az ÖnkormÁnyzati tÁrsulÁsok rendszere …

MISKOLCI EGYETEM

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK

AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK RENDSZERE

MAGYARORSZÁGON

AZ EGYÜTTMŐKÖDÉSI FORMÁK BEMUTATÁSA A

KÖZIGAZGATÁSI REFORMOK ÁTTEKINTÉSÉVEL

SZERZİ: LOVAS JUDIT

TAGOZAT: LEVELEZİ

KONZULENS: DR. BODNÁR NORBERT, DR. TURKOVICS ISTVÁN

EGYETEMI TANÁRSEGÉD

MISKOLC

2013

1

UNIVERSITY OF MISKOLC

FACULTY OF LAW

DEPARTMENT OF PUBLIC ADMINISTRATION LAW

THE SYSTEM OF LOCAL GOVERNMENT ASSOCIATIONS IN

HUNGARY

THE PRESENTATION OF THE FORMS OF COOPERATION

WITH A REVIEW OF ADMINISTRATIVE REFORMS

AUTHOR: JUDIT LOVAS

PART-TIME COURSE

CONSULTANTS: NORBERT BODNÁR, PHD AND ISTVÁN

TURKOVICS, PHD

INSTRUCTOR

MISKOLC

2013

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS 4

II. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 5

1. A járások 5

2. A rendszerváltás utáni tendenciák Magyarországon 6

3. Az önkormányzati társulások 8

4. A statisztikai kistérségek (Központi Statisztikai Hivatal) 9

5. A NUTS-rendszer 9

6. A nem hivatalos területi egységek 10

III. AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK SZABÁLYOZÁSA 2013 ELŐTT 12

1. A községi törvénycikkek és a tanácstörvény 12

A. 1886. évi XXII. törvénycikk a községekről 12

B. 1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezéséről 13

C. 1971. évi I. törvény a tanácsokról 14

2. A társulások alapjai, általános rendelkezések 15

3. A szerveződési formák 18

A. A körjegyzőség 18

B. A hatósági igazgatási társulás 19

C. Az intézményi társulás 20

D. A társult képviselő-testület 20

E. A területfejlesztési önkormányzati társulás 21

F. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai 21

4. A társulások típusai 27

A. „A <megbízásos> társulási megállapodás” 27

B. „A <közös fenntartás> egyik esete” 28

C. „A közös feladatellátás <klasszikus> esete” 29

D. „A <jogi személyiségű> társulás” 31

5. Ágazati jogszabályok 33

IV. KÖZIGAZGATÁSI REFORMOK 36

1. Magyarország Alaptörvénye 36

2. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 36

A. A társult képviselő-testület 38

B. A közös önkormányzati hivatal 38

3

C. Az általános szabályok 40

D. A társulási megállapodás 41

E. A jogi személyiséggel rendelkező társulás szervezetére és működésére vonatkozó

rendelkezések 42

V. ÖSSZEGZÉS 44

VI. SUMMARY 46

MELLÉKLETEK 48

HIVATKOZOTT IRODALOM 57

FELHASZNÁLT IRODALOM 59

JOGSZABÁLYJEGYZÉK 62

4

I. BEVEZETÉS

Szakdolgozatom témája az önkormányzati társulások rendszere Magyarországon.

Azért találom érdekesnek ezt a területet, mert az együttmőködési formákról számos

publikáció jelent meg mind nyomtatott, mind elektronikus formában, sıt a jogszabályok

az önkormányzati társulások számos formáját, típusát rögzítették, továbbá

évfolyamdolgozatomban a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati

Kistérségi Társulást1 elemeztem, ezért korábban is tanulmányoztam a különbözı

szervezıdések szabályozását, amelyeket az aktualitásokkal kiegészítve demonstrálok.2

Munkám második fejezetében a járások történetét, a rendszerváltás utáni idıszakot

tekintem át, mert az 1989-1990-es évekre tehetı az önkormányzatok, a statisztikai

kistérségek és az önkormányzati társulások megjelenése. Szintén ebben a részben

bemutatom a NUTS-rendszert és a nem hivatalos területi egységek csoportját, mert

fontosnak tartom a kistérségek elhelyezését ezekben a rendszerekben.

A harmadik részben a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, törvényeket,

kormányrendeleteket és egy országgyőlési határozatot szemléltetek, amelyek a

szervezıdéseket szabályozzák, de a hatályos rendelkezések mellett a korábbi

szabályozásra is kitérek. Elsısorban azokat a rendelkezéseket emelem ki, amelyek a

kistérség definícióját tartalmazzák, valamint, amelyek az önkormányzati társulások

különbözı formáinak és típusainak a leírását foglalják magukban.

A negyedik fejezetben a közigazgatási reformokat mutatom be: Magyarország

Alaptörvényének és az új önkormányzati törvénynek a jelentıségét szemléltetem.

Végül összegzem a szakdolgozatomban leírtakat úgy, hogy egységes rendszerbe

foglalom az önkormányzati társulási formákat és típusokat. Továbbá az együttmőködési

formák jövıképét próbálom felvázolni a szakirodalmak és az internetes források

alapján, valamint jelzem az én elképzeléseimet is.

1 Lásd: KVTÖKT 2 Az Hivatkozott és a Felhasznált irodalom- és a Jogszabályjegyzékben felsorolom az általam elemzett

forrásokat.

5

II. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

1. A járások

A rendi államban, Szent István király uralkodása alatt a királyi vármegyéknek volt

meghatározó szerepe, valamint a birtokigazgatásnak, azonban a királyi birtokállomány

csökkent, így a XIII. századtól egy új rendszert vezettek be: a királyi felségjogokon

történı igazgatást.

Az 1290. évi 5. tc. kötelezıvé tette, hogy megyénként négy szolgabírát válasszanak.

Ennek következtében a járások száma – egy megyén belül – megegyezett. Ezt követıen,

annak érdekében, hogy az igazgatást megkönnyítsék, nem csak négy járás alkotott egy

megyét. Majd a XVII-XVIII. században a járások egysége is felbomlott azzal, hogy

ezeket a területi egységeket kerületekre osztották. A járási rendszer a nemesi

vármegyékbıl állt, ezzel kizárva a szabad királyi városokat és az egyéb királyi

városokat3.

A forradalom és szabadságharc idején jelentıs reformokat nem eszközöltek. Az

1848-as áprilisi törvények a városi igazgatást alakították át, ami azt jelenti, hogy a

járások igazgatását nem módosították.

A neoabszolutizmus alatt jöttek létre a járásszékhelyek, amelyek az állami szervek

központjai lettek: az adó-, a bel- és az igazságügyi feladatok ellátása volt az elsıdleges

cél.

A dualizmus, a polgári liberális állam idején az 1886. évi XXI. tc. rendelkezéseinek

megfelelıen a nemesi vármegyét járások alkották, amelyek kerületekre tagolódtak.

A Horthy-korszakban a jogfolytonosság elve érvényesült, amely abban öltött testet,

hogy a korábbi szabályozást nagymértékben nem módosították. Azonban a

közszolgáltatások körét kibıvítették: a humán közszolgáltatások száma emelkedett a

jóléti állam megteremtése és a válság negatív hatásainak a kiküszöbölése érdekében.

Továbbá a rendészet szerepét megerısítették, a kényszerítı eszközöket szélesebb

körben alkalmazhatták.

1945 után már nem a fıszolgabíró, hanem a járási jegyzı volt a járás vezetıje. Az

1949. évi XX. törvény bevezette a járási tanács intézményét, amelyet népképviseleti

3 Például bányavárosok. (Hoffman István: A járás helye a magyar közigazgatás rendszerében . - In:

Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 19-33. p., 24. p.)

6

alapon szerveztek. Az 1954. évi X. törvénynek a városok és a járások elkülönítésében

volt meghatározó szerepe. Ebben a korszakban a III. tanácstörvénynek volt még

jelentısége – amelyet késıbb ismertetek – a járási hivatal és a városkörnyékiség

bevezetésében, amelyet a városi tanácsok váltottak fel 1984. január 1-jétıl.4 A járások

száma – megszőnésükkor – 83 volt.5

2. A rendszerváltás utáni tendenciák Magyarországon6

Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról7 megszüntette a

városkörnyéki igazgatási szisztémát.8 9 10

„A rendszerváltás környékén a települési önállóság rendkívüli mértékben

felértékelıdött.”11

Ezzel párhuzamosan a megyék dominanciája csökkent Magyarországon. Az 1990-es

évek további jellemzıje az volt, hogy a járás és a városjárás kialakítása, illetve

visszaállítása nem merült fel elsıdleges feladatként. Azonban az állami szférában –

például: igazságszolgáltatás – nem tőntek el ezek a sajátosságok.12 13

4 Hoffman István: A járás helye a magyar közigazgatás rendszerében . - In: Magyar közigazgatás, ISSN

0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 19-33. p., 23-29. p. 5 Virág Rudolf: Az államigazgatási feladat- és hatáskör-telepítés új rendszere – A járási rendszer

kialakítása . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 10-16. p., 14. p. 6 Az 1886. évi XXII. törvénycikk a községekrıl, az 1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezésérıl

(I. és II. községi tc.) és az 1971. évi harmadik tanácstörvény (tanácstv.) már rendelkezett a társulásokról.

(Dr. Kalas Tibor – Dr. Ivancsics Imre – Dr. Torma András – Dr. Paulovics Anita – Dr. Bistei Attila – Dr.

Varga Jenı (2000): Közigazgatási jog, Általános rész I. Bíbor Kiadó, Miskolc, 262-263 p.) 7 Lásd: Ötv. 8 G. Fekete Éva – Bodolai Éva (1995): „Együtt! – De hogyan?” Kistérségi szervezıdések megjelenése a

területfejlesztésben. MTA Regionális Kutatások Központja, Miskolc, 72-74. p. 9 Hajdú Zoltán (2005): Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg Campus, Budapest –Pécs, 246. p. 10 Pap Norbert (2007): Kistérségfejlesztés – A kistérségfejlesztés elmélete és gyakorlata Magyarországon.

Pécs, Alexandra, 27. p. 11 Pap, 2007, 27. p. 12 Hajdú, 2005, 246. p. 13 Pap, 2007, 27. p.

7

A rendszerváltás után az önkormányzati autonómia mind negatívumokat, mind

pozitívumokat is magában rejtett. A problémák forrása az volt, hogy az elsı

polgármesterek, valamint helyi képviselı-testületek számára teljesen új feladatok

jelentkeztek, úgymint az adott település üzemeltetése és fejlesztése. Ugyanakkor eddig

ismeretlen lehetıségek is a rendelkezésükre álltak, amelyek a PHARE programban14

öltöttek testet.15 16

Ezekkel kapcsolatosan Nemes Nagy József tanulmányában négy tényezıt emel ki,

amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a XXI. század eleji térszervezıdés kialakuljon. Az

elsı az volt, hogy 1989-1990 után a térségi különbségek felerısödtek, így az egyének, a

társadalmi csoportok és a gazdálkodó szervezetek számára nem volt közömbös, hogy az

ország melyik területén élnek és gazdálkodnak. A második lényeges változás a

demokratikus jogállam, valamint a piacgazdasági modell megjelenése volt, amely által a

helyi körülmények figyelembevétele meghatározóvá vált. A harmadik tényezı a Kelet-

Közép-Európában jelentkezı rendszerváltás, amelynek következtében új kapcsolatok

nyíltak meg horizontálisan. Végül, negyedikként a nyugat-európai regionalizmus

említhetı meg, amely az Európai Unióban növekvı jelentıségre tesz szert.17

Összességében az mondható el, hogy kialakultak az önkormányzati társulások és a

statisztikai kistérségek, mint hazánk elsıdleges kistérségi szervezıdési típusai.18 19

Az általam említett Ötv. deklarálta az önkormányzati társulások létrejöttének

kereteit20, amely az állam támogatási rendszereivel, valamint a PHARE programmal

együtt támogatta a képzıdmények létrehozását.21

14 Az Európai Unió gazdasági segélyprogramja. (Pap, 2007, 27. p.) 15 Bekényi József – Barabás Zoltán – Deák Zoltán – Pintérné Víg Ilona – Vass György (2004): A

települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásának szabályozása, módszertani elemzések. In:

Kistérségek kézkönyve – Szakértıi módszertan és dokumentumtár, Magyar Közigazgatási Intézet, 21-84.

p., 24. p. 16 Pap, 2007, 27. p. 17Nemes Nagy József (2005): Kistérség határok nélkül. In: Comitatus: önkormányzati szemle, 2005. XV.

évfolyam 4. szám 5-16. p., 5-7. p. 18 Hajdú, 2005, 247. p. 19 Pap, 2007, 27. p. 20 A következı fejezetben elemzem részletesebben az Ötv. önkormányzati társulásokra vonatkozó

rendelkezéseit. 21 Pap, 2007, 27. p.

8

3. Az önkormányzati társulások

A települések – az Ötv. alapján – szabadon társulhattak egymással, amely gazdasági

és szakmai szempontból is elınyként realizálódott számukra. A szervezıdések

kialakítását a központi közigazgatás közvetlenül ösztönözte oly módon, hogy azokat a

pályázatokat preferálta, amelyek több községet érintettek.

1991-ben alakultak az elsı önkormányzati társulások, amelyeknek a száma 1994-re

elérte a 140-et 1800 települési önkormányzat részvételével, viszont nem fedték le

Magyarország területét.22 A szervezıdések további jellegzetessége az volt, hogy mind

városi, mind községi központtal mőködtek.

Az önkormányzati társulások száma 1999-2000-re 250-re nıtt, amely – többek között

– az infrastrukturális beruházások megvalósításának, valamint a pályázatok általi külsı

erıforrások megszerzésének köszönhetı.23

Példaként említhetı az évfolyamdolgozatom témáját képezı KVTÖKT24, amely

2004. november 30-án jött létre 33 település elhatározásának köszönhetıen, azonban

2008. január 1-jén Aggtelek kivált a szervezıdésbıl, így 32 tagja (Alsószuha,

Alsótelekes, Bánhorváti, Berente, Dédestapolcsány, Dövény, Felsıkelecsény,

Felsınyárád, Felsıtelekes, Imola, Izsófalva, Jákfalva, Kánó, Kazincbarcika, Kurityán,

Mályinka, Múcsony, Nagybarca, Ormosbánya, Ragály, Rudabánya, Rudolftelep,

Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókaza, Szuhafı, Szuhakálló, Tardona, Trizs, Vadna,

Zádorfalva és Zubogy) maradt a Társulásnak.25 A Társulási Tanács – a járási

törvénynek megfelelıen – úgy határozott, hogy 2012. december 31-ével megszünteti a

Munkaszervezetét jogutód nélkül.26

22 Egyetlen jogszabály sem tette kötelezıvé a létrehozásukat. (Hajdú, 2005, 247. p.) 23 Hajdú, 2005, 247. p. 24 Lásd: Mellékletek: 9. és 10. ábra. 25 http://www.kazincbarcika-tarsulas.hu/, 2011-02-24. 26 Angyalné Sándor Katalin mb. irodavezetı, a KVTÖKT információi alapján

9

4. A statisztikai kistérségek (Központi Statisztikai Hivatal27)

A KSH 1994. január 1-jével vezette be hazánkban a statisztikai kistérségek

rendszerét. Kezdetben számuk 138 volt, majd 1997-ben – a módosításoknak

köszönhetıen – 150 szervezıdés lett.28

A felosztást „a statisztikai feldolgozások és folyamatelemzések”29 tették szükségessé,

tehát közvetlenül nem volt közigazgatási funkciójuk. Ennek ellenére az állami és

államigazgatási szervek illetékességi területeit is figyelembe vették a létrehozásuknál.30

2007 szeptemberétıl 174 kistérség fedte le Magyarország területét, amelyek

felsorolását a 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi

társulásáról Melléklete tartalmazta.31

5. A NUTS-rendszer

Az Európai Unió területi-statisztikai rendszerének mintájára alakult ki a NUTS32-

rendszer, amelyet az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (Eurostat) vezetett be

1988-ban a támogatások igénybevételének meghatározásához, de az Európai Parlament

és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) szabályoz. Ennek jelentısége

abban mutatkozik meg, hogy a nemzeti szabályozást felváltotta a közösségi jog, tehát

beavatkozás történt a tagállamok közigazgatásába.33

A szisztéma három szintbıl áll: a NUTS 1-est a „statisztikai nagyrégiók”34 (három),

vagyis a Dunán-túl, a Duna-Tisza köze és a Tiszán-túl, a NUTS 2-est a régiók35 (hét),

nevezetesen Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Magyarország,

Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl képezi. Végül a NUTS 3-as területi

27 Lásd: KSH 28 Hajdú, 2005. 248. p. 29 Hajdú, 2005, 247. p. 30 Hajdú, 2005, 248. p. 31 http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411890&_dad=portal&_schema=PORTAL, 2011-02-23. 32 Nomenclature of Territorial Units for Statistics – Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája

(http://hu.wikipedia.org/wiki/NUTS:HU, 2011-02-23.) 33 Torma András Quo vadis európai regionális politika? (II) . - In: Publicationes Universitatis

Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica , 2009. Tomus 27/2 389-426. p., 394-396. p. 34 Lásd: Mellékletek: 1. ábra. 35 Lásd: Mellékletek: 2. ábra.

10

egységet pedig a megyék (19), azaz Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Hajdú-

Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés,

Csongrád, Pest, Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém, Gyır-Moson-Sopron, Vas,

Zala, Baranya, Somogy, Tolna és a fıváros, Budapest alkotja36.37 A korábbi NUTS 4-es,

valamint NUTS 5-ös szint helyébe a LAU38 1-es és a LAU 2-es szint lépett: az elıbbi a

kistérségek39 (174), míg az utóbbi a települések (3152) helyi közigazgatási egysége40.41 42 43

Szakdolgozatom témáját tekintve a LAU 1-es szint a lényeges, vagyis a kistérségek

szintje, amelyet azonban a közigazgatásban történt változtatások miatt megszőntek.

6. A nem hivatalos területi egységek

Hazánkban a nem hivatalos területi egységek négy típusa jött létre: a területközi

szervek, a nagyvárosi agglomerációk, a tervezési-statisztikai régiók és a kistérségek.44

Fontosnak tartom bemutatni ebben az alfejezetben az utóbbiak területi határait. A

kistérségek a megyéken belül kerültek kialakításra úgy, hogy a hozzájuk tartozó

települések teljes területét lefedték, továbbá minden település csak egy adott

kistérséghez tartozhatott, illeszkedniük kellett a területfejlesztési-statisztikai régió, a

megye és más kistérség határaihoz, valamint nem érinthették az önkormányzatok

társulási szabadságát. Ezenfelül Magyarország mindegyik települése része volt

valamelyik kistérségnek, és az utóbbiak csak egy adott megyén belüli településeket

foglalhatták magukban.45 46

36 Lásd: Mellékletek: 3. és 4. ábra. 37 Lásd: Mellékletek 5. ábra. 38 local administrative units – helyi közigazgatási egységek

(http://hu.wikipedia.org/wiki/LAU, 2011-03-09.) 39 Lásd: Mellékletek: 6. és 7. ábra. 40 Lásd: Mellékletek: 8. ábra. 41 Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete 42 http://hu.wikipedia.org/wiki/NUTS:HU, 2011-02-23. 43 Torma András Quo vadis európai regionális politika? (II) . - In: Publicationes Universitatis

Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica , 2009. Tomus 27/2 389-426. p., 395. p. 44 Dr. Nyitrai Péter jegyzete 45 http://www.kazincbarcika-tarsulas.hu/, 2010-02-24. 46 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (2)-(4) bek.

11

„A kistérség területe a kistérség határainak átmetszése nélkül egy vagy több területi

államigazgatási szerv vagy a kistérség székhely települése, illetve más település

jegyzıjének illetékességi területe lehet. Az államigazgatási hatósági feladatokat

ellátó szerv illetékességi területe csak kivételesen, a feladat ellátásával, a hatáskör

gyakorlásával összefüggı sajátosságok miatt térhet el a kistérség területétıl.”47

A kistérségekhez jelzıszámok tartoztak, amelyeket statisztikai közlemény tett

közzé.48

47 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 2. § (1)-(2) bek. 48 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. §

12

III. AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK SZABÁLYOZÁSA 2013

ELİTT

1. A községi törvénycikkek és a tanácstörvény

A. 1886. évi XXII. törvénycikk a községekrıl

A jogszabály az I. fejezetében49 rögzítette a községek kategóriát: városok,

nagyközségek és kisközségek. Az utóbbiak esetében a korlátozott anyagi források miatt

merült fel a társulás kötelezettsége, mert együttmőködés nélkül nem tudták volna ellátni

a törvény által elıírt feladatokat.50

A törvénycikk a községi elöljáróság tisztségviselıi között említette a körjegyzıt, aki

mellett a bíró és helyettese (másod-, illetve törvénybíró), minimum kettı tanácsbeli

(esküdt és hites), körgyám, valamint körorvos alkották a testületet. Azonban, ha a helyi

körülmények szükségessé tették, akkor lehetıség volt a másodbírói, továbbá az esküdt,

hites állások megszüntetésére akkor, ha az illetékes törvényhatóság beleegyezett.

Minden tisztségviselınek esküdt kellett tennie. 51

A körjegyzıt rendes fizetés illette meg, amelynek mértékét a kisközség – a napidíjak

mellett – szabályrendelettel állapította meg. Az említett tisztségviselı fizetését a

törvényhatóság határozta meg a szövetkezett települések financiális viszonyaihoz

mérten. A társult helységek közösen fizették a körjegyzıt, amelynek arányáról, a közös

kiadásokról és a segédjegyzırıl az alispán döntött. Ezt a tisztségviselıt a szövetkezett

települések képviselı-testületének az egyeteme a községi tisztújító székeken,

élethossziglan tartó idıtartamra választotta, tehát fegyelmi határozattal volt

megszüntethetı a mandátuma, amelynek tartama alatt az érintett „körben” kellett laknia.

Amennyiben a pozíciót ideiglenesen senki sem töltötte be, akkor a fıszolgabíró

helyettesítette a körjegyzıt. Végleges esetben szabályszerően megtartott tisztújítás és

kinevezés volt az eljárás.52

49 A községek általában (I. községi tc.) 50 I. községi tc. 1. § 51 I. községi tc. 63. és 85. § 52 I. községi tc. 65-69., 72. , 76. és 84. §

13

Mindenekelıtt a körjegyzı – a bíró és a községjegyzı mellett – felelt az állami és

törvényhatósági közigazgatásra kiterjedı rendeletek végrehajtásáért a nagy- és

kisközségekben, akihez a fıszolgabíró nyújthatott be rendeleteket, amelyeket a bíróval

hajtott végre.53

A Vegyes intézkedések között említésre került a körjegyzıségbıl való kiválás és

csatlakozás is, amelyeket a törvényhatóság kérelemre engedélyezhette az érintett

települések meghallgatásával. A jogszabály három esetkört rögzített: amennyiben ezt a

helyi körülmények szükségessé tették, valamint a közigazgatásra nézve nem járt

hátránnyal; ha a többi tag továbbra is képes volt teljesíteni azokat a kötelezettségeket,

amiket a törvény elıírt; ha a körjegyzınek kifizették az illetményét egyezség, illetve

hatósági határozat alapján. Ha a csatlakozásról nem tudtak megállapodni, vagy a leendı

társulás közigazgatási szempontból kifogásolták, annak módjáról a törvényhatóság

döntött, akinek a határozata ellen a belügyminiszterhez lehetett fellebbezni.54

Lehetıség volt arra is, hogy egy község nagyközséggel szövetkezzen. Ezt a

törvényhatóság akkor engedélyezhette, ha más községtıl vagy kisközségtıl való önálló

helyzete, illetve a közlekedés problémái indokolták, de ebben az esetben – többek

között – a jegyzıi feladatok ellátásának tekintetében egyezségnek kellett létrejönnie. Ha

az egyezség nem valósult meg, akkor – a többi település meghallgatásával – a

törvényhatóság döntött a csatlakozás tárgyában, amelynek döntése ellen a

belügyminiszterhez lehetett benyújtani a fellebbezést, akinek akkor volt döntési jogköre,

ha összeépült községek egyesítésének az esete állt fenn. Ha az összeépült települések

közül az egyik másik törvényhatóság területén volt, akkor „átkebelezést” követıen

történhetett meg az egyesítés.55

B. 1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezésérıl

A II. községi tc. az elıbb elemzett jogszabályhoz hasonlóan az említett három

kategóriába sorolta a községeket, tehát a városokat, a nagy- és a kisközségeket határozta

meg, és szintén deklarálta, hogy az utóbbiak esetében vált szükségessé a más

településekkel való szövetkezés.56

53 I. községi tc. 89. § 54 I. községi tc. 160. § 55 I. községi tc. 161-163. § 56 II. községi tc. 1. §

14

Ez a törvénycikk is rögzítette a körjegyzı intézményét, aki a községi elöljáróság

egyik tisztségviselıje volt, viszont a testület összetétele változott. Ennek értelmében a

körgyám és a körjegyzı kivételével a fentebb felsorolt személyek alkották ezt a szervet.

Az új rendelkezéseknek megfelelıen a törvényhatóságoknak két hónap alatt

szabályrendeletet kellett alkotniuk a bíró és a jegyzı kötelezettségeirıl, valamint a

személyzet létszámáról. A községeknek egy hónap alatt kellett ezt a szabályrendeletet

megalkotniuk, amelyet a törvényhatóság hagyott jóvá. A körjegyzı fizetésére a fenti

rendelkezések az irányadók azzal a különbséggel, hogy az alispán az aljegyzı

pozíciójáról határozott.57

A választással kapcsolatos szabályok szintén változatlanok voltak, de a II. községi tc.

részletesen szabályozta a hivatalvesztés eseteit, tehát aki nem volt képes teljesíteni a

kötelezettségeit, az volt elmozdítható a mandátumából. Mindamellett a hivatalbeli

hanyagság és a visszaélések is szerepeltek a kizáró okok között, amelyek közigazgatási

úton történı felelısségre vonáshoz vezettek. További változás az ideiglenes

helyettesítés tárgyában volt, mert a körjegyzıt nem a fıszolgabíró, hanem a szolgabíró

pótolhatta.58

A végrehajtás tekintetében is történtek változások, mert a kisközségekben a bíró és a

községbíró volt elsısorban felelıs ezért a tevékenységért, a körjegyzı nem, továbbá a

szolgabíró az utóbbi tisztségviselıhöz intézhette a rendeleteit, aki változatlanul a bíróval

hajtotta végre azokat.59

C. 1971. évi I. törvény a tanácsokról

A jogszabály a tanácsok szervei között említette a járásokban mőködı járási

hivatalokat, amelyeknek elnökét a megyei tanács nevezte ki. Ezek a szervek voltak

felelısek az államigazgatási feladatok ellátásáért, a megyei tanács végrehajtó

bizottságának voltak az egységes szervei, önálló hatáskörrel.60

57 II. községi tc. 65-68. § 58 II. községi tc. 69-70., 72. és 85. § 59 II. községi tc. 90. § 60 Tanácstv. 2.§ (2) bek., 12. § (7) bek. és 66. § (1) bek.

15

„Városkörnyéki község tekintetében a járási hivatalt vagy annak elnökét megilletı

hatáskört a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára, illetıleg szakigazgatási

szervei gyakorolják.”61

A tanácstv. ezenkívül a több községben tevékenykedı községi közös tanács

intézményét is rögzítette, amelynek a székhelyének történı áthelyezésérıl a megyei

tanács határozott, és amelynek a tevékenységérıl szóló tájékoztató megvitatásához

falugyőlést kellett tartani.62

Ezeken felül az alábbi fontosabb rendelkezések születtek a társulásokról: a fegyelmi

eljárást a járási hivatal elnöke kezdeményezhette a tanácselnök és a tanácselnök-

helyettes tekintetében. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának is volt döntési jogköre a

társulásokkal kapcsolatban: a járások létesítése, a székhelyek kijelölése, az egyesítés,

valamint a közös községi tanács szervezése. A Minisztertanács irányító

tevékenységének gyakorlása során döntött a járások megyék közötti, illetve megyék

városok közötti átcsatolásáról.63

2. A társulások alapjai, általános rendelkezések

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának 10. cikke fogalmaz meg kooperálásra

vonatkozó rendelkezéseket:

„A helyi önkormányzatok jogosultak arra, hogy hatáskörük gyakorlása körében a

közös érdekeltségő feladatok megoldása érdekében együttmőködjenek, és törvényi

keretek között más helyi önkormányzatokkal társulást hozzanak létre.”64

Mindamellett a dokumentum azt is rögzíti, hogy az államok elismerik a helyi szervek

azon jogát, hogy olyan szövetségnek legyenek a tagjai, amelyek a közös érdekeik

védelmét és elımozdítását szolgálják, vagy helyi önkormányzatok nemzetközi

szövetségéhez csatlakozhatnak. Továbbá törvényi feltételek mellett a helyi

61 Tanácstv. 66. § (2) bek. 62 Tanácstv. 4. § (2) bek., 15. § f) pont és 35. § (2) bek. 63 Tanácstv. 51. § (3) bek., 71. § (2) bek. és 72. § (2) bek. 64 Helyi Önkormányzatok Európai Chartája 10. cikk, 1. pont

16

önkormányzatok más államokban tevékenykedı önkormányzatokkal is

együttmőködhetnek.65

A következı lényeges jogszabály – az önkormányzati társulásokkal kapcsolatosan –

az 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya66, amely a IX.

fejezetében67 rendelkezett az együttmőködés lehetıségérıl:

„A helyi képviselıtestület […] szabadon társulhat más helyi képviselıtestülettel,

érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre,

feladatkörében együttmőködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet

nemzetközi önkormányzati szervezetnek.”68

Az Ötv. a III. fejezetében69 deklarálja:

„A települési önkormányzatok képviselı-testületei feladataik hatékonyabb,

célszerőbb megoldására szabadon társulhatnak. […] A központi költségvetés

pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti társulás létesítését és mőködését.”70

A társulási szabadság azt jelenti, hogy a saját felismerés, a saját érdekek

figyelembevétele az elsıdleges, valamint azt, hogy a társulási formák közül az

önkormányzatok a számukra legelınyösebbet választhatják.71

A 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és

együttmőködésérıl az Általános rendelkezésekben rögzíti az alapvetı szabályokat. A

jogszabály rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, „ha törvény másként nem

rendelkezik.”72 Ez azt jelenti, hogy az együttmőködésre – 2013. január 1-jéig – az Ötv.

és más ágazati törvények73 szabályai voltak az irányadók.74

65 Helyi Önkormányzatok Európai Chartája 10. cikk, 2. és 3. pont 66 Lásd: Alk. 67 A helyi önkormányzatok 68 Alk. 44/A. § (1) bek. h) pont 69 A települési önkormányzatok társulásai 70 Ötv. 41. § (1) bek. 71 Dr. Kalas – Dr. Ivancsics – Dr. Torma – Dr. Paulovics – Dr. Bistei – Dr. Varga, 2000, 264. p. 72 1997. évi CXXXV. törvény 1. § 73 Például: területfejlesztési törvény. (Bekényi – Barabás – Deák – Pintérné Víg – Vass, 2004, 30. p.) 74 Bekényi – Barabás – Deák – Pintérné Víg – Vass, 2004, 30. p.

17

„A helyi önkormányzatok képviselı-testületei […] önkéntes és szabad

elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös elınyök és az

arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást.”75

A fenti rendelkezések hat alapelvet foglalnak magukban: a szubszidiaritás elve, a

társulás szabadsága és önkéntessége, az egyenjogúság tiszteletben tartása, a kölcsönös

elınyök biztosítása, az arányos teherviselés és a kötelezı írásbeliség.76

A jogszabály a továbbiakban a társulási megállapodást részletezi, amelyet helyi

önkormányzati feladat- és hatáskör, a polgármester, a jegyzı, valamint a képviselı-

testület hivatala ügyintézıje államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására lehet kötni.

A megállapodást a polgármester látja el aláírással, államigazgatási feladat- és hatáskör

esetén pedig a polgármester és a jegyzı.

Az 1997. évi CXXXV. törvény értelmében a társulás létrejötte nem érinti a helyi

önkormányzat feladatellátási kötelezettségét.

A jogszabály szerint a képviselı-testületek minısített többséggel hozott döntése kell

az alábbi témakörökben: a megállapodás jóváhagyása, a megállapodás módosítása, a

megállapodás megszüntetése, a társuláshoz történı csatlakozáshoz való hozzájárulás,

valamint a társulási megállapodás év közbeni felmondása.77 78

A képviselı-testületek – célszerőségi és gazdasági aspektusból – ellenırzik a társulás

mőködését, továbbá a polgármester a megállapodás rendelkezéseinek megfelelıen, de

legalább évente egy alkalommal köteles beszámolni a képviselı-testületének a társulás

tevékenységérıl, pénzügyi helyzetérıl, valamint a társulási cél realizálódásáról.79

A 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi

társulásáról is tartalmaz általános rendelkezéseket, de azokat a következı alfejezetben

szemléltetem, mivel a jogszabály egy társulási forma szabályait deklarálja.80

75 1997. évi CXXXV. törvény 2. § 76 Dr. Kalas – Dr. Ivancsics – Dr. Torma – Dr. Paulovics – Dr. Bistei – Dr. Varga, 2000, 268-269. p. 77 1997. évi CXXXV. törvény 3. §-4. § (1) bek. 78 A jogszabály a továbbiakban a megállapodás felmondását, a képviselı-testület kizárását, a

megállapodás módosítását, a megszüntetését és a társulás megszőnését részletezi. (1997. évi CXXXV.

törvény 4. § (2) bek.-6. § (2) bek.) 79 1997. évi CXXXV. törvény 6. § (3)-(4) bek. 80 Hoffman István: A járás helye a magyar közigazgatás rendszerében . - In: Magyar közigazgatás, ISSN

0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 19-33. p., 30-31. p.

18

3. A szervezıdési formák

Az Ötv. négy társulási formát nevesít: a körjegyzıséget, a hatósági igazgatási

társulást, az intézményi társulást és a társult képviselı-testületet.81

A. A körjegyzıség

A jogszabály a II. fejezetében82 rendelkezik a körjegyzıségrıl, amely az ezernél

kevesebb lélekszámú, megyén belül található községek számára ad lehetıséget – az

igazgatási teendık ellátása érdekében – ilyen szervezıdés alakítására és fenntartására.

További feltétel, hogy azok

„[…] közigazgatási területét legfeljebb két település közigazgatási területe választja

el […].”83

Az ezer, valamint az ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község ugyancsak

körjegyzıség részese lehet, sıt ilyen formáció székhelye kétezernél több lélekszámmal

rendelkezı település is lehet. A költségek viselésénél – a képviselı-testületek

hozzájárulását tekintve, eltérı megállapodás hiányában – a lakosságszámot veszik

alapul.

Az ezernél kevesebb lelket számláló község képviselı-testülete abban az esetben

hozhat létre önálló hivatalt, ha olyan jegyzıt nevez ki, aki megfelel a képesítési

követelményeknek.

Az Ötv. a kiválás és a csatlakozás lehetıségét is rögzíti, amelyet a naptári év elsı

napján lehet foganatosítani, továbbá az errıl való döntést legalább hat hónappal

korábban meg kell hozni.

Körjegyzıség alakításához a képviselı-testületek megállapodása szükséges, majd a

körjegyzıt az együttes ülésük nevezi ki, amelyhez a képviselı-testületek minısített

többséggel hozott egybehangzó döntése kell. Az együttes ülésen a körjegyzıség

tevékenységével kapcsolatos kérdésekrıl is határozhatnak.

81 Ötv. 39-40. § és 42-44. § 82 A települési önkormányzat 83 Ötv. 39. § (1) bek.

19

A körjegyzı feladatai közé sorolható a képviselı-testületek, a bizottságok, valamint a

települési képviselık mőködésével összefüggı igazgatási feladatok ellátása, továbbá a

polgármesterek hatásköre alá esı államigazgatási döntések elıkészítése és végrehajtása.

A körjegyzınek vagy a megbízottjának kötelezettsége, hogy minden képviselı-

testületi ülésen részt vegyen, és ott a megfelelı tájékoztatást megadja.

A körjegyzı további feladata, hogy évente beszámoljon minden képviselı-

testületnek a körjegyzıség tevékenységérıl.

A körjegyzı, illetve a megbízottja a képviselı-testületek szervezeti és mőködési

szabályzatában lefektetett gyakorisággal, de hetente minimum egy napon köteles

ügyfélfogadást tartani minden községben.

A községek polgármesterei együttesen látják el a körjegyzıség munkájának

ellenırzését és a feladatok egyeztetését.84

B. A hatósági igazgatási társulás

Ez a társulási forma bizonyos államigazgatási hatósági ügyfajták intézésének a

szakszerőségét szolgálja. A képviselı-testületek megállapodással hozhatnak létre ilyen

szervezıdést.

A megállapodás szükséges elemeit a jogszabály taxatíve felsorolja:

• a társulás résztvevıinek neve és a székhelye;

• a társulásban intézendı ügyek megjelölése;

• a társulás vezetıinek és alkalmazottainak kinevezési módja, a munkáltató

jogok gyakorlásának a rendje, a költségek viselésének aránya;

• a társulásba való belépés és a kiválás szabályai, továbbá

• a társulás mőködési területén a helyszíni ügyintézés rendje.

A megállapodást a fıvárosi és megyei kormányhivatalnak85 kell megküldeni, amely

törvényességi észrevételét 15 napon belül teheti meg.86

84 Ötv. 39-40. § 85 Korábban a helyi önkormányzatok törvényességi ellenırzéséért felelıs szervnek. 86 Ötv. 42. §

20

C. Az intézményi társulás

A harmadik szervezıdési forma az intézményi társulás, amely két vagy több község,

valamint város és község számára ad lehetıséget arra, hogy egy vagy több intézményt

közösen alapítson, valamint tartson fenn és fejlesszen, amelyrıl szintén a képviselı-

testületeknek kell megállapodniuk, amelynek az Ötv. ugyancsak felsorolja az

elengedhetetlen tárgyait:

• a közös intézmény tevékenységi és ellátási köre;

• az egyes képviselı-testületek pénzügyi hozzájárulásának aránya;

• az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogok, kötelezettségek és azok

gyakorlásának a módja, valamint

• a megállapodás felmondásának a feltételei.

A jogszabály külön lefekteti, hogy – eltérı megállapodás hiányában, a

körjegyzıséghez hasonlóan – az intézmények fenntartásánál a települések

lakosságszámát veszik alapul.87

D. A társult képviselı-testület

A fent megnevezett együttmőködési formát települési képviselı-testület alakíthatja

más települési képviselı-testülettel.

Ebben a szervezıdési típusban a településeknek részben, illetve egészben közös a

költségvetésük, továbbá közös hivatalt is fenntartanak, és az intézményeik mőködtetését

ugyancsak közösen látják el.

Az Ötv. szerint önálló döntési lehetısége akkor van egy képviselı-testületnek, ha a

konkrét ügy csak az adott települést érinti.

Az alakuló ülésen az alábbiakat foglalják határozatba: a társult képviselı-testület

megalakulását, a székhelyét és a hozzá tartozó települések felsorolását. A formáció dönt

a szervezetérıl, valamint a mőködési rendjérıl. Ilyen szervezıdés ülését össze kell

hívni, ha azt valamelyik település polgármestere kezdeményezi.

Társult testületet lehet alakítani oly módon is, hogy a képviselı-testületek a

települési képviselık közül – a települések lakosságszámának arányában – választják

meg a tagjait.88

87 Ötv. 43. §

21

„A társult képviselı-testület […] körzeti jellegő közszolgáltatás megszervezését

vállalhatja.”89

E. A területfejlesztési önkormányzati társulás

Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl90 által említett

szervezıdési forma a települési önkormányzatok képviselı-testületei számára biztosít

lehetıséget a közös területfejlesztési célok kidolgozása és megvalósítása tekintetében

társulás létrehozására.

Ilyen szervezet felett a törvényességi felügyeletet a fıvárosi és megyei

kormányhivatal látja el.91

F. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai

A 2004. évi CVII. törvény teszi lehetıvé, hogy a kistérségen92 belül tevékenykedı

önkormányzatok képviselı-testületei többcélú kistérségi társulást hozzanak létre,

amelyhez írásbeli megállapodás93 szükséges. Ilyen formáció részese lehet a kistérség

területének összehangolt fejlesztésének és a településfejlesztés összehangolásának,

továbbá kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését, megszervezését és

intézmények fenntartását is vállalhatja.

A jogszabály többcélú kistérségi társulás alakításához három feltételt határoz meg: az

írásbeli megállapodást a képviselı-testületek több mint az 50 százalékának, de

minimum két képviselı-testületnek jóvá kell hagynia. A „támogató” települések

együttes lakosságszámának meg kell haladnia a kistérség lakosságszámának a 60

százalékát vagy az 50 százalékát, abban az esetben, ha a képviselı-testületek száma

eléri a települések számának 60 százalékát. A harmadik elıírás pedig a kincstár

nyilvántartásba vétele.94 95

88 Ötv. 44. § 89 Ötv. 44. § (6) bek. 90 Lásd: Tftv. 91 Tftv. 10. § (1) és (3) bek. 92 Kivétel: Budapest és az a kistérség, amelyet egy település alkot. (2004. évi CVII. törvény 1. § (1) bek.) 93 Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Megállapodás 94 2004. évi CVII. törvény 1. § (1)-(2) bek.

22

A többcélú kistérségi társulás jogi személyiséggel rendelkezik, valamint a

gazdálkodására a költségvetési szervek mőködésére vonatkozó szabályok az irányadók.

A 2004. évi CVII. törvény szerint a szervezıdés akkor szőnik meg, ha a tagok száma

az elsı feltételben részletezett szám alá redukálódik, vagy a második kitételben

szemléltetett arányt nem éri el a települések lakosságszáma.

A társulás tagjainak minısített többséggel hozott döntésére van szükség az alábbi

témakörökben: a többcélú kistérségi társulási megállapodás jóváhagyása, a többcélú

kistérségi társulási megállapodás módosítása, a többcélú kistérségi társulási

megállapodás megszüntetése, valamint a többcélú kistérségi társuláshoz történı

csatlakozáshoz való hozzájárulás.96

A szervezıdés „gondoskodhat az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások

biztosításához kapcsolódó és térségi együttmőködést igénylı egyes feladat- és

hatáskörök ellátásáról”97:

• az oktatás és a nevelés;

• a szociális ellátás;

• az egészségügyi ellátás;

• a család-, a gyermek- és az ifjúságvédelem;

• a közmővelıdési és a közgyőjteményi tevékenység;

• a helyi közlekedés és a helyi közútfenntartás;

• az ingatlan- és a vagyongazdálkodás;

• az ivóvízellátás, a vízgazdálkodás, a vízkárelhárítás, valamint a bel- és a

csapadékvíz-elvezetés;

• a kommunális szolgáltatások és az energiaellátás;

• a környezet- és a természetvédelem, valamint a hulladékkezelés;

• a szennyvíztisztítás és a -elvezetés;

• a területrendezés;

• az esélyegyenlıségi program megvalósítása;

• a foglalkoztatás;

• a gazdaság- és a turizmusfejlesztés, valamint az idegenforgalom;

95 A továbbiakban a 2004. évi CVII. törvény az írásbeli megállapodás módosításáról, felülvizsgálatáról, a

csatlakozásról, a kiválásról és a kizárásról rendelkezik. (2004. évi CVII. törvény 1. § (3)-(6) bek.) 96 2004. évi CVII. törvény 1. § (7)-(9) bek. 97 2004. évi CVII. törvény 2. § (1) bek.

23

• az állat- és a növényegészségügy;

• a belsı ellenırzés, továbbá

• a területfejlesztés.

Az ágazati törvények fektetik le ezek megvalósításának a szakmai minimum

követelményeit.

Ha a társulás az oktatás, a nevelés, a szociális és az egészségügyi ellátás, valamint a

területfejlesztés feladat- és hatásköreit látja el, akkor azokhoz a központi költségvetés

ösztönzı támogatást ad az éves költségvetési törvényben98.

A jogszabály felsorolja az írásbeli megállapodás kötelezı elemeit:

• a többcélú kistérségi társulás neve, székhelye és lakosságszáma;

• a többcélú kistérségi társulás tagjainak neve, székhelye és lakosságszáma;

• a társulás tagjai által a többcélú kistérségi társulásra átruházott feladat- és

hatáskörök;

• a – meglévı vagy tervezett – közös fenntartású intézmények megjelölése,

amelyek biztosítják a többcélú kistérségi társulás által ellátott önkormányzati

közszolgáltatásokat;

• a társulási tanács tagjait megilletı szavazat;

• a társulási tanács szervezetére és mőködésére vonatkozó szabályok;

• a költségek viselésének aránya és teljesítésének feltételei;

• az önkormányzatok vállalt pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén

irányadó eljárás (a társulás döntésétıl függıen a társulás tagjai részérıl a

pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a beszedési megbízás teljesítésére

vonatkozó hozzájárulása, felhatalmazó nyilatkozata, amely alapján a társulás

beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz);

• a társulási tanács mőködésével kapcsolatos hivatali teendık ellátásának a

módja, elkülönült munkaszervezet létrehozása esetén annak szervezete, a

munkáltatói jogok gyakorlásának rendje;

• intézmény, más szervezet közös alapítása esetén az alapítói jogok

gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezések;

98 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetésérıl

24

• a többcélú kistérségi társulás gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére

vonatkozó rendelkezések;

• a többcélú kistérségi társulás tevékenysége és gazdálkodása ellenırzésének a

rendje, valamint

• a többcélú kistérségi társulás vagyona és a vagyonátadás feltételei, a

tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendje.99

A 2004. évi CVII. évi törvény a továbbiakban a nem kötelezı elemeket tárgyalja.100

A költségvetési intézmény, a gazdálkodó szervezet alapítása és a vezetık kinevezése

a feladat- és hatáskörök ellátását szolgálhatja, továbbá a formáció olyan vállalkozásnak

lehet a részese, amelyben a felelıssége nem lépi túl a vagyoni befizetésének a

mértékét.101

Egyes közszolgáltatásokat, közös fejlesztések és beruházások megvalósítását más

társulással vagy helyi önkormányzattal közösen is biztosíthatja.102 103

A többcélú önkormányzati társulásnak saját vagyona lehet, sıt a szaporulata is az

övé.104

A megszőnése esetén a vagyon képviselı-testületek közötti felosztásának van helye,

amelyet az írásbeli megállapodás határoz meg.105 106 107

A döntést hozó szerv a társulási tanács, amely az írásbeli megállapodásban rögzített

feladat- és hatásköröket gyakorolja.108

A társulási tanács tagjai a képviselı-testületek polgármesterei, a helyettesítésüknek a

rendjét a társulás tagjai határozzák meg. A döntést hozó szerv alakuló ülését a székhely

99 2004. évi CVII. törvény 2. §-3. § (1) bek. 100 Például: a helyi adókból származó bevétel megosztásának módja vagy a társulási tanács elnökségének

feladatai. (2004. évi CVII. törvény 3. § (2) bek.) 101 Ebben az esetben a jogi személyiséggel rendelkezı társulással mutat hasonlóságot. 102 2004. évi CVII. törvény 4. § (1)-(2) bek. 103 A jogszabály költségvetésre vonatkozó szabályokat is megállapít. (2004. évi CVII. törvény 4. § (3)-(4)

bek.) 104 A jogi személyiséggel rendelkezı társulás egyik sajátossága itt is megfigyelhetı. 105 Szintén a jogi személyiséggel rendelkezı társulással mutat hasonlóságot. 106 2004. évi CVII. törvény 4. § (5)-(6) bek. 107 A 2004. évi CVII. törvény a kiváláskor, valamint a kizáráskor a bevitt vagyon elszámolásáról és

kiadásáról is rendelkezik. (2004. évi CVII. törvény 4. § (7) bek.) 108 Itt a közös feladatellátás „klasszikus” esetének az egyik jellegzetessége figyelhetı meg.

25

település polgármestere köteles összehívni, amelyen kimondják a szervezıdés

megalakulását.

Az alakuló ülésen – titkos szavazással – a társulási tanács a tagjai közül elnököt

választ, annak helyettesítésére, valamint munkájának segítésére elnökhelyettest, illetve

elnökhelyetteseket választhat, rendelkezik a helyettesítés rendjérıl. A döntést hozó

szerv bármely tagja tehet javaslatot az elnök személyére. Ha több mint 25 képviselı-

testület vesz részt a szervezıdésben, akkor a jelen lévı tagok minimum negyedének a

szavazata kell ahhoz, hogy valaki jelölt legyen, továbbá az elnökhelyettes vagy az

elnökhelyettesek személye az elnök javaslata szerint alakul.

A társulási tanács minden tagjának egy szavazata van. A képviselı-testületek az

írásbeli megállapodásban rendelkezhetnek arról, hogy a döntést hozó szerv tagjainak

szavazati joga a lakosságszám, illetve a költségvetési hozzájárulás szerint alakuljon.

A társulási tanács tagjainak évente minimum kétszer be kell számolniuk a képviselı-

testületeiknek a döntést hozó szervben végzett munkájukról. A lakosságot

közmeghallgatáson tájékoztatják, amelyet a települési önkormányzat képviselı-testülete

tart. Ezenfelül az írásbeli megállapodás a tájékoztatás, valamint az együttmőködés

egyéb módjait is rögzítheti.

A döntést hozó szerv döntését ülésen és határozattal hozza, amelyet az elnök hív

össze és vezet109, akinek „akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, illetıleg a társulási

tanács helyettesítéssel megbízott tagja hívja össze és vezeti.” 110 111

A társulási tanács ülése nyilvános112, összehívásának eseteit a jogszabály tételesen

felsorolja: szükség szerint, de évente minimum négy alkalommal, az írásbeli

megállapodásban vagy a döntést hozó szerv által meghatározott esetben, a képviselı-

testületek negyedének – napirendet tartalmazó – indítványára, kézhezvételétıl számított

tizenöt napon belül és a fıvárosi és megyei kormányhivatal113 kezdeményezésére,

kézhezvételétıl számított tizenöt napon belül.114

109 2004. évi CVII. törvény 5. §-7. § (1) bek. 110 2004. évi CVII. törvény 7. § (2) bek. 111 Szintén a közös feladatellátás „klasszikus” esetében részletezettek figyelhetık meg. 112 A jogszabály a zárt ülés indokait is szemlélteti. (2004. évi CVII. törvény 7. § (5) bek.) 113 Ezelıtt ebben az esetben is a helyi önkormányzatok törvényességi ellenırzéséért felelıs szerv

beavatkozására volt szükség. 114 2004. évi CVII. törvény 7. § (3)-(4) bek.

26

Ebben az esetben szintén jegyzıkönyvet kell vezetni az ülésrıl, a közös feladatellátás

„klasszikus” esetére vonatkozó rendelkezések itt ugyancsak alkalmazandók azzal a

különbséggel, hogy azt nemcsak a fıvárosi és megyei kormányhivatalnak115 kell

megküldeni, hanem a képviselı-testületek számára is.116

A társulási tanács határozatképességének nem csak a szavazatok több mint az 50

százalékával rendelkezı képviselı jelenléte a feltétele, hanem az is, hogy „a jelen lévı

tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a többcélú kistérségi

társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát.”117 A javaslat

elfogadásához a közös feladatellátás „klasszikus” esetének tárgyalásánál leírtak az

irányadók, de az igen szavazatoknak a településeik lakosságszámának harmadát is meg

kell haladnia.118 119

Ahol a képviselı-testületek száma több mint huszonöt, ott a döntést hozó szerv tagjai

közül minimum öt-, maximum kilenctagú elnökséget választhat, amelynek feladata a

társulási tanács döntéseinek az elıkészítése, a bizottságok munkájának az

összehangolása, továbbá a munkaszervezet irányítása a munkaszervezet vezetıjén

keresztül.

Az elnökség mőködésére, valamint beszámolására a rendelkezéseket a társulási

tanács szervezeti és mőködési szabályzata foglalja magában.

A döntést hozó szerv döntéseinek elıkészítését és végrehajtását a székhely település

képviselı-testületének hivatalával, illetve a munkaszervezettel együttesen látja el.120

„A munkaszervezet keretében – külön jogszabályban meghatározott feltételek

szerint, a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása mellett – mőködhetnek a

minisztériumoknak, valamint területi szerveiknek a kistérségben feladatot ellátó

munkatársai.”121

115 Lásd: 85. hivatkozás. 116 2004. évi CVII. törvény 7. § (6) bek. 117 2004. évi CVII. törvény 8. § (1) bek. 118 2004. évi CVII. törvény 8. § (1) bek. 119 A 2004. évi CVII. törvény azokat a témaköröket is tárgyalja, amelyekhez minısített többség kell.

(2004. évi CVII. törvény 8. § (2)-(3) bek.) 120 2004. évi CVII. törvény 9. §-10. § (1) bek. 121 2004. évi CVII. törvény 10. § (2) bek.

27

A társulási tanács fogadja el a formáció szervezeti és mőködési szabályzatát a

megalakulás utáni három hónapon belül.

A döntést hozó szerv bizottságokat alakíthat a tagjaiból vagy a kistérség területén

belül tevékenykedı gazdasági szervek és a lakosság önszervezıdı közösségeinek

képviselıibıl a döntések elıkészítéséért, végrehajtásának szervezéséért. A társulási

tanács jogosult a tagok számát, összetételét, valamint mőködési rendjét meghatározni,

továbbá a bizottság elnöke a döntést hozó szerv tagjainak sorából kerülhet ki, aki a

bizottság javaslatáról és intézkedésérıl írásban tájékoztatja a társulási tanács elnökét.

A pénzügyi bizottságot szintén a döntést hozó szerv hozza létre, amely a társulás

tevékenységének, valamint gazdálkodásának az ellenırzését végzi, amelynek az elnökét

és tagjainak több mint az 50 százalékát a társulási tanács tagjainak kell alkotni.

A 2004. évi CVII. törvény szerint az írásbeli megállapodást a döntést hozó szerv – a

szervezıdés megalakulását követı 15 napon belül – megküldi a fıvárosi és megyei

kormányhivatalnak122, akinek ugyancsak 15 napja van arra, hogy törvényességi

észrevételt tegyen.123 124 125 126

4. A társulások típusai

Az 1997. évi CXXXV. törvény az alábbi négy együttmőködési lehetıséget rögzíti.

A. „A <megbízásos> társulási megállapodás”127

A jogszabály szerint a képviselı-testület más képviselı-testülettel megállapodhat

abban, hogy a szerve, az intézménye és más szervezete meghatározott feladatot,

hatáskört, valamint szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat részére.

A megállapodás kötelezı tartalmi elemei a következık: 122 Lásd: 85. hivatkozás. 123 2004. évi CVII. törvény 11. §-12. § (1) bek. 124 A jogszabály a fıvárosi és megyei kormányhivatal törvényességi ellenırzési jogkörérıl, valamint a

társulási tanács összehívásáról is rendelkezik. (2004. évi CVII. törvény 12. § (2) bek.) 125 A korábbi szabályozás értelmében az Állami Számvevıszék ellenırizte a szervezıdés gazdálkodását. 126 A 2004. évi CVII. törvény ezt követıen az EU-s és a költségvetési támogatások felhasználásának

ellenırzését, majd az említett Mellékletet, a normatív támogatást, valamint a hatályba lépést tárgyalja.

(2004. évi CVII. törvény 12. § (4) bek.-14. §) 127 Bekényi – Barabás – Deák – Pintérné Víg – Vass, 2004, 31. p.

28

• a megbízó és a megbízott neve, székhelye;

• az a feladat, hatáskör, szolgáltatás, amelyet a megbízott ellát és nyújt;

• a megbízás idıtartama;

• a megbízás teljesítésének feltételei, a díja, a költségek, ezek elszámolásának

és ellenırzésének a módja;

• a megbízás díjának nem teljesítése esetén irányadó eljárás (a társulás

döntésétıl függıen a fizetési kötelezettséget nem teljesítı önkormányzatok

ellen felhatalmazással történı beszedési megbízás alkalmazása);

• államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének

rendelkezése a kiadmányozásról és

• az, amiben a képviselı-testületek megállapodtak.128

B. „A <közös fenntartás> egyik esete”129

Ez a típus két vagy több képviselı-testület megállapodását jelenti intézmény, illetve

más szervezet közös fenntartására, egyes alapító jogok közös gyakorlására,

munkavállaló közös foglalkoztatására. A közös fenntartással vagy a közös

foglalkoztatással összefüggı feladat- és hatásköröket a képviselı-testületnek, illetve a

szervének kell gyakorolnia.

Az adott képviselı-testület és szervének döntését megelızıen a képviselı-testületek

– ha megállapodásról van szó, akkor a polgármesterek – véleményét meg kell hallgatni

a közös intézmény, más szervezet vezetıje, a közösen foglalkoztatott munkavállaló

megbízásakor, kinevezésekor és felmentésekor. A képviselı-testületeket tájékoztatni

kell a társulást érintı döntésekrıl.

Az összes képviselı-testület egyetértése kell a költségvetést érintı döntéshez.

Ebben az esetben a megállapodásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

• a társulás neve és székhelye;

• a társulás tagjainak és a közös feladat- és hatáskör gyakorlásával megbízott

neve, székhelye;

• a társulás által ellátott feladat, hatáskör, szolgáltatás, a közösen fenntartott

intézmény vagy más szervezet megnevezése;

128 1997. évi CXXXV. törvény 7. § 129 Bekényi – Barabás – Deák – Pintérné Víg – Vass, 2004, 32. p.

29

• a megállapodás idıtartama;


• az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén

irányadó eljárás (a társulás döntésétıl függıen a fizetési kötelezettséget nem

teljesítı önkormányzatok ellen felhatalmazással történı beszedési megbízás

alkalmazása);

• a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának

részletes szabályai, elszámolás rendje a társulás megszőnése esetén;

• a társulás ellenırzésének rendje;


rendelkezése a kiadmányozásról;

• a társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételei;

• intézmény, más szervezet közös fenntartására vonatkozó részletes

rendelkezések, valamint


C. „A közös feladatellátás <klasszikus> esete”131

„A közös fenntartás” egyik esetéhez hasonlóan ebben az esetben is két vagy több

képviselı-testület állapodik meg, de azzal a különbséggel, hogy közös döntéshozó

szervet is létrehoznak. Ez a döntéshozó szerv a társulási tanács.

A képviselı-testületek megállapodhatnak abban, hogy a közös döntéshozó szerv – az

általuk választott – helyi önkormányzati képviselıkbıl álljon. A társulásban részt vevık

arról is megállapodhatnak, hogy a társulási tanácsban a képviselı-testületeket a

polgármesterek képviseljék, valamint a költségvetéshez való hozzájárulásuk arányában

legyen szavazati joguk, illetve abban, hogy szintén a költségvetéshez való hozzájárulás

arányában válasszanak képviselıt a közös döntéshozó szervbe.

A szavazás szabályai a következık: a szavazatok több mint az 50 százalékával egyik

társulási tag sem rendelkezhet. A szavazás személyesen történik vagy a képviselı-

testület által írásban meghatalmazott helyettes képviselı útján.

130 1997. évi CXXXV. törvény 8. § 131 Bekényi – Barabás – Deák – Pintérné Víg – Vass, 2004, 32-33. p.

30

A társulási tanácsban részt vevık kötelesek beszámolni képviselı-testületeiknek a

közös döntéshozó szervben végzett tevékenységükrıl. A társulás tagjának lehetısége

van arra, hogy az általa választott képviselıt visszahívja.

A közös döntéshozó szerv megalakulásának három konjunktív feltétele van: minden

képviselı-testületnek jóvá kell hagynia a megállapodást, meg kell választania a

képviselıjét, továbbá a társulási tanács alakuló ülésének ki kell mondania a

megalakulását.

A társulási megállapodásban rögzített és a képviselı-testületek által átruházott

önkormányzati feladat- és hatáskörökben a társulási tanács jogosult dönteni.

A közös döntéshozó szerv tagjai közül elnököt, valamint elnökhelyettest,

elnökhelyetteseket választhat. Az elıbbi látja el a társulás képviseletét.132

„A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza.”133

Az ülést az elnök hívja össze és vezeti, akinek távollétében az elnökhelyettes vagy a

közös döntéshozó szerv által felhatalmazott képviselı jár el. Ülés összehívására az

alábbi esetekben kerülhet sor: szükség szerint, de évente minimum két alkalommal, a

társulási megállapodásban, illetve a társulási tanács által meghatározott idıpontban, a

társulás bármely tagjának – napirendet tartalmazó – indítványa esetén és a fıvárosi és

megyei kormányhivatal134 kezdeményezésekor.

Az ülésrıl jegyzıkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a társulási tanács által

felhatalmazott személy lát el aláírásával, és meg kell küldeni a fıvárosi és megyei

kormányhivatalnak135 a 15 napos határidın belül.

A közös döntéshozó szerv határozatképességéhez az kell, hogy az ülésen minimum a

szavazatok több mint a felével rendelkezı képviselı jelen legyen. A javaslat

elfogadásának az a feltétele, hogy a jelenlévı képviselık 50 százalékénál több támogató

szavazat legyen.

A társulási tanács mőködésének szabályait maga határozza meg.

A jogszabály ebben az esetben is deklarálja a megállapodás kötelezı tartalmi

elemeit:

132 1997. évi CXXXV. törvény 9-12. § 133 1997. évi CXXXV. törvény 13. § (1) bek. 134 Lásd: 113. hivatkozás. 135 Lásd: 85. hivatkozás.

31


• a társulás tagjainak neve és székhelye;

• a társulás tagjai által a társulásra átruházott feladat- és hatáskörök;

• a társulási tanács mőködésére vonatkozó szabályok;








alkalmazása);








rendelkezések, továbbá


D. „A <jogi személyiségő> társulás”137

Ebben az esetben is két vagy több képviselı-testület megállapodásáról van szó,

viszont csak akkor van jogi személyiséggel rendelkezı társulás létrehozására lehetıség,

ha feladat és szolgáltatás közös ellátása, intézmény, illetve más szervezet közös

alapítása és fenntartása indokolja, hogy a szervezıdés „önállóan vállaljon

kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal.”138

136 1997. évi CXXXV. törvény 13. § (2) bek.-15. § 137 Bekényi – Barabás – Deák – Pintérné Víg – Vass, 2004, 33. p. 138 1997. évi CXXXV. törvény 16. §

32

A formáció létrehozásához társulási megállapodás kell, valamint mőködése során a

költségvetési szervek gazdálkodására irányadó szabályok139 alkalmazandók.

A jogi személyiséggel rendelkezı társulás tevékenységére a közös feladatellátás

„klasszikus” esetére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A szervezıdésnek saját vagyona lehet, valamint annak szaporulata is ıt illeti meg.

A jogi személyiséggel rendelkezı társulásnak lehetısége van arra, hogy gazdálkodó

szervezetet alapítson, vagy vállalkozásban vegyen részt, de a vagyoni hozzájárulásának

a mértékét nem haladhatja meg a felelıssége.

A megszőnésekor a vagyonát a tagok között kell felosztani, amelynek módjáról a

társulási megállapodás rendelkezik.140 141

Az említett megállapodásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:


• a társulás tagjainak neve és székhelye;

• a társulás tagjai által a társulásra átruházott feladat- és hatáskörök;

• a társulási tanács mőködésére vonatkozó szabályok;








alkalmazása);






139 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az

államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 140 1997. évi CXXXV. törvény 17. § (1)-(5) bek. 141 Ezt követıen a jogszabály a megállapodás felmondásának az esetét rögzíti. (1997. évi CXXXV.

törvény 17. § (6) bek.)

33



rendelkezések;

• az, amiben a képviselı-testületek megállapodtak;

• intézmény, más szervezet közös alapítására, az alapítói jogok gyakorlására

vonatkozó részletes rendelkezések;

• a társulás költségvetési felügyeletének rendje, az ezzel kapcsolatos jogok

gyakorlása;

• a társulásnak átadott vagyontárgyak, valamint

• a társulási megállapodás felmondása vagy a társulás megszőnése esetén a

társulás tagjainak vagyoni jogai és kötelezettségei.142

Ezt követıen az 1997. évi CXXXV. törvény a fejlesztési és beruházási céllal

létrehozott jogi személyiséggel rendelkezı társulást, a fizetési kötelezettséget, az

együttmőködést, a vegyes és záró rendelkezéseket részletezi.143

5. Ágazati jogszabályok

A Tftv. az I. fejezetében144 tárgyalja az alapfogalmakat, köztük a kistérség

definícióját így határozta meg:

„A települések között létezı funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján

elhatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévı, önszervezıdı,

egymással határos települések összessége.”145

A 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról

és megváltoztatásának rendjérıl a Tftv.-tıl eltérıen, de tartalmát tekintve hasonlóan

deklarálja a kistérség fogalmát:

142 1997. évi CXXXV. törvény 18. § (1) bek. 143 1997. évi CXXXV. törvény 18. § (2) bek.-21. § 144 Általános rendelkezések 145 Pap, 2007, 33. p.

34

„[…] területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi

feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is

alapja.”146

„[…] földrajzilag összefüggı területi egység […].”147

A 2004. évi LXXV. törvény az 1996. évi XXI. törvény módosításáról az alábbiak

szerint módosította a Tftv. kistérségi definícióját:

„[…] a települések között létezı funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján

lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes

mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a

területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz.

Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik.”148

A két fogalom-meghatározás közötti lényeges különbség az, hogy az „egymással

intenzív kapcsolatban lévı” és az „önszervezıdı” kifejezések kikerültek a definícióból,

amelyek alapvetı értékeket szimbolizáltak.149

Szakdolgozatomat tekintve kistérség alatt a fenti idézetben foglaltakat értem,

amelynek lényegét a kistérségek határainak ismertetésekor korábban részletesen

szemléltettem a 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján.

A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról az 1.

mellékletében a példaként említett Kazincbarcikai Kistérséget a 65. helyen jelöli. Ez a

sorrend a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozatban meghatározott feltételek150 alapján, a

szervezıdések fejlettsége szerint készült.151

146 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. 147 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. 148 2004. évi LXXV. törvény 1. § (2) bek. 149 Pap, 2007, 33. p. 150 Gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási mutatók. (67/2007. (VI. 28.) OGY

határozat 3. számú melléklet) 151 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 1. melléklet

35

A 2. melléklet szerint a kistérség hátrányos helyzető152, ami a 67/2007. (VI. 28.)

OGY határozat értelmében azt jelenti, hogy

„Hátrányos helyzető kistérségnek kell minısíteni azokat a kistérségeket, amelyeknek

a komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga.”153

A 3. melléklet az átmenetileg hátrányos helyzető, míg a 4. melléklet a természeti

vagy civilizációs katasztrófával sújtott kedvezményezett kistérségeket sorolja fel,

amelyek közé jelenleg egy szervezıdés, Devecser154 sorolható.155

152 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. melléklet 153 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat IV. A kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszere 5.

pont 154 A 2010-es vörös iszap katasztrófa következtében. 155 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 3. és 4. melléklet

36

IV. KÖZIGAZGATÁSI REFORMOK

1. Magyarország Alaptörvénye

Az Alkotmányt hatályon kívül helyezı Alaptörvény az elıbbi jogszabályhoz

hasonlóan rendelkezik A helyi önkormányzatok címő fejezetében az együttmőködésrıl,

mert megállapítja, hogy ilyen szerv:

„[…] szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget

hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttmőködhet más országok helyi

önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.”156

Továbbá a jogszabály deklarálja, hogy helyi önkormányzat állami szervvel is

társulhat, ha az együttmőködés a közösségi célok elérését szolgálja, valamint törvény

rendelkezhet arról, hogy a kötelezı feladatokat társulás keretei között lássa el.157

2. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól158

Magyary Zoltán Közigazgatási-fejlesztési Programja keretében átfogó célként jelölte

meg a hatékony nemzeti közigazgatást, amely az állami mőködés hatékonyságára és a

közszolgáltatások színvonalára összpontosít, amely az eredményes, a gazdaságos, a

hatásos, a biztonságos (rugalmas), a felügyelhetı és az alkalmazkodó (fejlıdı) jelzıt

foglalja magában.159 160

A Magyary-program beavatkozási területei között szerepelt a járási rendszer

kialakításának az ütemezése, amelynek megvitatása 2011 júliusában kezdıdött.161 162

156 Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) k) 157 Magyarország Alaptörvénye 34. cikk (1)-(2) 158 Lásd: Mötv. 159 Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011.

június 10., 18. p. 160 Lásd: 14. ábra. 161 Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, 26. p. 162 Lásd: 15. ábra.

37

Ennek következtében a Mötv számos törvény rendelkezéseit helyezte hatályon kívül

2013. január 1-jén.

Mely kérdésekben hozott lényeges változásokat a Mötv.?: Magyarország

Alaptörvénye az önkormányzatok és az államigazgatás kapcsolatát jelentısen

átalakította, tehát a kormányhivatalnak megerısödött a szerepe, valamint a

törvényességi ellenırzés helyett a törvényességi felügyeletet is bevezették. Az

önkormányzatok gazdasági önállóságát csökkenti az a tény, hogy a hitelfelvételeket

államigazgatási engedélyhez kötötték. Ennek megfelelıen a Mötv. a kötelezı feladatok

ellátását hangsúlyozza, az önként vállalt és az átvállalt teendıket feltételekhez köti.

További jellegzetessége, hogy a nemzeti vagyon részeként aposztrofálja az

önkormányzati vagyont. Mindamellett a képviselı-testülettel és a jegyzıvel szemben a

polgármesterek szerepét erısítette meg.163

Dr. Bodnár Norbert a Mötv. reformelképzeléseit öt csoportra osztotta fel: a feladat-

és hatásköri rendszer átalakítására; a polgármester és a jegyzı státuszának az

újragondolására; a gazdasági önállóság korlátozására; a törvényességi kontroll

megnövekedett szerepére és a társulások reformjára.164

Az Mötv. a III.165 és a IV. fejezetében166 rendelkezik a társult képviselı-testületrıl, a

közös önkormányzati hivatalról, a társulások általános szabályairól, a társulási

megállapodás kötelezı tartalmi elemeirıl, továbbá az együttmőködési formák

szervezetérıl és mőködésérıl. A jogszabály indokolásában a helyi önkormányzati

rendszer átalakításának céljai is szerepelnek: a meglévı értékek megırzése, új elemek

beillesztése, valamint a modern, költségtakarékos és feladatorientált jelzı is szerepet

kap.167

163 http://www.hvgorac.hu/sites/portal/Default.aspx?page=journal&article=interju_hoffman_istvan.htm,

2013-06-04. 164 Bodnár Norbert: Az önkormányzatok társulásai, azok változásai az új Ötv. tükrében . - In: Magyar

közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 2. sz., 63-69. p., 63. p. 165 A helyi önkormányzatok, szerveik és mőködésük (Mötv.) 166 A helyi önkormányzatok társulásai (Mötv.) 167 Szvercsák Szilvia: A helyi önkormányzatok szervei és társulásaik . - In: Magyar közigazgatás, ISSN

0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 40-51. p., 51. p.

38

A. A társult képviselı-testület

A fenti intézmény alakítása két települési képviselı-testület között történhet,

amelynek keretében részben vagy teljes egészében a költségvetés egyesítésére, közös

önkormányzati hivatal fenntartására, valamint közös intézmény-mőködtetésre kerül sor.

Továbbá létrehozható úgy is, hogy a képviselı-testületek a települések

lakosságszámának rátájának megfelelıen választanak tagokat a képviselık közül.

Önálló döntési jogköre akkor van egy képviselı-testületnek, ha az adott ügy

kizárólag az érintett településsel kapcsolatos.

A szervezıdés az alakuló ülésén a következıket foglalja határozatba: a megalakulást,

a székhelyet, továbbá a társuláshoz tartozó települések listáját. Ezenfelül a szervezeti és

mőködési kérdésekben is dönt. Ülés összehívására a polgármesterek kezdeményezése

esetén van lehetıség.168

B. A közös önkormányzati hivatal

A Mötv. az önkormányzati hivatalok két típusát különbözteti meg: a polgármesteri

hivatalt és a közös önkormányzati hivatalt.169

„A helyi önkormányzat képviselı-testülete az önkormányzat mőködésével, valamint

a polgármester vagy a jegyzı feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való

elıkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri

hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre.”170

A hivatal feladatainak ellátása során közremőködik az önkormányzati szervek

államigazgatási szervekkel való és a szervek egymás közötti együttmőködésének a

harmonizációjában. A képviselı-testület jelöli meg az elnevezését, amelyre a szervezeti

és mőködési szabályzatban kerül sor, amely meghatározott: a Közös Önkormányzati

Hivatal megnevezést meg kell elıznie a székhelytelepülés nevének.171

168 Mötv. 56. § 169 Szvercsák Szilvia: A helyi önkormányzatok szervei és társulásaik . - In: Magyar közigazgatás, ISSN

0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 40-51. p., 49. p. 170 Mötv. 84. § (1) bek. 171 Mötv. 84. § (1)-(2) és (5) bek. b) pont

39

Ilyen szervezıdést egy járáshoz tartozó, községi önkormányzatok alakíthatnak,

amelynek két konjunktív feltétele van: egyrészrıl a közigazgatási területüket maximum

egy település választhatja el, másrészrıl a lakosságszám kétezer fınél nem lehet több,

de ezt a limitet túllépı község is csatlakozhat közös önkormányzati hivatalhoz. További

két diszjunktív feltétel, hogy a községek lakosságszámának el kell érnie a kétezer fıt,

vagy minimum hét községnek kell tartoznia a szervezıdéshez.172 173 Egyéb esetekben –

a helyi önkormányzatokért felelıs miniszter, Tállai András jóváhagyásával – el lehet

térni ettıl a szabályozástól, például: ha az összlakosságszám az 1500 fıt meghaladja.174

A székhelytelepülés akkor adott, ha az egyik tag város, viszont ha a közös

önkormányzati hivatalt csak községek alkotják, akkor a képviselı-testületek jelölik ki a

székhelytelepülést. Ha a szervezıdést város által mőködtetett, akkor megállapodással

állapítják meg a létszámát. Ennek hiányában a képviselı-testületek határozzák meg azt.

Ha a közös önkormányzati hivatalt községek hozták létre, akkor a szervezıdés alapjául

szolgáló megállapodásban állapítják meg a tagok számát.175 176

Az ügyfélfogadás szabályait kiemelem, mert megállapodás keretében a képviselı-

testületek határozhatnak arról, hogy az „a nem hivatali székhelytelepüléseken”177

kirendeltség, illetve informatikai hálózat útján valósuljon meg.178 A mőködési

költségeket a lakosságszám arányában állapítják meg.179

A jegyzı, az aljegyzı, illetve a megbízottja kötelezettségei közé tartozik az üléseken

való részvétel, a tájékoztatás megadása és az ügyfélfogadás biztosítása.180

Végül az úgynevezett „szerzıdéskötési kényszert” részletezem, ami azt jelenti, hogy

a városi és a kétezer fıt túllépı lakosságszámmal rendelkezı település képviselı-

172 Mötv. 85. § (1)-(2) bek. 173 Ezt követıen a Mötv. a létrehozás és a megszőntetés szabályait részletezi. (Mötv. 85. § (3) bek.) 174 Mötv. 85. § (10) bek. 175 Mötv. 85. § (4)-(6). bek. 176 A jogszabály a továbbiakban a megállapodás részletes szabályozását ismerteti. (Mötv. 85. § (7)-(8)

bek.) 177 Mötv. 85. § (9). bek. 178 Mötv. 85. § (9). bek. 179 Mötv. 85. § (11). bek. 180 Mötv. 86. §

40

testülete köteles ilyen szervezıdést létrehozó megállapodást megkötni, amennyiben azt

egy szomszédos település indítványozza.181

A jogszabály az említett IV. fejezetében deklarálja, hogy a képviselı-testületek két

esetben állapodhatnak meg jogi személyiséggel rendelkezı társulás létrehozásában: ha

egy vagy több önkormányzati feladat-, valamint hatáskör, továbbá a polgármester, a

jegyzı feladat- és hatáskörének hatékonyabb és célszerőbb ellátása a cél.182

C. Az általános szabályok

Az Mötv. rögzíti, hogy a társulás létrehozásához a helyi önkormányzatok képviselı-

testületeinek az írásbeli megállapodása szükséges, amelyet a polgármester ír alá,

valamint amelynek jóváhagyása, módosítása, illetve a szervezıdés megszüntetése

minısített többséggel született döntéssel lehetséges.

A jogszabály a csatlakozást és a kiválást részletezi a továbbiakban: törvény vagy a

megállapodás eltérı rendelkezése hiányában, az elıbbire a naptári év elsı, az utóbbira

pedig a naptári év utolsó napján van lehetıség. Mindkét esetben minısített többséggel

kell határozni, és az elhatározásnak legalább hat hónappal meg kell elıznie a döntést183,

amelyrıl a döntéshozó szervet tájékoztatni kell. A kizárásról a társulási tanács

minısített többséggel határoz.

A szervezıdés költségvetési szervet, gazdálkodó, non-profit és egyéb szervezetet

hozhat létre, valamint kinevezheti vezetıiket, ha olyan közszolgáltatások ellátása teszi

szükségessé, amely a feladatkörébe tartozik.184 Ezenfelül vállalkozásnak is a részese

lehet, ha nem haladja meg a felelıssége a vagyoni hozzájárulását. A mőködési

költségekhez való hozzájárulás mértékét a tagok által képviselt település lakosságszáma

határozza meg.185 A szervezıdésnek saját vagyona lehet, amelyet – megszőnés, kiválás

és kizárás tekintetében – annak a tagnak kell visszaszolgáltatnia, amelyik azt a

181 Szvercsák Szilvia: A helyi önkormányzatok szervei és társulásaik . - In: Magyar közigazgatás, ISSN

0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 40-51. p., 50. p. 182 Mötv. 87. § 183 Törvény eltérı rendelkezése hiányában. (Mötv. 89. § (2) bek.) 184 Jogszabályi keretek között. (Mötv. 90. § (1) bek.) 185 Ha a társulási megállapodás eltérıen nem rendelkezik. (Mötv. 90. § (2) bek.)

41

társulásnak adta.186 Egyéb esetekben a közös tulajdonra vonatkozó szabályok az

irányadók. Ha kiválásról van szó, akkor a vagyontárgy kiadását a megállapodásban

rögzített idıre, de maximum öt évre el lehet halasztani, amennyiben a természetben

történı visszaszolgáltatás a szervezıdés további mőködésére veszélyt jelentene, ekkor a

társulás kivált tagja használati díjra jogosult.187

A jogszabály ezt követıen a társulás megszőnésének az eseteit deklarálja: a

megállapodásban rögzített idıtartam letelte, illetve törvényben lefektetett megszőnési

feltétel megvalósulása és a tagok minısített többséggel hozott döntése esetén; törvény

erejének következtében, valamint bíróság által hozott jogerıs döntés értelmében szőnik

meg a szervezıdés.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogosult dönteni, ha a képviselı-testületek

között vitás kérdés merül fel a szervezıdés mőködésével kapcsolatban. A tagok

egyeztetı bizottság188 állásfoglalását is kérhetik, de ehhez a képviselı-testületek

megállapodása szükséges, valamint ahhoz, hogy a kereset benyújtását megelızıen a

képviselı-testület indítványozza az említett állásfoglalást.189

D. A társulási megállapodás

A jogszabály 19 pontban fogalmazza meg a társulási megállapodás szükséges

elemeit:

1) a társulás neve, székhelye;

2) a társulás tagjainak neve, székhelye, képviselıje;

3) a társuláshoz tartozó települések lakosságszáma;

4) a társulás által ellátott feladat- és hatáskörök;

5) a társulás döntéshozó szerve, döntéshozó szervének tagjait megilletı

szavazatarány;

6) a döntéshozatalának módja, a minısített döntéshozatal esetei;

7) a közös fenntartású intézmények megnevezése;

8) a társulás fenntartásával, mőködtetésével kapcsolatosan az egyes képviselı-

testületek pénzügyi hozzájárulásának mértéke, teljesítésének módja;

186 Ha nincs eltérı megállapodás. (Mötv. 90. § (4) bek.) 187 A szervezıdéssel kötött szerzıdés értelmében. (Mötv. 90. § (5) bek.) 188 A megállapodásban feltüntetett önkormányzati érdekszövetség kéri fel a tagjait. (Mötv. 92. §) 189 Mötv. 88-92. §

42

9) a társulás tagjai által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén

irányadó eljárás (a társulás döntésétıl függıen a társulás tagjai részérıl a

pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a beszedési megbízás teljesítésére

vonatkozó hozzájárulása, felhatalmazó nyilatkozata, amely alapján a társulás

beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz);

10) a társulás vagyona és a vagyonátadás feltételei, a tulajdonosi jogok és

kötelezettségek gyakorlásának rendje;

11) intézmény közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó

részletes rendelkezések;

12) a társulás általános rendjétıl eltérı (nem minden tag részére, vagy a tag által

saját intézménye útján más tagok részére történı) feladatellátás módja;

13) a társulás szolgáltatásai igénybevételének a társulás által meghatározott

feltételei;

14) a társulás mőködésérıl évente legalább egy alkalommal történı beszámolás

kötelezettsége;

15) a társulás mőködésének ellenırzési rendje;

16) a megállapodás módosításának feltételei;

17) a társulásból történı kiválás és kizárás feltételei;

18) a társulás megszőnése esetén a tagok egymással való elszámolásának

kötelezettsége, módja;

19) az, amiben a képviselı-testületek megállapodtak.190

E. A jogi személyiséggel rendelkezı társulás szervezetére és mőködésére vonatkozó

rendelkezések

Az Mötv. rögzíti, hogy a társulási tanács a döntéshozó szerv, amelyet a képviselı-

testületek delegált tagjai alkotnak, akiknek a szavazatai a megállapodásban

meghatározottak szerint alakulnak. A döntések határozattal születnek, amelynek

meghozatalához minimum a szavazatok felét birtokló képviselı ülésen való jelenlétére

van szükség, ezenfelül a megállapodásban meghatározottak az irányadók.191

190 Mötv. 93. § 191 Mötv. 94. § (1)-(4) bek.

43

„A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább

annyi képviselı igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévı képviselık

szavazatainak több mint a felét.”192

A jogszabály ezt követıen a tíznél több tagból álló együttmőködési forma érvényes

döntésének a kritériumait fogalmazza meg: az idézetben említetteken felül a támogató

tagok szavazatának a reprezentált települések lakosságszámának az egyharmadát is meg

kell haladnia. A megállapodás arról is rendelkezhet, hogy bizonyos döntések

meghozatalának minısített többség legyen az elıfeltétele, amelyhez a fent rögzítettek az

irányadók azzal a különbséggel, hogy az „igennel” szavazó tagoknak a társulás összes

tagjának a felét kell elérnie, valamint annak a lakosságszámnak a felét, amelyet

képviselnek.193 194

A szervezıdés minden tagját egy szavazat illeti meg. Kivéve, ha törvény vagy a

megállapodás másként nem rendelkezik.

A döntéshozó szerv elnököt választ a tagjai közül, valamint alelnök választására is

van lehetıség. A korelnök fellépésére akkor kerül sor, ha mind az elnök, mind az

alelnök akadályoztatva van. Ebben az esetben ez a tisztségviselı hívja össze és vezeti az

ülést.

A bizottságok alakítása a döntések elıkészítése és végrehajtásuk szervezése miatt

válhat szükségessé.195 196 Eltérı rendelkezés hiányában a székhely szerinti

polgármesteri hivatal látja el a döntéshozó szerv munkaszervezettel kapcsolatos

feladatait, úgymint a döntések elıkészítését és a végrehajtás szervezését. Az

önkormányzatok jegyzıi tanácskozási joggal jelen lehetnek a társulási tanács ülésein.197

192 Mötv. 94. § (4) bek. 193 Mötv. 94. § (5)-(7) bek. 194 A tagok az egyéb, döntésekkel kapcsolatos eljárási szabályokról a megállapodásban rögzítetteken belül

szabadon határozhatnak. (Mötv. 94. § (8) bek.) 195 Mötv. 94. § (8). bek. és 95. § (1)-(2) bek. 196 A továbbiak tekintetében a képviselı-testületekre és az önkormányzati bizottságokra irányadó

szabályokat kell megfelelıen alkalmazni a döntéshozó szerv, valamint a bizottságok mőködésére. (Mötv.

95. § (3) bek.) 197 Mötv. 95. § (4)-(5) bek.

44

V. ÖSSZEGZÉS

Véleményem szerint az önkormányzati társulások meghatározó szerepét mutatja az a

tény, hogy 2013 elıtt, Magyarország 174 kistérségén belül az ezredfordulóra már 250

ilyen szervezıdés jött létre. Ez az adat azért is figyelemreméltó, mert hazánkban

egyetlen jogszabály sem kötelezte – ezzel szemben a Mötv. kötelezıvé teszi a közös

önkormányzati hivatalt – a településeket arra, hogy önkormányzati társulások keretei

között mőködjenek együtt. Azonban a világban lejátszódó negatív folyamatok, úgymint

a gazdasági világválság, összefogásra ösztönözte a településeket.

A szakdolgozatomban igyekeztem szemléltetni a járások kialakulását, a kistérségek

jellegzetességeit a rendszerváltás után. Ugyancsak az 1990-es évek után születtek azok a

jogszabályok, amelyek a kistérségek meghatározását és az önkormányzati társulások

különbözı formáit és típusait fektették le.

A kistérség definícióját az 1996. évi XXI. törvény, a 244/2003. (XII. 18.) Korm.

rendelet és a 2004. évi LXXV. törvény rögzíti, de egyéb aspektusok alapján is

meghatározható, például: a „regionális vagy megyei dekoncentrált szervek

kirendeltségeinek illetékességi területét, egyes állami szervek (pl. bíróság, ügyészség)

mőködési területét”198 is jelentheti, vagy a LAU 1-es szintet alkotó területi

képzıdményt.

Az alábbiakban – felsorolásszerően – összefoglalom az önkormányzati társulások

2013 elıtti rendszerét, az együttmőködési formákat és típusokat, amelyet az Ötv., az

1996. évi XXI. törvény és az 1997. évi CXXXV. törvény, valamint a 2004. évi CVII.

törvény tartalmazott:

• a körjegyzıség;

• a hatósági igazgatási társulás;

• az intézményi társulás;

• a társult képviselı-testület;

• a területfejlesztési önkormányzati társulás;

• a többcélú kistérségi társulás;

• a „megbízásos” társulási megállapodás;

• „a közös fenntartás” egyik esete;

198 Bekényi – Barabás – Deák – Pintérné Víg – Vass, 2004, 23. p.

45

• a közös feladatellátás „klasszikus” esete és

• a „jogi személyiségő” társulás.

Mindamellett Navracsics Tibor 2011-ben közzétett koncepcióját szeretném rövidem

ismertetni. A közigazgatási és igazságügyi miniszter elképzelése a járások

Magyarországon történı visszaállítása volt. A miniszterelnök-helyettes két évvel ezelıtt

bemutatta a 2013. január 1-jén életbe lépett új rendszert199 200, amelynek az egyik

legfontosabb jellemzıje az, hogy a különbözı feladatköröket kettéválasztották: az

államigazgatási és a helyi, önkormányzati teendıket, az elıbbieket a járási hivatal, az

utóbbiakat a jegyzı látja el.201 202

Dr. Balás Endre szerint a járás fogalma:

„[…] egy megyén belül elhatárolt, földrajzilag összefüggı területő, szomszédos

településeket magában foglaló körzet, melynek székhelye a központi településen van.

A járási rendszer – a megyei jogú városok és a fıváros kivételével – átfedések nélkül

lefedi az ország teljes földrajzi területét.”203

A fenti idézet és a kistérségi definíciók között hasonlóság figyelhetı meg, mert ezek

a képzıdmények a kistérségek „elıdei”. Ennek következtében – többek között – a

következı kérdést lehet feltenni: a kistérségek és az önkormányzati társulások

sokféleségének a megszüntetése után a járások milyen mértékben járulnak hozzá a

feladatok hatékonyabb ellátásához?

199 Lásd: 11., 12. és 13. ábra. 200 Hoffman István: A járás helye a magyar közigazgatás rendszerében . - In: Magyar közigazgatás, ISSN

0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 19-33. p. 201 http://www.onkormanyzatiklub.hu/az-onkormanyzati-rendszer-megujitasa/991-jaras-ujratoltve, 2011-

03-10. 202 Virág Rudolf: Az államigazgatási feladat- és hatáskör-telepítés új rendszere – A járási rendszer

kialakítása . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 10-16. p., 13-15. p. 203 http://www.onkormanyzatiklub.hu/az-onkormanyzati-rendszer-megujitasa/991-jaras-ujratoltve, 2011-

03-10.

46

VI. SUMMARY

In my opinion the definitive role of local government partnerships is shown by the

fact that even before 2013, 250 organisations of this kind has been established within

174 subregions in Hungary by the millennium. This piece of information is remarkable

because in our country it is not obligatory by law for the settlements to cooperate within

local government partnership framework – contraty to this, according to Act CLXXXIX

on Local Governments in Hungary 2011, it is obligatory to have common local

government offices. However negative trends in the world, such as the economic

depression, encouraged the settlements to cooperate.

In my thesis I was keen to present the establishment of districts, the characteristics of

subregions after the political change. And also after the 1990s, pieces of legistlation

were established to define subregions and describe diverse forms and types of local

government partnerships.

The definition of the subregion is given by the Act XXI 1996, the Government

Regulation 244/2003 (18 December), and the Act LXXV 2004, but it also can be

defined based on other aspects, for example: it means "the area of competence of

regional and county offices of decentralized authorities, the area of operation of certain

government agencies (eg. court, prosecution)"204 or the territorial formation generating

LAU 1.

In the following – as a list – I sum up the system of local government partnerships

before 2013, the forms and types of cooperation, these are parts of the Act LXV on

Local Governments 1990, the Act XXI 1996, the Act CXXXV 1997, and the Act CVII

2004:

• district notary;

• administrative official association;

• institutional partnerships;

• associated representative body;

• local government partnerships on regional development;

• multipurpose regional association;

• "trust" association agreement;

• the case of "joint maintenance"; 204 Bekényi – Barabás – Deák – Pintérné Víg – Vass, 2004, 23. p.

47

• "the classic" case of common task performance; and

• "unincorporated" association.

In addition I would like to present in short the conception of Tibor Navracsics

published in 2011. The idea of the minister of public administration and justice was the

restoration of districts in Hungary. Two years ago, the deputy prime minister presented

the new system entered into force 1 January 2013205 206, its most important feature is

that the different tasks are separated: public administrative and local governmental

tasks, the former are performed by the district office, the later is performed by the

notary.207 208

According to Endre Balás, PHD, the district is:

"[…] an area separated within a county, geographically coherent, including

neighbouring settlements, its seat is in the core town. The district system – apart

from the county towns and the capital – covers the total territory of the country

without overlapping."209

There is a similarity between the citation above and the definitions of subregions

because these formations are the "predecessors" of subegions. Consequently – among

others – we can ask the following question: After the abolition of the diversity of

subegions and local government partnerships, how the districts will contribute to a more

effective task performance?

205 See: figure 11, 12 and 13. 206 The Place of District in the Hungarian Administration System by István Hoffman – In: Hungarian

Administration, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) year), issue 1, 19-33. p. 207 http://www.onkormanyzatiklub.hu/az-onkormanyzati-rendszer-megujitasa/991-jaras-ujratoltve, 10-03-

2011. 208 The New System of Installing Administrative Duties and Powers – The Establishment of the District

System by Rudolf Virág – In: Hungarian Administration, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) year), issue 1,

10-16. p., 13-15. p. 209 http://www.onkormanyzatiklub.hu/az-onkormanyzati-rendszer-megujitasa/991-jaras-ujratoltve, 10-03-

2011.

48

MELLÉKLETEK

1. ábra: Magyarország „statisztikai nagyrégiói”

(Forrás: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411715&_dad=portal&_schema=PORTAL, 2011-

02-23.)

2. ábra: Magyarország régiói

(Forrás:http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411715&_dad=portal&_schema=PORTAL, 2011-02-

23.)

49

3. ábra: Magyarország megyéi és a fıváros


02-23.)

4. ábra: Budapest és kerületei


02-23.)

50

Kód NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3

HU

HU1 KÖZÉP-MAGYAROROSZÁG

HU10 Közép-Magyarország

HU101 Budapest

HU102 Pest

HU2 DUNÁNTÚL

HU21 Közép-Dunántúl

HU211 Fejér

HU212 Komárom-

Esztergom

HU213 Veszprém

HU22 Nyugat-Dunántúl

HU221 Gyır-Moson-

Sopron

HU222 Vas

HU223 Zala

HU23 Dél-Dunántúl

HU231 Baranya

HU232 Somogy

HU233 Tolna

HU3 ALFÖLD ÉS ÉSZAK

HU31 Észak-Magyarország

HU311 Borsod-Abaúj-

Zemplén

HU312 Heves

HU313 Nógrád

H32 Észak-Alföld

HU321 Hajdú-Bihar

HU322 Jász-Nagykun-

Szolnok

HU323 Szabolcs-Szatmár-

Bereg

51

HU33 Dél-Alföld

HU331 Bács-Kiskun

HU332 Békés

HU333 Csongrád

HUZ EXTRA-REGIÓ

HUUU Extra-Regio

HUZZZ Extra-Regio

5. ábra: A NUTS-osztályozás (kód – név)

(Forrás: az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete, I. Melléklet)

Megye Kistérség

Pest Érd

Somogy Kadarkút

Szabolcs-Szatmár-Bereg Záhony

Zala Hévízi, Pacsai, Zalakarosi

6. ábra: A hat új kistérség


02-23.)

52

7. ábra: A kistérségek új rendszere Magyarországon


02-23.)

8. ábra: Magyarország 3152 települése


02-23.)

53

9. ábra: A KVTÖKT térképe

(Forrás: http://www.kazincbarcika-tarsulas.hu/, 2010-02-24.)

10. ábra: A KVTÖKT Társulási Iroda

(Készítette: Lovas Judit, 2011. március 30.)

54

11. ábra: Járások Magyarországon

(Forrás: http://www.jaras.info.hu/jarasok-terkepe, 2012-11-03.)

12. ábra: Járások Magyarországon 2.

(Forrás: http://www.jaras.info.hu/jarasok-szama, 2013-06-04.)

55

13. ábra: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járások

(Forrás: http://www.jaras.info.hu/jarasok-terkepe/jarasok-borsodmegyeben, 2012-11-03.)

14. ábra: A hatékonyság

(Forrás: Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztés Program, 18. p.)

56

15. ábra: A járások létrehozásának idıpontjai

(Forrás: Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztés Program, 26. p.)

57

HIVATKOZOTT IRODALOM

Bekényi József – Barabás Zoltán – Deák Zoltán – Pintérné Víg Ilona – Vass György

(2004): A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásának szabályozása,

módszertani elemzések. In: Kistérségek kézkönyve – Szakértıi módszertan és

dokumentumtár, Magyar Közigazgatási Intézet, 21-84. p.

Bodnár Norbert: Az önkormányzatok társulásai, azok változásai az új Ötv. tükrében . -

In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 2. sz., 63-69. p.,

63. p.

Dr. Kalas Tibor – Dr. Ivancsics Imre – Dr. Torma András – Dr. Paulovics Anita – Dr.

Bistei Attila – Dr. Varga Jenı (2000): Közigazgatási jog, Általános rész I. Bíbor

Kiadó, Miskolc.

Dr. Nyitrai Péter jegyzete

G. Fekete Éva – Bodolai Éva (1995): „Együtt! – De hogyan?” Kistérségi szervezıdések

megjelenése a területfejlesztésben. MTA Regionális Kutatások Központja, Miskolc.

Hajdú Zoltán (2005): Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg Campus, Budapest

–Pécs.

Hoffman István: A járás helye a magyar közigazgatás rendszerében . - In: Magyar

közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 19-33. p.

Nemes Nagy József (2005): Kistérség határok nélkül. In: Comitatus: önkormányzati

szemle, 2005. XV. évfolyam 4. szám 5-16. p.

Pap Norbert (2007): Kistérségfejlesztés – A kistérségfejlesztés elmélete és gyakorlata

Magyarországon. Pécs, Alexandra.

Szvercsák Szilvia: A helyi önkormányzatok szervei és társulásaik . - In: Magyar

közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 40-51. p.

Torma András Quo vadis európai regionális politika? (II) . - In: Publicationes

Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica , 2009. Tomus 27/2 389-426.

p.

Virág Rudolf: Az államigazgatási feladat- és hatáskör-telepítés új rendszere – A járási

rendszer kialakítása . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.)

évf.), 1. sz., 10-16. p.

58

Dokumentumok:

Angyalné Sándor Katalin, a KVTÖKT információi

Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási

Megállapodás (Társulási Megállapodás)

Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, Közigazgatási és Igazságügyi

Minisztérium, 2011. június 10.

Internetes források:

http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411629&_dad=portal&_schema=PORTAL,

2011-02-23.


2011-02-23.


2011-02-23.


2011-02-23.

http://www.jaras.info.hu/jarasok-terkepe/jarasok-borsodmegyeben, 2012-11-03.

http://www.onkormanyzatiklub.hu/az-onkormanyzati-rendszer-megujitasa/991-jaras-

ujratoltve, 2011-03-10.

http://www.hvgorac.hu/sites/portal/Default.aspx?page=journal&article=interju_hoffman

_istvan.htm, 2013-06-04.

http://www.kazincbarcika-tarsulas.hu/, 2010-02-24.

http://hu.wikipedia.org/wiki/NUTS:HU, 2011-02-23.

http://hu.wikipedia.org/wiki/LAU, 2011-03-09.

http://www.jaras.info.hu/jarasok-szama, 2013-06-04.

http://www.jaras.info.hu/jarasok-terkepe, 2012-11-03.

59

FELHASZNÁLT IRODALOM

Ágh Attila – Németh Jenı (2003): Kistérségi közigazgatás. Magyar Közigazgatási

Intézet, Budapest.

Árvai Tibor: Települési önkormányzatok együttmőködése, társulásos kapcsolatai,

különös tekintettel a kistérségekre . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X ,

2000. (50. évf.), 7. sz., 421-431. p.

Bagyinszki Zoltán – Nagy Imre (2004): Kazincbarcika 1954-2004. Debrecen, Tóth

Könyvkereskedés és Kiadó Kft.

Beke Pál (2003): Mondanivalóink: Kistérség, kistáj. In: Szín: országos közmővelıdési

folyóirat, 2003. VIII. évfolyam 6. szám 1. p.

Beke Pál (2005): Kistáj, kistérség, közösségi mővelıdés. In: Zempléni múzsa:

társadalomtudományi és kulturális folyóirat, 2005. V. évfolyam 1. (17.) szám 5-17.

p.

Bekényi József - Gyergyák Ferenc: A helyi önkormányzatok társulásairól szóló

szabályozás változásai . - In: Új magyar közigazgatás, ISSN 2060-4599 , 2013. (6.

évf.), 2. sz., 68-69. p.

Bekényi József: A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról . - In: Magyar

közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2005. (55. évf.), 11. sz., 660-664. p.

Fürcht Pál: Az önkormányzati társulási törvényrıl . - In: Magyar közigazgatás, ISSN

0865-736X , 1998. (48. évf.), 3. sz., 151-157. p.

Gálosi-Kovács Bernadett (2009): A környezettudatos kistérségfejlesztés kérdései. In:

Területfejlesztés és innováció, 2009. III. évfolyam 4. szám 8-22. p.

Gergye Rezsı (2004): Kistérség (kistáj, járás, város és vidéke). In: Szín: országos

közmővelıdési folyóirat, 2004. IX. évfolyam 1. szám 3. p.

Hóbor Erzsébet - Varga Tibor: Az önkormányzati társulások és együttmőködés

tapasztalatai Zala megyében . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2002.

(52. évf.), 1. sz., 32-38. p.

Hoffman István: A helyi önkormányzatok társulási rendszerének fıbb vonásai . - In: Új

magyar közigazgatás, ISSN 2060-4599 , 2011. (4. évf.), 1. sz., 23-33. p.

Hoffman István: Új utak az önkormányzatok közötti együttmőködésben: a

közszolgáltatások társulásos megszervezése . - In: Tudományos közlemények, ISSN

1585-8960 , 2012. 27. sz., 257-269. p.

60

Kemenszky Sándor: Önkormányzatok ellenırzési társulása . - In: Magyar közigazgatás,

ISSN 0865-736X , 1993. (43. évf.), 8. sz., 481-487. p.

Léder Ferenc: Jász-Nagykun-Szolnok megyei tapasztalatok a helyi önkormányzatok

társulásairól és együttmőködésérıl . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X ,

1999. (49. évf.), 3. sz., 148-152. p.

Ludescher Gabriella (2009): Kistérség és identitástudat – Egy kutatás tapasztalatai. In:

Területfejlesztés és innováció, 2009. III. évfolyam 4. szám 23-28. p.

Márkus Zsuzsanna – Hadobás Sándor (2010): A Kazincbarcikai Kistérség válogatott

honismereti bibliográfiája. Kazincbarcika, Litoplan Kft.

Pajor Pálné: Társulások az önkormányzati rendszerben . - In: Comitatus :

önkormányzati szemle, ISSN 1215-315X , 1996. (6. évf.), 9. sz., 10-16. p.

Petrétei József - Tilk Péter: Az önkormányzati társulások és a kistérségek néhány

alkotmányjogi kérdése . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2005. (55.

évf.), 3. sz., 129-141. p.

Pfeil Edit - Faragó László: Önkormányzati társulások a területi tervezésben . - In:

Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 1991. (41. évf.), 11. sz., 1003-1010. p.

Pfeil Edit: Az önkormányzati társulásokról a gyakorlattól a szabályozásig . - In: Magyar

közigazgatás, ISSN 0865-736X , 1995. (45. évf.), 12. sz., 691-697. p.

Ritter Krisztián: Az önkormányzati társulások, a településközi együttmőködés

jelentısége a terület és vidékfejlesztésben . - In: Területi statisztika, ISSN 0018-7828

, 2000. (3.(40.) évf.), 1. sz., 17. p.

Ritter Krisztián: Önkormányzati társulások jelentısége a terület- és vidékfejlesztésben .

- In: Comitatus : önkormányzati szemle, ISSN 1215-315X , 2000. (10. évf.), 1-2. sz.,

72-84. p.

Scheidlerné Szöllısi Mária: A helyi önkormányzatok társulásáról és együttmőködésérıl

. - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 1999. (49. évf.), 9. sz., 528-535. p.

Somlyódiné Pfeil Edit (2004): Önkormányzati integráció és helyi közigazgatás. Dialóg

Campus, Budapest – Pécs.

Szabó Lajos: Az önkormányzatok társulásai . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-

736X , 1994. (44. évf.), 3. sz., 146-153. p.

Vértes Árpád (2008): Értékırzı kistérség. In: Korunk, 2008. XIX. évfolyam 6. szám 98-

102. p.

Winkler György (1998): Kistérségek. ELTE, Budapest.

61

Dokumentumok:

Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás

Szervezeti Mőködési Szabályzata (Társulás SZMSZ)

Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási

Iroda Szervezeti és Mőködési Szabályzat (Iroda SZMSZ)

Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás

Kulturális Stratégia Rövidtávú Operatív Programja 2009-2014

62

JOGSZABÁLYJEGYZÉK

1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozat a járások kialakításáról

1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezésérıl (II. községi tc.)

1886. évi XXII. törvénycikk a községekrıl (I. községi tc.)

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (Alk.)

1971. évi I. törvény a tanácsokról (tanácstv.)

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (Ötv.)

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl (Tftv.)

1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl

2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról

2004. évi LXXV. törvény az 1996. évi XXI. törvény módosításáról

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Mötv.)

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról

2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetésérıl

2012. évi CIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggı

törvények módosításáról

218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási (fıvárosi kerületi) hivatalokról

244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és

megváltoztatásának rendjérıl

296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet a járási (fıvárosi kerületi) hivatalok kialakításával

összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

65/2004. (IV.15.) Korm. rendelet a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása

mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának

részletes feltételeirıl

67/2007. (VI. 28.) OGY határozat a területfejlesztési támogatásokról és a

decentralizáció elveirıl, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerérıl

Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a

statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról

Helyi Önkormányzatok Európai Chartája

Magyarország Alaptörvénye

az ÖnkormÁnyzati tÁrsulÁsok rendszere …

Documents