AZ ÁLLAM, MINT GAZDASÁGI SZEREPLŐ

HÁROMSZEREPLŐS MAKROGAZDASÁG

A háromszereplős (zárt) gazdaság egyensúlyi modellje:YS = YD

Y = C(Ydi) + I0 + G0

A makrokereslet összetevői

C(Ydi)- háztartási szektor fogyasztási kereslete az adóval és transzferrel korrigált reáljövedelem, azaz a

diszponibilis jövedelem függvényében- C(Ydi) = C0 + ĉ (Y – T + TR)I0- vállalati szektor beruházási kereslete, ami lehet

autonóm, a vizsgált év jövedelemszintjétől független: I0

a piaci kamat függvényében változó: I(i) = I0 + î × iG0

- kormányzati vásárlás- autonóm, a vizsgált év jövedelemszintjétől független- kormányzati döntéstől függ- a vállalati szektor számára állami finanszírozású szállítási lehetőség, ugyanakkor- számolni kell a kiszorító hatással: a közbeszerzések elszívják a tőkét a magánszektortól, nő a piaci

kamat, emiatt csökken a beruházási kereslet

Összfogyasztási függvény levezetése zárt gazdaságban

Haavelmo-tétel:Költségvetési egyensúlynál, ha nincs TR a gazdaságban, akkor eltűnik a multiplikátor hatás, azaz:

ha T = G, akkor ΔY = GBizonyítás:

- kiadási multiplikátor:

- adó multiplikátor:

(Y = C0 + ĉ (Y – T) + I + G egyenletből levezetve: Y =

)

- ha G = T, akkor

1

C,I,S,G

Y)

C+I+G

C+I

C(Y)

C=Y

Y1* Y2* Y3*

ΔYΔI∆Y

C0+I0+G0

C0

I0G0

S0

I

Y1* egyensúlyi jövedelem- Y=C és I=S=0

Y2* egyensúlyi jövedelem- Y=C+I és I=S

Y3* egyensúlyi jövedelem- Y=C+I +G és I=S

ΔY jövedelemszint növekedés a beruházásnak köszönhető- a beruházás önmaga értékének többszörösével

növeli az Y-t multiplikátor hatás:

G multiplikátor =

∆G

Az állam gazdasági szerepvállalása

Az állam céljai- alapvető cél: társadalmi jólét és biztonság megteremtése, fenntartása- gazdasági cél: gazdaság befolyásolása az alapvető cél érdekében, a költségvetési egyensúly

biztosítása mellett- politikai cél: hatalom megtartása, újraválasztás

Az állam funkcióiStabilizáció- a gazdaság működőképességének biztosítása- gazdasági válság megelőzése, illetve kezelése- a feladatok ellátásához szükséges intézményi háttér kialakítása, működtetéseA gazdaság növekedési pályára állítása- stabilizációt követően szükséges (pl. munkahelyteremtés, a makrokereslet és a makrokibocsátás

ösztönzése)- ennek hiányában csak átmeneti a stabilizálódás, mivel a megszorító intézkedések miatt hosszabb

távon még mélyebb válságot lehet előidézniRedisztribúció- a makrojövedelem újraelosztása szociális céllal, társadalmi igazságosság érdekében- adók és támogatások rendszereAllokáció- a makrojövedelem átcsoportosítása gazdasági céllal, nemzetgazdasági érdekek alapján- adók és kormányzati vásárlások rendszere

A hatékony allokáció

A Pareto-elv, más néven a 80–20 szabály kimondja, hogy számos jelenség esetén a következmények 80%-a az okok mindössze 20%-ára vezethető vissza. (Lorenz görbe)

Eredetileg Vilfredo Pareto olasz közgazdász alkotta meg 1906-ban azt a matematikai formulát, amellyel az egyenlőtlen vagyoneloszlást (egyenlőtlen javak eloszlását) írta le megfigyelései alapján.

Pareto azt állította, hogy a megtermelt javak 80%-a a társadalom 20%-ához kerül a társadalomra jellemző vagyonelosztás során. Dr. Joseph Juran (1930 és 1940 között) hasonló megállapításra jutott a minőségügy területén. Juran megfogalmazásában a (bekövetkező) problémák 80%-át a hibák (az elkövetett hibák) 20%-a okozza.

A Pareto-hatékonyság a mikroökonómia, a jóléti közgazdaságtan és a játékelmélet fontos fogalmai közé tartozik. Amikor egy gazdaságban a javaknak a gazdasági szereplők közötti elosztását megváltoztatjuk, Pareto-javítást hajtunk végre, ha legalább egy szereplő jólétét javítjuk anélkül, hogy bárki más jóléte csökkenne. Egy elosztás akkor Pareto-hatékony, ha nem végezhető rajta Pareto-javítás. A Pareto-hatékony elosztást Pareto-optimumnak is nevezzük.

A fogalom Vilfredo Pareto olasz közgazdásztól származik. Az 1950-es években Kenneth Arrow amerikai és Gerard Debreu francia közgazdászok bebizonyították, hogy a versenyzői piac mechanizmusai által létrejött egyensúly bizonyos feltételek megléte esetén Pareto-hatékony (ez a megállapítás a jóléti közgazdaságtan első tételeként ismert), valamint hogy - kevésbé általános feltételek mellett - bármely Pareto-hatékony elosztás létrehozható a versenyzői piac segítségével (ez a jóléti közgazdaságtan második tétele). Bővebben lásd: A jóléti közgazdaságtan két tétele.

Az előbbiek alapján is kézenfekvőnek tűnik, hogy egy gazdasági elosztást akkor tartsunk hatékonynak, vagyis jónak, ha az Pareto-hatékony; hiszen ha nem az lenne, végezhetnénk rajta olyan Pareto-javítást, amelynek következtében egy hatékonyabb, jobb elosztást kapnánk eredményül. Ez a felfogás hosszú évtizedekig uralta a közgazdasági gondolkodást, és látványos cáfolatot kapott, amikor Amartya Sen Nobel-díjas indiai közgazdász bizonyította a paretói libertárius lehetetlenségi tételt, amely kimondja, hogy a Pareto-hatékonyság elve ellentmond a pozitív szabadságnak.

Az állam gazdaságszabályozó tevékenységének vizsgálati területei:1. az állami költségvetés és költségvetési politika2. gazdaságpolitika, gazdaságpolitikai programok3. gazdasági ciklusok

2

ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS

A költségvetés az állam bevételeit és kiadásait felsoroló és összehasonlító mérlegtípusú kimutatás.Vizsgálata- éves szinten,- modellszerűen, csak a fő bevételi forrásokat és kiadásokat figyelembe véve,- az árupiacra gyakorolt hatása szempontjából,- a deficit finanszírozásának lehetőségeit feltárva történik

Bevételek

AdóA gazdaság szereplőinek egyoldalú, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedése az állam javára, amit az kényszer útján hajt be- állami megállapítású, pénzfizetésre vonatkozik- állami célokat szolgál, ösztönöz vagy korlátoz- T = TH + TV csökkenti a szabad rendelkezésű (diszponibilis) jövedelmet, ezáltal a fogyasztási

keresletet- felírható lineáris függvényként: T(Y) = T0 + a x Y, ahol

T0 autonóm, jövedelemtől független adó (pl. áfa, jövedéki adó, importforgalmi adó, termékdíj, vám)

a x Y reáljövedelemtől függő adó, a tényezőjövedelmek meghatározott %-a (pl. szja, nyereségadó, osztalékadó, kamatadó, járulékok)

Kiadások

TranszferAz állam egyoldalú, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedése a háztartási szektor javára (a vállalati transzfer esetleges, ezért figyelmen kívül hagyjuk)- TR = TRH növeli a szabad rendelkezésű jövedelmet, ezáltal a fogyasztási keresletet

Kormányzati vásárlásAz állam gazdasági tevékenysége, amely javak beszerzésére, szolgáltatások igénybevételére irányul (pl. közjavak létrehozása, hadi kiadások, szociális, kulturális kiadások)- G kormányzati döntés, az adott év jövedelmétől független, autonóm összetevője a

makrokeresletnek

A költségvetés egyenlege

Az éves bevételek és a kiadások összegének különbözete, amely lehet- egyensúlyos:

a bevételek éppen fedezik a kiadásokat: T = G +TR- szufficites

a bevételek meghaladják a kiadásokat: T > G + TR- deficites

a kiadások meghaladják a bevételeket: T < G + TR deficitfinanszírozás: állampapír kibocsátásból, jegybanki hitelből (kivéve EU-ban), hitelből

3

KÖLTSÉGVETÉS POLITIKA

Azon gazdaságirányító és befolyásoló intézkedések összessége, melyeket az állam a költségvetés révén valósít meg céljai elérése, funkciói ellátása érdekében- állami feladat megtalálni azokat az eszközöket, melyek révén a gazdaság működése a kívánt

célok felé terelhető- az intézkedések sikerének sine qua non feltétele a szereplők bizalma és együttműködése- ennek hiányában a legprofesszionálisabb intézkedéscsomag is kudarcara van ítélve

Költségvetés politika vizsgálatának kritériumai:- modellszerűen vizsgáljuk fő tételei (T, TR, G) változásának hatását- csak az árupiacra (YD-re, YS-re) gyakorolt hatásokat vizsgáljuk, eltekintünk a társadalmi

hatásoktól- eleve feltételezzük a kormányzat hozzáértését és jószándékát

A költségvetés politika hatása az árupiacraKözvetlen hatás:- G változtatása közvetlenül hat a makrokínálatra, érvényesül a multiplikátor hatás +/- előjellelKözvetett hatás:- TH és TV változtatása

megváltoztatja a háztartási szektor diszponibilis jövedelmét változik a fogyasztási kereslet változik YD

megváltoztatja a vállalati szektor közterheit változik a munkakereslet változik a foglalkoztatási szint változik a kibocsátás változik YS

- G kiszorító hatása csökkenti a beruházási keresletet csökken az YS

A költségvetés politika fő irányzatai

Megnevezés

Keresletösztönzés Kereslet visszafogás Kínálatélénkítés

Kezelendő probléma

- Növekvő munkanélküliség, relatív túlkínálat, dekonjunktúra

- Túlköltekezés, növekvő költségvetési hiány, növekvő infláció

- Relatív túlkereslet, eladhatatlan készletek felhalmozódása, befagyott kapacitások

Cél

- Munkahelyteremtés- Munkakereslet növelése- Diszponibilis jövedelem

növelése

- Infláció csökkentés- Költségvetési deficit

csökkentése

- Befagyott kapacitások mobilizálása

- Relatív túlkereslet korrigálása a kereslet visszafogása nélkül

Eszköz- T csökkentés- TR növelés- G növelés

- T növelés- TR csökkentés- G szinten tartás

- T csökkentés- TR szinten tartás- G szinten tartás

Várt eredmény

- Összkereslet nő- YD függvény jobbra

tolódik, árszínvonal nő, ösztönzi a kínálatot, YS nő

- Összkereslet csökken- YD függvény balra tolódik,

árszínvonal csökken

- Nő a foglalkoztatás és a kibocsátás

- A növekvő kereslet is ösztönzi a kibocsátás növekedést

Kockázat

- Költségvetési deficit növekedése

- Infláció, ha a kínálat nem képes lekötni a megnövekedett keresletet és túlkereslet alakul ki

- Keresletcsökkenés miatt a makrokínálatot nem sikerül szinten tartani

- Nő a munkanélküliség- Csökken a kibocsátás- GDP visszaesés, válság

- Infláció, ha a vártnál kisebb mértékben nő a kínálat, nem képes lekötni a keresletet és túlkereslet alakul ki

4

Keresletösztönző költségvetés politika hatása az árupiacra:

Kereslet visszafogó költségvetés politika hatása az árupiacra:

Kínálatélénkítő költségvetés politika hatása az árupiacra:

5

C, I, G

C0+I0+G0

(C0+I0+G0)'

Y

Y

P

P1

P0

Y=C+I+G

Y=(C+I+G)'

YS

YD

’

YD

Ye Ye’

C, I, G

C0+I0+G0

(C0+I0+G0)'

Y

Y

P

P0

P1

Y=C+I+G

Y=(C+I+G)’

YS

YD

YD

Ye’ Ye

C=Y

C, I, G

(C0+I0+G0)"

C0+I0+G0

Y

Y

P

P0=P1

Y=(C+I+G)'

Y=C+I+G

C=Y

YS

YS

’YD’YD

Ye Ye'

Adóemelés hatásai

Állami költségvetésre- növeli az állam bevételeit, de- érvényesül a Laffer-hatás (Arthur Laffer amerikai közgazdász): az adóteher növelésével egy

bizonyos adómértékig ő az állam bevétele, ezt meghaladó adóemelés esetén nem nő tovább a

bevétel, majd csökkenKeresletre- csökken a háztartási szektor diszponibilis jövedelme- csökken a fogyasztási kereslet, ezen keresztül keresztül csökken az összkereslet

Kibocsátásra

- növeli a vállalati szektor közterheit, szűkíti az erőforrásait- csökken a foglalkoztatás és a beruházási kereslet, emiatt csökken a makrokínálat

Összhatás- a háztartási szektor gyorsabban reagál- változatlan kínálat mellett csökken a kereslet relatív túlkínálat- az árak ilyen helyzetben lefele merevek, nem csökken az árszínvonal túlkínálat, viszonylag

magas árszínvonalon tovább csökken a kibocsátás- költségvetés-politikai intézkedés dekonjunktúrát idézhet elő

Kiadások növelésének hatásai

Transzfer növelés- nő a háztartási szektor diszponibilis jövedelme, ezáltal nő a fogyasztási kereslet- adócsökkentésnek közvetetten ugyanilyen hatása van amellett, hogy csökken az állami bevétel

Kormányzati vásárlások növelése- közpénzekből finanszírozott szállítási lehetőség a vállalati szektornak- nő a makrokereslet

Összhatás- a fogyasztási kereslet növekedése és a kormányzati vásárlások növelik az összkeresletet- ha a makrokínálat nem tudja lekötni a megnövekedett keresletet, túlkereslet alakul ki- költségvetés-politikai intézkedés inflációt idézhet elő

Adóztatás és a kiadások szabályozásának együttes hatásai

Adóemelés, transzfer csökkenés- közvetetten, a diszponibilis jövedelem csökkentésén keresztül csökkenti az YD-t, de a háztartás

elsősorban nem a fogyasztását csökkenti, hanem annak összetételét változtatja az inferior termékek javára, ezért

C(Ydi) csökkenés < T növekedésTranszfer növelés, adó csökkentés- közvetetten, a diszponibilis jövedelem növelésén keresztül növeli az YD-t, de a háztartás nem költi

a teljes jövedelemnövekedést fogyasztás növelésére, a megtakarításit is növeli, ezért

C(Ydi) növekedés < TR növekedésKormányzati vásárlás növelése- közvetlenül növeli az YD-t, érvényesül a multiplikátor hatás, de számolni kell a kiszorító hatással,

ami az YD-t csökkenthetiY növekedés > G növekedés

Összhatás- nem semlegesíti egymást az azonos mértékű kiadás és bevétel növelés- ha nincs TR és a kormányzat egyensúlyos költségvetésre törekszik, eltűnik a multiplikátor hatás,

ezért- a kiegyensúlyozott költségvetési politika csak akkor hat ösztönzően a termelésre, ha

6

Adóbevétel

Laffer-görbe :

Minden társadalomnak van egy adóteher-tűrő képessége az ezt meghaladó adóteher esetén a szereplők „lenyelik” az adót, az állam bevételeit nem

Adóteher

Y D növekedés (G növekedés miatt) > C(Y di) csökkenés (T növekedés miatt)

7

GAZDASÁGPOLITIKA

Az állam komplex gazdaságszabályozó cél és eszközrendszere. Fő területei:- költségvetés politika

árupiacra hat kormányzati feladat és felelősség részterületek pl. foglalkoztatás politika, stabilizációs politika, adópolitika

- monetáris politika pénzpiacra hat jegybank feladata és felelőssége (EU-n kívül állami feladat) részterületek pl. inflációs politika, árfolyam politika

- kereskedelempolitika külpiacra hat, ezen keresztül a makroegyensúlyra meghatározása EU jogkör, ezzel összhangban állami feladat a kereskedelmi mérlegegyensúly

biztosítása

Költségvetés politika Monetáris politika

Kormányzati döntés határozza meg Jegybanki döntés határozza meg

Árupiacra hat a T, TR és G szabályozásával Pénzpiacra hat az LM szabályozásával

Eszköze a költségvetés Eszköze a jegybanki eszköztár

A stabilizációt és a gazdasági növekedést szolgálja Az ár- és árfolyam stabilitást szolgálja

Lényege:- a kormányzati kiadások közjavak létrehozására

irányulnak, a növekedést szolgálják- a transzferek (T,TR) stabilizátorként működnek,

a stabilizációt szolgálják

Lényege:- pénzmennyiség növelése értékpapír

vásárlással- megnövekedett pénzmennyiség egy része a

fogyasztást növeli, egy része megtakarításra kerül

- nő a banki betétállomány, ezzel nő a hitelkínálat, csökken a kamat, nő a beruházási kereslet

- a fogyasztás és a beruházások növekedése növeli a makrokeresletet, ami ösztönzi a kibocsátás növelést

Buktatói:Rövid távon, a költségvetési éven belül- kizárólagos cél a kereslet növelése vagy

visszafogása- figyelmen kívül hagyja a tőkekapacitás

fejlődésétHosszú távon- a kereslet növelése inflációt gerjeszt- a kereslet visszafogás csökkenti a

munkakeresletet és a kibocsátást, dekonjunktúrához vezet

- a visszaesés elkerülése érdekében növelni kell a tőkeállományt, de mely ágazatot erősítsék az állami pénzek csak évek múlva derül ki, hogy jók-e a

döntések a melléfogások bizalomvesztéshez vezetnek

A költségvetési politika finanszírozásaEgyensúly és szufficit esetén nincs finanszírozás feladatA deficitfinanszírozás lehetőségei és problémái:- adóemelés

számolni kell a Laffer-hatással a bevételt olyan területek felé kell

áramoltatni, amelyek hozzájárulnak a GDP

Buktatói:Csak jól működő gazdaságban lehet sikeres, mivel- racionális viselkedést feltételez- a szereplők nem biztos, hogy az elvárt módon

reagálnak (nem növeli a fogyasztást, nem vásárol, nem ad el papírokat, nem takarít meg, stb.)

Éppen annyi pénz kerülhet a gazdaságba, amennyi szükséges- ha több pénz kerül ki, nincs mögötte

gazdasági teljesítmény, bedőlnek a hitelek, pénzinflációt gerjeszt, pénzügyi válságot okozhat

- ha pénzhiányos a gazdaság, nehéz hitelhez jutni, ez gátolja a növekedést, hanyatláshoz vezet, ezért

A kibocsátás növekedésének nagyobbnak kell lenni a pénzmennyiség növekedésénél- ennek viszont sine qua non feltétele

a megfelelő technikai fejlettségi szint a szereplők együttműködése, különös

hangsúllyal az állam és a jegybank közötti együttműködésre

8

növekedéséhez- hitelfelvétel piacról vagy nemzetközi

pénzintézettől államadósság vállalása további eladósodás

- állampapír kibocsátás szereplők nem biztos, hogy megveszik a

papírokat ha mégis, számolni kell a kiszorítóhatással

9

Gazdaságpolitikai programok

GDP növelő program

Kezelendő probléma: alacsony kibocsátás és/vagy a kibocsátott termékek eladhatatlanok- termelési szerkezet átalakítása, struktúraváltás- húzóágazat fejlesztése, munkahelyteremtés nehéz megtalálni azt a területet, amelyik

hosszútávon erre alkalmas (pl. USA 80-as évek: hadipar fejlesztése, Magyarország 90-es évek: gépipar fejlesztése)

- elhibázott döntés esetén teljes bizalomvesztés

Foglalkoztatáspolitikai program

Kezelendő probléma: a hiányos munkakereslet- munkakereslet fokozása költségcsökkentéssel nominálbér csökken nem elfogadható

megoldás- munkakereslet fokozása adminisztratív eszközökkel: adókedvezmények, támogatások

vállalatoknak nem piackonform, következmények: fölösleges munkahelyek („kapun belüli munkanélküliség) a kedvezmények pénzt vonnak el a működő tőkétől a megnövekedett bérköltségek mögött nincs termelésnövekedés

- munkahelyteremtés G növelés- munkakínálat visszafogása differenciált TR: otthon tartani a nőket, támogatni a családokat,

gyerekszülést népességnövekedés, túlnépesedés beláthatatlan következmények

Antiinflációs program

Kezelendő probléma: az infláció növekedése- árak befagyasztása P nem nő reálbér növekedése csökken a munkakereslet

munkanélküliség kibocsátás csökken- G csökkentés csökken a vállalatok szállítási lehetősége munkanélküliség kibocsátás

csökken- pénzmennyiség csökkentése monetáris eszközökkel nő a hitelkamat csökken a beruházási

kereslet csökken a foglalkoztatottság és a kibocsátás

Stabilizációs/válságkezelő program

Kezelendő probléma: zavarok a gazdaság működésében, növekvő államadósság, költségvetési hiány- megszorító intézkedések bevételek növelése, kiadások csökkenése makrokereslet

csökkenése kibocsátás csökkenése, munkanélküliség növekedése még mélyebb válság generálása

Konvergencia program

Cél az uniós elvárásoknak való megfelelés az euró bevezetése érdekében- a csatlakozási szerződés aláírásával minden tagország kötelezettséget vállal a közös fizetőeszköz

bevezetéséreKonvergencia kritériumok (Maastrichti Szerződés 1992) 1. A fogyasztói árindex legfeljebb 1,5 %-kal haladhatja meg a három legjobb ráta átlagát.2. A költségvetési deficit nem haladhatja meg a GDP 3%-át.3. A teljes államadósság nem haladhatja meg a GDP a 60%-át.4. A hosszú távú kamatlábak éves átlaga legfeljebb 2%-kal haladhatja meg a három legjobb ráta

átlagát.5. Az euró bevezetése előtt legalább 2 évig részvétel az európai árfolyamrendszerben (Europen Rate

Margin): a hazai valuta árfolyama az EMS által meghatározott sávon belül legyen anélkül, hogy le- vagy felértékelnék.

6. A fenntarthatósági rés - a nyugdíj és egészségügyi rendszer költségvetési hatásait szabályozza (2012)

1996. Finnország, válságtünetek:- növekvő költségvetési hiány, elégtelen GDP növekedés, infláció- recesszió oka: a túlzott devizapiaci liberalizáció, könnyű hitelfelvételi lehetőségek, túlköltekezésVálságkezelés:- TR drasztikus csökkentése, G csökkentés (kivéve termelő beruházások)- tényezőjövedelmeket terhelő adók radikális csökkentése- K+F+I ösztönzése

10

- munkahelyteremtő beruházások segítése racionális hitelfeltételekkel- EUR bevezetésének vállalása 1999. 01. 01-én, ez további lendületet adott a gazdaságnak

Bármilyen állami beavatkozás csak rövid távon lehet kedvező hatású, hosszabb távon a kormányzati illetve jegybanki eszközökkel gazdasági válságot lehet generálni!

A gazdasági növekedés, a munkanélküliség és az infláció egyszerre nem kezelhető!

11

GAZDASÁGI CIKLUSOK

A gazdaság periodicitása

A gazdasági egyensúly csak tendenciaként létezik- csak a dinamikus rendszerekben adott a fejlődés lehetősége- dinamikus rendszer is lehet stabil- stabilnak tekinthető az a rendszer, melyben az egyensúlyi helyzettől való eltérés esetén olyan

mechanizmusok kezdenek működni, melyek az egyensúlyi állapot felé terelik a rendszer elemeit- ugyanakkor léteznek olyan hatások is, melyek az egyensúlytól való távolodást eredményezik

A gazdaság periodicitását a külső és belső erők összekapcsolódásai, együtthatásai határozzák meg - a ciklusokat kiváltó hatások a sokkok, pl. ár-, kínálati, keresleti sokk

· lehet sokkhatás, pl. ársokk esetében árrobbanás, árzuhanás; kínálat esetében túlkínálat, áruhiány, stb.

- a sokkok folyamatosan jelentkeznek, a gazdaság hullámzásai nem tudnak lecsillapodni, így a ciklikusság is folyamatos

- a sokkok nagy része kiszámítható, mivel törvényszerűségek érvényesülése váltja ki- a ciklikusság a gazdaság szükségszerű mozgásformája („Semmi nem tart örökké”:)

Az egyensúlyra ható tényezők

Belső tényezők- a gazdaság működésének saját logikája szerinti erők (pl. racionalitás, önérdek, megegyezések,

összejátszások)- költségvetési politika

· kormányzati feladat és felelősség· adók és kormányzati kiadások szabályozásával valósul meg· célja az állami feladatok ellátása a költségvetési egyensúly megőrzése mellett

- monetáris politika· jegybank feladata és felelőssége· a gazdaságban lévő pénzmennyiség szabályozásával valósul meg· célja a hazai fizetőeszköz vásárlóerejének megőrzése: infláció szinten tartása, árfolyam-

stabilitás- a kormányzati és jegybanki intézkedések hatásai

· GDP, munkanélküliség, infláció, költségvetési deficit, államadósság alakulása

Külső tényezők- a gazdaság működésétől relatíve függetlenek, pl. népességváltozás, technikai fejlődés, időjárási

tényezők, nemzetközi piaci helyzet, gazdasági és politikai környezet, háborúk

A gazdasági ciklusok fázisai- az egyensúlyi szint (trend) a gazdaságban mozgások révén valósul meg, amit mérések alapján

megrajzolható görbe határoz meg

1. Hanyatlás- trend feletti csökkenés } dekonjunktúra (pangás, visszaesés)

2. Recesszió (visszaesés)- trend alatti csökkenés

3. Megélénkülés- trend alatti növekedés } konjunktúra (növekedés, fellendülés)

4. Prosperitás (fellendülés)- trend feletti növekedés (upward trend)

12

GDP

idő (év)

trend

1. 2. 3. 4.

Rövid távú konjunktúra ciklus

Mozgatórugói:

Multiplikátor (többszöröző) hatás- szorzótényező, amely kifejezi, hogy valamely befolyásoló tényező az önmaga értékének

hányszorosával hat a befolyásolt jelenségrepénzmultiplikátor = 1/t

beruházási és kormányzati multiplikátor = 1/1-ĉadó multiplikátor = ĉ/1- ĉ

Akcelerátor (gyorsító, élénkítő) hatás- valamely befolyásoló tényező változásaira a befolyásolt jelenség fokozott mértékben reagál- a gazdaságban a fogyasztás változásaira a beruházási kereslet érzékenyen, fokozottan reagál- oka: a beruházások jelentős hányada nem autonóm, hanem gazdaság működése indukálja

a beruházások tárgya nagyrészt olyan termelési kapacitás, amely több évi termelést szolgál, így a mai beruházás túlméretezettnek tűnik a fogyasztás növekedéséhez képest

A hatások negatív előjelű változások esetén is érvényesülnek!

Jellemzői:- kereslet növekedésre rámozdul a gazdaság, mozgósítja kapacitás tartalékait, együtt

érvényesül a multiplikátor és az akcelerátor hatás konjunktúra- a fellendülés korlátja az erőforráskorlát stagnál a gazdaság- stagnáló gazdaságban a permanens jövedelem bevisz a gazdaságba egy stabilizáló hatást- romló a kapacitás-feltételek mellett a multiplikátor és az akcelerátor „visszafele” működik

dekonjunktúra- szükséges a lemerült készletek feltöltése ha van elegendő erőforrás-tartalék a

gazdaságban, megnő a beruházási szint, együtt érvényesül a multiplikátor és az akcelerátor hatás konjunktúra

Ciklus-elméletek

Lényegük:- nem válságelméletek, sőt: az életképesség, a fejlődés lehetőségének megnyilvánulásai- nem a befolyásolás lehetetlenségét hirdetik, sőt: a ciklusokban rejlő lehetőségek kihasználását

Illúziók:- a piac kiküszöbölésével, erőteljes szabályozással biztosítható a „kisimított” növekedés (lásd:

tervgazdaság); folyomány: a fejlődés rugóját vették ki a gazdaságból- helyes gazdaság- és monetáris politikával az állam képes úgy beavatkozni, hogy elejét vegye a

gazdaság hullámzásainak (lásd: napjaink piacgazdasága:); folyomány: rossz hangulat, elégedetlenség, bizalomvesztés

1. Kiváltó ok szerint:- gazdaságpolitikai ciklusok (választási ciklusok)- monetáris ciklusok (jegybanki intézkedésekkel kapcsolatosak)- beruházási ciklusok (beruházási döntésekkel és a megtérülés idejével függnek össze)- makropiaci tökéletlenségi ciklusok (túlkeresleti, túlkínálati ciklusok oka lehet időjárási, külpiaci

tényező)

2. Ciklus hossza szerint:Kondratyev ciklus:- cca. 50 év- világgazdaságra vonatkozik- kiváltó ok a gazdasági világválság, amit háború követ (hívhatnánk Malthus ciklusnak is:)Kuznets ciklus:- cca. 20 év- kiváltó ok a beruházások megtérülési ideje, illetve elavulásaKlasszikus ciklus:- cca. 10 év- piacgazdaságok működési mechanizmusa váltja kiKitchin ciklus- 3-4 év- a hitelmechanizmusok váltják ki

13

Gazdasági ciklusok Magyarországon

Néhány jellemző:1960.- népesség 9 977 ezer fő (ma 10 005 ezer fő)- kereső népesség aránya 53%- szántóterületek 77%-át tsz-ek, 23%-át Egyéni („háztáji”) gazdaságok művelték- a lakosság jövedelmének 96,3%-át fogyasztásra, 2,3%-át lakásra fordítja, 1,4%-át

megtakarítja- fogyasztásból 39% élelmiszer, 4% tartós („luxus”) cikkek (1000 lakosra 4 hűtő, 10 tv, 45

mosógép)- ipari munkások havi átlagkeresete 1577 Ft/hó- helyrehozták az ’56 okozta gazdasági károkat, javul a gazdaság helyzete1960-1989.- tervgazdaság időszaka, 5 éves periódusok (népgazdasági terv)1982.- IMF és IBRD tagsággal járó kötelezettség vállalás: 5 év alatt meg kell teremteni az gazdaság

átalakulásának jogi és intézményi feltételeit

Ciklusok

1960-1966.- a gazdaságpolitika kiegyensúlyozott növekedést idéz elő- nő a fogyasztás, javul az életszínvonal- országos működésű állami nagyvállalatok létrehozása- nemzeti jövedelem növekedésének mértéke az időszakban 24% (éves ütem 4,4%)- kereskedelmi mérleg passzívum, rekord 1864-re- import fékezése, belső fogyasztás visszafogása (1%-os csökkenés), termelés minimális

növekedése

1967-1978.- 1968. gazdasági reform („Új gazdasági mechanizmus”)- gazdaságpolitikai irányváltás (indirekt szabályozás, lassú liberalizáció)- 1973. olajárrobbanás, alkalmazkodás halogatása („Bukaresti árelv”) eladósodás- továbbra is passzív kereskedelmi mérleg- erőteljes beavatkozás hatására a belső fogyasztás visszaesik- időszak második felében aktív kereskedelmi mérleg, gazdasági növekedés- időszak végére 12 mrd USD külső adóság- drasztikus beavatkozásra lett volna szükség, de az állami nagyvállalatok nem

alkalmazkodnak, a gazdaságpolitika pedig elzárkózik a szükséges lépésektől- infláció, romló cserearány, ismét passzív kereskedelmi mérleg, tovább nő az eladósodás

1979-1985.- eladósodás megállításához beruházások visszafogása szükséges (kamatlábak növelése)- ipari szerkezetváltozás kedvező vonásai: új kisvállalkozási forma (gmk) bevezetése

kisipar részleges liberalizálásafogyasztás növekedése

- kedvezőtlen vonások: energiaszektor és az alapanyag-termelés erőltetett fejlesztésefelére esik vissza a gép-, könnyű- és élelmiszeripari beruházások volumene

- szerény növekedés az időszak végére aktív kereskedelmi mérleg és növekvő idegenforgalom mellett

1986-1989.- élénkítő gazdaságpolitika hatására beruházások 17%-kal, a fogyasztás 6%-kal nő- nő az import, kereskedelmi mérleg ismét passzív, újabb eladósodási hullám- csökken a lakossági fogyasztás és a felhalmozás, ennek következményeként a beruházási

szint- megegyezés a békés politikai fordulatról, a tervgazdaság felszámolásáról, a piacgazdaságra

való áttérésről- az áttérés jogi feltételeinek megteremtése (alaptörvények: adó-, bank-, társasági, számviteli

tv.)- kiépítik a piacgazdaság intézményrendszerét

1989-1995.- az áttérés bonyolult, hosszú folyamat, gazdasági visszaesés (transzformációs válság) kíséri

14

- mélypont 1994-1995 (inflációs ráta 28,2%; munkanélküliségi ráta 10,7%; fogyasztási index 92,9%)

- átfogó megszorításokra van szükség („Bokros-csomag”)- a sikeres reformok kivezetik a gazdaságot a válságból

1995-2005.- integrálódás az egységes európai piacba- további válság, melynek legtipikusabb tünete a magas költségvetési hiány és az

államadósság növekedése

15

MAGYARORSZÁG RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁNI KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKÁJÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐJE

Rendszerváltás okozta változások:

Bevételek Kiadások- csökken a gazdálkodó szervezetek befizetésének súlya - csökken a gazdálkodó szervezetek

támogatása- nő a lakossági befizetések aránya (SZJA a legjelentősebb) - megszűnt a fogyasztói

árkiegészítés- fő bevétel a közvetett adókból (áfa+fogy.adó cca. 50%) - fő kiadás a ktgvetési szervek

támogatása (50%)- GDP cca. 2/3-a folyik keresztül a ktgvetésen - adósságszolgálat jelentős növekedése

Adósságfinanszírozás:- MNB hitel (1996-ig), külföldi hitelek, állampapírok kibocsátásaProbléma a kiszorítóhatás:- a deficitfinanszírozáshoz szükséges pénzeszközöket a tőkepiacról vonják el változatlan

megtakarítás mellett csökkennek a magánberuházások

Kínálatélénkítés a rendszerváltást követően- tágabb értelemben: privatizáció, dereguláció- szűkebb értelemben: termelési szerkezet átalakítása, kínálatösztönzés költségvetési és monetáris

eszközökkelSzükségesség oka: a kínálati sokk- állami támogatások drasztikus leépítése versenyképtelenség a magas árak miatt- keleti piac összeomlása eladhatatlan készletek- valódi versenyhelyzet megjelenése az európai piacon- belföldi kereslet visszaesése a fogyasztói árkiegészítés megszűnése miatt relatív túlkínálat

A Bokros- és a Gyurcsány-csomag összehasonlítása:

Bokros-csomag Gyurcsány-csomag- A HUF egyszeri 9%-os, majd csúszó leértékelése - Adóemelések, új adónemek bevezetése- Bérkorlátozás a közszférában - Adókedvezmények, ártámogatások körének

szűkítése- Nyugdíjkorhatár emelése - Központi közigazgatás átalakítása- Szociális támogatások körének szűkítése - Lakáshitel-kedvezmények megszűnése

A kialakult csőd-helyzet hasonlóságai:- államháztartási hiány 8% körüli, folyófizetési mérleg hiánya 10% körüli- belső bizalomvesztés, külföldi befektetők kivárnak- mindkét csomaggal kapcsolatban alkotmányos aggályok merültek fel, ugyanakkor az

államháztartási egyensúly helyreállítása fontosabbnak tűnik, minthogy a törvényekben fellelhető néhány alkotmányossági szabálytalanság(Sólyom László, az Alkotmány Bíróság akkori elnöke ízekre szedte a Bokros-csomagot, 2006-ban Sólyom László köztársasági elnök minőségében aláírta a Gyurcsány-csomagot

Főbb makrogazdasági mutatók:

http://www.akk.hu/object.6066a3b1-4c6d-4b97-84c5-cd883126b2ec.ivy

https://www.ksh.hu/stadat_evkozi_3_7

16