az európai unió külkapcsolati rendszere

16
Az Európai Unió külkapcsolati rendszere KÉSZÍTETTE: KATONA IVETT ÉVFOLYAM: III. GERMANISZTIKA-NÉMET ALAPSZAK – FÖLDRAJZ MINOR 2013 - 2014/2. FÉLÉV

Upload: faolan

Post on 08-Feb-2016

34 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

Az Európai Unió külkapcsolati rendszere. Készítette: Katona ivett Évfolyam: iii . germanisztika-német alapszak – földrajz minor 2013 - 2014/2. félév. 1.Az európai integráció mozgatórugói és a világgazdasági verseny. 2. világháború utáni integráció - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

Az Európai Unió külkapcsolati rendszere KÉSZÍTETTE: KATONA IVETTÉVFOLYAM: III. GERMANISZTIKA-NÉMET ALAPSZAK – FÖLDRAJZ MINOR2013 - 2014/2. FÉLÉV

Page 2: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

1. Az európai integráció mozgatórugói és a világgazdasági verseny 2. világháború utáni integráció Ok: hidegháború, szovjet expanzió, szovjet tömb Együttműködés: ESZAK, EGK Megszűnik a bipoláris világ Integráció hajtóereje: a részvevő országok gazdasági

versenyképességének javítása a nemzeti piacok túl kicsik ahhoz, hogy a világgazdasági versenyben helyt tudjanak állni

„négy szabadság” elve Pénzügyi integrációs folyamat előrehaladása EURO

Page 3: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

2. Közös kereskedelempolitika az EU egységes külgazdasági fellépése a

kívülálló országok felé egy-egy meghatározott földrajzi régió államait

általában azonos módon kezeli EUMsz 206. cikk: a tagállamok nem

folytathatnak önállóan kereskedelempolitikai tárgyalásokat és nem köthetnek kereskedelmi megállapodásokat

EUMsz 207. cikk: szabályozza a nem tagállamokkal kialakított gazdasági kapcsolatok általános kereteit, az egyes intézmények szerepét

Page 4: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

2.1. Társulási és preferenciális kapcsolatok A, Dél-Európai mediterrán országok (Európán belül): - Görög és török társulási

szerződés- Cél: tagság elérése- Málta + Ciprus - Cél: vámunió létesítése

Page 5: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

2.1. Társulási és preferenciális kapcsolatok B, Dél-Kelet

mediterrán országok (Európán kívül):

szabad piacra jutás Kölcsön, hitet,

segély

C, Fejlődő országok: 1963 - Yaoundéi

Egyezmény (18 ország) 1975 - Loméi Konvenció

(66 állam) viszonzás nélküli szabad

piacra jutást és kedvezményes fejlesztési hitelek + segélyek

Page 6: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

2.1. Társulási és preferenciális kapcsolatok: D, Európai Gazdasági Térség- EK + EFTA - Cél: szabad

kereskedelem megvalósítás

E, Európai Megállapodás

- 10 közép-és kelet-európai ország

- Cél: ipari szabad kereskedelem és mezőgazdasági kedvezmények

F, Nyugat-Balkán államai - Cél: stabilizálás

Page 7: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

2.2. A nem preferenciális kapcsolatok

Ázsiai és Latin-Amerikai fejlődő országok- Kereskedelmi és

együttműködési megállapodás

- Diszkriminációmentes

- Vámkedvezmény

Állami kereskedelmű országok- Kínai

Népköztársaság- Volt KGST-

országok

OECD

- USA, Japán, Ausztrália

Page 8: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

3. A meghatározó partnerekkel kialakított kapcsolatok jellemzői

EU – USA EU – KÍNA EU – JAPÁN EU – FEJLŐDŐ ORSZÁGOK EU – OROSZORSZÁG

Page 9: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

3.1. EU – USA - kétoldalú áru- és

szolgáltatáskereskedelmet - az EU és az USA közötti bilaterális

kereskedelem éri el a legmagasabb értéket a világgazdaságban

- A transzatlanti kapcsolat az egész világgazdaság fejlődésére kihat

- Transzatlanti Nyilatkozat (1990)- Új Transzatlanti Napirend (1995)- Transzatlanti Gazdasági Tanács (2007)

Page 10: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

3.2. EU - KÍNA- Napjainkra Kína vált az EU-ba

érkező import fő forrásává- Kereskedelmi és együttműködési

megállapodás (1985)- EU-Kína Magas szintű Gazdasági és

Kereskedelmi Párbeszéd-mechanizmus (2007)

Page 11: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

3.3. EU - JAPÁN- Évtizedekig az EU meghatározó

partnere volt- Az Európai Közösség és

tagországai és Japán közötti kapcsolatokról szóló közös nyilatkozat (1991)

- 2001-2011 akcióterv

Page 12: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

3.4. EU – FEJLŐDŐ ORSZÁGOK Fejlesztési segélyek Fejlődő országok termékeinek piacra jutása 5 afrikai és csendes-óceáni térség GSP: vámkedvezmény, vámcsökkentés, vám-

és kvótamentes piacra jutás

Page 13: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

3.5. EU - OROSZORSZÁG- Napjainkra Oroszország az EU

egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált

- Az EU-ba irányuló orosz import nagyon koncentrált

- EU-Oroszország Közös Gazdasági Térség

Page 14: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

4. Kereskedelmi adatok (Forrás: Eurostat, 2009d: 46-47.)

Az EU27 exportforgalma a kiemelt országokkal 2008 (milliárd euró)

Érték (milliárd eruó) 2008

Részarány (%) 2008

USA 249 19,0

Oroszország 105 8,0

Kína 78 6,0

Japán 42 3,2

Az EU27 importforgalma a kiemelt országokkal 2008 (milliárd euró)

Érték (milliárd euró) 2008

Részarány (%) 2008

Kína 248 16,0

USA 186 12,0

Oroszország 173 11,2

Japán 75 4,8

Page 15: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

Források: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/582/1/Kengyel_wp2012c.pdf

(2014.03.19.) http://

www.grotius.hu/doc/pub/XAUULL/2012_69_szekrenyes_eva_az_eu_kulkapcsolati_rendszererol.pdf (2014.03.19.)

http://www.lz-rheinland.de/rlverlag_.dll?pageID=5031 (2014.03.19.)

http://www.descifrado.com/2014/01/economia/china-y-europa-negocian-acuerdo-de-inversion/ (2014.03.19.)

http://www.enisa.europa.eu/media/news-items/EU-Japan%20teamwork.jpg/view (2014.03.19.)

http://www.erdely.ma/unio.php?id=159956&cim=nem_lesznek_eu_s_gazdasagi_szankciok_oroszorszag_ellen (2014.03.19.)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pa (2014.03.19.)

Page 16: Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

Köszönöm a figyelmet!