánvissza kerültem Debrecen be, de azakkori gazdasági helyzet miatt csakalkalmi munkákat kaptam a városiIdegen forgalmi Irodától: kisebbszóró lapokat raj zoltam. Egyszermeg bíztak egy nagyméretű, hortobá-gyi témájú kép elkészítésével, ami jólsikerült és 200 pengőt kaptam érteakkor, amikor „két száz fixszel azember könnyen viccel” világ volt.

Korábban említetted, hogy katonais voltál.Sz.T.: Igen, 1933-ban, a debrecenihír adós zászlóaljba vonultam be.Kiképzésünk Budapesten történt,ahonnan karpaszományos tizedes-ként kerültem vissza Debrecenbe.Némi lovas malőr után (hiszen elmé-

letben volt csak minden rendben), amiegy rosszul sikerült gyakorlatban tel-jesült be, egy év múlva le kellett sze-relnem. Megint jött az állástalans ág.

Hogyan kerültél Diósgyőrbe?Sz.T.: 1936-ban tudomásomra jutott,hogy Diósgyőrben, a hadiüzembenmű szaki tiszti állásra felvételt hirdet-nek. Jelentkeztem, felvettek. Az elsőhat hónap nagyon nehéz volt, mertcsak 60 pengő volt a fizetésem.Kitűnő rajzkészségem miatt 1937-ben a Diósgyőri Vasgyár durvahen-gerművébe helyeztek, műszaki tiszt-ként, tervezői beosztásba. A tervező-irodán a főnök segített, 12 óráztatott,így egy kicsit könnyebb volt a megél-hetésem. Hat hónap után tervező let-tem, ami rendes fizetéssel járt. Azelső nagyobb munkám egy páncélle-mez-egyengető gép tervezése volt. A60 mm vastag, és 1000 mm széleslemez egyik oldala edzett volt, ennekkövetkeztében erősen ívelt volt. Eztkellett az új gépen kiegyengetni.Amikor elkészült az egyengető, kifo-gástalanul működött és ennek asikernek köszönhetően hamarosankonstruktőrré váltam.

Mikor lettél üzemvezető és milyenemlékeid vannak erről az időszak-ról?Sz.T.: A tervező munka után, 1949-ben lettem a Durvahengermű üzemvezetője. Az üzemvezetés nehezebb

feladatnak tűnt, hiszen abbana rendszerben a munkásokatfelpiszkálták, hog y ők az urak,ezért ők nem akarták tisztelni atekintélyt. Sze rencsére jóbanvoltam a munkatársaimmal,se gítettem nekik a munkánkívüli ügyeikben is. Később,1951-ben Budapestre he -lyeztek.

A Kohászati Tervező Iro dá-ban milyen beosztásban dol-goztál, milyen nagyobb mun-káid voltak?Sz.T.: Először főtervező vol-tam, később a hengerműi ter-vező részleg osztályvezetője

lettem. A diósgyőri félfolytatólagoskö zép hengermű terveinek elkészülteután megbízást kaptam a beruházáslevezénylésére és a hengerműüzembe helyezésére. A munkám elis-meréseként Munka Vörös ZászlóÉrdemrend kitüntetést, később aDurvahengermű rekonstrukció terve-zése és kivitelezése után MunkaÉrdemrend ezüst fokozatát kaptam.

Melyik munkádra vagy a legbüsz-kébb?Sz.T.: Tulajdonképpen még mindig a90 tonnás páncélegyengető tervezé-se a favorit.

Voltak-e az életedben mélypon tok?Sz.T.: Elkeseredve talán a tervező-irodai leváltásomnál voltam: egy kül-ső embert helyeztek oda, és felszó -lítottak, hogy mondjak le az osztály-vezetésről. Mivel az utódom egy évigse tudta vezetni a részleget, bárnyugdíjas voltam, visszahívtak, demár nem vállaltam. Akkor a vezetőPálvölgyi Árpád lett, és egy rövidideig dolgoztam vele. Részt vettem adunaújvárosi meleghengermű éshideghengermű tervezésében, sőtszakmai munkám tapasztalatai alap-ján a Mérnöktovábbképző keretébenelőadásokat is tartottam.

Mondj néhány szót a magánéleted-ről!Sz.T.: Két gyermeket neveltem, két

KÖSZÖNTÉSEK

100. születésnapját ünnepelte


unokám van. Nem dohányoztam,nem ittam, csak a feleségemetszeret tem. Az életemben a legfonto-sabb a rendszeresség és a nyugalomvolt. Manapság is, reggelente ponto-

san kelek, ebéd délben, két decivörösbor, utána rövid szieszta. Néhaegy kis séta. Időben vacsora, majdlefekvés. Szórakozásom a kereszt-rejtvény, ami még megy és a tévé.

Köszönjük a beszélgetést, jóegész séget, Isten éltessen a 100.évedben!

�� Schmidt György és Tátrai Ildikó

Dr. Szőke László 1921. július 20-ánszületett Sopronban. 1939-ben érett-ségizett a soproni Széchenyi Istvánreálgimná zi umban. Kohómérnöki ok -levelét 1943-bansze rezte meg aJNMGE kohómér-nöki tagozatán. Ittlett adjunktus aFém technológiaiTanszéken. 1946augusztusában B-listázták. 1947-tőla Weiss Manfréd Acél-és FémművekRt. Központi Laboratóriumában elem-zővegyész, 1948 és 1952 között azacélhőkezelő üzemek helyettes veze-tője. 1952 és 1957 között az elekt ro-acélmű, majd 1965-ig a martin- éselekt roacélmű vezetője. 1976-ig aVasipari Kutató Intézet igazgatóhe-lyettese, majd 1981-ig, nyugállo-mányba vonulásáig a MVAE tanács-adója.

1975-ben védte meg kandidátusiértekezését és szerezte meg azegyetemi doktori címet. 1983-tól cím-zetes egyetemi tanár.

Hazánkban elsőként valósítottame g a folyékony acél vákuumozását.Részt vállalt az EU elérhető legjobbtechnikákkal (BAT) kapcsolatos refe-rencia-dokumentumainak hazai átül-tetésében. Oktató tevékenységetfolytatott technikumtól a PhD-iskolaszintjéig.

Az OMBKE-nek 1944 óta tagja.Dolgozott a vaskohászati szakosz-tályban, az oktatási és környezetvé-delmi bizottságban, a Kohászat szer-kesztőbizottságában és a szenioroktanácsában. Az Egyesület tiszteletitagja. A IUVSTA nemzetközi vákuum-metallurgiai tanácsadó testületénekhat évig tagja. UNIDO-tanácsadóTörökországban és Szíriában. Szá -mos könyv, könyvrészlet és szakcikkszerzője, illetve társszerzője vagylefordítója. Az Amerikai VákuumEgyesület elismerésének, a Pro

Facultate Ingeniariorum Metallurgiaeés számos más emlékérem, valaminttöbb hazai kitüntetés tulajdonosa.

Dr. Sziklavári János tiszteleti tag,gyémántokleveles kohómérnök 1921.augusztus 3-án született Bu da pes-ten.

Elemi iskoláit az Alföldön (Lajos -mizsén, Ladánybenén, Örkényben),középiskoláit Budapesten végezte; aPiarista Gimnáziumban érettségizett1941-ben. Első munkahelye a PestiElső Hazai Takarékpénztár volt(számfejtő), és egyidejűleg a Páz -mány Péter Tudományegy etemenjogtudományt hallgatott. 1942-benkatonának hívták be – nagyszebeniilletősége révén – a kolozsvári 26.Tábori Tüzér osz -tály hoz. A frontontüzér felderítő tisztiszolgálatot teljesí-tett.

Hazaérkezéseután a jogi tanul-má nyokat mű sza -kira váltotta, és –MÁVAG ösz tön díj -jal – 1950-ben, Sop ronban kohómér-nöki diplomát szerzett.

Mérnöki munkáját a diósgyőri acél-műben kezdte, de a gyár egy évreátengedte az alakuló miskolci egye-temnek, ahol előbb a Fizikai-kémiai,majd a Tüzeléstani Tanszéken tanár-segédként dolgozott. Az év leteltévelvisszatért a gyárba, de még közel 40évig részben félállásban, jobbárameghívott előadóként a VaskohászatiTanszék tagja maradt.

Munkahelyei: Diósgyőri KohászatiÜzemek 1952–1973 (acélgyártó, ko -hászati építkezés üzemvezető, acél-mű gyárrészlegvezető, főme tal lur-gus), KGM Tervező Irodái 1973–1978(főmetallurgus, generáltervező irodavezetője), Országos Műszaki Fej-lesztési Bizottság 1978–89 (Nyers-anyag és Kohászati Szaktitkárságfőosztályvezetője, elnöki tanácsadó).

Részt vett több tudományos és

műszaki szervezet munkájában: aka-démiai bizottságokban, egyetemi kariés doktori tanácsban, kormánybizott-ságokban, vállalati és kutatóintézetitudományos tanácsokban, mérnökto-vábbképzésben. A TMB felkérésérebírált 20 kandidátusi, ill. doktori érte-kezést, bizottsági tag volt további 15védésében.

1968-ban kandidátusi, 1985-benakadémiai doktori értekezést védettmeg. 1984-ben címzetes egyetemitanári kinevezést kapott. 2000-ben aMiskolci Egyetem tiszteletbeli doktor-rá (Dr. h. c.) nyilvánította. Publikáci ói-nak együttes (társszerzővel is) szá-ma közel 100.

Több kormány- és társadalmi ki -tüntetésben részesült, köztük: Mun -ka érdemrend és A Haza Szolgála -táért Érdemérem arany fokozata(haditechnikai acélok fejlesztéséért),Diósgyőr Aranygyűrűs Dolgozója,Dunaferrért Díj, Pro Facultate Inge ni -ariorum Metallurgiae, Eötvös Lóránd-díj, Akadémiai-díj.

Theobald János 1921-ben születettPakson. Az elemi iskola hat osztályátPakson végezte, ezután családjaszociális helyzete és a háború miattsokáig nem volt alkalma a továbbta-nulásra.

1935-ben került Budapestre és ki -sebb üzemekbenön t ősegédkén t ,majd 1938–1949kö zött a Láng Gép -gyárban szinténön tő segédkén t ,1949–1951 közötttechnológuskéntdolgozott. Munkamellett végezte el az Öntőipari Tech -niku mot 1947–51 között.

1951-ben a Kohó- és GépipariMinisztériumban előadóként ill. főelő-adóként dolgozott. Még ebben azévben felvételt nyert a MiskolciNehézipari Műszaki Egyetemre, ahol1956-ban okleveles kohómérnökkéntvégzett. Ezután ismét Budapestre



került, a Csepel Vas- és FémművekVas- és Acélöntödék gyáregységébe.

Nyugdíjazásáig itt dolgozott üzem-mérnökként, üzemvezetőként, gyár -egy ségvezetőként. 1979-ben a Kísér-leti és Kutató Osztály osztályvezető-jeként ment nyugdíjba.

Benkő Miklós okleveles könyvvizs-gáló 1921. szeptember 1-jén születettSzolnokon. Az érettségit kö ve tően,1940 de cem be rétőlkatonai szol gá latotteljesített.1945 no -vemberében sze-relt le mint tartalé-kos hadnagy ésmint 90%-os hadi-rokkant.

A kohászattal1948-ban került kap csolatba a WeissManfréd Acél műben. 1971 és 1981között a Csepel Művek Tröszt gaz -dasági tanácsadója volt. Ezen időalatt az SZVT-ben tevékenykedett,ahol megkapta a Hevesi Gyula-emlékérmet és a Társasági Mun káértérmet. Kohászbarátaival és a vállala-tokkal is folyamatos kapcsolatottartott. Ese tenként ez minisztériumiellenőrzésekben való együttműkö-désben is jelentkezett.

Az OMBKE-be mint a CsepeliAcélmű gazdasági vezetője 1964-benlépett be. Ezt a tagságát 1975-ig tar-totta fent, majd 1998. január 1-jévelmegújította, mivel itt erősek a szemé-lyes kötődései.

Pálovits Pál okleveles kohómérnökjúlius 19-én ünnepelte 85. születés-napját. Sopronban született 1926-ban, és a bencés gimnáziumbanérettségizett. Kohómérnöki oklevelét1948. október 25-én szerezte meg.Még az év no vem -berében a Tata bá -nyai Alumí niumko-hó üzemmérnökelett. 1951–54-ig azInotai Alumínium -kohó főmérnöke-ként az új kohó létesítését és sikeresüzembe helyezését irányította.1954–59 években az ajkai alumíni -um kohó főmérnöke. 1959–1963-igcsoportvezető főmérnök a NIM Szí -

nes fémipari Főosztályán. 1964-benaz akkor létesült Magyar Alumínium -ipari Tröszt (MAT) kohászati főtech-nológusaként az alumíniumkohók ter-melését és fejlesztését irányította.1965-től 10 évig ismét Ajkán dolgo-zott a kohó gyárrészleg vezetőjeként.1974-től 1991. évi nyugdíjba vonulá-sáig a MAT-ban működött, mint az alu-míniumkohászat területi főmérnöke.

Tevékenységét a fejlesztés vezé-relte, így jelentős szerepe volt az újfelsőtüskés kádtípus technológiájá-nak kidolgozásában és fejlesztésé-ben, az anódok és katódok minősé-gének javítására irányuló kutatások,kísérletek irányításában, az alumíni-umkohók nehéz fizikai munkája, töb-bek között a kéregtörés gépesítéseterén. 1970-ben Ajkán létrehozta azalumínium kokillaöntészetet, előké-szítve az 1980-ban üzembe helyezett3000 t/év kapacitású, modern, auto-matizált nagynyomású formaöntödét.

Széleskörű mérnöki munkásságátújításai, szabadalmai és szakirodalmipublikációk tükrözik.

Az OMBKE-ben 1950 óta tevé-kenykedik. 11 évig az ajkai helyi szer-vezet titkára, 1975 óta a fémkohásza-ti szakosztályban, 1995 óta a fémko-hászati történeti szakcsoportban dol-gozik. Elkészítette a m. kir. JózsefNádor Műszaki és Gazdaságtudo má -nyi Egyetem Soproni kara elhunytprofesszorainak sírkataszterét, a sop-roni, budapesti és a dunántúli teme-tők vonatkozásában.

Szakmai és egyesületi munkájáttöbb kormány- és egyesületi kitünte-tés adományozásával ismerték el.

Unger Ervin gyémántokleveles kohó-mérnök 1926. júli-us 17-én születettSopronban. Iskoláitis ott végezte, abencés gimnázi -um ban érettsé gi -zett. Kohó mér nökiok levelét 1948-banszerezte meg.

Pályafutását 1948 novembe ré benkezd te meg Óz don. Tizenöt évig a h e n -gerművekben dolgozott, nyolc évig afinomhengermű gyárrészleg vezető-jeként. Ezt követően a technológiai éskutatási főosztály, majd a műszaki fej-lesztési főosztály vezetője volt.

A gyártás- és gyártmányfejlesztés

terén sokat foglalkozott a hengerso -rok kapacitásnövelési lehetőségeivel,gépesítéssel és termelésszervezésikérdésekkel is. A gyárfejlesztés vona-lán irányítása alatt folyt a folyamatosacélmű és a rúd-dróthengermű beru-házásának előkészítése.

1960–75 között tagja volt az Euró -pai Üregezők Munkaközössé gé nek,amelynek keretében előadásokat istartott. 1975–80-ban a Magyar Vas-és Acélipari Egyesü lésben dolgo zott.Ez idő alatt a KGST Vas kohászati ÁBhengereltáru albizottságának elnökeés az Intermetall termékcsere-mun -ka bizottság vezetője is v o l t.

1980-ban a Metalimpexhez kerülta távlati fejlesztési főosztály vezetőjé-nek, 1985–88 között pedig a vállalatbécsi lemezfeldolgozójának műszakivezetője volt, 1988. októberi nyugdí-jazásáig.

Az OMBKE-nek 1949 óta volt tag ja,1970–74-között az ózdi helyi szerve -zet elnökeként dolgozott. Ak tívan résztvett a hengerészkonferenciák szer ve -zé sében. 1975–83 között a he n gerészszakcsoport elnöke és a vaskohászatiszakosztály vezetőségi tagja volt.2009-ben 60 éves tagsá gágért SóltzVilmos-emlékérmet ka pott.

Szarka János 1936. március 19-énszületett Felsőtelekesen. 1954-benMiskolcon öntőipari technikus, 1959-ben okleveles tec h-nológus kohó mér-nök és az ALU-TERV-ben a KÖ -BAL fóliahengerműirányító technoló-gus tervezője lett.1982-ben elvégez-te a TECMO fólia-nemesítő gép technológiai felülvizs-gálatát és 1999-ben elkészítette agyár 6 szintes számítógépes alapraj-zát. 1962-től a Székesfehérvári KÖ -FÉM szélesszalag hengermű irányítótechnológus tervezője. 1993-tól azALCOA-KÖFÉM meleghenger görgő-sor hosszabbítás, a lámpaoszlop, anyílászáró szerkezet, a járműfelépít-mény üzem, a 2-3 sz. olajpince túl-nyomásos szellőzés és a 3. sz. hideg-hengersor fő kormányházának terve-zését irányította. 1988-ban 30 kt-svastaglemez gyár, 1,8 kt-s csőjá ra -




tos - lemez gyár és 35 kt-s széles -szalag öntöde és hideghengermű,1989-ben a Hódmezővásárhelyi 11kt-s szalagmintázó üzem, 1992-benaz Inotai 20+6 kt szalag- és fóliahen-germű, 1994-ben az Inotai hidegfo-lyatási tárcsagyártás 6,2 kt-s bővítésitanulmányát készítette. 1996-ban aTAUFORM 480 t-s Al-formaöntöde,1997-ben a MAL-MWK 500 t-s kokil-laöntöde tervezését irányította, 1998-ban az EURAL 18 kt-s tömböntödetanulmányát készítette. 2000-benMAL 30 kt-s HAZELETT szalagöntő-hengermű megvalósíthatósági tanul-mányát készítette, a Szalag-I gyártó-sor korszerűsítés, 2001-ben a 3,6 kt-s LAUENER szalagöntöde tervezésétirányította. 2002-3-ban az ÖntödeiMúzeum állapotfelmérése után azipari műemlék kupolókemence felújí-tás terveit készítette. 2003-ban azEURAL 10 kt-s alumínium hulladék-hasznosító üzem összefoglaló tech-nológiai tervét, és MAL részére aNASH hideghengersor korszerűsítéstechnológiai előterveit készítette.2005-ben MAL 50 t-s olvasztóüzemtervezését irányította. 2008-ban aMiskolci Egyetem kísérleti hengerműtervezését irányította. 2010-benGLOB-METAL részére cinklemezhen gerlés szúrásterv számítóprogra-mot dolgozott ki.

Szakcikkei a Bányászati és Kohá -szati Lapok, a Magyar Alumínium ésa Mi Múzeumunk c. szaklapbanjelentek meg.

1971-ben és 1982-ben nehéziparkiváló dolgozója kitüntetést, 1998-ban40 éves, 2008-ban 50 éves egye sületitagságáért Sóltz Vilmos-emlékérmet,2009-ben aranyoklevelet kapott.

Barcsik László 1936. április 13-ánBudapesten szü letett. A budapestiMűszaki Egye te men okl. villamos -mér nöki diplomátszer zett.

Az elmúlt ötvenévben a következőfon tosabb mun ka -kö rökben dol go z o tt:h e n g e r m ű v e küzem vezető, Du naiVasmű fejlesz tés -vezető, Duna ferr Rt. Fejlesztési Iga z -gatóság stratégiai fejlesztési főmér-nök. 2005 januárjától nyugdíjas.

Munkája során a Dunaferr egészét

érintő műszaki-technológiai fejlesztésifeladatok és fejlesztési koncepciókkidolgozásában és végrehajtásábandolgozott, számos, a Du naferr jelenétés jövőjét meghatározó fejlesztésekkezdeményezője és végrehajtója volt.Ezek közül vázlatosan a fontosabbak:- Meleghengersori termelésnövelés-

hez szükséges hajtásteljesítmény-növelés korszerű ipari teljesítményelektronikai megoldásokkal;

- Coil-box technológia alkalmazásijavaslat és feltételrendszer meghatá-rozása, előnyös szerződéskötések;

- Meleghengerműi technológiai alap-berendezések fejlesztései: végvágóolló, 6. készsori állvány, elektrohid-raulikus résszabályozások megva-lósítása a meleg és hideghenger-műben, korszerű csévélők beszer-zése és üzembeállítása, reverzálóduó előnyújtó teljes rekonstrukciója(csapágyazás, hengerpalást hossz-csökkentés, „F” állvány átalakítás);

- Pácolósor beadó és kiadó oldaliberendezések teljes rekonstrukciója,nyújtvaegyengető szélező gépsor;

- METAB horganyzósor létesítésénekkezdeményezése, elfogadtatása;

- Nagyobb környezetvédelmi beruhá-zások, porelszívások, vízrendszerek;

- A Dunaferr hosszú távú stratégiaifejlesztésének kidolgozásában rész-vétel és kezdeményezés.

A nagyobb jelentőségű fejleszté-sekkel járó elismerések kisajátításátsoha nem kezdeményezte, munkájátelismerték. Sokszoros „kiváló dolgo-zó”, valamint „kiváló újító arany foko-zat” elismerést kapott.

A hosszú munkaviszony során át -fo gó kohászati berendezés- és tech-nológiaismeretet szerzett. Több szak-cikket írt és előadást tartott. Óraadótanárként az NME Főiskolai Ka ronkohászati automatikát tanított többévig.

Hopka László kohómérnök 1936.június 28-án született a Heves me -gyei Gyöngyöshalmajon. A gyöngyösigimnázium után a Miskolci MűszakiEgyetem Kohómér nöki Karán végzett1962-ben. A Salgótarjáni Ko há szatiÜzemekben kezdett dolgozni tech no -lógusként a Hideghenger műben. Ittszinte minden beosztást be töltött,míg 1974-ben a gyárrészleg vezeté-sével bízták meg. Az itteni munkás-sága idején számtalan új termék

gyártását és korszerű technológiátdolgozott ki és vezetett be.

1974-ben az SKÜ műszaki igazga-tójának nevezte kia Nehézipari Mi -nisztérium. 13 éviműszaki igazgatóimegbízatása ide-jén a vállalat je len-tősen bővítette ér -té kesítését a ha -zai- és az exportpi-acon, számtalan gyártáskorszerűsí-tést és beruházást hajtottak végre(pl. a görgős pálya-gyártást, a vé -kony falú hosszvarratos csövek előál-lítását stb.).

1991-ben az akkori törvényeknekmegfelelően a Vállalati Tanács meg-választotta a cég vezérigazgató já -nak. Az SKÜ eb ben az időben na -gyon nehéz helyzetben volt, de kine-vezése után négy évvel már újra nye-reségesen gazdálkodott. Az értékesí-tés megduplázása mellett, újra szá-mottevő gyártás- és gyártmányfej-lesztést valósítottak meg. A jelentő-sebb beruházások közül a BNV-nagydíjas LAFIL gyártást és azt atöbb mint 800 MFt-os Hyfert programkidolgozását és finanszírozási forrá-sának megteremtését említjük meg,melynek kivitelezését nyugdíjbavonulása miatt az utódjára hagyta.

Sokszínű gazdasági munkája mel-lett a szakmával összefüggő társa-dalmi munkában is részt vett. 1964-től hat évig az OMBKE salgótarjánicsoportjának titkára, majd későbbtöbb cikluson át az elnöke volt. AHidegalakítási szakcsoport elnöke-ként szervezte meg, hogy több mintegy évtizedig Salgótarján legyen anemzetközi Hidegalakítási Konferen -ciák házigazdája. Ezeken rendszere-sen részt vett szakmai előadásokkalis. Cikkei jelentek meg a KohászatiLapokban és más szakmai kiadvá -nyokban is. Az MVAE Műszaki Szak -igaz gatói Tanácsának elnöke is voltműszaki igazgató korában, majd ve -zér igazgatóként az MVAE IgazgatóTanácsa Érembizottságának elnökevolt nyugdíjba vonulásáig.

Számtalan kitüntetésben részesültszakmai és egyesületi munkájáért.

Hopka László 2001. január 2-án,65 éves korában vonult nyugdíjba, és2011. június 28-án töltötte be a 75.életévét.


Pöstényi Balázs gépészmérnök2011. október 11-én ünnepelte 75.szü letésnapját. Pol gáron (Hajdú-Bihar megyében) született, középis -ko lai tanulmányaitDebrecenben vé -gezte, ahol 1955-ben érettségizett aMechwart AndrásGépipari Techni -kum ban, kitűnőere dménnyel.

1956-tól 1960-iga Miskolci Nehéz ipari MűszakiEgyetemen folytatta ta nul mányait aGépészmérnöki Kar Gépgyártó Sza -kán. 1960-ban került a Dunai Vas -műbe, ahol a Meleg hen ger mű Gépé -szeti üzemében műszakos üzemve-zető, majd üzemvezető lett.

Munkája végzésében nagy segít-

séget jelentettek a külföldi tanulmány-utak. 1968-ban vezető technológusimunkakörbe került.

1974-től a Kohászati Gyáregységvezetőjeként kapott megbízást. Résztvett a konverteres Acélmű építésé-ben, indításának előkészítésében.Kilenc évi kohászati gyáregység-vezetői munka után, 1983-ban kerülta Központi Karbantartás élére, mintüzemfenntartási főmérnök. Később aDunai Vasmű karbantartási funkció-kat végző társaságának, a DunaferrFejlesztő és Karbantartó Kft.-nek azügyvezető igazgatója lett, és ezt atisztet töltötte be egészen nyugdíja-zásáig, 1996-ig. Részt vett a Coil-boxberuházás előkészítésében, eztkövetően az előnyújtó rekonstrukció-jának előkészítésében és a munkála-tok végrehajtásában is.

Munkáját számos kitüntetésselismerték el. Megkapta a Munka Ér -dem rend ezüst fokozatát, a KohászatKiváló Dolgozója kitüntetést, ésKiváló Kohász miniszteri kitüntetés-ben is részesült. 36 évnyi tevékeny-ség eredményeként számtalan kiválódolgozó, arany, illetve ezüst KiválóÚjító jelvény tulajdonosa.

Több szabadalom társtulajdonosa,valamint társadalmi tevékenységoklevéllel elismert birtokosa. Kie mel-kedően eredményes szakmai életpá-lyájának elismeréseként 2000-ben aDunai Vasmű alapításának 50. évfor-dulója alkalmából Dunaferr díjjal tün-tették ki. Ezt követően Életmű díjatkapott.

1975-től tagja az OMBKE dunaúj-városi szervezetének.

Mély megrendüléssel jöttünk búcsúznikedves barátunktól és kollégánktól,idézve a Biblia szavait: „emlékezzélember, porból vagy és porrá leszel”.

Lukucza Pál okleveles kohómérnöka Viharsarokban született, és mivelédesapja katona volt, iskolái mellettfizikai munkát is kellett végeznie. ABattonyai Gimnáziumban 1952-benérettségizett, ezután a miskolci Nehéz -ipari Műszaki Egyetemen folytattatanul mányait a bányamérnöki, majdmódosítva a kohómérnöki karon, és1957-ben kapta meg oklevelét. Elsőmunkahelye a Kőbányai Könnyű fém-műben volt, majd a SzékesfehérváriKönnyűfémmű présüzemében dolgo-zott. Sikerrel vett részt mind több kuta-tó-fejlesztő munkában. Több külfölditanulmányúton is gyarapította szaktu-dását.

1964-ben a Magyar AlumíniumipariTröszt műszaki főosztályára hívtákmeg termelési és kutatási feladatok fel-ügyeletére. 1971-től a SzékesfehérváriKöfém és a kőbányai Köbal teljes szak-mai felügyeletét rábízták. Ennek soránrészt vett a Köfém hengerművénekbővítésében. Szakértőként kereskedel-mi tárgyalásokon is részt vett, ezért1981-ben áthelyezték az Alumínium -ipari Kereskedelmi Vállalathoz. Ered -ményei nyomán 1987-ben a Koor diná -ciós osztály vezetőjévé nevezték ki.Innen vonult nyugállományba 1990-ben.

Búcsúztatására több mint félszázangyűltünk össze. E sorok írója 40 évekerült a MAT-hoz és ismerte megLukucza Pált, egy főosztályon dolgoz-va. A későbbi átszervezések, átköltöz-tetések ugyan „földrajzilag” eltávolítot-tak egymástól, de barátságunk, és akb. 1974 körül kialakult baráti társasá-gunk azóta is megmaradt.

Egészen nyugállományba vonulásá-ig, aktív élete során megfigyelhettüknagy empátiakészségét, amivel mindigfelvállalta a kisemberek gondjait ésigyekezett azok megoldásában segéd-kezet nyújtani. Mindig szerény, dehatározott és a kisemberek érdekeitképviselő kolléga és jó barát volt.

Szűkebb baráti körünk (mindmáig10-12 tagból áll) – sajnos – már többbarátunkat kísérte utolsó útjára és bárLukucza Pál sokáig küzdött életbenmaradásáért, most mégis búcsúznunkkell Tőle.

Szomorú szívvel búcsúzom attól abaráttól, aki évtizedekig közöttünk volt,megosztotta velünk gondjait, de mindigszámíthattunk az Ő segítségére, hanekünk merültek fel problémáink.Kívánom lelkednek, hogy nyugodjonbékében! És mivel kohómérnök voltál,engedd meg, hogy kohász kollégáidnevében is ezúton mondjak Neked

Jó szerencsét!

�� Klug Ottó

Lukucza Pál(1930–2011)


A nem nagy létszámú szakmai közössé-geket – ahová a magyar kohászok is tar-toznak – szükségszerűen erősebbenérinti, ha egy tagjuk végképp távoziksoraikból. Különösen igaz ez, ha szakma-ilag, emberileg kiemelkedő egyéniségrőlvan szó. Proszt Ervin halála a magyarvaskohász társadalom nagy vesztesége;szép kort ért meg, nagy idők tanúja ésaktív szereplője volt. Egykori munkatár-sai, barátai, tanítványai és a kohászokszakmai közössége, az Országos MagyarBányászati és Kohászati Egyesület nevé-ben búcsúzom most tőle.

Proszt Ervin 1924-ben született, ennekszükségszerű következménye, hogyegyetemi tanulmányai a háborús időkreestek. Kohómérnöki diplomáját 1944-benkapta meg Sopronban; innen egyenesena múlt század egyik meghatározó hazaiipari és kohászati központjába, Csepelrekerült, az akkor még a Weiss ManfrédMűvekhez tartozó meleghengerműbe.Csepeli tevékenységét rövid Tervhivataliáthelyezés szakította meg, ezután 1980-ig a Csepel Művek Acélmű főtechnológu-sa, majd műszaki igazgatója volt. Innenaz Ipari Minisztériumba került, a kohásza-tért felelős miniszterhelyettes szakértőicsoportjába. 1984-ben, 60 éves korábanment nyugdíjba. Ez nem jelentette azt,hogy visszavonult a szakmától, hiszenutána hosszú éveken keresztül a csepeliAnyagvizsgáló és Gépipari Minőség ellen -őrző Intézetben dolgozott szakértőként,de Diósgyőr, Ózd vagy a Lőrinci Hen -germű műszaki problémáinak, fejleszté -sei nek megoldásánál is igénybe vettékszaktudását.

Pályafutásának ezen rövid összefogla-lása mögött hatalmas szakmai teljesít-ményt lehet azonosítani. Munkájának kö-zéppontjában a méretpontosság növelé-se állt. Mai szemmel is kiemelkedő a hu-zalhengerlés méretpontosságának javítá-sára irányuló elméleti és gyakorlati tevé-kenysége. Leglátványosabb eredménye acsepeli drótsor beruházása és üzembeál-lítása volt 1972-ben. Ez a drótsor akkor avilág egyik legpontosabb, legkisebb mé -rettűréssel dolgozó huzalhengerművelett. Kényszerű leállítása után Kína – maa világ vezető acélipari hatalma – vettemeg a hengerművet. Mai viszonyaink is -meretében különösen kiemelendő, hogya hengersor tervezésében és kivitelezé -sében döntően magyar szakértőket ésbeszállítókat vettek igénybe, az importrészarány mindössze 10% volt.

A méretpontosság növelésén dolgozotta kovácsolási technológiában is. Irá -nyításával oldották meg a MAN hajtóru-dak nagypontosságú gyártását.

A hengersorok műszaki fejlesztéseszintén kedvenc területei közé tartozott.Javaslatára a gördülőcsapágyas, előfe-

szített hengerállványt először a csepelidurvahengerműben, majd a nagypontos-ságú csavar köracélok hengerlésénél al -kalmazták. A szigorított tűrésű hengerléstémájában a kor egyik neves szovjetszak emberével közösen színvonalas,előre mutató szakkönyvet is írt.

Proszt Ervinről, mint barátról, kollegá-ról is sokan igen szép emlékeket őriznek.Jellegzetes alakja volt mind az üzemnek,mind a szakmai, baráti összejövetelek-nek, ahol nemcsak tudásával, hanem ter-metével is kiemelkedett. Büszkén viseltea termete alapján kapott „Colos” becene-vet. Ennek ellenére közismert volt arról,hogy üzemlátogatásai során gyakran egypillanat alatt bemászott a hengerállványalá, hogy ellenőrizze a berendezés meg-felelő működését. Ha valami nem tetszettneki, kellő hangerővel és modorban utasí-totta helyre az ott dolgozókat.

Egyik hobbija a nagyszüleitől örököltsomlóhegyi szőlőjének gondozása volt.Tovább vitte az ősöktől örökölt SomlóiCicegő és Somlói Merengő borneveket is.Barátai, kollegái között van, aki a mai na -pig őrzi a tőle kapott somlói bort.

A hazai szakmát összefogó OrszágosMagyar Bányászati és Kohászati Egye-sületnek 1963-ban lett tagja; az egyesületkonferenciáin előadásokat tartott, a szak-lapban tette közzé tapasztalatait, ered-ményeit. 1984-ben a z. Zorkóczy Samu-,2003-ban a Sóltz Vilmos-emlékérmetkapta meg. További számos kitüntetéseközül az Érdemes és Kiváló Kohász cí -met, a Kiváló Feltaláló arany fokozatotemeljük ki. Már megkapta a meghívást,hogy szeptemberben átveheti a MiskolciEgyetemen a vasdiplomát; ezt már család-ja fogja posztumusz oklevélként átvenni.

Proszt Ervin pályája akkor kezdődött,amikor a romjaiban lévő ország nagyreményekkel indult az újjáépítésnek, ami-ben a vaskohászatnak fontos szerepetszántak. Jó szakemberként és jó hazafi-ként teljes tehetségével eredményesenszolgálta ezt az ügyet és a mai fiatalszakemberek példát vehetnek embersé-géről, teljesítményéről, szakmai hűségé-ről. Jól illenek rá Antoine de Saint-Exupéry szavai:

HalálA te csönded a magé a földben, ahol

elpusztul – hogy létezzék.Ervin, Te tovább létezel, élsz emléke-

inkben, szaklapunk oldalain, a magyarvaskohászat történelmében. Nyugodjbékében,

Jó szerencsét!�� Tardy Pál

Proszt Ervin 2011. július 12-én hunyt el,augusztus 4-én a kelenföldi Szent Gellért-plébániatemplom urnatemetőjében he -lyez ték örök nyugalomra.

Proszt Ervin(1924–2011)


Megyei József 1933. szeptember 13-án született Budapesten. Általánosiskolai és gimnáziumi tanulmányait aKossuth Lajos iskolában végezte,1951-ben érettségizett.

Munkáséveit a Csepeli Vas- és Acél -öntödében kezdte meg, nyugdíjazásáighű maradt a vállalathoz. 1955-ben acsepeli kohóipari technikumban techni-kusi oklevelet szerzett. Tanul má nyaitfolytatva a Budapesti Műszaki Egyetemgépészeti szakán diplomázott.

Gyári munkássága során mindnagyobb feladatokkal bízták meg. Voltművezető, főművezető, üzemmérnök,üzemvezető, üzemfenntartási osztály-vezető, műszaki igazgató, termelésiigazgató. Tevékenysége során a válla-lat rekonstrukciós munkáit irányította.

Munkáját több kitüntetéssel ismertékel.

Az OMBKE csepeli szervezetének1963 óta volt aktív tagja. Az egyesületrendezvényein – öntőnapokon, konfe-renciákon, öntőkongresszusokon –rendszeresen részt vett. Egyesületimunkáját több emlékplakettel jutalmaz-ták.

2011. szeptember 14-én hunyt el.Hamvait – kívánságának megfelelően– a kelenföldi Szent Gellért-plébánia-templomban 2011. október 7-én he -lyezték el, katolikus szertartás szerint.Utolsó útjára elkísérte felesége, rokon-sága, a szakosztály vezetői, volt mun-katársai, kalocsai, badacsonyörsi bará-tai és a csepeli nyugdíjas klub tagjai.

Emlékét megőrizzük!

Megyei József(1933–2011)

Alumíniumiparunk meghatározó egyé-nisége Miskolcon született, és 1942-ben Sopronban nyerte el kohómérnökioklevelét. Még abban az évben azAjkai Alumíniumkohó, majd 1943–1949között a timföldgyár mérnöke volt.1949-ben az Almásfüzitői Timföldgyár,később a Tatabányai Alumíniumkohófőmérnökévé nevezték ki. 1951–1963között a Nehézipari Minisztérium (ill.jogelődje) Alumíniumipari Igazgatósá -gán dolgozott, és részt vett a szov-jet–magyar timföld–alumínium egyez-mény gazdasági előkészítésében.1963-tól 1975-ben történt nyugdíjbavonulásáig a Magyar AlumíniumipariTröszt műszaki vezérigazgató-helyette-seként nagy körültekintéssel szervezte

meg az iparág üzemeinek bővítési-fej-lesztési munkáit, végül tevékenyenrészt vett a MAT-on belül a tovább -feldolgozott termékek készárugyártá-sának megvalósításában.

Eredményes munkáját több kor-mánykitüntetéssel és az EötvösLoránd-díjjal ismerték el. 1954–1960között az OMBKE FémkohászatiSzakosztályának titkára volt.

2011. szeptember 1-jén a Rákoske-resz túri új köztemetőben családja,barátai és volt munkatársai részvételemellett szórták szét hamvait.

Ezúton búcsúzunk tőle és kívánunkutolsó jó szerencsét!

�� Klug Ottó

Timár Vilmos(1919–2011)

Szomorú szívvel adunk hírt kedves Olvasóinknak: 2011. augusztus 2-án elhunyt

GOMBOS LAJOS

aranykoszorús harangöntő mester.

83 évet élt. A mester 1970-től Őrbottyánban – sokáig mint egyetlen magyaror-szági harangöntő – dolgozott, s szinte haláláig öntötte a szép harangokat. Mindigtámogatta az Öntödei Múzeum munkáját, kedves közvetlensége, igényesenfogalmazott gondolatai, a szakma minden csínját-bínját ismerő tudása, türelmesmagyarázatai nagyban segítették harangkutatási munkánkat.

A „zengő öntvény” mesterétől, Gombos Lajostól a Rákoskeresztúri új közte-metőben búcsúztunk, és kívántunk neki utolsó jó szerencsét.

�� LKK

CSEPEL METALL VASÖNTÖDE KFT.

Lemezgrafitos és gömbgrafitos öntvények,nagy bonyolultságú, komplex termékek gyártása

100 év tapasztalattal,Magyarország piacvezető öntödéjében.

ISO 9001:2008, Germanischer Lloyd minősítés,kétszeres MÖSZ-Nagydíj

Tömegtartomány: 3–18 000 kg közötti egyedi darabnagyságÖntőminta-készítés és -megmunkálás minősített alvállalkozókkal

1211 Budapest, Öntöde u. 2–12.Tel./Fax: 06 1 276 0043

e-mail: [email protected]: www.csepelmetall.hu

Főbb termékekSzivattyúöntvények

KompresszoröntvényekSzerszámgép-öntvényekEgyéb gépöntvényekKohászati öntvények

Csabar(németül Tschuber)

Horvátország krajnai határán, a Csab-ranka patak forrásvidékén létesült aSzent Korona országainak első nagy-olvasztója. A csabari vasművet grófZrínyi Péter valószínűleg 1651-benalapította, vállalkozása kifejezetten azitáliai piacra orientált volt: a terméke-ket a Zrínyi-birtokhoz tartozó Buccarikikötőjén keresztül exportálták. Ez avasgyár tehát nem csak technika-,hanem gazdaságtörténeti szempont-ból is figyelemre méltó.

Amikor 1671-ben Zrínyi Pétert aWesselényi-összeesküvésben valórészvétele miatt fej- és jószágvesztés-re ítélték, a vasmű a magyar kamarakezére került, és ez 1692-ben átadta a belső-ausztriai kamarának. A csabari vasgyár eddig terjedő időszakáravonatkozóan részletes leltárak és termelési adatok maradtak fenn. A létesítmények a patak mentén 700 m hosz-szan helyezkedtek el. A folyásiránnyal szemben haladva, az első volt a nagyolvasztó, amelynek csak 1783. éviméretei maradtak meg: az akna magassága 2,74 m, a szénpoha átmérője 1,26 m volt. A kohó mellett létesültaz ércelőkészítő mű. A nagyolvasztótól 250 m-re helyezkedtek el a frissítőkemencék és a durvakalapácsok.Ezeket követték a nyújtó- és szöghámorok. A szöggyár a kor legnagyobb hasonló üzemei közé tartozott, 45kalapács működött benne. A patak forrása közelében állt a bucakemence, a gyártott vasbuca átlagos tömege1673-ban 9 bécsi mázsa volt; 1755-ben a kemencét megnagyobbították, hogy 15 mázsás bucát is gyárthassa-nak.

A bucakemence egész éven át többé-kevésbé folyamatosan dolgozott, évente mintegy 1800 mázsa vasattermelt. A nagyolvasztót csak minden második évben fűtötték fel, és mindössze 6–8 hónapig üzemelt, a napinyersvastermelés 20–28 mázsa volt. Ez a munkamenet azért alakult ki, mert a frissítőmű kapacitása a nagyol-vasztóéhoz viszonyítva kicsi volt, így a kohó teljesítőképességének a felét sem tudták kihasználni.

A gyártott termékek 60%-át a rudak, laposacélok, közel 40%-át a szögek tették ki, a vasöntvények (ágyúgo-lyó, kis ágyú) az 1%-ot sem érték el. Az árut öszvérháton szállították hegyeken át a több mint 60 km-re fekvőBuccariba.

A csabari vasmű, amikor a magyar kamarához került, 34% nyereséggel termelt. A kiadások 29%-át a faszén,7%-át az érc, 15%-át a szállítás költsége, 43%-át a bérek tették ki (a munkások száma 160 volt). Az idő múltá-val azonban a gyár gazdaságossága egyre csökkent, 1740-ben már veszteségesként említik. Ennek oka az ércminőségének romlása, a munkafegyelem lazulása, a piaci helyzet kedvezőtlen alakulása és mindezek követ-keztében a termelés csökkenése volt. Ilyen körülmények között nem jutott pénz a felújításra, és a vasműveteladni sem sikerült, ezért 1785-ben működését megszüntették. Néhány megmaradt hámorépületben magáno-sok még a 19. sz. végén is folytattak jelentéktelen ipari tevékenységet (1. ábra).

Horvátországban a 18. sz. vége felé több helyütt (Bregana, Csernilug, Merzlavodica) működött rövid ideigbucakemence. A 19. sz. közepén egy bécsi nagykereskedő Rudén nagyolvasztót épített, de csak1863-ig üze-meltette. A Zsirovac patak völgyében két nagyolvasztót is telepítettek. Tergovén a stájerországi J. Steinauer1840 körül létesített egy nagyolvasztót és hámort, évente 900 t nyersvasat gyártott. Később a KrajnaiIpartársasághoz tartozott, a századfordulón már nem működött. A másikat Beslinacon From Alajos építette fel,a 20. sz. elején a Horvátországi Kohók, Bányák és Erdők Rt. tulajdonába került, évi termelése 1800 t volt.Ugyancsak a Krajnai Ipartársasághoz tartozott a Topuszkó melletti Petrovagorán 1861-ben üzembe helyezett,2000 t/év teljesítményű kohó, ezt a Ganz-gyár 1887-től bérelte, 1898-ban pedig megvásárolta.

Források:Kiszely Gy. – Remport Z.: Zrínyi Péter csabari vasgyára a 17–18. században. BKL Kohászat, 1987. 11. sz.Müllner, A.: Geschichte des Eisens in Krain, Görz und Istrien von der Urzeit bis zum Anfrage des XIX.Jahrhunderts. Wien–Leipzig, 1909.Edvi Illés A. (szerk.): A magyar korona országainak gyáripara az 1906. évben. II. k. 1. r. Vasipar. Bp., 1911.

1. ábra. A csabari vasmű maradványai a 19. sz. végén. (Hl Kreuz – Csabarközség, Pläofen – nagyolvasztó, Die Schmiede – szöghámorok, T – e hegytúloldalán bányászták az ércet, S – a Buccariba vezető út hágója)

Szemelvények kohászatunk múltjából

1

KAPTAY GYÖRGY

Határfelületi jelenségek a fémesanyaggyártásban. 5. rész

A határfelületi szétterítő erő

Összefoglalás

A cikksorozat 5. részében a Szerző levezeti a határfelületi szétterítő erő (= Marangoni-erő)

képletét. Egymással nem elegyedő folyadékok esetén a Marangoni-erő a kisebb felületi

feszültségű és a másikat tökéletesen nedvesítő folyadékot húzza rá a vele nem elegyedő, nagyobb

felületi feszültségű folyadékra. A Marangoni-erő extrapolálható arra az esetre is, amikor felületi

hőmérséklet- vagy koncentráció-gradiens fellépte miatt a felület mentén felületifeszültség-

gradiens alakul ki – ekkor a felületen olyan áramlás indul el, ami a kisebb felületi energiájú

réteggel cseréli le a nagyobb felületi energiájú részt. A gyakorlatban ez az erő lézeres

átolvasztásnál, ívhegesztésnél, illetve szerkezeti kerámiák salak/gáz, vagy salak/fémolvadék

határfelületen fellépő korróziójában/eróziójában fontos.

Interfacial phenomena in metallic materials technologies. Part 5

The interfacial spreading force

Abstract

In the fifth part of this series of papers the equation for the interfacial spreading force (= the

Marangoni force) is derived. In case of immiscible metals this force drives the liquid of smaller

surface tension perfectly wetting the other liquid on the surface of the liquid of higher surface

tension. The Marangoni force can be extrapolated to the case of a liquid/gas interface, when the

temperature- or concentration gradient along the surface induces the appearance of the surface

tension gradient. In this case the Marangoni force drives the surface layer of smaller surface

tension to replace the surface layer of a higher surface tension. The importance of the Marangoni

force is discussed in laser melting, arc welding and corrosion/erosion of ceramics at slag/gas and

liquid metal / slag interfaces.

1. Bevezetés

A cikksorozat első részében [1] megadtuk a határfelületi erők fogalmát és összesen 8

határfelületi erő típust definiáltunk, melyek mind a természetben, mind a kohászatban (azaz a

fémesanyaggyártó technológiákban) fellépnek. A cikksorozat második részében a határfelületi

összehúzó erőről és a fúvókákról leszakadó, illetve folyadékokban emelkedő buborékok

méretéről volt szó [2]. A cikksorozat harmadik részében a görbület indukálta határfelületi erőt, és

az innen származtatható Laplace-nyomást tárgyaltuk, különös tekintettel az innen származtatott

Kelvin egyenletre és annak furcsa kapcsolatára a Gibbs-féle termodinamikával [3]. A cikksorozat

Eperné Mankovics E

Jegyzet

Ez a cikk teljes hosszúságú változata.

2

negyedik részében a határfelületi gradiens erőt tárgyaltuk, ami képes diszpergált fázisokat

(cseppeket, buborékokat) mozgatni a folyékony mátrixban lévő hőmérséklet- és/vagy

koncentráció-gradiens hatására [4].

Hasonlóan az előző részhez, most is a hőmérséklet-, illetve az összetétel-gradiens által

létrehozott felületifeszültség-gradiens által indukált határfelületi erővel foglalkozunk. Azonban az

előző résztől eltérően nem egy fluidum (folyadék vagy gáz) fázisban diszpergált cseppekre /

buborékokra ható erővel fogunk foglalkozni, hanem a folyadékfelszínnel párhuzamosan ható

erővel, ami a felületi réteget képes mozgatni. Ezt a jelenséget először Thomson [5], majd tőle

függetlenül Marangoni [6] írták le, a jelenség („Marangoni-áramlás”) és az azt előidéző

„Marangoni-erő” az utóbbiról kapta a nevét. Ez a jelenség viszonylag jól dokumentált az

irodalomban [7-11]. Ez a cikk erről az erőről szól, és arról, hogy ez az erő milyen szerepet játszik

a fémesanyaggyártásban.

2. A határfelületi szétterítő erő levezetése

2.1. A szétterítés hajtóereje

Egy kis mennyiségű folyadék (f) két lehetséges alakját vele nem elegyedő, relatíve nagy

mennyiségű folyadék (F) felületén az 1. ábrán mutatjuk be. Az 1a ábrán látható peremszögek

közötti kapcsolatot a cikksorozat második részében, a (10-11) egyenletekkel írtuk le [2], amiből

az következik, hogy a folyadékcsepp akkor alkot vékony, sík réteget a másik folyadék felületén

(1b ábra), ha a következő egyenlettel definiált mennyiség értéke pozitív:

fgFfFg (1)

ahol Fg és fg az F és f folyadékok felületi feszültsége, míg Ff a két folyadék közötti

határfelületi energia (mindegyik mértékegysége J/m2). Ha tehát teljesül a 0 feltétel, akkor

az F folyadék felületére cseppentett f folyadék spontán szétterül, ahhoz hasonlóan, ahogy egy

olajcsepp általában szétterül a víz felületén, vagy ahogy egy sóolvadékcsepp általában szétterül

az Al-olvadék felületén, vagy ahogy egy salakcsepp általában szétterül az acélolvadékok

felületén. A következő alfejezetben ennek a szétterítő erőnek az egyenletét fogjuk levezetni.

a) b)

1. ábra. Kis mennyiségű folyadék (f) nagy mennyiségű, vele nem elegyedő másik folyadék (F)

felületén csepp (1a ábra) és vékony réteg (1b ábra) formájában.

1

32

f

g

FF

fg

0 0

3

2.2. A határfelületi szétterítő erő nem elegyedő folyadékok esetén

A 2. ábrán mutatjuk be az F folyadékot részben fedő f folyadékhártyát, amit x irányban a

határfelületi szétterítő erő ( ter

xfgF , ) terít szét az F folyadék felületén. Az erő képletének

levezetéséhez először írjuk fel egy α fázisra, x irányban ható határfelületi erő általános egyenletét

(lásd (3) egyenlet [1], illetve [12-13]):

dx

xdAx

dx

xdxAF

ij

ji

ij

ij

ji

ijx

)()(

)()(

,,

,

(2)

ahol )(xAij az i és j fázisok közötti határfelület x-függő alapterülete (m2), míg )(xij az i és j

fázisok közötti határfelület x-függő határfelületi energiája (J/m2). Feltételezzük, hogy a folyamat

során az (1) egyenletben lévő mindhárom határfelületi energia anyag-konstansként viselkedik,

ezzel a (2) egyenlet első tagja zérussá válik. A 2. ábrán három fázis van jelen (F, f és g), ezért a

(2) egyenlet második tagjának összegzése három tagot jelent:

dx

dA

dx

dA

dx

dAF

Ff

Ff

fg

fg

Fg

Fg

ter

xf , (3)

ahol ter

xfF , az f fázisra x irányba ható “ter” = határfelületi „szétterítő” erő (lásd 2. ábra), ahol az x

távolságot (m) a tégely bal belső szélétől mérjük. Az egyes határfelületek képletei a 2. ábrával

összhangban: wxAA fgFf és wxLAFg )( , ahol w a tégely belső vastagsága (m) a 2.

ábra síkjára merőlegesen mérve, L pedig a tégely belső hossza (m). Behelyettesítve ezt a két

egyenletet a (3) egyenletbe, elvégezve a deriválásokat és figyelembe véve az (1) egyenletet, a

következő egyenlethez jutunk:

wF ter

xf , (4)

2. ábra. A határfelületi szétterítő erő értelmezéséhez, az egymásban nem elegyedő

folyadékok (F és f) esetén

F

f g

x

L

ter

xfF ,

d

4

Amennyiben teljesül a 2.1 alfejezetben megadott 0 feltétel, a (4) egyenlettel leírt

határfelületi szétterítő erő mindig pozitív értékű lesz, azaz iránya megegyezik a 2. ábrán

bemutatottal. Eszerint ez az erő valóban szétteríti az f folyadékot az F folyadék felületén. Ennek a

szétterítésnek vagy a tégely felületének végessége, vagy az f folyadék anyagmennyiségének a

végessége szabhat határt. Ez utóbbi azonban csak akkor, ha az f folyadékot az egyatomos (vagy

egy-molekuláris) réteghez képest is jobban szét akarnánk húzni, hiszen ez az f folyadék atomjai /

molekulái közötti szakadáshoz vezetne. Az f folyadék a következő moláris felület lefedésére

képes ( f , m2/mol):

3/13/2

Avff NV (5)

ahol fV az f folyadék moláris térfogata (m3/mol), 231002.6 AvN 1/mol pedig az Avogadro-

szám. A só- és salakolvadékok jellemző moláris térfogata 30 cm3/mol körüli, ezért a moláris

felület jellemző értéke az (5) egyenletből 4101.8 f m2/mol. Azaz 1 mol 58,5 g NaCl

olvadék kb. 81.000 m2 Al-olvadék felületet képes vékony rétegben befedni. Az olajok közel

ugyanennyire hatékonyak a víz felszínén, ebből következik, hogy hatalmas óceánfelületet képes

lefedni egy tankerhajóból kiszabaduló több száz tonna olaj. Marangoni híres kísérletében

egyébként azt mérte le, hogy egy olajfolt egy tó közepéről mennyi idő alatt ér ki a tó szélére.

Ehhez azért volt szüksége egy teljes tóra, mert a folyamat olyan gyors, hogy egy vödörben a XIX.

századi méréstechnikával nem kapott érzékelhető / mérhető eredményt. Ez számunkra, kohászok

számára azt jelenti, hogy ha akár kis mennyiségű só- vagy salakolvadék van a kemencében, az

„pillanatok alatt” befedi a rendelkezésére álló teljes fémolvadék-felületet.

2.3. A határfelületi szétterítő erő oldatban lévő felületi réteg esetén

Most terjesszük ki a (4) egyenlettel leírt határfelületi szétterítő erő hatását olyan esetre,

amikor ugyancsak egy folyadékfázisunk van, de annak folyadék/gáz felülete mentén

felületifeszültség-gradiens alakul ki. Ilyen esetet mutatunk be a 3. ábrán, ahol a

felületifeszültség-gradienst a felületi hőmérséklet-gradiens ( dxdT / , K/m) hozza létre, amit oly

módon tartunk állandósult állapotban, hogy egy tégely bal oldalát fűtjük, jobb oldalát pedig

hűtjük. Mint a 3. ábrán látjuk, az x vektor irányát jobbról balra választottuk ki, így a hőmérséklet-

gradiens vektora pozitív értékűre adódik. A természet most is energiaminimumra törekszik. Ezt a

3. ábra által támasztott peremfeltételek mellett úgy oldja meg, hogy a kisebb felületi feszültségű

folyadékrésszel lecseréli a nagyobb felületi feszültségű folyadékrészt. Ha érvényes az Eötvös-

szabály, azaz ha a felületi feszültség csökken a hőmérséklet növelésével ( 0/ dTd Fg , 3a ábra),

akkor a tégely bal oldalán kisebb a felületi feszültség és ezért a felületen balról jobbra indul

áramlás. Azonban a kis felületi feszültségű folyadék legalább részben lehűl, mire a tégely jobb

oldalára ér, emiatt megnő a felületi feszültsége, és ezért a bal oldali friss, meleg folyadék őt is le

akarja cserélni. Ezzel kialakul egy, a teljes belső tégelyfelület menti áramlás, ami a teljes

folyadékot átkeveri. Ehhez természetesen az kell, hogy a hőmérséklet-gradienst külső

energiabefektetéssel (fűtéssel és hűtéssel) fenntartsuk. Amennyiben olyan különleges folyadék-

5

összetételt használunk, amire nem érvényes az Eötvös-szabály, azaz ha a felületi feszültség

növekszik a hőmérséklet növelésével ( 0/ dTd Fg , 3b ábra), az áramlás iránya ellentétes lesz a

3a ábrán bemutatotthoz képest.

a)

b)

3. ábra. A határfelületi szétterítő erő értelmezéséhez egy folyadék/gáz határfelületen,

hőmérséklet-gradiens jelenléte esetén, ha 0/ dTd (3a ábra) és ha 0/ dTd (3b ábra)

A határfelületi szétterítő erő képlete ebben az esetben a (4) egyenlet kiterjesztéseként

vezethető le. Szorozzuk meg és osszuk el a (4) egyenlet jobb oldalát x-szel és vegyük figyelembe,

hogy FgAxw és dxdx Fg // . Ekkor a (4) egyenlet helyett a következő egyenletet

kapjuk az Fg határfelületre:

dx

dAF

Fg

Fg

ter

xFg

, (6)

Összehasonlítva a (6) egyenletet e cikksorozat előző részében a határfelületi gradiens

erőre levezetett (2) egyenlettel [4] úgy találjuk, hogy a két erő egymással abszolút értelemben

azonos, de egymással ellentétes irányú: grad

xg

ter

xFg FF ,, (7)

Más szóval ha a felületi feszültség gradiense balról jobbra mutat (lásd 3a ábra), akkor a

folyadék felületi (Marangoni) áramlása balról jobbra halad, míg a folyadék belsejében

diszpergálódott buborék az ellenkező irányba, jobbról balra fog haladni (4. ábra). Mint a 4.

ábráról látjuk, ez azért van így, mert a buborék mentén fellépő Marangoni-áramlás hatására a

buborék jobb oldalán túlnyomás (túl sok folyadék), bal oldalán pedig vákuum (túl kevés

folyadék) keletkezik, ami a nagynyomású helyről a kisnyomású hely felé (azaz jobbról balra)

fogja lökni a buborékot. Ezért az előző részben tárgyalt határfelületi gradiens erő [4] nevezhető

„Marangoni-erő által indukált határfelületi gradiens erőnek” is, de Marangoni-erőnek (ahogy az

F

g 1 < 2

Marangoni- áramlás +Q

1 > T 2

-Q

H Ű T É S

F Ű T É S

F

g 1 > 2

Marangoni-áramlás +Q

1 > T 2

-Q

H Ű T É S

F Ű T É S

x

z

6

irodalomban többször hibásan illetik) semmiképpen sem. Marangoni-erőnek csak az itt tárgyalt

határfelületi szétterítő erő nevezhető.

4. ábra. Ugyanaz, mint a 3a ábra, de középen egy buborékkal, amin a határfelületi szétterítő

(Marangoni) erő által indukált határfelületi gradiens erő felléptét szemléltetjük

Most ismételjük meg az előző rész (3) egyenletét [4], miszerint a felületifeszültség-

gradienst vagy hőmérséklet-, vagy koncentráció-gradiens okozza:

c

c

c

FgFgFg

dx

dx

dx

d

dx

dT

dT

d

dx

d (8)

ahol dTd Fg / (J/m2K) a felületi feszültség hőmérsékleti koefficiense, cFg dxd / (J/m

2) a felületi

feszültség koncentráció szerinti koefficiense, cx az F folyadékban oldott c komponens móltörtje

(dimenziómentes), (dT/dx, K/m) a hőmérséklet-gradiens és (dxc/dx, 1/m) a c komponens

koncentráció-gradiense. A határfelületi szétterítő erő legáltalánosabb képlete a (8) egyenletnek a

(6) egyenletbe való behelyettesítésével kapható meg:

c

c

c

FgFg

Fg

ter

xFgdx

dx

dx

d

dx

dT

dT

dAF

, (9)

F

g 1 < 2

Marangoni-erő és -áramlás

+Q

1 > T 2

-Q

H Ű T É S

F Ű T É S

x

gradiens erő

7

2.4. A Marangoni-áramlás sebessége

A (6, 9) egyenletekkel leírt határfelületi erő a felületi Marangoni-áramlás hajtóereje. Ha

egy newtoni viszkozitású folyadékban áramlás indul el, akkor fellép az áramlást fékező súrlódási

erő is, melynek képlete [14]:

dz

dvAF

xFg

Fg

sur

xFg

,

, (10)

ahol a folyadék dinamikai viszkozitása (Pas), xFgv , (m/s) a felület mentén x irányban, a

Marangoni-erő hatására fellépő felületi áramlás sebessége, z pedig az x vektorra merőleges, lefelé

mutató irány (lásd 3. ábra). Mint a 3. ábrán látjuk, az anyagmérleg miatt a folyadék felszínén és

aljának közelében hasonló sebességű, de ellenkező irányú a folyadékáramlás. Ezért az x irányú

áramlási sebesség z irányú gradiensének közelítő képlete:

d

v

dz

dv xFgxFg ,, 2 (11)

ahol d (m) a folyadék mélysége (lásd 2. ábra). Behelyettesítve a (11) egyenletet a (10)

egyenletbe, a súrlódási erő közelítő képlete:

d

vAF

xFg

Fg

sur

xFg

,

,

2 (12)

A folyadék áramlása akkor éri el az állandósult állapotot jellemző egyensúlyi sebességet

( egy

xFgv , , m/s), ha a folyadékfelszínre ható két erő eredője zérussá válik:

0,, sur

xFg

ter

xFg FF (13)

Behelyettesítve a (6, 12) egyenleteket a (13) egyenletbe, a következő egyenletet kapjuk az

egyensúlyi felületi áramlási sebességre:

dx

ddv

Fgegy

xFg

2, (14)

Végezzünk próbaszámítást a (14) egyenlettel, feltételezve, hogy egy acél felületét nagy

energiájú lézerrel olvasztjuk meg, és a Marangoni-áramlást a hőmérséklet-gradiens okozza.

Ekkor a (14) egyenletbe helyettesítve a (8) egyenlet első tagját, konkrétan a következő

egyenlettel számolhatunk:

dx

dT

dT

ddv

Fgegy

xFg

2, (15)

Tegyük fel, hogy a lézersugár által megvilágított folt alatt közvetlenül 2600 K az

acélolvadék hőmérséklete, ami sugárirányban kifelé erőteljesen csökken, és mindössze 2 mm

távolságon belül elérjük az acél likvidusz-hőmérsékletét (kb. 1800 K). Mutasson az x vektor

sugárirányban kifelé. Ekkor a felületi hőmérséklet-gradiens: 5104002,0/)26001800(/ dxdT K/m. Az alacsony oxigén- és kéntartalmú acélok felületi

feszültségének hőmérsékleti koefficiense [15]: 49.0/ dTd Fg mJ/m2K. Az acél viszkozitása

8

az átlagos 2200 K-en [15]: 4 mPas. Amennyiben az átolvasztott acélréteg mélysége d = 2

mm, a Marangoni-áramlás sebességére a (15) egyenletből: 49, egy

xFgv m/s = 176 km/h érték

adódik. Tehát az acélolvadék felületi rétege egy gyorsvonat sebességével száguld sugárirányban

kifelé. Nyilvánvaló, hogy mind a lézersugaras átolvasztásnál [16-27], mind az ívhegesztésnél

[28-34] ennek a jelenségnek nagy szerepe lesz mind az olvadéktócsa alakjára, mind annak

homogenitására. Felületi acélmátrixú nanokompozitok lézeres in situ előállításánál azt

tapasztaltuk, hogy a szintézishez szükséges kémiai cserereakciók gyakorlatilag teljes mértékben

lejátszódnak és homogén koncentrációmező alakul ki akár tizedmásodperc alatt is, a nagy

sebességű Marangoni-áramlásnak köszönhetően [25]. Ívhegesztésnél alapvető fontosságú olyan

felületi összetétel kialakítása, ami megfordítja a Marangoni-áramlás „normál” irányát, az Eötvös-

szabálynak ellentmondó módon [34]. Ezt a kérdést részletesebben a következő fejezetben

tárgyaljuk.

3. A határfelületi szétterítő erő gyakorlati jelentősége két példán

3.1. A hőmérséklet-gradiens hatása: hegesztési varratok alakja

Az 5. ábrán sematikusan mutatom be, hogy milyen alakú hegesztési varrat jön létre attól

függően, hogy milyen irányú a Marangoni-áramlás. Mivel az elektronsugárral az

összehegesztendő fémdarabokat középen olvasztjuk meg (miközben a hegesztősugár az 5. ábra

síkjára merőlegesen halad), ezért a hőforrás alatt lesz maximális a hőmérséklet, ami kifelé

sugárirányban fokozatosan csökken. Ezek után a fém összetételének függvényében két esetet

különböztethetünk meg.

Az 5. ábra bal oldalán látjuk a „normál” alapesetet, ami megfelel az Eötvös-szabálynak,

amennyiben a hegesztendő fémek összetétele olyan, hogy a felületi feszültség hőmérsékleti

koefficiense negatív ( 0/ dTd Fg ). Ekkor a nagy hőmérsékletű, középső résznek a legkisebb a

felületi feszültsége, és emiatt a Marangoni-áramlás a felületen középről kifelé indul. Emiatt az

elektronsugár által felmelegített fémolvadék oldalirányban olvasztja a fémet, és mire

visszakanyarodik, elveszti a többlethőjét (mivel az olvadás endoterm folyamat), ezért lefelé már

nem tud olvasztani – lefelé csak hővezetéssel terjed a hő. Hővezetéssel a hő azonban

oldalirányban is terjed, ezért az átolvasztott profil sekély és széles lesz a forró folyadék kifelé

való felületi áramlása miatt. Az így keletkező sekély hegesztési varrat gyenge kötést hoz létre,

ráadásul feleslegesen energiapazarló, hiszen felesleges felületi fémrészeket olvaszt át.

Az 5. ábra jobb oldalán látjuk a „fordított” esetet, ami ellentmond az Eötvös-szabálynak,

amennyiben a hegesztendő fémek összetétele olyan, hogy a felületi feszültség hőmérsékleti

koefficiense pozitív ( 0/ dTd Fg ). Ekkor a nagy hőmérsékletű, középső résznek a legnagyobb

a felületi feszültsége, és emiatt a Marangoni-áramlás a felületen kívülről befelé indul. A két

oldalról érkező áramlás középen találkozik. Ennek következtében középen elvileg kialakulhatna

egy gejzír is, de gravitációs okokból a fémolvadék inkább lefelé fordul. Emiatt az elektronsugár

által felmelegített fémolvadék lefelé olvasztja a fémet, és mire visszakanyarodik, elveszti a

9

többlethőjét (mivel az olvadás endoterm folyamat), ezért oldalirányban már nem tud olvasztani –

oldalirányban csak hővezetéssel terjed a hő. Hővezetéssel a hő azonban lefelé is terjed, ezért az

átolvasztott profil mély és keskeny lesz a forró folyadék lefelé való áramlása miatt. Az így

keletkező mély hegesztési varrat erős kötést hoz létre, ráadásul úgy, hogy közben csak a

minimálisan szükséges felületi fémrészeket olvasztja át.

Mint látjuk, ezen utóbbi, „fordított” Marangoni-áramláshoz olyan speciális

ötvözet-összetételre van szükség, ami az Eötvös-szabálynak ellentmondó, pozitív előjelű

dTd Fg / -t biztosít. A megoldás kulcsa a felületi fázisátalakulás, amiről egy külön cikk fog

szólni e cikksorozaton belül [34-36].

5. ábra. Hegesztési varrat sematikus alakja a felületi feszültség hőmérsékleti koefficiensének

előjelétől, azaz a Marangoni-áramlás irányától függően

1500

1800

2100

2400

2700

3000

-3 -1,5 0 1,5 3r, mm

T, K

Tm

1

1,5

2

-3 -1,5 0 1,5 3r, mm

, J

/m2

1

1,5

2

-3 -1,5 0 1,5 3r, mm

, J

/m2

0dT

d Fg0

dT

d Fg

10

3.2. A koncentráció-gradiens hatása: erózió salak határfelületen

A 6. ábrán egy olyan kerámiaszerelvényt mutatok be, ami salakolvadékba nyúlik - ez

előfordul mind az üveg-, mind az acélgyártás során [37]. Tegyük fel, hogy a salakolvadék

nedvesíti a kerámiát (ami jellemző), és abból felületaktív komponens oldódik a salakolvadékba.

Ez azt jelenti, hogy a kerámia/salak/gáz háromfázisú vonal mentén a kerámia lokális oldódása

miatt megnő a felületaktív komponens koncentrációja, ami koncentráció-gradiens által indukált

Marangoni-áramlást hoz létre a salakolvadék/gáz határfelület mentén. Ez a felületi áramlás a

kerámiaszerelvénytől távolodó irányú lesz, amit viszont az anyagmegmaradás törvénye miatt

kompenzálnia kell egy ellentétes irányú, térfogati áramlásnak. Ez utóbbi az, ami intenzív

salakáramlást hoz létre a kerámiaszerelvény felülete mentén közvetlenül a salak/gáz határfelület

alatt, és ezzel intenzív kerámia korróziót / eróziót okoz.

Hasonló jelenségeket a salak/fémolvadék határfelületek közelében is gyakran

megfigyelhetünk, amit szintén a koncentráció-gradiens által indukált Marangoni-áramlás okoz.

6. ábra. Egy kerámia alkatrész eróziója / korróziója a salak/gáz határfelületen

Összefoglalás

A cikksorozat ezen 5. részében a felület mentén fellépő Marangoni-áramlást kiváltó, ún.

„határfelületi szétterítő erő” és az áramlás egyensúlyi sebességének képleteit vezettem le.

Láthatjuk, hogy kellőképpen nagy felületi hőmérséklet-gardiens, vagy koncentráció-gradiens

hatására a felületen intenzív áramlás indul el, ami a teljes olvadék keverését is előidézheti, de

szerepe van az olvadékba nyúló szerelvények korróziójában / eróziójában is. Az intenzív

Marangoni-áramlás teszi lehetővé azt, hogy lézeres nanokompozit-gyártás esetén az átolvasztott

felületi fémréteg homogén legyen. Az Eötvös-szabálynak megfelelő összetételű fémek

elektronsugaras hegesztése során a Marangoni-áramlás sekély és széles varratalakot okoz, amit

csak az Eötvös-szabálynak ellentmondó, speciális ötvözet-összetételek kialakításával lehet

megfordítani és mély, keskeny hegesztési varratokat létrehozni. Az itt említetteken túl a

Marangoni-áramlás rengeteg kohászati és egyéb technológiai történésért felel. Ha megértjük a

lényegét, mint mindent, ezt a jelenséget is a saját hasznunkra fordíthatjuk.

g

F

kerámia

salakolvadék

11


A kutatást a TAMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 projekt támogatta, az Európai

Szociális Alap segítségével. Szerző köszönetét fejezi ki a BKL Kohászat Szerkesztőségének,

hogy lehetővé tették e cikksorozat publikálását. Ezt a cikksorozatot Édesapám, id. Kaptay György

kohómérnök (1933 – 2008) emlékének ajánlom.

Irodalom

[1] Kaptay Gy.: Határfelületi jelenségek a fémesanyaggyártásban. 1. rész. A határfelületi erők

osztályozása. BKL Kohászat, 2009., 142. évf., 3. szám, 39-46.o.

[2] Kaptay Gy.: Határfelületi jelenségek a fémesanyaggyártásban. 2. rész. A határfelületi

összehúzó erő. BKL Kohászat, 2009., 142. évf., 6. szám, 37-46.o.

[3] Kaptay Gy.: Határfelületi jelenségek a fémesanyaggyártásban. 3. rész. A görbület indukálta

határfelületi erő. BKL Kohászat, 2010., 143. évf., 3. szám, 33-38. o.

[4] Kaptay Gy.: Határfelületi jelenségek a fémesanyaggyártásban. 4. rész. A határfelületi gradiens

erő. BKL Kohászat, 2010., 143. évf., 5. szám, 45-54.o.

[5] Thomson, J.: On certain curious motions observable at the surfaces of wine and other

alcoholic liquors, Phil. Mag. Ser.4, 10 (1855) 330-333.

[6] Marangoni, C.: Difesa della teoriia dell'elasticita superficiale dei liquidi. Plasticita

superficiale. Pel Dott, Nuovo Chim. Ser.3, 3 (1878) 97-115.

[7] Mills, K. C. -- Hondors, E. D. -- Li, Z.: Interfacial phenomena in high temperature processes,

J. Mater. Sci. 40 (2005) 2403-2409.

[8] Chatterjee, D. -- Chakraborty, S.: Large-eddy simulation of laser -induced surface - tension -

driven flow, Metal. Mater. Trans. B, 36B (2005) 743-754.

[9] Shiratori, S. -- Hibiya, T. -- Kuhlmann, H. C.: Effect of centrifugal forces on the instability of

the thermocapillary flow in partially confined half-zones, Microgr. Sci. Techn., 18 (2006)

132-136.

[10] Quéré, D. -- Ajdari, A.: Surfing the hot spot, Nature Mater., 5 (2006) 429-430.

[11] O. Udvardy, A. Lovas, Dynamic phenomena during sessile drop measurements due to oxide

layer disruption, Mater Sci Forum, 589 (2008) 173-178.

[12] Kaptay, G.: Classification and general derivation of interfacial forces, acting on phases,

situated in the bulk, or at the interface of other phases, J. Mater. Sci, 40 (2005) 2125-2131.

[13] Kaptay, G. -- Vermes, G.: Interfacial forces: classification, Encyclopedia of Surface and

Colloid Science, Taylor & Francis, 2009, pp.1-19, DOI: 10.1081/E-ESCS-120044936

[14] Poirier, D. R. -- Geiger, G. H.: Transport Phenomena in Materials Processing, TMS,

Warrendale, 1994, 658 pp.

[15] Iida, T. -- Guthrie, R. I. L.: The Physical Properties of Liquid Metals, Clarendon Press,

Oxford, 1993, 288 pp.

12

[16] Roósz, A. -- Sólyom, J. -- Teleszky, I.: Some observations made in the structure of laser-

remelted layer of TiC- and WC-alloyed Al-alloy - Prakt. Metallogr., 35 (1988) 448-445

[17] Roósz, A. -- Teleszky, I. -- Boros, F. -- Buza, G.: Solidification of AI-6Zn-2Mg alloy after

laser remelting - Mater. Sci. Eng., A, 173 (1993) 351-355.

[18] Buza G.: Felületkezelés lézerrel - Természet Világa, 128 (1997) 517-520.

[19] Gácsi, Z. -- Pieczonka, T. -- Kovács, J. -- Buza, G.: Investigation of sintered and laser

surface remelted Al-SiC composites - Surf. Coat. Techn. 151-152 (2001) 320-324.

[20] Králik, G. -- Fülöp, P. -- Verő, B. -- Zsámbok D.: Laser Surface Treatment of Steels - Mater.

Sci. Forum, 414-415 (2003) 21-30.

[21] Buza G. -- Kálazi Z. -- Kálmán E. -- Sólyom J.: Öntöttvas felületi lézersugaras

átolvasztásának néhány fémtani kérdése - BKL Kohászat, 2004, 137. évf., No.2, pp. 39-44.

[22] Janó V. -- Buza G. -- Kálazi Z.: Diszperz eloszlású, fémmátrixú kerámia kompozitréteg

létrehozása lézersugaras felületkezeléssel – BKL Kohászat, 2005., 138. évf., 3. szám, 39-44

[23] Bitay, E. -- Roósz, A.: Investigation of phenomena taking place in laser surface alloying

steels of WC - Co - Mater. Sci. Forum, 508 (2006) 301-306.

[24] Svéda, M. -- Roósz, A. -- Buza, G.: Formation of lead bearing surface layers on aluminum

alloys by laser alloying - Mater Sci Forum, 508 (2006) 99-104.

[25] Verezub, O. -- Kálazi, Z. -- Buza, G. -- Verezub, N. V. -- Kaptay, G.: In-situ synthesis of a

carbide reinforced steel matrix surface nanocomposite by laser melt injection technology

and subsequent heat treatment, Surface & Coatings Technology, 203 (2009) 3049-3057.

[26] Verezub, O. -- Kálazi, Z. -- Buza, G. -- Verezub, N. V. -- Kaptay, G.: Classification of laser

beam induced surface engineering technologies and in situ synthesis of steel matrix surface

nanocomposites - Surface Engineering, 27 (2011) 428-435.

[27] Verezub, O. -- Kálazi, Z. -- Sytcheva, A. -- Kuzsella, L. -- Buza, G. -- Verezub, N. V. --

Fedorov, A. -- Kaptay, G.: Performance of a cutting tool made of steel matrix surface nano-

composite produced by in-situ laser melt injection technology – J Mater Process Technol.,

211 (2011) 750-758.

[28] Heiple, C.R. -- Roper, J. R.: Mechanism for minor element effect on GTA fusion zone

geometry - Welding J., 61 (1982) 97s-102s.

[29] Wang, Y. -- Tsai, H. L.: Effects of surface active elements on weld pool fluid flow and weld

penetration in gas metal arc welding - Metall. Mater. Trans., 32B (2001) 501-514.

[30] Lu, S. -- Fujii, H. -- Nogi, K.: Influence of welding parameters and shielding gas

composition on GTA weld shape - ISIJ Int., 45 (2005) 66-70.

[31] Lowke, J. J. -- Tanaka, M. -- Ushio, M.: Mechanisms giving increased weld depth due to a

flux - J Phys D.Appl. Phys., 38 (2005) 3438-3445.

13

[32] Sándor T.: Az ATIG-hegesztés elmélete és gyakorlati igazolása - Gyártóeszközök,

szerszámok, szerszámgépek, 2007, No.2, pp.22-24.

[33] Sándor, T. -- Dobránszky, J.: The experiences of activated tungsten inert gas (ATIG)

welding applied on 1.4301 type stainless steel plates. Materials Science Forum, 537-538

(2007) 63-70.

[34] Sándor, T. -- Mekler, C. -- Dobránszky, J. -- Kaptay, G.: An improved theoretical model for

A-TIG welding based on surface phase transition and reversed Marangoni flow, submitted

to Science Technology of Welding Joining.

[35] Kaptay, G.: A method to calculate equilibrium surface phase transition lines in monotectic

systems – CALPHAD, 29 (2005) 56-67 (+ Erratum, 29 (2005) 262).

[36] Mekler, C. -- Kaptay, G.: Calculation of surface tension and surface phase transition line in

binary Ga-Tl system – Mater Sci Eng A, 495 (2008) 65-69.

[37] Mukai, K.: Marangoni flows and corrosion of refractory walls - Phil. Trans. R. Soc. Lond. A,

356 (1998) 1015-1026.

PÁLMAI ZOLTÁN

A szerszámanyagok kopási folyamatai forgácsolásnál

Kivonat

A forgácsoló szerszám kopásának vizsgálatai alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a

forgácsolási út hosszának figyelembevétele nem csak az abrazív, adhéziós, hanem a

termikusan aktivált diffúziós, oxidációs folyamatoknál is szükséges. Ezért a kopási sebesség

olyan matematikai modelljének alkalmazását javasoljuk, amelynek konstansai és a folyamat

aktiválási energiája forgácsolási kísérletekkel, de akár váltakozó technológiai paraméterekkel

folytatott üzemi gyártás közben végzett kopásmérésekből is meghatározhatók. A kopási

egyenlet validációja során meghatároztuk a kopás aktiválási energiáját a C45/P20

munkadarab/szerszámanyag párosításnál.

1. Előzmények

A szerszámok kopásállósága fontos gazdasági tényező, amely mindig élénken foglalkoztatta a

technológusokat. Schallbroch és Bethmann könyve 60 évvel ezelőtt már 106 irodalmi forrást

idézett [1]. A forgácsolás szerszámanyagainak fejlődése lényegében a szövetszerkezetükben

lévő kemény, kopásálló fázisok mennyiségének növekedése révén valósult meg. Az első nagy

áttörést az előző századforduló táján a gyorsacél megjelenése hozta, amelynek a

kopásállóságát döntő mértékben már nem a martenzit keménysége, hanem a korábbiakban

használatos szerszámacéloknál lényegesen nagyobb karbidtartalom eredményezte, és ennek

révén a termelékenység ugrásszerűen megnövekedett. A fejlődés következő lényeges fokozata

az 1930-as években a porkohászati úton előállított keményfém volt, amelyben a karbidok

mennyiségét a lehetséges maximumra növelték, a szerszámanyag a műszakilag lehetséges

minimális Co kötőanyag mellett már csak karbidokat tartalmazott. A WC nagy kopásállóságát

a TiC, (W,Ti,Ta)C hőállóságával kombinálva különböző alkalmazási anyagcsoportok

alakultak ki. Ebben a fejlődési sorban végül a főleg Al2O3 bázisú kerámiák következtek,

amelyek keményfázis tartalma már 100%. A nyilvánvaló ellentmondást, amely az anyag

szívóssága és a kopásállósága között egyre zavaróbbá vált, végül is a bevonatos szerszámok

megjelenése oldotta fel, amelyekben, mint ismeretes, a szívós gyorsacél vagy keményfém

szubsztráton különböző TiN, TiC, Al2O3 bevonatok és ezek kombinációi tovább növelték a

szerszámanyagok teljesítőképességét. A fejlődés ma is tart, a kopási folyamatok

tanulmányozása révén a szerszám élének extrém igénybevételét mind jobban elviselni képes

anyagkombinációk jelennek meg. Ezért aztán a szerszám anyagának használat közbeni

degradációja a technológusok és anyagkutatók érdeklődésének továbbra is egyik fontos

fókuszpontja.

Már a múlt század közepén jelentős eredmények születtek. A szerszámok kopását

meghatározó komplex folyamatok leírására Takeyama és Murata [2] az általános

ipaasb W)t,(W),L(W),n(WW (1)

egyenletet vezette be, ahol Wb a fáradás hatására bekövetkező ún. morzsolódó törés, n a

sokkok száma, as , anyagjellemzők, Wa mechanikus abrázió, L a v sebességgel t idő alatt

végigforgácsolt úthossz, Wr termikusan aktivált kopás, a szerszámon kialakuló ún.

forgácsolási hőmérséklet, Wi egyéb mechanizmusok.

Folyamatos forgácsolás esetében a Wb és Wi negligálásával a kopási sebesség

R

QexpB)L(vA

dt

dW, (2)

ahol Q a kopási folyamat aktiválási energiája, R az általános gázállandó és A, B anyagtól,

technológiától függő konstans.

Eperné Mankovics E

Jegyzet

Ez a cikk teljes hosszúságú változata.

2

A kopáselmélet módszerét követve a kopás jelölésére ebben a dolgozatban továbbra is a W-t

használjuk.

Dawihl [3] kimutatta, hogy a diffúzió következtében meggyengült struktúra felületi

roncsolódásakor a keményfém TiC-tartalma fékezi a kopást. Altenwerth [4] részletesen

tanulmányozta a keményfém/acél határfelületen végbemenő reakciókat, a Co diffúziójának

jelentőségét. Schaller [5] kvantitatív megállapításokat tett a Fe-ban szubsztitúciósan oldódó

Co szerepére, a különböző karbidkomponensek, mint a (W,Ti,Ta)C komplex karbidok

mennyiségére és hatására vonatkozóan. Modellkísérleteket is végezve feltérképezte a

különböző hőmérsékleteken domináns átalakulási, diffúziós folyamatokat, az acél

munkadarabban az Fe ill. Fe jelenlétének, C-tartalmának hatását a keményfém

struktúra degradációjára. Minthogy a forgácsolási folyamat intenzitásának növelésekor az acél

munkadarab felületi rétegében átalakulás is bekövetkezhet [6], ez lényegesen

megváltoztatja a diffúziós folyamatok feltételeit. [7]. Cook és Nayak [8] ezekre támaszkodva

arra a következtetésre jutott, hogy abban az esetben, ha a forgácsolási hőmérséklet kisebb a

szerszámanyag olvadáspontjának felénél, a kopás aktiválási energiája is kb. a fele annak az

értéknek, amely a homloklapon a kráterképződésnél tapasztalható domináns folyamatra

jellemző. Ennek alátámasztására több diffúziós folyamatot is megvizsgáltak, amint Cook is

tette összefoglaló tanulmányában [9], aki

- a szerszámból a Co kidiffundálásánál a csak WC-ot tartalmazó keményfémből

159 21 kJ/mol, komplex karbidok jelenléte esetén Q = 134 8 kJ/mol,

- acél munkadarabba diffundálásánál Q = 134 kJ/mol,

- a C Fe folyamatra Q = 75-84 kJ/mol,

- a C WC folyamatra Q = 247 kJ/mol,

- WC-6Co kúszásánál (870–1100 K) 84 kJ/mol,

- WC-16TiC-15TaC-10Co kúszásánál (1100 K) 155 kJ/mol,

- az Fe szemcsehatár öndiffúziójára 168–188 kJ/mol,

- a vasoxid kialakulására 138kJ/mol

aktiválási energia értéket adott meg.

A (2) egyenletben az első, az abráziós tag csak az L végigforgácsolt úttól, a második tag pedig

csak a művelet t idejétől függ. Számos kutató munkájában a későbbiekben is ez a szemlélet

érvényesült [10]. A szerszám hátlapján (a szerszámnak a munkadarabra „néző” felületén)

végbemenő részfolyamatok tanulmányozása során egyesek a (2) egyenlet második tagját

elhanyagolva az adhéziós, abráziós kopásra koncentráltak, mint Shaw és Dirke [11]. Mások

viszont – a szerszám forgáccsal érintkező homlokfelületének ún. kráterkopását vizsgálva –

éppen fordítva, a (2) egyenlet első tagját negligálták, mint Trigger, Chao [12] és Pálmai

[13,14]. Usui és Shirakashi [15] a hátkopást is vizsgálva ahhoz a fontos felismeréshez jutott,

hogy a termikusan aktivált kopási folyamatoknál a kopási út hosszúságát figyelembe kell

venni. Ők viszont az abrazív, adhéziós folyamatokat hagyták figyelmen kívül, amint az a

legfrissebb publikációkban is tapasztalható [16]. Ez a sokféle megközelítési mód arra

vezethető vissza, hogy a forgácsleválasztás folyamata meglehetősen bonyolult, a technológiai

paraméterektől függően a szerszám igénybevétele igen különböző lehet. Ez a körülmény és a

következőkben összefoglalt vizsgálati eredmények vezettek annak felismeréséhez, hogy az L

forgácsolási utat, amelyet a kutatók egészen máig vagy az abrázió, vagy a termikus aktiváció

negligálásával kezelik, a (2) egyenlet mindkét tagjánál figyelembe kell venni.

Az irodalom számos más, itt szóba jöhető folyamat aktiválási energiáját is közölte már, amely

lehetővé teszi, hogy ennek ismeretében vissza lehessen következtetni az anyag viselkedésére,

a degradáció természetére, amely fontos információ a technológusnak és az anyagfejlesztőnek

egyaránt. Jelen dolgozat egy olyan módszert mutat be, amellyel a mindig jelen lévő adhéziós,

abráziós folyamatok mellett a forgácsolószerszám kopását jellemző aktiválási energia a

technológiai adatok felhasználásával viszonylag egyszerűen meghatározható.

3

2. A hátkopás fizikai természetéről

A forgácsolószerszám hátkopása legtöbbször összetett, több folyamat következménye [6].

Egy tipikus abrazív kopás látható az 1. ábrán, a

2. ábra pedig nagyobb nagyításban azt mutatja,

hogy az alapszövetnek és a benne

elhelyezkedő kemény szemcséknek, itt

karbidoknak egyaránt fontos szerepe

van. Még inkább nyilvánvalóvá válik ez

a 3. ábra jobb oldali képein, ahol látszik, hogy egy-egy stabilabb, a forgácsolás hőmérsékletén

nehezebben oldódó karbid szemcse ellenáll a koptatásnak, védi a mögötte lévő anyagot, míg

beágyazottsága annyira meggyengül, hogy elsodródik. A 3. ábra nagyobb hőszilárdságú

keményfémeket is mutat, amelyek az adott hőmérsékleten nem oldódó karbidokat

tartalmaznak, ezeknél a kötőanyag kidiffundálása következtében kopnak ki a szemcsék.

Ilyenkor a felület kigödrösödik, a felületi degradáció főleg a kemény szemcsék kötésének

meglazulásának következményei. A lágyabb kötőanyag aztán gyorsan a szemcse után kopik.

1. ábra. Tipikus abrazív hátkopási kép

0,005mm

2. ábra. Gyorsacél forgácsolószerszám kopott

felülete

3. ábra. Különböző összetételű keményfém szerszám kopott

felülete. Felül eredeti, alul maratott (HF:HNO3=1.1) állapot.

4

Gyakori, hogy a munkadarab anyagából anyag rakódik a szerszám felületére, amint a 3. ábra

felső jobb és középső képe mutatja. Ezt kellett lemaratni ahhoz, hogy alóla a tényleges,

degradálódott szerszámfelület előtűnjön, és amelynek morfológiája a 4. ábrán látható. A

felületről kis mélységélességű fénymikroszkópi felvételeket készítettünk (az objektív

nagyítása N = 40x volt), 1-1 m -rel állítva az élesen látszó szint magasságát, így a térképeken

látható szintvonalakhoz hasonló rajzolatot kaptunk. Látható, hogy a szögletes alakú WC

szemcsék gyorsabban koptak, csak a mélyebb részeken ismerhetők fel, a (W,Ti)C

vegyeskarbid szemcsék állnak ki a felület kiemelkedő részein.

A munkadarab anyagából a gyorsacélon (5.

ábra) és a korszerű, kemény bevonatos

szerszámon is (6. ábra) feltapadhat egy

fémes réteg, ahol ez a bevonat már lekopott.

A szakirodalom legfrissebb közleményei is

ezt a megállapításunkat erősítik meg [17].

Az ilyen feltapadás a diffúziós

folyamatokban is aktív szerepet játszhat, ám

védőrétegként is befolyásolhatja a kopás

intenzitását. Ezek a feltapadt anyagrészek

nem stabilak, lekopnak, és azokat a kemény

szemcséket, amelyek kötése a szerszám

felületi rétegében a termikusan aktivált

folyamatok hatására meggyengültek,

elsodorják. Ez tehát a diffúzió mellett

hagyományos kopási folyamat is. Más ötvözetnél, fémeknél is megfigyelhető ez a jelenség,

pl. Hu és Chou [18] Al-ötvözeten mutatta ki a fémes felrakódást.

4. ábra. Kopott keményfém (P20) maratott képei különböző szinteken élesre állított

objektívvel készítve

0,05 mm

5. ábra. Gyorsacél kopott hátfelülete fém

feltapadással

5

Ismeretes, hogy a forgácsolószerszámok

éltartama látszólag azonos technológiai feltételek

mellett is széles határok között szóródhat.

Számos kutató kimutatta, pl. Wicher [19],

Pietikainen [20], Pálmai és Temesszentandrási

[21,22], hogy acélok esetében a metallurgiai

dezoxidációs eljárás a keményfém éltartamának

esetenként akár több 100%-os eltérését is

okozhatja. Ez egy nemfémes felrakódásnak

köszönhető, amely a szerszám homloklapján és

hátlapján ilyenkor kialakul, és a kopástól védi a

szerszámot (7. ábra). A nemfémes réteg

különbözik az élsisaktól, amely a munkadarab

fémanyagából a szerszám élén épül fel, és

periodikus leszakadozásával roncsolja a

szerszámot, csökkenti az éltartamot [23]. Ezzel

szemben a nemfémes felrakódás az acélban lévő

olyan dezoxidációs termékekből keletkezik,

amelyek a forgácsképződés extrém

hőmérsékletén, a nagy nyomáson

képlékennyé válnak. A munkadarab

anyagában lévő zárványok viszont

gyakran ridegek, és ezek egyrészt

megakadályozhatják a nemfémes

védőréteg kialakulását, másrészt abrazív

hatásukkal növelhetik a kopás

sebességét.

A vizsgálati eredményeket összegezve megállapítható, hogy a szerszám hátlapján a felületi

réteg degradációja komplex jelenség, amelyben mindig szerepet játszik az a súrlódás, amely a

munkadarab és a szerszám között fellép. Ez pedig azzal a fontos következménnyel jár, hogy

az L=vt forgácsolási utat nem csak az abrazív, adhéziós kopásnál, hanem akkor is figyelembe

kell venni, amikor a nagy forgácsolási hőmérséklet miatt a szerszám felületi rétegének

roncsolódása főleg az ott végbemenő diffúzió vagy oxidáció miatt következik be.

3. A hátkopás geometriai összefüggései.

Ortogonális forgácsolásnál két dimenzióban vizsgálható a kopás. A 8a ábra szerint a

ténylegesen lekopott V térfogatú anyag tömege m=V, és V= (F1+ F2)b (ahol a sűrűség, b

a leválasztott réteg szélessége). Az F2 a munkadarab átmérőjétől és a szerszám élének

elhelyezési szögétől függ, bár általában figyelmen kívül szokták hagyni. Mi is ezt tesszük,

azzal a megszorítással, hogy az F2 arányát F1-hoz viszonyítva a forgácsolási vizsgálatainknál

max 3%-ra korlátoztuk. A kopás geometriai viszonyait ezzel az egyszerűsítéssel a 8b ábra

szemlélteti. Az x irányú kopás és a szerszámon mérhető W hátkopás kapcsolata

x)tgctg(W , (3)

0.5 mm

7. ábra. Kétféle anyagfelrakódás a hátlapon

1: fémes élsisak, 2: nemfémes felrakódás

6. ábra. Fe feltapadás TiN bevonatú

gyorsacél szerszám kopott szakaszán

6

a dt idő alatt lekopott dV térfogat pedig

dV=b )tgctg( xdx= WdWtgctg

b

, (4)

vagyis a térfogatos kopási sebesség

dt

dWW

tgctg

b

dt

dV

(5)

4. A hátkopás új

modellje

Az előzőek szerint a

hátkopás sebességét a

végigforgácsolt út és a

kialakult hőmérséklet

függvényében együtt

kell vizsgálni, azaz

R

QexpCC

dt

dV

vdL

dm21 , (6)

ahol az egyenlet jobb oldala a kopás fizikai folyamatait írja le, mégpedig a szerszám felületén

ill. felületi rétegében végbemenő adhéziós/abráziós illetve a termikusan aktivált folyamatok,

azaz a diffúzió ill. oxidáció összegezésével. Az (5) egyenlet felhasználásával ez a

R

QexpAA

W

v

dt

dWtha (7)

alakot ölti, ahol az Aa, Ath és Q konstans. Ezzel az új modell még nincs kész, mert egyrészt a

hőmérséklet helyére célszerű a technikailag jobban kezelhető technológiai paramétereket

bevezetni, másrészt a kopás növekedésével a forgács képződésének körülményei, főleg a

hőmérséklet is megváltozik. Mi itt Lowack [24] eredményei alapján a keményfém

szerszámokkal végzett ortogonális forgácsolás esetére a 13,025,0055,016,027,06,55 HVafv (K) (8)

empirikus képletet alkalmazzuk, ahol f az előtolás, a fogásmélység, HV a munkadarab

keménysége, 090 pedig a szerszám homlokszögének korrigált értéke. A technológiai

paraméterek általában állandóknak tekinthetők, akkor a (8) képlet az egyszerűbb 27,0

vvC (9)

alakot ölti.

A kopás növekedése közben növekszik a forgácsolási hőmérséklet is, amelyet figyelembe kell

venni. Ehhez is a forgácsoláselmélet nyújt segítséget, amelynek fejlődése során rengeteg

elméleti és mérési eredmény látott napvilágot. Tapasztalat szerint a kopás visszahatását a

forgácsolási hőmérsékletre a

)KWv(CWCvC x

vW

x

v (10)

képlettel írhatjuk le, ahol vW C/CK . Ennek felhasználásával jutunk a szerszámkopás

komplex egyenletéhez, amely

)WC(R

QexpAA

W

v

dt

dW

W0

tha (11)

8. ábra. A hátkopás geometriája

7

és itt 0 a W=0 új élen kialakuló hőmérséklet, amely a (8) vagy (9) felhasználásával

számítható. Behelyettesítés után a hátkopást leíró differenciálegyenlet

KWv

BexpAA

W

v

dt

dWxtha , (12)

ahol

vRC

QB . (13)

Itt R=8,29 J/mol.K az általános gázállandó, vC a (9) empirikus hőmérséklet-függvény

konstansa, Q pedig a szerszám hátfelületén a termikusan aktivált kopási folyamat aktiválási

energiája. Fontos, hogy a (12) egyenletben a v forgácsolósebességre semmilyen megszorítást

nem tettünk, tehát lehet konstans, szakaszosan vagy folyamatosan változó is.

A (12) egy nemlineáris autonóm differenciálegyenlet, amelynek megoldása numerikus

módszerekkel egyszerű. A kezdeti feltételre nincs megszorítás. Új szerszám esetén az

éllekerekedés sugarát lehet választani, használt szerszám esetében pedig az eddigi használat

során kialakult kopás értéke a kezdeti feltétel. Ez azt is jelenti, hogy a (12) egyenlet

különböző forgácsolási műveleteknél egymás után is felhasználható, ha figyelemmel vagyunk

arra az egyszerűsítő feltételezésre, amelyet a 8. ábrán az F1 és F2 szegmens viszonyára

tettünk. Az új, komplex kopásegyenlet fontos tulajdonsága ez, amely lehetővé teszi, hogy

külön kísérletek nélkül, akár az üzemi gyártás közben végzett kopásmérések adatait

használjuk fel.

A konstansokat célszerű két csoportban kezelni, mert a (10) empirikus képlet x és K konstansa

tekintetében, amint az előbbiekben arra már utaltunk, a forgácsoláselmélet sok vizsgálati

eredménnyel rendelkezik. Így a (12) új kopási modellnél voltaképpen három konstans, az Aa,

Ath és B meghatározására kell célravezető számítási stratégiát kialakítani, amelyre különböző

módszer kínálkozhat. Az általunk alkalmazott eljárást egy kísérletsorozat kiértékelése kapcsán

mutatjuk be.

5. Az új kopásmodell validációja

Korábban olyan acélfajták kifejlesztését tűztük célul, amelyek forgácsolása közben a

szerszámon a már előzőekben említett nemfémes felrakódás képződik, és így a

megmunkálhatóság javul [22]. Ehhez hosszú idejű éltartam-vizsgálatokkal báziskísérleteket

végeztünk, amelyhez viszonylag nagy tömegű, azonos minőségű acélra volt szükség, hogy a

forgácsolás körülményei végig azonosak legyenek. Most ezeknek a forgácsolási

vizsgálatoknak az eredményeit használjuk fel. Mint már korábban utaltunk rá, azonos

minőségű acélok forgácsolhatósága is széles határok között szóródhat, első lépésként tehát

megvizsgáltuk, hogy a Vasipari Kutató Intézetben (VASKUT) és az Ózdi Kohászati

Üzemekben gyártott acéladagokra ez mennyire jellemző. 80 mm átmérőjű kovácsolt, ill.

80x80 mm keresztmetszetű, hengerelt állapotú buga mintákat vettünk ki a gyártásból, és

ezeket hengeresre esztergálva 5-5 perces teszt forgácsolásokat végeztünk v=100, 150 és 200

m/min sebességgel, minden alkalommal új szerszáméllel. A szerszám P20 jelű bevonat

nélküli keményfém volt ( 08 , 06 , 00 , 060 , 0

r 90 , mmr 8,0 ), és f = 0,3

mm/ford előtolást, a = 2 mm fogásmélységet alkalmaztunk.

Összesen 31 mintát vettünk. Amint várható volt, egyes esetekben nemfémes réteg rakódott a

hátlapra, ezeken nem lehetett a hátkopást megmérni. Természetesen kopás ott is volt, hiszen a

nemfémes réteg a forgácsolás közben folyamatosan képződik és kopik, miközben, lassan bár,

de a szerszám hátfelülete is roncsolódik. Ezeket az eseteket kizártuk a további vizsgálatból.

v=100 m/min sebességnél 6 ilyen minta volt, v=150 m/min-nél 8, 200 m/min-nél 9.

8

Ilyen módon a három sebességnél rendre

25, 23, ill. 22 mérési eredményt kaptunk,

amelyeket a 9. ábra olyan Gauss-papíron

összesít, amelyen az adatok szórásképét

is szemléltetni lehet. Látható, hogy

többé-kevésbé normáleloszlás csak a 200

m/min sebességnél mutatkozott, a 150

m/min sebességnél már jelentős az

eltérés, a legkisebb sebességeknél pedig

nyilvánvalóan más eloszlással van

dolgunk, amelyet a metallurgiai folyamat

változékonyságára vezettünk vissza. Arra

a következtetésre kellett tehát jutni, hogy

a gyártásból véletlenszerűen kivett anyag

esztergálásánál olyan ismeretlen

tényezőkre is számíthatunk, amelyek egy

gyártási adagon belül is lényeges

különbséget okozhatnak. Ezt két módon

lehetett áthidalni. Vagy párhuzamosan

több vizsgálatot végzünk, hogy az

átlagokban a zavaró hatások

kiegyenlítődjenek, vagy olyan anyagot

állítunk elő, amely a lehetőségek szerint

homogén, és nem idéz elő nemfémes,

kopásgátló felrakódást. Ezt az utóbbit

választottuk, mégpedig úgy, hogy a kísérletekhez szánt üzemi acél adagot Al-mal

túldezoxidáltuk. Ennek következtében csak rideg oxidzárványok keletkeznek, amelyek

garantáltan nem képeznek nemfémes felrakódást a szerszámon.

A kísérleti C45 minőségű acél kémiai összetétele C 0,45%, Mn 0,78%, Si 0,26% P 0,025%, S

0,026%, Al 0,13% volt. Itt az Al-tartalom kereken egy nagyságrenddel nagyobb a

szokásosnál, ezzel értük el, hogy biztosan rideg zárványok keletkezzenek. Ilyen zárvány

tipikus képét mutatja a 10. ábra.

A hosszú időtartamú forgácsolási vizsgálatokat is P20 minőségű, bevonat nélküli

keményfémmel végeztük. A kiinduló munkadarabok tömbbugából 280 mm átmérőre

esztergált, 1700 mm hosszúságú hengeres tömbök voltak. A keménység HV20 196 16 volt,

11. ábra. A forgácsolási kísérletek

anyagának szövetképe

10. ábra. Al-mal túldezoxidált acél

tipikus rideg Al2O3 zárványa (VKI)

9. ábra. Hátkopás méretek szórása különböző

üzemi C45 acél adagokból vett mintákon

(t=5min)

9

a vizsgált acél szövetszerkezetét a 11. ábra mutatja. Ezzel a kopásmérések eredményeinek

szórását leszűkítettük.

Az eltérés az elő-kísérletektől f=0,25 mm/ford, a=2,5 mm és 06 választása volt. Kezdeti

feltételül a kereskedelmi keményfém lapka éllekerekedési sugarát választottuk, amely

W0 m30 . A szerszám hátkopásának mérési eredményeit a 12. ábra mutatja. Ezekre az

eredményekre kellett az új kopásegyenlettel meghatározható görbéket optimálisan illeszteni,

amelyhez a (12) differenciaegyenletté alakítása szükséges.

A kísérletekhez választott technológiai

paraméterekből a (8) képlettel számolva

Cv=281,6 K, és több szakirodalmi adat [25-27]

összevetése alapján mKCw /6,0 . Ezekkel

K=0,002, továbbá x=0,27. Ezek birtokában az

Aa, Ath és B konstansok olyan regressziós

analízissel határozhatók meg, amelyben a

Pearson-féle 2R mutatószám maximális

értékéhez tartozó konstansokat keressük. A

számítások Excell, Matlab vagy Matcad

segítségével viszonylag egyszerűen

elvégezhetők. A részletek mellőzésével az

eredmény Aa=2, B=65, ln Ath=16,8113. Ennél a

megoldásnál a Pearson-szám R2=0,9949. A

számítási és mérési eredmények jó egyezését

szemlélteti a 12. és 13. ábra.

y = 0,9873x

R2 = 0,9949

0

100

200

300

400

500

0 100 200 300 400 500

Wm mikron

Wca

lc m

ikro

n

13. ábra. A mért és a (12)

differenciálegyenlettel számított kopás

értékek kapcsolata.

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

0 50 100 150 200 250 300 350 400

t min

W m

ikro

n

v=125m/min v=100m/min v=80m/min 160 200 250

12. ábra. A számított kopásgörbék illeszkedése a mérési eredményekhez

10

A kopás látszólagos aktiválási energiája a (12) képlet felhasználásával

Q=BRCv=65 x 281,5 x 8,29 = 151,7 kJ/mol,

amely az 1. fejezetben az aktiválási energiára felsorolt néhány adattal értelmezhető. Az

látható, hogy a szerszám degradálódása a forgácsolás közben olyan komplex folyamat, amely

több reakció eredője, ezek között a C45/P20 munkadarab/szerszámanyag párosításnál a kopás

intenzitását meghatározó folyamat a Co diffundálása a szinterelt karbid struktúrából az acélba.

Ennek következtében gyengül meg a jelentős arányban előforduló (W,Ti)C vegyeskarbid

szemcsék kötése, amelyeket így a munkadarab anyaga magával tudja sodorni, lekoptatja.

6. Összefoglalás

A szakirodalom tanulmányozása és a kopási folyamatok optikai, elektronoptikai, valamint

morfológiai vizsgálatai alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy lehetséges egyetlen

matematikai modellben leírni az abrazív, adhéziós és termikusan aktivált diffúziós, oxidációs

folyamatokat. Ez a modell egy nemlineáris autonóm differenciálegyenlet, amely az összes

részfolyamatnál figyelembe veszi a forgácsolási út hosszát, valamint a szerszám hátlapján a

hőmérséklet és kopás kölcsönhatását. A forgácsolási vizsgálatoknál a hátkopás mérési

eredményeire jól illeszkednek a kopás-egyenlettel kiszámított kopásgörbék. Ezek birtokában

kiszámítható a kopási folyamat jellegét meghatározó folyamat aktiválási energiája.

Köszönetnyilvánítás. A tanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt

részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával,

az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Irodalom

[1] Schallbroch, H. -- Bethmann, H.: Kurzprüfvervaren der Zerspanbarkeit. Teubner

Verlaggesellschaft Leipzig. 1950.

[2] Takeyama, H. -- Murata, R.: Basic Investigation of Tool Wear. Trans. of the ASME,

Journ. of Engineering for Industry Febr. 1963. 33-38.

[3] Dawihl, W. -- Rix, W.: Zeitschrift für Metallkunde 34 (1942). 159-159.

[4] Altenwerh, F.: Abrieb und Phasengrenzflächenreaktion bei der Zerspanung an den

Kontaktzonen und ihre Abhängigkeit von der Zusammensetzung und dem Gefügeufbau der

Hartmetallegierungen. Dr.-Ing. Dissertation T.H. Aachen 1959.

[5] Schaller, E.: Einfluss der Diffusion auf den Verschleiss von Hartmetallwerkzeugen bei der

Zerspanung von Stahl. Industrie Anzeiger 87 (1965) No.9. 29. Jan.

[6] Pálmai Z. -- Tardy P. -- Verő B.: Adalék a keményfém forgácsolószerszámok kráteres

kopásának elméletéhez. GÉP 1972. No. 4. 143-150.

[7] Opitz, H. -- Schaller, E.: Untersuchung der Ursachen des Werkzeugverschleisses. 1966.

T.H. Aachen, Nr. 1572.

[8] Cook, M. H. -- Nayak, P. N.: The Thermal Mechanics of Tool Wear. Trans. ASME,

Journal of Engineering for Industry 88. (1966) Febr. 93-100.

[9] Cook, N.H.: Tool Wear and Tool Life. Trans. of the ASME, Journ. of Engineering for

Industry Nov. 1973. 931-938.

[10] Luo, X. -- Cheng, K. -- Holt, R. -- Liu, X.: Modeling flank wear of carbide tool insert in

metal cutting. Wear, 259 (2005) 1235-1240.

[11] Shaw, M. C. -- Dirke, S. O.: On the wear of cutting tools. Microtecnic 10 (4) (1956) 187.

[12] Trigger, K. J. -- Chao, B. T.: The mechanism of crater wear of cemented carbide tools,

Trans ASME 78 (5) (1956) 1119.

[13] Pálmai Z.: Új kopásfüggvény a forgácsolhatóság és fogácsoló képesség vizsgálatához.

BKL Kohászat 104. (1971) No. 12. 552-555.

11

[14] Pálmai, Z.: A new, physically defined function to describe the wear of cutting tools.

Wear, 27 (1974) 251-258.

[15] Usui, E. -- Shirakashi, T.: Analytical prediction of cutting tool wear, Wear 1000 (1984)

129.

[16] Attanasio, A. -- Ceretti, E. -- Rizzuti, S. -- Umbrello, D. -- Micari, F.: 3D finite element

analysis of tool wear in machining. CIRP Annals – Manufactiring Technology 57. (2008) 61-

64.

[17] Carrilero, M. S. -- Bienvenido, R. -- Sanchez, J. M. -- Álvarez, M. -- González, G. --

Marcos, M.: A SEM and EDS insight into the BUL and BUE diferences in the turning

processes of AA2024 Al-Cu alloy. Intern. Journ. of Machine Tols & Manufacture 42 (2002)

215-220.

[18] Jianwen, Hu, -- Chou, Y. K.: Characterization of cutting tool flank wear-land contact.

Wear 263 (2007) 1454-1458.

[19] Wicher, A.: Beitrag zur Erklerung der Bildung oxidischer Beläge auf

Hartmetallwerkzeugen während der Zerspanung. Dissertation, Montanistische Hochschule

Leoben 1965.

[20] Pietikainen, J.: The Effect of the Practical Machinig Parameters on the Formation of a

Tool Wear Inhibiting Layer. Acta Politechnica Scandinvica. Mech. Eng Ser. No. 55.,

Helsinki, 1975.

[21] Pálmai, Z.: The effect of deoxidation of steel on machinability Wear, 38 (1976) 1-16.

[22] Pálmai Z. -- Temesszentandrási G.: Célszerűen dezoxidált jól forgácsolható (JF) acélok.

BKL Kohászat, 113. (1980) No. 6. 237-246.

[23] Mamalis, A. G. -- Kundrák, J. -- Horváth, M.: On a novel tool life relation for precision

cutting tools, Trans. of the ASME – Journ. of Manufacturing Science and Engineering 127

(2), 328-332. May 2005.

[24] Lowack, H.: Temperaturen an Hartmetalldrehwerkzeugen bei der Stahlzerspanung.

Dissertation, Aachen 1967.

[25] Arrazola, P. J. -- Arriola, I. -- Davies, M. A.: Analysis of the influence of tool type,

coatings, and machinability on the thermal fields in ortogonal machinig of AISI 4141 steels.

CIRP Annals – Manufacturing Technology 58 (2009) 85-88.

[26] Kodácsy J.: Nem publikált mérések. Kecskeméti Főiskola, 2010.

[27] Kundrák, J. -- Mamalis, A. G. -- Gyáni, K. -- Bana, V.: Surface layer microhardness

changes with high-speed turning of hardened steels, Intern. Journ. of Advanced

Manufacturing Technology, 2011. 53, No. 1-4. 105-112.

bÁnyÁszati És kohÁszati lapok kohászat · bÁnyÁszati És kohÁszati lapok az országos...

Documents