A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVII. évf. 6. szám, 2015. július 3.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

Duna–Gerecse mellékletSzegedi melléklet

w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

Óvatosderûlátás

Konjunktúra felmérés Baranyában

Óvatosderûlátás

DUNA–GERECSE MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság2

Ane

szm

élyi

Haj

óska

nzen

Tata

– K

álvá

riado

mb

(Hát

térb

en a

z Ö

reg-

tó)

A Duna-Gerecse térség Komárom-Esztergom

megye területén található, magába foglalja Ko-

márom és Tata környékét. Közvetlenül a Duna

jobb partján, Szlovákiával szomszédosan terül

el. A Duna, az Által-ér és a környék halban

gazdag tavai, a Gerecse vadban gazdag erdei

csalogatják a térségbe a horgászokat, vadászo-

kat.

Változatosság, sokszínûség jellemzi a tér-

séget, az aktív- és az ökoturisták kedvelt cél-

pontja, valamint a kulturális értékek és színes

programok iránt érdeklôdôk is szívesen keresik

fel. Mindehhez nagyban hozzájárul a Komáromi Gyógyfürdô,

valamint számtalan wellness részleggel is rendelkezô hotel és

fürdô. Mindemellett sokszínû mûvészeti, gasztronómiai fesz-

tiválokkal várja a turistákat Tata és Komárom tavasztól egé-

szen késô ôszig, s a különleges élményt nyújtó, egyedülálló

komáromi Magyar Lovas Színház elôadásai is sok vendéget

vonzanak.

A Gerecse önmagában is garancia arra, hogy a túrázók

gyakran ellátogassanak ebbe a térségbe. A kihívásokra éhesek

részt vehetnek a Gerecse 50 teljesítmény- és számtalan isme-

retterjesztô túrán, valamint több alkalommal megmérettethe-

tik magukat a tatai futóversenyeken. A térséget érintik az or-

szágos Kék, a Zöld, a Piros és a Sárga turista útvonalak, vala-

mint a Mária Út és a Gyöngyök Útja is, amelyek elmélyülést,

spirituális élményt nyújtanak a zarándokoknak. A természet

kedvelôinek különleges élményeket kínálnak az Agostyáni és

a Bábolnai Arborétumok, vagy akár a tatai Fényes-források

környéke, ahol egyedülálló láperdei és lápréti növénytársulá-

sok és állatközösségek figyelhetôek meg.

Könnyen leküzdhetô, mindenki számára ajánlott útvona-

lak várják a kerékpárosokat is. Az Által-ér mentén biciklivel

egyszerûen és biztonságosan összeköthetô Tata, Vértesszôlôs

és Tatabánya. Komárom és Tata kerékpárbarát szolgáltatások

széles kínálatával várja azokat, akik két keréken szeretnék be-

járni a környéket, valamint több helyszínen, szervezett kerék-

pártúrákon is részt lehet venni.

A festôi szépségû tatai Öreg-tó a vízisportok szerelmesei-

nek egyik kedvelt helyszíne. A Fényes-források vizével táplál-

kozó tavak pedig kiváló helyszínei a szervezett, szakvezetôvel

meghirdetett búvármerüléseknek.

A természeti értékek páratlan tárháza mellett megannyi je-

les építményt, emléket rejt e térség az ôskor, a Római Biroda-

lom, vagy a magyarság múltjából. Többek között látni kell azt

a helyet, ahol elôkerült Samu, a vértesszôlôsi elôember tarkó-

csontja, kihagyhatatlan a Komáromi erôdrendszer, s érdemes

felfedezni a Monostori erôdöt, Közép-Európa legnagyobb új-

kori erôdjét.

S természetesen a Bábolna Nemzeti

Ménesbirtok arab ménese és kiállításai is fon-

tos, hogy a program részét képezzék. Ugyan-

úgy, mint a neszmélyi Szent Ilona-öböl, ami

egy páratlan Hajóskanzent rejt, s itt látható a

hazánkban gyártott utolsó gôzhajók egyike. Ér-

demes részt venni az almásfüzitôi Azaum Ró-

mai Tábor programjaiban, ami egy olyan korba

viszi vissza a látogatókat, amikor Tata vára még

török kézben volt. Egy másik helyszínen, a ta-

tai Patara török kori történelmi fesztiválon,

még azt is átélhetik, miként foglalták vissza az

egyesített keresztény

seregek.

A gazdag nemze-

tiségi hagyományokat

ápoló térségi falvak

pedig szüreti progra-

mokkal, zenei feszti-

válokkal csalogatják

a vendégeket.

A Gerecse vonzzaa kihívásra éheseket

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

TA R TA L O M

Duna–Gerecse melléklet 2

Címlapsztori 4–10Javuló eredmények és várakozások

Kamarai hírekFejlesztôk Fóruma 11Egy kkv a kutatás-fejlesztési ... 12Enterprise+ az önfoglalkoztatásért 13Kamarai elismerés a gyôztes diákoknak 14Sikeresek, eredményesek... 15Export klub 16Smart Cities konferencia 17

Szegedi melléklet 18–19

A hónap üzletembere: Olejnik Zsolt 20

DíjazottakThan Károly Díj – Bonus Kft. 21Siklósi Idegenforgalmi Díj – Fórizs S. 21

Gépipari Klaszter 22–23

Beruházás 24Új üzemcsarnokot épített a pécsi KONTAKT-Elektro Kft.

Klubélet 25–26

Tanulószerzôdés – BS Fire System Kft. 27

Mesterségünk címere 28–29May Péter – Pesti András

Múltunk nagyjai 30

Békéltetés 31

Ötletbörze – Cserkúthy László 32

Tanácsadás 33

Információ 34

Enterprise Europe Network 35

Autóteszt 36–37

Üzletember találkozó 38–39

NAV / Vállalkozás 40

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai:

Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

Autóteszt: Rajnai Attila

Renault Espace

11. oldal

A hónap üzletembere:Olejnik ZsoltRufftech Kft.

24. oldal

36–37. oldal

Valódi innovációval a fejlôdô régióért – Fejlesztôk Fóruma

Kamarai elismerésa gyôztes diákoknak

14. oldal

15. oldal

Új üzemcsarnokot épített a pécsi KONTAKT-Elektro Kft.

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

Az áprilisi adatfelvétel ezúttal is a re-

gisztrált vállalkozások körében történt.

Az online módon kitölthetô adatlapot

236-an küldték vissza, ami 7,76%-kal

haladja meg az egy évvel ezelôtti és

22,28%-kal a tavaly ôszi aktivitást. Vál-

tozott a válaszadók ágazatok szerinti

összetétele is. Az ipar és a kereskedelem

részaránya 3, illetve 7%-kal növekedett,

míg az építôipar és a szolgáltatások ará-

nya 5-5%-kal csökkent. (1. ábra)

Az elôzô felméréshez viszonyítva

10%-kal emelkedett az exporttal rendel-

kezôk aránya, illetve a 5%-kal a kis-

(10-49 fôs) és 2%-kal a közepes (50-

249 fôs) vállalkozások részaránya. A

mikrovállalkozások arányának közel

6%-os mérséklôdése már azt jelzi, hogy

a válaszadók összetétele már kismérték-

ben eltér a regisztrált vállalkozások tel-

jes állományának összetételétôl. Az

egyes mutatók eredményeit az összeté-

tel ilyen mértékû eltérése még nem tor-

zítja olyan mértékben, hogy korrekciót

kellene végrehajtani.

Baranya megye konjunktúramutatója

Az áprilisi felmérés adatai szerint az

összesített konjunktúramutató újra a

pozitív sávban található. A 16 pontot

meghaladó értéknél magasabbat utol-

jára nyolc évvel ezelôtt, 2007 tava-

szán mértünk. Az elôzô felmérés óta

18 pontos javulás következett be,

amire a konjunktúrakutatás 17 éves

történetében még nem volt példa. A

mutató kedvezô változása ellenére

még mindig jelentôs mértékû a lesza-

kadás az országos, illetve az annál is

magasabb regionális átlagtól.

Az összesített konjunktúramutató

pozitív változása ellenére még mindig

nem érte el a válság elôtti idôszakban

(2007. áprilisban) mért értéket. Sajnos

ez nemcsak erre a mutatóra igaz, hanem

a KSH által közétett más általános gaz-

dasági mutatókra is. A bruttó hazai ter-

mék piaci beszerzési áron számított ér-

téke Baranya megyében és Nógrád me-

gyében még 2013-ban sem érte el a

2008-as értéket. Eközben Vas és Gyôr-

Moson-Sopron megyében 20%-ot meg-

haladó a növekedés. Ettôl alig marad el

Bács-Kiskun és Tolna megye fejlôdése

(17%), és az országos átlag is közel

11%-kal javult. (2. ábra)

A megyei konjunktúramutató érté-

kének és a bruttó hazai termék elôzô év-

hez viszonyított változásának összeha-

sonlító ábrázolása is jelzi, hogy a pozi-

tív eredmények ellenére sincs minden

rendben.

A két mutató 2010-ig nagyon hason-

ló trendet mutatott. A konjunktúramuta-

tó szórása azonban lényegesen nagyobb

volt már ekkor is. Azóta az eltérés pedig

növekedett, melynek oka többek között

a konjunktúramutatóban megjelenô

szubjektív tényezô, mely szerint a helyi

gazdaság helyzetének és lehetôségeinek

megítélése a relatív leszakadás miatt

sokkal pesszimistább. Meg kell azonban

jegyezni azt is, hogy a GDP megyei

szintû számbavétele hosszadalmas fo-

lyamat, ezért a másfél éves csúszással

megjelenô adatok a következô években

korrigálásra kerülnek. A KSH tavalyi

adatai szerint 2011-ben csökkent, 2012-

ben kis mértékben növekedett a GDP

megyei értéke. Az idei jelentés szerint

viszont a 2011. évi növekedést egy

2012. évi csökkenés követte, majd

2013-ban egy közel 4%-os növekedés

következett be. (A KSH 2015 januárjá-

ban a bruttó hozzáadott érték számításá-

A tavaszi konjunktúra felmérés eredményei a válság végét jelzik. A tavaly ôszi felmérés romló eredményei után tavasszalújabb látványos, általában pozitív irányú elmozdulásról adhatunk számot. Az egy évvel ezelôtt megfogalmazott kételyekmost is érvényesek: „tavaszi konjunktúra” vagy tényleges felemelkedés eredményeivel találkoztunk? A válasz az elsô fel-tevésre egyértelmûen igen, tavasszal mindig hosszabb a látótér. Ismertek a szabályozók, adókulcsok, járulék méretek éstöbbnyire a megrendelések állománya is. Bizonytalanság elsôsorban a termelés és a költségek oldaláról tapasztalhatók.Az ôszi felmérések idôszakában legfeljebb 2-3 hónap lehetôségei és feltételei ismertek.

A „tavaszi konjunktúra” mellett a kedvezô eredmények a tényleges felemelkedés kiindulópontjai lehetnének. Néhánymutató alacsony szintje, vagy váratlanul romló változása azonban egyértelmûen a bizonytalanság erôsödését jelzik.

Javuló eredmények és várakozások

1. ábra A válaszadók megoszlása gazdasági ágak szerint.

2015. április (%)

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

nál áttért az ESA 2010 rendszer alkal-

mazására, amely szerint valamennyi ko-

rábbi adat is korrigálásra került. Ez

azonban nem befolyásolja az utólagos

korrekcióra vonatkozó megjegyzésün-

ket.) (3. ábra)

jellemzik Baranya gazdaságát2. ábra Az összesített konjunktúramutató alakulása

3. ábra A GDP összegének változása és a megyei konjunktúramutató

alakulása Baranya megyében

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

A konjunktúramutató összetevôi

Az összesített mutató pozitív változásá-

hoz valamennyi alkotóelemének hason-

ló méretû javulása járult hozzá. Az

összes megrendelés alakulásának közel

65 pontos értéke kimagasló eredmény-

nek számít. Újra pozitív tartományban

található a gépberuházások várható ala-

kulásának mutatója is. A három évvel

ezelôtti -50 pont körüli érték után ez

már egyértelmûen a kilábalás jelének

számít.

A kedvezô változások ellenére to-

vábbra is a negatív tartományban talál-

ható az építési beruházások, illetve az

üzleti helyzet várható alakulásának ér-

téke.

Az építési beruházásokkal kapcsola-

tos várakozásokat azért érdemes ki-

emelni, mert a mostani az elmúlt 10 év

legjobb eredménye, mely 40-45 ponttal

haladja meg a két-három évvel ezelôtt

regisztrált adatokat. A -25 pontos értéke

azonban jelzi, hogy a vállalkozások

többsége még mindig nem tervezi a

2009-2012-es válság idôszakában elha-

lasztott építési beruházások pótlását.

(4. ábra)

Javultak a vállalkozások üzleti hely-

zetével kapcsolatos várakozások is. A

mutató értéke még mindig a negatív tar-

tományban található (-3,11 pont), ami

azt jelenti, hogy a helyzetük romlását

valószínûsítô vállalkozások száma még

mindig meghaladja a javulásban re-

ménykedôkét. A javuló, de még mindig

bizonytalan helyzetet jól mutatja a jelen-

legi és a várható üzleti helyzetet szem-

léltetô ábra is. A 2012. évi felmérések

eredményei jelentették a mélypontot,

ami mély válságról tanúskodott. Azóta

sokat javult a helyzet. A mostani felmé-

rés eredményei már megközelítették a 0

pontot, a negatív értékek azonban még

mindig a válságot jelentik. (5. ábra)

A vállalkozások helyzetét bemutató további mutatók

Az elmúlt években a vállalkozások több

mint 70%-a a fizetôképes kereslet hiá-

nyát jelölte a fejlôdést leginkább akadá-

lyozó tényezônek. Ez az arány ezúttal

már csak 55,7% volt. Ennek megfelelô-

en az értékesítés is kedvezôen alakult az

elmúlt hat hónapban. A mutató értéke

megközelítette a 0 pontot, amelynél

jobb értéket utoljára 2007-ben tapasz-

taltunk.

A teljes értékesítésnél kisebb mér-

tékben, de tovább javult a Baranya me-

gyében legnagyobb súllyal szereplô bel-

földi értékesítés (+8 pont), a +28 pontos

értéke már megközelíti a 2007-es szin-

tet. Az elmúlt hat hónapban az exportér-

tékesítés változásának mértéke volt a

leglátványosabb (+34 pont), ennek elle-

4. ábra Az összesített konjunktúramutató és alkotóelemeinek

az alakulása Baranya megyében

5. ábra A jelenlegi és a várható üzleti helyzet alakulása

Baranya megyében 2009–2015 (%)

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

nére a mutató értéke még mindig ala-

csony (-36 pont). (6. ábra)

A vállalkozások jelenlegi jövedel-

mezôségének mutatója a 2012 tavaszi

felméréskor -55 pont volt. Azóta folya-

matosan javulás következett, ennek el-

lenére a mutató értéke még mindig -19

pont. Ez egyértelmûen azt jelzi, hogy a

vállalkozások többségének helyzete év-

rôl évre, felméréstôl felmérésig még

mindig romlik. Nem képes olyan hely-

zetet kialakítani, amely a mûködési

költségek fedezete mellett a fejlesztést

is lehetôvé tenné. A vállalkozások több-

ségének még mindig nem biztosított a

válságból való kilábalás elsô lépéseihez

szükséges feltételek biztosítása.

A tényleges jövedelmezôségnél ked-

vezôbb képet mutatnak a jövedelmezô-

séggel kapcsolatos vállalkozói várako-

zások. A mutató értéke újra pozitív (+10

pont), melyhez hasonló értéket 2006 ta-

vaszán mértünk. Akkor fél éven belül

nagyarányú visszaesés, egy év után ki-

sebb mértékû javulás, majd újabb

visszaesés következett. Két év múlva

pedig válság alakult ki. Ez a folyamat

2010 után hasonló formában megismét-

lôdött. A 2014-es eredmények egy újabb

ciklus képét vetítették elôre, ami jelen-

leg csak annyiban változott, hogy a

2015 tavaszi felmérés eredményei az

elôzôekben tapasztalt mértéket megha-

ladó nagyságrendben javultak. A vállal-

kozók várakozásainak ilyen léptékû po-

zitív változása optimizmusra vall, és op-

timizmusra ad okot a megye gazdaságá-

nak jövôbeni fejlôdési irányának felvá-

zolásakor is. Kételyeinket viszont a két

mutató értéke közötti ellentmondás erô-

síti.

Pozitív irányba mutatnak a felmé-

réskor vizsgált további tényezôk ered-

ményei is. A vállalati kapacitások ki-

használása az elmúlt évek tapasztalata

szerint tavasszal mindig magasabb. Így

volt ez ezúttal is. A változás irányvona-

la – a tavaszi javulásnál kisebb mértékû

ôszi visszaesések miatt – továbbra is po-

zitív, ami a kedvezô folyamatok folyta-

tódását jelzi.

Immár az egymást követô harmadik

felmérés során jeleznek többen létszám-

felvételt, mint ahányan csökkentést. A

kérdôívet visszaküldô valamennyi

nagyvállalat létszámának bôvítését ter-

vezi. A közepes méretû vállalkozások

62%-a változatlan létszámmal fog mû-

ködni, létszám felvételt, illetve leépítést

egyaránt 19% jelzett. A kisvállalatok

70%-a nem tervez változást, létszámbô-

vítéssel 24%, csökkentéssel 6% számol.

A legnagyobb csoportot képezô mik-

rovállalkozások 77%-a változatlan dol-

gozói létszámmal tervezi mûködését,

miközben a bôvítést tervezôk aránya

(12%) és a létszámcsökkentéssel szá-

molók aránya (11%) közel azonos.

A felmérésben résztvevô vala-

mennyi vállalkozás 73%-a nem tervez

változást. Ez egyrészt jelzi, hogy a ne-

héz helyzetben lévô mikro- és kisválla-

latok továbbra sem létszámleépítéssel,

bérköltségcsökkentéssel kívánnak a vál-

ságos helyzetükön javítani. A foglalkoz-

tatottak számának csökkenésével az

összes válaszadó alig több mint 10%-a

számol.

A változatlansággal számolók ma-

gas aránya jelzi másrészt azt is, hogy

még nem érkezett meg a fellendülés ide-

je. A vállalkozások mindössze 16%-a

tervez létszámbôvítést, ezek több mint

fele mikrovállalkozás, negyede pedig

kisvállalkozás, ami alapján nem szá-

molhatunk tömeges létszámfelvétellel.

(7. ábra)

6. ábra A vállalkozások értékesítésének alakulása az elmúlt hat hónapban

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

A mutatók részterületenkénti alakulása

Eltérôen alakul a felmérésben résztvevô

vállalkozások egyes csoportjainak hely-

zete. Már tavaly ôsszel jeleztük, hogy az

egyes csoportok helyzete a megyei

összesített mutatótól eltérôen változik.

Az exportértékesítés aránya alapján ké-

szített vizsgálat eredménye szerint to-

vább romlott a termékeik többségét kül-

piacokon értékesítôk helyzete. Javult vi-

szont a másik két csoport eredménye,

így a kisebb részben exportálók helyze-

te a legjobb. Jelentôs javulás ellenére

még mindig a kizárólag a hazai piaco-

kon megjelenôk mutatójának az értéke a

legalacsonyabb.

A vállalati létszám szerinti összeha-

sonlítás a közepes – 50-249 fôt foglal-

koztató – szervezetek visszaesését jel-

7. ábra A vállalkozások helyzetét befolyásoló további tényezôk

8. ábra Az összesített konjunktúramutató az export aránya szerinti bontásban

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 9

zik. A korábbi években mindig a leg-

jobb helyzetben lévô csoportot nemcsak

a nagyvállalatok, de a 10-49 fôt foglal-

koztató kisvállalatok is megelôzték. A

legnagyobb mértékben a mikrovállalko-

zások mutatója javult, ennek ellenére

helyzetük továbbra is a legrosszabb.

(8. ábra)

Valamennyi ágazat összesített muta-

tója az elôzô felméréshez képest javult.

Az ágazati vizsgálat eredményei szerint

a tavaly ôsszel jelentôsen visszaesô ipar

és építôipar helyzete változott a legna-

gyobb mértékben (+19, illetve +36

pont). Ez az eredmény azonban elma-

radt az elôzô évi visszaesés nagyság-

rendjétôl, így helyzetük még mindig

rosszabb, mint tavaly ilyenkor volt.

(9. ábra)Az ágazati mutatók ilyen ingadozása

jelzi, hogy a vállalatok többségének

helyzete még nem stabil. A vállalkozási

feltételrendszer legkisebb negatív mó-

dosulása is bizonytalanságot idéz elô, és

az ebbôl adódó visszaesést csak több év

alatt lehet helyrehozni.

Az összesített mutató mellett az ala-

kulását befolyásoló tényezôk sem jel-

lemzôk egyformán a vállalkozások kü-

lönbözô szegmenseire. A vállalati

egyenlegmutatók segítségével vizsgál-

juk 2011 tavasz óta a gazdasági ágak

(ipar, építôipar, kereskedelem, szolgál-

tatás), a létszám kategóriák (mikro-,

kis-, közép-, nagyvállalatok), valamint

az értékesítésen belüli exportarány

(nem exportálók, részben exportálók és

döntôen exportálók) szerint az egyes

csoportok helyzetét. (10. ábra)Összesen 11 csoport vonatkozásá-

ban a 8-10. ábrában szereplô mutatón

kívül további hét különbözô mutató ér-

tékének alakulását vizsgáltuk. Ez össze-

sen 88 mutató, amelybôl mindössze 13

értéke romlott az elôzô felméréshez ké-

pest. Öt olyan csoport volt amelynek

valamennyi mutatója pozitívan válto-

zott (az exporttal nem rendelkezôk, il-

letve az 50% alatti exportárbevétellel

rendelkezôk, a mikrovállalkozások és a

nagyvállalatok és a kereskedelmi ága-

zat). A többi ágazat 1, illetve 2 mutatója

csökkent.

A tavaszi konjunktúrafelmérés igazi

vesztese a közepes méretû vállalkozá-

sok csoportja. Esetükben a megvizsgált

nyolc mutatóból hétnek az értéke rom-

lott. Ez a változás azért volt kellemet-

len, mert az elmúlt években ez a csoport

jelentette a húzóerôt a válságból való ki-

lábalásnál, illetve ez a csoport kapta a

vezetô szerepet a megyei székhelyû

gazdasági szereplôk megerôsödésének

folyamatában.

Weller János

címzetes kamarai tanácsos

9. ábra Az összesített konjunktúramutató a foglalkoztatottak száma

szerinti bontásban

10. ábra Az összesített konjunktúramutató ágazatok szerinti bontásban

CÍMLAPSZTORI10 Dél-Dunántúli Gazdaság

A válaszadó vállalkozók számának és összetételének alakulása

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 11

Megtartotta elsô ülését az újraalakult

Fejlesztôk Fóruma. A Pécs-Baranyai

Kereskedelmi és Iparkamara Innová-

ciós Bizottságának kezdeményezésére,

Herbály István (RG Net) vezetésével

május 27-én indult fórum a valóság

talaján, reális célokat tûzött ki. Az el-

sô ülésnek a Matro Kft. adott helyet.

Kleisz Zoltán, a Matro Kft. ügyve-

zetô igazgatójának köszöntôje után

Herbály István foglalta össze a tervezett

célokat. A jelenlévô 18 innovatív cég

vezetôjének és szakembereinek bemu-

tatkozása után került sor a Matro Kft.

termelésének megtekintésére.

A gyárlátogatást eszmecsere követ-

te, melyen a résztvevôk kifejtették állás-

pontjukat, a Fórummal kapcsolatos vá-

rakozásaikat.

Ahogy Rabb Szabolcs innovációs

osztályvezetô megfogalmazta: pozitív

ügyrôl van szó, melyet csak akkor vi-

szünk tovább, ha van értelme!

CsG

Valódi innovációval a fejlôdô régióért –

Fejlesztôk Fóruma

A Lifelong Learning Programme ke-

retein belül zajló InnoWeit projekt

célja, hogy a Németországban kifej-

lesztett InnoKenn innovációs diagnó-

zis módszert kiterjessze öt másik or-

szágban, köztük hazánkban is. A

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara szakértôi worshop-ot rende-

zett, hogy a résztvevôk segítségével az

eddigi eredményeket megvitassa, és

fejlesztési javaslatokat fogalmazza-

nak meg a jelenlévô német fejlesztôk

számára.

A kamara minden projektjéhez úgy

áll hozzá, hogy a hasznosságot – hasz-

nosíthatóságot keresi. Így volt ez a

rendkívül egyszerûen használható

InnoKenn módszer esetében is.

Az eseményen négy „pilóta” szerve-

zet (Dr. Fedorné Szász Anita - Geochem

Kft., Herbály István – RG Net Kft.,

Urbán Miklós – Webstar Csoport Kft. és

Dr. Liber Noémi – Pécsi Tudomány-

egyetem Kutatáshasznosítási és Techno-

lógia-transzfer Osztály) mutatta be ta-

pasztalatait, de szó volt az CEN/TS

16555 innovációirányítási szabványról

(Dr. Lábó Gábor vezetô auditor – Ma-

gyar Szabványügyi Testület), a Pécsi

Tudományegyetem kutatáshasznosítási

tevékenységérôl (Kottásznédr. Vass Orsolya osztályve-

zetô – Pécsi Tudományegye-

tem Kutatáshasznosítási és Technoló-

gia-transzfer Osztály), és nem utolsó

sorban az EVLIA szellemi eszköz érté-

kelô módszerrôl is (Opauszki László,

PBKIK Kisvállalkozási Bizottság).

Az InnoKenn módszer hasznát és

elônyeit már a Csongrád megyei Keres-

kedelmi és Iparkamara is felismerte, és

alkalmazta.

Innovációs diagnózis hazai vállalkozásoknak

A célokról – címszavakban

● hardverekben is megtestesülô valódi innováció

● „látni és látszani”: ismerni és ismertnek lenni => az információáramlás

kanalizálása

● (kísérleti) fejlesztésekhez partner (keresés) találás => cégek együttmûködése

● egyetem – város – gazdaság kooperációja

● logikus és hatékony gazdaságfejlesztési irányelvek irányába történô ráhatás

● felkészülés a pályázati forrásokra

● felkészítés az ipari igényekre (az egyetem irányába)

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság12

Növekvô érdeklôdés jellemzi a cseh-

országi kutatás-fejlesztési pályázati

partnerkeresô rendezvényt, melyre 2.

alkalommal került sor júniusban. Az

eseményen az önkéntes kamarai tag

Kerko Média Kft. képviseletében

Keresnyei János is részt vett. „Hat

tárgyalásunk volt beütemezve, ebbôl

mind meg is valósult, és még több is-

meretséget kötöttem helyben is. Haté-

kony volt!”

Az ostravaihoz hasonló üzleti, technoló-

giai vagy éppen pályázati partnerkeresô

rendezvények jelentôs hányadát az

Enterprise Europe Network (EEN) szer-

vezi. A hálózatnak a Pécs-Baranyai Ke-

reskedelmi és Iparkamara hivatalos

partnere. Kérdéseinkre Keresnyei János

válaszolt.

Egy kkv a kutatás-fejlesztési pályázati partnerkeresôn?Miért?!

— Miért indul el egy pécsi kisvállalkozás egy 7 órás útra?

Keresnyei János: — Régóta ismerem az EEN-t, sôt, tavaly követi címet is kaptam. Egyre több szolgáltatást veszünk igény-

be. Vannak partnerkeresô profiljaink, melyek arra nagyon jók, hogy letisztázva megjelenítik mindazt, amit a keresünk vagy kí-

nálunk a leendô külföldi partnereinknek. Viszont ha csak annyit teszünk, hogy egy adatbázisban elhelyezzük ôket, nem biztos,

hogy elérjük a kívánt eredményt.

Menedzselni kell ôket, mert ezek a vállalkozásunk portfóliójának elemei. Személyes kapcsolatteremtéssel el kell tudni ad-

ni, ami le van írva – erre adnak lehetôséget a partnerkeresô rendezvények („brokerage event”).

Egy ilyen brokerage event nagyon hatékony tud lenni! A tematikus rendezvény elôtt egy hónappal feltöltjük a már kész pro-

filunkat, és folyamatosan figyeljük, hogy kik jelentkeznek be, hol lehetnek egyezések. Mivel elôre leírja mindenki, hogy miért

megy oda, nincs zsákbamacska. Ha valakivel tárgyalni szeretnénk, idôpontot foglalunk, az illetô pedig eldöntheti, hogy ô is nyi-

tott-e irántunk. Közben hozzánk is érkeznek a foglalások.

Ez most is így volt, a rendezvényre már kész tárgyalási naplóval érkeztünk, amit a szervezôk készítettek el nekünk, idôpont-

tal, helyszínnel. Mivel felkészültünk egymásból, a rendelkezésre álló 20 perces idôtartam bôségesen elegendô volt, hogy el-

dönthessük, lesz-e folytatása a dolognak!

— A Kerko Média Kft. egy kreatív ipari vállalkozás. Mit keresett a kutatás-fejlesztési pályázati partnerkeresôk kö-

zött?

— A kreatív ipar horizontális iparág, tehát minden tradicionális iparághoz van kapcsolódása. A Kerko Média Kft. hosszú

ideje foglalkozik az innovációs és tudományos tevékenységhez kötôdô projektek számára szemléltetô videók készítésével. Rö-

viden arról van szó, hogy a szóban nehezen elmagyarázható projekteket mi értelmezzük, a szükséges és elégséges szintre egy-

szerûsítjük, és a képi hatások segítségével érthetôvé varázsoljuk.

Ilyen például a szellemi eszközök értékelésével foglalkozó EVLIA projekt, ami elsô olvasásra nem biztos, hogy mindenki

számára világos, de ha megnézi ezt a videót, az segíti az orientációt.

— Ez biztos, hogy érdekelte a tárgyalópartnereket, de honnan szereznek rá forrást?

— Egyszerû: a költségek beépíthetôk a pályázatba, a kommunikációs munkacsomag részeként.

— Terveznek még hasonló utakat?

— Igen, ebben az évben el szeretnék menni még 2-3 rendezvényre. A rendezvénynaptárból kiválaszthatóak a számunkra ér-

dekes események, és ha elegendô számú érdeklôdô jön össze, a kamara is segítséget nyújt az utazásban.

— ...ezek szerint másoknak is ajánlja.

— Így van! A KIKK Egyesület és a Kreatív Ipari Klaszter elnökeként a tagokat is arra sarkallom, hogy ismertessék meg ter-

mékeiket, szolgáltatásaikat a hálózat segítségével – de biztos vagyok abban, hogy nem csak a kreatív ipar szereplôi számára van

pozitív hozadéka a kamarával és az EEN-nel való együttmûködésnek.

CsG

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 13

Bemutatásra került az Enterprise+

projekt egy jól szervezett információs

nap keretében. A kamara részvételé-

vel zajló projekt célja, hogy fiatal, 15

és 25 közötti fiatalokat készítsen fel a

vállalkozói létre, a gazdasági, pénz-

ügyi, szervezeti kérdéseket fókuszba

hozva, a vállalkozói lét buktatóit be-

mutatva.

Az információs nap eredményességét bi-

zonyítja, hogy számtalan együttmûkö-

dés született a résztvevô partnerek kö-

zött, valamint a találkozó elérte a valós

célját, nem csak megszólította a megje-

lenteket, hanem be is vonta a projekt

megvalósításba. Az Enterprise+ feladata

elsôsorban egy értékelés nyújtása, ami

alapján bátran belevághatnak a vállalko-

zói életformába a fiatalok és ki tudják

kerülni az önfoglalkoztatás buktatóit.

A Pécsi Radnóti Miklós Közgazda-

sági Szakközépiskola és a Szent Mór Is-

kolaközpont – a gazdasági szemléletet

oktató és a gazdasági pályaorientációt

elôsegítô oktatási intézményként – je-

lezte részvételi szándékát a fiatalok ki-

választásában és a tehetségkutatói/meg-

figyelôi szerepek betöltésében.

A személyiség teszttel kiválasztott

fiatalok fókuszcsoportokat alkotnak

majd, amelyek ötnapos képzésben kap-

nak egy új nézôpontot, amely alapján

egy újabb ötnapos kurzuson megvaló-

síthatják üzleti terveik kidolgozását. A

Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági

Szakközépiskola 10 éve rendez a diák-

jainak fiktív nemzetközi üzleti vásáro-

kat, találkozókat és üzleti bemutatókat.

Ezeken a szakmai gyakorlaton, felhasz-

nálva az Enterprise+ projekt által kifej-

lesztett módszertant, még hatékonyabb

megvalósítás érhetô el. A szakközépis-

kola igazgatója, Banó Andrea jelezte,

hogy az Enterprise+ információs napon

a Szent Mór Iskolaközponttal való

egyeztetés alapján valószínûleg a friss

gazdasági tapasztalatokkal rendelkezô

Szent Mórt (2014 szeptembere óta van-

nak pályaorientációs és gazdasági tan-

tárgyak az Iskolaközpontban) a gazda-

sági szemlélet átvételében támogatják

majd.

A kamara és a projektvezetô német

delegáció látogatást tett a Pécsi Radnóti

Miklós Közgazdasági Szakközépiskolá-

ban, ahol megállapodtak a felek a to-

vábbi együttmûködésrôl, valamint fel-

keresték a Pécsiközgáz Simonyi Üzlet-

és Gazdaságfejlesztési Központját, ahol

Dr. Bedô Zsolt, a létesítmény igazgatója

mutatta be a központ mûködését.

Igényeljen gazdaságfej-lesztési pályázatához

Széchenyi Kártya ÖnerôKiegészítô és TámogatásMegelôlegezô Hiteleket

A Széchenyi Önerô Kiegészítô és a

Széchenyi Támogatás Megelôlege-

zô hitel valamennyi pályázathoz

kapcsolódóan igényelhetô, ameny-

nyiben a vonatkozó állami támoga-

tási szabályok betartásra kerülnek,

és az igényelt hitel megfelel az

adott termék egyéb feltételeinek.

A Széchenyi Önerô Kiegészítô

Hitel az Európai Uniós pályázati

források sikeres felhasználását se-

gíti azzal, hogy a megalapozott üz-

leti és fejlesztési tervekkel rendel-

kezô kkv-k elegendô önrész hiá-

nyában is belevághatnak beruházá-

si céljaik megvalósításába.

A Széchenyi Önerô Kiegészítô,

illetve a Széchenyi Támogatást

Megelôlegezô hitelek által kínált

lehetôség a kkv-k pályázati esélye-

inek növelését és a pályázatból tör-

ténô beruházások sikeres, mielôbbi

megvalósítását célozzák.

További információ: Marton Judit 72 507 113

Közbeszerzési referensképzés: májusban zárás, szeptemberben új indítása

2014-tôl az új OKJ szabályozások alapján a kamara már nem végez felké-

szítést. A képzéssel kapcsolatos speciális tapasztalatait átadta, a feladato-

kat a Pécsi Tudományegyetem vette át.

Május végén lezárult az elsô, a PTE Közgazdaságtudományi Kar által szer-

vezett Közbeszerzési referensképzés (OKJ 52 343 01), így újabb, a tendereken

jó esélyekkel induló, vagy éppen azokat kiíró szakemberek léptek a piacra.

Szeptemberben újabb kurzus kezdôdik, a kamara éppúgy segíti a leendô részt-

vevôket az információhoz jutásban, mint eddig. A tervek szerint a korábbinál

kisebb óraszámú, más heti beosztású tanfolyam lesz az új.

További információ: Császár GergelyTel.: 36 72 507 186 E-mail: gcsaszar@pbkik.hu.

Várják a mentorok jelentkezését

A projekt sikerének kulcsa egyér-

telmûen a vállalkozói szféra bevo-

nása, hiszen az elmélet mellett a

gyakorlatnak is fontos szerepe van

egy sikeres vállalkozás mûködésé-

ben. Ezért a kamara rendhagyó sze-

repet szán az iskolai oktatók mel-

lett a megyei vállalkozóknak is,

akiknek gyakorlati tudása és ta-

pasztalatai segíthetik a jövô vállal-

kozói generációjának kiépülését.

További információ:Nagy Eszter (enagy@pbkik.hu)és Rozs Eszter (rozs@pbkik.hu)

Enterprise+ az önfoglalkoztatásért

KAMARAI HÍREK14 Dél-Dunántúli Gazdaság

A kamara elnöksége is elismerésben

részesítette a Szakma Kiváló Tanuló-

ja Versenyen helyezést elért baranyai

tanulókat. Az ünnepi rendezvényre a

tanulókon kívül meghívást kaptak az

iskolák és gyakorlati képzôhelyek fel-

készítô tanárai, oktatói is. A diákokat

és a meghívott vendéget Várszegi

Gyula, a kamara szakképzési alelnöke

köszöntötte, arra biztatta a tanuló-

kat, hogy ennél az eredménynél ne

álljanak meg, folytassák az utat és ér-

jenek el további sikereket. Szolgálja-

nak példaképül diáktársaik számára,

megmutatva azt, hogy kitartással,

szorgalommal ôk is szakmájuk leg-

jobbjává válhatnak.

A szakmai verseny célkitûzése a gya-

korlatigényes, „fizikai” szakmák társa-

dalmi presztízsének és vonzerejének

növelése, azok népszerûsítése volt.

A kamara elnökségének elismerésé-

ben részesült a Szakma Kiváló Tanulója

Versenyen elért

1. helyezésért: Bôsz Richárd Ádám,Linder Krisztián, Kajtár Márió.3. helyezésért: Schaffler Béla, Biró Ra-móna.4. helyezésért: Tóth Gergely, CzeglédiDalma.5. helyezésért: Barbér László József .6. helyezésért: Andrásfalvy Kristóf Pé-ter.

Elismerésben részesültek továbbá a ta-

nulókat felkészítô gyakorlati oktatók:

Tóth Norbert (Somapak Kft.)

Orzsi Bálint (Hauni Hungária Kft.)

Hofekkerné Tímár Enikô

(Spar Magyarország Kft.)

Papp Katalin (Momo Fashion Kft.)

Loch Gábor (Loch és Társa Kft.)

Balázs Zsolt (Haza Klíma Kft.)

Kamarai garanciavállalás a szakképzésben

A kamarai garanciavállalás a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés elsôdle-

gességének megerôsítését és ezen keresztül a duális képzés kiszélesítését céloz-

za. Ezáltal a tanuló csak akkor vehet részt iskolai tanmûhelyben a gyakorlati

képzésen, ha a gazdasági kamara nem tudja gazdálkodónál, tanulószerzôdés-

sel elhelyezni. Így csak a gazdaság által biztosított összes gyakorlati hely betöl-

tését – azaz a kamara ilyen értelmû igazolásának kiállítását – követôen kerül-

hetnek a tanulók iskolai tanmûhelyi képzésbe.

A cél a gazdasági környezethez jobban illeszkedô szakmai gyakorlati képzés

arányának emelése azért, hogy a pályakezdôk könnyebben tudjanak beilleszkedni a

termelési folyamatokba.

A kamarai garanciavállalás segíti a duális képzés alapvetô céljának megvalósu-

lását, hogy a tanulók minél hamarabb vállalati környezetben, munkafolyamatba

ágyazott tanulással sajátítsák el a választott szakképesítést. Mindehhez úgy járul

hozzá, hogy az eddig is folytatott kamarai tevékenységet most rendszerszerûen sza-

bályozza, amivel erôsíti a duális rendszeren belüli kiszámíthatóságot és lehetôséget

ad valamennyi szereplô számára a felkészülésre.

A rendszer megerôsíti a kamarák koordinációs munkáját. A 9. osztály végén

szintvizsgázó tanulókat tájékoztatni kell a tanulószerzôdéses rendszerrôl, segíteni

kell a vállalati képzôhely megtalálásában, s mindeközben az iskolával és a cégekkel

is szoros együttmûködésben kell dolgozni.

Kamaránk már januárban megkezdte a gyakorlati képzôk felmérését, mekkora

kapacitás áll rendelkezésre a szintvizsgás tanulók fogadására. Sajnos, a tanulólét-

szám csökkenése miatt nem volt gond a kihelyezés. A cégek az építôipar kivételé-

vel minden tanulót tudnak fogadni. A szakképzési tanácsadók a 9.-es osztályfônöki

órákon tájékoztatták a tanulókat a tanulószerzôdés rendszerérôl, a kedvezmények-

rôl és a kötelezettségekrôl. A kamara munkatársai és a szakiskolák tanárai folyama-

tos egyeztettek a tanulók helyzetérôl, a kiadandó igazolásokról. Komoly együttmû-

ködés eredményeként a tanulószerzôdések jelentôs része megérkezett a júniusi ha-

táridôre, így már a nyári gyakorlat idején a tanulók jogosultak a tanulószerzôdéses

juttatásokra.

Baranyában 825 tanuló tett szintvizsgát a 9. osztályban. Ebbôl közel 700 tanuló

kerül kihelyezésre tanulószerzôdéssel céghez már nyári gyakorlatra. 80 tanuló ka-

pott igazolást arról, hogy tanmûhelyben maradhat a következô tanévben. A többi ta-

nuló vagy évismétlô, vagy kimaradt az oktatásból.

Kamarai elismerés a gyôztes diákoknak

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 15

Mesterlevéllel kell rendelkezniük

2015. szeptember 1-tôl azoknak az

oktatóknak, akik a gyakorlati képzés-

ben tanulókkal foglalkoznak. A ka-

mara döntést hozott a gazdálkodó

szervezeteik, hiányszakmák, tanulók

számának nagyságának felmérése

után arról a 23 szakmáról, amelyben

elindítja a mesterképzéseit.

A képzések 2014 nyara óta folyamato-

san zajlanak, a megvalósítás jó ütemben

halad. A 23 szakmából 18 már elindult,

6 már mesterlevéllel zárult.

A területi iparkamara 255 mesterem-

ber képzését tûzte ki céljául 23 szakmá-

ban. Áprilisban 53 pincér és szakács ve-

hette át ünnepélyes keretek között a

mesterlevelét, azóta 120 mesterjelölt

tett eredményes részmestervizsgát. A

képzésekre országos elismertséggel bíró

oktatókat, mérnököket kért fel a kama-

ra, valamint a képzés alatt a legmoder-

nebb technológiákat felsorakoztató üze-

mekbe szervezett szakmai látogatáso-

kat.

Az elkészült mesterremekekbôl ha-

marosan kiállítás nyílik a kamarában.

Sikeresek a mesterképzések,eredményesek a mestervizsgák

Készül a mesterremek a karosszérialakatos mestervizsgán

Hibakeresés az autószerelô mestervizsgán

Csôszerelési feladatoka gázszerelô

mestervizsgán

Gépipari üzemlátogatás az AquaCut Kft.-nél

Autódiagnosztika – autóelektronikai mûszerész mestervizsga

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság16

Az Enterprise Europe

Network vállalkozásfejlesztési háló-

zat pécsi irodája rendhagyó módon

„kombinálta szolgáltatásait”, vendé-

gül látva az Albán Köztársaság Ma-

gyarországi Nagykövetét, Ôexc. Mira

Hoxha Asszonyt.

Hendinger Anita, a hálózat régiós

vezetôje bevezetôjében szerencsésnek

nevezte, hogy a megjelent vállalkozá-

sok képviselôinek bemutathatta és érté-

kelhette az oklevelek átadásával hivata-

losan is lezárult Ready for Export

(REX) exportösztönzô, felkészítô kép-

zési programot, mely fél éven keresztül

elméleti és gyakorlati ismeretekkel látta

el a programhoz csatlakozott 9 vállalko-

zást. Részben a sikeresen összekovácso-

lódott csapat munkája, részben a kama-

ra új, a klubok mûködését ösztönzô tö-

rekvése motiválta abban, hogy a klub

Export klub néven új vállalkozások be-

vonásával, csatlakozásával a jövôben

egy újabb platformon segítse a megye

export mutatóinak javítását.

A képzés, a klub mûködtetése olyan

módszerek, melyek kettôs célt szolgál-

nak, az információ átadását és a kapcso-

latépítést.

Mindkettôre lehetôség nyílt a prog-

ramon, hiszen az elôadók Mira Hoxha

Nagykövet, Dr. Tóth Ferenc a KKM

Nyugat-Balkán Fôosztályának vezetô

tanácsosa és Alvári Károly tanácsadó

Albánia fejlôdését, a Balkán térségben

kiemelt szerepét hangsúlyozva mutatták

be az üzleti környezetet és lehetôsége-

ket. A rendezvény végén a magyar cé-

gek többsége élt a kapcsolatépítés lehe-

tôségével is.

Albánia, ahogyan Ôexc. Mira

Hoxha Nagykövet látja: — Nagyra érté-

keljük Magyarország szerepét Albánia

Uniós integrációs törekvéseit illetôen. A

szerep várhatóan tovább erôsödik, hi-

szen a magyar kormány kiemelt jelentô-

séget tulajdonít a Nyugat-Balkáni pro-

jekteknek.

Albánia mellett az egész régió szá-

mára fontos a környezeti fenntartható-

ság és a megújuló energiaforrások terü-

letén a széleskörû magyar tapasztalat.

Albániában a szegénység jelentôsen

csökkent számos strukturális reformnak

köszönhetôen. A gazdasági haladást je-

lentôs politikai reformok kísérték: az

egyik a NATO tagság 2009-ben, a másik

az EU tagjelölt országok közé sorolás ta-

valy júniusban. Ezek egyértelmû bizo-

nyítékai annak, hogy Albánia demokra-

tikus ország, a külföldi befektetôk szá-

mára kedvezô üzleti környezettel.

Az albán gazdaság minden szektorá-

ban növekedés tapasztalható. Az IMF

értékelése alapján reális esély van arra,

hogy a gazdaság növekedése év végére

elérje a 3%-ot, 2016-ban a 4,5%-ot.

Albánia kiaknázatlan lehetôségek-

kel bír különös tekintettel logisztikai

elônyeire és természeti erôforrásaira.

Beruházások területén igen magas az

érdeklôdés az alábbi területeken: inf-

rastruktúra, energetika, bányászat, kör-

nyezetgazdálkodás, turizmus, mezôgaz-

daság és élelmiszer feldolgozás.

A kedvezô üzleti környezet megte-

remtése érdekében „egyablakos ügyin-

tézési rendszer mûködik”, melynek se-

gítségével egy vállalkozás 24 órán be-

lül, 1 EUR költségen regisztrálható és

10 napon belül meg is kaphatja mûkö-

dési engedélyét.

További fontos reformok:

● korrupció elleni harc, szervezett bû-

nözés és feketegazdaság elleni harc

● az ingatlan tulajdoni jogok kérdésé-

nek kezelése

● a nemzeti Adó- és Vámhivatal telje-

sítményének javítása

● ÁFA visszatérítési rendszer reform-

jának végrehajtása

● kisvállalati adó megszüntetése, tár-

sasági adó csökkentése

● SZJA csökkentése

Mindhárom elôadó egyetértett ab-

ban, hogy az ország rohamosan fejlô-

dik, a fizetôképes kereslet nô és ezzel

együtt nô az igény a minôségi termékek

iránt is.

Az ott beruházást tervezôk alacsony

bérköltségekkel számolhatnak, ahol pél-

daként a textilipar került szóba.

A turizmus kiemelt szereppel bír, a

tengerpart, a hegyek és a világörökségi

helyszínek a világ minden tájáról vonz-

zák a turistákat, akik színvonalas szol-

gáltatásokat tudnak igénybe venni,

megfizethetô áron.

A megközelíthetôség egyelôre köz-

úton tûnik a legegyszerûbbnek (közvet-

len légi, vasúti összeköttetés nincs),

épülnek az autópályák.

A kormányközi megállapodásoknak

köszönhetôen adottak a lehetôségek a

két ország közötti kereskedelem fejlô-

déséhez, mindezt a vállalkozások tudják

„készpénzre váltani”. Albánia egyelôre

70. Magyarország kereskedelmi partne-

rei közül, az áruforgalom a tavalyi év-

ben 49,6 millió euró volt. Exporttermé-

keink: gyógyszerek, feldolgozott termé-

kek, gépek, élelmiszer/dohány.

A negatív sztereotípiákat félretéve,

mindenkit arra biztattak, hogy látogas-

son el az országba és gyôzôdjön meg a

fejlôdésrôl személyesen.

Erre – megfelelô számú jelentkezô

esetén – lehetôséget is biztosítunk 2015.

november 21-25. között a Tiranában

megrendezésre kerülô nemzetközi vásá-

ron.

Amennyiben az alábbi témákat érin-

tôen további kérdése merül fel, keresse

irodánkat az een@pbkik.hu e-mail cí-

men.

— Részt venne egy Albániába

induló üzleti delegációban

— Információk Albániáról

— Export klub

Hendinger Anita

regionális vezetô

Enterprise Europe Network

Lehetôségek a „Harmadik országokban”

– A l b á n i aExport klub

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 17

Hogyan fog össze a fenntarthatóbb és

élhetôbb városért a bécsi önkormány-

zat, a hatóságok, építészek, az egyete-

mi oktatás, a tervezôk és termékfej-

lesztôk? Errôl szólt nagy vonalakban

az a nagyon érdekfeszítô és aktuális

konferencia, melyre 33 ország 291

szakembere volt kíváncsi.

A pécsi kamara szervezésében Baranyá-

ból is több vállalkozó élt a lehetôséggel,

hogy részt vegyen a tradicionálisan

szervezett nemzetközi üzletember talál-

kozón, ahol kétoldalú üzleti megbeszé-

lések folytak, 173-an regisztráltak, és

összesen 418 tárgyalást folytattak. A

rendezvény másnapján sor került 3 in-

novatív építôipari projekt meglátogatá-

sára is újrahasznosított ingatlanok, in-

novatív építészeti megoldások és fa ala-

pú építészet témákban.

Az Osztrák Gazdasági Kamara kez-

deményezte évekkel ezelôtt egy ilyen

fórum megteremtését mely a tudásmeg-

osztásra, az új építészeti trendekre és

anyagokra, az innovatív megoldásokra

fókuszál. A fenntarthatóság és energia-

hatékonyság elsôdleges szempont egy

olyan nagyvárosban, ahol a lakosság-

szám évi 25000 fôvel nô, pillanatok

alatt új városrészek „nônek ki a földbôl”

és rendkívül tudatos várostervezésre

van szükség ahhoz, hogy ezek az új vá-

rosrészek ne rontsák, hanem emeljék

Bécs összképét, az ott élôk életminôsé-

gét.

A résztvevôk egy online felületen

keresztül regisztrálhatták tárgyalási pro-

filjukat, mely a rendezvény után is hoz-

záférhetô marad: https://www.b2match.

eubuildingsmart2015, hogy „testközel-

bôl” is megismerkedhessen potenciális

partnerekkel, megvitathassa új ötleteit

és projektjeit nemzetközi szinten, be-

mutassa vállalkozását Ausztriában.

Gyakorlati oktatók a kamarábanA duális szakképzésben érintett vállalkozások és szakképzô iskolák képviselôi

tanácskoztak a kamarában. A kamara és a kormány között született megálla-

podás alapján 2015. július 1-jétôl a gyakorlati képzés csak a vállalkozásoknál

valósítható meg. A vállalkozásoknak azokban a szakmákban, ahol a kamara

kidolgozta a mestervizsga követelményt, szeptembertôl csak mestervizsgával

rendelkezô oktatók foglalkozhatnak a tanulókkal.

Várszegi Gyula szakképzési alelnök köszöntötte a közel 100 céges gyakorlati

oktatót és szakiskolai képviselôt. Cséfalvay Ágnes tájékoztatójában kihangsúlyozta,

hogy a kamarai garanciavállalás keretében július 1-je után csak az a 10-11. osztá-

lyos szakmát tanuló maradhat az iskolai tanmûhelyben, akire a kamara névre szóló

igazolást állított ki, mert nem lehetett céghez kihelyezni gyakorlatra. Az oktatóknak

az állami kerettanterv szerint, az iskola helyi programját figyelembe véve kell taní-

tani a diákot. Elmondta továbbá, hogy a kamarák a TÁMOP 2.3.4. B pályázati prog-

ram keretében 80%-os támogatással képezik a leendô mestereket. A pályázattal Ba-

ranyában 145 fô támogatott gyakorlati oktató végez november 30-áig. Ez által cége

alkalmas lesz a minôségi gyakorlati oktatásra. További 110 fô támogatására biztosí-

tott keretet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra, így ebben az évben 255 fô mes-

ter kerül a gyakorlati oktatásba. Kiemelte, hogy a cégek, a szakképzôk és kamara

között újfajta együttmûködési rendszert kell kiépíteni, mely segíti a cégeket a jog-

szabályi elvárások melletti hatékony utánpótlás képzésben.

Rittlinger Zoltán, a Mohácsi Radnóti Miklós Szakképzô Iskola igazgató helyet-

tese, a duális képzésben szeptembertôl induló iskolai feladatokról és újszerû együtt-

mûködésrôl beszélt.

3D-s nyomtatás,Detki keksz,energia optimalizációMi a közös bennük? Elsô ránézésre

semmi, de az Enterprise Europe

Network hazai hálózati partnerei eb-

bôl a vállalkozói körbôl találták meg

azokat a „követeket”, akik a világ-

méretû vállalkozásfejlesztési hálózat

szócsövei lesznek az elkövetkezô két

évben. Tevékenységük összehango-

lását célozta a Magyar Nemzeti Ke-

reskedôházban tartott találkozó. A

tevékenységi paletta nagyon széles,

a címben szereplôkön túl van, aki ag-

rár-kereskedelmi, faipari, IT, gépipa-

ri területen mûködik. Ami összeköti

ôket, az a pozitív tapasztalat a háló-

zat mûködésével kapcsolatban. Ôk

mind olyan vállalkozók, akik közös

munkánk alatt igénybe vették szol-

gáltatásainkat és profitáltak ebbôl a

kapcsolatból. Nemzetközi ismertsé-

get, partnerségeket alakítottak ki,

megmérettették terméküket potenci-

ális exportpiacaikon, piackutatást

végeztek a segítségünkkel, sok-sok

apró dolog, ami mind hozzájárult a

cég fejlôdéséhez, vagy a termék,

szolgáltatás piacképessé tételéhez.

Ezek a vállalkozók szívesen meg-

osztják tapasztalataikat másokkal,

mely tevékenységben természetesen

támogatja ôket az Enterprise Europe

Network hazai hálózata. A dél-du-

nántúli nagykövet Orosz Norbert, az

RPT Innoteq Kft. ügyvezetôje.

Smart Cities konferencia az „okosabb” városokért

Szegedet sokféle jelzôvel lehet illetni, a „napfény városa”, „palo-ták városa”, „a fények, fürdôk, fesztiválok városa” és méghosszan lehetne sorolni.

Magyarország negyedik legnagyobb templomáról, a neorománstílusú katedrálisról, a Fogadalmi templomról mindenkinek egybôlSzeged jut eszébe, amelynek eredeti terveit Schulek Frigyes készí-tette, a kivitelezése Foerk Ernô módosításai alapján 1913-ban kez-dôdött el. A helyén álló korábbi Szent Demeter templom marad-ványa, a Dömötör-torony a város legrégebbi építészeti emléke,alapfalai a 11. századból valók.

A másik jeles egyházi látványos-ság az Alsóvárosi Ferences Látogató-központ, ami Magyarország másodiklegnagyobb, középkori eredetû egy-házi épületegyüttesében kapott he-lyet, s ahol betekintést nyerhetneknem csak a rend történetébe és életé-be, de a szerzetesi élet hagyománya-iba is az érdeklôdôk.

A belváros szecessziós épületei,mozgalmas homlokzatukkal, újszerûstilizált növényi motívumaikkal fes-tôi hatást keltenek. Közöttük is a leg-jelentôsebbek az új Zsinagóga, amiaz ország egyik legszebb hatású belsô terét rejti, valamint a szege-di szecesszió legtermékenyebb mesterének Magyar Edének a fômûve, a Reök-palota.

S, hát a Napfények városa számos különlegességgel is várja aturistákat, mint például a Pick Paprika és Szalámi Múzeum, vagy akét éve megnyílt, több funkciós kulturális és szellemi központ, aSzent Györgyi Albert Agóra, ami helyet ad az Informatika Történe-ti Kiállításnak, a Szegedi Biológia Kutató Látványlaborjának és aSzázszorszép Gyermekháznak.

Szeged különleges adottsága, hogy területén, a Tisza mindkétpartján minôsített gyógyvizet szolgáltató kutak találhatók. Az An-na-víz alkáli hidrogén-karbonát tartalmánál fogva alkalmas moz-gásszervi, reumatológiai, nôgyógyászati betegségek kezelésére,ivókúraként pedig az emésztési panaszokra jelent gyógyírt. Az An-na Gyógy-, Termál- és Élményfürdô mûemléképületében gyógy- ésélménymedencék, infra- és finn szaunák várják a feltöltôdni vá-gyókat, hétköznapokon egészen éjfélig. Az újszegedi Dóra-kútgyógyvizével pedig a Napfényfürdô Aquapolis medencéit töltikfel. Az egész éven át nyitva tartó vízi-városban minden korosztálymegtalálja a neki legmegfelelôbb kikapcsolódási lehetôséget. Akiskundorozsmai Sziksósfürdô strand és kemping pedig a csalá-doknak teremt ideális körülményeket, területén szikes fürdôtó,gyermekmedencék és csónakázótó várja a vendégeket.

Mindemellett Szeged ezernyi élményt is kínál. Bárki kipróbál-hatja a kajakozást vagy a sárkányhajózást a Tiszán, a kényelme-sebbek sétahajózás során nézhetik meg a Maros-torkolatot és a Bo-szorkány-szigetet. Az ország legalacsonyabb fekvésû városában

nem jelent megerôltetést a kerékpározás sem, amihez a City Bikeegyedi kivitelezésû jármûveit is bárki igénybe veheti. Két kerékengyorsan elérhetô a Vadaspark, ahol akár egy teljes napot is eltölt-het az egész család. A Füvészkert is megér egy kis kerekezést, hi-szen a több mint 90 éves botanikai gyûjteményt csodálhatják megÚjszegeden, benne Közép-Európa legnagyobb szabadföldi indiailótuszállományával, akik vállalkoznak rá.

Szeged, mint a fesztiválok városa, 2015-ben is színes progra-mokkal várja a turitákat. Júliusban és augusztusban a Szegedi Sza-

badtéri Játékok elôadásait tekinthetikmeg a városba látogatók, de augusz-tus elején részt vehetnek aHungarikum Fesztiválon, majd szep-temberben a Tiszai Halfesztivál, amitaz ôszi borfesztivál, a Bortér, a Pap-rikanapok követnek október elején. Smindez idén tematikus sétákkal is ki-egészül, amelyek során a város rej-tett kincseivel ismerkedhetnek megaz érdeklôdôk.

SZEGEDI MELLÉKLET18 Dél-Dunántúli Gazdaság

Élmények egész évben

SZEGEDI MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 19

A HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság20

Már idôpontot sem könnyû egyeztetni azinternetes fejlesztésekre fókuszáló fejlesz-tô cég, a Rufftech Kft. társtulajdonosával-ügyvezetôjével, Olejnik Zsolttal, aki folya-matosan dolgozik. E-mailünkre a válasz éj-jel 1 óra 23 perckor érkezik, a folyamatosanonline kapcsolatban lévô fiatal üzletember-rel végül a vasárnap délutánban állapo-dunk meg. Talán ez a folyamatos jelenlét azegyik kulcsa annak, hogy a számos nem-zetközi ügyféllel rendelkezô, a leginnovatí-vabb technológiákat ismerô és alkalmazóbudapesti Rufftech Kft. a webfejlesztés,mobilfejlesztés és rendszerintegráció terü-letén szép sikereket ért el az utóbbi évek-ben. Mint a cég honlapján olvasható: „csa-patunk számára semmi sem lehetetlen:számtalan sikeres projekt, elégedett ügyfélés elismerés áll mögöttünk”.

E vállalkozás és a fejlesztôcsapat rövid

távú és mindennapi tevékenységét ter-

vezi, irányítja és kontrollálja operatív

igazgatóként Olejnik Zsolt.

— Ugyan a klasszikus terminológia

mást sugall e pozícióhoz, de igazodva

méretünkhöz és adottságainkhoz,

diverz feladatkör társul hozzá, úgymint

az ügyfelekkel és partnerekkel való

kapcsolattartás, a kommunikációs

stratégia tervezése, és bizonyos

mértékû pénzügyi kontroll. Társtulaj-

donosként pedig ez a lista csak bôvül –

foglalja össze a fiatal üzletember a cég-

ben betöltött mindennapi szerepét.

— A Rufftech Kft. olyan területen

tevékenykedik, amely nagyon gyor-

san változik, szinte naponta jelennek

meg új megoldások a piacon. Miként

lehet talpon maradni, fejlôdni, mit

kell tenni ezért?

— A rugalmasság és a fókusz a két

kulcsszó. Fontos reagálni az új tech-

nológiák bevezetésére, ebben a piaci

szegmensben létkérdés, hogy ezeket

alkalmazzuk – persze attól függôen,

hogy mennyire kiforrott és valóban

elôremutató-e egy-egy megoldás,

hiszen ezzel tarthatjuk meg verseny-

képességünket és bôvíthetjük port-

fóliónkat. Természetesen alapvetô

indikáció ezen túl, hogy mindezek

milyen piaci rést vetítenek elôre, gon-

doljunk például a mobil optimalizált

weboldalakra, hogy egy közérthetô

esetet említsek.

— Mint üzletember milyen

stratégia, elgondolás és elvek alapján

végzi a munkáját, azaz mit tart szem

elôtt, mi a fontos az ön számára a

munkájával kapcsolatban?

— Két alapvetô szempontot

követek, ami eredményessé teszi a

munkánkat. Az elsô, hogy megfelelôen

képzett és képezhetô, továbbá mind

szakmailag, mind anyagilag motivált

szakemberekbôl álljon a csapat, ahol

mindezen túl az egyén személyisége is

nagyon fontos tényezô. Fiatal, jó

hangulatú, nyitott és kommunikatív

kollégákkal dolgozni sokkal célraveze-

tôbb, mint egy merev és szigorúan

hierarchikus formációban. A második,

hogy az ügyfeleink elégedettsége

a lehetôségekhez képest maximális

legyen, gondolkodó és együttmûködô

partnert lássanak bennünk, elérve mind-

ezt azáltal, hogy építünk a tudásunkra

és amit szállítunk, az minôségileg is

ellenôrzött, valóban mûködô és alkal-

mazható megoldás legyen.

— Számos sikert tudhat magáé-

nak a Rufftech Kft., említhetem

például az önök által fejlesztett,

ingyenes, korlátok nélkül, online

használható Számlanyilvántartó

számlázó szoftvert. Mit kell tenni

a sikerért és miként rajzolható meg

a cég jövôje?

— Számos út vezethet sikerhez,

lehet az tervezett és tudatosan

felépített, vagy szerencsés véletlennek

köszönhetô, vagy ezek tetszôleges

arányú kombinációja. Alapvetô szem-

pont – bármennyire is szentimentálisan

hangzik –, hinni és bízni kell abban a

termékben vagy szolgáltatásban, amit

meghatározunk célként, és ami köré

építjük a stratégiánkat. Ha mi, saját

magunk sem hiszünk benne, más sem

fog. Persze mindez reális cél nélkül

nehezen képzelhetô el. Cégünk jelene

és jövôje egyre inkább saját termékeink

– mint pl. a digital signage hirdetô-

felületeket kiszolgáló termékünk, vagy

a mobil NFC beléptetô és loyalty ter-

mékcsaládunk, valamint online szám-

lázónk – életútjának elindításában és

fejlesztésében körvonalazódik.

Mindamellett a csapat nagy része

egyedi online megoldások

fejlesztésének kivitelezésével

foglalkozik partnereink megbízására,

illetve közvetlenül a hazai és külföldi

piacra is, amíg a termékek életfázisa el

nem jut addig a pontig, amíg önfenn-

tartóvá vagy értékesíthetôvé válik.

A h ó n a p ü z l e t e m b e r e

Olejnik Zsolt, Rufftech Kft.

„A rugalmasság és a fókusz a két kulcsszó”

N.T.

DÍJAZOTTAK 21Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-mara Siklós városi elnöksége a baranyaikisváros gazdasági fejlôdését elôsegítômunkásságuk elismeréseként Than KárolyDíjat adományozott Botos Istvánnak és fe-leségének, Botos Ivánkának a Bonus Kft.tulajdonosainak.

— Nagy megtiszteltetésszámunkra, hogy a siklósi vá-rosi elnökség elismerte váro-sunk gazdaságát elôsegítômunkásságunkat, jól esett,hogy figyelemmel kísérik te-vékenységünket – mondjahangjában nem kis örömmelBotos Ivánka, a cég egyik tu-lajdonosa. — Az eltelt két év-tized ideje alatt, két vállalko-zást is alapítottunk. Az egyi-ket a siklósi ipari parkban,ahol háztartási tisztítóeszkö-zök gyártásával és forgalmazásával foglalko-zunk. Az itt készülô több mint negyven termékegy részét exportpiacokon is értékesítjük. Azévek alatt sikerült felépítenünk országszerte

ismert márkánkat, amelyet már Európa többországában is ismernek. Másik vállalkozá-sunkban textilipari termeléssel foglalkozunk,ami köztudottan hazánkban a rendszerváltásideje óta folyamatosan leépült. Bízunk benne,hogy sikerül megmentenünk a szakmát és aziparági szakismereteket az újabb generációk-

nak is átadhat-juk. Fonalainkatelsôsorban kül-földön értéke-sítjük.

Mint mond-ja, az elteltévekben folya-matosan fej-lesztették a vál-la lkozásukat ,eddig kilenc si-keres pályáza-tot valósítottak

meg és idén tervezik a tizediket. A termékeikkörét is folyamatosan újabb és újabb újdonsá-gokkal szélesítik. Nemzetközi mintavédelmi ol-talom alatt áll két egyedi termékük.

— Ma már az egész család a vállalkozás-ban tevékenykedik – folytatja tovább BotosIvánka. — Fiúnk egyetemi évei óta dolgozikvelünk, elsôsorban marketinggel, termékfej-lesztéssel foglalkozik, de a pályázatainkat is ômenedzseli.

A háztartási tisztítóeszközök gyártásávalés forgalmazásával foglalkozó Bonus Kft.1994-ben kezdte meg tevékenységét, egy ga-rázsban. Ma már egy 5200 négyzetméter alap-területû, automatizált gépsorral rendelkezôgyárral rendelkeznek. A cég telephelyét 2012és 2015 között hazai és nemzetközi támoga-tásból újították fel és bôvítették, amelynek ré-szeként zöld energetikai beruházásokat isvégrehajtottak.

Termékeik bel- és külföldön egyaránt kere-settek. A magas minôség mellett nagy hang-súlyt fektetnek a folyamatos termékfejlesztés-re, minden évben új és saját gyártmányú ter-mékkel jelennek meg a piacon.

Jelenleg 130 siklósi és a vonzáskörzeté-ben élô embernek adnak munkát, valamintrendszeresen támogatják a városban mûködôközoktatási intézményeket. Sz.K.

Than Károly Díj – Bonus Kft.Folyamatosan fejlesztenek

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-mara siklósi városi elnökségének javaslataalapján ebben az esztendôben a Siklósi Ide-genforgalmi Díjat Fórizs Sándor több évti-zedes e területen végzett tevékenységéértvehette át.

— Nagyon jól esett, hogy megemlékeztekrólam, s nagy meglepetés is volt egyben, hogynekem ítélték oda a díjat – mondja Fórizs Sán-dor. — Több évtizedet töltöttem el az idegen-forgalom területén. Huszonöt évig voltam aharkányi gyógyfürdô üzemvezetôje, a harkányiIBUSZ Irodát is hosszú évekig vezettem, s sa-ját vállalkozásom keretében hajózással foglal-kozom a Dráván. Mindig is a vendég, az utasállt a tevékenységem középpontjában, ez jelle-mezte az intézkedéseimet, a döntéseimet is.

Vallja, a vendégtôl mindenki azt kapjameg, ahogy hozzá viszonyulnak, ahogy az ôkívánságait teljesítik. Nagyon fontos éppenezért, hogy minden egyes turista a lehetô leg-

több információt, s minden kérdésére a lehe-tôség szerinti legteljesebb körû választ kapjameg. Ez az alapja, annak, hogy egyfajta köl-csönös bizalom kialakuljon vendég és vendég-látó között.

Igazán szerencsésnekmondhatom magam, mertmindig jó fônökeim voltak, ve-zetôként, szakmailag és em-berileg is, a munkatársaim isfelkészült, velem azonos gon-dolkodásúak voltak – folytatjatovább. — A drávai hajózásmaga pedig egy véletlen ered-ménye, amikor ugyanis azIBUSZ-hoz kerültem, mint iro-davezetô, akkor jött az ötlet,hogy ki kellene használni a fo-lyó közelségét, be kellene vonni a program kí-nálatba, szélesítve, színesítve általa azt. Acsaládon belül gyermekeim segítségemre van-

nak, legfôképpen egyik lányom, aki idegenfor-galmi végzettségû. A hajózással kapcsolatosvállalkozásunkat ôk viszik tovább. Magamminden vállalkozásunkban részt veszek, töb-

bek között a feleségemmelapartman házunk mûködtetés-ben is.

Fórizs Sándor neve egyetjelent a hajózással a vadregé-nyes Dráván, a csodálatos nö-vény és állatvilággal, amelyetmegismerhetünk, ha fellépünka „Szirén” nevû hajójára. Közel20 éve vitte az elsô vendége-ket e gyors folyású, érintetlenfolyón. A vállalkozó azon har-kányiak közé tartozik, aki fon-tosnak tartja a fürdôváros nép-

szerûségének növelését, s ennek eszközét amagas színvonalon nyújtott vendéglátásbanés a hozzá tartozó szolgáltatásokban látja.

Siklósi Idegenforgalmi Díj – Fórizs SándorAzt kapjuk a vendégtôl, amit magunk is adunk

Sz.K.

GÉPIPARI KLASZTER Dél-Dunántúli Gazdaság22

Menedzsmentfejlesztés, szakképzésA Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben (menedzsment szerv: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara) az elmúlt hónapbanismét aktív munka folyt. A magazin korábbi számában hírt adtunk az üzletfejlesztési célokat szolgáló DDGK májusi együtt-mûködéseirôl (Cseh Gépipari Klaszterrel, gyôri Professio Fémipari és Szakképzési Klaszterrel, Szerb Gépipari Klaszterrel),melyet követôen e hónapban többek között a menedzsmentfejlesztés és a szakképzésfejlesztés irányvonalai határozták mega klaszter aktivitását.

Taggyûlés a Dél-Dunántúli Gépipari KlaszterbenTaggyûlési határozattal kötelezte el magát a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK) a megalapozott fejlôdés mellett.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter rendes évi taggyûlésén a tagság megtárgyalta az elnökség beszámolóját a 2014. évi

mûködésrôl és elfogadta azt.

A klaszter a 2015. évi költségvetés tárgyalása során, a tagdíj 75%-os emelésével elkötelezte magát az eddigi eredmé-

nyekre épülô, és fejlôdô mûködés mellett. A klaszter tagjai úgy hozták meg döntésüket, hogy vállalták, a szükséges for-

rásokat a következô évekre is biztosítják.

A tagok által rendelkezésre bocsátott forrás jelentôs része a menedzsmentszervezet fejlesztését szolgálja, melynek célja

a hatékonyság növelése, a szükséges aktivitás erôsítése.

A DDGK legfontosabb céljai továbbra is a szakképzést segítô-támogató közös társadalmi szerepvállalás mellett az üz-

letfejlesztés elôsegítése a Dél-Dunántúli Régióban, a tagok érdekei mentén.

A taggyûlés döntött a Klímatrióplussz Kft. Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterbe történô felvételérôl is, ezzel a „Bronz

Label” minôsítésû Akkreditált Innovációs Klaszter 25 tagúvá vált.

Fókuszban a gépipari igényekA Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjai a „Duális felsôfokú képzés fókuszcsoport” ülésen vettek részt 2015. június 11-

én, melynek célja volt, hogy a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karának képzésfejlesztéséhez a

Klaszter gyakorlati oldalról, elsô kézbôl információt szolgáltasson. A DDGK tagok mindennapi mûködése során számos

olyan, gépiparhoz kötôdô képzésfejlesztési igényt fogalmaztak meg, melyek a kar képzési palettáján nem, vagy nem az

aktuális igényeknek megfelelô tartalommal rendelkeznek.

Az egyetem és a vállalatok közötti egyeztetésen többek között az alábbi képzésfejlesztési javaslatok merültek fel:

Új, vagy fejlesztendô képzési szakok:

Mechatronikai mérnök képzés

Ipari termék- és formatervezô képzés

Karbantartó/üzemeltetô mérnök képzés

Gyártástechnológus képzés

Munka- tûz- és környezetvédelmi felsôfokú szak-

képzés

Új képzési területek:

Gyártásoptimalizálás és hatékonyság növelés a gép-

iparban

Controlling a gépiparban

Szoftverek a gép- és villamos iparban

Mérnökök részére kialakított egyedi képzések az alábbi

területeken:

Kommunikáció, retorika, tárgyalástechnika

Projektmenedzsment

Jogszabálykövetés, naprakészség jellegû képzések a

fenti (munka- tûz- és környezetvédelem) területeken

A javaslatok továbbgondolásra és kidolgozásra kerülnek,

mellyel a gépipari elvárásokra, a gyakorlati oldal igényeire az

elméleti oktatás megfelelô válaszokat adhat.

GÉPIPARI KLASZTER 23Dél-Dunántúli Gazdaság

Benchmarking Klubülés a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben2015. májusban Csurgón tartotta a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter a 22. Benchmarking ülését, melyen ezúttal

klasztertagjuk, a Metallux Zrt. mutatkozott be. A Metallux Zrt. Közép-Európa egyik meghatározó galvanizáló, felület-

kezelô és szennyvízkezelô berendezések tervezését, gyártását, javítását, korszerûsítését végzô vállalkozása, több mint 30

éves szakmai tapasztalattal. Tevékenységei közt szerepelnek a lakatos- és forgácsolási munkák, a festés, mûanyag ter-

mékek gyártása, valamint elektromos vezérlések kivitelezése.

A DDGK Benchmarking klubülések célja a klasztertagok közötti tudás és tapasztalat megosztása, az információk ára-

moltatása és a közös gondolkodás. A klaszter májusi ülésén a tagok a külsô és belsô kooperációs lehetôségekrôl egyez-

tettek, valamint a banki szolgáltatásokhoz kapcsolódó információkat (feltételek, kondíciók, attitûdök, stratégiák stb.)

osztották meg egymás között a vállalkozások.

Gépipari szakkörök indulnak szeptembertôl a Dél-Dunántúli GépipariKlaszter kezdeményezésére

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter gépipari szakkörök indításáról szóló javaslatát 4 pécsi általános iskola is elfogadta.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter célja a szakkörök indításával a pályaválasztásban segítséget nyújtani a diákoknak,

valamint elôsegíteni a gépipari pályaorientációt a szakképzett munkaerô hiányának csökkentése érdekében.

Az érdeklôdô diákok a 2015/2016-os tanév szeptemberétôl vehetnek részt a gépipari szakkörökön, melynek részletes tar-

talmáról augusztusban egyeztetnek a résztvevôk.

A szakkörök inkubációs jelleggel fognak mûködni, az itt szerzett tapasztalatok felhasználásával a 2016/2017-es tanév-

ben a klaszter jelentôs mértékben bôvíteni kívánja a szakkört indító általános iskolák számát régiószerte.

Szabó Berta

Sikeres évzárás a duális képzésben részt vevô gépészmérnök hallgatóknál2015. május 22-én 13 gépészmérnök hallgató tartotta meg év végi záró prezentációját, melyen bemutatásra és összeg-

zésre kerültek a hallgatók elmúlt év alatt megszerzett gyakorlati tapasztalatai.

A képzés gyakorlati helyszíneit biztosító Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagvállalatai is jelen voltak a záró prezentáci-

ón, azaz a PTE-PMMIK, Sampo Kft., Matro Kft., Büttner Kft., Hauni Hungária Gépgyártó Kft., Strauss Metal Kft. A

képzésben részt vevô minden közremûködô – az egyetem, cégek, hallgatók – eredményesnek ítélték az elmúlt évet.

A záró ülésen egyeztették a képzés részét képezô nyolchetes nyári gyakorlat tartalmát is.

BERUHÁZÁS Dél-Dunántúli Gazdaság24

Mintegy 200 millió forint értékû, 1.417m2 hasznos alapterületû gyártócsar-nok-beruházást valósított meg a villa-mos automatizálással és ipari techno-lógiákkal foglalkozó kamarai önkéntestag, a KONTAKT-Elektro Kft., így mármintegy 5000 m2 gyártókapacitás szol-gálja a 33 éves, magyar tulajdonban lé-vô vállalkozást.

A 2014 második felében megkezdett

csarnokbôvítési beruházással – amely-

hez a DDOP-1.1.1/D-14-2014-0086

„Üzemcsarnok bôvítés a KONTAKT-

Elektro Kft. telephelyén” projekt kere-

tében 59,89 millió forint európai uniós

támogatást nyert a vállalkozás – meg-

kétszerezte a 2011-ben átadott, környe-

zettudatos technológiákkal felépített

modern üzemcsarnokának alapterületét.

A 2015. május 22-én felavatott új gyár-

tócsarnok a korábban megépült üzem

tükörképe, a beruházás vezérelvei kö-

zött a bôvíthetôség és a fenntarthatóság

mellett kiemelt szerepet kaptak a kör-

nyezettudatosság szempontjai: az épület

fûtését, hûtését a korábbiakhoz hasonló-

an talajszondás (geotermikus) hôszi-

vattyúval oldották meg, a használati

melegvizet a meglévô tetôre telepített

napkollektorok biztosítják. A hôszi-

vattyúk villamosenergia-ellátására a

KONTAKT-Elektro Kft. 15 kW teljesít-

ményû napelem-rendszert telepített,

melyet a közeljövôben 50 kW teljesít-

ményûre kíván bôvíteni.

Az új üzemcsarnok építését a válla-

lat jelentôs ipari automatizálási megren-

delés-állományának kielégítése és nö-

velése indokolta. Az épületben a már

meglévô technológiák alkalmazásával

dolgoznak, jelenleg egy, az USA-ból ér-

kezett megrendelést teljesítenek: egy

igen magas szintû gyártástechnológiát

alkalmazó világcég részére terveznek és

gyártanak ipari folyamatirányítással

mûködô rendszereket, melyeknek ha-

marosan elkezdik a helyszíni szerelését.

Ez a megbízás az amerikai stílusú tech-

nológiák és sajátos rendszerek megis-

merését, valamint jelentôs tanulási fo-

lyamatot igényelt a cég munkatársai ré-

szérôl. Emellett folyamatosan dolgoz-

nak több EU-s országba különféle lo-

gisztikai-automatizált magasraktári lé-

tesítmények automatizálási munkáin. A

KONTAKT-Elektro hazai munkái közül

jelentôs a Dél-Dunántúli Gépipari

Klaszteren belüli együttmûködés a pé-

csi Seres Kft.-vel. Megbízásukra fej-

lesztették ki és már sorozatban gyártják

a Seres Kft. kukásautóinak elektronikus

vezérlését.

A most felavatott csarnokkal már

közel 5000 m2 alapterületû gyártóterület

biztosítja a 1,5 ha-os saját tulajdonú te-

lephelyen a fejlesztô, tervezô, gyártó és

kiszolgáló tevékenységekhez a kapaci-

tásokat. A cég 33 éves mûködése alatt

több mint 40 országba készített a villa-

mos automatizálással és ipari technoló-

giákkal kapcsolatos berendezéseket.

Egyre jelentôsebb a társaság életében az

exporttevékenység, az éves árbevétel

exporthányada 65-80% között alakul,

ezt a jövôben a KONTAKT-Elektro Kft.

hazai és nemzetközi kooperációkkal kí-

vánja növelni. A társaság jelenlegi mun-

kavállalói létszáma 55 fô, ebbôl 18 a

villamosmérnök és a beruházás lehetô-

vé teszi, hogy a következô években 12

fôvel emeljék munkatársaik létszámát.

Ezzel a diplomások aránya várhatóan

meghaladja a 30%-ot.

A kizárólag pécsi-baranyai vállalko-

zók segítségével létrehozott új beruhá-

zást a cégtulajdonos Hirth Ferenc és

Hirth Olivér mellett Rákossy Balázs, a

Nemzetgazdasági Minisztérium állam-

titkára, Páva Zsolt, Pécs polgármestere

és Csizi Péter országgyûlési képviselô

avatta fel.

N.T.

A fejlôdés záloga az új beruházás

Új üzemcsarnokot építetta pécsi KONTAKT-Elektro Kft.

KLUBÉLETDél-Dunántúli Gazdaság 25

Klubélet a kamarában: kötetlen tapasztalat- és véleménycsere

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kötetlen szervezeti egységei a klubok. Az összejövetelek célja, hogy a ba-

ranyai üzleti közösség tagjai kevésbé formalizált találkozókon ismerkedjenek meg egymás tevékenységével, illetve a

szakmájukhoz kapcsolódó információkhoz jussanak.

Marketing klubA kamara legkorábban megalakult klubjának célja, hogy

tagjai elôsegítsék a marketing területén mûködô vállalko-

zások, egyéni vállalkozók, valamint a meghívott szakér-

tôk közötti együttmûködést. A klub tagjai vállalkozások

marketingvezetôi és munkatársai, a média területén dol-

gozó szakemberek, valamint marketingügynökségek ve-

zetôi. A havi rendszerességgel tartott összejövetelek té-

máit egyrészt színes szakmai elôadások képezik, más-

részt rendszeresen lehetôség nyílik vállalkozások innova-

tív attrakcióinak „helyszíni” bemutatására is. A folyama-

tosan bôvülô taglétszám lehetôséget ad arra, hogy évrôl

évre újabb és újabb elméleti és gyakorlati témákat körül-

járva jussanak szakmai információkhoz a klubtagok.

A klub elnöke: Dr. Orosdy Béla, ny. egyetemi docens,

Menedzser-M Bt. ügyvezetô

A klub titkára: Katona Petra

T: 72/507-133

E-mail: pkatona@pbkik.hu

Munkavédelmi klub A vállalkozások mind gyakrabban kerülnek szembe a

Munkavédelmi Felügyelôség ellenôrzéseivel. A kamara

segítséget nyújt a kkv-knak, hogy könnyebben eligazod-

janak a bonyolult jogszabályok útvesztôjében, valamint

megismerteti a vállalkozásokat a legjobb gyakorlattal.

Ezért alakította meg Munkavédelmi klubját. A szakmai

klub mûködésének elsôdleges célja felkészíteni a cégeket

a munkavédelmi ellenôrzésekre, kiemelni a kritikus pon-

tokat, a „legjobb módszer” bemutatásával felhívni a fi-

gyelmet a hiányosságokra, valamint naprakész tájékozta-

tást adni az aktuális munkavédelmi, tûzvédelmi jogsza-

bályokról, rendeletekrôl. A klub összejövetelek egyben

kötetlen találkozási lehetôséget jelentenek a munkavéde-

lemmel, biztonságtechnikával foglalkozó szakemberek

számára.

A klub elnöke: Somfai Gábor munkavédelmi szakér-

tô, Somfai Bt. ügyvezetô

A klub titkára:

Gelencsér Lajosné

T: 72 507 185 – E-mail: gelencser@pbkik.hu

Pályaválasztási klubA kamara törvényi feladata a gazdaság versenyképessé-

gének javítása, melynek alapja a jó szakemberképzés. A

pályaválasztás elôtt álló diákok szakmaválasztását a szü-

lôk mellett leginkább az osztályfônökök, pedagógusok

tudják segíteni. A Pályaválasztási klub összejövetelekre

elsôsorban a pedagógusokat várja a kamara, de nyitott

bárki számára. A klub alapvetô célja, hogy az iskolák

szakemberei tájékozottak legyenek a pályaválasztást se-

gítô gazdasági, munkaerô-piaci, foglalkoztatási trendek-

ben, így az összejövetelek meghívott vendégei a gazdasá-

gi területrôl érkeznek. Fontos, hogy minden megyei álta-

lános és középfokú oktatási intézményben legyen egy

olyan pályaválasztásért felelôs kapcsolattartó, akinek a

közremûködésével a kamara segítséget tud nyújtani a ta-

nulóknak és szüleiknek a pályaválasztási döntésben.

Információ:

Somogyi-Antalfy Krisztina

T: 72 507 153 – E-mail: antalfy@pbkik.hu

Formatervezési klubA kamara célja a Dél-dunántúli régióban designnal fog-

lalkozó vállalkozások, tervezôk összehozása, a közös és

egyéni célok megvitatása, a fejlesztési, pályázati lehetô-

ségek feltárása, a partneri kapcsolatok elôsegítése és egy

erôs, szakirányú összefogás megteremtése, az egyetemek

célirányos képzéseinek bevonásával. A régió szakmai kö-

zösségének fejlesztése, aktivizálása közös cél, hiszen kö-

zös érdek a gazdasági fejlôdés, versenyképesség fellendí-

tése, a befektetôk régióba vonzása és vállalkozásaink fel-

lendítése. A kamara létrehozott egy „találkozási pontot”

azoknak a tervezôknek, egyéni vállalkozóknak, vállalko-

zásoknak, amelyek elfogadják a szakmai támogatást és

szakértôi tanácsokat. A meghívottak egy olyan különle-

ges közösség tagjai lehetnek, akik hasonló gondolatokkal,

érdeklôdési körrel rendelkeznek, azonos problémákkal

küzdenek, és igényük van a gondolataik megosztására,

mind személyes, mind online vagy nyomtatott fórumo-

kon.

Információ: Rozs Eszter

T: 72 507 140 – E-mail: rozs@pbkik.hu

KLUBÉLET Dél-Dunántúli Gazdaság26

Fejlesztôk fórumaA fórum célja a vállalkozásokat érintô nehézségek enyhíté-

se, az információhoz jutás és a helyi fejlesztési környezet

jobb megismerése. A rendezvénysorozat folyamatosan új

helyszíneken, a résztvevô cégek székhelyein, benchmark-

ing jelleggel havonta egyszer jelentkezik majd, a tervek

szerint folyamatosan bôvülô taglétszámmal. Az innovatív

kis- és középvállalkozások együttmûködésének elôsegítése,

partnerkapcsolatok generálása és az ipari gyártó és fejlesz-

tô cégek fókuszba helyezése mellett a fórum konkrét prob-

lémákra keres konkrét megoldásokat, így helyet biztosít

minden elôremutató kezdeményezést képviselô vállalko-

zásnak, amely részt kíván venni a találkozókon.

Vezetô: Herbály István, RG Net Kft. ügyvezetô

Humán klubRövid ideig tartó elôkészületek után sor került a Pécs-Bara-

nyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán klubjának indító

megbeszélésére májusban. A jelenlévô szakemberek meg-

vitatták a klub céljait, témaköreit, célcsoportját, javaslatot

tettek a mûködésre. A résztvevôk mind egyetértettek abban,

hogy csak a szakmai alapokon nyugvó közös munka teheti

sikeressé és mások számára is vonzóvá a közösséget.

A klub elnöke: Ódorné Kovács Ildikó vezetô tréner,

HuCap Tanácsadó Kft.

Információ: Rabb Szabolcs

T: 72/507 118 – E-mail: szrabb@pbkik.hu

Császár Gergely

T: 72 507 186 – E-mail: gcsaszar@pbkik.hu

Export klubStatisztikai „tény”, hogy Baranya megyében alacsony a (si-

keres) exportôrök száma; az ipari export tekintetében a me-

gye a „sereghajtók” közt szerepel. A kamara, az Enterprise

Europe Network (vállalkozások nemzetköziesítését elôse-

gítô) projekt keretében immár nyolcadik éve biztosít lehe-

tôséget a tudásbôvítésre és a partnerkeresésre az informáci-

ós rendezvények szervezésétôl, a kiutazó delegációkon ke-

resztül a képzésekig. Tapasztalatok alapján az egyik legha-

tékonyabb módszer a kötetlen, kevésbé formalizált találko-

zókban rejlik. Az idei évben a kamara célja, hogy klub

rendszerben összefogja a megye exportôr vállalkozásait. A

program kialakítása során figyelembe veszik a vállalkozói

igényeket, legyen szó szektorokról, országokról, jó gyakor-

latok átadásáról. A klubülésekre vendég elôadók, szakértôk

meghívását is tervezik, de nem titkolt szándék, egy jól mû-

ködô kapcsolatépítési platform teremtése és mûködtetése.

Információ: Hendinger Anita

T: 72/507 126 – E-mail: ahendinger@pbkik.hu

Üzletasszony klubKomoly múltra tekint vissza a kamara keretein belül a vál-

lalkozó nôk és a nôk vállalkozóvá válásának támogatása. A

HEFOP-Védôháló és ÉVA – Érvényesülj Vállalkozásodra

Alapítva pályázataink tapasztalata, hogy szükséges a vállal-

kozó nôk számára is biztosítani egyfajta találkozási pontot,

ahol megbeszélhetik tapasztalataikat, megoszthatják prob-

lémáikat és adott estben közösen megoldást is találhatnak.

Ezért alakul az Üzletasszony klub is, melynek további cél-

ja, hogy támogassa a nôk által tulajdonolt és irányított vál-

lalkozások életlehetôségeinek, piaci helyzetének javulását,

kapcsolati hálózatuk kiterjesztésén, valamint a vállalkozás

fejlesztéséhez szükséges önbizalom és kockázatvállalási

készség megerôsítésén keresztül. A klubülések háromhavi

rendszerességgel lesznek szeptember végétôl, és minden

egyes ülésnek lesz egy nôi vállalkozók számára fontos, ér-

dekes témája, amit neves elôadókkal fogunk feltárni.

Információ: Schmidt Enikô

T: 72/507164 – E-mail: eschmidt@pbkik.hu

Adóklub 2015. júniustól újra mûködik a kamara Adóklubja, melynek

célja a könyvelôket foglalkoztató napi feladatokon túl, az

egyedi esetekben való együtt gondolkodás, a tapasztalatok

átadása a klub keretében, szakemberek bevonásával.

Mottó: A könyvelôk a vállalkozások lelke: ha nem jó a

könyvelô, a vállalkozás hosszútávon sikertelenségre van

ítélve. Havi rendszerességgel lesznek az összejövetelek. A

témákat a klub tagjai maguk határozzák meg.

A klub elnöke: Gyurka László könyvizsgáló

A klub titkára: Kiss Karolin

T: 72/507102 – E-mail: kkiss@pbkik.hu

TANULÓSZERZÔDÉSDél-Dunántúli Gazdaság 27

Pécsett a Mérnök Ház egyik utcafront-ra nézô helyisége ad helyet a tûzvédel-mi rendszerek kivitelezését, karbantar-tását végzô BS Fire System Kft.-nek,ami néhány esztendeje tanulóképzés-sel is foglalkozik.

— Gyerekkorom óta érdekel a villa-

mosság, mindig is szívesen szereltem és

szedtem szét, raktam ismét össze a kü-

lönféle berendezéseket – kezdi beszél-

getésünket BORSOS Sándor, a cég tu-

lajdonosa, s egyben ügyvezetôje. —

Nyolcadik után éppen ezért a Simonyi

Károly Szakközép- és Szakiskolába je-

lentkeztem, ahol számítástechnikai mû-

szerésznek tanultam, majd a Pécsi Tu-

dományegyetem Pollack Mihály Mû-

szaki Karán szereztem villamosmérnök

diplomát.

Mint mondja, a végzést követôen

néhány cégnél dolgozott, majd egy is-

merôsével közös vállalkozást indított, a

jelenleginek egyedüli tulajdonosa. Két

alkalmazottat foglalkoztat, nagyobb

munkák esetén az egykori kollégáit kéri

fel egy-egy feladat elvégzésére.

— A tûzvédelmi rendszerek kivitele-

zésében, az elektromos tûzérzékelôk,

tûzjelzô rendszerek szervizelésében,

karbantartásában láttam fantáziát,

ugyanis ez folyamatos munkát jelent,

miután a cégeknek, intézményeknek,

kereskedelmi egységeknek a katasztró-

favédelem által elôírt rendszereket kell

kiépíteniük – folytatja tovább beszélge-

tésünket. — E mellett az is szólt, hogy

kevesen végzik ezt a fajta tevékenysé-

get, s a villamosság mind a két területe

– erôs és gyengeáram – részét képezi.

Változatos munka, a legtöbb esetben

pedig, ahol a rendszerek kiépítésével,

üzemeltetésével, szervizelésével meg-

bíznak bennünket, a többi elektromos

berendezés folyamatos karbantartását is

mi végezzük el.

Az eltelt években ôk építették ki a

BAT Pécsi Dohánygyár, M-Profood

Zrt., a Makár Tanya, Szentkirály Kft.,

PTE ETK tûzjelzô rendszereit, és több

éve karbantartói a Corso Hotel, a

Pogányi Repülôtér, a Kodály Központ

tûzvédelmi rendszereinek. Legutóbb

Bonyhádon egy cipôgyártó cég új telep-

helyén végeztek villamos kivitelezôi

munkálatokat.

— Azt, hogy a tanulóképzésbe bele-

vágtunk az egyik munkánknak köszön-

hetô – emeli ki. — Ugyanis az egyik ta-

nulónk édesapja, aki a pogányi repülô-

téren dolgozik és tudta, hogy mivel fog-

lalkozunk, keresett a fiának gyakorlati

helyet. Mielôtt igent mondtam volna ta-

lálkoztam a fiúval és a szüleivel, meg-

kerestem a kamarát, hogy milyen felté-

telei vannak annak, hogy tanulóképzés-

sel is foglalkozhassunk. S miután min-

den szükséges információt beszereztem,

gondoltam belevágok, ugyanis már ak-

kor foglalkoztam a gondolattal, hogy

bôvítem a céget, újabb embereket ve-

szek fel.

Kitért arra is, ebben a szakmában

nehéz jó szakembereket találni, mert aki

az, vagy már önálló vállalkozó, vagy

külföldön dolgozik, vagy egy jól menô

cégnél dolgozik alkalmazottként. Úgy

gondolta, itt a lehetôség arra, hogy kine-

velje a saját munkatársait, akik mellette

tanulják ki a szakmát, s ismerik az álta-

la támasztott elvárásokat.

— Eddig két elektrotechnikai mû-

szerész tanulóm volt, akik közül az

egyik ma már nem nálam van, de érke-

zett helyette egy másik – folytatja to-

vább. — Annak érdekében, hogy mind

magasabb szinten történhessen a képzé-

sük pályázati forrás felhasználásával a

nemrégiben létrehozott telephelyünkön

– ami egy nagyobb irodahelyiséget je-

lent a Mérnök Házban – kialakítottunk

egy mûhelysarkot, ahol lehetôségük van

a tanulóinknak arra, hogy egyénileg

dolgozzanak, méréseket végezzenek,

különbözô berendezéseket szereljenek

szét és rakjanak ismét össze. Az újon-

nan érkezô tanulók – a következô tanév-

ben ugyanis újabb kettôt szeretnénk fo-

gadni – a 9. osztály elvégzését követô

nyári gyakorlaton elsôsorban itt tevé-

kenykednek majd. Egyebek mellett kü-

lönbözô berendezéseket bontanak szét,

forrasztani tanulnak, méréseket végez-

nek.

Szólt arról is, hogy ahova lehet, azokra

a külsô munkahelyekre magukkal viszik

a tanulókat is, hogy meg-

tanulják azt is, miként

kell ott viselkedni, ho-

gyan kell kapcsolatot te-

remteni a megrendelôk-

kel, s hogy a tényleges

munkában vegyenek részt, amikor már

egy-egy részfeladatot önállóan is el tud-

nak végezni.

— Nagyon fontosnak tartom, hogy

megpróbáljam a tanulóimat egy rend-

szerben való gondolkodásra nevelni,

meg arra, hogy minél többfajta berende-

zéssel ismerkedjenek meg. Szereljenek

szét például tápegységeket, erôsítôket,

hogy minél jobban elsajátítsák e szakma

alapjait. Az elektrotechnikai mûszerész

szakma jó alapot jelent a biztonság- és

videotechnikával kapcsolatos speciális

szakmák elsajátításához is, nem vélet-

len, hogy a jó szakember hamar munkát

talál magának. Szerettem volna villany-

szerelôket is felvenni, ugyanis a tûzvé-

delmi rendszerek kiépítésének egy része

villanyszerelés, azonban erre a szakmá-

ra nem volt jelentkezô. Az elsôdleges

célom olyan szakemberek képzése, akik

szeretik ezt a szakmát, s ebbôl is akar-

nak megélni. Magam is folyamatosan

fejlesztem a tudásomat, keresem az

újabb és újabb kihívásokat. Érdekelnek

a technikai újítások is, a led-es technika

és a benne rejlô egyedi megoldások.

Ezek közül az egyikben az egyik tanu-

lóm is részt vett – zárja beszélgetésün-

ket, mert indulnia kell, már várják az

egyik külsô munkahelyen.

Sz.K.

Ebben a szakmában

nehéz jó szakembereket találni

MESTERSÉGÜNK CÍMERE Dél-Dunántúli Gazdaság28

A mestervizsga˙bizottság tagja volt,

MÁY Péter bólyi fényképész is.

— Több mint egy évtizede tagja va-

gyok a fényképész szakmunkásvizsga-

bizottságnak, így rendszeresen vizsgáz-

tatok – kezdi beszélgetésünket. —Nagy

megtiszteltetés volt, hogy felkértek arra,

hogy legyek a fényképész mestervizs-

ga-bizottság tagja.

Mint mondja, a fényképész szakma

attól igazán különleges, hogy ebben az

emberi tényezô a legfontosabb elem. A

képek ugyanis azt tükrözik vissza, amit

a fotós az objektíven keresztül láttatni

szeretne. Ez a szubjektum minden egyes

alkotónál más és más. Nem egyszerû

feladat a sokfajta látásmódot össze-

egyeztetni a tananyagba sûríthetô elvek-

kel. Így nehéz meghatározni azokat a

kritériumokat, ami e szakma mesterévé

tesz valakit. Manapság a húsz évvel ez-

elôtti szakmai hibák, nemcsak elkövet-

hetôek, hanem egyenesen képmódosítá-

si divatként jelennek meg.

Szólt arról is, hogy a mostani mes-

tervizsga ennek az összetett kritérium-

rendszernek igyekezett megfelelni. A je-

löltek a szakma minden egyes területé-

rôl szerzett magas szintû tudásukról ad-

tak számot. Szinte kivétel nélkül már

hosszú évek óta e területen tevékeny-

kednek, és többségük már eddig is fog-

lalkozott tanulók képzésével.

Maga annak idején még dr. Szász Já-nos utolsó osztályába járt, a gyakorlati

alapokat pedig a fényképész szövetke-

zetben sajátította el. Nagy szeretettel,

hálával emlékszik az akkori tanáraira,

mestereire, kollégáira, akik egyengették

elsô lépéseinek útját. Három év eltelté-

vel már saját mûtermet nyithatott

Bólyban.

— E kis baranyai városban élek,

ahol a fényképezés minden területéhez

értenem kell – folytatja tovább beszél-

getésünket. — A mûterem alapítás utáni

évek klasszikus lakossági szolgáltatá-

sokkal teltek. A kis létszámú piac arra

ösztönzött, hogy a teljes fotográfiai fo-

lyamatot egy kézben tartsam. Így a fotó-

mûterem mellé kialakult egy laboratóri-

um is, ami a bélyegképtôl a poszter mé-

retû színes nagyításokig alkalmas volt

kifogástalan minôségû képek elôállítá-

sára. A teljes fényképészeti folyamat

egy kézben tartása lehetôséget adott a

mélyebb szakmai összefüggések megér-

tésére. A minôségért folytatott munka,

hozott – már néhány év után – olyan fel-

kéréseket, hogy könyvek illusztrációs

anyagait kellett elkészítenem. A digitá-

lis forradalom az új évezred elején gyö-

keres változásokat okozott. Elsöpörte a

régi filmes labort, és a számítógép elé

ültetett. Így adódott a lehetôség arra,

hogy kiadványoknak ne csak a képi

anyagait állítsam elô, hanem teljes szer-

kesztési, szervezési munkáját ellássam.

Természetesen ezt is a filmes korszak-

ból örökölt figyelemmel, igényességgel.

Jelenleg éppen egy különleges könyvön

dolgozom. Dr. Rózsás József által írt,

Szajk 1000 éves fennállásának emléké-

re készülô, háromszáz oldalas monográ-

fia ért el, cirka egy év után a könyvbe-

mutatóhoz.

Mindehhez adottak a feltételek, hi-

szen ma már a saját házuk felsô szintjén

kialakított mûteremben dolgozhat. A fe-

lesége is szívesen segít neki, aki ugyan

idegenforgalmi végzettségû, de amikor

elôször belépett a régi mûterembe,

azonnal elvarázsolta a fotózás kreativi-

tása. A két lánya is belenevelkedett a

fényképezésbe. Sôt a kisebbik, Lili, az-

zal kacérkodik, hogy egyszer majd to-

vábbviszi a vállalkozást.

Vallja, hogy a fényképezésben –

ahogy a hétköznapi életben is – az em-

beri oldal a legfontosabb. Mindent meg

lehet tanulni, de azt a különleges látás-

módot, amitôl egyedi lesz a kép, annak

belülrôl kell áradnia.

— „Tessék, itt a titkom. Nagyon

egyszerû: jól csak a szívével lát az em-

ber. Ami igazán lényeges, az a szemnek

láthatatlan.” (Antoine de Saint-Exupéry,

Rónay György 1970-es fordításában) –

ezt a szívbéli világot próbálom bele-

csempészni a képeimbe. Korábban so-

kan választották ezt a divatos szakmát,

mentek fényképésznek, mert úgy gon-

dolták ebbôl könnyen megélhetnek.

Hisz csak egy kattintás és kész... Min-

denki sztárfotós szeretett volna lenni,

vagy fotóriporter. Azonban ahhoz, hogy

valaki igazi profi legyen, nagyon sokat

kell tanulni és szakmai alázattal dolgoz-

ni. Sok-sok képet kell készíteni ahhoz,

hogy igazán azt lássa viszont, amit sze-

retne. Egy gép ehhez kevés, szemlélet-

mód, kreativitás kell hozzá, s még akkor

sem biztos a siker.

Sz.K.

A különleges látásmódnak belülrôl kell jönnieA szeptembertôl induló tanévben már csak mestervizsgával rendelkezô okta-tók foglalkozhatnak a tanulókkal. Ennek jegyében a Pécs-Baranyai Kereske-delmi és Iparkamara többek között fényképészek részére is szervezett mes-tervizsgára felkészítô tanfolyamot, amelyen hatan vettek részt, elkészítették amesterremekeiket, s júniusban már a szakmai részbôl mestervizsgát is tettek.

Máy Péter

MESTERSÉGÜNK CÍMERE 29Dél-Dunántúli Gazdaság

Tanulókkal már hosszú évek óta foglalko-zik. Különös érzéke van a tehetségek ki-választására. A pécsi Print-It Kft. tulajdo-nosa PESTI András fotómûvész a cégemegalakulása elôtt is foglalkozott már ta-nulóképzéssel, a Kodak Express fotóla-borban, a Ferencesek utcájában. Maga isneves fotósoktól sajátította el a szakmaalapjait. Már ez is kellô indíttatás volt ah-hoz, hogy a végzést követôen fényképé-szek képzésével foglalkozzon. E mellettaz is közrejátszott benne, hogy pedagó-gus családból származik.

Nemrégiben ismét az iskolapadba

ült, hogy megszerezze a kamarai

mesterlevelet.

— Ugyan a jogszabályok

változása miatt vállalkoz-

tam arra, hogy a mester-

vizsgát letegyem, azonban

egyáltalán nem bántam

meg a döntésemet – kezdi

beszélgetésünket. — Jó al-

kalom volt az ismereteim

felfrissítésére, s egyben arra

is, hogy a képzésben résztve-

vô többi szakember tudásával

kiegészítsem a sajátomat. Eddig

még talán soha nem került arra

sor, hogy hat szakember 120 órán ke-

resztül együtt legyen, cserélje ki folya-

matosan a gondolatait.

Mint mondja, mindenki nagyon ko-

molyan vette a felkészítô tanfolyamon

való részvételt, mert a már meglévô tu-

dás mellé sok új is társult, pedig szinte

kivétel nélkül mindenki évek óta sikeres

vállalkozást vezet.

— Már évek óta foglalkozom tanu-

lókkal, de amióta pedagógiai ismeretek-

kel felvértezve teszem, könnyebben tu-

dok kezelni olyan helyzeteket, amelyek

korábban nem kis fejtörést okoztak –

folytatja tovább. — A mai gyerekeket

folyamatosan szórakoztatni kell, s ma-

gas szinten kell tartani az adrenalinszint-

jüket ahhoz, hogy teljesítsenek. E mel-

lett a vállalkozói rész komplex tudást

adott, a legújabb jogszabályokkal is

megismertettek bennünket. A Simonyi

Károly Szakközép- és Szakiskola elmé-

leti oktatója, Domján Endre sokat tett

azért, hogy a felkészítés során egy min-

denki számára megtanulható tételsor

készüljön el. A mestermunkánkat is kö-

zösen választottuk ki, egy harmincszor

harminc centiméter méretû fotóalbumot

készítettünk egyedi borítóval. Én az

épület-, tárgy- és ételfotók mellett egy

nem megszokott módon fényképezett

családi fotósorozatot is elhelyeztem

benne.

Szólt arról is, a mesterképzés egy-

fajta természetes szelekciót is elindított,

már most többen jelezték, hogy a jövô-

ben már nem foglalkoznak tanulókkal.

Hangsúlyozta, igazán csak elismerés

érdemli azért a kamarát, hogy a legutol-

só pillanatban, de élve egy uniós pályá-

zat nyújtotta lehetôséggel megszervezte

a mestervizsgát.

— Szeptembertôl már csak azok

foglalkozhatnak tanulókkal, akik mes-

terlevéllel rendelkeznek, s ha a kamara

nem lép idôben, akkor ôsszel lehet,

hogy el kellett volna küldenem a tanuló-

imat – emeli ki Pesti András. — Jelen-

leg nyolcan vannak négy elsôs és négy

másodikos. Vannak közöttük, akik ezen

a területen szeretnének továbbtanulni,

olyanok is, akiknek ez csak egy kitérô

az életükben, a fele azonban fényké-

pész szeretne lenni. Ezeket mindig az

elején tisztázzuk. Egyre kevesebb a

pályára való, azonban valami kü-

lönleges érzékkel rendelkezhe-

tem, mert mindig sikerül kivá-

lasztanom ôket, velük általában

többet foglalkozom, de elvárom

hogy ennek fejében magas szín-

vonalon teljesítsenek. Vallom,

hogy csak igazi odafigyeléssel,

valós feladatokkal lehet valakit

egy szakmára megtanítani. A ma-

gam részérôl éppen ezért igyek-

szem valami pluszt is adni a tanuló-

imnak, egyfajta szemléletet, amitôl egy

fénykép többé válik, mint egy egyszerû

felvétel. Nem egyszer, amennyiben a

megrendelô beleegyezik, a diákok által

készített képek is részei lesznek egy-

egy albumnak, katalógusnak, vagy

interneten megjelenített anyagnak, ez

inspirálja is ôket. A tanulóimmal a vég-

zést követôen is tartom a kapcsolatot.

A szakképzésben szerzett tapasztala-

tait a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara szakértôjeként igyekszik to-

vábbadni, ennek részeként rendszeresen

részt vesz a gyakorlati helyek ellenôrzé-

sében, az akkreditációs eljárásokban.

Sz.K.

Még soha nem volt ilyen, hogyhat fényképész ennyi ideig

együtt legyen

Pesti András

kMÚLTUNK NAGYJAI30 Dél-Dunántúli Gazdaság

Emlékmûvet állított a pécsi önkor-

mányzat a legjelentôsebb magyaror-

szági orgonagyár alapítója, Angster

József és családja tiszteletére.

A Bérczi Zsófia tervei alapján készült,

46 orgonasípból álló alkotás Pécsett, az

Esze Tamás utcában, a Civil Közössé-

gek Háza udvarán kapott helyet. Az em-

lékmû szerves része az a három pad,

amelyek az orgonasípok körül állnak.

Karfájukba épített gombok megnyomá-

sával a szoborba rejtett hangszórókból

különbözô orgonamûvek hallhatók, va-

lamint interjúk az Angster család tagjai-

val, leszármazottaival, orgonaépítôkkel,

orgonistákkal, kutatókkal. A város új

köztéri szobra kulturális jelentôsége

mellett turisztikai vonzerôt is jelent, hi-

szen az 1866-ban Pécsett letelepedô

mester nemcsak hazánk, de Európa

egyik leghíresebb, legkeresettebb orgo-

naépítôje is volt.

A Nemzeti Kulturális Alap Vizuális

Mûvészetek Kollégiuma, a pécsi püs-

pökség és az önkormányzat által is tá-

mogatott alkotás ünnepélyes avatóján

Páva Zsolt, Pécs polgármestere kiemel-

te a város messze földön elismertté téte-

lében elévülhetetlen érdemei vannak az

Angster családnak. Angster József

Zsolnay, Vasarely, Littke, Breuer

Marcel kortársaként az általa készített

különleges orgonákkal nemzetközileg is

ismertté tette Baranya székhelyét.

Kitért arra is, az orgonaépítô család,

nem csak hírnevet szerzett Pécsnek, de

a kulturális és gazdasági életében is je-

lentôs szerepet vállalt. Az Angster Jó-

zsef és Fia Orgona- és Harmóniumgyár

1867 és 1951 között mûködött, az

Angster család öt férfitagjának irányítá-

sa mellett.

Udvardy György pécsi megyéspüs-

pök avató beszédében többek között ar-

ról szólt, hogy számtalan templomban

található a mai napig Angster-orgona,

többet közülük az utóbbi években fel-

újítottak.

Mindehhez az emlékmûvet tervezô,

a gyár utolsó vezetôje, ifj. Angster Jó-

zsef unokája, Bérczi Zsófia a követke-

zôket tette hozzá, hatalmas dolog, hogy

egy korábbi installáció és egy emléktáb-

la után újabb alkotással adózik a város a

felmenôinek.

Kiemelte, nagyapját rendkívül meg-

viselte az államosítás. Az 1990-es évek-

ben nagy örömmel vállalt szerepet a pé-

csi orgonaépítés feltámasztásában, vala-

mint könyvet is írt a gyár történetérôl.

Reményét fejezte ki, hogy a jövôben

létrejöhet egy az Angster család tevé-

kenységét, életét bemutató állandó kiál-

lítás is Pécsett.

A cég államosítás elôtti utolsó igaz-

gatója, az alapító unokája, Angster Jó-

zsef 2012 tavaszán, 95 éves korában

hunyt el.

A vállalat, mûködésének 84 éve

alatt, 1300 orgonát készített, az elsôt a

pécsi zsinagógába. A késôbbiekben pe-

dig kis falusi templomokba éppúgy ju-

tott belôlük, mint a kalocsai és a szege-

di dómba, vagy átépítése elôtt a Szent

István bazilikába. A cég jelét viseli, vi-

selte a kassai és az elsô rekonstrukcióját

követô mintegy fél évszázadig a Zene-

akadémia koncertorgonája is.

Sz.K.

Különlegesemlékmû

az orgona-építônek

BÉKÉLTETÉS 31Dél-Dunántúli Gazdaság

A békéltetô testületek 1999 óta vannak

jelen Magyarországon, amelyeket a me-

gyei kereskedelmi és iparkamarák mû-

ködtetnek. A testületek független, alter-

natív vitarendezési fórumok, amely el-

járásának a célja a fogyasztói jogok

egyszerû, gyors, hatékony és költségkí-

mélô érvényesítésének a biztosítása. A

békéltetô testületek eljárását a fogyasz-

tóvédelemrôl szóló 1997. évi CLV. tör-

vény szabályozza.

A békéltetô testületek 1999-ben

kezdték meg a mûködésüket, ez idô óta

országos szinten és a Baranya Megyei

Békéltetô Testületnél is folyamatos ügy-

számnövekedés figyelhetô meg:

A lezárt ügyek az alábbiak szerint

alakultak:

Idén, május 31-ig a testülethez 150

(és az elmúlt évrôl átkerült további 94)

ügy érkezett, ebbôl május 31-ig 127

ügyet tudott a testület lezárni. A lezárt

ügyekbôl 14 egyezség született, 38

ajánlás, 30 beadvány bizonyult alapta-

lannak, és 45 ügy került megszüntetés-

re. Kötelezést tartalmazó határozat nem

született. Az ügyek többsége termékvá-

sárlással volt inkább kapcsolatos (94), a

többi esetben szolgáltatást vettek igény-

be a fogyasztók.

„Rendezze békésen vitás ügyeit”

Termékbemutatóval kapcsolatos eset:A fogyasztó egy termékbemutatón vásárolt egy masszázsfotelt és egy lábmasszí-

rozót. A masszázsfotel meghibásodott, amit kicseréltek, azonban a cserefotel is

ugyanolyan hibás lett, mint amilyen az elôzô volt. A cég ez esetben is ígérte a cse-

rét, amit mégsem teljesített, a fogyasztó többször telefonált, de eredménytelenül, a

telefont késôbb már fel sem vették, a fogyasztó levelét pedig nem voltak hajlandó-

ak átvenni sem, azaz a fogyasztó garanciális csere iránti igényét megtagadták. A bé-

kéltetô eljárásban a panaszolt cég nem vett részt. Az eljárásban megállapították,

hogy jogos a fogyasztó panasza, azonban az eljárásban született ajánlást a fotel ki-

cserélésére mégsem teljesítették.

A Nemzeti és Fejlesztési Minisztérium Fogyasztóvéde-

lemért Felelôs Helyettes Államtitkársága által – a fo-

gyasztóvédelemben megvalósított stratégia részeként –

2015. június hónapjától a békéltetô testületek látogatására

kerül sor. A látogatások célja egyrészrôl a békéltetô testüle-

tekkel való jó munkakapcsolat ápolása, és egyben a testüle-

ti tagok és munkájuk megismerése, másrészrôl a békéltetô

testületeket érintô jövôbeli jogszabályi változásokról és fo-

gyasztóvédelmi szakmai irányokról való tájékoztatásnyúj-

tás. Koszorús László Gáspár, a Nemzeti és Fejlesztési Mi-

nisztérium Fogyasztóvédelemért Felelôs Helyettes Államtit-

kára a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mellett

mûködô Békéltetô testülethez június 23-án látogatott el,

ahol találkozott a testület elnökével, valamint a testület tag-

jaival. A megbeszélésen szó esett a békéltetô eljárást szabá-

lyozó fogyasztóvédelmi törvény jelenlegi, jogharmonizáci-

ós célokat szolgáló módosításáról, a békéltetô testület min-

dennapi munkájáról, valamint a költségvetési támogatás el-

osztásával kapcsolatos változtatási javaslatokról. A testület

tagja üdvözölték a fogyasztóvédelmi törvény módosításá-

nak a célját, azaz a békéltetô testületek szerepének erôsíté-

sét, ezzel együtt a magyar vitarendezési kultúra fejlôdésé-

nek elôsegítését.

Ágykerettel és matraccal kapcsolatos eset:Egy újonnan, matraccal együtt vásárolt ágykeretnek a tartólé-

ce 10 nap használat után leszakadt, melynek során a matrac is

megsérült. A vásárló panaszt tett és azt kérték tôle az üzletben,

hogy fotózza le a sérülést ahhoz, hogy az elintézés módjáról

dönteni tudjanak, de azt is közölték, hogy a kedvezô elbírálás-

ban ne nagyon reménykedjen, mert az ágy végére nem lehetett

volna ráülni, hanem csak a szélére. Fogyasztó bizalmát vesz-

tette a bolttal szemben, ezért a vételárra tartott igényt. A békél-

tetô eljárásban a panaszolt cég nem vett részt. Az eljárásban

megállapították, hogy jogos a fogyasztó panasza, azonban az

eljárásban született ajánlást a vételár visszafizetésére mégsem

teljesítették.

— Vállalkozásunk az építôiparban

tevékenykedik, és – ha halványan is –,

de az utóbbi években látható jele van

annak, hogy elindult egy pozitív irányú

elmozdulás – mondja Cserkúthy László.

— Ez azonban nem azt jelenti, hogy

nincs számos dolog, amin ne kellene

változtatni – itt elsôsorban a jogszabály-

okra gondolok. Pozitív elmozdulást lá-

tok a pályázatok területén is.

Amiben komoly problémát érzéke-

lek, az a piac. Gondolok mind a belsô

piacra, tehát a szûk környezetünkre,

mind pedig a külsô piacra, értem ez alatt

a mûködési területünkön kívül esô terü-

leteket, legyen az Magyarországon vagy

külföldön. Azt látom a pécsi, baranyai

kis- és középvállalkozások legnagyobb

korlátjának, hogy nem léteznek

„húzócégek”, olyan nagy vállalkozások,

amelyek el tudnak indulni és egy

együttmûködés keretében a kisebbekkel

meg tudnak valósítani nagy projekteket

az ország területén, vagy külföldön.

Vállalkozásunk olyan külföldi cégek-

nek dolgozik beszállítóként, amelyek-

nek mérhetetlen nagy elônye, hogy igen

jelentôs megrendelôi potenciállal ren-

delkeznek a saját régiójukban. Ezek a

cégek a világ számos helyén dolgoznak

és folyamatosan ellátják ôket megren-

delésekkel, így viszonylagos biztonság-

ban, nyugalomban mûködnek. Ezeknek

a cégeknek néha jobb információik van-

nak a magyar piacról, mint nekünk. Itt-

hon mi még nem tartunk itt, ennek a

helyzetnek a kialakulásához hosszabb

idôre van szükség, nyugaton ez 50-70

éve így mûködik, míg nálunk csak 20-

25 éve. A jól felépített kapcsolatrend-

szerrel az egészen kis cégek is képesek

– mondjuk úgy, hogy – az egész világpi-

acon dolgozni. Én ennek a stabil piac-

nak a hiányát érzem nálunk a legna-

gyobb problémának. Ezért vagyunk

mindig az albeszállító albeszállítójává

lefokozva.

Ami a belsô piacot illeti, gyakran

elôfordul, hogy egy pécsi, baranyai

megrendelést az ország másik végében

mûködô cég kap meg, és igaz, ez fordít-

va is igaz. Ezen segíthet pl. a klaszterek

szervezése és mûködtetése. Ez lehet egy

út. Amikor a kulturális fôváros építôipa-

ri kivitelezési munkáiról volt szó, fel-

merült, hogy több cég összeszervezô-

dik, így nagyobb eséllyel indulhatunk a

pályázaton. Ezt meg is tettük, óriási

energiákat fektettünk bele és a végén

nem lett belôle semmi, mert a politikai

körülmények keresztülhúzták a számí-

tásainkat. Valami hasonló jellegû

együttmûködést kellene kialakítanunk

hosszabb távra, de úgy látom, hogy ez

nehezen mûködik. Hiszen hiányoznak a

régióból a nagy, erôs, és megbízható

stabil húzócégek, amelyek jelentôs pro-

jektjeihez a kisebb cégek is csatlakozni

tudnának.

— A megye nehéz gazdasági hely-

zete miként hat a vállalkozások mû-

ködésére? Miként lehetne kiutat ta-

lálni a jelenlegi helyzetbôl?

— Elôször is úgy gondolom, hogy

nem csak Pécsben, Baranyában kellene

gondolkodni, hanem egy régióban, mert

önmagában kicsi a város, a megye gaz-

dasági potenciálja. A régió már akkora

területet ölel fel, ahol nagyobbak a lehe-

tôségek és az alkalmas, felkészült cégek

száma is nagyobb. Megfelelô informá-

ciós rendszerrel kellene bírnunk ahhoz,

hogy tudjuk, mi történik a régióban,

környezetünkben. A politikai döntésho-

zóknak tudomásul kellene venniük,

hogy annak a pénznek, amit itt megke-

resünk, a nagyobb része helyben költô-

dik el, de ha nem keressük meg, akkor

az állam bevételei is kisebbek lesznek.

Azt gondolom, hogy a kamara aktív

szerepet vállalhatna a közvetítésben, ám

az is igaz, hogy ha a vállalkozók nem

adnak ehhez megfelelô ötleteket, akkor

a kamara sem tud olyan hatékonyan dol-

gozni. Vannak jó kezdeményezések,

mint például az export klub, amelyben

azokat a cégeket, amelyek exportálni

szeretnének, megpróbálja a kamara

helyzetbe hozni. Amiben még fontos

szerepe lehet a kamarának, egy olyan

környezet kialakítása, amelyben egy-

másra találhatnak a potenciális megren-

delôk és a vállalkozók régiós szinten,

emellett az információk olyan áramlását

tudják megvalósítani, ami helyzetbe

tudja hozni a régiós-helyi vállalkozáso-

kat. Véleményem szerint az informáci-

óknak nagy jelentôségük van, hiszen

sok minden múlhat azon, hogy a megfe-

lelô idôben jutnak-e el a vállalkozások-

hoz.

ÖTLETBÖRZE32 Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Gazdaság korábbi számában indított rovatban olyan ötleteket, elgondo-lásokat, terveket, javaslatokat adunk közre, amelyeket a Baranya megye gazdaságáérttenni akaró vállalkozók fogalmaznak meg. A múlt hónapban Renczes László, a RelavillKft. ügyvezetôje osztotta meg a lap olvasóival felvetéseit azzal kapcsolatban, hogy véle-ménye szerint szorosabbá kellene tenni a pécsi és a megyei önkormányzat, valamint agazdaság szereplôi közötti kapcsolatot, ezért szorgalmazná egy rendszeres fórum létre-hozását és kiemelten támogatná a kisvállalkozásokat. Renczes László CSERKÚTHYLászlónak, a GLT Delta Kft. ügyvezetô-tulajdonosának gurította tovább a labdát.

„Régióban kellene gondolkodnunk”

TANÁCSADÁS 33Dél-Dunántúli Gazdaság

— Az ötlet már régen megfogalmazó-

dott, hogy szervezzünk egy szakmai na-

pot, hiszen 4 éve képzek coachokat Pé-

csett és szerettünk volna számukra egy

szakmai fórumot, valamint bemutatkozá-

si lehetôséget teremteni – adja meg a vá-

laszt dr. Lakner Szilvia. — Az elsô számú

szempont az volt, hogy a régióban mûkö-

dô vállalkozások számára láthatóvá te-

gyük azokat a szakembereket, akik ezen

a területen dolgoznak, és felhívjuk a fi-

gyelmet arra, hogy a coaching mint fej-

lesztési eszköz a maga sokszínûségével

és hatékonyságával a kis- és középvállal-

kozások számára is elérhetô lehetôség.

— Az 1. pécsi coach konferencia

hallgatósága nem csak coachokból állt,

volt itt tréner, de cégvezetô is.

— Azért is fontos partner számunkra a

kamara, mert közelebb hozhat bennünket

a megye kis- és középvállalkozóihoz – vé-

lekedik dr. Lakner Szilvia. — A progra-

mot is úgy állítottuk össze, hogy a cégve-

zetôk, a HR-esek, vagy a fejlesztéssel fog-

lalkozó szakemberek is élménnyel és új

információkkal térjenek haza a nap végén.

— Budapesten már jó néhány éve

trendinek számít, ha valaki coachcsal

dolgozik, vidékre talán egy kis késéssel

ér el e segítô szakma. Mire lehet hasz-

nálni a coachokat, akár a kisvállalko-

zásoknak, akár azoknak, akiknek ma-

gánéleti problémáik vannak?

— Szervezeti aspektusból jelentôs

változás következik be a kis- és közepes

vállalkozásoknál, amikor növekedésnek

indulnak, és létrejön egy új, strukturált

szervezet. Ám az addigi vezetôi szerepek

már nem úgy mûködnek, mint korábban.

Maguk a cégvezetôk, ügyvezetôk fogal-

mazzák meg, hogy a tapasztalat, a jó

karizma, a „jókor voltunk jó helyen” csak

egy darabig mûködik, de a vezetést soha

nem tanulták. Azt gondolom, hogy a

coching abban tud segíteni, hogy a me-

nedzsment rátaláljon azokra a dolgokra,

amit addig ösztönbôl tettek, ezután pedig

tudatosan használnak. A harmadik elem a

változás-kezelés: folyamatosan átalaku-

lásban van a piaci környezet és ezáltal a

szervezeti közeg is, új irányok jönnek lét-

re, az ehhez való alkalmazkodásban, a

legjobb út megtalálásában tud segíteni a

coaching – fogalmazza meg dr. Lakner

Szilvia.

— Éppen a kkv-szektor az, ahol sok

az elsô generációs cégtulajdonos és nin-

csenek minták a stafétabot átadására –

folytatja Monoszlainé Bors Ágnes. — Ha

ez a folyamat tudatos már az utánpótlás-

nevelésnél és a tulajdonos meg tudja fo-

galmazni, hová akarja eljuttatni a cégét,

akkor nem fordul elô, hogy: úristen, fel-

nôtt a gyerekem, át akartam neki adni az

üzletet, de ô egészen más irányt vett,

most mi az értelme az egésznek? Ennek a

helyzetnek sok más, jó kifutása lehet,

amire ha tudatosan készül az ember, ak-

kor egyrészt nem csalódik, másrészt pe-

dig mindenki a helyére kerül ebben a fo-

lyamatban.

— De említhetem a life coaching te-

rületét, ami akár a vezetôi területtel is

összefügghet – fûzi tovább a szót Lakner

Szilvia. — Nagyon sokan küzdenek

olyan magánéleti nehézségekkel, akár

éppen a munka-magánélet egyensúlyá-

nak megtalálásával vagy a stresszel, az

idôgazdálkodás témájával kapcsolatban,

ami tulajdonképpen a privát életbôl jön

és lecsapódik a munkahelyen. A life

coaching bármilyen nehézség, elakadás

esetén segítséget jelenthet, ami az embe-

reket foglalkoztatja.

— Nagyon nem mindegy, hogy veze-

tés vagy irányítás! – vallja Monoszlainé

Ágnes. — A teljesítmény hatékonyságá-

nak érdekében mûködnek vállalatirányítá-

si modellek, de éppen a kkv-szektorral

kapcsolatban boncolgattuk, hogy mitôl

lesz motivált a vállalkozó, milyen nehéz

nevelni a jövô generációját, és arra jutot-

tunk, hogy egyszerûen „embernek” kell te-

kinteni ôket. És ha embernek tekintem, ak-

kor pontosan coach nyitottsággal fordulok

felé vezetôként is, hisz egy lovat is csak

akkor tudok rávenni az akaratomra, ha a

teljes metakommunikatív eszköztáramon

azt érzi, hogy ez neki jó, bízhat bennem.

— Mi a mai konferencia tapaszta-

lata? Sikerként könyvelhetô el, hogy

nagy volt az érdeklôdés.

— A budapesti háttértámogató kollé-

gák elismeréssel szóltak a részvételt ille-

tôen, a közösségi oldalon rögtön posztol-

ták is az eseményt. Azt gondolom, ha va-

laki Veszprémbôl úgy jön el hozzánk,

hogy a szaunaklubban hallott az ese-

ményrôl egy hónappal ezelôtt és ezért re-

gisztrált, az abszolút sikernek könyvelhe-

tô el – mondja Monoszlainé Bors Ágnes.

— Ezt a mai eseményt nevezhetjük

networkingnek, hogy ennyi ember eljött,

az szól arról, hogy azok a szakemberek,

akik itt voltak a régióból és megszólaltak,

be tudtak hozni olyan embereket, akik-

nek már megmutatták ennek a módszer-

nek a hatékonyságát és ezt ôk is képvisel-

ni akarták, nekik is fontos volt, hogy eb-

ben támogassanak minket. És ami talán a

legszebb, hogy mosolyogva mentek el a

végén az emberek, tehát energiát, feltöl-

tést adott és talán beindított valamit ben-

nük a coaching.

Megoldásközpontú folyamat: coaching – akár kisvállalkozásoknak is

„A kulcs, amely belsô életünket nyitja, bennünk van.

Kell azonban egy külsô személy, egy szó, egy gesztus, a kapcsolat sûrûsége,

hogy érintésre felcsendüljön bennünk a mélyen megbúvó harmónia.”

André Louf szavaival fogalmazta meg nyitó elôadásában dr. Lakner Szilvia, coach,

tréner, tanácsadó, a CoachOK Szakmai Szövetségének tagja a ma egyre népsze-

rûbb segítô folyamat, a coaching lényegét az I. Pécsi CoachOK Konferencián és

Nyílt Napon a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában. A helyszínválasz-

tásnak szinte üzenet értéke van – ezt már Cséfalvay Ágnes, a kamara szakképzési

kamarai tanácsosa mondta köszöntôjében –, mert a vállalkozások számos olyan

problémával küzdenek, amelyekre megoldást nyújthat egy tükröt tartó, a megfe-

lelô kérdéseket feltevô külsô személy. Számos kisvállalkozás olyan fejlôdési stádi-

umba jutott, amikor léptékváltással, vagy generációváltással kell szembenéznie.

Erre nem mindenki készült fel, nekik például jól jöhet egy coach támogatása – vé-

lekedett Cséfalvay Ágnes. Hogy a coachok miért tartották idôszerûnek a konferen-

cia megszervezését és miért a kamara együttmûködésével, a két szervezôvel,

Monoszlainé Bors Ágnes coachcsal, trénerrel és családállítóval, a CoachOK Szak-

mai Szövetségének tagjával és dr. Lakner Szilviával beszélgettünk.

INFORMÁCIÓ34 Dél-Dunántúli Gazdaság

Az önkéntes kamarai és Humán KlubtagBlázsovics Edina 3 millió forint vissza nem téríten-dô támogatást nyert a TÁMOP 2.3.6.B-12-1/5kódszámú „Fiata-lok vállalkozóváválásának támo-gatása a konver-gencia régiókban” címû konstrukció keretén belül.Az interaktív HR-szakértô több évi, HR-es vállala-ti alkalmazotti és felsôvezetôi tapasztalatávalazért hozta létre önálló vállalkozását, a Beugrót,hogy szakértelmével, tudásával támogathassa akkv vezetôket szervezetük fejlesztésében, a fel-merülô nehézségek leküzdésében.

A szakértô segít a kis- és közepes vállalkozá-sok vezetôinek abban, hogy hatékony, sikeresszervezetet mûködtessenek, ahol mindenki a he-lyén van, minden cselekvés egy közös iránybamutat. Azt vallja, hogy a HR-orientált szemlélet-mód beengedésével felerôsíthetôk a szervezetiszinergiák, felszínre kerülnek a konfliktusok, lát-hatóvá válnak a problémák, melyek megoldásahatékonyabb lesz ezáltal.

A projekt új mikrovállalkozás indítását tervezôfiatalok támogatását célozta meg. A 3 millió forint

támogatás fô célja Blázsovics Edina egyéni vállal-kozó, Beugró fantázianevû vállalkozásának létre-jötte, elindítása volt. Ennek felhasználása2014.10.01-2015.03.31 között történt meg.

A vállalkozó a támogatásból finanszíroznitudta a cég alapításához és sikeres mûködéséhezszükséges teendôket és eszközöket. A projekt el-sô szakaszában az alapításhoz szükséges admi-nisztratív teendôket végezte el, majd ezt követôenirodai eszközöket vásárolt, és olyan piacra jutástelôsegítô szolgáltatásokat vett igénybe, melyekelôsegítették a tevékenység hatékony elindítását.

CsG

Új arculattal jelent meg az SZTNH honlapja

Az elsô magyar önálló szabadalmi törvény elfogadása 120 éves évfordulójának tiszteletére ápri-lis 28-án új arculattal és megújult struktúrában jelent meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalá-nak honlapja. A Magyar Szabadalmi Hivatal 1996-ban indította el hatósági közleményekkel, a hivatalt érintô fontoseseményekrôl szóló hírekkel, a szellemitulajdon-védelem legfontosabb fejleményeirôl szóló tudósítások-kal az elsô honlapját, melyet folyamatosan fejlesztettek. 2004-ben, majd a hivatal névváltozását követô-en 2011-ben is az igényeknek megfelelôen újszerû szolgáltatásokkal – többek között az elektronikus be-jelentéssel és a teljes iparjogvédelmi portfólió keresését lehetôvé tevô e-kutatás adatbázissal – bôvült aszolgáltatások listája. A most megújult honlap nemcsak arculatában, hanem struktúrájában is teljesenmegváltozott. A nagyközönségnek tájékoztatást nyújtó nyitóoldal mellett a hivatal honlapját gyakran fel-keresô ügyfelek a „Szakmai felhasználóknak” szóló menüpontra kattintva lényegében az évek soránmegszokott tartalmat találhatják meg. A látogatók mostantól az asztali számítógépek mellett a táblagé-peken és az okostelefonokon egyaránt elérhetik a tartalmakat, illetve a már jól ismert szolgáltatásokat.

Kicsit bonyolultabb lett a vállalkozók számára a régen megszokott kamarai Információs Pontok és aPATLIB központok elérhetôségeinek megtalálása az oldalon. Míg régen az SZTNH oldaláról közvetlenelérhetôek voltak ezek az oldalak, most az elérési útvonal:

Címlap / Vállalkozóknak / Országos információs hálózat menüpontokon belül a partnerek elér-hetôségét a csatolt PDF táblázat segítségével lehet megtalálni.

A vállalkozások számára ez fontos információ, hiszen a kereskedelmi és iparkamarák az ügyfelekrészére térítésmentes tájékoztatást és információt adnak a szellemi alkotások jogvédelmével kapcsola-tos kérdésekben, természetesen mindezt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakmai támogatásával.

A Szellemitulajdon-védelmi Infópont szolgáltatás a pécsi kamarai weboldal (www.pbkik.hu) a nyitó-oldalán a baloldali menüpontok között található, részletes információval az elérhetô szolgáltatásokról, azoltalmi formákról, ezek megszerzési lehetôségeirôl, valamint a tanácsadók elérhetôségérôl.

Tanácsadóink:Gelencsér Lajosné iparjogvédelmi tanácsadó, 72/507-185, gelencser@pbkik.hu Császár Gergely iparjogvédelmi tanácsadó, 72/507-186, gcsaszar@pbkik.hu Rozs Eszter iparjogvédelmi tanácsadó, 72/507- 140, rozs@pbkik.huAz oldalról közvetlenül elérhetô a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának megújult honlapja is a

www.sztnh.gov.hu címen.

Kleisz Zoltán a pécsi Matro Kft.

ügyvezetôjeként vett részt a konferenci-

án. Mint mondja, a cégénél több vezetô

kollégája is vette már igénybe tréner, il-

letve coach segítségét.

— 20 éves cégvezetôi tapasztalatom

alapján mondhatom, hogy Magyaror-

szágon ezzel a lehetôséggel inkább a

nagyobb vállalatok élnek, hiszen egy-

részt ott áll rendelkezésre emberi erô-

forrás a megszervezésére, másrészt pe-

dig anyagi forrás a finanszírozására. A

kisvállalkozások fôként azért nem vesz-

nek igénybe coachot, mert jellemzô az

egyszemélyes vállalkozás, ahol a tulaj-

donos egy személyben a vezetô is, és él

a „mindent a legjobban tudok” felfogás.

Ez valahol érthetô is, mert egy kisválla-

latnál tényleg a tulajdonos tudja a leg-

többet mindenrôl. Ugyanakkor éppen

ezért lehet számára nagy segítség egy

külsô nézôpont a coach személyében.

Azonban a kisvállalatok középvál-

lalattá fejlôdése során, illetve a közép-

vállalatok „igazi szervezetté válása,

növekedése” esetén, amikor már egy

nagyobb apparátus dolgozik egy vállal-

kozásnál, összetettebb a rendszer és

több probléma is keletkezik. Ott, ahol

több részlegre, több szintre oszlik a vál-

lalkozás, az egyes területek között a si-

keres mûködés feltétele az összehan-

goltság. Ezáltal egyre jelentôsebb té-

nyezôvé válik a „vezetô”. Ilyen cégek-

nél rendkívül hatékony a vezetôk fej-

lesztése a coaching segítségével, nagy

mértékben segíti a vezetô fejlôdését, ez-

által a szervezet mûködését.

Öt évvel ezelôtt végeztettünk egy

felmérést középvezetôink körében a

SIZE Prozess-profil alkalmazásával,

amely feltérképezte a karakterüket.

Nem azt néztük meg, hogy mik a gond-

jaink, hanem azt, hogy ki milyen a csa-

patban és mit lehetne jobbá tenni. A

SIZE Prozess segítségével optimalizál-

ni, illetve hatékonyabbá lehet tenni egy

rendszer mûködését. Az eredményeket

felhasználtuk a szervezet kialakításá-

ban. Lévén sikeres volt a projekt, ennek

okán a közeljövôben megismételjük és

aktualizáljuk az idôközben jelentôs

mértékben bôvült szervezetünkre.

N.T.

Sikeres beugró – Blázsovics Edina

ProjektadatokA projekt a Széchenyi 2020 program keretébenvalósult meg.Címe: Blázsovics Edina egyéni vállalkozásá-nak elindítása. Azonosítószáma: TÁMOP-2.3.6.B-12-1/5-2014-0049. Megvalósítási ide-je: 2014. október 1 - 2015. március 31. Elnyerttámogatás összege: 3 000 000 FtTovábbi információ kérhetô: blazsovics.edina (kukac) beugrom.hu

ENTERPRISE EUROPE NETWORK 35Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Európai Bizottság szerint a klaszterek a gazda-sági fejlôdés motorjai, az innováció hajtóerôi. Sti-muláló üzleti környezetet teremt a vállalkozások,különösen a kkv-k számára, melynek keretében azazonos földrajzi területen mûködô kutatóintézetek-kel, beszállítókkal, vásárlókkal és versenytársakkalegyüttmûködésre tudnak lépni. Az Európai Bizott-ság véleménye szerint még több „világklasszis” ki-válóságra van szükség a klaszterek között.

Ennek elérése érdekében tette közzé az „Útona világszínvonalú klaszterek felé az EurópaiUnióban” elnevezésû dokumentumot 2008-ban,majd 2014-ben az „Európai ipar reneszánszáért“elnevezésû bizottsági közlemény ismét fókuszbahelyezi a klaszterek gazdaságfejlesztô szerepét.Az Európai Bizottság elsôdleges célja a klaszter-politika ösztönzésén keresztül a kis- és középvál-lalkozások támogatása. A 2014–2020-as költség-vetési periódusban az uniós klaszterpolitika a kö-vetkezô három dimenzióra koncentrál:

Az Európai Unió több pályázati kiírás kereté-ben is támogatja a klaszterek megerôsödését. Aklaszter hagyományos értelmezését túllépve olyaninnovatív együttmûködéseknek kíván lendületetadni, amelyek egész Európát átfogó értékláncokfelépítésére – a nyersanyag beszerzésétôl kezdve,az üzleti szolgáltatásokig és a terjesztésig – törek-szenek. A kutatási, képzési, oktatási központokkal,valamint más regionális szinten mûködô szerveze-tekkel (pl.: kereskedelmi és iparkamarával) kialakí-tott kapcsolatok elengedhetetlenek. Az Európai Bi-zottság munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogyaz uniós klaszter definíció nagyon tág, és vannakolyan együttmûködések, amelyek a klaszter definí-cióját bôven kielégítik annak felismerése nélkül.

Miért elônyös a klaszter?

Több cég közös elônyökön alapuló társulása a ver-senyképesség egyedülálló megerôsödését ered-ményezheti valamennyi résztvevô számára. Ehhezelsôsorban arra van szükség, hogy egy szektorkulcsvállalatai felismerjék az együttmûködés lehe-tôségében rejlô potenciált, és megtegyék a szük-séges és legfontosabb lépéseket egy klaszter lét-rehozásához. Ha a feltételek adottak, a klaszterbetömörült szereplôk együtt olyan eredményeket ér-hetnek el, amelyeket egyenként nem, vagy csaknagyobb erôfeszítések árán. Iparági együttmûkö-

désre alapozva újabb piacokat tudnak szerezni,élénkíteni tudják az érintett település vagy régiógazdaságát, egyúttal a kkv-szektort is erôsítenitudják, és korábban nem megvalósítható közös be-ruházásokat hajthatnak végre. Európában megkö-zelítôleg 2000 klaszter mûködik, amelybôl 150 te-kinthetô „világklasszis” klaszternek. Átlagosan egyklaszternek 150 tagja van, amelynek 63 százalékakkv.

A hatékony és sikeres klaszter mûködéséheztöbb tényezôre is szükség van:● Erôs, dinamikus kulcsvállalatokra, amelyek je-

lentôs méretû piaccal és termékekkel rendel-keznek (emellett pedig ne legyenek a társulás-hoz érdemben hozzá nem járuló, csak abbólhasznot húzó potyautas cégek),

● Közös célokra, amelyek eléréséhez mindentag hozzáteszi a saját tudását és teljesítmé-nyét,

● Szektorokat átívelô együttmûködések a ha-gyományos iparágak beolvasztásával,

● Egyetem, kormányzat, gazdasági szférák új-szerû együttmûködésére (Triple Helix modell)

● Széleskörû iparági tudásra, amely segítségé-vel versenyelôny kovácsolható,

● Professzionális, önfenntartó menedzsmentre,amely jól mûködô terveket készít, felügyeliazok végrehajtását, kézbe veszi a kommuni-kációt és képviseli a cégeket, illetve a klaszterérdekeit.

A klaszter egy adott földrajzi régióban vagy iparág-ban mûködô, egymástól kölcsönösen függô vállala-tok és kapcsolódó intézmények – akár kereskedel-mi és iparkamarák –, amelynek tagjai osztoznak azerôforrásokon és az együttmûködésbôl származóelônyökön.

Az European Cluster Collaboration Platform(ECCP) széles körû információval és szolgáltatá-sokkal segíti a célzottabb együttmûködést másklaszterszervezetekkel és tagjaikkal. Az online plat-form használata ingyenes, de a teljes tartalomhozvaló hozzáféréshez regisztrálni kell. A platformonkeresztül lehetôség van a létezô klaszter-szervezetek és klasztertagok feltérképezésére,szektoriális és tematikus közösségek létrehozásá-ra, valamint együttmûködések kezdeményezésére.A platform kiváló partnerkeresô eszköz!

Uniós támogatási lehetôségek az európaiklasztereknek és a klasztertagoknak:1. COSMEKlaszter kiválóság (Cluster Excellence Prog-ramme) – A program célja a klaszter menedzsmentszervezetek kiválóságának erôsítése a KKV tagja-inak nyújtott szolgáltatások javítása érdekében. A2014-ben beadott közel 60 pályázatból csak ötkaphat finanszírozást. Elnyerhetô támogatásösszege 250.000 euró, max. támogatási arány95%. A 2016-ban kiírásra kerülô pályázatban vál-tozni fognak a pályázási feltételek.További információk:http://ec.europa.eu/easme/en/cos-wp-2014-3-04-cluster-excellence-programme

Az Európai Klaszter Kiválósági Programot a me-nedzsment szervezetek munkájának minôsítéséredolgozták ki. A minôsítés három fokozatú: a minô-ség iránti elkötelezettséget, mint belépési fokozatota Bronz Minôsítés jelenti. Néhány év összehangoltmunka után kezdeményezheti a menedzsment-szervezet az Ezüst Minôsítés megszervezéséreirányuló auditot. Az ezt követô legmagasabb szintûelismerést az Arany Minôsítés jelenti.

Klaszter nemzetköziesítési pályázat: „Cluster GoInternational” – a 77 benyújtott projektbôl összesenkb. 20 projekt kap támogatást, 2016-ban várhatóannem lesz kiírás.További információk: https://ec.europa.eu/easme/en/cos-cluster-2014-3-03-cluster-go-international

2) Horizont 2020 – Innosup: Határokon és iparága-kon átnyúló innovációs együttmûködések támoga-tása. A pályázói koordinációt egy klaszter me-nedzsment szervezetnek szükséges végeznie. El-nyerhetô támogatás 2,5-5 millió euró, max. támo-gatási arány 70%, amely non-profit szervezet ese-tén 100% is lehet. További információk: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/desktop/en/opportunities/h2020/topics/2350-innosup-1-2015

Klaszterek sikeres mûködésére már Magyarorszá-gon is több példát láthatunk, legyen szó innováció-ról, termékfejlesztésrôl, egy-egy iparág kulcssze-replôinek társulásáról, vagy egy régió közös céljai-nak teljesítésérôl. Magyarországon jelenleg meg-közelítôleg 70 hazai klaszter és további 26 akkredi-tált innovációs klaszter mûködik, többek közöttolyan iparágakban, mint a gép- és autógyártás, fa-ipar, környezetipar, kreatívipar vagy gyógyszeripar.

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

A h ó n a p t é m á j a

Uniós klaszterpolitika a KKV-k szolgálatábanAz Olasz Kereskedelmi és Iparkamara (Unioncamere) Brüsszeli Képviseletének kezdeményezésé-re az Európai Bizottság (DG Grow) munkatársa, Germana Ricciardi, egy zártkörû megbeszélés ke-retében ismertette a brüsszeli kamarai képviselôk számára az uniós klaszterpolitika irányvonalaités támogató eszközeit.

Nyitrai Autóház ● 7629 Pécs, Schroll J. u. 5. ● Tel.: 72/270-027 ● www.renaultnyitrai.hu

1984-ben a világ egyik elsô egyterûjevolt a Renault Espace. A Nyitrai Autóházúj Espace modellje már csak emlékezteta legendás elôdre, mivel kategóriát vál-tott, immár crossovernek nevezi a gyár.Rajnai Attila a komlói Rati Kft. ügyvezetôigazgatója a Renault paletta új ékkövétpróbálta ki.

— Nagyon izgalmas az Espace formá-

ja. Eddig mindegyik generációra igaz volt,

hogy a Renault tudott valami újat mutatni,

most sincs ez másképp. A hátsó tetôoszlop

formája, a lámpák, a motorháztetô kialakí-

tása, vagy a tükrök fémes tartókonzolja,

mind vonzza a tekintetet. Elsô pillantásra

túlságosan hangsúlyosnak tûnt a ködlám-

pák krómkerete, de lehet, hogy azért, mert

itt érhetô tetten, hogy milyen nagy az au-

tó. Különben jól leplezi a méreteit. Érde-

kesek még a kerekek, azt hiszem ma már

elég ritka, hogy ennyire ballonos gumikat

szereljenek egy autóra. Abban viszont biz-

tos vagyok, hogy nagyon kényelmes uta-

zást biztosít, a kevésbé peres gumi.

— Az utastérben is ennyire különle-

ges az Espace?

— Meglepôen jó a kilátás az autóból.

Látszik a cég három évtizedes tapasztala-

ta, sikerült úgy kialakítani a tetôoszlopo-

kat, hogy a kilátás is jó maradt. Nem is

emlékszem mikor láttam utoljára olyan

autót, ahol az elsô kis háromszögablakok

valóban használhatóak lettek volna, itt si-

került ezt megoldani. Még hátrafelé is jól

lehet látni, és persze az üvegtetônek kö-

szönhetôen az égboltban is gyönyörköd-

hetnek az utasok.

Nyilván a nagy üvegfelületeknek is

köszönhetô, hogy szellôs az utastér, de

biztosan van valamilyen varázslat az ülé-

sek kialakításában is. Ránézésre is nagyok

és kényelmesek, és beülve sem változik a

kezdeti benyomás. Valóban méretesek,

kényelmesek és jó minôségûek az ülések.

Ráadásul hét van belôlük az autóban, en-

nek ellenére mégsem uralják a teret, olyan

a hangulat mint egy ügyesen berendezett

nappaliban.

— Az egyterûs családi autós kon-

cepcióba talán csak a magasra emelt

középkonzol nem illik, elzárja az elöl

ülôket a többiektôl.

— Ez most a trend az autóiparban, és a

Renault sem tudott kimaradni ebbôl. Lát-

ványos, szépen ívelt ez a magasra emelt

középkonzol, és valóban ad egyfajta spor-

tosabb cockpit hangulatot, így aki kedveli

ezt a stílust biztosan nagyra értékeli ezt a

fajta kialakítást. Ha valaki a tágasabb, le-

vegôsebb hagyományos középkonzol ba-

rátja, ô sem csalódik, a prospektusban lát-

tam a kéziváltós Life felszereltséget, ott

hagyományosabb a középkonzol.

— A kesztyûtartó sem szokványos,

ez a kicsúszó fiók, hogy tetszik önnek?

— Sok szempontból jobb, mint a

klasszikus kesztyûtartó megoldások,

könnyebb pakolni, jobban átlátható, job-

ban rendszerezhetô a tartalma. Minden-

képpen meg kell szokni a nyitási mecha-

nizmusát, figyelmeztetni kell a jobb elsô

ülésen ülôt, hogy vigyázzon a térdére.

Mivel a Capturben már kipróbált megol-

dásról van szó, valószínûleg bevált ez a

kesztyûtartó kialakítás.

— Mikor beszállt az autóba, elsô-

ként a kartámaszt vizsgálta meg. A Re-

nault autóiban is ott vannak a Rati kar-

támaszai?

— A Renaultnak nem szállítunk kartá-

maszt, de a Dacia szinte mindegyik széri-

ájában ott vannak a termékeink. A Renault

modellekben, a vállfáinkkal vagyunk je-

len. Az Espace kartámasza más, mint a mi

termékeink, ez egy gyárilag beépített egy-

ség. A mi termékeink opcionálisak, extra-

ként rendelhetik meg a vásárlók.

— Ha már extrák, ezen a téren

mennyire bôkezû a Renault?

Autóteszt: Rajnai Attila – Renault EspaceAUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság36

— Nekem nem hiányzik semmi az au-

tóból. Tetszik, hogy nem kérnek plusz

pénzt a LED-es lámpákért, nagyon hangu-

latos a változtatható belsô világítás és a

különféle mûszerfali grafikák. Az érintô-

képernyôs, navigációs központi kijezô is

figyelemreméltó. Nem próbáltam, de min-

denképpen elôremutató, hogy a Renault

interaktív és online szolgáltatásokat is fej-

lesztett a kocsihoz. A francia cég is látja,

hogy a jövô arrafelé mutat, hogy sok eset-

ben a vezetô is csak az egyik utas lesz a

kocsiban. Van is benne logika, hiszen ha

ráhajtunk az M6-osra, Budapestig abban

merül ki a vezetôi tevékenység, hogy né-

ha a belsô sávba kormányozzuk az autót,

amikor utolérünk valakit. Érdekes kihívás

lesz a gyártók elôtt, hogy ennek alapján

újrafogalmazzák a vezetô környezetét, kí-

váncsian várom milyen megoldások szü-

letnek.

— Az Espace több szempontból is

komoly meglepetést okozott az elôdei-

hez képest, de leginkább talán az döb-

benti meg az átlagautóst, hogy kizáró-

lag 1600 köbcentis motorokkal készül.

Egy közel 5 méteres autó mozgatásához

elég egy ekkora motor?

— Amikor elindultunk, azt gondol-

tam, hogy ez egy kellemesen erôs kétlite-

res turbódízel modell. Alaposan megle-

pôdtem mikor kiderült, hogy mindössze

1.6-os. Igaz azt is tudom, hogy jelenleg a

Renault 1.6-os dízele az egyik legmoder-

nebb az autópiacon. A benzines változat

200 lóerôs, ezzel sincs gond, de úgy gon-

dolom az átlagos magyar igényeket a ki-

sebb, 130 lóerôs dízel is tökéletesen kielé-

gíti. Persze van még egy vetülete a kis

motornak, mégpedig a környezettudatos-

ság. A Renault ezt ügyesen felismerte, és

miután autóik biztonsági szintje terén el-

érték a kitûzött céljukat, az alacsony

károsanyag kibocsátás lett a következô te-

rület, amire kiemelten koncentrálnak.

Okos döntés volt, hiszen szerencsére ma

már egyre többen arra figyelnek, hogy

alacsonyabb emissziójú legyen az autó-

juk, a lóerôk és a teljesítmény háttérbe

szorult.

— A cégük új üzemcsarnokát meg-

nézve, nem is kérdezem, hogy ön melyik

csoportba tartozik.

— 2012 végén költöztünk az új üze-

münkbe, ami egy null-energiás épület, ve-

zetékes gáz felhasználása nélkül, napener-

gia és geotermikus energia felhasználásá-

val mûködik az épület. A klimatizálásról

is természetes légáramlatok gondoskod-

nak, így klímaberendezéseket sem kellett

telepíteni. Az eddigi tapasztalatok nagyon

kedvezôek, és úgy gondolom mindenkép-

pen ez a fenntartható út. Az autóiparnak is

erre kell mozdulnia, nem véletlen, hogy az

Espace-ban is nagyon hangsúlyos az ECO

üzemmód.

— A duplakuplungos automata és a

motor összehangolása, hogy sikerült?

Egy autó vezethetôsége sokszor ezen

múlik.

— Pontosan úgy mûködik, ahogy egy

jó automata váltótól elvárja az ember 2015-

ben. Gyorsan kapcsol, nem jön zavarba a

mecseki emelkedôkön és lejtôkön sem, és

tudja azt az általánosan magas komfort-

szintet, ami jellemzô erre a kocsira.

— A futómûre is igaz ez? A nagy ke-

rekek valóban kényelmessé teszik?

— Egészen könnyedén lép át nagyobb

úthibákon is. Mellé meglepôen stabil is,

persze a kategóriához képest, hiszen spor-

tolni nyilván egy Megane RS-sel megy az

ember, nem a családi Espace-szal.

— Mikor a negatívumokról kérdez-

tem, egy-két mûszerfali mûanyagot mu-

tatott, más hibát nem talált az autóban?

— Valóban van néhány olyan mû-

anyag elem, ami ha puhább és igényesebb

lenne, sokkal egységesebb képet mutatna

az autó. Autóipari beszállítóként azt is tu-

dom, hogy ezek mögött az apró részletek

mögött nagyon sok gazdaságossági szá-

mítás húzódik. Valószínûleg rengeteg érv

és ellenérv szerepelt a mérleg két oldalán,

mikor ezeket az anyagokat választották.

Ha megnézzük a vételárat, látszik, hogy

volt néhány pont ahol oda kellett figyelni

a költségekre, mert az autó ár-érték aránya

nagyon jó.

— 11 milliós autóról fura ezt hallani.

— A méret, a felszereltség és a színvo-

nal indokolja a vételárat, és ebben a kate-

góriában jóval magasabb számokhoz

szoktak a vásárlók. Érdekes még az extrák

kérdése, meglepett, hogy az extralista té-

telei melletti számok inkább az alsó kö-

zépkategóriában szokásos szinten mozog-

nak. A legfrappánsabb felszerelés mégis a

csomagtartóban található, a gombnyomás-

ra lebillenô ülések, amelyek még a fejtám-

lát is maguktól behúzzák, ötletesek, prak-

tikusak. Nem utolsósorban hihetetlenül

látványos, ahogy egyesével eltûnnek az

ülések, és sík padlós csomagteret kapunk.

— Kinek lehet megfelelô autó a Re-

nault Espace?

— Lehet, hogy egyszerûbb azt megke-

resni, hogy kinek nem. Sportautót és kô-

kemény terepjárót keresôknek nyilván

nem. Majdnem azt mondtam, hogy városi

kisautót keresôknek sem, de a katalógus-

ban láttam a négy kerék kormányzású vál-

tozatot, az pedig olyan kis helyen megfor-

dul, mint egy Megane, szóval csak a ga-

rázs mérete lehet akadály. Családi autó-

nak, üzleti limuzinnak, vagy alkalomad-

tán furgonnak is megfelel az Espace, tehát

ezen a téren olyan, mint elôdei, vagy mint

egy svájci bicska.

T.R.

Lökettérfogat: 1598 cm3Maximális teljesítmény: 160 LE 4000/minMaximális nyomaték: 380 Nm 1750/minCsomagtér 5 üléssel: 785 lMaximális sebesség: 202 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 9.9 sÁtlagfogyasztás: 4.7 lAlapár (dCi 160 ZEN): 11 000 000 FtFontosabb alapfelszerelések: ABS, ESP, vezetô-utasoldali, oldal és függönylégzsákok, tempomat,LED világítás, automata váltó, navigációs rendszer,8,7“ érintôképernyô, esô és fényérzékelô, elektro-mos parkolófék

A TESZTAUTÓ ADATAI:

AUTÓTESZT 37Dél-Dunántúli Gazdaság

ÜZLETEMBER TALÁLKOZÓ Dél-Dunántúli Gazdaság38

A kamara Enterprise Europe Network nemzetközi vállalko-zásfejlesztési irodája idén is nagy hangsúlyt fektet arra,hogy a helyi vállalkozóknak lehetôséget teremtsen megis-merni új piacokat, az adott ország üzleti és vál-lalkozói környezetét. A tavaszi idôszakbanilyen alkalom volt a szerbiai Novi Sad-ban szervezett élelmiszeripari, a bé-csi BuildingSmart építôipari nem-zetközi üzletember találkozó, devolt gépipari, klaszter együttmûkö-dési és turisztikai témájú is, szerte Eu-rópában.

A szakmai utazások szervezésével a kama-ra lehetôséget kíván biztosítani vállalkozások számárakonkrét üzleti lehetôségek feltárására és partnertalálkozó-kon való részvételre. Kiutazásaink mindig valamilyen nem-

zetközileg is rangos kiállítás, vásár meglátogatását, és azezek mellé szervezett üzletember találkozón való részvé-telt is tartalmazzák. A kétoldalú tárgyalások elôre egyezte-

tett menetrend alapján, általában angol nyelvenzajlanak, de a célország és a tárgyalópart-

ner függvényében a tárgyalási nyelvváltozhat.A vállalkozást terhelik általában akiutazás, szállás és kint tartózkodás

költségei. A tárgyalások szervezésétés lebonyolítását, ezek során a ven-

déglátást és igény esetén tolmácsolást aPécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara –

Enterprise Europe Network irodája 100%-ban támogatja.Soron következô nemzetközi üzletember találkozóink,

melyekre már regisztrálni is lehet, az alábbiak:

Nemzetközi üzletember találkozók

2015 ôszén

Helyszín: Amszterdam, Hollandia

Az üzletember találkozó idôpontja:2015. július 12-13.

Jelentkezési határidô: 2015. július 7.

A hazai Enterprise Europe Network

hálózat pécsi és budapesti irodája

(MNKH társszervezôje a júliusi Merce-

des-Benz Fashion Week mellett meg-

rendezett EU FashionMatch 4.0 @

Modefabriek 2015 kiállítás és üzletem-

ber találkozónak.

A Modefabriek vezetô nemzetközi

partnerkeresô rendezvényén a Benelux

régióban, idén januárban közel 19 000

látogató vett részt. Az üzletember talál-

kozón 12 ország 85 szakembere több,

mint 250 tárgyalást bonyolított.

Az üzletember találkozón a részvé-

tel díjmentes, de elôzetes regisztráció-

hoz kötött, melyet a lap alján tehet meg

angol nyelven, a rendezvény nemzetkö-

zisége okán. A kiutazás és szállás ön-

költséges, és önállóan szervezendô.

További információk:Schmidt Enikô – Enterprise Europe

Network, Kreatív ipari szektorcsoport

eschmidt@pbkik.hu

Képe Mátyás – MNKH Enterprise

Europe Network Osztály

Tel.: +36 1 8101 618

Mobil: +36 20 236 3446

E-mail:

matyas.kepe@tradehouse.hu

Web:www.enterpriseeurope.hu

On-line regisztráció és bôvebb in-

formáció:

https://www.b2match.eu/fashion-

match-4thedition

Összefoglalók a januári Fashion

Match 3.0-ról:

https://www.youtube.com/watch?v=

5 W L J 3 8 s i Q a c & l i s t = U U Q p x -

DoK9tMgxv32EzGmkfA

https://www.youtube.com/watch?v=

_aJ3GJ4hfWo

Idôpont: 2015. szeptember 29. - okt. 2.

Helyszín: Milánó, Olaszország

Részvételi díj: díjmentes

Részvételi nyelv: angol

2015. szeptember 29. és október 1. kö-

zött kerül megrendezésre a „Meet in

Italy for Life Sciences” nemzetközi üz-

letember-találkozó a milánói expo kere-

tében, melynek az Enterprise Europe

Network pécsi irodája is társszervezôje.

A biotechnológia és egészségipar köré

épülô szakmai eseményen ingyenes a

részvétel. Az érdeklôdôknek lehetôségük

van kétoldalú tárgyalásokat folytatni, és

bemutatkozó elôadást is tarthatnak.

Az alábbi ágazatokból várják a vál-

lalkozások jelentkezését:

— Biologia/biotechnológia

— Egészségipari IT alkalmazások

— Orvosi eszközök

— Orvostudomány/egészségügy

— Gyógyszeripar

— Kapcsolódó tevékenységek az

élettudomány területén

Szeptember 29-30. és október 1. –B2B találkozók és Pitch

A tervezett program szerint szep-

tember 29. és október 1. között a részt-

vevôknek lehetôségük lesz tárgyalások

folytatására vállalkozásokkal, kutatóin-

tézetekkel és befektetôkkel. A szerve-

zôk lehetôséget biztosítanak egy rövid

8-10 perces bemutatkozó elôadás

(pitch) megtartására is.

Október 2. – Tematikus workshop

Az esemény folytatásaként október

2-án az élettudományok innovációjá-

nak, technológia-transzferének lehetô-

ségeirôl, kihívásairól tudhatnak meg

többet az érdeklôdôk.

Regisztráció és további információ a

hivatalos oldalon, ITT érhetô el, vala-

mint az een@pbkik.hu e-mail címen.

Megfelelô számú érdeklôdô esetén

az Enterprise Europe Network magyar

irodái közös kiutazást szerveznek.

Részvételi lehetôség az amszterdami Fashion héten

Meet in Italy for Life Sciences 2015Nemzetközi üzletember-találkozó és konferencia

Idôpont: 2015. október 14-16.

Helyszín: Budapest, II. ker. Millenáris,

B Csarnok

Az ÖKOINDUSTRIA szakkiállítások

kivételes lehetôséget nyújtanak az inno-

vatív környezetvédelmi technológiák és

szolgáltatások bemutatására, továbbá

fórumot biztosítanak az információcse-

rére, technológia transzferre, és szakmai

együttmûködésekre.

A Kiállítás Fôvédnöke: dr. Szabó

László miniszterhelyettes, Külgazdasá-

gi és Külügyminisztérium

Az ÖKOINDUSTRIA 2015 temati-

kája magába foglalja a megújuló ener-

gia, az energiahatékonyság, az ökoépí-

tészet, a klímavédelem, a hulladék, a

másodnyersanyagok, a hulladékból ké-

szült termékek, a vízvédelem, talajvéde-

lem, a biotechnológiák, a levegôvéde-

lem, valamint a zaj és rezgésvédelem te-

rületét.

Elôzô, ÖKOINDUSTRIA 2013 kiál-

lításunk 3 napja alatt 105 kiállító mutat-

ta be termékeit és szolgáltatásait 5600

látogató számára. A kiállítás középpont-

jában a külkapcsolatok építése állt, így a

magyar kiállítók mellett szerb, lengyel,

német, koreai, osztrák kiállítók és láto-

gatóként cseh, indiai, lengyel, kameru-

ni, moldáv, portugál, román és szlovák

delegációk is részt vettek.

A szakkiállítás mellett 10 konferen-

ciára, és számtalan egyéb szakmai kísé-

rôrendezvényre került sor. A kísérôren-

dezvények sorát gyarapította egy nem-

zetközi üzletember találkozó is, melyen

7 ország 44 cége képviseltette magát.

ÜZLETEMBER TALÁLKOZÓ 39Dél-Dunántúli Gazdaság

Helyszín: Gyôr-Moson-Sopron Megyei

Kereskedelmi és Iparkamara,

9021 Gyôr, Szent István út 10/A.

Idôpont: 2015. 10. 07. 09.00 – 2015. 10.

08., 12.00

Jelentkezés határideje: 2015. 10. 01.

A Gyôr-Moson-Sopron Megyei Keres-

kedelmi és Iparkamara a Nyugat-ma-

gyarországi Egyetemmel közös szerve-

zésben 2015. október 7-8-án

Meet2Match 2015 Konferenciát és Nem-

zetközi Üzletember Találkozót szervez

az energia-, környezet-, fa- és élelmiszer-

ipar területén tevékenykedô vállalkozá-

sok számára, melyre országosan fogad-

ják a jelentkezô vállalkozásokat.

Tervezett programOktóber 7. szerda9.30-10.00 Regisztráció

10.00-10.15 Köszöntô: Mihalicz Antal,

Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereske-

delmi és Iparkamara elnöke

prof. Dr. Faragó Sándor, Nyugat-ma-

gyarországi Egyetem, rektor

10.15-10.25 Az Enterprise Europe

Network szolgáltatásai

Félhelyesné Zubonyai Judit, irodaveze-

tô, EEN Gyôr

10.25-10.55 A magyar energia-, környe-

zet-, fa- és élelmiszeripar rövid bemuta-

tása

10.55-11.30 K+F+I - híd az ipar és a tu-

domány között

Wootsch Attila PhD, regionális igazga-

tó, ATEKNEA Solutions

11.30-11.45 Német-Magyar együttmû-

ködési lehetôségek a kutatás-fejlesztés

és innováció területén – Német-

Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara

11.45-12.15 Sikertörténetek a nemzet-

közi piacra jutás és innováció területén

KONsys International, Forest Hungary

Kft.

12.15-13.15 Büféebéd

13.15 15.00 Kétoldalú megbeszélések -

20 perc idôtartamban

15.00 15.20 Szünet

15.20-17.00 Kétoldalú megbeszélések -

20 perc idôtartamban

18.00 Látogatás a Mobilis interaktív ki-

állítóközpontban (opcionális)

Október 8. csütörtök9.00-12.00 K+F a környezeti fenntart-

hatóságért – workshop

Energia-, környezet- és élelmiszeripar

témakörben

Helyszín: Gyôr-Moson-Sopron Megyei

Kereskedelmi és Iparkamara,

9021 Gyôr, Szent István út 10/A.

A rendezvényen való részvétel térítés-

mentes, azonban elôzetes regisztráció-

hoz kötött.

Bôvebb információért kérjük, keresse

fel a rendezvény hivatalos weboldalát

https://www.b2match.eu/meet2matc

h2015 vagy keresse kollégánkat az

alábbi elérhetôségeken: een@pbkik.hu

Idôpont: 2015. október 12-15.

Helyszín: Budapest

A Nemzetközi Távközlési Egyesület

(International Telecommunication

Union, ITU) által évente megrendezésre

kerülô Telecom World konferencia ren-

dezési jogát 2015-re Magyarország

nyerte el. Az eseménynek 2015. október

12-15. között Budapest ad otthont.

Az ITU Telecom World olyan globá-

lis rendezvény, ahol az információs és

kommunikációs technológiák fejlesztôi,

kormányzati szereplôk, szabályozó ha-

tóságok, vezetô iparági szereplôk, feltö-

rekvô start-up vállalatok és a hazai és

nemzetközi média találkoznak egy

többnapos konferencia keretében a leg-

újabb trendek bemutatása, iparági és

kormányzati kapcsolatok kialakítása, il-

letve elmélyítése érdekében.

Az Enterprise Europe Network ma-

gyarországi hálózata a rendezvény kere-

tében nemzetközi üzletember találkozót

szervez, melynek részleteirôl a késôbbi-

ekben adunk tájékoztatást a Kamara

honlapján.

Meet2Match 2015 Konferencia és Üzletember Találkozó

ITU Telecom World 2015 konferencia Budapesten

IV. Ökoindustria 2015Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló EnergiaforrásokSzakkiállítás

Az adóhivatal kiemelt feladata a mindenkor

hatályos pénzügyi szabályozás betartatása

és annak ellenôrzése mellett a költségvetés

bevételeinek biztosítása. Az adózási fegye-

lem idôszakonként eltérô mértékben érvé-

nyesül, az adófizetôk egy része a fizetési

kötelezettségének határidôben önként nem

minden esetben tesz eleget. Ezen esetekben

keletkeznek a tartozások, melyek kezelése,

megszüntetése és felszámolása jelentôs

odafigyelést és folyamatos munkát igényel

az adóhivataltól.

A bankszámlával rendelkezô adózók

hátralékainak felszámolására leggyakrab-

ban alkalmazott eszköz a hatósági átutalási

megbízás (inkasszó) kibocsátása, mert a

többi végrehajtási intézkedéshez képest

egyszerû, gyors, költségtakarékos és egy-

ben hatékony az adósok szempontjából is.

Ezen esemény végrehajtási cselekménynek

minôsül, jogkövetkezmény társul hozzá.

Az inkasszó akkor foganatosítható a

hátralékos adózóval szemben, ha van olyan

önkéntesen nem teljesített lejárt esedékes-

ségû tartozása, melynek a végrehajtási eljá-

rása nem szünetel, vagy nincs felfüggesztve

az adott idôpontban.

Az inkasszó eredményes alkalmazásá-

nak alapfeltétele az információk gyors és le-

hetôség szerint teljes körû megszerzése. Az

adóhivatalnak feladataihoz kapcsolódóan

hivatalból rendelkezésére állnak olyan, az

adósra vonatkozó jövedelmi és vagyoni in-

formációk, melyek a végrehajtás megindítá-

sához és eredményes lefolytatásához szük-

ségesek. Vannak azonban olyan hasznos in-

formációk is, melyek nem állnak közvetle-

nül rendelkezésére. Ezen adatok megszerzé-

sére megfelelô jogosultsággal rendelkezik

az adóhivatal, melyek közül kiemelkedô je-

lentôséggel bírnak a pénzügyi eszközökkel,

a befektetésekkel kapcsolatos információk.

Így megkereshetôk az adósra és vagyonára

vonatkozó adatokat kezelô szervezetek, töb-

bek között a pénzforgalmi és befektetési in-

tézmények, akik a megkeresésnek díjmente-

sen kötelesek eleget tenni.

A jogszabályi felhatalmazás már több

mint 10 éve adott a végrehajtás eredményes

lefolytatásához nélkülözhetetlen pénzügyi

információk beszerzéséhez. Gondot jelen-

tett, hogy korábban a csak papíralapú meg-

keresési lehetôség magas költségvonzata és

az információhoz történô hozzájutás idôbe-

ni elhúzódása miatt (akár több hetet is

igénybe vehetett) nem volt hatékony. Ezen

problémát oldotta meg az adózás rendjét

szabályozó jogszabály 2013. július 1-tôl

hatályos módosítása, mely megteremtette

az elektronikus banki megkeresés lehetôsé-

gét. Ez alapján ha az adóhivatal a végrehaj-

tási feladata végzéséhez szükséges adatok

iránti megkeresést elektronikus úton juttat-

ja el a pénzügyi, a pénzforgalmi intézmény,

a befektetési szervezet részére, akkor azok

az adóhivatal által meghatározott formában

kötelesek válaszolni 8 napon belül. A 2013.

július 1-tôl hatályos jogszabály módosítás

az adóhivatal részére egy lehetôséget te-

remt, mely alkalmazásával élhet, ugyanak-

kor a megkeresett pénzügyi szerv, intéz-

mény felé pedig kötelezettséget ír elô a vá-

laszadásra. A végrehajtási eljárásban a

banktitok elektronikus megszerzése során a

pénzügyi szervezetnél, intézménynél a

megkeresés adótitoknak minôsül, az adóhi-

vatalnak átadott információk pedig bankti-

toknak. A megkeresésre adott válasz általá-

ban tartalmazza az adózó számlájá-

nak/számláinak, a birtokolt értékpapír/ér-

tékpapírok azonosító adatait, a devizane-

met, az egyenleget, valamint a tulajdo-

nos/tulajdonosok adatait.

A 2013. július 1-én életre hívott elekt-

ronikus banktitok lekérdezési rendszerhez

napjainkig csaknem 160 pénzügyi intéz-

mény, szervezet csatlakozott. A jogszabályi

változás eredményét jól tükrözi, hogy me-

gyénkben a rendszer indulásáig (2013. júli-

us 1-ig) 2013. évben papír alapon mintegy

négyezer megkeresés történt, míg a rend-

szer indulásától az év végéig több mint

42 ezer. A 2014-es évet elemezve megál-

lapítható, hogy 2014. december 31.-ig pe-

dig több mint 105 ezer megkeresés került

megküldésre a pénzügyi szervezetek felé.

NAV

Baranya Megyei Adóigazgatóság Pécs

NAV / VÁLLALKOZÁS Dél-Dunántúli Gazdaság40

Végre érkeznek az új pályázatokMegjelentek az elsô, a hírek szerint júliustól jelentek meg a rég várt kkv fejlesztési célú pályázatok. Érdemes figyelni ahíreket, ha vállalkozását pályázati forrásból szeretné fejleszteni. Emellett érdemes elôzetesen alaposan elolvasni a pá-lyázati feltételeket is!

Hosszú szünet után újra elérhetôvé válnak a régen várt a pályázati lehetôségek. Sok vállalkozás életében a továbblépést jelenti ez a lehetôség,tehát érdemes figyelni a közeljövôben a megjelenô híreket.

A friss pályázatok fôként a kis- és középvállalkozások fejlesztését célozzák. Ezen belül is a kutatás-fejlesztés, a kapacitás bôvítés és a pi-acra jutás segítése szerepel a fô célok között. A kiírók szintén kiemelt területként jelölték meg a gépipart, az informatikát és a gyógyszeripart,de a mezôgazdaság és a turizmus is szerepelt az elôzetes hírekben, mint fejlesztendô terület.

A napokban az elsô pályázati kiírások már meg is jelentek: június 9-én jelentették be a vállalkozások eszköz beszerzésére szóló elsô pá-lyázati kiírásokat. Érdemes tehát figyelni a pályázati híreket, felmérni a lehetôségeket és leporolni a korábban félretett fejlesztési terveket.

Az új kiírások természetesen új kiírási feltételeket is jelentenek, amelyeket célszerû alaposan megismerni, mielôtt egy pályázat megírásá-ba idôt, energiát fektetne.

Végezetül két fontos terület, amelyre érdemes kiemelten figyelni:1. Fontos jó elôre felmérni a pályázat finanszírozási szerkezetét: mennyi önerôt igényel a fejlesztés és mikor érkezik a pénz? 2. Milyen vállalásokhoz köti a kiíró az adott támogatást? Mit kell vállalni érte, a vállalás teljesíthetô-e?

Sajnos a korábbi ciklusokban is sok pályázó csak a pályázat beadása után, a megvalósítás szakaszában szembesült ezekkel a kérdésekkel, ami akárkomoly veszélybe is sodorhat egy mûködô vállalkozást.

Vállalkozói sarok

!

Banktitok felhasználása az adóvégrehajtásban