tanuláselméletek rendszere
TRANSCRIPT
Tanuláselméletek rendszere
A negyedik út a konnektivizmus(Kulcsár Zsolt)
Kurzus: Elektronikus médiumok és tananyagokÖsszeállította: Baracskainé Tücsök Anita
Pedagógiatanár MA, I. évfolyam
Tanmese a ma emberéről:„Valahol Afrikában minden reggel felkel egy
gazella.
Tudja, hogy gyorsabbnak kell lennie a
leggyorsabb oroszlánnál, különben vége.
Valahol Afrikában minden reggel felkel egy
oroszlán.
Tudja, hogy gyorsabbnak kell lennie a leglassúbb
gazellánál, különben éhen hal.
Mindegy, mi vagy, oroszlán vagy gazella.
Fuss, amint felkel a Nap.”
ElőzményekAz élet minden területére hatással vannak a technológiai változások. A céljaink eléréséhez pedig elengedhetetlen, hogy minél gyorsabban jussunk információhoz.
A 90-es években:• Web, mint információ lelőhely,
„olvasott Web”• Kommunikációs eszközök: az e-mail és
IRC Napjainkban:• Web: „írott-olvasott Web”,
a kommunikációról, a kooperációról,és az önkifejezésről szól
Web 2.0-a szemléletbeli változás
Jellemzői:• a szerver gazdája csak a keretrendszert
biztosítja• szolgáltatás központú szemlélet• alulról felfelé való szerveződés• folkszonómia• Blogközösség• tartalommegosztás (sharing), bármilyen
információ elérhetővé tétele vagy ajánlása egymás számára
• folyamatos fejlesztés
Egy olyan kommunikációs közeg alakítása, amelyben a felhasználók maguk szervezik a tartalmakat.
E-learning 2.0 • a tanár mentorrá lesz az információátadás
helyett,• az új szemlélet középpontjában a tanuló áll,
aki: – maga szervezi a tanulmányi curriculumját– minél magasabb kompetenciaszinttel
rendelkezik, annál nagyobb hasznát veheti a kettő pont nullás eszközöknek
– maga irányítja a tudás megszerzésére irányuló erőfeszítéseit
A kettő pont nullás forradalom technológiai értelemben lehetővé teszi a diákok kutatóvá
történő átalakulását.
Nemzedékek
veteránok
1925-45
Bébi-bumm
1946-64
X. generáció
1965-79
Y. generáció
1980-95
Z. generáció
1996-
Az internettel való találkozás szerint a következőképpen osztható fel a társadalom:
1.Veteránok
– Idős korban találkoztak először az internettel.
– Számukra a számítógép használat önmagában is kihívás;
– nehezen tudnak megbirkózni a digitális társadalom kihívásaival.
2. Bébi-bumm– Életük derekán találkoztak az internettel.– A munkavégzésükbe hellyel közzel beépült
ugyan az internet használata, de nem hozott radikális változást.
3. X. generáció– Ez a hírnöknemzedék, az átmeneti
generáció.– Kamasz és ifjúkorukban találkoztak az
internettel, – munkavégzésüket alapvetően
határozza meg a web.
– Életvitelükben hellyel közzel van jelen az internet.
– Jelenleg ők dominálják a munkaerőpiacot.
4. Y. generáció– Gyermekkorukban találkoztak az
internettel. – Ők jelentik a digitális nemzedék első
hullámát. – Mostanra kezdenek megjelenni
a munkaerőpiacon.– Minőségileg új szintet képvisel a
hírnöknemzedékhez képest.
5. Z. generáció Ez a nemzedék soha
nem élt olyan társadalomban, ahol
nem voltinternet.
• a 19. század végi funkcionalizmusból bontakozott ki;
• középpontjában a klasszikus és operáns kondicionálás áll;
• a tanulás ismétlésre és megerősítésre épül;• a tanár átadja a tananyagot,
a tanuló bebiflázza azt, majd adott forgatókönyv mentén felmondja, leírja a megtanultakat;
Tanuláselméletek
BEHAVIORIZMUS
• az ember a külvilágról modellt épít;• a tanulás a külvilág interiorizálásaként
fogható fel;• a tanárnak oda kell figyelnie,
hogy jó modellt nyújtson a szavai és metakommunikációja által;
KOGNITIVIZMUS
• a tanulás értelem teremtő tevékenység, a jelenségekbe mi magyarázzuk bele a jelentést;
• a tudás nem egy megszerezhető tudatállapot, hanem egy belső kreatív folyamat eredménye;
• a legtöbb alternatív pedagógiai irányvonal nagyban támaszkodik rá;
• a tanulásra való motivációra összpontosít;
• a tudás nem átadható, ezért kreatív, gondolatgazdag légkört kell létrehozni és fenntartani;
KONSTRUKTIVIZMUS
A konstruktivista pedagógia egyik legismertebb képviselője Seymour Papert.
• ő dolgozta ki a LOGO módszertant, melynek lényege, hogy:– nem tanítjuk a diákot, hanem
hagyjuk, hogy Ő tanuljon;– ahhoz, hogy a diák azt tanulja amit
mi szeretnénk egy speciális környezetet, ún. mikrovilágot kell biztosítanunk számára.
– egy ilyen környezetben a diák észrevétlenül sajátítja el az általunk kijelölt tananyagot.
BEHAVIORIZMUS KOGNITIVIZMUS KONSTRUKTIVIZMUS
KONNEKTIVIZMUS
Tanulás módja
megfigyelő, viselkedés központú
strukturáló, modellező
szociális konstruktum, egyéni értelem
hálózat alapú, mintázatok felismerése és értelmezése
Befolyásoló tényezők
feedback, jutalmazás, büntetés
meglévő sémák, tapasztalatok
elkötelezettség, részvétel, szociális
a hálózat kapcsolatainak mélysége, erőssége
A memória szerepe
ismétlés által bevésett ismeret
kódolás, tárolás, előhívás
előzetes tudás, rekontextualizálás
adaptív mintázatok
Átviteli technika
inger, válasz a tudás duplikálása strukturálás által
szocializáció meglévő csomópontokhoz való kapcsolódás
Tipikus tanulási helyzet
feladatorientált tanulás, frontális oktatás
érvelés, világos célkitűzési problémamegoldás
nyitott kimenetelű feladatok, esszé
fogalom térképek, interaktív, összegző tanulmányok
A tanuláselméletek különbözőségei George Siemens nyomán
KONNEKTIVIZMUS
A hálózatelméletek és a web 2.0 szemléletének pedagógiai alakalmazása.
Első szakmai publikáció:George Siemens (Instructional Technology and Distance Learning 2005 január) "Konnektivizmus: egy tanuláselmélet a digitális korszak számára"
• definiálta a fogalmat, • körvonalazta az új paradigmát,
mely a hálózatelméletek tanulásban és tudásmenedzsmenben való alkalmazását célozta meg
• kompetenciáinkat a kapcsolatok felépítésével szerezzük
• az ügyfélközpontúság és a tanulói
populáció átalakulása lehetővé tette a
tanuló központú szemléletek
elterjedését;
• az oktatást a tanuló autonómiáján túl
az aktív, kreatív és kollaboratív
tanulásra való ösztönzés jellemzi;
• a tanár szerepe ezáltal átminősül,
szélsőséges esetben a tanár és tanuló
közötti határvonal megszűnik;
A hálózat alapú tanulás
Képzeljük el, hogy a fejünkben lévő tudás egy hálózat, melyben– a csomópontok a legkisebb
értelemmel bíró egységek (fogalmak, mondatok),
– az élek pedig a köztük lévő asszociatív kapcsolatokat jelölik.
A tanulás két dolgot jelölhet: • új csomópontok kapcsolódását a
hálózathoz,• a meglévő élek újjászervezését.
A tudáshálóban van:– néhány nagyon hangsúlyos pont,
mely nagyon sok éllel kapcsolódik a hálózat többi pontjához,
– és lesz nagyon sok hangsúlytalan pont, mely kevés éllel kapcsolódik a többi ponthoz.
A gondolkodásunkat meghatározó alapstruktúrákat ezek a hangsúlyok képezik.
logikai törvények
morális-etikai beállítódás
természeti törvények
A kevés éllel kapcsolódó pontok finomhangolják az alapstruktúrákat.
egyedi és megismételhetetlen személyiség
világkép
gondolkodásmód
Az új csomópontok kapcsolódása két féleképpen valósulhat meg:
• a meglévő tudásanyaghoz való csatlakozás révén (asszociatív tanulás),
• ismétlés révén,
mely a meglévő tudáshálóhoz csak lazán, vagy egyáltalán nem kapcsolódó pontokat eredményez.
Minél gazdagabb előzetes tudásunk van egy témában, annál inkább az asszociatív kapcsolatokra kell törekednünk.
autonóm felfedező stratégiák
Az asszociatív kapcsolatok létrejöttéhez a meglévő tudáshálót „elő kell feszíteni”, azaz minél több olyan csomópontot találni, mely kapcsolódási felületként szolgálhat az új ismeret beépítésében.
előfeszítést = érdeklődés
az oktatás lényege:az érdeklődés felébresztése
fiatalok kevés asszociatív kapcsolat
ismeretátadást célzó
módszerek
idősebbek sok asszociatív kapcsolat
autonóm, önvezérelt
tanulásistratégiák
Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy az ismert oktatási technikák az asszociatív-ismétléses és irányított-autonóm tanulás tengelyeken milyen pozíciót foglalnak el. A jobb felső regiszterben találhatóak a hálózatelméleti szempontból leghatékonyabb módszerek.
Összefoglalás
A tanulásban egyre nagyobb szerephez jut:– az elektronikus eszközökkel támogatott
információ-csere
– egy informális hálózatba szervezve
– folyamatos, élethosszig tartó,
– más tevékenységekbe beágyazott,
– hálózatosodott tevékenységként.
A tudásalkotás körforgásában a személyes
tudások a hálózatba szerveződnek,
s az így összeadott tudás ismét egyéni
tudásforrássá válik
(„cycle of knowledge development”).