1

BARANYA MEGYEerőforrástérképe

1

Impresszum

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa

Készült: 500 példányban

Felelős kiadó: Dr. Síkfői Tamás

Grafikai terv és nyomdai munka: Molnár Nyomda Kft.

A külön nem jelölt képek illusztrációk.

Együtt működünk!

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Tel.: +36 72 507 148, Fax: +36 72 507 152

E-mail: pbkik@pbkik.hu, www.pecsikamara.hu

www.youtube.com/pecsikamara, www.facebook.com/pecsikamara

mobil alkalmazás: KamarApp (Android, iOS)

2015. június

Aktuális információ: www.pecsgazdasaga.hu

www.pecsgazdasaga.hu

1

Bevezető

Baranya megye Magyarország legdélibb megyéje.

374 ezer fős lakosságával és 4300 km2-es területével az

ország közepes méretű közigazgatási egységének számít.

Síkságaival, dombságaival, folyóival (Duna és Dráva),

számtalan patakjával, mesterséges tavaival az ország

egyik legváltozatosabb megyéje. Természeti adottságai,

ásványkincsei és sokszínű népessége révén Baranya a

legfejlettebb térségek közé tartozott.

Az elmúlt 25 év gazdasági átrendeződése azonban nem

kedvezett Baranya megyének. A nagy tőkebefektetések

csak ritkán találták meg a sokáig kedvezőtlen közlekedési

kapcsolatokkal rendelkező térséget. A mezőgazdaság,

az ipar és az építőipar stagnálása nemcsak az itt lakók

helyzetének relatív, hanem egyes években tényleges

romlásával járt. A negatív folyamatok megfordítását

számos helyi szervezet tűzte ki céljául. Sikerekről ritkáb-

ban, sikeres kezdeményezésekről gyakrabban szólnak

a híradások. A látványosan induló programok mellett

negatív folyamatok is jelentkeznek, melyek az igazi

áttörések elmaradásához vezetnek. Ennek oka lehet

többek között a helyi feltételek hiányos ismerete, ezért

tartottuk fontosnak egy, a megyére és kisebb közigaz-

gatási egységeire vonatkozó „leltár” elkészítését. Egy

olyan forrástérkép összeállítását, amely elsősorban az

itt élő népesség sokszínűségét és képzettségét mutatja

be, amely kitér az oktatás, képzés jelenlegi helyzetére és

lehetőségeire, és amely képet ad az üzleti és termelői

infrastruktúra állapotáról.

Fotó

: LAF

ARGE

Cem

ent M

agya

rorsz

ág K

ft.Fo

tó: S

vasti

ts Kr

isztiá

nFo

tó: S

vasti

ts Kr

isztiá

n

2 3

NÉPESSÉGBaranya megyében 2014. év elején közel 374 ezer fő lakott. Ez 1,8 %-kal alacsonyabb a két évvel korábbi létszámnál. A negatív változás valamennyi közigazgatási egységre jellemző.

1. ábra: Baranya népessége, 2014 (fő)

Forrás: KSH

Fotó

: Dél-

Duná

ntúl

i Falu

si Tu

rizm

us K

laszte

r

3

A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a népesség 85,1 %-a volt magyar, 6,7 %-a német, 4,6 %-a cigány és 1,8 %-a horvát nemzetiségű. A lakosság 0,6 %-a tartozik valamely, több évtized vagy évszázad óta itt lakó népcso-porthoz, és mintegy 1,2 %-ot tesz ki a Pécsi Tudományegyetem külföldi hallgatói és az elmúlt két-három évtized migrációs folyamatai során ideköltözöttek aránya. Utóbbiak között jelentős az idetelepült hollandok száma.

1. tábla: A népesség nemzetiség szerint, 2011 (fő)

Nemzetiség

Bóly

i jár

ás

Hegy

háti

járá

s

Kom

lói j

árás

Moh

ácsi

járá

s

Pécs

i jár

ás

Pécs

vára

di já

rás

Selly

ei já

rás

Sikl

ósi j

árás

Szen

tlőrin

ci já

rás

Szig

etvá

ri já

rás

Bara

nya m

egye

magyar 10 541 11 500 29 557 30 121 159 194 10 134 12 573 30 781 12 686 21 283 328 370

német 2 918 923 1 555 6 080 8 258 2 646 112 2 273 519 493 25 777

cigány 708 1 518 1 728 1 342 4 408 234 2 283 2 871 938 1 555 17 585

horvát 360 11 77 905 3 272 139 1 381 721 104 215 7 185

szerb 12 5 28 185 359 12 6 168 12 7 794

román 17 20 66 33 312 9 23 44 32 44 600

lengyel – 1 13 6 161 6 2 16 2 6 213

bolgár 2 2 15 8 135 5 6 8 5 18 204

szlovák 10 1 19 18 104 5 3 13 4 5 182

görög 1 1 20 1 116 1 5 2 1 1 149

ukrán 3 – 9 5 66 1 3 11 – 3 101

örmény 4 2 5 4 60 1 2 10 1 5 94

ruszin – – 1 2 69 – – 4 2 2 80

szlovén 2 – 2 4 19 – – 3 1 3 34

hazai nemzetiségek együtt

4 037 2 484 3 538 8 593 17 339 3 059 3 826 6 144 1 621 2 357 52 998

orosz 5 – 15 9 215 1 4 17 7 13 286

arab 1 – 9 5 178 – – 8 – 7 208

kínai 1 – 4 5 91 – 1 2 6 3 113

vietnami – – 1 – 44 – – 1 – 1 47

egyéb 58 70 211 141 2 809 55 26 170 70 211 3 821

Összesen 14 643 14 054 33 335 38 874 179 870 13 249 16 430 37 123 14 390 23 875 385 843

Forrás: KSH

4 5

A megye lakosságának nyelvismeretét jelentősen befolyásolja a nemzetiségi hovatartozás. Ennek megfelelően magas a német, a cigány, a horvát és a szerb nyelvet ismerők száma. Ma már egyre többen tanulnak más nyelvet is. Kiemelkedő az angol nyelvet ismerők száma (57 503 fő), mely megközelíti a németül tudók számát (67 312 fő), a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők esetében pedig meg is haladja azt.

2. ábra: A népesség nyelvismerete a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2011 (%)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Álta

láno

s isk

ola

8. é

vfol

yam

nál a

lacs

onya

bb

Álta

láno

s isk

ola

8. é

vfol

yam

Közé

pfok

ú isk

ola

ére

ségi

nél

kül,

szak

mai

okle

vélle

l

Ére

ségi

Egye

tem

, fisk

ola

stb.

okl

evél

lel

Öss

zese

n

Egyéb

Holland

Szerb

Spanyol

Román

Francia

Olasz

Orosz

Horvát

Cigány

Angol

Német

Forrás: KSH

5

A megye 16 évnél idősebb népességéből több mint 221 ezren rendelkeznek közép-, vagy felsőfokú végzettséggel. Ebből közel 50 ezer fő (22,4 %) felsőfokú, illetve megközelítőleg 95 ezer fő (42,8 %) érettségivel is rendelkezik. Pécs város esetében ezek az arányok még kedvezőbbek (30,3 %, illetve 46,5 %).

2. tábla: A 17 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2011 (fő)

JárásokKözépfokú iskola érettségi nélkül,

szakmai oklevéllelÉrettségi

Egyetem, főiskola stb. oklevéllel

Összesen

Bólyi 2 697 2 268 1 035 6 000

Hegyháti 2 707 2 139 761 5 607

Komlói 9 223 8 046 2 582 19 851

Mohácsi 8 184 7 389 3 205 18 778

Pécsi 31 066 55 456 35 045 121 567

Pécsváradi 2 968 2 335 997 6 300

Sellyei 2 974 2 058 638 5 670

Siklósi 7 961 7 133 2 556 17 650

Szentlőrinci 3 451 2 995 1 034 7 480

Szigetvári 6 012 4 851 1 707 12 570

Baranya megye összesen 77 243 94 670 49 560 221 473

Ebből: Pécs Megyei jogú város 23 928 47 771 31 088 102 787

Forrás: KSH

Fotó

: Env

iroin

vest

Zrt.

6 7

GAZDASÁGI KÖRNYEZET

A bruttó hazai termék egy főre jutó értéke alapján Baranya megye az elmaradt térségek közé tartozik. A megyei érték az országos átlag mindössze 2/3-ád teszi ki. Némiképp jobb a helyzet a Budapest nélkül számított összehasonlítás esetében (88 %). Ez azonban csak a Bu-dapest és a vidék közötti hatalmas elmaradást jelzi. Még kedvezőtlenebb a helyzet az EU-s összehasonlításban. A GDP vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó értéke az EU-27-es átlagának mindössze 44 %-a.

3. tábla: Bruttó hazai termék (GDP) 1 főre jutó értéke Baranya megyében

Megnevezés 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Egy főre jutó bruttó hazai termék piaci beszerzési áron

ezer Ft 1 784 1 882 1 802 1 806 1 832 1 890 1984

az országos átlag százalékában 70,5 70,1 69,0 67,0 65,2 65,7 65,8

a megye sorszáma az egy főre jutó GDP szerinti csökkenő rangsorban

12. 13. 13. 13. 14. 13. 15.

Egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson

PPS 10 926 11 315 10 666 10 917 10 804 11 269

az EU-27 átlagának százalékában 43,7 45,3 45,4 44,6 42,9 44,0

Forrás: KSH

Fotó

: Mat

ro K

ft.

7

A gazdasági ágak szerinti összehasonlítás tekintetében sem kedvezőbb a megye helyzete. Arányait tekintve az országos átlagnál magasabb a mezőgazdaság aránya és jelentős az ipar – különösen a feldolgozóipar – elmaradása.

3. ábra: A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerint (folyó áron) Baranya megyében (millió forint)

Forrás: KSH

Fotó

: Hau

ni H

ungá

ria K

ft.

Fotó

: Pro

fi M

etal

Kft.

0

100 000

200 000

300 000

400 000

500 000

600 000

2010 2011 2012

M vészet és szabad id ; egyébszolgáltatások

Közigazgatás, védelem; oktatás; humán-egészségügyi és szociális ellátás

Szakmai, tudományos, m szaki,adminisztratív és szolgáltatást támogatótevékenység

Ingatlanügyletek

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

Információ, kommunikáció

Kereskedelem; szállítás, raktározás;szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Épít ipar

Ipar

Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat

8 9

A megyében működő vállalkozások száma több mint 23 ezer, melynek többsége társas vállalkozás. A mezőgazda-ság és az ipar területén tevékeny vállalkozások száma nem éri el a 3 ezret, ami azt jelzi, hogy az egy vállalkozásra jutó teljesítmény ezeken a területeken magasabb.

4. tábla: A működő vállalkozások száma gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint Baranya megyében, 2012

Gazdasági ág Társas vállalkozás Egyéni vállalkozó Összesen

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 570 504 1 074

Bányászat, kőfejtés 20 1 21

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 229 92 321

Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 114 68 182

Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 167 45 212

Vegyi anyag, termék gyártása 8 – 8

Gyógyszergyártás 2 – 2

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 132 30 162

Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 209 55 264

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 26 6 32

Villamos berendezés gyártása 21 4 25

Gép, gépi berendezés gyártása 76 6 82

Járműgyártás 20 5 25

Egyéb feldolgozóipar 183 215 398

Feldolgozóipar 1 187 526 1 713

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 22 – 22

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás 73 17 90

Ipar 1 302 544 1 846

Építőipar 1 278 911 2 189

Kereskedelem, gépjárműjavítás 2 828 1 826 4 654

Szállítás, raktározás 323 357 680

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 627 536 1 163

Információ, kommunikáció 639 275 914

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 381 596 977

Ingatlanügyletek 812 170 982

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2 418 1 339 3 757

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 621 567 1 188

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 6 – 6

Oktatás 383 773 1 156

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 811 460 1 271

Művészet, szórakoztatás, szabadidő 241 229 470

Egyéb szolgáltatás 278 768 1 046

Összesen 13 518 9 855 23 373

Forrás: KSH

9

BESZÁLLÍTÓI KAPACITÁSOK

Gépipar

A gépipar hagyományosan diverzifikált és komoly szakmai alapokkal (és múlttal) rendelkező kulcságazat Baranya megyében. Nagyszámú, mintegy 300 külföldi és magyar tulajdonú kis és középvállalkozás dolgozik a gépipar területén.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (www.ddgk.hu) „Akkreditált Innovációs Klaszter” valamint nemzetközi „Bronz Label” minősítéssel is rendelkezik. Tagjai a legmodernebb technológiák alkalmazásával, CNC technológiák felhasz-nálásával a lemezmegmunkálástól, forgácsoláson, a vízsugaras vágáson át a lakatos munkákig komplex gépipari tevékenységet végeznek. A cégek rendelkeznek az összes szükséges technológiai szabvánnyal és ISO minősítéssel, sokan jelenleg is beszállítók autóipar, gépgyártás és szerkezetgyártás területeken, árbevételük 50-80%-át export tevékenységük adja. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara korszerű innovatív villamos techno-lógiai és gépgyártási kutatási központtal és laborkapacitással rendelkezik.

A megyei gépipari cégek által alkalmazott technológiák, tevékenységek és minősítések

CNC technológiák (marás, gépi darabolás, lemezmeg-munkálás, forgácsolás, horizontálás, esztergálás, palást-köszörülés, csúcsnélküli köszörülés), csapfelhegesztés, élhajlítás, felületkezelési technológiák, forgácsolás, fröccsöntés technológia, hengerítés, hidrogénüzemű tü-zelőanyag-cellás technológiák,hőkezelés, ipari hegesztés technológiák (CO, védőgázas, fedőporos, MIG, TIG , AWI, WIG) , lézer-, plazma-és lángvágás, lézer gravírozás, me-chanikai és hidegalakító megmunkálások, robothegesztés, sorjátlanítás, számítógépes tervezés, vízsugaras vágás

Fémfeldolgozási termékgyártás (autóipari forgácsolt alkatrészek, acélszerkezetek, elektrofilterházak, görgős/láncos pályák, mechanikai biztonságtechnikai eszközök, motor és generátorházak,) villamos berendezés gyár-tás (érzékelők, fogyasztásmérő szekrények, vezérlő és szabályozó készülékek), gépgyártás - gépi berendezés gyártás (élelmiszer feldolgozási technológiák, hegesztett darualkatrészek, tűzterek/kandallók), gépjárműgyártás (alumínium silójárművek , hidraulikus berendezések, kommunális gépjármű felépítmények)

ISO 9001, 9002, ISO 14001, DIN EN ISO 3834-2, ISO TS 16949, EMAS DIN EN 1856-2, EN 1090-2, DIN EN 18800-7,AD 2000 HP0, DIN 2261

Fotó

: Lak

ics K

ft.

Fotó

: Mat

ro K

ft.

10 11

Élelmiszeripar

Az élelmiszeripar a megyében szorosan összefügg az élelmiszeripari termékek gyártásával, az agrár innovációval (mezőgazdasági gépgyártással), a termékek kereskedelmével. A helyi hazai tulajdonú élelmiszeripari és agrár-vállalkozások legtöbbje célul tűzte ki a fenntarthatóságot, mind az előállításban, mind a fogyasztásban. A helyi fejlesztések lefedik a teljes élelmiszeripari láncot érintő kutatás+fejlesztés+innovációt (KFI). Az élelmiszeripari projektek célja olyan térben és időben rövid élelmiszerlánc kialakítása, amely megőrzi a biológiai értéket, segíti a helyi „brand” kialakítását és ezáltal nem csak a helyi értékesítés lehetőségét, hanem a külpiacra kerülés lehetőségét is megteremti (különösen a hungarikumok esetében). A helyi élelmiszergazdaságban a nagy hozzáadott értékű, minőségi élelmiszerek, funkcionális élelmiszerek, a hungarikumok előállítása során, valamint az élelmiszerláncok lerövidítése és az élelmiszer-biztonság területén is jelentős a KFI szerepe.

Legfontosabb helyi ágazati fejlesztési prioritások

Hagyományos mezőgazdasági termékek, termékláncban történő felhasználásának kutatása, különös tekintettel az élettani hatásokra, pl.: szőlőmag, ill. gyógynövény hozzáadása gyümölcsléhez, komló növényi alapanyagra épülő manufakturális sörgyártás kísérleti fejlesztése. A

megye speciális termékeivel kapcsolatos funkcionális élelmiszerek kutatása, piaci termékké fejlesztése (pl.: mézkapszula, életkorhoz illő élelmiszerek fejlesztése), egészséges élelmiszer adalékok fejlesztése, szőlőfajtákkal kapcsolatos kutatások.

Az élelmiszeriparban dolgozó vállalkozások rendelkeznek a szükséges működési és gyártási licencekkel.

Fotó

: Ger

e Atti

la Pi

ncés

zete

11

Kreatív ipar

A kreatív ipar legfontosabb célja olyan innovatív és gazdasági potenciállal bíró kreatív ipari folyamatok generálása, amelyek gazdaságfejlesztő hatásain keresztül az ágazat jövedelemtermelő képességét és a szolgáltatási rendszerek minőségi fejlesztését is eredményezheti.

A kreatív ipar kulcstényezői:• technológia: a kreatív ipar hasznosítási és hasznosulási lehetőségeinek bemutatása, azaz a kreatív ipar

kapcsolása az ipari termeléshez, biotechnológiához, környezetvédelmi projektekhez, kommunikációs és pénzügyi szolgáltatásokhoz,

• tudás: rendszeresen kommunikáló és együttműködő hálózat üzemeltetése, amely képes érdekeinek egységes megfogalmazására, a belső piac kapacitásainak optimalizálására, együttműködésre.

A Kreatív Ipari Klaszter (www.kikk.hu) feladata, hogy a gazdaságfejlesztés paradigmaváltásának menedzsere le-gyen, amelynek során a helyi kreatív ipari kapacitások hatékonyabb kihasználását és a kreatív ipari termékek és szolgáltatások exportját kell elérni. A megyében kimagasló a kreatív és ezen belül az informatikai cégek aránya és száma. A Pécsi Tudományegyetemen informatikai, kreatív ipari menedzsment és művészeti képzés is van.

A megyei kreatív ipari cégek tevékenysége

A legdinamikusabban növekvő kreatív ipari terület 2008 és 2012 között a design, vagyis a termék-, grafika- és divattervezés ágazatok voltak. Itt a bruttó hozzáadott érték közel háromszorosára, a vállalkozások száma pedig közel két és félszeresére nőtt. A szoftver-, játékfejlesztés,

tervezés-design és építészet területek, azok ahol jelentő-sebb vállalkozói aktivitás illetve foglalkoztatás történik. A kreatív ipari cégek minden marketinghez, PR-hoz kap-csolódó tevékenységet, informatikai fejlesztést magas minőségben képesek ellátni.

A kreatív ipar területén a minősítések megszerzése nem releváns.

Fotó

: Péc

si Ke

szty

ű Klas

zter

Fotó

: Zso

lnay

Örö

kség

keze

lő N

onpr

ofit K

ft.

Fotó

: Zso

lnay

Örö

kség

keze

lő N

onpr

ofit K

ft.

12 13

Műanyagipar

A műanyagipar jelenléte Baranya megyében a minőségi szempontokat figyelembe véve erősnek mondható.

A járműiparhoz, építőiparhoz kötődő, hazai és külföldi piacokra egyaránt termelő vállalkozások kapacitáskihasznált-sága jónak mondható. A szervezeti, technológiai és infrastrukturális fejlesztések folyamatosak, részben önerőből, részben pályázati forrásból.

Az erősebb piaci jelenlét és érdekképviselet, jobb beszállítói pozíciók elérése, a szorosabb technológiai kooperáció érdekében a klaszteresedés alulról jövő kezdeményezésként megkezdődött.

A megyei műanyagipari cégek tevékenysége és minősítései

3D scanning, árnyékolástechnika, egyéb műanyag termék gyártása, fröccsöntött műanyag termékek gyártása, közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása, műanyag csomagolóeszköz gyártása, műanyag építőanyag gyártása, műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása, műszaki

tanácsadás, prototípus fejlesztés és gyártás, komplex elektronikai egységek fejlesztése és gyártása, polietilén (PE) csomagolóanyagok gyártása és kereskedelme, Ra-pid Tooling, Reverse Engineering, Rapid Manufacturing, tervezés és fejlesztés, sorozatgyártás

MSZ EN ISO 9001:2009, 14001:2005, 28001:2008, EN13067:2003, MŰA-G szabvány, DVS irányelvek, ISO14001, HACCP és ISO/TS 16949.

13

Környezetipar

A környezetipar az utolsó évtizedek dinamikus fejlődésnek indult ipar-ágainak egyike. Jellegénél fogva nagyméretű, regionális működésű, valamint néhány főt foglalkoztató kisvállalkozás is található közöttük. A vállalkozások többsége hazai tulajdonú, a kormány kommunális politikájának megfelelő átrendeződés és önkormányzati tulajdonjog mellett. A megyében a környezetiparral és társterületeivel foglalkozó cégek száma több mint 200.

A Magyar Környezettechnológiai Gyártó és Fejlesztő Klaszter (www.hunvirontech.hu) a közelmúltban kezdte meg tevékenységét. Az elsődleges cél az erőforrás-hatékony városüzemeltetést szolgáló eszközök kifejlesztése és gyártása, ill. eljárások kidolgozása. Szoros együttműködést terveznek gyártók és beszállítók, a keresleti és kínálati oldal között, bevonva a hazai, főként a pécsi kutatóhelyek tudásbázisát. A klaszter létrehozásának másik fontos célkitűzése a munkahelyteremtés.

A gyártók tevékenységének összehangolása lehetővé teszi, hogy a térség a beszállítói pozíció helyett teljes ter-mékláncok előállítója legyen. Ez nem csak a térség jövedelemtermelő képességét javítja, de a magasan képzett szakemberek megtartását is elősegíti, és új munkahelyeket teremt.

A termékpaletta várhatóan lefedi a kommunális ágazatban szükséges eszközök zömét: települési szilárd és folyékony hulladék szállítására alkalmas eszközök, útkarbantartó és síkosság mentesítő berendezések, vízi közmű fenntar-tásához szükséges járművek, platós és ponyvás áruszállító felépítmények megtalálhatók a kínálatban, amelyek a jelenlegi megrendelésekre alapozva további piaci bővülésre nyújtanak lehetőséget. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán környezetipari képzés, a Szentágothai János Kutatóközpontban környezetipari kutatóközpont működik.

A megyei környezetipari cégek tevékenysége és minősítései

Állati hulladékok környezetterhelést mérséklő, korszerű elhelyezése, bányászati tevékenység, CNC forgácsolás, esztergálás, földtani kutatás, geotermikus kutatás-tervezés, gépgyártás, hegesztés, hidrogeológiai vizsgálatok, infrahő technológiás aszfaltjavító és aszfalt újramelegítő gépek, komposztálás, környezetvédelmi tervezés, másodnyers-

anyagok gyűjtése, szelektálása és értékesítése, mérnöki szolgáltatások, plazmavágás, radiometriai vizsgálatok, számítógépes tervezés, talajmechanikai tervezés, talaj-mechanikai vizsgálatok, települési szilárd hulladék gyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása, víz- és talajkémiai elemzések, vizsgálólaboratórium (NAT-1370/2012)

ISO 9001, ISO 14001, ISO/IEC 27001 DVS irányelvek, ISO TS 16949

Fotó

: Pan

nonp

ower

14 15

Biotechnológia

Dél-Dunántúlon és főként Pécsett nagy hagyományai vannak az élettudo-mányi, és elsősorban a biotechnológiai kutatásoknak. A kutatások ered-ményeinek talaján jöttek létre mikro vállalkozások, melyek a hatékonyabb működés érdekében együtt kezdtek dolgozni, majd ezt az együttműködést kibővítették az egyetem keretein kívülre is.

Ebből a közös munkából jött létre a Biotechnológiai Innovációs Bázis Akkreditált Innovációs Klaszter (www.bibnet.hu) 2007-ben. A klaszter és tagvállalatai elsősorban az orvosi biotechnológia, a gyógyszeripar és az agroalimentáris szektor számára fejlesztenek, gyártanak és forgalmaznak termékeket és szolgáltatásokat. A klaszter biztosítja a tagok számára az erőforrások racionálisabb kihasználását számos kutatási és innovációs területen: In vitro diagnosztikus orvostechnikai eszközök, diagnosztikus eljárások, reagensek és eszközök, gyógyszerek, kozmetikumok, élelmiszerek, valamint egyéb, elsősorban környezeti tényezőként szereplő vegyszerek, biológiai objektumok hatóanyagainak, összetevőinek biológiai hatását vizsgáló eljárások. A Pécsi Tudományegyetem világszintű idegen nyelvű orvosi és biotechnológiai képzései és a Szentágothai János Kutatóközpont támogatják a helyi KKV-k szakmai munkáját. www.szkk.pte.hu

A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont kutatócsoportjai, illetve a megyei biotechnológiai cégek tevékenysége és minősítései

Kutatócsoportok megnevezése tevékenységek szerint:

Funkcionális fehérjedinamikai kutatócsoport Jelátviteli kutatócsoport Keringéskutató laboratórium Lab-on-a-chip kutatócsoport Mikrobiális biotechnológia kutatócsoport Molekuláris farmakológia kutatócsoport

Molekuláris idegélettani kutatócsoport Neurobiológiai kutatócsoport Növénybiológiai kutatócsoport Reproduktív és tumor immunológiai kutatócsoport Strukturális neurobiológiai kutatócsoport Wnt jelátviteli kutatócsoport

A biotechnológia területének minősítései:

MSZ EN ISO 9001:2001 minősítés, MSZ EN 1997 (Eurocode 7) szabvány, MSZ EN ISO 9001:2009 minősítés, MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány, ISO 9001:2008 audit,

ISO 13485:2003 audit, Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok szerinti komplex rendszerek.

Fotó

: Env

iroin

vest

Zrt.

15

Mérnökirodák

A megyei mérnök irodák 8 szakmacsoport köré csoportosíthatóak.

• Geodéziai és Geoinformatika• Szilárdásvány-bányászat• Építéstervezés• Épületgépészet • Vízgazdálkodás • Környezetvédelem• Generál kivitelezés• Közlekedés

A közel 800 KKV tevékenysége az adatfeldolgozástól a statikai tervezésig és építészeten át a zajvédelemig a mű-szaki fejlesztések minden területére kiterjed. A helyi KKV-k alkalmasak ipari létesítmények tervezésére, a kivitele-zési munka teljes menedzselésére. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán magas színvonalú mérnökképzés van, amely az építészet, statika, gépész, villamos szakágakon túl az ipari formatervezésig terjed.

Fotó

: Sva

stits

Krisz

tián

Fotó

: PTE

Szen

tágo

thai

Jáno

s Kut

atók

özpo

ntFo

tó: M

arkC

on K

ft.

16 17

A megyében működő jelentősebb nemzetközi vállalatok

Cég Tevékenység Honlap

Bader GmbH elektronika www.badergruppe.com

Cemex Group építőanyag-gyártás www.cemex.com

Eckerle Holding GmbH elektronikai alkatrészgyártás www.eckerle-gruppe.com

EON AG energiaszolgáltatás www.eon.com

Ethanol Renewables Ltd etanol-gyártás www.pannoniaethanol.com

GC Großhandels Contor GmbH építőanyag kereskedelem www.gc-gruppe.de

Harman elektronika www.harman.com

Hauni Maschinenbau AG gépgyártás www.hauni.com

HeidelbergCement Group építőanyag-gyártás www.heidelbergcement.com

iT Systems infokommunikáció www.it-system.hu

Jabil Circuit elektronika www.jabil.com

Koller Gruppe autóalkatrész-gyártás www.koller-formenbau.de

Lafarge Group cementgyártás www.lafarge.com

Max Blank GmbH kandalló gyártás www.maxblank-kaminofen.com

ODW-ELEKTRIK GmbH járműgyártás www.odw-elektrik.com

Ottakringer Brauerei AG élelmiszeripar www.ottakringerbrauerei.at

Spitzer-Group járműgyártás www.spitzer-silo.com

Terex Corporation gépgyártás www.terex.com

Veolia energia előállítás www.veolia.com

Fotó

: TER

EX Cr

anes

Hun

gary

Kft.

Fotó

: TER

EX Cr

anes

Hun

gary

Kft.

Fotó

: LAF

ARGE

Cem

ent M

agya

rorsz

ág K

ft.

17

A megyében működő fontosabb bankok

Számlavezető bankok Baranya járásaiban

Bólyi járás

OTP Bank Bóly, Hősök tere 8/b

Hegyháti járás

OTP Bank Sásd, Dózsa György utca 2. OTP Bank

Komlói járás

K&H Bank Komló, Városház tér 18.

OTP Bank Komló, Kossuth Lajos utca 95/1.

Mohácsi járás

Erste Bank Hungary Mohács, Szabadság utca 16.

K&H Bank Mohács, Szentháromság utca 1-3.

OTP Bank Mohács, Jókai Mór utca 1.

Raiffeisen Bank Mohács, Széchenyi tér 1.

Sberbank Mohács, Szabadság utca 3/a

Pécsi járás

Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Pécs, Rákóczi út 60.

CIB Bank Pécs, Ferencesek utcája 33.

Erste Bank Hungary Pécs, Rákóczi út 62-64.

K&H Bank Pécs, Búza tér 6/a

OTP Bank Pécs, Rákóczi út 44.

Raiffeisen Bank Pécs, Bajcsy-Zsilinszky utca 11.

Sberbank Pécs, Király utca 66.

UniCredit Bank Pécs, Rákóczi út 17.

Magyar Külkereskedelmi Bank Pécs, Bajcsy-Zsilinszky utca 11.

Pécsváradi járás

OTP Bank Pécsvárad, Bem utca 2/b

Sellyei járás

OTP Bank Sellye, Köztársaság tér 4.

Siklósi járás

OTP Bank Siklós, Felszabadulás u. 60-62.

Szentlőrinci járás

OTP Bank Szentlőrinc, Munkácsy Mihály utca 16/a

Szigetvári járás

K&H Bank Szigetvár, Széchenyi utca 4.

OTP Bank Szigetvár, Vár utca 4.

18 19

INFRASTRUKTÚRA

Pécs, Baranya megye elhelyezkedése

4. ábra: Egyes európai városok távolsága Pécstől

BERLIN

1000 km800 km500 km

MÜNCHEN

ZÜRICH

KRAKKÓ

BUDAPEST

BELGRÁD

PÉCS

BÉCS

TRIESZT

ZÁGRÁB

PRÁGA

ISZTAMBUL

ATHÉN

RÓMA

19

Termelőinfrastruktúra

Baranya megye ma már rendelkezik a modern termelőinfrastruktúra valamennyi elemével.

Közúthálózat

A Budapest és Pécs között megépült M6-os autópálya révén a megye közvetlen kapcsolatba került az európai gyorsforgalmi úthálózattal. A tervezett fejlesztések megvalósítását követően közvetlen kapcsolat alakulhat ki a déli, keleti és nyugati államok felé is.

5. ábra: Magyarország gyorsforgalmi úthálózata (2014. október)

Forrás: Wikipédia

PÉCS

20 21

Vasúti közlekedés

Baranya megye székhelyét villamosított vasútvonal köti össze Budapesttel, ahová naponta 9 közvetlen járatpár közlekedik. Szigetvár, illetve Dombóvár irányban átszállással elérhető Zágráb, illetve Villány felé Eszék is. A megyei fő és szárnyvonalak a személyszállítás mellett árufuvarozásra is igénybe vehetők.

6. ábra: Magyarország vasúti térképe

Forrás: Wikipédia

PÉCS

21

Légi közlekedési kapcsolatok

A Pécs-Pogány Repülőtér 9 km-re fekszik Pécs város központjától délre, az 58. számú főút mellett, 3 kilométerre a Budapest felé tartó autópálya kijárattól és Pécs, Déli Ipari Parktól. Négy sávos út biztosítja a gyors közlekedést a repülőtér és a városközpont között. A Pécs-Pogány nyilvános repülőtér határnyitási joggal rendelkezik. Jelenleg általános légi közlekedési tevékenységeket folytat, úgymint sportrepülés, képzés, üzleti járatok fogadása, valamint főként a nyári szezonban charter járatokat indít és fogad. A Pécs-Pogány repülőtér pályaméretei: 1500 × 30 m.

Az I. osztályba tartozó Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér (Budapest) autópályán érhető el (240 km). Pécstől 95 km távolságra fekszik az Eszéki Repülőtér (Osijek-Klisa Airport), melynek pályaméretei: 2500 × 45 m.

Folyami hajózás

A Duna, Európa legnagyobb folyója, Baranya megye keleti határa. Pécstől 40 km-re található a mohácsi kikötő, mely az Európai Unió határkikötője is. Pécsről az M60-as autópályán érhető el. A kikötő 2000 m2 hasznosítható épületet és teljes vámoltatási logisztikát biztosít.

7. ábra: Folyami hajózás Európában

Forrás: Wikipédia

22 23

8. ábra: Folyami hajózás Magyarországon

Forrás: slideplayer.hu/slide/2209799/

Mohács város önkormányzata a következő években tervezi az új közforgalmú, nyíltvízi kikötő kiépítését, mint-egy 330 fm függőleges partfal és a hozzá kapcsolódó kikötői infrastruktúra létrehozásával. A kikötő elsősorban darabáru forgalmazására, konténerrakodásra készül.

Pécs Mohács

Szekszárd

BajaSzeged

Győr

Dunaújváros

Szolnok

Budapest

Körös

Tisza

Duna

Dráva

23

Közművek

ENERGIAHÁLÓZATOK

Baranya megye közvetlenül kapcsolódik a legnagyobb magyarországi áramtermelőhöz, a paksi atomerőműhöz, valamint a pécsi erőműhöz, illetve az országos átviteli hálózathoz. A 400 kV feszültségű rendszeren a térség teljes áramigénye kielégíthető. Az ellátás biztonságát növeli, hogy a rendszer összeköttetésben van a horvátországi hálózattal is, amely biztosítja a kétirányú szállítás lehetőségét. A megyei földgázhálózat közvetlenül kapcsolódik a dél-alföldi gáztermelő és készletező rendszerhez, ahonnan csőhálózaton keresztül jut el a térségbe az igényeknek megfelelő mennyiségű energiahordozó.

VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

A vízellátás a megye teljes területén biztosított, a helyi vízbázisok mellett a megyében kiépített hálózatok (Mohács-Pécs-Komló, Pécs-Harkány, Pécs-Szentlőrinc) is garantálják a folyamatos ellátást. A csatornázás és szennyvíztisztítás elsősorban a nagyobb településeken valósult meg.

HULLADÉKGYŰJTÉS ÉS ÁRTALMATLANÍTÁS

Baranya megye valamennyi településén gyűjtik és ár-talmatlanításra elszállítják a kommunális hulladékot. Az elmúlt években megkezdődött a szelektív hulladék-gyűjtés és szállítás is.

KÖZMŰDÍJAK

Az áram és földgázellátás megyei fő szolgáltatói az E.ON csoport tagjai. Az áramszolgáltatás esetén négy tarifacsomagot alakítottak ki, amelyekkel a fogyasztók igényhez kívánnak igazodni.

A gázszolgáltatás díját alap-, kapacitás- és forgalmi díjak alapján határozzák meg, melynek mértéke a gázmérő névleges kapacitásától, illetve a szerződében rögzített kapacitás lekötés mértékétől függ.

Mindkét energiafajtánál célszerű a szolgáltatóval egyeztetni, mely lehetővé teszi a szolgáltatás és a díjak optimalizálást.

Fotó

: Pan

nonp

ower

24 25

IPARI PARKOK, IPARTERÜLETEKPécsi Ipari Park

Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata az első iparterületek kialakítása során a megközelíthetőséget tartotta a legfontosabb tényezőnek. Így jött létre a város közvetlen belsejében elhelyezkedő központi, illetve a keleti iparterület. A központi iparterületen található vállalatok a város történelmi, nagy hagyományokkal rendelkező iparágainak méltó képviselői: gépgyártás, bőrfeldolgozás és műszeripar. A Pécs keleti részén elterülő, korábban elsődleges munkahelyteremtő iparágának számító bányászat bezárásával, a terület teljes körű rekultivációjával és déli irányú kiterjesztésével teremtődött meg a lehetősége a Pécsi Ipari Park létrehozásának. Az önkormányzat a jelentős nagyságú, egybefüggő területigényű – 15–50 hektár kiterjedésű, maximum 5% lejtésű – zöldmezős be-ruházások számára az országos főhálózati utak mellett fekvő, minden szempontból megfelelő területeket bocsát rendelkezésre.

BEFEKTETŐI VONZERŐK

• A 6-os számú Pécs – Budapest főútvonaltól 2 km-re, az M60-as Pécs – Budapest autópálya Pécs-keleti csat-lakozása mellett terül el, 15 km-es távolságra a Pécs-Pogány Nemzetközi repülőtértől

• Támogató menedzsmentszolgáltatások (engedélyek megszerzése, pályázati lehetőségek kiaknázása)• Igényekhez alkalmazkodó átképzési és továbbképzési rendszerek• Magasan képzett, a legújabb technológiákat elsajátított, viszonylag olcsó munkaerő

Az ipari park a betelepülő vállalkozásokat három körből várja: helyi vállalkozások, külső, nem megyei befek-tetők Magyarországról, külföldi befektetők.

Az ipari park fő profilja: ipar, logisztika, kereskedelem.

9. ábra: A Pécsi Ipari Park területe

M60 Hons

a

Haas

Eimo

Schlosser

25

Déli Ipari Park

A Pécs déli határán kijelölt 110 hektáros terület 2010. évben nyerte el az Ipari Park címet, 2012-ben pedig a Nemzeti Külgazdasági Hivataltól a legjobb Ipari Park kitüntetést. Pécs városával együttműködve alakították ki az egyablakos ügyintézés rendszerét, jogi- pénzügyi- műszaki tanácsadást. Az ipari park együttműködik a külföldi és hazai ipar képviselőivel valamint a kereskedelmi kamarákkal, szakiskolákkal és az egyetemmel. A csaknem 200 hektáros, egy tömbben álló ingatlan-együttes területén értékesíthető legkisebb telekméret 2.500 m2, a beépíthetőség mértéke 50%, az építménymagasság 6–10 méter, illetve – elhelyezkedéstől függően – 10–15 méter. Az építési telkeket közművesítve értékesítik, adják bérbe vagy lízingbe.

BEFEKTETŐI VONZERŐK

• Közvetlenül kapcsolat az M6/M60 Budapest – Pécs közlekedési vonalhoz• 1 km-es távolság a Pécs-Pogány Nemzetközi repülőtértől• Támogató menedzsmentszolgáltatások (engedélyek megszerzése, pályázati lehetőségek kiaknázása)• Képzett, több nyelvet beszélő, szakképzett munkaerő

Betelepülő vállalkozások: az ipari park zöldmezős beruházások lehetőségét biztosítja a betelepülő vállalkozások számára. Az ipari park a betelepülő vállalkozásokat három körből várja: helyi vállalkozások, külső, nem megyei befektetők Magyarországról, külföldi befektetők.

Az ipari park fő profilja: ipar, logisztika, kereskedelem.

10. ábra: A Déli Ipari Park területe

26 27

PANNOVA Ipari Park (Kővágószőlős)

Az 58,82 hektáros PANNOVA Ipari Park a STRABIL Kft. ingatlanfejlesztési beruházásaként az egykori Pécs-Kő-vágószőlősi Ércdúsító Üzem területén és annak környezetében működik a Mecsek dél-nyugati lábánál. A park igen kedvező területi adottságokkal rendelkezik: lakott övezetektől távol, zöldövezeti környezetben terül el, így a betelepülő vállalkozások tevékeny-sége nem korlátozott. A PANNOVA Ipari Park betelepítési stratégiáját úgy alakították ki, hogy a befektetők közműellátási és helyigényei a lehető legnagyobb mértékben kielégítők legyenek.

11. ábra: A PANNOVA Ipari Park területe

Az ipari park területén kialakított telkek mindegyikén azonnali rácsatlakozással igénybe vehető a korszerűen felújí-tott infrastruktúra teljes spektruma: gáz, elektromos áram, ivóvíz, tűzi víz-hálózat, kommunális szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés, telefon, vasúti iparvágány, térvilágítás és úthálózat.

BEFEKTETŐI VONZERŐK

• 6-os főút: közvetlen kapcsolat, M6/M60 gyorsforgalmi főút: 10 km;• 16 km-es távolság a Pécs–Pogány Nemzetközi repülőtértől;• Mohácsi folyami kikötő: 50 km;• Lakott övezetektől távoli elhelyezkedés;• Támogató menedzsmentszolgáltatások, irodahotel (engedélyek megszerzése, pályázati lehetőségek kiak-

názása);• Rugalmas hozzáállás a befektetői igényekhez;• Képzett, több nyelvet beszélő, szakképzett munkaerő.

Betelepülő vállalkozások: az ipari park kész épületekkel és telkekkel is áll a befektetni kívánók rendelkezésére. Az ipari park a betelepülő vállalkozásokat három körből várja: helyi vállalkozások, külső, nem megyei befek-tetők Magyarországról, külföldi befektetők.

Az ipari park fő profilja: ipar, szolgáltatás.

27

Miért éppen Pécs – ahogy a helyiek látják

Pécs és térsége számára az M6-os autópálya közvetlen kapcsolatot biztosít Budapesttel, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérrel, illetve az európai autópálya-hálózattal. A kistérség megyén belüli centrális elhelyezkedése és a meglévő közúthálózat a megye valamennyi területének gyors elérhetőségét teszi lehetővé. Villamosított vas-útvonal köti össze Budapesttel.

Pécsett és térségében biztosított a villamosenergia-, a gáz- és vízellátás. A kiépített hálózatok kapacitása lehetővé teszi a fogyasz-tók zavartalan működését, és lehetővé teszi a további fejlesztési igények kielégítését is.

A városban és térségében a rendelkezésre álló szabad munkaerő mintegy 6700 fő, amelyből 5000 fő rendelkezik szakmai végzettséggel. Közülük közel 800 főnek felsőfokú szakképesítése vagy felsőfokú iskolai végzettsége van. Előnyt jelent Pécs és térsége számára, hogy a centrális közlekedési viszonyok révén megoldható a napi bejárás a megye valamennyi kistérségéből. Ezáltal a figyelembe vehető szabad munkaerő több mint 20 ezer fő, akik közül 12 600 fő szakmai végzettséggel bír.

Kedvező körülmény, hogy a német és horvát nyelvtudással ren-delkező nemzetiségi munkaerő mellett a speciális gimnáziumi és egyetemi nyelvi képzés miatt magas az angol, olasz és francia nyelvet beszélők száma.

A pécsi térség kiemelkedő természeti adottságát a Mecsek jelenti. Természetvédelem alatt álló területeivel, kiépített parkjaival, lige-teivel, erdei útjaival, patakjaival, illetve a völgyekben található tavaival nemcsak a helyi lakosságnak, hanem a turistáknak is kellemes pihenési és sportolási lehetőséget biztosít.

Pécs város a gazdaságfejlesztés irányainak meghatározásakor figyelembe vette a város és térségének tradícióit, adottságait, valamint a közeli és távoli jövő napjainkban kirajzolódó igényeit. A múltban a bányászat jelentette a gazdaság alapjait. Ugyanakkor fejlett élelmiszeripar, könnyűipar és gépipar is jelen volt. Egész Dél-Dunántúlra kiterjedő hatása volt az energiaiparnak is. Ehhez kapcsolódott egy kiemelkedő szakképzési rendszer is. Az elmúlt 25 évben azonban jelentős változások következtek be. A bányászat megszűnt, az élelmiszeripar és a könnyűipar összezsugorodott, az energiaipar (az energia előállítása, illetve szolgáltatása) átalakult.

A gépipar két évtizeddel ezelőtti visszaesését követően újra fejlődési pályára állt, mára a helyi gazdaság meghatározó területe lett.

Adottságok között kiemelt szerepe van az egyetemnek. Nem csak az oktatás, hanem a kutatás területén betöltött pozíciója is meg-alapozza a helyi gazdaságok fejlődését. Számos lehetőséget kínál a környezetipar, az egészségipar és a kreatív ipar számára, ahol az elmúlt években a vállalkozások versenyképessége már javult.

A jövő igényei között a környezet megóvása jelenti a legnagyobb kihívást. Ennek érdekében – figyelemmel a tradíciókra és az adott-ságokra – Pécs város a gépipar, a környezetipar és a zöld gazdaság-hoz kapcsolódó technológiák és szolgáltatások fejlesztését tűzte ki céljául. Befektetőkkel is leginkább ezen a területen számolnak.

Pécsett és térségében található három ipari park mellett több kisebb ipartelepítésre alkalmas terület is található. A Pécsi Ipari Parkban működő hazai és külföldi vállalkozások szomszédságában további, jelentős nagyságú fejlesztési területek állnak rendelkezésre. A Déli Ipari Parkban – mely közvetlenül az M-60-as autópálya mellet ta-lálható – már elkészült az I. ütem közművesítése és megkezdődött további a területek előkészítése. A PANNOVA Ipari Park a lakott területtől távol, korszerű infrastruktúrával várja a befektetőket. Meglévő, üres üzemépületek korlátozott számban ugyancsak ebben az ipari parkban találhatók.

Építési munkák esetén az ipari parkok munkatársai segítik az engedélyezési eljárásokat és a beruházások műszaki előkészítését. A Déli Ipari Parkban egyablakos ügyintézési rendszert alakítottak ki, jogi-, pénzügyi és műszaki tanácsadással.

Pécs város egységes befektetői támogatási rendszert nem alakított ki. Lehetőség van azonban egyedi támogatást biztosítására. A beruházás összköltségétől és a foglalkoztattak számától függően a múltban is segítették a partnereik fejlesztési terveinek megvalósítását.

Az M-6-os, M-60-as autópálya megépülésével a város és térsége közlekedési kapcsolata ugrásszerűen javult. Kisebb problémát jelent, hogy sem a déli, sem a nyugati irányban nem készült el a gyorsforgalmi úthálózatok kapcsolata. A légiközlekedést a Pécs-Pogányi repülőtér biztosítja. A műszaki fejlesztés azonban itt is indokolt, melyet a következő években terveznek megoldani.

28 29

Bólyi Ipari Park

A Bólyi Ipari Park igen kedvező adottságokkal rendelkezik, 1998-ban nyerte el az Ipari Park címet. Teljesen közmű-vesített, környezetvédelmi szempontból érintetlen terület.

BEFEKTETŐI VONZERŐK

• Közvetlen kapcsolat az M6-os autópályával• 30 km-es távolság a Pécs–Pogány Nemzetközi Repülőtértől• Mohácsi folyami kikötő: 15 km• Kiépített optikai hálózat• Ipari hasznosításra alkalmas 80 °C-os termálvíz• Támogató menedzsmentszolgáltatások (banki, információs, közlekedési, műszaki szolgáltatás, pénzügyi,

beruházási tanácsadás)• Rugalmas hozzáállás a befektetői igényekhez• Kedvezményes területvásárlási lehetőség, alacsony bérleti díjak• Az infrastruktúra teljes spektruma rendelkezésre áll• Képzett, több nyelvet beszélő, szakképzett munkaerő

Az ipari park kész épületekkel és telkekkel áll a befektetni kívánók rendelkezésére.

Az ipari park a betelepülő vállalko-zásokat három körből várja: helyi vállalkozások, külső, nem megyei befektetők Magyarországról, és kül-földi befektetők.

Az ipari park fő profilja: ipar, szol-gáltatás, kereskedelem, és logisztika.

12. ábra: Bólyi Ipari Park

29

Miért Bóly és térsége – ahogy a helyiek látják

A kistérség legnagyobb előnye, hogy autópálya keresztezi. Min-den település rendelkezik víz-, villany-, földgáz hálózattal. Bóly városban a termálvíz további fejlesztési lehetőséget biztosít.

A térségben található szabad munkaerő viszonylag képzetlen, betanított munkára alkalmas. A szakképzett munkaerőt vissza kellene csalogatni külföldről. Egyébként szorgalmas magyar lakosság és német kisebbség él a kistérségben.

A kistérség a természeti csapásoktól jól védett, kiváló termőföldek és mediterrán jellegű időjárás jellemzi.

A Bólyi Ipari Parkba főként mezőgazdasági feldolgozás területén várnak befektetőket, de az ipari termelés lehetőségi is biztosítottak.

A Bólyi Ipari Park 15 ha teljes közműhálózattal ellátott szabad területtel rendelkezik. Szajk és Olasz településeken is találhatók szabad ipari területek.

Építési munkák esetén az engedélyezési eljárásokban és a műszaki előkészítésben a helyi önkormányzat segítő közreműködése már évek óta természetes feladat. Emellett a döntéshez minden helyi és piaci információt biztosítanak az érdeklődőknek.

A Bólyi Ipari Parkban bérelni és vásárolni is lehet területet. Minden infrastruktúra a telekhatár előtt rendelkezésre áll (víz-, szenny-víz-, csapadékvíz hálózat, földgáz, 22 kV-os elektromos hálózat transzformátorokkal, optikai hálózat, biztonsági kamerarendszer, 80 °C-os termálvíz hálózat, közúti hálózat). Vásárlás esetén az ingatlan ára 1800 Ft/m2.

A közművezetékek kiépítését az önkormányzat biztosította, építési hozzájárulást nem, de a szolgáltatók felé közműfejlesztési díjat fizetni kell.

Bóly városában telekadó nincs, az építményadó 250 Ft/m2/év hasznos alapterületre vetítve.

A kistérségben a gazdaságfejlesztés legfőbb akadályozó tényezője, hogy üres, bérelhető üzemcsarnokok jelenleg nem találhatók.

Fotó

: AQU

ACut

Kft.

Fotó

: Pol

gárm

este

ri Hi

vata

l, Ból

yFo

tó: P

olgá

rmes

teri

Hiva

tal, B

óly

30 31

Bicsérdi ipari terület

Bicsérd Baranya megye középső részén Pécstől délnyugati irányban 18 km-re helyezkedik el. A település első okle-veles említése 1262-ben, tehát már az Árpád-kor végén fellelhető. Fejlett mezőgazdasága több évszázados múltra tekint vissza a település központjában található horgásztó, a virágos utcák, a Bicsérdi Nemzetközi Művésztelep alkotóinak kültéri műalkotásai, valamint az évente megrendezett Burgonyafesztivál és egyéb nagyrendezvények a távolabbi településekre is elviszik a község hírét.

A 3,5 hektáros területen lévő korábbi katonai objektum hasznosításának célja a munkahelyteremtés, a foglakoz-tatás javítása.

BEFEKTETŐI VONZERŐK

• A 6-os főközlekedési út 3 km-re található, a vasútállomás 2,5 km-re• A településtől való távolsága az előírásoknak megfelel, megközelítése megfelelő szilárd burkolatú úton• Áram- és vízvételi lehetőségek adottak• Az épület felújítása megtörtént, vízvezetékcserével, villanyvezetékek átépítésével és új világítótestek kerültek

elhelyezésre• A terület külső reflektorokkal, riasztó rendszerrel, valamint az épület bejárati része kamerával van felszerelve,

az egész terület körbe van kerítve

Betelepülő vállalkozások: a terület alkalmas kisüzem, áru lerakat, tároló vagy több kisebb foglalkoztató üzem létrehozására.

13. ábra: Bicsérdi ipari terület

31

Hosszúhetényi ipari terület

Hosszúhetény Pécstől 16 km-re, északkeletre található, a Kelet-Mecsek déli lejtőjén, a Zengő és a Hármashegy lábánál fekvő festői környezetben. Baranya megye legnagyobb községe, melyhez két kis erdei falucska, Püspök-szentlászló és Kisújbánya tartozik.

Közigazgatásilag közvetlenül határos a megyeszékhellyel, Péccsel, és a megye második legnagyobb városával, Komlóval.

BEFEKTETŐI VONZERŐK

• A 6 sz főútvonal forgalomból adódó lehetőségek• A település a szabad vállalkozási zónába tartozik, melynek okán külön kedvezmények vehetők igénybe• Infrastrukturális ellátottsága megfelelő, intézményhálózata kiépített, s a településen minden közmű bizto-

sított Főbb profil: a gazdasági célra hasznosítható területek a települést nyugatról elkerülő út mentén, az elkerülő és a település közötti területen kerülnek kialakításra, beépítési lehetőségeit az adott természeti környezethez igazítva környezetbarát módon kívánják meghatározni a készülő rendezési terv-módosítás során.

14. ábra: Hosszúhetényi ipari terület

32 33

Komlói Ipari Park

Komló városa az elmúlt másfél évtizedben radikális gazdasági átalakuláson ment keresztül. A felhagyott bányászat helyét számos új, teljesen más profilú vállalkozás vette át. Ezek jelentős része az egykori bánya létesítményeit hasz-nosítja újra. A ma már magánkézben lévő ipari park is lényegében a bányászatot kiszolgáló telephelyek területén jött létre 1999-ben. További, szintén többségében magántulajdonban lévő ipartelepítésre alkalmas területek ta-lálhatók még Zobák-aknán és Béta-aknán is. Önkormányzati telkek állnak rendelkezésre a Nagyrét utcában, ahol a közelmúltban egy autó felszereléseket gyártó vállalkozás alakított ki modern üzemet.

Az ipari park első „lakói” a Mecseki Szénbányák segédüzemeiből privatizált vállalkozások voltak, amelyek mellé tucatnyi újabb cég csatlakozott. Jelenleg mintegy 6 hektár szabad telek áll a befektetők rendelkezésére.

BEFEKTETŐI VONZERŐK

• Kiépült infrastruktúra: a villamos áramot saját transzformátor-állomás biztosítja, elérhető a gáz-, víz- és szennyvízhálózat és lefektették a korszerű kommunikációs hálózat kábeleit is

• Közvilágítás• Kiépült a belső úthálózat• Komlói vasútállomás közelsége• Potenciális partnereiknek a telephelyváltás során felmerülő összes – így műszaki, jogi, pénzügyi, környezet-

védelmi, minőségbiztosítási – probléma megoldásában egyaránt szaktanácsadással állnak rendelkezésére

15. ábra: A Komlói Ipari Park területe

Ratipur Kft.

TeGaVill Kft.

Lakics Kft.

Edil-Komszer Kft.

33

Miért éppen Komló – ahogy a helyiek látják

A város és térségének legnagyobb előnye az infrastrukturális ellátás területén, hogy teljeskörű, nagy kapacitású közműhá-lózattal rendelkezik. Ugyancsak pozitív, hogy magas a burkolt belterületi utak aránya is.

Kedvező lehetőséget biztosít a kistérségnek a termálvíz kincs is (Komló-Sikonda, Magyarhertelend).

A kistérségben hagyományos iparágnak számít a fémipar, ahol minden szakmában található képzett szabad munkaerő. Számuk az elvándorlás miatt viszonylag alacsony.

A városban és térségében a fémipar, a zöldenergia, a megújuló energia előállítás területén várnak befektetőket. Az alacsony-képzettségű álláskeresők magas száma miatt a betanított összeszerelő tevékenységet igénylő vállalkozások befektetéseit is szívesen fogadják.

Komló város a telekvásárlást, ingatlanszerzést – a foglalkozta-tottak tervezett számától függően – közvetlen pénzügyi támo-gatással is segíti. A közműfejlesztési hozzájárulást jellemzően teljes egészében elengedik a befektetőknek.

Az engedélyezési eljárások és műszaki előkészítés tekintetében az önkormányzat eddig is és ezt követően is maximális segítséget nyújt a befektetőknek.

A gazdaságfejlesztés főbb akadályai között az országos főutak hiánya, a megfelelő adottságú önkormányzati tulajdonú ingatlanok szűk köre, a helyi munkaerő alacsony képzettsége, továbbá a képzett fiatal munkaerő elvándorlása szerepel.

Fotó

: Lak

ics K

ft.

Fotó

: Lak

ics K

ft.

Fotó

: Rat

ipur

Kft.

34 35

Mohácsi Ipari Park

Az ipari parkot Mohács Város Önkormányzata a gazdasági helyzetének javítása érdekében 1999-ben hozta létre. A Mohácsi Vállalkozási Övezetben működő 166,9 hektár alapterületű ipari park közel 30%-a beépítetlen önkor-mányzati tulajdonú terület, melyet Mohács Város Önkormányzata teljes infrastruktúrával látott el.

A beruházás keretében kiépítették a csatorna-, víz-, gáz, közvilágítás és elektromos hálózatot, valamint a közlekedési infrastruktúrát is. A fejlesztés eredményeképpen új telephelyek jöttek létre. Az infrastrukturális fejlesztés hatására a térség vállalkozói előtt megnyílnak a regionális és európai uniós terjeszkedési lehetőségek. Az önkormányzat a jelentős nagyságú, egybefüggő területigényű (7–11 hektár kiterjedésű), zöldmezős beruházások számára az országos főhálózati utakhoz csatlakozó (M6 autópálya), a Duna folyam melletti, illetve iparvágánnyal a vasúti hálózatba kötött, minden szempontból megfelelő területeket bocsát rendelkezésre.

Az Inkubátorházba előszeretettel települnek be új, termelő vállalkozások bel- és külföldről egyaránt, mivel itt a kezdeti időszakban mérsékelhető üzleti kockázatuk. Az Inkubátorház hozzájárul a térség termelőkapacitásának erősítésén túl, az új ipari infrastruktúra kialakításához, a régió alacsony tőkeellátottsággal rendelkező kis- és közép-vállalkozásai versenyképességének erősítéséhez, továbbá a Mohácsi Ipari Park kihasználtságának növeléséhez nyújt jelentős segítséget. A fejlesztés célcsoportja a tőkeszegény kis- és középvállalkozások, amelyeknek tevékenységük megkezdéséhez vagy megfelelő körülmények közötti folytatásához, megerősödéséhez szükségük van segítségre. Az Inkubátorház hozzájárul piaci stabilitásuk kialakításához, és lehetővé teszi, hogy később önállóan is tovább fejlődjenek, a gazdasági élet stabil szereplőivé váljanak.

BEFEKTETŐI VONZERŐK

• A határmentiség elősegíti a nemzetközi kapcsolatok építését Szerbia, Horvátország és a Balkán irányába• Duna-mentiség, nemzetközi vízi útként jelentős (teher, személy) forgalom• Az M6-os Pécs-Budapest autópálya 7 km-es távolsága• 40 km-es távolság a Pécs–Pogányi nemzetközi repülőtértől• Képzett, idegen nyelvet beszélő (német, angol), viszonylag olcsó munkaerő

Az ipari park fő profiljai: logisztika, szállítmányozás, inkubátorház szolgáltatás, élelmiszeripar, textilipar és autóipar.

35

Miért éppen Mohács – ahogy a helyiek látják

Az infrastruktúra vonatkozásában a kistérség legnagyobb előnye, hogy az M6-os autópálya keresztülszeli a területét. Elérhető közelségben van a térség településeitől, Mohácstól, a Mohácsi Ipari Parktól és a dunai kikötőtől.

Mohácson, az iparterületen lehetőség van intermodális logisz-tikai bázis kialakítására megfelelő vízi, vasúti, közúti közlekedés kapcsolattal.

A rendelkezésre álló szabad munkaerő mintegy 3600 fő, amelyből legalább 2000 fő alkalmas arra, hogy a versenyképes vállalko-zások foglalkoztassák.

A kistérségben nagyobb számú német és horvát nyelvtudással rendelkező nemzetiségi munkaerő található.

A természeti adottságok terén legjelentősebb a Duna közvet-len közelsége, a Gemenci és Béda-Karapancsai tájegység szép természeti környezete, valamint az országosan is kiemelkedő kiváló termőföldek.

A kistérségben hagyománya van a mezőgazdasági feldolgozó iparnak, a faiparnak, a könnyűiparnak, a gépiparnak (vasöntöde, alumínium öntöde, építőgép-gyártás, fémmegmunkálás). Komoly lehetőség látható a logisztikai adottságok kiaknázásában, a mezőgazdasági feldolgozó iparban és a nagyobb szaktudást igénylő technológiai tevékenységi körökben is.

Az ipari parkban a közművesített telkek értékesítésekor létreho-zott új munkahelyenként 600 e, munkahelymegtartó beruházás esetén 300 e Ft/fő/munkahely kedvezményt járhat. A 2700 m2 alapterületű Inkubátorházban az üzemcsarnokok kedvezményes bérleti díj mellett vehetők igénybe.

Építési munkák esetén a Polgármesteri Hivatal műszaki osztá-lyának munkatársai minden segítséget megadnak az engedé-lyezési eljárásokhoz és a beruházások műszaki előkészítéséhez.

Az ipari parkban lehetőség van a víz- és szennyvíz közműfej-lesztési hozzájárulás felhasználására, visszaforgatására az adott beruházás víz- és szennyvízbekötéséhez.

A helyi adók mértéke alacsony, a vállalkozási célra használt épületek után 263 Ft/m2 építményadó, illetve a telkek alapterü-lete után a telek méretétől függő telekadót kell fizetni. Mentes a telekadó alól az a telek, amelyen termelő tevékenységre alkalmas épületben főtevékenységként ténylegesen termelő tevékenység folyik a telekterület legalább 25%-ának igénybevételével.

A helyi gazdaság fejlődését leginkább a konténer és darabáru rakodására alkalmas kikötő, illetve a Duna-híd hiánya aka-dályozza.

36 37

Szigetvári ipari területek

Szigetvár Baranya megye nyugati részén található, Pécstől 35 km-re. A kisváros és térsége kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. Jó minőségű termőföldek, erdők, tavak mellett gyógyvizek és hévizek gazdagítják a kistérséget. A város szívében, a vár szomszédságában található gyógyfürdőben 62 fokos hévíz nyújt gyógyulást és kikapcsolódást az arra látogatóknak.

A város gazdaságának főbb területei az élelmiszeripar, a fémipar, valamint a faipar.

A városban egységes ipari park nem alakult ki, az ipari üzemek a település különböző részein működnek, összefüggő iparterület csak a város dél-keleti részében található. A városi önkormányzat 4 db bérbe adható vagy értékesíthető területtel rendelkezik, melyből 2 db 0,5 hektár, 2 db pedig 2 hektár körüli alapterületű.

17. ábra: Szigetvári ipari területek

Térképadatok © OpenStreetMap közreműködői, CC BY-SA

37

Miért éppen Szigetvár – ahogy a helyiek látják

Az infrastruktúra területén a kistérség legnagyobb előnye, hogy keresztezi a 6-os, illetve a 67-es főútvonal. Előbbi keleti irányban Pécs felé, illetve onnan autópályán Budapest felé biztosít kapcso-latot. Nyugati irányban Barcs, illetve Horvátország érhető el. A 67-es főút a Balaton és Kaposvár irányában biztosít összeköttetést.

Szigetváron halad át a Pécs–Barcs–Gyékényes vasúti fővonal, amely Budapest, Pécs, illetve Nyugat-Magyarország és Horvátország (Zágráb) felé jelent jó közlekedési lehetőséget.

A szabad munkaerő vonatkozásában kedvező, hogy a kistérségben közel ezer álláskereső rendelkezik valamilyen szakmai végzett-séggel. A legnagyobb számban a mezőgazdaság, az építőipar, a könnyűipar és a gépészet területéhez kapcsolódó szakmákban vannak állástalanok.

A térség természeti adottságai közül a jelentős mértékű gyógy- és hévíz készlet mellett a napsütéses órák magas száma emelhető ki.

A városban és térségében a foglalkoztatás bővítését és a helyi gazdaság erősítését tartják a legfontosabb feladatnak, ezért a munkahelyteremtés mellett a beszállítói hálózatot kialakítását tervező üzemek telepítését részesítik előnyben. Különösen a logisztikai, az élelmiszer-gazdasági és a könnyűipari tevékeny-séget végzőkre számítanak.

Az önkormányzat a vállalkozások fejlesztéseit közművesített telkek eladásával tudja támogatni, és segítséget nyújtanak a beépítéssel kapcsolatos engedélyezési eljárásokhoz és a műszaki előkészítéshez egyaránt.

Kedvezményes telekár megállapítása, illetve a közműfejlesztési hozzájárulás átvállalása egyedi megállapodás alapján lehetséges.

A helyi gazdaság fejlődését leginkább a gyorsforgalmi utak távolsága, illetve az üzleti szolgáltatások részbeni hiánya akadályozza.

Fotó

: Pin

czeh

elyi J

ózse

fFo

tó: Ir

on-Te

ch Zr

t.Fo

tó: M

anifa

ktor

Kft.

38 39

Sellyei Ipari Park

Sellye az Ormánság tájegység egyetlen városa. Az ipari park Sellye város dél-nyugati részén, a rendezési terv szerint kijelölt iparterületen fekszik. Összterülete (beleértve az utakat, stb.) 20,43 hektár, melyből 12,75 hektár a hasznosítható szabad terület. A terület 84%-a Sellye Város Önkormányzatának tulajdonában áll.

BEFEKTETŐI VONZERŐK

• Horvát határ közelsége• Dráva folyó közelsége• Adókedvezmény a foglalkoztatottak létszámától függően• Rugalmas hivatali ügyintézés• Képzett és átképezhető, olcsó, kreatív munkaerő• Versenyképes telekár

Betelepülő vállalkozások: az ipari park a zöldmezős beruházások lehetőségét biztosítja, bérelt vagy vásárolt parcellákon a betelepülő vállalkozások számára.

Az ipari park a betelepülő vállalkozásokat három körből várja: helyi vállalkozások, külső befektetők Magyar-országról és külföldi befektetők.

Az ipari park fő profilja: logisztika, kereskedelem és gyártás.

16. ábra: A Sellyei Ipari Park területe

39

EGYÉB FELTÉTELEK5. tábla: A Baranya megyei városok és az ipari területtel rendelkező községek vállalkozásokat érintő helyi adó rendeleteinek főbb adókulcsai (2015)

Település neve

Vagyoni típusú adókIdegenforgalmi adó

tartózkodási idő utánFt/nap

Helyi iparűzési adó

építményadóFt/m2

telekadóFt/m2

korrigált nettó árbevétel %-a

napi átalányFt/nap

Bicsérd 2 5 000

Bóly 250 2 5 000

Harkány 600-1 200 240-260 430 2 5 000

Hosszúhetény 220 3-6 220 2 5 000

Komló 300-1 655 1-280 385 2 5 000

Kozármisleny 1,6 5 000

Mágocs 50 1,5 5 000

Mohács 263 11-313 460 2 5 000

Pécs 0-1 700 0-60 400 2 5 000

Pécsvárad 300 2 4 500

Sásd 100 2 5 000

Sellye 300 2 5 000

Siklós 100-350 150 300 2 5000

Szigetvár 200-1 720 21-300 350 2 5 000

Villány 200-250 450 2 5 000

Kővágószőlős 345 1,4 1 000

40 41

Innovációs kapacitás

A Versenyképességi Pólus Projekt egyik legfontosabb kulcseleme az innováció, amely az egyes ágazatok és pro-jektek versenyképességét alapozza meg.

 A régió kiemelkedő volumenben rendelkezik innovációs potenciállal és tudástranszfer rendszerrel.

A régió innovációs vezető bázisa a Szentágothai János Kutatóközpont (www.szkk.pte.hu), amely az egészségipar, a környezetipar és a mérnöki tudományok közép-európai központja. A kutatóközpont ipari kapcsolatokra építve 21 kutatócsoporttal szervezi a kutatás-fejlesztésre fókuszáló munkát az alapkutatásoktól az ipari alkalmazások kifejlesztéséig. A régióban a kamara innovációs osztálya, a regionális innovációs szövetség, a pécsi és a kaposvári egyetem tudástranszfer irodái támogatják az innovációs potenciál hasznosítását.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tagja Európa legnagyobb üzleti és innovációs hálózatánakaz Enterprise Europe Networknek, amely 52 ország közel 600 kontaktpontján keresztül valósít meg innovációs tudástranszfert, potenciál felmérést és innovatív termékek és szolgáltatások számára export piaci lehetőségek koordinálását. www.enterpriseeurope.hu

Klaszterek Pécsett és a Dél-Dunántúlon

A Versenyképességi Pólus Stratégiát mindhárom kiemelt és a horizontális ágazatokban is kiemelkedőn jól meg-szervezett regionális klaszter együttműködések és rendszerek támogatják.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara több, a Dél-Dunántúlon működő klaszterrel kötött együttműködési megállapodást 2010-ben. A keretmegállapodás célja, hogy a klaszterek és a kamara együttműködésében a régió gazdasági és innovációs potenciálját erősítő, szinergikus fejlesztő munka induljon meg. A klaszterek, mint a helyi gazdaság ágazati együttműködésének képviselői, a kamara európai projektjei által nemzetközi láthatósághoz és képzési és üzleti lehetőségekhez juthatnak. A közös munka során megvalósulhat az innovációs eredmények gazdasági hasznosítása, a közös megjelenés és az exportképesség fejlesztése. Európai szintű nemzetközi együtt-működésekben a helyi klaszterek nemcsak a fejlesztő munkában vállaltak szerepet, de nemzetközi üzleti együtt-működéseket is kötöttek.

2013-ban elkészült a Nemzetgazdasági Minisztérium és Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával egy speciális módszertanra alapozott klaszterfejlesztési platform, a klaszter portfólió. 10 régióban működő klaszter innovációs és szolgáltatási/termék portfólióját elemezték és azonosították. A portfólió a www.klaszterportfolio.hu oldalon megtekinthető.

„A gazdaság fejlesztésének hiányában a Dél-Dunántúl továbbra is a leszakadó régiók közé fog tartozni. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara nemcsak az egyes vállalkozások támogatását, de a klaszterek együttes fejlesztését is segíti. Az együttműködés tartalmi elemeit a klaszterek igényeivel és lehetőségeivel összhangban, közösen alakítottuk ki” (Dr. Kéri István elnök, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara).

41

A KAMARÁVAL EGYÜTTMŰKÖDŐ KLASZTEREK

Alkalmazott Földtudományi KlaszterAV Ipari KlaszterBiotechnológiai Innovációs Bázis Akkreditált Innovációs KlaszterDél-Dunántúli Gépipari KlaszterDél-Dunántúli  Ökoturisztikai KlaszterInformációmenedzsment Innovációs Akkreditált KlaszterInterregionális Megújuló Energia Klaszter EgyesületKék Gazdaság Innovációs KlaszterKreatív Ipari KlaszterMagyar Környezettechnológiai Gyártó- és Fejlesztő KlaszterMecsek Bányászati Klaszter

TOVÁBBI KLASZTEREK A DÉL-DUNÁNTÚLON

BaranyaLand Turisztikai KlaszterDél-Dunántúli Borturisztikai KlaszterDél-Dunántúli Energetikai KlaszterDél-Dunántúli Építőipari és Innovációs KlaszterDél-Dunántúli Épületgépészeti Energiahatékonysági KlaszterDél-Dunántúli Falusi Turizmus KlaszterDél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Kompetencia KözpontjaDél-Dunántúli Környezetipari KlaszterDél-Dunántúli Porcelán és Kerámia KlaszterDél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Kompetencia Központ (Kaposvár)Dél-Dunántúli Vár- és Kastélyturisztikai KlaszterDél-Határmenti Üzleti KlaszterInterregionális Megújuló Energia Klaszter EgyesületKlaszter a Fogyatékos EmberekértKulturális Örökség és Digitális Kultúra Innovációs KlaszterPécsi Kesztyű KlaszterSzekszárdi Autóipari KlaszterSzigetvári Turizmus Klaszter

42 43

HUMÁNERŐFORRÁS

18. ábra: Az álláskeresési ráta alakulása Baranya megye járásaiban, 2015. január (%)

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

24,5

23,1

20,7

16,4 16,1 14,4

11,9 11,510,1

8,7

12,7

6. tábla: A bejelentett álláskeresők száma járásonként, 2015. február (fő)

Járá

s

Alap

fokú

Alap

fokú

isko

lai v

égze

ttsé

ghez

kö

tött

közé

pfok

ú

Közé

pisk

olai

végz

etts

éghe

z kö

tött

közé

pfok

ú

Felső

fokú

Felső

fokú

isko

lai v

égze

ttsé

ghez

kö

tött

felső

fokú

Felső

fokú

isko

lare

ndsz

erű

képz

és

Szak

képz

ett ö

ssze

sen

Ninc

s sza

kkép

zett

sége

Állá

sker

eső

össz

esen

szakképesítéssel rendelkezik

Bólyi 16 231 39 13 13 312 279 591

Komlói 61 673 143 55 1 37 970 602 1 572

Mohácsi 90 997 200 50 58 1 395 958 2 353

Pécsi 208 2 936 1 163 333 17 434 5 091 1 670 6 761

Pécsváradi 19 197 36 10 1 16 279 185 464

Hegyháti 66 402 63 18 7 556 650 1 206

Sellyei 70 587 78 24 16 775 665 1 440

Siklósi 137 1 280 242 59 38 1 756 1 388 3 144

Szentlőrinci 44 349 86 29 0 15 523 352 875

Szigetvári 50 720 157 32 32 991 752 1 743

Baranya megye 761 8 372 2 207 623 19 666 12 648 7 501 20 149

43

7. tábla: Regisztrált álláskeresők száma iskolai végzettség szerint, 2015. február (fő)

Iskol

ai vé

gzet

tség

Bóly

i jár

ás

Kom

lói j

árás

Moh

ácsi

járá

s

Pécs

i jár

ás

Pécs

vára

di já

rás

Hegy

háti

járá

s

Selly

ei já

rás

Sikl

ósi j

árás

Szen

tlőrin

ci já

rás

Szig

etvá

ri já

rás

Bara

nya m

egye

Alap

fokú

ált. iskolai végz. nélkül

42 73 142 160 15 162 107 190 48 83 1 022

általános iskola

275 547 1 024 1 757 172 580 713 1 468 375 701 7 612

együtt 317 620 1 166 1 917 187 742 820 1 658 423 784 8 634

Közé

pfok

ú

szakiskola 7 31 28 178 11 23 42 54 20 19 413

szakmun-kásképző

170 487 649 1 799 159 298 369 838 248 543 5 560

gimnázium 26 163 118 989 33 36 42 289 51 139 1 886

szakközép-iskola

41 175 258 1 057 45 84 133 212 96 154 2 255

technikum 7 47 49 250 12 13 16 35 13 56 498

együtt 251 903 1 102 4 273 260 454 602 1 428 428 911 10 612

Felső

fokú

főiskola 16 33 62 306 12 8 14 44 14 34 543

egyetem 7 16 23 265 5 2 4 14 10 14 360

együtt 23 49 85 571 17 10 18 58 24 48 903

Összesen 591 1 572 2 353 6 761 464 1 206 1 440 3 144 875 1 743 20 149

A bejelentett álláskeresők mellett a közel 15 000 fő közfoglalkoztatott is szabad munkaerőforrást jelent.

44 45

8. tábla: Regisztrált álláskeresők száma szakmacsoportonként, 2015. február (fő)

Szakmacsoport Bóly

i já

rás

Kom

lói

járá

s

Moh

ácsi

járá

s

Pécs

i já

rás

Pécs

vára

di

járá

s

Hegy

háti

járá

s

Selly

ei

járá

s

Sikl

ósi

járá

s

Szen

tlőrin

ci já

rás

Szig

etvá

ri já

rás

Bara

nya m

egye

Egészségügy 4 31 20 142 4 10 10 26 9 24 280

Egyéb szolgáltatások 15 44 99 345 14 35 40 125 48 40 805

Elektrotechnika-elektronika 3 17 18 124 4 7 12 27 5 13 230

Élelmiszeripar 14 31 59 71 30 11 28 64 17 56 381

Építészet 42 100 153 433 38 77 121 199 61 154 1 378

Faipar 24 32 63 95 15 23 27 83 13 50 425

Gépészet 16 112 111 333 17 58 51 85 32 84 899

Informatika 7 26 36 171 5 5 11 49 5 26 341

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

33 142 211 894 34 73 89 295 81 158 2 010

Könnyűipar 25 94 97 309 20 51 46 86 24 61 813

Környezetvédelem-vízgazdálkodás 0 7 7 33 0 9 5 9 1 6 77

Közgazdaság 7 23 42 208 9 4 12 29 16 10 360

Közlekedés 11 43 60 276 11 27 29 78 23 43 601

Közszolgálat 2 5 3 29 1 0 2 3 0 0 45

Mezőgazdaság 44 87 216 419 29 90 184 237 91 115 1 512

Művészet, közművelődés, kommunikáció 4 14 15 153 11 4 5 26 6 13 251

Nyomdaipar 0 4 3 27 0 2 0 6 2 2 46

Oktatás 6 23 31 182 7 8 10 28 12 19 326

Szociális szolgáltatások 13 24 31 124 4 11 21 48 19 21 316

Ügyvitel 5 21 17 174 7 7 10 35 8 12 296

Vegyipar 3 8 7 45 3 2 3 6 8 3 88

Vendéglátás-idegenforgalom 34 82 96 504 16 42 59 212 42 81 1 168

Együtt 312 970 1 395 5 091 279 556 775 1 756 523 991 12 648

45

9. tábla: A bejelentett pályakezdő álláskeresők száma járásonként, 2015. február (fő)

Járás Alap

fokú

Alap

fokú

isko

lai v

égze

ttsé

ghez

kö

tött

közé

pfok

ú

Közé

pisk

olai

végz

etts

éghe

z kö

tött

közé

pfok

ú

Felső

fokú

Felső

fokú

isko

lai v

égze

ttsé

ghez

kö

tött

felső

fokú

Felső

fokú

isko

lare

ndsz

erű

képz

és

Szak

képz

ett ö

ssze

sen

Ninc

s sza

kkép

zett

sége

Állá

sker

eső

össz

esen

szakképesítéssel rendelkezik

Bólyi 16 3 6 4 29 51 80

Komlói 3 59 13 12 1 6 94 107 201

Mohácsi 9 73 21 14 6 123 143 266

Pécsi 25 236 128 91 3 57 540 381 921

Pécsváradi 1 15 6 2 2 26 26 52

Hegyháti 2 28 7 10 47 75 122

Sellyei 4 36 9 3 1 53 99 152

Siklósi 11 122 31 20 5 189 277 466

Szentlőrinci 2 35 16 8 2 63 71 134

Szigetvári 3 57 18 7 2 87 136 223

Baranya megye 60 677 252 173 4 85 1 251 1 366 2 617

46 47

10. tábla: Regisztrált pályakezdő álláskeresők száma iskolai végzettség szerint, 2015. február (fő)

Iskol

ai vé

gzet

tség

Bóly

i jár

ás

Kom

lói j

árás

Moh

ácsi

járá

s

Pécs

i jár

ás

Pécs

vára

di já

rás

Hegy

háti

járá

s

Selly

ei já

rás

Sikl

ósi j

árás

Szen

tlőrin

ci já

rás

Szig

etvá

ri já

rás

Bara

nya m

egye

Alap

fokú

ált. iskolai végz. nélkül

4 7 11 16 1 4 2 20 1 7 73

általános iskola

39 75 121 252 21 63 75 214 59 95 1 014

együtt 43 82 132 268 22 67 77 234 60 102 1 087

Közé

pfok

ú

szakiskola 1 7 8 41 1 5 7 11 2 83

szakmun-kásképző

12 41 46 107 11 15 25 76 25 44 402

gimnázium 8 28 27 186 6 10 6 97 20 34 422

szakközép-iskola

9 35 36 224 11 24 32 34 20 23 448

technikum 2 5 21 3 6 3 13 53

együtt 30 113 122 579 29 54 73 224 70 114 1 408

Felső

fokú

főiskola 4 3 10 24 1 5 3 3 53

egyetem 3 3 2 50 1 2 3 1 4 69

együtt 7 6 12 74 1 1 2 8 4 7 122

Összesen 80 201 266 921 52 122 152 466 134 223 2 617

47

11. tábla: Regisztrált pályakezdő álláskeresők száma szakmacsoportonként, 2015. február (fő)

Szakmacsoport

Bóly

i jár

ás

Kom

lói j

árás

Moh

ácsi

járá

s

Pécs

i jár

ás

Pécs

vára

di já

rás

Hegy

háti

járá

s

Selly

ei já

rás

Sikl

ósi j

árás

Szen

tlőrin

ci já

rás

Szig

etvá

ri já

rás

Bara

nya m

egye

Egészségügy 1 9 1 22 0 2 0 4 4 3 46

Egyéb szolgáltatások 0 3 8 33 1 2 4 9 3 2 65

Elektrotechnika-elektronika 0 2 1 10 0 0 2 1 0 0 16

Élelmiszeripar 1 5 4 5 4 1 1 16 0 5 42

Építészet 0 6 10 31 3 2 3 19 6 8 88

Faipar 3 6 6 4 1 3 3 9 1 5 41

Gépészet 1 13 11 22 1 7 2 6 2 3 68

Informatika 1 3 6 37 1 1 3 10 1 4 67

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

3 15 24 101 2 6 11 38 11 24 235

Könnyűipar 0 0 0 6 0 0 1 0 0 2 9

Környezetvédelem-vízgazdálkodás 0 1 1 12 0 1 0 0 1 0 16

Közgazdaság 1 2 8 26 1 2 1 8 4 1 54

Közlekedés 3 2 2 21 0 2 2 5 4 1 42

Közszolgálat 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 2

Mezőgazdaság 1 1 9 33 3 2 10 18 9 9 95

Művészet, közművelődés, kommunikáció 1 4 1 23 2 1 1 3 0 2 38

Nyomdaipar 0 0 0 1 0 0 0 2 0 0 3

Oktatás 2 3 4 27 0 0 0 1 2 2 41

Szociális szolgáltatások 3 6 5 19 2 1 1 7 2 6 52

Ügyvitel 0 2 2 13 0 2 0 2 0 0 21

Vegyipar 0 2 1 3 1 0 0 0 1 0 8

Vendéglátás-idegenforgalom 8 9 19 89 4 12 8 31 12 10 202

Együtt 29 94 123 540 26 47 53 189 63 87 1 251

48 49

12. tábla: A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, 2013 (fő)

Gazdasági ág Baranya megye Pécs város

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 4 251 655

Bányászat, kőfejtés 115 13

Feldolgozóipar 13 884 5 737

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1 045 910

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 1 449 594

Ipar 16 493 7 254

Építőipar 3 370 873

Kereskedelem, gépjárműjavítás 7 994 3 541

Szállítás, raktározás 4 442 2 827

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1 957 590

Információ, kommunikáció 1 165 813

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 243 815

Ingatlanügyletek 621 169

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1 562 745

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2 076 1 082

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 7 646 5 592

Oktatás 12 506 8 914

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 13 388 2 548

Művészet, szórakoztatás, szabadidő 963 665

Egyéb szolgáltatás 402 80

Nemzetgazdaság összesen 80 079 37 163

Ebből:

versenyszféra 44 428 18 652

költségvetés 32 132 16 494

49

13. tábla: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, 2013 (fő)

Gazdasági ág Magyarország Baranya megye Pécs város

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 171 679 186 460 147 260

Bányászat, kőfejtés 281 096 234 149 368 590

Feldolgozóipar 241 787 198 610 235 740

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 410 516 306 958 314 879

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 224 649 215 985 254 393

Ipar 247 196 207 247 247 433

Építőipar 177 680 151 629 183 274

Kereskedelem, gépjárműjavítás 217 483 164 753 180 453

Szállítás, raktározás 223 351 211 727 235 859

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 146 742 128 358 148 001

Információ, kommunikáció 426 944 306 639 353 370

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 470 690 352 612 395 473

Ingatlanügyletek 209 751 183 132 267 733

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 322 927 210 979 252 528

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 169 662 209 018 196 321

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 258 803 232 888 245 399

Oktatás 216 939 239 581 258 228

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 151 230 116 995 153 558

Művészet, szórakoztatás, szabadidő 216 964 189 829 206 271

Egyéb szolgáltatás 175 236 151 813 202 981

Nemzetgazdaság összesen 230 714 193 436 234 604

Ebből:

versenyszféra 242 293 197 343 233 401

költségvetés 207 191 188 119 238 076

50 51

A munkába járás feltételei

A munkába járás és a középfokú oktatási intézmények elérhetősége az ipari parkkal rendelkező városok vonatko-zásában menetrend szerinti autóbusz közlekedéssel:

JELMAGYARÁZAT:

Célállomás települése

Átszállás nélkül kb. 60 percen belüli beérkezés

Egy átszállással várakozási idővel együtt kb. 120 percen belüli beérkezés

Többszöri átszállással, vagy 120 percen felüli beérkezési lehetőség

Munkanapokon reggel 8 óráig nincs beérkezési lehetőség

19. ábra: Pécs elérhetősége autóbusszal

Bóly

Mohács

Pécs

Szigetvár

SellyeSiklós

Komló

51

20. ábra: Komló elérhetősége autóbusszal

21. ábra: Mohács elérhetősége autóbusszal

Bóly

Mohács

Pécs

Szigetvár

SellyeSiklós

Komló

Bóly

Mohács

Pécs

Szigetvár

SellyeSiklós

Komló

52 53

22. ábra: Szigetvár elérhetősége autóbusszal

23. ábra: Bóly elérhetősége autóbusszal

Bóly

Mohács

Pécs

Szigetvár

SellyeSiklós

Komló

Bóly

Mohács

Pécs

Szigetvár

SellyeSiklós

Komló

53

Iskolarendszer szerkezete, színvonala, kapacitása

ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS

Magyarországon az általános alapozó oktatás 8 év. Ezt követi az általános középfokú oktatás gimnáziumban, vagy a szakmai képzésben. Ez utóbbi történhet szakgimnáziumban 4+1 éves képzéssel, ahol érettségit és szakmai bi-zonyítványt lehet szerezni. Továbbá szakközépiskolai 3+2 éves képzéssel, mely 3 év után szakmai bizonyítványt, további 2 éves képzés után érettségit ad.

A szakmai képzés duális alapon folyik. Az elméleti oktatás az iskolákban, a szakmai gyakorlat 10. osztálytól a vállalkozásoknál folyik. Az állam normatív támogatással ösztönzi a cégeknél folyó gyakorlati képzést. A hivatalos államilag elismert szakmai képesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza.

A felsőoktatásra érettségi után lehet jelentkezni. Az alapképzés 3 éves, erre épül a 2 éves mesterképzés. A jogi, az orvosi és a tanári szakokon 5 éves osztatlan képzés folyik. A felsőoktatásban 2015-től lehetőség van a duális képzési forma választására is. A legtöbb iskola állami, de vannak egyházi és alapítványi fenntartású iskolák is.

KÉPZÉS BARANYA MEGYÉBEN

A megyében 21 intézményben folyik szakképzés, valamennyi ipari és kereskedelmi szakmában. Kiemelt szakma-csoportnak számít az informatika (informatikus, gazdasági informatikus, szoftverfejlesztő, webmester), a gépipar (épületgépészet, épületgépész technikus, gépi forgácsoló, ipari gépész, szerkezetlakatos, hegesztő, gépgyártás-tech-nológiai technikus), az építészet (magasépítő és mélyépítő technikus, ács, állványozó, burkoló, festő-tapétázó, kőműves,) és az elektronika (villanyszerelő, elektronikai műszerész, elektronikai technikus). Tanulók legnagyobb létszámban a vendéglátás-idegenforgalom, valamint a kereskedelem és marketing területén vannak. Kiemelkedő még a gépészet, elektronika, építészet, a faipar és közlekedés területének tanulólétszáma is. Nyelvoktatásban ki-emelt szerepe van a német, a nemzetiségi német, az angol és a horvát nyelvi képzésnek. A tanulók válogathatnak az angol, a német, a horvát, az olasz, a spanyol és a francia két-tanításinyelvű középiskolai osztályok közül is.

Felsőfokú képzés

Pécsi központtal működik Magyarország egyik legnagyobb egyeteme, a Pécsi Tudományegyetem. A városban 10 karon jelenleg több mint 12 000 hallgató tanul. Az egyetemi karok közül kiemelkednek a műszaki, a közgazdaság-tudományi, az orvostudományi és a bölcsészettudományi karok.

A Műszaki és Informatikai Karon elsajátíthatók a műszaki tudományok közül az építész és építőmérnök, gépész-mérnök, ipari termék- és formatervező, környezetmérnök, mérnök informatikus, villamosmérnök, településmérnök szakok. A karon már duális képzés szerint is lehet tanulni.

A Közgazdaságtudományi Kar a magyar nyelvű képzései mellett (alkalmazott közgazdaságtan, gazdálkodás és menedzsment, kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel) angol és német nyelvű szakokat is indít. Ezek a gazdálkodási és menedzsment, valamint a vezetés és szervezés - angol nyelven, továbbá a Pécs-Hágen kettős-diploma-program távoktatási formában - német nyelven.

54 55

14. tábla: Első szakképző évfolyamra belépők létszámaSzakma Tanulók száma (fő)

szakmacsoport szakmanév 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

Egyéb szolgáltatások 550 572 644 644 738

Elektrotechnika-elektronika 60 58 86 85 108

ebből:

Elektronikai műszerész 10 12 14

Élelmiszeripar 94 112 102 87 159

ebből:

Húsipari szakmunkás 36 30 37 29 52

Építészet 278 265 303 256 198

Faipar 91 132 148 134 143

Gépészet 219 294 377 446 500

ebből:

Gépi forgácsoló 29 59 73 75 74

Géplakatos 40 47 44 68 17

Hegesztő 36 42 80 100 129

Szerkezetlakatos 23 40 29 46 25

Informatika 101 106 112 102 142

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 521 475 485 562 426

Könnyűipar 40 59 44 69 85

Közgazdaság 215 125 209 137 184

Közlekedés 107 114 178 156 190

Mezőgazdaság 62 68 56 37 76

Művészet, közművelődés, kommunikáció 155 96 108 88 14

Nyomdaipar 12 8 8 6 17

Oktatás 115 89 33 22 70

Szociális szolgáltatások 287 259 260 267 258

Ügyvitel 58 64 66 73 39

Vegyipar 23 50 17 51 19

Vendéglátás-idegenforgalom 494 510 677 804 879

55

15. tábla: Szakképzést eredményesen befejezők létszámaSzakma Tanulók száma (fő)

szakmacsoport szakmanév 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

Egészségügy 217 247 158 190 126

Egyéb szolgáltatások 111 72 89 113 81

Elektrotechnika-elektronika 64 40 41 54 54

ebből:

Elektronikai műszerész 10 5 2

Élelmiszeripar 63 32 59 61 54

ebből:

Húsipari szakmunkás 27 27 18 25 25

Építészet 123 150 139 178 122

Faipar 50 41 57 77 102

Gépészet 78 101 133 214 195

ebből:

Gépi forgácsoló 17 22 49 34

Géplakatos 3 18 19 11 14

Hegesztő 7 19 13 47

Szerkezetlakatos 21 19 21 34 13

Szerszámkészítő 3

Informatika 79 70 91 67 79

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 292 354 298 235 296

Könnyűipar 11

Környezetvédelem-vízgazdálkodás 26 0 0 0 0

Közgazdaság 80 78 55 30 100

Közlekedés 102 131 166 125 83

Mezőgazdaság 31 41 51 29 36

Művészet, közművelődés, kommunikáció 47 34 34 32 40

Nyomdaipar 3 0 8 3 5

Oktatás 74 66 37 21 27

Szociális szolgáltatások 185 96 195 173 139

Ügyvitel 14 50 46 23 28

Vegyipar 9 19 17 23 17

Vendéglátás-idegenforgalom 232 220 237 312 250

56 57

16. tábla: Szakképzés kapacitása az iskolák bejelentései alapján (2016/2017-es tanévre)

Szakképesítések megnevezése Létszám (fő)

Egészségügy 792

Szociális szolgáltatások 458

Oktatás 181

Művészet, közművelődés, kommunikáció 144

Gépészet 534

ebből:

CNC gépkezelő 44

Gépi forgácsoló 99

Hegesztő 108

Elektrotechnika-elektronika 139

ebből:

Elektronikai műszerész 28

Informatika 330

ebből:

Szoftverfejlesztő 114

Vegyipar 144

Építészet 441

Könnyűipar 133

Faipar 129

Nyomdaipar 14

Közlekedés 210

Közgazdaság 468

Ügyvitel 280

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 520

Vendéglátás-turisztika 1 093

Egyéb szolgáltatások 140

Mezőgazdaság 411

Élelmiszeripar 193

ebből:

Húsipari termékgyártó 78

Összesen 6 754

57

17. tábla: Pécsi Tudományegyetem hallgatói létszáma, 2014. október

Kar Képzési szint Képzés neve Nappali Levelező Összesen

PTE-ÁJK

alapképzés (BA/BSc) 281 281

egységes, osztatlan képzés 836 479 1 315

mesterképzés (MA/MSc) 25 25

PTE-ÁOKegységes, osztatlan képzés 3 085 3 085

mesterképzés (MA/MSc) 25 25

PTE-BTKalapképzés (BA/BSc) 502 70 572

mesterképzés (MA/MSc) 26 7 33

PTE-ETKalapképzés (BA/BSc) 1 974 299 2 273

mesterképzés (MA/MSc) 176 176

PTE-IGYKalapképzés (BA/BSc) 74 31 105

mesterképzés (MA/MSc) 9 9

PTE-KTKalapképzés (BA/BSc) 967 228 1 195

mesterképzés (MA/MSc) 259 251 510

PTE-MIK

alapképzés (BA/BSc) 1 546 298 1 844

ebből: építő-építészmérnök 483 105 588

gépészmérnök 323 80 403

ipari termék- és formatervező mérnök 46 46

mérnök-informatikus 386 64 450

egységes, osztatlan képzés 106 106

mesterképzés (MA/MSc) 104 206 310

PTE-TTKalapképzés (BA/BSc) 337 1 338

mesterképzés (MA/MSc) 15 1 16

Összesen 9 856 2 362 12 218

58 59

18. tábla: A Pécsi Tudományegyetemen végzett hallgatók száma, 2014

Kar kód Képzési szint Szakképzettség megnevezése Létszám

PTE-ÁJK

alapképzés (BA/BSc) 103

egységes, osztatlan képzés 43

mesterképzés (MA/MSc) 56

PTE-ÁOK

egységes, osztatlan képzés 262

mesterképzés (MA/MSc) 10

ebből: okleveles orvosi biotechnológus 10

PTE-BTKalapképzés (BA/BSc) 127

mesterképzés (MA/MSc) 50

PTE-ETKalapképzés (BA/BSc) 304

mesterképzés (MA/MSc) 93

PTE-IGYKalapképzés (BA/BSc) 37

mesterképzés (MA/MSc) 2

PTE-KTKalapképzés (BA/BSc) 376

mesterképzés (MA/MSc) 298

PTE-MIK

alapképzés (BA/BSc) 394

ebből: építő-építészmérnök 176

gépészmérnök 63

ipari termék- és formatervező mérnök 6

mérnök-informatikus 67

egységes, osztatlan képzés 4

mesterképzés (MA/MSc) 125

PTE-TTKalapképzés (BA/BSc) 38

mesterképzés (MA/MSc) 3

Összesen 2 325

59

ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, valamint a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai számos szolgáltatással, illetve támogatással segítik a vállalkozásokat, elsősorban meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében.

IGÉNYBE VEHETŐ TÁMOGATÁSOK

Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatásA támogatás új munkaviszony létesítése esetén, a foglalkoztatott személy munkabérének és szociális hozzájárulási adójának megjelölt százaléka. Bértámogatások esetében ez a mérték jellemzően 70%, ami a rendelkezésre álló források függvényében változhat. A támogatási időszakot követően a támogatottnak jellemzően továbbfoglal-koztatási kötelezettséget is kell vállalnia.

Bérköltség támogatásA munkaadó részére a munkaviszonyban, teljes munkaidőben, vagy legalább a napi 4 órát elérő részmunkaidő-ben foglalkoztatott személy munkabére és szociális hozzájárulási adója legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható. A támogatási időszak, a támogatás mértéke függ a rendelkezésre álló forrásoktól.

Bértámogatás és bérköltség támogatás kizárólag abban az esetben igényelhető, ha a támogatással érintett sze-mély a meghatározott hátrányos helyzetű célcsoportok egyikébe tartozik. A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások olyan egyedi konstrukcióban valósulnak meg, amelyek a résztvevők későbbi, támogatás nélküli foglalkoztatását leginkább elősegítik.

A bérjellegű támogatások igénybevételével egyidejűleg az adókedvezményekre való jogosultságok is érvénye-síthetőek.

60

Munkahelyteremtő beruházás támogatása

A támogatás célja új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása. A beruházással érintett telephelyen, a beruházás megvalósítást követően, a támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy – a támogatási szerződésben meghatározottak szint - új munkahelyeket létesít.

Mobilitási támogatások• Helyközi utazás támogatása• Csoportos személyszállítás támogatása• Lakhatási támogatás

Képzés támogatásaAmennyiben a munkáltató konkrét igényének megfelelő képzettségű álláskereső nem áll rendelkezésre, lehetőség van - munkaviszony keretében, vagy azt megelőzően - szakképzettséget nyújtó, vagy munkahelyi betanító képzés költségének támogatására.

Munkahelyvédelmi Akcióterv A program a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak, a meglévő munka-helyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében, szociális hozzájárulási adókedvezményt és szakképzési hozzájárulási kedvezményt nyújtanak.

Az akcióterv nem csak új alkalmazottakra, hanem a jelenleg foglalkoztatottakra is érvényes. A kedvezmény egyéb támogatási formáktól függetlenül érvényesíthető, mértéke kizárólag az alkalmazott személy célcsoporti besoro-lásának függvénye.

A tervezett beruházással és létszámbővítésével összefüggően a képzés és a foglalkoztatás támogatására egyedi támogatási konstrukciók kialakítására is lehetőség van, a rendelkezésre álló támogatási források függvényében.

IGÉNYBE VEHETŐ INGYENES SZOLGÁLTATÁS

Kompetenciák vizsgálatán alapuló munkaerő-kiválasztásA munkáltató munkaerő-igényének bejelentését követően a munkaügyi központ munkatársai többlépcsős folya-mat során a regisztrált álláskeresők közül kiválasztják azokat a jelölteket, akik a munkaadó elvárásainak leginkább megfelelnek, a betöltendő munkakör elvégzéséhez szükséges kompetenciákkal rendelkeznek.

A munkahelyteremtést segítő támogatásokkal kapcsolatos kérelmek beadása, konkrét munkaerőigények bejelen-tése, az aktuális támogatási formákkal kapcsolatos információ, valamint további részletes tájékoztatás érdekében minden esetben az adott járási hivatal foglalkoztatási osztályának felkeresése javasolt.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ ÉS KAPCSOLATOKMEGYEI ÉS GAZDASÁGI INFORMÁCIÓ

www.pecsgazdasaga.huwww.pecsikamara.huwww.baranya.huwww.pecs.huwww.palyavalasztasbaranya.huwww.baranya.munka.hu

IPARI PARKOK

Pécsi Ipari Park www.pecsholding.hu titkarsag@pecsholding.hu barna.bela@pecsholding.hu Déli Ipari Park www.ipark-pecs.hu dr.polyaantal@ipark-pecs.hu beimel.adam@ipark-pecs.hu dr.fulopkrisztina@ipark-pecs.huPannova Ipari Park www.pannovaip.hu info@pannovaip.hu

Bólyi Ipari Park www.boly.hu varoshaza@boly.hu hars@boly.hu Komlói Ipari Park www.ipariparkkomlo.hu polgarmester@komlo.hu

Mohácsi Ipari Park www.mohacs.hu szekojozsef@mohacs.hu

Sellyei Ipari Park www.sellye.hu polgarmester@sellye.hu IPARI TERÜLETEK

Bicsérd www.bicserd.hu info@bicserd.hu Hosszúhetény www.hosszuheteny.hu onkormanyzat@hosszuheteny.hu Szigetvár www.szigetvar.hu onkormanyzat@szigetvar.hu balazs.berkecz@gmail.com

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁTÓL

Dr. Síkfői Tamás titkár tsikfoi@pbkik.hu Hendinger Anita kereskedelemfejlesztési osztályvezető ahendinger@pbkik.hu Janovics László szakképzési osztályvezető ljanovics@pbkik.hu Kiss Karolin gazdasági osztályvezető kkiss@pbkik.hu Rabb Szabolcs innovációs osztályvezető szrabb@pbkik.hu

62 62