Elektronikus gazdaság, elektronikus Elektronikus gazdaság, elektronikus ügyintézésügyintézés

A posztmodern gazdaság és az e-kormányzás A posztmodern gazdaság és az e-kormányzás összefüggéseiösszefüggései

E-kormányzati minta elemzése (Ausztria)E-kormányzati minta elemzése (Ausztria)

GyőrGyőr2005. december 7.2005. december 7.

Ponácz György Ponácz György MárkMárk

SAKK-trénerSAKK-tréner

Internet hozzáférés Európában

A „posztmodern” gazdaságtan

A posztmodern gazdaságot a következők vezérlik:

1. a gyártás új tényezői,-- úgymint az infokommunikációs technológiák és a magas

szintű automatizációvalamint

2. a kompetitív előnyök új forrásai,-- úgymint az innováció, hosszú távú tanulás, know-how-k,

személyre szabott szolgáltatások, stb.

Folyamatos elmozdulás megy végbe a tudásgazdaság irányába.

A hazai információs társadalom fejlesztésének egyes kérdései

A hazai információs társadalom megfelelő kialakulásához szükséges, hogy a társadalom tömegesen befogadja az informatikai eszköztárat (Glatz F. 2000)

Feltétel: a tudomány-és technológiapolitika összehangolt cselekvése.

Az infokommunikációs technológiák fejlődése egyrészről állami beavatkozást, állami támogatásokat igényel, másrészről átformálja az állami szektor működési

folyamatait is.

AutomatizmusokÁllami beavatkozás

Tudásgazdaság

TudástársadalomMegvalósítás

e-Kormányzás

Az e-kormányzás olyan kormányzást jelent, amely az infokommunikációs technológiákat alkalmazza a belső és a külső kapcsolatok átalakítása érdekében.

Az infokommunikációs technológiák alkalmazása mellett az államnak továbbra is a közösség számára hasznos, legitim, transzparens és elszámoltatható kormányzást kell biztosítania. (ENSZ, 2003.)

Kutatási eredmények:1. egyetlen ország sem rendelkezik monopóliummal2. viszonylag kevés helyen alkalmazzák az e-kormányzást3. csökken az IT alkalmazása a politikai részvétel biztosításáben

Az e-kormányzás egyes aspektusaiHajtóerők:

- bürokrácia csökkentése

- új szolgáltatások bevezetése

- tudásgazdaság bővítése

- további gazdasági alkalmazások

- demokratikus párbeszéd

- közigazgatás tudásállománya nő

- nyitottság és transzparencia

- politikai fókuszba kerül az IT

Elvárások:

- valós közösségi igények

- back-office integrálása

- adatbázisok felhasználása

Kihívás:

- hivatali munkakultúra megváltozása

Változásmenedzsment eszközök szükségessége

Stratégia Tervezés Implementáció

Work-flow

Képzés

ElemzésJövőkép-alkotás VezetésHRITPCMCM

e-Közigazgatás tervezése Magyarországon

.1995. Nemzeti Informatikai Stratégia1999. Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS) -- demokratizálás és szolgáltató állam2002. Magyar Információs Társadalom Stratégia készítése2003. eKormányzat 2005 részstratégia: MeH EKK létrehozása

Európai Unió:1999. eEurope akcióterv, majd eEurope2002 és eEurope2005 -- széles társadalmi rétegek számára kívánja hozzáférhetővé tenni az elektronikus kormányzati, közigazgatási szolgáltatásokat, és -- ügyel az esélyegyenlőségre.

eEurope2005: -- a 20 legkeresettebb szolgáltatásre vonatkozó indítvány

z e-kormányzás olyan kormányzást jelent, amely az infokommunikációs technológiákat alkalmazza a belső és a külső kapcsolatok átalakítása érdekében.

Az infokommunikációs technológiák alkalmazása mellett az államnak továbbra is a közösség számára hasznos, legitim, transzparens és elszámoltatható kormányzást kell biztosítania. (ENSZ, 2003.)

Kutatási eredmények:1. egyetlen ország sem rendelkezik monopóliummal2. viszonylag kevés helyen alkalmazzák az e-kormányzást3. csökken az IT alkalmazása a politikai részvétel biztosításáben

e-közigazgatási szolgáltatások benchmarkingja

1. Információs, tájékoztató jellegű szolgáltatások2. Egyirányú interakció3. Kétirányú interakció4. Teljes online tranzakció -- A teljes ügyintézési folyamat online módon lebonyolítható, ideértve a fizetést és a kész dokumentumok, határozatok, engedélyek kézbesítését is. -- A kézbesítés bizonyos esetekben szintén tisztán elektronikus formában valósul meg, digitális aláírással hitelesített elektronikus ügyirat formájában.

Az e-kormányzás külső és belső erőtere és kapcsolati rendszere

Az eKormányzat 2005 átfogó programjai

1. „alapinfrastruktúra kiépítése”

2. „e-szabályozás bővítése”

3. „e-hatékonyság építés”

4. „e-szolgáltatások”

5. „e-kultúra fejlesztés”

6. „EU integráció”

Az e-kormányzás intézményrendszere I.

MeH Elektronikus Kormányzat Központ-- saját hatáskörben valósít meg immanens

e-kormányzati feladatokat,-- koordinálja más szereplők e-

kormányzattal kapcsolatos feladatvégzését, illetve

-- orientálja a közigazgatás szereplő által önállóan végzett e-kormányzati feladatokat

Az e-kormányzás intézményrendszere II.

Kormányzati Egyeztető Tárcaközi Bizottság-- iratkezelés egységességéhez szükséges jogszabályok kidolgozása,-- a nyílt forráskódú szoftverek felhasználási lehetőségeinek a

megvitatása,-- nyílt forráskódra építő Szoftver Kompetencia Központ kialakítása,-- az elektronikus fizetés lehetőségeinek feltárása (SEMOPS -projekt),-- az államigazgatási szolgáltatások szempontjából legfontosabbnak

ítélt 46 kormányzati intézmény honlapjának a tartalmi-formai egységesítése,

-- a kormányzati portál tartalmának fejlesztése,-- az elektronikus dokumentumok archiválásának szabályozása,-- a digitális aláírás bevezetésével kapcsolatos szabványosítási

törekvések koordinálása, valamint az-- eKormányzat 2005 stratégia megvalósításának nyomon követése és

javaslatok megtétele

Az e-kormányzás intézményrendszere III.

Elektronikus Kormányzat Operatív Bizottság-- szolgáltató államhoz kapcsolódó reformfolyamatok felgyorsítása

érdekében jött létre 2003-ban-- később felruházták a központi közigazgatás informatikai

korszerűsítésének és a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésének koordinációs feladataival

-- fő feladata az Európai Bizottság közleményében ajánlott, az elektronikus kormányzás keretében a polgárok és vállalkozások számára nyújtandó húsz szolgáltatás megvalósításának támogatása, illetve

-- a nagy ügyfélforgalmú államigazgatási szervek elekronizálással kapcsolatos törekvéseinek összehangolása

-- tagjai olyan szervezetek, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a lakossággal és a vállalkozásokkal, és nagy ügyfélforgalmat bonyolítanak

Az e-kormányzás támogatási rendszere

1. Hazai támogatások

2. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai-- „e-közigazgatás fejlesztése” intézkedés keretében 2 komponens:2. a) a helyi önkormányzatok átfogó, integrált információs

rendszereinek fejlesztése, az elektronikus ügyintézés bevezetése, az ügyintézés elektronizáltsági szintjének emelése,

2. b) a helyi önkormányzatok tulajdonában vagy kezelésében lévő adatvagyon kihasználására irányuló fejlesztések támogatása

2005 augusztusáig:-- az első komponens (e-közigazgatási szolgáltatások) keretében 29

önkormányzat és területfejlesztési társulás nyert százmillió forintos nagyságrendű támogatást

-- a második komponens (az adatvagyon másodlagos hasznosítása) keretében 16 nyertest hirdettek ki egyenként legalább ötvenmillió forintos támogatással.

Az e-kormányzás szerepe a regionális növekedésben

A növekedés általánosan elfogadott mérőszáma a nemzeti termék volumenének változása. Ez az alábbi tényezőktől függ:-- lakosság számától,-- technikai haladástól,-- régiószintű technikai fogadóképesség,-- régió térszerkezete,-- gazdasági ágazatainak szerkezete,-- infrastruktúra,-- környezet állapota,-- politikai intézményrendszer,-- a régió társadalmának szerkezete.

Ausztriai helyzet elemzése

• A jogalkotás 2002 óta teljesen elektronikusEzen belül elektronikus folyamatok a következők: layout, workflow, (egyszeres) regisztráció, változatkezelés, szakértői vélemények nyilvánosságra hozatala, jogilag hiteles elektronikus kiadás.

• 2004-ig valamennyi minisztériumban bevezették az ELAK rendszert az ELAKimBUND-projekt keretében. (12 minisztérium, 7.500 felhasználó)

• Ezzel párhuzamosan fut az e-Recht-System. (Harmonizáció szükséges)

• Rokon rendszerek: Németországban a DOMEA, Svájcban a GEVER.

Az e-kormányzás kapcsolatrendszere

E-kormányzat testületei

Az ausztriai elektronikus ügykezelés tanulságai

• Politikai támogatottság• Koordinált projektfolyamatok, központosítás• Az érintettek folyamatos tájékoztatása,

bevonása a folyamatokba• Szervezeti alapok, kézikönyvek és üzemeltetői

modell kidolgozása• Infrastruktúra telepítésének dimenzionálása• Technológia-semleges, nyitott (nemzetközileg

elismert) szabványok és előre definiált interfészek alkalmazása

Köszönöm a figyelmüket!