A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVI. évf. 9. szám, 2014. november 14.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

Visegrádi melléklet

Merre tovább?

Informatika

Építôipar Gépipar

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai:

Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

TA R TA L O M

Címlapsztori 4–9Mi lehet? Mi legyen? Egy jólválasztott szakma biztos jövô lehet

Kamarai hírekUniós pályázatok kkv-k számára 10Exportra fel! 11Klasztertalálkozó a kamarában 12Melyek a vágásos balesetek ... 13

Baranyai gazdaságKörnyezetvédelmi beruházás 14

a LAFARGE-nálCsak azért is, elôre! 15

A hónap üzletembere 16Hóbor Lászlóné

Visegrádi melléklet 17–19

SzakképzésA minôségi utánpótlás neveléséért 19–22

InnovációIdôt kérek! – worksop a kamarában 23EVLIA „Support-2-Finance”Import módszer innovatív cégeknek

Kreatív iparDesignPécs 2014 24–25Újra középpontban a kreatív ipar 26–27CMC business modell 27

Mesterségünk címere 28Egy mester önmagával szemben is

magas követelményeket állít

Tanulószerzôdés 29Munkatársaik csaknem fele náluk

volt tanuló

Pályázatok 30–31Aktuális hazai és brüsszeli pályázatok

Autóteszt: Tiffán Imre 32–33Mercedes-Benz C220 Blue TEC

Kultúra 3432. Magyar Sajtófotó kiállítás

A hónap üzletembere

32–33. oldal

Könnyebbség az uniós pályázatok finanszírozásában a kkv-k számára

10. oldal

TanulószerzôdésMunkatársaikcsaknem fele nálukvolt tanuló

Autóteszt:Tiffán Imre –

Mercedes-Benz C220 Blue TEC

Bittner Róbert

Hóbor Lászlóné

Környezetvédelmi beruházás alternatív tüzelôanyagok használatára

a LAFARGE-nál

14. oldal

16. oldal

24–25. oldal

DesignPécs 2014

29. oldal

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

Születésük óta figyeljük gyermekein-ket, miben ügyesek, milyen terület feléfordul az érdeklôdésük, melyik tantár-gyakat tanulják könnyen. Néha terel-getjük ôket, mert bizonyos tudás nélkülma már nem lehet boldogulni a munka-erô-piacon. És amikor ott állunk 7-8.osztályos korukban a pályaválasztáselôtt, számtalan kérdésre keressük aválaszt. Talán még nem is léteznekazok a szakmák, amelyek mûvelésérefel kell készítenünk lányainkat, fiain-kat. A tájékozódás és a döntés meg-könnyítése érdekében a Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamara számosmódon és csatornán – akár egy híd –közvetíti a pályaválasztással kapcsola-tos információkat a diákok és szülôk,az iskola, valamint a gazdaság között.

Sok a kérdés, kevés a válasz

— Az elmúlt évek tapasztalatai azt mu-

tatják, hogy míg korábban az ôszi idô-

szakban erôsödött fel a pályaválasztás-

sal kapcsolatos érdeklôdés a

gyerekek és a szülôk részé-

rôl a február-márciusi je-

lentkezések beadása miatt,

addig manapság szinte

egész tanévben foglalkoz-

tatja ôket ez a téma – tudjuk

meg CSÉFALVAY Ágnes

szakképzési osztályvezetô-

tôl, miért igényel folyamatos figyelmet

a kamara részérôl ez a terület. — A pá-

lyaválasztás ma azért is különös jelentô-

séggel bír, mert nagyon könnyen csa-

lódhatnak a gyerekek; nem egyszer elô-

fordul, hogy a végzôs diák elindul egy

irányba és azonnal kudarccal szembe-

sül. Például valaki bekerül a felsôokta-

tásba, elkezdi az iskolát szeptemberben,

és október-novemberben, mikor látja az

elvárásokat, kibukik, újra iskolát keres,

így könnyen elveszik egy év. De említ-

hetném a gimnáziumokat a magas a bu-

kási aránnyal, ha el is végzi kettessel-

hármassal a gimnáziumot, akkor sem

tud érvényesülni a munkaerô-piacon,

mert ma már egy sima érettségi nem ke-

lendô áru, azzal nemigen talál magának

munkát. Emellett nagyon nehéz megér-

tetni a fiatalokkal és a szüleikkel, hogy

amit most tanulnak, azzal a tudással

mintegy ötven évig kell a munkaerô-pi-

acon sáfárkodniuk. És talán a tanárok

többségében sem tudatosult, hogy az

életre készítik fel a diákokat.

Roppant módon felgyorsult a világ,

jelentôs technikai változás részesei va-

gyunk, ami hat a munkaerô-piacra is.

Nagy mértékben megváltozott a munka-

erôvel szembeni elvárás. Ma a verseny-

képességet leginkább a szakképzett

munkaerô megléte befolyásolja, ebbôl

pedig egyre nagyobb a hiány. Oka a de-

mográfiai változásokban keresendô:

nyugdíjba mennek a Ratkó-korszak

gyermekei, akik egy meghatározó kor-

osztályt képviselnek, hiszen jó szaktu-

dással és több évtizedes gyakorlattal

rendelkezô szakemberek. A most pályá-

ra lépô fiataloknak viszont meg kell sze-

rezniük az ismereteket, tud-

niuk kell, hogy jelenleg mi-

lyen szakmák vannak és a

modern technológiával mi-

lyen újak jelennek meg, ez-

zel egy idôben kihalnak

egyes régi szakmák. Egyre

nehezebb a foglalkozások-

kal, a pályaválasztással kap-

csolatos információkkal megbirkózni, –

akár csak más területeken – nagyon sok

a változás, az a tapasztalatunk, hogy a

tanárok és a szülôk is egyre kevésbé

tudják követni az újdonságokat.

— Amikor a szülô eljut oda, hogy a

gyereke hetedik-nyolcadik vagy 11-12.

osztályos lesz, akkor tulajdonképpen

nem is tudja, hogy hová forduljon a kér-

déseivel, a kételyeivel

– ezt már VÁRSZEGI

Gyula, a kamara szak-

képzésért felelôs alel-

nöke mondja. — Be-

megy az iskolába, meg-

hallgatja a tanárt, részt

vesz egy-két szülôi ér-

tekezleten és próbál tá-

jékozódni, kisebb-nagyobb sikerrel. A

kamarának hatósági feladata a szakkép-

zés kezelése, a gyakorlati képzés mene-

dzselése, illetve a Megyei Fejlesztési és

Képzési Bizottságokkal való együttmû-

ködés. Ezek a kamara mellett mûködô

szervezetek határozzák meg adott évre

megyénként azt a 10 ösztöndíjas szak-

mát – keretszámokkal együtt –, amelyek

oktatására leginkább szükség van. A ka-

mara napi kapcsolatban áll a vállalkozá-

sokkal, a tôlük kapott információk lát-

tatják azt, hogy nagyon nagy probléma

van a szakmai utánpótlással. Már most

ott tartunk, hogy naponta jelzik cégek:

elvállalhatnának egy munkát, de nem

képesek rá, mert nem áll rendelkezésük-

re megfelelô számban szakképzett mun-

kaerô. Eljutottunk arra a szintre, hogy a

További információ: www.pbkik.hu

Mi lehet? Egy jól választott szakma

Diákok és szülôk tájékoztatása a Lánycsóki Általános Iskola és AMI pályaválasztási projekt napján

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 5

További információ: www.pbkik.hu

gazdaság fejlôdésének és a versenyké-

pességnek az egyik legszûkebb, ha nem

a legszûkebb keresztmetszete a szak-

képzett munkaerô.

Híd a diákok, a szülôk, az iskola és a munkáltatók között

— A kamara felvállalta a híd, azaz az

összekötô szerepét az iskolákban végzô

diákok, szülôk és tanárok, illetve a mun-

kaerô-piac szereplôi között, együttmû-

ködve a munkaügyi központtal, a peda-

gógiai intézettel – folytatja Cséfalvay

Ágnes. — A feladatunk is ebbôl adódik:

a pályaválasztás elôtt álló korosztály tá-

jékoztatása. Két korosztállyal vagyunk

kapcsolatban: az egyik az általános is-

kolai hetedik-nyolcadik osztályos tanu-

lói, de már a hatodikos diákokat is meg-

szólítottuk. A másik korosztály a gimná-

zium végzôseibôl áll, ezért a legfôbb

partnereink az iskolák és fenntartójuk, a

KLIK. Az egyik fontos témakör, amin

gondolkodni kell, hogy az általános is-

kolában milyen szakmát válasszanak a

fiatalok, milyen iskolaszerkezetben ta-

nuljanak tovább, hogy szakiskolába

vagy szakközépiskolába jelentkezze-

nek-e, ahol az érettségi mellett most is-

mét szakmát is szerezhetnek, vagy ne-

tán gimnáziumba menjenek.

— Nagy problémát jelent, hogy sok

esetben képességeiken felül választják a

diákok a gimnáziumot és kevesebben

fordulnak a szakképzô-, szakiskolák fe-

lé – veszi át a szót Várszegi Gyula. —

Most, hogy megszigorították a pontha-

tárokat a felsôoktatásban, a gimnáziu-

mokban végzôk jelentôs része olyan tel-

jesítményt produkál, hogy nem kerül be

a fôiskolákra, egyetemekre. Számukra

jó irány lehetne a gimnázium utáni

szakmatanulási lehetôség, amelybôl na-

gyon sok van, de nem igazán tudnak ró-

la. Mi ezeket szeretnénk megmutatni,

mivel a kamara fô feladatának tartja az

információ-átadást a munkaerô-piaci

igényekrôl, a gazdasági trendekrôl, a

szakmai tartalmakról, egyáltalán arról,

milyen foglalkozásokra lehet jelentkez-

ni, melyek azok, amelyek hiányoznak a

megye, vagy az ország gazdaságából,

hol van folyamatos szakember-felvétel,

melyek azok a szakmai irányok, ame-

lyek állandó fejlôdésben vannak és érde-

mes hozzájuk kapcsolódni. Tulajdon-

képpen úgy kell gondolkodni egy pálya-

ívben, hogy az a tanuló, aki most a nyol-

cadikat vagy a tizenkettediket végzi, mi-

lyen munkaerô-piaci igényekkel szem-

besülhet. És ezeket meg is kell mutatni:

mit és hogyan vár el a munkaerô-piac,

nem csak a szakmai tartalmat, hanem a

szociális kompetenciákat is. Ez utóbbiak

egyre jobban felértékelôdnek a munka-

erô-piacon, hiszen az új rendszerben

csapatban kell dolgozni, ahol mindin-

kább elôtérbe kerül a problémamegoldó

képesség. Ezért a szakembergárdában

láthatóan két szint alakul ki: az egyiket a

szakiskolai végzettséggel rendelkezôk, a

másikat pedig a szakközépiskolai vég-

zettséggel rendelkezôk alkotják. Utóbbi-

ak már az informatikai ismereteket ma-

gas szinten birtokló, idegen nyelvet be-

szélô, technikusi képesítéssel bíró fiata-

lok, akik tulajdonképpen egy középve-

zetôi szakembergárdát képeznek.

— A kamara munkájában nagy

hangsúlyt helyezünk a gyerekek, illetve

a szülôk tájékoztatására, de nagyon fon-

tos célszegmensünk az általános iskolai

és gimnáziumi tanár is, aki osztályfô-

nökként, vagy pályaválasztási kolléga-

ként van jelen az iskolában – ezt már is-

mét Cséfalvay Ágnes mondja. — Elsôd-

legesen ugyanis hozzájuk fordulnak a

diákok és a szülôk, hogy segítsen a „ho-

gyan tovább”-ban, mutassa meg, milyen

forrásokat találhatnak a tájékozódáshoz.

Ezért is indítottuk el a pedagógusok

számára a Pályaválasztási Klubot, hogy

azok a tanár kollégák, akik az iskola

„zárt” világában élnek, megkapják azo-

kat az aktuális munkaerô-piaci, gazdasá-

gi, szakmai információkat, amelyeket

továbbadhatnak a bizonytalankodóknak.

www.palyavalasztasbaranya.hu

A modern technológia eszközeinek ki-

használásával tavaly a pécsi kamara az

országban egyedülálló módon létreho-

zott egy weboldalt, a www.palyavalasz-

tasbaranya.hu-t, ahol hasznos informá-

ciók érhetôk el bárki számára. Megtud-

ható, hogy Baranyában melyik szak-

mákban indítanak képzést, milyen cé-

gek dolgoznak ezeken a területeken, hol

lehet elhelyezkedni, vagy gyakorlati ok-

tatásban részt venni. A honlap abban is

segít, hogy ha foglalkozást választ a fi-

atal – mert a tapasztalat alapján ezen

lenne a hangsúly, hogy ismerje meg a

szakmát vagy szakirányt, ami felé megy

–, akkor ahhoz keressen iskolát. Szeret-

nénk, ha a döntést nem az befolyásolná,

hogy az adott oktatási intézmény éppen

most milyen szociális juttatásokat és

kedvezményeket ad a tanulónak – ami

persze azért nagyon fontos –, hanem azt

kellene szem elôtt tartaniuk a szülôk-

nek, gyerekeknek egyaránt, hogy az

adott szakmával milyen lehetôségei

vannak a fiatalnak a munkaerô-piacon.

El tud-e helyezkedni, ha igen, hogyan és

milyen bérezéssel? Miként biztosított a

továbblépés, az egyetemi, fôiskolai kép-

zés, akár a munkahelyen belüli tovább-

képzés? Egyrészt ezekre a kérdésekre

kívánunk választ adni a weboldalon.

Az oldal másik részén pedig külön

az általános iskolásoknak, külön a gim-

náziumi tanulóknak állítottunk össze in-

formációkat, valamint egy másik na-

gyon fontos célcsoportnak, a sajátos ne-

velési igényû tanulóknak, hogy ôk is

megtalálják a lehetôséget az általános

iskolából való továbblépésre.

A palyavalasztasbaranya.hu mellett

Pályaválasztás Baranyában névvel egy

Facebook-oldalt is mûködtetünk, illetve

számos rendezvényt szervezünk.

A közeljövôben a Pécs-Baranyai

Kereskedelmi és Iparkamara játékos

kampányt indít az interneten, hogy mi-

nél több diákkal megismertessék a

weboldalt, amelyen az iskolákból to-

vábbított anyagokat is közzéteszik. A

honlapot azzal a koncepcióval hozták

Mi legyen? biztos jövôt jelenthet

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

További információ: www.pbkik.hu

létre, hogy minden, Baranyában a pá-

lyaválasztással kapcsolatos információt

egy helyen lehessen megtalálni: a szak-

mák, iskolák felsorolása mellett pl. mi-

kor és hol tartanak nyílt napot, stb. Az

eseménynaptárban a rendezvényekrôl is

beszámolnak.

Hiányszakmák támogatása

— Hol helyezkednek el a pályavá-lasztással kapcsolatos tájékoztatásbanazok a hiányszakmák, amelyeket mindenévben meghatároz a Baranya MegyeiFejlesztési és Képzési Bizottság(MFKB) és amelyek tanulásához jelen-tôs támogatást kapnak a fiatalok?

— A hiányszakmákat kiemelten ke-

zeljük a pályaválasztásban. Az MFKB

által nevesített 10 leginkább hiányzó

szakma, amiben a tanulók ösztöndíjat

kapnak – alapban 10.000 forintot, maxi-

málisan 30.000 forintot, a tanulmányi

átlagtól függôen –, jelentôs szakember-

hiánnyal bír a gazdaságban. Többségé-

ben gépipari és építôipari szakmáról be-

szélünk.

— A bizottság által meghatározottbaranyai szakmák szinte csak a fiúk szá-mára jelenthetnek lehetôséget.

— Nagyon nagy probléma a pálya-

választással kapcsolatban, hogy kevés a

kifejezetten lányos szakma. De el kell

mondani, hogy a tipikusan fiús szakmák

sem kifejezetten fiúknak szólnak már,

mert egyre több lány tanul vagy dolgo-

zik pl. a gépipari szakmákban is. A lá-

nyos szakmákban, így az egészségügy-

ben is várják a fiúk jelentkezését. Azok

a hagyományos kézmûves szakmák,

amelyeknek Pécsett történelmük volt –

gondolok itt a kesztyûsökre, varrónôk-

re, porcelánfestôkre –, leépültek, vissza-

szorultak, csökkent a felvevôképessé-

gük és így tulajdonképpen a jó kéz-

ügyességû lányoknak, akik nem gondol-

kodnak egyetemi pályában, nagyon be-

szûkült a lehetôségük. Maradt a keres-

kedelem és a vendéglátás, ami, lássuk

be, nem igazán nôi pálya, mert pont es-

te vagy a hétvégén veszi el az anyát a

családtól. Tehát mi is küzdünk azzal,

hogy mit lehetne tenni. De miután több-

ségében fiús szakmák vannak, így a hi-

ányszakmák közé is ezek kerültek.

A kamara javasolta ennek a helyzet-

nek a felülvizsgálatát, mert jelenleg a

hiányszakmák közé csak a nyolcadik

osztály után elsajátítható szakmák ke-

rülhetnek, de egyre többen vesznek

részt érettségi utáni szakképzésben, ôk

viszont ki vannak zárva az ösztöndíj le-

hetôségébôl. Várunk egy jogszabály-

módosításra, amely támogatná az érett-

ségi után tanult szakmák ösztöndíj-lehe-

tôségét. Ez arra is ösztönözheti a tanuló-

kat, hogy érettségi után inkább egy pi-

acképes szakmát tanuljanak, mintsem

rengeteg energiát és pénzt fektessenek

egy fiókban maradó diplomába. Hiszen

egyrészt ösztöndíjat kaphatnak, más-

részt pedig a gyakorlati oktatást végzô

cégtôl – tanulószerzôdéssel – plusz jut-

tatáshoz jutnak. Ezért a kamarának fon-

tos feladata az is, hogy megismertessük

a szülôkkel, a tanárokkal, a fiatalokkal

az ösztöndíj- és a tanulószerzôdéses

rendszert.

— Ahogy ön is említette, sok a kér-dés a szülôkben, tanácstalanok, hogyhová forduljanak a pályaválasztástérintô kételyeikkel. A pályaválasztásihonlap és a Facebook profil nyitott fó-rum erre?

— A pályaválasztási oldal és a

Facebook profil össze van kapcsolva, a

honlapon pedig fent van az elérhetôsé-

günk. Kérdést lehet feltenni e-mailen,

telefonon, de személyesen is. Egyre

többen hívnak a problémájukkal, vagy

keresnek meg minket személyes tanács-

adás miatt. A pályaválasztási terület ko-

ordinátoraként dolgozó kollégám a ka-

marában, de van, hogy az iskolában be-

szélget a diákokkal és próbál egyénileg

segíteni a szakmaismerettel, pályaisme-

rettel kapcsolatban.

Azt tapasztalom, hogy a mai iskolá-

sok nem is tudják, milyen szakmák szü-

letnek, talán még ma nem is léteznek

azok a foglalkozások, amelyekben dol-

gozni fognak néhány év múlva. Ezért a

helytállásra, az alkalmazkodóképesség-

re, az információk rendszerezési képes-

ségére, a nyitottságra, a rugalmasságra,

a kapcsolatteremtô képességre, kommu-

nikációra kell felkészíteni ôket. Jó len-

ne, ha az iskolarendszer is alkalmazkod-

na a ma kihívásaihoz: olyan praktikus

ismereteket kellene tanítani és alapkész-

ségeket fejleszteni, amelyek az életben

való helytálláshoz szükségesek. Nagyon

fontos lenne a tanárképzés megújítása,

az egész oktatási rendszer megreformá-

lása. A fiatal tanárok lehet, hogy már

tudják kezelni az új informatikai rend-

szereket, de fel kell készíteni ôket arra,

hogy ma egészen más a tanítás mód-

szertana, mint 30 évvel ezelôtt.

Ösztöndíjjal támogatott szakmáka 2015/2016-os tanévben

Ács (34 582 01)

Gépi forgácsoló (34 521 03)

Hegesztô (34 521 06)

Húsipari termékgyártó

(34 541 03)

Ipari gépész (géplakatos)

(34 521 04)

Kômûves és hidegburkoló

(34 582 08)

Mûanyagfeldolgozó (34 521 09)

Nôi szabó (34 542 06)

Vájár (34 544 01)

Villanyszerelô (34 522 04)

A programok és a programok által elért diákok, tanárok és szülôk száma 2014-ben

Események Események száma Bevont személyek száma

„Nyitott kapuk” program 24 504 fô

Osztályfônöki óra 25 473 fô

Szülôi értekezlet 6 216 fô

Pályaválasztási kiállítás (Tiéd a pálya!) 1 519 fô

Szakmacsoportos tájékoztató 3 193 fô

Gép-Ésszel Baranyában verseny 1 116 fô

Összesen 60 2021 fô

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

Nyitott kapuk és tanmûhely látogatások

Talán egy szakmáról úgy kaphat teljes

körû információt valaki, ha ellátogat

egy olyan munkahelyre, ahol azt mûve-

lik. Ez a meggondolás vezette a kamarát

a Nyitott kapuk program elindításával,

amelynek keretében üzemlátogatásokra

visszük a gyerekeket, hogy lássák a

munkafolyamatokat, megtapasztalják

azt, hogyan zajlik a munkavégzés a

munkahelyen – tudjuk meg Somogyi-Antalfy Krisztina pályaválasztási koor-

dinátortól. Így a fiatalok nem csak ma-

gáról a szakmáról kapnak ismereteket,

hanem egy munkahely elvárásairól is.

Minden programban igyekszünk közép-

pontba helyezni a hiányszakmákat, így

már több gépipari látogatáson vagyunk

túl. Újdonságként bekapcsolódott az

egészségügy is a Nyitott kapuk prog-

ramba, több kórház is lehetôvé tette az

érdeklôdô gyerekek számára az egész-

ségügyi szakmák helyszínen történô be-

mutatását.

Az üzemlátogatások mellett tanmû-

hely látogatásokat is szervez a kamara.

Ezeknek az az elônye, hogy egyszerre

több szakmacsoportot is be tudnak mu-

tatni. A látogatásokon a gyerekeknek le-

hetôségük van arra, hogy kérdezzenek,

nem csak a munkáról, hanem pl. arról

is, hogy mennyit lehet keresni, milyen

elôrelépési lehetôségek kínálkoznak az

adott területen. A tanmûhely látogatások

iránt is nagy az érdeklôdés.

Osztályfônöki órák, szülôi értekezletek, Pályaválasztási Klub

A kamara szakemberei több csatornát

és lehetôséget is kihasználnak a pálya-

választással kapcsolatos információk el-

juttatására. A diákokat osztályfônöki

órákon keressük fel és tájékoztatjuk a

szakmaválasztás lehetôségeirôl. A diá-

kok nyelvén igyekszünk átadni a pálya-

választáshoz szükséges ismereteket. Be-

szélünk a pályaválasztás fontos szem-

pontjairól, munkaerô-piaci helyzetrôl,

valamint a képzési szintekrôl és képzési

kínálatról – mondja el Somogyi-Antalfy

Krisztina. Szintén osztályfônöki órákra

szervezünk „Helyhatározó” elnevezés-

sel önismereti foglalkozást, ennek kere-

tében az önismeretet próbáljuk fejleszte-

ni és irányokat adni, hogy mégis miben

gondolkodjanak a diákok akkor, amikor

a továbbtanulásról esik szó, hiszen fon-

tos, hogy reális elvárásaik legyenek.

A szülôket jellemzôen a pályaválasz-

tási szülôi értekezleten tudják elérni,

melyekre a kamara munkatársai nagyon

sok meghívást kapnak az iskoláktól.

Egyes intézmények a szülôi értekezletet

kibôvítve pályaválasztási fórum elneve-

zéssel tartanak rendezvényt; erre a dél-

utáni programra együtt érkeznek a gyere-

kek és szüleik, a tájékoztató elôadás mel-

lett személyes beszélgetésekre is van le-

hetôség. Néhány oktatási intézményben

pályaválasztási projekthetet tartanak, az-

az egy hetet kifejezetten arra fordítanak,

hogy a pályaválasztással kapcsolatban

minél több információt eljuttassanak a

gyerekekhez. Ezeken a programokon, te-

matikus heteken a kamara szakemberei

tájékoztatást tartanak az aktuális tudni-

valókról és lehetôségük van az önismere-

ti program bemutatására, valamint a szü-

lôkkel való találkozásra.

A tanárok számára mûködik a Pálya-

választási Klub, ahol a tanároknak sze-

retnék átadni azokat az információkat,

amelyek szükségesek a diákok napra-

kész, reális tájékoztatásához. Hiszen

sokszor elôször a tanárnak teszik fel a

kérdéseket a szülôk, a gyerekek, ám a

tanárok sem tudják naprakészen követni

a munkaerô-piac változásait, a munka-

erôvel, a gazdasággal, a szakmákkal, a

trendekkel kapcsolatos újdonságokat.

Tiéd a pálya!

A tavaszi idôszakban rendezik meg a Ti-

éd a pálya! kiállítást, amelynek szintén

az az elsôdleges célja, hogy a szakmák-

kal ismerkedjenek meg a diákok. A kiál-

lítók a helyszínen mutatják be egy-egy

foglalkozás tartalmát, a gyerekek pedig

ott, helyben kipróbálhatják magukat,

miként is boldogulnának pl. virágkötô-

ként, asztalosként. Közben jó lehetôség

adódik a beszélgetésre, a kiállításon

résztvevô szakemberektôl tájékoztatást

is kaphatnak az adott szakmáról, a lehe-

tôségekrôl.

A Szivárvány Gyermekházban ôsz-

szel szervezi meg a BAMKH Munka-

ügyi Központja háromnapos Mi a pá-

lya? elnevezésû kiállítását, amely az is-

koláknak ad lehetôséget a bemutatko-

Pályaválasztási tájékoztatás osztályfônöki órán a Villányi Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskolában

„Tiéd a pálya!” szakmabemutató pályaválasztási kiállítás

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

zásra. Idén is nagyon sok gyereket moz-

gatott meg a program, ehhez kapcsolód-

va a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara a kiállítás elsô két napjára

több üzemlátogatást szervezett: 9 hely-

színen 10 alkalommal mutattak be több

szakmát a gyerekeknek, és 300-nál töb-

ben éltek ezzel a lehetôséggel.

Gép-ésszel Baranyában

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara 2009 ôszén indította útjára a

Gép-Ésszel Baranyában elnevezésû gé-

pipari szakmaismereti versenyt. A ver-

seny célja az évek óta hiányszakmaként

jegyzett gépipari szakmák megismerte-

tése a pályaválasztás elôtt álló tanulók-

kal. Baranya megyei általános iskolák

6., 7. és 8. osztályos tanulói jelentkez-

hetnek a három fordulós megmérette-

tésre. Az elsô fordulóban a www.palya-

valasztasbaranya.hu oldalon egy online

tesztet töltenek ki a versenyzôk. A má-

sodik fordulóba továbbjutók egy üzem-

látogatáson vesznek részt, amelyre egy

kérdéssorral érkeznek, így kicsit más

szemszögbôl és alaposabban néznek kö-

rül. Akik az üzemlátogatás alapján elké-

szített látogatási napló szerint tovább-

jutnak – 10 csapat –, a kamarában meg-

rendezett döntôn mérkôznek meg egy-

mással. A döntôben gyakorlatias és játé-

kos feladatokat kell megoldaniuk a gye-

rekeknek, amelyeket nagyon szeretnek.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján el-

mondható, hogy nagyon sikeres ez a

rendezvény.

Szakkörök, fotóverseny

A PBKIK tervez elindítani egy gépipari

szakkört, amelynek az elsô helyszíne

Komló lesz, de szeretnék több városban

is megszervezni, hogy a megye számos

diákja csatlakozhasson hozzá. A pécsi

Zsolnay Porcelánmanufaktúrával közö-

sen egy kerámiakészítô, porcelánfestô

pályaválasztási foglalkozást szervez, de

gondolkodnak azon, hogy minél több

szakmához kapcsolódóan elindítsák a

szakköri foglalkozásokat.

A különbözô szakmák bemutatását

célozza az a fotóverseny, amelyet hama-

rosan meghirdetnek a baranyai fotós ta-

nulók számára. Olyan fényképeket vár-

nak a pályázatra, amelyek a különbözô

foglalkozások lényegét és szépségeit

örökítik meg.

Töltsd le a jövôdet!

Ezzel a címmel szervez a megye több

városában gimnáziumi tanulók számára

informatikai pályaválasztást segítô elô-

adást a kamara szakképzési osztálya az

Információmenedzsment Innovációs

Klaszterrel együttmûködésben.

— A cél, hogy a hallga-

tók nyelvén bemutassuk az

informatikai szakmát, el-

oszlassuk azokat a tévhite-

ket, hogy ez a munka

„kockáknak” való, mono-

ton és unalmas – foglalja

össze az elôadás lényegét

BRACHMANN Ferenc

klasztermenedzser. — Épp ellenkezô-

leg, a kreativitás rendkívül sok területen

kiélhetô, a legjobb lehetôséget biztosítja

annak kifejezésére, és nem elhanyagol-

ható módon rendkívül jól megfizetik

hazánkban is.

— A klaszter számára miért fontosakezek az alkalmak?

— Az Informatikai Vállalkozók

Szövetségének felmérése szerint jelen-

leg Magyarországon 10 000 betöltetlen

informatikai állás van. Ezt alulbecsült-

nek érezzük, csak Pécsen 800 és 1000

fô közé tehetô a betöltetlen állások szá-

ma. Globális jelenségrôl van szó, a

Code.org jelentése szerint 2020-ra

egymillió betöltetlen programozói állás

lesz a világon, mely a teljes informati-

kai szakmának egy töredéke csupán.

Minél nagyobb számban és minél elôbb

tudunk ezen változtatni, a globális ver-

senyben annál jobb helyzetbe kerülünk.

Tagvállalataink jelenleg is vagy 50 or-

szágba exportálnak, növekedésük gya-

korlatilag egyetlen gátja a hadra fogha-

tó szakemberek száma.

— Mire van lehetôségük a foglalko-zás alatt, mit tudnak bemutat-ni az informatika világából agyerekeknek?

— 30-45 perc egyszerre

sok és kevés, egy világos üze-

nettel azonban felnyithatók a

szemek: ez a szakma szinte

mindenhol ott van, gyakorla-

tilag nincs olyan területe a

Gép-Ésszel Baranyában IV. gépipari pályaválasztási verseny döntôje

„Töltsd le a jövôdet!“ informatikai témájú pályaválasztástsegítô elôadás a Pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 9

gazdaságnak, vagy akár a mûvészetek-

nek, ahol az informatika ne lenne hasz-

nosítható, alkalmazható tudás. Emellett

pedig be tudjuk mutatni azt is, hogy ez

a munka nagyon is izgalmas, kihívások-

kal teli, és akik mûvelik, nagyon szere-

tik csinálni!

— Mivel lehet a fiatalok érdeklôdé-sét felkelteni, hiszen ma már szinte min-den gyereknek „gyerekjáték” a számító-gép kezelése?

— A számítógép vagy egy mobilte-

lefon kezelése – bár manapság minden-

napos –, önmagában semmit nem jelent.

Ahogy például csokoládét enni és gyár-

tani is egészen más dolog.

— A pályaválasztás szempontjábóltekintve: szükség van képzett munkaerô-re az informatika területén, de nagy akülföldre vándorlási kedv. Milyen pá-lyaképet, perspektívát lehet a gyerekekelé vetíteni, hogy itthon képzeljék el ajövôjüket?

— Nyilvánvalóan rendkívüli igény

mutatkozik az informatikusok iránt kül-

földön, azonban az igazán „jól fizetô”

országok arányaiban nem fizetik túl az

informatikusokat. Míg Magyarországon

az informatikusok 44%-kal az átlag fe-

lett keresnek, Norvégiában, ahol az

egyik legmagasabb az informatikusok

bére a világon, az átlagbérhez képest 12

%-kal kevesebbet visznek haza. Mind-

ezen költségeket jelentôsen megdobja a

megélhetés magas ára, amely az ingat-

lanárakban és bérleti díjakban mutatko-

zik meg. Míg Londonban egy fodrász-

nál minimum 15-20 ezer forintot fize-

tünk, Svájcban pedig havi egymillió fo-

rintba is kerülhet egy normális albérlet,

így az ottani megélhetési költségek erô-

sen tudják árnyalni a kiugróan magas fi-

zetéseket.

— A foglalkozásokon milyen tapasz-talatot szereztek a fiatalok érdeklôdését,tájékozottságát tekintve?

— Igen jó visszajelzéseket kaptunk,

azt gondolom, sok fiatal számára válik

világossá, hogy az informatikai szak-

mák választásával egyszerûen nem le-

het hibázni a pályaválasztás terén.

— Tudják, hogy az informatikusi pá-lyán milyen tanulási, elhelyezkedési le-hetôségeik vannak, mit kell teljesíteni-ük, egyáltalán milyen területeken tanul-hatnak?

— Ezeket az információkat is meg-

osztjuk a diákokkal, így azt gondolom,

hogy nem szenvedhetnek hiányt.

— Miként lehet a ma pályaválasztáselôtt álló fiatalokat felkészíteni arra,hogy talán még nem is léteznek azok aszakmák, szakterületek, amelyeken majddolgozniuk kell? Talán nem csak az is-kolában tanultak fontosak ehhez.

— Amennyiben ez az állítás beiga-

zolódik, nem azt jelenti, hogy azok a

szakmák nem a már meglévôekbôl ala-

kulnak majd ki, így semmiképpen nem

haszontalan dolog elmélyülni a mai

technológiákban, tudást, ismereteket

szerezni, önmagunkat képezni. Minden

fiatalnak üzenném,

hogy ne várjanak

semmire és senkire,

tegyenek meg min-

dent a saját jövôjük

érdekében! N.T.

„Nyitott kapuk” üzemlátogatás a Strauss Metal Biztonságtechnika Kft.-nél

További keresett szakmák a munkaerôpiacon

Általános iskola után választható

Bádogos (34 582 02)

Bôrdíszmûves (34 542 01)

Cipôkészítô (34 542 02)

CNC gépkezelô (35 521 01, ráépülés)

Épület-és szerkezetlakatos (34 582 03)

Gazda (34 621 01)

Kárpitos (34 542 05)

Kerámia, porcelán készítô (34 211 02)

Központifûtés- és gázhálózat rendszerszerelô (34 582 09)

Szárazépítô (34 582 10)

Víz-, csatorna- és közmû-rendszerszerelô (34 582 12)

Érettségire épülô

Gyakorló ápoló (52 723 01),

Ápoló (55 723 01, ráépülés)

Gyakorló csecsemô- és gyermekápoló (52 723 02)

Gyakorló mentôápoló (52 723 03)

Informatikai rendszergazda (54 481 04)

Laboratóriumi technikus (54 524 01)

Szoftverfejlesztô (54 213 05)

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság10

Az uniós pályázatokról Rákossy Balázs,a Nemzetgazdasági Minisztérium ál-

lamtitkára, a Széchenyi Kártya Program

kedvezô hitellehetôségeirôl KrisánLászló, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója

tájékoztatta a vállalkozások képviselôit.

— Nagyon fontos terület a finanszí-

rozás mikéntje a kis- és közepes vállal-

kozások számára, és már most élénk ér-

deklôdés mutatkozik az iránt, hogy mi-

ként lehet hozzájutni a forrásokhoz a

következô pályázati ciklusban – világí-

tott rá a rendezvény létjogosultságára

dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Keres-

kedelmi és Iparkamara elnöke. Dr. PávaZsolt, Pécs Megyei Jogú Város polgár-

mestere azzal folytatta a gondolatot,

hogy „Pécs újraiparosítása” érdekében

7 éves programot indítanak a közeljövô-

ben és ebben számítanak a magyar kor-

mányzatra, valamint a helyi erôkre, így

a kamarára és a vállalkozásokra is.

— A pécsi projektek jól állnak az elô-

készítés fázisában, ez megalapozhatja a

sikeres végrehajtást. Fontos a helyi sze-

replôkkel, a kamarával, a polgármeste-

rekkel, a VOSZ-szal való szoros együtt-

mûködés, a folyamatos egyeztetés, hogy

a következô uniós programozási idô-

szakban rendelkezésre álló források a

gazdaság élénkítésére fordítódjanak – ezt

már Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági

Minisztérium európai uniós források fel-

használásáért felelôs államtitkára mond-

ta. — Jelenleg az operatív programok el-

fogadása zajlik, amely meghatározza a

következô hétéves ciklus fejlesztéseit.

Már a jövô héten

megjelennek az

elsô pályázati le-

hetôségek a ha-

zai vállalkozá-

sok számára, ezek a kkv-k kereskede-

lem-fejlesztését és piacra jutását, vala-

mint a technológiai korszerûsítést céloz-

zák meg. 2015. I. félévében több ezer pá-

lyázat kiírására lehet számítani.

A hazai kis- és középvállalkozások

jelentôs része tervez valamilyen fejlesz-

tést a közeljövôben, a projekt megvaló-

sításához részben uniós forrást is szeret-

ne igénybe venni. A hazai vállalkozások

többségének nem áll rendelkezésére a

teljes beruházáshoz szükséges összeg,

így az alacsony kamatoknak köszönhe-

tôen egyre többen vennének fel hitelt a

megvalósításhoz. Krisán László, a

KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elôadá-

sában arról szólt, hogy többfajta lehetô-

séget kínál a finanszírozásra a KAVOSZ

a Széchenyi Kártya Program keretében.

Az uniós pályázatokhoz szükséges ön-

erô biztosításához Széchenyi Önerô Ki-

egészítô Hitel, a már elnyert uniós tá-

mogatási összeg elôfinanszírozásához

Széchenyi Támogatást Megelôzô Hitel

vehetô igénybe. Ezek segítségével elke-

rülhetô lehet az elôzô ciklusban tapasz-

talt probléma, hogy – vagy a pályáza-

tokhoz szükséges önrész hiányában,

vagy amiatt, hogy az elnyert támogatást

csak a beruházás megvalósítása után fi-

zeti ki az EU –, számos vállalkozás el-

esett a pályázati lehetôségektôl. A

KAVOSZ szerint

érdemes lenne

átgondolni, hogy

a 2014–2020-as

idôszakban a

vállalkozások valamennyi pályázathoz

automatikusan igényelhessenek a Szé-

chenyi Kártya Programban önerô kiegé-

szítô és a támogatást megelôlegezô hite-

leket. Mindkét konstrukcióhoz 5 száza-

lék kamattámogatást biztosít az állam,

így ennek, valamint a rekordalacsony

jegybanki alapkamatnak köszönhetôen

a Széchenyi Önerô kiegészítô Hitelhez

éves nettó 1,6 százalék, a Széchenyi Tá-

mogatást megelôlegezô Hitelhez éves

nettó 1,1 százalékos kamat mellett jut-

hatnak hozzá az igénylôk.

A Széchenyi Kártya Program hitelei

iránt nem csökken az érdeklôdés, az így

kihelyezett hitelek összege mára orszá-

gosan meghaladja az 1365 milliárd fo-

rintot. A hiteligénylések száma megkö-

zelíti a 280 ezret, és már több mint 207

ezer hitelügylet jött létre. Baranya me-

gyében a befogadott igénylések száma

csaknem 14 ezer, több mint 10 ezer ügy-

let jött létre, aminek köszönhetôen a me-

gyében kihelyezett hitelek összege mint-

egy 67 milliárd forint.

A Széchenyi Kártya Program hitelei

a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara ügyfélszolgálati irodáiban

igényelhetôk.

www.pbkik.hu

Könnyebben elérhetôk lesznek a kedvez-

ményes kamatozású hitelek – akár az eu-

rópai uniós pályázatok önrészének finan-

szírozásával kapcsolatban – a kis- és kö-

zepes vállalkozások számára a 2014-

2020-as pályázati ciklusban – derült ki a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-

mara, a VOSZ Baranya Megyei Szerve-

zete, valamint a KAVOSZ Zrt. tájékozta-

tó fórumán 2014. október 7-én Pécsett.

Könnyebbségaz uniós pályázatok finanszírozásában a kkv-k számára Rákossy

BalázsKrisánLászló

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 11

A Ready for Export projekt fô célkitûzé-

se, hogy a gyakorlati export ismeretekkel

nem rendelkezô, vagy az ismereteket fris-

síteni, bôvíteni kívánó kkv szektor cégeit

10 hónapon keresztül összefogja, külpiaci

tudásukat a legújabb trendeket figyelem-

be véve bôvítse, kapcsolataikat építse,

mindezzel középtávon hozzájárulva a

megye exportmutatóinak javulásához.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara által gesztorált Enterprise

Europe Network vállalkozásfejlesztési

hálózat évente szervez több modulból ál-

ló, export ismereteket fejlesztô képzési

programokat.

Idén újfajta megközelítés tette külö-

nösen vonzóvá a tanulási lehetôséget. A

Ready for Export 10 alkalmas képzési so-

rozat, mely az alap elméleti tudnivalók

mellett sok gyakorlati elemet tartalmaz,

esettanulmányokat dolgoz fel.

Az elméleti tudás átadásánál a kama-

ra partnere az egyetem, míg a gyakorlati

oldalon komoly vállalkozások, úgyneve-

zett „sikerexportôrök” vállalták az

együttmûködést, akik saját cégükön ke-

resztül mutatják be, hogy honnan indul-

tak, miért exportálnak, és mit értek el a

nemzetközi piacokon.

Elsôként a jelentôs autóipari beszállí-

tó cég, a Kresz és Fiedler Kft. ügyvezetô-

je, a program fôvédnöke Kresz Erika mu-

tatta be vállalkozása történetét, és avatta

be a résztvevôket a siker titkába. Vezeté-

sével a cég a folyamatos fejlôdés és inno-

váció mellett kötelezte el magát. A gazda-

sági válság okozta visszaesés idején is az

elôre menekülés stratégiáját választották,

bôvítettek, és fejlesztettek.

A Kresz és Fiedler Kft. export sikerét

a szervezet felépítésében, az elegendô

forgó pénzeszközben és a folyamatos in-

novációban látja. Az ügyvezetô vélemé-

nye szerint nem az ár a legfontosabb, a

termék minôsége, a szállítási határidô, a

rugalmasság – fontossági sorrendet te-

kintve – mind az ár elôtt vannak.

Miért jó exportálni? Tévhit hogy az

export célja csak a bevétel és a profit nö-

velése lehet. Az export alkalmas ismertség

növelésére, márkaépítésre, méretgazdasá-

gos növekedésre és önmegvalósításra is.

A programsorozat résztvevôi – fejlô-

dési fázisukat tekintve – többségükben

hazai piacra termelnek, de szinte minden-

kinél megjelent már kisebb-nagyobb mér-

tékben a nemzetközi színtérre lépés. Egy-

elôre a megkeresések egyirányúak, kül-

földiek keresik meg cégeinket. Az igazi

áttörést az jelentené, ha a baranyai cégek

irányából indulna fokozott, proaktív ex-

porttevékenység.

Kiemelt szerepe jut mindebben a tu-

datos építkezésnek, melynek elsô lépése-

ként a cégek tükröt állítottak önmaguk

elé, és az exportképességhez szükséges

tényezôket értékelve határozták meg

erôsségeiket, és fogalmazták meg problé-

más területeiket. Tették mindezt csapat-

ban, egymást kiegészítve, elôadó és men-

tor segítségével.

Két sikeres találkozó után rendszer-

ben gondolkodva halad a csoport, fókusz-

ba kerülnek a piacok, az elosztási csator-

nák, a marketing, a szerzôdések és nem

utolsó sorban a pénzügyek, csak a legfon-

tosabbakat megemlítve.

A program egy része a Nemzetgazda-

sági Minisztérium és a Magyar Kereske-

delmi és Iparkamara finanszírozásában

valósul meg. Hendinger Anita

Lezárult az S3 tervezési dokumentum vitája BaranyábanAz innováció a jövô zálogaAz S3 stratégia az intelligens szakosodás stratégiája. A Nemzetgazdasági Minisztérium fel-

kérésére a Nemzeti Innovációs Hivatal és a megyei kormányhivatalok a kamarák és továb-

bi szakmai szervezetek bevonásával kezdték meg a stratégiával kapcsolatos szakmai mun-

kát. Az S3 stratégia a kutatás és a gazdasági szféra együttmûködésére épít. A stratégiával

kapcsolatos megyei rendezvényen a gazdaság és a kutatási terület szereplôi meghatározták

a következô évek irányait, lehetôségeit. Az öt kiemelt megyei ágazat, amelyek a fejlôdés

motorját jelentik: a gépipar-elektronikai ipar, a biotechnológia és egészségipar, a környe-

zetipar, a kreatív ipar és információs és kommunikációs technológia, valamint az élelmi-

szeripar.

Közel negyvenen vettek részt a Baranya Megyei Kormányhivatal felkérésére a Nemze-

ti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) tervezetének második körös véleményezésében, a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közremûködésével.

A kutatási infrastruktúra jelenlegi helyzetének bemutatása és az S3 tervezet elkészítési

módszertanának ismertetésében kiemelték, hogy a Baranya megyei rendezvény szakmailag

az egyik legjobban sikerült esemény volt, a megyei prioritások szinte teljes mértékben

egyeztek az országos prioritásokkal, ezért nem szerepel a megye neve egyes további ipar-

ágak vagy részprioritások mellett.

A megjelent baranyai innovációs és tervezési szakemberek (tizenhét hozzászólás hang-

zott el) mindezek ellenére kifogásolták az uniós módszertan hiányosságait, melynek követ-

keztében Baranya a tényleges helyzettôl jelentôsen eltérô „skatulyába” került. A képviselt

üzleti, akadémiai, közigazgatási és felhasználói szférától függetlenül egységes megyei ál-

lásponttal kapcsolatos felvetésekre nem közvetlen válasz érkezett, de elhangzott, hogy min-

den jelzést továbbítanak a Nemzeti Innovációs Hivatalhoz.

Horváth Zoltán kormánymegbízott örömét fejezte ki, hogy várakozásának megfelelôen

érdemi hozzászólások hangzottak el a résztvevôktôl. Arra a megismételt kérdésre, hogy mi-

lyen módon kerülnek bele az itt elhangzott felvetések a végleges anyagba, azt a választ kap-

ta, hogy meg fogják küldeni számára a módosított anyagot. H.L.

Exportra fel!Csapatépítô tréninggel indult a kamara új, az exportösztönzést és fejlesztést fókuszba állí-tó projektje, azzal a céllal, hogy lehetôséget teremtsen a versenyképes termékkel rendel-kezô vállalkozásoknak külpiaci ismereteik bôvítésére.

KAMARAI HÍREK12 Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara Magyar-Horvát Tagozata októ-

ber 14-16 között piacfeltáró kiutazó de-

legációt szervezett Horvátországba,

Zágrábba és Eszékre.

Az üzleti úton a megye vállalkozásai

lehetôséget kaptak arra, hogy megismer-

jék Horvátország üzleti környezetét, az ot-

tani befektetési lehetôségeket, vállalkozói

környezetet, partnereket találjanak és az

így szerzett kapcsolati tôke segítségével

együttmûködést alakítsanak ki.

A delegáció látogatást tett a Magyar

Nagykövetség Zágrábi Külgazdasági Hi-

vatalában, ahol Radácsi Milán külgazdasá-

gi szakdiplomata fogadta az üzletembere-

ket és az aktuális horvát gazdaságpolitiká-

ról tartott tájékoztatót. Emellett horvát gaz-

dasági és adótanácsadó szakértôk igyekez-

tek válaszolni minden felmerülô kérdésre.

A partnerkapcsolatok kiépítése érde-

kében a piacfeltáró delegáció tagja számá-

ra a Horvát Gazdasági Kamara tájékoztató

fórumot szervezett és lehetôség biztosított

arra, hogy az egyes szektorok szakértôitôl,

elsô kézbôl kaphassanak információkat az

ôket érintô gazdasági szektorokról.

A szakmai utat az Eszéken szervezett

üzletember találkozó zárta, ahol kifejezet-

ten a magyar vállalkozások számára szer-

veztek potenciális üzleti partnereket az

eszéki és a pécsi kamara kollégái.

Októberben került megrendezésre a

kamarában az a rendezvény, melyen

közel két tucat klaszter képviselôje,

klaszterfejlesztési szakember vett részt.

A találkozón résztvevôk a régiós, ill. a

klaszterportfóliót már elkészített szer-

vezetek voltak.

Rabb Szabolcs innováció osztályveze-

tô köszöntôjét követôen Szabó Berta, a

Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter mene-

dzsere ismertette a sikeres akkreditációs

pályázat részleteit, felvázolva azokat a

pontokat, melyek tanulságul szolgálhat-

nak a többi pályázó részre.

Keller Péter, a Klaszterfejlesztési Iro-

da korábbi vezetôje, jelenleg az NGM

nemzetközi és klaszter fôosztály helyettes

vezetôje átfogó tájékoztatást adott a

klaszterfejlesztés jelenlegi állapotáról,

statisztikát adott az akkreditált klasz-

terekrôl, kiemelve az új pályázók döntô

többségét. Dr. Szekeres György a Biotech-

nológiai Innovációs Bázis klasztertôl szá-

mos észrevételt tett az akkreditáció jelen-

legi folyamatával, az értékeléssel és a mi-

nôsítés használhatóságával kapcsolatban.

A miért jó a klaszteresedés kérdésre

Szabó Berta a Dél-Dunántúli Gépipari

Klaszter menedzsere a következôket nyi-

latkozta: — Klaszterünk felmért, és felis-

mert közös érdek alapján meghatározott

célok elérése érdekében alakult, melyek

megvalósításán folyamatosan dolgozik,

négy fô projektet meghatározva: szakkép-

zés, üzletfejlesztés, piaci együttmûködés,

anyagok és szolgáltatások közös beszer-

zése, célként kitûzve a mérhetô eredmé-

nyességet. A Dél-Dunántúli Gépipari

Klaszter üzleti közösségéhez tartozó

klasztertagok egymás közötti vélemény-

cseréje, tapasztalat megosztása általáno-

san támogatja piaci mûködésüket, haté-

konyságukat. A szakképzésfejlesztés terén

végzett munkájával, ezen belül a duális

közép és felsôfokú képzésfejlesztésben

való aktív részvételével és a pályaorientá-

ciós aktivitással azt szeretné elérni, hogy a

munkaerôpiacon megfelelô számú, maga-

san képzett szakemberek álljanak a tagok

rendelkezésére, támogatva ezzel is ered-

ményességüket, versenyképességüket –

miközben ezek a feladatok nagyon fontos,

és értékes társadalmi szerepvállalást is

jelentenek.

— Meggyôzôdésem, hogy a hálózato-

sodás és a versengô együttmûködés a si-

ker záloga. A kreatív gazdaság nem fej-

lôdhet együttmûködés nélkül. A klasz-

terek képesek új értékláncok és innovatív

üzleti modellek kidolgozására. Szintén a

klaszterekben látom a mik-

rovállalkozások internacio-

nalizációs lehetôségeit. –

mondta Keresnyei János, a

Kreatív Ipari Klaszter elnöke.

Megkérdeztük dr. Szekeres Györgyöt,

hogy a Biotechnológiai Innovációs Bázis

klaszter vezetôjeként ô hogy látja a

klaszteresedés elônyeit: — Elsôsorban az

elmúlt 10 év alatt a klaszterben aktívan

résztvevô – és nem csak pályázati elônyök

miatt belépett – cégek megtanulták az

együttmûködés egy magasabb formáját.

Az igazi eredmények, természetesen, még

lassabban fognak megjelenni, mert a piaci

hasznosítás nem egyik napról a másikra

jelentkezik, a nemzetközi láthatóságot,

ami a fô célkitûzés, még el kell érni.

Brachmann Ferenc, az Információme-

nedzsment Innovációs Klaszter mene-

dzsere ismertette azokat a közös projekte-

ket, melyekkel a klaszter jelentôs árbevé-

telre és ismertségre tett szert az utóbbi

években. Kiemelte az informatikushiány

leküzdésére tett erôfeszítések fontosságát.

Pintér Zsuzsa, a székesfehérvári Inno-

skart ügyvezetôje beszámolt arról a

brüsszeli rendezvényrôl, ahol a klaszterek

európai minôsítésének helyzetét tekintet-

ték át.

A rövid elôadásokat élénk vita követ-

te, melyet mind az elôadók, mind a részt-

vevôk egyaránt hasznosnak minôsítettek.

A következô fórumra várhatóan hat

hónap múlva kerül sor.

A rendezvény a Dél-kelet Európai

Transznacionális Együttmûködési Prog-

ram keretében az EU Társfinanszírozásá-

val valósult meg. Hamar László

Vállalkozói szemlélet -minél elôbb, annál jobb

Az Európai Unióban és hazánkban is

egyre komolyabb problémát jelent a

fiatalok munkanélkülisége. Jó megol-

dás lehet a fiatalok önállósodásának

támogatása, amivel munkahelyeket te-

remtenek önmaguknak, valamint a

korukbeli fiataloknak. A tapasztalt

cégvezetôknek pedig erôsíteni kell a fi-

atalok vállalkozói szellemét.

Ebben nyújthat segítséget az

„Enterprise+ – Innovative Potential

Meets Experience” projekt, mely az

Piacfeltáró delegáció:Horvátország elsô kézbôl

Klasztertalálkozó a kamarában

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 13

Többek között erre a kérdésre is választ

kaptak a résztvevôk a kamara és a Kor-

mányhivatal Munkavédelmi és Munka-

ügyi Szakigazgatási Szerve Munkavé-

delmi Felügyelôségének közös munka-

egészségügyi nyílt napján.

A rendezvény része volt a 2014. ápri-

lis 2-án indult munkaegészségügyi infor-

mációs programnak. A szervezôk célja a

munkáltatók, a munkaegészségügyi és

munkabiztonsági szakemberek segítése, a

helyes gyakorlat bemutatása a foglalkozá-

si megbetegedések és fokozott expozíciós

esetek megelôzését szolgáló feladatok el-

látásában.

A rendezvény élénk érdeklôdés mel-

lett kezdôdött, melyet Puszti Tibor, a szak-

igazgatási szerv igazgatóhelyettese nyitott

meg. Elsôként dr. Tamás Edit fôorvos,

foglalkozás-egészségügyi szakorvos, a

Magyar Üzemegészségügyi Tudományos

Társaság Dél-dunántúli Szekciójának ve-

zetôje a „Veszélyes anyagot, keveréket

foglalkozásszerûen használók biológiai

monitorozási kötelezettségei” címmel tar-

tott elôadást, melyben egyrészt részlete-

sen ismertette a foglalkozás-egészségügyi

szolgálat kockázat kontroller szerepét mo-

nitorozással kapcsolatos gyakorlati fel-

adatok végrehajtásában.

Ezt követôen dr. Tibold Antal fôorvos,

a PTE Munkahigiénés és Foglalkozás-

egészségügyi Központ igazgatója „A bio-

lógiai tényezôk jelenlétével járó tevé-

kenységek kockázatainak kezelési

lehetôségei” címmel tartott tájékoztatót,

különös tekintettel a 2-4. kategóriába tar-

tozó kóroki tényezôkre. Ismertette az álta-

la vezetett egészségügyi intézetnek a

tárgykörrel kapcsolatos megelôzést szol-

gáló szolgáltatói feladatait.

Végül dr. Madarász Gyula fôorvos,

foglalkozás-egészségügyi szakorvos, a

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédel-

mi és Munkaügyi Fôigazgatósága Munka-

védelmi Fôosztályának helyettes vezetôje

tartott elôadást az egészségügyi szolgálta-

tás keretében használt éles vagy hegyes

munkaeszközök által okozott sérülések

kockázatairól, különösen a fertôzések

megelôzésének lehetôségeirôl, mellyel az

elôzô elôadáshoz kapcsolódott. Részlete-

sen ismertette a munkavédelmi felügyelô-

ségek által az elsô félévben az egészség-

ügyi és a szociális szférában lefolytatott

célvizsgálat számszaki tapasztalatait és

megállapításait, azokat a gyakorlatban elô-

forduló tipikus mulasztásokat, melyek ha-

tósági intézkedéseket igényeltek.

Megalakult a Munkavédelmi klub a kamarában

A vállalkozások mind gyakrabban ke-

rülnek szembe a Munkavédelmi Fel-

ügyelôség ellenôrzéseivel. A kamara

segítséget nyújt a kkv-knak, hogy

könnyebben eligazodjanak a bonyolult

jogszabályok útvesztôjében, valamint

megismerteti a vállalkozásokat a leg-

jobb gyakorlattal. Ezért alakította

meg Munkavédelmi klubját.

A szakmai klub mûködésének elsôd-

leges célja felkészíteni a cégeket a mun-

kavédelmi ellenôrzésekre, kiemelni a kri-

tikus pontokat, a „legjobb módszer” be-

mutatásával felhívni a figyelmet a hiá-

nyosságokra, valamint naprakész tájé-

koztatást adni az aktuális munkavédelmi,

tûzvédelmi jogszabályokról, rendeletek-

rôl. A klub összejövetelek egyben kötet-

len találkozási lehetôséget jelentenek a

munkavédelemmel, biztonságtechniká-

val foglalkozó szakemberek számára.

A klub rendes tagja lehet minden Ba-

ranya megyében székhellyel, telep-

hellyel, vagy fiókteleppel rendelkezô

vállalkozás, amennyiben a Pécs-Bara-

nyai Kereskedelmi és Iparkamara önkén-

tes tagja, illetve rendezett kamarai re-

gisztrációval rendelkezô vállalkozása.

Pártoló tagként vehetnek részt a klub

munkájában a más megyében szék-

hellyel, telephellyel vagy fiókteleppel

rendelkezô egyéni és társas vállalkozá-

sok, valamint a szakmai kamarai tagság-

gal rendelkezô tagok (pl. mérnök, épí-

tész kamarai tagok).

A klub programjait a szervezôk igye-

keznek minél több külsô helyszínre szer-

vezni, így az egyes cégek „legjobb

gyakorlatának” megismertetése a klub

tevékenységét színesebbé és változato-

sabbá teheti. Emellett külsô szakértôk,

elôadók is meghívást kapnak az összejö-

vetelekre. A klubtagok a hírlevélben

nemcsak a rendezvényekrôl kapnak tájé-

koztatást, hanem az aktuális jogszabályi

változásokról is.

Az alapító tagok javaslata alapján a

klub elnökének Somfai Gábort, a Somfai

Kft. egyik vezetôjét, titkárának Gelen-csér Lajosnét, a kamara munkatársát vá-

lasztotta.

Erasmus+ program keretében való-

sul meg. A Pécs-Baranyai Kereske-

delmi és Iparkamara mellett né-

met, görög, spanyol, litván, és bol-

gár szakemberek mûködnek együtt

a sikerért.

A projekt a 15 és 25 év közötti fi-

atalokat célozza meg. A szakemberek

ezért iskolákkal és munkaügyi köz-

pontokkal mûködnek együtt mind az

öt résztvevô országból. A szakembe-

rek háttérbeszélgetésekkel próbálják

ösztönözni a fiatalok vállalkozói

kompetenciáit már a korai szakasz-

ban. A potenciál-értékeléshez egy Né-

metországban kifejlesztett eszközt

használnak, mellyel felfedezhetôek a fiatalok

erôsségei – mindez úgy, hogy azok számukra

is láthatóvá váljanak. Az új nemzedék „vál-

lalkozói” a program végén egy tanúsítványt

kapnak, amely az eredményeket dokumentál-

ja. A potenciális vállalatalapító a tanúsítványt

például bankoknál, kockázati tôke alapoknál,

vagy közösségi finanszírozás esetén bemu-

tathatja, amikor indulótôkét kérelmez.

Az Enterprise+ fiatal résztvevôi mellett

tapasztalt vezetôk állnak, szakmai tudásuk-

kal és élettapasztalatukkal segítik a fiatalokat

a vállalkozói képességeik megismerésében

és kialakításában.

Melyek a vágásos balesetekkockázatos területei?

A LAFARGE Királyegyházi Cementgyá-

ra mintegy 800 millió forintos környezet-

védelmi beruházást valósít meg tervei

szerint még az idei évben. Ennek ered-

ményeként a fosszilis tüzelôanyagokat

részben kiváltó másodlagos tüzelôanya-

gok használatát kezdheti meg.

A LAFARGE Csoport kiemelt célki-

tûzése, hogy a nem fosszilis tüzelôanya-

gok felhasználásának arányát – csoport

szinten – 2020-ra 50%-ra növelje, ezzel

is hozzájárulva a körkörös gazdaság épí-

téséhez. A csoport több évtizedes pozitív

nemzetközi tapasztalata az alternatív tü-

zelôanyagok alkalmazása terén már ed-

dig is hozzájárult a környezet megóvásá-

hoz, hiszen alkalmazása tovább csökken-

ti a kibocsátási értékeket. Az új beruhá-

zás kapcsán ehhez a törekvéshez csatla-

kozik az elérhetô legjobb technológia be-

építésével és alkalmazásával a Király-

egyházi Cementgyár is. A technológia

módosítására a gyár az év elején kapta

meg az Egységes Környezethasználati

Engedélyt, így kezdôdhetett meg az új

kapcsolódó beruházás megvalósítása. A

meglévô gyártósor egy zárt feladórend-

szerrel egészül ki, amely a fosszilis tüze-

lôanyagokat kiváltó új, másodlagos tüze-

lôanyagokat a megfelelô hômérsékletû

égetési ponthoz juttatja. A másodlagos

tüzelôanyagok tárolására pedig egy 1000

m2-es könnyûszerkezetes csarnok épül,

ahol zárt rendszerben kezelik majd a be-

tárolt alternatív tü-

zelôanyagokat.

A másodlagos

t ü z e l ô a n y a g o k

olyan, anyagában

már nem haszno-

sítható tisztított és

aprított anyagokat jelentenek, amelyek-

nek alkotóelemei a gyártás során beépül-

nek a cementbe. Az új technológia alkal-

mazására vonatkozó engedély négy fô

anyagkörre vonatkozik: a máshol már új-

ra nem hasznosítható gumiabroncsra és

annak aprítékára, a tisztított és válogatott

mûanyag- és papírhulladékra, valamint

biomassza felhasználására. A beruházás

próbaüzeme 2014 áprilisában gumiab-

roncsok tesztelésével kezdôdött meg, ezt

az anyagot a beruházás várható novem-

beri befejezéséig egy ideiglenesen meg-

épült lift juttatja el a beadó nyílásig.

A világszerte 30 éve alkalmazott

módszer tovább csökkenti a Királyegy-

házi Cementgyár környezeti kibocsátási

értékeit, és hatékony megoldást nyújthat

a helyi hulladékkezelési problémára is. A

LAFARGE már mûködésének kezdete

óta kiemelten fontosnak tartja az ipari

ökológiai körforgásnak megfelelôen az

elérhetô legjobb technika (BAT) követel-

ményrendszerének való megfelelést. Ezt

a projekteken keresztül megvalósuló te-

vékenységet a PBKIK 2014-ben kamarai

környezetvédelmi díjjal is jutalmazta.

BARANYAI GAZDASÁG Dél-Dunántúli Gazdaság14

A szigetvári a harminchárom leghátrá-

nyosabb helyzetû kistérség egyike. A

Társadalmi Megújulás Operatív Prog-

ram keretében megvalósuló Építsd fel!

nevet viselô program hátrányos helyzetû

emberek kezébe olyan végzettséget ad,

amellyel el tudnak helyezkedni a munka

világában.

A tartós munkanélküliek nagy részénél

már kialakult az úgynevezett szegénykultú-

ra és a többgenerációs munkanélküliség. Az

Építsd fel! projekt elsôdleges célja éppen

ezért, lehetôség szerint mind több tartós

munkanélküli visszavezetése az elsôdleges

munka világába. A program keretében a

résztvevôk szakmát tanulnak, valamint

olyan komplex szolgáltatásokat és támoga-

tásokat vehetnek igénybe, amelyek a to-

vábblépéshez nagy segítséget jelentenek.

A projektbe bevont, harminc tartós

munkanélküli foglalkoztatását, gyakorlati

képzését a szigetvári járás két építôipari

vállalkozása vállalta. A programban részt-

vevôk a négy hónapos szakmai képzés vé-

gén OKJ-s vizsgát tesznek, majd újabb

négy hónapon át tovább foglalkoztatják

ôket, amelynek során a szigetvári já-

rás több településén az önkormány-

zati tulajdonban lévô ingatlanokat

újítják fel.

Az Építsd fel! projekt keretében

megvalósuló tranzit-foglalkoztatás-

ban aktív szerepet vállalt a szigetvá-

ri Melio-Start Kft. is.

— A konzorciumban megvalósu-

ló projekt fôpályázója a Láthatár

Közhasznú Egyesület, a megvalósí-

tásban rajtunk kívül még a szentlász-

lói Hideg-Bau Kft., valamint a Ro-

ma Nemzetiségi Önkormányzat vesz

részt – mondja Horváth László, a

Melio-Start Kft. tulajdonos-ügyve-

Aki szeretne, maradhat

LAFARGE CEMENT MAGYAROR-SZÁG KFT.A LAFARGE 2011 júliusában kezdte meg te-

vékenységét Magyaror-szágon és az építôiparszámára az egyik megha-tározó cementgyártójávávált egyedi megoldásaival.A cég érdekeltségi körébetartozik egy cementgyárKirályegyházán, amely130 fôt foglalkoztat. ALAFARGE Cement Ma-

gyarország Kft. célja partnerei és végfelhasz-náló igényeinek teljes körû kiszolgálása inno-vatív, kitûnô minôségû cementtermékekkel –mind ömlesztett, mind zsákos formában. Ahatékony és fenntartható ipari folyamatok ki-alakítása során a vállalat kiemelt figyelmetfordít a környezet védelmére, a természetierôforrások megôrzésére és a helyi közössé-gekkel való együttmûködésre is.

További információ elérhetô awww.lafarge.hu oldalon.

LAFARGE CSOPORTA világ vezetô építôipari-alapanyaggyártója-ként a LAFARGE a világ 62 országában64.000 munkavállalót foglalkoztat, a 2013-as

évben a cégcsoport 15,2 milliárd r értékesí-tési forgalmat realizált. A cement, adalék-anyagok és beton piacának egyik legfonto-sabb szereplôjeként innovatív megoldásainkeresztül világszerte hozzájárul a városoképüléséhez, ezáltal a kompaktabb, tartósabb,szebb és élhetôbb lakhatási körülmények-hez. Világelsô kutatási központjának köszön-hetôen a LAFARGE elsôdleges prioritása azinnováció, a fenntartható építkezések biztosí-tása és az építészeti kreativitás elôsegítése.

További információ a LAFARGE Csoportról:www.lafarge.com

Környezetvédelmi beruházás alternatív tüzelôanyagok használatára a LAFARGE-nál

Idôrôl idôre beszámolunk önkéntes ka-

marai tagunkról, a helyi szinten unikum-

nak számító EWIGE Márkaboltról, akik

prémium minôségû, de megfizethetô árú

termékeikkel üde színfoltot jelentenek a

városban. Példájuk is mutatja, hogy krea-

tivitással és odaadással lehet értéket te-

remteni gazdaságilag nehe-

zebb idôszakokban is. Ka-

pitány Gellérttel, az üzlet

vezetôjével beszélgettünk.

— Mivel foglalkoznak pontosan?— Zokni, harisnya, fehérnemû és für-

dôruha szaküzletet üzemeltetünk Pécsett,

a Kórház térnél (Rákóczi út 10.). Többsé-

gében saját márkás magyar zoknikat és

alsónemûket (EWIGE) forgalmazunk,

ezen felül pedig minôségi magyar fehér-

nemûk (Krisztina, Daisy) és fürdôruhák

(Ocean, Capella), valamint magyar

(Presto, Lady) és lengyel (Fiore, Gatta,

Gabriella) harisnyák képezik a termékpa-

lettát. Filozófiánk szerint azokból a szeg-

mensekbôl, ahol van minôségi magyar

piaci szereplô, ott a magyar gyártókat fa-

vorizáljuk.

— Miben látják most az elôrelépési,fejlôdési lehetôséget?— Késô tavasz óta saját márkás, magyar

férfi alsónemûket is forgalmazunk há-

romféle fazonban és sokféle színben. To-

vábbá nemrégiben sikerült kapcsolatba

lépnünk két kiemelkedô magyar fehérne-

mûgyártóval, és így most már a paletta

részét képezik a lehetô legkülönfélébb

melltartók és nôi alsónemûk is. Ezek mi-

nôségben megütik a prémium szintet, ár-

ban viszont igencsak versenyképesek a

„nagy márkákhoz” képest.

— Könnyen boldogulnak?— Errôl szó sincs. Ma olyan világot

élünk, ahol semmit sem adnak „ingyen”.

Tudatosan próbálunk építkezni, ami jó

esetben is csak évek múlva fog beérni.

Az Európai KKV hét keretében elsô alka-

lommal szervezett egyedülálló képzést az

Enterprise Europe Network hálózat pécsi

irodája. Az elmélet helyett itt a gyakorla-

ton volt a hangsúly. A képzés során a

résztvevôk megismerték a Pécsi Iroda in-

gyenesen használható nemzetközi part-

nerkeresô adatbázisát (POD - Partnership

Opportunities Database), mely 54 ország

üzleti partneri ajánlatainak naponta bô-

vülô rendszerét mutatja be. A résztvevôk

megtanulták, miként keressenek a saját

igényeiknek megfelelô partnereket – ke-

ressenek akár üzleti partnert, akár tech-

nológiai együttmûködést, vagy projekt-

partnert K+F projektjükhöz. Emellett

megismerhették a hálózat rendezvénytá-

rát is, melyben minden, a hálózat tagjai

által szervezett üzletember találkozó, vá-

sár, kiállítás és konferencia megtalálható.

Így már könnyebben tervezhetô a nem-

zetközi megjelenés.

A rendszer a fentiek mellett alkalmas

marketing, piackutatási és termékfejlesz-

tési tapasztalatok szerzésére anélkül,

hogy bármiféle anyagi kockázatot vállal-

na a vállalkozás.

Az adatbázis használata mellett nagy

hangsúlyt kapott a partnerkeresésre al-

kalmas ajánlati/keresési profil megírása,

és az ezzel kapcsolatos fontos tudniva-

lók.

A képzés és az adatbázis ingyenes

használatának lehetôsége egy résztvevô

véleménye szerint piaci rést tölt be azok

számára, akik saját cégük külpiaci straté-

giáját saját maguk akarják irányítani.

Nagyban szélesíti látókörüket és meg-

könnyíti a tájékozódást a nemzetközi

rendezvények és üzleti partnerségi aján-

latok sokaságában.

zetôje. — A cégnél három szakmában

folyik a gyakorlati képzés, az elméleti

oktatás pedig Szigetváron és Pécsett a

Pollack Mihály Mûszaki Szakközép-

és Szakiskolában folyik. A magam ré-

szérôl azért vállal-

tam fel a projekt-

ben való részvé-

telt, mert hosszú

távon gondolko-

dunk.

A jól teljesítô-

ket, valamint akik

a program befeje-

zését követôen is

maradni szeretné-

nek, tovább foglalkoztatjuk. Mint elmondta

a Melio-Start Kft.-nél, valamint a szentlász-

lói Hideg-Bau Kft.-nél tizenöt-tizenöt – 20

és 60 év közötti – tartós munkanélküli sajá-

títja el július óta a vízszigetelô, melegbur-

koló, építményzsaluzat- és fémállványzat

szerelô, valamint szobafestô, mázoló, tapé-

tázó szakmák alapjait.

Kitért arra is, az elsô pillanattól kezdve

bevonják ôket a tényleges munkába, hason-

lóan a szentlászlói építôipari céghez, ahol

egy-egy brigád tagjaként sajátítják el az

egyes szakmák alapjait. Jelentôs részük

szakképzetlen, a tanfolyam elvégzését kö-

vetôen betanított munkásként foglalkoztat-

ják majd ôket.

Az Európai Bizottság által koordinált

kampány a vállalkozói formát nép-

szerûsíti. Tájékoztatja az érdekelte-

ket, hogy az Európai Unió, valamint a

tagállami, a regionális és a helyi ható-

ságok hogyan támogatják a mikro-, a

kis- és a középvállalkozásokat. Célja

továbbá, hogy elismerést biztosítson

a vállalkozóknak, amiért hozzájárul-

nak Európa jólétéhez, munkahelyei-

hez, innovációs tevékenységeihez és

versenyképességéhez.

Csak azért is, elôre!BARANYAI GAZDASÁGDél-Dunántúli Gazdaság 15

Ha keresünk, találunk!Tegye cégét láthatóvá nemzetközi partnerkeresô adatbázisunkban

A különterem rendszeresen helyszíne a

családi összejöveteleknek. A hétvégi

rendezvényeikre pedig Pécsrôl és Ka-

posvárról is érkeznek vendégek, s az

utóbbi idôben egyre több lakodalmat

tartanak náluk.

— Egyre többen kerestek meg ben-

nünket azzal, hogy nálunk tartanának

különbözô rendezvényeket – mondja

Hóbor Lászlóné, az étterem

egyik tulajdonosa. — A fe-

dett terasz, s a rendezvény-

sátor ugyan kora tavasz-

tól késô ôszig kellemes

helyszín egy-egy baráti

találkozó, családi ese-

mény megrendezésé-

hez, de a rossz idô be-

álltával már csak az ét-

teremben és annak kü-

löntmében volt ezekre le-

hetôség. Ezért döntöttünk

úgy, belevágunk, építünk egy

rendezvénytermet, hogy egész

éven át színvonalas helyen tudjunk he-

lyet adni a nagyobb összejöveteleknek.

A Gazdasági Operatív Program kereté-

ben kiírt pályázaton elnyert támogatás,

valamint kisvállalkozóknak nyújtott,

alacsony kamatozású hitel felhasználá-

sával megkezdôdhetett a munka.

A legfontosabb szempont az volt,

hogy a rendezvényterem gazdaságosan

mûködtethetô, gyorsan felépíthetô le-

gyen. A teljesen új technológiával meg-

épülô, passzívház jellegû, kétszázötven

négyzetméter alapterületû rendezvény-

teremben már az épületgépészeti munka

folyik. Az épület melegvízellátását nap-

kollektorokkal oldják meg, cserépkály-

hával fûtenek majd, ami egyben a dísze

is lesz a teremnek. A 6-os út felôli olda-

lon pedig nagy, eltolható ablakokat épí-

tenek be.

— Évek óta a terveink között szere-

pelt a rendezvényterem – folytatja

Hóbor Lászlóné. — A terveket készítô

Építészkör Kft.-vel, Keresztes Béla épí-

tésszel már évek óta kapcsolatban ál-

lunk, az éttermet is ôk tervezték. A kivi-

telezési munkákat, ahogy korábban is a

szigetvári Melio-Start Kft. végzi. No-

vemberben már szeretnénk fogadni az

elsô vendégeket.

Az idô egyre inkább a Pálma Étterem

tulajdonosait, megálmodóját

Hóbor Lászlóné, Klárit

igazolja. Sok a vissza-

járó vendégük, akik

között az átmenô

forgalom miatt szép

számban akadnak

külföldiek is.

— Folyamato-

san vannak az étte-

remben, szeretik a

konyhánkat, sokan

járnak ebédelni hoz-

zánk még Szigetvárról is

– mondja. — Annak idején

pedig sokan nem értették a döntésünket.

A válságot ugyan mi is megéreztük, de

most már úgy látjuk, hogy kezd vissza-

állni a régi rend. A SZÉP-kártyának kö-

szönhetôen ismét egyre többen jönnek.

A családi vállalkozásban mûködte-

tett étteremnyitás ötlete Hóbor Lászlóné

fejében született meg. Elôször a

Messzilátó Csárdával szemben lévô

épületet vették bérbe. Majd egy sikeres

pályázaton elnyert forrás lehetôséget te-

remtett arra, hogy megvalósítsák, meg-

építsék a Pálma Vendéglôt, ami mind a

mai napig az egész családnak – két fiá-

nak, férjének – munkát ad. S szinte a

nyitással együtt fogadták az elsô tanuló-

jukat. Jelenleg is heten sajátítják el ná-

luk a szakma alapjait, négy szakács és

három pincér tanuló.

— Az évek során nagyon jó csapat

alakult ki, ami annak is köszönhetô,

hogy a munkatársaink szinte kivétel

nélkül egykor a tanulóink voltak, ponto-

san ismerik az általunk támasztott köve-

telményeket, szakmai elvárásokat –

hangsúlyozza Hóborné, Klári. — Arra

is nagyon odafigyeltünk, s figyelünk je-

lenleg is, hogy csak annyi tanulót fo-

gadjunk, akikre oda is tudunk figyelni.

Már az elsô perctôl igyekszünk ôket a

mindennapi munkába bevonni. Az elsô

idôben a szakácsok keze alá dolgoznak,

majd ahogy ügyesednek, egyre több

mindent bízunk rájuk.

Nagy hangsúlyt helyeznek arra

ugyanis, hogy minden egyes mûveletet

megtanuljanak, a zöldségtisztítástól a

mosogatáson át egészen a tálalásig. A

tûzhely mellé pedig csak akkor engedik

ôket, amikor már képesek egy-egy mû-

veletet önállóan elvégezni. A pincérta-

nulók pedig rátermettségtôl függôen

mehetnek ki a vendégek közé. Van, aki

már néhány hét után szinte önállóan ve-

szi fel a rendelést, de akad olyan is, aki-

nek fél év is kell mire alkalmassá válik

erre.

— Szigorú vagyok a tanulóinkkal,

betartatom velük a szabályokat, ugyanis

az eltelt évek alatt azt tapasztaltam,

hogy csak ezen a módon lehet ered-

ményt elérni. Megkövetelem, hogy a rá-

juk bízott feladatokat magas színvona-

lon végezzék el. Az étteremben sokan

megfordulnak, s nem mindegy, hogy a

tanulóink hogyan viselkednek, miként

végzik a munkájukat. Arra különösen

büszke vagyok, hogy azok a tanulóink,

akik az általunk támasztott elvárások

szerint igyekeztek elsajátítani a szakma

alapjait, befejezték az iskolát, szakmun-

kásvizsgát tettek, nálunk maradtak, s je-

lenleg is velünk együtt dolgoznak – zár-

ja beszélgetésünket, mert már várják a

leendô rendezvényteremnél, ahol ponto-

sítani szeretnének vele néhány részletet.

Sz.K.

Több mint egy évtizede annak, hogy az elsô vendégeket fogadta Botykapeterden a Pálma Vendéglô. Az esztendôk alatt

tulajdonosai folyamatosan fejlesztették, újabb és újabb terekkel bôvítették, különtermet, teraszt építettek, amit késôbb

befedtek, néhány hét múlva pedig egy rendezvényterem is része lesz a vendéglátóhelynek.

Rendezvényteremmel bôvül az étterem

Hóbor LászlónéA HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság16

Visegrád nevét több mint 1000 évvel ezelôtt írták le elô-ször, mint Visegrád vármegye székhelyét és várát. A tör-ténelmi emlékhelyek kedvelôi páratlan élményekkelgazdagodhatnak, hiszen sokak szerint a Fellegvárból a

Dunakanyarra nyílópanoráma az országegyik legpompásabblátképe. A vár kiállí-tásai között láthatjuka Szentkorona máso-latát, az 1335-ös hár-mas királytalálkozótmegelevenítô panop-tikumot, vadász ésfegyverkiállítást. Avárosban lévô királyipalota falai között ta-

lán még jobban felelevenedik a középkor, a díszudvar ésa közepén álló Herkules-kút látványa szinte rabul ejti azoda belépôt, különösen a gótikus és reneszánsz építésze-ti stílus kedvelôit. A királyi palotával szemben találhatóMátyás Király Történelmi Játszópark, Kô Boldizsár fa-faragó mûvész által tervezett játékaival különleges él-ményt nyújtanak gyerekeknek és szülôknek egyaránt.

A mozgást és a szabadidô tartalmas eltöltését kere-sôk is változatos lehetôségek közül válogathatnak az évmind a négy évszakában. Télen a Nagyvillám Sípályavárja a téli sportok szerelmeseit, tavasztól ôszig a szá-guldás és a kaland kedvelôi tehetik próbára magukat,nyáron pedig a Duna nyújt lehetôséget a vízi sportokgyakorlására, sétahajókázásokra.

A túrázni vágyók gyönyörû erdei kiránduló utakon is-merkedhetnek meg a Visegrádi-hegység szépségével. AzApátkúti-völgyben található Telgárthy-rét már évtizedekóta a környékbeliek kedvelt piknikhelye, de érdemes egysétát tenni a Bertényi Miklós Füvészkertben is, ahol be-tekintést kaphatunk a Visegrádi-hegység flórájába és fa-unájába. A közeli Visegrádi Pisztrángos Tavaknál apisztrángfogást is kipróbálhatják a lelkesebbek, de érde-

mes ellátogatni a Kaán-forráshoz is, amely a környéklegkedveltebb forrásvizét adja.

A pihenésre, üdülésre vágyókat Visegrádon kényel-mes szállodák, hangulatos panziók és vadászházak vár-ják. Az itt található hotelek spa és wellness világa olyanegészségmegôrzô éswellness programo-kat kínálnak, ame-lyek megteremtik azta harmóniát, ami atökéletes kikapcsoló-dáshoz, ellazuláshozelengedhetetlen.

Adventi idôszak-ban, a Visegrád ésKörnyéke Turisztikaiés Marketing Egyesü-let december 13-14.,valamint 20-21. kö-zött kézmûves vásárt szervez, ahol a helyi és környékbe-li kézmûvesek portékája mellett, színes programokkal,lovagi tornával várják az érdeklôdôket.

Visegrád szeretné magát megmutatni mindenkinekitthon és a nagyvilágban: azoknak, akik ismerik és sze-retik, de azoknak is, akik nem ismerik, de érdeklôdésselfordulnak irányába.

www.visitvisegrad.hu

VISEGRÁDI MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 17

Visegrád,az élô középkor városa

Visegrád, ahol az emberi alkotásokat és a természeti szépségeket harmóniába fonta az idô,Visegrád, ahol az építészeti és a természeti értékek hosszú évszázados együttélésének szép-ségét érhetjük tetten. Visegrád Budapesttôl 43 km-re, a Dunakanyar legszebb pontján, a Du-na-Ipoly Nemzeti Park közepén fekvô kisváros nemzetközi hírû mûemlékekkel, izgalmasprogramokkal és felejthetetlen élményekkel várja Önt.

VISEGRÁDI MELLÉKLET18 Dél-Dunántúli Gazdaság

VISEGRÁDI MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 19

SZAKKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság20

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara 2437 fô tanulószerzôdését tartja

nyilván. Ezek a tanulók közel ötszáz

cégnél végzik a szakmai gyakorlatot. A

cégekkel a kamarai szakképzési tanács-

adók tartják a kapcsolatot. A tanácsadói

aktivitásnak, kamaránk jó marketing te-

vékenységének, illetve az iskolákkal

fennálló jó együttmûködésnek köszön-

hetô, hogy évek óta folyamatosan nô a

tanulószerzôdések és a gyakorlati kép-

zésben szerepet vállaló vállalkozások

száma. Az állam havi normatív támoga-

tás igénybe vételével ösztönzi a vállal-

kozásokat az utánpótlás nevelésére. Ez

50-70 ezer Ft/tanuló/hó körüli támoga-

tást jelent szakmától függôen.

Az újonnan a szakképzés rendszeré-

be belépô gazdálkodó szervezeteknél a

kamara bevezetô ellenôrzést tart, ahol a

személyi és tárgyi feltételek meglétét

vizsgálja. Az eredményes bevezetô el-lenôrzést követô határozat után köthetôcsak a céggel tanulószerzôdés. A gya-

korlati képzôhely ellenôrzés másik for-

mája a köztes ellenôrzés, mely a már ok-

tatást folytató gazdálkodó szervezetekre

vonatkozik, itt a feltételek folyamatos

fenntartását ellenôrizzük, valamint a

változások nyomon követése történik.

Az ellenôrzésnél a kamarai munkatárs

mellett egy – az adott szakmában érintett

– iskolai képviselô és a szakmai szakér-

tô alkot egy csoportot. Közel 100 fôs ak-

tív szakértôi csapat segíti az ellenôrzési

munkát több, mint 40 szakmában.

Tárgyi feltételekben a szakmai keret-

tantervben meghatározott eszközökkel

kell rendelkezni ahhoz, hogy a tanuló

gyakorlati képzését végezhessék. A sze-mélyei feltétel, hogy adott szakmában

végzettséggel, illetve a végzettség meg-

szerzését követôen legalább 5 éves szak-

mai tapasztalattal rendelkezzenek. Fel-

hívjuk a figyelmet a 2015. szeptember

1-jei határidôre, hiszen ezt követôen,

csak annál a gazdálkodónál lehet tanuló,

akinek rendelkezik az oktatója mester

végzettséggel.

Ellenôrzések alakulása az elmúlt két

évet érintôen:

2013. évben 386 ellenôrzés volt 132

bevezetô, valamint 254 köztes ellenôr-

zés megosztásban, míg ebben az évben,

a tavalyi közel dupláját, 710 ellenôrzést

végeztünk, melybôl 277 esetben beveze-

tô, 433 esetben köztes ellenôrzést foly-

tattunk.Az oktatók harmada felsôfokú végzett-

ségû, s igen alacsony a mesterek száma.

A vizsgált képzôhelyeken minden

esetben teljesültek a képzés megvalósu-

lásának személyi feltételei. A gyakorlati

képzést végzô oktatók – végzettségüket

tekintve – 31%-a szakmunkás, 9%-aszakközépiskolában fejezte be tanulmá-

nyait, 8% technikumot végzett, 31% fô-

iskolát, mindössze 3% egyetemet. Mes-

tervégzettséggel az ellenôrzött képzôhe-

lyek mindössze 5%-a rendelkezik. A

2011. évi szakképzési törvény 92 .§ (17)

értelmében a gyakorlati képzést folytató

a szervezetnél gyakorlati oktatóként

2015. szeptember 1. után csak olyan sze-mély alkalmazható, aki mestervizsgávalrendelkezik.

Állami támogatás a szakképzésben:

A tanulók gyakorlati képzésében részt

vállaló 5-600 cég szakképzési normatív

támogatást érvényesíthetett mintegy 1,5milliárd Ft értékben, Baranya megyé-

ben. (Az éves költségvetési törvényben

meghatározott alapnormatíva és az

egyes szakmákhoz tartozó súlyszorzó

szorzata/év/tanuló-hiányszakma, anyag-

igényes szakma esetében magasabb)

Ugyancsak a gyakorlati képzésben

érintett vállalkozások részére meghir-

detett decentralizált pályázati döntés

alapján – több mint 400 millió forintotfordíthatott eszközfejlesztésre mintegy

76 vállalkozás és a szakképzésben érin-

tett 7 oktatási intézmény.

Az a 86 cég pedig, amely nyert a

gyakornoki pályázatban, 470 millió fo-rint támogatást kap a tanulók tovább-

foglalkoztatására.

Összességében így 2,5 milliárd fo-rintnyi összeget tudtak igénybe venni a

képzést vállaló cégek Baranyában, eb-

ben az évben.

A minôségi utánpótlás nevelésértA szakmai utánpótlás nevelésében kiemelt szerepe van a gyakorlati képzésnek, így fontos a gazdálkodók szerepvállalása. Akamara legfontosabb szakképzési feladatai közé tartozik az erre vállalkozó cégek szakmai felkészítése, módszertani taná-csokkal való ellátása, törvényi elôírások ismertetése, esetleges ezzel kapcsolatos változások ismertetése, s egyben a szük-séges személyi és tárgyi feltételek ellenôrzése is. A kamara tart nyilván minden olyan vállalkozást, költségvetési szervet, in-tézményt, ahol gyakorlati képzés folyik, akár együttmûködési megállapodással, akár tanulószerzôdéssel. A Magyar Kereske-delmi és Iparkamara támogatásával kerül megvalósításra a területi feladat.

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 21

A külsô képzôhelyen gyakorlati ok-

tatást végzôk mestercím megszerzésé-

nek elôsegítésére megjelenô pályázat a

TÁMOP 2.3.4. B 80%-os támogatástnyújt a pályázók részére, mintegy 82szakmában.

A vizsgált képzôhelyek 91%-ánál a

pénzbeli juttatás mértéke a törvényi elô-

írás szerinti minimum (ez természetesen

szakmánként eltérô összegû, függ a

szakma sajátosságaitól, anyagigényétôl,

hiányszakma esetében magasabb),

mindössze 9% aki magasabb összeggel

ösztönzi a tanulót a jobb munkavégzés-

re.

Összesen 15 képzôhely esetében kel-

lett hiánypótlást elrendelnünk, amiatt,

hogy a tanulói juttatásokat egyáltalán

nem, vagy csak részben biztosítják. Fô-

ként a kedvezményes étkezés biztosítása

volt a hiánypótlás oka, de a munkaruha

és az üzemorvosi ellátás hiánya is ismé-

telt ellenôrzést kívánt. A felszólításra

minden esetben a megadott határidôn

belül rendezôdött a hiánypótlás.

Számos képzôhely jelezte és az el-

lenôrzések során tapasztaltuk is – töb-

bek között a foglalkozási naplók megte-

kintésekor – a termelésre való tekintet-

tel, nem minden esetben tudnak a prog-

ram alapján haladni. Az új OKJ-s szak-

mákban, a kihelyezett gyakorlati képzés

10-11. évfolyamában a tanulók kizáró-

lag a vállalkozásnál töltik a gyakorlatot.

Nagyon fontos, hogy a továbbiakban a

szakmai- és vizsgakövetelmények, illetve

A 2011. évi szakképzési törvény 92 .§

(17) értelmében a gyakorlati képzést

folytató szervezetnél gyakorlati oktató-

ként 2015. szeptember 1. után csak

olyan személy alkalmazható, aki mes-

tervizsgával rendelkezik.

A TÁMOP 2.3.4.B-13/1 pályázat fô

célja, hogy azokban a szakmákban,

amelyekben a mesterszint kidolgozásra

került támogassák a gyakorlati képzô-

helyek jogszabályi megfelelését. Tá-mogatás mértéke: 80%, így a képzés

várható költsége támogatással csak60.000 Ft, melyet a résztvevô finanszí-

roz.

Mesterképzéseket az alábbi szakmák-

ban indítunk ôsszel és télen:

1. ipari gépész

2. hegesztô

3. gépi forgácsoló

4. gázfogyasztóberendezés- és csôhá-

lózat-szerelô

5. vízvezeték- és vízkészülék szerelô

6. hûtô-klíma és hôszivattyú berende-

zés szerelô

7. autószerelô

8. karosszérialakatos

9. autóelektronikai mûszerész

10. kômûves

Költségvetési szervek bekapcsolódása a tanulószerzôdéses rendszerbe

Az egészségügyben és a szociális szakmákban képzôk is a kamara nyilvántartásába

kerültek. A PTE Klinikai Központ, a városi Kórházak, az Országos Mentôszolgálat

Baranya megyei mentôállomásai, nagyobb Szociális Otthonok, intézmények a megye

képzést folytató óvodái és bölcsôdéi, valamint számos gyógyszertár kapott megfelelô-

ségi határozatot. Többségükben együttmûködési megállapodással történik a tanulók

gyakorlati képzése, de a 24/2012. NGM rendelet lehetôséget biztosít a költségvetési

szerveknek, hogy tanulószerzôdés alapján folytatott gyakorlati képzésre az adott tan-

évre támogatást kapjon, külön igénylés alapján pályázati keretek között. Ennek ered-

ményeként a PTE Klinikai központ elsôként bekapcsolódott a rendszerbe és több,

mint 130 tanulóval van tanulószerzôdése.

SZAKKÉPZÉS / INNOVÁCIÓ Dél-Dunántúli Gazdaság22

a kerettantervek alapján történjen a gya-korlati képzés, ezt a kamara az eljárások

során minden esetben ellenôrizi.

Ebben az évben különös figyelmet

fordítottak szakértôink a foglalkozási

napló vezetésének nyomon követésére, a

kerettantervi elôírások megvalósulására.

Sok esetben már a gazdálkodók rendel-

kezésére bocsátottuk a Magyar Kereske-

delmi és Iparkamara által kidolgozott

foglalkozási naplókat, mely ezidáig 50

szakmában történt meg, de további 50

szakmában várható. A vállalkozások

egytôl egyig üdvözölték a nyomtat-

ványt, mely abban az esetben is segítsé-

gül szolgál, ha a régi haladási napló tí-

pust használja.

A munka, baleset és tûzvédelmi ok-

tatás minden esetben megtörtént a cé-

geknél, ez talán a folyamatos munkavé-

delmi ellenôrzéseknek köszönhetô.

A szakma oktatásához szükséges

eszközállomány az ellenôrzött képzô-

hely esetében – egy kivételtôl eltekintve

– rendelkezésre állnak, mûszaki állapo-

tuk megfelelô. Amennyiben a vállalko-

zás csak részben rendelkezik az adott

szakma oktatásához szükséges eszkö-

zökkel, részképzésre, a modulok konk-

rét megjelölésével kapott megfelelôségi

határozatot. A mulasztások jelzése az el-

méleti képzést végzô iskola felé, többsé-

gében a megjelölt rendszerességgel

megtörtént. Egyre többen választják az

elektronikus úton való értesítést, elvégre

a jövô az elektronikus napló bevezetése

felé mutat.

Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a kép-

zôhelyek az esetek jelentôs százaléká-

ban nem kapják meg az iskoláktól a he-

lyi tantervet, illetve a tanév rendjét.

Évrôl évre folyamatos a pozitív vál-

tozás a gazdálkodók szakképzéshez való

hozzáállásában. A kiterjedt tanácsadá-

soknak köszönhetôen a szükséges sze-

mélyi és tárgyi feltételek biztosítása, a

kerettantervek, a szakmai és vizsgakö-

vetelmények tartalmának ismerete, jog-

szabályok követése és betartása a koráb-

bi évekkel ellentétben, jelentôsen keve-

sebb problémát okozott a gyakorlati

képzôhelyeknek. A tanácsadók napra-

kész információkkal látják el a gyakor-

lati oktatással foglalkozó cégeket és

könyvelôiket a kamara által üzemeltetett

weblapon (www.pecsikamara.hu\szak-

kepzes), a heti hírleveleken keresztül,

mely tematikus rendszerezésben, téma-

körönként nyújt segítséget az esetleges

kérdések megválaszolásában.

Szemere Adrienn

Fejlesztôk Fóruma a kamarában –

ipari gyártó cégek és fejlesztôk számára

A Pécs-Baranyai Kereske-

delmi és Iparkamara idôrôl

idôre bemutatkozási lehe-

tôséget biztosít üzleti kö-

zössége, az önkéntes ka-

marai tagok számára. No-

vember 14-én az RG Net

Kft.-nek lesz alkalma fejlesztései bemu-

tatására.

A fókuszban az ipari gyártó cégek szá-

mára kidolgozott rendszerek állnak,

úgymint az üzemi információs, az áram-

mérô és az értesítô, valamint munkaidô-

nyilvántartó terminál. A résztvevôknek a

termékek és a szolgáltatások megisme-

rése mellett lehetôségük lesz kérdéseket

feltenni, és értékes szakmai kapcsola-

tokra szert tenni.

További információ és jelentkezés:

www.pbkik.hu.

A szakmai utánpótlás nevelésében fon-

tos a gazdálkodók szerepvállalása. A

magas színvonalú gyakorlati képzés

alapvetô feltétele, hogy a képzôhely

technikai felszereltsége adott legyen,

és legyen képzett szakember. A kamara

kiemelkedô szakképzési feladatai közé

tartozik az erre vállalkozó cégek segítô

szándékú ellenôrzése is. A jogszabály

változást követôen megváltozik a szak-

értôi munka tartalma is, így a szakértôk

nem csak ellenôriznek, de szükség ese-

tén módszertani tanácsot is adnak a

gyakorlati képzôhelyek számára. Az el-

lenôrzés nem csak formai, de tartalmi,

szakmai területre is kiterjed az új duá-

lis képzési formában, mely során a gya-

korlati képzés jelentôs része a cégeknél

történik. A képzés során az ellenôrzés-

hez kapcsolódó adminisztrációs felada-

tok megismerésével is kívántuk bôvíte-

ni szakértôink tudását. (Kerettanterv,

SZVK, eszközjegyzék, cégek új tárgyi

kötelezettségei) Ennek érdekében a

gyakorlati képzôhelyek ellenôrzését

végzô kamarai szakértôk 35 órás mód-

szertani felkészítését kezdte meg a ka-

mara 2014 októberében.

A felkészítésen az ellenôrzéshez kap-

csolódó adminisztrációs feladatok

megismerésén túl pszichológiai és pe-

dagógiai ismeretekkel is bôvítették a

szakértôk tudását.

A képzés, melyen 50 fô vett részt, no-

vemberben vizsgával zárul. Az orszá-

gosan egységes szempontok szerinti el-

lenôrzésben kizárólag a kamarai szak-

képzési szakértôi névjegyzéken szerep-

lô, vizsgázott szakemberek vehetnek

részt.

A felkészítés, valamint a vizsga az

NFA-KA-NGM 11/2013/TK. sz. támo-

gatási szerzôdés keretében kerül finan-

szírozásra, így a szakértôk számára díj-

talan volt.

A pécsi kamarával együtt négy magyar

szervezet támogathatja idén az Európai

Bizottság „Horizont 2020” kutatás-fej-

lesztési keretprogramjának KKV Esz-

köz címû pályázatán nyertes kis- és kö-

zepes méretû vállalkozásokat. Az

Enterprise Europe Network (EEN) hiva-

talos partnereként a pécsi, a gyôri és a

debreceni kamarának, valamint a Ma-

gyar Nemzeti Kereskedôháznak van

meg a lehetôsége, hogy a kiemelkedô

Import módszer

INNOVÁCIÓDél-Dunántúli Gazdaság 23

Hogyan küzdjük le az idôhiányt és a

stresszt? Hatékonyság és versenyképes-

ség fejlesztô workshopra invitálja az

érdeklôdöket a kamara és a

CoachingRoom november 19-én a ka-

mara Angster termébe.

Amennyiben Ön is

gyakran felteszi ezeket a

kérdéseket: „Mindig min-

dent nekem kell csinálnom?

Hát már sosem lesz egy

perc idôm pihenésre? Miért

is csak 24 órából áll a nap?”

vagy csak szeretne keve-

sebb stresszel, ésszerûbben

és hatékonyabban gazdál-

kodni a rendelkezésére álló idôvel, ak-

kor ez a workshop Önnek szól!

A workshop célja, hogy a résztvevô

minél mélyebben elsajátítsa a hatékony

idôgazdálkodás lényegét, hogy annak

buktatóit, nehézségeit napi szinten tudja

legyôzni a saját munkájában, illetve ma-

gánéletében. Ennek érdekében nem el-

méleti megoldásokat, hanem konkrét, a

mindennapokban a saját

speciális helyzetükre alkal-

mazható technikákat és

eszközöket kapnak a részt-

vevôk.

A minôségorientált vál-

lalkozás, cég egyik legfôbb

jellemzôje – a gazdaságos

idôkihasználás mellett – a

munkatársak fejlôdése

iránt vállalt elkötelezettség. Ez részben a

feladatok átadásával – delegálásával –

történik, részben a jól képzett munkatár-

sak egyre nagyobb kihívások elé állítá-

sával. A delegálás tehát akkor sikeres, ha

az eredményorientált, figyelembe veszi

a munkatársak készségeit, képességeit,

szakmai tapasztalatát és tudását. A dele-

gálás az idôgazdálkodás fejlesztésével

szorosan összefügg, így a hatékony

módszerének ismerete elkerülhetetlen a

jól mûködô vezetô számára.

A cégvezetôknek szóló workshopot

a CoachingRoom szakértôi Dobos Elvi-ra, diplomás business coach, tréner, és

Ruszák Miklós, szervezetszociológus,

tréner vezetik majd.

A személyre szabott képzés díja

bruttó 5000 Ft.

További információ:

rozs@pbkik.hu illetve www.pbkik.hu

Végéhez közeledik a kamara EVLIA

projektje, melynek mottója „A jó ötletek

maximális hasznosítása a szellemi esz-

közök nagyobb kihasználásával a délke-

let-európai kis- és középvállalkozások

finanszírozása érdekében”.

Magyarországról a Pécs-Baranyai

Kereskedelmi és Iparkamara és a Pécsi

Tudományegyetem vesz részt a projekt-

ben, mindkét szervezet vezetô szerepet

tölt be. Stratégiai partner a Szellemi Tu-

lajdon Nemzeti Hivatala – hozzá hason-

lóan az Európai Szabadalmi Hivatal, és

több más ország iparjogvédelmi szerve-

zetei képviseltetik magukat. Az elké-

szült módszertan tesztelése folyamatban

van a 10 résztvevô ország-

ban: „pilótacégek” vizsgál-

ják a kkv-k banki finanszí-

rozási feltételeinek javítását

célzó eszközök használható-

ságát.

A pécsi kamara koordi-

nálásával elkészült az

EVLIA projekt weboldala

(www.evlia.eu), valamint a

minden – a projekttel kap-

csolatos – tudást magában foglaló

www.support2finance.eu portál is.

Az Európai Bizottság alszervezetei tet-

széssel fogadták az eddigi

eredményeket, elismerve azt

is, hogy az uniós és nem uni-

ós országokat is magába fog-

laló partnerség igazán nagy

fába vágta a fejszéjét akkor,

amikor egységes módszer-

tan megalkotásába fogott.

A további lehetôségek adot-

tak, máris újabb közös kez-

deményezések formálódnak,

melyek célja az uniós források vállalko-

zások érdekében történô hatékony elköl-

tése.

Ennek szellemében állt a szlovén

Jozef Stefan Institute mögé a kamara ak-

kor, amikor a december 12-i zárókonfer-

encia mellett „B2F” – Business to

Finance – partnertalálkozó szervezését

támogatta. A társrendezvény valós érté-

ket adna, azonban még a többi partner

jóváhagyására van szükség.

A kis- és közepes méretû vállalkozá-

sok forráshoz jutásával kapcsolatos hír-

levelekre a http://www.evlia.eu/ oldalon

lehet feliratkozni.

Cs.G.

Idôt kérek! – workshop a kamarában

innovációs potenciállal rendelkezô

sikeres pályázók ötlet szintû, vagy

kidolgozott projektjeinek továbbfej-

lesztését segítse, melléjük üzletfej-

lesztésben jártas szakembert talál-

jon, és az egyre növekvô mértékû tá-

mogatás a termék vagy szolgáltatás

piacra jutását szolgálja. Az Európai

Unió azért vette át a módszert, mert

az Egyesült Államokban már bebi-

zonyosodott a hasznossága. A metó-

dus lényege, hogy a nagy lehetôséget,

áttörô erejû innovációt sejtetô ötlete-

ket kezdettôl fogva támogatásban ré-

szesítik, ám a támogatás fôként a megvaló-

síthatóság feltételeinek megteremtésére

használható fel. Az EEN partnerek az üzlet-

fejlesztésben jártas szakemberek kiválasztá-

sában segítenek és a finanszírozásban nem

részesült vállalkozásokat tudják innováció

menedzsment tanácsadásban részesíteni. A

magyarok közül eddig három cég nyert el

támogatást. Idén még egy alkalommal lehet

pályázni december 17-ig.

További információ: www.pbkik.hu

innovatív cégeknek

Minden jó, ha a vége jó: EVLIA „Support-2-Finance”

KREATÍV IPAR Dél-Dunántúli Gazdaság24

A pécsi programok a Design Hét Buda-

pesttel egy idôben zajlottak. Hogy emel-

lett miként kapcsolódott a fôvárosi ren-

dezvénysorozathoz a pécsi, egyáltalán mi

a jelentôsége annak, hogy vidéken is vol-

tak helyszínei a hétnek – errôl OSVÁRT

Juditot, a Design Hét Budapest projekt-

vezetôjét kérdeztük.

— A kamarának szabad kezet adtunk a

tekintetben, hogy a régió sajátosságai, a

helyi vállalkozók és piaci szereplôk igé-

nyeinek figyelembevételével maguk ala-

kítsák ki a programjukat. Számos alka-

lommal konzultáltunk az egyes tartalmi

egységekrôl, melyek nagy vonalakban a

budapesti rendezvény fôbb pontjait köve-

tik – így például kiemelten fontos szá-

munkra is a fiatal alkotók bemutatkozása,

ez így volt a DesignPécs esetében is. Nép-

szerû programpontunk minden évben a

mûhelylátogatásokat jelentô Nyitott Stú-

diók, melybôl Pécsett is kóstolót kaphat-

tak. Az együttmûködéssel kettôs célunk

volt: egyrészt azt üzentük a pécsiek (és ál-

talában a vidéki lakosok) felé, hogy a kre-

atív ipart tekintve nem Budapest város,

hanem Magyarország egésze értékes, és

figyelemreméltó kapacitásokkal rendelke-

zik e téren. A budapestieknek pedig azt

szerettük volna bemutatni (többek között

a Pécsre irányuló Design Túra segítségé-

vel), hogy nemcsak Budapesten van

(design)élet.

— Tapasztalatai szerint milyen erôssé-gei emelhetôk ki a pécsi rendezvényekenbemutatkozott vállalkozásoknak, szerep-lôknek a designt illetôen?

— Azt az elôzetes beszélgetések alap-

ján és korábbi személyes tapasztalatból is

tudom, hogy az oktatás színvonala, a kre-

atív munka minôsége semmivel sem ala-

csonyabb, mint a budapesti szereplôk ese-

tében. Példa erre a világ egyik legrango-

sabb designdíjával jutalmazott Attract Kft.

– ezt az elismerést talán tucatnyi hazai ter-

vezô nyerte eddig el –, vagy Pelényi Mar-git Ybl-díjas építész munkássága (mind-

ketten részt vettek a DesignPécs-en).

— Miként értékelhetô a DesignPécsmegrendezése, sikere? Lesz-e folytatása?

— A pécsi szervezôk, néhány kiállító

és résztvevô már az idei Design Pécs idô-

tartama alatt jelezte felénk, hogy a rendez-

vény sikere felülmúlja az ô várakozásaikat

is, így már most szó volt arról, hogy szíve-

sen állnak egy jövô évi rendezvény szer-

vezése elébe. Mivel a Design Hét Buda-

pest jövô évi elôkészítése csak november

második felében kezdôdik el, ennél többet

korai lenne mondanunk, de szinte biztosra

vehetô, hogy jövôre is lesz Design Pécs.

A Kreatív Ipari Klaszter részérôl a

projektet koordináló csapat tagja volt Ja-kab Judit, a KIKK Egyesület, a Kreatív

Ipari Klaszter klasztermenedzsere. Tôle

arra vártunk választ, hogy milyen meg-

gondolások, szempontok alapján hívták

meg a pécsi rendezvények szereplôit, elô-

adóit, illetve a klasztertagok mindennap-

jaiban, tevékenységében, munkájában mi-

lyen szerepet kap a design?

— Mivel a programot a kamara a Kre-

atív Ipari Klaszter, illetve a PTE közösen

szervezte, így természetes volt, hogy a há-

rom szervezet a saját, designnal illetve ah-

hoz kapcsolódó tevékenységgel foglalko-

zó partnereit keresi meg. A KIKK Egyesü-

DesignPécs 2014Bemutatkozik Dél dizájnja!

19 helyszínen 62 program 41 résztvevô programgaz-

dával, 4000 fô személyes részvételével – néhány

számmal így jellemezhetô a DesignPécs programja,

amely a Design Hét Budapest 2014 eseménysorozat

hivatalos része volt 2014. október 3 és 12. között. A

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Kre-

atív Ipari Klaszter és a Pécsi Tudományegyetem Pécs

városával összefogva elôször rendezte meg a

DesignPécset, amelynek programjain a résztvevôk

bemutathatták a designhoz kapcsolódó, nemzetközi

láthatósággal bíró projektjeiket, világraszóló ered-

ményeiket. A hét folyamán technológiai, építészeti,

képzômûvészeti designkiállításokkal, nyitott design

laborokkal és mûhelyekkel, kihelyezett szemináriu-

mokkal, képzésekkel, workshopokkal, design vásá-

rokkal, fórumokkal és kerekasztal beszélgetésekkel,

koncertekkel várták az érdeklôdôket a pécsi belvá-

rosban.

A központi kiállításon a Nádor Galéria Art&Med

Kulturális Központban a betongyártástól a faburko-

laton át az autógyártásig megjelentek a megye inno-

vatív vállalkozásai a PTE Pollack Mihály Mûszaki és

Informatikai Kar (PMMIK) és Mûvészeti Kar (MK)

hallgatói mellett. A magánvállalkozások design terü-

letén nyújtott teljesítményét a DesignPécs Fórum

mutatta be. Az egyetemi hallgatók egy héten át a Ná-

dor galériában kihelyezett, a designról és formater-

vezésrôl szóló elôadásokon vehettek részt. A kamara

3D képzésén pedig több mint húsz résztvevô (Gyôr-

tôl Kaposvárig) ismerte meg a 3D technológiák alkal-

mazási lehetôségeit. A kamara a lehetôségre építve

Formatervezési klubot mûködtet és jövôre ismét

megszervezi a Design Hét programsorozatot Pécsett.

Greksza Ottó elôadása

Frank Adél ruhái

Fot

ók:S

vast

its K

riszt

ián

KREATÍV IPARDél-Dunántúli Gazdaság 25

let (a Kreatív Ipari Klaszter menedzs-

mentszervezete) munkatársaként szá-

momra egyértelmû volt, hogy elsôsorban

a klaszter tagjaihoz forduljak: vegyenek

részt kiállítóként, vagy nyitott mûhelyként

az eseménysorozaton. A kreatív ipar szer-

ves részét alkotja a design, tagjaink nagy

része a mindennapokban közvetlenül fog-

lalkozik a (ipari) formatervezéssel, ruha-

tervezéssel, grafikai vagy építészeti terve-

zéssel, illetve rendezvény- és kiállítás-

szervezôként designerekkel, mûvészekkel

dolgoznak együtt. Nagy örömünkre a fel-

kért tagok (13), mindannyian csatlakoztak

a programsorozathoz.

A másik csoport, akik szerintünk a pé-

csi design hétrôl nem hiányozhatnak: az

Önindítós vállalkozók. A KIKK Egyesület

már második évben szervezi és koordinál-

ja az Önindító programot, mely a kreatív

iparban vállalkozni kívánó emberek vál-

lalkozóvá válását segíti. A 2013-as Önin-

dítósok is – immár vállalkozók – lehetôsé-

get láttak a kezdeményezésben és szíve-

sen csatlakoztak a DesignPécs programja-

ihoz divatbemutatókkal, workshopokkal,

kiállítással és bemutatóval. Külön öröm,

hogy másodlagos szervezésben (a résztve-

vô partnerek által) megjelentek a 2014-es

Önindítósok is.

— Miként lehet összegezni a rendez-vényt, annak hozamát, tanulságait? Mi-lyen érdeklôdés mutatkozott a pécsi kö-zönség részérôl a rendezvény iránt?

— Idén egy pilot projektként indítottuk

útjára a DesignPécset. Nagyobb volt az ér-

deklôdés, mint amire számítottunk, hiszen

egy ilyen rendezvénynek kell 2-3 év, hogy

„beérjen”, illetve a közönség számára kör-

vonalazott programmá váljon. A visszajel-

zések összességében pozitívak, a program

létjogosultságáról szólnak, illetve a kezde-

ményezés újító szándékának. A tapasztala-

tokat szem elôtt tartva azon dolgozunk,

hogy jövôre is tudjunk újat nyújtani, a kö-

zönség elvárásainak megfelelôen váloga-

tott programokkal várni az érdeklôdôket.

A DesignPécs szervezésében a Pécsi

Tudományegyetem két kara, a Mûvészeti

Kar, illetve a Pollack Mihály Mûszaki és

Informatika Kara (PMMIK) is aktívan ki-

vette részét. Medvegy Gabriella, a PTE

PMMIK kapcsolati dékánhelyettese,

egyetemi docense:

— A koncepciónk az volt: a

DesignPécs programon a megjelenésünk

legyen ahhoz a vízióhoz kötve, hogy itt

nálunk, a karon – ami persze igaz az egész

egyetemre – tulajdonképpen a hallgatók

energiájából születnek a teljesítmények.

Tehát amikor a dizájnt szeretnénk értel-

mezni, akkor arról beszélhetünk, hogy le-

endô, akár dizájnnal is foglalkozó alko-

tókkal dolgozunk együtt. Az egyetemen

hálózatok alakulnak és mûködnek együtt,

egymást inspirálva, idônként kiemelkedve

a homogenitásból. Ennek apropója lehet

egy tantárgy, szak, kutatócsoport, projekt,

alkotni akarás, alkotói pályázat, vagy

workshop, de akár egyéni ambíció, ami

egy adott idôintervallumban mûködhet,

majd összekapcsolódik másik projekttel,

alkotótárssal.

E szemléletnek megfelelôen, többnyi-

re alulról, önszervezôdô módon életre kelt

projekteket válogattunk össze, és mutat-

tunk be egy-egy füzetben, videóban, a te-

vékenységet, mely végül valamilyen

szempontból dizájntartalmú eredményhez

vezet vagy vezethet. Összegyûjtöttünk

tantárgyakhoz kapcsolódó hallgatói akti-

vitásokat – itt egy-egy alkotói tantárgyra,

diplomára, építészdiploma-tervezés tan-

tárgyra gondolok –, amelyek komoly érté-

kû produktumokból tevôdnek össze, de

egy-egy szak mint gyûjtôfogalom is meg-

jelenhetett akár az ipari formatervezôk

kapcsán. Kiderült, hogy számos olyan

hallgatóról és egyéb aktivitásról van tudo-

másunk, akik és amelyek tulajdonképpen

mellékágon indulnak el, barátságokból

szövôdnek és egész komoly eredménye-

ket hoznak. Ezen a vonalon összesen 20

csoportosulást derítettünk fel, de azt gon-

doljuk, hogy még számos szervezôdés lé-

tezik a karon. Ez jó lehetôség volt szá-

Interaktív mesekönyv

CMC business modell – DesignPécsA kamara ismét gyakorlati szempontból közelítette meg a Kultúra és Klaszter Talál-

kozása (CMC) projekt utolsó indikátorát. A projekt utolsó és legfontosabb témaköre

egy – a kreatív iparon keresztül a gazdaságot fellendítô – üzleti modell létrehozása.

Mivel a kamara szem elôtt tartja a fenntarthatóságot és a valós értéket, így elôször egy

pilot projekt formájában tesztelte kreatív ipari üzleti modelljét, bevonva CMC partnerszer-

vezetét a KIKK Egyesületet, így a Kreatív Ipari Klasztert, valamint az Pécsi Tudomány-

egyetem két karát és Pécs Megyei Jogú Várost is!

A DesignPécs a Design Hét Budapest 2014 eseménysorozat hivatalos részeként került

megrendezésre azzal egy idôben, 2014. október 3. és 12. között Pécsett.

A rendezvénysorozat keretei között közel 50 programmal: technológiai, építészeti,

képzômûvészeti designkiállításokkal, divatbemutatókkal, nyitott designlaborokkal, mûhe-

lyekkel, kihelyezett szemináriumokkal, képzésekkel, workshopokkal, designvásárokkal,

fórumokkal és kerekasztal beszélgetésekkel, koncertekkel várta az érdeklôdôket.

A programról számokban: 9 nap, 13 kreatív ipari klasztertag résztvevô, 19 helyszín 25

magánvállalkozás, 41 résztvevô programgazda, 46 sajtómegjelenés, 62 program, 4000 fô

személyes részvétele, 2,5 hónapos Facebook kampány idején: 654 kedvelés, több mint 100

bejegyzés, átlagosan 200 bejegyzés-elérés.

Az összefogást jól mutatja az is, hogy idén non-profit formában került megrendezésre

a DesignPécs. Minden vállalkozás és partnerszervezet a saját maga által vállalt projektré-

szért felelt, rávilágítva az általuk hasznosított design és formatervezés fontosságára.

A kamara a lehetôségre építve Formatervezési klubot mû-

ködtet, és jövôre ismét megszervezi a Design Hét programso-

rozatot, fókuszáltabban, igénybe véve a válogatás, pályáztatás

módszerét hirdeti meg a programot. A rendezvénysorozat kap-

csán szerzett tapasztalatokat összefoglalva kerül összeállítás-

ra a DesignPécs üzleti terve, mely november végétôl elérhetô

lesz a www.pbkik.hu és a www.cmc-project.eu webcímeken.

A CMC projekt a Dél-Kelet Európai Transznacionális

Együttmûködési Program keretében az EU társfinanszírozásá-

val valósul meg.

KREATÍV IPAR Dél-Dunántúli Gazdaság26

Az Önindító 2014 néven futó új mun-

kaerô-piaci program célja a Pécsett és

Baranyában meglévô kihasználatlan

kreatív munkaerô elsôdleges munka-

erô-piacra segítése, illetve az újonnan

alakuló kreatív és turisztikai vállalko-

zások támogatása, ezáltal a térség kul-

turális, turisztikai vonzerejének növe-

lése.

A program a Baranya Megyei Kor-

mányhivatal Munkaügyi Központja – a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-

marával, a Kulturális Innovációs Kom-

petencia Központ Egyesülettel, a Dél-

Dunántúli Idegenforgalmi NKft.-vel és

a Baranya Megyei Vállalkozói Köz-

ponttal együttmûködve valósul meg. A

szakmai együttmûködôk köre 2014-ben

kibôvült a pécsi önkormányzattal. Az új

partner révén a program résztvevôi le-

hetôséget kapnak vállalkozásaik piaci

megjelenésére, amelyhez a város ren-

delkezésükre bocsátja a kihasználatlan

üzlethelyiségeket. A sikeres vállalkozá-

sok az elsô évben ingyenesen használ-

hatják ezeket.

A kreatív ipar jelen van Pécs életé-

ben. Az egyetemi karok, a fiatal értelmi-

ségiek magas aránya, a kulturális kör-

nyezet együttesen erôs hatást gyakorol a

város életére, a megjelenô kreatív mun-

kaerôre, amelynek jelenlétét támogatás-

sal erôsebbé és stabilabbá lehet tenni.

Ezen szempontokat figyelembe véve

hirdette meg a Munkaügyi Központ a

speciális munkaerô-piaci programot,

ami két „lábon” állva, támogatja az

egyéni kreatív, de piaci szempontból

életképes vállalkozói kezdeményezése-

ket, valamint azokat a már meglévô vál-

lalkozásokat, amelyek a kreatív ipar te-

rületén növelik a foglalkoztatottak szá-

mát, erôsítve ezzel Pécs és Baranya spe-

ciális kulturális ipari szerepét a gazda-

ságban. Az egyéni pályázók számára

meghirdetett program az Önindító nevet

kapta, míg a már mûködô vállalkozások

által foglalkoztatásra került, regisztrált

munkanélküli kreatív alkotók a

„Bekapcsoló” program résztvevôivé

váltak.

Az Önindító program keretében az

elmúlt esztendôben negyven pályázó-

ból húszan vehettek részt, a tavaly ok-

tóber végén zárult 500 órás – 150 óra

elmélet, 350 óra gyakorlat – komplex

vállalkozói képzésben. Az elsô 6 hó-

napban a résztvevôk keresetpótló tá-

mogatásban részesültek. Azonban akik

a képzés végén saját vállalkozás elindí-

tása mellett döntöttek, novemberben

kezdhették meg tevékenységüket. Ôk a

vállalkozás alapításához 2 millió forint

vissza nem térítendô támogatást és 6

havi bértámogatást pályázhattak meg.

A 20 Önindítós résztvevô közül tizen-

heten éltek a lehetôséggel, közülük

nyolcan igénybe vették a kétmillió fo-

rintos támogatást, amit vállalkozásuk

eszközbeszerzéseire fordítottak.

Az Önindító 2014-re negyven-hár-

man nyújtották be pályázatukat, közü-

lük tizennyolcan vehetnek részt a prog-

ramban. A kiválasztottak csaknem fe-

le magas színvonalú termékkel, illetve

ötlettel jelentkezett. A 79 millió forin-

tos összköltségvetésû projekt megvaló-

sításához szükséges forrást a Munka-

erô-piaci Alap biztosítja.

— Pécs gazdaságának beindítását alul-

ról szerve-

zôdô mó-

don, kisvál-

lalkozások-

kal kell be-

indítani, er-

re pedig jó

példa a kre-

atív ipar –

hangsúlyoz-

za dr. Síkfôi

Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi

és Iparkamara titkára. — Az Önindító-

program keretében megvalósult együtt-

Újra középpontban a kreatív Immár második alkalommal in-dult útjára október elején az Ön-indító, a kreatív ipari és turiszti-kai vállalkozási ötleteket támo-gató munkaerô-piaci program.Idén tizennyolcan vesznek részt aképzésben, valamint indíthatjákel vállalkozásukat.

munkra is, hogy lássuk, mi történt a kör-

nyezetünkben az elmúlt években.

— A hallgatók képzésében miként jele-nik meg a dizájn mint tematika?

— A karon elsôsorban mûszaki felsô-

oktatás zajlik, természetesen a mérnöki te-

rületeknek is komoly dizájnértéke van. Ér-

telemszerûen bekapcsolódik az ipari forma-

tervezô mérnök a folyamatba, ugyanakkor

eljutottunk odáig, hogy tulajdonképpen a

mérnöki konstrukciós tevékenységeknek is

lehet dizájnértéke. Nem a klasszikus érte-

lemben vett formatervezésrôl vagy tárgy-

tervezésrôl beszélünk, de szerkezetesztéti-

kai oldalról is meg lehet közelíteni ezeket a

kérdéseket, amellett, hogy nyilván vannak

olyan evidenciák, mint az építészképzés

vagy a belsôépítészeti képzés, ami termé-

szetesen kihagyhatatlan ebbôl a felsorolás-

ból. Ismert eredmény a Pollackon egy hib-

ridautó tervezése, amelyben több diszciplí-

na jelenik meg: épületgépészek, informati-

kusok, villamosmérnökök, ipari formater-

vezôk – ennek szintén van dizájnértéke is

amellett, hogy mérnöki eredményként sem

utolsó. Lehet, hogy harmadik vonalon ez az

autó szimbolizálni tudja azt, amit itt a

Pollackon dizájneredménynek hívunk.

— Van-e valamiféle kapcsolat, együtt-mûködés, megbízás a megye vállalkozásai(akár a rendezvényeken megjelent cégek) ésaz ön által képviselt egyetemi kar között adizájn területén?

— Az oktatásban igyekszünk a hallga-

tókat valódi feladatok felé terelni. Az épí-

tészképzésben mindig valamilyen valós

helyszínen, valódi problémához kapcsolód-

nak a féléves feladatok. Általában önkor-

mányzati döntéshozók, civil szervezetek,

vagy egyéb csoportok keresnek meg ben-

nünket, hogy egy település vagy település-

rész problémáit elemezzük a hallgatókkal,

aminek eredményeként készüljenek beépí-

tési vázlatok és akár épületek is épüljenek

ezekre a területekre. Pécs városával is na-

gyon jó a kapcsolatunk, a fôépítész, CsabaDers által kisebb-nagyobb léptékû felada-

tokba is be tudjuk kapcsolni hallgatóinkat.

Emellett a karunkon tanulók a Tudományos

Diákköri Konferencia kapcsán is foglalkoz-

nak valódi kérdésekkel, így azt mondha-

tom, hogy a külsô kapcsolatok kihagyhatat-

lanok a felsôoktatásból. A másik oldalról

pedig lehetôséget is látok benne, hiszen a

karon a gépészmérnöki területen elindult a

duális képzés, ami valódi szereplôk bekap-

csolását feltételezi a felsôoktatásba. Mi a

kormányzat szándékaival megegyezôen

ugyanezt szeretnénk megerôsíteni a többi

szakon is.

KREATÍV IPAR 27Dél-Dunántúli Gazdaság

mûködés – állami szervezetek, magán-

személyek és vállalkozások közötti –

példa értékû lehet az egész országban.

Bízom benne, hogy ez most is eredmé-

nyes lesz és újabb, hosszú távon is sike-

res kreatív vállalkozások jönnek létre a

térségben.

E gondolatot továbbvíve, Keresnyei

János, a Kreatív

Ipari Klaszter veze-

tôje annak a véle-

ményének adott

hangot, hogy az ön-

kormányzat által

felajánlott ingatla-

nok, irodahelyisé-

gek nagy segítséget

jelentenek majd az

Önindítósoknak a

vállalkozásaik beindításához.

Szólt arról is, a tavaly elindult vál-

lalkozások mûködnek, élnek, a program

során szerzett ismeretekkel felvértezve

dolgoznak.

— Ez a képzési lehetôség a regiszt-

rált álláskeresô, de vállalkozni kívánó

embereknek szól, s leginkább a kreatív

iparra van kihegyezve – mondja

Janovics László, a

Baranya Megyei

Kormányh iva t a l

Munkaügyi Köz-

pontjának vezetôje.

A jelentkezôket

a saját szakmájuk-

ban sikeres vállal-

kozók segítik taná-

csokkal, többek kö-

zött a Rovitex, ame-

lyet 19 éve egyszemélyes vállalkozás-

ként alapítottak, mára pedig piacvezetô-

vé vált, és százaknak ad munkát.

— A város életében

fontos szerepet játszik az

Önindító program – hang-

súlyozza Páva Zsolt, Pécs

polgármestere. — Sikeres-

ségét mi sem bizonyítja

jobban, minthogy immár

második alkalommal hir-

detik meg, s egyben arra is

bizonyíték, hogy a kreatív

iparnak van létjogosultsá-

ga Baranya székhelyén. Az pedig igazán

örvendetes, hogy a programban jobbára

fiatalok vesznek részt.

Kitért arra is, a város nagy örömmel állt

és áll a program mellé, bízva abban,

hogy ezzel is lendületet adhatnak és

hozzájárulhatnak új munkahelyek létre-

jöttéhez.

S, hogy ebben az esztendôben mi-

lyen tevékenységekkel pályáztak, íme a

színes paletta:

A szemelyi Bosnyák Gabriella kéz-

zel font, növényekkel festett fonalakból

készít kendôket, sálakat. Drávai Diánaformatervezô mérnök pachwork stílus-

ban tervez öltözékeket, kiegészítôket.

Dráviané Németh Eszter lakberendezô,

ruhatervezô a lányával közösen lakbe-

rendezéshez kiegészítôket, valamint új-

rahasznosított alapanyagokból speciális

gyerekruhákat és kiegészítôket, 5 in 1

funkciójú gyerekülés-védôt terveznek és

készítenek, valamint plus size méretû

hölgyeknek pedig különleges optikai ha-

tást elôidézô öltözékeket. Futó MártonJózsef tájépítész mobil, bérelhetô, enteri-

ôr kertek mellett, a Dél-Dunántúl mon-

davilágára épülô stratégiai társasjátékot

és történelmi személyiségeket bemutató

kártyajátékot készít és tervez. GéczinéSzandtner Lídia az általa varrt egyedi ter-

vezésû felsôruházati termékeket és táská-

kat az interneten keresztül kívánja érté-

kesíteni. A szigetvári Hegyi János egy

egészen különleges területen kíván vál-

lalkozást indítani, speciális hidegburko-

lási technikát, a márványglettelést alkal-

mazná, vállalkozása a Stílus az örökké-

valósághoz nevet viselné. HudsonSzandra natúr kozmetikumokat készít

helyi specifikus alapanyagokból, az

egészségügyi turizmushoz kapcsolódó-

an, e termékeket elsôsorban szállodák-

ban, panziókban értékesítené. KarlóczyEdina a kulturális turiszti-

kai területén alkalmazható,

kreatív és játékos formában

történô élményközvetítésre

dolgozta ki interaktív, Pécs

értékeit felfûzô kódfejtô ka-

landjátékát a Code-X-et.

Koller Eszter speciális do-

bozhajtogatási technikát al-

kalmazva készít ajándéktár-

gyak, bonbonok csomago-

lására alkalmas, a hagyományos formák-

tól eltérô, saját maga által tervezett

design-nal papírdobozokat, Kovács Anetta belvárosban nyitna nôi és gyermek mé-

retes szabóságot. Látványmûhelyében

egyedi ruhákat tervezne és készítene.

Lehôczné Kardos Andrea, két éve tervezi

– a Pécsi Animáció Története kiállítás

létrehozója –, hogy animációs mûhelyt

hoz létre kézzel rajzolt rövidfilmek ké-

szítésére, ezzel felélesztve a rajzfilmké-

szítést, amely Pécsett negyven éves

múltra tekint vissza. Mester János csa-

ládfakutatásra alapozná a vállalkozását,

Szabó Ákos ipari és rusztikus ihletésû

dekorációs tárgyakat és bútorokat készí-

tene és értékesítene újrahasznosított

alapanyagokból. Szabó Tímea ruhaterve-

zô Budapesten a KREA kortárs mûvé-

szeti iskolában divattervezô szakon vég-

zett. Az elmúlt esztendôben alapította

meg a Chich Street Design márkát. Izgal-

mas, nôies darabjainak funkcionalitásá-

val, apró design trükkökkel egyediséget

kíván bevinni a mai nôk életébe, míg az

újpetrei Szipl Marianna textiltervezô lát-

ványmûhelyben készítene természetes

alapanyagból varrt játékokat elôállító

hölgy – nemzetközi díjakat nyert maci-

jaival játék medvéket. A mecseknádasdi

Teimel Cintia, fazekas-dinasztia tagja-

ként, a családi hagyományokat folytatva

Mecseknádasd és Óbánya között hozná

létre mûhelyét, ahol egyedi tervezésû ke-

rámiatárgyakat készítene, valamint a fa-

zekassághoz kapcsolódó szolgáltatásokat

nyújtana. Tóth Márton István komplex

közösségi, kulturális és szociális tér lét-

rehozását tervezi, Vincze Judit keramikus

pedig új forma- és színvilágú, áttört min-

tájú lámpák készítése mellett kézmûves

foglalkozásokat szervezne nyitott mû-

hely keretében gyerekeknek, valamint fi-

atal felnôtteknek úgynevezett forgó-mû-

helyt szervezne.

Sz. K.

ipar

MESTERSÉGÜNK CÍMERE Dél-Dunántúli Gazdaság28

Pécsett, a kertváros egyik tízemeletes

épülete alsó szintjén található cukrász-

dát a feleségével közösen – ki szintén

cukrász – nyitották meg. Az itt mûködô

mûhelyükben találják ki és készítik el

egyedi süteményeiket. Néhány éve már

újabb családtag is részt vesz ebben a

munkában, a Vendéglátóipari Fôiskolát

végzett nagyobbik fiúk, Gábor is velük

dolgozik, aki ettôl a tanévtôl Pécsett, a

Rét utcai Kereskedelmi-, Idegenforgal-

mi és Vendéglátóipari Szakképzô- és

Szakközépiskolában is tanít. A kisebbik

Norbert – aki ugyan ügyvédnek tanul –

nyaranta szintén velük dolgozik, s

igyekszik ellesni a fogásokat.

Kovács Kálmán mindig is cukrász

akart lenni, tanulóként a Nádor Szálló

Cukrászüzemben igyekezett ellesni a

fogásokat. A feleségét is ott ismerte

meg, aki szintén cukrásznak tanult. A

legjobb szakemberek tanították ôket.

Mindannyian otthon voltak a szakmá-

jukban, s igyekeztek átadni a tudásukat,

igényességre nevelték ôket.

— Néhány évre rá, hogy letettem a

szakmunkásvizsgát, már voltak tanuló-

im – mondja. — A mai napig vannak,

mert fontosnak tartom, hogy fennma-

radjon ez a szakma. A tanulóinknak

igyekszünk a cukrászat szépségeit is

megmutatni, megszerettetni velük ezt a

szakmát. A cukrászat nagyon munkaigé-

nyes, számos mûveletet kell ahhoz vég-

rehajtani, hogy elkészüljön egy mignon,

vagy akár egy egyszerû torta. A cukrá-

szatból pedig csak úgy lehet megélni, ha

mindig friss sütemény várja a vendége-

ket. Most több olyan tanulónk van, aki-

ken látszik, hogy érdekli ôket, valóban

meg akarják tanulni a szakmát.

Nemrég tanuló-versenyen is részt

vettek, ahol egy különleges gesztenye

tortát készítettek, amelyet közösen kí-

sérleteztek ki, ugyanis a térségre jellem-

zô alapanyagokból kellett tortát készíte-

niük. Zengôvárkony híres a szelídgesz-

tenyésérôl, ezért esett erre a választá-

sunk. A torta különlegessége a díszítés

volt, apró gesztenyenyelveket zöld szí-

nû, marcipánból formázott levelekre ül-

tettek rá.

Mint mondja, annak idején a mester-

vizsgát nemcsak azért tette le, mert a

szakma csúcsának tartotta, hanem az is

közrejátszott a döntésében, hogy tanu-

lókkal foglalkozott. Véleménye szerint

jó is, meg rossz is, hogy a jövô tanévtôl

már csak mesterek foglalkozhatnak a ta-

nulókkal. Jó, mert akkor olyanok veze-

tik be ôket a szakma rejtelmeibe, akik

maguk is magas színvonalon mûvelik.

Kérdés azonban, hogy ennek következ-

tében nem kerülnek-e be ebbe a körbe

olyanok is, akik kevésbé jók? Nem áll-e

fenn a veszélye annak, hogy elvesztheti

a mester cím a rangját? Aki a mester cí-

met célul tûzi ki maga elé, már a szak-

munkás-bizonyítvány megszerzésétôl

igényesebb a munkájára, magasabb kö-

vetelményeket támaszt önmagával

szemben is. Elhivatottságot érez a szak-

mája iránt.

— Számomra a mester cím a szak-

ma csúcsát jelenti, amelyhez egyfajta

emberi tartás is járul – hangsúlyozza. —

A szakmát már így is fenyegeti egyfajta

felhígulás. Nem csak a rokonszakmák

kezdenek el foglalkozni cukrász-termé-

kek készítésével, hanem egyre több he-

lyen indítanak háziasszonyok részére

cukrászképzést 120-200 órában, akik

ezt követôen otthon kezdenek el tortá-

kat, süteményeket sütni nemcsak a csa-

ládnak, rokonságnak, de eladásra is.

Ezért is gondolom úgy, hogy azt a pár

embert kellene megkeresni – amíg nem

nevelôdik ki az a szakember gárda,

amelyik valóban mestere a szakmájának

–, aki már rendelkezik mesterlevéllel, s

bizonyította az évek során, hogy jó

szakemberek kerülnek ki a keze alól.

Vallja, csak az kaphasson mesterle-

velet, aki megérdemli. S azok a gyakor-

lati helyek, ahol mesterek tanítanak fon-

tos lenne, hogy megkülönböztetett fi-

gyelemben részesüljenek, s ismét jelent-

sen rangot az elhelyezkedéskor, hogy

ki, melyik cukrászatban volt szakmai

gyakorlaton. A cukrászat olyan szakma,

amelyben hosszú távon kell gondolkod-

ni. S az sem biztos, hogy minden vég-

zett cukrász alkalmas arra, hogy egyszer

mester legyen. Sok függ attól, hogy va-

laki mennyire képes kiaknázni a benne

lévô képességeket.

Sz.K.

Egy mester önmagával szemben ismagas követelményeket állít A cukrászda teraszán foglalunk

helyet. Mások is így tesznek, igye-

keznek kihasználni az ôsz utolsó

meleg napjait. Dél körül jár az idô,

szinte megállás nélkül érkeznek a

vendégek, fiatalabbak, idôsebbek.

KOVÁCS KÁLMÁN, a Kovács

Cukrászda egyik tulajdonosa,

mindenkit üdvözöl, szinte nincs

olyan közöttük, akivel ne váltana

néhány szót.

TANULÓSZERZÔDÉS 29Dél-Dunántúli Gazdaság

— Az épületgépész szakmákra egy-

re kevesebben jelentkeznek, éppen ezért

igyekszünk minél inkább felkelteni a

környékbeli településen élô gyerekek

érdeklôdését – kezdi beszélgetésünket

BITTNER RÓBERT, a GLT Szigetvár

Kft. ügyvezetôje. — Húsz kilométeres

körzetbôl fogadunk csôszerelô, gázcsô-

szerelô és gázkészülék-szerelô tanuló-

kat, akiknek az elméleti képzése Pécsett

folyik. Jelenleg két másodszakmás gáz-

szerelô tanulónk van.

Az épületgépész szakmát igyekez-

nek a környékbeli iskolákban népszerû-

síteni. A felsô tagozaton osztályfônöki

óra keretében nyílik erre mód, e mellett

részt vesznek a Nyitott mûhely prog-

ramban is. A központi épületükben be-

mutató falat hoztak létre, amelyen kü-

lönbözô színûek az egyes – víz, gáz –

vezetékek, s jól látható, miként csatla-

koznak rájuk a kazánok, s egyéb gázzal

mûködô berendezések. Minden lehetsé-

ges módon igyekeznek felkelteni az ér-

deklôdésüket.

Mint mondja, a kamara által össze-

állított tematika alapján folyik a gyakor-

lati képzés. E mellett igyekeznek a tanu-

lóiknál tapasztalt hiányosságokat is pó-

tolni, ugyanis egyre másra szembesül-

nek azzal, hogy nem tudnak hegeszteni,

mert se a láng-, se az ívhegesztés nem

része a tananyagnak.

— Az egyik másodszakmás tanu-

lónk nem nálunk volt, ôt most tanítjuk

hegeszteni – folytatja tovább. — Mind a

két tanulónk ügyes, szeretnénk a vég-

zést követôen tovább foglalkoztatni

ôket.

Vannak hagyományai a tanulókép-

zésnek a cégnél, ahol több mint hetve-

nen dolgoznak, munkatársaik csaknem

fele náluk volt tanuló. Mire végeztek

nem csak a szakmát sajátították el, de a

velük szemben támasztott elvárásokat is.

— Már az elsô napon arra hívjuk fel

a figyelmüket, hogy kérdezzenek, nyi-

tott szemmel járjanak, igyekezzenek

minden lehetséges fogást elsajátítani –

hangsúlyozza Bittner Róbert. — Azt is

elmondjuk nekik, hogy aki jól teljesít,

akár néhány év alatt vezetô szerelô is le-

het, mert nálunk nem az életkor, hanem

a rátermettség számít.

Mostanában történt meg az is, hogy

egy volt tanulójuk három év után került

ebbe a beosztásba, a külföldi megrende-

lôtôl kapott visszajelzések alapján, mely

szerint nem csak a saját munkáját vé-

gezte el magas minôségben, de értett a

munkatársai nyelvén is, tudta ôket irá-

nyítani.

— Nagy hangsúlyt helyezünk a

szakmai fogások elsajátítása mellett ar-

ra is, hogy tanulók ne csak gázcsöveket

és összekötôelemeket lássanak, hanem

az ezek felhasználásával megszületô

végeredményt is, azt miként alakul ki

ezek összeillesztésével egy rendszer –

emeli ki. — Mindezt azért tartjuk fon-

tosnak, hogy felismerje, egyértelmûvé

váljon számára, ha ezeket rosszul illesz-

ti össze, emberek életét veszélyezteti.

Fontos, hogy gondolkodjanak, s ne ru-

tinszerûen kezdjenek bele a hálózat ki-

építésébe, hanem minden esetben néz-

zék át a kezükbe kapott mûszaki rajzot,

s ha kell javítsák ki benne a hibát. Képe-

sek legyenek önálló döntéseket hozni, s

érezzék át az azzal járó felelôsséget is.

Vallja, a piacon akkor lehet talpon

maradni, ha nem csak jól, hanem szépen

is dolgozik valaki. A seprût egy vezetô

szerelônek is meg kell fogni, mert a

munkaterületet tisztán kell átadni a

megrendelônek. S ezt már a legelején

tudatosítani kell a tanulókban is.

Annak a véleményének is hangot

adott, hogy bízik benne, hogy az építô-

ipar ismét felfelé ívelô ágba kerül, s itt-

hon is több munkájuk lesz. Jelenleg

ugyanis nagyobb részben Németország-

ban és Ausztriában dolgoznak.

Bittner Róbert gépészmérnökként

szerzett diplomát, s több mint egy évti-

zede foglalkozik tanulók képzésével a

jelenlegi munkahelyén. A végzést köve-

tôen számos helyen dolgozott, többek

között a Pécsi Dohánygyárban, a Pécsi

Tatarozó Vállalatnál, mint mûvezetô, s a

nagypeterdi tsz-ben, ahol munkavédel-

mi vezetô volt.

— Az eltelt évek alatt sok tanuló

megfordult a kezem alatt. Hallottam ró-

la, hogy a következô tanévtôl már csak

mesterek foglalkozhatnak velük. Nem

lesz egyszerû e cél megvalósítása. A mi

cégünknél is dolgoztak mesterlevéllel

rendelkezô szakemberek. A gazdasági

válság idején az elsôk között voltak,

akik máshol keresték a boldogulásukat.

Véleményem szerint inkább azt kellene

megvizsgálni, hogy az egyes gyakorlati

képzôhelyekrôl kikerült végzett szere-

lôk milyen munkát adnak ki a kezük

alól, s az alapján kellene eldönteni,

mely helyek alkalmasak rá. Mi a tanuló-

inkat a napi munkába vonjuk be. Az

egyes munkahelyeken a vezetôszerelôk

foglalkoznak velük, bent a telephelyen

pedig az adott szakterület legjobbjai –

zárja beszélgetésünket, mert éppen vég-

szóra megérkezik a cég egyik ügyfele.

Munkatársaik csaknem felenáluk volt tanuló

A rossz idô ellenére sem állt le a munka a GLT Szigetvár Kft. központi telephelyén. A tanmûhelyként is szolgáló irodaházbanmár csak néhányan tartózkodtak, a többiek a reggeli eligazítást követôen a térség településein lévô munkaterületekre men-tek, a tanulók is velük tartottak.

Sz.K.

Nagy volt az érdeklôdés a kamara és

az MKB Bank pályázatokról és a fi-

nanszírozásról szóló rendezvényén. A

résztvevôk nem csak a várható pályá-

zatokról és a pályázati rendszerrôl

juthattak információhoz, hanem a

bank szakértô segítségével értesülhet-

tek a pályázatok (elô-) finanszírozási

lehetôségeirôl is.

A program elsô fele a pályázatokról

szólt:

Dr. Sitányi László (DDRFÜ) ismer-

tette az új pályázati rendszer felépítését.

Kiemelte, hogy a jövôben csökkenni

fognak az adminisztrációs terhek, pl.:

bizonyos igazolásokat nem kell majd a

pályázóknak benyújtaniuk, mivel a köz-

remûködô szervek hozzáférést kapnak a

hivatalos adatbázisokhoz.

Mlynarik Miklós (Tenderauditok

Kft.) a gazdaságfejlesztési és innováci-

ós forrásokat ismertette általánosság-

ban, mivel a pontos kiírások még nem

kerültek nyilvánosságra.

Rabb Szabolcs (kamara) a H2020

program keretében a KKV-k számára

elérhetô pályázati lehetôségeket mutatta

be. Kiemelte, hogy ezen EU-s források

elérése nagy kihívás egy kkv számára,

viszont egy jól átgondolt projekttervvel

és szakértôk segítségével nem lehetet-

len sikeresen pályázni.

A második részben a finanszírozásé volt

a fôszerep:

Angeli Krystyna (MKB Bank) be-

mutatta a vállalkozásoknak, hogy az

MKB milyen finanszírozási lehetôsége-

ket kínál számukra a fejlesztéseik és pá-

lyázataik finanszírozására.

Ez követôen a résztvevôk KondrátZsolt (MKB Bank) vezetô elemzô segít-

ségével tájékozódhattak a jelenlegi gaz-

daságpolitikai folyamatokról és azok

várható hatásairól.

A publikus elôadások elérhetôek a

kamara honlapjáról.

A felkészült kkv-k könnyen forráshoz juthatnak

Indul a pályázati szezonAktuális hazai és brüsszeli pályázatok

Az Európai Bizottság 2014. szeptem-

ber 17-én indította útjára a FIWARE

Accelerator Programot, amely inter-

netes alkalmazásokat fejlesztô európai

vállalkozások megerôsítését célozza. A

cél, legalább 1000 alkalmazás-fejlesztô

vállalkozás támogatása.

Az EU a Future Internet Public

Private Partnership (FI PPP) program-

jának 3. pályázati fordulójában 16 pro-

jektet választott ki támogatásra. Ezek

az ún. Accelerator projektek 80 millió

Euró támogatást osztanak szét nyílt pá-

lyázatokon (Open Call) keresztül kkv-

knak, start-up és web-es vállalkozások-

nak, hogy „okos” internetes alkalmazá-

sokat és szolgáltatásokat fejlesszenek

ki az FI PPP programban létrehozott

nyílt fejlesztési platformra, a FIWARE

technológiára alapozva.

A 16 Accelerator projekt, melyek-

ben három magyar nyertes vállalkozás

is van, pályázatokat hirdet meg vállal-

kozások részére, hogy „smart” alkal-

mazásokat fejlesszenek ki többek kö-

zött olyan területeken, mint az energia,

közlekedés, mezôgazdaság és élelmi-

szeripar, egészségügy, kreatív iparágak,

logisztika, gyártástechnológia és okos

városok. A pályázatokon nyertes vállal-

kozások 50-150 ezer euró vissza nem

térítendô támogatást kaphatnak innova-

tív alkalmazások kifejlesztésére.

További információ a pályázatokról

és a kamara által ajánlott pályázatíró

cégekrôl: www.pbkik.hu

EU Jövô Internet PPP Program – 80 millió euró támogatás kkv-knak

PÁLYÁZATOK Dél-Dunántúli Gazdaság30

A hazai ipar fejlesztése érdekében a fel-

hívás célja a kiemelt iparágakban fej-

leszteni kívánó hazai mikro-, kis- és

középvállalkozások termelési kapacitá-

sainak bôvítése, amely során lehetôség

nyílik a modern eszköz- és gépparkok,

valamint fejlett infrastruktúrával ellá-

tott telephelyek kialakítására, a szektor

szereplôi számára a versenyképesség

feltételeinek megteremtésére, fenntar-

tására.

A felhívás célcsoportjába azon vál-

lalkozások (és vállalkozók) tartoznak,

amelyek hozzáadott érték növekedési

potenciállal vagy exportnövekedési po-

tenciállal bírnak, a fejlesztésük ered-

ményeként helyi, nemzeti, de fôleg

nemzetközi hálózatokba kapcsolódnak

be vagy részvételük intenzitása ilyen

tekintetben növekszik.

Támogatást igénylôk köre

A felhívásra támogatási kérelmet nyújt-

hatnak be:

a. mikro-, kis-, és középvállalkozások,

b. melyek éves átlagos statisztikai ál-

lományi létszáma a pályázat be-

nyújtását megelôzô legutolsó lezárt,

teljes üzleti évben minimum 1 fô

volt,

c. magas szinten feldolgozott termé-

ket elôállító iparágak vállalkozásai

(pl. a szolgáltató szektor, az építô-

ipar és a bányászat kivételével),

amelyek hozzáadott érték-növeke-

dési potenciállal vagy exportnöve-

kedési potenciállal bírnak, a fejlesz-

tésük az „Ágazati fókusz” címû

mellékletben foglalt tevékenységek

valamelyikéhez kapcsolódik, és a

fejlesztés eredményeként helyi,

nemzeti, de fôleg nemzetközi háló-

zatokba kapcsolódnak be vagy rész-

vételük intenzitása ilyen tekintetben

növekszik.

Támogatás

A felhívás keretében nyújtott támoga-

tás vissza nem térítendô támogatásnak

minôsül, a projekt elszámolható össz-

költsége legfeljebb 300.000.000 Ft le-

het.

a. Az igényelhetô vissza nem téríten-

dô támogatás összege:

minimum 10.000.000 Ft,

maximum 100.000.000 Ft.

b. A támogatás maximális mértéke az

összes elszámolható költség 50%-a,

de legfeljebb – beleértve a projekt-

hez más forrásból igénybe vett álla-

mi támogatást – az Atr. 25.§-a sze-

rint meghatározott mérték.

Legalább 20.000.000 Ft támogatási

összeg megítélése esetén elôleg igé-

nyelhetô.

Az elszámolható költségek köre:

● Gyártáshoz kapcsolódó, új termelô

eszköz beszerzése

● Anyagmozgatáshoz és csomagolás-

hoz kapcsolódó új eszköz beszerzése

● Infrastrukturális és ingatlan beruházás

● Információs technológiafejlesztés-

hez kapcsolódó, egyenként mini-

mum nettó 30.000 Ft értékû hardver

beszerzése

● Információs technológiafejlesztés-

hez kapcsolódó szoftverek beszer-

zése

● Termelôeszközhöz kapcsolódó

gyártási licenc, gyártási know-how

beszerzésének költsége, vételára

Beadási határidô: 2014. 12. 31.

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bôvítése

A felhívás a vállalkozások külpiacra lé-

pését kívánja elôsegíteni a hatékony

külpiaci marketingtevékenység támo-

gatása, kiállításokon, vásárokon való

megjelenés elôsegítése, illetve a piaci

versenyben való eredményes részvétel-

hez szükséges tudás biztosítása által.

Támogatást igénylôk köre

a. mikro-, kis- és középvállalkozások,

b. melyek éves átlagos statisztikai ál-

lományi létszáma a támogatási ké-

relem benyújtását megelôzô leg-

utolsó lezárt, teljes üzleti évben mi-

nimum 10 fô volt,

c. melyek magas szinten feldolgozott

terméket elôállító iparágak vállal-

kozásai (pl.: a szolgáltató szektor,

az építôipar és bányászat kivételé-

vel), amelyek hozzáadott értéknö-

vekedési potenciállal vagy export-

növekedési potenciállal bírnak, a

fejlesztésük az „Ágazati fókusz” cí-

mû mellékletben foglalt tevékeny-

ségek valamelyikéhez kapcsolódik,

és a fejlesztés eredményeként helyi,

nemzeti, de fôleg nemzetközi háló-

zatokba kapcsolódnak be vagy rész-

vételük intenzitása ilyen tekintetben

növekszik.

Támogatás

Az igényelhetô vissza nem térítendô tá-

mogatás összege: minimum 3 000 000

Ft, maximum 7 500 000 Ft. A támoga-

tás maximális mértéke az összes elszá-

molható költség 50%-a, de maximáli-

san a támogatási intenzitásokra vonat-

kozó szabályok által elôírt érték.

Elszámolható költségek

● Külföldi kiállításon vagy vásáron

való részvétel

● Magas szinten feldolgozott, végfo-

gyasztásra szánt termékhez kapcso-

lódó külföldi árubemutató szerve-

zése

● Piacra jutás tevékenységhez kap-

csolódóan igénybe vett szolgáltatá-

sok

● Online megjelenés támogatása

● Tanácsadás igénybevétele

● Piackutatás elkészítéséhez kötôdô

szakértôi és tanulmánykészítési

szolgáltatás igénybevétele

● Szabadalmak és egyéb immateriális

javak megszerzésének, érvényesíté-

sének és védelmének költsége

● Innovációs tanácsadás és innováci-

ós támogató szolgáltatás költsége

Beadási határidô: 2014. 12. 31.

Mikro-, kis-, és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása

PÁLYÁZATOK 31Dél-Dunántúli Gazdaság

Világbajnokok a Forma-1-ben, az AMGváltozatok és az SLS igazi utcai fene-vad, a Mercedes mégis sokaknak a ké-nyelmes utazás szinonimája. TiffánImre borász a Pappas Autó új Merce-des-Benz C-osztályának komfortrahangolt változatát próbálta ki.

— Az elsô percekben megbizonyo-

sodtam arról, hogy még mindig helyes a

teóriám, a legjobb autókat a németek

gyártják. Sugárzik az autó külsejérôl,

hogy ez itt az autóipar egyik csúcsa. Az

utastér kialakítása, színösszeállítása pe-

dig igazolja az elsô benyomásainkat.

— Volt már Mercedese?

— Még nem volt, de úgy gondolom,

akinek egyszer van egy, az már nem ül

más márkába. A borászat miatt rendsze-

resen szállítok árut is. A magyar adójog-

szabályok miatt csak a pickup alkalmas

arra, hogy 5 személyt és árut is szállít-

sak, így már a harmadik pickupot hasz-

nálom. Az esô kettô japán volt, most

egy német gyártmánnyal járok, és maxi-

málisan elégedett vagyok.

— Villány és Pécs között ingázik?

— Emellett még Budapest a gyakori

célpontom, így sokat használom az M6-

ost. Egyszer jó lenne egy ilyen limuzin-

nal utazni, biztosan nagyon pihentetô

vele az autópálya. Elnézve a felszerelé-

sét, ezt a tesztautót mintha egyenesen

arra a célra válogatták volna össze.

— Az elektronikus segédberende-

zések valóban segítik a vezetést?

— Több márkánál láttam már ezeket

a kiegészítôket, a távolságtartó radaros

tempomatot, a holttérfigyelôt, a fárad-

ságfigyelôt, de itt valahogy harmonikus

egészet alkot a rendszer. Arról, hogy

még a kormányzásba is beavatkozik, és

gyakorlatilag helyettünk vezet az autó,

még csak olvastam. Ha lankad a figye-

lem, automatikusan kormányoz, és kö-

veti a sávot. Az életben megtapasztalva

kicsit ijesztô is, amikor helyettünk vezet

az autó, de az elsô pillanatra egyértel-

mû, hogy mennyire biztonságos.

— Ki lehet igazodni ennyi kiegé-

szítô közt, nem túl bonyolult?

— A felsô kategóriás autókban az a

csodálatos, hogy ezeket a rendszereket

nagyon természetesen integrálták az au-

tóba. Egy rövid tesztúton, vagy az elsô

napokban biztosan sokat kell velük fog-

lalkozni. Ha már megismerkedett velük

a tulajdonos, és az ízlésének megfelelô-

en beállította ôket, akkor rögtön kerek a

világ. Persze tudom, hogy a háttérben

mérnökórák ezrei és komoly kutatások

vannak, de hát ettôl lesz a C-osztály a

kategória egyik csúcsa.

— No meg a légrugótól, amit egye-

düliként kínál ebben az osztályban.

— Ennek értékeléséhez igazán

ínyencnek kell lenni. Úgy gondolom

egy átlagautóst már az alapfelszerelés

hagyományos rugózása is tökéletesen

kielégít. A futómû karakterisztikájának

változtatásakor az egész autó viselkedé-

se megváltozik, bár a Sport+ mód kihe-

gyezett viselkedése kicsit idegen ettôl a

komfortos tesztautótól.

— Talán épp ez a személyre szab-

hatóság az egyik titka a Mercedes-

nek?

— Ez az autó olyan, mint egy finom

öltöny. Aki többet akar a konfekciónál,

az besétál a szabóhoz, ami ebben az

esetben a felkészült értékesítô, és egy

szabászati folyamat során pontosan az ô

igényeihez alakítanak egy autót. Az ext-

ralistát elnézve a variációk száma szinte

végtelen, így szinte kizárt, hogy két

egyforma C osztályos Mercedes jöjjön

szembe az utcán.

— Ezért nehéz tesztelni egy új C

osztályt, mert az adott tesztautót kell

értékelni.

— Tavasszal már olvastam az újság-

ban egy C osztály tesztet, de ez a kocsi,

teljesen más karakter, mintha más mo-

dellben ülnénk. A világos kárpit, az

üvegtetôvel nagyon hangulatos, olyan,

mint egy elegáns klubszoba. Magamnak

biztosan nem választanám, mert két

gyerekkel vakmerôség egy világos kár-

pittal burkolt utastér. Az ülések nagyon

kényelmesek, tetszik a változtatható

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság32

Autóteszt: Tiffán Imre –

üléshosszúság. Az ergonómia és a ki-

dolgozás szenzációs, az anyagok hibát-

lanok, és fantasztikus a zajcsillapítás is,

160-ig gyakorlatilag néma az autó. Jel-

lemzô, hogy amibe bele tudnék kötni, az

kizárólag szubjektív elem. Nekem pél-

dául nem tetszik a középsô, tabletsze-

rûen kiemelkedô képernyô, és az elsô

lökhárító alsó részének mozgalmas ki-

alakítása. Viszont biztos vagyok benne,

hogy sokan rajonganak ezért a két ele-

mért.

— A lökhárító alja a Forma-1-es

autót idézi, ez már világbajnoki utalás.

— Nagyszerû munkát végzett a

gyár, hiszen visszatérésük után néhány

évvel elhódították a bajnoki címet. Bár

az autó számomra csak egy használati

tárgy, a borászatunkban nagyon sok ma-

gyar autóversenyzô vendégeskedik, így

követem a motorsportokat is. Baum-

gartner Zsolttal baráti a viszonyunk, tô-

le sok belsô információt is megtudok a

Forma-1-rôl. Michelisz Norbit is isme-

rem, szurkolok is neki a WTCC-ben.

— A 220-as dízel nem éppen F1-es

autó, de ha kell elég fürge.

— A hiszem ez a motor, optimális vá-

lasztás a magyar viszonyokhoz. Finoman

duruzsol, keveset fogyaszt, a 230-as vég-

sebesség és a 7.7 másodperces gyorsulás

is remek. Mai szokás szerint beleépítet-

tek rengeteg fogyasztáscsökkentô trük-

köt is, ráadásul a takarékosságra ECO ki-

jelzéssel is ösztönöz a kocsi.

— A 21. század is megérkezett, az

okostelefonunkba is beköltözik az autó.

— A németek egy szinttel tovább-

léptek az integrációban. Nagyon ötletes,

hogy este otthon a kanapéról is lekér-

dezhetjük az autó adatait, megtudjuk

mennyi az üzemanyag, kell e reggel tan-

kolni, vagy épp mikor esedékes a szer-

viz. Az is szimpatikus, hogy az autó a

szervizzel is kommunikál, így felké-

szülten várják a karbantartásokon.

Számomra az intelligens világítási

rendszer is a jövôt képviseli. A kamrák

és érzékelôk segítségével úgy alakítja

az autó a LED-es lámpák fénycsóváját,

hogy mindig a lehetô legtöbbet lássuk.

A belsô világítás a hangulatfényekkel

varázslatos, néha azon gondolkodik az

ember, hogy technikailag hogyan lehe-

tett mindezt megvalósítani.

— Mindezért meg is kérik az árat

a kasszánál.

— Persze nem olcsó a C osztályú

Mercedes, de ha azt nézzük, hogy a ben-

zines alapára 9 millió, és egy modern,

jól felszerelt kiskocsi is 5-6 millió, már

nem is hangzik olyan vészesen. Az ext-

rák közül egyesével lehet válogatni, így

csak azért kell fizetni, amire valóban

szükségünk van. Árnyalja még a képet

az integrált szerviz és karbantartáscso-

mag. Nem is az ingyenes karbantartások

összege számít igazán, hanem az, hogy

az autó eladásakor biztos lehet benne a

vevô, hogy a kocsi makulátlan elôéletû,

így nincs kockázat. Végül ne feledjük

az öltönyös párhuzamot, egy minôségi

öltöny sosem olcsó.

T.R.

AUTÓTESZT 33Dél-Dunántúli Gazdaság

Lökettérfogat: 2143 cm3

Maximális teljesítmény: 170 LE 3000-4200/minMaximális nyomaték: 400 Nm 1400-2800/minSaját tömeg: 1550 kgCsomagtér: 480 lMaximális sebesség: 234 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 8.1 sÁtlagfogyasztás: 4.5 lAlapár (C220CDI): 10 201 910 FtFontosabb alapfelszerelések: Integrált Szerviz Cso-mag, esôszenzor, Thermatic klímaautomatika, Start-STOP rendszer, ESP, éberségfigyelô, adaptív fék-rendszer, kanyardinamika asszisztens, guminyomásellenôrzô, ütközésre figyelmeztetô rendszer, elsô- ol-dalsó- függöny- és térdlégzsák, Bluetooth telefonki-hangosító

A TESZTAUTÓ ADATAI:

Mercedes Benz C 220 BlueTEC

KULTÚRA34 Dél-Dunántúli Gazdaság

Az elmúlt évhez képest idén 22 százalékkal több,csaknem 10 000 pályamû érkezett a közel 4 millió fo-rint összdíjazású 32. Magyar Sajtófotó Pályázatra.Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelôen a 13 ka-tegóriadíj mellett idén is hat különdíjat ítélt oda a te-hetséges magyar fotóriportereknek a hazai és nem-zetközi szakemberekbôl álló zsûri, amelynek idéntagja volt Máté Péter, pécsi születésû fotoriporter is.A 2013. év legjobb magyar sajtófotóit bemutató 32.Magyar Sajtófotó Kiállításon 92 fotós 387 képébôllátható válogatás december 23-ig.

A 32. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottjai ebbenaz évben jellemzôen a 30-as, 40-es korosztály képvi-selôi közül kerültek ki, ezért a kiállítás képanyaga iselsôsorban az ô látásmódjukat tükrözi. Az idei trend-hez illeszkedve a rendezvény fô támogatója, aTakarékPont hálózat a legjobb teljesítményt nyújtó30 év alatti fotóriportert díjazta.

„Magyarország legnépszerûbb fotópályázata mársok jó fotográfust tett ismertté az olvasók, a médiafogyasztói elôtt. Képeik úgy jelenhetnek meg a fala-kon, ahogyan lapjaikban, weboldalaikon csak nagyritkán: kiemelt helyen” – hangsúlyozza BánkutiAndrás, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztályánakelnöke.

A 32. Magyar Sajtófotó Kiállításon a pályázatnyertes képei és sorozatai mellett a rendezôk olyanfotókat igyekeztek válogatni, amelyek érzelmileg ismegmozgatják a látogatókat. A Magyar Sajtófotó Ki-állítás mindig hiteles lenyomata kíván lenni egyadott évnek. Ugyanakkor fontos, hogy nemcsak el-gondolkodtató, hanem személyes és szórakoztató islegyen. A tavalyi Sziget Fesztivál, vagy épp a márci-usi havazás képeire pillantva önkéntelenül is felele-venítjük magunkban, hogy hol voltunk és mit csinál-tunk éppen akkor. Ez egyfajta közösségi idôutazás.

A Szigetvári Takarék több évtizedes fennállása ótamegkülönböztetett figyelemmel kíséri a társadalmatfoglalkoztató kérdéseket és aktív szerepet vállalmegoldásukban. A felkarolt ügyek minden esetbenösszhangban állnak a Takarékszövetkezet vállalatiértékeivel, felelôs szolgáltatóként hozzájárulva a he-lyi közösségi élet fellendítéséhez a mûködési körzeteáltal érintett régióban.

A Szigetvári Takarék kiemelten kezeli a helyikultúra mecenatúráját, így örömmel vált fô támoga-tójává a 32. Magyar Sajtófotó Kiállításnak, lehetôsé-get teremtve a kiállítás-sorozatnak a pécsi nagykö-zönségnek történô bemutatására is.

32. Magyar Sajtófotó kiállítása Pécsi Mûvészetek és Irodalom Házában

Az elmúlt év legemlékezetesebb pillanatai a legjobb magyar fotóriporterek objektívén keresztül

A Pécsi Mûvészetek és Irodalom Házában nyíltmeg november 18-án a magyar fotóriporteriszakma legnagyobb seregszemléje. A 32. Ma-gyar Sajtófotó Kiállítás – az országos kiállítássorozat programjaként – december 23-ig te-kinthetô meg a Széchenyi István tér 7-8. számalatt található Martyn Ferenc Galériában.

HIRDETÉS 35Dél-Dunántúli Gazdaság

Nagy kô esett le annak a hölgynek a szívérôl, akinek újonnan vásá-rolt autójában az M6-os autópályán ürült ki majdnem teljesen atankja. Már csak egy liter benzin kotyogott benne, amikor eszébejutott, nemrég arról olvasott, az M60-as autópálya bólyi lehajtójánálMOL benzinkút nyílt.

— Nem ô az egyetlen, aki hasonló módon járt – kezdi beszélgeté-sünket Rétházi Csaba, a kutat franchise-ben üzemeltetô Agrotransit2000 Kft. résztulajdonosa, miközben végigjárjuk a szabadidô eltöltéséreis alkalmas töltôállomást. — Már több betérô autós tette szóvá, miértnem jelzi semmilyen tábla az autópályán, hogy itt MOL töltôállomás mû-ködik? Számunkra is érthetetlen, hogy miért nem engedélyezi a MecsekAutópálya Konzorcium az elôrejelzô tábla kihelyezését, pedig a bajba ju-tott autósok gyorsabban kaphatnának segítséget, hiszen közel van Bóly,a városban van orvosi ügyelet, s autószerelô mûhelyek. Jelentôs nem-zetközi forgalom bonyolódik ezen a szakaszon, az üzemanyagtöltô állo-más munkatársai pedig angolul és németül beszélnek.

Mint mondja, egy hiányt kívántak pótolni, ugyanis az M60-as bara-nyai szakaszán egyetlen töltôállomás sem található az autópálya köz-vetlen közelében. A döntésben az is szerepet játszott, hogy a jövôben itthalad majd el a bólyi ipari parkba vezetô út, amelyen jelentôs teherfor-galom bonyolódik majd le, de a Villányt elkerülô útszakaszra is itt térnekrá az autósok, a kamionosokról nem is beszélve.

— Rövid idôn belül ismertté vált a kút, fôleg az ország egész terüle-térôl érkezô és külföldi kamionosok körében – folytatja tovább RétháziCsaba. — Szájról, szájra terjed a hírünk, hogy, aki betér hozzánk magasszínvonalú szolgáltatásokat vehet igénybe, magas minôséget képviselôMOL kenô- és üzemanyagot vásárolhat.

Két hónappal ezelôtt készült el a két-állású kézi autómosójuk, amelyik egy-aránt alkalmas személygépkocsik és me-zôgazdasági haszongépjármûvek tisztán-tartására. Rövid idôn belül népszerû lett aszolgáltatásuk a gépjármû-tulajdonosokkörében.

— Egyedi szolgáltatásunk a teher-gépkocsi-vezetôk és kamionosok részéreépített vizesblokk – mutatja nem kis büsz-keséggel az osztrák autópályák mellettmûködô pihenôkben is a legmagasabbminôséget képviselô zuhanyozó fülkét,

amelyhez mosdó ésWC is tartozik, valaminta melegítô-konyhát. —

A sofôrök szerény térítés mellett – öt-száz forintért – vehetik igénybe.Azonban azoknak ingyenes, akik egy-szerre 200 liter gázolajat tankolnak akútnál. Közkedvelt ez a szolgáltatásunk, szájhagyomány útján terjed ahíre a kamionosok között, hogy itt nyugodt körülmények között tölthetikel az éjszakát.

A reggel hattól este tízig nyitva tartó MOL töltôállomás egész terüle-tén ingyenes és korlátlan a WiFi használat, valamint kamerarendszer te-szi biztonságossá a mûködtetését, a parkolást. E mellett terminálon ke-resztül fizethetô az E-útdíj (HUGO), mód van a telefonkártya feltöltésé-re, de árusítanak autópálya matricát, s rövidesen lehetôség lesz elektro-nikus úton a villanyszámla rendezésére is.

A töltôállomás Bólyi MOL benzinkút és pihenô néven kezd a köztu-datba bekerülni, ugyanis fontosnak tartották, hogy arra is mód legyen,

hogy a hosszabb útról ér-kezôk kulturált körülmé-nyek között pihenhesse-nek, mielôtt továbbindul-nak. Nemcsak üzem-anyag kapható a kútnál,hanem a megfáradt autó-sok és utasaik aHausbrandt kávézóban acapuccino, kávé és teamellé frissen sütött sósés édes rétesek széleskínálatából választhat-nak, vagy négyféle hely-ben készült szendviccselcsillapíthatják éhségü-

ket. A kerékpárút is a kút mellett halad el.Nyáron, kora ôsszel sok kerékpáros ismegállt már, s az erdôsávban elhelyezettfa asztalok és padok mellett, vagy a ká-vézóhoz tartozó teraszon töltött el hosz-szabb, rövidebb idôt. Gondoltak a gyer-mekekkel érkezô családokra is, játszóte-ret alakítottak ki, amelyhez a játékokat aközeli Olasz községben mûködô fa külté-ri játékokat gyártó cég készítette el.

Szájhagyomány útján terjed a hírük a kamionosok között

Állj meg,tankolj, pihenj a bólyi MOL benzinkútnál!