dél-dunántúéli gazdaság xvi. évfolyam 4. szám
DESCRIPTION
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara immár 16. éve ad ki saját lapot a baranyai üzleti élet szereplőinek informálására. A Dél-Dunántúli Gazdaság havi, igényes megjelenésű, színes magazinként kerül kiadásra.TRANSCRIPT
A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVI. évf. 4. szám, 2014. május 9.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !
w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a
Építôipari mellékletOrfûi melléklet
Hatóság
HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2
SAJTÓKÖZLEMÉNY
UNIÓS TÁMOGATÁSBÓL MEGVALÓSULÓ SÍKFÜRDÔ KFT. ENERGETIKAI FELÚJÍTÁSA
Az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett „Helyi hô és/vagy hûtés kielégítése megújuló energiaforrásokkal” címûpályázaton a Síkfürdô Kft. javaslatot nyújtott be. A pályázat pozitív elbírálásban részesült, amely által 66 607 577 forintvissza nem térítendô támogatást nyert el. A tervezett beruházás 7300 Komló-Sikonda Fürdô utca 5. szám alatti ingatla-non valósul meg.
A projekt tervezésének gondolata már korábban megfogalmazódott a beruházóban, azonban a jelen pályázati program megjele-nése elôtt nem volt lehetôsége ilyen kedvezô támogatási feltételek mellett megvalósítatni. A pályázó mindent elkövet, hogy lehetô-ségeit, a környezeti adottságokat megragadva, a turisztikai közönség számára vonzó, azonban a mûködési költségeket optimalizá-ló, és a nyereséget növelô fejlesztéseket valósítson meg A Síkfürdô Kft a környezeti szempontok érvényesítését tûzte ki célul, hogyezzel is elôsegítse a gazdasági fejlôdést. A pályázat célja, hogy ösztönözze a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrásthasznosító rendszerek terjedését, támogassa az épületek energia-felhasználásához és a gazdasági-termelési technológiákhoz kap-csolódó technológiák kiépítését. A pályázó a fejlesztések bevezetése által környezettudatosabb hozzáállásról mutat példát.
A jelenlegi helyzetet tekintve a Síkfürdô Wellness Hotel energiaköltsége igen nagy, melynek finanszírozása egyre nagyobb te-herrel jár az üzemeltetô részérôl. Az energiaköltségek csökkentése érdekében határozta el a vállalkozás, hogy a KEOP 4.10.0/B.„Helyi hô-és villamos energia termelés megújuló energiaforrásokkal” c. pályázati program keretében napelemes rendszert épít ki.A jelen projekt keretein belül a pályázó a Sikonda Wellness Hotel (7300 Komló, Fürdô u. 5.) adottságait kívánja kihasználni, a ter-málvíz hulladék hôjét az épület fûtési rendszerére rákapcsolni, és a fûtési energiát csökkenteni. Így az épület költséghatékonyabblesz, illetve az energiatakarékossággal és a kibocsátott gázok mennyiségének csökkentésével a fenntartható fejlôdést elôsegíti. Ez-zel a beruházással jelentôs energia-megtakarítás várható a jövôben.
A beruházás az Európai Regionális Fejlesztési Alap által valósulhat meg.
Síkfürdô Szolgáltató Korlátolt Felelôsségû TársaságCím: 7300 Komló-Sikonda, Fürdô utca 5Telefon: +36 (72) 581-489
SAJTÓKÖZLEMÉNY
Telephelyfejlesztés a KM Mechanika Ipari és Szolgáltató Kft.-nél
Az Új Széchenyi Terv Dél-Dunántúli Operatív Program támogatási rendszeréhez a KM Mechanika Ipari és Szolgáltató Kft. által 2011.09.19-én benyújtott „A KM Mechanika Ipari és Szolgáltató Kft. telephelyfejlesztése” címû, DDOP-1.1.1/D-11-2011-0085 jelû pályázatot a Dél-Dunán-túli Operatív Program Irányító Hatóságának vezetôje támogatásra érdemesnek találta. A KM Mechanika Kft. az építési munkálatokat 2013.szeptemberében elindította.
A vállalkozás a telephelyén álló Lindab csarnok bôvítését, valamint egy korszerû megmunkáló központ üzembe helyezését valósította meg a projektkeretében, melynek mûszaki átadása 2014. március 31- én volt. A meglévô üzemcsarnokot délkeleti irányban a jelenlegivel azonos szerkezetû ésburkolatú 467 m2 területû daruzott csarnokkal bôvítették, ahol új szociális blokk is elhelyezésre került. A fejlesztés elengedhetetlen volt a cég számá-ra, ugyanis az idén tavasszal a gyártási programba került eddigi legnagyobb emelôgép alkatrészek számára már nem volt elegendô hely.
A megvalósított infrastruktúra lehetôvé teszi, hogy a kft. hatékonyan és megfelelô minôségben végezze a mûködését, ezzel erôsítve piaci pozí-cióját. A megrendelôi igények növekedésének, valamint új megrendelôk megszerzésének elengedhetetlen feltétele egy olyan telephely megléte,amely megfelel a 21. század kihívásainak mind szakmai, mind pedig szociális szempontból.
A vállalkozás vállalta, hogy a projekt befejezését követô elsô év végére 6 új munkahelyet teremt. A fejlesztések eredményeképpen, valamint amegnövekedett foglalkoztatotti létszám következtében a termelési kapacitás növekszik, így a kft. eleget tud tenni a nagyobb tételû megrendelések-nek is.
KM Mechanika Ipari és Szolgáltató Kft.Cím: 7631 Pécs, Nagyárpádi út 11.Telefon: +36 (70) 369-4741E-mail: [email protected]
A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3
TA R TA L O M
Címlapsztori: A vállalkozások 4–10véleménye a hatóságok mûködésérôl – Baranya megye
Széchenyi Kártya 11
Szakképzés – Szakma Sztár Fesztivál 12
Szakképzés – 4. Gép-Ésszel verseny 13
Kamarai hírek 14
Klaszter – Akkreditált Innovációs 15Klaszter lett a DD Gépipari Klaszter
Kamarai hírek 16–17
Építôipari melléklet 18–19
A hónap üzletembere 20TeGaVill Kft. – Áman Mihály
A kamara a Pécs Expón 21
DíjazottakBaranya Megyei Szakképzési Díj: 22
Mecsek Klíma Kft., Fenyôsi GyulaDélviv Kft. 23
Az Év Kézmûvese Díj: Sárdi János 23Baranya M. Környezetvédelmi Díj:
Királyegyházi Cementgyár 24Címzetes kamarai tanácsos:
Rónaszegi Lenke 25Gelencsér Lajosné 26Weller János 27
Mesterképzés – Stang Imre, Stang Ákos 28
Tanulószerzôdés – Csobaji Zoltán 29
Új tagjaink – Cosinus FI 98 30Webstar Csoport Kft.
Enterprise Europe Network 31
Autóteszt: SKODA Octavia RS TDI 32–33DSG — Kecskés Károly
NAV – Könyvajánló 34
Orfûi melléklet 35
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746
Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.
Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.
7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152
E-mail: [email protected] szerkesztôbizottság tagjai:
Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563
Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs
Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu
www.pecsikamara.hu
Autóteszt: SKODA
Octavia RS TDI DSG–Kecskés Károly
22–27. oldal
„A SzéchenyiKártya mára a hitelesség jelképe lett”
11. oldal
32–33. oldal
Díjaztuk a gazdaságlegjobbjait
A kamara a Pécs Expón A hónap üzletembere:
TeGaVill Kft.Áman Mihály
A jó szakma felér egy diplomával – baranyai sikerek 2014
12. oldal
20. oldal
21. oldal
ˇ
ˇ
CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-kamara 2014. február-március hóna-pokban online kérdôíves vizsgálatotfolytatott a megyében mûködô vállal-kozások körében a különbözô szakha-tóságok ismertségérôl és tevékenysé-gérôl. Hasonló tartalmú vizsgálat ké-szült 2008, 2009 és 2012. években, ígylehetôvé vált az egyes hatóságok meg-ítélésének változását is értékelni.
Az évek során változott a vizsgálat-ba bevont hatóságok köre és száma. Ezegyrészt a közigazgatás átszervezése,másrészt a gazdasági kamarák szabá-lyozásának változása miatt történt. Azidei vizsgálatba már nem vontuk be azagráriumhoz kapcsolódó hatóságokat,illetve az elsôdlegesen lakosságiügyekkel foglalkozó szerveket. Elôszörszerepeltek a felmérésben a Járási Hi-vatalok. A 17 korábban is vizsgált ható-sággal együtt 18 szervezetrôl alkottakvéleményt a vállalkozások. (A vizsgá-latban a Járási Hivatalokra, a VárosiAdóirodákra és a Városi Hatósági Osz-tályokra vonatkozó adatok összevontanszerepelnek, függetlenül attól, hogymely városban, vagy kistérségben ta-lálhatók.)
A felmérés során 197 vállalkozás vála-
szait elemeztük. A válaszadók többsége
(43,7%-a) a szolgáltatások területén
mûködik, ôket a kereskedôk (26,4%)
követik. A hatóságok általános megíté-
lése kis mértékben változott az elôzô
felmérés óta.
A vállalkozások különbözô mérték-
ben kerülnek kapcsolatba a vizsgált 18
szervezettel. A legismertebbek a NAV
Baranya Megyei Igazgatósága (66,0%),
a Városi Adóirodák (53,8%), a Munka-
ügyi Központ (44,2%) és a Munkaügyi
Felügyelôség (42,1%). A vállalkozások
elôtt legkevésbé ismertek a Mérésügyi
Hivatal (9,6%), a Népegészségügyi Hi-
vatal (15,7%), a Városi Hatósági Osztá-
lyok (17,8%) és a Magyar Államkincs-
tár (18,3%). (1. ábra)
A hatóságok elismertsége két év
alatt számottevôen javult. Míg 2012-
ben a 100-as skálára vetített elismertsé-
gi mutató átlagos értéke 50 pont volt, az
idén már kismértékben meghaladta a 60
pontot. A felmérésben most elôször sze-
replô Járási Hivatalok elismertsége át-
lag feletti. A legnagyobb mértékben a
Munkaügyi Központ elismertsége javult
(+19 pont). Meg kell jegyezni, hogy az
elôzô felméréskor ennek a szervezetnek
az általános elismertsége csökkent a
legnagyobb mértékben. Számottevô po-
zitív változás következett be az Építés-
ügyi Hivatal (+18 pont) és a Munkavé-
delmi Felügyelôség (+17 pont) megíté-
lésében is. Ugyancsak kiemelkedô eb-
ben az összehasonlításban a Munkaügyi
Felügyelôség elismertségének változása
is (+27 pont).
A vállalkozói vélemények szerint a
leginkább elismert szervezetek a Mérés-
ügyi Hivatal (70 pont), a Nyugdíjbizto-
sítási Igazgatóság (69 pont), a Munka-
ügyi Központ (67 pont), valamint a Ma-
gyar Államkincstár és a Népegészség-
ügyi Szervezet (66-66 pont). Változatla-
nul érvényes az elôzô felmérés megálla-
pítása, mely szerint „a leginkább elis-
mert intézmények ismertsége ala-
csony”. Csupán a Munkaügyi Központ
ismertsége és elismertsége tartozik a
legjobbak közé. A legismertebb szerve-
zetek közül a NAV Baranya Megyei
A vállalkozások véleménye a hatóságok
1. ábra: A szervezetek elismertségének alakulása
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55
Igazgatósága és a Városi Adóirodák el-
ismertsége közel átlagos, a Munkaügyi
Felügyelôségé viszont a legalacsonyabb
(53 pont). A legalacsonyabb elismert-
séggel bíró szervezetek közé tartozik
még a Közlekedési Felügyelôség és az
Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóság
(55-55 pont), valamint a Fogyasztóvé-
delmi Felügyelôség (56 pont). (2. ábra)
1. A hatóságok általános megítélése
A korábbi évekhez hasonlóan a hatósá-
gok általános megítélését három téma-
körben megfogalmazott hat állításon
keresztül mértük. A feketegazdaság
visszaszorításában játszott szerep, a jog-
rendszer bonyolultsága, valamint a ha-
tóság szakmai munkájának értékelésé-
hez egy-egy pozitív és negatív állítást
fogalmaztunk meg. A negatív állítások-
ra adott válaszok szerint a hatóságok
megítélése kis mértékben romlott, a po-
zitív állítások esetében viszont javult.
Összességében javulásról számolhatunk
be, azonban az ellentétes válaszok miatt
ez a javulás nem egyértelmû.
A feketegazdaság kapcsán feltett ál-
lítások szerint a hatóságokról kialakított
vélemény az elôzô felmérés óta romlott.
A válaszadók 71%-a szerint a hatóságok
kerülik a feketegazdaságot és a költség-
vetési bevételek növelése miatt büntetik
az adófizetôket. Nem változott a pozitív
megfogalmazásra adott válaszok ará-
nya, ezúttal is a válaszadóknak csupán
13%-a gondolja úgy, hogy a hatóságok
a feketegazdaság visszaszorításán dol-
goznak. (3. ábra)A magyar jogrendszerrel kapcsolat-
ban megfogalmazott állítások szerint ja-
vult a hatóságok megítélése. A vállalko-
zók 20%-a szerint a hatóságok a jog-
rendszer bonyolultsága és ellentmondá-
sossága ellenére a valós problémákra
koncentrálva és az adófizetôknek kijáró
tisztelettel végzik munkájukat. Ez az ér-
ték az 5%-ponttal magasabb az elôzô
felmérés eredményénél. A pozitív válto-
zás ellenére a válaszadók 83%-a szerint
a magyar jogrendszer bonyolultsága, el-
lentmondásossága és a hatóságok mun-
kájának visszásságai akadályozzák a
magyar gazdaság versenyképességét.
mûködésérôl – Baranya megye
2. ábra: A szervezetek ismertsége és elismertsége, 2014
Megjegyzés:
Az ábra vízszintes tengelye mutatja az intézmények ismertségét, minél magasabb az érték, annál több vállalatnak van tapasztalata a szervezet mûködésé-
rôl. A függôleges tengely mutatja az elismertséget kifejezô index eltérését az átlagtól. Eszerint a negatív értékek az átlagnál rosszabb, a pozitív értékek az
átlagnál jobb elismertséget jelentenek.
CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság
A hatóságok tevékenységérôl kiala-
kult vélemény a szakmaiság érvényesü-
lése vonatkozásában továbbra is ellent-
mondásos. A „Magyarországon a ható-
ságok világos jogrendszer alapján, tör-
vénytisztelôen, az adott szakterület va-
lós problémáira fókuszálva, az adófize-
tônek kijáró tisztelettel végzik mun-
kájukat” állítással ezúttal a vállalatok
15%-a értett egyet, ez a 2012. évi arány
közel kétszerese. Ugyanakkor „a ható-
ságok munkájában nem a szakmai
szempontok dominálnak, hanem a költ-
ségvetés forráséhsége. A kialakult hely-
zet súlyosan roncsolja a magyar gazda-
ság versenyképességét” állítás elfoga-
dottsága 78%-ról 81%-ra emelkedett.
(4. ábra), (5. ábra)
2. A szervezetek ismertsége
A felmérésben vizsgált hatóságok is-
mertsége a 2012. évi felméréshez képest
átlagosan 3,1%-ponttal csökkent. Az
elôzô vizsgálat öt legismertebb szerve-
zetének ismertsége az átlagot meghala-
dó mértékben csökkent, ennek ellenére
a három legismertebb szervezet válto-
zatlanul a NAV Adóigazgatósága, a Vá-
rosi Adóiroda és a Munkaügyi Központ.
A legnagyobb visszaesés a Nyugdíjbiz-
tosítási Pénztár, az Egészségbiztosítási
Pénztár és a Magyar Államkincstár
Igazgatósága esetében figyelhetô meg.
Legnagyobb mértékben a Katasztrófa-
védelmi Igazgatóság, a Munkaügyi Fel-
ügyelôség és a Fogyasztóvédelmi Fel-
ügyelôség ismertsége javult. (. 1. tábla)
3. A szervezetek elismertsége
A szervezetek elismertségét ezúttal is
hét kritérium alapján vizsgáltuk:
a. A szakmai munka minôsítése
b. Az eljárások minôsítése
c. Az eljárások célterületének minôsí-
tése (szakmai problémák, feketegaz-
daság)
4. ábra: A hatóságok megítélése a jogrendszer bonyolultsága kapcsán
3. ábra: A hatóságok megítélésea feketegazdaság visszaszorítá-
sában játszott szerep kapcsán
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7
d. Az emberi tényezô (empátia, az adó-
fizetôk iránti tisztelet)
e. A szakterület jogi szabályozásának
minôsítése
f. A hatóság szakmai segítôkészsége
(tájékoztatás, véleménykérés, állás-
foglalások, ellenôrzéseken segítô-
kész tanácsadás)
g. Mennyire adottak a jogorvoslat le-
hetôségei
A vizsgálatban résztvevô vállaltok
átlagosan 60 pontra értékelték a szerve-
zeteket, ez 10 ponttal haladja meg a
2012-es értéket. Valamennyi kritérium
minôsítése javult, kiemelkedik az eljá-
rások minôsítésének változása (+16
pont). Továbbra is a hatóságok szakmai
munkáját díjazták legjobban a válasz-
adók (65 pont), míg legkevésbé az eljá-
rások célterületével (56 pont) elégedet-
tek. (6. ábra)
Az általános elismertséget a hét kri-
térium értékeinek összesítésével százas
skálára vetítésével mértük. A vizsgált 18
szervezet közül a Mérésügyi Hivatal el-
ismertsége a legmagasabb (70 pont), a
Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (69
pont) és a Munkaügyi Központ (67
pont) elôtt. A legalacsonyabb a Munka-
ügyi Felügyelôség (53 pont), a Közleke-
dési Felügyelôség és az Élelmiszerlánc-
biztonsági Igazgatóság (55-55 pont)
elismertségi mutatója.
A szakmai munka szerint a Mérés-
ügyi Hivatal (72 pont), a Népegészség-
ügyi Szervezet (71 pont) és a Nyugdíj-
biztosítási Igazgatóság (70 pont) a leg-
inkább elismert intézmények. Ebben az
összehasonlításban a Városi Hatósági
Fôosztályok zárják a sort (60 pont).
Az eljárások szerint az elôzô felmé-
réshez hasonlóan a Mérésügyi Hivatal ér-
te el a legmagasabb értéket (68 pont).
Közel azonos a Nyugdíjbiztosítási Igaz-
gatóság (68 pont), valamint a Munkaügyi
Központ (66 pont) és a Magyar Állam-
kincstár Igazgatóságának (66 pont) is.
Az eljárások célterülete szerint a
Mérésügyi Hivatal (69 pont), a Munka-
ügyi Központ (64 pont) és a Nyugdíj-
biztosítási Igazgatóság (63 pont) a leg-
inkább elismert szervezetek.
Az emberi tényezô (empátia, tiszte-
let az adófizetô iránt) szempontjából a
Mérésügyi Hivatal (72 pont), a Munka-
ügyi Központ (70 pont) és a Nyugdíj-
biztosítási Igazgatóság (69 pont) mûkö-
dését értékelték legjobban a vállalkozá-
sok.
A szakterület jogi szabályozását a
Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, a Mé-
résügyi Hivatal és az Egészségbiztosítá-
si Hivatal (mindhárom 64 pont) értékel-
ték a legjobban a vállalkozások.
Az intézmény szakmai segítôkészsé-
1. tábla: A szervezetek ismertsége
Szervezet neve Ismertség 2014 2012 Eltérésdb % % %-pont
NAV Adóigazgatóság 130 66,0 72,7 -6,7
Városi Adóiroda 106 53,8 62,0 -8,2
Munkaügyi Központ 87 44,2 49,3 -5,1
Munkaügyi Felügyelôség 83 42,1 35,6 6,5
Munkavédelmi Felügyelôség 68 34,5 32,2 2,3
Járási Hivatal 65 33,0
Fogyasztóvédelmi Felügyelôség 65 33,0 28,8 4,2
Egészségbiztosítási Pénztár 56 28,4 42,4 -14,0
Közlekedési Felügyelôség 53 26,9 28,3 -1,4
Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 52 26,4 44,4 -18,0
NAV Vám- és Pénzügyôri Igazgatóság 43 21,8 25,9 -4,1
Katasztrófavédelmi Igazgatóság 41 20,8 14,1 6,7
Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóság 37 18,8 16,6 2,2
Építésügyi Hivatal 37 18,8 21,5 -2,7
Magyar Államkincstár Igazgatósága 36 18,3 31,1 -12,8
Városi Hatósági Fôosztály 35 17,8 22,9 -5,1
Népegészségügyi Szervezet 31 15,7 18,5 -2,8
Mérésügyi Hivatal 19 9,6 6,8 2,8
Átlag 58 29,4 32,5 -3,1Megjegyzések:
1. A felmérésben résztvevô szervezetek száma: 197
2. A Járási Hivatal a korábbi vizsgálatban nem szerepelt, ezért az összehasonlítás nem lehetséges.
5. ábra: A hatóságok megítélése a szakmaiság kapcsán
CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság
gét leginkább a Népegészségügyi Szer-
vezet (72 pont), a Mérésügyi Hivatal
(72 pont) és a Nyugdíjbiztosítási Igaz-
gatóság esetében ismerték el.
A jogorvoslati lehetôség leginkább a
Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (74
pont), a Mérésügyi Hivatal (71 pont) és
a Magyar Államkincstár Igazgatósága
(71 pont) szakterültén biztosított.
4. A szervezetek általános elismertsé-
gének változása
Az elôzô (2012. évi) felméréshez viszo-
nyítva a Munkaügyi Központ (+19
pont), az Építésügyi Hivatal (+18 pont)
és Munkavédelmi Felügyelôség (+17
pont) elismertsége javult a legnagyobb
mértékben. Ugyanakkor a Katasztrófa-
védelmi Igazgatóság elismertsége rom-
lott (-4 pont) és az Élelmiszerlánc-biz-
tonsági Igazgatóság eredménye is csak
+4 ponttal javult. A 2008. illetve 2009.
évi felmérés mutatóját a Munkavédelmi
Felügyelôség (+33 illetve +34 pont) ja-
vította. A 2009-es felméréshez képest
kiemelkedik még a Munkaügyi Fel-
ügyelôség (+27 pont) és a NAV Baranya
Megyei Adóigazgatósága (+17 pont), a
2008. évi felméréshez képest pedig a
Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (+31
pont) és az Egészségbiztosítási Pénztár
(+30 pont) elismertségének változása. A
2009-es eredményét alig múlta felül a
Városi Hatósági Fôosztály (+3 pont), a
Városi Adóiroda (+4 pont) és a Közle-
kedési Felügyelôség (+5 pont), a 2008-
az elismertségét pedig a Fogyasztóvé-
delmi Felügyelôség (+2 pont). (2. tábla)
5. Jogorvoslat esetén felmerülô retor-
ziók
Az elismertség különbözô kritériumai
mellett a jogorvoslat esetén felmerülô
esetleges retorziók valószínûségét is
megvizsgáltuk. A válaszadók vélemé-
nye szerint a NAV Adóigazgatósága (68
pont), a Munkaügyi Felügyelôség (67
pont), a Munkavédelmi Felügyelôség
(60 pont) és a NAV Vám- és Pénzügyôri
Igazgatósága (60 pont) jogorvoslati el-
járásai esetén tartják a legvalószínûbb-
nek a retorzió lehetôségét. Legkevésbé
a Mérésügyi Hivatal (39 pont), a Ma-
gyar Államkincstár Igazgatósága (40
pont), a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság
(42 pont) és a Munkaügyi Központ (42
pont) jogorvoslati eljárásai esetén szá-
mítanak retorzióval. (3. tábla)
A következô ábrán, a jogorvoslat ese-
tén felmerülô retorzió valószínûsége és a
szervezetek elismertsége látható, egy
olyan egyenes mentén a koordinátarend-
szeren, amely átszeli az origót és arányo-
2. tábla: A szervezetek általános elismertségének alakulása
Szervezet neve 2008 2009 2012 2014pont pont pont pont
Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hivatal 62 70
Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 38 59 54 69
Munkaügyi Központ 47 59 48 67
Magyar Államkincstár Igazgatósága 57 66
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv 39 55 50 66
Katasztrófavédelmi Igazgatóság 68 64
Egészségbiztosítási Pénztár 33 52 49 63
Járási Hivatal 62
Építésügyi Hivatal 43 61
NAV Baranya Megyei Vámigazgatóság 36 48 51 60
Munkavédelmi Felügyelôség 27 26 43 60
Városi Adóiroda 43 55 47 59
NAV Baranya Megyei Adóigazgatóság 37 41 49 58
Városi Hatósági Fôosztály 42 54 49 57
Fogyasztóvédelmi Felügyelôség 54 41 49 56
Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóság 45 47 51 55
Közlekedési Felügyelôség 39 50 46 55
Munkaügyi Felügyelôség 27 26 40 53
Átlag 39 47 50 60
Megjegyzések: Az elismertséget kifejezô indexek százas skálára vetítettek, minél magasabb a pontér-
ték, annál elismertebb az intézmény.
6. ábra: A hatóságok átlagos elismertsége minôsítési kritériumonkéntMegjegyzés:
Az elismertséget kifejezô indexek százas skálára vetítettek, minél magasabb a pontérték, annál elis-
mertebb az intézmény.
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 9
san emelkedik az elismertség csökkené-
sével, illetve süllyed az elismertség nö-
vekedésével. Az egyenesen, illetve an-
nak közelében találhatók azok a szerve-
zetek, amelynél az elismertség és a vár-
ható retorzió fordított arányban, de ará-
nyosan jelenik meg. Az egyenes fölötti
szervezeteknél a retorziótól való félelem
meghaladja az elismertséget, az egyenes
alattiaknál viszont elmarad attól.
Az ábra ugyanakkor azt is szemlél-
teti, hogy a vállalkozói vélemények ki-
alakításánál nem a várható retorzió a
meghatározó. Az egyenes felett, de attól
távol esô koordinátájú szervezetek elis-
mertsége lényegesen magasabb, mint a
várható retorzió valószínûsége, és for-
dítva, az egyenes alatt, de attól távol le-
vô koordinátájú hatóságok elismertsége
alacsonyabb a retorzió valószínûségé-
nél. Ennek megfelelôen például a NAV
Adóigazgatósága, vagy az Egészségbiz-
tosítási Pénztár a retorziós mutatójánál
jóval magasabb, a Fogyasztóvédelmi
Felügyelôség és a Városi Fôhatóság vi-
szont jóval alacsonyabb elismertséggel
rendelkezik. (7. ábra)
Dr. Jászberényi Gábort, a Baranya Megyei Kormányhivatal fôigazgatóját arról kérdeztük, hogy
a vizsgálat eredményét megismerve a Baranya Megyei Kormányhivatal miként értékeli a vállal-
kozók véleményét.
— Nagy figyelemmel olvastuk és elemeztük a PBKIK online kérdôíves vizsgálatának megállapítá-
sait, melyek a megyében mûködô vállalkozások válaszai alapján fogalmazódtak meg a területi állam-
igazgatási szervek és a kormányhivatal mûködésével kapcsolatban. Ügyfél-elégedettség méréseink cél-
csoportjai fôként az állampolgárok, így a kamara vállalkozásokat megszólító felmérésének eredménye
rendkívül hasznos, hiánypótló a hatóságok ügyfelek általi megítélése szempontjából. A vállalkozók
egyfajta tükröt tartottak elénk; látásmódjuk megismerése – foglalkoztatáspolitikai és nemzetgazdasági
szempontból is jelentôs súlyuknál és értéküknél fogva – elengedhetetlen a hatékony államigazgatás biz-
tosítása érdekében.
— Várhatók esetleg változások a tanulmányban megismert felvetések alapján?
— A felmérés azt mutatja, hogy a hatóságok szakmai munkájának megítélése és elismertsége javult. A vállalkozások jel-
zései olyan visszacsatolások, melyek a szolgáltató jellegû, ügyfélközpontú, átlátható és egyszerû igazgatás kormányzati cél-
jai tekintetében elôrelépést mutatnak. Úgy látjuk, hogy az ügyfélszolgálati kultúraváltást a lakossági és vállalkozói ügyfele-
ink is érzékelik már. Ennek legfontosabb elemei közül a következôk emelhetôk ki. Az ügyfélfogadási idôt jelentôsen kiter-
jesztettük (a pécsi okmányirodán és a kormányablakok esetében 20.00 óráig). A hatóság-ügyfél kapcsolat színterein egyes
szakigazgatási szerveink a megyében mintegy 40 ügyfélszolgálati helyszínt mûködtetnek, amelyek kiegészítik a járási hiva-
talok által mûködtetett ügysegédi rendszert. Az általános ügyintézési határidô 30 napról 21 napra csökkent. A honlapokon ál-
talánossá tettük az egyszerûbb ügymenetleírásokat, eljárásrendeket. Az elektronikus ügyintézés folyamatos térhódítása, a ké-
relmek elektronikus úton történô benyújtása az egyszerûbb és költségkímélô ügyintézést jelenti, melyek egyben lényegesen
csökkentik az adminisztratív terheket. Az új típusú kormányablakokban a vállalkozások az okmányirodai ügyintézés mellett
közel 200 ügykörben intézhetik ügyeiket speciálisan képzett ügyintézôk segítségével. A színvonalas tájékoztatás és segítség-
nyújtás csak biztos ismeretek birtokában történhet meg, ezért az ügyintézôk részére rendszeresek a szakmai továbbképzések.
Kidolgoztunk egy ügyfélszolgálati magatartási kódexet, melyet a kormányhivatalon túl több baranyai államigazgatási szerv
is elfogadott.
3. tábla: A hatóságok minôsítése a jogorvoslat esetén felmerülô
retorzió lehetôsége alapján
Szervezet neve Elismertség Eltérés az Vállalatok 2014 / pont átlagtól / pont száma / db
NAV Adóigazgatóság 68 13 130
Munkaügyi Felügyelôség 67 12 83
Munkavédelmi Felügyelôség 60 5 68
NAV Vám- és Pénzügyôri Igazgatóság 60 5 43
Egészségbiztosítási Pénztár 59 4 56
Közlekedési Felügyelôség 57 2 53
Városi Adóiroda 57 2 106
Építésügyi Hivatal 55 0 37
Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóság 55 0 37
Fogyasztóvédelmi Felügyelôség 54 -1 67
Népegészségügyi Szervezet 53 -2 31
Katasztrófavédelmi Igazgatóság 53 -2 41
Városi Hatósági Fôosztály 52 -3 35
Járási Hivatal 48 -7 65
Munkaügyi Központ 42 -13 87
Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 42 -13 52
Magyar Államkincstár Igazgatósága 40 -15 36
Mérésügyi Hivatal 39 -16 19
Átlag 55
Megjegyzések: Az elismertséget kifejezô indexek százas skálára vetítettek, minél magasabb a pontér-
ték, annál nagyobb a retorziótól való félelem az intézmény esetében.
CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság10
Ezzel az ábrával, illetve a levonható kö-
vetkeztetésekkel igazolható, hogy a vál-
lalkozói vélemények általában megala-
pozottak és lehetôség szerint objektívek.
A kérdôívekre adott válaszokat nyilván
befolyásolja a hatósággal való találko-
zás mikéntje, de nem azok kizárólagos
meghatározója.
A teljes elemzés a www.pecsikamara.huhonlapon elérhetô.
Weller János
— A Baranya Megyei Kormányhivatal (és szervei) mit tesznek annak érdekében, hogy javuljon a hivatalok és az
ügyfelek közötti kapcsolat?
— A kamarai vizsgálat orientál minket a jövôben is fejlesztési tevékenységeinkben. A minôségirányítási rendszerek elvei
alapján az ügyféli, vállalkozói véleményeket intenzívebben kívánjuk felmérni, elemezni és – amennyiben lehet – beépíteni
eljárásainkba, ezen belül kiemelten figyelünk az adminisztrációs terhek racionalizálásával kapcsolatos jelzésekre. Ezt a tevé-
kenységet a baranyai államigazgatási szervek teljes körében menedzselni kívánjuk. A kommunikáció terén a nyílt napok,
szakmai és lakossági fórumok bizonyították sikerüket; ezen a területen tovább fogunk lépni. Az új járási kormányablakok
megnyitása, az itt intézhetô ügykörök számának növelése is az idei évben várható.
Legutóbb két évvel ezelôtt készült ugyanilyen tanulmány. Hogy miért fontos idôrôl-idôre elvé-
gezni ezt a felmérést, ezt kérdeztük dr. Síkfôi Tamástól, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-
kamara titkárától.
— A világon minden állandó és örökös mozgásban van. Ahogy változik a gazdaság, a közigazga-
tás, a szabályozás, idôrôl idôre nem árt szembesülni az aktuális helyzettel és a trendekkel.
— A hatóságok elismertsége két év alatt számottevôen javult. Ez miként tükrözôdik vissza a
vállalkozások mindennapjaiban?
— Nagyon nehéz egyértelmû véleményt alkotni, mivel még mindig sok a felesleges hatósági veg-
zatúra, sokszor károsodik indokolatlanul a versenyképesség. Egyszóval még mindig sok a panasz. A
magyar hatóságok pl. az uniós elôírásokat sokkal keményebben tartatják be, mint a nyugati országok
hatóságai, ez versenyképességi aszimmetriát okoz, miközben az unió átlagában 3,5% GDP-arányos a
bürokrácia növekedésgátló hatása, nálunk 10% körüli. Nehéz nem látni az összefüggést. Kétségtelen tény, hogy a megyei vál-
lalkozások Budapest irányú migrációjában közrejátszik az ottani sokkal barátságosabb hatósági környezet. A rossz nyelvek
szerint még mindig a vidék a forrásszerzési terep, ugyanakkor tény, van pozitív elmozdulás a cégek válaszai szerint.
— A kamarának milyen szerepe van abban, hogy a vállalkozások és a hatóságok együttmûködése hatékonyabb,
gördülékenyebb legyen?
— A kamara az az összekötô kapocs, amely egyrészt képes a vállalkozók bizalmát élvezve a hatósági ügyekhez fûzôdô
tudást közvetíteni, másrészt eljárni a cégek érdekében méltatlannak tartott eljárások esetében, vagy pl. szabályozási módosí-
tásokat kezdeményezni. Ezért fontos a gazdaság és a hatóságok felôl is a kétoldalú bizalom.
7. ábra: Jogorvoslat esetén felmerülô retorzió valószínûsége és az elismertség szervezetenként, 2014
SZÉCHENYI KÁRTYADél-Dunántúli Gazdaság 11
Több mint 13 500 befogadott igénylés,
10 500 létrejött ügylet, 64 milliárd fo-
rintot meghaladó összegû kihelyezett
hitel – ezek a számok tükrözik a 2002-
ben országosan indított Széchenyi Kár-
tya Program Baranya megyei vállalko-
zások körében aratott sikerét. A
KAVOSZ Zrt. által irányított, 11 hazai
hitelintézetnél igénybe vehetô kedvez-
ményes hitellehetôség részben az állami
kamattámogatás révén lett napjaink leg-
sikeresebb vállalkozói finanszírozási
megoldása. A jegybanki alapkamat je-
lentôs csökkenése és az állam által nyúj-
tott támogatások következtében minden
eddiginél alacsonyabb kamatokkal ér-
hetôk el a vállalkozások számára a
program keretein belül igényelhetô hi-
telkonstrukciók.
— Már van olyan hitellehetôség a
Széchenyi Kártya Program keretében,
amelynek nem éri el a net-
tó 2,1%-ot az éves kamata
– Szép Zoltán, a
KAVOSZ fejlesztési igaz-
gatója. — Az igénylés
kedvezô feltételei, az ad-
minisztráció csökkenése,
a gyors és egyszerû hitel-
bírálat, az állami kamattá-
mogatás mind afelé mu-
tat, hogy a Széchenyi Kártya mára a hi-
telesség jelképe lett. Tapasztalataink azt
mutatják, hogy azok a mikro-, kis- és
közepes vállalkozások, amelyek a 2008-
as gazdasági válság után éltek a Széche-
nyi Kártya nyújtotta lehetôséggel, nem
szüntettek meg munkahelyeket, talpon
tudtak maradni. A program által elérhetô
kedvezô kamatozású hitelek lehetôvé te-
szik – a napi likviditási problémák meg-
oldásán túl – a válság miatt elhalasztott
beruházások elindítását, a gépek, eszkö-
zök korszerûsítését, valamint tovább nö-
velik a kkv-szektor uniós pályázatokon
való részvételének esélyeit.
— A kis- és középvállalkozások fej-
lettségi szintje és stabilitása határozza
meg az ország gazdaságát, ezért nagyon
fontos a kkv-k támogatása, akár a Szé-
chenyi Kártya Program által. A gazda-
ságfejlesztés kulcskérdése a források
megnyitása és összehangolása – mondta
dr. Kéri István, a Pécs-
Baranyai Kereskedelmi
és Iparkamara elnöke a
fórumon. Dr. Parragh
László, a Magyar Keres-
kedelmi és Iparkamara el-
nöke a hazai gazdaságot
elemzô elôadásában azok-
ról a már a megvalósulás
fázisában lévô reformok-
ról szólt, amelyek többek között a kkv-
szektor hatékonyságára, termelékenysé-
gére is pozitív hatással lesznek. Vélemé-
nye szerint jelentôs figyelmet kell fordí-
tani a jövôben az EU-s források éssze-
rûbb felhasználására va-
lamint a kutatás-fejlesz-
tésre és innovációra.
A fórumon az is el-
hangzott, hogy mára a
Széchenyi Kártya Prog-
ram keretein belül kihe-
lyezett hitelek összege
országosan elérte az
1280 milliárd forintot,
mintegy 200 ezer létrejött hitelügylet
eredményeként. Az Európai Unió által
is elismert programban igényelhetô hi-
telek egymásra épülnek és akár egyide-
jûleg, egyszerre is felhasználhatók. A
máig legnépszerûbb konstrukció a Szé-
chenyi Kártya „klasszik”, a szabadon
felhasználható folyószámlahitel a már
legalább egy éve mûködô mikro-, kis-
és középvállalkozások átmeneti pénz-
ügyi gondjainak megoldására szolgál.
Az igénylôk 3 hét alatt akár 25 millió
forinthoz juthatnak a gyors és egyszerû-
sített hitelbírálatot köve-
tôen. A Széchenyi Forgó-
eszközhitel kifejezetten
forgóeszközök finanszí-
rozására szolgál, szintén
25 millió forintig, akár 3
éves futamidôvel vehetô
igénybe. A Kormány
2013. május 1-jétôl évi 5
százalékpont kamattá-
mogatást biztosít a Széchenyi Beruhá-
zási Hitel, az uniós pályázatokhoz igé-
nyelhetô Széchenyi Önerô Kiegészítô
Hitel és a Széchenyi Támogatást Meg-
elôlegezô Hitel hitelszerzôdések teljes
összegéhez, az adott ügylet futamidejé-
nek elsô három évére. A kedvezô költsé-
geknek, valamint a rugalmasabb feltéte-
leknek köszönhetôen a Széchenyi Beru-
házási hitel az MNB Növekedési Hitel-
programja mellett az egyik legkedve-
zôbb kondíciójú forrás a piacon, ami jó
alternatívát kínál a kisebb cégek számá-
ra. Még olcsóbb lett az Agrár Széchenyi
Kártya is, amelyhez a Vidékfejlesztési
Minisztérium 4% kamattámogatást
nyújt. Az agrárium igényeire szabott
egyedülálló hitelkonstrukciót a mezô-
gazdasági termékek elôállításával, fel-
dolgozásával és forgalmazásával, erdô-,
vad- és halgazdálkodással foglalkozó
mezôgazdasági ôstermelôk, családi gaz-
dálkodók, egyéni vállalkozók, illetve
társas vállalkozásként mûködô kis- és
középvállalkozások vehetik igénybe.
A Széchenyi Kártya Program hitelei
a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-
kamara ügyfélszolgálati irodáiban igé-
nyelhetôk.
További információ: www.pecsikamara.hu
„A Széchenyi Kártya máraa hitelesség jelképe lett”
Minden eddiginél alacsonyabb kamatok a Széchenyi Kártya Programban. Tájékoztató fórumot tartottak a konstrukcióról a kamarában.
SZAKKÉPZÉS12 Dél-Dunántúli Gazdaság
A 7. Szakma Sztár Fesztiválon ünne-
pélyes keretek közt lezajlott ered-
ményhirdetésen a döntôbe jutott ba-
ranyai tanulók közül négyen is feláll-
hattak a dobogóra, ketten elsô és ket-
ten második helyezést értek el.
A Magyar Kereskedelmi és Iparka-
mara a területi kamarákkal együttmû-
ködve idén is megrendezte a Szakma
Kiváló Tanulója Versenyt, valamint az
Országos Szakmai Tanulmányi Ver-
senyt 38 szakmában. A verseny legfôbb
célkitûzése, hogy a fizikai szakmák tár-
sadalmi presztízsét és vonzerejét emelje
a pályaválasztó fiatalok köreiben. A ver-
seny elôdöntôit a területi kamarák szer-
vezték és bonyolították le, a budapesti
döntôn a szakmai megmérettetés mellett
nagyszabású fesztivál zajlott április 14-
15-én Budapesten, a Hungexpo terüle-
tén.
A fesztiválon az ország legjobb ta-
nulói egy-egy munkadarab elkészítésé-
vel mutatták be tudásukat és szakmáju-
kat. A Szakma Sztár Fesztivál remek le-
hetôséget nyújt a pályaválasztás elôtt ál-
ló diákoknak a szakmák megismerésé-
ben, a pályaválasztás elôsegítésében.
Ezért a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és
Iparkamara közel félszáz tanuló és kísé-
rôik számára biztosított utazási lehetô-
séget a budapesti döntô megtekintésére.
Az elôdöntôk eredményei alapján
ebben a tanévben a döntôbe 106 iskolá-
ból 194 tanuló jutott be, közöttük 10 ba-
ranyai tanuló versenyzett nyolc szakmá-
ban.
A baranyai diákok 2014. évi ered-
ményeit a mellékelt táblázat mutatja.
A jó szakma felér egy diplomával– baranyai sikerek 2014
Helyezés Név Szakma Gyakorlati képzôhely Iskola
1. Czeininger Enikô Mária nôi szabó Pécsi 500. sz. Angster József Szakképzô Iskola tanmûhely
1. Páll Árpád víz-, csatorna- és Gépész-Tér Kft. Pécsi Simonyi Károly közmû-rendszerszerelô Szakközépisk. és Szakiskola
2. Ács Norbert hûtô- és légtechnikai Klímatrióplussz Kft. Pécsi Simonyi Károlyrendszerszerelô Szakközépisk. és Szakiskola
2. Tamás Gábor kômûves Csike Zoltán Mohácsi Radnóti Miklósegyéni vállalkozó Szakképzô Iskola, Szakisk.
4. Sibalin Miklós gépi forgácsoló Hauni Hungaria Kft. Pécsi 500. sz. Angster(kamarai gépipari osztály) József Szakképzô Iskola
5. Molnár Norbert Máté gépi forgácsoló Hauni Hungaria Kft. Pécsi 500. sz. Angster(kamarai gépipari osztály) József Szakképzô Iskola
6. Papp Alexandra magasépítô technikus Pécsi Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola tanmûhely
6. Hirmann Kristóf festô,díszítô, mázoló Pittore Festô Bt. Pécsi Pollack Mihály és tapétázó Mûszaki Szakközépiskola,
Szakiskola6. Rajczi Gábor ács, állványozó TAKESZ Kft. Pécsi Pollack Mihály
Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola
7. György Dávid gépi forgácsoló Hauni Hungaria Kft. Pécsi 500. sz. Angster(kamarai gépipari osztály) József Szakképzô Iskola
SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 13
Baranyai gépipari vállalkozások tá-
mogatásával lezajlott a 4. GÉP-
ÉSSZEL Baranyában szakmaismereti
verseny. A három fordulós versenyen
induló 102 tanuló közül a legeredmé-
nyesebb 10 csapat versenyzôi vehettek
részt a kamara Zsolnay termében ren-
dezett döntôn. A gyôztesnek járó ser-
leget az abaligeti csapat (PPHF Szent
Mária Magdolna Gyakorló Általános
Iskola és AMI) vehette át.
A gépipari szakmák iránt érdeklôdô
általános iskolás tanulók a január óta
zajló versenyen 3 fordulóban mérhették
össze tudásukat, felkészültségüket. A
kamara Pályaválasztás Baranya honla-
pon meghirdetett vetélkedô 1. fordulója
önálló felkészülést igényelt. A 3 fôs csa-
patok elsô feladatként egy szakmatörté-
neti totót töltöttek ki. A kutatómunka
során olyan elméleti alapismeretekkel
gazdagodhattak, melyet a késôbbiekben
is hasznosítani tudnak.
A kérdéssort eredményesen megol-
dó csapatok a 2. fordulóban már testkö-
zelbôl ismerkedhettek a szakmákkal. A
tanulók képzésére is nagy hangsúlyt
fektetô gépipari cégek nyújtottak lehe-
tôséget üzemlátogatásra.
A döntôn, amely a korábbi évekhez
hasonlóan egy játékos ügyességi vetél-
kedô, minden olyan ismeretet be kellett
vetni, ami a fémes szakmákkal kapcso-
latos, de a kézügyesség, jó szemmérték,
logika és a csapatmunka sem hiányoz-
hatott. Az idei évben elôször a versenyt
támogató vállalkozások is képviseltet-
ték magukat a döntôn. A verseny 10 tá-
mogatójához köthetô 10 állomáson
szakemberek irányították a versenyfel-
adat megoldását, akik nem csak az érté-
kelést végezték, hanem új ismeretekkel,
tanácsokkal is ellátták a versenyzôket.
A verseny döntôsei az idei évben is
jutalom kiránduláson vehettek részt. A
kamara szervezésében, a szponzor vál-
lalkozások támogatásával a 10 legered-
ményesebb csapat 2014. április 15-én
Budapestre utazhatott. Elsô program-
ként a Szakma Sztár Fesztivált tekintet-
ték meg, ahol 38 szakmával ismerked-
hettek, majd látogatást tehettek a Cso-
dák Palotájában is, ahol az izgalmas és
látványos szemléltetô eszközök segítsé-
gével tapasztalhatták meg a fizika sok-
szor meglepô törvényeit.
A verseny támogatói:
Forsz Kft.
Hauni Hungária Gépgyártó Kft.
Hidrot Kft.
Iron-Tech Zrt.
Lakics Kft.
Matro Kft.
Mecsek Füszért Zrt.
MIG-TIG Kft.
Pécsi 500. sz. Angster József Szakképzô
Iskola
Seres Kft.
Spitzer Silo Pécs Kft.
Terex Cranes Hungary Kft.
Ügyességi vetélkedô, logika, csapatmunka
Véget ért a 4. GÉP-ÉSSZELBaranyában verseny
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és
Iparkamara kiemelt feladatai közé
tartozik az általános iskolások pálya-
választásának elôsegítése. Napjaink-
ban a gépipar komoly kihívással
küzd, melyet a megfelelôen képzett
munkaerô hiánya okoz. A helyzet ja-
vítása érdekében a megyében számos
vállalkozás nagy hangsúlyt fektet a
saját munkaerô kinevelésére. A cél
érdekében jól mûködô összefogás
van a kamara és a gépipari vállalko-
zások között, így a kamarai pályavá-
lasztási rendezvények is évek óta
nagy támogatást kapnak, sokan áll-
nak a gépipar megismertetésével kap-
csolatos kezdeményezések mellé.
KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság14
A gépipari szakmák után az autós és a vendéglá-tós szakmák képviselôi is ismerkednek a gyakor-lati képzés új követelményeivel. Az új szabályo-zás szerint a 9. osztály iskolai alapozása után 10-11.-ben csak a cégeknél történik a kerettantervszerinti gyakorlati oktatás. Ez alapján a cégeknekismerniük kell a kerettanterv követelményeit, ezta képzésrôl vezetett foglalkozási naplónak is visz-sza kell tükröznie. A gyakorlati vizsgára tehát avállalkozások készítik fel a tanulót, az ô felelôs-ségük, hogy minden szükséges ismeretet átadja-nak. Az autós szakmában a kamara Szakképzé-si bizottsága és az 500-as Angster József Szak-képzô Iskola szakemberének együttmûködésévelfolyik az a munka, melyben elkészült az autósze-relô, autóelektronikai mûszerész, autótechnikusszakmákban a kerettantervi tananyag gyakorlatirészének tanítási egységekre bontása, mellé ren-delve, hogy milyen eszközök, gépek szüksége-sek a gyakorlathoz. Ezt követôen került sor a 31autós képzô cég tájékoztatására a kamarában,melyen a cégek gyakorlati oktatói vettek részt. Agyakorlati képzéshez szükséges eszközlistaalapján a cégek önfelméréssel nézik meg, milyeneszközök állnak rendelkezésükre, s mely szak-mai anyag oktatásához nincs jelenleg megfelelôgép, eszköz a cégnél. A kamara a felmérésekösszegzése után segítséget nyújt abban, hogyhol és milyen módon van lehetôség ebben azesetben a tanulóknak szükséges ismeretek át-adására.
További információ: Cséfalvay Ágnes 72 507 114, [email protected]
Gyakorlati képzô-helyek fejlesztése állami támogatással406 millió forint állami támogatás jut a gyakorlatiképzést folytató baranyai vállalkozások és képzôintézmények eszközparkjának fejlesztésére.
Nyilvános a gyakorlati képzés tárgyi eszkö-zeinek fejlesztésére kiírt decentralizált pályázatnyerteseinek neve és a támogatás összege. Amegyei keretre benyújtott pályázatok értékelésétés a nyertesekre vonatkozó javaslattételt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mellettmûködô Baranya Megyei Fejlesztési és KépzésiBizottság végezte.
A döntés értelmében a meghirdetett 246 mil-liós baranyai keret 160 millió forinttal emelkedett,így a szakiskolai és szakközépiskolai tanulókgyakorlati képzésével foglalkozó kkv-k és oktatá-
si intézmények, a gyakorlati képzés tárgyi feltét-eleinek fejlesztésére, közel 406 millió forint visz-sza nem térítendô támogatásban részesülnek.Ezzel 75 baranyai vállalkozás fejlesztheti eszköz-parkját, ami közel 700 tanuló gyakorlati oktatásátérinti.
A fejlesztés támogatása kiemelten fontos,mert a diákok a duális képzési rendszerben a 10.és 11. évfolyamon már vállalkozásoknál teljesítikszakmai gyakorlatukat. A program hozzájárul ah-hoz, hogy a szakképzésben részt vevô tanulók aszakmájukhoz szükséges ismereteket és gyakor-lati jártasságot vállalati körülmények között sze-rezzék meg, segítve ezzel a munkaerô-piacontörténô érvényesülésüket.
Fülöp AttilaPécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
MFKB koordinátor
Hogyan képezzüka jövô autószerelôit, pincéreit?
Munkahelyi stresszoldásA Baranya Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara együttmûködésével munkavédelmi nyílt napot tartott. Arendezvényen mindazon munkahelyi kockázatokról és kezelésük lehetséges technikáiról adtaktájékoztatást, melyek a dolgozók körében tartós munkahelyi stressz-állapotot válthatnak ki ésmegbetegedést okozhatnak.
Az elôadók a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai, a pszichés és pszichoszociális kóroki té-nyezôkrôl, a pszichoszociális expozíciók kezelésérôl és a munkavédelmi szolgáltatók szakmai tevé-kenységérôl tartottak elôadást. Emellett a nyílt nap során felmerülô kérdések közös megvitatásával nyúj-tottak segítséget a kockázatkezelés helyes gyakorlatának kialakításában. A pszichés és pszichoszo-
ciális kockázatok megfelelô kezelése javítja a dol-gozók munkahelyi közérzetét és együttmûködô ké-pességét, csökkenti a munkahelyi feszültségeket,és segíti a munkavégzés hatékonyságának növe-lését.A rendezvényt Dr. H. Nagy Judit, a Nemzeti Mun-kaügyi Hivatal fôosztályvezetôje nyitotta meg,Puszti Tibor, a BAMKH Munkavédelmi és Munka-ügyi Szakigazgatási Szervének igazgatóhelyette-se moderálta, és elôadást tartott a munkavédelmiszolgáltatók szakmai tevékenységének értékelé-sérôl.
A nyílt napon elhangzott elôadások egy része a kamarai honlapon (www.pecsikamara.hu) elérhetô.
Az együttmûködési megállapodással képzô, nemhozzájárulásra kötelezett egyéb szervezetek ré-szére, vagyis a költségvetési szerveknek a gya-korlati képzés finanszírozását állami támogatáshiányában az iskola fenntartója finanszírozhatja.
Amennyiben a gyakorlati képzést részbenvagy egészben folytató szervezet nem szakkép-zési hozzájárulásra kötelezett, a szakképzô isko-la fenntartója (akár Klebelsberg, akár alapítványivagy egyházi fenntartású, valamint egyetemifenntartású) részben vagy egészben megtéríthe-ti a gyakorlati képzést. Az iskola fenntartója agyakorlati képzés együttmûködési megállapodás
alapján folyó idôarányos részére az iskolai tan-mûhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozásifeltételei szerint jogosult költségvetési támoga-tásra. A költségek viselésének, megosztásánakés átadásának módját a felek az együttmûködésimegállapodásban rögzítik.
Amennyiben a fenntartó ezzel a lehetôség-gel nem él, úgy a legoptimálisabb megoldás, haa gyakorlati képzést tanulószerzôdés keretei kö-zött szervezik meg. Ebben a formában a finanszí-rozás nem függ a másik féltôl, a költségeik fede-zésére a 24/2012 kormányrendelet szerint sajátmaguk pályázhatnak.
Nyári gyakorlat finanszírozásaköltségvetési szerveknél
e-építési napló a gyakorlatban:
szakemberek ismerkednek a szoftvermûködésével
KLASZTERDél-Dunántúli Gazdaság 15
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és
Iparkamara által menedzselt Dél-Du-
nántúli Gépipari Klaszter az eddigi
kétéves hatékony és sikeres mûködés
után, a kamara szakmai munkájával,
és intenzív közremûködésével készült
pályázata alapján elnyerte az Akkre-
ditált Innovációs Klaszter címet, me-
lyet 2014. február 21-tôl 2016. febru-
ár 21-ig viselhet.
A címhez kapcsolódó tanúsító oklevél
ünnepélyes átadására a közelmúltban
került sor Budapesten. A díjat Keller Pé-
ter, a MAG Zrt. klaszterfejlesztési osz-
tályvezetôje adta át dr. Hüse István-
nak, a klaszter elnökének és dr. Síkfôi
Tamásnak, a Pécs-Baranyai Kereske-
delmi és Iparkamara titkárának.
A klaszter a cím elnyerésével az új
tervezési idôszakban akkreditált klasz-
tereknek és azok tagjaiknak kiírt (dedi-
kált) pályázatokon vehet részt, valamint
klasztertagjaik többlet-pontokat, maga-
sabb támogatási intenzitást érhetnek el
egyes pályázatokon.
— A Dél-Dunántúli Gépipari
Klaszter tagjai számára ez elsô körben
az aktuális piacépítô és piacbôvítô kere-
tek elérését hozhatja, de reményeink
szerint késôbb a beruházási célú forrá-
sok is képbe kerülhetnek – értékelte a
szakmai sikert dr. Síkfôi Tamás. A ka-
mara titkára kiemelte, hogy folyamato-
san szükség van a szakmai érdekközös-
ség tevékenységének, munkájának kata-
lizálására, de a klaszter a szakképzés, az
innováció és a közös beszerzés területén
is komoly sikereket értek már el.
— Az akkreditációs címmel kivívott
elônyök mellett számunkra, a klaszter
tagjai számára kiemelt elismerést jelent
a visszaigazolt alkalmasság és képes-
ség, ez egyértelmûen pozitív visszajel-
zés, ami plusz energiákat mozgósít ben-
nünk további céljaink eléréséhez –
mondta dr. Hüse István a szakmai siker
kapcsán. A klaszter elnöke szerint a cím
elnyerése a jövôben hatékonyan hozzá-
járulhat a klaszter kiemelt célkitûzésé-
nek az értékteremtésnek, értéknövelés-
nek megvalósításához, további erôsödé-
séhez és fontos, hogy mindezt úgy vé-
gezhetik a klaszter tagjai, hogy a közös-
ség a környezetért és a jövôért is fele-
lôsségvállalást fogalmazott meg célki-
tûzései között.
A több, mint kétéves munka ered-
ményeképpen kialakultak a klaszter ki-
dolgozott stabil alapjai, szervezeti, mû-
ködési folyamatai, stratégiája, rövid és
hosszú távú céljai. A megvalósításhoz
szükséges feltételek biztosítását is vál-
lalta a klaszter, mellyel megalapozta az
akkreditált klaszterként történô mûkö-
dését — tette hozzá Szabó Berta, a
klaszter menedzsere.
A klaszter számos közös projektet
mûködtet, melyek megvalósítását ön-
erôbôl is vállalja, természetesen a közös
fejlesztésékhez kötôdô projektjeihez
számít az elnyerhetô pályázati források-
ra is.
Az elmúlt tervezési idôszakban az
Akkreditált Innovációs Klaszterek Tag-
jai gazdaságfejlesztési pályázatokon
mintegy 127 milliárd forint támogatást
vettek igénybe, melybôl 92 milliárd fo-
rint K+F pályázat volt, valamint mint-
egy 35 milliárd forint támogatás a dedi-
kált kiírású volt. Magyarországon 26
akkreditált klaszter van, melybôl 7 gépi-
parhoz/jármûiparhoz kötôdik, a régió-
ban egyetlen akkreditált gépipari
klaszter van és ez a Dél-Dunántúli Gé-
pipari Klaszter. Az akkreditációval a
klaszter egy nemzetközi viszonylatban
is elismert „brand”-hez jutott hozzá.
Akkreditált Innovációs Klaszter lett a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter
11. Benchmarking Klub a Dél-Dunántúli Gépipari KlaszterbenA Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter a 2014. januári taggyûlés után kötetlenebb
formában, a népszerû Benchmarking klubülésen találkozott újra a Zsolnay
Kulturális Negyedben.
A 2014. március 26-ai rendezvényen volt mit ünnepelni: a klasztertagok e ren-
dezvényen kaptak elôször információt arról, hogy a klaszter elnyerte az Akkreditált
Innovációs Klaszter Címet, valamint a szakképzési projektjük eredményét díjjal ju-
talmazta a Német-Magyar Ipar és Kereskedelmi Kamara. Az ünnepélyes bejelenté-
sek után a szakmai témákról való egyeztetések, véleménycserék nem maradhattak el
ezúttal sem, többek között megtárgyalták az elmúlt idôszak klasztert, klasztertagokat
érintô közös eseményeket (pl. Pollack Expo, egri Jármûipari Beszállítói Nap, Nem-
zeti Kereskedôház Roadshow programja), tervezett rendezvényeket, valamint az
egyes belsô projektjeik (pl. közös beszerzés, közös kiadványok) aktuális kérdéseit is.
Dr. Hüse István és Dr. Síkfôi Tamás -– Új források nyíl-hatnak meg a klaszter és a klaszter tagjai elôtt
KAMARAI HÍREK16 Dél-Dunántúli Gazdaság
Pécsett, a Hotel Makár Sport és Wellness****szállodában tartotta a klaszter idei harmadikülését, ahol a klaszter tagok részletesen meg-ismerhették a cég tevékenységét és lehetô-ség nyílt a szálloda megtekintésére is.
A megbeszélés témája a klaszter közös kiad-ványának bemutatása mellett a honlap terveinekelfogadása, jövôbeli feladatok megbeszélésevolt. Májusban a klaszter szervezésében kerülmegrendezésre a Magyar Kereskedelmi és Ipar-kamara Turisztikai Kollégiumának kihelyezett ülé-se, ahol aktuális turisztikai témák mellett bemuta-tásra kerülnek a megye turisztikai lehetôségei is.Az ülés során a Ferling Webline Kft. mutatkozott
be részletesen a klaszter tagok számára. A talál-kozón dr. Göndöc András Baranya megye fôjegy-zôje a megye turisztikai lehetôségeirôl, fejleszté-
sekrôl tartott beszámolót. A tagok megállapodtak,hogy a következô ülést májusban az Arnold Pin-ce és Panzióban fogják tartani Siklóson.
Turisztikai lehetôségek a megyében – BaranyaLand klaszter ülés
Simonyi NövekedésiProgramKerekasztal export témakörben
„Újszerû megközelítés” – talán így lehetne jel-lemezni azt az áprilisi találkozót, melyen a fi-gyelem középpontjában 8 kezdô exportôr állt.A PTE Közgazdaságtudományi Kar SimonyiÜzlet- és Gazdaságfejlesztési Központja(Simonyi BEDC) a Pécs-Baranyai Kereskedel-mi és Iparkamara (PBKIK) és a HITA (Nemze-ti Külgazdasági Hivatal) együttmûködésébenszervezett, az exportpotenciál fejlesztését cél-zó módszer újszerû és egyedülálló. A cégek2013. november 27-én kezdték meg azt aprogramot, mely mára második szakaszáhozérkezett. A Simonyi Növekedési Programszakértôi 8 vállalat számára határozták megcégre szabottan a problémás, illetve kihívástjelentô területeket és különbözô megoldási le-hetôségekre tettek javaslatot. A résztvevôknemzetközi skype konferenciabeszélgetés ke-retében elsô kézbôl kaphattak információt aHITA ausztriai, kanadai és amerikai külügyiszakdiplomatáitól, a lengyel kereskedelmi ta-nácsostól, valamint a HITA és az 52 országban600 irodával mûködô Enterprise EuropeNetwork helyi munkatársaitól. A harmadik,„fejlesztési” szakaszban a kiválasztott fejlesz-tési program gyakorlati megvalósítása zajlikmajd, a megoldási javaslatot készítô szerep-lô(k) bevonásával, melyek között – a teljességigénye nélkül – szerepelhet kompetenciafej-lesztés, partner- és közvetítôkeresés, piacfel-mérés vagy finanszírozás-tervezés. A SimonyiNövekedési Program újabb vállalkozások be-vonásával negyedévente kerül megrendezés-re a jelenlegihez hasonló formában.
— Mi az igazság? A világ vezetô ipari vásá-rát, a Hannover Messe-t járva – egy, önkénteskamarai tagokból álló – delegáció kísérôjekéntnem látom ilyen borúsan a helyzetet – mondjaHendinger Anita a kamara kereskedelemfejlesz-tési osztály vezetôje. Hozzátartozik, hogy egy na-gyon jól bejáratott, kitûnô marketing és kommuni-kációs eszközöket folyamatosan használó szak-vásárról beszélünk. Ahhoz, hogy komolyan bejár-ja valaki a területet, tárgyaljon, partnereket láto-gasson, több napra van szükség. A belépôjegybirtokában ingyenes a városi közlekedés és a vá-sáron belül is megoldott a buszos közlekedés.
A látogatók megismerkedhettek az ipari au-tomatizálás, az IT, az energia és környezettech-nológia, az ipari beszállítók, a termelési technoló-giák és szolgáltatásokhoz kötôdô innovatív és út-törô megoldásokkal. A kiállítók a teljes ipari érték-lánc mentén mutatták be, és kínálták termékei-ket, megoldásaikat. A jövô a digitális gyáraké –talán ezzel jellemezhetô a szakvásár központi te-
matikája, melynek kapcsán elôadásokat, konfe-renciákat is szerveztek. Megnô a modellezés, avirtuális tervezés jelentôsége. A digitális gyár el-járásai és eszközei a termékfejlesztés és terme-léstervezés komplett digitális tervezését megva-lósítják a konstrukciótól a technológiai szimuláci-ón át egészen a virtuális felfutásig és üzemelte-tésig egy teljesen integrált adatmenedzsment se-gítségével.
— Színvonalas standokon, elôadásokon tör-ténô ismeretszerzés, mindemellett kitûnô lehetô-ség a személyes kapcsolat és bizalomépítésre –ahol este a tartományra ugyan nem jellemzô, dejó hangulatot kölcsönzô bajor sör és ételek mel-lett lazíthatnak a kiállítók és a látogatók – fejezibe Hendinger Anita az élménybeszámolót.
Idén a kamarai delegáció látogatása a Nem-zetgazdasági Minisztérium és a cégek sikeresüzletember találkozón történô részvétele azEnterprise Europe Network támogatásával való-sult meg.
Robotok és bajor perecAz internet elterjedése, a gazdasági válság hatásai a vásárok jelentôségét érezhetôen vissza-szorították. Kevesebb a kiállító és csökken a látogatók száma is. Sokan költséghatékonyabbnakés gyorsabbnak találják a kommunikáció és az üzletkötés egyéb formáit.
KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 17
Formatervezésitanácsadás A kamara Innovációs Osztálya Formatervezésitanácsadással bôvíti szolgáltatásai kínálatát.
A kamarai formatervezôvel, elôre egyeztetettidôpontban, – szerdánként 8.00 és 12.00 között-lehet térítésmentesen konzultálni az innovatív öt-letek megvalósításáról, illetve kedvezményes le-hetôség van tervek kidolgoztatására is. A szolgál-tatás azokat a cégeket célozza meg, amelyekneknincs kapacitása formatervezô alkalmazására, vi-szont felismerték, hogy a design alkalmazása ér-téknövelô tényezô. A kamara segítséget nyújt ar-culat kialakításban, installációk megtervezésé-ben, kiadványtervezésben, 3D modellezésben,iparjogvédelmi eljárásokhoz szükséges mûszakirajzok elkészítésében.
Jelentkezni lehet a [email protected] email cí-men, illetve a 72/507-140-es telefonszámon.
Önindító újratöltveA Baranya Megyei Munkaügyi Központ gesz-torálásával és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamara, a Baranya Megyei Vállalkozói Köz-pont, a Kulturális Innovációs Kompetencia Köz-pont Egyesület, és a Magyar Turizmus Zrt. Dél-dunántúli Regionális Marketing igazgatósága, va-lamint a RQC Regionális Minôségbiztosítási Köz-pont Kft. együttmûködésében indult ÖnindítóProgram 20 kreatív iparban tevékenykedô állás-keresônek nyújtott segítséget, hogy megalapo-zott döntést hozhassanak vállalkozásuk indításá-ról, kaptak maximum 2 millió Ft beruházási támo-gatást a vállalkozás indításához.
A program 2014. évi indításával kapcsolat-ban a munkaügyi központ által kezdeményezettegyeztetés sikeres volt, hiszen a Központ vezeté-se a program indításáról és további fejlesztésérôldöntött. A kamara Kisvállalkozási Bizottsága aprogramban az induló vállalkozásokat segítô ke-resztszülôk válogatásáért és bevonásáért felel.
E V L I A – A kifejlesztett módszertan
Az immateriális javak különbözô csoportjainak egyre nagyobbjelentôsége van a vállalkozások piaci értékének növelésében.Ilyen javak például: humán erôforrások, know-how, szabadal-mak, védjegyek, szerzôi jog, licencek, márka, kapcsolati tôkestb.
Az immateriális eszközök azonosítását és leírását szolgálóEVLIA módszer azon eszközök azonosítását és leírását segíti, me-lyek kulcsfontosságúak a cég versenyképességi erejének fokozásá-hoz.
A módszer célja, hogy a bankok, pénzügyi közvetítôk, befektetôk számára hiteles és tartalmas ké-pet nyújtson azokról az immateriális eszközökrôl, melyek relevánsak a vállalkozás versenyképességé-nek szempontjából, és így elôsegítik a pénzügyi döntések meghozatalát.
Bôvebb információ: www.evlia.eu; www.pbkik.hu
Rendhagyó testületi ülést tartott a Pécs-Bara-nyai Kereskedelmi és Iparkamara négy testü-lete, melyen a hivatalos programot a Kresz &Fiedler Kft. új gyártócsarnokának és modernirodakomplexumának megtekintése követte.
A Kisvállalkozási Bizottság, Innovációs Bizottság,Közszolgáltató Tagozat elnökség, Ipari Tagozatelnökség és a szûk szakértôi kör részvételévellezajlott esemény fô témája a minden jelenlévôrejellemzô „innováció”volt.
A Kresz Erika Kisvállalkozási bizottsági el-nök és cégvezetô elôadásával kezdôdött össze-jövetelen a csaknem harminc testületi tagnak le-hetôsége nyílt az életbôl vett személyes, egyedipéldákon keresztül megvitatni a vállalkozásokfejlôdésének, fejlesztésének irányait.
A nagy fejlesztésen átment cég „titka” nemmás, mint a folyamatos lehetôségkeresés (piacfi-gyelés), minôségi munkavégzés, és a csapat,melyen belüli kiváló összhang és tökéletességretörekvés hozza az ügyfelet, a jó referenciát.
A cégvezetô szavaival: „attól vagyunk jók, hogycsapat vagyunk”.
Dr. Síkfôi Tamás kamarai titkár gazdaságihelyzetértékelést tartott.
A szavakat tettek követtek, vagyis az innova-tív és minôségi mûködésrôl elhangzottak valósá-gos létezésérôl is meggyôzôdtek a meghívottaka gyárlátogatás keretében.
Az elsô visszajelzések szerint már helybenszülettek együttmûködési ötletek, az üzletkötésilehetôségek az esemény értékét emelik.
Brossúra készülÁprilis elejei romániai partnertalálkozót követôen a hazai CMC csapata tettek mezejére lépett és elkezdte megvalósítani a Nagyszebenbenmeghatározott feladatokat. A kamara együttmûködve a KIKK Egyesü-lettel elkezdte kidolgozni a projekt utolsó félévére szóló akciótervét,mivel várhatóan szeptember végén lezárul a nemzetközi partnerség.A magyar csapat jelenleg a hatos munkacsomaghoz kapcsolódó üz-leti tervek és kreatív ipari PPP (Public-private partnership) együttmû-ködések kidolgozásán dolgozik. Rövidesen kiadásra kerül a magyarnyelvû PPP brossúra, amely bemutatja a CMC projekt szempontjábólreleváns köz- és magánszféra közötti kreatív ipari kooperációkat, illet-ve élesítésre kerül az ITC turisztikai platform, mely a partnerek láto-gatható ipari nevezetességeit mutatja be.
Innováció, mely összeköt
ÉPÍTÔIPARI MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság18
A cél a közel nulla
energiaigényû épületZöld építészet, fenntartható építészet, környe-zetbarát módszerek, szinte nincs olyan nap,hogy ne kerülnének napirendre, hol az energia-függés megszüntetése, hol a fenntartási költsé-gek csökkentése miatt.A fenntartható építészet egyik fontos eleme, hogy olyanépületeket hoz létre, amelyeknek a víz- és energiafelhasz-nálása hatékony, valamint környezetbarát, megújuló forrá-sokat használnak fel a megépítésük során.
Egyre több olyan ház épül, amelyek tetejére napkollek-torokat, napelemeket helyeznek el, de már olyanok is van-nak, amelyek úgynevezett zöld tetôvel fedtek be, s esôvíz-zel, vagy a keletkezô szennyvíz tisztításával létrejött „szür-ke vízzel” locsolják az itt létrehozott kert növényeit.
A lakhatási költségek minimálisra csökkentése miatt,egyre nagyobb az igény az energiatakarékos házakban ki-alakított lakásokra. Budapest egyik kerületében az önkor-mányzat több száz ilyen bérlakás építését kezdte meg.Várható, hogy öt-hat év múlva a jelenleginél is jóval többilyen épület kerül majd tetô alá hazánkban, amelyben sze-repet játszik egy uniós elôírás is, amely szerint 2020. vala-mennyi új épületnek az energiaigényének a nullához kellközelítenie. E mellett a 2018. december 31. után pedig ahatóságok által használt vagy tulajdonukban levô új épü-leteknek már közel nulla energiaigényûek kell lenniük.Szintén kötelezô elôírás, hogy 2012-tôl nem támogathatóolyan új építkezés, vagy épület-felújítás, amely nem telje-síti az Európai Bizottság által elôírt úgynevezett költségop-timalizált minimumkövetelményeket. Az uniós elôírás cél-ja, hogy az épületek energiafelhasználása jelentôsen csök-kenjen, ugyanakkor növekedjen a megújuló energiák –nap, szél, víz, föld-hô – használata.
A közel nulla energiaigényû épület nem azonos apasszívházzal, aktív- vagy ökoházzal. Olyan nagyon ener-giatakarékos épületet jelent, amelyben a felhasznált igenkis mennyiségû energia számottevôen az épületben, vagyannak közelében termelt megújuló energiából származik.Jelenleg kevés ilyen található Magyarországon, legfeljebbnéhány száz darab, amelyek többségében lakóházak.
Ma hazánkban a felhasznált összes energia 40 százalé-kát az épületekben használják el – ennek egyharmadát anem lakáscélú ingatlanok – irodák, gyárak, iskolák, kórhá-zak – teszik ki –, s mintegy kétharmada a fûtés, ami egy-ben a legnagyobb szén-dioxid kibocsátónak is számít, va-lamint a hûtés számlájára írható.
Építenek, szállítanakA több lábon állás cégfilozófia híve a pécsváradi Full Comfort Ház-építô Kft., amelynek tevékenységi körében az építôipar mellett ajövôben a személyszállítás is helyet kap.
— Mielôtt úgy döntöttem, hogy külföldön vállalok munkát, si-
keres építôipari vállalkozást vezettem, több alkalmazottam volt, s
számos alvállalkozóval dolgoztam együtt – mondja HEIL Róbert a
cég tulajdonos ügyvezetôje. — Nemrégiben úgy döntöttem, ismét
itthon folytatom tovább, a kinti tapasztalataimat felhasználva, újra-
szervezem a cégem. Jelenleg egyéni vállalkozóként tevékenykedem,
elsôsorban építôipari projektek elôkészítését, lebonyolítását végzem,
többek között osztrák és magyar építôipari cégnek. E mellett már ki-
vitelezési lehetôségekrôl is folytatok tárgyalásokat, amelyekben al-
vállalkozóként vennék részt.
Elsôsorban családi házak kulcsrakész kivitelezését vállalnák, al-
vállalkozók bevonásával a Dél-Dunántúlon. E mellett kisebb mun-
kákat – homlokzatszigetelés, hideg meleg burkolás, házak külsô és
belsô tereinek felújítása – is elvégeznék, határidôre, magas színvo-
nalon, megfizethetô áron. A terveik között szerepel, hogy a környe-
zô országokba – Ausztriába, Németországba – kilenc személyes kis-
buszukkal céljáratokat indítanak.
Bôvebb információ személyesen a Full Comfort Házépítô Kft.
székhelyén Pécsváradon, a Szent István u. 1. szám alatt, vagy e-
mailben a [email protected] címen, valamint telefonon a
06-30-6500-683, vagy a 06-20-2033-337 számon kérhetô.
ÉPÍTÔIPARI MELLÉKLET 19Dél-Dunántúli Gazdaság
A HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság20
A szántóföldi lágyszárú növényter-
mesztés melléktermékeit felhasználó,
környezetterhelést csökkentô agroen-
ergetikai technológiák és azokat biz-
tosító géprendszerek kifejlesztéséért a
XXII. Magyar Innovációs Nagydíj
Pályázaton a 2013. évi Agrár Innová-
ciós Díjat (Vidékfejlesztési Miniszté-
rium) vehette át a közelmúltban a
TeGaVill Kft. A komlói középvállal-
kozás egy komplex gépsort hozott lét-
re, amely a lágyszárú növények (bú-
zaszalma, rozsszalma, energiafû-,
triticale-, repce-, kukorica-, napra-
forgó- szójaszár) tetszôlegesen bálá-
zott szármaradványainak aprítását,
darálását, tisztítását képes elvégezni.
Az így elôállított, különbözô mére-
tû, megfelelôen tisztított, pormentesített
aprított termékek felhasználása kiterjed
a hagyományos agrárterületekre (almo-
zásra szarvasmarha, baromfi stb. szá-
mára, kertészetekben mulcsozásra), az
automatizált kis- és közepes teljesítmé-
nyû tüzelôberendezések alacsony költ-
ségû tüzelôanyaggal történô ellátására
(apríték, brikett, pellet), újszerû agroe-
nergetikai területen történô alkalmazás-
ra (koofermentálás során biogázüzem-
ben, alapanyag második generációs bio-
etanol üzemben), és alapanyagokra épü-
lô építôipari hôszigetelô falburkoló la-
pok elôállításához.
A TeGaVill Kft. a szalma aprítékot
egy másik fejlesztése során tüzelô-
anyagként hasznosította egy nagytelje-
sítményû hibrid, hôlég biztosítású (hô-
cserélôs-gázégôs) és levegô recirkuklá-
ciós gravitációs toronyszárítójánál, a
BioDryer-projektben. Ebben a rendszer-
ben a szárítótoronyhoz csatlakozik egy
forróvíz-levegô hôcserélô, amelynek
primer hôjét egy szalma apríték tüzelô-
anyaggal mûködô forróvizes kazán ál-
lítja elô. Ebben a fejlesztésben is a
NAIK Mezôgazdasági Gépesítési Inté-
zet mûködött közre.
A meglévô és a fejlesztés alatt álló
agroenergetikai rendszer elemei lehetô-
vé teszik a mezôgazdasági mellékter-
mékek sokkal szélesebb körû hasznosí-
tását, a fosszilis fûtô- és tüzelôanyagok
fokozott kiváltását, a környezetterhelés
jelentôs csökkentését, a termelés bizton-
ságának és jövedelmezôségének emel-
kedését, az agrárágazatban foglalkoztat-
hatók létszámának növekedését és ezzel
a vidékfejlesztés minôségi megvalósítá-
sát. A TeGaVill a „semmi sem vész
kárba” elvet követi, így a napjainkban
terjedô ökoszisztéma modell szerinti
gondolkodásmód alapján az elôbbi ha-
tások figyelembevételével megvalósít-
ható az emberi „kék gazdaság” agrárte-
rületének kialakítása.
— Azért veszünk részt rendszeresen
pályázatokon, hogy meg tudjuk mutat-
ni, mivel foglalkozunk – válaszolja
ÁMAN MIHÁLY, a
kamara alelnöke, az
Innovációs bizottság
alelnöke, a TeGaVill Kft.
tulajdonos-ügyvezetôje
arra a kérdésre, hogy mi-
ért fontos számukra az
innováció, a pályázato-
kon való megmérettetés.
— Mondhatom, hogy
speciális a tevékenysé-
günk, amelyrôl a legjobb
visszajelzéseket a szakmai fórumokon
kaphatjuk. Ezek jó lehetôséget teremte-
nek ahhoz, hogy a mi termékeink, ame-
lyek nem a tömegáru kategóriájába tar-
toznak, valamilyen módon bekerüljenek
a köztudatba. Így talán a legegyszerûbb
az, hogy egy vásári, kiállítási innováci-
ós díjra pályázunk. Annak ugyanis hír-
értéke van, a szakmán belül mindenkép-
pen, a tudósítást elolvassák, sôt, utána is
néznek az emberek. Bizonyítja ezt az is,
hogy az Agrár Innovációs Díj már kül-
földi ajánlatkérést is generált számunk-
ra, Gyergyó környékérôl keresett meg
egy társaság képviselôje, aki a Duna TV
híradójában figyelt fel ránk. Egy konk-
rét mûszaki probléma megoldásában
várja a közremûködésünket, amellyel
hónapok óta bajlódnak. Ajánlatot kér-
tek a meglévô berendezéseik cseréjére,
a mi technológiánk alkalmazására.
— Ha jól értem, üzletet is hozhat
egy ilyen újítás, tehát hosszú távú be-
fektetésként is felfogható.
— Pontosan így van és azt gondo-
lom, hogy a fejlesztésben résztvevô kol-
légák számára is egyfajta sikerélményt
jelent. Mindenkinek – így a mûhelyben
dolgozónak, a tervezônek, a konstruk-
tôrnek – jólesô érzés, ha egy szakmai
grémium azt mondja: kiváló munkát vé-
geztek egy adott termékkategóriában és
ez valamilyen díjra érdemes. Büszkén
állítjuk ki ezt a többi innovációs díjjal
együtt, hiszen ez mindannyiunk sikere.
A parlamenti díjátadón tízen képvisel-
tük a vállalkozásunkat, azokkal együtt
ünnepelhettük a sikert, akik részt vettek
a fejlesztésben, a kivitelezésben.
— A magyar vállal-
kozások jelentôs része
még mindig idegenke-
dik attól, hogy újítá-
sokkal foglalkozzon,
hogy erre idôt, pénzt
szánjon.
Ön is így látja?
— Azt tapasztalom,
hogy nagyon sokan fog-
lalkoznak innovációval,
csak nem fogalmazzák
meg a maguk számára, és nem készítik
el a termék mûszaki, kereskedelmi vagy
egyéb vonatkozású dokumentációját.
Sokkal több innovatív vállalkozás van,
mint ahányat ismerünk, csak az esetek
jelentôs részében nem viszik végig a fo-
lyamatot. Hiába jön létre az új termék,
az nem látható, és nem ismerhetô fel a
többiek számára, hogy az egy innová-
ció. Ezzel is magyarázható, ha úgy lát-
szik, hogy a vállalkozások nem fordíta-
nak kellô figyelmet az innovációra. Má-
sok pedig óvatosak, nem biztos, hogy
meg akarják részleteiben mutatni, hogy
mit csinálnak, nehogy mások idô elôtt
olyan ismeretekhez jussanak, ami az ô
piaci pozíciójukat gyengíti. Mi úgy va-
gyunk vele, hogy szívesen megosztjuk a
nagyközönséggel, a szakmával, ha vala-
mit létrehozunk.
N.T.
A Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár Innovációs Díját kapta a TeGaVill Kft.
PÉCS EXPODél-Dunántúli Gazdaság 21
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaraidén is felvállalta a június 5-8. között megren-dezésre kerülô Pécs Expo nemzetközi kiállí-tás és üzletember találkozó szakmai támoga-tását. A 4 napos rendezvényt a kamara szer-vezésében hivatalos- és szakmai rendezvé-nyek kísérik, esélyt adva a vállalkozók számá-ra, hogy megmutassák vállalkozásaik értékétés kiaknázzák a személyes ismertségben ésegyüttmûködésben rejlô további gazdaságilehetôségeket.
A kamara, a tavalyi évhez hasonlóan pályá-zatot hirdet a regisztrált vállalkozásoknak ésklasztereknek kiállítói megjelenésre. A beérkezett
– a kiírásnak megfelelô – pályázatokat szakértôzsûri bírálja el és 50 helyi vállalkozás kapja mega lehetôséget a kiállításra. A jelentkezésrôl teljeskörû információ érhetô el a kamara honlapján:www.pbkik.hu A pályázat beadásának határidejeés módja: 2014. május 20. 16.00 e-mailben [email protected] címre.
Színes szakmai program gazdagítja idén is akínálatot. A nyitónapon, június 5-én csütörtököndélelôtt Magyar-Horvát Gazdasági Nap kerülmegrendezésre, melyen a résztvevôk a horvátgazdasággal kapcsolatos gyakorlati tanácsokatés információkat hallhatnak. Délután a horvát pi-ac iránt érdeklôdôknek lehetôségük lesz résztvenni a kamarai pavilonban kialakításra kerülôtárgyalóhelyiségekben ingyenes üzleti konzultá-ción is.
Szintén csütörtök délután a kamara Marketingklubjának kibôvített összejövetelén a 30. jubileu-mi vásár apropóján a Pécsi Ipari Vásárok történe-ti áttekintésére várják az érdeklôdôket.
Országos Környezetipari konferencia hely-színe is lesz idén a kiállítás, melyre meghívástkaptak az ország környezetipari szakemberei éskiállítói.
A térség vállalkozói számára egyre nagyobbkihívást jelent a szakképzett munkaerô utánpót-lás hiánya. Ugyanakkor a felsôfokú, egyetemi ke-retben továbbtanulni nem szándékozó fiatalokszámára sem ismertek a helyben tanulható szak-mák, hiányszakmák, melyekben itt helyben elhe-lyezkedhetnének. A Pécs Expon a kamarai Pá-lyaválasztási Pavilonban ôk ismerhetik meg
egy-egy szakma szépségeit, neves képviselôit,az adott képzést biztosító iskolát és gyakorlatiképzôhelyét. 14 „munkaállomáson” keresztül fi-gyelhetik meg olyan szakmák rejtelmeit, melyek-kel sokuk itt találkozik majd elôször. Nagyon fon-tos, hogy a pályaválasztás elôtt állók idôbenmegismerkedjenek a Baranyában rendelkezésreálló szakképzési és elhelyezkedési lehetôségek-kel. Ennek széles spektrumát mutatja be interak-tív módon a pavilon kínálata, mely egyaránt vár-ja a tanulókat, tanáraikat és szüleiket is.
Megújuló energetikai projektek kivitelezésemagánszemélyeknek és vállalkozásoknak cím-mel szombaton olyan praktikus és konkrét infor-mációkat biztosító oktatás lesz, mely hozzásegítegy-egy ilyen, sokszor komoly tudást és terve-zést igénylô projekt megvalósításhoz.
Minden további információ a kamara honlap-ján: www.pbkik.hu
A kamara a Pécs ExpónA kamara idén is támogatja a megye vállalkozóinak megjelenését
Afo
tók
a ta
valy
i Péc
s E
xpón
kés
zülte
k
DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság22
Évrôl, évre Baranya Megyei Szak-
képzési Díjjal ismeri el a Pécs-Bara-
nyai Kereskedelmi Kamara azok te-
vékenységét, akik jelentôs eredmé-
nyeket értek el az egyes szakmák ok-
tatási színvonalának emelésében, a
gyakorlati képzés során a tényleges
munkába bevonva tanulóikat, azokat
piacképes szakmai tudással vértezik
fel.
Pécsett a Mecsek-Klíma Kft.-nél a
kezdetek óta foglalkoznak tanulók kép-
zésével. Az épületgépészek oktatásában
meghatározó szerepet töltenek be a ré-
gióban, s részt vesznek a hûtô és klíma-
szerelô mestervizsga követelményeinek
kidolgozásában is.
— Megtiszteltetés a díj, s egyben el-
ismerése annak a sok munkának, amit
ez eltelt években a tanulóképzés színvo-
nalának folyamatos emelése érdekében
folytattunk – mondja BOGOS DEZSÔ,
a Mecsek-Klíma Kft. ügyvezetô igazga-
tója. — A szakma részérôl egy vissza-
igazolás, hogy jó úton járunk. A tanulók
gyakorlati képzésével foglalkozó mun-
katársainknak pedig arra biztatás, hogy
érdemes csinálniuk, megéri a befektetett
energia, jó szakemberek kerülnek ki a
kezeik alól. Mindezt semmi nem bizo-
nyítja jobban, minthogy az egykori ta-
nulóink közül többen jelenleg is a cég-
nél dolgoznak, többen a végzettek közül
az alapszakmára épülô szakképzésre is
nálunk maradtak.
Tizenhét éve, a cég megalakulása
óta foglalkoznak tanulók képzésével, a
szellôzô- és klíma-berendezés szerelôk
gyakorlati oktatása 1998. óta folyik ná-
luk. Az elsôdleges cél a saját szakem-
ber-utánpótlásuk kinevelése, amit mi
sem bizonyít jobban, mint hogy a jelen-
legi munkatársaik jelentôs része náluk
végzett, a tanulójuk volt. Jelenleg tizen-
hatan sajátítják el nálunk a szakma alap-
jait, közülük idén heten végeznek.
Sz.K.
Baranya Megyei Szakképzési Díj:
Évtizedeken át foglalkozott a pincér
és szakács tanulók gyakorlati képzé-
sével, a január óta jól megérdemelt
nyugdíjas éveit töltô Fenyôsi Gyula.
Több, mint másfél évtizeden át tagja
volt a kamara szakképzési bizottságá-
nak is.
— Immár másodszor vehettem át ezt
a díjat, meglepôdtem, hogy ismét ne-
kem ítélték oda – mondja. — Tizen-
nyolc éve foglalkozom tanulók képzé-
sével, végigéltem sok változást. Most
úgy látom, hogy nem jó az irány, az el-
méleti képzés túlságosan visszaszorult,
annak hiányában pedig a gyakorlati ok-
tatás is csorbát szenved majd, pedig na-
gyon fontos, hogy biztos tudással ren-
delkezzenek a leendô vendéglátósok.
Annak idején, amikor én kezdtem a
szakmát három év alatt sajátítottuk el az
alapokat. Aztán kétéves lett a képzési
idô, de rájöttek az kevés, ezért ismét há-
rom évre emelték fel azt. Nyolc éve már
nyugdíjas vagyok, de ebben az évben
lettem igazán az. A jövôben az unoká-
immal és a családommal töltök majd
több idôt.
Mindig is foglalkozott tanulók kép-
zésével, az utánpótlás nevelése a szív-
ügye volt. Vallja, nagy elônyt jelent egy
cégnél a saját elvárásoknak megfelelôen
képzett szakember, ugyanis az a végzést
követôen azonnal munkába állítható. A
maga részérôl mindig fontosnak tartot-
ta, hogy a tanulók a gyakorlatban sze-
rezzék meg a tudásukat, éppen ezért a
heti menübôl egy kiválasztott ételt – mi-
után a hozzá szükséges elméleti tudás-
sal felvértezték magukat – önállóan ké-
szítettek el, amit közösen fogyasztottak
el, s egyben értékeltek is.
Szabadidejében, amikor éppen nem
egy éttermet vezetett, vagy tanulókkal
foglalkozott a sportnak élt, s mióta
nyugdíjba vonult egyre több idôt szentel
a családjának, unokáinak, a szôlész-
kedésnek és a hobbijának, a sportnak.
Sz.K.
Fenyôsi Gyula
Mecsek-Klíma Kft.A díj megtiszteltetés, a sok munka elismerése
DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 23
Az Év Kézmûvese Díj: Sárdi JánosAz utolsó baranyai kékfestô
Az Év Kézmûvese Díjjal ismerte el a
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-
mara a nagynyárádi kékfestô, Sárdi Já-
nos több évtizedes tevékenységét.
— Nagyon örültem a díjnak – mond-
ja Sárdi János. — Az különösen megle-
pett, hogy mennyien gratuláltak hozzá,
nem csak a díjátadást követôen, de késôbb
is sok helyrôl megkerestek, a nagynyárá-
diak mellett a környékbeli településekrôl.
Nagyon meghatott, hogy a Mohácsi Új-
ságban a Kékfestôk királyának neveztek
el, ami nem csak nekem, hanem ennek a
kihalás szélén álló kézmûves mesterség-
nek is szólt. Velem együtt a kékfestô mes-
terség is távozik majd a megyébôl. Ha új-
ra kezdhetném az életemet, az átélt nehéz-
ségek ellenére, megint csak kékfestô len-
nék.
Sárdi János a Népmûvészet Mestere,
Nagynyárád díszpolgára, amelyben évrôl
évre Kékfestô Fesztivállal adóznak e kéz-
mûves mesterségnek. A 94 éves kékfestô
mester bánatára, nincs ki tovább vigye a
kézmûves hagyományokat.
Mint mondja, a kékfestô munkája nagyon
összetett, amelynek során különlegesen
szép dolgokat lehet létrehozni. Természe-
tesen a divattal itt is lépést kell tartani. A
nehézsége abban van, hogy nem elég az
egyedi mintákkal díszített kelméket elké-
szíteni, azt el is kell adni.
A mesterséget sem hagyományos mó-
don választotta. A nagyszülei még föld-
mûvesek voltak, az asszonyok annak ide-
jén kékfestôben jártak, az ô nagymamája
is ilyent viselt. Amikor szakmaválasztásra
került sor, e ruhára nézve jutott eszébe, ezt
a kézmûves mesterséget szívesen kitanul-
ná. Bólyba Auth Rezsô mûhelyébe került
inasnak, hol egy évig segédként is dolgo-
zott. Innen az útja Budapestre, Nagy Jó-
zsef kelmefestô és vegytisztítóhoz veze-
tett. Az ott töltött három esztendô alatt, ki-
tanulta a vegytisztítást, s a feleségével is
ott ismerkedett meg, aki vasalóként dol-
gozott az üzemben.
A háború után ismét Bólyban, a régi
mesterénél helyezkedett el, majd 1947-
ben letette a mestervizsgát, s rá hamaro-
san kiváltotta az iparengedélyét. Eleinte
sok nehézséggel kellett szembe néznie,
majd amikor elkezdte a Népi Iparmûvé-
szeti Tanáccsal lezsûriztetni a munkáit, s
egyre több kiállításon szerepelt velük,
egyre többen kezdtek el vásárolni tôle, a
turisták pedig messze földre vitték a hírét,
hozva újabb megrendeléseket.
A Népi Iparmûvész címet 1982-ben
nyerte el, rá hat évre pedig a Népmûvészet
Mestere lett. Mûhelyében számos ritkaság
található, többek között egy 1880-ból szár-
mazó mintázó-gép, egy 130 esztendôs
mángorló, valamint félezer kékfestôminta.
A jelenleg hiányszakmának számító vil-
lanyszerelés gyakorlati oktatásában je-
lentôs szerepet tölt be Baranyában a
Délviv Kft., amely közel egy évtizede
vesz részt a szakképzésben.
— Jó érzés volt, amikor megtudtuk,
Baranyai Megyei Szakképzési Díjjal is-
merik el a szakember-utánpótlásért folyta-
tott tevékenységünket – hangsúlyozza
KOVÁCS MÁTYÁS, a Délviv Kft. ügy-
vezetô igazgatója. – Egyben biztatást is
jelentett, visszajelzést arra, jól csináljuk,
érdemes folytatni. A cégünknél hárman
foglalkozunk a tanulókkal, egy kolléga-
nônk, aki az adminisztrációs feladatokat
látja el, valamint Solt László – ô is ott volt
a díjátadón – gyakorlati oktató, meg én. A
díjátadót követôen megrendezett céges
összejövetelre elvittük magunkkal a pla-
kettet és oklevelet, amelyet a rendezvény
ideje alatt mindenki megnézhetett.
Több, mint egy évtizeddel ezelôtt jött lét-
re Pécsett a Délviv Kft. az egykori VIV
pécsi kirendeltségének dolgozóiból. A
szakember-utánpótlásuk érdekében szinte
a kezdetek óta foglalkoznak tanulók kép-
zésével is, egy hagyományt folytatva ez-
zel, ugyanis már a jogelôdünk is nagy
hangsúlyt fektetett erre a területre.
A cég jelentôs erôfeszítéseket tett és tesz
a minél magasabb színvonalon történô ta-
nulóképzés érdekében. Akkreditált, kor-
szerûen felszerelt tanmûhelyt hoztak létre,
valamint egy mûszaki-szakoktató és elô-
készítô munkakört. A tanulóképzéssel
ugyanis elsôdleges céljuk a speciális is-
meretekkel rendelkezô szakember-után-
pótlás megteremtése. A tanmûhelyben a
tanulók képzése mellett a külsô munkála-
tokhoz szükséges szerelvények elôszere-
lése is folyik, így a tényleges termelésbe
bekapcsolódva sajátíthatják el a szakma
alapjait. A nem igazán naprakész tananyag
helyett egy a mindennapi gyakorlatban jól
alkalmazhatót is összeállítottak. Egy-két
témát felölelve, a saját gyakorlati tapasz-
talataikra alapozva készítették el, s a gya-
korlati képzés részeként oktatják a tanuló-
iknak. E mellett a számítógépes progra-
mokat és a rendszert magát is tovább fej-
lesztették. A tanulók gépeire fiatal mérnö-
kök segítségével egyszerûbb szakrajz-
programokat installáltattak fel, s az inter-
netet is kiépítették hozzájuk. Sz.K.
Délviv Kft.
Sz.K.
DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság24
2011. ôszétôl mûködik a 72 milliárd fo-
rintos beruházással létrejött Királyegy-
házi Cementgyár, amely a világ egyik
legmodernebb építôanyag üzeme. A cég
kiemelt figyelmet fordít a környezet
megóvására és a fenntarthatósági szem-
lélet jegyében a hosszú távú környezet-
védelmi programok megvalósítására. A
cementgyár új anyagában máshol már
nem hasznosítható hulladék ellenôrzött
felhasználására készült fel, amellyel a
versenyképesség növelése mellett a kör-
nyezetet is tovább óvja. A Pécs-Bara-
nyai Kereskedelmi és Iparkamara 2013
évre a LAFARGE Cement Magyaror-
szág Kft.-nek ítélte a Baranya Megyei
Környezetvédelmi Díjat. A kamara ez-
zel az elismeréssel kívánja honorálni a
gazdasági szervezet kiemelkedô kör-
nyezetvédelmi teljesítményét, amely
hozzájárult a megye környezetvédelmi
helyzetének javításához, új környezet-
barát technológiák kifejlesztéséhez, pi-
acképes bevezetéséhez.
A díjról AUBET FRÉDÉRIC-et, a
LAFARGE Cement Magyarország
Kft. ügyvezetôjét kérdeztük.
— Nagyon fontos számunkra ez az
elismerés, mellyel a Pécs-Baranyai Ke-
reskedelmi és Iparkamara elismerte a
megye környezetvédelmi helyzetéhez va-
ló hozzájárulásunkat. A díj egyrészt
hangsúlyozza a LAFARGE környezettu-
datos szemléletmódját, másrészt kifejezi,
hogy törekvéseink nem pusztán cégfilo-
zófia szintjén léteznek, hanem cselekede-
tekben, a fenntarthatóságot is biztosító
mûködésben is megtestesülnek. Az elis-
merés számomra visszaigazolás, hogy a
Királyegyházi Cementgyár 2011-es indu-
lása óta zajló tevékenységei példaértékû-
ek a régióban.
— Melyek azok a technológiák, el-
járások, anyagok, amelyeket a terme-
lés során alkalmaznak és a környezet-
védelmi törekvésekhez igazodnak?
— A LAFARGE Királyegyházi Ce-
mentgyárának kialakításakor egyértelmû
volt, hogy a legkorszerûbb, ezáltal legin-
kább környezetkímélô gyártási technoló-
gia kerül beüzemelésre. A LAFARGE ce-
mentgyáraiban alkalmazott Legjobb El-
érhetô Technológia minden elvárásának
megfelel a magyarországi gyáregység,
sôt, sok esetben túl is teljesíti azokat. A
vállalatcsoport környezeti filozófiáját
Környezetvédelmi Politikájában is össze-
foglalja, amely tanúsított környezetirá-
nyítási rendszer mûködtetését írja elô
minden gyárában, ennek megfelelôen
idén a Királyegyházi Cementgyár is be-
vezeti és tanúsíttatja az ISO 14001 szab-
vány szerinti környezetirányítási rend-
szerét. A rendszer által könnyebben ter-
vezhetô, megvalósítható és nyomon kö-
vethetô a környezeti hatások minimalizá-
lása. A Királyegyházi Cementgyár jelen-
leg is folyamatosan ellenôrzi különbözô
paraméterek mentén a környezetre gya-
korolt hatásokat – emisszió, immisszió,
zajterhelés és egészségügyi kockázatok
terén. Büszkék vagyunk arra, hogy 2013-
ban a hatóságnak is folyamatosan jelen-
tett mérési értékeink az elôírt határérté-
keknek a töredékét sem érték el. Az ered-
ményeink várhatóan tovább javulnak a
közeljövôben, hiszen gyárunkban alter-
natív tüzelôanyagokat tervezünk alkal-
mazni. A technológiai módosításra meg-
kaptuk a hatóságok engedélyét, melynek
egyik feltétele, hogy kibocsátási értéke-
ink tovább csökkenjenek. Ez irányú tech-
nológiai fejlesztéseink ebben az évben el
is indulnak.
— Miért fordít különös gondossá-
got, figyelmet a vállalat a környezetvé-
delemre?
— A LAFARGE hosszú távon gon-
dolkozik, és nem csak mûködésünk
szempontjából fontos számunkra a fenn-
tarthatóság. Mindannyian felelôsek va-
gyunk a környezetünkért, és ezen a téren
szeretnénk pozitív példával elöl járni. A
LAFARGE cégcsoport célkitûzései kö-
zött ezért kiemelten kezeljük a 2020-ra
elérendô Fenntarthatósági Törekvésein-
ket, melyek konkrét mutatószámokkal ki-
jelölik számunkra az utat. Környezetvé-
delem területén a csoport a szén-dioxid
kibocsátás további csökkentését, a fosszi-
lis tüzelôanyagok arányának mérséklését
és a nyersanyagként újrahasznosított
anyagok arányának növelését irányozta
elô. Mindezek azt a célt szolgálják, hogy
a LAFARGE összességében pozitív mó-
don járuljon hozzá a társadalom fejlôdé-
séhez.
— A gyár mûködésének rövid ideje
alatt számos elismerésben részesült.
Miért fontosak ezek a díjak, visszajel-
zések, amelyek talán azt is jelzik, hogy
a vállalat figyel arra a közegre, ahol
mûködik?
— A fenntartható fejlôdés biztosítása
érdekében kiemelt figyelmet fordítunk
arra, hogy tevékenységünk és fejlesztése-
ink során nyílt és folyamatos kommuni-
káció valósuljon meg a helyi közössé-
gekkel, valamint arra, hogy támogassuk a
környezô települések környezetvédelmi
és társadalmi törekvéseit. Ennek a szem-
léletmódnak a gyakorlatba történô átülte-
tését, a helyi közösségek életében való
szerepvállalásunkat 2013-ban CSR Hun-
gary Díjjal jutalmazták. Ez az elismerés
és a Baranya Megyei Környezetvédelmi
Díj elnyerése azt tükrözik, hogy jó úton
haladunk. N.T.
Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj:
Királyegyházi Cementgyár„Mindannyian felelôsek vagyunk a környezetünkért”
DÍJAZOTTAK 25Dél-Dunántúli Gazdaság
Az innováció nem kifejezetten nôies
terület, ezt az állítást teljes mérték-
ben cáfolja Rónaszegi Lenke, aki
több mint egy évtizeden keresztül irá-
nyította a Pécs-Baranyai Kereskedel-
mi és Iparkamara Innovációs osztá-
lyát. Másfél évtized alatt megalapozta
a kamara innovációs munkáját,
nyugdíjba vonulása után szakmai ta-
pasztatait a kamarai hivatal jelenleg
is hasznosítja. A kamara elnöksége
címzetes kamarai tanácsosi elismerô
címet adományozott Rónaszegi Len-
kének azért, mert munkájával, szak-
értelmével jelentôsen segítette és segí-
ti a kamarát feladatainak elvégzésé-
ben.
— A miskolci Nehézipari Mûszaki
Egyetemen végeztem, majd Gyôrben, a
hûtôiparban, illetve az ottani mûszaki
fôiskola beruházásán dolgoztam mint
fejlesztômérnök – ismerteti szakmai pá-
lyafutásának kezdetét Lenke asszony.
— Azután Pécsett, a Pollack Mihály
Mûszaki Fôiskolán 15 éven át voltam
oktató. Miután mindig érdekelt a felsô-
oktatás-gazdaság kapcsolatának elem-
zése és javításának lehetôsége, szakok-
leveles mérnök-közgazdász diplomát
szereztem. A kamarai törvény életbe
léptetése olyan ígéretesnek tûnt, hogy
1995-ben váltottam, és a Pécs-Baranyai
Kereskedelmi és Iparkamarában helyez-
kedtem el innovációs referensként. Az
Innovációs osztályt dr. Lábó Gábor ve-
zette, én 3 év után követtem ôt, folytat-
va építkezô stratégiáját.
— Mint innovációs osztályvezetô-
nek melyek voltak a legfontosabb fel-
adatai, milyen elvek, önmaga által
felállított értékrend szerint végezte a
munkáját?
— A hivatal és a kamara mindenko-
ri elnökségének bölcs hozzáállását mu-
tatja, hogy a jogszabályi változások el-
lenére megmaradt az innovációs osz-
tály, és így folyamatosan el tudtuk látni
a gazdaság mûködésének megfelelôen
az egyes szakterületek feladatait. Véle-
ményem szerint ez a „szakmai jellegû
hivatali folyamatosság” jót tett a vállal-
kozásoknak – ôk épp eléggé ki voltak és
ki vannak téve a piaci és jogszabályi
változásoknak. Értékrendünk fô pillérei
a következôk voltak: partneri szerep
fenntartása a vállalkozásokkal, szakmai
kompetencia megtartása és fejlesztése,
szolgáltatás-centrikusság, kooperációs
hajlandóság a partnerintézményekkel,
valamint a nemzetközi láthatóság eléré-
se (vállalkozások és hivatal egyaránt).
— A kamarai munkája által mi-
lyen változások következtek be a me-
gye gazdaságában, a vállalkozások
életében?
— Kamarai munkám során sokat
küzdöttem egy elv érdekében: együtt-
mûködés a versenyben, kooperációval,
közös döntéshozatallal javítsunk a szi-
nergián. A kamarai munka arra adott le-
hetôséget, hogy az innovációt a kamarai
Mûszaki Fejlesztési Alap létrehozásával
és mûködtetésével támogassuk öt éven
át. Késôbb a Baross Gábor pályázati
rendszeren keresztül kaphattak támoga-
tást a vállalkozások az innováció kocká-
zatának mérsékléséhez.
— Mit érez sikernek a kamarai
pályafutásában?
— Bármi, amit én sikernek nevezhe-
tek, egyetlen tényre támaszkodik: a ka-
mara vezetése sikertényezônek tekintet-
te az innováció ösztönzését, nemcsak
megyei, hanem régiós és országos lép-
tékben is. Két csomópont azért említhe-
tô: az egyik a Regionális Innovációs
Centrum projektnév viselése 2000-tôl.
Emögött nem csupán egy infrastruktu-
rális fejlesztés állt, hanem széleskörû
szakmai munka is. Ugrásszerû változá-
sok helyett folyamatában javuló ered-
mények jöttek a gyakorlatból: a klaszter
szemlélet elfogadtatása terén, a minô-
ségügyi rendszerek kiépítése és fenntar-
tása témában, szemléletváltás elérése a
szellemi tulajdonjogokat illetôen, vala-
mint az Enterprise Europe Network ki-
építése és hatékonyságának javítása te-
rén.
A másik siker számomra pedig az,
hogy a szakmapolitika Pécset kiváló in-
novációs mûhelyként emlegeti, benne a
kamarát és partnerként a Pécsi Tudo-
mányegyetemet és az érintett kkv-kat.
— Nyugdíjba vonulása után mi-
lyen a kapcsolata a kamarával?
— A kamarai kapcsolataim eseti
együttmûködésre szorítkoznak. Jelenleg
saját cégünkben vagyok innovációs me-
nedzser. Fontosnak tartom az innováció
országos vérkeringésében való jelenlé-
tet, ezért tagja vagyunk a Magyar Inno-
vációs Szövetségnek és mentori felada-
tot vállaltam a Nemzeti Innovációs Hi-
vatalban. Számos vállalkozás és egyete-
mi kutató fordul hozzám bizalommal –
ez komoly felelôsség számomra. Ôket
szeretném a kamarai hivatal projektjei
felé irányítani.
N.T.
Címzetes kamarai tanácsos: Rónaszegi Lenke
„A szakmapolitika Pécset kiváló innovációs mûhelyként emlegeti”
DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság26
Bár a vállalkozások jelentôs része
még kevés figyelmet fordít a szellemi
tulajdon, illetve az iparjog védelmére,
egyre inkább elôtérbe kerülnek ezek
a területek is. A baranyai cégek ez
irányú ügyeit segíti évek óta a Pécs-
Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-
rában Gelencsér Lajosné, aki jelenleg
is a kamara iparjogvédelmi szakértô-
je, évente közel 100 ügyfél számára
végez iparjogvédelmi szakértést. Fon-
tos szerepet játszik a helyi vállalkozá-
sok iparjogvédelmi kibocsátásának
menedzselésében, az ötletek védelmé-
ben. Munkáját az elnökség címzetes
kamarai tanácsosi elismerô címmel
honorálta. Ezt az elismerést azoknak
a személyeknek adományozhatják,
akik munkájukkal, szakértelmükkel
jelentôsen segítették és segítik a ka-
marát feladatainak elvégzésében.
Gelencsérné 2000-tôl dolgozik a ka-
marában az Innovációs osztályon.
— Munkámat nagyban segítette az a
26 éves tapasztalat, amit az iparban sze-
reztem – mondja Zsuzsanna. — Mivel
több diplomám van, több területen is
dolgoztam. Statikusként az építôiparban
töltöttem el kilenc évet, majd a gépipar-
ban fejlesztô mérnökként, technológus-
ként tevékenykedtem. Mikor a kamará-
ban az ipari tagozat, késôbb a közszol-
gáltató tagozat és a kisvállalkozás-fej-
lesztési bizottság titkára lettem, azono-
sulni tudtam a vállalkozók gondjaival,
nehézségeivel. Példaként említhetem az
unióhoz való csatlakozás kihívását.
2004-ben az akkori Magyar Szabadalmi
Hivatal (ma SZTNH) támogatásával lét-
rejöttek a kamaráknál a szellemitulaj-
don-védelmi információs pontok, azóta
segítem a vállalkozásokat szellemitulaj-
don-védelmi kérdéseikben.
— Mint tanácsadónak, szakértô-
nek melyek voltak a legfontosabb fel-
adatai, milyen elvek, önmaga által
felállított értékrend szerint végezte a
munkáját?
— Munkám során foglalkoztam a
K+F források és az innovációs pályáza-
tok menedzselésével, az iparjogvéde-
lem, a szabványügy és a környezetvéde-
lem területén a vállalkozók felkészítésé-
vel. A kamarában a kamarai cél- és fel-
adatrendszer figyelembe vételével vé-
geztem a munkámat, ez pedig a vállal-
kozók érdekein alapul.
A gazdasági versenyképesség és a
tartós növekedés egyik legjelentôsebb
tényezôje az innováció és a tudás. A tu-
dásalapú gazdaságban a szellemi tulaj-
don az innováció és a kreativitás tápta-
laja és védôburka, a K+F+I ráfordítá-
sok, innovációs befektetések megtérülé-
sének egyik biztosítéka. A hazai vállal-
kozások a szellemitulajdon-védelem
eszközeinek használatával, iparjogvé-
delmi kultúrájuk fejlesztésével növelhe-
tik versenyképességüket.
— Mit érez sikernek a kamarai
pályafutásában?
— A 14 éves kamarai munkám so-
rán több sikeres projektet tudhatok ma-
gam mögött, betekinthettem a vállalko-
zások életébe. Ez az ismertség jelenti
azt, hogy a mai napig folyamatosan ke-
resnek a vállalkozók iparjogvédelmi,
szabványügyi és környezetvédelmi kér-
désekkel, mint a kamara felkért ipar-
jogvédeémi szakértôjét. A tavalyi évben
két szabadalmi bejelentést menedzsel-
tünk sikeresen, több formatervezési-
mintaoltalmi bejelentést és 15 védjegy-
bejelentést nyújtottak be a baranyai vál-
lalkozások támogatásunkkal.
— Arra a területre, amit mene-
dzsel, milyen figyelem, megbecsültség
irányul? A vállalkozások részérôl mi-
lyen az érdeklôdés, miben várnak ön-
tôl segítséget, támogatást?
— Jelenleg is foglalkozom a kör-
nyezetvédelemmel, szabványügyi kér-
désekkel, hiszen ezen a területen folya-
matosan változnak a jogszabályok, ami
a vállalkozások számára nagy kihívást
jelent. A munkám nagy részét az ipar-
jogvédelem teszi ki. A vállalkozók felis-
merték a szellemitulajdon-védelem fon-
tosságát, hogy a vállalkozói vagyon ér-
tékelésében egyre nagyobb jelentôség-
gel bír a szellemi tulajdon, mint vagyon-
elem.
N.T.
Címzetes kamarai tanácsos: Gelencsér Lajosné
„A mai napig keresnek a vállalkozók iparjogvédelmi, szabványügyi
és környezetvédelmi kérdésekkel”
ó
DÍJAZOTTAK 27Dél-Dunántúli Gazdaság
— Közel négy évtizedes pályafutá-
som elsô felében települési, a második-
ban gazdasági önkormányzatoknál dol-
goztam. Komlón egy erôltetett és ellent-
mondásos településfejlesztésbe csöp-
pentem: a különbözô bányászprogra-
mokhoz kötôdôen újabb és újabb város-
fejlesztési programokat kellett kidol-
gozni és végrehajtani. Majd a megyei
önkormányzat beruházási csoportját ve-
zettem, ahol a tervezés során egyre na-
gyobb hangsúlyt kapott az elemzés.
Vizsgáltuk a gazdasági szektorok mû-
ködését, így közvetlen kapcsolatba ke-
rültem a legjelentôsebb vállalatokkal.
Az egyre szûkülô önkormányzati fel-
adatkörök miatt kényszerû váltás követ-
kezett, az újonnan alakuló kereskedelmi
és iparkamarai hivatalhoz vezetett az
utam, már területfejlesztési osztályveze-
tôi munkakörbe.
— Mint területfejlesztési osztály-
vezetônek melyek voltak a legfonto-
sabb feladatai, milyen elvek, önmaga
által felállított értékrend szerint vé-
gezte a munkáját?
— Minden a feladatom volt, ami a
területfejlesztés legtágabban vett értel-
mezésébe beletartozik: a megyei gazda-
sági elemzések készítésétôl stratégiák,
programok kialakításán át a programok
megvalósításáig nagyon széles a skála.
Beleértve a gazdaság érdekképviseletét
a különbözô szervezetek gazdaságot
érintô döntéseinél. Ebbôl egyértelmûen
következik az értékrend is: a gazdasági
szféra szereplôinek lehetôségeit javító
programok kidolgozása és megvalósítá-
sa. A hangsúly mindig a megvalósításon
van, hiszen egy meg nem valósított
program felesleges munka, és bár soha
nem derül ki, hogy rossz, mégsem ér
semmit.
— A kamarai munkája által mi-
lyen változások következtek be a me-
gye gazdaságában, a vállalkozások
életében?
— Erre nehéz válaszolni, mert nem
lehet számszerûsíteni, hogy hány milli-
árd Ft került a megye vállalkozásaihoz
az egyes programok révén. Sok esetben
az is siker, ha a már elfogadott támoga-
tási keret drasztikus csökkentését meg
tudjuk akadályozni. Nem tudom szám-
szerûsíteni azt sem, hogy például egy
adókedvezmény formájában megjelenô
támogatást hányan tudtak igénybe ven-
ni. Sok vállalkozásnak segítettem fej-
lesztési projektje kidolgozásában, a
kapcsolódó pályázat megírásában, majd
megvalósításában.
— Mit érez sikernek a kamarai
pályafutásában?
— Ha idôrendi sorrendben nézzük:
1996 és 2000 között a Baranya Megyei
Területfejlesztési Tanács és Titkársága
mûködésének kialakítását és a megyei
fejlesztési célelôirányzat pályázati rend-
szerének mûködtetésével a vállalkozá-
sok segítését; a Mohácsi Vállalkozási
Övezet programjának kialakítását, elfo-
gadását, majd az adókedvezmények biz-
tosítását; a Dél-Dunántúli Regionális
Operatív Program (Dél-Dunántúli ROP)
támogatási feltételeinek kialakítását; a
Pécs, az Életminôség Pólusa stratégia és
program kialakításában való közremû-
ködést, majd számos projektjének meg-
valósítását.
— Nyugdíjba vonulása után mi-
lyen a kapcsolata a kamarával?
— A „napi kapcsolat” lassan meg-
szûnt. A mindennapi feladatokat a mun-
katársaim többnyire önállón látták el
korábban is, bár néhány konkrét ügyben
még elôfordulnak „azonnali meg-
keresések”. Nyugdíjasként közremûkö-
döm felmérések és elemzések készítésé-
ben, de például a helyi adórendelet-ter-
vezetek véleményezésében is. N.T.
Címzetes kamarai tanácsos: Weller János
„Sok vállalkozásnak tudtam segíteni”Ugyan a közelmúltban nyugdíjba vonult, a kamarától nem szakadt el a Területfejlesztési osztály volt vezetôje, Weller Já-
nos, aki a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ünnepi küldöttgyûlésén címzetes kamarai tanácsos elismerést ve-
hetett át. Az elnökség azoknak a személyeknek adományozhatja ezt a címet, akik munkájukkal, szakértelmükkel jelen-
tôsen segítették és segítik a kamarát feladatainak elvégzésében. Az indoklás szerint Weller János elévülhetetlen érdeme-
ket szerzett a kamara területfejlesztési osztályvezetôjeként a baranyai vállalkozások versenyképességének fejlesztésé-
ben. Több évtizedes munkája során mindig a vállalkozások érdekeit szem elôtt tartva dolgozott a fejlesztési javaslato-
kon, adóterveken, gazdasági elemzéseken. 1995 óta dolgozik a kamarában, ahová a város majd a megyei önkormányza-
ton keresztül vezetett az út.
MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság28
— Véletlenül lettem annak ide-jén bádogos – mondja Stang Imre,az édesapa. — Szobafestô mázolószerettem volna lenni, de akkoribanmég becsülete volt a kétkezi mun-kának, a húsz helyre százhúszan je-lentkeztek. Sajnos én nem kerültembe a szerencsések közé, s akkor kétlehetôség közül választhattam, vagyBudapestre megyek kômûves tanu-lónak, vagy maradok Pécsett, s bá-dogos leszek. Hát maradtam. Elein-te nem igazán tetszett, mert a tan-mûhelyben lakatosmunkákat végez-tünk, csupa hólyag lett a kezem az ál-landó reszeléstôl, de aztán, amikor tényleg aszakma alapjait kezdtük el tanulni, egyre jobbanmegtetszett.
A szakmunkás-bizonyítvány megszerzésétkövetôen, 1968-ban elsôként a Baranya MegyeiÉpítôipari Vállalatnál kezdett el dolgozni, majdBólyba került, ahol elôször az Építôipari Szövet-kezetnél, majd a Költségvetési Üzemben dolgo-zott.
— Aztán adódott egy lehetôség, hogy Auszt-riába mehettem dolgozni – folytatja. — Nyolc évigvoltam kint, s ha a fiam, Ákos is megkapja a mun-kavállalási engedélyt, akkor nem jövök haza.
Mint mondja, a mestervizsgát 1985-ben tettele, mert fontosnak érezte, kihívásnak tekintette, aszakma csúcsának tartotta. Abban az idôbencsak Budapesten volt rá lehetôség, a szabad ide-jét áldozta rá, ugyanis ekkor már mellékállásúiparosként is dolgozott.
— Míg itthon igazán sok elônyöm nem szár-mazott belôle, addig Ausztriában igen – ad han-got véleményének. — A cégnél, ahol dolgoztam,csak a fônöknek volt mesterlevele, nagyon elcso-dálkozott, hogy nekem mestervizsgám van, hiva-tásos jogosítvánnyal rendelkezem, s még néme-
tül is tudok. Megbecsültek anyagilag, erkölcsileg,sok szép munkám volt, de a folyamatosan sza-badban végzett munka, az állandó térdelés nyo-mott hagyott a szervezetemen, a fiam sem kapottkinti munkavállalási engedélyt, ezért hazajöttem.
Éppen végszóra érkezik a fiú, Stang Ákos,aki csak néhány napja érkezett haza, Ausztriá-ban dolgozott.
— Hatodikos voltam, amikor elhatároztam,hogy az édesapám nyomdokaiba lépek – viszi to-vább a beszélgetés fonalát. — Gyerekkoromtólkezdve közelrôl láttam, akkor tetszett meg iga-zán, amikor az iskolai szünetekben Ausztriábandolgoztam vele együtt, s fémlemez fedést csinál-tunk. Azt terveztem, ha végzek, hasonlóan hozzáén is kimegyek Ausztriába dolgozni.
A tanulás nem okozott számára soha semproblémát, számos tanfolyamot elvégzett a szak-munkás-bizonyítvány megszerzését követôen is,
leérettségizett, azonban végül még is le kellett atervérôl mondania, mert nem kapta meg a mun-kavállalási engedélyt.
— Édesapám 1999-ben végleg visszajöttMagyarországra, s akkor határoztunk úgy, hogymegalapítjuk a cégünket – folytatja tovább. —
Elôtte én már, mint egyéni vállalkozó dol-goztam, már akkor nagy hasznát vettemaz Ausztriában, a nyári gyakorlatokonszerzett tapasztalatoknak, ahol a legmo-dernebb technológiákkal, anyagokkal éseljárásokkal ismerkedhettem meg.
Az évek során folyamatosan fejlôdötta vállalkozás, korszerû gépeket szereztekbe fémlemezfedések készítésére, 2003-ban kft.-vé alakultak. Jelenleg húsz em-bernek adnak munkát. Tanulóképzéssel ispróbálkoztak több kevesebb sikerrel, aterveik szerint a következô tanévben újrafogadnak tanulókat. Munkája mellett arrais szakított és szakít idôt, hogy folyamato-san fejlessze, képezze magát, ezért is vál-lalkozott 2008-ban a mester cím megszer-
zésére. — Úgy gondoltam, soha nem lehet tudni, mi-
kor lesz rá szükség, s ebben is az édesapámatszerettem volna követni, aki szintén bádogos-mester – mondja. — Az utóbbi idôben azonbanazt tapasztalom, hogy nagyon kevesen vállalkoz-nak rá. Meg hát a magam részérôl a mércét ismagasabbra tenném, szigorúbbá tenném a vizs-gát, hogy valóban csak a legjobbak szerezhesse-nek mesterlevelet. Hiszen, aki napi szinten csi-nálja, annak szinte semmilyen plusz energiátnem kell ahhoz befektetnie, hogy a jelenlegi szin-teket teljesítse. Míg korábban elsôsorban az or-szág egész területérôl került ki a megrendelôikköre, az utóbbi idôben nagyobb részt külföldön,elsôsorban Ausztriában dolgoznak.
— A templomtorony bádogozásához nemmindenki ért – veszi vissza a szót Stang Imre. —Az egykor engem Ausztriában alkalmazó cég fel-kérésére dolgozunk sokat, meg az évek során ki-alakult kapcsolat-rendszeren keresztül keresnekmeg bennünket. Ismernek bennünket, a munkán-kat, tudják, hogy egyedi, különleges megoldáso-kat is vállalunk. Egyre több megbízást kapunk ar-ra, hogy lemezzel fedjünk be falakat, amelyben alegnagyobb kihívás a szép kivitelezés.
Aztán még az is szóba kerül, miközben ki-felé tartunk az irodából, hogy egy szolnoki cégmegrendelésére Amerikába is dolgoznak, pik-kelyfedéshez, egyedileg gyártják le a lemezeket.
Sz.K.
Ausztriábanérték a mesterlevél
A szajki Stang Bádogos Kft. irodájaelôtt egymás mellett sorakoznak acéges autók. Az egyik sofôrje kezé-ben a megrendelôvel éppen útjára in-dul, a másikban is már benne vannaka szerszámok és az elôkészített ele-mek, vezetôje idôsebb Stang Imre,éppen a fiával Stang Ákossal az el-végzendô munkáról egyeztet. Az iro-dában szinte megállás nélkül cseng atelefon, ahol az adminisztrációs fel-adatokat fiatal segítôjével az édes-anya látja el.
Mestervizsga – támogatással!Támogatott mesterképzés indul a kamarában, nyilvántartott külsô képzôhelyen gyakorlati oktatást végzôk ré-szére. A támogatás mértéke 80%. A szakképzési törvény értelmében a gyakorlati képzést folytató a szerveze-teknél gyakorlati oktatóként 2015. szeptember 1. után csak olyan személy alkalmazható, aki mestervizsgávalrendelkezik. A mestertanfolyam négy részbôl áll: vállalkozási és jogi, pedagógiai, illetve szakmai elméleti ésszakmai gyakorlati részbôl. Minden részt eredményes vizsgával kell lezárni. A jelentkezés alapvetô feltétele: atámogatott képzésre csak azon gyakorlati képzôhelyek oktatói regisztrálhatnak, akiket a kamara nyilvántartás-ba vett és aki ténylegesen foglalkozik a gyakorlati oktatásban részt vevô szakiskolai tanulók képzésével tanu-lószerzôdés keretében.
Legyen szakmája mestere! Jelentkezés, további információ: 72/507-178; [email protected].
TANULÓSZERZÔDÉS 29Dél-Dunántúli Gazdaság
— Három évvel ezelôtt hoztunk lét-
re a céget, négyen – kezdi beszélgeté-
sünket, miközben az iroda felé tartunk.
— Ma már csak hárman vagyunk tulaj-
donosok, mindannyian egykor a Matro-
nál dolgoztunk.
Egyedi és professzionális forgácso-
lószerszámokat – váltólapkás eszterga-
kések, maró-, és fúrószerszámok – ter-
veznek és gyártanak, valamint kisszéri-
ás alkatrészeket, többek között vágó- és
hajlító szerszámokat, présgépalkatré-
szeket, egyedi gépelemeket készítenek.
Mind e mellett mûszaki tanácsadással,
valamint mérnöki tevékenységgel is
foglalkoznak, ennek részeként vállalják
a gyártóeszközök hiányzó dokumentá-
cióinak utólagos összeállítását 3D-mo-
dellezéssel, valamint ezek alapján a 2D-
gyártási dokumentáció elkészítését al-
katrészrajzokkal, darabjegyzékkel, és
kopóelem listával.
Megrendelôik között egyaránt meg-
találhatók a hazai kisebb cégek, mint
egy izraeli tulajdonban lévô magyar le-
ányvállalata, vagy egy nagy német vál-
lalkozás, amelynek egyedi termékeket
készítenek.
— Szinte csak kis szériában folyik
nálunk az alkatrészgyártás – folytatja
Csobaji Zoltán. — Nagyon nehéz éppen
ezért az elvárásainknak megfelelô szak-
embereket találni, mert aki magas szín-
vonalon végzi a munkáját annak van
munkahelye, vagy
már külföldön dol-
gozik. E miatt is
vágtunk bele két
évvel ezelôtt a tanulóképzésbe. Az 500-
as Angster József Szakmunkásképzôbôl
érkeznek a diákok, valamit nyártól a
technikusok szakmai gyakorlati helye-
ként is mûködünk majd, a Zipernowsky
Mûszaki Szakközépiskolával állapodtak
meg errôl.
Szólt arról is, nem egyszerû feladat a
hét tanulójuk gyakorlati képzését meg-
szervezni, mert nem csak többféle mo-
dulba kell beilleszteniük a megtanítan-
dó ismereteket, de vannak közöttük
olyanok, aki a kétéves, míg mások a há-
rom éves szakképzésben vesznek részt,
van közöttük olyan is, aki érettségi után
választotta ezt a szakmát. Idén négyen
végeznek. A terveik szerint, akik az el-
várásaiknak megfelelnek, alkalmazzák,
ôket már szinte az elsô pillanattól teljes
értékû munkaerônek számítanak majd.
Egyelôre úgy néz ki, hogy ketten lesz-
nek, az egyik érettségizett, másik meg
Szakma Sztár versenyen vett részt.
— A legelsô pillanattól kezdve a
tényleges munkába vonjuk be ôket –
mondja. — Vannak, akik már önállóan
tudnak dolgozni, akik meg nem, azok a
munkatársaink irányítása mellett olda-
nak meg feladatokat. Hosszú távon sze-
retnénk tanulókat fogadni. A következô
tanévben is újabbak jönnek a végzôsök
helyett, legfeljebb nyolc-tíz tanulót fo-
gadnánk, mert ennyire tudunk odafi-
gyelni.
Mint mondja, a cégnél szinte kivétel
nélkül mindenki részt vesz a tanulókép-
zésben, a mûszakvezetôtôl, a gépkeze-
lôkön át, egészen a három tulajdonosig.
Közülük az egyik okleveles gépészmér-
nök, aki mérnök-tanári diplomával is
rendelkezik.
— Az elkövetkezendô idôszak egyik
feladata lesz, hogy miután 2015-tôl csak
mesterek foglalkozhatnak tanulókkal,
hogy magam is mestervizsgát tegyek –
folytatja tovább. — Ugyan ez függ attól
is, hogy a mérnök-tanári diplomával
rendelkezô kollégánk végzettségét meg-
felelônek tartják-e. Véleményem szerint
azonban, a tanulók képzésében sokkal
fontosabb szerepet játszik az a szakmai
tudás és tapasztalat, amellyel hárman
rendelkezünk. Ahhoz, hogy valakibôl jó
forgácsoló, esztergályos, marós legyen
egyfajta mûszaki érzék kell, meg szeret-
nie kell, mert csak akkor lehet valakibôl
jó szakember. Igyekszünk éppen ezért
megszerettetni a tanulóinkkal a szak-
mát. Két mûszakban dolgozunk, s így
egy-egy mûszakra két-két tanuló jut,
akikre biztosan oda tudunk figyelni. Sz.K.
Már csak néhány gép megy a mû-helyben, egyedi megrendelésre ké-szülnek rajta az alkatrészek. A mû-szak véget ért, a takarítás is befeje-zôdött, egy már hazafelé tartó dol-gozó igazít útba, mutatja meg, a cégügyvezetôjét merre találom meg.Nem kis meglepetésemre, nem aziroda irányába indulunk el, hanemaz üzem felé vesszük utunkat. Mitkiderül az egyik gépen, Csobaji Zol-tán, az M4-Tech Kft. ügyvezetôjedolgozik.
KettenKetten folytatják náluk tovább
ÚJ TAGJAINK30 Dél-Dunántúli Gazdaság
A vállalkozás szolgáltatási kínálata
lefedi a hazai energia-gazdálkodás
szinte teljes vertikumát. A cég nem
csak megmutatja, mi is a legkedve-
zôbb vételezési forma, de foglalkozik
fázisjavítással és villanyszereléssel is.
Megrendelôi között nagyvállalatok,
és kisebb cégek egyaránt megtalálha-
tók.
Bár a Cosinus FI 98 Bt. tevékenysége
rendkívül széles körû, a szálak mind-
egyike az energiapiachoz kapcsolódik –
kezdte a cég rövid bemutatását Sólyom
Csaba ügyvezetô. E szerint olyan ener-
giagazdálkodási kérdések megoldásával
foglalkozunk, amelyek a villamos ener-
gia szabadpiaci vételezésének a haté-
kony feltételeit, illetve a költségcsök-
kentési lehetôségeket is magába foglal-
ják. Mindez azért fontos, mert az energia
költsége napjaink egyik meghatározó
kérdése. A 2008-ban lezajlott változások
következményeként ugyanis elôbb a vil-
lamosenergia-piac, majd a földgáz-piac
is megnyílt az ipari nagyfogyasztók szá-
mára. Nos, éppen e hatás miatt vált ki-
emelten hangsúlyossá a veszteségek mi-
nimalizálása, a takarékosság, a költsé-
gek optimalizálása – állítja a cégvezetô.
Ilyen hatékony költségcsökkentô megol-
dásaink között elsô helyen szerepel – a
fázisjavító berendezéseknek köszönhe-
tôen – a meddô energia kompenzálása,
az energiagazdálkodás, illetve a LED-
technológiás világítás.
A Cosinus FI 98 Bt. a fenti tevé-
kenységen kívül foglalkozik még teljes
körû villanyszereléssel, villamos elosz-
tó berendezések ütemezett karbantartá-
sával és kivitelezésével. Sólyom Csaba,
ügyvezetô úgy véli, hogy jelenleg nincs
olyan szolgáltatási igény az energiagaz-
dálkodás területén, amelyet ne tudnának
kielégíteni. Felméréseik azt mutatják,
hogy a megrendelôik energia megtaka-
rítása jelentôs, hiszen az esetek többsé-
gében 7-38 százalékos megtakarítás ér-
hetô el.
Kérdésünkre, miszerint mit vár a
cég a kamarai tagságtól, az ügyvezetô
elmondta: meggyôzôdésem, hogy egy
gazdasági közösséghez való tartozásból
mindenképpen profitálni lehet. Remé-
nyeink szerint a kamara segítségével
bôvíteni tudjuk megrendelôink, üzleti
partnereink számát, de bízunk abban is,
hogy az energia-szektorban kiírt pályá-
zatokra szélesebb rálátásunk lehet.
E.É.
A pécsi székhellyel rendelkezô vállal-
kozás – a széleskörû tevékenységén
túl – két éve indította el e-book mese-
könyv-fejlesztési projektjét. Az álta-
lános üzleti stratégiájukat fenntart-
ható és emberközpontú, családbarát
szemlélet jellemzi.
Míg cégünket családi vállalkozásként
alapítottuk 1996-ban, addig mára már
húsz kollégával dolgozunk – emlékezik
vissza a kezdetekre Bertók Attila ügy-
vezetô. A cég létszámának bôvítése elle-
nére megtartották családbarát szemléle-
tüket, melyet mi sem bizonyít jobban,
mint a két éve elnyert „Családbarát
munkahely” díj. A vállalkozás vezetôje
a folyamatos megújulást, a kreativitást
említi a cég legfontosabb prioritásainak.
Éppen ezért támogatják és segítik a kol-
légák szakmai fejlôdését. Az ügyvezetô
elmondta még, hogy reményei szerint a
startup világ értékei jellemzik a vállal-
kozást: a csapat minden tagja dinami-
kus, motivált, új ötletekre nyitott. Kér-
désünkre, hogy mivel jellemezné a cég
fô profilját, Bertók elmondta, hogy el-
sôsorban a sok felhasználós (vállalati,
illetve közigazgatáshoz kapcsolódó)
online rendszerek fejlesztésében érde-
keltek. Így aztán bevételeik jelentôs ré-
sze is a már említett szoftverfejleszté-
sekbôl származik.
A csoport bôvítésével párhuzamosan
új célok elérését tûzték „zászlajukra”.
Ennek egyik jelentôs állomása volt
2013 novembere, amikor pályázatuk el-
nyerte a magyar „Üzleti Felelôsség” dí-
ját, azaz a CSR HUNGARY elismerést.
A CSR-trend jellemzôje egyébként a
rendszerben történô gondolkodáson túl
a lokális szerep növelése. A pécsi vállal-
kozás egyik legújabb sikere a „Történe-
tek a gyerekszobából” címû e-book me-
sekönyv sorozat, amelynek elsô darab-
ját a tavalyi Moonbeam Children’s
Book Awards-on ezüstéremmel jutal-
mazták.
A kamarai tagsággal kapcsolatban
Bertók Attila reméli, hogy egy olyan
partnerkapcsolatra tehetnek szert, amely
cégük fejlôdését, pályázati lehetôségeik
szélesedését, illetve az üzleti partnerek
számának növelését is magával hozza
majd.
E.É.
Cosinus FI 98 Villamosipari és Szolgáltató Bt.
Webstar Csoport Kft.: jelentôs siker az e-book-piacon
ENTERPRISE EUROPE NETWORK 31Dél-Dunántúli Gazdaság
Az Európai Unió továbbra is a világ elsô számú turiszti-kai célpontja: 2013-ban 563 millió külföldi turista érke-zett az EU országaiba, ami a világszerte regisztrált ún.„turistaérkezések” 52 százalékának felel meg. A turiz-mus jelentôs gazdasági ágazat, amely Európábanmesszemenôen pozitív hatással van a növekedésre ésfoglalkoztatásra, mintegy 1,8 millió vállalkozásnak admunkát. Az Európai Unió egyre több területen nyújt tá-mogatást ennek a szektornak, legyen szó pályázatokonelnyerhetô finanszírozásról, mobilitást elôsegítô és Eu-rópát népszerûsítô programokról, transznacionálisegyüttmûködési projektekrôl, turisztikai minôségi véd-jegyekrôl, vagy akár a turisztikai célpontok fenntarthatókezelését elôsegítô indikátorrendszerrôl.
A turizmus a Lisszaboni Szerzôdés hatályba lépésével nyertelismerést az Európai Unió tevékenységei között. Ez két-ségtelenül nagy elôrelépést jelent, mivel lehetôvé teszi egyintegrált és összehangolt uniós megközelítés kidolgozásátaz idegenforgalomra vonatkozóan, valamint támogatja és ki-egészíti a tagállami tevékenységeket. Az Európai Bizottság2010-ben tette közzé elsô cselekvési tervét „Európa a világelsô számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új po-litikai kerete” címmel, amely számos konkrét intézkedést tar-talmazott. A cselekvési terv jelenleg felülvizsgálat alatt áll, ésújabb irányvonalakat határoz meg a turizmusfejlesztés to-vábbi ösztönzésére. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizott-ság a turizmus területén tevékenykedô vállalkozások terheitis lényegesen csökkenteni kívánja, a lehetséges megoldá-sokra vonatkozóan a közelmúltban nyilvános konzultációkeretében kérte ki a turizmus ágazat valamennyi szereplôjé-nek véleményét.
Közel 250 millió eurós vissza nem térítendô uniós for-rás áll rendelkezésre a következô hét évben turizmusfejlesz-tésre. A 2007-2013-as idôszakhoz képest a 2014-2020-asidôszak fejlesztési forrásaira tervezett szabályozás a turiz-must már nem nevesíti támogatandó területként. 2014-tôl afejlesztési forrásokat nem is szakterületekhez, hanem célok-hoz próbálja hozzárendelni az EU. Így ahhoz, hogy a turisz-tikai ágazat forráshoz jusson, be kell tudni mutatni, hogy azhogyan járul hozzá egy fejlesztési célhoz (pl. a gazdaság-élénkítés, területfejlesztés vagy a foglalkoztatás-bôvítés fon-tos eszköze lehet). A bevételnövelés, a látogatók vagy aszállodai vendégéjszakák számának vagy a tartózkodáshosszának emelése nem elsôdleges célja az Európai Unió-nak. A kis- és középvállalkozások itt valamelyest „elônnyel”rendelkeznek, mivel a KKV-szektor fejlesztése kiemelt hang-súlyt kap jelen program-periódusban, így csak azt a kapcso-lódási pontot kell megtalálni, ami a turisztikai tevékenységuniós hasznosságát bizonyítja.
Az Európai Bizottság 2014 márciusában egész napostájékoztatást tartott az Európai Unió központi pályázati rend-szerein keresztül, valamint a tagállami szinten pályázható fi-nanszírozási lehetôségekrôl. Az EU-s turisztikai támogatá-sokat összefoglaló útmutató elôkészületben van, ami hét év-re vonatkozóan az összes programra kiterjedôen részletesáttekintést nyújt az elérhetô forrásokról. Az elôadások anya-gai az alábbi linken érhetôek el:
http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemde-tail.cfm?item_id=7252
A COSME programban a turisztikai tevékenységet folytatókis- és középvállalkozások kiemelt támogatásban részesül-nek, közel 100 millió euró került elkülönítésre a szektor szá-
mára (10 millió euró 2014-ben). 2014-ben négy pályázati ki-írás, hat ajánlattételi felhívás és két ad-hoc támogatás kerülkiírásra.
A turizmus Magyarországon a nemzetgazdaság egyikkiemelt ágazata, mind társadalmi, mind gazdasági hatásaiés lehetôségei miatt. A turizmusfejlesztési pályázatok kiírá-sát a Nemzetgazdasági Minisztérium veszi át a jövôben. Aturizmus fôként a „Gazdaság és Innováció OperatívProgramban” kap helyet, de a terület- és vidékfejlesztési for-rásokból is jut turisztikai célokra. Kiemelt figyelem jut aszol-gáltatási szektor (egészséggazdaság és egészségturizmus,gyógydesztinációk, jóléti egészség programok, zarándokhá-lózatok és szolgáltatásaik), a kiemelt vonzerôk (örökség- ésszakrális turizmus, MICE, tematikus utak, aktív, zöld turiz-mus, kerékpárútfejlesztések), és a turisztikai desztinációmenedzsment(TDM) intézményrendszerének fejlesztésére.
Uniós ösztönzôk a turizmus támogatására
Az Európai Bizottság hamarosan elindítja új platformját „IKTés turizmus“ címen, melynek célja, hogy az idegenforgalmiágazat és a turisztikai vállalkozások könnyebben alkalmaz-kodjanak az új információs technológiák piacának változá-saihoz, és erôsítsék versenyképességüket, miközben a le-hetô legnagyobb mértékben kihasználják a két ágazat kö-zötti lehetséges szinergiákat. Az információs és kommuniká-ciós technológiák (IKT) fejlôdése ugyanis gyökeresen átala-kította a turisztikai ágazat és annak ügyfélköre közötti kap-csolatot.
A „minôségi turizmus” címkének köszönhetôen a tu-risztikai szolgáltatók önkéntes alapon minôségi vállalásokattehetnek, melynek segítségével a turizmus területén mûkö-dô cégek biztosíthatják ügyfeleiket arról, hogy magas szín-vonalon végzik feladataikat. Ezek az elvek négy fô területetfednek le: a személyzet tagjait képzett koordinátor felügye-lete alatt oktatják; a vendégek részérôl érkezô panaszokatmegfelelôen kezelik; tisztaság és folyamatos karbantartás;valamint megbízható és korrekt információk legalább egy vi-lágnyelven. A kezdeményezéshez való csatlakozás önkén-tes a tagállamokban.
Az Európai Bizottság régóta elkötelezett az európai tu-rizmus fenntartható fejlesztésének elômozdítása iránt, ésmár számos eszközt bevezetett a vállalkozások eredmé-nyes környezetgazdálkodásának elôsegítésére, például azuniós ökocímkét vagy a közösségi környezetvédelmi veze-tési és hitelesítési rendszert (EMAS). A turizmus fenntartha-tóságának számos aspektusa van: az erôforrások hatékonyfelhasználása, az aktivitás környezeti hatásainak figyelembevétele, a „tiszta” energia használata, az örökség megôrzése,a desztinációk kulturális és természet értékeinek védelme, ateremtett munkahelyek minôsége és tartóssága, a helyi gaz-dasági kibocsátás, vagy éppen a fogyasztóvédelem. Az Eu-rópai Bizottság Vállalkozáspolitika és Ipari Fôigazgatóságakifejlesztette az európai turisztikai indikátorrendszert (ETIR),amely kifejezetten turisztikai desztinációk részére készült.Az útmutató gyakorlati segítséget nyújt a fenntartható igaz-gatással kapcsolatos eljárások mérésében és nyomon köve-tésében, lehetôvé teszi a kiértékelést, és a tapasztalatokmegosztását.
Úgy alakították ki, hogy bármely turisztikai célpont kü-lön képzés nélkül is használni tudja. A tengerparti és tenge-
ri turizmus közel 3,2 millió embert foglalkoztat, és ezzel alegnagyobb szektor az idegenforgalmon belül. Az ágazatbanrejlô lehetôségeket azonban eddig még nem sikerült teljesmértékben kamatoztatni, aminek oka elsôsorban a finanszí-rozás, az együttmûködés és a szükséges készségek hiá-nyában kereshetô. Az EU új stratégiát dolgozott ki abból acélból, hogy megoldást keressen az egyre jobban bôvülôtengeri turizmus elôtt álló kihívásokra. A stratégia alapvetôcélja új üzleti modellek és innovatív termékek kifejlesztéseannak érdekében, hogy a szektor bôvüljön, ugyanakkor vi-szont a turizmussal kapcsolatos tevékenységek környezetihatása ne növekedjen. A stratégia szorgalmazza a kis- ésközépvállalkozások aktív támogatását (pl.: online finanszíro-zási kalauz, promóciós kampányok).
Számos uniós program közvetlen „nyertesei“ a turiszti-kai ágazat vállalkozásai, mivel a fiatalok, az idôsek, a hátrá-nyos helyzetûek utaztatásán keresztül az idegenforgalomfenntarthatja lendületét. A CALYPSO, az Európai Bizottságszociálturisztikai programjának köszönhetôen például a fô-szezonon kívüli hónapok „üres járatainak” áthidalásában je-lent segítséget, célja, hogy hozzásegítse a nehézségekkelküzdô polgárokat az üdülés lehetôségéhez, valamint hogyvendégeket biztosítson a szezonon kívüli idôszakban ala-csonyabb látogatottsággal bíró turisztikai célpontok számá-ra. Az Erasmus Kezdô Vállalkozóknak (Erasmus for YoungEnterpreneurs) keretein belül pedig kimondottan a turisztikaiszektorban debütáló vállalkozóknak indult a TourEurope2projekt, ami mobilitási és tapasztalatszerzési lehetôséget kí-nál külföldi cégeknél.
Pályázati kiírások:1. Fenntartható transznacionális turisztikai termékek
Támogatható területek: ökoturizmus, egészségturiz-mus, kerékpárturizmus. Költségvetés: 1 millió euró, 75 szá-zalékos támogatási intenzitás. 4-5 projekt kerül kiválasztás-ra, 18 hónapos projektidôtartam. Konzorcium: 4-5 országegyüttmûködése, 2 KKV és 1 helyi hatóság bevonásával. Apályázat megjelenésének várható idôpontja: 2014. május.Beadási határidô: 2014.augusztus.
2. Fôszezonon kívüli turizmus növeléseFókuszban: PPP együttmûködések ösztönzése, idô-
sek és fiatalok utaztatása, 8-10 projekt kerül kiválasztásra,12-24 hónapos projektidôtartam. Költségvetés: 1.650.000euró. A pályázat megjelenésének várható idôpontja: 2014.június. Beadási határidô: 2014. szeptember.
3. Kiemelt európai úti célok (EDEN)Az EDEN program 2014-es nyerteseinek kiválasztá-
sért felelôs közigazgatások támogatása. Költségvetés:750.000 euró, amibôl 22-25 nemzeti szervezet kerül kivá-lasztásra. EDEN 2014-es tematika: „Turizmus és gaszt-ronómia”. A pályázat megjelenésének várható idôpontja:2014. április Beadási határidô: 2014. június.
4. A turizmus és a kreatív szektor közötti szinergiákKonzorcium: 5 ország együttmûködése, minimum
2KKV és 1 közigazgatási szerv bevonásával.Költségvetés: 400.000 euró. 18 hónapos projektidôtartam. Apályázat megjelenésének várható idôpontja: 2014. április.Beadási határidô: 2014.július.
www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: [email protected]
A hónap témája: A turisztikai ágazattámogatása az Európai Unióban
Megyer Autócentrum Kft. (a Budai Vámnál) ● 7629 Pécs, Schroll J. u. 3. ● Tel.: 72/550-502 ●
Az acélszerkezetek gyártásával ésspeciális nyílászárók készítésével fog-lalkozó Kecskés Fémipari Kft. ügyveze-tô-tulajdonosa örömmel próbálta ki aMegyer Autócentrum Kft. családi sport-kocsiját, az új SKODA Octavia RS-t.
— Kívülrôl mennyit mutat meg a
tudásából az autó?
— Érezhetô rajta az a maximálisan
jó értelembe vett kettôsség, ami tulaj-
donképpen az egész autóra jellemzô. Ha
megpróbálunk elvonatkoztatni a nagyon
feltûnô és a tekinteteket mágnesként
vonzó színtôl, akkor az új Octavia
visszafogott, de mégis modern ka-
rosszériáját látjuk, néhány nagyon jó ér-
zékkel elhelyezett kiegészítôvel.
Elöl a lökhárító és a különleges lám-
pák adják meg az alaphangot, oldalról a
nagyon mutatós könnyûfém felnik és a
külsô visszapillantók, hátulról pedig a
diszkrét hátsó szárny és látványos kipu-
fogó imitációk mutatják, hogy itt egy
nem hétköznapi autóról van szó.
— Mennyire feltûnô az Octavia
RS? Az üzleti életben fontos, hogy ki
mivel jelenik meg egy tárgyaláson.
— Szerintem nagyon pozitív üzene-
tet hordoz, ha valaki egy ilyen autóval
érkezik. Egyértelmûen mutatja, hogy a
tulajdonosa szereti a dinamikus, sportos
autókat, ugyanakkor racionálisan dönt,
és távol áll tôle a hivalkodás. Valóban
fontos a megjelenés az üzleti életben, de
például az, hogy milyen autóval me-
gyünk egy tárgyalásra, függ a szituáció-
tól is. Még nem éreztem hátrányát an-
nak, ha funkciójában megfelelô pl. kis-
teherautóval vagy pickup-pal érkeztem
egy megbeszélésre. Fontosabb, hogy az
autó tiszta legyen.
— Az Octavia híresen tágas autó,
az RS modellben is elegendô a hely?
— Mintha rám szabták volna. Ez
igaz az ülésekre is, nagyon látványos és
kényelmes sportüléseket kapott az RS,
még a 190 centis magasságomhoz is
ideális. Külön öröm, hogy hátul is
ugyanez a stílus fogad, nem estek a ter-
vezôk abba a hibába, hogy elfeledkez-
tek a hátsó utasokról. És ha már a hátsó
üléseknél tartunk, ez az Octavia egyik
legnagyobb ütôkártyája. Elképesztôen
nagy a tér, elegendô a hely a fejeknek, a
lábtér pedig négy megtermett férfiem-
ber számára is bôséges. Szellôzôk is ke-
rültek a könyöklô alatti tároló mögé, így
hátra is jut friss levegô.
— A mûszerfal formaterve viszont
nem annyira sportos, inkább az egy-
szerûség jellemzi.
— Szerintem ez nem baj. A kormány
RS logója, a szépen varrott bôrbevona-
tok és a félbôr ülések éppen elegendôek,
nem hiányoznak a harsány fények és a
túlbonyolított vonalak. Tetszik, hogy
sötét a tetôkárpit, gazdag a felszereltség
és az extrákból is az igazán fontosak ke-
rültek bele. A minôség is remek, azok a
részek, amelyekkel fizikai kontaktusba
kerülünk nagyon jó anyagokból készül-
tek, takarékosságnak csak a kevésbé
fontos részeken van nyoma. Talán
egyetlen hibát találtam, nincs a napel-
lenzôkben világítás. Ez akkor lehet fon-
tos, miután meggyôztük életünk párját,
hogy igaziból ez nem is egy sportkocsi,
hanem egy praktikus családi autó.
— Az 590 literes csomagtartó ta-
lán feledteti a két kis lámpa hiányát.
— Elképesztô méretû az Octavia
csomagtartója. Rejtély számomra, hogy
tudták ekkorára szabni, úgy hogy az
utastér is ilyen tágas. Sôt még alatta is
van pár rekesz. Mellé ez a hatalmas,
AUTÓTESZT32 Dél-Dunántúli Gazdaság
Autóteszt: SKODA Octavia RS TDI DSG – ˇ
ˇ
[email protected] www.megyerautocentrum.hu
üveggel együtt nyíló hátsó ajtó, és szin-
te feleslegessé válik a kombi. Bár gyor-
san hozzáteszem, hogy én a kombit vá-
lasztanám, hiszen nem vészes a felára.
— Beszélgettünk az utastérrôl, a
dizájnról, az extrákról, a csomagtar-
tóról, de az RS lényege mégis a veze-
tés. Milyen vezetni az autót?
— Ha csak a száraz adatokat néz-
zük, akkor ez egy átlagosnál erôsebb dí-
zel autó. Nekem már ez is nagyon tet-
szik, mert dízelpárti vagyok. A hatalmas
nyomaték és mellé a roppant visszafo-
gott fogyasztás számomra egyértelmûen
a dízelek felé billentik a mérleg nyelvét.
Itt a fûszert a futómû a fékek és a váltó
jelentik. Zseniális futómûvet tett a
Skoda az Octavia alá. Hihetetlen ka-
nyarsebességekre képes az autó, köz-
úton nem is szabad feszegetni a határa-
it. Ezek a messzire kitolt határok azt is
jelentik, hogy tempósan vett kanyarok-
ban is nagyon biztonságos az autó.
Nagyszerûek a fékek, és a futómû is
kevésbé ráz, mint azt várná az ember.
Nagyon szimpatikus, hogy a Skoda há-
romféle kerékmérettel kínálja az RS-t.
A 17-es a kényelemszeretôknek való, a
18-as egy jó kompromisszum, a 19-es
pedig a szerencsés nyugat európaiaké
vagy olyanok számára jó választás, akik
elviselnek egy kis döcögést a látványo-
sabb megjelenésért cserébe.
— A magyar utakon a 17-es kerék
a jó választás?
— Szerencsére az utóbbi idôben,
Baranyában elég sok utat felújítottak.
Ha Budapest felé utazok, mint sok autós
Szekszárdig én is a 6-os úton megyek,
és ott egy elég hosszú szakasz európai
minôségû lett. Komló felé is sok helyen
rendbe tették az utakat. Ha ez a tenden-
cia folytatódik, akkor sokkal komforto-
sabban utazhatunk majd.
— Sportos kocsiban sokaknak
még mindig szentségtörés az automa-
taváltó. Az Octavia DSG váltójára is
igaz ez?
— Magam is kézi váltó párti va-
gyok, de el kell ismernem, hogy ez egy
remek szerkezet. Hihetetlen fürgeséggel
vált a fokozatok közt. Úgy tûnik, mint-
ha a fordulatszámmérôbôl is ki kellett
volna venni a csillapítást, hogy követni
tudja a váltásokat. Hamar meg tudnám
szokni ezt a kényelmet és gyorsaságot.
Pillanatok alatt a választott tempóra ka-
tapultál a kocsi, az erôfolyam pedig tö-
retlen, csak a motorhang jelzi a váltáso-
kat.
— Sportkocsi vagy utazóautó az
Octavia RS?
— Az a legjobb benne, hogy mind-
kettô. Sôt három, mert egy takarékos
családi autó is egyben. Hosszú utakon
egy kényelmes utazóautó, nagy tempó-
val, nagyon alacsony fogyasztással le-
het vele kényelmesen eljutni az
úticélunkhoz. Családi nyaralásra is re-
mek, mert elfér benne szinte minden, és
a komfortja még jócskán a fájdalomkü-
szöbön innen van. Ha pedig apuka gyor-
san szeret autózni, azt is megteheti né-
hanapján, abban is jó partner az
Octavia. Nekem nagyon szimpatikus,
hogy mindezt józanul és racionálisan
adja elô, kerüli a felesleges sallangokat,
így egy élhetô és élvezhetô autót ka-
punk a pénzünkért.
— Mindezt most akciós áron 8.5
millióért, ez mennyire jó ajánlat?
— Ha az 1.2-es Tsi 4.5 milliós alap-
árát nézzük, akkor drága az RS. Ha a jól
felszerelt dízelhez viszonyítunk, akkor
nem olyan vészes a felár, ennyit min-
denképpen megér az erôsebb motor, a
jobb futómû és az RS kiegészítôk, bele-
értve a nagyszerû üléseket is.
T.R.
Lökettérfogat: 1968 cm3
Maximális teljesítmény: 184 LE 3500-4000/minMaximális nyomaték: 380 Nm 1750-3000/minSaját tömeg: 1487 kgCsomagtér: 590lMaximális sebesség: 232 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 8,1 sÁtlagfogyasztás (gyári adat): 5.0 lListaár: 8.330.000 FtA tesztautó fontosabb alapfelszerelései: elsô- oldal-függöny- és térdlégzsákok, ESC stabilitásvezérlés,Start-stop rendszer, fékenergia visszanyerés,Climatronic klímaberendezés, sport futómû, XDS dif-ferencálzár, bi-xenon fényszórók, tempomat, hegy-menet asszisztens, bôrbevonatú multifunkciós kor-mány.Céges vevôk a listaárból 18%, VOSZ tagok 20%kedvezményt vehetnek igénybe.
A TESZTAUTÓ ADATAI:
AUTÓTESZT 33Dél-Dunántúli Gazdaság
Kecskés Károly
ˇ
ˇ
NAV / KÖNYVAJÁNLÓ Dél-Dunántúli Gazdaság34
A jelek szerint a bevallási csúcs most
kezdôdik, azonban a feldolgozás már
folyamatosan zajlik a NAV-nál. Már
most látható, hogy továbbra is általános
hiba az aláírás hiánya, és szintén jellem-
zô, hogy az adózók nem megfelelô sor-
ba írják a kifizetôk által levont adóelô-
leget. Az egyéni vállalkozók körében
gyakran elmaradt a jövedelemszámítás
módszerének meghatározása. A hátralé-
vô egy hónap két fontos határideje:
2014. április 30.
Az egyszerûsített bevallást választó
adózók részére a hivatal kiküldi a beval-
lási ajánlatot (1353E).
2014. május 20.
— amennyiben az egyszerûsített beval-
lást az adózó javította, kiegészítette,
akkor a javított bevallást eddig kell
visszaküldeni a hivatalhoz (1353E)
— teljes adattartalmú bevallás benyúj-
tása (1353)
— csökkentett adattartalmú bevallás
benyújtása (1353 M)
— adónyilatkozat benyújtása (1353
ADÓNYILATKOZAT)
Amennyiben az adónyilatkozat vá-lasztásának feltételei fennállnak, ak-kor a kifizetô(munkáltató) az év ele-jén kiadott összesített igazoláson kö-teles volt tájékoztatni a magánsze-mélyt a nyilatkozatadási lehetôség-rôl.
Benyújtási lehetôségek:
— elektronikusan (Ügyfélkapun ke-
resztül)
— papíralapon
– postán
– személyesen az ügyfélszolgálatokon
A bevallások elektronikus formái elér-
hetôk az adóhivatal honlapján
(www.nav.gov.hu).
Noha sok vállalkozó tudja, hogy a sikeres üzletkötés a kap-
csolatokon múlik, kevesen emelik a kapcsolatépítést a cég-
stratégia szintjére. Leginkább akkor keresik
a kapcsolatokat, ha már baj van, ha nem tud-
ják eladni a terméküket, szolgáltatásukat.
Sok esetben ez a hiba végzetes is lehet. Ha
nem végzetes, akkor is stresszel, a kapko-
dásból eredô hibákkal fizetünk érte. Tapasz-
talataim szerint ilyen kétségbeesett helyzet-
ben fordulnak a cégek a mindenki által gyû-
lölt, „nyomulós” értékesítéshez, a kéretlen
hideghívásokhoz, kéretlen levelekhez, ame-
lyekkel egy nagyon szép szakmát, az ügyfél-
központú, etikus értékesítést járatják le.
Van-e más lehetôség?! Igen, a tudatos
kapcsolatépítés! Ebben nyújt praktikus se-
gítséget a „29% a megoldás” címû könyv. A
könyv kedvet csinál a tudatos kapcsolatépítéshez. Kedvet
csinál ahhoz, hogy a kisvállalkozások tulajdonosai/vezetôi
ne delegálják a kapcsolatépítést valamelyik kollégájuknak,
hanem fogják fel azt a vezetôi munka részeként. Mozdulja-
nak ki megszokott és minden bizonnyal kényelmes irodá-
jukból, és menjenek, találkozzanak, beszélgessenek, építsék
kapcsolataikat más vállalkozókkal, a piaci élet szereplôivel.
A kedv felkeltése után egy 52 kérdéses önértékelô teszt se-
gítségével tükröt tart elénk a szerzô. Ezután az év minden
hetére ad valamilyen praktikus kapcsolatépíté-
si módszert.
Hogy mennyire használhatók a könyv javasla-
tai, azt az is bizonyítja, hogy a könyv szerzôi
egy sikeres nemzetközi vállalkozói klub alapí-
tói, tehát javaslataik kiállták a gyakorlat próbá-
ját. Régebben csodálkoztam, hogy sikeres em-
berek miért osztják meg titkukat másokkal, je-
len esetben a kapcsolatépítéssel kapcsolatos
titkaikat, miért nem félnek, hogy mások
„lelopják” azokat. Talán azért, mert egy dolog
az ötlet lemásolása, és teljesen más dolog an-
nak megvalósítása. A kapcsolatépítés szó má-
sodik tagja az építés. A jó építkezéshez azon-
ban elôrelátás, jó terv, szakértô végrehajtás,
végsô soron sok-sok munka szükséges. Ezt viszont kevesen
vállalják. Azokkal, akik viszont vállalják, minden bizonnyal
találkozni fogok, például a kamarai rendezvényeken!
Héder Sándor
mérnök, tréner, coach, címzetes egyetemi docens
www.forlong.hu
http://www.libri.hu/konyv/29-a-megoldas.html
Kapcsolatépítôk kézikönyve
Egy hónappal a határidô elôtt a bevallások egyharmada érkezett meg
A Dél-dunántúli régióban 350 ezer személyijövedelemadó-bevallást vár a hivatal, egyelôre ezek egyharmada érkezett
meg. Feldolgozásukat sokszor akadályozza az aláírás hiánya, hiszen így a bevallás érvénytelen.
ORFÛI MELLÉKLET 35Dél-Dunántúli Gazdaság