dél-dunántúli gazdaság xvii. évfolyam 4. szám
DESCRIPTION
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara immár 17. éve ad ki saját lapot a baranyai üzleti élet szereplőinek informálására. A Dél-Dunántúli Gazdaság havi, igényes megjelenésű, színes magazinként kerül kiadásra.TRANSCRIPT
A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVII. évf. 4. szám, 2015. május 8.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !
Bács-Kiskun megyei melléklet
w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a
Mûködôötletek
HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2
S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y
Befejezôdött a Terra Ungheria Kft.
kerámiagyártó üzemének bôvítése
Sikeresen befejezôdött a „Terra Ungheria Kft. kerámiagyártó
üzemének bôvítése” címû DDOP-1.1.1/D-14-2014-0019 azonosí-
tó számú projekt.
A pécsváradi Terra Ungheria Kft. 14,59 millió forintos uniós tá-
mogatást kapott kerámiagyártó üzemének bôvítésére az Új Széche-
nyi Terv Dél-dunántúli Operatív Programjának keretén belül.
A beruházásnak köszönhetôen a vállalkozás rendelkezésére áll
egy nagyobb gyártóterület, melyben új munkahelyek teremtését is
vállalta.
A Projekt célja az új üzemcsarnok felépítése, a gyártó terület bô-
vítése volt, mely által a megnövekedett, rövid határidejû, nagy darab-
számú projekt megrendeléseit kívánja kiszolgálni. Ezek a megrende-
lések rövid gyártási határidôvel érkeznek, általában extra nagymére-
tû, 100-150 cm átmérôjû és magasságú kerámia edények megrende-
lése. A megrendelési határidô a legtöbb esetben rövid, mert kerámiá-
it már az ingatlan beruházások határideje elôtt le kell szállítani. A
nagyméretû kerámiák Kína Hyatt szállodaláncában és a Maldív-szi-
geteken már sok-sok szállodát
díszítenek.
TERRA UNGHERIA Kft.
7720 Pécsvárad, Ipartelep 1.
Tel.: +36 72 565-055
e-mail: leemans.tu.hu
www.tu.hu
Hogyan válasszunk alvállalkozót?A legutóbbi, kiszervezésrôl szóló cikk után felmerült egy kérdés: hogyan válasszam ki a megfelelô alvállalkozót?Mivel egy jól kiszervezett tevékenység komoly terheket tud levenni a cég válláról, így ehhez szeretnék néhányszempontot adni.
Szakmai megfelelôség, referenciákEgyértelmûnek tûnik, de a gyakorlat során sokszor ez sem könnyû kérdés. Egy-egy feladatra sok alvállalkozót is találhat. Melyikük a legjobb? Elôször is ismerkedjen meg néhány jelölttel. Nézze meg a weboldalát, eddigi munkáit. Ebbôl két dolgot tud leszûrni:1. Mennyire jó szakmailag? Eléri-e azt a színvonalat, amelyre Önnek szüksége van? Ha nem biztos az eredményben, akkor beszéljen a
legjobb jelöltekkel. Ez fontos lépés, hiszen sokáig dolgoznak majd együtt.2. Mennyire megfelelô a stílusa, munkamódszere? Lehet, hogy szakmailag jó, de nem illeszkedik az Ön cégéhez, stílusához, munkamód-
szeréhez. A tipikus hiba: ismerôs ismerôse legyen a kiválasztott. Természetesen nem az ismerôs ajánlásával van a baj. Sôt elônyt jelent a megbízha-tó referencia, tehát számba kell venni. Csupán annyit érdemes megtenni, hogy egy piaci kitekintéssel ellenôrizze az ajánlott alvállalkozó fel-tételeit. Ezután biztos lehet abban, hogy jól döntött.
Az összhangA szakmai szempontokon túl ott az a bizonyos kémia. Röviden: tud-e együtt dolgozni a kiszemelt céggel, vállalkozóval? Megértik-e egymást egy egyez-tetésen? Azonos nyelvet beszélnek-e?Elsô ránézésre ez is egyszerûnek tûnik, de sokszor elôfordul, hogy egyébként szakmailag jó szakemberek között nem mûködik a közös munka, egysze-rûen más a stílusuk, egyéniségük. Ha ezzel áll szemben, döntenie kell: megéri-e a sokkal több egyeztetés, esetleg feszültség, vagy inkább keres mást?Az íratlan szabály itt is az, mint például egy ruhánál. Ha már elgondolkodik azon, hogy kell-e ez Önnek, akkor ez a kétség megér egy alaposabb átgon-dolást, esetleg érdemes más lehetôséget is keresni.
Harman Tibor
Vállalkozói sarok
!
Pécsi Kereskedelmi KözpontTélen, nyáron kulturáltan!
Bérelhetô irodákKonferencia terem • Étterem
7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: (72) 507-100
A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3
TA R TA L O M
Címlapsztori 4–9Innováció = jövô
Mesterképzés 10–11Pincér- és szakácsmestereketavattak
Pályaválasztás 12–13
Kamarai hírek 14–15
DíjazottakBaranya Megyei Idegenforgalmi Díj 16
Hella ’91 Kft.Kiváló Kamarai Munkáért Díj
Opauszki LászlóAz Év Kereskedôje Díj 17
Szabó ZsoltSzakképzési Díj 18
Pál István, Rendeczki LajosLiszácz Mihály 19
Az Év Kézmûvese Díj 19Zsoldos Dezsôné
Bács-Kiskun megyei melléklet 20–21
A hónap üzletembere: Miszler Miklós 22
Vállalkozás 23
Kreatív ipar 24–25
Önindító 26–27
Mesterképzés – Gondos János Attila 28
Tanulószerzôdés – Nemeskéri Réka 26
Ötletbörze 29
Munkavédelem 30–31
Autóteszt 32–33Gaál Dóra – Suzuki Vitara 1.6 GL+
Új tagjaink 34
Idegenforgalom 35
Enterprise Europe Network 36
NAV 37–38
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746
Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.
Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.
7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152
E-mail: [email protected] szerkesztôbizottság tagjai:
Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563
Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs
Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu
www.pecsikamara.hu
Autóteszt: Gaál Dóra
Suzuki Vitara 1.6 GL+
Pincér- és szakácsmestereket avattak10–11. oldal
A hónap üzletembere:Miszler Miklós
Innovációs elismerés a Strauss
Metal Kft.-nek
Javaslat Pécs város gazdaságának fejlesztésére
a 2015–2016-os évekre
15. oldal
22. oldal
29. oldal
32–33. oldal
CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4
ÁMAN Mihály, a kamara
innovációs alelnöke folytatja
a sort, hogy még milyen te-
vékenységet végeznek az in-
nováció területén:
— H2020 pályázati ta-
nácsadást tartunk, az immá-
ron beadott baranyai H2020
SME Instrument segítségé-
vel. Iparjogvédelmi közpon-
tunkban heti 2-3 tanácsadást
indítunk szellemi eszközme-
nedzsment, iparjogvédelem
témákban a helyi cégek szá-
mára. Aktívan dolgozunk az
egyre nehezebb makro-környezet és a
folyamatosan romló baranyai gazdasági
helyzet mellett. Az innovációs fejleszté-
sek alapja egy megbízható és prosperá-
ló gazdasági ökoszisztéma, amely saj-
nos Baranyában már évtizede hiányzik.
A kkv-k helyzete nehéz, az innovációs
fejlesztések sokszor szükségességük el-
lenére is a döntési rangsor hátulján he-
lyezkednek el, de a kamara és az inno-
vációs csapat – kiegészítve a testületi
tagvállalkozásokkal – töretlenül dolgo-
zik a helyi kutatás-fejlesztés eredmé-
nyességének javításán.
— Milyen a vállalkozások aktivi-
tása az innovációt tekintve? Melyek a
buktatói ennek a tevékenységnek?
— Ha a gazdaságfejlesztés eszköze-
it és területeit egy piramisban ábrázol-
nánk, akkor a legszélesebb rész a szak-
képzés lenne, hiszen majdnem minden
vállalkozást érint, viszonylag egyszerû-
ek a szempontok és keretek, a második
sorban a kereskedelemfejlesztés és az
exportösztönzés és legfelül a legtudás-
intenzívebb terület, az innováció he-
lyezkedne el. Az innováció, a KFI tevé-
kenységek összetettek, mechanizmusai-
kat tekintve komplexek, hatásuk nem
azonnali. KFI tevékenységet kezdeni tô-
ke, kreativitás nélkül nem lehet. A vál-
lalkozások jelentôs része fejleszt, még
ha nem is a technológiai innováció terü-
letén. A fejlesztés szerves következmé-
nye a fejlôdni
akarásnak, az
örökös vállalko-
zói attitûdnek,
amely a haté-
konyság és a ma-
gasabb árbevétel
célokat követi.
Baranyában a
kamara látókö-
rében 100-200
olyan kkv van,
amely fejleszt,
t e c h n o l ó g i a i
és/vagy szolgál-
tatás innovációt végez. Ôk vagy tudás-
intenzív ágazatokban dolgoznak, vagy
versenyképességük alapjaként kezelik
az innovációt. Ezt a vállalkozói kört a
kamara igyekszik szolgáltatási rendsze-
rével támogatni, sok esetben a PTE be-
vonásával.
Fontos felhívni a figyelmet egy álta-
lános, a helyi innovációt érintô kérdés-
re. A helyi egyetemi innovációs fejlesz-
tések évtizede az orvosi területre fóku-
szálnak, amelynek helyben a kkv-bázisa
rendkívül szûk, így a helyi gazdaság-
élénkítésben játszott szerepe is csekély.
Meg kell próbálni a helyi adottságokra
épülô kutatás-fejlesztési stratégia men-
tén a helyi projektekre fókuszálva ope-
ratív tevékenységeket kezdeni a gép-
ipar, elektronikai ipar, ICT, kreatív ipar
és környezetipar bázisán is. Az említett
ágazatok helyi kkv-bázisa erôs, a kuta-
tási projektek indítása élénkíti a helyi
kkv-k gazdasági tevékenységét is.
Saját cégem példájára alapozva azt
mondhatom (a TeGaVill Kft. – amely-
nek vezetôje vagyok – 2014-ben Inno-
váció Nagydíjas lett), hogy minden fej-
lesztéshez rendkívül komoly szakmai és
fejlesztési tevékenységet kellett végez-
ni, amelybôl mi is és más cég is sokat
tanulhat. A munkaszervezés, az innová-
ciós vállalati kultúra, a fejlesztési mik-
rokörnyezet, a kreativitás mind-mind
szükséges elôfeltétele egy sikeres inno-
vációnak. A lényeg pedig a piac. Az a
fejlesztés, amely nem társadalmi szük-
ségletet támogat és elmarad a piaci be-
vezetése, az nem fejlesztés (ha a pályá-
zati és a vállalkozói szempontokat te-
kintjük). Egy cég a kutatás-fejlesztési
tevékenységét is árbevétellel, új piacok-
kal, export-tevékenységgel méri. Itt je-
gyezném meg, hogy a megye innováci-
ós szempontból erôs, hiszen ebben az
évben a Strauss Metal Kft. is Innováci-
ós Nagydíjat nyert el.
— Az Innovációs Bizottság milyen
megoldási javaslatokat fogalmazott
meg az innovációs tevékenység élén-
kítésére?
— Az innovációval, KFI rendszerrel
kapcsolatos vállalkozói nehézségeket és
problémákat évek óta elemezzük. A leg-
fontosabbak és megoldási javaslataink:
1. Az innováció alapja az ötlet.
Egy ötlet kidolgozása – ter-
mék és/vagy szolgáltatás gyártása (akár
prototípus) és piaci bevezetése forráso-
kat igényel. A források hiányoznak. Az
uniós és hazai pályázati források a piaci
bevezetésig tudják segíteni az ötletgaz-
dát, a piaci bevezetés elôtt a projektek
megtorpannak. A kockázati befektetôk
nem segítik a korai stádiumban lévô öt-
letek piacra vitelét. Nincs jelenleg iga-
zán mûködô magvetô tôke Magyaror-
szágon, a banki hitel – kockázati tôke
Az országos kamarai innovációsrendszer és az Enterprise EuropeNetwork nemzetközi aktivitásaimellett a Pécs-Baranyai Kereskedel-mi és Iparkamara igyekszik a helyivállalkozási igényeknek megfelelô-en szakmai tanácsadásokat nyújta-ni, innovatív projektek elindulásátsegíteni. A közeljövôben indul a Fej-lesztôk Fóruma, amely remek terepelesz a kkv-k innovációs fejlesztéseiegyeztetésének. A kamara folyama-tosan együttmûködik az egyetemmelaz Innovációs Paktum alapelveimentén és egy pályázati program, aTudáspark keretében. Ez utóbbi cél-ja az egyetemi KFI-rendszer dinami-zálása, a kutatói projektek ipari fel-használásának elôsegítése és nem-zetközi piacok teremtése.
Innováció =
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55
nehezen elérhetô a kkv-k számára. Cél-
kitûzés lehet a hazai tôkén alapuló fi-
nanszírozási rendszer kialakítása. A
Széchenyi Kártya sikerére alapozva egy
Innovációs Széchenyi Kártya kialakítá-
sa javasolt (prioritásoknak megfelelô
feltételrendszerrel és adminisztrációs
háttérrel).
2. A kiemelkedô innovációk je-
lentôs része start-up vállalko-
zásoktól érkezik. Vállalkozások indulá-
sát kell segíteni, akár (2-3 éves) adóked-
vezménnyel, bér- és járuléktámogatás-
sal, kedvezô hitelkonstrukciókkal. Cél-
kitûzés: hároméves adókedvezmény
rendszer bevezetése az ötlettel rendel-
kezô start-up vállalkozásoknak.
3. Hazánkban az innováció
alapvetô szervezeti kultúrája
is hiányzik. A vállalkozások és egyete-
mek is a szellemi eszközeik értékelése
nélkül dolgoznak, ami nemcsak a cégér-
téket csökkenti, de az ötletek rendszere-
zésének hiánya okán veszteségeket
okoz. Szükséges szellemieszköz-me-
nedzsment bevezetése és a szellemi ja-
vak értékelése során a Basel3-as elvek
mentén a hazai pénzügyi rendszer bevo-
násával az értékelt és könyvekben is
megjelenô szellemi eszközök piaci be-
vezetését segítô kockázati tôke – hitel –
pénzügyi finanszírozás bevezetése és
elterjesztése. Célkitûzés: törvényi hát-
térrel mûködô szellemieszköz-me-
nedzsment rendszer(ek), amelyek szel-
lemi eszköz portfóliókat képeznek.
4. Az egyetemek ipari fókuszú
KFI tevékenysége gyenge.
Célkitûzés: Dinamizálni szükséges az
egyetemek technológia-transzfer tevé-
kenységét, ipari fókuszúvá kell alakíta-
ni. Közös egyetemi-kamarai innovációs
cégeket kell létrehozni, ahogy ezt a
PBKIK és a PTE is tervezi.
— A kamara miként, miben tudja
támogatni a vállalkozások innovációs
tevékenységét?
— Az innovációs osztályon évente
közel 300 ügyfél számára nyújtunk in-
novációs, forrásokkal kapcsolatos ta-
nácsadást. A Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara országos innovációs rend-
szerét is segítjük, fejlesztjük, ezzel or-
szágos tapasztalatokra és fókuszra szert
téve.
Innovációs osztályunk saját erôfor-
rásaival, valamint hazai és uniós forrá-
sok segítségével a megyei és régiós in-
A Horizont 2020 (H2020) az Európai
Unió finanszírozási programja, amely-
nek keretében támogatást nyújt a tag-
országok számára, hogy elérjék a kö-
zösen kitûzött stratégiai célokat, illetve
megôrizzék Európa versenyképességé-
nek vezetô szerepét. Az Európai Unió a
jelenlegi támogatási idôszakban
(2014–2020) kiemelten fontosnak tart-
ja a kkv-k támogatását, ezért számukra
kedvezô, több pillére épülô lehetôsége-
ket kínál a H2020 programban. A
H2020 az Unió kutatás-fejlesztési és
innovációs politikáját tehát a követke-
zô 7 évben meghatározó program,
amely minden eddiginél nagyobb, kö-
zel 79 milliárd eurós költségvetéssel
gazdálkodik.
Milyen területekre fókuszál
a H2020?
A H2020 három kezdeményezést (FP -
Kutatási Technológiafejlesztési és De-
monstrációs Keretprogram; CIP – Ver-
senyképességi és Innovációs Keret-
program; EIT – Európai Innovációs és
Technológiai Intézet) foglal magában
és a korábbi keretprogramoknál egy-
szerûbb adminisztrációt, valamint új,
innováció-orientált szemléletet vezet
be. A Horizont 2020 program kiválósá-
gi alapon, nemzetközi versenyben,
közvetlenül Brüsszelbôl elnyerhetô pá-
lyázati forrásokat jelent, vagyis a ren-
delkezésre álló pénzügyi keretbôl
mindegyik tagállam annyit hasznosít,
amennyire képes.
A pályázatok brüsszeli elbírálásá-
nál döntô szempont a kiválóság, a ma-
gas szakmai szintû és jól menedzselt
konzorcium, illetve az uniós szinten is
mérhetô hatás.
Melyek a H2020 program
fô pillérei?
1. Kiváló tudomány – az EU-nak a tu-
dományos kiválóság terén világvi-
szonylatban betöltött vezetô szere-
pének megerôsítését célozza.
2. Vezetô ipari szerep – Európa veze-
tô szerepét hivatott megalapozni a
kutatás-fejlesztés és innováció te-
rületén, amit a kulcsfontosságú
technológiák támogatásával, a tô-
kéhez való szélesebb körû hozzáfé-
rés biztosításával, valamint a kis-
és középvállalkozások segítésével
terveznek elérni.
3. Társadalmi kihívások – az Európa
egésze számára kihívást jelentô tár-
sadalmi kérdések megoldásához kí-
ván hozzájárulni az egészségügy,
élelmezésbiztonság és fenntartható
mezôgazdaság, az energia, a közle-
kedés, az éghajlatváltozás és kör-
nyezetvédelem, valamint az
inkluzív, innovatív és biztonságos
társadalmak területein.
Mit kell tudni a KKV eszközrôl
(SME Instrument),
mint pályázati lehetôségrôl?
A KKV eszköz, mint a H2020 keret-
program új elemének fô célja, hogy az
ötlettôl egészen a piacra vitelig támo-
gassa egy projekt megvalósítását.
A támogatás három fázisban történik:
1. fázis: „Az ötlet” – innovatív elkép-
zelés és megvalósíthatósági tanul-
mány elkészítése (50 000 euró áta-
lánytámogatás)
2. fázis: K+F tevékenység, demonst-
ráció, piaci minta elkészítése (0,5
millió-2,5 millió euró támogatás,
70% intenzitással (kivéve Health –
Egészség/orvoslás – felhívás alatti
KKV eszköz, ott: 100%)
3. fázis: Piacosítás (coaching, mentor-
ing, tréningek)
jövô
H o r i z o n t 2 0 2 0 finanszírozási program
CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság
novációs potenciált erôsíti és fejleszti.
Számos K+F+I szolgáltatással, gazda-
ságfejlesztô tevékenységgel állunk a
vállalatok rendelkezésére, úgy mint:
szellemitulajdon-védelem, szellemi esz-
köz menedzsment, technológiai auditok
és technológia transzfer, nemzetközi
szintû technológiai profilok készítése
ötletekre/kutatási eredményekre, és
azok piaci hasznosításának segítése (az
Enterprise Europe Network több mint
50 országban 600 irodával rendelkezik).
Emellett forráskutatás és tanácsadás,
pályázati partnerkeresés, Fejlesztôk fó-
ruma: „innovátorok” közösségének ki-
alakítása, klaszterek létrehozása és fej-
lesztése, rajtuk keresztül piaci informá-
ciók elemzése és továbbítása, valamint
hazai és uniós innovációpolitika és kez-
deményezések elemzése, véleményezé-
se, közreadása is szerepel tevékenysé-
geink között. E szolgáltatások mellett
segítünk pályázatok felkutatásában,
megoldást kínálunk a vállalkozások
energiaköltségeinek csökkentésére
(energiaközösség szervezése), szellemi-
tulajdon-védelmi info pontot mûködte-
tünk, folyamatos tájékoztatást adunk a
környezetvédelmi jogszabályok válto-
zásáról (fórumok, hírlevelek). Közbe-
szerzési referens és egyéb tanfolyamo-
kat szervezünk, újraindítottuk a régiós
innovációs díj és megvalósítható ötletek
pályázatát. Jelenleg is bôvítjük a
klaszterek innovációs portfólióját be-
mutató honlapot, továbbá nemzeti inno-
vációs portfóliót építünk. Menedzsment
szolgáltatást biztosítunk a Dél-Dunán-
túli Gépipari Klaszternek és a Magyar
Környezettechnológiai Gyártó és Fej-
lesztô Klaszternek, segítjük további
klaszterek elindulását. Közremûködé-
sünkkel valósult meg az Önindító és a
Bekapcsoló program a munkanélküliek
vállalkozóvá válásának segítése érdeké-
ben. Design és Formatervezési klubot,
munkavédelmi klubot mûködtetünk.
Ezek mind-mind fejlesztô fórumok,
ahol a cégek egymással is megismer-
kedve bôvítik tudásukat.
— Milyen forráslehetôség kap-
csolható az innovációs tevékenység-
hez, ennek megszerzéséhez tud-e se-
gítséget nyújtani a kamara?
— Jelenleg a H2020 EU programban
találnak a cégek KFI tevékenységet se-
gítô forrásokat. A hazai GINOP fejlesz-
tési csomag elindulása ôszre várható.
— Milyen lehetôségek kínálkoz-
nak a következô uniós pályázati cik-
lusban a baranyai vállalkozások szá-
mára innovációs tevékenységük tá-
mogatására?
— A közeljövôben is megjelenô for-
rások, EU-támogatások egyik legfonto-
sabb alapelve a partnerség lesz, tehát
mind a vállalkozások, mind a kutatási és
tudásközpontok (egyetemek) egymásra
lesznek utalva a források megszerzését
tekintve. Olyan pályázati programokkal
lehet pályázni, amelyekben a partnerek
közösen hajtanak végre valós piaci
szempontból is mérhetô KFI tevékeny-
séget. A kamara segíti a partnerségek
létrehozását, közös innovatív projektek
alapítását és menedzselését.
Az innovációval emelkedhet ki egycég a többi hasonló közül
A komplett gyengeáramú rendszerek
tervezésével és kivitelezésével foglal-
kozó pécsi RG Net Kft. innovációs te-
vékenysége sokoldalú: dolgoztak már
információközvetítô projekten, ún. em-
bertest szkenner kabinon, de kifejlesz-
tettek egy olyan egyedi megoldást,
amely mikrohullámú, illetve mûholdas
adatátvitellel mûködtetett rendszerek al-
ternatív energiával történô üzemelteté-
sét teszi lehetôvé. Elnyerték a Pécs-Ba-
ranyai Kereskedelmi és Iparkamara In-
novációs Díját is. HERBÁLY István
ügyvezetô azt mondja,
az innováció az RG
Net alapításától kezdve
meghatározza a cég
mindennapjait.
— Már akkor volt
olyan fejlesztésünk,
mely egyedülálló volt
az országban (vezeték
nélküli beruházás-
megfigyelô kamera),
azóta pedig eljutottunk
oda, hogy a cég bevéte-
leinek 90%-a a K+F+I
projektekbôl szárma-
zik. Az innovációt széleskörûen értel-
mezzük, így nem csak a fejlesztô cé-
günk, hanem például a mûholdas inter-
netet szolgáltató RG NetWorks is inno-
vatív a maga területén. Rajta kívül sen-
ki nem tud Magyarországon 100%-os
lefedettséget biztosítani, ô rendelkezik
egyedül ezzel a technológiával, melyet
elsôként hozott be az országba.
— Milyen tapasztalatokról tud be-
számolni az innovációs tevékenységet
illetôen? Milyen nehézségekbe ütkö-
zik?
— Éveken keresztül nagyon jó fi-
nanszírozási forrást biztosított a fejlesz-
tésekhez a cégek innovációs járuléka.
Amióta megszûnt ennek a saját célú fel-
használása, és ezzel egy idôben a K+F
pályázatok is szinte eltûntek, érezhetôen
nehezebb a partnereket rávenni arra,
hogy innovációba fektessék pénzüket.
— Miért fontos egy vállalkozás
életében az innováció?
— Az innováció biztosíthatja a fo-
lyamatos versenyelônyt a konkurenci-
ákkal szemben, ez nyújthatja azt a
pluszt, amellyel egy cég kiemelkedhet a
többi hasonló közül. Mivel mindenki ki
szeretne tûnni, így aki nem folytat inno-
vációs tevékenységet, az elôbb-utóbb
lecsúszik.
— Kitôl, mitôl számíthat segítség-
re, támogatásra az innovátor vállal-
kozás?
— Azt gondolom, hogy a PBKIK
nagyon erôs innovációban, országos ka-
marai szinten is ismert és elismert ez
irányú tevékenysége. Ennek megfelelô-
en mind az innovációs osztály, mind az
innovációs bizottság támogatni tudja az
innovatív vállalkozásokat, ha hozzájuk
fordulnak. Pályázati le-
hetôségek minden bi-
zonnyal lesznek ebben
a témában, de ezekrôl
egyelôre csak annyi in-
formáció van, hogy
mindig egy hónappal
késôbbre ígérik a meg-
jelenésüket.
— Ön lett a kama-
ra Fejlesztôk fórumá-
nak vezetôje. Mivel
foglalkozik ez a cso-
port, kik lehetnek a
tagjai és miért érde-
mes csatlakozni hozzá?
— A Fejlesztôk Fóruma egyértelmû-
en a piacot és a piac fiatal szereplôit cé-
lozza meg, azokat, akik valóban tenni
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7
szeretnének valamit saját ötletük megva-
lósítása, piacra vitele érdekében. Akinek
ilyesfajta gondolat jár a fejében – és még
az sem kell, hogy önkéntes kamarai tag
legyen –, annak várjuk a jelentkezését,
ha hasonló gondolkodású emberekkel
szeretne megismerkedni, projekteket ge-
nerálni, tapasztalatokat szerezni, meg-
osztani. Már elsô alkalommal is szeret-
nénk érdekes programmal bemutatkoz-
ni, és a további tervek is ambiciózusak.
Kutatáshasznosítás és technológia-transzfer a PTE-n
A Pécsi Tudományegyetem a magyaror-
szági felsôoktatási intézmények sorában
az elsôk között ismerte fel, hogy az
egyetemi tudásvagyon hatékony azono-
sítása, védelme és piacra juttatása érde-
kében szükség van egy saját technoló-
gia-transzfer szervezet felállítására. En-
nek eredményeképpen alakult meg
2005-ben a PTE-n a Kutatáshasznosítá-
si és Technológia-transzfer Központ.
— Küldetésünk, hogy
egyetemünk tudásbázisát
hatékonyan bekapcsoljuk
az innovációs folyamatok-
ba, ezáltal a kutatás-fejlesz-
tési eredmények, találmá-
nyok a gazdaság és a társa-
dalom számára valódi érté-
ket képviselô innovációkká
válva hasznosuljanak – fog-
lalja össze KOTTÁSZNÉ
DR. VASS Orsolya a Pécsi
Tudományegyetem Kuta-
táshasznosítási és Techno-
lógia-transzfer Osztályának
mb. osztályvezetôje feladatukat. — A
klasszikus értelemben vett technológia-
transzfer folyamat (szellemi alkotásból
piaci siker) menedzselésével párhuza-
mosan fontos feladatunknak tekintjük a
gazdasági szereplôkkel kötendô kuta-
tás-fejlesztési együttmûködések generá-
lását, valamint K+F+I szolgáltatási
portfoliónk kiajánlását.
— Hol tart ma a pécsi egyetemen
a technológia-transzfer tevékenység?
— A PTE 10 karán szinte vala-
mennyi tudományterületen születnek je-
lentôs potenciállal bíró szellemi alkotá-
sok, a Szentágothai János Kutatóköz-
pont (SZKK) pedig az orvos-biológiai,
természettudományi, mûszaki-informa-
tikai kutatások területén nyújt a régió-
ban kiemelkedô, magas színvonalú tu-
dományos teljesítményt. Mindemellett
az SZKK célja, hogy kutatási profilját
közelítse a gazdasági és társadalmi igé-
nyekhez, elômozdítsa a gazdasági szfé-
ra-egyetem közötti együttmûködéseket,
széleskörû szolgáltatásokat, modern la-
bor- és mûszerkapacitást biztosítson.
— Az innováció területén miként
rajzolható meg a PTE és a PBKIK
szakmai kapcsolata? Hogyan tudják
bevonni a baranyai vállalkozásokat az
egyetemi innovációs tevékenységbe?
— A PTE és a PBKIK az innováció
területén szoros kapcsolatot épített ki az
elmúlt idôszakban. Jelenleg több közös
innovációs pályázat megvalósításában
és fejlesztésében dolgozunk együtt, de a
több szakmai szálon futó együttmûkö-
désünk sorából kiemelném az
Enterprise Europe Network útján törté-
nô partnerkeresést, valamint a régió vál-
lalkozásai számára nyújtott iparjogvé-
delmi és szerzôi
jogi tanácsadást. A
szoros szakmai
kapcsolat jegyé-
ben egyik kollé-
gánk tagként vesz
részt a PBKIK In-
novációs Bizottsá-
gának munkájá-
ban. Számunkra
kiemelten fontos,
hogy a régió gaz-
dasági szereplôi-
nek igényeit meg-
ismerjük, és az
egyetemi K+F+I profilt lehetôség sze-
rint ezen igényeknek megfelelôen ala-
kítsuk. Az ilyen típusú igények felméré-
sében és közvetítésében szintén jelentôs
szerep jut a PBKIK-nak.
A befektetôket a kész prototípus érdekli és a gyors megtérülés
Számos szabadalom, újítási ötlet van
DITTRICH Ernô, a Hidro Consulting
Kft. ügyvezetôje, tervezôje, a PTE-
PMMIK Környezetmérnöki Tanszéké-
nek oktatója háta mögött. Mint mondja,
egyáltalán nem egyszerû az ötlettôl a
megvalósulásig eljutni ma Magyaror-
szágon.
— Napenergetikai területen van egy
szabadalmam, szennyvizes és zöldener-
getikai területen legalább 10-12 van
elôkészítés alatt, várom az új innováci-
ós pályázatokat, hogy el tudjunk indulni
ezekkel. Ha olyanok lesznek a feltéte-
lek, akkor pályázunk. Emellett a gyö-
kérzónás szennyvíz-tisztítás területén
van egy közös egyetemi-céges fejleszté-
sünk, illetve dolgozunk egy olyan szoft-
veren, ami a közép-európai szennyvi-
zekre biztosít méretezést a tervezôknek.
Egy fejlesztésünk eredményeit éppen
most fogadták be egy neves nemzetközi
folyóiratba, erre a cikkre alapozva pró-
bálunk indítani egy nemzetközi kuta-
tást, aminek az lenne a végcélja, hogy
egy, a világon már ismert szakmai szoft-
ver még jobban mûködhessen. Vízvári
Zoltán kollégámmal dolgozunk egy im-
pedancia-méréses fejlesztésen, most
már ott tartunk, hogy belelátunk a fákba
2 dimenzióban, meg tudjuk mondani,
hogy milyen a fa állapota belül roncso-
lás nélkül. De ez csak a kezdet, mert ezt
tovább szeretnénk fejleszteni mozgókö-
zegekre is, melybôl 3D-s áramlástani
kép kirajzolása lesz a várható eredmény.
Más jellegû fejlesztés például, hogy a
Pollack laborba terveztem egy olyan kí-
sérleti berendezést, ami egy köbméter
kútvízbôl meg tudja mondani az opti-
mális vízkezelési technológiát.
— Hogyan keletkeznek az ötletek
és az eredményig való eljutás folya-
matában mi vagy ki tud segíteni?
— Ebben van tapasztalatom bôven,
fôleg az akadályokat tekintve. Az ötlet
biztos mindenkinél másképp születik.
CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság
Engem 14 éves korom óta folyamatosan
foglalkoztatnak a szakmai megoldások,
szakközépiskolába jártam, onnan egye-
temre mentem, ahol ezt tanultam, és az-
óta folyamatosan 3 munkahelyemen is
ezekkel foglalkozom. Rengeteg idôt ál-
doztam erre, imádom is a szakmámat.
Oktatom, kutatom, tervezem és így
összeállt jól a szakma a fejemben, hi-
szen ezek a tevékenységek egymást erô-
sítik. Nagyon sok tanulás és munka van
a mögött, amikor az ember eljut arra a
szakmai szintre, hogy nem a tanköny-
vekbôl, a szabványokból olvassa, hogy
mit kell csinálni, hanem megtalálja a ré-
seket, és azokat a kérdéseket, amik ki-
forratlanok, meg tudja válaszolni. Azt
gondolom, hogy ilyen emberek képesek
innovatív technológiákat kidolgozni.
Sok olyan feltalálót ismerek, akinek át-
lagos tudású gépészmérnökként van egy
elsô látásra brilliánsnak tûnô ötlete, de
nem tudja kiszámolni és a rendszer mö-
gé tenni a tudományos szakmai tartal-
mat. Ezért is segítettem már több felta-
lálónak mûködôvé tenni az ötletét.
Mivel tervezôként és szakértôként is
dolgozom, ezért látom, hogy a piacon
mire van igény. Hol van olyan piaci rés,
amit semmilyen cég semmilyen termé-
ke nem old meg, amire egyedileg kell
valamit kitalálni. Néha egy-egy ilyen
igény továbbgondolásából jön az, hogy
jé, ebbôl termék is lehetne! Ez hozza
nálam az újabb ötleteket. Jelenleg több
mint 30 tétel szerepel az ötletjegyzéke-
men. Nyilván ezek mindegyikébôl nem
lesz találmány, mert rengeteg idôbe és
pénzbe kerülne kiforralni és levédetni.
Tôlünk nyugatra a jó ötleteket felkarol-
ják, nálunk ez még nem mûködik meg-
felelôen, mert szinte semmire sincs
pénz.
— A piac miként reagál az újdon-
ságokra?
— Minden cég nagyon óvatos, csak
akkor érdekli ôket, ha van bizonyítottan
mûködô, kész prototípus. Ha ez meg-
lenne, akkor sok ötletemre tudnék be-
fektetôt találni, azt gondolom, az összes
feltaláló így van ezzel. A mérésekkel,
akkreditált jegyzôkönyvekkel leigazolt
prototípusokig eljutni sok idô és nagy
pénz, fôleg magánszemélyként vagy kis
cégként. Odáig senki sem segít. Vannak
ugyan pályázatok – ilyen volt az iparjo-
gi pályázat, ami megszûnt, általa 98%
körüli támogatás-intenzitással magán-
személyként szabadalmaztatni lehetett
az ötleteket. Az egyetlen levédett szaba-
dalmamat innen tudtam finanszírozni. A
másik lehetôséget a start-up pályázatok
jelentik, ezeken csak akkor lehet pá-
lyázni, ha egy inkubátorház, inkubátor-
cég felkarolja a projektet. Ezzel az a baj,
hogy elméletileg csak egyetlen egy in-
kubátorcég foglalkozik a környezetvé-
delmi területtel Magyarországon. Tár-
gyaltunk velük, de valójában ôket is –
ahogy az összes magyar inkubátorcéget
– csak az informatikai fejlesztések ér-
deklik és csak akkor, ha két éven belül
megtérülnek. A környezetvédelmi fej-
lesztéseknél már gyors megtérülésnek
számít a 8-10 év. Több találmány-ötle-
tem is elbukott úgy, hogy bementem
olyan szakcéghez, amely forgalmazná,
beépítené, de ha 3 évnél nem rövidebb a
megtérülés, akkor nem foglalkozik vele.
— Külföldi befektetôk keresése
nem lehet megoldás az ön találmá-
nyaira?
— De igen, most egy francia cég-
csoporttal tárgyalok a Kamara innováci-
ós osztálya által menedzselt kapcsola-
ton keresztül (EEN) levédett találmá-
nyommal kapcsolatban. Ôket nagyon
érdekli, de ha velük nem valósul meg az
üzlet, akkor az arabok is érdeklôdést
mutatnak. A többi ötletem megvalósítá-
sára egyelôre nincs energiám, mert köz-
ben a munkahelyeimen is dolgozni kell.
Több feltalálót is ismerek, akinek rá-
ment a vagyona a találmányaira, hiába
kapott díjakat, okleveleket az innováci-
óért, ha senkinek sem kellett végül a ta-
lálmány és nem került piacra. Én nem
áldozom fel az életem többi részét ezért,
elôször befektetôt keresek, pályázatot.
Legfeljebb 10-20% önrészt tudok bele-
fektetni a fejlesztésekbe, többet sajnos
nem. Az EU-s pályázatoknál a legki-
sebb összeg is igen nagy számunkra és
általában 50%-os támogatás-intenzitás
van csak. Több tízmillió forintról beszé-
lünk, ez nem az én nagyságrendem.
— Az egyetem mint oktatási intéz-
mény és háttérbázis mennyiben tudja
támogatni, segíteni az innovációs ötle-
teket és azok kidolgozását?
— Az egyetemi innovációs bizottság
tagja vagyok. Két lehetôsége van az
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 9
egyetemi oktatónak, ha kutatási tevé-
kenységet folytat. Az egyik, ha egyete-
mi kutatási pályázatból jön ki az inno-
vatív eredmény, akkor az kötelezôen az
egyetem részleges tulajdona. Ha viszont
az oktató maga találja ki, nem munka-
köri kötelességébôl fakadóan, akkor
vagy maga védi le a találmányait vagy
pedig felajánlja az egyetemnek mint
egyetemi szabadalmat. Ilyenkor az
egyetem a jogvédelem teljes díját állja,
cserébe kb. 15%-ot kér a szabadalom
tulajdonjogából. A jelenlegi egyetemi
innovációs bizottság alaposan megvizs-
gálja, hogy milyen piaci potenciálja van
a kutatásnak. A bizottsághoz már úgy
érkezik az elôterjesztés, hogy ugyan mi
döntünk, de már elô van készítve a sza-
badalmi ötlet: milyen piaci potenciállal
rendelkezik. Jelenleg az orvosi fejlesz-
tések vannak többségben a PTE-n. A sa-
ját találmányaim közül még egyet sem
raktam be az egyetemi „közösbe”, de
gondolkodom rajta, hogy megpróbálko-
zom vele.
Az innováció – nem kérdés, hogy megéri-e: kötelezô
— A Gépszer Kft. munkavégzésére – te-
vékenységünk jellege miatt – a folya-
matos, viszont nem látványos, általános
érvénnyel nem hasznosítható innováció
a jellemzô – válaszolja dr. HÜSE Ist-
ván, a Gépszer Kft.
ügyvezetôje, a kamarai
menedzsmenttel mû-
ködô Dél-Dunántúli
Gépipari Klaszter el-
nöke arra a kérdésre,
hogy milyen szerepet
játszik az innováció a
vállalkozás életében.
— Egyedi feladatok
egyedi megoldásait
kell a mindennapok-
ban – sokszor ad hoc –
megvalósítani, az in-
nováció nálunk a meg-
oldásban, az elsôre nem, vagy csak je-
lentôsebb idô-energia ráfordítással
megvalósítható kihívásnak való megfe-
lelésben van. Mondok egy példát: tech-
nológia-telepítés során derült ki, hogy a
4,5 tonnás, összetett geometriájú beren-
dezést a már meglévô épületbe úgy kel-
lene bevinni, hogy csak 15 mm-el na-
gyobb a nyílás, mint a gép. Bontás, da-
ruzás (a határidôk miatt) szóba sem jö-
hetett, órák alatt kellett kitalálnunk és
nagyon gyorsan megvalósítanunk azt a
segédszerkezetet, amivel sikeresen
megoldottuk a problémát. Ez lehet,
hogy máshol, „megfogó, buktató, fordí-
tó és mozgató berendezés tervezése és
kivitelezése” címmel innováció lett vol-
na – mi erre „nem értünk rá” – így ma-
radt „csak” egy munkánk része.
— Milyen tapasztalatokról tud be-
számolni az innovációs tevékenység-
gel kapcsolatban? Milyen nehézsé-
gekbe ütközik?
— A szó szoros értelmében vett in-
novációval kapcsolatban személyes ta-
pasztalatom az, hogy bármely jó megol-
dás kidolgozását a magyar beszállítók
részérôl nagyon nehezen fogadja el, és
még nehezebben fizeti meg a piac.
Nincs meg az a megrendelôi kultúra –
sokszor ott sem, ahol az „anyavállalat”
életében, „otthon” ez természetes –,
amely értékelné az innovációt, befekte-
tésnek tekintené és finanszírozná. Ha
nagy szükség van rá, a cég (külföldi)
központjában keresnek szakértôket, bíz-
nak meg teameket – vállalva a tudottan
nagyobb költséget és a hosszabb idôrá-
fordítást. Senkit nem fog meglepni, ha a
következô nehézségként a szakemberhi-
ányt hozom fel.
A komolyabb,
összetettebb innováci-
ók kidolgozásának,
megvalósításának je-
lentôs akadálya a tôke-
erô mértéke (hiánya) –
gyakorlatilag saját erô-
bôl, piaci mûködéssel
az ilyenek költsége
nem termelhetô ki.
— Miért fontos
egy vállalkozás – jele-
sül az önök vállalko-
zásának – életében az
innováció?
— Mert ha csak egy pillanatra is
megállunk, máris lemaradtunk. Ez egy
folyamatos üzem, csak egyetlen oldalról
megközelítve: a piac egyrészt állandó
hatékonyság-növelést és ezen keresztül
versenyképesebb árakat, terméket vár,
másrészt pedig a minôség, a jövedelmek
növekedését, ami viszont árnövelô. Ez
paradoxonnak tûnik, hiszen a folyamat
gyakorlati oldalról korlátosnak látszik,
de sokszor magam sem értem hogyan,
mégis mûködik. A rendszer szabályai-
hoz való alkalmazkodás, az annak törté-
nô megfelelés egyik legfontosabb eleme
az innováció.
— Honnan számíthat segítségre,
támogatásra az innovátor vállalko-
zás?
— Vannak intézményi lehetôségek,
EU-s és kormányzati források – ez a fi-
nanciális oldal. Hatékonyságának, cél-
szerû dedikáltságának elemzése nem fér
ennek a cikknek a terjedelmébe. Min-
den rendszernek vannak hibái, és min-
dig vannak olyanok is, akik tehetsége-
sek abban, hogy a hibákat lehetôségként
használják. Érdekes szám lenne – ha lé-
tezik, én nem ismerem –, hogy az álla-
mi, EU-forrásokból támogatott innová-
ciók milyen mértékben realizálódtak
gazdasági eredményként, szabadalom-
ként, bárhogy. Látszólag (általam érzé-
kelhetôen) az aktuális pályázati
„szlenget” kiválóan értô és alkalmazó
hivatásos innovátorok pontosan tudják,
mivel és hol számíthatnak segítségre,
mert mindig arra a területre fókuszálják
az innovációt, ahol eleve tudják, hogy
lesz segítség. Ennek a folyamatnak van
intézményi formája is, és ha tágan értel-
mezzük, ez is innováció: kitalálni vala-
mit, ami kapcsán olyan forrásokhoz ju-
tunk, melyek fedeznek más, egyébként
szükségszerû költségeket is. Sajnos a
források végesek – és a „hivatásosok”
sokkal ügyesebbek, mint a termelés,
gyártás feladataival is foglalkozók.
— Miért éri meg mégis egy vállal-
kozásnak ezt a tevékenységet folytatni?
— Ugyanazért, amiért fontos az in-
nováció – nem kérdés, hogy megéri-e:
kötelezô. Hívhatjuk fejlôdésnek vagy
entrópiának, de biztosan kijelenthetô,
hogy a világ mindig változik és új kér-
dések merülnek fel. A kérdésekre pedig
választ kell adni, és mindig lesz, aki tud
is adni. Innentôl már csak egy kérdés
marad: én azok között leszek-e, akik vá-
laszt tudnak adni, vagy sem. Ha a vá-
laszt jobban, korábban, gyorsabban, ha-
tékonyabban, olcsóbban tudom megad-
ni, mint mások, akkor helyem van a pi-
acon, ha nem, akkor nincs. N.T.
MESTERKÉPZÉS10 Dél-Dunántúli Gazdaság
Az országban elsôként Baranyában fe-jezték be a 180 órás mesterképzést apincérek és a szakácsok. A sikeresvizsgát tett 24 pincér- és 29 szakács-mester ünnepélyes keretek között ve-hette át mesterlevelét. A jeles esemé-nyen mindannyian az éttermük egyen-ruhájában vettek részt.
Ez év szeptemberében lép életbe az a
jogszabály, ami elôírja, hogy tanulókkal
a gyakorlati képzôhelyeken csak mes-
terlevéllel rendelkezô oktató foglalkoz-
hat. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és
Iparkamara segítséget nyújt e cél meg-
valósításához. A Társadalmi Megújulás
Operatív Program projekt keretében el-
nyert támogatás felhasználásával 145-
en vehetnek részt a mesterképzésben, s
tehetik le a vizsgát, e mellett további
110 fô bevonására is lehetôség nyílott,
újabb források bevonásával, így az év
végéig 255-en tehetnek mestervizsgát.
A mesteravató fôvédnöke NAGY
Csaba, a Baranya Megyei Közgyûlés
elnöke is,
aki egyebek
mellett arra
hívta fel a
megjelentek
figyelmét, a
kamara a kö-
telezô fel-
adatai mel-
lett, számo-
sat azonban
önként vállal
fel, ilyen
többek között, hogy olyan uniós pályá-
zaton vesz részt, mint a mesterképzés
támogatásához kapcsolódó. — A ha-
zánkba érkezô külföldi turisták ma már
nem csak a kulturális, történelmi és ter-
mészeti értékeinkre kíváncsiak, hanem
egyre inkább a gasztronómiai mint él-
mény is ott szerepel a célpontjaik között
– hangsúlyozta Nagy Csaba. — A ven-
dég és a szakácsok közötti kapcsolatot
pedig a pincérek jelentik. A magyar fel-
szolgálók egész Európában elismertek
párját ritkító hozzáállásuknak, szakma-
szeretetüknek és kulturált viselkedésük-
nek köszönhetôen.
— A most felavatott mestereknek
egyik fontos feladatuk, hogy az évek
alatt felhalmozott tudásukat átadják az
utódoknak, a jövô szakembereinek –
emelte ki köszöntôjében VÁRSZEGI
Gyula, a
Pécs-Ba-
r a n y a i
Kereske-
delmi és
I p a r k a -
m a r a
szakkép-
zési alel-
nöke. —
M i n d -
annyian
mostanra
szakmájuk legmagasabb fokára jutottak,
ezentúl mindig a legmagasabb színvo-
nalon kell teljesíteniük. A mestervizsgá-
ra való felkészülés során pedig azt is
megtapasztalhatták, hogy milyen inspi-
rálóan hat a fejlôdésükre, ha részt vesz-
nek egy-egy gasztronómiai versenyen,
amire a fejlôdéshez és erre a baranyai
konyhamûvészetnek, vendéglátásnak
most nagy szüksége van. E mellett fon-
tos, hogy a mesterek összetartsanak,
mert csak akkor érhetnek el változáso-
kat, vívhatják ki a szakmák megbecsü-
lését.
— Családi vállalkozásban mûködte-
tünk egy éttermet, s már öt évvel ezelôtt
Pincér- és szakács
MESTERKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 11
megfogalmazódott bennem, hogy tanu-
lókkal foglalkozom – mondja a frissen
pincér mesterré avatott NAGYPÁL Ni-
kolett. — Jelenleg is tizennyolc tanu-
lónk van – pincér, szakács, vendéglátós
– azonban szeptembertôl már csak ak-
kor foglalkozhatok velük, ha mesterle-
véllel rendelkezem. Éltem a lehetôség-
gel, s jelentkeztem a kamara által meg-
hirdetett támogatott képzésre.
Mint mondja, a felkészítô tanfolyam
során sok új ismerettel lett gazdagabb.
Sok volt közöttük az olyan pincér, aki
már 30-40 éve van a pályán, sok fogást
átadtak, egyebek mellett, miként kell a
pezsgôt felszolgálni, vagy koktélt készí-
teni, vagy számos asztali mûvelet.
— Jó lenne ezt a megszerzett tudást
a jövôben is kamatoztatni, továbbfej-
leszteni, hiszen a pincér szakma folya-
matosan változik, fejlôdik, akár egy
Mesterklub keretében is – ad hangot vé-
leményének.
A villányi Gere Hotel Mandula Étter-
mének fiatal szakácsa, BEDEGI And-
rás László is az elsôk között szerezte
meg a mesterlevelét.
— Nem volt könnyû a mestervizsgá-
ra felkészítô tanfolyam, a szakmai része
volt a kevésbé nehéz, de hát érthetô, hi-
szen mindannyian gyakorló szakácsok
vagyunk – mondja. — A fáma szerint én
már nyolc évesen kijelentettem, szakács
leszek. Vallom, ezt a szakmát csak szív-
vel, lélekkel lehet mûvelni, s csak na-
gyon magas színvonalon érdemes. A
villányi Gere Borhotelben olyan embe-
rekkel dolgozhatom együtt, akik állan-
dóan képezik magukat, keresik az újabb
és újabb kihívásokat, akár csak én. Már
évek óta foglalkoztam a gondolattal,
hogy mestervizsgát teszek, de nem volt
meg hozzá az anyagi hátterem, ezért is
örültem, amikor rátaláltam a kamara ál-
tal meghirdetett, támogatott mestervizs-
ga lehetôségre. Sz.K.
mestereket avattak
PÁLYAVÁLASZTÁS Dél-Dunántúli Gazdaság12
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-
kamara kiemelt feladatai közé tartozik
az általános iskolások pályaválasztásá-
nak elôsegítése. Napjainkban a gépipar
komoly kihívással küzd, melyet a meg-
felelôen képzett munkaerô hiánya okoz.
A helyzet javítása érdekében a megyé-
ben számos vállalkozás nagy hangsúlyt
fektet a saját munkaerô kinevelésére. A
cél érdekében jól mûködô összefogás
van a kamara és a gépipari vállalkozá-
sok között, így a kamarai pályaválasztá-
si rendezvények is évek óta nagy támo-
gatást kapnak, sokan állnak a gépipar
megismertetésével kapcsolatos kezde-
ményezések mellé.
Az 5. alkalommal megrendezett ver-
seny a korábbi gyakorlatnak megfelelô-
en 3 fordulóból állt.
Az elsô fordulóban egy szakmais-
mereti totó online kitöltése volt a fel-
adat. A totót helyesen megoldó csapatok
a második fordulóban üzemlátogatáso-
kon vettek részt. Minden helyszínen be-
pillanthattak a gépipari üzemek napi te-
vékenységébe, megismerkedhettek a fé-
mes szakmákkal, az alapanyagokkal, a
munkafolyamatokkal és megnézhették a
kész termékeket. A második forduló fel-
adata az adott üzemlátogatásról – egy
elôre összeállított szempontsor szerint –
látogatási napló készítése volt.
Az üzemlátogatások alkalmával
megszerzett ismeretek és élmények se-
gítséget nyújthatnak a pályaválasztás-
hoz. A munkaerô-piaci igények alapján
jó döntést hoz az a diák, aki valamely
gépipari szakmát szeretné választani. A
korábbi évekhez hasonlóan a 2015–16-
os tanévre meghatározott ösztöndíjjal
támogatott hiányszakmák között is sze-
repel a gépi forgácsoló, a hegesztô, va-
lamint az ipari gépész szakma is.
(Az indulók között akad olyan, aki
már eldöntötte, hogy a gépipar valamely
területén szeretne továbbtanulni, ôk az
üzemlátogatások alkalmával képet kap-
hattak arról, hányféle munkakört céloz-
hatnak meg, milyen tudást kell megsze-
rezniük a tanulóévek alatt. Azok a diá-
kok, akik még bizonytalanok a pályavá-
lasztást illetôen, az üzemekben szerzett
ismeretekkel és élményekkel segítséget
kaphattak a döntéshez.)
Az 5. Gép-Ésszel Baranyában ver-
seny döntôjét március 27-én pénteken
rendezte meg a kamara. A 2. forduló
üzemlátogatásairól elkészített látogatási
naplók alapján (valamint az 1. forduló
eredményeivel) a legjobbnak bizonyuló
12 csapat tagjai vehettek részt a döntôn,
ahol az ügyességi feladatok megoldásá-
hoz a céglátogatások során elsajátított
ismeretek mellett a logikát, a kézügyes-
séget és a csapatmunkát is be kellett vet-
ni. Idén már másodszor, a versenyt tá-
mogató vállalkozások is képviseltették
magukat a döntôn. A verseny 12 állomá-
sán szakemberek irányították a verseny-
feladat megoldását, akik nem csak az
értékelést végezték, hanem új ismere-
tekkel, tanácsokkal is ellátták a verseny-
zôket.
A verseny végeredménye
1. helyezett: Bólyi Általános Iskola
és Alapfokú Mûvészeti Iskola
Csapatnév: Borsók
Csapattagok: Insperger Krisztián,
Somogyvári Valentin, Csillik Máté
Felkészítô tanár: Auth Szilvia
2. helyezett: Siklósi Táncsics Mihály
Gimnázium, Szakközépiskola
és Szakiskola, Általános Iskola és
Alapfokú Mûvészeti Iskola, Kanizsai
Dorottya Általános Iskolája
Csapatnév: Tenkes
Csapattagok: Bosnyák Bence, Gyenis
András, Tihanyi Patrik
Felkészítô tanár: Heidfogelné Seregé-
lyes Edit
3. helyezett: Hosszúhetényi Általános
Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola
szakmákkal ismerkedtek a fiatalok
A gépipari szakmák megismertetése a célja annak a versenynek, amelyet immár 5. alka-lommal rendezett meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A Gép-Ésszel Bara-nyában címet viselô, szakmaismereti megmérettetésre a Baranya megyei általános isko-lák 6., 7., és 8. osztályos tanulói jelentkezhettek, 3 fôs csapatokat alkotva. Az idei évbenminden eddiginél több, 150 diák nevezett a versenyre.
Gépipari
1. helyezett: Bólyi Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola 2. helyezett: Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskolaés Szakiskola, Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola, Kanizsai Dorottya Általános Iskolája
SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 13
Csapatnév: AAAAAAAA (8.A)
Csapattagok: Ignácz Sándor, Nagy
Gergô, Sárközi Gyula
Felkészítô tanár: Nagyné Schäffer Kin-
ga. A helyezés értékét növeli, hogy har-
madik társuk betegsége miatt ketten ér-
ték el a kiváló eredményt.
4. helyezett: Szentlôrinci Általános
Iskola Zsigmond Király Általános
Iskola Tagintézménye
Csapatnév: Rezes banda
Csapattagok: Fehér Dominika, Orsós
Dávid, Orsós Milán
Felkészítô tanár: Szücs Katalin
5. helyezett: Szederkényi Általános
Iskola
Csapatnév: Robot trió
Csapattagok: Szabó Tamás, Szalai
Kevin, Bedô Enrike
Felkészítô tanár: Turi Zsófia
6. helyezett: Sásdi Általános Iskola
és Alapfokú Mûvészeti Iskola
Csapatnév: VasSasok
Csapattagok: Gyenes-Jónás Marcell,
Katona Luca, Vass Áron
Felkészítô tanár: Lelovics Mária
7. helyezett: Gödrei Körzeti
Általános Iskola
Csapatnév: A 3 gépÉSZ
Csapattagok: Balogh Dániel, Kereszte-
si Ádám, Orsós Richárd
Felkészítô tanár: Renner Eszter
8. helyezett: Mecsekaljai Általános
Iskola Köztársaság Téri Általános
Iskolája
Csapatnév: Hegesztôk
Csapattagok: Horváth Krisztián,
Lôrincz Richárd, Gorjanácz Zsolt
Felkészítô tanár: Somos Judit
9. helyezett: Munkácsy Albert
Általános Iskola (Kémes)
Csapatnév: Gépészek
Csapattagok: Deli Patrik, Csór Ferenc,
Kiss László Vilmos
Felkészítô tanár: Keresztesi Imréné
10. helyezett: Kenderföld-Somági
Általános Iskola (Komló)
Csapatnév: „csavaros” kenderföldiek
Csapattagok: Orsós Attila Márk, Jónás
Tamara Kitti, Körmendi Kinga Bianka
Felkészítô tanár: Steiner Jánosné
11. helyezett:. Zrínyi Miklós Közép-
iskola Istvánffy Miklós Általános
Iskolája (Szigetvár)
Csapatnév: CSAVAROK-2
Csapattagok: Csonka Károly, Fülöp
Fanni, Vargha Lázár
Felkészítô tanár: Schierer Mária
12. helyezett: Egyházasharaszti Kör-
zeti Általános Iskola
Csapatnév: Vasököl
Csapattagok: Balogh Péter, Pápai Dá-
vid, Jovánovics József
Felkészítô tanár:
Borbándiné Szôcs Zsuzsanna
Felkészítésen vettek részt a vizsgaelnökök és vizsgabizottsági tagok
A tavalyi évhez hasonlóan, április 28-án ismét megrendezésre került kama-
ránkban a vizsgaelnökök és tagok számára tartott komplex vizsgáztatásról
szóló felkészítés.
Az idei évben csak azok számára szervezte meg kamaránk a tájékoztató elôadást,
akik tavaly februárban nem tudtak részt venni a felkészítésen.
A felkészítés célja, hogy a szakmai záróvizsgákon csak olyan szakember lás-
sa el a vizsgaelnöki és tagi feladatokat, aki a jogszabályi elôírásokat ismeri, al-
kalmazni és betartatni tudja. Fontos tudni azt is, hogy a felkészítésrôl kiállított
igazolás megléte feltétele a további vizsgaelnöki és tagi tevékenységnek.
Szilber Erzsébet felnôttképzési szakértô elôadásában a felkészítésen részt ve-
vô mintegy 50 fô tájékoztatást kapott a komplex vizsgáztatás jogszabályi hátteré-
rôl, a háttér informatikai rendszer használatáról, valamint az elmúlt egy év ta-
pasztalatairól. Elôadásában összehasonlította a modulos és a komplex vizsgázta-
tás különbségeit, valamint taglalta a bizottság tagjainak feladatait.
A felkészítést teszt zárta, melynek kiértékelését követôen a sikeres tesztet írt
elnökök számára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a tagok számára pedig
a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara állítja ki a felkészítésrôl szóló iga-
zolást, melynek átvételérôl az érintettek késôbb e-mailben kapnak értesítést.
A rendezvény támogatói:
Bock Panzió Kft., Forsz Kft., Hauni Hungária Gépgyártó
Kft., Hidrot Kft., Iron-Tech Zrt., Kadia Bt., Kálóczy Kft.,
Kecskés Fémipari Kft., Komlói Fûtôerômû Zrt., Lakics Gép-
gyártó Kft., Matro Kft., Max Blank Hungária Kft., Mig-Tig
Kft., Pécsi 500.sz. Angster József Szakképzô Iskola, Seres
Kft., Spitzer Silo Pécs Kft., Strauss Metal Biztonságtechnika
Kft., Terex Cranes Hungary Kft., Uni-System Bau Kft.3. helyezett: Hosszúhetényi Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola
KAMARAI HÍREK14 Dél-Dunántúli Gazdaság
A vállalkozások minden év elején szembesül-nek a számukra kötelezettséget elôíró jogsza-bály változásokkal. A kamara szakmai fórumokszervezésével segíti az együttmûködést a hi-vatalok és a vállalkozások között, hogy megfe-lelô információt, tájékoztatást adjon az új elô-írásokról, elôsegítve azok gyakorlati megvaló-sítását.
A kamarai Munkavédelmi klub létrehozá-sával is az volt a célunk, hogy naprakész infor-mációval elkerülhetôk legyenek az ellenôrzé-sek során a szankciók, melyek nehéz helyzet-be hozhatnak egy kisvállalkozást. Az áprilisiklubülés témája a tûzvédelmi jogszabályokváltozása volt, az elôadók a Bara-nya Megyei KatasztrófavédelmiIgazgatóság vezetô szakértôi voltak.
Az OTSZ 2015 évi változásamellett tucatnyi egyéb kiegészítô,tûzvédelemmel foglalkozó jogsza-bály is életbe lépett. Arról, hogy ezekaz aktuális jogszabályváltozások agazdálkodó szervezetek életére mi-
lyen kihatással vannak Fischer And-rás tûzoltó fôhadnagy, hatósági szol-gálatvezetô és Arató Gábor tûzoltó fô-
hadnagy, hatósági kiemelt fôreferens tartottelôadást.
Az elôadók általános ismertetôt tartottakaz új OTSZ-rôl, szó volt tûzvédelmi oktatásról,a gazdasági szervezeteknél elôírt tûzvédelmiszakképesítésrôl, a tûzvédelmi szabályzatról,a tûzriadó tervrôl és a tûzvédelmi Megfelelôsé-gi kézikönyvrôl is. A változások, melyeketirányelvek, rendeletek szabályoznak, folyama-tosan beépülnek majd az új tûzvédelemrôlszóló szabványokba is.
Az elôadásokat követô fórumot Karsa Ró-bert alezredes, a BMKI igazgató helyettesemoderálta.
Fejlesztôk fóruma, HR klubAz Innovációs Bizottság, a Kisvállalkozási Bizottság, az Ipari Tagozat elnökségének és aKözszolgáltató Tagozat elnökségének összevont testületi ülésére került sor Királyegyhá-zán, az önkéntes kamarai tag LAFARGE Cement Magyarország Kft. székhelyén.
Az alábbi témák kerültek megtárgyalásra és megszavazásra.1. Fejlesztôk Fóruma. Az innovációs és technológia transzfer tevékenység erôsítésére és társa-
dalmasítására az Innovációs Bizottság keretein belül, Herbály István vezetésével, havi rend-szerességgel megrendezendô tematikus események.
2. HR Klub: a Kisvállalkozási Bizottság kezdeményezésére, a humánerôforrás-fejlesztési szak-emberek eszmecseréjét lehetôvé tévô kamarai eseménysorozat.
3. Kamarai elégedettség- és igényfelmérés. Az önkéntes kamarai tagok fókuszcsoportos, repre-zentatív felmérésére, illetve a regisztrált vállalkozások megkérdezésére ad majd módot a Kis-vállalkozási Bizottság kezdeményezése.
A fejlesztési témákat követôen a ne-gyedéves beszámolók is bemutatás-ra és elfogadásra kerültek.Dr. Síkfôi Tamás és dr. Kéri István agazdaságot, a kamarai üzleti közös-séget és a kamarai munkaszerveze-tet érintô stratégiai kérdésekrôl, és akamara 2015. évi szakmai terveirôltartottak elôadást, amelyet követôenkötetlen szakmai beszélgetésselfolytatódott az ülés.A hivatalos program a gyárlátoga-tással zárult. Hoffmann Tamás ke-
reskedelmi vezetô áttekintô elôadását követôen a gyárigazgató mutatta be a hatalmas létesít-mény mûködését, az óriási betonépületek tartalmát és szakmai rendszerét.
Középpontbana hegesztés- technológiaA Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (me-nedzsment szerve: PBKIK) 21. Bench-marking Klubülése áprilisban került meg-rendezésre, melyen házigazdaként a DDGKTagja, a MIG-TIG Kft. mutatkozott be.
A MIG-TIG Kft. hegesztôgép értékesítésével,ipari gázok forgalmazásával, munkavédelmieszközök értékesítésével, mûszaki szakta-nácsadással és oktatással, valamint hegesztô-gép szervizzel foglalkozik, melynek megfelelô-en a klubülésen a hegesztés-technológia ke-rült középpontba.
A rendezvényen a kft. partnere, az ESAB,demo autóján attraktív hegesztési eljárásokatmutatott be, valamint a SAPIO innovatív gáz-palackokkal ismerkedhettek meg a klaszter-tagok. A klubülés egyik legizgalmasabb ese-ménye a klasztertagok közötti „Hegesztôverseny” volt, melyet a MÍG-TIG Kft. oktató vir-tuális hegesztôgépével teljesíthettek a tagok.
A kft. telephelyén készült bográcsos ételelfogyasztása után a klasztertagok fórumté-maként a hatósági kapcsolataikat elemezték,és osztották meg egymás között pozitív és ne-gatív tapasztalataikat, mely újabb kiindulásialapot és témaköröket adott a klaszter közöslobbi tevékenyégének folytatásához. (A DDGKa napokban juttatta el lobbi levelét a Nemzet-gazdasági Minisztériumba, melyben a szak-képzési hozzájárulás elszámolás szabályai-nak módosítását, kiegészítését kéri.)
Az értékes eszmecserét követôen a „He-gesztô verseny” eredményhirdetésével és díj-kiosztással zárult a program.
Elkerülhetô szankciók
KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 15
DesignPécs 2015A kamara – együttmûködve a Kreatív IpariKlaszterral, egyeztetve a Pécsi Tudomány-egyetemmel, valamint Pécs várossal –megkezdte a DesignPécs rendezvénysoro-zat szervezését, mely 2015. szeptember 25.és október 4. között kerül megrendezésre,kapcsolódva a Design Hét Budapest ren-dezvénysorozathoz.
A tavalyi eredményeknek és tapasztala-toknak hála, ebben az évben fókuszáltabbprogrammal várják az érdeklôdôket a szerve-zôk. A rendezvények legnagyobb újítása az,hogy a programok idén nagyobb hangsúlytfektetnek az iparra és gazdaságra, valamint atechnológia fontosságára. Így elôre láthatóanaz egyik központi kiállítás a Baranyában mû-ködô – fôleg kreatív ipari – iparágak technoló-giáinak bemutatására fókuszál majd.
Jelenleg az arculatfrissítéssel, a weboldalmegújításával és az együttmûködô partnerekkeresésével foglalkoznak a szervezôk, vala-mint folyamatos egyeztetéseket folytatnak aPTE és a Design Hét Budapest projektirodamunkatársaival. A körvonalazódó rendezvé-nyek sok érdekességgel és izgalmas ese-ménnyel várják majd idén is a design szerel-meseit.
Innovációs elismerésa Strauss Metal Kft.-nek
A XIII. Magyar InnovációsNagydíj bíráló bizottságakiemelt elismerésben ré-szesítette kamaránk és akamara által menedzseltDél-Dunántúli GépipariKlaszter tagját.
A díjat a tavalyi évbentöbb területen is megjele-nô jelentôs innovációértkapta a vállalkozás. A díjatStrausz János ügyvezetôvette át.
Fotó: Boltresz Attila és Feith Sándor
Kézzel fogható a megújuló energiaA kamara Marketing klubja az országbanegyedülálló élményt kínáló, a pécsi erômûtörténetét, technológiáját és tüzelôanyaga-it interaktív és játékos formában bemutatólátogatóközpontot tekintette meg.
Pécs legújabb turisztikai látványossága is-kolás csoportoknak, civil és szakmai érdeklô-dôknek egyaránt kellemes kikapcsolódás és in-formációforrás egyben. Mindezt ráadásul ingye-nesen és a belvárostól alig néhány percnyire.
A Pannonpower Magyarország legna-gyobb biomassza-erômûvét üzemelteti Pé-csett, ennek köszönhetôen ez az elsô olyanhazai nagyváros, ahol teljes egészében meg-újuló forrásból származik a távfûtés hôenergi-ája. Ezt a forradalmi újdonságot mutatja be aZöld Zóna gyerekeknek és felnôtteknek egy-aránt érdekességeket rejtô kiállítása. Testkö-zelbôl, tapinthatóan fedezhetôk fel a különfélebiomassza-tüzelôanyagok, kipróbálható azerômû és a távhôrendszer mûködô modelljeés egy szobabiciklivel saját magunk is termel-hetünk energiát. Emellett animációk, érintô-képernyôs eszközök, virtuális erômûbejárás,kvízjáték, makettek és modellek is színesítik atárlatot.
A Zöld Zóna ideális helyszíne rendhagyótermészettudományos óráknak és tökéletescélpontja az osztálykirándulásoknak is. A cso-portlétszámtól függôen 60-70 perces programsorán a gyerekek játékosan tanulhatják meg abiomassza-alapú energiatermelés és atávhôrendszer mûködésének alapjait és tesz-telhetik természettudományos ismereteiket is.
A Zöld Zóna látogatása ingyenes és elôze-tesen bejelentkezett csoportok számára lehet-séges. További információk és bejelentkezés ahttp://www.pannonpower.hu/kapcsolat/eromu-latogatas weboldalon, és a [email protected] címen.
Zöld Zóna bemutatóterem7630 Pécs, Edison u. 1.Tömegközlekedéssel megközelíthetô a
20, 21, 21A és 121 jelû helyi járatú buszokkal.
A 3D technológiagyakorlata a Formatervezésiklubban A kamara szervezésében megrendezésrekerült a Formatervezési klub május 6-án.
A Pick-Form Bt. vezetô mérnöke BazsaliGábor tartott rendhagyó elôadást Formater-vezés gombnyomásra? címmel a 3D tech-nológiákról.
Az elôadónkról fontos információ, hogya technológiának olyan mestere, hogy magais épített egy Prusa-Mendel gépet, mely mû-ködôképes. Ennek a gépnek a technológiá-ja alkalmas prototípus készítésére, haszná-lati tárgyak, ajándéktárgyak, készség fej-lesztô játékok elkészítésére is.
A Pick-Form Bt. vezetô tervezôje az elô-adáson a prototípusgyártásról, a jelenleghasználatos technológiákról és az ingyene-sen használható szoftverekrôl is beszélt.
Az elôadást követôen a résztvevôknekalkalmuk nyílt átbeszélni a hallottakat éskérdéseiket feltenni.
A rendkívüli bemutató mellett a kreatívtalálkozó célja az volt, hogy a részvevôk öt-leteikkel támogassák a DesignPécs rendez-vénysorozat szervezést és nyilatkozzanakrészvételi szándékukról.
DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság16
Példa nélküli sikert tudhat magáénak
KOLLÁR László, aki néhány év alatt je-
lentôs idegenforgalmi cél-
ponttá tette a korábban tu-
risták által alig látogatott
baranyai települést, Bikalt.
A Hella’91 Kft. által mû-
ködtetett bikali Puchner
Kastélyszálló 90%-os telí-
tettséggel, ötféle szálláshan-
gulatban várja a kikapcsoló-
dásra várókat, akik 60%-a
törzsvendég. A Pécstôl
mindössze 50 km-re lévô
kis faluban álmodta meg
Kollár László a kastély mel-
lett Magyarország elsô te-
matikus élményparkját, amely egyedülál-
ló módon idézi fel és kelti életre a közép-
kori Magyarországot: mesterek, színé-
szek, harcedzett lovasok és íjászok, gya-
korlott madarászok közremûködésével a
környék falvaiban élô kézmûveseknek is
munkalehetôséget teremtve. E tevékeny-
séget a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és
Iparkamara Baranya Megyei Idegenfor-
galmi Díjjal honorálta. Hogy mi a siker
titka, Kollár László így fogalmaz:
— A sikerhez nagyfokú elkötelezett-
ség kell egy hosszú távú ügy iránt, ha ez
nincs meg, akkor alapjai-
ban sérülhet a dolog. Emel-
lett nagyon fontos, hogy ki
kell jelölni magunknak az
irányt, fôképp egy olyan te-
rületen, mint az idegenfor-
galom, hiszen ez egy na-
gyon hosszú távon – akár
generáción átívelô –
megtérülô befektetés. Ha
tehát van egy koncepciónk,
akkor azt tûzön-vízen át
kell vinni. Így tudtunk az
ország 16. leghátrányosabb
kistérségében három „elsô”
terméket létrehozni: a miénk volt az or-
szág elsô kastélyszállója, az ország elsô
wellnesse 1998-ban és 2010-ben az or-
szág elsô tematikus parkja, az élménybir-
tok. A sikeres mûködéshez hozzátartozik
az is, hogy folyamatosan keressük a vá-
laszt a kinek, mit? kérdésekre. Számos
elôadáson elmondtam már, nem tudunk
fejlôdni, ha nincs meg bennünk az alázat,
hogy megtudjuk: a vásárlóink mit vásá-
rolnának. A multik folyamatosan nézik a
statisztikát és azokat a termékeket értéke-
sítik, ami a legjobban fogy. Mindig kere-
sem az újdonságot, az egyedit, így hoz-
tam Bikalra például a lovas színházat,
ami eddig csak Budapesten és az északi
határ mellett néhány helyen volt látható.
Most erre építjük az elkövetkezô 3-5 év
nyári koncepcióját. 6 szállástípusunk van,
ezekben olyan élményprogramokat kíná-
lunk, amelyek más-más vendégek érdek-
lôdését kelthetik fel.
— Az önök által nyújtott idegenfor-
galmi szolgáltatás miként illeszthetô be
Baranya megye turizmusába?
— Erre nem egyszerû válaszolni, én
úgy gondolom, hogy minden mindent szí-
nesít. Nagyon lényeges a sokszínûség,
ehhez Baranya megyében is jó adottságok
vannak. Ott van például a medvehagyma
Orfûn és környékén, Siklóson rendbe
hozták a várat és sorolhatnám tovább. Ám
ha sokkal erôsebb lenne ezeknek a he-
lyeknek az imázsa, a marketingje, akkor
egy jó megyei koncepcióval a jelenlegi
idegenforgalomnak a többszörösét lehetne
elérni. Itt nem másról beszélek, csak koor-
dinációról. Ha megnézzük a multikat, ak-
kor láthatjuk, hogy semmi mással, csak
koordinációval szereznek meg piacokat. E
tekintetben érdemes tôlük tanulni.
Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj:
Hella’91 Kft.„A siker titka a nagyfokú elkötelezettség”
Számtalan kamarai szakmai rendezvé-
nyen és programban vesz részt aktívan,
tanácsadó az Önindító programban, a ka-
marai ingyenes pénzügyi tanácsadó na-
pok egyik szervezôje, és mint pályázati
szakértô is nagyban hozzájárul a megyei
vállalkozások pénzügyi kultúrájának fej-
lesztéséhez. Emellett a kamarai Kisvállal-
kozás-fejlesztési Bizottság tagja
OPAUSZKI László, akinek 2014-ben
végzett munkájáért Kiváló Kamarai Mun-
káért Díjat adományozott a Pécs-Bara-
nyai Kereskedelmi és Iparkamara. Ezt az
elismerést az a természetes személy kap-
hatja meg, akinek munkája nyomán az
adott kamarai szervezeti egység vagy a
kamara egészének eredményessége, haté-
konysága javult.
Opauszki László 2006 óta mûködteti
saját könyvelôirodáját. A könyvelés mel-
lett tanácsadással, pályázatírással, okta-
tással is foglalkozik.
— Mintegy 7 éve veszek részt a ka-
mara munkájában, a közbeszerzési refe-
rens képzés oktatójaként kezdtük az
együttmûködést – mondja a díjazott. —
Harmadik éve vagyok a Kisvállalkozás-
fejlesztési Bizottság tagja, a kamara vál-
lalkozói tanácsadásában is részt vettem.
Második alkalommal mint oktató és ke-
Kiváló Kamarai Munkáért Díj:
Opauszki László„Az én felelôsségem a szakszerû és idôben történô tájékoztatás”
DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 17
Nem volt teljesen biztos abban, mi is
szeretne lenni, ezért egyik lehetôségként
jelölte meg a kereskedelmi iskolát annak
idején SZABÓ Zsolt és nem bánta meg
választását. Az autószerelô szakmával
szemben azért gyôzött az eladó, mert itt
nem kellett összepiszkolnia a kezét. A ma
Siklóson mûszaki boltot
vezetô és tulajdonló ke-
reskedô családjában töb-
beknek ez volt a hivatása,
így a fiatalember tudta,
mivel jár az, ha valaki a
pult mögött áll. Azt
mondja, aki megszereti,
marad is a szakmájában.
Üzlete 1994 óta várja a
vásárlókat, Szabó Zsolt a
folyamatosan változó kö-
rülményekhez igazodó
kereskedelmi-vezetési
stratégiájával biztosítani
tudta, hogy a nagy kon-
kurenciaharc mellett és ellenére ne csak
fennmaradjon az üzlet, hanem fejlôdjön
is. Sikerét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi
és Iparkamara Az Év Kereskedôje Díjjal
ismerte el.
— Az iskola elvégzése után 1977-ben
kezdtem a pályámat a Baranyakernél.
Utána Pécsett, a Király utcában dolgoz-
tam, amikor is jött a privatizáció és meg-
szûntek a kis üzletek, akkor lettem egyé-
ni kereskedô. Azóta itt vagyok, Siklóson
– foglalja össze röviden pályafutását Az
Év Kereskedôje. — Egy saját, 18 m2-es
helyiségben kezdtük az árusítást, utána
béreltünk egy nagyobb üz-
letet, és most egy szintén
saját tulajdonú 200 m2-es
üzletben várjuk a vevôket.
Akik nemcsak Siklósról,
hanem a környezô telepü-
lésekrôl is visszatérnek
hozzánk.
— Mi a sikerének a
titka?
— Ami pénz bejött az
évek alatt, azt visszafor-
gattuk a vállalkozásba:
árura, az épületre, a
dizájnra, hogy jobban
menjen az üzlet. Emellett
folyamatosan figyelni kell a piaci, vásár-
lói igényeket, a konkurenciát, hogy mit és
mennyiért árulnak. Ma a legnagyobb kon-
kurencia egyébként az internet. A mi elô-
nyünk az internetes és a multinacionális
kereskedôkkel szemben a személyes kap-
csolat. Nagyon sokat jelent a vevôinknek,
ha a nevükön szólítjuk ôket, ha tudjuk,
mire van szükségük. Természetesen az
sem mindegy, hogy hogyan szolgálják ki
az embert. Fontos a személyes kontaktus,
a szakértelem, hogy el tudjuk mondani,
miért kerül az egyik tûzhely 50 ezer fo-
rintba, a másik pedig 80 ezerbe, még ha
elsô látásra nincs is különbség közöttük.
Emellett mindig szem elôtt tartottam azt,
hogy nem szabad hazudni a vevônek. Ha
egy készülék nem tudja azt a bizonyos
funkciót, amit a vevô keres, akkor ezt
meg kell mondani neki. És ezt a törôdést
meghálálják a vásárlóink, hiszen számos
visszatérô vásárlónk van.
— Mitôl jó kereskedô a kereskedô?
— Azt tudom elmondani, én hogy csi-
náltam. A pályafutásom alatt mindig a ve-
vôkért voltam. Úgy végeztem és végzem
a dolgomat, ahogy a lelkiismeretem dik-
tálja. Fontos a termékek jó minôsége, er-
re mindig figyelmet fordítottam, gagyit
soha nem árultam. Az üzlet fennállásának
húsz éve alatt összesen talán ha kétszer
hoztak vissza árut valamilyen probléma
miatt. A vevôk érdeke és az üzlet között
kell megtalálni a középutat, mindkét fél
megelégedésére. A vevô elégedettsége
nagyon fontos, mert akkor biztosan
visszatér vásárolni.
Az Év Kereskedôje Díj: Szabó Zsolt„Aki megszereti, marad is a szakmájában”
resztszülô tevékenykedem
a kamara, a munkaügyi
központ és a KIKK Egye-
sület által indított Önindító
programban.
— Mit tart munkájá-
ban a legfontosabbnak,
milyen elvek, értékek
mentén dolgozik?
— Az ügyfeleknek
alapvetôen nem kell érte-
niük a pénzügyekhez vagy
a könyveléshez, ezért ve-
szik igénybe szakember
munkáját. Viszont fontos
hangsúlyozni, hogy ôk fe-
lelnek a vállalkozásukért,
ezért – véleményem szerint – elengedhe-
tetlen egy minimális tudás ezen a terüle-
ten. Az én felelôsségem a szakszerû és
idôben történô tájékozta-
tás, információnyújtás.
Pl. pályázat esetében
nem csak a támogatás
nagyságára, hanem a vál-
lalásokra is felhívom a fi-
gyelmet. Nem egyszer
elôfordult már, hogy le-
beszéltem a vállalkozót
egy pályázat benyújtásá-
ról. A könyvelésnél is az
idôben nyújtott informá-
ció a legfontosabb. Alap-
vetô elvárás magammal
szemben, hogy határidô
elôtt, illetve egy gazdasá-
gi esemény megtörténte
elôtt tájékoztassam az ügyfeleimet olyan
mértékben és nyelvezettel, amit laikus-
ként is megértenek.
— Miben szorulnak leginkább tá-
mogatásra, segítségre a vállalkozások?
Ön mit tapasztal, hogy mit várnak a
kamarától?
— Ebben a felgyorsult, rohanó világ-
ban, ahol mindenki fut a munka után,
nincs idô az adminisztrációra és sajnos
nem is érzik ennek a súlyát. Ezen túlme-
nôen egyre gyakrabban változik a vállal-
kozások mûködését meghatározó jogsza-
bályi háttér is. Mindezek alapján egyre
nagyobb érték az idôben megszerzett,
korrekt információ. Úgy látom, hogy a
korrekt tájékoztatásra van legnagyobb
szükségük a kisvállalkozásoknak. Ha ve-
szik a fáradságot és elolvassák a kamarai
hírlevelet vagy megnézik a PBKIK hon-
lapját, akkor hozzá is juthatnak ezekhez
az információkhoz.
Opauszki László
DÍJAZOTTAK18 Dél-Dunántúli Gazdaság
Évtizedek óta foglalkozik tanulók kép-
zésével PÁL István villanyszerelô-
mester, aki tevékenysé-
ge elismeréseként Szak-
képzési Díjat vehetett át
a kamarától.
— Meglepôdtem, s
nagyon jól esett az elis-
merés – mondja. — Na-
gyon régóta részt ve-
szek a tanulóképzésben,
egy évtizede úgy is,
mint a Szakképzési Bi-
zottság tagja. Mindig is
fontosnak tartottam az
utánpótlás nevelését, az
utóbbi idôben azonban
azt kellett tapasztalnom, hogy egyre ke-
vesebben választják ezt a szakmát, egy-
re nagyobb, szakemberhiány ezen a te-
rületen. Kiemelt a szerepe éppen ezért a
tanulóképzésnek, ugyanis anélkül ez a
szakma nem marad meg. A villanysze-
relést nem lehet automatizálni, fontos
része a kétkezi munka,
amihez kézügyesség
kell, e mellett az elméle-
ti háttér pontos ismerete
is elengedhetetlen. A
korszerû, intelligens
rendszerekkel felszerelt
lakások mellett, még na-
gyon sok a hagyomá-
nyos módon épített háló-
zatokkal rendelkezô.
Ezek üzemeltetésére,
fenntartására, valamint
javításához sok, a szak-
máját jól ismerô szak-
emberre lenne szükség.
Mint mondja, úgy látja az utóbbi
idôben, amióta a kamarához került a
szakképzés és mind nagyobb teret nyer
a duális képzés, változott a helyzet.
Fontos mérföldkô az is, hogy szeptem-
bertôl már csak mesterek foglalkozhat-
nak a tanulókkal, valamint, hogy több
idôt töltenek el a gyakorlati képzôhe-
lyeken, s a tényleges munkába bevonva
sajátítják el a szakmát.
Pál István a Zipernowsky Károly
Mûszaki Szakközépiskolában végzett
villamossági szakon, majd fôiskolán ta-
nult tovább. A végzést követôen a BÉV-
hez került, ahol végigjárta a ranglétra
összes fokát. Csaknem három évtized-
del ezelôtt tett mestervizsgát, négy évti-
zedes kivitelezôi gyakorlattal rendelke-
zik, s jelenleg is mûszaki ellenôrként te-
vékenykedik. Vallja, jövôképet kell adni
a fiataloknak, ugyanis a kézmûves szak-
mákra mindig szükség lesz, mert van-
nak olyan tevékenységek, amelyeket
nem lehet számítógéppel megcsinálni,
falakat csak ember tud felhúzni, vezeté-
ket is csak egy villanyszerelô tud kiépí-
teni.
Szakképzési Díj
Jövôképet kell adni a fiataloknak
Hosszú évtizedeken át foglalkozott
RENDECZKI Lajos mesterfodrász a
tanulókkal, vállalt sze-
repet a mesterképzés-
ben és a fodrászok ver-
senyekre történô felké-
szítésében. Tevékenysé-
gét Szakképzési Díjjal
ismerte el a kamara.
— Nagyon megle-
pett a díj, s nagyon jól
esett – mondja Ren-
deczki Lajos fodrász-
mester. — Mindig is
nagyon fontosnak tar-
tottam, hogy a tudáso-
mat átadjam. Sok tanu-
lóm volt, közülük töb-
ben sikerrel szerepeltek a versenyeken
is. A mai napig dolgozom, de úgy dön-
töttem lassítok egy kicsit, több szabad-
idôt adok magamnak.
Télen elmegyek síelni,
nyáron meg Orfûn va-
gyok sokat, vitorlázom a
tavon, meg tanítom a
gyerekeket.
Rendeczki Lajos a
szülei példáját követve
lett fodrász, s választotta
azt egy életre szóló hiva-
tásnak. A mestervizsgát
pedig az édesapja inspi-
rációjára tette le, negy-
ven éve. A szülei voltak
a mesterei, de nyaranta
Budapesten szélesítette
tudását, többek között a
neves fodrásznál, Tárnoki Lászlónál is
tanult. Mesteriskolába járt Németor-
szágban is. Éveken át versenyzett, majd
a versenyzôk felkészítésében vállalt ak-
tív szerepet. Tanulói közül sokan ma is
fodrászként dolgoznak. A berlini világ-
bajnokságon közülük az egyik, Wéber
Viktor a százhúsz versenyzôbôl álló me-
zônyben az elsô harmincban végzett.
Éveken át volt a fodrász-mestervizsga-
bizottság elnöke.
Bejárta Európát, mint tréner, jelen-
leg pedig mint a nemzetközi fodrászver-
senyek zsûrijének tagja. Hesz Jánossal
karöltve szervezték meg a Pécsett meg-
rendezett országos és nemzetközi verse-
nyeket. Vendégei közül sokan a kezde-
tek óta hozzá járnak, nagymamáról,
anyáról, hagyományozódik tovább a ne-
ve.
Szakképzési Díj
Fontos számomra, hogy átadjam a tudásomat
DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 19
A kamarai Az Év Kézmûvese Díjat eb-
ben az esztendôben a pécsi ZSOLDOS
Dezsôné vehette át. A délutáni órákban
a nap vidám táncot jár a
tükrökön Pécsett a Fe-
rencesek utcai fodrász-
mûhelyen. Zárás elôtt ta-
lálkozunk itt, egy kicsit
várnom kell, mert az
utolsó vendég haján iga-
zítani szeretne egy kicsit.
— Nagyon megle-
pôdtem, amikor megtud-
tam, hogy ebben az esz-
tendôben nekem ítélték
Az Év Kézmûvese Díjat
– kezdi beszélgetésün-
ket. — Nagyon jól esett,
hogy ezen a módon is elismerik a mun-
kámat, amit nagyon szeretek. Nincs is
annál jobb érzés, mint amikor a vendég-
nek tetszik az elkészült frizura.
Annak idején, a nagymamája javas-
latára jelentkezett fodrásznak, neki volt
egy ismerôse, aki beajánlotta ôt a Bara-
nya Megyei Fodrász Szövetkezethez.
— A Zsolnay szobornál
lévô fodrászüzletben
kezdtem, oda vettek fel
tanulónak – mondja. —
Késôbb Hesz János keze
alá kerültem, amikor a
Jókai téri üzletbe helyez-
tek át, akivel a végzést
követôen együtt is dol-
goztam hosszú éveken át.
Sokat köszönhetek neki,
egyebek mellett azt is,
hogy versenyezni kezd-
tem. Ô biztatott.
Mint mondja, hosszú
éveken át dolgoztak együtt, aztán az
1990-es években, amikor szinte min-
denki vállalkozásba fogott egy kozme-
tikus és fodrász ismerôsével összefog-
va, ôk is önállósították magukat, akkor
nyitották meg hárman a Ferenciek utcá-
jában a fodrász üzletüket.
— Schwarcz Szalonnak neveztük el
– folytatja tovább. — Tudniillik az én
leánykori nevem, Fekete Mária és Hesz
János mindig Schwarcznak szólított.
Ennek már huszonöt esztendeje, azóta
itt fogadjuk a vendégeinket, ma már
ugyancsak ketten fodrászok, mert a har-
madik társunk külön vált tôlünk, máshol
dolgozik. Negyedszázad nagy idô, a
szakmunkás-bizonyítványomat is negy-
ven esztendôvel ezelôtt szereztem meg,
s arra különösen büszke vagyok, hogy a
vendégeim között vannak olyanok is,
akik a kezdetektôl hozzám járnak, de
van olyan is, ahonnan a család minden-
egyes nôtagjának, már az unokának is
csinálom a frizuráját.
Harminc évvel ezelôtt tette le a mes-
tervizsgát, hosszú éveken át foglalko-
zott tanulókkal, közülük többen ma is a
szakmában vannak.
A P-AutóCity Kft.-nél több mint húsz
éve foglalkoznak tanulók gyakorlati
képzésével, folyamatosan emelkedô ta-
nulói létszám mellett. Tanévenként ti-
zenöt és harminc közötti azon fiatalok
száma, akiknek gyakorlati képzése ná-
luk folyik, jól felkészült szakemberek
irányítása mellett. Az
idei esztendôben magas
színvonalú tevékenysé-
gük elismeréseként Szak-
képzési Díjat vehettek át
a kamarától.
— Az elsô gondolat
az örömé volt – mondja a
P-AutóCity ügyvezetôje,
LISZÁCZ Mihály. —
Régóta foglalkozunk ta-
nulóképzéssel, az eltelt
húsz évben sokan sajátí-
tották el nálunk a szak-
ma alapjait. Jelenleg is
van a munkatársaink között olyan, aki
egykor a tanulónk volt. Nem kis büsz-
keséggel tölt el bennünket az is, hogy
más mûhelyekben is örömmel fogadják
azokat, akik a gyakorlati idejüket ná-
lunk töltötték el.
Az oktatóik szakmai felkészültsége
valamint a cég korszerû
tárgyi feltételei jelentik a
biztosítékot arra, hogy a
tanulóik a kor színvona-
lának megfelelô kiemel-
kedô minôségû gyakor-
lati képzésben részesül-
jenek. E mellett szerepet
vállaltak az autós szak-
mák duális rendszerben
történô oktatásához a he-
lyi tantervek kidolgozá-
sában is.
Mint mondja, a leg-
nagyobb számban autó-
szerelôk képzésével foglalkoznak, de a
többi autósszakmában – autóvillamos-
sági-szerelô, karosszéria-lakatos, fénye-
zô – is vannak a tanulóik. E mellett
részt vesznek a technikus, valamint a
másodszakmás képzésben is, több tanu-
lójuk is élt ezzel a lehetôséggel.
— A tanulóikkal eddig is mesterek
foglalkoztak, ugyanis a munkatárasaik
közül hétnek van mesterlevele. Örö-
münkre, azonban a támogatás igénybe-
vételével többen is vállalkoznak rá,
hogy ismét iskolapadba üljenek és mes-
tervizsgát tegyenek – emeli ki.
Az AutóCity Kft. 1995 óta foglalko-
zik Volkswagenek értékesítésével, s
mûködik annak márkaszervizeként.
Komplex szolgáltatást nyújtanak, a javí-
tástól a mûszaki vizsgáztatáson, a mû-
szeres diagnosztikai beállításokon át
egészen a karosszéria javításig és fé-
nyezésig.
Szakképzési Díj
Keresettek a náluk végzettek
Az Év Kézmûves Díj — Negyven éve fodrász
BÁCS-KISKUN MEGYEI MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság20
Turisták kedvelt célpontja,Kalocsa és Hajós
Kalocsa és Baja mellett egyre inkább bekerül a köztudatba egyharmadik Bács-Kiskun megyei város, Hajós, amelynek pincefa-luja országosan jelentôs turisztikai vonzereje mellett a gazda-sági életben is fontos szerepet tölt be.
Hajós neve elválaszthatatlanul összefonódottaz országos és európai viszonylatban isegyedülálló pincefaluval, a kiemelkedômagas löszpart peremén sorjázó fehérremeszelt falú, 1200 kis présházával. Alöszfajba vájt, a termô szôlôtôkék alatthúzódó 20-50 méter hosszú pinceala-gutakban pedig ott sorakoznak a vörös-és fehérbort rejtô hordók. A pincefaluhozkötôdik Hajós népünnepélye is, a minden évmájusának utolsó hétvégéjén megrendezett, sokezres tömeget vonzó Orbán-napi Borünnep. Ilyenkoreljönnek a távol élô rokonok, barátok, hogy a hajósiakkal együtttisztelegjenek a borászok védôszentje, Szent Orbán elôtt ésemelik poharaikat a majd 300 éve ideérkezett elsô szôlôter-mesztôk egészségére.
A település rendezvényeinek sokasága – a Szüreti Fesztivál,Sváb borút, Alkotótábor, Ír tánctábor, Grund Ifjúsági Fesztivál,barokk stílusú, a turizmus szolgálatába állított hajósi kastély,amelyet uniós forrásból állítottak helyre 2008-ban – az országegész területérôl vonzzák a látogatókat.
A külföldi és hazai turisták kedvelt célpontja a magyar állami-sággal egyidôs, a fûszerpaprikájáról, a népmûvészetérôl – pingá-lás, hímzés – nevezetes érseki székhely, Kalocsa.
A Kalocsai Sárköz az 1700-as évek eleje óta az ország egyiklegjelentôsebb fûszerpaprika termesztô körzete. Az 1917-benalapított Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomáson újfajták elôállításával és a termesztési technológiák fejlesztésévelfoglalkoztak. Itt hozták létre az 1920-as évek végén a csípôsség-
mentes fûszerpaprikát, amely Kalocsáról indult világhó-dító útjára.
A Kalocsáról 1898-ban levált közösségek-ben élô parasztmûvészetbôl indult hódító
útjára a XIX. század utolsó harmadában ama is ismert kalocsai népmûvészet. Vi-lághírûvé a pingálás és a hímzés tette.
A település számos látnivalóval vár-ja a turistákat. Ezek közül is kiemelked-
nek az Érseki Kincstár állandó és idôszakikiállításai, az Érseki Palota szimmetrikus
barokk kertje, valamint a FôszékesegyháziKönyvtár mûvészi ízléssel berendezett barokk ol-
vasóterme. E mellett sok látogatót vonz a világhírû – akibernetikus szobrászatot létrehozó – képzômûvész NicolasSchöffer szülôházában helyet kapott gyûjteményes tárlata.
A vizek és a kultúra városaBaja halászléfôzô fesztivállal szerzett, határainkon átnyúló hír-nevének további növelése érdekében négy éve a város vezetôigondoltak egy merészet, s életre hívták a Csodálatos Baja ren-dezvény sorozatot.
A májustól októberig tartó eseménysor a Nepomuki Szent Já-nosról – a vízen járók védôszentje – való megemlékezéssel, Já-noska-eresztéssel veszi kezdetét, valamint ekkor mérkôznekmeg a város és a környék legnagyobb halfôzôi is.
A nyári programok sorát a Motorcsónak EB és VB, valaminta Vízi Parádé és Strandfesztivál színesíti, a sokak által várt Hal-fôzô Fesztivál elôtt, amit idén immár 20. alkalommal rendeznekmeg, s amelyre már nem csak az ország különbözô pontjairól,de a világ számtalan országából is érkeznek turisták, hogy része-sei legyenek e hamisítatlan magyaros nyári fiesztának.
Immár negyedik alkalommal nyitja meg kapuját a szabadté-ri színház a város fôterén. Ebben az esztendôben a Budapesti
Egész évben várjukkikapcsolódni vágyókedves vendégeinket!Rendezvényeklebonyolítását 40 fôig vállaljuk.
Két Gólya Fogadó
6300 Kalocsa, Móra Ferenc u. 12. Tel.: 78/462-259
BÁCS-KISKUN MEGYEI MELLÉKLET 21Dél-Dunántúli Gazdaság
Operettszínház augusztus 21-22-én a Szentivánéji álom worldmusicalt, míg augusztus 28-29-én az idén 100. születésnapjátünneplô A Csárdáskirálynô címû operettet mutatja be esténkénta Szentháromság téren 4000 nézô elôtt.
Arról, hogy az ôsz se múljon el programok nélkül, a GemencZrt. és a Hajós-Bajai borvidék borászai közösen gondoskodnak.Évek óta egyre nagyobb népszerûségnek örvend a Bajai ÚjborFesztivál és a Gemenc természeti napok nevet viselô rendez-vénysorozat, amelynek minden év szeptemberében a belvárosad helyet.
Mindemellett a vizek városa azoknak is tartogat látnivalókat,akik nem a kulturális rendezvényekre érkeznek. Az elmúlt évek-ben megújult a szabadstrand, karabineres Sugó-csúszkapályánlehet átkelni a Sugovicán a víz felett. A Nagy-Pandúr szigetre aPetôfi-szigetrôl átívelô új, gyalogos-kerékpáros híd vezet, ahol aPandúr Ökoparkban a környék állat- és növényvilágának megis-merése mellett bográcsozásra és sütögetésre is lehetôség van.
Az aktív kikapcsolódást kedvelôket, a vízi-túrázókat, a ke-rékpárral érkezôket is szívesen látják Baján. Az elmúlt évekbenmegújultak és több kilométerre kibôvültek a város és környékekerékpárútjai, a Duna-híd lábánál pedig Gemenc vándorpontothoztak létre, ahol nemcsak megpihenhetnek, de kerékpárjaikat ismegszerelhetik a két keréken érkezôk. A vízen hajóval, kajakkal,kenuval a városba látogatóknak, valamint víz szerelmeseinek pe-dig a gemenci holtágak, valamint az ismét teljes hosszában ha-józható Rezéti Holt-Duna nyújtanak páratlan élményeket.
A horgászoknak is kitûnô választás Baja. A város fôterétôlcsupán néhány méterre folyik a Sugovica, a környéken találha-tó a Kék-tó, a Duna völgyi-fôcsatorna, valamint a Duna holtágaiés a Türr kilátó alatt folyó Duna, amelyek mind-mind számos le-hetôséget teremtenek a horgászatra a pecázóknak.
A HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság22
— Közgazdászként végeztem, a
marketing, s a turizmus volt a fô szakte-
rületem – kezdi beszélgetésünket. —
Voltam a Regionális Fejlesztési Ügy-
nökség vezetôje, ahol a pályázatkezelés,
a projektek figyelemmel kísérése volt a
feladatom, de foglalkoztam hosszú idôn
át turizmussal is. A gasztronómia min-
dig is érdekelt, s a korábbi munkáim so-
rán egy pécsi hotelben a vendéglátás is
hozzám tartozott.
Az elsô jelentôs változás
az életében akkor következett
be, amikor a Pécsi Kereske-
delmi Központban mûködô
éttermet megvásárolta a fele-
ségével közösen.
— A cél itt elsôsorban az
épületben mûködô vállalkozá-
sok, szervezetek dolgozóinak
ellátása, valamint külsô ven-
dégek menüztetése, a rendez-
vények lebonyolítása volt –
folytatja tovább. — Legutóbb
a mestervizsga részeként tar-
tott gálavacsorák menüit ké-
szítették el a jelöltek a kony-
hánkban. Az évek során jó
kapcsolatot alakítottunk ki a
Baranya Megyei Gasztronó-
miai Szövetséggel is, amely-
nek ugyan nem vagyunk tag-
jai, de rendszeresen helyet
adunk a rendezvényeiknek.
Az étterem mellett, azon-
ban mindig is szeretett volna
egy cukrászdát nyitni. Több
helyszínt is megnézett, azon-
ban egy olyant keresett, amelyet a saját
elképzeléseinek megfelelôen alakíthat.
Így esett a választása az Árkádra, ott is
az Interspar elôtti területre.
— A helyszín mellett elsôsorban az
szólt, hogy a bevásárlóközpontban na-
ponta 30.000-35.000 ember fordul meg,
sikerült egy hosszú távú megállapodást
kötnünk, s már van itt egy üzletünk –
fûzi tovább gondolatait. — Négy hónap
alatt alakítottuk ki a cukrászdát, amit
április közepén nyitottunk meg. A cuk-
rászmûhely a Fókusz Étteremhez tarto-
zó konyha alsó szintjén kapott helyet.
A többitôl újszerû kínálatával és fia-
talos megjelenésével eltérô cukrászdá-
ban három fajta süteménykollekcióból
választhatnak a vendégek. Az elsôbe az
úgynevezett hagyományos tortafélesé-
gek, mignonok, krémesek tartoznak, a
másodikba az amerikai jellegû, színes,
látványos sütemények, mint a chips
cookies, vagy a brownie, cookie, míg a
harmadikba a gourmand-okat megcél-
zók tartoznak, ez utóbbinál szorosan
együttmûködnek Szabó Rékával, a
Yokka Kézmûves Cukrászmûhely tulaj-
donosával, a Yokka sütemények készí-
tôjével.
— A hagyományos süteményeket is
egy kis csavarral kínáljuk, például a
mignonokra neveket írunk, vagy egyéb
más, a szokásostól eltérô módon kerül
rá díszítés, így akár ajándékként is szol-
gálhatnak jeles ünnepeken – folytatja
tovább. — A hagyományos és a kifino-
multabb vonalat szeretnénk egyaránt
megjeleníteni, ugyanis az Árkádban
széles vásárlóréteg jelenik meg nap, nap
után.
A cukrászdában olasz alap-
anyagból, olasz fagylaltgé-
pen készült lapátos fagylalt
gazdagítja a kínálatot. Tizen-
két féle fagylalt közül lehet
választani, amelyek között
számos különleges is szere-
pel, mint például a pisztácia,
vagy az ibolya, vagy akár a
Mozart fantázia nevet viselô,
ami nem egyéb, mint egy
mandula fagylalt pisztáciá-
val és csokival.
— A sütemények a saját
cukrászmûhelyünkben ké-
szülnek, ahol jelenleg négy
cukrász dolgozik. Fontosnak
tartjuk, hogy a vendégeinket
olyan élményhez juttassuk,
mintha otthon készültek vol-
na a süteményeink, éppen
ezért csak természetes alap-
anyagokat használunk, vajat,
állati tejszínt, növényi színe-
zôanyagokat. Mindemellett
már folynak az elôkészületei
annak is, hogy cukor- és
gluténmentes, valamint nyers alap-
anyagokból készülô süteményekkel is
bôvülhessen a kínálat. Ôsztôl pedig, ha
lehetôség lesz rá tanulókat is fogadnak,
a mûhely vezetôje vállalkozott rá, hogy
mestervizsgát tesz – ad hangot zárás-
ként terveiknek.
Sz.K.
Miszler Miklós, az MM-Catering Kft. ügyvezetôjének útja a vendéglátás területére számos kitérô
után vezetett. Elsô ilyen jellegû vállalkozásának színhelyén, a Pécsi Kereskedelmi Központ Fókusz
éttermében ültünk le e nem igazán szokványos életútról beszélgetni.
Étterem után cukrászda
VÁLLALKOZÁS 23Dél-Dunántúli Gazdaság
A kamara részvételével zajló Enterprise+ projektcélja, hogy fiatal 15 és 25 közötti fiatalokat ké-szítsen fel a vállalkozói létre, a gazdasági, pénz-ügyi, szervezeti kérdéseket fókuszba hozva, avállalkozói lét buktatóit bemutatva. A program ré-sze a jelentkezôk attitûd vizsgálata és irányba ál-lítása. Hazánkban, tekintettel a fiatal munkanél-küliekre, a 25 év alatti, de már valamilyen vég-zettséggel rendelkezô, munkanélküli fiatalok ké-pezhetik a projekt célcsoportját, de a startup cé-gek és a KKV-k is opciót jelentenek.
A projekt két lépésben zajlik. Az elsô lépéskeretében egy Németországban, az esseni egye-tem szakértôi által kifejlesztett módszertannalmérik fel a fiatalok vállalkozói készségét. Enneksorán a résztvevôk csoportokban dolgozva, azötlettôl a megvalósításig végigkísérik saját üzletitervüket. A folyamat során képzett megfigyelôkkísérik és támogatják a résztvevôk munkáját.
A második lépésben már képzett tanácsadóksegítségével nyílik lehetôség valósághû környe-zetben a vállalkozásalapítás modellezésére is. Arésztvevôk itt saját üzleti tervet készítenek, me-lyet tapasztalt vállalkozók értékelnek. Mindezek
közben fontos vállalkozói és gazdasági ismerte-ket sajátítanak el a résztvevôk.
Május 19-én és 20-án az érdeklôdôk infor-mációs napok keretében a kamarában tudhatnakmeg többet az eddigi német tapasztalatokról, va-lamint a projekt hazai magvalósításáról. A projektelsôdleges célcsoportjai a középfokú oktatásbanrészt vevô diákok és a fiatal munkanélküliek.
Mi az InnoKenn módszer?Egy német diagnosztikai módszer és eszköz, me-lyet több ezer kis- és középvállalkozás esetén ve-tettek be a vállalati kultúra és képességfejlesztésérdekében. A módszer fejlesztése során azonosí-tották azokat az akadályokat 4 fô dimenzióban(stratégia, folyamatok, szervezeti felépítés, szer-vezeti kultúra/munkatársak), melyekkel meg kellküzdeniük a vállalkozásoknak.
A módszert egy évvel ezelôtt a fejlesztôszakemberek segítségével ismerhették meg avállalkozások, az igazán „merészek” pedig mársaját bôrükön is kipróbálhatták.
A május 21-22-én német és magyar szakem-berek részvételével megrendezendô szakmai fó-rumon a résztvevôk megismerhetik az elsô ered-ményeket és tapasztalatokat, valamint szó leszaz innovációirányítási szabványsorozat –CEN/TS 16555 – legújabb részeirôl.
Ami a Pécs-Bara-nyai Kereskedel-mi és Iparkamaráta leginkább moti-válja a rendezvény megszervezésében, az a vál-lalkozások számára nyerhetô elôny. Ezért a kö-zeljövôben arra kívánunk választ kapni, hogy mi-lyen pozitívumokkal járhat például egy pályázatsorán, ha valaki az innováció menedzsment terénelismert eredményekkel rendelkezik.
A rendezvényt a Pécs-Baranyai Kereskedel-mi és Iparkamara szervezi az Európai Bizottságáltal társfinanszírozott InnoWeit projekt kereté-ben.
Innovatív vállalkozás– „az enyém is az”?
Az InnoKenn névre hallgató németországi módszer, melyet itthon, magyar vállalkozások kö-rében is tesztelt a kamara, választ adhat erre a kérdésre. 2015. május 21-22-én interaktívworkshopon várjuk az érdeklôdôket a Pécsi Kereskedelmi Központban.
Enterprise+,avagy hogyan indíts sikeres vállalkozást fiatalon
A projekt sikerének kulcsa egyértelmûen avállalkozói szféra bevonása, hiszen az elmé-let mellett a gyakorlatnak is fontos szerepevan egy sikeres vállalkozás mûködésében.Ezért a kamara rendhagyó szerepet szán aziskolai oktatók mellett a megyei vállalkozók-nak is, akiknek gyakorlati tudása és tapasz-talatai segíthetik a jövô vállalkozói generáci-ójának kiépülését.
Exportálok,de mehetne
jobban isNemzetközi partnerkeresô tréningünkkaposvári állomásán ismét komoly ex-port potenciállal rendelkezô cégekkel ta-lálkoztunk. Közös problémájuk volt azelhúzódó gazdasági válság kapcsán,hogy piacuk beszûkült, export tevékeny-ségükben csak 1-2 állandó külföldi part-nerük van, ami hosszú távon kockázatoslehet.
Az Enterprise Europe Network nemzetközivállalkozásfejlesztési hálózat pécsi irodájanegyedévente tart Baranya, Somogy ésTolna megyék térségében olyan tájékoztatófórumot és tréninget, ahol a hálózat ingye-nes nemzetközi partnerkeresés szolgáltatá-saival ismertetjük meg a résztvevôket. Egyúj piac megismerése és termékünk/szolgál-tatásunk ottani piaci helyzetének szem-pontjából nagyon fontos, hogy a rendsze-rünk használatával rengeteg információt tu-dunk szerezni. Ki kell azonban hangsúlyoz-nunk, hogy nagyon munkaigényes feladat-ról van szó.
A képzés során a résztvevôk részletestájékoztatást kaptak a pécsi iroda nemzet-közi partnerkeresô adatbázisának – POD –alkalmazásáról, használatának módjáról,mely 52 ország üzleti partneri ajánlatainaknaponta bôvülô rendszerét mutatta be.Nagy hangsúlyt fektettünk a partnerkere-sésre alkalmas ajánlati/keresési profil meg-írására, ezzel kapcsolatos fontos tudniva-lókra.
A rendszer alkalmas marketing, piacku-tatási és termékfejlesztési tapasztalatokszerzésére anélkül, hogy bármiféle anyagikockázatot vállalna a vállalkozás.
A képzés és az adatbázis ingyeneshasználatának lehetôsége egy résztvevôvéleménye szerint piaci rést tölt be azokszámára, akik saját cégük külpiaci stratégiá-ját saját maguk akarják irányítani. Nagybanszélesíti látókörüket és megkönnyíti a tájé-kozódást a nemzetközi rendezvények ésüzleti partnerségi ajánlatok sokaságában.
A képzésen bemutatott prezentációk ésaz adatbázisban való megjelenéshez szük-séges kitöltendô adatlapok a kamara hon-lapjáról letölthetôek: www.pbkik.hu
További információ: http://www.pbkik.hu/hu/regionalis-innovacios-centrum/rendezvenyek/innoweit-szak-ertoi-workshop-11002
További információ: http://www.pbkik.hu/hu/pecs-baranyai-kereskedelmi-es-iparkamara/rendezvenyek/enterprise-hogyan-indits-sikeres-vallalkozast-fiatalon-10981
KREATÍV IPAR Dél-Dunántúli Gazdaság24
A 2007-ben alakult klaszter nem kisebb célokattûzött ki maga elé, mint a versenypiacon valósikeres mûködés feltételeinek megteremtését,a kulturális innovációs hálózat és innovatívágazati szereplôk koordinált együttmûködésé-nek megteremtését, a kulturális termékkínálatregionális marketingjének tervezését és szer-vezését. De említhetjük a megfelelô képzésirendszer kialakítását a kulturális ágazat fejlô-dési irányainak megfelelôen, ami magába fog-lalja szakmai és továbbképzések szervezését,vagy a nemzetközi kapcsolatok építését is. Aklaszter alapítását a kamara is támogatta, agazdasági környezet egyik vezetô ágazatánaksegítését felvállalva.
A Kreatív Ipari Klaszter mûködése mára si-kertörténetté vált, elnökével, KERESNYEIJánossal arról beszélgettünk, hogy az elteltévek alatt honnan hová jutott el a ma 44 ta-got tömörítô dél-dunántúli szervezôdés.
— Az alapítók által kitûzöttcélok, mondhatni, mit semváltoztak a klaszter létrejötteóta – mondja az elnök. — Te-hát alapvetô célunk, küldeté-sünk, hogy fokozzuk aklasztertagok jövedelemter-melô képességét. Ez több fé-le módon történhet: egyrészta kompetenciák fejlesztésé-vel, úgy gondoljuk, hogy aklasztertagok együttmûködé-sét és jövedelemtermelô ké-pességük növekedését a ver-senyképesség fejlesztésével le-het elérni. A cél tehát nem változott, elérésénekútvonala viszont annyiban módosult, hogy fel-erôsödött a nemzetközi kapcsolati háló kialakí-tása és a lehetô legtöbb klasztertag transznaci-onális és internacionális piacra való léptetésé-nek igénye. (Az EU-ban a transznacionális je-lentése: EU-n belüli.) Ez egy nagyon nagy fel-adat és a megvalósításnak még csak az elejénjárunk. Ehhez is fejlesztenünk kell aklasztertagok kompetenciáját, hogy aki ki akarlépni az uniós színtérre, annak legyen angolnyelvû honlapja, kompetens, angolul beszélômunkatársa és olyan terméke, amit ki tud vinni.Az is célunk, hogy közös klasztertermékethozzunk létre, amibôl már most is több van: akreatív iparban számos rendezvény a klasztertöbb tagjának együttmûködésével valósul meg.Nem is egy olyan projektet említhetek, amiben
a klasztertagok együtt dolgoznak, és az az ér-dekes, hogy ez annyira természetes és magá-tól értetôdô, hogy sokszor nem is tudatosulbennünk ez a tény.
Az a tervünk, hogy ilyen együttmûködések-bôl egyre több jöjjön létre és közösen jelenjünkmeg más piacokon. Fontosnak tartjuk a horvát-országi irányultságot, fôként amiatt, hogy Hor-vátország az EU tagja és hamarosan a schen-geni egyezmény tagja is lesz, így azzal, hogyeltörlik a határt, még nagyobb lehetôségek nyíl-nak meg számunkra. Ezért arra gondoltunk,hogy fölélénkítjük és megpróbáljuk egy kreatívrégióvá szervezni az Eszék-Pécs régiót ésmegtölteni tartalommal, élettel, visszaállítani avállalkozások együttmûködését, ami nagyon-
nagyon nehéz feladat. Azt lát-juk, hogy a szándék mindkétrészrôl megvan, hiszen azértez mégiscsak egy régió. Amásik irány pedig, amerre el-indulunk, Délkelet-Európa ésa Duna-menti együttmûködé-sek, amelyek az új 2014-2020-as EU-s projektekbenvannak.
— Ha a klasztertagokösszetételét, létszámát te-kintjük, az mennyit válto-zott az induláshoz képest?
— Amikor elindultunk, na-gyon sokan voltunk. Senki nem tudta, mi az aklaszter, mit lehet benne csinálni, hogy mûkö-dik, így néhány év múlva a tagság passzivitásaés inaktivitása miatt újraszerveztük a szerveze-tet. Azóta viszont szervesen és organikusanépül, mert többnyire nem mi hívunk cégeket aklaszterbe, hanem maguktól jelentkeznek az újtagok.
— Az alapító tagok között volt intéz-mény és volt vállalkozás is.
— Igen, mindkettôre szükség van egyklaszterben, hiszen egy tudásszervezet, amiáltalában az egyetem, jelentôsen hozzájárulhata mûködés sikeréhez. Most az egyetem belsôszabályai miatt nem klasztertag az intézmény,de a Közgazdaságtudományi Kar, a Pollack Mi-hály Mûszaki Kar és a Mûvészeti Kar szorosanegyüttmûködik velünk.
— Mik a tapasztalataik, miért lépnek bea vállalkozások a klaszterbe?
— Egy komoly felmérésünkbôl kiderül,hogy elsôsorban anyagi megfontolásból lépnekbe tagjaink, mert mindenki azt reméli, hogyklasztertagságának köszönhetôen több lesz ajövedelme. Most már eljutottunk oda, hogy atagok nem azt várják el tôlünk, hogy üzletethozzunk, mert ezt mi nem vállaljuk. Képessé-gek fejlesztésével, üzletember-találkozók létre-hozásával igyekszünk nekik segíteni, és mostmár ez is az elvárásuk. Több tudás legyen,hozzáférjenek a pályázatokhoz, profibban tud-ják tenni a dolgukat – ezért a CrudusSolutionnal együtt most kifejlesztettünk egyEgyedi Növekedési Programot számukra,amelyben tizenkét vállalkozás vett részt és na-gyon pozitív visszajelzéseket kaptunk tôlük.
A Dél-Dunántúlkulturális iparáthang-, fény- ésszínpadtechniká-val magas színvo-nalon kiszolgálópécsi ERLA Soundand Light számta-lan helyszínen,számtalan prog-ram lebonyolításá-ban vett részt azelmúlt években.Tapasztalataik isközrejátszottak abban, hogy a Kreatív IpariKlaszter tagjává váljanak, sôt, URBÁN Ernôcégvezetô a klaszter vezetôségi tagjaként ismûködik. Mint mondja, már eddig is számoselônyét élvezték a tagságnak.
— Kapcsolatrendszer tekintetében sokathozott számunkra, hogy a klaszterhez csatla-koztunk, talán azt is mondhatnám, hogy aklaszter egy laza szövetségben az egymássaldolgozó, egymást segítô vállalkozások összes-sége – foglalja össze röviden a cégvezetô. —Nagyon jónak értékelem a Bekapcsoló progra-mot, ami a kultúrára fókuszáló cégeket támo-gatta, például ez által tudtunk felvenni egy kol-légát a cégbe, illetve nagyon sokat segített amunkaerô-megosztásban is. Van egy olyan
Akik megrajzolták a Dél-Dun
Ha valaki vállalkozna a pécsi székhelyû Kulturális Ipari Klaszter elmúlt nyolc évének megírására, biztosan nem egy vékony füzet,hanem egy könyv lenne a végeredmény. Olvasható lenne számos program, pályázat, projekt leírása, a klasztertalálkozók, a nem-zetközi összefogások, események, klaszter reggelik összefoglalója és egyértelmûvé válna az olvasóban: a lelkes, összetartó tag-ság valami olyasmit vitt végbe eddig is, amire méltán lehetnek büszkék nem csak ôk, hanem az egész Dél-Dunántúl.
Keresnyei János
Urbán Ernô
KREATÍV IPARDél-Dunántúli Gazdaság 25
klasztertagunk, akivel meg tudjuk osztani egy-más között a munkaerôt. Vagy például nagyonjól tudjuk szervezni egymás között a klaszter-ben a kapacitás-elosztást. Elôfordul, hogy el tu-dok hozni úgy egy munkát, hogy a megvalósí-
tásba bevonok egy programszervezôt, máskorépp a programszervezô tudja úgy elvállalni amegbízást, hogy a mi technikánkkal is számol.Tehát a klaszter kapacitását így optimálisan kitudjuk használni, hogy egy felületként jelenünkmeg. Ezt persze a megrendelô fejében is rend-be kell tenni, hogy amikor egy klasztert lát, ar-ra tulajdonképpen ernyôszervezetként tekint-sen, ami alatt több vállalkozás mûködik. Szá-mos elônyöm volt már abból, hogy a klasztertagja vagyok, nagyon szívesen járok a külön-bözô programjaikra, ahol igazán jó beszélgeté-sekre is lehetôség nyílik. Itt említhetem aklasztertalálkozókat, a klaszter reggeliket vagyaz új tagok bemutatkozását, szeretem meghall-gatni mások sikersztoriját is, amibôl sokat ta-nulhatunk.
— Mit lehetne erôsíteni a kreatív ipar te-rületén a klaszter mûködése által?
— Talán az elfogadottságát. Klaszter min-denhol mûködik a világban, tehát ez egy na-gyon jó szervezeti forma, még akkor is, ha abenne levô cégek esetleg konkurensei egy-másnak. Lehet, hogy egy-egy munkát nem tu-dunk egyedül elvégezni, de együtt igen! Sze-retném, ha magasabb szintû lenne a klaszterelfogadottsága, gondolok itt arra, hogy akár vé-leményformáló szerepe is lehessen. A klasztervezetôjével, Keresnyei Jánossal vesszôpari-pánk a filmes vonal, amely nagyon jó katalizá-tora lehetne a helyi gazdaságnak. Ugyanismegvan hozzá minden, nem kell építenünk,sem bontani semmit, megvan hozzá a szakem-bergárda jelentôs része, szálláskapacitás, azépített örökség: csak valamilyen módot kellenetalálni arra, hogy felfedezze a filmes világ aDél-Dunántúlt, hogy számoljanak velünk minttényezôvel.
Nem véletlen, hogy az Európa-szerte is elis-mert, legnagyobb hazai orgonaépítô cég, aPécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. is tagjaa Kreatív Ipari Klaszternek, hiszen munkáju-kat a kiváló minôség mellett a folyamatosinnovatív gondolkodás és a kreatív megva-lósítás jellemzi. DOBAY Balázs ügyvezetôitanácsadó képviseli a neves vállalkozást aklaszterben.
— Lelkesen veszünkrészt a klaszter által szerve-zett programokban, hiszenolyan értékeket kapunk, me-lyekbôl profitálhatunk – mond-ja Dobay Balázs. — Ezek kö-zött a nemzetközi üzletembertalálkozótól a klasszikus kép-zésen keresztül a CMC(Clusters Meet Culture)promóciós anyagában valómegjelenésig több mindenvolt, nem beszélve az EgyediNövekedési Program címen futóbelsô tanácsadási tevékenységrôl.
— Milyen elônye származik a vállalko-zásnak abból, hogy klasztertag?
— Több elôny is megfogható ebben a kör-ben. Van a klasztertagságnak egy nyilvánvalóüzleti hálózatépítési funkciója, amely a nemzet-közi környezetre is kiterjed, de nem hanyagol-ható el a klaszter által felkutatott lehetôségek-bôl származó elônyök megszerzése sem. Aklaszter kiváló kapcsolati tôke.
— Milyen tapasztalatokkal szolgál aklasztertagság, a többi vállalkozással valóegyüttmûködés?
— Az orgonaépítés rendkívül egyedi éskreatív feladat. Ilyen mûködés mellett számoselônye van annak, hogy felmérhetjük és meg-oszthatjuk a lehetôségeket olyan vállalkozásokképviselôivel, melyek mûködésükben hasonló-ak. A klaszteren keresztül ingyenesen, vagyrendkívül kedvezményesen férhetünk hozzáazokhoz az elônyökhöz, amelyekért más eset-ben akár jelentôs összegeket is ki kellene ad-nunk.
— A klasztertagok miként tudják támo-gatni egymást?
— Mint említettem, kiemelt fontosságú akapcsolati tôke. Másrészt azoknak, akik egyeditermék gyártásával foglalkoznak, kétségkívülszükségük van ebben olyan partnerekre, akiktudnak az egyediségben gondolkodni. Akár új,akár restaurált orgonáról beszélünk, annakminden része aprólékos kézi munkát, és ebbena körben (is) megfelelô minôségû beszállítókatigényel.
2012-ben jött létre a pécsi Bolko Group cég-csoport tagjaként a kreatív üzletágat képvi-selô Bolko Design Kreatív Ügynökség,amely a márkaépítés teljes spektrumát lefe-di, legyen szó logótervezésrôl, arculat ésweboldal kialakításról, termékfotózásról,kisfilmek készítésérôl vagy marketing és ér-tékesítési kampányok lebonyolításáról. ABolko Design Kft. ügyvezetôje, PAPP And-rás rendszeresen részt vesz a Kreatív Ipari
Klaszter rendezvényein,mert az együttmûködésszámos elônyét megta-pasztalta már.
— Egyrészt eleinte akapcsolati tôkét találtamhasznosnak, és utólag be isbizonyosodott, hogy olyancégekkel tudtunk kapcsolatotteremteni, amelyekkel azótatöbb projektben is együtt dol-goztunk akár alvállalkozó-ként, akár társcégként. A
klaszterhez tartozás másik elô-nyét abban látom, hogy maga a klaszter olyanpályázatokon vesz részt, amelyek számunkrais hasznosak, így kitûnô lehetôségeket nyitottmeg elôttünk, amire nekünk nem lett volna al-kalmunk pályázni. Gondolok itt például egymunkaerô-felvételre, ami a klaszteren keresz-tül történt meg. A klasztertalálkozókon olyankapcsolatok születnek, amelyekbôl tovább tu-dott lépni minden cég, így a miénk is.
— Melyek voltak azok a klaszter általszervezett programok, amelyeken részt vet-tek?
— Említhetem a havonta megrendezendôklaszter-reggeliket, ahol kötetlen üzleti beszél-getések zajlanak, ezeken többször részt vet-tünk már. De ott van a Szentlôrinci Lobbi Parti,amelyen önállóan talán nem jelent volna megcégünk. Emellett ott vagyunk a klaszter-találkozókon is, ahová meghívást kapnak azérintett helyi cégvezetôk is, és így sokkal köz-vetlenebbül lehet egyeztetni egymással.
— A klasztertagok milyen módon tudjáktámogatni egymást?
— Mivel a klaszteren belül hatványozottanérvényesül maga a kreativitás, ezért a különbö-
zô szakterü-leteken fel-ha lmozó -dott tudásaz egyiklegértéke-sebb elôny.Gondolokitt például aC r u d u sSo lu t ionsüzleti ter-vezô cég„ E g y e d i
NövekedésiProgramjára” melyen a cégem is részt vett,vagy a klaszter segítségével történt H2020 re-gisztrációs szolgáltatásra.
N.T.
nántúl kreatív iparát
Papp András
Dobay Balázs
ÖNINDÍTÓ Dél-Dunántúli Gazdaság26
Idén Önindító2014 néven zajlik az a
munkaerô˙piaci projekt, amely egye-
dülálló lehetôséget kínál a kreatív
iparban vállalkozást indítóknak.
Pályázatírás, üzleti terv készítés köti
le most szinte minden idejüket a tanfo-
lyam résztvevôinek. Nem könnyû éppen
ezért a találkozót megszervezni. Vég-
szóra érkezem, KOLLER Eszter már
minden fontos információt
begyûjtött az üzleti terve
elkészítéséhez.
— Formaterve-
zô mûvészként
végeztem Sop-
ronban, csoma-
golástervezés
szakon – kezdi
beszélgetésün-
ket. — Papírral
dolgozom leg-
szívesebben, kü-
lönleges élmény,
amikor egy sík lap-
ból térbeli forma jön
létre. Dobozaimat hajtoga-
tással, lehetôség szerint ragasztó
nélkül készítem.
A diploma megszerzését követôen a
kaposvári mûvészeti szakközépiskolá-
ban számítógépes grafikát tanított, mi-
közben Pécsett is dolgozott egy grafikai
cégnél.
— Az Önindítóra, mint lehetôségre
az elôzô csapatban résztvevô, illetve az
iparkamarában dolgozó barátnôim hív-
ták fel a figyelmemet. Jelentkeztem, s
nagy örömömre sikerrel vettem az aka-
dályokat. A lehetôség a lehetô legjobb-
kor talált meg – folytatja tovább – kibil-
lentett egy reménytelennek látszó hely-
zetbôl. Dobozka Manufaktúra néven ad-
tam be a pályázatomat, megterveztem a
logót, s az arculatot.
Mint mondja a tanfolyam ideje alatt,
számos dologgal szembesült. Egyebek
mellett rájött, inkább tervezéssel, s nem
gyártással szeretne foglalkozni, s nincs
is szüksége a digitális stancoló gépre,
melyet magáénak akart tudni.
— A keresztszülôi prog-
ram keretében Kállai
Sándor több kör-
nyékbeli nyomdá-
ba is elvitt, He-gyi Zsuzsa, a
Dél-Dunántúli
R e g i o n á l i s
M a r k e t i n g
Igazgatóság
vezetôje pe-
dig a helyi ter-
melôkkel is-
mertetett meg. A
Hart Wedding köz-
remûködésével meg-
jelenési lehetôséget kap-
tam az Esküvô Classic maga-
zinban, illetve megbízást esküvôi kö-
szönôajándék doboz tervezésre – sorol-
ja a tanfolyam hozadékait.
Helyeslôen bólogat az utolsó sza-
vakat éppen elcsípô SZIPL
Mara, aki 19. századi,
klasszikus Teddy Bear mac-
kók mellett természetes
alapanyagú, növényi fes-
tékkel festett biomed-
véket készít. Az Önindí-
tóra, egy régi öníndítós,
Tanó Móni hívta fel a fi-
gyelmét.
A Kaposvári Egyetem
Mûvészeti Karán végzett
rajz, vizuális kommunikáció szakon.
E mellett öltözék és textiltervezô képe-
sítéssel rendelkezik, amellyel párhuza-
mosan fotózást is tanult.
Újpetrén a nagymamája varrodájá-
ban nôtt fel, az ott megszerzett tudását
késôbb az édesanyja mellett tökéletesí-
tette.
— Több mint három éve folyamato-
san építgetem a vállalkozásomat, a cé-
lom, hogy egyedi, növényi festékkel
festett, természetes alapanyagból ké-
szült játékokat készítô családi manu-
faktúrává fejlesszem – mondja. — Az
Önindító ennek megvalósításához nyújt
segítséget, ugyanis lehetôséget teremt a
már megszerzett ismereteim rendszere-
zéséhez. E mellett egyértelmûvé tette
számomra, ez az én utam, ehhez van
igazán tehetségem. S egy utolsó lökést
adott ahhoz, hogy ténylegesen elindít-
sam a vállalkozásomat.
Harmadik beszélgetôtársam az óbányai
Teimel fazekas dinasztia tagja, a kera-
mikus TEIMEL Cintia, aki a hagyo-
mányos fazekasmesterség megôrzését
tûzte ki célként, modern, formatervezett
tárgyak készítése mellett, véletlenül ta-
lált rá az Önindító programra.
— Gyakorlatilag a fazekas mûhelyben
nôttem fel – avat be
a kezdetekbe.
Egy vállalkozói kézikönyv nagy segítséget jelentene
MESTERKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 27
— A nagyapámnál, aki híres óbányai fa-
zekas volt, az elsô utam a mûhelyébe
vezetett. A fazekasság az örökségem, a
gyökereimhez köt, ezért is szeretnék
Óbánya és Mecseknádasd között lát-
ványmûhelyt létrehozni, amelyben egy
bolt is helyet kapna, meg a nagyapám
és a dédapám által készített tárgyakat is
kiállítanánk benne.
Mint mondja, a Pécsi Tudomány-
egyetem Mûvészeti Karán végezett ke-
rámiatervezô szakon, ahol a mûvész-
képzésen volt a hangsúly, arra, hogy mi-
ként adják el az alkotásaikat nem kaptak
semmiféle útmutatást, pedig nagyon
fontos lett volna, mert nem mindenkit
kap fel egy galéria.
Kitért arra is, hogy az Önindító pont
ezt a hiányzó tudást pótolja, segítséget
nyújt ahhoz, miként kell egy-egy mû-
tárgy árát megállapítani, eladni, s ez
utóbbiban a reklámnak mekkora a sze-
repe.
Azzal mind a hárman egyetértenek,
hogy nagyon jó csapat jött össze, ko-
moly kapcsolati tôkével lettek általa és a
keresztszülôi rendszernek köszönhetôen
gazdagabbak. Emellett abban is, ahhoz,
hogy a vállalkozásuk sikeres legyen
gazdasági és jogi ismeretekkel is fel kell
vértezniük magukat. Sz.K.
A mester cím nemcsak rangot, hanemtöbblet tudást, egyfajta emberi tartást is je-lent. A mai mesterekkel szemben ugyankorunk már más követelményeket állít,azonban egyetlen dolog ma is érvénybenvan, az e címmel rendelkezôk magas szak-mai és etikai normák szerint végzik tevé-kenységüket.
— Mindig is tetszett a pincérek munkája,olyan elit szakmának láttam, a mûvelôi szépenkiöltözve dolgoztak egész nap – kezdi beszél-getésünket GONDOS János Attila, a Harká-nyi Hotel Thermál étteremvezetôje, aki a ka-mara által meghirdetett támogatott mesterkép-zésben vett részt, s avattak az elsôk közöttpincér-mesterré. — Nyolcadik után ezért is je-lentkeztem a szekszárdi Vendéglátó-ipariSzakiskolába.
A végzést követôen számos helyen dolgo-zott. Elsôként a volt gyakorlati helyén, a HotelDombóvárban helyezkedett el. Majd néhányévre az útja másfele vezetett, több éves kitérôután, amikor 2002-ben visszatért a pályára,Hôgyészen, az akkor fénykorát élô GrófApponyi Kastélyszállóban helyezkedett el,mint pincér. Innen vezetett az útja az akkori-ban nagy fejlôdésnek indult Puchner Kastély-szállóba, Bikalra.
— Amikor Bikalon elkezdtem dolgozni, öt-ven szobás volt a szálloda, rá hamarosan nyíltmeg a francia udvarház újabb harminccal –folytatja beszélgetésünket. — Ahogy nôtt aszobák száma, s a szolgáltatások köre, egyretöbb vendéget vonzott a kastélyszálló. Már akezdeti idôben is folyamatosan volt tíz, tizen-két tanuló a kezem alatt, s mellettük felnôtt-képzés is folyt. A kamara már abban az idôbenis fontosnak tartotta, hogy legyen a cégnél egyember, aki a tanulókkal foglalkozik. Rám esetta választás, mint az étterem vezetôjére. Márakkor gondolkodtam azon, hogy mestervizsgátteszek. Szerettem csinálni, élveztem, hogymindig történik valami, csak nagyon messzevolt a munkahelyem az otthonomtól.
Ekkor érkezett egy újabb lehetôség,ugyanis megnyílt Gunarason a GunarasResort Spa a lakóhelyétôl alig néhány kilomé-terre, oda hívták étteremvezetônek. Alig egyév után, azonban a gunarasi szálló volt igaz-gatójának, dr. Kovács Tibornak csábításánakengedve – aki közben Thermal Hotel Harkány
vezetôje lett – követte ôt a baranyai fürdôvá-rosba.
— A szálloda éttermét vezetem, s mellettetanulókkal is foglalkozom – mondja. — E mel-lett, miután két pályázaton is sikerrel szerepelta hotel – végzett tanulók továbbfoglalkoztatá-sára, valamint pályakezdôk alkalmazásáhoznyert el támogatást – az ebben részt vevônégy fiatal mentora is én lettem. S miután ôsz-tôl az idén végzô egy tanulónk helyett hatotszeretnénk fogadni, ezért is jött jól a lehetô-ség, hogy támogatás felhasználásával szerez-hettem meg a mesterlevelet, ami már régóta aterveim között szerepelt, csak hiányoztak hoz-zá a feltételek. A szálloda vezetésétôl is soksegítséget kaptam, vállalták a rám esô rész ki-fizetését, s a tanfolyamon is rendszeresenrészt vehettem, úgy alakították a beosztáso-mat.
Mint mondja, nagyon sok új dolgot tanult akamara által szervezett mestervizsgára felké-szítô tanfolyam során. Sok neves szakemberérkezett Budapestrôl, akik az új trendekkel, te-rítési módokkal ismertették meg ôket.
— Bizonyítani szerettem volna magam is,hogy képes vagyok arra, hogy megszerezzema mesterlevelet, meg a tanulók miatt is, mertaz egyfajta presztízst jelent, hogy mester fog-lalkozik velük – zárja beszélgetésünket, mertkezdôdik az ünnepélyes mesteravató.
Sz.K.
Jókor jött a lehetôség, a támogatott mestervizsga
TANULÓSZERZÔDÉS Dél-Dunántúli Gazdaság28
— Elsôsorban pincér és szakács ta-
nulókat foglalkoztatunk – kezdi beszél-
getésünket a tanulók gyakorlati képzé-
sét koordináló NEMESKÉRI Réka,
sales manager. — Je-
lenleg nyolc pincér és
hat szakács tanuló gya-
korlati képzése folyik
nálunk, siklósiak több-
ségben, de vannak kö-
zött oldi, tésenfai, újpe-
trei, alsószentmártoni
is. Az elméleti képzé-
sük Siklóson, valamint
Pécsett a József Nándor
Szakképzô Iskolában,
a Kereskedelmi, Ide-
genforgalmi és Vendég-
látó-ipari Szakközép-
és Szakiskolában folyik.
Mint mondja, a tanulók képzése egy
140 órás nyári gyakorlattal veszi kezde-
tét, amit két év gyakorlati idô követ,
amelynek során a tényleges munkába
bevonva ôket sajátítják el a szakmai is-
mereteket, a tanmenetben meghatározott
tematika szerint. A szakácstanulók a leg-
korszerûbb konyhatechnikával ismer-
kedhetnek meg, valamint nagy hang-
súlyt helyeznek arra is, hogy helyben vá-
sárolt alapanyagokból fôznek, az egész-
séges táplálkozás jegyében a négy év-
szakos étlapjaikhoz a zöldséget, gyü-
mölcsöt, a félpanziós ellátáshoz a son-
kát, szalámit a helyi – siklósi és a kör-
nyéken, valamint az ormánsági falvak-
ban gazdálkodó – termelôktôl vásárol-
ják. Nyáron egyedi ajánlattal is szélesí-
tik a választékot, attól függôen, hogy ép-
pen melyik zöldség,
gyümölcs érik, jelenik
meg a piacon. A csalá-
dosokra gondolva gyer-
mekmenü is része a na-
pi kínálatuknak.
— A vendégekkel
azonban csak akkor ke-
rülhetnek kapcsolatba a
pincértanulóink, szol-
gálhatnak fel, amikor
úgy látjuk, hogy erre
készen állnak, a napi
gyakorlás során elsajá-
tították az ehhez szük-
séges ismereteket – folytatja tovább. —
A tanulóképzéssel az elsôdleges célunk,
nemcsak az, hogy kineveljük a munka-
társainkat, hanem az is, hogy olyan
szakemberek kerüljenek ki tôlünk a
végzést követôen, akik a dél-dunántúli
régió, valamint az ország szállodáiban,
vendéglátó helyein is megállják a he-
lyüket. Szállodánkban magas színvona-
lon, minôségi környezetben, tapasztalt
kollégák segítségével szerezhetik meg
azt a tudást, amelyet akár négy-ötcsilla-
gos budapesti hotelekben is kamatoztat-
hatnak. A kiemelkedôen teljesítô tanuló-
inkat késôbb mi is szívesen foglalkoz-
tatjuk, erre jelenleg is van példa.
Mint mondja, majdnem egy éve fog-
lalkozik tanulókkal, elsôsorban a képzé-
sükhöz kapcsolódó papírmunkával, he-
tente ellenôrzi azt, összekötô kapocs a
tanulók és a gyakorlati képzést végzô
munkatársai között.
— Szerencsés helyzetben vagyunk,
mert a hotelen belül minden egyes rész-
legen a tanulók képzésével foglalkozó
munkatársunknak van mesterlevele –
folytatja tovább. — Mindannyian ma-
gas színvonalon végzik a munkájukat,
mindannyian nagy hangsúlyt helyeznek
arra, hogy megszerettessék a vendéglá-
tós szakmákat, s azáltal, hogy a tanulók
a mindennapi tevékenység részesei,
nemcsak közvetlen tapasztalatokat sze-
reznek, hanem egyben azt is megfigyel-
hetik, mitôl válhatnak jó szakácsokká,
figyelmes pincérekké.
Az ötezer négyzetméter alapterületû,
negyvennégy szobás hotel az egykori
malom helyén, a termálfürdô tôszom-
szédságában, a vár alatt épült fel. A kívül,
belül impozáns épület különlegessége az
egykori malom köveinek felhasználásá-
val készült, középen elhelyezkedô, az ét-
termeket, biliárd és mozi szobát, bárt ma-
gában foglaló torony, amelyet a hotel-
szárny szinte körülölel. A szobákhoz kör-
folyosó vezet, ahonnan egészen a fogadó
szintig belátni a belsô teret.
Nyári gyakorlattal indul a tényleges képzésA baranyai kisváros, Siklós életében
kiemelt szerepet játszik a turizmus,a vendéglátás. A négycsillagos HotelCastello nagy népszerûségnek ör-vend nemcsak országon belül, de ahatárokon túl is. Annak érdekében,hogy az általuk nyújtott szolgáltatá-sok színvonala mind magasabbszintre emelkedjen, s az évek soránmegszerzett tapasztalataikat továbbadják, szinte a kezdetek óta foglal-koznak tanulók képzésével is.
Hotel Castello – Siklós
Sz. K.
ÖTLETBÖRZE 29Dél-Dunántúli Gazdaság
Elemezve egy régió gazdaságának struktúráját,egy egészséges gazdaság fejlesztésének lehetô-ségeit és irányítottságát, az alábbi megállapítá-sokra jutottam:
1. Az a régió, amelyben a helyi reálszférá-
ban mûködô termelôvállalkozások a nem-
zeti össztermék régióra esô hányadának leg-
alább 25-30%-át képesek elôállítani, a gazdago-
dó régiók közé tartoznak. (Gyôr, Székesfehérvár,
Bóly, Tatabánya, Kecskemét, Hatvan, stb.) Isme-
reteim szerint Baranya megye 12% körüli ered-
ménnyel büszkélkedhet.
2. Valamennyi régió számára kiemelt fontos-
ságú a befektetôk letelepítése. Ezt nem
lehet vitatni, hiszen jelentôs helyi beruházásokkal
és munkahely-teremtéssel jár együtt. A befektetô
fejlett technológiát, munkakultúrát telepít úgy,
hogy igyekszik jól megfizetni az alkalmazottakat,
ezáltal növekednek a TB-járulék- és adóbefizeté-
sek, emelkedik a helyi vásárlóerô, a cégek társa-
dalmi felelôsségvállalása. A régió szempontjából
fontos, hogy a befektetôk beszállítói hálózatukat
minél nagyobb hányadban a helyi vállalkozások
közül építsék ki. Ezt akár ildomos rögzíteni a tá-
mogatási szerzôdésekben is. Emiatt el kell fo-
gadnunk, hogy az állam támogatja a befektetôk
beruházásait. Annak viszont mindenki számára
világossá kell válnia, hogy egy befektetô kizáró-
lag az elérhetô maximális profit megtermelése ér-
dekében fogja végrehajtani beruházását, a meg-
termelt profittal pedig kénye-kedve szerint fog
gazdálkodni. Fejleszt, vagy miután az eredmé-
nyét leadózta, az utolsó fillérig hazaviszi saját
céljaira. A munkaerô foglalkoztatásának szempontjá-
ból viszont érdemes mérlegelni, elemezni, hogyaz optimális arányok érdekében mekkora hánya-dát foglalkoztassák a kívülrôl érkezô befektetôk,
illetve a helyi tulajdonlású vállalkozások. (A mér-legelés-elemzés a megtermelt profit arányos, ré-gióban maradásának érdekében szükséges.)
3. A régió gazdaságának fejlesztésére az
alábbi javaslattervet dolgoztam ki:
Támogatandó célcsoport: az 5-50 fôt foglalkoz-tató helyi (elsôsorban családi tulajdonú) vállalko-zások.
Célok: 1. újraiparosítás!2. munkahelyek teremtése és megôrzése3. beruházások ösztönzése4. az adófizetôk számának és a helyi adóbevé-
telek növelése5. termelékenység növelését szolgáló technoló-
giai fejlesztések6. a szakképzés minôségének emelése7. a frissen végzett diplomásoknak több helyi
munkahely biztosítása8. a társadalmi felelôsségvállalás növelése
Mérlegelendô: Egy átlagos pécs-baranyai kis-és közepes vállalkozás kb. 3 havonta nyeri vis-sza egy adott munkájába (megrendelése teljesí-tésére) befektetett eszközeit (vásárolt anyagokés szolgáltatások, saját munkadíja, stb.). Becsültárrése (nyeresége) legyen 8-10%, mely éventehalmozottan kb. 30-40%-os hozamot jelenthet!Ezen megtermelt érték helyben kerül elköltésre.
Hol érdemes tehát befektetni? Eszerint nyil-vánvaló, hogy a helyi vállalkozásokba. Miutánezek a vállalkozások helyben vannak és itt is ma-radnak, emellett valamennyien ismerjük. Emiatt alegfontosabb gazdaságpolitikai feladat: megte-remteni az említett vállalkozások fejlôdéséhez,növekedéséhez szükséges piaci és szabályozásifeltételeket. A támogatásokat nem kell ingyen ad-ni. Szigorú feltételekkel, de egyértelmû ösztön-zéssel lehetséges a vállalkozásokat növekedésreserkenteni.
Támogatható: építési- és gépberuházások, pia-ci, technológiai és termékfejlesztések, stb., me-lyek árbevétel- és munkavállalói létszám növeke-déssel járnak. Lényeges szempont, hogy a szak-képzéshez szükséges gyakorlati képzôhelyekdöntô többségét az említett kis- és közepes vál-lalkozásaink biztosítják, melyek ezáltal is segítika kiképzett munkaerô helyben maradását.
Jó példa: a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter(döntôen pécsi és baranyai vállalkozások) mint-egy 30 tagvállalata 2014-ben kb. 3000 munkavál-lalót foglalkoztatva mintegy 70 milliárd Ft árbevé-telt produkált!
Támogatandó szektorok
Építôipar: kômûvesek, magas- és mélyépí-tôk, földmunkagépeket üzemeltetôk, vasszerke-zet-építôk, betonvas-gyártók, festôk és mázolók,szigetelôk, víz-, gáz- és központi fûtés szerelôk,(épületgépészek), villanyszerelôk, klímaszerelôk,üvegesek, asztalosok, ácsok, faipar és bútor-gyártók, tetôfedôk, kerámiaipar, útépítôk, stb.,
Gépipar: gépi forgácsolók, gép- és berende-zésgyártók, lakatosok, öntészet, szerszámkészí-tôk, mûanyagipar, finommechanika, orvosi mûsz-ergyártás, jármûipar, stb.
Könnyûipar: nyomdászat, bôr- és kesztyû-gyártás, ruhaipar, stb.
Mezôgazdaság és élelmiszeripar: állatte-nyésztés, hús- és hentesáru-készítôk, tejipar, bo-rászat, gyümölcsfeldolgozás és konzervipar, ker-tészeti termékek, növénytermesztés, takarmány-gyártás, méhészet, baromfifeldolgozás, stb.
Elektronika: készülék- és berendezésgyár-tók, fejlesztôk, mechatronika.
A program kidolgozására javaslom a PTE Köz-gazdaságtudományi Kar kompetens szakértôitmegbízni a végzés elôtt álló hallgatók bevonásá-val, akik ezt egyben szakdolgozati témául is vá-laszthatnák.
A fejlesztési program koordinálására és vég-rehajtására a kamara rendelkezik a szükségeskompetenciákkal.
Hirth Ferenc
Új rovatunkban olyan ötleteket, elgondoláso-kat, terveket, javaslatokat adunk közre, ame-lyeket a Baranya megye gazdaságáért tenniakaró vállalkozók fogalmaztak meg. Elsô-ként HIRTH Ferenc, a pécsi KONTAKT-Elektro Kft. alapító-ügyvezetôje osztja meg aDél-Dunántúli Gazdaság olvasóival felveté-seit.
Javaslat Pécs város gazdaságának fejlesztésére a 2015–2016-os évekre
(Elsôsorban a reálszférában mûködô, terméket gyártó, építés-szerelési tevékenységet folytató és nemáltalános szolgáltató vagy közösségi célokat szolgáló beruházók részére)
— Mi a legfôbb probléma a munkavéde-lem területén?
— A probléma ott kezdôdik, hogy a legtöbbkisvállalat úgy gondol a munkavédelemre, mintszükséges rosszra. Ezen kívül ambivalens azalaphelyzet. A kiindulási pont az, hogy sok cégve-zetô biztosítja ugyan a védôeszközt, de a dolgo-zó nem mindig használja. Ezért a cégek legin-kább csak a legszükségesebb dolgokat akarjákbeszerezni. Ha baj van, akkor egyértelmûen acégvezetôt marasztalják el. Magyarországon isvan arra lehetôség, hogy a munkavállaló megta-gadja a munkát, ha a munkavégzése védôeszkö-zök nélkül nem biztonságos, vagy károsodástokozhat számára. De az a tapasztalat, hogy nem
teszik meg, mert féltik amunkahelyüket. 22-escsapdája.
— Mivel lehetne ki-törni ebbôl a jelenlegihelyzetbôl?
— A nyugati rendszerhasználható megoldásnaktûnik. Ott bonus-malus be-sorolással teszik motivált-
tá a cégeket, illetve a dolgozókat. A balesetmen-tes munkavégzést jutalmazzák, a kár-, vagy abalesetokozást büntetik. Ha a dolgozó a beszer-zett eszközök ellenére nem használja, akkor bün-tetô pontokat kaphat. Így kvázi önmotiváló esz-közként mûködik.
— Védôeszköz, egy termék a sok közül?— Másik fô problémakör a beszerzések kér-
dése. A munkavédelmi tanácsadó elkészíti a koc-kázatértékelést a cégnek, akik ez alapján megvá-sárolják a felírt védôeszközöket. Egy baj van, akereskedô már nem nézi, hogy mire kell, mirefogják használni, egyáltalán alkalmas-e a termékaz adott feladatra, csak kiszolgálják a vásárlót.Nagyon fontos lenne olyan szakértôk bevonása,
akik naprakészek a szektort érintô területeken,és megfelelô gyakorlati tapasztalattal is rendel-keznek.
Fontos még megemlíteni, hogy sokszor abírság elkerülése miatt vásárolnak a cégek védô-eszközt, nem pedig a megfelelô védelem megte-remtése miatt. A zuhanásbiztonság területén ezmég hatványozottabb probléma, itt ugyanis em-beri életekrôl van szó. A magasban végzett tevé-kenység kiemelten veszélyes munka, itt nemszabadna csupán a jogszabályok betartásárakoncentrálni, elengedhetetlen lenne az igazi,életmentô védelem bevezetése.
— Kinek a feladata a védôeszközök kivá-lasztása?
— Úgy gondolom, hogy a cégvezetô felada-ta a megfelelô védôeszköz kiválasztása. Egyikprobléma oka az, hogy költségnek tekintik, és azthiszik, hogy nem tudják kitermelni. Ha mindenkimásként nézne rá, nem költségként, hanem lét-fontosságú megelôzési eszközként, akkor min-denki ki tudná termelni.
A másik nehézséget az okozza, hogy a cég-vezetôk sokkal szívesebben költenek példáulolyan eszközre, ami reklámhordozó is egyben.
Április 28. a munkavéde-lem világnapja. Ebbôl azapropóból készült interjúBOGOS Csabával, zuha-násbiztonsági specialis-tával. A cikk rávilágít amunkavédelem problémáira és azegyik legelhanyagoltabb területére,ahol a hiányosságok súlyos balese-tekért és halálesetekért felelôsek. Aleesés elleni védelem, más néven azuhanásbiztonság nehézségeirôl ésannak megoldásairól lesz szó a to-vábbiakban.
MUNKAVÉDELEM30 Dél-Dunántúli Gazdaság
A munkavédelem 22-es csapdája. Hogyan törhet ki belôle egy kisvállalkozás?
MUNKAVÉDELEM 31Dél-Dunántúli Gazdaság
Például a munkaruházat. Ezt meg lehet érteni, hi-szen a munkaruhával ellátott dolgozó jobb be-nyomást kelt az ügyfelekben is. Ez azért érde-kesség, mert a munkaruha nem kötelezô, csakadható kategória. A védô lábbelik kérdése pedigel van hanyagolva, pedig a megfelelô védô láb-beli kötelezô, és sokkal nagyobb szükség is len-ne rá, mint a ruházatra. Persze az lenne az ideá-lis megoldás, ha mindkettôt biztosítaná a munkál-tató.
— A dolgozók gyakran panaszkodnak: avédôeszközök kényelmetlenek. Valóban?
— A védôeszközök nagy része tényleg ké-nyelmetlen. De ez azért van, mert általában nemminôségi terméket vásárolnak.
Mondok egy példát. Van egy komlói üzem,ahol a dolgozóknak a munkavégzéshez védô-maszkra van szükségük. Amíg gyenge minôségûvédômaszkot választottak, az összes fér-fi arcánkipattogtak és begyulladtak a szôrtüszôk. Kény-telenek voltak jó minôséget választani. Azótanincs ilyen gondjuk. Az a jó munkavédelmi esz-köz, ami nem csak véd, hanem megfelelô kom-fort fokozatot is nyújt.
— Mi lenne a megoldás?— Szemléletváltásra van szükség. Mint min-
dent, valószínûleg ezt is már az iskolában kell el-kezdeni. Pénzügyi kultúrát fejlesztô kampányokmár indultak az általános iskolákban, Európaiuniós törekvésre. Ennek mintájára jó lenne felvi-
lágosítás és tájékoztatás a munkavédelem terü-letén is, hogy tudatosan beépüljön a gondolkodá-sukba.
Gondoljunk csak bele, magánéletünkben isvan számos veszélyes élethelyzet. Akár hobbyte-vékenység során, barkácsolás, kertészet, méhé-szet, stb. Ha már az iskolában oktatjuk, akkor agyerek már tudatos lesz és figyelni fog rá, esetlegrászól a szülôre, vezetôre, és hiányolja a védô-eszközök meglétét. Sokkal kevesebb egészség-ügyi probléma lenne, ha odafigyelnénk a megfe-lelô védelemre.
— Önök mit tesznek a védelem népszerû-sítése érdekében?
— 2014-ben létrehoztuk az elsô Zuhanásbiz-tonság Akadémiát, melynek keretein belül már elis kezdtük a felvilágosító munkát. A szakiskolák-ban van ugyan oktatás, de nagyon kevés idôtszánnak rá a tananyagban, nem tudnak mélyre-hatóan foglalkozni vele. Felvilágosító, oktató te-vékenységünkkel cégeknek, szakiskoláknak,munkavédelmi tanácsadóknak kívánunk hatha-tós szakmai segítséget nyújtani, amit szerencsé-re egyre többen vesznek igénybe. Következô in-gyenes szakmai rendezvényünket pont a Munka-védelem Világnapján, április 28-án tartjuk Buda-pesten, a Barázda centerben.További hasznos információ zuhanásbiztonságtémakörében itt található:
www.zuhanasbiztonsag.hu
7700 Mohács, Ete János u. 6., 3. emelet 20.
Tel.: 06 (20) 383-1090Email: [email protected]
Web: www.munkatuzvedelem.hu
Munkavédelem, tûzvédelem,
környezetvédelem.Teljes körû
szolgáltatás.
MT-Profi Munka- és TûzvédelmiSzolgáltató Kft.
FX Autóház ● 7622 Pécs, Siklósi út 11. ● Tel.: 72/526-226 ● www.fordfx.hu
Az FX Autóház új Suzuki Vitara tesztau-tóját a siklósi szôlôhegyre vittük. ABrunyai Családi Pincészetbe vezetôúton a szürke szabadidôautó már az el-sô métereken jó hasznát vette emelthasmagasságának. Gaál Dóra rutino-san foglalt helyet a vezetôülésben,mert több magyar gyártású Suzukit isvezet.
— Édesanyámtól örököltem azt az
elsô generációs Swiftet amit most hasz-
nálok, a kocsi utódját, anyukám Ignisét
is szívesen vezetem, és akkor sem jövök
zavarba, ha a Ford Rangerünkkel indu-
lunk útnak.
— A Vitara külsején tetten érhetô
az elôdök vonalvezetése?
— Nagyon szép lett a Vitara. Diva-
tos, praktikus, épp olyan mint a Swift,
vagy az Ignis volt amikor megjelentek.
Érezhetô rajta a régi Vitarák hangulata
is, de sokkal könnyedebb a terepjárós
hatás. Szép a tesztautó színe, a szürke
felnik és a szürke karosszéria együtt na-
gyon jól mutat. Láttam a katalógusban a
kétszínû festéseket, azokkal igazi kis
ékszerdoboz lesz a Vitara.
— Amikor megbeszéltük a próba-
utat, azt kérdezte, hogy mehetünk e
terepre is. A négykerékhajtású válto-
zat lenne az igazi?
— Átlagos igényekhez, szerintem
elég a kétkerékhajtás is. Ebbe belesoro-
lom a nálunk található kavicsos dûlô-
utakat is, itt a lényeg inkább az emelt
hasmagasságon van, ha nem akad fent a
kocsi, meglepôen sok helyre el lehet jut-
ni két hajtott kerékkel is. Van olyan bir-
tokrészünk is, ahová erdôn keresztül ve-
zet az út, arrafelé már inkább az össz-
kerekes verzióval indulnék.
— Ha Suzuki akkor örök élet és
még egy két nap, tartja a magyar au-
tós hiedelemtár. A Vitarában is benne
van ennek ígérete?
— Az elsô benyomásom minden-
képpen ezt sugallja. Ugyan látszik,
hogy könnyû építésû autó, de mégis úgy
érzem, ez is nagyon jól bírja majd. Az
utastérben is ott az a japános masszív-
ság mint az elôdökben, a kárpitok stra-
pabírónak tûnnek, és a kapcsolókon is
érezhetô, hogy jól kipróbált szerkezet
van mögöttük. A törésteszt eredményt
nem tudom, de biztosan nem lett rossz,
mert ott az ezt hirdetô matrica a tesztau-
tó oldalán.
— A kategóriában elsôként 5 csil-
lagos lett.
— Ez mindenképpen megnyugtató,
és nagyon fontos. Régebben volt egy
komoly balesetem, azóta még jobban
odafigyelek a biztonságra. Hamarosan
bôvül a családunk, három gyerekkel a
fedélzeten még inkább felértékelôdnek
a biztonsági berendezések. Láttam,
hogy tele van légzsákokkal az autó, sôt
az új biztonsági berendezésekbôl is na-
gyon sok rendelhetô. Olyan felszerelé-
sek is fontos biztonsági extrák, mint
például a LED-es fényszórók.
— A kényelmi extrák nem olyan
fontosak?
— Ami nekem igazán kell, már az
alapmodellekben is benne van. A leg-
jobb választás talán mégis a tesztautó
felszereltsége, itt már van tempomat,
ami nagyon hasznos, és a klíma is auto-
mata. Ezzel el is mondtam mindent, ami
nekem lényeges. Hasznos kiegészítô a
tolatókamera is, én ugyan megtanultam
tükörbôl tolatni, de sokaknak lehet nagy
segítség egy színes képet adó hátsó ka-
Autóteszt: Gaál Dóra – Suzuki Vitara 1.6 GL+AUTÓTESZT32 Dél-Dunántúli Gazdaság
mera. Nem vagyok autórajongó, nekem
a kocsi használati tárgy, így beérem
ennyi extrával is. Azt láttam, hogy az
ínyencek, egy 21. századi extrákkal fel-
szerelt Vitarát is vásárolhatnak, és ez
nagyon jó. Sikerült egy olyan autót ké-
szíteni a Suzukinak, amiben mindenki
megtalálhatja azt a felszereltséget, ami-
re szüksége van. A csúcsmodell adaptív
tempomatja például érdekesen hangzik,
egyszer szívesen kipróbálnám azt is.
Legjobban mégis egy napelemes tetô-
nek örülnék.
— A környezetvédelem miatt?
— Igen. Ezt tanultam az egyetemen,
és nagyon figyelek rá, hogy így éljünk,
így gazdálkodjunk. A pincészetünk is a
karbonsemleges mûködés mellett tette le
a voksát, sôt még a weboldalunk káros-
anyag-kibocsátását is ellentételeztük.
Tetszik, hogy a Vitarában is odafigyeltek
a környezetre, ott van például a start-
stop rendszer a kocsiban. Persze a leg-
többet az alacsony fogyasztással lehet
tenni, de ahogy nézem a fedélzeti számí-
tógépet, itt sem áll rosszul a Vitara, a 6,8
literes érték nagyon jónak tûnik.
— Fôleg úgy, hogy alig futott a
tesztautó, késôbb ez még csökkenni
fog. Az 1,6-os benzinmotor mennyire
illik a kocsihoz?
— Szerintem ez egy optimális vá-
lasztás ehhez az autóhoz. Éppen elég
erôs, nagyon csendes, és ahogy említet-
tem, szinte dízelesen keveset fogyaszt.
Nem értek az autók motorjához, de az
feltûnt, hogy nagyon finom szerkezet,
és alig hallani a hangját. A váltó is feltû-
nôen könnyen jár, és nagyon pontos, de
úgy tudom ezek is hagyományos Suzu-
ki erények.
— Az utastér mérete elegendô?
Alig több mint négy méter a kocsi, el-
fér benne egy család?
— Abban, hogy három gyerekülés
elfér e benne egymás mellett, nem va-
gyok biztos. De ez nem is ennek a kate-
góriának a feladata. Négy utas viszont
kényelmesen utazhat, elég a hely hátul
is, és a fejeknek is bôséges tér jut. Meg-
néztem a csomagtartót is, abban is el le-
het férni, sôt a variálhatósága is dicsére-
tes. Az áthelyezhetô alsó polc, illetve a
kivehetô oldalsó határolók ötletesek, a
12 voltos csatlakozó pedig hasznos.
— Menet közben hogyan viselke-
dett a Vitara?
— Kifogástalanul. Csendesen, ké-
nyelmesen, takarékosan és biztonság-
ban lehet vele utazni, azt hiszem sok au-
tósnak több nem is kellene. A magas
üléshelyzet miatt könnyû a beszállás, és
a forgalom is jól áttekinthetô. Az emelt
hasmagasság pedig nem csak a mi dûlô-
inkben hasznos, hanem a városi kátyú-
tengerben is jól jön.
— Divatos kategóriában indul a
Vitara, de ezeknek a kis szabad-
idôautóknak általában az árát is meg-
kérik a gyártók. A Suzuki, hogy áll az
árversenyben?
— Úgy láttam, az FX Autóházban
most akciós az új Vitara. A 3.79 milliós
alapárat értékarányosnak gondolom, azt
pedig mindenki eldöntheti, hogy
mennyire és mennyiért szeretné felsze-
relni az autóját.
T.R.
Lökettérfogat: 1586 cm3
Maximális teljesítmény: 120 LE 6000/minMaximális nyomaték: 156 Nm 4400/minSaját tömeg: 1075 kgCsomagtér: 375 lMaximális sebesség: 180 km/hÁtlagfogyasztás (gyári adat): 5.3 lA tesztautó ára metálfényezéssel: 4 200 000 FtA fontosabb alapfelszerelések: ABS + ESP, elsô, ol-dal, függöny és térdlégzsákok, sebességhatároló,tempomat, tolatókamera, automata klímaberende-zés, könnyûfém keréktárcsa, érintôképernyôsaudiorendszer, ülésfûtés
A TESZTAUTÓ ADATAI:
AUTÓTESZT 33Dél-Dunántúli Gazdaság
BLÁZSOVICS Edina kis- és közepes
vállalkozások vezetôinek segít abban,
hogy hatékony, sikeres szervezetet mû-
ködtessenek, ahol mindenki a helyén
van, minden cselekvés egy közös irány-
ba mutat. Az interaktív HR-szakértô
több évi, HR-es vállalati alkalmazotti és
felsôvezetôi tapasztalatával tavaly hoz-
ta létre önálló vállalkozását, a Beugrót,
hogy szakértelmével, tudásával támo-
gathassa a kkv-vezetôket szervezetük
fejlesztésében, a felmerülô nehézségek
leküzdésében.
— A Beugrót azért hoztam létre, mert
hiszek benne, hogy kifizetôdô a HR-
szemléletû vezetés a hazai tulajdonú kis-
és közepes vállalatoknál is. A HR-orien-
tált szemléletmód beengedésével felerô-
síthetôk a szervezeti szinergiák, felszínre
kerülnek a konfliktusok, láthatóvá válnak
a problémák, melyek megoldása így haté-
konyabb lesz.
— Miként zajlik maga a folyamat?
— A folyamat minden esetben egy be-
szélgetéssel indul, ahol képet kaphatok a
szervezetrôl, és a felmerülô igényekrôl.
Majd közösen meghatározzuk az elérendô
célt, a megoldandó problémákat. Az
együttmûködéshez bizalmi kapcsolat
szükséges és fontos a titoktartás. A megfe-
lelô információk birtokában elkészítem az
együttmûködés tervezetét, amelyet közö-
sen megvitatunk. Ebben megállapodunk a
lépésekrôl, a bevonni kívánt emberekrôl,
az együttmûködés idôtartamáról, intenzi-
tásáról és egyéb feltételekrôl. Majd pro-
jekttervet készítek, és az együttmûködés
során folyamatosan dokumentálom az el-
végzett munkát, végül beszámolok az
eredményekrôl. A jelenlétem intenzitása
minden esetben segít, hogy több oldalról is
képet kapjak a szervezetrôl, és információt
a hierarchia minden szintjérôl. Szükség
esetén természetesen menet közben is mó-
dosíthatunk az együttmûködés részletein.
— Miért döntött úgy, hogy a kama-
ra önkéntes tagja lesz?
— A kamarába való belépésnek több
oka is volt. Szeretnék hozzájárulni a régió
fejlôdéséhez a HR- szemlélet terjesztésé-
vel, és ehhez jó kapcsolódni a megye vál-
lalkozásait összefogó kamarához. Egyfaj-
ta kapcsolatrendszert és szakmai konzul-
tációs lehetôséget is látok, és várok a tag-
ság által. A kamara bemutatkozási lehetô-
séget biztosít számomra, és elôsegíti a le-
endô ügyfelekhez való kapcsolódást.
— Ön azon sikeres vállalkozók egyi-
ke, aki már a vállalkozás elindításához
nyert egy EU-s pályázatot.
— Igen, a Fiatalok vállalkozóvá válá-
sának támogatása a konvergencia régiók-
ban c., TÁMOP-2.3.6.B-12-1/5-2014-0049
számú pályázatomat március 31-én zártam.
A pályázat célja új mikrovállalkozás indítá-
sát tervezô fiatalok támogatása volt. A pá-
lyázati lehetôség egyrészt segített meghoz-
ni a döntést, hogy saját lábra álljak, más-
részt egyfajta alapbiztonságot adott a kez-
deti, felfutási idôszak alatt.
N.T.
Minden cégvezetô szeretne eredménye-
sen dolgozó munkavállalókat foglalkoz-
tatni. Sok esetben azonban problémát
jelent a megfelelô jelöltek elérése, felvé-
tele, fôként olyan vállalkozásoknál,
ahol nem áll rendelkezésre külön szak-
ember erre a feladatra. A pécsi
Jobcapital Kft. nekik tud segíteni, hi-
szen teljes körû személyzeti szolgálta-
tást nyújt, legyen szó akár munkaerô-
közvetítésrôl és -kölcsönzésrôl, elôszû-
résrôl, „fejvadászatról”, valamint fog-
lalkoztatási tanácsadásról.
— Iparágtól függetlenül nyújtunk se-
gítséget mind a kis- és középvállalkozá-
soknak, illetve multinacionálisvállalatok-
nak a megfelelô személyzet összeállításá-
hoz – mondja PAPP Zoltán Péter cégve-
zetô. — Számunkra elsôdlegesek az em-
berek, a munkavállalók és álláskeresôk,
akiket az elsô naptól támogatunk céljaik
elérésében. Folyamatosan bôvülô és nap-
rakész állásajánlatainkkal, szakmaiönélet-
rajz-készítési tanácsadással, illetve állás-
interjúra való felkészítéssel is szolgálunk.
Tanácsadóink felsôfokú szakirányú vég-
zettsége, több éves tapasztalata a garancia
arra, hogy partnereink és a munkavállaló-
ink számára is minden igényt kielégítô
szakmai szolgáltatást nyújtsunk.
— Miként tudnak reagálni a mun-
kaerô-piac állandó változásaira?
— A gyorsan változó körülményekhez
elengedhetetlen a folyamatos fejlôdés.
Feladatunk pontosan az, hogy megoldást
nyújtsunk a munkaerô-piac igényeire. Ter-
vezhetô, kreatív, de egyszerû folyamatok-
kal segítünk a munkáltatóknak, hogy
megtalálják a megfelelô munkatársat cé-
gük számára. A munkavállalóknak pedig
folyamatosan bôvülô álláslehetôségeket
kínálunk, ami segíti ôket, hogy kihasznál-
ják a bennük rejlô lehetôségeket. Szá-
munkra a siker kulcsa az ügyfeleinkkel
történô teljes körû együttmûködés.
— Milyen elônyei lehetnek a kama-
rai tagságnak az önök számára?
— Hosszú távú terveink között szere-
pel a stratégiai partnerkapcsolatok kiala-
kítása, amihez egyértelmû elônyt jelent a
kamarai tagság. Eddig egy kamarai ren-
dezvényen vettünk részt, az összevont tes-
tületi ülésen Királyegyházán. Ez is és a
többi tapasztalatunk is pozitív a kamará-
val kapcsolatban, sok támogatást és segít-
séget kaptunk és kapunk a kérdéseinket il-
letôen.
N.T.
„Az embereken múlik minden!”
Jobcapital – A személyzeti munkatárs
ÚJ TAGJAINK34 Dél-Dunántúli Gazdaság
A pályázók tájékoztatására turisztikai
régiónként információs napokat szer-
veznek, amelyeken az érdeklôdôk meg-
ismerhetik a pályázat hátterét, konkrét
céljait és információkat kaphatnak an-
nak elkészítéséhez. A Dél-Dunántúli ré-
gióban Szigetvár adott a rendezvénynek
helyet, amelynek elôadója MártonnéMáthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt.
belföldi igazgatója volt.
Mint elmondta, a résztvevôk által
elhozott és bemutatott helyi termékek
igazolták, hogy jó döntés volt a hely-
szín, a Dél-Zselic, valamint az Észak-
Mecsek települései gazdag gasztronó-
miai választékkal rendelkeznek.
Kitért arra is, a helyi gasztronómia
egyre inkább az utazási élmény közpon-
ti elemévé válik, építeni lehet ezekre a
helyi értékekre, ugyanis az emberek
hajlandóak messzirôl is elutazni azért,
hogy megkóstolják egy-egy tájegység-
re, kistérségre jellemzô népi ételeket,
végigjárják a borászatokat. A pályázók-
nak e lehetôségekbôl kell egy úgyneve-
zett étlapot összeállítaniuk, amelyekkel
az adott térségbe csábítanák a turistákat.
Szólt arról is, csak azok pályázhat-
nak, akik már legalább két éve létezô,
saját helyi gasztronómiára alapozott,
speciális turisztikai kínálattal várják a
vendégeket. Nehezíti a jelentkezést,
hogy csak olyan térségi összefogások
pályázhatnak, amelynek tagja legalább
3 települési önkormányzat és három tu-
risztikai szolgáltató és egy, a turizmus-
hoz vagy gasztronómiához kapcsolódó
civil szervezet. A jelentkezôknek 3-4
napos turisztikai csomagot kell összeál-
lítaniuk, évszakonkénti bontásban.
Az EDEN pályázat keretében meg-
valósítandó projekt célja, hogy felhívja
a figyelmet az európai turisztikai deszti-
nációk értékeire, sokszínûségére, továb-
bá, hogy a turisztikai fejlesztéseiket a
társadalmi, kulturális és környezeti
fenntarthatóság elvei mentén végzô
desztinációk promócióját támogassa.
Magyarország eddig valamennyi pá-
lyázaton sikeresen szerepelt. Ezúttal is a
maximális, 75 százalékos –
ötvenezer eurós –
uniós támogatás
felhasználás
m e l l e t t
kerül-
het sor a
projekt ma-
gyarországi le-
bonyolítására.
A most elôször meghirde-
tett Magyarország legízletesebb ven-
dégváró úti célja címet viselô, a gaszt-
ronómiát középpontba helyezô pályázat
célja egy olyan, európai szinten is ver-
senyképes úti cél kiválasztása, amely a
saját, helyi gasztronómiájára alapozza
kínálatát. Az idei pályázat címe: „Egy
csipet Magyarország”, témája a helyi
gasztronómia, mint turisztikai motivá-
ció. Az elsôdleges cél egy olyan, euró-
pai szinten is versenyképes úti cél kivá-
lasztása, amely a saját, helyi gasztronó-
miájára alapozott kínálatával elnyerheti
a „Magyarország legízletesebb vendég-
váró úti célja” címet. A nyertes a Kivá-
ló Európai Desztináció címet viselheti
majd. A cím elnyerésével együtt a hazai
térség marketingeszközeinek fejleszté-
séhez a Magyar Turizmus Zrt. kétmillió
forint értékben járul hozzá.
A pályázat tematikája idôszerû,
ugyanis a Turisztikai Világszervezet
(UNWTO) szerint a gasztronómia egyre
inkább az utazási élmény központi ele-
mévé válik. A gasztronómiai turizmus
mára a turizmus egyik legdi-
namikusabban fejlô-
dô és legkreatí-
vabb szeg-
mensévé
vált. A
nemzet-
közi kuta-
tások szerint a
gasztronómiai tu-
risták színvonalas élet-
módjuk részeként, eredeti környezet-
ben, kellemes élményeket keresnek,
amelyeknek része a magas minôségû
helyi termékek fogyasztása. A gasztro-
nómiai élményeket keresô utazók ér-
deklôdésének középpontjában elsôsor-
ban az élelmiszer-termelôk, a gasztro-
nómiai fesztiválok, az élelmiszeripari
kiállítások és rendezvények, a termelôi
piacok, fôzôbemutatók és a különleges
ételek kóstolója áll. S ami a turizmusra
általában igaz, fokozottan érvényes an-
nak speciális ágára, a gasztronómiai tu-
rizmusra: munkahelyeket és megélhe-
tést teremt a közösség számára, miköz-
ben a helyi gazdaságot és agráriumot is
serkenti.
Az Európai Bizottság 2015-ben már kilencedik alkalommal írt ki pályázatot az úgynevezett ,,Kiváló EurópaiDesztinációk” (EDEN) témában. Az idei címe: „Egy csipet Magyarország”, témája pedig a helyi gasztronómia,mint turisztikai motiváció.
Egy csipet Magyarország! Keresik az EDENkert magyar ízeit!
IDEGENFORGALOM 35Dél-Dunántúli Gazdaság
ENTERPRISE EUROPE NETWORK Dél-Dunántúli Gazdaság36
A vállalkozások az Európai Unió egész területénalapíthatnak céget, forgalmazhatnak termékeket,nyújthatnak szolgáltatást és köthetnek üzletet,azonban az uniós jog eltérô értelmezésébôl, vala-mint információhiányból fakadóan idônként nehézérvényesíteni jogaikat.
Elôfordulhat például, hogy egy magyar cégDániában nem részesülhet állami támogatásbanarra hivatkozva, hogy a támogatás csak a dániairegisztrációs számmal (CVR-számmal) rendelkezôcégeknek jár, vagy, hogy környezetvédelmi elôírá-sok miatt megtagadják mûködési engedélyénekmeghosszabbítását, annak ellenére, hogy a dánminisztérium korábban már engedélyezte a vállalattevékenységét.
A SOLVIT ingyenes problémamegoldó szol-gáltatása azt tûzte ki célul, hogy segítsen az unióspolgároknak és vállalkozásoknak gyors és gyakor-lati megoldást találni belsô piaccal kapcsolatosproblémáikra. A SOLVIT ugyan már 2002 óta mû-ködik, mégis csak nagyon kis számú magyar vállal-kozás veszi igénybe egyre fejlôdô szolgáltatásait.
A SOLVIT hálózat harminc központból áll. Anemzeti közigazgatási rendszerek részeként – deaz Európai Bizottság támogatásával – minden eu-rópai uniós tagállamban, és Izlandon, Liechten-steinben valamint Norvégiában mûködnek közpon-tok. Rajtuk keresztül kérhetnek segítséget a vállal-kozások minden határon átnyúló ügyintézésben,az EU-jog helytelen alkalmazása miatt felmerülôproblémákban, illetve bármely nemzeti, regionálisvagy helyi szintû hatóságot érintô ügyben.
A SOLVIT nem foglalkozhat:● bírósági eljárás tárgyát képezô ügyekkel,● cégek közötti vagy cégek és magánszemélyek
közötti vitákkal, illetve● fogyasztói jogokkal kapcsolatos kérdésekben,● kártérítési ügyekben,● a nem az egységes piac jogszabályait érintô
ügyekkel
Tehát a SOLVIT elé kerülô ügyek:● magánszemély vagy vállalat és egy másik tagál-
lam hatósága közötti viták lehetnek, amelyek● még nem képezik bírósági eljárás tárgyát, és● az EU egységes belsô piacának szabályait érin-
tik. (A személyek, az áruk, a szolgáltatások és atôke szabad áramlása.)
Belsô piaci problémákHogyan mûködik a SOLVIT?A vállalkozásoknak a hazai SOLVIT központot kellmegkeresnie, ennek több módja van: emailben, te-lefonon vagy az internetes panaszbejelentô nyom-tatvány elküldésén keresztül: http://ec.europa.eu/eu-rights/enquirycomplaint-form/home?languageCode=hu&origin=solvit-web
A probléma megoldásán két SOLVIT központmûködik együtt: az, ahová a kérés befut (hazaiSOLVIT központ), és egy másik, ami abban az or-szágban van, ahol az adott kérdés felmerült (illeté-kes SOLVIT központ).
A panasz beérkezése után a hazai SOLVIT köz-pont elôször ellenôrzi, hogy a probléma valóban abelsô piaci szabályok helytelen alkalmazásából fa-kad-e, majd beviszi az ügyet egy on-line adatbázis-rendszerbe, amely automatikusan továbbítja azt azilletékes SOLVIT központba.
Az illetékes SOLVIT központ egy héten belülértesíti a panasz benyújtót, hogy elvállalja-e azügyet. Ezt követôen utánanéz az ügyintézéshezszükséges dokumentumoknak és jogi tanácsok-nak, felveszi akapcsolatot az érintett hatóságokkal,majd maximum 10 héten belül megoldást javasol aproblémára.
A SOLVIT eddig a következô területekkel foglalko-zott:● Termékek és szolgáltatások piacra jutása● Letelepedés önálló munkavállalóként● Közbeszerzés● ÁFA- visszatérítési nehézségek● A tôke szabad mozgása● Határellenôrzés● Cégalapítási nehézségek● Jogtalan adminisztratív követelmények● Adózás● Tôke vagy fizetési mûveletek szabad áramlása● Szakképesítések és diplomák elismerése● Vezetôi engedélyek● Gépjármû nyilvántartásba vétel
Ha a SOLVIT erôfeszítései ellenére az ügyetnem lehet megoldani a hálózat segítségével, a he-lyi SOLVIT központ megpróbál más megoldási mó-dot is javasolni.● A fogyasztók és vállalkozások közötti vitás
ügyek rendezéséhez segítséget jelenhet az Eu-rópai Fogyasztói Központok hálózata/ECC-Net:http://ec.europa.eu/consumers/solving_con-sumer_disputes/non-judicial_redress/eccnet/index_en.htm
● Határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokkalkapcsolatos panaszok esetén a FIN-Net kínál-hat megoldást: http://ec.europa.eu/internal_market/fin-net/how_en.htm
● Az EU intézményeivel kapcsolatos panaszokesetén az Európai Ombudsmanhoz lehet fordul-ni: http://ombudsman.europa.eu/
● Tanácsadás vállalkozások számára:http://een.ec.europa.eu/
Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet
www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: [email protected]
A h ó n a p t é m á j aProblémamegoldás vállalkozások számára a belsôpiacon – SOLVIT Az Európai Unió belsô piacán rengeteg európai uniós jogszabály segíti a vállalkozások mûködését,azonban a cégek gyakran éppen e jogszabályok helytelen alkalmazása miatt szembesülnek prob-lémákkal a határon átnyúló tevékenységeik során.
SOLVIThttp://ec.europa.eu/solvit/index_hu.htm
Egységes Piac Belsô Információs Rendszer (Internal Market Information Sytem /IMI)http://ec.europa.eu/internal_market/imi-net/index_hu.htm
Single Market Scoreboardhttp://ec.europa.eu/internal_market/scoreboard/index_en.htm
Európa Önökért (Your Europe)Gyakorlati útmutató vállalkozásoknakhttp://europa.eu/youreurope/business/index_hu.htm
Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat(Your Europe Advice /YEA)http://europa.eu/youreurope/advice/index_hu.htm
Az online pénztárgépbe
rögzített adatokat beis kell vallani
Az ellenôrzési tapasztalatok alapján a
bevétel eltitkolásának megakadályo-
zása az egyik legnehezebb adóhatósá-
gi feladat, ennek hatékony eszköze a
bevételek kötelezô rögzítésének ki-
kényszerítése.
Az online pénztárgépek bevezetésé-
vel az adóhatóság naprakész informáci-
óval rendelkezik a pénztárgép használa-
tára kötelezett adózók tevékenységérôl,
forgalmáról. Az ebbôl nyert információ-
kat alapul véve elemzés végezhetô arra
vonatkozóan, hogy a pénztárgépben
rögzített bevétel bevallásra került-e, az
adózók eleget tettek-e általános forgal-
mi adó kötelezettségüknek.
Az elmúlt idôszakban több adózó
esetében tapasztalta az adóhivatal, hogy
a bevallási kötelezettség elmulasztása
miatti bírságolást elkerülendô a társasá-
gok és egyéni vállalkozók ugyan be-
nyújtották adóbevallásaikat, de azt 0-ás
adattartalommal, nem pedig a tényleges
gazdasági eseményeknek megfelelôen.
Az adózók az ellenôrzés megkezdé-
sét, tehát az arra vonatkozó megbízóle-
vél átvételét követôen már nem korri-
gálhatják a bevallási adataikat, ekkor a
be nem vallott adót már a revízió álla-
pítja meg és jelentôs összegû adóbírság
is kiszabásra kerülhet.
Az adóhivatal nem fogadja el kont-
rollálatlanul az online pénztárgépbe
rögzített adatokat sem. Forgalomszám-
lálások, illetve próbavásárlások útján
rendszeresen vizsgálja azt is, hogy a be-
vételek teljes körûen rögzítésre kerül-
tek-e a pénztárgépben.
A gazdaság kifehérítése érdekében
bevezetett, az adóhivatal és a pénztárgé-
pek közötti online adatkapcsolat a költ-
ségvetési bevételek növekedését indí-
totta el. Mindez a kockázatelemzési le-
hetôségekkel párosulva kiszûri a csalárd
módon az adózást elkerülôket, ezzel
csökkentve a tisztességesen mûködôk
versenyhátrányát.
A rendelkezés érvényességének feltétele
az adó határidôben történô megfizetése.
A magánszemély külön-külön nyilat-
kozatban rendelkezhet befizetett adó-
jának
— 1%-áról egy elôzetesen regisztrált
civil kedvezményezett (pl. egyesü-
letek, alapítványok, közalapítvány-
ok), valamint további
— 1%-áról egy technikai számmal
rendelkezô, bevett egyházi ked-
vezményezett vagy kiemelt költ-
ségvetési elôirányzatként megha-
tározott cél („Nemzeti Tehetség
Program”) javára.
A kedvezményezhetô civil szervezetek
listáját a NAV honlapján (www.nav.
gov.hu) található, „Regisztrált civil
kedvezményezettek 2015” elnevezésû
nyilvántartás tartalmazza.
A kedvezményezhetô szervezetekre
vonatkozó jogszabályok tavalyi válto-
zása alapján a 2015. rendelkezô évi 1%-
os felajánlásokra igényt tartó szervezet-
nek 2014. szeptember 30-ig az adóható-
ságnál kellett elôzetesen regisztrálnia és
igazolnia a kedvezményezetté válás
jogszabályi feltételeit, valamint bejelen-
teni a kiutaláshoz szükséges adatokat. A
civil szervezetek a sikeres regisztráció
folytán válhattak kedvezményezetté és
kerülhettek a NAV által közzétett nyil-
vántartásba. Az adóhatóság honlapján
közzétett – az adóhatóság által folyama-
tosan frissített – nyilvántartás tartalmaz-
za az adott rendelkezô évben felajánlás-
ra jogosult kedvezményezettek adószá-
mát, nevét, székhelyét.
A kedvezményezettnek a kiutalás
idôpontjában is meg kell felelnie a ked-
vezményezetti feltételeknek, érvényes
regisztrációval kell rendelkeznie.
Nem lehet érvényesen rendelkezni
azon civil kedvezményezett javára,
amelyet az adóhatóság jogerôs határo-
zatával kizárt a 2015. rendelkezô évi
felajánlásokból történô részesedésbôl.
Ezen civil kedvezményezettek adatai
szintén elérhetôek a NAV honlapján
(„Kizárt civil kedvezményezettek
2015” elnevezésû lista).
Rendelkezô nyilatkozatában a ma-
gánszemély (ôstermelô, egyéni vállal-
kozó) összevont adóalapja adójának
az adókedvezmények, továbbá az ön-
kéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat
és a nyugdíj-elôtakarékossági nyilat-
kozat szerinti átutalások levonása
után fennmaradó része 1+1%-áról
rendelkezhet.
A rendelkezô nyilatkozat a bevallá-
si nyomtatvány részeként („EGY-
SZA” elnevezésû lapon), illetve adóbe-
vallás elektronikus úton történô benyúj-
tása esetén, az elektronikus ûrlapon,
illetve önállóan, lezárt, az adózó adó-
azonosító jelével ellátott postai borí-
tékban személyesen, postán vagy
elektronikus ûrlapként elektronikus
úton is eljuttatható az adóhatósághoz.
Munkáltatói adómegállapítás esetén
a munkáltató útján is benyújtható a
rendelkezô nyilatkozat: ebben az esetben
a magánszemélynek legkésôbb 10 nap-
pal a 2015. május 20-i határidôt megelô-
zôen lezárt, az adóazonosító jelével
ellátott, ragasztott felületére átnyú-
lóan, saját kezûleg aláírt borítékban
Tudnivalók az 1+1%-os felajánlásokról
A magánszemélyek 2015. május 20-áig benyújtott rendelkezô nyilatkozataik-
ban az idei évben is változatlanul jogosultak 1+1%-os felajánlás megtételére. A
rendelkezô nyilatkozat benyújtásának határideje jogvesztô, ennek megfelelôen
a határidô elmulasztása esetén a rendelkezés nem teljesíthetô.
NAV 37Dél-Dunántúli Gazdaság
kell a munkáltató részére átadnia nyi-
latkozatát.
Új szabályozás teszi lehetôvé, hogy
a magánszemély rendelkezô nyilatkoza-
tán az idei évtôl úgy is rendelkezhet,
hogy nevét és postai, illetve elektroni-
kus levelezési címét a civil kedvezmé-
nyezettel közölheti az adóhatóság. A
magánszemély a hozzájárulását az erre
a célra szolgáló kódkocka kitöltésével
jelölheti, adatait a nyilatkozatán megad-
hatja.
A magánszemély által megadott
adatokat az állami adóhatóság a civil
szervezet kérésére közli, a kedvezmé-
nyezett az ily módon rendelkezésre álló
adatokat kizárólag a közhasznú tevé-
kenységével kapcsolatban a magánsze-
méllyel történô kapcsolatfelvételre, tá-
jékoztatás nyújtására használhatja fel,
és az adatokat kizárólag az adatszolgál-
tatást követô 5 évig kezelheti.
Az említett adatok kitöltése, az
adatkezelési hozzájárulás megadása
csak választható lehetôség, ezáltal
nem feltétele az érvényes rendelkezés-
nek!
Az adóhivatal eljárása során jellemzôen
bevallásban foglalt, illetve határozatban
megállapított kötelezettségek behajtásá-
ra intézkedik, azonban elôfordulhat,
hogy külsô behajtást kérôk megkeresése
alapján folytat végrehajtási eljárást.
Amennyiben egy magánszemély el-
len végrehajtási eljárás indul hulladék-
gazdálkodási díj meg nem fizetése mi-
att, továbbá az adóhivatal határozattal
kötelezi ôt betéti társasága tartozásának
megfizetésére is és az adózó egyikkel
sem ért egyet, úgy lehetôsége van jogor-
voslati kérelem elôterjesztésére. Fontos
szabály, hogy az adóhivatal az adók
módjára behajtandó köztartozások ese-
tében a behajtást kérô nyilatkozatai
alapján jár el, így a hulladékgazdálko-
dási díj összegével kapcsolatos panasz
elbírálására nem jogosult, azt továbbíta-
ni köteles a behajtást kérô részére, aki a
beadvány elbírálásának eredményérôl
az adóhivatalt tájékoztatja.
A kötelezô határozat ellen fellebbe-
zés nyújtható be, melyet az irat kézhez-
vételét követô 15 napon belül kell meg-
tennie. Ez történhet szóban, de akár sze-
mélyesen is felkeresheti a határozatot
hozó hivatalt, ahol fellebbezését jegyzô-
könyvbe foglalják. Nem szabad elfelej-
teni, hogy a hivatalos irat átvételének
megtagadása, illetve az irat „nem ke-
reste” jelzéssel történô visszaküldése
egyenértékû az irat átvételével, így ez a
határozat jogerôre emelkedésének nem
akadálya.
A fellebbezés jelentôsen megterhel-
heti a pénztárcát, hiszen benyújtásával
egyidejûleg illetéket kell fizetni, mely-
nek összege 5000 és 500.000 forint kö-
zött mozoghat a vitatott összeg nagysá-
gától függôen.
A benyújtott fellebbezést az adó-
igazgatóság a felettes szervéhez továb-
bítja, aki az abban foglaltakat 30 napon
belül megvizsgálva többféle döntést
hozhat. Vagy helybenhagyja a határoza-
tot, amennyiben a fellebbezésben fog-
laltakkal nem ért egyet, ha azonban a
fellebbezésben foglaltakkal részben
vagy egészben egyetért úgy a megtáma-
dott határozatot megsemmisíti, vagy
megváltoztatja.
Ha az adózó jogorvoslati lehetôségét
kimerítette és a felettes szerv a határo-
zatot helybenhagyta, még 15 napos fize-
tési határidôn belül lehetôség van az ön-
kéntes fizetésre. Amennyiben ez a ha-
táridô eredménytelenül eltelik, úgy az
adózó ellen megindulhat a határozatban
foglalt kötelezettségek behajtása, mely-
nek során az adóhivatal végrehajtási
cselekményt (ingó, ingatlan foglalás, jö-
vedelem letiltás, inkasszó stb.) fogana-
tosít.
Amennyiben ezeket a cselekménye-
ket is vitatja, úgy igénybe vehet egy
speciálisan végrehajtási eljárásban al-
kalmazható jogorvoslatot a végrehajtási
kifogást, amit a sérelmezett cselek-
ményrôl való tudomásszerzést követô 8
napon belül lehet benyújtani. Ez a jog-
orvoslati forma kevésbé költséges, hi-
szen az illetékfizetési kötelezettség
minden esetben 5000 forint.
Jogszabály által biztosított mentes-
ség, hogy a végrehajtási kifogás elbírá-
lásáig további végrehajtási cselekményt
az adóhivatal nem foganatosíthat, kivé-
ve ha a végrehajtási kifogás ismételt,
vagy az árverés kitûzését nem vitató ki-
fogást az árverés kitûzését követôen
nyújtják be.
A végrehajtási kifogást az adóigaz-
gatóság felettes szerve 15 napon belül
bírálja el, melynek eredményeként a sé-
relmezett cselekményt helybenhagyja,
megváltoztatja, vagy megsemmisíti, at-
tól függôen, hogy a kifogásban foglal-
takkal egyetért-e vagy sem.
A végrehajtási kifogást elbíráló vég-
zés ellen a NAV Elnökéhez címzett
önálló fellebbezéssel lehet élni a kéz-
hezvételtôl számított 15 napon belül,
10.000 forint illeték megfizetése mel-
lett. A NAV Elnökének végzése a kézbe-
sítéssel jogerôs, ellene már további fel-
lebbezésnek helye nincs.
Ugyan jellegét tekintve nem minô-
sül jogorvoslatnak, de garanciális jelen-
tôsége van a végrehajtási igénypernek,
mely a lefoglalt vagyontárgyak tulajdo-
ni viszonyának tisztázására szolgál.
Ezen polgári peres eljárás alperese az
adóhatóság, felperese pedig nem az
adós, akivel szemben a végrehajtás fo-
lyik, hanem az, aki a lefoglalt dologra
igényt tart. A gyakorlatban elôforduló
tipikus eset, mikor a házastárs különva-
gyonába tartozó dolog kerül lefoglalás-
ra. Ebben az esetben a házastárs kerese-
tet nyújthat be az adóhivatal ellen a va-
gyontárgy foglalás alóli feloldása iránt.
Amennyiben a házastárs a tulajdonjo-
gát, a dolog különvagyoni jellegét iga-
zolja, úgy a lefoglalt dolgot a bíróság a
foglalás alól feloldja. Igényper bármi-
kor indítható, azonban ha azt a foglalás-
tól számított nyolc napon belül indítvá-
nyozzák, úgy a lefoglalt vagyontárgy
csak az igényper jogerôs lezárását köve-
tôen értékesíthetô.
Jogorvoslati lehetôségek az adóvégrehajtásbanNAV Dél-Dunántúli Gazdaság38